PEDAGÓGIAI NEVELÉSI PROGRAM KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
KOMLÓ, TEMPLOM TÉR 2.
TEL / FAX: 72/481-272 E-mail:
[email protected]
TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.
Bevezetés ................................................................................................................................ 6 Intézményünk bemutatása ....................................................................................................... 7 2.1. Küldetésnyilatkozat............................................................................................................ 8 2.1.1. Óvoda ...................................................................................................................... 8 2.1.2. Iskola ....................................................................................................................... 9 2.2. Intézményünk története ...................................................................................................... 9 2.2.1. A Belvárosi Óvoda története .................................................................................... 9 2.2.2. A Gesztenyési Óvoda története............................................................................... 10 2.2.3. Iskolánk története................................................................................................... 10 2.2.4. Közös igazgatású intézmény .................................................................................. 11 2.3. Intézményünk környezete, legfontosabb jellemzői, adottságai, intézményegységeink....... 11 2.3.1. Az Intézmény adatai .............................................................................................. 11 2.4. Az intézményegységek rövid bemutatása, tárgyi és személyi feltételek............................. 12 2.4.1. Személyi feltételek................................................................................................. 12 2.5. Intézményünk hagyományai............................................................................................. 13 3. Az óvoda nevelési programja................................................................................................. 14 3.1. Óvodánkban folyó nevelőmunka alapelvei, céljai ............................................................... 14 3.1.1. Alapvető céljaink ................................................................................................... 14 3.1.2. Általános nevelési feladataink ................................................................................ 15 3.2. Egészséges életmód alakítása ........................................................................................... 16 3.2.1. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása ............................. 17 3.2.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére ................................................................... 17 3.2.3. Érzelmi nevelés, szocializáció ................................................................................ 18 3.3. Értelmi nevelés, fejlesztés ................................................................................................ 20 4. AZ Óvoda helyi nevelési terve .............................................................................................. 21 4.1. A program tevékenységkerete........................................................................................... 21 4.1.1. Napirend ................................................................................................................ 22 4.2. A néphagyomány a tevékenységeinkben........................................................................... 24 4.2.1. Óvodánk jeles napjai.............................................................................................. 24 4.3. A hagyományápolás, ünnepeink, rendezvényeink ............................................................. 25 4.3.1. Őszi hagyományos tevékenységeink ...................................................................... 25 4.3.2. Advent - Borbála nap, Miklós nap, Luca nap – Karácsony ..................................... 25 4.3.3. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig - télbúcsúztató népszokás) ....................... 25 4.3.4. Nemzeti ünnepünk - Március 15-e.......................................................................... 25 4.3.5. Húsvét ................................................................................................................... 26 4.3.6. Május 1.................................................................................................................. 26 4.3.7. Anyák napja........................................................................................................... 26 4.3.8. Nagycsoportosok búcsúztatása ............................................................................... 26 4.3.9. Gyermeknap .......................................................................................................... 26 4.3.10. A környezeti nevelés jeles napjai............................................................................ 26 4.3.11. Születésnap ............................................................................................................ 27 4.3.12. Egyéb alkalmak ..................................................................................................... 27 4.4. Az intézményegység szolgáltatásai................................................................................... 27 2
4.5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai .................................. 27 4.5.1. Játék ...................................................................................................................... 27 4.5.2. A tevékenységekben megvalósuló tanulás .............................................................. 30 4.5.3. Mese, vers, irodalmi nevelés .................................................................................. 32 4.5.4. Ének, zene, énekes játékok, zenei nevelés .............................................................. 33 4.5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka............................................................................... 35 4.5.6. A mozgás, testi nevelés .......................................................................................... 37 4.5.7. A külső világ tevékeny megismerése ...................................................................... 40 4.5.8. Munkajellegű tevékenységek ................................................................................. 43 4.6. Mérési-értékelési rendszer az óvodában............................................................................ 46 4.7. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ......................... 46 4.8. Óvodáztatási támogatás.................................................................................................... 48 4.9. Az etnikai kisebbségi feladatok ........................................................................................ 49 4.10. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése......................................................... 49 4.11. A nevelési program végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek ....................................... 50 4.12. A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái ................................................ 51 4.12.1. A kapcsolattartás formái......................................................................................... 52 4.13. Egyéb kapcsolataink......................................................................................................... 52 4.13.1. Iskola ..................................................................................................................... 52 4.13.2. Fenntartó................................................................................................................ 53 4.13.3. Közművelődési, egészségügyi, szociális intézményekkel és szakmai szervezetek... 53 5. Az Iskola Pedagógiai Programja............................................................................................ 54 5.1. Nevelés-oktatás értékrendszere......................................................................................... 54 5.1.1. Közösen elfogadott legfontosabb értékek ............................................................... 54 5.1.2. Alapelveink............................................................................................................ 54 5.1.3. Céljaink és feladataink ........................................................................................... 54 5.2. Iskolánk kiemelt pedagógiai területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata .. 56 5.2.1. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése)................................... 56 5.2.2. Idegen nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) ........................... 57 5.2.3. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)................................ 57 5.2.4. Informatika oktatása (Digitális kompetenciák fejlesztése) ...................................... 57 5.2.5. Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése)................... 58 5.2.6. Környezeti- és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel)............ 59 5.2.7. Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód).................................................. 60 5.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................ 60 5.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 61 5.4.1. Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái ..................................... 62 5.5. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ......... 63 5.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység............................................... 63 5.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.................................................. 64 5.8. A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózásának segítése 65 5.8.1. Sajátos nevelési igényű tanulók:............................................................................. 65 5.9. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program ........................................................... 68 5.10. Esélyegyenlőség............................................................................................................... 69 5.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ..... 69 5.12. A tanuló, szülő, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 69 5.12.1. Tanulói részvétel.................................................................................................... 70 5.12.2. Szülői részvétel...................................................................................................... 70 6. Iskolánk helyi tanterve .......................................................................................................... 70 3
6.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények................................................................ 70 6.2. A nem szakrendszerű nevelés-oktatás az 5-6. osztályban .................................................. 64 6.2.1. Alapfogalmak, törvényi háttér................................................................................ 64 Szövegértési-szövegalkotási kompetenciák ...................................................................... 70 6.2.2. Mérések ................................................................................................................. 74 6.2.3. Fejlesztő műhely.................................................................................................... 75 6.2.4. Dokumentálás, ellenőrzés, értékelés ....................................................................... 75 6.2.5. Tanmenet (Tantárgyi Program) és Helyi tanterv...................................................... 80 6.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, átmenetek segítése ............................... 81 6.4.1. Az átmenetek problémáinak enyhítése ................................................................... 81 6.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, és formái; a tanuló teljesítményének értékelése és minősítése ....................................................................... 82 6.5.1. Tanulók értékelési rendszere .................................................................................. 82 6.5.2. Az oktatási eredmények vizsgálata......................................................................... 82 6.5.3. A nevelési eredmények vizsgálata .......................................................................... 83 6.5.4. A tanulmányi munka értékelése.............................................................................. 83 6.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ........................................................................................ 84 6.7. Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai............................................................................................ 84 6.8. A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái 84 6.9. Szöveges értékelés ........................................................................................................... 85 6.10. Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez ............................................................................................................................ 85 6.11. A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek.............................................. 85 6.12. A tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megjelenő fejlesztési területek ............................. 86 6.12.1. Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem...................................... 86 6.12.2. Közlekedési nevelés............................................................................................... 86 6.12.3. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása .................................................................................. 86 6.12.4. Az infokommunikációs technikák alkalmazása ...................................................... 87 6.12.5. A korszerű természettudományos ismeret elsajátítása............................................. 87 6.13. Egyéni foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei....................................... 88 6.13.1. Napközi otthonos nevelés....................................................................................... 88 6.13.2. Tanórán kívüli lehetőségek, feladatok .................................................................... 88 6.13.3. Tanulmányi, kórus-, néptánc- és sportversenyek..................................................... 89 6.13.4. Vetélkedők ............................................................................................................. 89 6.13.5. Tanulmányi és osztálykirándulások ........................................................................ 89 6.13.6. Erdei iskola............................................................................................................ 89 6.13.7. Táborok ................................................................................................................. 89 7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................. 90 7.1.1. Érvényesség........................................................................................................... 90 7.1.2. Felülvizsgálat......................................................................................................... 90 7.1.3. Módosítás .............................................................................................................. 90 7.1.4. Nyilvánosság ......................................................................................................... 90 7.1.5. Jóváhagyás, aláírások............................................................................................. 91 8. MELLÉKLETEK.................................................................................................................. 92 8.1. Iskolánk egészségnevelési programja ............................................................................... 92 8.1.1. Feladataink ............................................................................................................ 92 4
8.1.2. Prioritások ............................................................................................................. 92 8.1.3. Célok meghatározása ............................................................................................. 92 8.1.4. Helyzetkép............................................................................................................. 93 8.1.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok.................................. 94 8.1.6. A mindennapos testedzés megvalósításának módjai ............................................... 94 8.2. Iskolánk környezeti nevelési programja............................................................................ 95 8.2.1. A környezeti nevelés színterei iskolánkban............................................................. 95 8.2.2. Az iskola környezeti nevelési szemlélete................................................................ 98 8.2.3. A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai...................................................... 98 8.2.4. A megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei .............................................. 100 8.3. Szöveges értékelés szempontjai...................................................................................... 104 8.3.1. Szöveges értékelés szempontjai az alsó tagozatban .............................................. 104 8.3.2. Szöveges értékelés ............................................................................................... 108 8.3.3. Szorgalom............................................................................................................ 108 8.3.4. Magatartás ........................................................................................................... 109 8.3.5. 1. osztály.............................................................................................................. 110 8.3.6. 2-4. osztály .......................................................................................................... 112 8.3.7. 1-4.osztály ........................................................................................................... 113 8.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése....................................................... 116 8.5. Tantárgyi programok ...................................................................................................... 123
5
1.
BEVEZETÉS
Pedagógiai programunk: a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola 2004-ben módosított Pedagógiai Programja, a Belvárosi Óvoda 2007-ben felülvizsgált és a Gesztenyési Óvoda Nevelési Programjának átdolgozása. A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása a törvényi változások és az intézmények összevonása miatt vált szükségessé: Közoktatási törvény változásai a Nemzeti Alaptanterv változásai (202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet) A Közoktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai: Az iskolákban tapasztalható oktatás-központúság, „adatbázisok” tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett, A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt, Az idegennyelv-tudás és az informatikai tudás hiánya, Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása, Társadalmi esélyegyenlőség növelése, Felesleges túlterhelés megszüntetése, A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése. Az intézményünkben folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk, hogy az iskola, szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik és a társadalmi igények versenyképes tudást követelnek, amelyekhez társadalmilag hasznos képességek kialakítását várják el: konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttműködési képességeket, idegen nyelvi kommunikáció képességét, kezdeményező és vállalkozói képességet. Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda ének-zenei hagyományaira építve, a zenei-művészeti képzést kiemelve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével törekszik a kor kihívásainak megfelelni. Intézményünk arculatában hangsúlyos szerepet kapnak az énekkarokban folyó kórusénekes és közösségi tevékenységek, amelyek a nevelés-oktatás folyamatának minden részér áthatják, építünk ezek jótékony (transzfer) hatásaira.
6
2.
INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA
Óvodánk nevelési intézmény, mely egy központi és kettő tagóvodával működik. Kiindulási pontjaink, alapelveink, nevelésfilozófiánk azonos. Hirdetjük a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi-lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakozását a családi neveléssel együtt. A gyermek - egyszeri és megismételhetetlen személyiségével - egyszer 3-6 éves. Amit most elmulasztunk a nevelésben, nem pótolhatjuk utólag soha, semmilyen életkorban. Akik ma óvodáinkba járnak, azoknak ma kell biztosítani a később már nem pótolható boldog, igazi gyermekkort. Ennek felelősségét érezve valljuk, hogy okos szeretetben, érzelmi biztonságban, szabad, nyugodt légkörben, sok élménnyel gazdagodva élvezzék az óvodában eltöltött éveket. Programunk olyan feladatok teljesítésére orientál, amelyben a gyerekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, megtanulnak tevékenykedni, együttműködni, magatartásformákat elsajátítani. A gyermekek szükségleteit, egyéniségét ismerve jól szervezett tevékenységekkel, segítséggel, a mindennapi élet feltételeinek és eszközeinek biztosításával kívánjuk elérni céljainkat. Munkánk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeket megillető jogok megerősítésére irányul az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége melyben kiegészítő, de mindenképpen fontos szerepet vállal az óvoda. Programunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, a mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, mesére, élménynyújtásra, a cigány kultúra átadására, ápolására és az SNI gyermekek integrációjára épít. Nevelésünk tartalma tehát minden, ami a gyermek környezetéből származó élmény, tapasztalat, ismeret. Programunk osztatlan, részben osztott és homogén csoportjainkban egyaránt alkalmazható. Helyi nevelési programunk adaptáció, melyhez felhasználtuk Nagy Jenőné "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" c. programot és a Vésztői Napköziotthonos Óvoda "Négyszínvirág" helyi nevelési programját. Törvényességi háttér a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény, a 137/1966. (VIII.28.) kormányrendelettel kiadott „Az óvodai nevelés országos alapprogramja” a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a 2/2005. /III.1./OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési irányelve és a 255/2009. (XI.20.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról. Iskolánk a város területén központi fekvésű. Az intézménnyel szembeni elvárások között a minőségi tudásnak központi szerep jut. A hátrányos helyzetű gyerekek egyre növekvő száma nehezíti a minőségi tudás közvetítését. Itt az iskola az, ami nem működhet korbácsként. Valamiképpen őket is kárpótolni kell kudarcaikért, bizonytalanságukért. Iskolánkban 1958. óta működő zenetagozat, a kialakult hagyományok, az eddigi sikerek sokasága a város területén kedvező színben tünteti fel az iskolát. Lehetőségek még mindig rejlenek benne, melyek jó összefogással kiaknázhatók. A gyerek legyen bármilyen is, mégis csak gyerek. Ezt a sajátosságát kell kihasználni az emberré nevelésben. Ha sikerül kioldanunk a szép számmal nehéz sorsú gyerekek görcseit, akkor már nem dolgozunk hiába. A nevelő a legfontosabb tényező a folyamatban.
7
Testületünk jelentős része komoly pedagógiai gyakorlattal rendelkező kreatív egyéniség. Ez a mag a megváltozott és még egyre változó körülmények között feltétlenül intenzív húzóerőt biztosított részben eddig is, de a továbbiakban erre épülhet a célt látó fejlődés. A dolgozni akaró és mindenekelőtt jól dolgozni tudó pedagógus egyéniség előtt nyílhat meg a tér csupán. Aki nem akar együtt haladni azon a buktatókkal teli, könnyed sétának egyáltalán nem tűnő úton, az ne induljon el azokkal, akik a göröngyök fölött is szárnyalni képesek. A tantestületnek a maga egyéniségeiből (tanító - nevelő - emberi) alkotott közösségként példa erejű modellként kell állnia az iskola diákjai előtt, és nem szabad példaként hatni hagyni az olyan nevelőt, akinek "megszállottsága" nem a nevelés területén teljesedik ki, vagy netán semmiféle olyan megszállottság nem sajátja, amit ha már kissé közhellyé vált kifejezéssel is, de mégiscsak hivatástudatnak nevezünk. Az iskola az évfolyamonkénti 2 osztály befogadására alkalmas, ám szükség van külső segítségre. A testnevelés órák egy részét a Sportcsarnokban tartjuk. A tanítás utáni foglalkozásoknak bő teret nyújthat az iskola épülete. Tornatermünk, tantermeink és felkészült tanáraink a szabadidő hasznos és aktív eltöltéséhez mindenkor a gyerekek rendelkezésére állnak. Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tervezünk, melyek az esetleges tanulási nehézségek áthidalását szolgálják. Ezeken a kötetlen együttléteken kiemelt szerep jut az őszinte beszélgetésnek. Meg kell tanítanunk a gyerekeket tanulni, hogy sikerélményhez tudjuk juttatni a szerényebb képességű tanulókat is. Az oktatás mellett ennek érdekében nagyon fontos szerep jut a nevelésnek. A nevelő-oktató iskola biztosítja a harmonikus személyiségfejlődést. Ez a gyermeki és szülői elvárás is. Iskolánk erőssége az emelt szintű ének-zene oktatás, amely jelentős szerepet játszik a tehetséggondozásban. Ezt tükrözik a tanulóink iskolai, városi, megyei, országos versenyeken elért eredményei. Az ének tanítás adta humán műveltség jelentős jellemformáló erő, mely elősegíti a helyes pályaválasztást. A szülőkkel való tartalmasabb kapcsolattartásban még további lehetőségek rejlenek. Az idegen nyelv tanulásának egyre erősödő igénye meghatározza tevékenységünket.
2.1. Küldetésnyilatkozat 2.1.1. Óvoda Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, környezetében jól eligazodó, nyitott, érdeklődő, jó kapcsolatteremtő, másokat elfogadó, együttműködő. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. A pedagógus kulcsszereplő, jelenléte a nevelés egész időtartamában szükséges. Az óvodapedagógus munkája váljon példa értékűvé, személyisége, viselkedése minta, modell, a gyermekek egészséges személyiségfejlődése szempontjából. A mindennapok során a pedagógus legyen nyitott és befogadó a különböző innovatív törekvések megismerésére és azok alkalmazására. Programunk alapelve: szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság a gyermeki jogok tiszteletében jelenik meg úgy, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek. Befogadó nevelésre, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Érzelmi biztonság megteremtésére, egészséges személyiségfejlesztésre, készség és képességfejlesztésre törekszünk.
8
Kiindulási pontjaink: minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető; nevelik, fejlesztik a társas kapcsolatok, az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy "tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre". A minden gyermekben meglévő pozitív tulajdonságokra, értékekre építünk. 2.1.2. Iskola Intézményünk a város legrégebbi iskolája, 1958 óta emelt szintű ének oktatással működik, mely Kodály Zoltán közbenjárásával jött létre. Arra törekszünk, hogy a tanulókkal és a szülőkkel együttműködve felkészítsük gyermekeinket a társadalom folyamatosan változó, bővülő igényeinek kielégítésére. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, melyet magas szinten kell művelnünk. Iskolánk feladata a személyiség sokoldalú fejlesztése, hogy szilárd alapokat teremtsen, a gyermekeket tegye fogékonnyá az értékek befogadására, kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában és nyitottá a különböző élethelyzetekben. Kiemelt célunk az emelt óraszámú énekzene tanítás által biztosított nevelési lehetőségek kiaknázása, az alapvető tanulástechnikák megismertetése és készséggé fejlesztése, hagyományőrzés, a nemzeti kultúra értékeinek közvetítése, számos tanórán kívüli tevékenység keretében. Régi és új partnereinkkel hosszú távú kapcsolatok kialakítására törekszünk. Bármilyen észrevételt figyelembe veszünk, a felmerülő problémákat a legrövidebb időn belül orvosoljuk. Iskolánk döntő szerepet vállal a város kulturális életében, a kétévente megrendezésre kerülő Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztiválon túl rendszeresen kapcsolatot tart fenn külföldi partneriskolákkal. Célunk, hogy a megyei és országos tanulmányi versenyeken tanulóink a korábbi évekhez hasonlóan kimagasló eredményeket érjenek el. Intézményünk a Comenius 2000 Minőségfejlesztési Rendszert kiépítette és bevezette.
2.2. Intézményünk története 2.2.1. A Belvárosi Óvoda története A Belvárosi Óvoda a város egyik legrégibb intézménye, 1938-ban épült. Jelenleg három vegyes életszervezésű csoportban fogadjuk a gyerekeket. A 2008-as nevelési évtől a központi óvoda szerepét is betölti. Ellátja a hozzá tartozó tagóvoda tanügy-igazgatási, pedagógiai feladatait is. A város szívében a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola szomszédságában helyezkedik el. Jó megközelíthetősége miatt a város távolabbi részeiről és a környező településekről is szívesen hozzák gyermekeiket a szülők óvodánkba. Az óvoda kiemelten kezeli a művészeti nevelést. Célunknak tekintettük és tekintjük továbbra is a zene megszerettetését, a képességekre való befogadás megalapozását, a zenei anyanyelvünk ápolását. Fontos feladatunk a különböző zenei képességek és készségek fejlesztése. Sikeresen foglalkozunk a népi kismesterségekkel, a hagyományápolással, amely tükröződik a csoportszobák arculatán, a gyerekek munkáin, mely kihat az egész személyiségükre. 2007 szeptemberétől óvodánk ellátja az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, differenciált fejlesztését a többi gyermekkel azonos csoportban. Az évek során nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a szülőkkel, ennek is köszönhető, hogy a volt óvodásaink, mint szülők, szeretettel választják intézményünket. Az élmények és tapasztalatok melyeket óvodánkban szereznek a gyerekek számokkal nem mérhető, hatása látványosan nem mutatkozik meg azonnal, viszont kitörölhetetlenül beépül a személyiségükbe, értékekkel gazdagítva azt.
9
2.2.2. A Gesztenyési Óvoda története A Gesztenyési Óvoda 1957 óta működik Komló külvárosában, szép természeti környezetben, kertes városrészben. A régi bányatelepen többgenerációs bányászcsaládok éltek, akiknek fontos volt az óvoda megléte, mert szeretetben nevelkedtek gyermekeik, unokáik. Az utóbbi években megfiatalodott a lakosság, de a jó kapcsolat továbbra is folyamatos a családokkal. Óvodánk egyik értéke a családias légkör. A szép természeti környezet és a csodálatos udvarunk a másik értékünk. Sok segítséggel, összefogással alakítottuk, szépítettük udvarunkat. Így alkalmassá vált a természet változásainak folyamatos megfigyelésére, tevékeny gondozására. A jó levegő a változatos domborzat jól szolgálják az egészséges életmódra nevelést, a gyermekek mozgásfejlődését. A környezeti nevelésre mindig nagy hangsúlyt fektettünk. A környezet tevékeny megismertetése, a környezettudatos szemlélet alakítása, a környezetvédelem lett a fő feladatunk. A „Zöld óvoda” cím elnyerése, a dolgozók elhivatottsága, a szülők támogató hozzáállása arra ösztönöz bennünket, hogy ezt az utat kövessük. Célunk, hogy gyermekeink minél több tapasztalatot szerezzenek a közvetlen és tágabb környezetükről, s alakuljon ki bennük pozitív érzelmi viszony az emberi-természeti és tárgyi világ iránt. 2.2.3. Iskolánk története Kis bányászvárosunkban 1936-ig csak három tanteremben folyt oktatás. Egy új iskola építésének szükségessége már 1925-ben felmerült. Első igazgatónk, Hal Árpád fáradságot nem ismerve harcolt az új iskola felépítéséért. Iskolánk története az 1937-38-as tanévvel kezdődött. Az iskolát 1936-42 Hoffmann Lajos 1942-46 Erdélyi Árpádné, Lassányi József, Szegő József 1946-48 Turák János 1948-52 Mosoni József 1952-53 Kassay Dezső, Schmidt Edéné 1953-63 Schmidt Edéné 1963-80 Bocz György 1980-90 Klesch Jánosné 1990-2009 Hoffmann Mátyásné 2009- Cseke Gabriella igazgatták. Nagy felújítás volt 1972-ben, valamint 1983-85-ig. A zenetagozat működését 1958 őszén kezdhette meg. 1970. május 16-án az iskola felvette Kodály Zoltán nevét. Az iskola életében fennállása óta jelentős szerepe volt a kórusnak. Már a 20-as években Hal Árpád igazgató-tanítónak jól működő énekkara volt. 1937-től Fekete Pál és Bartek József, majd az 50-es évek elején Pécsi Géza vette át a kórust, amely néhány év alatt a megye legjobb énekkarai közé emelkedett. A kórust 1957-1991-ig Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy irányította. Ő volt az, aki hitével és munkájával megalapozta a gyermekkórus hírnevét. 1958-ban „Zenélő május” hangversenyen az iskola 160 tagú énekkara is közreműködött. A műsoron Kodály művek szerepeltek. A hallgatók sorában Kodály Zoltán is jelen volt. Tetszése és elismerése jeléül rábeszélte a Városi Tanács elnökét Simek Árpádot, hogy kérvényezze a minisztériumnál a zenetagozat megszervezését. Ő maga személyesen járt el a tagozat létrehozása ügyében. Kodály Zoltánnal élő kapcsolat alakult ki. A kórus előbb megyei szinten nyert elismeréseket, majd bekerült az ország kóruséletének vérkeringésébe. 10
1961 őszén Kodály Zoltán az iskolába látogatott, és ígéretet tett a gyerekeknek, hogy művet komponál számukra. A mű decemberre készült el (Harasztosi legénynek-népdalfeldolgozás). 1962 júniusában a Magyar Rádió felvette, majd sugározta is a művet. Ettől kezdve állandó szereplői voltak az országos kórustalálkozóknak, bemutatóknak. 1969-től számos európai országban járt a kórus fesztiválokon, versenyeken, vendégszerepléseken, rádió és televízió műsorokon. Az iskolát gyakran látogatták hazai és külföldi kollégák tapasztalatcsere céljából. Kodállyal való eleven kapcsolatunk, műveinek hű tolmácsolása eredményeként az iskola felvehette a mester nevét. 1970. május 16-án a Városi Tanács végrehajtó Bizottsága jóváhagyta a névadást, és május 28-án leleplezték az iskola udvarán elhelyezett Kodály mellszobrot - Fritz János alkotását. A kórus folyamatos kimagasló teljesítménye eredményezte, hogy Komló 1972-ben megkapta a jogot a Művelődésügyi Minisztériumtól nemzetközi gyermekkórus-találkozó megrendezéséhez. A rendezvényeken 27 országból, hazánk kórusaival együtt 136 együttes volt a város vendége. Barátságok szövődtek különböző népek fiai és a magyar gyerekek között. A fesztiválok állandó vendége Kodály Zoltánné. A gyerekek az énekórákon Kodály zenepedagógiai elképzelései szerint tanulnak. A legkisebbek már 8-9 éves korban ismerkednek a közös éneklés szépségeivel. 10-11 évesen a Kiskórus tagjai, 12 évesen a Nagykórusban folytatják zenei tanulmányaikat. 1991-től Dr. Makráné Kónya Melinda vette át a Nagykórus vezetését, aki előtte a kicsinyekkel foglalkozott. Több alkalommal érte el a kórus a hazai minősítéseken a megtisztelő „Év kórusa” címet. 1997-ben Komló városa a „PRO CIVITATE” kitüntetést adományozta. Az együttes megalakulása óta számos alkalommal koncertezett Európa szinte valamennyi országában. „Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beoltsa a nemesebb zene szomját… Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.” (Kodály) 2.2.4. Közös igazgatású intézmény A város oktatási-nevelési intézményeinek átszervezése folytán 2008-ban a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola központi intézmény lett, amelyhez óvodai intézményegységet csatoltak két óvodával.
2.3. Intézményünk környezete, legfontosabb jellemzői, adottságai, intézményegységeink 2.3.1. Az Intézmény adatai Az intézmény neve: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda Az intézmény székhelye: 7300 Komló, Templom tér 2. Intézményegységei: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Belvárosi Óvoda Gesztenyési Óvoda Az intézmény fenntartója: Komló Város Önkormányzata Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy. Az intézmény gazdálkodása: Részben önálló gazdálkodású Az intézmény alaptevékenysége: 11
Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés Általános iskolai nevelés-oktatás Az alaptevékenységek felsorolását részletesen az Alapító Okirat tartalmazza. Az alapítás éve: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola - 1938. Belvárosi Óvoda – 1938. Gesztenyési Óvoda – 1957. Az összevont intézmény alapításának éve - 2008. A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda a Pedagógiai és Nevelési Programját az alábbi dokumentumok alapján készítette el: A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a módosításokkal A 243/2003. sz. Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról, valamint a NAT mindenkori módosításai A 137/1996. sz. Kormányrendelet – Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve A 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet módosításáról A 28/2000 OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról Az intézmény Alapító Okirata és SZMSZ-e
2.4. Az intézményegységek rövid bemutatása, tárgyi és személyi feltételek A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda intézményegységben két óvoda működik tagóvodaként, jelenleg négy csoporttal. Az engedélyezett 100 gyermek befogadását évek óta felülmúljuk az igények kielégítése érdekében. A csoportok jelenleg vegyes életszervezésűek. Épületeink megfelelő komforttal rendelkeznek, vonzó, tiszta, esztétikus belső és külső környezetben fogadjuk az eltérő szociokulturális helyzetű családok gyermekeit. Mind a két óvoda emberléptékű, családias jellegű. 2.4.1. Személyi feltételek Nevelőtestület Intézményünk rendelkezik a közoktatási törvényben meghatározott és a program megvalósításához szükséges személyi feltételekkel. Az újonnan kialakított óvodai körzetünkben 9 óvodapedagógus látja el faladatát 4 óvodai csoportban. Mindegyikük felsőfokú illetve főiskolai végzettséggel rendelkezik. A nevelőtestületünk pályakezdőkből illetve már évtizedek óta nevelőmunkát végző óvodapedagógusokból áll. Mindnyájukra a nyitott, fogékony és megújulásra kész munkavégzés jellemző. Nevelőtestületünk számára minden lehetőséget megragadunk a külső és belső továbbképzésekre, a mindenkori, folyamatos megújulásra. Nevelőtestületünkben van szakvizsgával rendelkező fejlesztő pedagógus, közoktatási vezető, népi kismesterséget oktató, szalma-, csuhé- és gyékénykészítő, mentálhigiénés illetve gyermekvédelmi szakirányú óvónőnk. Valamennyien gazdagítottuk ismereteinket a minőségbiztosítás, programbeválás, óvodai nevelés módszertana területén. Egy fő kezdte meg tanulmányait gyógypedagógus, illetve környezeti nevelő szakon. 12
A 6 pedagógiai munkát segítő közül 5 dajka szakképzett. Jelenleg az óvodával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat az iskola dolgozója látja el. Az 1fő udvaros-karbantartó mindkét óvodában látja el feladatát. A technikai dolgozók szakmai fejlődéséről óvodán belül szervezett továbbképzések keretében gondoskodunk. Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll. Igénylik a folyamatos továbbképzést. Szakos ellátottságunk teljes. Pedagógus álláshelyeink betöltöttek, gyermekeiket gondozó (GYES-GYED) kollégáink helyett helyettesítők látják el a feladatot. Tantestületünk jól összeszokott, fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítő nevelői közösséget alkosson. Iskolánk gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse folyamatosan tarja a kapcsolatot a gondozásra szoruló gyermekek szüleivel és a Pedagógiai Szakszolgálattal. Könyvtáros kolléganőnk barátságos környezetet alakított ki iskolánk könyvtárában. Folyamatos versenyeket hirdet, amelyek a gyermekek olvasóvá nevelésében segítenek. Könyvtárunk jól felszerelt, alkalmas olvasásra, kölcsönzésre és kutatómunkára.
Technikai dolgozóink Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához a rendkívül fontos hátteret technikai dolgozóink biztosítják. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, ők tárgyi feltételeink gondozói és mindennapjaink segítői.
2.5. Intézményünk hagyományai Hagyományainkat az alábbiakban őrizzük, illetve alakítjuk ki: óvodai hagyományok a Nevelési program tartalmi részében vannak részletesen kifejtve, emelt szintű ének-zene oktatás, óvodások fogadása, gyermekműsor a színházban, a beiratkozott elsősök megvendégelése, néptánc oktatása, a Kodály szobor koszorúzása, ifjúsági hangversenyek, vers- és mesemondó versenyek, zenei műveltségi verseny, tánciskola, az iskola „Bemutatkozunk” c. műsora, népdaléneklési verseny, természetjáró napok 2., 3. osztályosok részvételével, Gyermeknap (túra, játék, kirándulás), kórustábor 4.-8. osztályosoknak, karácsonyi ünnepély, karácsonyi hangverseny, 13
farsang, anyák napja, versenyek: helyesírási szép kiejtési városi mesemondó (1-2. osztály) Télapó műsor. tanévnyitó és tanévzáró ünnepély nyári balatoni táborozás
3.
AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA
3.1. Óvodánkban folyó nevelőmunka alapelvei, céljai 3.1.1. Alapvető céljaink Az óvodások nyugodt, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakoztatásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével, játékos tevékenység közben a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez. Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra. Komplex élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészetek között. Az óvoda pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítását. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeink magyar nyelven történő nevelése, a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok /migráns/ gyermekeinek az óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és szabadságok védelmét. Helyi hagyományokból, adottságokból eredően kiemelt területként kezeljük az egészséges életmódra való nevelést és környezeti nevelést (Gesztenyési Óvoda). Preventív gyermekvédelem. A hátrányos helyzetű gyermekek számára az esélyegyenlőség megteremtése a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. Differenciált, egyénre szabott foglalkozás, tehetséggondozás. Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrált nevelése, differenciált fejlesztése a többi 14
gyermekkel azonos csoportban. (Belvárosi Óvoda) A már jól működő hagyományokon nyugvó család-óvoda kapcsolattartási formáinak ápolása, erősítése további együttműködések keresése. 3.1.2. Általános nevelési feladataink Alapfeladatunk az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése, melyek biztosítják a gyermekek személyiségének fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének elősegítését, az erkölcsi-szociális, esztétikai és intellektuális fejlesztését. Erkölcsi nevelés, a szociális képességek fejlesztése: érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör, élményekben és tevékenységekben gazdag óvodai élet; a közösen végzett tevékenységek megerősítő hatása, mindennapi testi-lelki edzés, a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés, önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés a szociális érzékenység kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése. Esztétikai nevelés: eltérő fejlődési ütemű gyermekek, egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása, harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, egészséges, esztétikus környezet biztosítása, az élmény-befogadó képesség erősítése, összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a művészetek esztétikáját, a viselkedés, illem, beszéd, öltözködés, tisztálkodás, étkezés szokásainak megismerése, gyakorlása, különös tekintettel az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítására. Az intellektus fejlesztése: az érdeklődés felkeltése, a tanulási vágy kialakítása, a szűkebb-tágabb környezet iránti érdeklődés biztosítása, elfogadó, az eredményeket értékelő környezet, érzelmi biztonságot, védettséget nyújtó, átlátható környezet, a felnőttek személyes jelenléte, mintája, az alkotásra inspiráló eszközök állandó biztosítása, segítjük a gyerekek önkifejezését; gondolataik, érzelmeik szóval, mozgással vagy a vizuális eszközökkel való, szabad megjelenítését, differenciált egyéni bánásmód, komplexitás megteremtése a mindennapok során, cselekvésbe ágyazott játékközpontú tanulási technikák elsajátítása.
15
3.2. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitelének alakítása, testi fejlődésének elősegítése, az ahhoz szükséges környezet kialakításával. Feladatok: a gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése, a gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, rugalmasan kezelt, biztonságot nyújtó napirend kialakítása. Családlátogatás során tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy eltérések és lemaradások is tapasztalhatók. Ez meghatározza a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatainkat. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyerekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajkákkal megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. Az étkezések azonos időpontban, 3 órás időközökre elosztva, kultúrált körülmények között zajlanak. A tízórai folyamatos, az ebéd és az uzsonna kötött időtartamú, figyelembe vesszük a gyerekek tempóját, egyéni szükségleteit. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást a kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. A gyerekek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket (kézmosás, fogmosás, orrtörlés, mosdó használat) bármikor, szükségleteiknek megfelelően önállóan elvégezhetik, itt is ügyelünk a fokozatosság betartására. Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásokat a szülők bevonásával. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk. Nagy hangsúlyt helyezünk az etnikai gyermekek étkezési higiéniájának megalapozására, az egészségmegőrzéshez szükséges szokások gyakorlására. A gyermekek tisztasága, ápoltsága érdekében - amelyik óvodában szükséges - összefogva a lakóhely egészségügyi szakembereivel a szülők körében felvilágosító, ismeretterjesztő, egészségnevelő munkát végzünk. Programokat, összejöveteleket szervezünk, amelynek témája az egészséges táplálkozás, mozgás, tisztálkodás, fogápolás, hajápolás, higiénia. Naponta szervezünk néhány percig tartó, mozgásos tevékenységet, valamint rövid ideig tartó sétát, melyek hozzájárulnak a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjának fejlődéséhez. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat is az udvaron tartjuk. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket. Figyelembe vesszük a gyerekek eltérő alvásigényét. A korábban ébredők csendben tevékenykedhetnek. Az SNI gyermekek számára az egészséges és kultúrált életmód megvalósulásának, a személyes kompetencia működésének kiinduló feltétele az önkiszolgálási képességek megfelelő színvonalú fejlettsége. Az óvodai nevelésnek az a feladata, hogy az önállóságot optimális szintre fejlessze. Az SNI gyermekek számára a gondozási műveletek, a tanulási folyamatok, a testre szabott fejlesztési program kidolgozása a cél. Sok gyakorlással, cselekvéses mozzanatok lebonyolításával és hangsúlyozott bemutatásával a szokások elsajátítása terén a gyermek önmagához mérten a lehető legnagyobb önállósággal étkezzen, öltözködjön, stb.
16
3.2.1. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Feladataink: a higiénés szabályok betartása, szellőztetés, páratartalom biztosítása, portalanítás, fertőtlenítés, környezet tisztán tartása, a gyermekek rendszeres egészségügyi szűrése (védőnők és a gyermekorvos - hallás, látás, magasság, súly, fogászat), nevelőmunkánk legfontosabb színtere az óvoda udvara, Arra törekszünk, hogy egészséges, esztétikus környezet legyen, melynek során kialakítjuk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat. Biztosítjuk a szinte egész napos kint tartózkodás lehetőségét, a megfigyeléshez, tapasztalatszerzéshez a nyugalmat, a megfelelő eszközöket. esztétikus, színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet alakítunk ki, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, ízlésesen kialakított virágoskertek, bokrok és cserjék, változatos talajfelület (füves, homokos és betonos – balesetveszélyes), fából készült mozgásfejlesztő játékeszközök, elkülönített kuckók, mesesarok, az évszaknak megfelelően kialakított sarok (ott helyezzük el a séták során gyűjtött "kincseket"), fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. van óvodán kívüli játszóhelyünk és állandó kirándulóhelyünk is, jó idő esetén az udvarra kitett felfújható medencében pancsolhatnak, a nagycsoportosoknak minden évben úszásoktatást szervezünk, ahol a víz megszerettetését, a vízhez szoktatást segítjük képzett óvónő segítségével. Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítjük, értesítjük a szülőket. Amíg meg nem érkeznek, gondoskodunk a gyermekről. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, saját tárgyak használatának szűkítésével igyekszünk elkerülni. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen az okokat megkeresni és kiküszöbölni. A SNI gyermekeknél előfordulhat, hogy spontán mozgásos reakcióik ritkábbak, a külvilág megismerésére irányuló kíváncsi kutató viselkedése beszűkültebb, ezért nagyon lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, gyakoroltatása a napirend egészét átszövő feladat. 3.2.2. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik. Önállóan használják a mosdót. Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják ki az orrukat. Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát. Tudnak önállóan szedni az ételből, önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit tudnak elfogyasztani. Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye, vigyáznak arra. Az SNI gyermekeknél belső folyamatok tudatossá válása, önálló étkezés, szobatisztaság, kézmozdulatok biztossá válása. 17
3.2.3. Érzelmi nevelés, szocializáció A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak érvényesítésével. A hátrányos helyzetű gyermekeknél a tartós, stabil, szeretetteljes kapcsolat kiépítése, empátia, tolerancia, másság elfogadása. Az SNI gyermekeknél a szociális viselkedéshez szükséges komponensek (szükségletek, hajlamok, attitűdök, meggyőződések, rutinok, szokások, minták, készségek, ismeretek) erősítése. Feladataink: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig, a közösségi élet szokásainak kialakításával. A családdal való hatékony együttműködés a gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az érzelmi biztonságot nyújtó légkör kialakításával megkönnyítjük a szülőtől való elválást, leválást. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó derűs, családias légkör megteremtését. Már a beszoktatásnál törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. A beszoktatás, befogadás a gyermek, szülő egyéni igényétől függ, idejét nem határozzuk meg. Az óvoda a szülőknek ajánlja az anyás beszoktatást. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítunk ki, ahol a gyerekek ötletei, elképzelései is érvényesülnek. A csoportszobában, a mosdóban, az udvaron, szabadon mozoghatnak a megfelelő biztonság mellett. Minden csoportnak hagyománya, szokásrendszere van, amely sajátos légkört biztosít, ami mélyíti összetartozásukat. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Így betekinthetnek az óvoda szokásrendjébe, belső életébe, ezzel könnyebbé tesszük a gyermek számára az új környezet elfogadását. Megismerkedünk az otthon kialakult szokásaikkal, magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat. A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra (simogatás, betakargatás, mesélés). A bátortalanabb gyerekeket odafigyeléssel, bátorítással segítjük az előrelépésben, örülünk apró sikereiknek. Mindig figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tempóját eltérő szokásaikat. A nehezen szocializálható, nehezen fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakember segítségét is igénybe vesszük (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus). Nagycsoportosaink szeretettel és segítő szándékkal veszik körül a kicsinyeket. Ilyen családias légkörben kedvezően alakulnak társas, baráti kapcsolataik, egymáshoz való viszonyuk is. Fontos, hogy fogadják el egymást, az óvodáskor végére ismerjék meg és tanulják meg elfogadni és tisztelni a helyi kisebbségi szokásokat. A gyermekek felé nyitottak vagyunk, segítjük a barátságok kialakulását, a másság elfogadását, az érzelmileg átélt közös feladatok megvalósulását. Az érzelmi hatások sokféleségét engedjük érvényesülni, szem előtt tartva azt, hogy a pozitív érzelmeket megerősítjük, a negatívokat visszatartjuk, fékezzük. A gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti, a felnőttek jó példája, bátorítása, türelme, bizalma, szeretete. A gyermekek érzik, hogy az óvónő cselekedeteiben, szavaiban mit és miért tart helyesnek, mit és miért utasít el, és mit vár el tőlük. 18
A gyermekek kezdetben érzelmileg, majd később a belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet az óvónő közvetít. Az azonosulás elősegíti a csoport közösséggé formálódását. A gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatát a pozitív érzelmi töltés jellemezze. Hagyományaink ápolása, a születés-, névnapok jelzik azt, hogy fontosak vagyunk egymásnak, együtt örülünk, ünnepelünk. A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az elvárásoknak. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. A nehezen szocializálható lassan fejlődő gyermekekkel fejlesztő pedagógus foglalkozik. Szükség esetén pszichológus és logopédus segítségét is igénybe vesszük. A közösségbe történő beilleszkedés szempontjából az SNI gyermekek számára fontos a csoportban dolgozó felnőttek, csoporttársak el- és befogadóképessége. Fontos, hogy a csoporttársak lássák, milyen jellegű erőfeszítéseket kell tennie a fogyatékos kisgyermeknek az azonos eredmények eléréséhez, és lássák azt is, hogy miben jó a gyermek. A csoporttársak személyisége sokban gazdagodhat azzal, hogy megismerik migráns társaikat és észreveszik, mire képes fogyatékos társuk, milyen erősségei vannak, így tanulják meg a fogyatékosokkal való együttélést. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Alakuljon ki bennük pozitív érzelmi viszony egymás iránt. Ragaszkodjanak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is fejezzék ki. Igényükké váljék a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek. Képesek nyugodtan ülni, a tevékenységeket türelmesen befejezik. Szívesen dolgoznak a közösségért. Elismerik saját hibájukat, a konfliktushelyzetekben tudnak egyezkedni. Tudnak kezdeményezni. A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek lesznek más csoportokkal való együttműködésre. A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő, társaik közlését. Ébredezik bennük a közösségi öntudat. Az énkép – önismeret - önértékelés fejlődése révén képessé válnak az önálló helyzetmegoldásokra, ön érvényesítésük a társas kapcsolatban elfogadható módon történik. Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek. Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés. Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják. Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció alapvető jelzéseit: nemtetszésöröm- biztatás-szomorúság. 19
Segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre. Felismerik a segítségnyújtás lehetőségeit és azok helyes mértékét.
3.3. Értelmi nevelés, fejlesztés A gyermekek érdeklődésükre, kíváncsiságukra építve gazdag, változatos tevékenységeken keresztül szereznek tapasztalatot a természeti és társadalmi környezetből. A SNI gyermekek értelmi nevelésénél a fejlesztés eredményeit felhasználva újabb célok kitűzésével és megvalósításával biztosítsuk a fejlesztés hatékonyságát. Feladataink: a gyermekek spontán és szervezett tevékenység során szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztése, a fejlődéshez, fejlesztéshez szükséges feltételek biztosítása. Az értelmi fejlesztés, a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, mely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és mesterséges környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretben valósul meg. Valljuk, hogy az értelmi fejlesztés feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. A gyermekek tudjanak minél többet környezetükről. Azon keresztül fejlődjön a gyermekek érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, gondolkodása. A tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A környezet élményekkel telített befogadása, megismerése segíti őket abban, hogy jól tájékozódjanak, mozogjanak környezetükben. A tapasztalatok élményszerű átélése, újra rendezése során érdekes problémahelyzetekkel találkoznak. A problémák megoldása, segíti az egyszerű gondolkodási műveletek kibontakozását, logikus gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, kreativitásuk fejlődését. Feladatunk a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak kialakítása, és eközben az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Mindez a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával, ösztönzésével. Alapvető az óvodapedagógus személyes beszédpéldája, modell értékű metakommunikációja. Az érzelmi biztonságot nyújtó kommunikatív formák - ölbeli játékok, arcsimogatók - majd a meghitt beszélgetések és "meghallgatások", kommunikációs játékok segítségével alakítjuk, erősítjük a gyermekek beszédkedvét, beszédaktivitását. A gyermekek beszédkedvének fenntartása, a folyamatos szókincsgazdagító, beszédfejlesztő módszerek segítségével, különösen a játék és bábjáték, dramatizálás lehetőségének kiaknázásával. Célunk a hátrányos helyzetű, etnikai gyermekek felkarolása, segítése, a részképesség zavarainak kiküszöbölése, egyéni fejlesztések alkalmazásával. Az óvodapedagógusoknak differenciáltan kell foglalkoznia a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és a kiemelkedően fejlett gyermekkel is.
20
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
4.
egyre pontosabb, valósághű észlelés, a reproduktív emlékezet, a szándékos figyelem, problémamegoldó és kreatív gondolkozás, figyelem összpontosításra való képesség, a szándékos bevésés és felidézés, beszédértés, beszédfegyelem, érthető, folyamatos beszéd.
AZ ÓVODA HELYI NEVELÉSI TERVE
Helyi nevelési programunk adaptáció, melyhez felhasználtuk Nagy Jenőné "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" c. programot és a Vésztői Napköziotthonos Óvoda "Hétszínvirág" helyi nevelési programját. Törvényességi háttér a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény, a 137/1966. (VIII.28.) kormányrendelettel kiadott „Az óvodai nevelés országos alapprogramja” a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a 2/2005. /III.1./OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról.
4.1. A program tevékenységkerete Óvodánkban az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok, az ének-zenei nevelés, az egészséges életmódra nevelés és környezeti nevelés jelentik az óvodai élet vezérfonalát. Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulata, a hozzá kötődő hagyományok, szokások felelevenítése, amelyek keretet adnak munkánknak. Feladataink: lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtése, megőrzése és továbbadása, a néphagyományokon illetve a gyerekeken keresztül szorosabb, mélyebb kapcsolat kialakítása a szülőkkel, a cigány kultúra, hagyomány ápolása az SNI gyermekek integrálása. Minden ünnepet, jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amely lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre és gazdagon motivált tevékenységekre. A hagyományok ápolása közben történő együtt-játszás, együtt-munkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen.
21
Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. Fontos feladatunk a hagyományok, népszokások ápolása, értékeink megőrzése, továbbadása. Arra törekszünk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségekben, mint belső tartalmukban. Az óvodás korú gyermeket érzelmei irányítják, a természet megszerettetése, szépségeinek felfedeztetése, csodáinak észrevétele is az érzelmein keresztül történik. Ezért olyan érzelmi megközelítés, a gyermekek érdeklődésére, aktivitására, cselekvési vágyára épülő, minél több érzékszervére ható, ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket kell biztosítani, melynek során kialakítjuk a gyermekekben a természetszerető ember személyiségjegyeit. A természetet, védőszerető gyermeket óvónő nevelhet, aki maga is jól ismeri, szereti élő környezetét. 4.1.1. Napirend A tevékenységek megszervezésénél elvi szempontjaink a folyamatosság, a kötetlenség és a választhatóság. A program alkalmazásakor az óvodáskorú gyermek fő tevékenysége a játék, ez a kiinduló pontunk. A legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítunk. A gyermek egészséges fejlődéséhez a nevelőtestület által megfogalmazott rugalmas napirenddel és heti renddel biztosítjuk a feltételeket, a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével mindez igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Ezáltal biztosítjuk a tevékenységek közti harmóniát. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő tevékenység mindegyikét az óvodapedagógus irányítja. Az SNI gyermekek tekintetében az óvodai nevelés feladata, hogy a pozitív szociális szokások kialakulását, gyarapodását segítse. Ezt elsősorban olyan napirend kialakításával, működtetésével lehet megvalósítani, amelyben a gyermekek biztonságban és jól érzik magukat, ahol a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Napirendi javaslat:
22
Időtartam
Tevékenység
530 – 700
Játék összevont csoportban
700-1030
30
10 -11
30
Játék, szabadon választott tevékenység a csoportszobában Játékba integrált tevékenységek, egyéni és mikrocsoportos, esetenként egész csoportos szervezési formában Mozgás, testi nevelés Mese, vers, irodalmi nevelés Ének-zenei játékok, zenei nevelés Rajz, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése, a környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése Munka jellegű tevékenységek Testápolási teendők Folyamatos tízórai Játék a szabadban Szervezett és szabad mozgás. A környezet tevékeny megismerése (mikrocsoportos megfigyelés, séta, munka, beszélgetés). Énekes játékok az udvaron.
1130-1300
Testápolási teendők, ebéd
1300-1430
Mese, pihenés, alvás
1430-1530
Folyamatos ébredés, folyamatos felkelés Testápolási teendők Uzsonna
1530-1600
Játék a csoportszobában vagy a szabadban
1600-1630
Játék összevont csoportban
Hetirendi javaslat:
23
Nap
Kötetlen
Kötelező
Hétfő
Vers, mese, dramatikus játék Ének-zene, énekes játék
Mesehallgatás
Kedd
Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka
Mesehallgatás
Szerda
Mesehallgatás Vers, mese, dramatikus játék Külső világ tevékeny megismerése Matematikai tartalmak megjelenítése
Csütörtök
Vers, mese, dramatikus játék Ének-zene
Mesehallgatás
Péntek
Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka
Mesehallgatás Mozgás Mozgásos játékok
4.2. A néphagyomány a tevékenységeinkben Vers, mese, dramatikus játék (népmesék, mondókák, közmondások, találós kérdések), ének, énekes játékok, zenehallgatás (mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene). Rajz, mintázás, kézimunka (tárgykészítő népi játékok, szövés, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalács, sütés, nemezelés, stb.). A környezet tevékeny megszerettetése (találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások). Mozgás, mozgásos játékok (ügyességi és sportjátékok). 4.2.1. Óvodánk jeles napjai Évi hagyományos tevékenységeink:
Őszi szüret Advent (nov. 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Lucázás Karácsony Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) Május elseje
24
4.3. A hagyományápolás, ünnepeink, rendezvényeink 4.3.1. Őszi hagyományos tevékenységeink A kisebbek megfigyelik a nagyobbak és a felnőttek betakarító munkáját, őszi tevékenységét. Megtapasztalják a természet változásait, hemperegnek az avarban, és kisebb gyűjtőmunkát végeznek (termések, levelek, stb.). Szívesen hallgatnak állatokról népmeséket, mondókákat, szép őszi népdalokat. Segítséggel készítenek egyszerűbb népi játékszereket. Megismerkednek egyszerűbb népi hangszerekkel, népzenével. A nagyobbak kalendáriumot készítenek, megfigyelik az időjárással kapcsolatos népi jóslásokat. Megismernek találós kérdéseket, közmondásokat. Maguk is szívesen mesélnek. Segítséggel befőzik az őszi gyümölcsöket és más őszi munkát is végeznek az óvodában, pl.: betakarítás, levélseprés, stb. Hosszabb sétákat tesznek az arborétumban, a közeli kiserdőben, ahol gyűjtőmunkát végeznek az ősz kincseiből. Szívesen játszanak énekes népi játékokat, megismernek néhány ügyességi- és sportjátékot. A kisebbek megismernek néhány őszi gyümölcsöt (alma, szőlő, dió). Megismernek néhány verset, éneket az őszi gyümölcsökről. Megismernek verseket, mondókákat a szőlőről és a szüretről. Tudnak népi játékokat, énekeket. Termésekből egyszerű hangszereket, eszközöket készítenek a szülőkkel együtt is. 4.3.2. Advent - Borbála nap, Miklós nap, Luca nap – Karácsony A kisebbek megismerkednek az advent jelképével, a koszorúval. Megfigyelik a vízbe tett ágakat és a Luca napján ültetett búzát. Almát fényesítenek és segítenek a mézeskalács sütésénél. Készítenek egyszerű fenyődíszeket, ajándékokat. Tudnak néhány mondókát, verset és dalt, a Mikulást és Karácsonyt várva. A nagyobbak segítséggel készítenek adventi naptárt és koszorút. Megfigyelik az időjárást, igazak-e a népi jóslások? Hajtatnak Borbála-ágat (cseresznye, barack, orgona, stb.) Luca napján búzát ültetnek. Mézeskalácsot sütnek, amit maguk díszítenek ki. Készítenek fenyődíszeket, asztali díszeket és ajándékokat. Tudnak a Mikulásról és a Karácsonyról verseket, mondókákat, dalokat. Karácsonyi vásárt rendezünk az óvodában. 4.3.3. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig - télbúcsúztató népszokás) Farsang előtt munkadélutánokat szervezünk, ahol közösen készítjük el a farsangi maskarákat, a tombolához, zsákba macskához játékokat, eszközöket. A farsangi süteményeket a szülők sütik meg. A kisebbek egyszerű technikával díszítenek farsangi álarcokat, szemüvegeket, sapkákat. Tréfás meséket, verseket hallgatnak. Rövid, egyszerű dalokat, mondókákat tanulnak.. Tárgyakat gyűjtenek a tombolához, zsákba macskához. A nagyobbak farsangi dalokat, bálba hívogató mondókákat tanulnak. Segítenek feldíszíteni a csoportszobát. Maszkjukat elkészítik. Álarcokat, szemüveget, sapkát különböző technikákkal díszítenek. Társaikat mulatságra hívogatják. Részt vesznek a tombola és a zsákba macska kihúzásánál, a tárgyak gyűjtésénél. Örömmel táncolnak, versenyeznek az ügyességi játékokban. 4.3.4. Nemzeti ünnepünk - Március 15-e Életkoruknak megfelelő érzelmi átéléssel, cselekvésen keresztül. Az óvodapedagógusok készülnek műsorral (bábozás, ének, stb.). 25
4.3.5. Húsvét Az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap - locsolkodás, tojásjátékok). A kisebbek locsolóverset tanulnak, az óvónő segítségével tojást berzselnek. Locsolkodnak, és részt vesznek a tojás - játékban. Feldíszítik a csoportszobájukat. A nagyobbak festéssel díszítik az ablakokat. Tavaszi ágakat gyűjtenek a határban. Mondókákat, verseket tanulnak a locsolkodáshoz. A fiúk meglocsolják a lányokat és az óvónőket. A lányok tojást készítenek karcolással és viasszal, berzseléssel. Ajándékot készítenek és rejtenek el az udvaron a kisebbek számára. 4.3.6. Május 1. A természet virágba borulását, a tavasz érkezését ünnepeljük. Ezt a napot a vidámság, kötetlenség jellemzi. A kisebbek segítenek feldíszíteni a májusfát szalagokkal, léggömbökkel. Közösen körbejárjuk a fát, tavaszi dalokat énekelgetünk. A nagyok által készített pillangókat, sárkányokat eregetjük. A nagyobbak díszeket készítenek a fára és közösen feldíszítjük. Népdalokat, tavaszi dalokat énekelgetnek. Az óvónőjük irányításával sárkányt készítenek, eregetnek. Versenyeznek, kié száll a legmagasabbra. 4.3.7. Anyák napja Csoportonként, dallal, verssel köszöntjük bensőséges ünnep keretében az édesanyákat, nagymamákat. 4.3.8. Nagycsoportosok búcsúztatása A nagycsoportosok elbúcsúznak az óvoda dolgozóitól, fiatalabb társaiktól. Szervezése óvodánként más és más. Függ a nagycsoportosok számától, a helyi szokásoktól, hagyományoktól. 4.3.9. Gyermeknap Alkalmanként a tagóvodák közös, tartalmas, színes, vidám összejövetele. A kisebbek ellátogatnak egymáshoz, ismerkednek. A nagyobbak aszfaltversenyen, játékos vetélkedőn vesznek részt. 4.3.10.
A környezeti nevelés jeles napjai
a Víz világnapja (március 22.) Föld napja (április 22.) Tánc világnapja (április 30.) Madarak és fák napja (május10.) Állatok világnapja (október 4.) Takarítás világnapja A SNI kisgyermekek óvodás korban nehezen értik a néphez való tartozás fogalmát, sérülésüktől függően képesek megtanulni népi mondókákat, gyermekjátékokat, de az említettek formális
26
tanulása nem jár mindig együtt a megértéssel. A mondókák, és egyéb szövegek szókincsének megértésekor hasznos lehet a jelentések vizuális megértése. 4.3.11.
Születésnap
Minden gyermek születésnapját megünnepeljük, ennek minden csoportban más és más hagyományai vannak. Az ünnepelt az óvónő vagy társai által készített apró ajándékot kap (gyűszűbáb, hajtogatás, stb.). 4.3.12.
Egyéb alkalmak
Színházi bemutatkozás a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola “Bemutatkozunk” műsorán, Idősek köszöntése. Részvétel a város közművelődési intézményeinek rendezvényein.
4.4. Az intézményegység szolgáltatásai Nevelési időben szervezett szolgáltatások: logopédia: speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére (jelenleg heti egy alkalommal) úszásoktatás (tanév során 8 alkalom) gyógypedagógiai megsegítés: az SNI gyermekek számára az év folyamán.
4.5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 4.5.1. Játék A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó gyermeki tevékenység. Célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélése a nagyfokú örömélmény biztosítása érdekében, továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. Az SNI gyermekek számára az óvoda gazdag játékprogramot dolgoz ki és működtet, az életkortól és fejlettségi szinttől függően fokozódó komplexitású játékok megtanítását, megszerettetését tűzve ki célul. Kezdetben egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát. A későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett önálló, vagy páros tevékenységként építjük be. A játék során a tanultakat ismétlik, begyakorolják. A játék alkalmas arra, hogy eggyé szervezze az értelmi, érzelmi és társas folyamatokat. Így tág teret nyújt a társakkal, felnőttekkel való viselkedésmódok, viselkedési szabályok begyakorlására.
27
Feladataink: a nyugodt légkör, elegendő idő és hely biztosítása a játék számára, a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása, (esztétikus, tisztítható, veszélytelen, jó minőségű, különböző alapanyagú, variálható), az egyéni élményeken túl, közös élményből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a játék tartalmának gazdagítása érdekében a gyermeki kreativitás fejlesztése, az etnikai kisebbség játékainak, kultúrájának átörökítése, az óvodában megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyerekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével, a gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban, szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyerekekkel, a szabad játék fontosságának érvényesülése, a játék a tanulás a készség-képesség fejlesztés leghatékonyabb módja legyen, az SNI gyermekek fejlesztésének biztosítása szabad és irányított játékon keresztül. Eszközök: jól felszerelt csoportszobák, udvarok, az évszakok által kínált és összegyűjtött "kincsek", rajzoláshoz, festéshez, nyíráshoz, gyurmázáshoz stb. megfelelő minőségű és mennyiségű eszköz, az "átváltozásokhoz" jellegzetes ruhadarabok és jelmezek, különböző típusú bábok, képességfejlesztő játékok. Mozgásfejlesztő játékeszközök (az udvaron és a csoportszobában is): a nagymozgások fejlesztésére (bordásfal, zsámoly, pad, tornaszőnyeg, karika, mászókötél, mászó háló, Mozgáskotta játékai), a szem-kéz koordináció fejlesztéséhez (kirakók, kugli, különböző méretű gyöngyök, barkácsoló-ábrázoló eszközök, homokozó játék), a finommotorika fejlesztéséhez (gyurma, agyag, szövőkeret, tű, cérna a varráshoz, kicsi gyöngyök), A mozgásfejlesztés megvalósításához sokfajta mozgásos játékot is tanítunk: népi játékok, futó, fogó játékok, dalos játékok. A szociális játékok eszközei és fejlesztési lehetőségei: nagyméretű tükör (gyermek testsémájának, én-képe), a családjátékhoz a babák, mackók, stb. funkció nélküli eszközök (közösen gyűjtik és ötleteiknek megfelelően, közösen használják fel). Az ingerszegény környezetből jövő gyermekek számára elsősorban az óvoda biztosít élményt és játékeszközt. A gyerekeknek a játék során legyen lehetősége arra, hogy feszültségeit, belső problémáit felszínre hozza és kifejezhesse. A családok többségének nincs arra lehetősége, hogy gyermekeikkel együtt kiránduláson vegyenek részt, ezért minden évben szervezünk egy olyan kirándulást, amely a gyerekeknek és szülőknek is egyaránt maradandó élményt nyújt (planetárium, állatkert, múzeum, arborétum, stb.). Az etnikai kisebbség játékai is szerepelnek az óvodai csoportok mindennapjaiban. Arra törekszünk, hogy a gyerekek ismerjenek olyan játékokat, melyek a kisebbség hagyományaiból, szokásaiból erednek. 28
Az óvodáskorban megjelenő játékfajták: A gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti a gyermeket, és ezek az újraismétlések nagy örömet jelentenek számára (lehet mozgásos, manipulációs és verbális), bizonyos mozgásokat begyakorol, fejleszti a gyermek szem-kéz koordinációját, fejleszti a testsémát, szociális hatása is van. Építő-konstruáló játék, homokozás közben a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása. Tanulja és tapasztalja a rész-egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni, közben fejlődik megfigyelőképessége, gondolkodása, elősegíti a szem-kéz koordináció és a finommotorika fejlődését. A szabály-játékok (bújócskák, labdajátékok, szembekötősdi, társasjátékok, dominók, kártyajátékok, logikai játékok) a gyerekek szociális és értelmi fejlesztését szolgálja. A szabályok betartása az életre való felkészítést szolgálja. A barkácsolás nem öncélú, az elkészített eszközökkel játszhatnak, a gyermekek bármikor hozzáférhetnek. A rendszeres, többször ismétlődő meseélményből dramatizálás, bábozás alakulhat ki. A mesék megjelennek az óvónők, majd a gyerekek előadásában, amelyben mi is részt veszünk, a szereplők megformálásához segítséget adunk. A bábozáshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítjük el. A szerepjáték közben a gyermek szociális tanulással, a felnőtt mintáról sajátítja el, tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Fejlődik képzelete, szervezőkészsége empátiája a társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásaik megértésével. Beszédkészség fejlesztése a játékban: az óvónő, vagy a gyermek játékát beszéddel kíséri, beszédünket, kifejezéseinket tanulja meg a gyermek, és ezek épülnek be szókincsébe, gyakran használjuk a téri irányok, téri helyzetek kifejezéseit, időhatározókat, névmásokat és a különböző tevékenységek megnevezéseit, az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékok lehetőséget adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. Az óvónő szerepe a játékban: szükség esetén bekapcsolódunk a játékba, és együtt játszunk a gyerekekkel, rendelkezésre áll, együttműködésre és segítségre kész, bármilyen problémával szívesen kereshetik a gyerekek, segítése fejlesztő, olyan szintű és mértékű, amilyenre az adott gyermeknek, vagy gyermekcsoportnak szüksége van, az együttjátszás nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermekek önállóságát, az óvónő nem kívülálló külső, hanem a játékélménybe beépülő modell, ami segíti a mintával való azonosulást, a különböző fejlettségű gyermekek együttjátszásának segítése, az igény szerinti elkülönült játékok lehetővé tétele (vegyes csoportban nagyok társasjátéka), törekedjünk arra, hogy a játékban a gyermekek tanulják meg önállóan megoldani konfliktusaikat, meghitt, személyes kontaktus kialakítása, párbeszédek kialakítása, az artikuláció javítása, az óvónő beszéde példaértékű (nyelvtanilag helyes, artikulált, jó tempójú, hangsúlyos, stb.), a nonverbális kifejezések sokat segíthetnek. 29
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
a gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együtt játszani, játékukban a szerepjáték jelentkezik leggyakrabban, az ismert meséket szívesen dramatizálják, bábozzák, egyéni ötleteik alapján képesek építményeket létrehozni, kedvelik a szabály-játékokat, és képesek a normák betartására, társas viselkedésükben megjelennek az elvárt viselkedési szabályok, igényükké válik a társakkal való együttműködés. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
4.5.2. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A játék és a tanulás összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. A játékon túl a nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül utánzásos, spontán, vagy irányított módon tanuljon a gyermek. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom ismeret, jártasság, készség megjelenik. A gyermekek napjának nagy részét az általuk spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki. Ezek a játékok gazdagítják ugyan a személyiségüket, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúak, hogy önmagukban elegendő lehetőséget biztosítanának az egyes képességek fejlődésére. Ezért szükség van az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított fejlesztő játékokra is. Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma. Az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ettől akkor tér el, amikor szervezett mozgástevékenységet tart. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek ismereteinek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Minden új ismeret akkor épül be igazán a gyermek gondolkodási sémáiba, ha nyitott és befogadó állapotban alkalmazza azt. Az óvodapedagógus lehetőséget biztosít a felfedezésre, a gyermekek kreativitásának erősítésére, a cselekvéses tanulásra. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Olyankor, amikor szüksége van az adott ismeretre, felhasználja és alkalmazza azt. Programunkban az óvónő feladata az, hogy a gyermekek játékát figyelve és követve, az "itt" és "most" adódó lehetőségekhez kapcsolódva, töltse meg "műveltségtartalommal". A keveset, lassan és jól elve a másik követendő szempont az ismeretátadásban. Azoknál a gyerekeknél, akiknél valamilyen oknál fogva nagy a lemaradás, vagy csak későn kerülnek óvodába, lehetőséget keresünk a fejlesztésre, úgy hogy a szabad játék ne sérüljön. Figyelnünk kell a kezdeményezéstől távol maradó gyermekekre, hogy játékuk zavartalan legyen, illetve ők se zavarják a foglalkozáson résztvevő társaikat. A gyermekek érdeklődése szerint az elkezdett tevékenységek délután esetleg napokon keresztül is folytathatók. Ügyelünk arra, hogy témakörökhöz kapcsolódó tevékenységekből sorozatosan ne maradjon ki egy gyermek sem. A kötetlen foglalkozási forma már önmagában differenciálást tesz lehetővé, hiszen a gyermek választ, differenciál saját képességei, igényei alapján. Csoportunkban, adott témakörben és szituációban a kötött vagy kötetlen foglalkozásokat választhatjuk. A kötött foglalkozás választása esetén is törekedni kell az oldott, családias légkör megvalósítására.
30
A foglalkozásokat áthatja a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. Óvodánkban a két foglalkoztatási forma közül a kötetlen foglalkozási forma dominál. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában lemaradt, vagy tartósan stagnál, abban az esetben vissza kell térnünk a gyermeknek arra a szintjére, amelyben még biztonságosan mozog (mozgás, cselekvés) és fokozatosan serkentve, nehezítve a feladatokat kell őt eljuttatni a következő szintre. Az etnikai nevelés keretein belül célunk a sikeres iskolai beilleszkedéshez, testi, szociális és értelmi érettség kialakítása. Fontos feladat a kultúrák közötti különbségek elfogadása, az érzelmekre épülő kapcsolatok kialakítása. A SNI gyermekek esetében előfordulhat, hogy spontán mozgásos reakciók ritkábbak a külvilág megismerésére kíváncsi, kutató viselkedésük beszűkültebb, ezért nagyon lényeges a megfelelő motiváció, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. Módszerek a tanuláshoz (a módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága, a személyiség fejlettsége befolyásolja): játékosság, sokszínűség, közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés, kooperatív technikák, komplex művészeti fejlesztés, élmények elmondása, differenciáló pedagógia, egyéni fejlesztés, otthoni és óvodai megbízások adása a szülők, nagyszülők bevonása, önálló feladatmegoldások, önellenőrzésre, önértékelésre való késztetés. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: sok buzdítás, dicséret, pozitív megerősítés, sztereotip értékelések helyett a gyermekek konkrét, jó cselekedetének, tettének kiemelése, differenciált, árnyalt értékelés, jutalmazás sokféle módszere: simogatás, pillantás, testközelség, gesztus, mimika, szóbeli közlés, egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt; nem jutalmazunk piros pontok osztogatásával, a büntetés kerülendő a tanulási folyamatban (egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében). A fejlesztés jellemzői az óvodás kor végére
az egyszerű feladatokat megérti, kivárja, amíg rákerül a sor (ha a helyzet megkívánja) érdeklődik a környezet tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt, feladatai végrehajtásában kitartó, szándékos figyelemre képes (időtartama életkorának megfelelő) tevékenységének eredményeit reálisan értékeli, él benne a versenyszellem, de a kudarc elviselésére is képes, képes a már elsajátított ismeretek felidézésére, munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő, várja az iskolát, él benne a tudásvágy. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre 31
Az SNI gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végezett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 4.5.3. Mese, vers, irodalmi nevelés A tevékenység célja: a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiség-jegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladataink: a felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása (cigány is), a 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása, a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése. Elsődleges forrásunk a magyar népmesék és gyermekmondóka gyűjtemények. Meséink nyolcvan, a versek hatvan-hetven százalékát ezekből választjuk úgy, hogy minden korcsoport igényéhez igazodjon. Néhány nagy íróink meséivel és költőink gyermekeknek írt verseivel egészítjük ki a válogatást, amelyek gyermekközeliek, a természetről, állatokról, játékról, családról szólnak; van közöttük vidám, humoros, ringató, gyors és lassú ritmusú. A mesék sorrendjét a terjedelem, a motívumgazdagság, az epizódok összetettsége, a szerkezeti bonyolultság foka adja meg. A verseknél a hangulat, a terjedelem, a hozzá tartozó játék, a ritmus változatossága szerint állítjuk össze a sort. Természetes rend az évszakok rendje, ehhez csoportosítunk. A természet, az időjárás, az életmód változása a gyerekek számára olyan élmény, amely sok apró megfigyelés, érzéki benyomás, újszerű játék forrása. Az adott évszakhoz kapcsolódó verseket, meséket összegyűjtjük, és emlékezetben tartjuk. Csak így tudunk kapcsolódni a pillanatnyi helyzetekhez. Fontosnak tartjuk, hogy az etnikai gyermekeket az óvodában megismertessük saját mondavilágukkal. Mivel kevés anyag áll rendelkezésünkre, a nagyszülők segítségével próbáljuk hagyományaikat (főleg ünnepekhez kapcsolódókat) felkutatni, mondókákat, verseket, meséket gyűjteni. Szükség van cigány írók és költők gyermekeknek szóló műveire, ezek gyűjteményeire (Lakatos Menyhért, Bari Károly, Rostás-Farkas György). A mesélés a csend szigete, naponta ismétlődő tevékenység. A gyermekeket az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan hozzászoktatjuk a mese figyelmes végighallgatására. Ehhez ki kell alakítani egy állandó, meghitt helyet. Ilyenkor fontosnak tartjuk a fejből mondott mesélést, hogy a tekintet, mimika, hanglejtés fokozza a meseélményt. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban tudja magát, és a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás intim állapotában elven, belső képi világot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezése sajátos módja. A mesélés másik helye a napirendben a csendes pihenő megkezdésére esik. Vegyes életkorú csoportban ez jó alkalom a hosszabb és folytatásos mesék mondására anélkül, hogy a hamar elalvókat zavarnánk. A verselés tevékenységekhez kötődő, együttlétek hangulatát fokozó játék. Mindenhez lehet kötni, séta, udvari bogarászás közben egy-egy látványt, jelenséget lehet érdekesebbé tenni általa. Sok esetben pedig jó hangulatú, ritmikus, mozgásos játék. Az általunk elkezdett versekbe a kisebbek is bekapcsolódnak, a nagyobbak pedig már képesek felfogni a versek témáját, költői képeit. Néhány jelképes kellékkel motiváljuk a gyermekeket a mesék dramatizálására. A dramatikus játékok belsőséges, közösségi együttjátszást célozzák meg, melyben a játszók a gyerekek,
32
érzelmileg és szellemileg egyaránt tapasztalatot gyűjthetnek. A szerepvállalásnál segítünk, hogy a fejlettségüknek megfelelően, sikerélménnyel végződően vegyenek részt a játékban. A bábozás élményét az óvónői bábjátékban éreztetjük meg a gyermekekkel. Később lehetőséget biztosítunk a próbálkozásaiknak. Az egyszerű síkbábok, fakanálbábok használatán túl a kesztyűbábokkal is játszanak. Az improvizálások, élmények eljátszásán keresztül eljutnak az ismert mesék megjelenítéséig. Az óvónő mesélése, versmondása példaértékű legyen, hiszen a gyermek azt igyekszik utánozni. Nyelvtanilag helyes, tiszta beszéddel, ejtéssel, megfelelő artikulációval tolmácsolja az irodalmi alkotásokat. Így a gyermek szabad önkifejezése jól fejlődik, szókincsük bővül. Az egyéni fejlesztésre szoruló gyermeknél, személyre szabottan, a konkrét hiányosságokat megcélozva kell alkalmazni a mese, vers és a báb kínálta fejlesztési lehetőségeket (pl.: helyes hangzóejtés gyakoroltatása mondókával, vagy beszédgátlás oldása bábbal). A etnikai gyermekek óvodába kerülésükkor gyakran használnak csúnya szavakat, beszédértésükben és szókincsükben hiányosságok tapasztalhatók, ezért náluk kiemelten fontos az egyéni fejlesztés és a példaértékű beszéd. A hét éven aluli gyermek legnagyobb teljesítménye az anyanyelv elsajátítása, a befogadó és beleérző figyelem segítségével. Tudjuk, hogy az anyanyelv tanulása játék, mozgás és állandó gyakorlás, próbálgatás közben zajlik. Olyan óvodai légkört igyekszünk teremteni, ahol minden "kinyílik" - az érzelem, a képzelet, az érzékek, a kíváncsiság, a beszédkedv. A mondókák, versek ismételgetése jó alkalom a nyelv gyakorlására, tanulására, javítására, a beszédgátlás oldására. A hátrányos helyzetű gyermekeknél gyakoribb a beszédhiba, gyakran olyan súlyos, hogy személyiségzavart is okoz. Ilyenkor a logopédus, pszichológus munkáját jól kiegészíthetjük, a célzott játékokkal, a bábokban rejlő fejlesztő erő felhasználásával. Az irodalmi befogadóképességnek köszönhetően a mese, és a vers a SNI gyermek személyiség fejlődésének nagy hatású segítője lehet. A hangsúly a beszéd tartalmi részének fejlesztésén van, tehát kiemelt szerepe van a szókincs bővítésének, a sajátos nyelvi formák elsajátításának. és az önálló történet elmesélése támogatásának. A fejlesztés területei a beszédszervek ügyesítése, a beszédhallás, az auditív ritmus, az auditív emlékezet, Az anyanyelv használata áthatja az óvoda egész napi életét, ezért az anyanyelvi nevelés nem tekinthető kizárólag a foglalkozásokon megvalósítandó feladatnak, tevékenység, manipuláció, eszközhasználat, játék, ábrázolás közben is ösztönözzük beszédre a gyermeket. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
a gyermekek várják és kérik a mesét, szívesen mondogatnak rigmusokat, verseket, mondókákat, egyszerűbb meséket szívesen mesélnek, báboznak és jelenítenek meg dramatikus játékkal, 10-12 mondókát, 6-8 verset megjegyeznek, 15-20 mesét meghallgatnak, néhány kedvelt mesehősükkel megtörtént dolgokat beviszik játékukba, gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük erősödik, beszédfegyelmük kialakul.
4.5.4. Ének, zene, énekes játékok, zenei nevelés A tevékenység célja: közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak
33
minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket, kapcsolatteremtő és önkifejező képességüket. Feladataink: a felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képesség-szintnek megfelelő összeállítása, a 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása, a tevékenység szervezeti formáinak kialakítása, a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése. A zenei élményt igyekszünk többféle tevékenységhez kapcsolni a mindennapok során. A néhány gyermek által kezdeményezett énekes játékok kijátszása mikrocsoportos formában történik. Az óvónő csalogató éneke motiválja a gyermekeket a szervezett foglalkozásokon való részvételre. Óvodánkban a dalanyag feldolgozása Forrai Katalin: Ének az óvodában és Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában című válogatása alapján történik. Az énekes népi játékok, a zenei anyag válogatása az életkori és a csoport képességszintjének figyelembevételével történik. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. A felnőtt minta, az élményt nyújtó közös éneklés a művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is fontos. A 3-4 éves korú gyermekekkel ölbeli játékokat, arc, kéz, ujj, lovagoltató játékokat játszunk. Ezek belsőséges kapcsolatot teremtenek a felnőtt és gyermek között, erősítik a kicsinyek biztonságérzetét, érzelmileg gazdagítják őket. A kicsiknek olyan egyszerű 4-5 hangból álló énekes játékokat tanítunk meg, amelyek játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A 4-5 éveseknek olyan mondókákat, nagyobb hangterjedelmű és hangkészletű énekes játékokat tanítunk, melyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Ismerjék meg a csigavonal, hullámvonal, szerepcserére épülő játékokat. Megtanítunk néhány ünnepre és alkalomra szóló egyszerű dalt is, melyhez utánzó mozdulatokat, játékokat lehet kitalálni. A 6-7 évesek legyenek "anyáskodóak", játszanak minél több ölbeli játékot a kisebbekkel. Alkalmazzák a kiolvasókat különböző játékhelyzetekben. Zenehallgatáshoz értékes műveket választunk, népdalainkból, rokon és más népek dalaiból, valamint altatókat és klasszikus zenét, figyelembe vesszük az etnikai és a migráns gyermekek igényeit. Az SNI gyermekek számára a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztését a megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával valósítjuk meg. A zenei alapképességek elsajátításának feladatai közül legfontosabb az éneklés, de a hangszerhasználatra (csörgő, dobok és más ritmushangszerek, amelyeket mi is készítünk) is figyelmet fordítunk. Az óvodában a mozgással és játékkal kísért előadás és az éneklés mellett a ritmusalkotással, tempóbeli és dinamikai ellentétek, illetve fokozatos átmenetek kivitelezését is gyakoroljuk. Főbb területei a hallás (magas-mély), a ritmusérzék, éneklési készség fejlesztése, a hangszerhasználat bevezetése. A 3-4 évesek tanuljanak meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot, és 10-12 énekes játékot. A gyermekek játék közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket és ismerik meg az alapfogalmakat. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókázni, énekelni. Mozdulatokkal érzékeljék az egyenletes lüktetést. Az óvónő énekelgessen sokat a gyermekek között és keltse fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt. A 4-5 éves gyermekek énekelgessenek 4-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. Tanuljanak 4-5 új mondókát és 12-15 gyermekdalt. A körjátékok közül már nehezebbeket is válogathatunk (szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító, stb.). A tiszta éneklés érdekében énekeljenek önállóan. Énekeljenek egyénileg és kisebb csoportokban halkabban és hangosabban, magasabban és mélyebben. Érezzék az egyenletes lüktetést, a dalok, mondókák ritmusát. Használjanak többféle ritmushangszert. 34
Az 4-6-7 éves gyermekek tanuljanak meg 4-6 új mondókát és 15-18 énekes játékot, valamint 3-4 alkalomhoz illő műdalt. Olyan dalokat válogatunk, melyekben már szünet és szinkópa is előfordul. Bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-, fogyó játékokat is tervezünk. Gyakran énekeljenek egyénileg a tiszta éneklés érdekében. Tudják megkülönböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A zenei neveléssel megvalósítható képességfejlesztés mellett a legfontosabb, hogy a gyermekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, lehetőleg tisztán énekeljenek. A etnikai gyermekek zenei érdeklődése már óvodás korban megfigyelhető. Ez ritmusérzékükben és tiszta szép éneklésükben mutatkozik meg. Erre alapozva szabadidős tevékenységben ének-zenei és táncos képességeiket fejleszthetjük. A tehetséges gyermekek zenei nevelését ösztönözni kell. A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük. A zenei képességfejlesztést kötetlen jelleggel, mikrocsoportos formában tartjuk, ahol a gyermek egyéni képességeit figyelembe véve tudjuk fejlesztő munkánkat végezni. Az énekes játékokat kötött jelleggel, főleg az udvaron vagy a délelőtti levegőzés előtt tartjuk, így biztosítjuk a játék folyamatosságát. A zenehallgatás hangulatában vagy témájában kapcsolódjon a különböző tevékenységekhez. A jeles napokhoz kapcsolódóan zenei élménynyújtást biztosítunk, ahol alkalmanként élő előadásban is hallgatnak a gyermekek hangszeres és énekes zeneműveket. A nyelvi képességek fejlesztése a mondókák, gyermekdalok és zenei készségfejlesztő játékok által történik. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését segítik. A sokféle énekes játékok alkalmat adnak a szókincs bővítésére. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
a gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat, mernek és tudnak egyedül is énekelni, a zenehallgatásra szánt műveket figyelmesen hallgatják, megkülönböztetik a zenei fogalom párokat, tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni, érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát, örömmel játszanak, énekelnek a kisebbség nyelvén is, egyszerű zenei feladatok megoldására is képesek.
4.5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, téri szabad önkifejezése. A gyermekek tér – forma - szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Feladataink: a gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, a 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok lehetőségének biztosítása. A manuális tevékenység természetes módon beépül a gyerekek játékába. Rugalmas napirendünk bármikor lehetőséget ad a gyermekeknek ezen tevékenységekre. A szükséges eszközök elérhető helyen vannak, azok látványa már önmagában is motiváló, kipróbálásra, használatra kínálkozik a kíváncsi gyerekeknek. Megtanítjuk őket a különböző eszközök biztonságos használatára. Olyan irányú belső motiváltság kialakítására törekszünk, amely felébreszti a gyermeki alkotásvágyat. Az óvoda egész miliője, színvilága tükrözze e szemléletet.
35
A szabadon firkálgató, mázoló, gyurkáló gyerekekkel éljük át a felfedezés, az alkotás, a színek, formák adta örömöt, esztétikai élményt. A 3-4 éves gyerekeknek legyen lehetőségük különböző anyagokkal ismerkedni látás, tapintás, szaglás, ízlelés útján – játékban, legyen lehetőségük az állandó szemlélődésre, az állandó tevékenykedésre az anyagokkal minden nemű produktum nélkül.. Ehhez a legalkalmasabbak a természetes anyagok. Fontos, hogy a gyerekek kapcsolatba kerüljenek velük, mert ezeknek van illata, íze, tapintása és magukban hordozzák azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gyerekek a legoptimálisabban fejleszthetőek. Ismerjék meg az anyagok tulajdonságait, alakíthatóságát, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, nyomkodva. Ezek a tevékenykedési lehetőségek minden nap legyenek számára biztosítottak. A képalakításnál legyen lehetőségük az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Biztosítjuk számukra a sémák nélküli, szabad önkifejezés lehetőségét. Azokat az érzéseit fejezze ki ábrázolásában, amit a világról szerzett, tapasztalt. A képalakítás jelenjen meg zsírkrétával, majd festéssel. Az óvónő törekedjen olyan egyszerű technikák megismertetésére, amely minden kisgyermek számára örömet, sikerélményt nyújt, szabad tevékenykedést, produktumok nélkül. 4-5 éves korban bővüljön az anyagok köre, ismerjenek meg egyre több technikát, hogy az anyagban rejlő lehetőséget vegyék észre. Tudjanak maguknak játékokhoz eszközöket készíteni, alkotó részesei legyenek csoportszobájuk tárgyi díszítésének. Alakítsák környezetüket építéssel, nagy dobozokkal, takarókkal, berendezési tárgyakkal variálják a teret. Szemlélődjenek sokat környezetükben. Fontos, hogy az óvónő mit képes megláttatni velük. Képalakító tevékenységüket segítse élményekkel, jelenjen meg a gyerekek rajzain az emberábrázolás, környezet, tárgyak. Saját elképzelés alapján tudjon kialakulni minden gyermek sajátos, egyéni vizuális nyelvezete. Ismerjék és használják helyesen a különböző jó minőségű eszközöket. Legyen lehetőségük állandóan újabb és újabb olyan tapasztalásra, amely segíti fejlődésüket, bővíti ismereteiket, és képessé válnak önmaguk, egyéniségük kifejezésére. 5-6-7 éves gyerekek legyenek képesek tárgyak létrehozására. Az anyagok és technikák ismeretében tudjanak önállóan tervezni, megvalósítani. Válasszák ki az ahhoz megfelelő anyagot és technikát. Legyenek megtervezői és kivitelezői a környezetalakító, díszítő munkának. Ismerjenek olyan technikákat, amelyek mindezzel megvalósíthatók: nemezelés, szövés, batikolás, varrás, gyöngyfűzés, fonás, stb. Nagy hangsúlyt fektetünk a finommozgás fejlesztésére. A játékban sok lehetőség nyílik a spontán fejlesztésre. Pl.: az ábrázolási technikák gyakorlása, tépés, vágás, kicsi elemekből építés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás, stb. Ábrázolási témáikban jelenjenek meg a mesék, ünnepek élményei is. Jelenítsék meg a színeket, formákat egyéni módon. Legyen igényük ajándékkészítésre az ünnepekhez kötötten, de egymásra is gondoljanak alkalmanként. Célunk a természetes anyagok szépségének észre vétetése, a bennük lévő lehetőségek megláttatása, felhasználása. A hagyományok ápolása olyan egyszerű technikák elsajátítása, amelyekkel őseink az anyagokhoz nyúltak, amelyek az idők folyamán elfelejtődtek. Ezek ismerete lehetőséget ad a kreatív alkotásra. A etnikai gyermekek otthoni környezetében hiányoznak azok a tárgyi feltételek, amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek, ezért az óvodában egész nap folyamán biztosítani kell az ilyen irányú tevékenységükhöz az eszközöket és a teret. Változatos technikák megismertetésével és alkalmazásával lehetőségük nyílik arra, hogy erőteljesebb színhasználatuk, eltérő, egyéni kompozíció és formai ábrázolásuk kibontakozhasson. Jó kézügyességük miatt a kézimunkában (varrás, szövés) igen kitartóan, pontosan dolgoznak. Cigány képzőművészek alkotásaiból rendezett kiállítást is megtekintünk. Lényeges, hogy az SNI gyermekek minél többféle képi kifejezésmódot megtanuljanak, mert gyakran fontos önkifejezési eszközhöz jutnak. A sérült szociális-kommunikáció kompenzálására és
36
az alkotások elkészítése örömforrást is jelent. Esetükben a spontán érés nem elegendő, a megfelelő ingerek biztosítása, a játékos, motivált gyakorlás nem maradhat el A fejlődés jellemzői óvodáskor végére képalkotásban egyéni módon, biztonsággal jelenítik meg ismereteiket, gondolataikat, szűkebb és tágabb környezetükből származó élményeiket, elképzeléseiket, örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak, megtanulnak "látni", örülnek alkotásuknak, a közösen elkészített kompozíciónak, önállóan tudnak választani a megismert és elsajátított vizuális technikák közül, és a természet kincseit felhasználva tudják céljukat kreatívan megvalósítani, plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek, téralkotásban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők, meglátják környezetükben az esztétikai értékeket. 4.5.6. A mozgás, testi nevelés Cél: a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése, a mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése bő gyakorlási lehetőség biztosításával; minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőséget. Feladataink: a 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása, a különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. Legfontosabb feladatunk, hogy a szabadban és a csoportszobában rendszeresen és kellemes légkörben végzett mozgás váljék a gyermekek természetes igényévé, és épüljön be a szokásrendszerünkbe. Fejlesztési területek: nagymozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommozgás, erő, ügyesség, állóképesség társas kapcsolatok szélesítése, önuralom, együttműködés és tolerancia. különböző viselkedésminták tanulása. A mozgásfejlesztés két formája: a gyermek kötetlen, motivált szabad mozgás tevékenysége és a konkrét fejlesztést szolgáló testnevelés. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítsunk számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért a csúszáshoz, mászáshoz, bújáshoz szükséges eszközöket biztosítjuk. Ezek az eszközök bordásfal, Greiswald-féle tornaszer egyes elemei. 4-5 éves korban nagy hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötél és a manipulációs barkácsoló tevékenységek. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a hintázó, ringató, pörgő mozgások közben történik.
37
Udvarunkon különböző mászókákat, mászórudakat és köteleket helyeztünk el. A mászókákat kiegészítik: farönk, fix pad, lengő krokodil és ló, függeszkedésre alkalmas nyújtó. A gyermekek rendelkezésére állnak mindenkor a labdák, ugrókötelek és karikák. Az udvaron minden gyermek érdeklődésének megfelelően csatlakozhat bármelyik óvónő vagy gyermek által kezdeményezett játékhoz. Ezáltal is tanulhatják az egymáshoz alkalmazkodást, egymás tiszteletben tartását. A mozgásfejlesztésben az óvónő legalapvetőbb feladata a derűs légkör, a jó hangulat biztosítása, erősítése, fejlesztése. A sikeres, jó hangulatú tevékenység a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá és igénnyé válik. Zenés torna is beilleszthető a gyermekek napirendjébe. Időtartama a gyermekek fejlettségétől függ. Ez a mozgás felfrissíti, edzi őket, elősegíti mozgásszintjük és testi képességeik fejlődését. Az óvodába kerülő gyermek mozgásfejlesztését illetően az óvodapedagógus első fontos feladata a mozgáskedv megőrzése, szükség esetén felkeltése. Óvodánkban alkalmazzuk a Mozgáskotta módszert és eszközrendszert, melynek jelentősége, hogy a mozgásos tevékenységekbe integráltan, komplex módon jelennek meg a különböző fejlesztési területek. A széleskörű játékos fejlesztési formák megteremtik annak lehetőségét, hogy minden gyermek sikerélményhez jusson. A SNI gyermekek számára a mozgásfejlődés óriási jelentősége abban rejlik, hogy hatással van a kognitív funkciók és a szociális képességek fejlődésére is. A Mozgáskotta módszer hatékony, segítséget nyújt az SNI gyermekek célzott fejlesztésében is. A kognitív funkciók terén a mozgásos játékok felidézésével fejlődik a gyermekek vizuális memóriája; a testrészek és téri irányok megismerésével, megnevezésével fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük; a megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját és a fogalomalkotás fejlődését. A mozgás hatással van a szociális képességek fejlődésére azzal, hogy saját testének és mozgásos képességeinek megismerésével fejlődik a gyermek én-tudata. A testnevelés foglalkozás az óvodapedagógus által szervezett kötelező tevékenység. A kötelezőség természetesen nem jelenthet kényszert a gyermek számára. A foglalkozás levezetésénél maximális lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Különböző nehézségű, differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességének legmegfelelőbb mozgásos feladatot. Fontos szempont a foglalkozások szervezésénél, hogy a gyermekek legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak. A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű főgyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően, hol, mint eszköz, hol, mint cél. A testnevelési anyag éves elrendezésénél gondolunk a helyi adottságokra és az időjárás változásaira. A gyermekeknek adott feladat ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz, mert a túl könnyű nem készteti erőfeszítésre, a túl nehéz viszont gátlásokat okoz. A gyermek számára a megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nem csak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéről is. A feladatok végrehajtásánál nem az az elsődleges, hogy a gyermekek tökéletesen kivitelezve végezzék a gyakorlatokat. Elsősorban olyan készségeket és képességeket akarunk kialakítani, amelyek majd elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését is. Természetesen megmutatjuk a helyes mintát, ösztönözzük és biztatjuk a gyerekeket az esztétikus, pontos mozgásra. Ezt azonban soha nem elmarasztalva, hanem mindig a pozitívumokat kiemelve tesszük. A testnevelési foglalkozásokon a kézi szerek közül legnépszerűbb a labda. Sok játékos és nagyon hatékony mozgás végezhető vele. Különböző méretekben érdemes beszerezni.
38
A rendszeresen szervezett foglalkozásokon nagy lehetőség van a fejlesztő program feladatainak fokozatos és természetes megvalósítására. A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata beépíthető a testnevelési foglalkozásokba. A 3-4 évesek szabad játékában, mozgásában és irányított mozgásos tevékenységében a természetes nagymozgások fejlődésének segítése előtérben áll. A csoportszobában, a szabadban egyaránt: a kúszásra, mászásra, bújásra, egyensúlyozásra minden kínálkozó alkalmat felhasználunk, a mozgásteret és eszközöket ehhez alakítjuk. Az irányított mozgásos tevékenység során fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, az egymáshoz való alkalmazkodást. A 4-5 éves gyermekek többségének mozgása egyre koordináltabbá, járásuk, futásuk egyre biztosabbá válik. A nagymozgások fejlesztését bővítjük, nagyobb hangsúlyt helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére a szem - kéz - láb összehangolt működését segítő játékra, játékos gyakorlatokra. A szabad mozgás és játék során megismertetett labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok az udvaron rendelkezésünkre álló mozgásfejlesztő eszközök is az egyensúlyozás a szem - kéz - láb koordináció fejlődését segítik. Az irányított tevékenységek során a járás, futás közben alkalmazott - tempóhoz való igazodás az oldalt és hátrafelé járás, párokban járás - különböző nehézségű játékos gyakorlatok, nagyobb feladatot jelentenek a gyermekeknek. Az akadályok, eszközök, síkban, térben való mennyiségének, formájának, kiterjedésének, ritmusának változtatásával bővülnek a végrehajtott mozgásformák is. A testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. Kicsiknél még csak az "egyik-másik" megkülönböztetést használjuk. Itt "jobb-bal" kifejezéseket is, de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontos, hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag. Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 éveseknél, de még mindig nem kiemelt feladatként. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása egyre összetettebbé válik. Járásuk, futásuk, kúszásuk, mászásuk ritmusosabb lesz, egyensúlyukat megtalálják. Egyre több fogó, futó, ügyességi játékkal ismertetjük meg a gyermekeket. Az irányított mozgásos tevékenység során a futás feladataiban megjelenik a tempóváltás gyors - lassú futás, a belegyorsuló futás. A futó, fogó játékok szabályai bonyolultabbak lesznek, sor és váltóversenyekkel egészülnek ki. Sorozatugrásokkal ismerkednek meg különböző magasságú távolságú akadályokon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas és távolugrást. A labdagyakorlatok labdavezetéssel, egykezes alsó- és felső- célzott irányú dobásokkal bővülnek. A talajtorna elemeit változott körülmények között emelt szereken gyakorolják s kiegészülnek a kézállás előkészítő gyakorlatokkal és hátrafelé történő gurulóátfordulásokkal. A tanult gimnasztikai elemeket párosan és társakkal együtt is gyakorolják. Minden alkalmat kihasználunk a szabadban történő mozgásra. Az irányított mozgásos tevékenységet mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezzük meg különböző időkeretekkel. Mindennapi kocogás, futás az udvar erre kijelölt részén mindhárom korosztály edzését szolgálja. A csoportok igénye szerint a napirendbe beilleszthető zenés percekkel gyakorolhatják a gyermekek a ritmusra történő mozgást. A gyakorlatokat utánzásra épülő gimnasztikai elemekből építjük fel. A kisebbek csak próbálkoznak az utánzással, tőlük nem követeljük meg az egyöntetű ritmikus mozgást. A szabad mozgásra minden nap lehetőséget biztosítunk a csoportszobában, és az udvaron egyaránt. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítését, természetes mozgásvágyának megőrzését a mindennapos mozgással alapozzuk meg. A mozgás tartalmát: a napi futást, kocogást, nyáron vizes edzésekkel, télen havas játékokkal (szánkózás, csúszkálás) ősszel népi, ügyességi játékokkal egészítjük ki. Az udvaron kezdeményezett mozgásos játékokba minden gyermek érdeklődésétől függően kapcsolódhat be, és a futás mennyiségéről szabadon dönthet, az a fontos, hogy igazi felfrissülést, felüdülést nyújtson a gyermekeknek.
39
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
igénylik, szeretik a mozgást, tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat, kialakul testsémájuk, oldaliságuk, biztonságosan mozognak, tudják mozgásukat irányítani, a gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelése, összerendezett mozgása kialakul, betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük, önfegyelmük, figyelmük megerősödik. 4.5.7. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja: alakuljon ki a gyermekben a külső világ iránti pozitív érzelmi viszony. A gyermekek minél több tapasztalatot (mozgásos, érzékszervi) szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből életkoruknak megfelelő szinten, ezáltal teljes biztonságban tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben. A bennünket körülvevő világ mennyiségi, alaki, nagyságbeli, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása, alkalmazása játékos formában a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Feladataink: a 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása, a környezeti és a matematika nevelés terén, mely biztosítsa a tevékeny megismerést. a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. Az érzelmi viszonyulások formálása Az együttműködésre, toleranciára, felelősségtudatra való nevelés Ismeretszerzés gyakorlására megfelelő feltételek biztosítása (hely, idő, eszközök, alkalom, stb) A környezet megismerése áthatja a gyermekek életét, az óvodai tevékenység egészét. Megismeri a szülőföld az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét és ezek védelmét. A témák megválasztásánál figyelembe vesszük óvodánk területi elhelyezkedését. Különösen a Gesztenyési Óvodában adottak a természetközeli élmények lehetőségei. Tavasztól őszig együtt gondozzák a veteményeskertet, gyümölcsfákat. Vetnek, dugványoznak, a zöldségeket, és a gyümölcsöket nyersen vagy főzve elfogyasztják, a felesleget befőzik tartósítják. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet. Mozgásos játékokra, cselekvésre, érzékszervi megtapasztalásra épülnek. A témák feldolgozásánál figyelembe vesszük azt az elvet, hogy kevesebbet, de alaposabban figyeljék meg környezetüket, s így haladjunk az alkalmazás felé. A sokoldalú tapasztalatszerzést, annak feldolgozását tudatos irányítással, élményszerű átadással tesszük, lehetőleg természetes élethelyzetekben. A gyermeki érdeklődést a megfigyelés irányába tereljük. Megtanítjuk látni őket, eligazodni a környezetükben. A gyermek mindenben az egyéniségének, fejlettségének megfelelően vegyen részt. A környezetükkel, a világ dolgaival természetes egységükben ismerkedjenek. A problémákat képességeik szerint oldják meg. Ha felfedeztetjük velük a környezetük elemeit, megismertetjük a felnőttek világát, azok viselkedését, ők is aktív részeseivé válnak környezetüknek. Mindig játszunk, de ez tele van a valósággal való ismerkedés sokszínűségével, a magatartás, a viselkedés formálásával. Állandóan gyűjtünk, keresgélünk, figyelünk, kísérletezünk, tevékenykedünk, eseményeket szervezünk. Az óvodába lépő gyermekeket esztétikus, melegséget, szeretet sugárzó környezet várja, ezzel is elősegítjük a beilleszkedést, az óvoda elfogadását illetve megszerettetését. A kisebbeket (340
4-5 évesek) előbb a közvetlen környezetükkel ismertetjük meg, megfigyeljük az óvodánk udvarán lévő fákat, virágokat, stb. A környező utcákban tett rövidebb séták során megfigyeljük az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, az időjárás változását, annak hatását az öltözködésünkre. Igyekszünk gazdagítani az élősarkunkat az élményszerzés során gyűjtött termésekkel, levelekkel, bogyókkal, kavicsokkal, tollakkal stb. Ezeket később "hasznosítjuk" - gyümölcssalátát, süteményt készítünk, bábokat, játékokat barkácsolunk belőlük közösen. Tapasztalatainkból az évszakok változásaiból albumot készíthetünk, amihez közösen gyűjtjük a képeket, fényképeket. A jó kapcsolatunkat tükrözi, hogy gyakran meghívnak bennünket a szülők szőlő, dió szüretre, kis állatok megfigyelésére (malac, nyúl stb.). Meglátogatjuk a hosszabb ideig betegeskedő gyerekeket, így megismerik a gyerekek mások családját is, beszélgetünk a család tagjairól, munkájukról, otthonukról. Az oviba is szívesen hoznak családi albumokat, fotókat, amelyek alkalmat adnak a meghitt és közös beszélgetésekre, élményeik felidézésére. A gyerekekkel közösen ellátogatunk a közelben lévő üzletekbe, színházba és a Közösségek Házába, Tűzoltóságra, Rendőrségre, Múzeumba szervezett előadásokra, kiállításokra. Az élményszerző séták során gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedést, elsajátítjuk az alapvető szabályokat. Ellátogatunk más óvodákba, iskolába, piacra, boltokba. Megismertetjük őket a felnőttek munkájával, ellátogatunk a szaküzletbe, varrodába, ahol szüleik is dolgoznak. Közlekedéssel kapcsolatos ismereteiket bővítjük, hogy sok információjuk legyen a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Felismertetjük a személy és teherszállító járműveket. Összehasonlításokat végezhetnek, közvetlen tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek a gyerekek. Ismereteiket rendszerezzük. Téli időszakban lehetővé tesszük, hogy a gyermekek rövid videofilmeket nézhessenek meg a vadállatokról. Beszélgetünk a környezetünkben látható, található, különböző formákról, nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzőkről. Nagyobbak (5-6-7 évesek) a szűkebb környezetükön kívül ismerkednek az óvoda tágabb környezetével is. Kiserdőbe stb. tett séták során megfigyelik az évszakok szépségét, a színek árnyalatát, az erdő szépségét, a környezet esetleges szennyeződését (víz, föld, levegő). Megfigyeljük, megtapasztaljuk az időjárás változásainak hatását az öltözködésünkre, madarak, fák életére. Gondoskodunk a csoportban lévő terrárium (hal, teknős) lakóiról, ágakat hajtatnak (Borbála, Katalin nap), növényeket csíráztatnak megfigyelve így a fejlődéshez szükséges feltételeket. Egyszerű kísérleteket végzünk a növényekkel, például mi történik, ha letakarjuk, ha nem locsoljuk, az állatokkal (pl. giliszta farm), a vízzel (vízminták gyűjtése, melyik tárgy süllyed el, melyik nem, stb.). Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden jelenséget, állatot, növényt természetes környezetében séták, kirándulások során figyeljünk meg, hogy érdeklődésük szerint megnézhessenek, segíthessenek növények ültetésénél, veteményezésnél, termések betakarításánál. Az óvoda udvarán is "nyitott" szemmel járunk, felfedeztetjük a gyerekekkel az apró bogarakat (katica, méhecske), csigákat, madarakat és megismertetjük ezekkel őket. A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetővé teszi, hogy beszéljünk a környezetünkben látható, felfedezhető formák nagyságbeli, mennyiségbeli jellemzőiről. A tapasztalatszerzéshez és ismeretnyújtáshoz a megfelelő eszközöket biztosítjuk (kerti szerszámok, távcső, nagyító, folyóiratok, kártyák, természetfilmek, mesekönyvek, stb.). A hosszabb, rövidebb séták lehetővé teszik, hogy a gyerekek valós élethelyzetekben alkalmazzák a helyes köszönést, megszólítást, a szándékok kifejezését. A séták utáni megbeszélések segítik a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A néphagyományokat és a természet jeles napjait közösségi, játékos formában elevenítjük meg. (kirándulások, vetélkedők, ügyességi versenyek formájában). Állatok világnapján is természetes környezetben szerezhetnek tapasztalatokat a gyerekek. A víz világnapján a két óvoda gyermekei játékos vetélkedőn vesznek részt. A Föld napja faültetéssel, Madarak - Fák napja erdei kirándulással zárul. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása. A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a 41
gyermek. A matematikai fogalmakkal természetes módon ismerkedik meg. A matematikai kifejezések fokozatosan beépülnek a beszédükbe. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, fejlődik tér, sík és mennyiségfogalmuk. Feladatunk, hogy egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszük matematikai ismeretüket. A számlálgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megszervezése, hasonlítások, összegyűjtés és szétválasztás, párosítás, az időbeliség felfedeztetése, megnevezése, a formák letapogatása játék közben természetes tevékenység. A természeti környezet megfigyeltetésekor konkrét szempontok adásával segítjük a SNI gyermeket, hogy a sok információ közül sikerüljön megtalálni a legfontosabb jellemzőket. A családdal, természettel kapcsolatos információk tudatosítása, feldolgozása, rendszerezése nagyon fontos feladat. A gyermekeknél a sérülés-specifikus szempontok figyelembevétele a csoportszobában, a gyermekek által is látogatott helyiségekben segítik a munkafolyamatok problémamentes elsajátítását. Matematikai képességüket az alábbi témakörök alapján fejlesztjük: halmazok képzése, összehasonlítása, bontása, halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése, becslése, párosítása, mennyiségek összehasonlítása síkban és térben, kis számok összkép alapján (1, 2, 3) sorszámok, tapasztalatok a darabszám változásairól, építések, alkotások szabadon, tevékenységek tükörrel, tájékozódás a térben. Tekintettel arra, hogy az SNI kisgyerek esetében a fejlesztésre szánt idő jelentős részében a szociális és kommunikációs készségek fejlesztésére kell koncentrálnunk, nem tekinthetjük célnak valamennyi matematikai fogalom feldolgozását, megértetését. Kiemelt jelentőségű, s állandó feladatként jelentkezik a már elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása, illetve az új ismeretekbe való beépítése. Legfontosabb az elvonatkoztatás, általánosítás folyamatának segítése, a cselekvésben végrehajtott műveletek elsajátítása. A különböző matematikai fogalmak és a velük végzett manipuláció folyamata: saját testen, térben, síkban – tárgyakkal, modellekkel, cselekedtetés közben, majd rajzban, végül cselekedtetés nélkül történik. A természeti és társadalmi környezet megismerésének javasolt területei témakörei: 3-4 éves korban óvoda elfogadása, megszerettetése, az óvoda közvetlen környezetének megismertetése, a család tagjai, testünk - önmaga felismerése tükörben, az évszakok szépségei, színei, jelenségei, időjárás és öltözködés összefüggései, közvetlen környezetükben található növények, gyümölcsök, állatok. 4-5 éves korban élményszerző séták az óvoda közvetlen környezetében, a családról szerzett ismeretek bővítése - szimulációs játékok eljátszása tükör előtt, testünk, testrészek ismerete, testfogalom kialakítása, oldaliság kialakítása gumiszalaggal (jobb kéz) az évszakok: időjárás változásainak megfigyelése, összefüggések keresése, az időjárás változása az emberek tevékenysége és az állatok életmódja között, 42
természeti környezetünk (növények-állatok, élő-élettelen) gyűjtőmunkák gazdagítása, differenciálása, közlekedés: személy és teherszállító járművek, gyalogos közlekedés szabályai. 5-6-7 évesek megismertetjük a tágabb környezetet, ellátogatunk intézményekbe, középületekbe, család: nemek és kor szerinti csoportosítás, rokoni kapcsolatok, munka területei, eszközei, testünk: testrészek pontos megnevezése, domináns kéz tudatosítása, érzékszervek használata, ápolása, keresztcsatornák fejlesztése, szimulációs játékok játszása tükör előtt évszakok ciklikus változásai, környezetszennyezés-környezetvédelem, állatok: kirándulás szervezése állatkertbe, közlekedés: szárazföldi, légi, vízi. Célunk az óvodában, hogy az általunk nevelt gyermekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetet, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Fontos, hogy a gyermekek ne rongálják, hanem védjék és gondozzák az élő természetet. Hisszük, ha a gyermek megismeri, meg is szereti a természetet, és akkor meg is fogja óvni azt. A kevés otthoni pozitív példa miatt külön feladatunk a etnikai gyerekek környezeti, esztétikai nevelése. A vonzó, szép óvodai környezetben nap, mint nap arra neveljük őket, hogy ne szemeteljenek, ne rongálják környezetük tárgyait, a növényeket óvják, gondozzák. A szókincs, a szókészlet bővítését a gyermekek tapasztalatai, élményei szolgálják. A mikrocsoportos séták, megfigyelések lehetőséget adnak a gyermek - óvónő közötti személyes beszélgetésre. Minden gyermekre oda tudunk figyelni, kérdéseire, megnyilvánulásaira, észrevételeire azonnal tudunk reagálni. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a csoportok osszák meg egymással tapasztalataikat, meséljék el, mit láttak. Gondolataikat, érzelmeiket, észrevételeiket összefüggően fejezzék ki. A séták során gyakoroljuk a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
a gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét, tudják születésük helyét és idejét, különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak azok szépségeiben, tudják magukat elhelyezni térben, időben (napok, napszakok) a gyerekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat (pl.: köztéri szobrok) ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, ismerik a környezetük növényeit, s azok gondozását, gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket, a tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint, megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező szavakat kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd, rendelkezzenek olyan szókinccsel, hogy ismereteiket képesek legyenek kifejezni egyszerű mondatokban, kérdésre adott válaszokban.
4.5.8. Munkajellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység. A 43
közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A tevékenység célja: a sokféle, változatos, munkajellegű tevékenységek során olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését, a környezethez való viszonyát. Feladataink: a különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása 3-67 éves korban. A munkára nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő, játékos jellegű folyamat, amely áthatja a gyermekek mindennapi tevékenységének egészét. A pedagógus számára a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A gyermek munkajellegű tevékenységei: önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák, kerti munka. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható, és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. Önként, azaz örömmel és szívesen végezett aktív tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A kisebbek az óvónőt figyelve, vegyenek részt a növények, állatok gondozásában, etetésében. A kerti munkában figyeljék a veteményezést, a növények locsolását. Segítsenek a termések, falevelek elszállításában. A nagyobbaknál a naposi munka jól fejleszti a gyermekek közösségi kapcsolatát, ezt akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. Az alkalomszerű munkákban a felnőttek segítségével vegyenek részt (játékelrakás, csoportterem átrendezés, tevékenységhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, öltöző és mosdó rendjének megőrzése). Egyes etnikai gyermekek cselekvési kultúrája sokkal fejlettebb a többi gyermeknél, mivel otthon előfordul, hogy kenyeret vág, eteti, itatja kisebb testvérét, sepreget. Ezért hamar megtanulják az önkiszolgálást. Szívesen vállalnak naposi munkát is, könnyen bevonhatók a terem rendezésébe, állatgondozásba. A gyermeki munka az óvodapedagógusoktól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermekeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Az óvoda feladata, hogy minden SNI gyermek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. A szabadon választható, fejlesztő hatású tevékenységek motívumfejlesztő eredményességét a gyermekek választásukkal minősítik.
Őszi munkatevékenységek: termések, falevelek összegyűjtése, szállítása (kosár, vödör) akvárium gondozása, csoportszoba dekorálása az évszaknak megfelelően, 44
zöldségfélék, virágok, gyümölcsök magjainak gyűjtése, zöldségfélék betakarítása, gyümölcsök, zöldségfélék elrakása télire, befőzés, cserepes virágok gondozása, természetsarok készítése (polc, állvány, ablakpárkány folyamatosan a "kincseket") vitaminsaláták, gyümölcssaláták készítése.
felhasználásával,ide
gyűjtjük
Téli munkatevékenységek: természetsarok gondozása, madáretetők elhelyezése, madáreleség készítése, a madarak folyamatos etetése, a játékok elpakolása és rendbetétele öltöző rendje, ruhák hajtogatása, elrakása. Tavaszi munkatevékenységek: a kert takarítása, őszi hulladékok felszedése, talaj előkészítése: ágyások kialakítása, évelő virágok kitakarása, veteményezés, a természetsarokban nevelt palánták kiültetése, a madárodúba befészkelő madarak, madáritatók további ellátása, szobanövények folyamatos gondozása, a kerti szerszámok előkészítése, munka utáni helyes elrakása, cserepes virágok átültetése, a csoportszoba és mellékhelyiségek rendjének, esztétikumának folyamatos megőrzése, tavaszra jellemző képek gyűjtése az évszaknaptárra, a tavasznak megfelelő dekoráció készítése, az akvárium és a kalitka lakóinak folyamatos gondozása, Nyári munkatevékenységek: locsolás, gyomlálás, a gaz elszállítása, érett termések leszedése, fogyasztása, az udvari élet egészséges, esztétikus, kellemes körülményeinek biztosításában való részvétel, a növényzet védelme, gondozása (fák, bokrok, fű) zöldségek, virágok folyamatos ápolása, felhasználása, a határban gabonafélék megfigyelése, gyűjtése. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: a gyerekek örömmel teljesítik kötelességüket, a közös munkának örülnek, és szívesen végzik, önállóan végzik a naposi munkát, az egyéni megbízatásokat teljesítik, szívesen segítenek a kisebbeknek, részt vesznek a növények, állatok gondozásában. Elismerik saját és mások munkáját
45
4.6. Mérési-értékelési rendszer az óvodában Óvodáink mind a négy csoportjában a gyermekek fejlődésének nyomon követése és mérése azonos elveken, és azonos módszerek alkalmazásán nyugszik. Porkolábné Balogh Katalin által kidolgozott Preventív Fejlettségmérést alkalmazzuk. E mérés lehetővé teszi a gyermekek fejlettségének meglévő, illetve hiányzó képességeinek regisztrálását, nyomon követését, fejlesztési tervek kidolgozását. Az óvodai élet megkezdésekor egy bemeneti, az utolsó év végén egy kimeneti fejlettségi állapot kerül regisztrálásra. A fejlettségben jelentkező változásokat folyamatosan jelezni tudjuk, a meglévő szempontok alapján.
4.7. A gyermek tevékenységek
és
ifjúságvédelemmel
összefüggő
pedagógiai
Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek az óvodába. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. Ennek a munkának hagyományai vannak óvodánkban, ezért a jövőt illetően is lesznek feladataink. Célunk: a fejlődésében akadályozott, hátrányos helyzetű, szociális nehézségekkel küzdő, illetve veszélyeztetett gyermekek felkutatása, védelme, és nevelése Feladataink: Feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Megelőzni, elhárítani, enyhíteni a gyermekeket érintő károsító hatásokat. A segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a család gyermek iránti felelősségének erősítése Tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás. A szülővel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermeket segíteni. Fontos a védőnővel való intenzív kapcsolat kiépítése, az együttműködési tapasztalatok felhasználása, a szülőkkel való kapcsolatteremtésben. Pszichológus segítő közreműködése. A nevelőtestület feladatai a gyermekvédelem területén: Különös figyelmet szentelünk az SNI gyermekek befogadására, ill. folyamatos segítésére, mind a gyermekeket, mind a szülőket figyelembe véve. Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrését, megfelelő ellátásban való részesítését, különösen figyelve az etnikai gyerekekre. Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesítését az óvodán belül, szükség esetén javaslatot tesz védő, óvó intézkedésekre. Elősegíti az újonnan óvodába lépők befogadását és beilleszkedésüket, illetve a gyermek óvodai életútjának megalapozását. Felismeri a gyermeki problémákat, a hátrányos, veszélyeztetett helyzet okozta tüneteket, és szükség esetén kéri a szakember segítségét. Az indulási hátrányok kompenzálására tervet készítünk – biztosítva ezzel az esélyegyenlőséget. Megvalósítják a felzárkóztatást és a tehetséggondozást a napi nevelőmunkában. Az inklúzív szemlélet által az egyénre szabott pedagógiai gyakorlat, a nyomon követés válik valóra. Aktívan részt vesznek az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, elvégzik az 46
előzetes munkákat. Szükség esetén javaslatot tesznek a szülőnek gyermeke integrált nevelésben való részvételéhez szakember igénybe vételére. A gyermeki fejlődésről dokumentációt vezetnek, mely egységes a nevelő testületben. Figyelemmel kísérik a rendszeres óvodalátogatást, különös tekintettel az öt éven felüli gyermekekre, szükség esetén jelzik a hiányzást. A családok anyagi helyzetének megfelelően javasolják és elősegítik a különböző támogatásokhoz való hozzájutást. Az óvodavezető és a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónők feladatai: Az óvodavezető gondoskodik a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónő munkájához szükséges feltételekről. A gyermekvédelmi felelősök a vezető óvónőt tevékenységükről folyamatosan tájékoztatják, napi kapcsolatban állnak. Intézményünknek nevelési évre szóló, konkrét gyermekvédelmi terve van, melyet évente egy alkalommal írásban értékelnek. A megbízott és az óvónők nyilvántartást vezetnek, melyben az esetleges intézkedéseket feljegyzik. A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme biztosított, megfelelő a nyilvántartás, titoktartás. A szülők tájékoztatva vannak a megbízott óvónő személyéről, aki bármely időpontban rendelkezésükre áll, ha probléma van (a csoport óvónőit is bármikor felkereshetik, ők is rendelkezésükre állnak, amikor szükséges). A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása mellett mindig felkínáljuk a szülőknek a megújult lehetőségeket, támogató eljárásokat: családi funkciók, szülői szerepet, szülő segítségnyújtás elősegítő programokat. A megbízott felkeresi otthonában a veszélyeztetett gyermeket, szükség esetén értesíti az illetékes szolgálatokat. Az esetek feltérképezése, környezettanulmány készítése a hatóság kérésére. A pedagógiai munka koordinálása, kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálattal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a pszichológussal, esetleg a Nevelési Tanácsadóval, szükség szerint a Szakértői Bizottság kollégáival.
A nyilvántartásba vétel szempontjai: súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés, testi-, lelki bántalmazás, erkölcstelen családi környezet, italozó, törvénysértő szülők, egészségügyi okok: súlyos érzékszervi károsodás, súlyos, tartós betegség. Az óvodás gyermekek családi helyzetének évenkénti felméréséhez készített szempontok: az óvodások száma összesen, ebből a veszélyeztettek száma, hátrányos helyzetű gyermekek száma, három vagy többgyermekes családban élők száma, fogyatékos gyermekek száma, csonka családban (elvált vagy egyedülálló szülővel) nevelkedők száma. Intézményeinkben az alábbi tevékenységek segítik elő a gyermekvédelem hatékonyságát: rendszeres családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, ünnepélyek, fogadóóra, közös kirándulások évente 1 – 2 alkalommal,
47
munkadélutánok, játszóházak, szükség esetén jogi segélyszolgálat, gyermeki és szülői jogok és érvényesítési módjának megismertetése, csoportnaplóban egyénre szóló tervezés, fejlődés nyomon követése, fejlődési lapok vezetése, logopédiai ellátás, alapítvány létrehozása, segítségnyújtás a gyermekvédelmi megbízott óvónővel, kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal.
4.8. Óvodáztatási támogatás A 2009. január 1-én hatályba lépő 11/1994.MKM.rendelet módosítása értelmében a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek törvényes képviselőjét Óvodáztatási támogatás illeti meg. E rendelkezések értelmében a települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatást annak a személynek biztosítja, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, a törvényes felügyeletet ellátó szülő nyilatkozik arról, hogy a gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen (halmozottan hátrányos helyzetű), a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, és gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább 6 órát kell tartózkodnia
Az óvoda vezetőjének az első igazolatlan nap után tájékoztatnia kell a szülőt a mulasztás következményeiről, a kifizetés esedékességét megelőzően- a jegyző által meghatározott időpontban - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január- június, illetve a július- december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok 25%-át, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. Igazolt mulasztásból tíz napot a július - augusztus hónapokra eső mulasztásból a 25% megállapításánál figyelmen kívül kell hagynia. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybe vételét. Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének- eredményétszükség szerint, de legalább félévenként- rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda tájékozatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére.
48
4.9. Az etnikai kisebbségi feladatok Az etnikai nevelést a szülők aláírásukkal igazolt igénye alapján szervezzük. Tervezés és gyakorlati munka során figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit. Feladataink megfogalmazását nem a további megkülönböztetés, hanem a segítőszándék, a nevelő-oktató munkára való tudatos felkészülés és a gyakorlataink képezik. Az etnikai származású gyermekeink és szüleik nagyon érzékenyek származásukra. Problémáik legfőbb oka is erre vezető vissza. Az ebből adódó feszültség feloldását a közvélemény sem segíti. Ezért nem kezdeményezik gyermekeik külön csoportba való nevelését, és nehéz etnikai szülőt bevonni a szülői érdekképviseletbe is. Ennek tudható be, hogy már kevesen beszélik anyanyelvüket, nem ápolják hagyományaikat, identitástudatuk megingott. Feladataink megoldása nagy szeretetet, tapintatot, empátiát igényel és az egyéni bánásmód alkalmazását. Mindezt az óvodáinkban dolgozók tudják, vállalják. Óvodai programunk megfelelő motivációs bázist jelent a gazdag tevékenység-kultúrával, nagy önállósággal, gyakorlatias ismeretekkel rendelkező etnikai származású gyermekeink számára. Az előítéletek leküzdése érdekében etnikai származású gyermekeinknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy bebizonyíthassák önmaguk és környezetük számára is, hogy lehet, hogy mások, de nem tehetségtelenebbek társaiknál. Óvodánk légkörével, nevelési rendszerével ehhez szeretne segítséget adni. Célunk: hagyományaik, kultúrájuk megismertetése, ápolása. Kisebbség kultúrája iránti pozitív érzelmi viszony kialakítása. Feladataink: a gyermekek és családjuk minél alaposabb megismerése, a beilleszkedés segítése, a gyermekek biztonságérzetének megerősítése, az óvodához való érzelmi kötődés kialakítása, társas kapcsolataik kialakulásának támogatása. Fejlesztő munkánk színtere a játék. Fejlesztési feladatainkat differenciált, egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Az egyéni fejlesztésről, felzárkóztatásról a gyermekek fejlődésének alakulásáról az óvónők folyamatos írásbeli feljegyzéseket készítenek. A rendszeres óvodalátogatás érdekében fel kell kutatnunk az óvodáskorú, de meg óvodába nem járó gyermekeket. Segítenünk kell az óvodába járás feltételeinek megteremtésében (térítési díjak, óvodai felszerelések) különös tekintettel a tanköteles korú gyermekekre. Identitástudatuk megalapozásának módja az együttműködés kialakítása, a bizalom elnyerése, a másság elfogadása, kultúrájuk megismertetése, népszerűsítése, híres cigány származású személyiségek bemutatása. Fontos feladatunk az etnikai nevelés módszereinek, tartalmának folyamatos gazdagítása, anyaggyűjtés, szokások, kultúra értékeink felkutatása. Folyamatos kapcsolatra törekszünk a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Családsegítő Szolgálattal.
4.10.
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
Az Önkormányzat a Belvárosi Óvoda feladataként határozta meg a többi gyermekkel együtt nevelhető SNI (az enyhe értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott, valamint a megismerési és viselkedési rendellenességekkel küzdő) gyermekek ellátását, óvodai nevelését. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladatokat a melléklet „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése” fejezete tartalmazza.
49
4.11. A nevelési feltételek
program
végrehajtásához
szükséges
tárgyi
A program végrehajtásához szükséges nevelőmunkát segítő eszközök, felszerelések kiválasztása hatékonyan kapcsolódik a program céljainak megvalósításához. Az óvoda épületét, udvarát, berendezéseit úgy alakítjuk ki, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek nevelését, fejlesztését. A program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek adottak, de folyamatos karbantartásukra, bővítésükre szükség van. Mindent megteszünk modern, esztétikus külső és belső környezet biztosítása érdekében. A fenntartó által biztosított költségvetési lehetőségeken kívül pályázatokkal, alapítványunk segítségével, szponzorok felkutatásával bővítjük a tevékenységekhez szükséges eszköztárunkat, tárgyi feltételeinket. Sikeres pályázatainknak köszönhetően eszköztárunk, az óvoda tárgyi feltételei sokat javultak: gyermekasztalok, székek, csoportszobák bútorzata kicserélésre került, esztétikus meseszoba (kuckó), puha párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, gyertyák, magnó beszerzése megtörtént, hangszerek: furulya, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér, csengő, egyéb hangszerek rendelkezésünkre állnak, képalakításhoz különböző méretű rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctoll, viaszkréták, fonalak, anyagok biztosítottak, folyamatos pótlásuk szükséges, plasztikai munkához agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, beszerzésre került, esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, akváriummal megtalálható a csoport szobákban, különböző kézi szerek a mozgásfejlesztéshez, pl.: labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb, hosszabb szalag, bot, kendő stb. mesekönyvek, leporellók, gyermek lexikonok, művészeti albumok, szakkönyvek, szaklapok, módszertani kiadványok, a játszó udvarok felújítása (mászóka, homokozó, egyensúlyozó). A Belvárosi Óvodában az elkövetkező időben szükségessé válik az épület tetőszerkezetének és csapadék elvezetésének felújítása. Megvalósult az óvodában: az óvoda helységeinek festése a parketta csiszolása lakkozása nyílászárók cseréje az épület külső szigetelése fűtéskorszerűsítés (szabályozható radiátorszelep) a hátsó udvar fa játszótere a drótháló kerítéselemre cserélése technikai eszközök bővítése: számítógép, nyomtató, fénymásoló, DVD lejátszó A balesetveszély elkerülése érdekében azonban az első udvar felújítása elkerülhetetlen A Gesztenyési Óvodában a csoportösszevonás következtében a felszabaduló terem tornaszobaként funkcionál. Kialakításra került a nevelői szoba, iroda. Bővült a csoportszoba bútorzata, valamint technikai eszközök terén új számítógép, fényképezőgép és nyomtató került beszerzésre. Karbantartási eszközök is bővültek Megújult az óvoda játszóudvara is. Komplex homokozóval, mászórendszerrel, babaházzal megszépülve szolgálja a gyermekek érdekeit. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges munkaeszközök mindkét intézményben rendelkezésre állnak.
50
A SNI gyermekek megfelelő fejlődésére is gondot fordítunk a tárgyi környezet kialakítása során. A környezeti adaptáció mindenkor a gyermek függőségének csökkentését szolgálja.
4.12.
A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái
Minden intézményünkben arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. Fel kell vállalni a tapintatos meggyőzést, pl.: egészségügyi szokások, gyermekek otthoni napirendje, a szabadidő közös eltöltésével kapcsolatban. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott: a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók legyünk. Intézményünk kiépített, fenntartott partnerkapcsolattal rendelkezik. A szülők tájékoztatást kapnak helyi nevelési programunkról a szülői értekezletek során, és elkészítettük programunk rövid ismertetését is. Bármikor betekinthetnek a nevelési programba, az óvodákban helyet biztosítunk erre a célra. A meghatározott együttműködési formák megfelelnek a partnerközpontú működés feltételeinek. Figyelembe vettük a helyi sajátosságokat, igényeket, elvárásokat, szükségleteket. A szülők gyermekeik megoldásához bátran fordulhatnak az óvónőkhöz, vezetőhöz, számíthatnak a segítségükre. A szülők és a leendő szülők, vendégek szívesen látogatnak óvodáinkba, mindenkit udvariasan, kedvesen fogadunk, vezetünk körbe, és minden felmerülő kérdésre válaszolunk. A szülők esetleges panaszait diszkréten, megfelelően kezeljük. Szülői értekezleteink jól szervezettek, családias, oldott légkörben, a kötetlen beszélgetésekre is sor kerül. Óvónőink szakmailag jól felkészültek, így mindig képesek megfelelően válaszolni a szülők kérdéseire. A szülők ismerjék az óvoda nevelési célkitűzéseit. Tájékoztatásuk legyen naprakész. Az információ átadás szóban, faliújságon, óvoda újságon keresztül történik. Az új szülők számára kiadvány, ismertető, az „óvodába hívogató” készül. Szolgáltatásainkat a szülői igények alapján határoztuk meg. A minőségbiztosítási kérdőíveken keresztül lehetőség van a szülői visszajelzésekre a programmal kapcsolatban annak ismeretéről, működéséről, bővítéséről, esetleges korrekciójáról. A SNI gyermekek szüleinek szerepe alapvető és lényeges, egyben nélkülözhetetlen eleme az integrációs folyamatnak. Azzal, hogy gyermeke felvételt nyer egy többségi óvodába, szerepe és felelőssége nem csökken, sőt inkább növekszik. A szülő rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy ez a beilleszkedés sikeres legyen. A szülőkkel való kapcsolattartás fontos aspektusa a segítő tanácsadás. A fogyatékos gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni. A fogyatékosság tényének megismerésekor olyan krízishelyzetet élnek át a családok, amely csak lassan, kis lépésekben oldódik meg, idő és nem egyszer külső segítség kell hozzá, melynek egyik lényeges szereplője az óvodapedagógus.
51
4.12.1.
A kapcsolattartás formái
beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele, beszoktatás, összevont- és csoportszülői-értekezletek: egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai előadásokat szervezünk olyan témákban, amelyek kapcsolódnak a nevelési értekezleteink témáihoz, családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése, egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően, előzetes időpont egyeztetés után, nyitott óvoda: a szülők részvétele az óvodai életben, előzetes megbeszélés alapján a szülő bármikor bemehet a csoportba és megismerheti gyermeke óvodai életét, közös ünnepségek: Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Nagyok búcsúztatása, közös kirándulások: évente egyszer, kulturális rendezvények, közös programok: Gyermeknap szervezése, sportdélután, ügyességi játékok, játszóházak, a Gesztenyési óvodások a Szent Borbála Öregek otthonával közös programokat szerveznek évente 4 alkalommal.
4.13.
Egyéb kapcsolataink
4.13.1.
Iskola
Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy megkönnyítsük az átmenetet a gyermekek számára. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő- és megtartó kapcsolatra törekszünk az iskolákkal. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az együttműködés formái: az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt, kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelők pedig a leendő iskolásokat látogatják meg az óvodában, szakmai tanácskozások, megbeszélések, előadások az alsó tagozaton tanító nevelőkkel: olyan pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban, amelyek segíthetik az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentesebb megvalósítását (pl.: magatartás- és személyiségzavarok, a nehezen kezelhető gyermek problematikája, a gyermeki másság kezelése, stb.) szülői értekezleteken való részvétel: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyerekek szüleit pedagógiai elképzeléseikről, az iskolába lépés teendőiről, a gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek a tanító nénivel, és az iskolai környezettel, közös rendezvények, játékok, ünnepek szervezése: az iskolások Mikulás ajándékműsorral kedveskednek az óvodásoknak, játékos sportvetélkedők, ügyességi játékok, táncház, könyvtárlátogatás,
52
4.13.2.
Fenntartó
Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Formái: óvodavezető munkaközösségen keresztül, kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, óvodavezető beszámolója. 4.13.3. Közművelődési, egészségügyi, szociális intézményekkel és szakmai szervezetek Folyamatosan élünk a Színház és Hangversenyterem, Közösségek Háza, Könyvtár, Helytörténeti Múzeum adta lehetőségekkel. Egészségügyi és gyermekvédelmi szervekkel - védőnő, orvos, ÁNTSZ, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó – történő kapcsolattartás formái: alkalmanként esetmegbeszélések, tájékoztató előadások szervezése a szülőknek, évente orvosi vizsgálat minden csoportban (hallás, látás, stb.) tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat, évenként fogászati szűrés. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja által felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek, illetve a programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket. A város és a megye óvodáival való kapcsolataink jó hatással lehetnek mindennapi nevelőmunkánkra.
Hagyományteremtő kapcsolat kialakítását kezdeményezzük: alkotó művészekkel, zeneiskolával. Az óvodák munkájának megismerése és a folyamatos segítségnyújtás érdekében fontos a rendszeres kapcsolattartás, az információcsere a Kisebbségi Önkormányzatokkal. Formái: rendszeres konzultációk, közös pályázatok, közös programok szervezése, cigány irodalom és zene népszerűsítése, cigány képzőművészek alkotásainak megismerése, bemutatása. A Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakembereivel folyamatos kapcsolatot tartunk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének eredményessége érdekében.
53
5.
AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
5.1. Nevelés-oktatás értékrendszere Az alapelvek meghatározásához tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legfontosabbaknak tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg alapelveinket, amelyek nevelő munkánkat meghatározzák. 5.1.1. Közösen elfogadott legfontosabb értékek tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése, humanizmus, szeretet, elfogadás, becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom, a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára, önfegyelem, önismeret, példamutatás, pontosság, igényesség és kitartás a munkában, a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése, önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete, esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete, derű, humor, mely átsegít a gondokon. Pedagógiai munkánk során a felsorolt értékeket közvetítjük, munkánkat ezen értékek mentén végezzük. 5.1.2. Alapelveink A gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése áll a középpontban. Minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges. Az általános műveltség alapjait ismertessük meg tanulóinkkal, amelyekre építhetik további tanulmányaikat. Mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit. Széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak. Figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra, az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: az egyén és az állam felelősségét; az egyén és a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésének fontosságát. 5.1.3. Céljaink és feladataink Iskolánk nevelő-oktató munkáját a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra, a demokrácia értékeire.
54
Pedagógiai munkánk kiemelt területei: a pedagógiai munka színvonalának szinten tartása, lehetőség szerint folyamatos emelése; differenciált oktatás, magas színvonalon; felzárkóztatás és a tehetséggondozás hatékonyabbá tétele, a gyermek képességeinek teljes kibontakoztatása; a szakmai munkaközösségek munkájának további fejlesztése, az ének-zene tantárgy emelt szintű oktatása; magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel fejleszteni a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását. differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés különös tekintettel a sajátos nevelésű tanulók esetében fokozatosság és folyamatosság az együttneveléshez megfelelő tanulási környezet kialakítása tanulási motiváció fejlesztése Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában (1-4 évfolyam): óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését; vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során; tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt; iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket, a személyre szóló fejlesztésre törekvés áll pedagógiai munkánk középpontjában; a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal, motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását; adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; alapozzuk meg tanulási szokásaikat; támogassuk az egyéni képességek kibontakozását; működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak; tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat; formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését. Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában: folytassuk és erősítsük az előző szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ez a szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik: a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az 55
érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz, 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás; tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre; készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására, fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét; tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában; terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát.
5.2. Iskolánk kiemelt pedagógiai területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata 5.2.1. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése) Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. Átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot, azokat az ismereteket tudatosítja, rendszerezi, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára, különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területe az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra törekszünk, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése az elektronikus média túlzott használatával szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kiemelt szerepet kap. Feladatunk, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. 56
5.2.2. Idegen nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) Az Európai Unió tagjaiként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ennek érdekében: A nyelvtanulás csoportbontásban történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás – valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az első osztálytól tanulnak idegen nyelvet. 5.2.3. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Kiemelt feladatunk: biztos számolási készség kialakítása, problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése, gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése, adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése. Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozaton az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás módszereivel folytatjuk az oktatást. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. 5.2.4. Informatika oktatása (Digitális kompetenciák fejlesztése) A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Célunk az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek. Az informatika tanulása nem öncélú, a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk. A tanulók elé komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket. A különböző tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat eszköz jellegű. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. 57
A digitális kompetencia fejlesztését szolgálják más tantárgyak feladatai, amelyek géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Az számítástechnika tanteremben hozzáférést biztosítunk tanulóinknak. A kisebbek ezt más tantárgyak, vagy délutáni foglalkozások keretén belül vehetik igénybe. A tanórákat nagyobb érdeklődés esetén kiegészíthetik a különféle alkalmazói és programozói foglalkozások (infotéka), amik a differenciált oktatást segítik elő. 5.2.5. Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) A művészeti nevelés kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Nemcsak iskolánk neve, múltja, de kulturális hagyományaink is utat jelölnek ki számunkra. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó alkotótevékenység a művészeti nevelés, lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. Pedagógusaink nagy hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot. A művészeti nevelés területei: Az Ének és a tánc ősidőktől fogva, egymástól elválaszthatatlanul hozzátartozott az emberek mindennapjaihoz. Kodály alapelve, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Ha gyermekeink naponta énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességük is fejlődik, kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd, a társas kapcsolatok kialakítása, alkalmazkodóképesség, a versenyszellem, szerepérzékelés és a szabálykövetés, a viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, fejlődik a hallásuk, kreativitásuk, leleményességük. Lényege: a magyar nyelvi-, zenei- és mozgáskultúra ápolása együttesen, játékosan. Mindezek megvalósítására emelt óraszámban tanítjuk az éneket. Tanulóink a 3. évfolyamtól vesznek részt a kórusmunkában, a Picinyek kórusában ismerkednek a gyerekek a közös éneklés és a többszólamú hangzás örömeivel. A negyedik-ötödik osztályosok a Kiskórus tagjai. A két éves együtt éneklés, a szereplések közösséggé formálják őket. A hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos tanulók a Nagykórusban énekelnek. Kitartó munkával készülnek fel a hazai és külföldi szereplésekre, fesztiválokra, kórusversenyekre. A rajz és vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: az ehhez szükséges képességeknek és készségeknek fejlesztése, és az ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, művészi önkifejezés, előadókészség, európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény, az esztétikum igénye a mindennapokban, környezettudatosságra nevelés, környezetünk esztétikus értékeinek megőrzésére, gyarapítására való igény szociális és állampolgári kompetencia, nyitottság, érdeklődés, igény a kulturális életben való részvételre. 58
5.2.6. Környezeti- és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempontjából egyre fontosabbá válik. A szép és egészséges környezet önmagában is nevel a környezet védelmére, megóvására. A mi feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, szépítsük. Tanulóinknak meg kell ismerniük: az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit, a káros szenvedélyek leküzdésének módjait, az emberiség előtt álló ökológiai problémákat, az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit. A megoldás a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában rejlik. Nagyon fontosnak tartjuk a gyermekek testi-lelki fejlődésének elősegítését. Törvényben meghatározott feladatunk annak biztosítása, hogy minden tanuló naponta legalább 1 órát intenzív mozgással töltsön. Első osztályos kortól helyes élet- és napirend kialakítására szoktatjuk a gyerekeket. Tevékenységi formák: személyes higiénés szokások kialakítása, és a helytelenek kiküszöbölése a családdal együttműködve, általános ortopédiai vizsgálat, tiszta, rendes osztály megteremtése, környezetünk tisztaságának megőrzése (osztály, folyosó, udvar), Baranya megye nevezetességéinek megtekintése, kirándulások, egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, szokásainak elsajátítása; réteges, időjárásnak megfelelő öltözködés, egészséges ételek a menzán és a büfében, a tízórai elfogyasztásához nyugodt körülmények biztosítása a megfelelő tárgyi feltételekkel, erőnlét, állóképesség fejlesztése mozgással. Az egészséges életre nevelés érdekében a nevelőtestület és a technikai személyzet feladata: az iskola és a közvetlen környezet tisztaságának biztosítása, higiéniai kultúra kialakítása, szakemberek meghívása, védőnők bevonása a szexuális felvilágosításba, kapcsolattartás az egészségügyi intézményekkel, orvosi vizsgálatok, szűrések lehetővé tétele, előadások, vetélkedők, tesztlapok megoldása, rajzos játékos feladatok, védőnő előadásai (7-8. évfolyam), fogorvosi, iskolaorvosi szűrés, „Új nap klub” előadásai, helyes értékrend kialakítása, az ember és a környezet szoros kapcsolatának megláttatása, a természet tisztelete, védelme, az élővilág értékeinek megőrzése, védett növények és állatok felismerése, őszi túra, tanulmányi kirándulások, környezetvédelmi pályázatokon való részvétel (Föld napja, Víz világnapja), a tanítási órákon megszerzett ismeretek bővítése, az elmélet gyakorlati alkalmazása, a környezet károsítása szempontjából helyes és helytelen cselekedetek megismerése, konkrét gondolkodásban és cselekvésben megnyilvánuló felelősségtudat kialakítása osztályfőnöki, technika, kémia, biológia és földrajz órákon. az iskolai nevelés hatása - társadalmi tudat formálás (szülők, lakosság), 59
hulladékgyűjtés, folyóiratok, TV, rádió, média eszközeinek felhasználása, az új ismeretek figyelemmel kísérése, megbeszélése, tájékozódás a világban. Az osztályfőnökök feladata: tudatosítani a mozgás jelentőségét, rászoktatni a tanulókat a munka és a pihenés helyes arányainak megtartására, ismertessék meg a tanulás és pihenés célszerű módjait, fejlesszék a tanulók etikai és esztétikai igényességét a szórakozással kapcsolatban. A szülők segítségét kérjük az alábbiakhoz: fordítsanak gondot a kulturált étkezési szokások kialakítására, szoktassák gyerekeiket igényes tisztaságra, testének, ruházatának, otthoni környezetének gondozottságára, gondoskodjanak a tanuláshoz és pihenéshez szükséges feltételek megteremtéséről, személyes példaadással ösztönözzék gyermekeiket, hogy tartózkodjanak a káros szenvedélyektől. 5.2.7. Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) A testnevelés és a sport sajátosan összetett műveltségi terület, egyedülálló szerepe van a civilizációs ártalmak megelőzésében. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához, elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét, fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét, segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítmény értékelését. Testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést. A testnevelés órák mellett sportköri foglalkozások keretében fejlesztjük tanulóink testkultúráját. 3-4. évfolyamon hetente egy alkalommal úszásoktatáson vesznek részt a diákok. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. A tartási rendellenességek kialakulását aktív és egyre tudatosabb testmozgással - a gerincoszlopot károsító helyzeteket elkerülve - előzzük meg, A már meglévő rendellenességeket gyógytestnevelés keretében korrigáljuk.
5.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő képességfejlesztés és differenciálás szolgálják; hogy tanulóink különböző szintű adottságaikkal, eltérő fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket, képességeiket, kompetenciáikat.
60
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése, az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében. A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. A tanulók értelmi nevelése, az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó, hatékony, önálló tanulásra. A tanulók érzelmi nevelése, a tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, énkép, önismeret fejlesztése. A tanulók közösségi nevelése, az emberi együttélés szabályainak megismertetése, az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók esztétikai nevelése, a szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás, önmagukkal és környezetükkel szembeni igényesség kialakítása. A tanulók akarati, önismereti nevelése, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. A tanulók nemzeti nevelése, a haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése, nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése, az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése; problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. A tanulók munkára nevelése, a munka fontosságának tudatosítása, a munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. A tanulók egészséges életmódra nevelése, a testmozgás képességeinek fejlesztése, a mozgás iránti igény felkeltése, egészséges, edzett személyiség kialakítása, az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A tanulók környezeti nevelése, a természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése, értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása, az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógusok maguk is rendelkezzenek közösségi tapasztalatokkal, alkalmasak legyenek a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, valamint tudatosan fejlesszék munkájukhoz szükséges képességeiket, kezeljék problémáikat. Így várhatják el mindezt jogosan tanítványaiktól.
5.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánkban a tanulók formális és szabadabb közösségek tagjai. Az osztályközösségek fejlesztése az osztályfőnökök feladata. Tanulóink a család mellett az iskolai színtéren is tanulják az egyéni és társas viselkedés normáit, fejlődnek szociális képességeik, így válnak képessé az együttműködésre. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák Közösség iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás 61
Felelősség a környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért Anyanyelvi kommunikáció A saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség. Ennek érdekében az iskola neveljen felelősségvállalásra, saját képességek fejlesztésére, játékszabályok betartására, önfegyelemre, becsületességre, tisztességes versenyre, a jobb győzelmének elfogadására, mások személyiségének és tulajdonának tiszteletben tartására, közvetlen környezetünk (iskola, lakóhelyünk) megóvására, környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét (kirándulások, erdei iskolák) a másság elfogadására (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel, hazánk értékeinek ismeretére és szeretetére. Alakítsa ki a helyes értékítélet és az önértékelés képességét, az empátiás kapcsolatteremtés képességét, a türelem és megértés képességét, saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját, önálló véleményformálás képességét, érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét, (mutassa meg, hogy sokféle vélemény létezik, és véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni) az információs környezetben való eligazodás képességét. A pedagógus segítse a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést, biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához, alkalmazott változatos munkaformák erősítsék a közös munkáért való felelősség érzését, a tanulók pozitív jövőképét (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia). 5.4.1. Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái
Tanulmányi kirándulások Osztálykirándulások Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése) Ünnepélyek, megemlékezések Klubdélutánok Farsang, mikulás, karácsony Ünnepélyes tanévnyitó (elsősök fogadása) Ünnepélyes tanévzáró és ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól) Iskolanyitogató c. program az óvodásoknak Házirend Kapcsolat más iskolákkal Osztályok, iskolák közötti versenyek táncház (felső tagozat) kapcsolat a régi tanítványokkal.
62
Iskolánk nyitott más iskolák, városi intézmények felé: városi versenyek szervezünk (alsó tagozat: mesemondó 1-2. oszt., matematika), részt veszünk területi versenyek lebonyolításában, bemutatkozóinkra meghívjuk az iskolák vezetőit, nevelőit. 8. osztályos tanulóink középiskolás nyílt napokat látogathatnak (tanulónként két alkalom). részvétel közös rendezvényeken (pl. Gagarin verseny, sportprogramok, nemzetiségi napok: angol, német nap) Zenei Világnapról az EFAMI-val közösen emlékezünk meg. közös hangversenyek szervezünk,. Bekapcsolódunk a Közösségek Háza programjaiba (kiállítások megtekintése). könyvtár, múzeum, mozi, színházlátogatásokat szervezünk, megjelenünk a helyi sajtóban, tv-ben, weboldalunkon, kapcsolatot tartunk az egyházi intézményekkel együttműködünk az Erdélyi körrel (Okt. 6. Aradi Vértanúk Napja).
5.5. A beilleszkedési és pedagógiai tevékenység
magatartási
nehézségekkel
összefüggő
A társadalmi jelenség, hogy a családok egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt a nehézségek az intézményes nevelést is érintik. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. Pedagógusaink igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családi hátterét, keresik a problémák okait, és a regeneráció lehetőségét: megismerés és a problémák feltárása, kialakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a gyermeket tanító kollégák körében, biztosítjuk a differenciálást, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében, Szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásait vesszük igénybe.. Eredményes nevelés-oktatás érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus feladata.
5.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
"Egy nemzet nagyságát az határozza meg, hogy mennyi lángelmét termelt ki, és milyen tiszteletben tartja őket." (Széchenyi)
Iskolánk kiemelt fontosságú feladata a tehetséggondozás, a kreativitás fejlesztése, változatos foglalkozásokon, differenciált csoportokban, amelyek a tanulókat további tevékenységre és gondolkodásra serkentik.
63
Iskolán belüli megvalósulása: Énekkaraink Picinyek kórusa, Kiskórus, Nagykórus. Versenyeink: tantárgyi versenyek (2-8. oszt.), helyesírási verseny (3-8. oszt.), környezetismeret (5-8. oszt.), mesemondó verseny (1-4. oszt.), házi rajzverseny (1-8. oszt.), Csoportos tevékenységek: gyermektorna, iskolaújság (megjelenését tervezzük) tehetséggondozó foglalkozások a tanulók részére (énekkar, biológia, kémia, matematika) DSK (aerobic, kosárlabda, röplabda, futball, úszás, síelés) felzárkóztató foglalkozások (szólampróbák, matematika, biológia.). Alkalmi tevékenységek: tanulmányi kirándulás, tanulmányi és sportversenyekre felkészítés (házi, városi, megyei, országos) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek csoportbontások (lehetőség szerint, átjárható csoportokkal - elsősorban nyelv, informatika, technika, ének) órai differenciálás (egyénre szabott feladatokkal ösztönzés a továbblépésre) könyvtárhasználat (lexikon, szótárak, kézikönyvek) tanórán kívüli lehetőségek (felzárkóztatás és tehetséggondozás,) pályaválasztásra való felkészítés, szemléltető eszközök folyamatos kiegészítése, fejlesztése, használata, önálló munkák, irányított tanulás, folyamatos ellenőrzés, értékelés és motiváció.
5.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, a Gyermek- és ifjúságvédelmi (GYIV) felelősnek és az osztályfőnöknek a feladata. Alapvető tennivalónk a megelőzés. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni kell az illetékeseknek (osztályfőnököknek, GYIV-felelős nevelőnek, igazgató helyettesnek, gyámügyi előadónak, szükség esetén családlátogatás). A veszélyeztetettség feltárását, felderítését követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Problémák esetén fontos a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Ha a szülővel szemben kell a gyerek jogait, érdekeit védeni, akkor szükséges a hatóság bevonása, a védő-óvó intézkedések megtétele. Az iskolai gyermekvédelem elsődleges feladata a veszélyeztetettség felismerése, problémafeltáró beszélgetések kialakítása, amelyek legfontosabb eszközei az őszinte érdeklődés, a
64
diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés. A segítő beszélgetések és az irányított, színes iskolai tevékenységek hozzájárulnak a személyiségzavarok leküzdéséhez.
5.8. A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózásának segítése
Iskolánk, alapító okirata alapján (kelt: 2010. június 17.) ellátja az SNI tanulók integrált nevelését-oktatását. Az általános feladat-ellátásban a sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékossági típusa: tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékosság) látássérültek (vakok, gyengénlátók) hallássérültek (siketek, nagyothallók) beszédfogyatékosok megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása integráltan történik. 5.8.1. Sajátos nevelési igényű tanulók: Kt. 121.§ 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Integrált oktatás: A közoktatási törvény lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval együtt, vagyis integráltan történő nevelését, oktatását. Ennek két foka van: részleges integráció: amikor csak az idő egy részében van a fogyatékos gyermek a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. A legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja a teljes integráció, melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi iskolában, osztályban tölti. Intézményünkben integráltan tanulnak a BTM és SNI tanulók a NAT alkalmazásával, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján. Jellemzőik: Részképességzavarok - alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézsége – következménye a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítása
65
kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar – rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, gyenge önértékelési képesség jellemzi érzékenyebbek a meteorológiai változásokra fáradékonyság igénylik a pontosan meghatározott kereteket, érthető és követhető szabályokat A tanulók érdekében szoros kapcsolatot tartunk a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal és a nevelési tanácsadókkal. A fejlesztés alapelvei, feladatok Alapelvek: A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulókra is érvényesek. Érvényesíteni kell azonban, a számonkérés és értékelés differenciálását. A szakértői bizottság javaslata alapján - indokolt esetben - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól a tanulót mentesíteni lehet. A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik. Gyógypedagógus, pszichológus közreműködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére. Feladatok: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő képesség növelése az önállóságra nevelés A fejlesztő tevékenység területei Diszlexia, diszgráfia a testséma biztonságának kialakítása a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten a vizuomotoros koordináció gyakorlása a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző-szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész pályafutása alatt a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával Diszkalkulia az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése a testséma kialakítása 66
a téri relációk biztonsága a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása a szerialitás erősítése segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, a vizuális megerősítés a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása alkalmazása Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése együttműködés a családdal és más szakemberekkel fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása Feladatok Minden tanév elején a szakértői bizottság szakvéleményének elemzése és a tanuló megfigyelése alapján történik a rehabilitációs foglalkozások megszervezése. Ez mindig team munkában történik. Az integrált nevelés csak a különböző szakemberek tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes. (gyógypedagógusok, az intézmény pedagógusai, pszichológusok) Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közösen készül. A megvalósításban mindenki a maga kompetenciája szerint vesz részt. A rehabilitációs óra megtartása gyógypedagógusi kompetencia, az egyéni fejlődési lap vezetése az ő feladata. A folyamatos egyéni fejlesztést a tanulóval közvetlenül foglalkozó pedagógusok korrepetálással, differenciált órai feladatokkal, egyéni számonkéréssel segítik. A fejlődés figyelemmel kísérése folyamatos. A fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a szülő bevonásával történik. A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belüli keretek: inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, az átlagos gyermek tudjon jól segíteni differenciált tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos óratervezés szükséges differenciált házi feladatok adása minden pedagógus részéről, gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés differenciált értékelés rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás. rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva a tananyag életszerű tartalommal való megtöltése gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetése 67
a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: o a törvény (Kt. 52. § 6. bek.) által biztosított heti óraszámban o egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában Iskolán kívüli keretek: amennyiben szükséges, a tanulási kudarcnak kitett tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat) egészségügyi rehabilitáció: gyermekneurológiái-, fül-orr-gégészeti-, szemészeti-, érzékszervi gyógyítás, gyógytestnevelés, gyógyúszás folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, szülővel
Iskolai programunkat úgy alakítottuk ki, hogy figyelembe vettük a különböző adottságokkal rendelkező tanulók eltérő terhelhetőségét és igényeit. A nehézségekkel küzdő diákok segítése az órák keretében differenciáltan, és egyéni foglalkozásokon történik.
nívócsoportos oktatás (ének-zene, informatika, technika tantárgyakból), órai differenciálás, felzárkóztatás a különböző okokból lemaradó tanulók részére (rendszeres vagy alkalmi), délutáni tanulás segítése a napközis tanórákon. A sajátos nevelési igényű és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programunk akkor sikeres, ha: a tanulási kudarcnak kitett tanulóink is rendszeresen járnak iskolába, szüleik elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik, a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, a tanulók a legkisebb eredménynek is örülnek s igényük a további fejlődés, az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják.
5.9. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program Iskolánkban folyamatosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Célunk, hogy biztosítsuk azon tanulók beilleszkedését, esélyegyenlőségét, akik szociális körülményeik miatt kerülnek hátrányos helyzetbe. A hátrányos helyzet oka(i): családi mikrokörnyezet, családi házon kívüli környezet hatása, a csonka családok (elvált szülők, (fél)árva gyerekek), szülők, munkanélkülisége, átmeneti hátrányos helyzet (áttelepült, beköltözött, új tanulók, tartós betegség).
68
A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: differenciálás, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése (szakkörök), önismereti csoportok létrehozása, működtetése (tan-tan), drog- és bűnmegelőzési programok, mentálhigiénés programok, pályaorientációs tevékenység, komplex tehetséggondozó programok (zenei-művészeti), táborozások, kirándulások, országjárások, fesztiválok, bemutatók, felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, családlátogatásokon, helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, pályázatok, napközi, szociális támogatások (kedvezményes étkeztetés) kapcsolat a szociális intézményekkel, tankönyvtámogatás a törvény előírásainak megfelelően, könyvtári tankönyvkölcsönzés, táborozási hozzájárulások (DÖK, VGYIA) pszichológus.
5.10.
Esélyegyenlőség
Az esélyegyenlőséget biztosító szabályokat külön szabályzat, az „Esélyegyenlőségi terv” tartalmazza.
5.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete rendelkezik az intézmények kötelező, a nevelő-oktató munkát segítő eszközeiről és felszereléseiről. Ezt egészítette ki az MKM funkcionális taneszköz jegyzékről szóló tájékoztatója (Művelődési Közlöny, 1998. I. 23.). Eszközbeszerzéseinket e szabályoknak, és a fenntartó határozatoknak megfelelően határoztuk el és ütemeztük.
5.12. A tanuló, szülő, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Tanulóinkat és szüleiket a különböző képviseleti fórumokon különböző jogok illetik meg. Általánosságban mindenkit megillet az informálódás joga az őt érintő kérdésekben a megfelelő keretek között, a véleményezési és döntési jogokat külön megemlítjük. Iskolánk munkájának értékelésekor és tervezésekkor figyelembe vesszük a szülők, és a tanulók véleményét, elvárásaikat, igényeiket, amelynek gyűjtése és értékelése a Minőségirányítási Csoport feladata.
69
5.12.1.
Tanulói részvétel
A tanulók az őket érintő kérdésekben Diákönkormányzaton keresztül tartják a kapcsolatot (iskolaszéki tagság, kuratóriumi tagság, stb.). A tanulók részt vehetnek iskolán kívüli diákszervezetek munkájában is. A tanulók részt vehetnek a számukra szervezett foglalkozásokon (szakkör, önképzőkör, sportkör, művelődési, művészeti tevékenységi formák), a részvételt a csoport jellege, és vezetője határozza meg. 5.12.2.
Szülői részvétel
A szülői részt vehetnek a képviseleti fórumok (szülői munkaközösség, iskolaszék, kuratóriumok stb.) munkájában. Közvetlen információcsere fórumai: szülőértekezlet, fogadónap, fogadóóra, nyílt nap, bemutatók, levél, ellenőrző, üzenőfüzet, szükség esetén telefonon. Iskolánk számos olyan programot szervez, amelyen a szülőkkel közös tevékenységek segítik a hatékonyabb együttműködést a gyermekek nevelésében. (farsangi bál, kirándulások, Koszorúcska, pályaválasztási előadások, kórusutazás, szereplések, Kórusfesztivál, ünnepélyek, az iskolai környezet fejlesztése)
6.
ISKOLÁNK HELYI TANTERVE
Helyi tantervünk határozza meg az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választható tantárgyakat, azok óraszámait, az ismeretanyagot, a fejlesztendő képességeket, a követelményeket és a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, a szükséges taneszközöket a Nemzeti Alaptanterv alapján. A helyi tantervet tantárgyakra és évfolyamokra lebontva a tantárgyak tantevei tartalmazzák, amely a PNP mellékletét képezik. Iskolánkban - az alapkészségek kialakításán túl - kiemelt szerepet kap az ének-zene tantárgy emelt szintű oktatása, a kórusénekes képzés és az énekkarokban folyó közösségi munka.
6.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Az előírt tananyagot és a követelményeket a Tantárgyi programok tartalmazzák, amely a jelen szabályzat melléklete. A kötelező és választható foglalkozásokat és azok óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza
70
A tanulók terhelése Kötelező és választható órák Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret (egészségtan) Fizika Biológia (egészségtan) Kémia Földrajz Ének- zene Rajz és média Technika és életvitel (közl. ism.) Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kórus Hon- és népismeret modul Néptánc modul Etika modul Össz:
1.évfolyam k v ö 8,0
2.évfolyam k v ö
8,0
8,0
4,0
1,0 4,0
1,0
1,0
1,0
2,0 1,0 1,0 3,0
20,0
1,0
2,0
3,0 1,0 1,0 3,0
3.évfolyam k v ö
4.évfolyam k v ö
8,0
7,0
7,0
7,0
7,0
4,0
1,0 4,0
1,0 4,0
1,0 4,0
3,0 3,0
3,0 3,0
1,0
1,0
1,0
1,0
1,5
1,5
1,0
2,0 1,0 1,0 3,0
22,0 20,0
1,0
2,0
3,0 1,0 1,0 3,0
2,0 1,0 1,0 3,0
22,0 20,0
3,0 1,0 1,0 3,0
5.évfolyam k v ö 4,0 2,0 3,0 4,0 1,0
4,0 2,0 3,0 4,0 1,0
4,0 2,0 3,0 4,0 1,0
2,0
2,0
2,0
1,0
3,0 1,0 1,0 3,0
1,0
1,0
2,0
2,0
2,0 0,5 0,5
2,0
22,0 22,5
2,0
24,5 22,5
5,0
3,0 1,0 1,0 3,0
6.évfolyam k v ö
1,0 1,0 1,0 2,5 1,0
2,0
3,0 1,0 1,0 2,5 1,0 2,0 0,5 0,5
1,0 1,0 1,0 2,5 1,0
27,5 22,5
4,0 2,0 3,0 4,0 1,0 0,5
2,0
2,0 0,5 0,5 5,5
7.évfolyam k v ö
8.évfolyam k v ö
3,0 2,0 3,0 4,0 1,0
1,0
4,0 2,0 3,0 4,0 1,0
3,0 2,0 3,0 4,0 1,0
1,0
4,0 2,0 3,0 4,0 1,0
1,5 1,5 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 2,5 0,5
0,5 0,5 0,5 0,5 2,0
1,5 1,5 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 2,5 0,5
0,5 0,5 0,5 0,5 2,0 0,5
2,0
2,0 2,0 2,0 2,0 3,0 1,0 1,0 2,5 0,5 2,0
0,5 2,0
2,0 2,0 2,0 2,0 3,0 1,5 1,0 2,5 1,0 2,0
0,5 7,5
0,5 32,5 25,0
8,0
33,0
2,5
3,0 1,0 1,0 2,5 1,0 2,0 0,5 0,5
28,0 25,0
71
6.2. A nem szakrendszerű nevelés-oktatás az 5-6. osztályban 6.2.1. Alapfogalmak, törvényi háttér A közoktatási törvény (Kt.) 2006. évi módosításai szükségessé teszik a Pedagógiai program és a helyi tanterv módosítását. A Kt. 8. § (3) alapján az 5-6. évfolyamon a kötelező és szabadon választható tanítási időkeret 25-50 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskola alapozó funkciók hatékonyságának növelésére kell fordítani. A Kt. 133. § (1) bekezdés alapján az 5. évfolyamon először a 2008/2009-es tanévben, majd a 6. évfolyamon a következő tanévben kell bevezetni. A 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2010. szeptember 1-jei hatállyal érvénybe lépő változása lehetővé teszi, hogy ha az iskolák nem kívánják a nem szakrendszerű oktatást 5-6. évfolyamon megszervezni, akkor azt nem kell megszervezniük. Ennek értelmében a nem szakrendszerű oktatást felmenő rendszerben megszüntetjük.
Iskolánkban az 5-6. évfolyam összóraszáma 22,5 + 5,625 = 28,125, amelynek legalább 25 %-át, azaz évfolyamonként, évenként 260 órát kell nem szakrendszerű oktatásra fordítani. A bevezető szakaszban a Kt. 128. § (19) alapján a 2008/2009-2010/2011. tanítási évben a kötelező óraszám 20 %-át kell nem szakrendszerű oktatásra fordítani, azaz évi (22,5*37*20 %) 166,5, heti 4,5 órát. Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulóknak a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja Kt. 121.§ (34). Célok: 1. 2. 3. 4. 5.
Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése Az alapkészségek megerősítése, pótlása Esélyegyenlőség biztosítása tanulási, szociális problémával küzdő tanulóknak Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése A helyi tantervben elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, a „lemorzsolódás” megakadályozása, minimálisra csökkentése 6. Olyan készség- és képességfejlesztés, mely az élethosszig tartó sikeres tanulás feltétele lehet Feladatok: 1. Az alapozás folytatása 2. A felzárkóztatás és a fejlesztés Kiemelten fontos fejlesztési feladatok: 1. Az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása 2. Az információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése 3. A kommunikációs képességek erősítése 4. A térbeli, időbeli, mennyiségbeli viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása 64
5. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése 6. A szociális kompetencia fejlesztése
Fejlesztési területek kijelölése Kiemelt feladatunknak tekintjük a kompetencia alapú oktatásra való felkészítést mind tanáraink, mind tanulóink számára. Az Európai Unió országaiban kulcskompetenciák közé sorolt tudások és képességek fejlesztése minden pedagógus feladata. Ezek a képességek teszik alkalmassá a tanulókat a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal teli világban. Iskolánk oktató-nevelő munkája kapcsán törekszik a kulcskompetenciák mindegyikének fejlesztésére. A nem szakrendszerű oktatás keretén belül kiemelt szerepet kap az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai, a természettudományos, a digitális, a szociális kompetencia, valamint a hatékony, önálló tanulás fejlesztése. Anyanyelvi kommunikáció / szövegértés, szövegalkotás Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kísérje és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Képes legyen megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, legyen képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése A kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek kreatív használata A nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése A szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével Szövegtípusok interpretálása és alkotása A racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása Kulturált nyelvi magatartásra, a köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodásra való felkészítés Beszédkészség, az értelmes beszéd fejlesztése, az aktív szókincs gazdagítása Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés fejlesztése Kifejezőképesség Különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, az írás folyamatának ellenőrzése Rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelő írástechnika A helyesírási készség elsajátítása és fejlesztése
65
Matematikai kompetenciák A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Készségek: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladat-megoldás, alapműveletek rutinos végzése, matematikai fogalmak megértése – felismerése – alkalmazása, matematikai információszerzési eszközök hatékony alkalmazása, tájékozódás térben és időben Gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív-induktív következtetések, mennyiségi következtetés, érvelés – következtetés, érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása, bizonyítás eszközei és törvényszerűségei, Problémamegoldó képességek: problémaérzékenység, problémareprezentáció, eredetiség, kreativitás, rész-egész észlelés, A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben Szociális kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.
66
A szolidaritás, szociális érzékenység az együttműködés, az empátia, kooperáció fejlesztése A közösségi magatartás formálása Az élethelyzetek, emberi kapcsolatok, érzelmek felismerése, megértése, - erkölcsi választásokban – a jó és a rossz elkülönítése Beszélgetésben, vitában való részvétel Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás Saját álláspont előadása, megvédése Figyelem az ellenvéleményre Együttműködés a társakkal Mások véleményének és érvelésének elfogulatlan, konstruktív megközelítése
Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.
Az önművelés igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása A kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás, a nyelvi problémamegoldás a logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás képességének fejlesztése Az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése Az emlékezet fejlesztése A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása: Ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés műveleteire építve Lényegkiemelés Vázlatkészítés, illetve vázlatfelhasználás Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében
67
Digitális kompetencia A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban. Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatásra fordítandó órákat kombinált rendszerben használjuk fel, és az alábbiak szerint szervezzük: projekt napok: rendszeresen visszatérő programjainkban (karácsony, egészségnap, stb.) tömbösített órák differenciált képességfejlesztés: ének-zene, informatika és nyelvi csoportbontások (Iskolánk fő profilja az emelt szintű ének-zeneoktatás, amely a tehetséggondozást, és a képességfejlesztést egyaránt szolgálja. A közös énekléssel eltöltött foglalkozások (kórus) hatása a tanulási képességekre és a tanulók motivációjára közismert.) kiválasztott tantárgyi órák keretén belül, a szakrendszerű oktatás terhére a NAT kulcskompetenciáinak kiemelésével.
68
5. évfolyam
Tantárgy
kötelező szakrendszerű nem szakrendszerű órák heti heti óraszám óraszám
Magyar ny. és irod. Matematika Természetismeret Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Rajz Ének Informatika Technika Testnevelés Osztályfőnöki Összes
4 4 2
3,5 3,5 2
2 3 1 1 1 1 2,5 1 22,5
2 2 0,5 1 1 1 1,5 0,5 18,5
projektek
heti éves óraszám óraszám 0,5 0,5
18,5 18,5
óra Őszi kirándulás Karácsony Sportnap Egészségnap
1 0,5
37 18,5
1 0,5 4
37 18,5 148
5 5 5
5
20
6. évfolyam
Tantárgy
kötelező szakrendszerű nem szakrendszerű órák heti heti óraszám óraszám
Magyar ny. és irod. Matematika Természetismeret Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Rajz Ének Informatika Technika Testnevelés Osztályfőnöki Összes
4 4 2
3,5 3,5 2
2 3 1 1 1 1 2,5 1 22,5
2 2 0,5 1 1 1 1,5 0,5 18,5
projektek
heti éves óraszám óraszám 0,5 0,5
18,5 18,5
óra Őszi kirándulás Karácsony Sportnap
5 5 5
Egészségnap 5 1 0,5
37 18,5
1 0,5 4
37 18,5 148
20
69
A kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák és hozzájuk kapcsolódó tartalmak
1. Szókincsfejlesztés: különböző témában (tantárgyhoz kapcsolódóan) 2. Szóbeli közlések megértése, információk kiemelése szóbeli szövegből. Anyanyelvi kommunikáció
3. Mindennapi érintkezés szabályainak alkalmazása.
nyelvi
4. Beszédkészség fejlesztése, alkalmazkodás a kommunikációs helyzetek változásaihoz. 5. Nyelvtani ismeretek megszilárdítása: nyelvhasználati szempontú alkalmazása. 6. Az írásbeli kommunikáció fejlesztése: az írástechnika és írástempó fejlesztése. 7. Helyesírási készség fejlesztése. 8. Anyanyelvi kultúra fejlesztése, helyes és kreatív nyelvhasználat.
Szövegértési-szövegalkotási kompetenciák
1. Elemi olvasási készség fejlesztése: szókincsbővítés, szókincsfejlesztése. 2. Szövegértelmezés fejlesztése: információk kiválasztása, ok-okozati összefüggések megállapítása, a következtetések levonása. 3. Szövegstruktúrának megfelelő szövegfeldolgozás fejlesztése. 4. Szövegek értelmezése: a kritikai, bíráló szövegértés fejlesztése 5. Verbális és vizuális információhordozók együttes szerepe a szöveg megértésében. 6. Fél-reproduktív szövegek alkotása. 7. Szóbeli szövegalkotás fejlesztése – elbeszélő típusú szövegek alkotása 70
olvasott szöveg, saját élmény alapján. 8. Írásbeli szövegalkotás fejlesztése különböző műfajú szövegen. 9. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék. 10. Emléknapok-hagyományok, ünnepek vallási háttere, forráselemzés.
Matematikai kompetencia
1. Elemi számolási készség fejlesztése: biztos számfogalom, alapműveletek rutinos végzése. 2. Elemi gondolkodási képesség fejlesztése Számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása. 3. Matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása. 4. Tájékozódás a térben, tájékozódás az időben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban. 5. A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben. 6. Matematikai modellek / grafikon, diagram / alkalmazása.
1. A szókincs gyarapítása. 2. Szó-és jelkeresés, szinonimakeresés.
Hatékony, önálló tanulás
hibakeresés,
3. Emlékezet, gondolkodás fejlesztése. 4. Felolvasás 5. Önálló tanulási módszerek (jegyzetelési technikák, vázlatkészítés különböző technikával. (Pl. tételmondat, fürtábra, logikai ágrajz) 6. Fél-reproduktív vázlat alapján
szövegek
alkotása
71
1. Együttműködési készség fejlesztése.
Szociális és állampolgári kompetencia 2. Személyes felelősség. 3. Közösségi beilleszkedés fejlesztése.
1. Kommunikáció, az üzenetközvetítés, információátadás és –szerzés fontossága,
Digitális kompetencia
2. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, „párbeszéd”. 3. Információ felismerés, keresés, gyűjtés, feldolgozás, alkalmazás, tárolás. 4. Kommunikációt segítő szoftverek, nélkülözhetetlen perifériák. 5. Az informatikai használatának előnyei.
eszközök
6. Az információ gazdag környezet adta lehetőségek az önálló munkában, tanulásban. 1. Gyakorlatias tudás alkalmazása technológiák, berendezések megismerésében, természettudományos és műszaki döntések meghozatalában.
Természettudományos kompetencia
2. Az ember és a természeti világ kölcsönhatása. 3.
Fizikai alapfogalmak használata.
4. Természettudományos ismeretek alkalmazása, környezettudatosságra nevelés. 5. A tudományos és technológiai fejlődés hatása környezetünkre. 6. Tájékozódás térben, történelmi múltban, közigazgatási alapfogalmak, honismeret 7. A fantázia fejlesztése, tudományos fogalmak
alapvető
72
1. Célkitűzések megfogalmazása, tervek készítése
Kezdeményező és vállalkozói kompetencia
2. Gazdasági tevékenységekhez szükséges ismeretek 3. A tágabb környezet megismerése, a lehetőségek megragadása 4. Kreativitás, az újításra való beállítódás és kockázatvállalás 1. Az esztétikai megismerés képessége
Esztétikai-művészeti kifejezőképesség
tudatosság
és
2. Elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezés 3. Az irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, vizuális művészetek, építészet, média, mint kifejezőeszközök használata
73
magyar nyelv és X irodalom
X
X
tánc és dráma
X
X
történelem (hon- X és népismeret
X
idegen nyelv
X
X
matematika
X
X
informatika
X
X
természetismeret és földrajz
X
X
ének- zene
X
X
rajz (mozgókép X és médiaismeret)
X
X
technika életvitel
és X
X
X
X
X
osztályfőnöki óra X (etika)
X
testnevelés
X
X
X
kezdeményező képesség és vállalkozói
szociális és állampolgári
hatékony önálló tanulás
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
természettudo mányos
digitális
esztétikai művészeti
matematikai
anyanyelvi
tantárgy
idegen nyelvi
–
A kulcs/alapkompetenciák fejlesztése nem csak a nem szakrendszerű oktatás keretén belül valósul meg. Minden tanórán és minden tantárgy keretében történik kompetenciafejlesztés a szakrendszerű oktatásban is.
X
6.2.2. Mérések Az előző év végi Országos Kompetenciamérésre és/vagy az év eleji, félév eleji (kompetencia alapú!) iskolai mérésekre alapozva határozzuk meg azokat a kompetencia területeket, képességeket, amit az adott évfolyamon fejleszteni kell, ezek alapján készítjük el az éves tervet (munkaterv melléklete), amely tartalmazza osztályokra, tantárgyakra és tanárokra lebontva a felhasználandó órakereteket, az elvégzendő feladatokat. A mérésekből kiindulva – ha szükséges – javaslatot tesznek a kompetencia területeket, a használandó módszereket, eszközöket érintő változásokra, ha szükséges a Pedagógiai Program módosítására.
74
6.2.3. Fejlesztő műhely Az 5-6. évfolyamban tanító, nem szakrendszerű oktatásban érintett pedagógusok köre, a szükséges végzettségek figyelembevételével az igazgató határozza meg az érintetteket. A pedagógusok havi rendszerességgel megbeszéléseket tartanak. A megbeszéléseken egyeztetik tapasztalataikat, külső előadók és az alsós kollégák segítségével bővítik ismereteiket, megosztják az új gyakorlat során szerzett tapasztalataikat. Legfontosabb feladata a módszertani kultúra bővítése, a képességfejlesztő és kompetencia alapú foglalkoztatási gyakorlat erősítése. A műhely feladata a nem szakrendszerű oktatás végleges rendszerének kialakítása a 2012/2013-as tanévig, amely tartalmazza a mérések rendjét, a nem szakrendszerű óraszámok elosztását, és a szükséges továbbképzések beosztását. 6.2.4. Dokumentálás, ellenőrzés, értékelés A nem szakrendszerű oktatás eredményessége alapvetően a kompetencia alapú mérések során jelenik meg. A naplóban a nem szakrendszerű oktatás keretében végzett tevékenységeket zölddel kell beírni. A nem szakrendszerű órákon a tanulókat érdemjeggyel nem, csak szövegesen értékeljük, minősítjük. A minősítés során hangsúlyt kell fektetni arra, hogy előremutató, konstruktív, ösztönző legyen. Fő szempont a mért eredmények összehasonlítása az előző mérés eredményeivel, valamint a továbbhaladás konkrét feladatainak meghatározása. Az értékelés szempontjai: érdeklődés, aktivitás koncentrációs képességek fejlődése csoportmunkákban való részvétel, konfliktuskezelés önálló munkák értékelése beszélgetésekben való részvétel, véleményalkotás kérdések megfogalmazása nonverbális kommunikáció megfelelő használata A legjobb megoldás az önértékelés és a tanári visszajelzés párhuzamos alkalmazása. A diákok pontosan tudják, hogy mit csinálnak jól, és miben vannak hiányosságok. A nem szakrendszerű foglalkozások értékelése beszámítható a félévi és év végi osztályzatba. Követelmények: 1. Hallott és olvasott szöveg értése: A tanuló a hallott és olvasott szövegekből a lényeges közléselemeket pontosan érti, az összefüggéseket felismeri. A tanuló a hallott és olvasott szövegekből a lényeges közléselemeket rávezető kérdések segítségével érti, az összefüggések felismeréséhez segítségre szorul. 2. Szövegalkotás: A tanuló közlésében szabatosan fogalmaz, a tanulás folyamán megismert fogalmakat mondatokba építve pontosan használja. Képes az árnyalt kifejezésekre, szóhasználata választékos. A tanuló szövegalkotásában pontatlanul használja a megismert fogalmakat, a fogalmak kifejtésében bizonytalan.
75
3. Információkeresés, gyűjtés, feldolgozás: A tanuló érdeklődéssel kutatja az újabb és újabb információkat, a kereséshez igénybe veszi az internetet. Az ismeretek gyűjtéséhez minden lehetséges információhordozót igénybe vesz. Az ismereteket képes rendszerbe szervezni. A tanuló érdeklődéssel fordul az új ismeretek felé, az információk gyűjtéséhez és rendszerbe szervezéséhez segítséget igényel. 4. Érvelés, vitakészség: A tanuló képes saját gondolatait, érzéseit tárgyilagosan megfogalmazni, érvekkel alátámasztva közölni környezetével. Érvelésében a logikai összefüggések kifejtésére törekszik. A tanuló gondolatainak megfogalmazása során többnyire saját érzéseire hagyatkozik, a vita során nehezen találja meg azokat az érveket, melyek a tárgyilagos véleményformáláshoz szükségesek. 5. Kritikai gondolkodás: A tanuló képes kritikán alapuló helyes döntések, állítások meghozatalára, céltudatos ítéletalkotásra, melyben megjelenik a bizonyítékokra, fogalmakra való hivatkozás. Ismereteit képes önállóan elemezni, rendszerezni, és értékelni. A tanuló segítséget igényel a helyes döntések, állítások meghozatalához, rávezető kérdésekkel tud ítéletet alkotni. Ismeretei elemezését, rendszerezését, értékelését segítséggel tudja megoldani. 6. Kommunikáció, önkifejezés: A tanuló képes saját gondolatait, érzéseit, véleményét, jogait megfogalmazni, választékos szóhasználattal környezete tudomására hozni. A tanuló saját gondolatait, érzéseit, véleményét, jogait nehezen tudja megfogalmazni, környezetével való ismertetésükhöz bátorításra szorul. 7. Tanulás: A tanuló érdeklődéssel, aktívan vesz részt azokban a tanulási folyamatokban, melyek gondolkodásra késztetik, saját ötletei, gondolatai vannak, elmélyülten kutat egy adott témában. Az ismeretek megszerzésében önálló. Képes saját tanulásával kapcsolatos ítéleteket alkotni. A tanulási helyzetekben kevéssé motivált, nehezen vonható be ezekbe a folyamatokba. A tanuláshoz, az ismeretek megszerzéséhez, azok feldolgozásához folyamatos segítségre van szüksége. 8. Elemzési képesség: A különböző helyzeteket, jelenségeket, ismereteket a tanuló képes elemezni, az azonosságokat és különbségeket felismerni, ezeket csoportosítani és új összefüggések szerint rendezni. A különböző helyzeteket, jelenségeket, ismereteket a tanuló segítséggel tudja elemezni, az azonosságokat és különbségeket nehezen azonosítja.
76
9. Önértékelés, felelősségvállalás, felelős részvétel: A tanuló saját szerepét, munkáját képes tárgyilagosan értékelni, tévedéseit elismeri, döntéseit vállalja. A tanuló saját szerepének értékelésekor szeret a környezetére hivatkozni, tévedéseit, saját felelősségét nem vagy csak segítséggel, rávezetés útján ismeri fel. 10. Jövőkép, elhatározottság, céltudatosság: A tevékenykedtető feladatok megoldásakor a tanuló határozott elképzeléssel lát a feladathoz, az egyes lépéseket megtervezi, az elérendő célt megfogalmazza. A feladatokban, tevékenységekben a tanuló ötletszerűen vesz részt. 11. Másokkal való együttműködés, részvétel csoportban: A tanuló a tevékenységekben aktívan és felelős módon vesz részt, figyel társaira, véleményüket megkérdezi, meghallgatja, ötleteivel segíti a csoportok munkáját. A tanuló a csoportos tevékenységekbe nehezen vonható be, véleményét nem, vagy csak kérdezés után mondja el. 12. Demokratikus magatartás: A tanuló mérlegeli társai véleményét, döntéseit, saját jogainak kulturált formában szerez érvényt. A szabályok ismeretében él jogaival, a korlátokat tiszteletben tartja. A közösségi együttélési szabályokat önmagára nézve betartja. A tanuló kevésbé figyel társai véleményére. Cselekedeteiben nem mindig van tekintettel környezetésre, a közösségi együttélési szabályok betartása nehézséget jelent számára. 13. Informatikai ismeretszerzés képessége: A tanuló magabiztosan, céltudatosan használja az informatikai eszközöket az ismeretszerzés folyamatában, ismeri és használja a keresőprogramokat, érti az ismeretek megszerzésének logikai összefüggéseit. A tanuló bizonytalan a digitális információk kezelésében, az informatikai eszközöket az ismeretszerzés folyamatában csak felhívásra, rávezetés útján használja.
14. Természeti világ alapelveinek ismerete: A tanuló többé-kevésbé megfelelő értelmezésekkel rendelkezik az anyagi világ felépüléséről, működésének alapelveiről, de ezek önálló megfogalmazására nehézkesen, helyenként pontatlanul képes. A tanuló megfelelő értelmezésekkel rendelkezik az anyagi világ felépüléséről, működésének alapelveiről, képes ezek önálló, logikus megfogalmazására. 15. Tanulási folyamatokban megismert technológiák előnyeinek és korlátainak megértése: A tanuló adott szinten képes értelmezni a megismert technológiák, műszaki megoldások előnyeit és korlátait, fejlesztési folyamatát az előzmények és a jövőbeli lehetőségek figyelembe vételével. Képes életkorának megfelelően érvelni az előnyök és korlátok, társadalmi kockázatok kérdésében.
77
Probléma feladatok megoldásában figyelembe veszi a környezet- és egészségvédelmi szempontokat. A tanuló általánosságban képes értelmezni a megismert technológiák, műszaki megoldások előnyeit és korlátait. A fejlesztési folyamatról alkotott képe gyakran nélkülözi az előzmények és a jövőbeli lehetőségek figyelembe vételét. Tanári segítséggel rávezethető az életkorának megfelelő érvelésre az előnyök és korlátok, társadalmi kockázatok kérdésében. Probléma feladatok megoldásában segítséggel képes figyelembe venni a környezet- és egészségvédelmi szempontokat.
16. A megismert technológiáknak társadalomra gyakorolt hatásainak azonosítása: A tanuló képes a környezetszennyező jelenségek azonosítására, a jelenségek káros hatásainak felismerésére, van elképzelése, hogy saját környezetében hogyan tudná mérsékelni a környezet szennyezését. Ismeri a napi szinten előforduló problémákat. A tanuló képes a környezetszennyező jelenségek azonosítására, a jelenségek káros hatásait nem tudja felmérni. 17. Természettudományos és műszaki műveltség alkalmazása problémamegoldás során: A tanuló a problémák azonosítása és megoldása során képes mozgósítani a tudományos gondolkodás és gyakorlati módszertár elsajátított elemeit. Hatékonyan alkalmazza az anyagi világról, a tudományos megismerésről és a műszaki fejlesztésről felépített tudását, kiaknázza készségei és képességei nyújtotta lehetőségeket. Motivált a számára fontos problémák megoldására, figyelembe véve társadalmi szempontokat is. A tanuló a problémák megoldása során segítséggel képes a tudományos gondolkodás és gyakorlati módszertár elemeinek alkalmazására. Az anyagi világról, a tudományos megismerésről és a műszaki fejlesztésről felépített tudása esetenként kiegészítésre szorul. Készségei és képességei megfelelőek, de nem minden esetben mozgósítja azokat hatékonyan a feladatok végrehajtásában. A problémák megoldása során nem mindig képes figyelembe venni társadalmi szempontokat. 18. Természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatala: A tanuló képes a birtokolt tudás, készség és képességrendszer valamint attitűdkészlet alkalmazására a mindennapi életben felmerülő természettudományos és műszaki jellegű döntési helyzetek kezelésében. Képes felelősségteljes és megalapozott egyéni döntések meghozatalára, aktív szerepet vállal környezetében a közösségi döntések befolyásolásában. A tanuló segítséggel képes a birtokolt tudás, készség és képességrendszer valamint attitűdkészlet alkalmazására a mindennapi életben felmerülő természettudományos és műszaki jellegű döntési helyzetek kezelésére. Egyéni döntései nem minden esetben felelősségteljesek, megalapozottak. Megfelelő irányítással képes közreműködni környezetében a közösségi döntések meghozatalában.
78
19. Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete: A tanuló érdeklődéssel figyeli az emberi tevékenység természetre gyakorolt környezeti hatását, felismeri saját felelősségét. Képes egy általános problémát saját valós környezetére értelmezni, van érvekkel alátámasztott véleménye, megoldási elképzelése, melyben meglévő kompetenciáit is felhasználja. A tanuló csak adott probléma megoldásakor foglalkozik az emberi tevékenységnek a természetre gyakorolt hatásaival, az általános problémát nem fogalmazza meg saját környezetére vonatkozóan. 20. Azonosulás a fenntartható fejlődés fogalmával: A tanulónak vannak elképzelései a fejlődés fogalmáról, meglévő kompetenciái alapján képes ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Képes a természet, társadalom és gazdaság viszonyrendszerében gondolkodni. Belátja a Föld erőforrásainak végességét, a jelenlegi fejlődési folyamatok fenntarthatatlanságát. Képes alternatívák, megoldási javaslatok felvázolására, személyes döntéseit ezek alapján igyekszik meghozni. Aktívan részt vesz a fenntarthatóságot szolgáló kezdeményezésekben, akciókban. A tanuló konkrét feladatok esetében irányító kérdések alapján foglalkozik a fejlődés fogalmával, meglévő tudását csak segítséggel képes ítéletalkotásban, következtetésekben alkalmazni. Felkéréssel, megbízással bevonható a fenntarthatóságot szolgáló kezdeményezésekbe, akciókba. Érti a Föld erőforrásinak végessége és a jelenlegi fejlődési folyamatok ellentmondását, de nincs elképzelése a probléma kezelésére. 21. Gazdaság működése: Képes annak azonosítására, hogy egyes feladatoknál az ismert tevékenységi sorrendtől való eltérés különböző eredményekre vezet, így nem teszi egyértelművé a feladatok megoldásában a tevékenységek sorrendjét. (családi gazdálkodások). Csak segítséggel tud a megismert tevékenységi sorrendtől elszakadni, az eltérő tevékenységi sorrend hatásait felismeri. 22. Az idő fogalma, jövőkép A tanulónak van jövőképe, képes fantáziavilágot alkotni a jövőbeli időben, ismeri az elmúlt idő fogalmát, képes a játékos időutazásra. Jól ismeri az idő egységeit, és könnyedén tud számításokat végezni. Képes felismerni a jelen és a jövő közötti kapcsolatot, pl. a fenntartható fejlődés kérdésében. A tanulónak csak közeli jövőképe van, csak társas feladatokban képes fantáziavilágot alkotni a jövőbeli időben, ismeri a elmúlt idő fogalmát, képes a játékos időutazásra. Ismeri az idő egységeit, egyszerű számításokat tud elvégezni. 23. A tér fogalmának értelmezése A tanuló a valós térbeli mozgások megfigyelése alapján képes tájékozódni a 3 dimenziós térben. Fantáziavilágában rendelkezik elképzeléssel, összehasonlítással a mikrovilág és a kozmikus mérettartomány nagyságrendjeiről.
79
Érti a korszerű tájékozódási eszközök használatának előnyeit. Meglévő ismereteit felhasználva alkotó módon képes a térben tervezési feladatokat megoldani. Rajzok alapján könnyedén tud szerkezeteket összeállítani. A tanuló a valós térbeli mozgások megfigyelése esetén is csak segítséggel, rávezető kérdések alapján tud a térben tájékozódni. Ismeri, de nem tudja képzetekben, összehasonlításokban megjeleníteni a mikro- és makrovilág nagyságrendjeit. Ismeri a korszerű tájékozódási eszközöket. Meglévő ismereteit korlátok között képes térbeli tervezési feladatoknál felhasználni. Rajzok alapján segítséggel tud szerkezeteket összeállítani.
24. Normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése: A tanuló a szabályok kialakításában aktívan vesz részt, kritikai észrevételeivel segíti a szabályok megalkotását, igyekszik betartani azokat, érti, hogy a szabályok a közösségben való együttműködés kereteit jelentik. A tanuló elfogadja az osztály és iskolai közösség szabályait, kritikai észrevétel nélkül próbálja betartani azokat. 25. Vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértése: A tanuló érdeklődéssel fordul az iskolai közösségekben, a környezetében előforduló, sajátjától eltérő vallási közösségek, etnikai csoportok szokásai felé. Más csoportok szokásait tiszteletben tartja, törekszik arra, hogy megtalálja az együttműködés lehetséges formáit. A tanuló elfogadja az iskolai közösségekben, a környezetében előforduló, sajátjától eltérő vallási közösségek, etnikai csoportok szokásait. Más csoportok szokásait tiszteletben tartja, magatartásában az elfogadó szerep jelenik meg. 26. Helyi, nemzeti, európai és egyetemes kulturális örökség tudatosítása: A tanuló keresi, kutatja a helyi közösségek és tágabb népcsoportok szokásainak gyökereit, művészi alkotásait, érdeklődéssel vizsgálja a régi korok kultúráját, szívesen barangol a régi történelmi korokban. A tanuló csak esetlegesen érdeklődik helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségünk iránt. 6.2.5. Tanmenet (Tantárgyi Program) és Helyi tanterv A Pedagógiai és Nevelési Program és a Helyi Tanterv tartalmazza azokat az órakereteket, eszközöket és módszereket, amelyeket a nem szakrendszerű oktatás során alkalmazni kell/lehet. A szakrendszerű oktatásra szánt óraszámot csökkenteni kell a nem szakrendszerű oktatásra fordítandó órák számával, és ennek alapján kell módosítani (csökkenteni) a tananyagot.
80
6.3. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei
tanulmányi
segédletek
és
A tankönyvek kiválasztása a Közoktatási Törvény 19.§ (2) szerint történik, amely kimondja, hogy az iskola minden tanulója számára a jogszabályban meghatározott rend szerint biztosíthatóak kell, legyenek a szükséges eszközök. A kiválasztás elvei: a tanterveknek megfelelő korrekt tartalom, ismeretanyag formai elrendezése szolgálja a könnyű tanulhatóságot, a tankönyv ára. A kiválasztás elveit a Tankönyvbeszerzési Szabályzat részletesen tartalmazza.
6.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, átmenetek segítése Megfelelő alap nélkül a továbbhaladás nem biztosított. Továbbhaladás feltétele a tantervi minimum anyag biztos tudása. A szükséges minimumok tantárgyanként lebontva a tantervben találhatóak a mellékletben. A minimumkövetelményeket nem teljesítő tanulók a vonatkozó törvények értelmében osztályozó- vagy javítóvizsgát tehetnek. A magántanulók (félévkor és) év végén tesznek vizsgát a közismereti tárgyakból. 6.4.1. Az átmenetek problémáinak enyhítése A gyerekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe (iskolakezdés, iskolaváltás, továbbtanulás, stb.). Fontos pedagógiai feladatunk, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet pedig megkönnyítsük a gyerekek számára. A zavartalan iskolakezdés érdekében: a hagyományosan jó kapcsolatot tovább erősítjük az óvodákkal, kölcsönös bemutató foglalkozások (tapasztalatcserék), nyílt nap az iskolába jövő gyerekek és szüleik számára, leendő első osztályos nevelők részvétele az óvodai nyílt napokon, részvétel az óvodai szülői értekezleten, óvónők látogatása az első osztályokban, közös továbbképzés óvónőknek, tanítóknak, iskolára való felkészítés óvodai keretek között, óvoda- és iskolavezetők rendszeres konzultációja. Alsó és felső tagozat közötti átmenet biztosításáért: „elvárások” egyeztetése (munkaközösségi szinten), türelmi idő az átmeneti időszakban, tananyag, követelményrendszer egyeztetése, a gyerekek adottságainak elfogadása, mielőbbi megismerése, leendő szaktanárok megfigyelő látogatása a 4. osztályokban, tanítók 5. osztálytól továbbra is figyelemmel kísérik a volt tanítványaik munkáját. A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében: fejlesztő szakkörök működtetése, előkészítő a középiskolára, részvétel nyílt napokon, továbbtanulási lehetőségekről tanulók és szülők folyamatos tájékoztatása,
81
pályaválasztási fórum, a pályaorientáció elősegítése. Egyedi átmeneti problémák segítése érdekében: egyéni felzárkóztató foglalkozások, a beilleszkedés támogatása, türelmi idő az alkalmazkodáshoz, fokozott figyelem.
6.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, és formái; a tanuló teljesítményének értékelése és minősítése 6.5.1. Tanulók értékelési rendszere A pedagógiai gyakorlatban alapvető a kitűzött célok, feladatok, a meghatározott követelmények, a kijelölt tevékenységek, a megváltozott eszközök hatásának, a teljesítményeknek a vizsgálata. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a tanulmányi munkában elért eredményt, szemléletesen mutatja a siker fokát vagy a lemaradás mértékét. Az értékelés típusai: diagnosztikus: szakasz elején, csoportba sorolás vagy tanulói problémák esetén a probléma felmerülésekor; formatív: az oktatás során egy-egy téma lezárásakor végezzük, visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül, (típushibák) megoldási módok kialakítása céljából; szummatív: szakasz végén, feladata a tanulók minőségi kategorizálása. 6.5.2. Az oktatási eredmények vizsgálata Az iskolai munkaközösség munkaterveiben határozza meg az iskolában végzendő eredményességi vizsgálatokat. Az eredményességet a következő évfolyamokon vizsgáljuk: 1. évfolyam: értő és hangos olvasás, írás és matematika. 2-3. évfolyam: értő olvasás, nyelvtani ismeretek, helyesírás és matematika. 4. évfolyam: hangos és értő olvasás, nyelvtani ismeretek és helyesírás, matematika. Célja az átmenet megkönnyítése, felmérni, hogy hova jutottak el a gyerekek a 4. osztály végére. Az alsó és felső tagozaton a készségtárgyak kivételével minden osztályban mérünk minimum és optimum szintet is.
82
Minimum
Optimum
100 % - 94 %
=5
100 % - 91 %
=5
93 % - 84 %
=4
90 % - 76 %
=4
83 % - 72 %
=3
75 % - 61 %
=3
71 % - 51 %
=2
60 % - 41 %
=2
50 % - 0 %
=1
40 % - 0 %
=1
Negyedik, hatodik és nyolcadik osztály végén tanulóink részt vesznek az Országos Kompetenciamérésen. 6.5.3. A nevelési eredmények vizsgálata A nevelési eredmények vizsgálatát komplex módszerekkel végezzük (megfigyelés, beszélgetés, kérdőívek kitöltése, pedagógiai szituációteremtés, stb.). E terület vizsgálatának kitűnő színtere lehet a szabadidős tevékenységek sorozata, amelyben kiemelkedő szerepük van az osztályfőnököknek. Az így összegyűjtött tapasztalatokat az osztályban tanító tanárok az osztályozó konferencián ismertetik és hasznosítják, folyamatos kapcsolattartással év közben is sor kerülhet a tapasztalatok kicserélésére, összegzésére. 6.5.4. A tanulmányi munka értékelése A 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2010. szeptember 1-jei hatállyal érvénybe lépő módosításai alapján: A 2010/2011. tanévben 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. Alsó tagozaton a 2. évfolyam végén, a 3-4. évfolyamon félévkor és év végén, valamint felső tagozaton a tanulmányi munka értékelésére 5 fokozatú skálát használunk, melyet folyamatosan kiegészítünk szöveges értékeléssel (szóban, alkalmanként írásban). A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Általánosan elfogadott tantestületünkben, hogy a jeles osztályzat kritériuma a törzsanyagra vonatkozó követelményrendszer teljesítése legyen, ami tulajdonképpen az optimális teljesítmény szintjét jelenti. A követelményrendszeren belül kidolgozásra kerülnek az úgynevezett minimális szintek, melyek a továbbhaladáshoz szükségesek. Eszerint a minimális szint az elégséges osztályzat kritériumát jelenti. Az optimális és minimális szint meghatározása viszonyítási alapot nyújt a nevelőnek, hogy a közepes és a jó osztályzat a tanulók teljesítményét tükrözze, tehát objektív és összehasonlítható, s motiváló hatású legyen. A teljesítmények értékelésére munkaközösségenként kidolgoztunk egy százalékos rendszert. Ezt a helyi tanterv tartalmazza!
83
6.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Írásbeli beszámoltatás formái: írásbeli felelet, feladatlap, teszt, témazáró dolgozat. Egy nap maximum 2 témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatot az esedékesség előtt egy héttel, a dolgozatot előző órán be kell jelenteni. Ha az írásbeli feleltetés nem dolgozat, nem kell előre bejelenteni. Ezen kívül a tanulókat szóbeli feleletük, órai és otthon elkészített munkájuk alapján is beszámoltathatjuk. A témazáró dolgozatokra kapott jegyek hangsúlyosabban beszámítanak a félévi és az év végi érdemjegybe. Az osztályozhatóság feltétele - heti egy órás tantárgy esetén - legalább 3 osztályzat félévenként. Az írásbeli munkákat két héten belül ki kell javítani, ellenkező esetben a tanuló kérheti az érdemjegy figyelmen kívül hagyását, amely a naplóba és az ellenőrzőbe sem kerül be.
6.7. Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók szóbeli és írásbeli házi feladatokat kaphatnak. A feladott feladatok ellenőrzése a következő órán meg kell történjen. A feladatok célja az előző órán tanult ismeretanyag gyakorlása, elmélyítése. Mennyisége az ésszerűség határain belül, igazodva az időszakhoz (hét közben és hétvégén, szünetekben) és az egyéb terhelésekhez . A tanulók otthoni terhelésének tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a gyermekek iskolai és otthoni tanulással töltött ideje ne haladja meg a napi nyolc órát. A nyári szünetekre a kötelező és ajánlott olvasmányok olvasása és a tananyag ismétlése, gyakorlása javasolható.
6.8. A tanulók magatartása, szorgalma minősítésének követelményei, formái
értékelésének
és
A tanulók jutalmazása szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és tantestületi dicsérettel történik. Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi vagy fegyelmezetlen szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és tantestületi figyelmeztetéssel büntethető. A dicséretek és a figyelmeztetések a naplóba és az ellenőrzőbe is bekerülnek, az igazgatói és tantestületi dicséretekhez külön emléklap is jár. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnökök havonta értékelik. Félévkor és év végén havi értékelések alapján az osztályfőnök javaslatot tesz, amelyet az osztályban tanítók együttes döntése alapján a tantestület jóváhagy vagy megváltoztathat. Az osztályozó értekezleten a napközis kolléga is részt vesz, és véleményezi a tanuló magatartását, szorgalmát.
84
A dicséretek és a büntetések fokozatait, a magatartás és szorgalom értékelésének szempontjait részletesen a Házirend szabályozza.
6.9. Szöveges értékelés Iskolánkban alsó tagozat 1. évfolyamán, és 2. évfolyam első félévében tanulóink szöveges értékelést kapnak. A szöveges értékelés szempontjait, a használható mintamondatokat a melléklet tartalmazza.
6.10. Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez Modul
Helye
Évfolyam
Értékelése
Tánc és dráma
önálló tantárgy
5-6.
részt vett
Hon- és népismeret Egészségtan
természetismeret integrálva
Etika
osztályfőnöki órákba integrálva
Mozgóképmédiaismeret
6.11. A módszerek
tantárgyba 6.
beszámítva a tantárgy értékelésébe
7.
részt vett
és rajz és vizuális kultúra tantárgyba 8. integrálva
részt vett
tanulók
fizikai
állapotának
mérésére
használt
A tanulók fizikai állapotát a HUNGAROFIT rendszerrel mérjük. A felmérések időpontja: tanév elején október közepéig, és tanév végén május végéig. A felmérés feladatai: helyből távolugrás, lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával (m) - 12 évig 2 kgos, 12 felett 3 kg-os labdával, fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (maximális időtartam lányok: 1,5 perc; fiúk 3 perc) tömött labdadobás két kézzel, a fej felett hátra (m) - 12 évig 2 kg-os, 12 év felett 3 kg-os labdával, hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (maximális időtartam: 4 perc) hanyatt-fekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig. (maximum idő: 4 perc) Cooper-teszt, 12 perc futás (m) Mindennapos testnevelés!
85
6.12. A tantárgyak fejlesztési területek 6.12.1.
sajátosságaihoz
igazodva
megjelenő
Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem
Az ügyes reklámszakemberek által készített reklámok kiszolgáltatottá teszik a fogyasztót. Arra ösztönzik, hogy a valódi szükségleteinél többet vásároljon. Ezzel megnő a kidobásra ítélt tárgyak tömege, ami tovább szennyezi környezetünket. Így jövőnk szempontjából nagy szerepe van a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának. Ennek érdekében legfontosabb céljaink és feladataink a következők: Már általános iskolás korban fel kell hívnunk a figyelmet a mértéktelen fogyasztás veszélyeire, környezeti hatásaira. Kritikai magatartást kell kialakítanunk a médiában elhatalmasodó reklám kampánnyal szemben. Ki kell alakítanunk azokat a döntési képességeket, melyek gyermekeinket hozzásegítik felnőtt korukban ahhoz, hogy tudatosan tudjanak választani a szükséges és szükségtelen, valamint az értékes és értéktelen között. Környezeti nevelésünknek legyen része a környezettudatos fogyasztói magatartás elsajátíttatása. A fogyasztóvédelmi oktatás lehetséges iskolai tevékenységei: Tanítási órák. Az egyes tanítási órák tananyagában jelenjenek meg a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Tanórán kívüli tevékenység: vetélkedők, versenyek, rendezvények, papír-, elem- és kupakgyűjtés. Iskolán kívüli foglalkozások: piaci séták, kirándulások, környezetvédelmi külső foglalkozások Módszertani lehetőségek: médiafigyelés, reklámkritikák, döntéshozatali képesség erősítése döntéshelyzetek kialakításával, szituációs játékok, esetelemzések, érveléstechnikai gyakorlatok. 6.12.2.
Közlekedési nevelés
A helyes és biztonságos közlekedés szabályainak elsajátíttatása növeli biztonságunkat. Az iskolában a közlekedési nevelés két alapvető színtere: Elméleti oktatás: Alsó tagozaton a környezet órák tananyagában jelenik meg, amelyhez felhasználjuk az évfolyamonként kidolgozott „Közlekedési füzeteket” (Gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés) Felső tagozaton a technika tanterv tananyagának része a közlekedési szabályok megerősítése. Gyakorlati alkalmazás: Iskolán kívüli programok, kirándulások, kerékpártúrák alkalmával tudatosítjuk és alkalmazzuk a helyes közlekedés szabályait. Együttműködés a rendőrséggel a „Sulizsaru” program keretében. 6.12.3. Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása
elkerülése,
az
Iskolánk családközpontú, hagyománytisztelő értékrendje önmagában hordozza a problémák kezelésének humánus, demokratikus mintáit, amelyek a hétköznapok
86
gyakorlatában alkalmazva igyekszünk továbbadni diákjainknak. A mindennapi eseményekhez alkalmazkodva, a társadalmi és iskolai történéseket felhasználva alakítjuk tanulóink szemléletét. A konfliktus életünk része. A konfliktusok során kialakuló viták szükséges részei mindennapjainknak. Diákjainkban a mindennapi együttlét során ki kell alakítanunk a konfliktusok kezelésének erőszakmentes technikáit. Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk a vitás helyzetek kezelésére. Az osztályfőnöki órákon is feldolgozunk ilyen témákat. Legfontosabb nevelési feladataink, amelyet mindennapi nevelő munkánk során végeznünk kell: erkölcsi nevelés erősítése, alapvető törvényi ismeretek nyújtása, alapvető állampolgári jogok ismertetése. Konfliktuskezelési technikák gyakorlati alkalmazásának színterei: Osztályfőnöki órákon, az osztályban kialakuló konfliktusok megbeszélése, vitakultúra elsajátítása. Szünetekben, szabadidőben kialakuló konfliktusok esetén az ügyeletes pedagógus feladata a problémamegoldás segítése. Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeinknél kiemelten foglalkoznak ezzel a témával pedagógusaink. 6.12.4.
Az infokommunikációs technikák alkalmazása
A digitális kompetencia a kulcskompetenciák egyike. Ma már gyermekeink az ismereteket a nekik legmegfelelőbb módon szerezhetik meg, ehhez felhasználva az olvasást, a média nyújtotta lehetőségeket, a digitális információhordozókat, az interneten elérhető tudásbázisokat. Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása: lehetővé teszi, hogy a diákok saját tempójukban önállóan dolgozhassanak, csökkenti a tantárgyak közötti éles határokat, szélesíti a látókört, önművelésre ösztönöz (felkészülés az egész életen át tartó tanulásra), növeli a kreativitást. Iskolánk abban segít, hogy megfelelő számítógépes felhasználó ismereteket ad: gyakorlatorientált, praktikus, biztonságos eszközhasználatra ösztönöz, átfogó ismereteket ad át és kritikus hozzáállásra ösztönöz. 5-8. osztályig heti 1 órában informatika tantárgy keretében, 2-7. osztályban „Infotéka”, folyamatosan fejleszti az iskola informatikai szolgáltatásait: Internet hozzáférés, interaktív weboldal és tudásbázis, levelezőlisták, IKT eszközök alkalmazása az oktatásban és a felkészülésben, folyamatosan fejlesztjük számítógép parkunkat, a könyvtárban a gyerekek és pedagógusok számára internetes hozzáférést alakítunk ki, pedagógusaink képzésében előtérbe helyezzük az informatikai képzést, az IKT eszközök hasznosítását az oktatásban. 6.12.5.
A korszerű természettudományos ismeret elsajátítása
A kötelező óraszámok törvényi változásakor a természettudományos tantárgyak óraszáma csökkent, a tantárgyak csoportosítása megváltozott. Hatékonyabban, érdekesebben tanítva tarthatjuk meg tanulóink természettudományos ismereteinek szintjét. A felsős reál 87
munkaközösség tagjainak összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a fizika, kémia, természetismeret, biológia és földrajz tantárgyak tanítása során, támaszkodva a matematika órákon felmerülő jelenségekre egymás pedagógiai munkáját erősítve egységes természettudományos ismereteket közvetítsünk. Ezt egészíti ki és erősíti környezeti nevelési programunk. További lehetőségek: kutatómunkák természettudományos tárgykörben, tudósok munkásságának megismerése múzeumi látogatások projektek.
6.13. Egyéni lehetőségei 6.13.1.
foglalkozások,
tanórán
kívüli
foglalkozások
Napközi otthonos nevelés
A feladatok meghatározása a csoportok összetételének, sajátosságainak, a szülők igényeinek figyelembevételével történik. Célja a gyermekek felügyeletének biztosítása, a tanulás feltételeinek megteremtése, és a szabadidő hasznos, kulturált eltöltése. (például: könyvtár) A tanulmányi munka elvégzésében a tanulókat minél nagyobb önállóságra kell szoktatni. A napközi munkarendjét a napközis nevelők közösen állapítják meg, amelyet az alsós munkaközösség munkatervében rögzítenek. A napközis nevelők kapcsolatot tartanak az osztálytanítókkal és a szaktanárokkal. 6.13.2.
Tanórán kívüli lehetőségek, feladatok
A tanórán kívüli nevelési tevékenységünk célja is igen sokrétű. Szolgálnia kell az iskola célkitűzéseinek megvalósítását. A különböző szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások lehetőséget adnak a tehetséges gyermekek magas szintű fejlesztésére és a lemaradók, lassabban haladók felzárkóztatására egyaránt. Szakkörök célja az átlagnál jobb képességű tehetséges tanulók fejlesztése, tanulmányi versenyekre való alapos felkészítés, segítségnyújtás pályázatok elkészítéséhez, pályaorientáció. A szakkörök feladatai az iskolai tananyagra épülő magasabb szintű ismeretek nyújtása, a logikus és a kreatív gondolkodás fejlesztése, műveltségi területek közötti kapcsolatok építése, speciális ismeretek átadása a pályaválasztás elősegítése érdekében, önálló munkára nevelés, a gyakorlati tevékenységek során, manuális készség, megfigyelő képesség fejlesztése, összefüggések megláttatása, a felzárkóztatásban a hiányos ismeretek pótlása, minimum követelményeknek megfelelő feladatok gyakoroltatása. Szakkörök: színjátszó - 3-4. oszt. matematika - 3-4., 5-6., 7-8. oszt. kémia és környezetvédelem - 8. oszt. fizika - 7-8. oszt. biológia-földrajz - 5-8. oszt. rajz - 4-8. oszt. humán - 5-7. oszt. futball - 1-6. oszt. ének 88
KRESZ - 2-8. oszt. sportkörök (kosárlabda, röplabda) egyéb sporttevékenységek: tollaslabda, kosárlabda, gyermektorna, aerobik, úszás Kórus: Picinyek kórusa Kicsinyek kórusa Nagykórus Felzárkóztató foglalkozások: Nyelvőrködés - 2. és 3-4. oszt. Matematika - 5-6. és 7-8. oszt. 6.13.3.
Tanulmányi, kórus-, néptánc- és sportversenyek
A sikerélményhez juttatás és megmérettetés területei, melyekkel főként az iskolánk arculatának megfelelő területeken mind szélesebb körben kívánunk élni. 6.13.4.
Vetélkedők
A felkészülés és a lebonyolítás során a csapatmunkának fontos szerep jut. Megtanulják a gyerekek azt, hogy hogyan kell megszervezni és megoldani a közös feladatokat, hogy kell helyes munkamegosztással, szervezéssel minél eredményesebben szerepelni. A zenei vetélkedők évente évfordulókhoz kapcsolódóan kerülnek megrendezésre. 6.13.5.
Tanulmányi és osztálykirándulások
Igény és lehetőség szerint szervezendők, szülők anyagi hozzájárulásával. 6.13.6.
Erdei iskola
Iskolánk 2. , 3. és 4. osztályos tanulói a tanévet - igény szerint, szülői egyetértéssel, és anyagi hozzájárulással - erdei iskolában kezdhetik. Célja: élő környezetben mérési gyakorlatok végzése, növény és állatvilág mindennapi életének megfigyelése, természet szépségének megismerése. Az együtt töltött napok nagyon fontos a közösség szempontjából, az iskolaitól eltérő helyzetek különleges alkalmakat teremtenek a nevelésre. 6.13.7.
Táborok
A szabadidős tevékenység csúcspontjainak tekinthetők a táborok, amelyek koncentráltan juttathatják számos pozitív élményhez a gyerekeket. Iskolánk rendszeresen szervez táborokat a gyerekeknek: Balatonmárián, sítábort a tél folyamán, azon tanulóknak, akik anyagilag vállalni tudják, Kórustábort, Vándortábort. Az anyagi hozzájárulást pályázati pénzből igyekszünk csökkenteni. A tanulók demokráciára nevelését, szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltését a Diákönkormányzat tevékenységei segítik. A Diákönkormányzat célja a tanulók érdekeinek képviselete, az iskolai demokrácia megteremtése, a tanulói jogok érvényesítése a Közoktatási Törvény alapján a Diákjogi Charta szellemében. A gyerekek kívánságait, kéréseit és a lehetőségeinket összevetve alakítjuk szabadidős tevékenységüket.
89
Iskolánk tanulóink esztétikai nevelését és igényét színház, mozi, kiállítás, koncert és múzeumlátogatások segítségével támogatja. A könyvtár szerepe, jelentősége rendkívül fontos. Célja felkelteni és ébren tartani az írott betű, a szellemi munka iránti tiszteletet, az elmúlt korok kulturális értékeinek megbecsülését, az önnevelés iránti igényt. Legfontosabb célja a tanulók önálló könyvtárhasználatára való felkészítése, és olyan lehetőségek megismertetése, amelyek elősegítik valamennyi műveltségterület feltárását. Végigtekintve a szabadidős tevékenységek körén, a terület fontosságát indokolja az is, hogy a vetélkedőkön, szakkörökön, táborokon, kirándulásokon, erdei iskolákon felnövő és gazdagodó gyerekek számára belső igénnyé válik az ilyen programokon való részvétel; felnőve sem tud ezzel szakítani, és saját életében, családjában már "gyakorlottan" tudja megszervezni a szabadidő hasznos eltöltését. A 6.13.2 – 6.13.7. pontok alatt felsorolt választható tanórán kívüli tevékenységek, feladatok a mindenkori éves intézményi költségvetés kereteihez mérten kerülnek támogatásra.
7.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
7.1.1. Érvényesség A Pedagógiai és Nevelési Programot az igazgató készíti elő és a Szakalkalmazotti Testület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó döntése előtt köteles az Országos szakértői névjegyzékben szereplő véleményét beszerezni. Kt. 44. § (1) 7.1.2. Felülvizsgálat A Pedagógiai és Nevelési Programot a Szakalkalmazotti testület 4 évente - de lehetőség és szükség szerint gyakrabban - felülvizsgálja. 7.1.3. Módosítás Az PNP módosítását kezdeményezheti: a Fenntartó a Szakalkalmazotti Testület az Igazgatótanács az Intézmény igazgatója A PNP módosítását kell kezdeményezni, ha ezt jogszabályi változások szükségessé teszik. A mellékleteket az intézmény az PNP változtatása nélkül is módosíthatja. 7.1.4. Nyilvánosság A Pedagógiai és Nevelési Program megtalálható az irodákban és a könyvtárban, közzétesszük iskolánk honlapján.
90
7.1.5. Jóváhagyás, aláírások A Pedagógiai és Nevelési Program módosítását az intézmény szakalkalmazotti közössége elfogadta.
A szakalkalmazotti közösség nevében:
Komló, 2010. november 24.
Ph
..................................... igazgató
A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai és Nevelési Programját Komló Város Önkormányzata, mint fenntartó………………………………………… …………………………… ….........….................................... napján tartott ülésén jóváhagyta.
Komló, 2010. .................................
Ph.
.....................................
91
8.
MELLÉKLETEK
8.1. Iskolánk egészségnevelési programja „Ép testben legyen ép lélek!” (Decimus Junius) Az iskola olyan gondoskodó közösség, amely biztosítani kívánja mind a tanulók, mind az iskola alkalmazottai számára a testi-lelki jólétet. 8.1.1. Feladataink Az egészséget támogató tárgyi és természeti környezet kialakítása és fenntartása intézményünkben. Pedagógusaink támogatása testi és lelki jólétük biztosításának érdekében. Az intézményünkben lévő gyermekek testi és lelki jóllétének elérése. A gyermekek nevelése arra, hogy megtanulják kontrollálni egészségi állapotukat, és testi lelki jólétüket később is képesek legyenek megőrizni. Az egészség pozitív definícióját tekintjük irányadónak. Az egészség holisztikus szemlélete ugyancsak nagy hangsúlyt kap gondolkodásunkban. A különböző dimenziók (környezeti, szociális, egyéni) sajátos hatásait, valamint egymással való kölcsönhatásait is figyelembe veszi. A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” elvet az egészségnevelésre is alkalmazni kívánjuk, hiszen, a Föld minden egyes beteg emberrel betegebb, minden gyógyulással gyógyultabb, minden egészséggel egészségesebb. Használjuk a „rejtett tanterv” fogalmát, mely alatt azt a nehezen megfogható hatásmechanizmust értjük, mely a megfogalmazott tananyag mellett az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége tükröződik. Ezek az együttes hatások erősítik vagy gyengítik a tényleges tananyagot. Amennyiben azonban ennek tudatában éljük mindennapjainkat, törekedhetünk – s mi törekszünk is – olyan „rejtett tanterv” kialakítására, mely sokkal inkább erősíti sem mint gyengíti tényleges tantervünk pozitív hatásait. 8.1.2. Prioritások Biztonságra nevelés Betegségmegelőzés Jó kondíció Környezet és egészség
(lelki egészség) (testi egészség) (minden napos testedzés) (egységes szemléletmód)
8.1.3. Célok meghatározása Hosszú távú céljaink: olyan szellem kialakítása, amely tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz. Közép távú céljaink: korszerű ismeretek átadása, az egészséges életmóddal kapcsolatos értékek közvetítése, társas kapcsolatok kialakulásának elősegítése,
92
a káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása. Rövid távú céljaink: állapotfelmérés, céljaink megismertetése az érdekelt partnereinkkel. 8.1.4. Helyzetkép Iskolánk története az 1937/38-as tanévvel kezdődött. A legnagyobb tanulói létszám az 1952/53-as tanévben volt, 1155 fő. Jelenleg a felvehető maximális létszám 448 fő. Az első négy évfolyamon max. 26 fő/osztály, felső tagozaton pedig max. 30 fő/osztály. Jelenleg 16 tantermünk van. Az épület Komló belvárosában áll. A nyugati szárnya 1949-ben épült. Az emelt szintű ének oktatást - Kodály Zoltán közbenjárására – 1958 őszén kezdhette meg az iskola. A Mester három alkalommal is vendége volt a városnak, illetve iskolánknak. Ennek eredményeképpen 1961-ben kérésünkre új művet komponál az énekkarnak Harasztosi legények címmel. 1970. május 16-án vette fel az iskola Kodály Zoltán nevét. Egyetlen telephelyünkön 16 tantermünk van (jelenlegi 356-os tanulólétszámunk mellett kb. 22 fő/terem), melyek közül 8 általános tanterem, 7 speciális (tornaszoba, kémia-fizika előadó, műhely, ének-zene terem, könyvtár, számítástechnika terem, ebédlő) és egy biológia-földrajzrajz szertár, egy kémia-fizika szertár. Külső partnereinkkel való együttműködés eredményeképpen használjuk a Városi Sportcsarnok tornatermét és lehetőségünk van a Színház- és Hangversenyterem használatára is. Az épületben vezetékes ivóvíz, szennyvízhálózat, távfűtés van. A helyiségek neonvilágításúak. A tantermek világosak, bútorzatuk megfelel az előírásoknak. A tantermek padlója PVC burkolatú, két tanterem parkettás. A falak fehérre meszeltek. Az ablakokon függöny, sötétítő függöny van. A tornaszoba mellett egy fiú- és egy lányöltöző van három-három zuhanyozóval és mosdókkal. Az iskola két szintjén fiú- és lánymosdó van. A földszinten van a tanári mosdó. A folyosókat a tanulók rajzai, munkái díszítik. A tantermeken kívül az iskolai munka színterei az igazgatói iroda, nevelői szoba és az iskolatitkári iroda. Közösségi tevékenységeink helyszíne a zsibongó. Az irattár és a szertárak szűkösek, de a szerepüket betöltik. A használt vegyi anyagok (kémiai oktatási segédeszközök, tisztítószerek) tárolása az ÁNTSZ előírásainak megfelelő. A karbantartó munkájához szükséges szerszámok és anyagok, valamint a takarító és tisztítószerek erre szolgáló külön helyiségekben vannak. Az épület alapterülete a földszinten 914.7 m2 , az emeleten 751.9 m2 , a padláson 140 m2 az oktatás szempontjából hasznos terület. Az épülethez két udvar tartozik. Az egyik fákkal és bokrokkal beültetett parkudvar, a másik egy szabályos kézilabda pálya méretű bitumenes sportpályát magába foglaló játszóudvar, amelyet gondozott pázsit borít és ezért igen jó terepe a gyermekek szabadtéri mozgásának. A játékudvart flórakosarakból épült kerítés védi. A szemét gyűjtésére minden osztályban és a folyosón is található szemétgyűjtő edény, melyet a takarítók naponta ürítenek és fertőtlenítenek. Az udvaron elhelyezett kukák ürítése hetente kétszer történik a Biokom által. Az épületet négy takarítónő takarítja. A karbantartási és udvarosi teendőket egy karbantartó végzi fél állásban. A folyosókat tanítási idő alatt kétszer felmossák, a WC-ket minden szünet után fertőtlenítik. Az egész épületet tanítási idő után takarítják. Nagytakarításokra (ablaktisztítás, függönymosás, stb.) a tanítási szünidőben kerül sor. A 26 pedagógus (25 nő és 1 férfi) átlagéletkora 42,3 év. A munkát 1 iskolatitkár és 2 konyhalány segíti.
93
8.1.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok AZ ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI FELADATAI Az iskolás tanulók részletes orvosi vizsgálata meghatározott időben (státuszfelvétel, törzslapkitöltés stb.), időszakos szűrővizsgálatok, a vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetén a tanuló gondozásba vétele. Minden évben testnevelési csoportbeosztás elkészítése. A testneveléssel, a gyógytestneveléssel, a sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi teendők folyamatos ellátása. Elsősegély jellegű betegellátás az oktatási intézményben, illetve az elsősegélynyújtás feltételeinek ellenőrzése, az elsősegély oktatásának irányítása az általános iskola felső tagozatától kezdődően, különösen az ön- és kölcsönös segélynyújtásra. Védőoltások végzése. A járványügyi előírások betartása, fertőző betegség esetén az elrendelt járványügyi intézkedések ellenőrzése. A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése. Az étkezések időszakos megfigyelése. A közegészségügyi- járványügyi hiányosságok észlelésekor az illetékes közegészségügyi és járványügyi hatóság értesítése, bejegyzés az iskola ellenőrző könyvébe. A testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulóknak a háziorvossal egyeztetett, fokozott ellenőrzése és kiemelt gondozása a szakrendelések, gondozó intézetek igénybevételével. Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. Nyilvántartás vezetése az ellátott tanulókról, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése. Az iskola tanulóinak egészséges életmódra nevelése. Alsó tagozatos gyerekeknél a környezeti órákhoz kapcsolódva (pl. tisztálkodás, fogápolás) órák tartása. Felső tagozatos gyerekeknél, osztályfőnöki és biológia óra keretében, a helyes táplálkozásról, a serdülőkori változásokról, a pszichoszexuális fejlődésről (születéstől felnőttkorig), családtervezésről, fogamzásgátlásról, AIDS-ről, a nemi úton terjedő egyéb betegségekről, a drogokról (dohányzás, kábítószerezés, alkoholfogyasztás) foglalkozások tartása. Fogadóóra keretében a gyerekeknél felmerülő egyéni problémák megbeszélése. Egészségnapok keretében az egészséges életmódra irányítani a tanulók figyelmét. Pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak végzése. Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése. 8.1.6. A mindennapos testedzés megvalósításának módjai Iskolánkban minden évfolyamon a rendszeres testnevelés órán kívül a Diák Sportkör szervezésében van lehetőségük a tanulóinknak a mindennapi mozgásra. A sportköröket az igények felmérése alapján alakítjuk meg: gyermektorna, aerobic, kosárlabda, gyógytorna, röplabda, foci, úszás. A rendszeres foglalkozások mellett iskolai versenyeket szervezünk, és részt veszünk a városi rendezvényeken is. őszi túra,
94
városi atlétikai verseny, városi gyalogló verseny, foci bajnokság, Mikulás kosár kupa, ügyességi verseny, városi utcai futó verseny, 2009 perces úszó verseny, Aquatlan verseny, városi úszóverseny, iskolai sportnap.
8.2. Iskolánk környezeti nevelési programja „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel.” (/Szentgyörgyi Albert) 8.2.1. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai óraszerkesztésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés, a szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így lehetőség nyílik az élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet okosan, átgondoltan tenni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben: A tanév során minden 2-3-4. osztály tanulói erdei iskolában töltenek 3 napot. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális program szerint folyik. Szeptember végén minden osztály erdei kiránduláson vesz részt. Minden tanév őszén, nagyobb gyerekek segítségével, elsőseink ültetnek egy fát az iskola udvarára, melyet 8 éven át gondoznak. Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik tudásukat. (pl. Teleki Pál földrajzverseny, Kaán Károly biológia verseny) Részt veszünk a „Mecseki barangolások” versenyen. Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat szervezünk (elem-, kupak-, papírgyűjtés) Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra (Föld Napja, Víz Világnapja …) Évenként rendezünk iskolai kirándulásokat, melyen az egész iskola részvételével diákjaink megismerhetik közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. 95
Erőforrások: A környezeti nevelési munkának céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők, és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés: Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A közös szemléletmód kialakítása, és a közös célok meghatározása érdekében tovább kell fejleszteni a munkaközösségek együttműködését. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a Diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskolának, a hulladékgyűjtési akcióknak, a nyári táboroknak, a kirándulásoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. A tanórák környezeti nevelésének tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. A tanórán kívüli környezeti nevelésben az osztályfőnököknek is fontos szerepük van. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Az elsajátított viselkedési formákat a tanulók otthon is alkalmazzák. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak, papírfelhasználás csökkentése, hulladékpapír gyűjtése, a lehetőségekhez mérten szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb eredményt elérje. Az iskolai környezeti nevelési programok megrendezéséhez várjuk és meg is kapjuk a fenntartó támogatását. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása (pl. múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok). Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. A kapcsolattartás a munkaközösségek egy-egy kijelölt tagjának a feladata. Civil szervezetek
96
A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A civil szervezetek által tartott előadásokon rendszeresen részt vesznek tantestületünk tagjai. Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Külső erőforrások A pályázatok megjelenésének figyelése a pályázatfigyelők feladata. A pályázatfigyelők tájékoztatják a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segítenek a pályázat elkészítésében. Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: fenntartható fejlődés; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; alapvető emberi szükségletek; emberi jogok; demokrácia; elővigyázatosság; biológiai és társadalmi sokféleség; az ökológiai lábnyom. Ezen fogalmak tartalmát, megnyilvánulási módjait kell megvilágítanunk tanításunk során. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képzünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, médiahasználat; konfliktuskezelés és –megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.
97
8.2.2. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok környezet- és természetszeretetét formáljuk és megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet minden területére kiterjed. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, fizika, biológia és földrajz tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Tanórán, kirándulásokon, szakkörökön és az erdei iskolában megismertetjük gyermekeinkkel a természetet. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 8.2.3. A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai Konkrét célok: Rövidtávú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: Az egészségnevelési program elkészítése; A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; Tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; Hagyományok ápolása Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; Erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása; Drog-prevenciós program folytatása; Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában; Egészségnap. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok, stb.; kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben, stb.; „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”; modellezés; „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park; versenyek; szakkörök; iskolazöldítés; néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése.
98
Módszerek: kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; játékok; modellezés; riportkészítés; projektmunkák; terepgyakorlati módszerek; kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés. Taneszközök: Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. Kommunikáció: A környezeti nevelésben -jellegénél, összetettségénél fogva- nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a médiában nagyszámú írott, hallott és látott híreket kritikusan, okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékest az értéktelentől meg tudják különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a határozott fellépésre, az előadások módszertanára. Ismereteikről számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt. Ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái Kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; e-mailben történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái: Környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés: Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett -több tantárgyhoz képest- markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.
99
Továbbképzés: Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, évente legalább egy tanár részt vesz külső intézmények által szervezett környezeti nevelési programokon. 8.2.4. A megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei Egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Magyar nyelv és irodalom: A tanulók ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Matematika: A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő-képessége fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésekre; tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Történelem: A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Fizika: A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó 100
állampolgárrá váljanak. Kémia: A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Biológia: A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. alakuljon ki a tanulókban az ökológiai szemléletmód. Földrajz: A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg a világ globális problémáit; ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Rajz és vizuális kultúra: A tanulók ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; ismerjék a természetes alapanyagok használatát; legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Tánc A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc eszközeivel; legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.); sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Testnevelés: A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket; legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;
101
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek; sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); tudatosítsák általa az egészség és a környezet. Egészségnevelés és környezetnevelés az ének-zene órákon: Az egészséges testmozgás és az éneklés kölcsönhatásban vannak egymással. Az éneklés harmonikus, rugalmas izomműködést igényel, edzi a légzőszerveket, tehát élettani hatása jelentős. Pedagógiai programunk lehetővé teszi, hogy a mindennapos testnevelés órák mellett heti 4 órában oktassuk az ének-zenét. A Kodály-módszeren alapuló speciális zenei képzésünkben az zenei ismeretek megtanulásának és alkalmazásának valamint készségekké fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az egészséges érzelmi élet és fizikum. Ennek érdekében állandó feladatunknak tartjuk , hogy a tanulókat helyes testtartásra szoktassuk: ülve is, állva is egyenes törzs- és fejtartással, a hangadó szervek izmait, a has, mell-, és nyakizmokat automatikusan működtessék. Az egészséges érzelmi életet, közösségi kapcsolatokat pedig a zene által (kórusszervezés, közös zenei élmények fellépésekkor, utazásokon, kórustáborozások ), szeretetével igyekszünk ápolni. Nevelési feladatok: a szűkebb zenei környezet kultúrájának megismertetése, gazdag érzelmi hatás nyújtása a zene által, mely színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és fogékonnyá teszi a gyermekeket környezetünk, más emberek, közösségek és kultúrák befogadására; felszabadult alkotó légkör, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, vagyis jó iskolai környezet biztosítása; a környezettudatos magatartás kialakítása és a környezetért felelős életvitel elősegítése; a felelősségtudat kialakítása, az életvitel értékeinek formálása; a zenei ismeretek átadásával és alkalmazásával a személyiség sokoldalú fejlesztése, olyan attitűdök kialakítása és fejlesztése, hogy a tanulók azonosuljanak a környezet értékeivel, védjék azokat; az élet tiszteletére, szeretetére nevelés, egészséges testi és érzelmi kapcsolatokra törekvés kialakítása. Tevékenységi formák: zenei élmény nyújtása (zenehallgatás CD-ről, kazettáról, hanglemezről, élőzene: színházlátogatás, kóruséneklés stb.); zenei ízlésformálás: zajok, zörejek, zene és zene közti különbségek megfigyeltetésével; helyes légzési-, éneklési technika kialakítása és fejlesztése, mely fejleszti a hangot és a tüdőt ill. a helytelenek fokozatos leépítése (hangképzéssel); ritmuskészség fejlesztése, amely a ritmusjátékok, és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán segíti az esztétikus és jól koordinált mozgást, szép testtartást, jó légzést, jó fizikai állóképesség kialakítását, ill. erősödését; a népi gyermekjátékok és mondókák alsóbb osztályokban, a felsőbb évfolyamokon a magyar és más népek népdalainak sokasága nyelvezetével, szövegével elősegíti az ember és a környezet közötti kapcsolat megértésének fontosságát, a természet (állat-, növényvilág, emberek) szeretetét és védelmét; a helyes szájtartás, állmozgás, hangzóképzés, a helyes énekelt beszéd a tanulók értelmi szintjén történő tudatosítása bemutatás útján; dalolással kapcsolt játék, amely harmonikusan foglalkoztatja az egész testet, segíti a
102
gyermek szervezetének erősödését, fejlődését; olyan dalok tanulása, melyek az egészséges életre való szoktatást a zene eszközeivel konkrétan segítik, a testi nevelést hatékonyabbá teszik, valamint több dal alkalmas annak beláttatására, hogy a jókedvnek - vidámságnak, evésnek - ivásnak, szórakozásnak is van okos mértéke, s hogy csak mértékletes élettel lesznek egészséges, értékes felnőtt emberek; a hangadó szervek torzulásait kiküszöbölő zenei feladatokat biztosítunk mutálás, ill. rekedtség és hangszálgyulladás esetén (pl.: hallásfejlesztő gyakorlatok) felső tagozaton híres hősökről, zeneszerzők életéről, munkásságáról szereznek ismereteket (Kodály, Bartók, Beethoven és sok más zeneszerzőtől származó idézeteket is felolvasunk), ezekkel is formálva a tanulók egészséges érzelmi életét; 3. évfolyamtól kezdve egészen a 8. évfolyam végéig kóruséneklést biztosítunk tanulóinknak, amely a közös próbák, fellépések, kórusutak, stb. élményein keresztül a diákok érzelmi közösségének kialakítását teszi lehetővé. Idegen nyelv: A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Az iskola Pedagógiai Programjában megjelenő tevékenységi forma Idegen nyelvi órán megvalósuló környezeti nevelés megjelenése A természet tisztelete, védelme, felelősségtudat, az élővilág értékeinek felfedezése, védett növények és állatok. A környezet károsítása szempontjából helyes és helytelen cselekedetek megismerése. Állatok védelméről szóló olvasmányok, kapcsolódó újságcikkek feldolgozása, projektmunkák, poszterek otthoni önálló vagy csoportos készítése. Környezetszennyezésről, globális felmelegedésről (levegőszennyezés, savas eső, vizek szennyezése, esőerdők irtása, növények jótékony hatása, stb.) szóló olvasmányok, kapcsolódó újságcikkek feldolgozása, projektmunkák, poszterek otthoni önálló vagy csoportos készítése. Az egészséges életmód igényének kialakítása az angol nyelvi órákon Idegen nyelvi órán megvalósuló egészséges életmódra nevelés megjelenése Személyes higiénés szokások kialakítása, a helytelenek kiküszöbölése, kulturált öltözködés és tisztálkodás A „napi rutin” témakörben kerülnek megemlítésre a helyes és helytelen szokások. Egészséges és kulturált étkezés Élelmiszerek csoportosítása: egészséges és egészségtelen ételek, italok Gyorsétterem és hagyományos étterem közötti különbségek (előnyök, hátrányok) should-shouldn’t (tanácsadás; kellene - nem kellene) gyakorlásakor a témakörök között szerepelnek: fogyókúra, egészségmegőrzés, izomzat fejlesztése, stb. 103
Mozgás jelentőségének tudatosítása, tanulás, pihenés célszerű módjai, kulturált szórakozási lehetőségek. Sportolással, szabadidővel kapcsolatos fejezetek szóanyaga, feldolgozandó szövegek.
8.3. Szöveges értékelés szempontjai 8.3.1. Szöveges értékelés szempontjai az alsó tagozatban I. Magyar nyelv 1. Szóbeli közlés: - beszédtempó - hangerő - szókincs 2. Olvasás: - hangos olvasás - olvasott szöveg megértése (szövegértés) 3. Írás: - betűalakítás - betűkapcsolás - írásbeli munkájának külalakja 4. Helyesírás: - másolás - tollbamondás - emlékezetből való írás A tanult ismeretek alkalmazása: - szóhatárok megtartása - hangok időtartamának jelölése - a -j, -ly betűk jelölése - a nagybetűk alkalmazása - írásjelek alkalmazása - tulajdonnevek - kiejtéstől eltérő szavak - szófajok: - főnevek - melléknevek - számnevek - igék (múlt, jelen, jövő idejű igealak, igekötős igék) - igemódok 5. Nyelvtan: - mondatfajták felismerése - szótagolás, elválasztás - szófajok - igék (ragozás, módja, ideje) - névmások (személyes, mutató, kérdő) - mondattan (alany, állítmány) 6. Fogalmazás: - szóbeli szövegalkotás - írásbeli szövegalkotás II. Matematika 1. évfolyam 1. Csoportosítás, rendezés adott vagy válogatott szempontok szerint 2. Számfogalom a tanult számkörben: - a számok jele - tájékozódás a számegyenesen - tárgyak, mennyiségek meg- és leszámlálása - számszomszédok felismerése 104
- páratlan, páros számok felismerése 3. Relációs jelek értelmezése, alkalmazása 4. Műveletek végzése a tanult számkörben: - összeadás - kivonás - pótlás 5. Adott szabályú számsorozat folytatása 6. Műveletek értelmezése: - összeadásról, kivonásról, pótlásról rajz készítése - képről számfeladat lejegyzése 7. Szöveges feladatok 8. Önálló munkavégzés II. Matematika 2-4. évfolyam 1. Számok írása, olvasása, a helyiérték a 100-as számkörben (tudja, téveszti, nem tudja) 2. Számfogalom a 100-as (1000-es, 10000-es) számkörben (kialakult, bizonytalan, kialakulatlan) 3. Műveletek végzése (műveletek sorrendje, zárójelek használata): - összeadás - kivonás - pótlás - szorzás - osztás 4. Szöveges feladatok lejegyzése és megoldása (egyenletek, egyenlőtlenségek) 5. Mérőeszközök, mértékegységek ismerete, használata (tömeg, űrtartalom, hosszúság, idő) 6. Sorozatok, összefüggések 7. Relációk felismerése, relációs jelek használata 8. Római számok írása 9. Geometria: - nagyítás - kicsinyítés - kerület - terület - tükrözés, tükrösség - hasonlóság, egybevágóság III. Idegen nyelv 1. évfolyam: - tanári instrukciók értése - tanult dalok, mondókák közös ismétlése - szókincs - órai részvétel 2. évfolyam: - betűfelismerés - betűzés - szókincs - tábláról másolás - diktálás utáni leírás - mondatalkotás
105
- órai részvétel 3. évfolyam: - betűzés - olvasás - írás - rövid szövegek elmondása - szókincs - párbeszéd - kérdésre válaszadás - nyelvtani ismeretek elsajátítása - órai részvétel 4. évfolyam: - kérdések feltevése, válaszadás - párbeszéd - nyelvtani ismeretek - project munka elkészítése - írásbeli feladatok megoldása - hallás utáni értés - órai részvétel IV. Ének-zene 1.Éneklési készség: - dal éneklése - éneklés tempója 2.Zenei írás és olvasás: - dallamfelismerés - szolmizálás kézjelről - szolmizálás kottáról - hangjegyírás - ritmusfelismerés - ritmusírás 3.Zenehallgatás 1. évfolyam Mondókák, dalok egyenletes lüktetését pontosan visszaadja. Jól ismeri a tanult ritmusértékeket, ezeket pontosan kitapsolja és jól lejegyzi. A tanult dalokat tisztán, jó ritmusban énekli. A tanult szolmizációs hangokat ismeri (lá, szó, mi), feladatokat tud velük végezni. Az órákon aktívan, örömmel vesz részt. Mondókákra, dalokra nem tud mindig egyenletesen járni, a ritmus még néha pontatlan. A tanult ritmusértékeket összekeveri. A tanult dalokat jól énekli. A tanult szolmizációs hangokat még pontatlanul rakja ki a dallamkirakón. Mondókákra, dalokra nem tud egyenletesen járni. A ritmustapsolásnál sok hibát ejt. A tanult ritmusértékeket még nem ismeri. A tanult hangokat nem tudja megkülönböztetni egymástól. V. Rajz 1. Élmények képi megjelenítése: - képes - kis segítséggel képes - csak segítséggel képes
106
2. A vizuális nyelv alapelemei: - felismeri - általában felismeri - nem ismeri fel 3. Formavilága: - kifejező - pontatlan - nehezen felismerhető 4. A tanult technikákat, rajzi eszközöket: - ügyesen alkalmazza - megfelelően használja - segítséggel képes alkalmazni 5. Látványok és ábrázolások elemzésekor: - jó meglátásai vannak, gyakran hozzászól - nem vesz részt benne 6. Munkavégzése, munkája: - esztétikus, gondos - elhanyagolt, rendetlen Órákon mindig szívesen dolgozik. Szép, ötletes munkákat készít. (Felszerelése általában hiánytalan.) Mindig tisztán dolgozik. A padot munka után rendbe rakja, másoknak is segít a takarításban. Munkáit nem mindig fejezi be. Időnként a kelleténél jobban összemaszatolja a munkáját, magát és a környezetét. VI. Technika 1.A tanult technikák alkalmazása: - ügyesen - csak segítséggel 2. Az elkészítés lépéseit: - önállóan képes követni - segítséggel - sok segítséggel 3. Eszközök ismerete és alkalmazása. Ollóval, ragasztóval: - ügyesen - kicsit pontatlanul - csúnyán dolgozik 4. Az elkészített munkadarab: - tetszetős, pontos, tiszta - pontatlan, maszatos Jól tudja használni az eszközöket. A munkafolyamatokat el tudja mondani, tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni, építő- és szerelő elemekből egyszerű alakzatokat létrehozni. Munkája pontos, tiszta és tetszetős. Segítséggel tudja használni az eszközöket. Tanári segítséggel irányítással meg tudja határozni a munkafolyamatok sorrendjét. Segítséggel tud anyagokat alakítani, szerelni. Munkája tiszta. VII. Természetismeret 1. Tanórán: - a feladatokat fegyelmezetten, az utasításoknak megfelelően végzi - a tanulás során néha rendetlenkedik, játszik az eszközökkel
107
- fegyelmezetlenségével zavarja a társait, az utasításokra nem figyel 2. Megfigyeléséről: - önállóan beszámol - segítséggel tud beszámolni - segítő kérdések alapján sem tud beszámolni 3. A tanult ismereteket: - saját szavaival meg tudja fogalmazni - csak segítséggel tudja megfogalmazni - segítséggel is csak nehezen tudja megfogalmazni 4. Gyűjtőmunkát: - sokat végez - néha végez - nem végez A tanult ismereteket saját szavaival meg tudja fogalmazni, következtetései helyesek. Füzete áttekinthető, példamutató. Gyakran jelentkezik. Sok gyűjtőmunkát végez. Szívesen mutat be a témakörökhöz kapcsolódó könyveket. A tanult ismereteket csak tanári segítséggel tudja megfogalmazni. Füzete áttekinthető, rendezett. Érdeklődő, de néha fegyelmezetlen. Gyűjtőmunkát időnként végez. Az órán gyakran nem figyel, esetenként zavarja a munkát. Füzete rendezetlen. A tanult ismereteket segítséggel is csak nehezen tudja felidézni. Nem végez gyűjtőmunkát. VIII. Testnevelés 1. Tanítási órákon: - aktív, fizikai adottságaihoz mérten jól teljesít - általában tevékeny, adottságai alatt teljesít - aktivitása változó 2. Gimnasztikai gyakorlatok végrehajtása 3. A játékok szabályait: - betartja - figyelmeztetésre betartja - nem hajlandó betartani 4. Társaihoz való viszonya 5. Órai figyelme 6. Felszerelés 8.3.2. Szöveges értékelés 1-2. osztály félévéig, illetve minden más esetben, amikor szükséges. Az alsós munkaközösség felelőssége, hogy az itt leírtakat és a gyakorlatban alkalmazottakat összehangolja! 8.3.3. Szorgalom Órai munka: A tanórákon mindig aktív és együttműködő. A tanórákon általában aktív. Jó lenne, ha az órai munkában aktívabban venne részt. Házi feladatok Házi feladatait mindig gondosan, pontosan készíti el. Házi feladatait legtöbbször pontosan készíti el. 108
Sokszor hiányos a házi feladata, erre jobban oda kell figyelnie. Munkavégzés minősége Munkáját mindig precízen, gondosan végzi. Munkáját legtöbbször pontosan elvégzi. Munkáját precízebben, több odafigyeléssel kell végeznie. Szorgalmi feladatok A kötelező feladatok mellett gyakran elvégez szorgalmi feladatokat is. A kötelező feladatok mellett időnként szorgalmi feladatokat is vállal. Gyakrabban vállalhatna szorgalmi feladatot. Iskolai felszerelés Iskolai felszerelése mindig kifogástalan. Iskolai felszerelése többnyire rendben van. Iskolai felszerelése gyakran hiányos, erre jobban kell ügyelnie. Közösségi munka A közösségi munkában szívesen és gyakran vállal feladatokat. A közösségi munkában általában részt vesz. A közösségi munkában gyakrabban is részt vehetne. 8.3.4. Magatartás Házirend betartása A házirendet jól ismeri, maradéktalanul betartja. A házirend előírásait általában betartja. A házirend előírásaira jobban kell ügyelnie. Viselkedés tanítási órákon A tanítási órákon fegyelmezett és együttműködő. A tanítási órákon legtöbbször fegyelmezett. A tanítási órákon jobban kell fegyelmeznie magát. Viselkedés a szünetekben A szünetekben mindig fegyelmezett. A szünetekben általában fegyelmezett. A szünetekben sokszor rá kell szólni, hogy fegyelmezetten viselkedjen. Tanárokhoz való viszony Tanáraival mindig figyelmes, előzékeny, tisztelettudó. Tanáraival tisztelettudó. Néha több tiszteletet kellene adnia tanárainak. Társakhoz való viszony Társaival mindig barátságos, segítőkész. Társaival többnyire barátságos, segítőkész. Társaival nem túl barátságos, kicsit elszigetelődik. Szóbeli megnyilatkozások Beszéde rendkívül tisztelettudó, kulturált. Általában tisztelettudóan beszél mindenkivel. Beszéde néha indulatos, jobban kellene figyelnie arra, hogyan beszél másokkal.
109
8.3.5. 1. osztály
OLVASÁS Betűismeret -biztos -néha bizonytalan -nem ismeri fel 4 vagy ennél több betűs szavakat -könnyedén olvas -jól olvas -betűzgetéssel olvas -nem képes olvasni Szövegértés (mondatba illő szó kiválasztása, kérdésre válasz aláhúzása, igaz, hamis állítások eldöntése, rajzos feladatok) -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge Begyakorolt szöveg olvasása -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge Ismeretlen szöveg olvasása -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge Órai aktivitás -rendszeresen jelentkezik -alkalmanként jelentkezik -keveset jelentkezik -nem jelentkezik ÍRÁS Tájékozódás a vonalrendszerben -biztos -néha bizonytalan -nem tud tájékozódni Betűk alakítása -szabályos -kevés hiba -sok hiba -torzított Betűk kapcsolása -szabályos -kevés hiba 110
-sok hiba -szabálytalan Íráskép -tetszetős -jó -megfelelő -gyenge Másolás nyomtatott szövegről -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge Szavak írása tollbamondás után -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge MATEMATIKA Számok nevének, jelének ismerete, olvasása, írása -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge A számok nagyság szerinti összehasonlítása, sorba rendezése (több, kevesebb ugyanannyi) -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge Egyszerű számfeladatok megoldása….körben (összeadás, kivonás) -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge Számok bontása -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge Nyitott mondatok (összehasonlítás, mennyivel több, kevesebb) -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge Szöveges feladatok (szóbeli) lejegyzése, megoldása -nagyon jó -jó -megfelelő -gyenge
111
Órai aktivitás, jelentkezés -rendszeresen jelentkezik -alkalmanként jelentkezik -keveset jelentkezik -nem jelentkezik 8.3.6. 2-4. osztály MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Olvasástechnika Hangos olvasása folyamatos, hibátlan és kifejező. Hangos olvasása jó ütemű, gyakorlást igényel. Hangos olvasása még nem megfelelő ütemű, gyakorlást igényel. Olvasás-szövegértés Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre önállóan, pontosan tud válaszolni. Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre általában jól válaszol. Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre legtöbbször csak segítséggel tud válaszolni. Írástechnika Írása mindig tetszetős, szabályos vonalvezetésű, a betűarányokat pontosan megtartja. Írását általában szabályos betűformák jellemzik, külalakja rendezett. Jobban kell ügyelnie a betűk megformálására és az írás külalakjára is. Íráskészség/fogalmazás Az írásbeli feladatokat segítség nélkül, hibátlanul oldja meg. Az írásbeli feladatokat általában hiba nélkül meg tudja oldani. Az írásbeli feladatok megoldásához gyakran van szüksége tanári segítségre. Nyelvtani ismeretek A nyelvtani fogalmakat hibátlanul felismeri és alkalmazza. A nyelvtani fogalmakat többnyire felismeri és alkalmazni tudja. A nyelvtani fogalmakkal kapcsolatos ismeretei több helyen is hiányosak. Helyesírás Bármilyen írásbeli feladatot helyesírási hiba nélkül meg tud oldani. Írásbeli feladatait általában helyesírási hiba nélkül megoldja. Írásbeli munkáiban még sok a helyesírási hiba, e téren sokat kell fejlődnie. Szókincs Szókincse sok témakörben igen változatos, kifejező és árnyalt. Szókincse életkorának megfelel. Szókincse néhány témakörben nem elég tág, olvasással fejleszteni kell. Memoriterek ismerete A megtanult műveket mindig hibátlanul el tudja mondani. A megtanult műveket legtöbbször hibátlanul el tudja mondani. A feladott műveket pontosabban meg kell tanulnia. MATEMATIKA Számtani ismeretek Számtani alapismeretei a tanult számkörben pontosak, azokat hibátlanul alkalmazza. Számtani alapismeretei a tanult számkörben általában pontosak, azokat alkalmazni is tudja. Számtani ismeretei hiányosak, több témakörben bővíteni kell őket. Műveletvégzés A számtani műveletek szóban és írásban is hibátlanul végzi. A számtani műveletek szóban és írásban is általában hibátlanul végzi.
112
A számtani műveletekben gyakran hibázik, rendszeresen gyakorolnia kell. Problémamegoldó képesség A matematikai problémákat és a lehetséges megoldási módokat nagyon könnyen felismeri. A matematikai problémákat többnyire felismeri és megoldási módot is tud adni. A matematikai problémákat nehezen ismeri fel, a megoldás módját segítséggel találja meg. Szöveges feladatok A szöveges feladatokat helyesen értelmezi, a szükséges adatokat önállóan ki tudja gyűjteni. A szöveges feladatokat általában tudja értelmezni, az adatokat ki tudja gyűjteni. A szöveges feladatok értelmezésében még segítségre van szüksége, gyakorolnia kell. Becslés A különféle mennyiségekre vonatkozó becslései reálisak. A különféle mennyiségekre vonatkozó becslései legtöbbször reálisak. A mennyiségekre vonatkozó becslései gyakran nem reálisak. Geometriai ismeretek Geometriai ismeretei pontosak, azokat mindig jól alkalmazza. Geometriai ismeretei általában jók, tudja alkalmazni őket. Geometriai ismeretei néhány területen hiányosak. Mértékváltás A tanult mértékeket és mértékváltásokat hibátlanul használja. A tanult mértékeket és mértékváltásokat általában hibátlanul használja. A tanult mértékeket és mértékváltásokat gyakorolnia kell. 8.3.7. 1-4.osztály KÖRNYEZETISMERET Megfigyelés, elemzés A tanult témákkal kapcsolatban pontosak a megfigyelései, következtetései. A tanult témákkal kapcsolatban többnyire pontosak a megfigyelései, következtetései. A tanult témákkal kapcsolatban még nem tud pontos következtetéseket levonni. Tapasztalatok összegzése Tapasztalatait pontosan tudja összefoglalni, megfigyelésekkel alátámasztani. Tapasztalatait általában össze tudja foglalni. Tapasztalatait nem tudja összefoglalni. Élettelen természet Ismeretei a tanult természeti jelenségekről pontosak és sokrétűek. Ismeretei a tanult természeti jelenségekről általában pontosak. Ismeretei a tanult természeti jelenségekről hiányosak. Élő természet Ismeretei a tanult élőlényekről mindig pontosak. Ismeretei a tanult élőlényekről többnyire pontosak. Ismeretei a tanult élőlényekről hiányosak. Az emberi élet Az emberi test tulajdonságaival és működésével kapcsolatos ismeretei rendkívül sokrétűek. Az emberi test tulajdonságaival és működésével kapcsolatos ismeretei általában pontosak. Az emberi test tulajdonságaival és működésével kapcsolatos ismereteit jobban el kell mélyíteni. Természetvédelem A természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben igen tájékozott. A természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben tájékozott. A természetvédelemmel kapcsolatos ismereteit bővíteni kell.
113
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Tárgy és környezetkultúra A tárgyak formáját, színét, arányait részletesen tudja jellemezni. A tárgyak formáját, színét, arányait tudja jellemezni. A tárgyak formáját, színét, arányait kis segítséggel tudja jellemezni. Kifejezőkészség, kreativitás Élményeit gondolatait rendkívül kifejező módon tudja megjeleníteni. Élményeit gondolatait kifejező módon tudja megjeleníteni. Élményei gondolatai kifejezésben még fejlődnie kell. Ábrázolás Tárgyakat, élőlényeket pontosan, részletesen tud ábrázolni. Tárgyakat, élőlényeket tud ábrázolni. Tárgyak, élőlények ábrázolásához kis segítségre van szüksége. Technikák alkalmazása A tanult technikákat ismeri, és jó érzékkel alkalmazza a különféle feladatokban. A tanult technikákat ismeri és általában tudja alkalmazni. A tanult technikák közül néhányat tud alkalmazni. Forma és arányérzék Munkáit mindig jó forma és arányérzékkel szerkeszti. Munkáit legtöbbször jó forma és arányérzékkel szerkeszti. Forma és arányérzékét még fejleszteni kell. Művek ismerete A tanult műalkotásokat biztonsággal felismeri és részletesen tudja elemezni. A tanult műalkotásokat többnyire felismeri és tudja elemezni is. A tanult műalkotásokat nem mindig ismeri fel, az elemzésben nem elég részletes. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Anyagok ismerete A tanult anyagok tulajdonságait, felhasználásuk módját pontosan ismeri. A tanult anyagok tulajdonságait, felhasználásuk módját többnyire ismeri. A tanult anyagok tulajdonságairól, felhasználásuk módjáról tájékozottabbnak kell lennie. Tervezés, mérés Munkáit mindig pontos, precíz tervezéssel és méréssel készíti elő. Munkáit általában pontos tervezéssel és méréssel készíti elő. Munkáit pontosabb tervezéssel és méréssel kell előkészítenie.
Anyagok felhasználása A rendelkezésre álló anyagokat ötletesen, a célnak megfelelően tudja felhasználni. A rendelkezésre álló anyagokat legtöbbször a célnak megfelelően használja fel. A rendelkezésre álló anyagokat nem mindig a célnak megfelelően tudja felhasználni. Elkészült munkák Elkészült munkái mindig igényesek és tetszetősek. Elkészült munkái általában tetszetősek. Elkészült munkái néha kicsit elsietettek, kiigazításra szorulnak. Életvitel Az életvitelhez szükséges fontosabb szolgáltatások szerepét pontosan ismeri. Az életvitelhez szükséges fontosabb szolgáltatások szerepét többnyire ismeri. Az életvitelhez szükséges fontosabb szolgáltatások szerepéről még nincsenek kellő ismeretei.
114
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Rendgyakorlatok A tanult rendgyakorlatokat (sorok, lépéstartás, stb.) pontosan, fegyelmezetten végzi. A tanult rendgyakorlatokat (sorok, lépéstartás, stb.) többnyire pontosan végzi. A tanult rendgyakorlatokat (sorok, lépéstartás, stb.) nem mindig végzi pontosan. Gimnasztika A gimnasztikai gyakorlatokat utánzással és utasításra is pontosan végzi. A gimnasztikai gyakorlatokat utánzással és utasításra is általában el tudja végezni. A gimnasztikai gyakorlatokat néha kissé pontatlanul végzi. Futás Futása kitartó, robbanékony és lendületes. Futása általában kitartó. Futása lehetne kitartóbb és lendületesebb. Mozgás Mozgása mindig lendületes, jól koordinált, reakciója gyors. Mozgása legtöbbször jól koordinált, reakciója többnyire jó. Mozgása időnként kicsit koordinálatlan, reakciója nem túl gyors. Sportjátékok A játék során nagyon motivált, a szabályokat betartja, magatartása sportszerű. A játék során motivált, a szabályokat igyekszik betartani. A játék során néha nem túl motivált, időnként megfeledkezik a szabályokról. IDEGEN NYELV Beszédértés A tanári instrukciókat és a hallott idegennyelvű szöveget pontosan megérti. A tanári instrukciókat és a hallott idegennyelvű szöveget általában megérti. A tanári instrukciókat és a hallott idegennyelvű szöveget nem pontosan érti meg. Beszédkészség A tanult fordulatokat, kifejezéseket pontosan tudja használni. A tanult fordulatokat, kifejezéseket többnyire tudja használni. A tanult fordulatokat, kifejezéseket még nem tudja önállóan használni. Szókincs A tanult témakörhöz kapcsolódó szókincse pontos, kifejező. A tanult témakörökkel kapcsolatban legtöbbször odaillő szavakat használ. A tanult témakörökkel kapcsolatos szókincs hiányos. Olvasott szöveg értése Az olvasott szövegek lényegét önállóan kikövetkezteti, megérti. Az olvasott szövegek lényegét kis segítséggel megérti. Az olvasott szövegek lényegét csak tanári segítséggel érti meg. Kultúraismeret A célnyelvű ország kultúrájáról sokféle ismerettel rendelkezik. A célnyelvű ország kultúrájáról általában rendelkezik ismeretekkel. A célnyelvű ország kultúrájáról kevés ismerettel rendelkezik.
115
8.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. § (1) – (2) bekezdései szerint a községi, városi, a fővárosi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásról, amennyiben azok a többi gyermekkel együtt nevelhetők. Az esélyegyenlőség biztosítását és a társadalmi befogadást a sajátos nevelési igényű gyermek intézményes nevelésének kezdeti, korai szakaszában kell elkezdeni. Ezen jogszabályi előírásra tekintettel, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az óvodát fenntartó önkormányzat az óvoda feladataként határozta meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A nevelési program kidolgozása során figyelemmel voltunk a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet előírásaira. 8.4.1. Fogalmak meghatározása Sajátos nevelési igényű gyermek: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének – organikus okra visszavezethető, vagy organikus okra vissza nem vezethető - tartós és súlyos rendellenességével küzd KT 121. § (29.). A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, valamint a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkoztatásához való jogát a törvény (KT. 30.§) biztosítja, mely szerint a különleges gondozás óvodai nevelés keretében is történhet. Integrált nevelés: amennyiben a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése a többi gyermekkel együtt, azonos óvodai csoportban történik. Integrált óvodai nevelés esetén szakirányú végzettségű gyógypedagógust foglalkoztathat a fogadó intézmény, aki a gyermekek számától függően főállású vagy részmunkaidős ún. utazó gyógypedagógus, továbbá logopédus alkalmazását jelenti, de van lehetőség pszichológus, konduktor, gyógytestnevelő bevonására is meghatározott, az integrált gyermekek létszámától függő óraszámban. (8 gyermekenként legalább heti 5 óra foglalkoztatás keretében 1 fő, kevesebb integrált gyermek esetében arányosan alacsonyabb óraszám). Más esetekben az ún. egységes pedagógiai szakszolgálatok állományába tartoznak az utazó szakemberek. 8.4.2. A fogyatékos kisgyermeket a következő jogok illetik meg Szakirányú végzettségű gyógypedagógus, pszichológus, konduktor stb., valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens segítse fejlesztését. Speciális nevelési tervek, gyógyászati és technikai eszközök segítsék a továbbhaladását. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások segítsék a fejlődését, amit nemcsak szakirányú végzettségű szakember, hanem vele megosztva vagy akár kizárólag a többségi pedagógus is tarthat a gyógypedagógus vagy konduktor iránymutatásaival összhangban. 8.4.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének célja Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekedünk. 116
Célunk: sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelésének, a közösségbe való beilleszkedésének az elősegítése a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés során, gyermekek fejlesztésének megvalósítása a számukra megfelelő területeken, úgy, hogy a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl a gyermeket, minden segítség megadása a gyermek hátrányainak leküzdéséhez, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység, teammunkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban történő megvalósítása, az egyes gyermekek igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazásával. 8.4.4. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai
A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Sikerkritériumok a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus, a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta. 8.4.5. Az óvodapedagógus feladatai A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. A többségi óvoda egyik nagy előnye a gyermekek önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzése, szoktatása. Ezért fontos elv a szülő és a pedagógus számára a „csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi még éppen szükséges” betartása. A segítségnyújtás foka természetesen egy állandóan változó tényező, amit a szülőnek és a pedagógusnak is folyamatosan érzékelnie kell.
117
A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározza a fogyatékosság típusa, súlyossága; a fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje; a gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mindezek alapján a fejlesztés magában foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Az eredményes nevelés érdekében az óvodapedagógus feladata:
az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lennie arra, hogy a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segítse, elvárását a gyermek fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg, terhelhetőségét biológiai állapotához, esetleges társuló fogyatékosságához, személyiségjegyeihez viszonyítsa, együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba, egyéni fejlesztési tervet készít, egy-egy nevelési helyzet problémamegoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, a kompenzációs lehetőségek körét bővíti a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével, annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes, a sérülés-specifikus módszereket, technikákat szakszerűen megválasztja és alkalmazza, a gyermek fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközöket használ, a segédeszközöket elfogadtatja, azok következetes használatára és megóvására nevel, rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához, az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködik a sérült gyermek családjával. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igazgatójával kötött megállapodás alapján. Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. A gyógypedagógussal folytatott rendszeres konzultáció feleletet ad sok kölcsönös kérdésre, és kiterjed a részletekre is.
118
8.4.6. A gyógypedagógus Feladatai: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. A korai habilitációban dolgozó szakembereknek – orvosnak, gyógypedagógusnak, óvónőnek kell felvállalniuk a szülőgondozást. A lelki megsegítés végső célja a helyes szülői attitűd kialakítása kell, hogy legyen, amelynek főbb területei: a sokkélmény feldolgozása és racionális elfogadás kialakítása, a természetes szülő-gyermek kommunikáció támogatása, a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, a fejlesztő program egészének és apróbb lépéseinek elmagyarázása. A szülők megsegítése valójában az önmagán való segítés támogatása. A beszélgetések során ne csak az információkra, hanem a biztatásra is fektessünk hangsúlyt! Fontos, hogy önbizalmat adjunk a szülőnek, mert egy kiegyensúlyozott szülő többet ér önmaga és a gyermek számára is. Támogatni kell a szülőt abban is, hogy helyzetét másokkal szemben képviselni tudja. Meg kell tanulnia megoldani a környezettel való konfliktusait, mert reakcióit nemcsak a környezete, hanem gyermeke is élénken figyeli. A szülő szorongása átragad a gyermekre is, és így ő maga még nehezebben fogja megérteni az emberek közötti kapcsolatrendszert. Ha a szülő nyitottan és bátran közelít a világ felé, akkor a világ is megtanulja elfogadni ezt a „különleges” helyzetet. 8.4.7. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során Általános elvek a sajátos nevelési igényű gyermek fogadásakor: elfogadó környezet biztosítása, az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása, annak belátása, hogy a gyermek kiemelkedő tevékenységre is képes lehet, kiemelt figyelmet kell fordítani az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén való segítségnyújtásra, csoportos, kiscsoportos, egyéni formában különböző technikák, terápiák alkalmazásával való segítségadás, a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével, a diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés, a fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni, amennyiben részesült a gyermek korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni, a sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét és a kiszámíthatóságát, a pedagógus türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen (ez a kivárás képessége),
119
az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása, cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembevétele, kellő idő, alkalom, vagyis a munkához való időtöbblet biztosítása, nagy mennyiségű változatos ingerek (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében, az alapmozgások kialakítása, fejlesztése, a szociális készségek fejlesztése, az önkiszolgálás fejlesztése, a kognitív funkciók fejlesztése, az adekvát játékhasználat elősegítése, a változatosság biztosítása (ugyanazon funkció változatos módon való gyakoroltatása), tudatos önállóságra nevelés, egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód, differenciált fejlesztés, az eltérő terhelhetőség figyelembevétele, a fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájával, a gyermekre vonatkozó tapasztalatok rendszeres megbeszélésével. A közösségbe történő beilleszkedés szempontjából fontos faktor a csoporttársak el- és befogadóképessége. Sok múlik az óvónőkön, azon, hogy mennyire természetesen kezelik a csoport tagjaitól valamiben eltérő gyermeket. Minél kisebbek a gyermekek, annál természetesebb ez az elfogadás. Óvodásoknál szinte nem is merülnek fel problémák, rövid eligazítás után magától értetődően fogadják be társukat. Fontos, hogy a csoporttársak lássák, milyen jellegű erőfeszítéseket kell tennie a fogyatékos kisgyermeknek az azonos eredmények eléréséhez, és lássák azt is, hogy miben jó, sőt igen jó a gyermek. A csoporttársak személyisége sokban gazdagodhat azzal, ha megismerik, mire képes fogyatékos társuk, milyen erősségei vannak. Végül is így tanulják meg a fogyatékosokkal való együttélést. Fontos, hogy megismerjék a segítségnyújtás lehetőségeit és azok helyes mértékét. Ha az intézmény minden gyermeke tudomást szerez fogyatékos társáról, elejét vehetjük a csúfolódásnak, az esetleges goromba megjegyzéseknek. A külsőleg feltűnőbb jegyeket nem mutató, gyógyászati segédeszközöket nem viselő, pl. enyhe értelmi fogyatékos gyermek esetében a csoport figyelmét semmi esetre sem kell erre a körülményre felhívni. A pedagógus jó hozzáállása, a gyermek erős oldalainak tudatos felhasználása mellett – s különösen, ha módszertanilag a következetes differenciálás jellemzi egyébként is a munkát, a gyermekek észre sem veszik, hogy társuk révén nap, mint nap az együttnevelés részesei 8.4.8. Az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során Az értelmileg akadályozott gyermekek a gondolkodás területén térnek el leginkább nem akadályozott társaiktól, pedig a szociális kapcsolatokban és a problémamegoldáshoz elengedhetetlen az elemi gondolkodási képesség. Érzékelési és észlelési folyamataik differenciálatlansága, a korlátozott és szűkös tapasztalatszerzés a játékban, a manipulációban, valamint a beszédfejlődésbeli elmaradás együttesen okozzák a gondolkodási tevékenység fejlődésének zavarait. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.
120
8.4.9. Az autisztikus gyermek fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált - vizuálisan segített kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő - különösen a természetes élethelyzetek használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása, speciális, egyénre szabott protetikus környezet és eszközrendszer tervezése, kialakítása úgy, hogy a tárgyi környezet megfelelő felépítése, áttekinthetősége vizuális támpontokkal szolgáljon a gyermekeknek. A fejlesztés fő területei: Az óvodai élet minden területén megjelenő szociális fejlesztést speciálisan erre a célra létrehozott egyéni fejlesztési helyzetben végzi a pedagógus. A már megtanult viselkedésminták valódi élethelyzetekben való gyakorlása elengedhetetlen feladat. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. A fejlesztés eszközei: különféle játékformák eszközei (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő- konstruáló játékok, szabályjátékok, barkácsolás), képek, kártyák, 8.4.10. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének dokumentumai a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, óvodai felvételi és mulasztási napló, mely tartalmazza a gyermekről készült szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, valamint a felülvizsgálat időpontját,
121
jelentés a szakértői és rehabilitációs bizottság részére minden év június 30-ig azoknak a gyermekeknek a nevéről – a bizottsági szakvélemény számával együtt – akiknek felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes, óvodai csoportnapló, mely tartalmazza az óvodapedagógus feljegyzéseit, egyéni fejlődési napló, egyéni fejlesztési tervek. A tudatos és hatékony pedagógiai hatások lényeges feltétele az egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Az integráltan nevelt fogyatékos gyermekek esetében szakmai feltétel e terv megléte, hiszen a tudatos fejlesztő munkában ez elengedhetetlen. Az egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül. Biztosítja a fejlesztő munka fázisainak egymásra épülését, meghatározza a diagnosztikus mérések helyét és idejét, módot ad új fejlesztési célok megfogalmazására. Lényege abban rejlik, hogy a fejlesztés eredményeit felhasználva újabb célok kitűzésével és megvalósításával biztosítsuk a fejlesztés hatékonyságát. Az egyéni fejlesztési terv készítésének kiindulópontja az adott gyermek állapota. A gyermek megismerését biztosítja: a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, szülő kikérdezése, az óvodapedagógus megfigyelései, a gyermek produktumai. A fejlesztés lényege a környezeti feltételek illesztése a belső érési folyamatokhoz. Tehát egyik oldalon a gyermek áll a maga adottságaival, a másik oldalon az optimális fejlődést biztosító, tudatosan megtervezett környezet (pedagógusi kompetencia, módszerek, eszközök, együttműködés más szakemberekkel stb.). Az egyéni fejlesztési terv készítésében döntő a fejlesztést végző, illetve a fejlesztési tervet készítő pedagógus kompetenciája, pedagógiai kultúrája, empátiája. Lényeges, hogy kedvező tanulási tapasztalatokat nyújtson, s ezzel pozitív beállítódást, egészséges motivációt alakítson ki a tanulás iránt. A külső motivációnak csak kezdetben van nagy jelentősége, a belső motiváció kialakítása és fenntartása a cél. Ez pedig csak az irányított tevékenység sikerével alakulhat ki. A fejlesztés fő célja az egészséges, harmonikus személyiség, a beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, valamint az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése. Az iskolaérettség feltételeit a testi fejlettség mellett öt területen határozzák meg: a mozgásfejlettség szintjében, a kognitív képességek minőségében, a gondolkodás, a szocializáció, a beszédkészség területén. A fejlesztési terv ezeket a területeket öleli fel. A hatékony egyéni fejlesztési terv messzemenően a gyermek érzelmi-belső motivációjára épít, lehetőség szerint a gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik, az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazást igényel, az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolódik, valamint elősegíti és biztosítja a gyermek jó közérzetét.
122
8.5. Tantárgyi programok
123