Általános Művelődési Központ 2769 Tápiószőlős, Kossuth L. út 3. / Fax: 53/585 538; 53/585 539 E-mail:
[email protected] OM azonosító: 032341
PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM
2010
1
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...........................................................................................................................5 ELSŐ RÉSZ.........................................................................................................................14 NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................14 I. Az ÁMK-ban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................................14 1. Pedagógiai alapelveink .................................................................................................14 2. Célok, feladatok:...........................................................................................................15 3. Az ÁMK-ban folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere:...........................17 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...........................................20 1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai elveink ...........................................20 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:.........................................................20 III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................21 1. Alapelveink: .................................................................................................................21 2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:...........................................................21 IV. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés színterei, tevékenység-formái: ..............22 V. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ........33 VI. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: ........................................36 VII. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: ................................................39 VIII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: ........................40 IX. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése és oktatása................................42 X. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: ...................................................66 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR)...............................................................................................68 XI. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: ..........................................................................................................................85 XII. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program..............................................................88 1. Alapfogalmak ...............................................................................................................88 2. Az egészségnevelés célja: .............................................................................................88 3. Az egészségnevelés alapelvei:.......................................................................................88 4. Egészségnevelés, fejlesztés területei: ............................................................................89 5. Az egészségnevelés színterei.........................................................................................90 6. Mindennapos testmozgás ..............................................................................................92 7. Segítő kapcsolatok, partnerek........................................................................................93 XIII. Környezeti nevelési program........................................................................................94 1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai ...................................................94 2. Jövőkép, alapelvek, célok .............................................................................................96 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek............................................................................98 4. Módszerek ..................................................................................................................104 5. Taneszközök...............................................................................................................106 XIV. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok................................................107 XV. Közlekedésre nevelés ..................................................................................................109 XVI. A társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja ........................114 XVII. Az erőszakmentes konfliktuskezelés programja ........................................................117 XVIII. A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok ......................................121 A projektoktatás kiemelkedő szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében ......................129 A kompetencia alapú oktatás implementációja................................................................138 XIX. A nem szakrendszerű oktatás alapelvei, céljai, feladatai.............................................141 XX. Az óvodai nevelés helyi programja..............................................................................144
2
Bevezetés .......................................................................................................................144 Küldetésnyilatkozatunk ..................................................................................................145 Az óvoda bemutatása......................................................................................................146 Az óvoda irányítása, szervezeti struktúrája......................................................................147 Az óvoda személyi feltételei ...........................................................................................148 Az óvodában a program céljaihoz rendelt eszközrendszer ...............................................149 Az óvoda tárgyi feltételei, eszközrendszere.....................................................................150 A kapcsolattartás formái .................................................................................................151 Az óvoda átfogó, globális nevelési terve .........................................................................152 1. Gyermekkép ...........................................................................................................152 2. Óvodakép................................................................................................................152 3. Nevelési feladataink:...............................................................................................153 4. Pedagógiai elképzelésünk felépítése........................................................................154 5. Az óvodai élet megszervezésének alapelvei ............................................................154 6. Az óvodai nevelés feladatai.....................................................................................156 Az óvodai élet tevékenységi formái ................................................................................166 1. A külső világ tevékeny megismerése.......................................................................166 2. Természet- és környezetvédelem.............................................................................169 3. Hagyományok, néphagyományok ápolása ...............................................................169 4. JÁTÉK....................................................................................................................171 5. MOZGÁS...........................................................................................................173 6. MESE, VERS .........................................................................................................176 7. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK .......................................................................178 8. Rajzolás, mintázás, kézimunka, vizuális nevelés .....................................................180 9. Munkajellegű tevékenységek ..................................................................................182 10. A tanulás...............................................................................................................184 Az óvoda kapcsolatrendszere ..........................................................................................186 Az óvoda és az iskola kapcsolata ....................................................................................191 AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI..........................................................................191 A nevelő munka tervezése, szervezése ............................................................................195 XXI. Művelődési program..................................................................................................199 A közművelődés célja:....................................................................................................199 A közművelődési feladatok:............................................................................................199 A közművelődés tevékenységi formái:............................................................................200 Személyiség és közösségfejlesztés a közművelődésben...................................................200 A Könyvtár.....................................................................................................................201 Iskolai könyvtári feladatai...........................................................................................201 Közkönyvtári feladataink ............................................................................................202 Kiegészítő feladatok ...................................................................................................202 A könyvtár gyűjtőkörének alapelvei............................................................................202 XXII. A pedagógia program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések....................................................................................................203 HELYI TANTERV ............................................................................................................219 I. Általános alapelvek .....................................................................................................219 1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei............................................................................................................................219 2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.....................................................220 3. Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés ..............................................................222 4. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe................................................................................................................224
3
5. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya................................................................................................233 6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai...........................................................................................................234 7. A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere..........................................235 8. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése .............................................240 II. TANTERVEK ...........................................................................................................243 1. Az iskola óraterve .......................................................................................................244 Az 1–4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok - 2004........................244 Az 5–8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok - 2003........................246 Az 5–8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok - 2004........................249 2. Az iskola 1-8 évfolyamán tanított tantárgyak tantervei................................................253 3. A tanulók munkájának szöveges értékelése .................................................................253 MÁSODIK RÉSZ...............................................................................................................256 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA...........................................................................................256 Záró rendelkezések.............................................................................................................266 1. A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, .....................................266 nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa.........................................266 2. Legitimációs záradék ...............................................................................................266 Mellékletek ........................................................................................................................267
4
BEVEZETŐ Az intézmény alapadatai: Tápiószőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66. §-a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1. §-a alapján az Általános Művelődési Központ alapító okiratát az alábbiak szerint határozza meg: 1. Költségvetési szerv adatai: - OM azonosítója: 032341 - megnevezése: Általános Művelődési Központ, Tápiószőlős - székhelye, címe: 2769 Tápiószőlős, Kossuth Lajos út 3. - működési területe: Tápiószőlős község közigazgatási területe. 2. Az alapító/fenntartó neve és címe: -
Tápiószőlős Község Önkormányzata 2769 Tápiószőlős, Kossuth Lajos út. 65.
3. A költségvetési szerv felügyeleti és irányító szerve: -
Tápiószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2769 Tápiószőlős, Kossuth Lajos út. 65.
4. A költségvetési szerv jogállása: - Önálló jogi személy. 5. Az intézmény típusa: ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT többcélú intézmény Az 1990. évi LXV. törvényben meghatározott egyes kötelezően ellátandó közfeladatok ellátására létrehozott költségvetési szerv. intézményegységei: Napköziotthonos óvoda - Tápiószőlős, Árpád u. 3. Általános iskola - Tápiószőlős, Kossuth Lajos út 3. Könyvtár - Tápiószőlős, Kossuth Lajos út 3. Közművelődési feladatot ellátó intézmény (Művelődési ház.) – Tápiószőlős, Kossuth Lajos út 3.
5
6. Az intézmény típus szerinti besorolása:
A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató közintézményi költségvetési szerv A feladatellátáshoz gyakorolt funkciója szerint: Önállóan működő költségvetési szerv Pénzügyi-gazdasági feladatait Tápiószőlős Község Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Önálló munkáltatói, s bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező szerv. Tevékenységét maradványérdekeltségi rendszerben látja el. A munkáltatói bérgazdálkodási jogkör gyakorlója az igazgató, akit a képviselőtestület nevez ki határozott időre, felmentésével, fegyelmi és anyagi felelősségre vonásával kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület jár el, egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Foglalkoztatottjainak jogállása közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. 7. Az intézmény alaptevékenysége: 852001 Alapfokú oktatás és alapfokú műv.okt. 85.10
az alapfokú oktatás első szintjét megelőző oktatás: az óvodai nevelés és az iskolai életmódra való felkészítés Az intézmény az óvodai nevelés keretén belül ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A sajátos nevelési igényű gyermekek köréből az alábbiak ellátását biztosítja: Beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, integrált nevelése-oktatása és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása (dyslexia- dysgraphia-dyscalculia veszélyeztetettség, aktivitás és figyelemzavar, tanulási zavar veszélyeztetettség, mutizmus). A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelése-oktatása és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása, fejlesztő foglalkoztatása (dyslexia- dysgraphia-dyscalculia veszélyeztetettség, aktivitás és figyelemzavar, tanulási zavar veszélyeztetettség, mutizmus). Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos gyermekek integrált neveléseoktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása.
6
További feladatként látja el a nevelési tanácsadó által diagnosztizált beilleszkedési, magatartási nehézséggel, tanulási nehézség veszélyeztetettséggel küzdő gyermekek preventív ellátását, egyéni vagy kiscsoportos fejlesztését, fejlesztő pedagógus segítségével. Logopédiai ellátás keretében beszédindítás, beszédhiba javítás, nyelvi kommunikációs zavarok javítását látja el. Mozgásfejlesztés konduktív pedagógiai ellátással. Gyógytestnevelés feladatának ellátása (Tápiószőlős és Újszilvás ellátási területén) A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése, intézményi integrációjuk elősegítése
85.20 alapfokú oktatás, mint az oktatás első szintje 85.31 általános középfokú oktatás, az általános alapoktatás befejező része (a második szint első foka), az általános iskolai oktatás felső tagozat 5-8. évfolyama Az intézmény az általános iskolai oktatás keretén belül ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését és oktatását. A sajátos nevelési igényű tanulók köréből az alábbiak ellátását biztosítja: Beszédfogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása; Tanulásban akadályozott, (enyhe fokban értelmi sérült) gyermekek integrált nevelése-oktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása; A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók, integrált nevelése-oktatása és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási képességek kevert zavara, kevert specifikus fejlődési zavar, aktivitás és figyelemzavar, tanulási zavar veszélyeztetettség, mutizmus); A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók integrált nevelése-oktatása és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása , fejlesztő foglalkoztatása (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási képességek kevert zavara, kevert specifikus fejlődési zavar, aktivitás és figyelemzavar, tanulási zavar veszélyeztetettség, mutizmus) ;
7
85.59
88.91 56.29 91.01 90.04 68.20
További feladatként látja el a nevelési tanácsadó által diagnosztizált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel vagy annak veszélyezettségével küzdő gyermekek, tanulók preventív ellátását, egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatását, felzárkóztatást vagy fejlesztő foglalkoztatását. Logopédiai ellátás keretében beszédindítás, beszédhiba javítás, nyelvi kommunikációs zavarok javítását látja el. Mozgásfejlesztés konduktív pedagógiai ellátással. Gyógytestnevelés feladatának ellátása (Tápiószőlős és Újszilvás ellátási területén) A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése, intézményi integrációjuk elősegítése 11/1994. (VI.8.) MKM. Rendelet 39/D §.-a alapján képességkibontakoztató felkészítés 11/1994. (VI.8.) MKM. Rendelet 39/E §.-a alapján integrációs felkészítés máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás (minden olyan oktatási forma, mely máshova nem sorolható, oktatási szinttel nem meghatározható) gyermekek napközbeni ellátása egyéb vendéglátás könyvtári, levéltári tevékenység művészeti létesítmények működtetése saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
A feladatellátás részletezése intézményegységenkénti bontásban: a./ Napköziotthonos óvoda Szakfeladat megnevezése
szakfeladat száma
Óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése; ezen belül az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 801115 Csoportok száma: max.: 5 Felvehető maximális gyermeklétszám: 120 fő (max.:25 fő/csoport) Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése Gyermekétkeztetés Munkahelyi vendéglátás /alkalmazottak étkeztetése/
801126 552312 552411
8
b./ Általános iskola Szakfeladat megnevezése Nappali rendszerű, tankötelezettség teljesítését szolgáló általános műveltséget megalapozó iskolai nevelés, oktatás. Évfolyamok száma: 8 Felvehető tanulók maximális létszáma:260 fő (1-4 évfolyamig: max.:26 fő/osztály 5-8 évfolyamig: max.:30 fő/osztály) Fejlesztő és felzárkóztató oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai, integrált nevelése, oktatása Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Intézményi vagyon működtetése Diákétkeztetés Munkahelyi vendéglátás (alkalmazottak étkeztetése) Kiegészítő tevékenységek (szabad kapacitás kihasználására): oktatási és sportlétesítmény szolgáltatás (bérbeadás)
szakfeladat száma
801214
801214 801225 805113 751768 552323 552411 701015
c./ Művelődési Ház Szakfeladat megnevezése művelődési ház tevékenysége egyéb kulturális és szórakoztatási tevékenység biztosítása Az intézmény kiegészítő tevékenysége: TEÁOR: 68.20 az intézmény helyiségeinek bérbeadása szakmai szolgáltatások igények kielégítésére tanfolyamok szervezése
szakfeladat száma 921815 921815 701015 921815 921815
d./ Könyvtár Szakfeladat megnevezése
szakfeladat száma
Közművelődési könyvtári tevékenység - általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtári szolgáltatás biztosítása, a település lakosainak - könyvtári dokumentumokat gyűjt, őriz, feltár és szolgáltat - dokumentum- és információcserét biztosít - iskolai könyvtári feladatokat is ellát
923127
9
A költségvetési szerv alaptevékenysége és az alapvető tevékenységek szakfeladat szerinti megnevezései 2010. január 1-jétől: A költségvetési szerv alaptevékenysége: Szakágazat: 8520 Alapfokú oktatás Az alapvető tevékenységek szakfeladat szerinti megnevezései: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása 852011 Általános isk. tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évf.) 852012 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, okt. (1-4 évf.) 852021 Általános isk. tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évf.) 852022 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, okt. (5-8 évf.) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 910123 Könyvtári szolgáltatások 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése A feladatellátás részletezése intézményegységenkénti bontásban: a./ Napköziotthonos óvoda Szakfeladat megnevezése
szakfeladat száma
Óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése; ezen belül az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 851011 Csoportok száma: max.: 5 Felvehető maximális gyermeklétszám: 120 fő (max.:25 fő/csoport) Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése Gyermekétkeztetés Munkahelyi vendéglátás /alkalmazottak étkeztetése/
851012 562912 562917
10
b./ Általános iskola Szakfeladat megnevezése Nappali rendszerű, tankötelezettség teljesítését szolgáló általános műveltséget megalapozó iskolai nevelés, oktatás. Évfolyamok száma: 8 Felvehető tanulók maximális létszáma:260 fő (1-4 évfolyamig: max.:26 fő/osztály 5-8 évfolyamig: max.:30 fő/osztály) Fejlesztő és felzárkóztató oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai, integrált nevelése, oktatása Általános iskolai napközi otthonos nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthonos nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés (alkalmazottak étkeztetése) Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
szakfeladat száma
852011
852011 852012 855911 855912 855914 855915 562913 562917 682002
c./ Művelődési Ház Szakfeladat megnevezése Közművelődési intézmények, közösségi színterek működése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
szakfeladat száma 910502 682002
d./ Könyvtár Szakfeladat megnevezése
szakfeladat száma
Könyvtári szolgáltatások - általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtári szolgáltatás biztosítása, a település lakosainak - könyvtári dokumentumokat gyűjt, őriz, feltár és szolgáltat - dokumentum- és információcserét biztosít - iskolai könyvtári feladatokat is ellát
910123
Kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége a költségvetési szervnek nincs.
11
8. Az intézmény feladatainak ellátását szolgáló vagyon: Ingatlan vagyon Megnevezés
Helyrajzi szám
Terület (m2)
Óvoda Általános iskola, Könyvtár, Művelődési Ház
442/10
3.712
37/1
17.937
Gyümölcsös
0275/1 0275/2
11.862 5.812
Pedagógusföld
0284 0273/1 0273/2
22.461 43.161 11.142
Az intézmény ingó vagyonát a szakleltárban felsorolt anyagok és eszközök adják. Az ingatlanok forgalomképtelenek, az ingó vagyon az alaptevékenység ellátásának veszélyeztetése nélkül korlátozottan forgalomképes. 9. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény sem az ingóságokat, sem az ingatlanokat nem idegenítheti el /kivéve selejtezés a szabályzat szerint/, nem adhatja bérbe /kivéve a 7. pontban megjelölt terem bérbeadások/ és nem terhelheti meg. Minden, a működés során kapott /adományok/ vagy pályázaton elnyert támogatás és eszköz a fenntartó tulajdonát képezi. 10. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 11. Az Általános Művelődési Központot az intézményvezető irányítja, aki egyben az Általános Iskola igazgatója is. Az Óvodát óvodavezető, mint intézményegység-vezető irányítja. 12. Az Általános Művelődési Központ igazgatója a kinevezést Tápiószőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testületétől kapja. 13. Az intézmény szervezeti egységének vezető-helyettese az intézményvezetőtől kapja a megbízást. 14. Szervezeti egységenként az intézményben külön önálló nevelőtestületek működnek. 15. A többcélú intézmény szervezeti egységei nem rendelkeznek jogi személyiséggel, az intézmény önálló jogi személy. Tápiószőlős, 2009. szeptember 16. L a j t a i Sándorné polgármester
12
ZÁRADÉK Jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2010. január 1-jétől hatályos szakfeladatrendet is tartalmazó Alapító Okiratot Tápiószőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 94/2009. (IX.16.) sz. önk. határozatával fogadta el. Tápiószőlős, 2009. szeptember 17.
L a j t a i Sándorné polgármester
13
ELSŐ RÉSZ NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai hitvallásunk: tanulóink sokoldalú, korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyagot és tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önnevelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására. Ezt komplex személyiségfejlesztéssel kívánjuk elérni, amely az intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti az alábbi nevelési program segítségével.
I. Az ÁMK-ban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Pedagógiai alapelveink Kiemelt területek:
Kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése SNI-s tanulók integrált oktatása Esélyegyenlőség érvényesítése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása
Az iskolánkban folyó nevelőmunka értékközpontú legyen. Célunk olyan értékek közvetítése, melyek alkalmasak arra, hogy az iskolából a tanulók szilárd erkölcsi alapokkal, a társadalom és az egyén számára hasznos ismeretekkel rendelkezve, a tudást becsülve, az eredményekért tenni készen kerüljenek ki. Nevelő-oktató munkánk során az intellektuális, az akarati-erkölcsi, az érzelmi, az esztétikai és a testi nevelést egyaránt fontosnak tartjuk. Hangsúlyozzuk tehát a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, szem előtt tartva azt, hogy mindenki a saját egyéniségét bontakoztathassa ki. Nevelő-oktató munkánkat annak tudatában végezzük, hogy a gyermekek személyiségének alakulására sok minden hat (iskola, szülői ház, baráti kör, lakókörnyezet, tömegkommunikáció stb.), és e hatások jó részét nem vagy csak kis mértékben tudjuk befolyásolni. Ennek ellenére törekszünk arra, hogy a gyerekeket érő összetett hatásrendszernek oktató-nevelő munkánk egyik meghatározó eleme legyen. Elsődleges eszköznek a következetességet és a dicséretet, a pozitív megerősítést tartjuk, de szükség esetén az elmarasztalás sem maradhat el. A teljesítmények következetes értékelésével motiváljuk a jobb eredmények elérését. Fontosnak tartjuk, hogy már az első szakasztól folyamatosan fejlesszük a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Ezzel képessé tehetjük tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra, az önművelésre, amely nélkülözhetetlen felgyorsult, információkkal és változásokkal teli világunkban. Iskolánk az általános emberi értékek közvetítését, elsősorban a humanizmust, a hazaszeretetet, a nyitottságot, a toleranciát (a környezet, más népek, kultúrák és szokások iránt) kiemelten kezeli.
14
Törekszünk a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére, összhangba hozva ezt az iskola céljaival, követelményeivel. Mindezek érvényesítése érdekében hatékony együttműködést alakítunk ki a szülői házzal. Tanulóink rendszeres és kielégítő információkat kapnak a személyüket és tanulmányaikat érintő minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatják döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat. A felelősségteljes, kulturált bírálat, véleményalkotás képességének fejlesztésével, a tanulók jogainak biztosításával, tiszteletben tartásával kívánjuk megismertetni a demokrácia értékeit. Fontosnak tartjuk az egészséges életmód, a kulturált környezet iránti igény kialakítását. Ezt a célt szolgálja az iskola környezeti–és egészségnevelési programja. Közös felelősséget kívánunk kialakítani diákjainkkal az iskola értékeinek, hagyományainak, jó hírnevének megőrzéséért és továbbfejlesztéséért.
2. Célok, feladatok: Általános célkitűzések: A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztése A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése Digitális írástudás elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele A kompetencia alapú oktatás implementációja A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) Részletes célok: 1. Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvés-formákban. 2. Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. 3. Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is.
15
4. A tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is. 5. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 6. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. 7. A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. 8. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. 9. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. 10. Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bevezetése /Internet, e-tananyagok, projektmunkák/. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elérését, és a célok megvalósítását elősegítse. Ezt szolgálják tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és komplex értékelés valamint az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre, közösségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Mivel iskolánk nevelő-oktató tevékenysége 1-8 osztályig terjed, ez fokozottan szükségessé teszi az egységes cél- és feladatrendszer mellett az életkorhoz, a nevelő-oktató munka négy szakaszához alkalmazkodó eszközök, eljárások kialakítását, alkalmazását. Kiemelt feladataink:
Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. Alapokat nyújtani ahhoz, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudjon a továbbtanulási lehetőségek között választani. A továbbtanulásra nem képes tanulókat a mindennapi egyszerű életvezetési technikákra megtanítani.
16
A célok megvalósulását lehetővé tevő tevékenységek: Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése Élet közeli tanulási környezet kialakítása. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása. A pedagógiai munka színvonalának emelése: szilárd, biztos ismeretek nyújtása tehetséges tanulók továbbfejlesztése önálló ismeretszerzés igényének kialakítása hatékony tanulási módszerek elsajátítása gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása a műveltségi hátrányok leküzdése tartós emberi értékek megismertetése, helyes erkölcsi és magatartási normák kialakítása a tolerancia erényének kimunkálása. Elfogadtatni mások „más”-ságát, tisztelni az emberi méltóságot.
3. Az ÁMK-ban folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere: A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás-szervezési eljárások:
tantárgytömbösítés, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb. az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása.
Az SNI-s tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása. A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg.
17
Céljaink és feladataink eredményes teljesítése érdekében fontos számunkra:
A NAT 2007 szabályozásának megfelelően a kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése.
A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözőségek idejében történő felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetőségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása.
A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, „honosítása”, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése.
A kompetencia alapú oktatás bevezetésével tartalmi fejlesztések megvalósítása (az iskola helyi tantervében és az éves munkatervekben részletesen szabályozott módon): o Adott tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Adott tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Adott tanulócsoportban, a német „idegen nyelv” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Tantárgytömbösített oktatás a teljes kötelező intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. o Műveltségterület tantárgyi műveltségterületen.
bontás
nélküli
oktatása,
legalább
egy
Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: o Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként o Legalább egy témahét megszervezése tanévenként o Legalább egy moduláris oktatási program megvalósítása tanévenként
IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése.
A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének javítása, a gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása.
18
Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, az iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok” átvétele, alkalmazása és terjesztése.
Az intézmények közötti szakmai együttműködések, más referencia intézményekkel való együttműködések kialakítása. A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciaintézményi szolgáltatások végzése és igénybe vétele.
Az intézmény saját innovációinak megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, az egyéni fejlesztéseket, a nevelés-oktatás eredményességének fokozását, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását, azok gyakorlati megvalósítását szolgálja.
Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása, ezen belül az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az iskola pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa.
Az iskola pedagógiai programjának és informatikai stratégiai tervének összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival.
Következetes, fokozatosan nehezedő követelménytámasztás, és a tanulói teljesítmények változatos formájú, személyre szóló folyamatos ellenőrzése, értékelése.
Szakértői vélemény alapján, a központilag biztosított illetve a fenntartótól kapott órakeret felhasználásával fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése különösen a részképesség zavarral rendelkező gyermekek számára.
Tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük biztosítása és „menedzselése”, a kimagasló teljesítmény elismerése, jutalmazása.
Községi, iskolai szintű rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések, projektzáró rendezvények szervezése, változatos programkínálat biztosítása, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének változatos módon történő segítése.
A diákönkormányzat hatékony működéséhez nélkülözhetetlen információk, személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
19
II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségfejlesztése, harmonikus emberré nevelése érdekében az ismeretátadással szinkronban fejlesztjük belső pszichikus világukat, társas kapcsolati és egyedi személyiségi készségeiket is. Munkánk során egyaránt fontosnak tartjuk a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önmegvalósításra és az önfejlesztésre való készségeknek a fejlődését. Tanulóink személyiségfejlődését olyan tanulási környezet megszervezésével segítjük elő, amely önmaguk megismerését segíti, motiválja. Énképük és önismeretük gazdagításával fokozódik az őket körülvevő személyek és dolgok iránti érzékenységük, illetve kialakul az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságuk.
1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai elveink - Az egész személyiséget kell fejlesztenünk szem előtt tartva azt, hogy mindenki a saját egyéniségét bontakoztathassa ki; - A „személyre szabott”,- az egyén szükségleteire épülő neveléshez szükséges a személyiség elmélyült és pontos ismerete. Ezért a személyiségméréseknek is fontos szerepet szánunk a személyiségfejlesztés folyamatában. - Hisszük, hogy az iskolai nevelést (is) az atmoszféra határozza meg. Az a légkör, amely a személyiségfejlődést elősegíti, melynek erői, töltései a pedagógus személyiségéből és a tanulókkal való kapcsolatából erednek. - Az emberközpontú (nem csak gyermekközpontú) iskola megvalósulását szeretnénk elérni, ahol lehetőség nyílik a harmonikus személyiségalakulásra. - A személyiségfejlesztés során elsődleges eszköznek a dicséretet, a pozitív megerősítést tartjuk.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is - széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat: a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása.
20
További feladatok: - a tanulók megismerése (személyiségmérésekkel, közös programok során, egyéni elbeszélgetésekkel stb.); - érdekeik, szükségleteik képviselete, fejlődésük értő követése; - az önismeret, önkritika kialakítása, fejlesztése; - a fejlesztő értékelés gyakorlatának kialakítása (fejleszti a tanulók önismeretét, önértékelését, tanulási motivációikat); - az önállóság, önfejlesztés képességének kialakítása; - az önmagukért és másokért való felelősség kialakítása; - a „nevelő-oktatómunka céljai”-nál felsorolt általános és egyedi értékek közvetítése ill. kialakítása;
III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az iskolába lépés pillanatától olyan beilleszkedési folyamatot jelent, amelyben a tanulók, tanulócsoportok keresik és megtalálják helyüket, miközben folyamatosan alakítják környezetüket és önmagukat. A folyamatok célja az egyén és a társadalom, illetve a bennünket körülvevő környezet, világ közötti kapcsolat kialakítása.
1. Alapelveink: - a közösség formálása, alakítása nem egyetlen tantárgy feladata, mert az oktató-nevelő folyamat egészét áthatja, kiterjed a szabadidős tevékenységekre, közös cselekvésekre és a diákok öntevékeny szerveződéseire is; - a közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakozásának és fejlesztésének; olyan forrássá, amelyből az egyén erőt meríthet; - továbbá segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is.
2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: - a beilleszkedés folyamatos figyelemmel kísérése, segítése minden életkorban, de kiemelten az alsó tagozat első osztályában; - minél több olyan tevékenység, alkalom megteremtése, amely során a tanulók megismerhetik az őket körülvevő világot, társaikat és önmagukat; (Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség.) - a tanulók minél hatékonyabb bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ezek folyamatos értékelése; (Kooperatív együttműködésből adódó feladatok, elvárások) - egységes iskolai arculat-, érték- és szimbólumrendszer kialakítása; - az értékek megőrzése és gyarapítása; - a tanulók jó közérzetének megteremtése; - harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel;
21
- a különböző kultúrák, életmódok, vallások, szokások megismertetésével nyitottá, megértővé tenni tanulóinkat a másság iránt; - a tanulók közvetlen részvételének segítése a nemzetközi kapcsolatok ápolásában; - a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése. (A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói közösségben.)
IV. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés színterei, tevékenység-formái: 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását, a személyiség-és közösségfejlesztést az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a)
Hagyományőrző tevékenységek
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat (mely az 1-8. évfolyamok küldötteiből áll) munkáját a 4. és 8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
22
c) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 18. évfolyamon napközi otthon. tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. d) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szülők által finanszírozott tanulmányi kirándulás nem kötelező a tanulók számára.
23
Ezeket a programokat csak akkor lehet a tanítási napok terhére megszervezni, ha részei a Pedagógiai programnak.
24
Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-4. évfolyamosok számára. (1 nap) KiloÉvfolyam
Tervezett Célfeladat
helyszín
Időpont
méter
Várható költség 1 főre
távolság Oda
első
Budapest Állatkert növénykert
Magyar,
környezetismeret, Tavasszal,
és rajz, testnevelés tantárgyak főként anyagához:
májusban
Kb.
Aktuális km ár x
50 km
100 km/résztvevők száma
Fák, bokrok, virágok
+ belépődíj
házi és vadállatok
az állatkertbe
természeti környezetben való tanulmányozása, rendszerezés, összefoglaló ismétlés.
Környezetvédelem.
Kulturált viselkedés.
25
második
Budai hegyek Környezetismeret:
Ősszel,
Kb. 100
Aktuális km ár ·x
vagy Mátra
Előzetes
szeptember-
km
200 km/résztvevők
megfigyelések,
ben, vagy
száma
gyűjtő munkák vagy
tavasszal,
+ belépődíj Mátra
rendszerezés,
májusban.
Múzeum és
összefoglaló ismétlés
gyermekvasút
Felszíni formák
jegy.
Erdő szintjei
Fák felismerése
Kéreg és talajmintagyűjtés
Magyar
Barátunk a természet témakör olvasmányai
Rajz
Színelmélet Őszi vagy tavaszi erdőfestés
Tér tanulmányozás: előtér, háttér, mozgó emberi alak ábrázolása
Közös élmény emlékezet alapján.
Testnevelés
Szervezett játékok, versengések a szabadban
26
harmadik
Budapest
Magyar olvasás
Május vége, Kb. 100 Aktuális km ár x·
„Hazánk
vagy
gyöngyszeme”
eleje
június km
200 km/résztvevők száma
témakör
+ belépődíj
ismeretterjesztő
Nemzeti Múzeum,
olvasmányai:
Országház
Budapest
Sétahajó-jegy
nevezetességei, Nemzeti jelképeink,
Koronázási jelképeink
Magyar nyelvtan
Földrajzi tulajdonnevek helyesírása
Környezetismeret Mi világunk témakör:
Felszíni formák
Folyóvizek, állóvizek
Fővárosunk Budapest
Hagyományok
Rajz
Felszíni formák festése
Természet és környezetvédelemmel kapcsolatos pályázati rajzok
27
negyedik
Ópusztaszer
Magyar olvasás,
Ősszel, vagy Kb.120
Aktuális km ár x
környezetismeret, technika,
tavasszal
240 km/résztvevők
osztályfőnöki
km
száma
Nemzettudat,
+ Múzeumi
magyarságtudat
belépődíjak
erősítése.
Népünk története Hagyományőrzés.
28
Tanulmányi kirándulások ütemterve az 5-8. évfolyamon - 2x1 napra KiloÉv-
Tervezett
folyam
helyszín
Célfeladat
Időpont
méter
Várható
távolság
költség
Oda-
1 főre
vissza Ősszel, vagy tavasszal 300
ötödik 1.nap
2.nap
Vértesszőlős Tác /Gorsium/ Történelem: Tata őskori régészeti leletek megtekintése, temetkezési szokások, őseink hitvilága. Természetismeret: a Föld rétegződése, növényvilága, Testnevelés: egészséges környezet, játék, séta a tatai tónál, kultúrált viselkedés szabályai Budapest, Csodák Palotája
Fizika:
tavasszal kísérletek, játékos ismeretszerzés
170
Buszköltség /résztvevők száma + belépők
Buszköltség/ résztvevők száma +belépő
Rajz:
épületek, stílusok, honismeret Történelem: fejedelmek, királyok ismerete Természet ismeret: az állatvilág tanulmányozása, viselkedés tömegközlekedési eszközökön
29
hatodik 1.nap
Gyöngyös Mátra Múzeum Parád-Sirok Eger-vár városnézés
Történelem: őskori régészeti leletek megtekintése, az egri vár hőseinek, török elleni harcának felidézése, hazaszeretetre nevelés.
Ősszel, vagy 300 tavasszal
Buszköltség/ résztvevők száma +belépők
Rajz:
a város nevezetes épületei, a várak építészete
Magyar: Gárdonyi sírja a várnál, az egri remetéről megemlékezés Természetismeret: az üveggyár megtekintése 2.nap
Martonvásár- Természet ismeret: tavasszal Simonpuszta növények, állatok /óvoda természeti múzeum, környezetben való kastély, tanulmányozása, állatsimogató, Testnevelés: Szabadidő játék a szabadban, park kulturált viselkedési szabályok betartása Ének-zene: .Brunszvik Múzeum Brunszvik Teréz az első óvoda létrehozója, + Beethoven
250
Buszköltség/ résztvevők száma +belépők
30
hetedik 1.nap
Isaszeg Történelem: Gödöllő, Vác a dicsőséges Börzsönyi tavaszi hadjárat hegyek, vagy eseményeinek a Parlament felidézése, hazaszeretetre nevelés. Rajz: a gödöllői kastély építészete, Parlement Állampolg. ismeretek: a törvényhozás épülete, a képviselők feladatai
Ősszel, vagy 300 tavasszal
Kiskunfélegy- Történelem: háza a középkori Börtön büntetési múzeum módszerek Szeged-Vadas Szegedpark „Viharsarok” Kiskunmajsa Magyar: Juhász Gyula és a tiszai tájköltészet Rajz: A Dóm tér nevezetességei, stílusok, formák Testnevelés: Strandolás, úszás Természet ism.: növényvilág és állatvilág megfigyelése
tavasszal
2.nap 300
Buszköltség/ résztvevők száma +belépők
Buszköltség/ résztvevők száma +belépők
31
nyolcadik 1.nap
Szentendre Visegrád Esztergom Rám szakadék
Történelem: Ősszel, vagy 310 a visegrádi vár tavasszal története Rajz: a vár és a bazilika építészeti stílusa, festészete Népismeret: a legnagyobb szabadtéri múzeummal kapcsolatos ismeretek Biológia: séta a természetben, növényvilág ismerete
2.nap Kenderes tavasszal Történelem: Debrecen Horthy és a II. Hajdúszoboszló világháború Magyarország szerepe a háborúban, következmények Magyar: A debreceni kollégiumból kikerülő íróinkról, költőinkről való megemlékezés Természetvédelem: A nagyerdő növényei, állatai Testnevelés: Játék és úszás, a szabadidő egészséges, hasznos eltöltése
400
Buszköltség/ résztvevők száma +belépők
Buszköltség/ résztvevők száma +belépők
32
j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. n) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
V. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárásrendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a normaszegés mértéke, jellege között. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk:
az agresszív megnyilvánulásokra,
a közönyre és a passzivitásra,
az érzelem-szegény, apatikus magatartásra,
a túlzott félelemre és szorongásra,
a kifejezett féltékenységre, irigységre, 33
a beszédzavarra,
a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb.
A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása.
a családi környezet hatásaiból ered-e (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása),
a család és az iskola ellentétéből fakad-e,
iskolai ártalmakra vezethető- e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.)
esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye
Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni:
békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával;
a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz;
személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával;
teljesíthető, reális követelmények támasztásával;
a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással);
a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással;
az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;
az osztályközösség segítő erejének mozgósításával;
a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával;
következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával (lásd „a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét”);
az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel;
szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével
Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához: Esélyegyenlőség biztosítása. Sokszínű tevékenységformák biztosítása: • • •
Egyénre szabott, differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer 34
• • • •
Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése Az alapozó időszak elnyújtása Fejlesztő értékelés alkalmazása napközi otthon, szakkorrepetálás biztosítása a pedagógiai munkát segítő szakemberekből álló team létrehozása – gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, gyermek-és ifjúságvédelmi szakember, családgondozó tanulásmódszertan tanítása mozgás- és játékterápiás csoportok viselkedés-, játékterápia családterápia kreatív tevékenységek sport tevékenységek kommunikáció fejlesztése önismereti foglalkozások drámajáték Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások
A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.
35
VI. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Alapfeladataink: A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: • differenciált tanulásszervezés • kooperatív technikák • projektmódszer • tevékenységközpontú pedagógiák Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat. Ennek érdekében:
A tanítási órákon alkalmazzuk a differenciált foglalkozást,
A közösségi nevelés mellett nagy figyelmet fordítunk az egyéni
Egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét,
A tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket szervezünk a tanítási órákba be nem illeszthető ismeretek és készségek elsajátítása érdekében. A szakkörök szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk.
Folyamatosan részt veszünk az iskolák számára kiírt pályázatokon, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön.
Hagyományainkhoz híven minden évben megrendezzük a vers- és prózamondó versenyeket.
A központilag meghirdetett versenyeken túl iskolai keretek között folyamatosan megrendezzük a helyesírási, nyelvhelyességi versenyeket.
Lehetővé tesszük tanítványainknak, hogy bekapcsolódjanak az iskolán kívül megszervezett tanfolyamokba, tevékenységekbe, ha azok összeegyeztethetőek iskolai kötelezettségeikkel.
bánásmódra,
36
A közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása (múzeum-, hangverseny-, és színházlátogatások; könyvtárakban, levéltárakban végzett kutatómunka stb.).
Diákönkormányzati szervezése.
A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszer alkalmazása.
tevékenység,
diákújság
szerkesztése,
iskolai
rendezvények
A kompetencia-alapú oktatás iskolánkban (TÁMOP 3.1.4.) A kompetencia-alapú oktatás célja: A gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. A kompetencia-alapú oktatás előnyei: Segíti a különböző fejlettségi szinten lévő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását Az új módszerek, technikák alkalmazásával (kooperatív, projekt stb.) a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. A kompetencia területei, kulcskompetenciák: Matematikai logika Szövegértés Idegen nyelvi kommunikáció IKT (informatikai kommunikáció) Életpálya építés Szociális, életviteli és környezeti kompetencia A kompetencia-alapú oktatás során is fontos szempont (mint mindenfajta tanításnál), hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. Működő módszerek:
A párban történő tanulás (tanulópár) A részben egyénre szabott tanulás A csoportmódszer Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alaptétele, hogy társas környezetben zajlik a tanulás. A kooperatív tanulásban rejlő óriási lehetőség, hogy egyidejűleg valósítja meg a szociális és a kognitív kompetencia fejlesztését. Mindezt a tanulók számára élvezetes és életszerű módon teszi. Úgy működteti a készségeket és motívumokat, ahogyan a való életben is használjuk azokat.
37
Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét, és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait).
38
VII. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Az intézményünk gyermekvédelmi tevékenységének fő feladatai: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése, a HH, HHH, SNI integráció segítése, elfogadás, érzékenyítés. Ezeket a feladatokat az alábbi rendszer szerint végezzük: 1. Az ÁMK-ban védő, óvó, pártfogó rendszert működtetünk ifjúságvédelmi felelős megbízásával. Az ifjúságvédelmi felelős munkája során személyes, közvetlen kapcsolatot tart a diákokkal, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, folyamatosan konzultál az érintett osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. 2. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, és az osztályban tanító tanárok feladata, melynek során kiszűrik a hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket, akik bármi miatt válságban vannak, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésük veszélyeztetve van. 3. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatni a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása.
39
4. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök feladatai különösen a) évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése, b) a gyerekek illetve szüleik figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás) c) kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén családlátogatás útján, d) információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik, e) a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel.
VIII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. Típusai: A. Neurogén tanulási zavarok:
Dysphasia, (nyelvi fejlődési zavar) Dyscalculia (specifikus számolási zavar) Dyslexia (olvasási és helyesírási gyengeség) Dysgraphia (írászavar) Dyspraxia (mozgászavar)
Ezek a gyermek fejlődésében időbeni változásokat idéznek elő, lassítják az észlelési, mozgásos, emlékezeti folyamatok integrációját, a képesség-struktúrán belül különböző mértékű különbségeket idéznek elő. B. Pszichoreaktív, környezetfüggő tanulási zavarok: Főként a korai szakaszban elszenvedett környezeti ártalmak hatására jön létre. Jellemzője:
Motiválatlanság Szorongás Túlkövetelés Kudarc orientáltság
40
C. Jó képességekkel rendelkező, kiemelkedő intelligenciával bíró tanulóknál is felléphetnek tanulási zavarok. Ezek okai lehetnek:
Hátrányos szocio-ökonómiai státus, Korai szocializációs probléma, Rossz családi interakció, A szülők oktatás- nevelés iránti nem megfelelő attitűdje, A nem megfelelő tantervek, A nem megfelelő oktatási módszerek, A nem megfelelő stratégiák.
Feladataink: A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának biztosítása. Ennek érdekében:
A nem szakrendszerű oktatás keretében - a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében - a felzárkóztatás segítése.
Az IPR rendszer működtetése.
Képesség kibontakoztató program alkalmazása.
Motiválást segítő differenciált tevékenységközpontú pedagógiák.
tanulásszervezés,
kooperatív
technikák,
Az iskola sokat tehet azért, hogy a gyermek kellemes élményként élje meg az ismeretszerzést, amely biztosítja számára az önkibontakozás lehetőségét. A megelégedettség - mint érzelmi – gondolati - erkölcsi értékelés - aktivitást vált ki. Ébren kell tartani a tanulóban az érdeklődést, bővíteni kell a tanuló motivációs bázisát! A tanuláshoz való viszony szorosan összefügg az iskola pszichés klímájával, az iskolai túlterheléssel, a tanár és diák viszonyainak jellemzőivel, a tantárgyi kötődéssel. Nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás-és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció. Eszközök:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a napközi otthon;
az egyéni foglalkozások;
a felzárkóztató foglalkozások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a továbbtanulás irányítása, segítése.
41
IX. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése és oktatása Testi fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása A mozgáskorlátozottság meghatározása Gyógypedagógiai szempontból mozgáskorlátozottnak nevezzük azokat, akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának vagy funkciójának sérülése vagy hiánya következtében, a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori tevékenységek végzésében maradandóan korlátozottak, nevelésük, személyiségfejlesztésük átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényelnek. A mozgáskorlátozottság csoportosítása: Végtagredukciós fejlődési rendellenességek – a felső és alsó végtag veleszületett rendellenességei Petyhüdt bénulást kiváltó kórformák – myelodysplasia, progresszív izomsorvadás, szülési felkarbénulás Korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek – a központi idegrendszer sérülése következtében különféle típusú és mértékű bénulás Egyéb eredetű, mozgásrendellenességet okozó korformák Az integráció célja és feladatai Célja A mozgáskorlátozott tanuló együttnevelése teljes integráció formájában, melynek keretében a sérült gyermek a teljes időt együtt tölti társaival a többségi iskolában. Feladatai Az iskola tantestületének és tanuló ifjúságának elfogadó és segítő jellegű hozzáállásának kialakítása. A leendő tanítók tájékoztatása és felkészítése a feladatra. A leendő osztályterem megfelelő és körültekintő berendezése, megvilágítása. A mozgáskorlátozott tanuló után járó emelt szintű normatíva felhasználásának megtervezése és megszervezése. A törvény által előírt és biztosított rehabilitációs órakeret felhasználásának megtervezése. Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása. Szakmaközi együttműködés kiépítése és team- munka formájában történő megvalósítása. Az integráció feltételei A hazánkban folytatott integrációs gyakorlat vizsgálatára irányuló kutatási adatok, s a szakirodalom alapján is megállapítható, hogy Magyarországon a mozgáskorlátozottak integrált nevelése-oktatása más országokhoz képest kissé eltérő képet mutat.
42
Nem épült ki ugyanis a minden mozgáskorlátozott gyermeket ellátó teljeskörű speciális iskoláztatás rendszere. Egy integrációt kezdeményező közoktatási intézmény nem attól válik befogadó intézménnyé, hogy beiskolázza a mozgáskorlátozott gyermeket, hanem attól, hogy megteremti annak tárgyi és személyi feltételeit. A mozgáskorlátozott gyermek iskolába lépése előtt a fogadó iskola vagy a szülő kérésére a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ( Budapest, XIV. Mexikói út 60.) szakértői véleményt készít. Személyi feltételek A közoktatási törvény előírja, hogy a fogadó iskola fenntartója intézkedik arról, hogy a gyermeket fogyatékosságának megfelelő gyógypedagógus (ebben az esetben szomatopedagógus) utazó szakember segítse szükség szerint az iskolai munkájában, Tárgyi feltételek Az iskola megközelíthetősége, iskolai közlekedés: Önállóan nem közlekedő gyermek esetén az őt szállító, gépkocsival közlekedő szülők részére az iskola külön felfestéssel ellátott parkolót biztosít. Kerekesszékkel, járókerettel vagy más segédeszközzel közlekedő gyermek számára lépcsőt áthidaló rámpa, kapaszkodó, korlát kiépítése szükséges. A mozgáskorlátozott gyermek számára az iskola épületén belül is akadálymentes közlekedést szükséges biztosítani, melynek elemei lehetnek: folyosón szükség szerint kapaszkodó korlát, jól megközelíthető, belsőleg akadálymentesített mosdóhelyiségek Az osztályterem lehetőleg földszinti legyen, amennyiben ez nem lehetséges szükséges az emeltre szállítás megoldása.(lift) Az osztályterem belső elrendezése is segítse a tanulót az akadálymentes közlekedésben pl. szélesebb távolság a szék illetve a padsorok között) A polcok, fogasok elhelyezése akkor optimális, ha nem jelentenek akadályt a tanulók helyváltoztatásában és elérhető magasságban vannak. Tanterem: Az iskolapad, asztal, szék kiválasztásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni a tanulók egyedi igényei szerint: az asztal lehetőleg legyen állítható magasságú a szék ülésmagassága s az asztallap magassága tegye lehetővé a biztonságos és helyes ülést és testtartást, azaz a láb talpra helyezve támaszkodjon a földön, az alkar pedig az asztal lapjára fektetve kerekesszékkel közlekedő számára biztosítani kell, hogy az asztalukhoz kényelmesen hozzáférjenek (beférjen a kerekesszék karfája az asztal alá) célszerű az asztallapot szegéllyel ellátni, ezzel megelőzhető az asztalon lévő tárgyak leesését a mozgások koordinálatlansága vagy az esetleges túlmozgások esetén Testtartási aszimmetria miatt a mozgáskorlátozott tanulót célszerű a táblával szembe, középre ültetni (semmiképpen sem ültethető arra az oldalra, amely a deformitás irányával megegyező) Figyelembe véve a mozgáskorlátozott tanuló fáradékonyságát célszerű olyan helyre ültetni, ahol a pedagógussal folyamatos kapcsolattartása lehetséges. A csoport összetétele Az osztálylétszámok kialakításánál a mozgáskorlátozott tanulót három gyermekként kell figyelembe venni. Ajánlott, hogy egy csoportba két, legfeljebb három sajátos nevelési igényű tanuló kerüljön.(Kt. 3. sz. melléklete)
43
Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek Mozgáskorlátozott tanulók számára a többségi iskolák tantervei elfogadottak. A helyi pedagógiai programban érvényesíteni kell a habilitációs, rehabilitációs szempontokat, (Fejlesztő program), mely tartalmazza a fogyatékosság szerinti korrektív kompenzatív differenciált terápiás fejlesztés célját és anyagát, a speciális tartalmakat, a többszintű feladatadás lehetőségét, a követelményeket érintő változásokat. A tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, taneszközök, segédeszközök a 11/1994. MKM rendelet szerint: Speciális eszköz megnevezése fogyatékossághoz szabott eszközök
igazodó
állítható magasságú tábla
Mennyiség egyénre tanulói létszám szerint, tantárgyanként szükség, szerint pedagógiai programban foglaltak szerint tantermenként 1, mozgásfogyatékos tanulót oktató iskolában
A szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások, elsősorban a habilitációs, rehabilitációs tevékenység A szolgáltatásokat az iskola a törvénynek megfelelően biztosítja. A mozgáskorlátozott tanulók számára kötelező rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra negyven százaléka. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni. Ha ennél alacsonyabb a mozgáskorlátozott gyerekek száma, a tényleges létszámra eső óraszámot 8-cal kell osztani. (Kt. 52§ (6) A szakértői bizottság szakvéleményében meghatározza az adott tanulóra fordítandó rehabilitációs órák számát Az integráltan tanuló mozgáskorlátozott tanulók speciális mozgásjavító foglalkozásaira a javaslatot a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és rehabilitációs Bizottság előzetes komplex vizsgálat után adja. A mozgásnevelés, ami a speciális mozgásjavító foglalkozás gyakorlati színtere, ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók, motoros képességek, tevékenységek korrekcióját célzó gyógyító és pedagógiai eljárásokat, módszereket és eszközöket. A mozgásnevelés a tanuló mozgásszervi károsodásától és állapotától függően egyéni és csoportos foglalkozások, tornatermi, uszodai foglalkozások formájában működhet. A mozgásnevelés a gyógypedagógiai szakszolgálatokon keresztül utazótanári szolgáltatás útján oldható meg. A mozgásnevelés tanítására szomatopedagógia szakos gyógypedagógusok jogosultak. A speciális szakkezelések mellett a mozgáskorlátozott tanuló a társai testnevelés óráin is részt vehet, ennek mértékéről, módjáról szakember véleményét kell kérni.
44
A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Helyi tanterv Az iskola a mozgáskorlátozott tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a sérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. Az értékelés egyéni képességek, fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés figyelembe vételével történik. A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót mozgás- és pszichés állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Kiemelt fejlesztési feladatok az Irányelvek alapján Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. Információs és kommunikációs kultúra A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát érzi, mert olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával az életminősége javulhat.
45
Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákon is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Az előzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló előzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el. Testi és lelki egészség A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató munka fontos feladata. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom Az olvasás- és írástanítás - a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva - az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztásával történjen. Egyes tanulóknál a gépi írás elsajátítása teremt lehetőséget az írásbeli kommunikációra. Mivel a beszéd formája a sérülés függvénye, ezért annak a tartalmi részére kerüljön a nagyobb hangsúly.
46
Élő idegen nyelv A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazására. Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek nagyobb eredményességet tesznek lehetővé. Matematika Kiemelten szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek. A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás alapján történjen, a sérültségnek megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken. Ember és társadalom Szükség van a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlására. Meg kell ismertetni a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket. Ember a természetben. Földünk és környezetünk Az embertani, egészségügyi ismeretek tartalmazzák a tanuló diagnózisának ismeretét, az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelését. Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a tanulási környezet megfelelő alakítása teremti meg a tapasztalás lehetőségét. Művészetek A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás a dramatikus interakció és az alkotás. A felmentés bármely formája indokolatlan, minden esetben meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyeknek segítségével a tanuló alkotni képes. Informatika Az informatika tanítása szükség esetén az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, klaviatúravédő stb.) alkalmazásával történik.
47
Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azok tanulóhoz igazított egyéni használatának megtanítása segítségével válik lehetővé az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminőségének a javítása. Életvitel és gyakorlati ismeretek Olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges, amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása, önálló felnőtt élete, illetve a társadalomba való beilleszkedés során. A mozgásállapot alapján kitűzött célok határozzák meg az egyéni képességekhez igazodó feladatokat, az egyéni fejlődéshez szükséges eszközök alkalmazását, az önállóság elérését segítő praktikumok elsajátítását. Az életminőség javítását az segíti, ha a tanuló megismeri és gyakorolja a gyógyászati segédeszközök használatát, karbantartását és a velük való közlekedést. Testnevelés és sport A műveltségi terület elemei és feladatai az alábbiak szerint módosulnak. Elemek a) b) c) d) e)
A gyógytorna passzív és aktív eljárásai. A fizikoterápia módszerei és eljárásai. Korrekciós és gyógyászati segédeszközök alkalmazása. Hidroterápia és egyéb terápiás eljárások. A testnevelés mozgásanyagának (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok) sérülésspecifikusan adaptált formái. f) Adaptált sportfoglalkozások. g) A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz használatának megtanítása. Feladatok a) A károsodott mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja. b) A mozgásszervrendszer optimális működőképességének biztosítása. c) Az állapotromlás, másodlagos károsodások megelőzése. d) A motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés, mozgásigény, mozgástudat kialakítása. e) A reális mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre elő- és felkészítés. f) Tehetséggondozás különböző adaptált sportfoglalkozásokon keresztül. A fejlesztési követelmények jelentős eltérései miatt a helyi tantervekben a testnevelés tantárgyi elnevezés helyett a mozgásnevelés elnevezés javasolt.
48
Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges: a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar, beszédhiba, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése; a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elő; a tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, különös tekintettel a központi idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekek esetében a speciális szomatopedagógiai és logopédiai terápiára. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú programba; a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés; a diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni; speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre; az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyedi eszközök biztosítása; a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvű emberekkel történő kommunikációját és a média segítségével biztosítsa a számára elérhetetlen élményeket; a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása; alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció; a mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete. Követelmények és értékelés A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesítendők. Az iskola helyi tanterve – amennyiben szükséges – biztosítja az egyes évfolyamok követelményei teljesítéséhez az egy évnél hosszabb időt is. Amennyiben a szakértői vélemény kitér rá, az egyéni haladás megtervezésénél figyelembe veszi, hogy a szakértői vélemény szerint melyik tárgyból melyik évre fogja a tanuló utolérni társait. Mozgáskorlátozott tanulók esetében az iskola szükség esetén biztosítja az értékelés alóli felmentést. Fejlesztési terv Célja A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.
49
A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Feladatai Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása. Differenciálás. Folyamatos kapcsolattartás a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal. Tartalma és tevékenységei A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása. Fejlesztés gyógypedagógus közreműködésével. A foglalkozások feladata a sérült funkciók fejlesztése, a meglevő ép funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. A szükséges speciális eszközök használatának elfogadtatása, megtanítása. A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a tanító jelzései alapján határozza meg az iskola. Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás. Megfelelő motivációs bázis kialakítása. A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. A szülővel való szoros kapcsolattartás. Szükség esetén rendszeres korrepetálás. Követelmények A támasztott követelmények személyre szabottak és elsősorban a szakértői véleményben foglaltaknak kell megfelelniük. Az utazótanár feladatai Kapcsolatfelvétel az iskolával és a pedagógus tájékoztatása a gyermek állapotáról, és az ebből adódó pedagógiai kihatásokról. Javaslattétel a speciális eszközökre vonatkozóan. A pedagógus számára látogatási és konzultációs lehetőség biztosítása. A gyermek megfigyelése a foglalkozásokon, a tanórákon, személyes megbeszélés az intézmény vezetőjével és/vagy a gyermeket nevelő, tanító pedagógusokkal. Folyamatos kapcsolattartás a mozgáskorlátozott tanuló szüleivel/nevelőivel. Nagyobb gyermekeknél tájékoztatás mozgáskorlátozott gyermekek pályaválasztási lehetőségeiről.
50
A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló integrált nevelése oktatása (SNI.b) A tanulási, magatartási és beilleszkedési zavar meghatározása A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó, súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat.
51
Tanulási zavarok Összefoglaló kifejezés a különböző, nem képességhiányból eredő tanulási zavarokra. Dyslexia F 81.0 (Olvasási zavar): Az olvasási teljesítmény - az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva- lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. Dysgraphia F 81.1 (Írásbeli kifejezés zavar) Az íráskészség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva (vagy az íráskészség funkcionális becslése)- lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy az íráskészséget igénylő mindennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van jelen, az íráskészség nehézségei meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. Dyscalculia F 81.2 (Számolási zavar) A számolási képesség - egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva - lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre, vagy a számolási képességet igénylő mindennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van, a számolási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. Tanulási zavar Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik speciális tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom fent részletezett terület problémáit magában foglalja, amelyek együttesen jelentősen befolyásolják az iskolai teljesítményt, még akkor is, ha az egyes jártasságokat vizsgáló tesztekben mért teljesítmény nincs lényegesen a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárható szint alatt. A tanulási zavar hátterében sokszor koordináció-fejlődési zavar áll A motoros koordináció lényegesen alatta marad a személy biológiai kora és mért intelligencia alapján elvárhatónak. Ez megnyilvánulhat a motoros fejlődés különböző lépcsőfokainak késleltetett elérésében, dolgok elejtésében, ügyetlenségben, gyenge sportteljesítményben vagy a kézírás minőségében. Mindez kihat az iskolai teljesítményre vagy a mindennapi élettevékenységekre. Beilleszkedési és magatartási zavarok főbb formái Hiperaktivitás Figyelemzavar- ADHD szindróma Impulzivitás Magatartási zavarok Oppozíciós zavar Emocionális zavarok Kevert magatartási és emocionális zavarok A szocializáció zavarai TIC zavarok
52
Egyéb viselkedési és emocionális rendellenességek (nem organikus eredetű enuresis és encopresis, dadogás, hadarás, táplálási zavar, stb.) Iskolánk fejlesztési feltételrendszere a fejlesztés megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, ha szükséges a fejlesztés terjedjen ki az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is, a fejlesztő célú terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemeivé, a tanulókat a nevelés-, oktatásfejlesztés ne terhelje túl. Ennek érdekében meghatározzuk: a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását, a képességek fejlesztő célú korrekciójának területeit, a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. Az ellátás közös elvei: A feladatokat az intézmény dokumentumai tartalmazzák. E feladatok hosszútávúak és az iskola egész nevelési - oktatási rendszerét átfogják. A fejlesztő tevékenység szakmaközi együttműködésben valósul meg, szervezett, nyitott tanítási - tanulási folyamat, s a tanulók igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A fejlesztő tevékenység közös célja és feladatai: a hiányzó vagy dysfunkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális fejlesztő eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása. A fejlesztő tevékenységet meghatározó tényezők: a dysfunkciók típusa, súlyossága, a dysfunkciók kialakulásának ideje, a SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló életkora, állapota, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei, a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmaknak, tevékenységeknek, követelményeknek meg kell jelenni: a pedagógiai programban, a minőségirányítási programban tervezési és ellenőrzési szinten, helyi tantervben a tantárgyak programjában, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, egyéni fejlesztési tervben. A pedagógiai feltételeket a közoktatási törvény határozza meg. Többletszolgáltatásokat biztosít a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló számára.
53
Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege: órai differenciált foglalkozás, komplex képességfejlesztés, logopédiai terápia, gyógytestnevelés, pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Szakértői Bizottság szakértői véleménye, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján. Személyi feltételek A fejlesztő tevékenységeket végző szakemberek: gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus, pedagógus. Tárgyi feltételek A fejlesztő tevékenységekhez szükséges tárgyi feltételek: Helyiségek: o tanterem, o fejlesztő szoba/logopédiai helyiség, o tornaterem, o pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba . Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása: Ktv. 121.§. (1) 28. A fejlesztő szoba tárgyi felszereltsége a helyi fejlesztés minél sokoldalúbb megvalósítását hivatott szolgálni: o tér az elemi mozgásformák gyakorlásához (pl.: iránygyakorlatok vagy feszültségoldó o mozgások, ismeret-rögzítést elősegítő mozgássorok stb.), o variálható (szét-és összetolható) tanulói asztalok, o 6 db szék, o szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére), o 200x60 cm-es tükör, o fejlesztő eszközök, könyvek, játékok, o nyitott és zárható polcok (szekrények), o tárolók dobozok, o tábla (krétához és filctollhoz való), o fogas, o szeméttároló. Pszichológiai vizsgáló, tanácsadó szoba tárgyi felszereltsége: o 1 db asztal, o 4 db szék, o 1 db gyermekasztal, o 4 db gyermekszék, o 1 db zárható szekrény, o 1 db nyitott játék- és könyvespolc, o szőnyeg (legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére),
54
o 1 db fogas, o tesztek (Nevelési Tanácsadó hatásköre), játékok. Az együttnevelés szubjektív tényezői A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a szubjektív tényezők. Biztosítani kell: a SNIb. és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló beilleszkedését és együtthaladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását, a Szakértői Bizottság, és a Nevelési Tanácsadó által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe, a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítését, a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvető tényező továbbá, tanulásszervezésben.
hogy a pedagógusok jártasak
legyenek differenciált
A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés az osztály valamennyi tagjának számára kedvező. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. A szülők szerepe, befolyásoló hatása is jelentős a fejlesztés hatékonysága szempontjából. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott, optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a fejlesztő pedagógussal. Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, érezzék, hogy ők is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem SNI, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséget nem mutató) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertessék az osztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fogalmát, a miben vagyok erős, miben vagyok gyengébb nézőpontjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet.
55
Együttműködés a szakemberekkel: az iskolánk a sajátos nevelési igénynek, létszámnak megfelelő szakembereket biztosít. A fejlesztő pedagógus feladata sokrétű: egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi a gyermek fejlődését, koordinálja a fejlesztő munkában résztvevő más szakemberek munkáját, kapcsolatot tart az osztályban tanító többi pedagógussal, folyamatosan konzultál velük, segíti a szakvélemény értelmezését, szakmai támogatást, tanácsadást nyújt a dysfunkció specifikus fejlesztése érdekében, javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kiválasztására, speciális módszerek alkalmazására. A helyi tantervbe beépülő elemek, az SNIb. és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztését segítő program A részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. Kiemelt célok, feladatok Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. A tanulási zavarok/nehézség kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. Tankötelezettségük teljesítését több szakember segítségével végezzék. Az SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. Kudarctűrő képesség növelése. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a fejlesztés tanítási-tanulási folyamata azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel valósítható meg. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatoknak minden műveltségterületen meg kell jelennie. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet.
56
Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív és beszédközpontú (kommunikálható) módszereinek előtérbe helyezése javasolt, az SNI.b és a tanulási nehézséggel küzdő tanulóknál az első és második osztályban erre fokozott figyelmet kell fordítani. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi területen a szenzoros mozgáskoordináció fejlesztése javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést, (kis lépések, többoldalú, egyszerűsített, megismételt magyarázat). Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek (csoportmunka) és módszerek (projektmódszer, időkeretek rugalmas kezelése) előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Dyslexia A dyslexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Dysgrafia Dysgrafia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának és alapkultúrtechnikaként való alkalmazásának folyamata. A formai-kivitelezési problémák mellett rendszerint tartalmi jellegzetességeket is találunk: az olvasáshoz hasonlóan az írásban is megjelennek betűtévesztések, kihagyások, betoldások, perszeveratív ismétlések. Az összkép többnyire kevéssé tagolt, átjavítgatott, sokszor maszatos, nehezen követhető. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a dysgrafiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskoláskorban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,
57
az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, illetve a többféle érzéklet összekapcsolódásával megerősített rögzítés, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, illetve többféle érzéklet összekapcsolásával segített rögzítéssel, olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, hang - betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése, makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő ), figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, toldalékok körültekintő olvasása, olvasástechnika, tempó fejlesztése, olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, minimum 2 évre kiterjesztve, olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, segítő környezet folyamatos rendelkezésre állása, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. A megvalósítás szinterei minden tanórán, fejlesztő foglalkozáson, felzárkóztató foglalkozáson. Dyscalculia A dyscalculia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Nehezítetté válik az érzékelés-észlelés folyamata, a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, a fogalmak kialakulása, a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, valamint az emlékezet és a figyelem. A dyscalculiás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése,
58
a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, az érzékelés - észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, A megvalósítási színterei matematika óra, fizika óra, kémia óra és minden számolással kapcsolatos tevékenység, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozás. Fejlesztési lehetőségek tantárgyakra lebontva: Tantárgyi fejlesztő feladatok: Magyar nyelv és irodalom Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Beszédfejlesztés, aktív szókincs erősítése, helyes ejtése. Verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése. Hang-betű kapcsolat kialakítása, fonéma-alkalmazás fejlesztése. Betűtévesztések kiküszöbölése. Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között. Olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző vagy diszlexia-prevenciós módszerrel. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Idegen nyelv Speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel. Egyszerű élethelyzetek játékos modellezése. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Informatika A számítógép működési elvének megismerése, a folyamatok megértése. A számítógép felhasználhatósága a mindennapokban. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Matematika Számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén. A mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Szövegértés, lényeg- kiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása. Az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlás. Problémamegoldó képességfejlesztés. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Történelem, Ember és társadalomismeret, Etika, Hon- és népismeret Önismeret, reális önértékelés, kommunikáció fejlesztése minden műveltségi területen. Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye.
59
A feladatok, a fejlesztendő képességek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, a fejlődés útjai, módjai és kialakításuk időtartama módosulhat. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz, Egészségtan Rajzos vázlatok készítése. Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése. Számonkérésnél az időtényező növelése, lehetőség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli). Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése. Számítógép használat. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Környezetismeret Tér- és időviszonyok kialakítása, tájékozódási ismeretek kialakítása. Életszerű helyezetek megtapasztalása. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Ének-zene Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. A kommunikációs és metakommunkációs képesség fejlesztése. Kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása. Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Vizuális kultúra, Technika Az önkifejezés lehetőségének megteremtése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Tánc- és dráma, Mozgókép és médiaismeret Látás, hallás, mozgás koordinált működtetése. Komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésében fontos feladata van. Tantárgyi fejlesztő feladatok: Testnevelés Szenzoros integrációs programmal fejlesztés vagy gyógyúszás. Testséma biztonságának kialakítása. Látás, hallás, mozgás koordinált működése. Helyes magatartási szokások kialakítása. Jellemtulajdonságok fejlesztése. Személyiség formálása csoport ill. csapatjátékokon keresztül. Kudarctűrő képesség növelése. Hiperkinetikus vagy aktivitászavar/nehézség, a figyelemzavar/ nehézség Hiperkinetikus vagy aktivitás zavar A halmozott fejlődési zavar a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A hiperkinetikus vagy aktivitás nehézsége, illetve a figyelmi nehézség esetében ugyanezek a tünetek jelennek meg, csak enyhébb fokban.
60
A percepció minden területét fejleszteni kell: a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket, a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel feltétlenül szükséges. A megvalósítás szinterei tanóra, fejlesztőpedagógiai foglalkozás, pszichológiai ellátás. Magatartási-beilleszkedési nehézség Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A megvalósítás szinterei tanóra, fejlesztőpedagógiai foglalkozás, pszichológiai ellátás. A pedagógiai célú fejlesztő foglalkozásokat a tanórai foglalkozásokon túl is biztosítjuk. Ktv. 30.§. (2), Ktv. 30.§. (7), Ktv. 52.§. (6) Ez jelenik meg az iskola óratervében, mely az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézség típusától függően az évfolyamra meghatározott heti tanórák óraszámának 15-50%-a lehet. Követelmények és értékelés A helyi tantervben az SNI és a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal/nehézséggel küzdő diákok egyéni sajátosságainak megfelelően vesszük figyelembe az egyes tantárgyak témaköreire, tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlásokat. A tanulmányi követelmények megegyeznek a nem SNI-s, illetve a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel nem küzdő tanulók követelményeivel. Ehhez azonban a tananyagban mennyiségi, minőségi szelektálásra, a tanítási, -tanulási folyamat módszerében, eszközeiben, időkeretében differenciált, rugalmas kezelésre van szükség.
61
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye, valamint a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye, javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, vagy a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló tanulóknál. Ktv. 30.§. (9) Az értékelésre-minősítésre vonatkozó szakértői vélemények, illetve szakvélemények mindig az adott tanuló szükségleteire fogalmazódnak meg. Például: döntően szóban adhasson számot tudásáról, hogy elakadásnál megsegíthető legyen, illetve, hogy tudása reálisan számon kérhető legyen. Differenciáltan a segítségadásban: Ha azonos tananyagot dolgozunk fel, a tanulási nehézséggel küzdő gyermek több segítséget igényel pl.: a feladat megismétlése nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladatok kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás (algoritmus) stb. Differenciáltan a feladatok szintjén: Írásos munkáit differenciáltan értékeljék. Több idő, illetve arányosan kevesebb feladat, vagy különböző nehézségi fokozatú, a tanuló képességeihez alakított feladatok adása. A feladatok technikai kivitelezése: íráskészség esetén csak egyeztetés, színezés, összekötés. Exteriorizációs szint: inkább felismerés, megnevezés legyen a feladat, mint alkalmazás, reprodukció tehát rétegfeladatok legyenek! Utasítások (egyszerre egy, az is egyszerűsítve). Segédeszközök használata: pl. számológép, számítógép az írásos munkákhoz, korong, pálcika, színes rúd készlet, táblázatok, szorzótábla, helyesírási szabályzat, értelmező szótár, stb használata. Differenciáltan a tevékenységek szintjén: A tanórán való részvétel kötelező, de érdemjegyet ne kapjon. Differenciáltan a szociális keretek szintjén: Egyedül, párban, kiscsoportban tanuljanak. A tanulási nehézséggel küzdő gyermeknél hasznos lehet, ha társsal vagy társakkal dolgoznak (ösztönzés, segítség oldja az elszigeteltséget, kontroll stb.). Differenciáltan a tanulási stílus szerint: Vannak vizuális, illetve auditív vagy motoros területre támaszkodó, illetve kombinált típusú tanulók, akiknél megerősítő hatású lehet az egyszerre több csatorna. Differenciáltan a célok szintjén: Érdemes egy minimális, de működőképes és szilárd tudást kiépíteni, amire a következő szint ráépíthető. Differenciáltan az értékelésben: Az osztályozás önmagában nem elég. A szöveges értékelés a tanulóknak szóljon, utaljon az önmagához mért fejlődés ütemére. A kötelező órakeret terhére az iskola foglalkoztatást szervez (kimehet a tanuló az óráról egyéni fejlesztésre)
62
A matematikai gondolkodásban megnyilvánuló számolási nehézségeket vegyék figyelembe minden olyan tantárgyban, ahol számolásos tananyagrészek vannak, illetve ezek a munkák nem értékelhetőek (pl: fizika, kémia esetében). A helyesírás értékelése alóli felmentés. A külalak értékelése alóli felmentés. Tantárgyi felmentés. Az első évfolyamon az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló számára egyéni továbbhaladást engedélyezhet az igazgató, vagyis a gyermek haladása eltérhet osztálytársaitól egyes tantárgyakban. Ktv. 70.§. (7) (8) (9) (10). A SNI gyerekek teljesítménye nem vethető össze a többségével, nem fejezhető ki érdemjegyekkel. Jellemzően szöveges, vagy százalékos értékelést alkalmazunk. A továbbhaladás – azaz a következő évfolyamba lépés – feltételének érvényesítésekor figyelembe vesszük a szakértői véleményben foglaltakat is. Az értékelő folyamat szerves része a szülő tájékoztatása, illetve az eredmények értelmezése, a jövőre vonatkozó tennivalók meghatározása. Különös gondot fordítunk arra, hogy a tanulók eredményeit diszkréten kezeljük, azokat csakis a szülőjével, és a tanulóval osztjuk meg, nem az osztály nyilvánossága előtt. Az egyéni fejlesztési terv Célja A törvény által meghatározott és a szakértői/szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása. A sajátos nevelési igényből és tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokból/nehézségekből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Az osztály, a többi tanuló bevonása fontos, ismerniük kell a pedagógus állásfoglalását, az értékelés szempontjait, a „miért másképp” kérdések felmerülése miatt. Feladata Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével. Differenciálás a szakértői/szakvélemény alapján. A pedagógus, a fejlesztő pedagógus és a Nevelési Tanácsadó munkatársának folyamatos kapcsolattartása, egymás munkájának kiegészítése, segítése. Tartalma és tevékenységei A tanulóról kapott szakvélemény alapján az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a a tanuló nevét, osztályfokát, a fejlesztendő területeket, az ütemezést, az eszközöket, módszereket. A dysfunkciók fejlesztése, a meglévő, jól működő funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. A tanulók problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint a pedagógusok jelzései alapján kerülnek meghatározásra. Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva valósuljon meg a mennyiségi és minőségi differenciálás. Megfelelő motivációs bázis kialakítása.
63
A másodlagos tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása. Követelmények A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása. A támasztott követelmények mindig személyre szabottak és a szakértői/szakvéleményben foglaltakra épüljenek. Az alapfeladatok rangsorolása A bevezető és a kezdi szakaszban (1-6. osztály) kiemelt hangsúlyt fektetünk az alapvető készségek elsajátítására: az olvasás, írás, számolás, szóbeli-írásbeli kifejezőkészség terén az alsó tagozatban olyan szintre akarjuk juttatni tanulóinkat, hogy azok révén önálló ismeretszerzésre, tananyagfeldolgozásra legyenek képesek. A dyslexiás tanulók az alsó tagozatban már megszokott módon állandó segítséget kapnak az órákon a tananyag-feldolgozáshoz, mert a dyslexiás tanulók számára eredményes fizika, matematika vagy történelemoktatás csak a szükséges nyelvezet elsajátítása után képzelhető el. Ezek a segédeszközök egyébként a nem dyslexiás többség számára is, mint többletgyakorlási lehetőségek jó szolgálatot tesznek az ismeretek elmélyítésében. Szükség esetén a felső tagozatos tanulóknál se szakadjon meg az alapkészségek fejlesztése. Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink Iskolán kívüli együttműködési lehetőségeink: Szülők, Pedagógiai Szakszolgáltató Központ, Pályaválasztási Tanácsadó, Szakorvosok, házi gyermekorvosok. A tanulók képességeit folyamatosan értékeljük, kontrollvizsgálatok a szakértői bizottságnál, szöveges értékelés a fejlesztő napló alapján, konzultálunk a szaktanárokkal, szülőkkel, megjelöljük a további feladatokat. Tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Az iskola cél- és feladatrendszerének teljesítése érdekében, jelenleg legfontosabb a többségi pedagógusok szemléletmódjának alakítása, valamint a speciális helyiségek kialakítása, a meglévők kiegészítése, valamint a speciális eszközök, felszerelések gyarapítása. Ennek érdekében továbbképzési tervet készített az intézmény vezetősége, és csoportokban, önképzés keretében készülnek a kollégák a feladatok vállalására, módszertani kultúrájuk fejlesztésére. Az innovatív munkába bekapcsolódó nevelők rendelkezzenek a szükséges szemlélettel, magas szintű pedagógiai-, pszichológiai képességekkel. Értékelő esetmegbeszélések biztosítása. Módszerek egyéni fejlesztési tervek készítése, az egyéni fejlődés folyamatos dokumentálása, egyéni fejlesztő lapok készítése, heterogén osztályszervezés.
64
Az integrációt segítő módszertani elemek Az integrációt segítő módszertani elemek: A pedagógusaink alkalmazzák a differenciálást, a speciális eljárásokat, ezzel hozzájárulunk az együttnevelés - oktatás sikeréhez. Óráinkat, foglalkozásainkat úgy tervezzük és szervezzük, hogy felkeltse és fejlessze a tanulók kíváncsiságát, tanulási kedvét. A hibákat a tanulási folyamat szükséges velejáróinak tekintjük. A segítségnyújtáskor az öntevékenységet erősítjük – azt szeretnénk, hogy a tanulók csak annyi segítséget vegyenek igénybe, amennyire szükségük van. Így érhetjük el önállóságuk, önbizalmuk és egyéni képességeik fejlődését. A házi feladat értelmes kiegészítője a tananyagnak, a differenciált képességfejlesztés egyik fontos eszköze. Tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása A továbbhaladás feltételeinek biztosítása: A kidolgozott pályaorientációs program kihasználása, adottságok, képességek szerint növekedjen a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók körében az érettségit adó intézményekben való továbbtanulás. Kidolgozzuk a továbbhaladás feltételeit. Az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarral/nehézséggel küzdő tanulóink rendszeresen járnak iskolába, részt vegyenek a fejlesztő foglalkozásokon. A 8. osztályos tanulókat sikeresen tudjuk beiskolázni a középiskolákba.
65
X. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, a szegregációmentes környezet kialakítása, fenntartása alapvető jelentőségű. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása iskolánkban kiemelt feladat. Az egyenlő bánásmód követelményét intézményünkben érvényesíteni kell, különösen:
az oktatásba történő bekapcsolódás, a felvétel, az emeltszintű oktatásba bekapcsolódás során, a tanulmányi követelmények megállapítása és a teljesítmények értékelése során, az iskolai élethez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint a nevelésben-oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
Iskolánkban nem működhetnek olyan szakkörök, és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek: a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.);
a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok);
az iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.). A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.
Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.
Drog- és bűnmegelőzési programok (7-8. DADA-program ).
Mentálhigiénés programok.
Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés ( iskolaújság, levél…).
Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön.
66
Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.
Táborozási hozzájárulások.
Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.
A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai.
A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése.
A továbbtanulás irányítása, segítése.
67
A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésénekoktatásának megszervezését, amely forma bevezetését intézményünk támogatja. A képesség-kibontakoztató felkészítést célzó rendelet előírja, hogy a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési- és továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a gyermekhez, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek gyermekeink részesei. Ha integrációs nevelésünk ezt a célt eléri, működőképessé válik. Intézményünk a kialakított struktúrát pedagógiai programunkkal és helyi tantervünknek megfelelő tartalmakkal töltötte meg. I.
Alapelveink:
Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át, nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. A gyermekekkel szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat, és ezzel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani. A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) tudás birtokába kell juttatni.
68
II.
Általános céljaink:
A kompetencia alapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjának összekapcsolása (a NAT és IPR). Az iskolai program – építve több hazai és nemzetközi iskolafejlesztő program legjobb tapasztalataira – egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül, azzal kölcsönhatásban, fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a gyermek kapcsolata. A gyermekeken keresztül az iskolába járó gyerekek családjaira is hat. Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: Minden tanköteles korú gyermek integrált keretek között nevelődjön. Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit. A szülő, a család, (mint partner), résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a családiskola- gyerek közötti kommunikáció. Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk. Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése. Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk. Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat. III. Konkrét céljaink: Helyi, speciális céljaink A különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók fogadása, együttnevelése terén: Az osztályokban lévő hátrányos tanulók aránya továbbra is megfeleljen a jogszabályban előírtaknak. Képességek, készségek mérése az 1. osztályban és a többi évfolyamon a minőségirányítási programban leírtak szerint. Az egyéni képességek fejlesztése, a részképesség hiányának feltárása, ezek módszeres kezelése (mérések, egyéni és csoportos terápia, fejlesztő órák, korrepetálások). Az egyéni különbségekre alapozott oktatás, nevelés.
69
-
-
Az integrációt segítő módszerek, programok, fejlesztések megvalósításához szükséges feltételek megteremtése: megfelelően felszerelt terem demonstrációs taneszközök készség-és képességfejlesztő eszközök, játékok korszerű, tanítást- tanulás segítő számítógépes programok képesség-kibontakoztató könyvek A továbbtanuláshoz szükséges alapkompetenciák megszerezése. Vonzóbbá, elmélyültebbé tenni az oktatást. A tanulók motiváltságának növelése. Tevékenységközpontú, művészeti jellegű foglalkozások megvalósítása. Sikerélményhez juttatása mind több hátrányos helyzetű tanulónak. Lehetőséget adunk az iskolai számítógépek szabad, saját célú felhasználására. A kulturális hátrányuk enyhítése: színház, kiállítás múzeumlátogatást szervezünk Könyvjutalmakat osztunk Kreativitást fejlesztő programokat szervezünk Könyvtárhasználati órákat tartunk
Céljaink a multikulturális tartalmak területén Fő célunk a másság elfogadtatása, megismertetése, tisztelete, tudatos vállalásának erősítése. Kölcsönös, tudatos figyelem kialakítása más kultúrák (romakultúra) irányába. Ennek érdekében osztályfőnöki órák, napközis szabadidő keretében tartunk ilyen jellegű foglalkozásokat. Céljaink a szülővel történő kapcsolattartás terén -
Erősítenünk kell a szülő-szülő közti kapcsolatokat. Ennek módjai lehetnek az osztályokon belüli közös (gyerek, szülő, tanár) kirándulások, sportversenyek. A szülők nevelési kultúrájának segítése céljából egészségügyi-, pedagógiai előadásokat szervezünk a leendő elsős tanulók szüleinek. A közös kapcsolattartás bevált formáit a közös iskolai célok érdekében tovább erősítjük.
Céljaink a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer terén -
Az alsó tagozatra kidolgozott szöveges értékelést alkalmazzuk tovább, felmenő rendszerben. A folyamatos értékelésre törekszünk. Biztosítjuk az új pedagógiai programok, tanítási módszerek megismerését. Pedagógus tréningeket szervezünk (kompetencia alapú oktatás témájában)
70
IV.
Az iskolába való bekerülés előkészítése
Az óvodából az iskolába való átmenet segítse, beilleszkedést segítő programok Cél: -
A kölcsönös bizalom kiépítése az iskola és az óvodák között. Egymás munkájának megismerése. Az óvodásokkal (szüleikkel) az iskolai élet megismertetése.
Tervezett tevékenységek: -
Tanítók látogatása a partner óvodákban Az óvodai nagycsoportok látogatása az iskolában Előzetes információgyűjtés a beiratkozott tanulókról Bemeneti mérések elvégzése, hogy segítséget nyújtson a gyermekek egyes képességeinek a megismeréséhez, az iskolaérettségi szint megállapításához Mérések kiértékelése Óvónők nyomkövető látogatása az intézményben, hospitálások, esetmegbeszélések, bemenet vizsgálati eredmények ismertetése Az első osztályosok látogatása a partner óvodákban
Várható eredmények: -
Az óvodások ismereteket szereznek az iskolai életről, megismerik, iskolánk épületét. A tanévnyitón ismerősként köszöntik tanítóikat. A leendő szülők időben megismerik a nálunk folyó oktató-nevelő munkát. A tanítók az előzetes tájékozódások, mérések, beszélgetések alapján egyénre szabottan kezdhetik a kis diákok oktatását. Ezek tükrében könnyebbé válik az óvodából az iskolába való átmenet.
Heterogén osztályok kialakítása a jogszabálynak megfelelően
V.
Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése
Szülői házzal Célja: Háromoldalú megismerés, ismeretszerzés (szülő az iskoláról, iskola a családról, családok a családokról). Iskolai és szülői levárások egységesítése. Egymásközti kommunikáció fejlesztése. Segítségnyújtás.
71
A kapcsolat formái, gyakorisága felelőse -
Családlátogatások Szülői értekezletek - évente négy alkalom Fogadóórák - szülői igény alapján Szülői munkaközösségi megbeszélések, évente kétszer az aktuális kérdésekben Közös programok a családokkal. Kirándulások, versenyek Nyílt napok - évente kétszer Közös program a nagycsoportos óvodások szüleivel Problémamegoldó esetmegbeszélések
Közös fejlesztési cél -
Háromhavonta közös árnyalt értékelés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban. A szülők egymásközti kapcsolatának erősítése. A szülői aktivitás növelése a közös célok érdekében.
Gyermekjóléti Szolgálattal A kapcsolattartás célja: A gyermekek védelme, jogaik biztosítása. Szociális segítségnyújtás. Ahol szükséges a családi életvitel követése. Igazolatlan hiányzások csökkentése. Kapcsolattartó személy: ifjúságvédelmi felelős. A kapcsolat formái: Nevelési értekezleten tájékoztató a tanároknak. Szülőkkel közös esetmegbeszélések (eseti jelleggel). Közös családlátogatások (eseti jelleggel). Családgondozás. Pedagógiai Szakszolgálattal Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság, Védőnői Hálózat Célja: Kapjunk segítséget, konzultációs lehetőséget a problémás gyermekek esetén. Nyújtsanak segítséget a szülők nevelési kultúrájának emeléséhez. Módszertani tanácsokkal segítsék munkánkat. A kapcsolattartás formái: Nevelési értekezlet, műhelymunka, bejelentkezés alapján beszélgetés (eset jelleggel és szervezett keretek közt, felelős: igazgató), éves munkaterv szerint. Fórum a leendő elsősök szüleinek (az adott év februárja) éves munkaterv szerint.
72
Középfokú oktatási intézményekkel Kapcsolattartás formái: Általában hová tanulnak tovább a gyermekek, hogyan zajlik a nyomon követés. Utánkövetési rendszer - kikkel, milyen módszerrel, sűrűséggel zajlik. Cél, hogy ne csak bekerüljenek, benn is maradjanak a középfokú intézményekben. Kisebbségi önkormányzatokkal CKÖ Civil szervezetekkel Elsősorban pl. a …………………..Alapítvánnyal.
VI.
A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei
1.
Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek
1.1.
Az önálló tanulást segítő felkészítés
1.1.1. A tanulási és magatartási zavarok kialakulásának megelőzésére, illetve a meglévő zavarok kezelését végezzük a szakszolgálat szakemberének bevonásával. 1.1.2. Kreatív tevékenységre épülő foglalkozások A délutáni szabadidő keretében kerül megszervezésre. Célja, hogy támogatást kapjanak a tanulók saját ötleteik, érzéseik kifejezésére, mindig új és a szituációnak megfelelő módon cselekedjenek. 1.2.
Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése
1.2.1. A tanulásban lemaradást mutató tanulóinknak a tanórai differenciáláson túl felzárkóztató egyéni foglalkozásokat szervezünk a szükséges tantárgyakból 1.2.2. Az iskolánk fő célkitűzései között szerepel a környezetvédelem és az ennek megfelelő magatartás kialakítása. 1.3.
Szociális kompetenciák fejlesztése
1.3.1. Közösségfejlesztő programok indítása – tanévenként – az éves munkaterv jelöli ki a konkrét programot 2.
Képesség kibontakoztatást (integrációt) segítő tanórán kívüli programok
a teljes napközis program a sportköri foglalkozások (torna, kosárlabda, labdarúgás) szakkörök o számítástechnika o német o matematika
73
o o o o o
3.
magyar rajz dráma énekkar mesekuckó
korrepetálások: o magyar o matematika o angol o német fejlesztő foglalkozások osztály- és iskolai rendezvények vetélkedők, tanulmányi, művészeti- és sport versenyek tanulmányi kirándulások színház, könyvtár, mozi, múzeumlátogatás, rendhagyó irodalom- osztályfőnöki- és könyvtári órák hittan
Képesség kibontakoztatást (integrációt) elősegítő módszertani elemek
Differenciálás, egyéni bánásmód A különböző képességű, illetve eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről való gondoskodás, a differenciálás egyik fő feladatunk. A differenciálás jelenti: az egyéniségek kibontakoztatását, akár az úgynevezett átlagos képességű, akár tehetséges, vagy a hátrányos, szociokulturális közegben nevelkedett, hátrányokkal küzdő gyermekek csoportját tekintve. A differenciálás iskolai alkalmazása során minden tanulónak el kell sajátítania a törzsanyagot, a továbbhaladáshoz szükséges minimumot. Ahhoz kell megtalálni a differenciálási formákat, hogy ezt a minimumszintet minden gyermek elérje. A tehetségek kibontakoztatása éppen úgy feladatunk, mint a lemaradók felzárkóztatása. A minden gyermek egyéni fejlettségének és tempójának megfelelő haladásban látszik a megoldás kulcsa. A tanári differenciálás, a személyiségfejlesztés automatikusan felbontja a hagyományos frontális munkaszervezést, ami több csoportos-, páros- és egyéni önálló munkát igényel. A csoportmunka iskolai alkalmazása: Akkor van jelentősége, ha a tanulók már megismert tananyaghoz hasonló anyaggal ismerkednek. A csoportok létszáma általában 3-5 fő.
74
Kooperativitás Mindennapi munka eredményes elvégzéséhez szükséges a rend és kiszámíthatóság, ami a tevékenységben résztvevőtől együttműködési készséget kíván. Az együttműködő partnerek összetett emberképet alakítanak ki maguknak, és igen erős késztetést éreznek arra, hogy partnereikről információkat szerezzenek. Pedagógusoknak az együttműködés, feladatuk ellátásához feltétlenül szükséges elvárás. Milyen speciális hatásokat fejt ki az egyénre az együttműködés: az együttműködő egyének pozitív kölcsönös függésbe kerülnek nagyobb mértékben tudják helyettesíteni egymást, mint pl. a versengő felek egymás cselekvéseit pozitívan értékelik Eredmény: az együttműködő csoportok kedvelik egymást az együttműködést előtérbe helyezik a versengéssel szemben hisznek egymás taníthatóságában jobban szeretik az iskolát, mint a kooperációban részt nem vevő társaik közöttük megszűnik a megosztó idegenkedés Következtetés: Az iskolai osztály boldog színtere is lehet a gyermekek életének. Az együttműködés jótékony hatása a tanulási helyzet szerves részeként mintegy kiegészítheti a hagyományosan versengésre ösztönző iskolai környezetet, megkönnyítheti a pozitív személyközi kapcsolatok és attitűdök kialakulását, valamint segítheti a tanulást. A kooperatív stratégiák érvényesülésének a következő előfeltételei vannak: azonos helyzetmegítélés racionális gondolkodás jóindulat azonos értékrendszer az információk visszacsatolása Tanulmányi munkában az együttműködés alapja a megismerés, elfogadás és kötődés. A nevelőnek meg kell ismernie tanulói erényeit, gyengéit. Úgy kell alakítani, hogy a tanulók megismerhessék egymás erősségeit, gyengéit. A rangsorképzés sokféle legyen, sokféle szempont szerint jöjjön létre. Segítse az önismeret, önbecsülés kialakulását, megtartását. Őrizze meg az egyén személyiségét /másságát/. Mindenki azt a részfeladatot végezze, vállalja el, amire kompetenciái „feljogosítják”. A közös siker egyéni kielégülést, munka és feszültség feloldás is legyen. Projekt módszer A projekt nem más, mint eredményes együtt alkotó tevékenység. A projekt módszer az általános iskolai oktatásban újszerű, modern sok felkészülést kíván, de megéri, hiszen leegyszerűsödik a nevelési helyzet, sok új technikát, módszert ilyenkor próbál ki, tanul meg a tanuló és a tanár-diák viszony is elmélyülhet. A projekt módszer elsősorban az együttműködő tanulási technikán alapul. A projekt végére a tanulócsoporttól tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, kapunk.
75
Célja: A projekt módszer az integrációs programban a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók aktivizálására, motiválására, kommunikációs készségük erősítésére, együttműködési készségük fejlesztésére igen alkalmas. A sokrétű feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező tanulóknak alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére a csoportmunka megoldására. A projekt tanítás elősegíti a tanulási folyamatban való részvétel magasabb szintjét: a diákoknak alkalmazniuk és rendszerezniük kell az egyéb tantárgyak tanulása során szerzett tudásukat és készségeiket a tanulók is új szerepet kapnak: önállóságot, magukért és másokért is felelősséget kell vállalniuk a projekt módszer arra is alkalmat ad, hogy fejlesszük a tanulók professzionális magatartását. Tevékenységek: A tevékenységek a projekt csapat által elvégzendő feladatok. A tevékenységek általában a projekt irányításának jellegét tükrözik, azt a módot, amellyel a ráfordítások meghozzák a kívánt eredményeket. Minden egyes eredményhez általában egy vagy több tevékenység járul: a csapat- csoport kialakítása a projekt menetrendjének elkészítése a projekt végrehajtása a beszámoló készítése az eredmények ismertetése, a munka értékelése A projekt munkaformái: (némelyikét a hagyományos oktatás keretén belül is alkalmazzuk) Csoportmunka, könyvtári kutatás, szakkönyvek megismerése, telefonálás, plakátkészítés, fényképezés, interjúkérdések összeállítása, interjúkészítés, számítógépes adatfeldolgozás, videofelvétel,- beszámoló készítés, szituációs játékok, drámapedagógia alkalmazása stb. A megvalósítás módja: A projektet a tanulóknak önállóan kell kidolgozniuk a csoportmunka keretén belül. A sok önálló munkát is igénylő feladatok innovatív problémamegoldást, leleményességet, művészi / zene, tánc, dráma, rajz, / képességeket is igényelnek. A projekt mindenkitől /tanártól, diáktól / a közösségi tanulás fontos elemeként csoport munkát követel meg. A csoportmunka megkívánja, hogy a csoport tagjai érdeklődésüket összehangolják, a gondokat körülírják megoldást, találjanak rá. A projekt során a tanár nem tanít, hanem irányít, azáltal, hogy információkat ad, vagy szerepekre utal, vagy megjelöli az információ forrásait, rávezető kérdéseket tesz fel, elmondja megjegyzéseit, megerősít. Mindezekhez szükséges egy jól megtervezett, logikusan felépített és mindenre kiterjedő projektleírás. Ennek fő fejezetei: tervezés információ-gyűjtés előterjesztés végrehajtás feldolgozás beszámoló projekt bemutatása értékelés, utóélet
76
Alkalmazása: A projekt rendszerű oktatást elkezdhetjük az általános iskola első osztályosaival is, hiszen az önálló munka végzéséhez már nem kicsik. Fokozatosan minden osztályban alkalmazhatjuk. Az alsó tagozaton egy osztályt tanító rendszerben könnyebb a projekttervezés. A felső tagozaton - pl. 5. oszt. - projekt oktatása több tantárgyat is érint ezért célszerű több kollégát bevonni a munkába, de jó, ha az osztályban tanító minden kollégát tájékoztatjuk az aktuális projektről. A projekt lebonyolítás időtartama szerint lehet: egy nap / témanap/ egy hét /témahét/ 3 hetet meghaladó projekt Várható eredmények: Az integrációs programban részt vevő, de a többi tanuló magatartásában is elérhetjük, hogy: a leendő foglalkozásuk felé való irányultság az együttműködés a kommunikáció az önálló tanulás legyen az igényük A heterogén összetételű osztályokban a tanulók eltérő tudásszintjének kiegyenlítése, a hátrányos helyzetűek lemaradásának kompenzálása. A projekt oktatás segíti a valóságos problémák kollektív megoldásában megszerzendő jártasságot. A tanulók fokozatosan szembekerülnek döntéseik következményeivel. A közös alkotás, a közös siker, az együvé tartozás elmélyítése is a projekt eredménye.
Drámapedagógia Valójában gyermek-csoportpszichoterápiás munkának vehető a drámapedagógia alkalmazása az integrált oktatás folyamatában. A dramatikus formák csak kisegítői az oktatás hagyományos formáinak: - a tananyag bizonyos részei drámával - plusz tudás nyújtása dramatikus eszközökkel A cél: így a rejtett vagy elfojtott személyiségjegyek felszínre hozatala – jó, rossz egyaránt, hiszen valójában ez fogja mutatni az utat a pedagógus munkájához. Feladat: a gyermek megismerése – ez elsősorban önmegismerésen/gyermek/ alapuljon –a személyiségfejlesztő módszerek alkalmazásával. Személyiségfejlesztés és drámapedagógia: ismert kell, hogy legyen a pedagógusok számára, hogy a dramatikus tevékenységi formák csoportosítása négy szempont szerint történik: 1. Gyakorlatok 2. Dramatikus játék 3. Színház 4. Tanítási dráma Ezek közül a gyakorlatok elsősorban és a dramatikus játék, ami mindenfajta tanítási órán szabadidős programok során alkalmazhatóak (humán-, reál tárgyak, az osztályfőnöki órák) Az egész módszer a játékon alapul, ami alapeleme a gyermeki létnek. Ez történhet frontálisan, ezen belül kiscsoportos munkaformákat alkalmazva. Fontos a közösséggel együtt végzett munka, mert a közös siker – esetleg kudarcélmény is építő, és a csoport nagyon sokféleképpen viszonyul az egyénhez; motivál, visszavet, befogad, kitaszít, ugyanakkor védettséget, biztonságot nyújt. 77
A személyes fejlődést segítő beszélgetés/fejlesztő interjú/ Ennek célja: önvizsgálat önfeltárás önirányítás-önalakítás A tevékenységek alapja a pedagógus részéről, a gyermek szempontjából: szükségletek érdeklődés erősségek visszajelentés A tanulók szociális készségeinek fejlesztése érdekében alkalmazható gyakorlatok sokrétűek s a pedagógus az adott témához, munkaformához választhat a lehetőségek közül. A gyakorlatok lehetnek: 1. készség-, képesség- és személyiségfejlesztő gyakorlatok 2. a kreativitást fejlesztő gyakorlatok 3. a nonverbális készségek fejlesztése 4. az önkép, önismeret fejlesztését szolgáló gyakorlatok: testi önismeret önkifejezés, önjellemzés, önábrázolás, önmegfigyelés énideál, önkép, célok és értékek, tudatosság 5. társismereti is kapcsolatfejlesztő gyakorlatok: ismerkedés, megismerés, felismerés, kapcsolatfelvétel kapcsolatfejlesztés érzések, érzelmek, indulatok, vélemények, viszonylatok és elvárás A várható eredmény hosszútávon mindenképpen a személyiség pozitív irányú változását mutatja. A gyakorlat eredményességének ellenőrzése a gyakorlat végzése közben történik, mivel csak folyamatában értékelhető – a tanár állandóan szemmel tartja a gyerekeket.
Mentálhigiénia /Lelki egészség/ A mentálhigiénia célja: Egy sajátos szempontú magatartás, amely segíti az embert biológiai és pszichológiai egyensúlyának és egészségének megőrzésében a fenyegető környezeti- elsősorban mentálisártalmak megelőzésében. Az iskola sajátosságai: Az iskola a nevelés intézményes formája. Az iskola egyik legfontosabb funkciója az ismeretnyújtáson kívül, hogy formálja a gyermek normákhoz, elvárásokhoz és másokhoz való alkalmazkodás képességét (A napközi otthon ebben fontos szerepet tölt be.). A gyermek együttműködési képességének hiányát mentálhigiéniás problémaként kell értelmeznünk, mely jelzése lehet környezetével kapcsolatos egyensúlyának felborulásának. Az iskolai mentálhigiénés fejlesztés mentora a pedagógus. Eszköztárát egyénisége, a növendékekhez való viszonya, irányítási stílusa, nevelői attitűdje, alkalmazott stratégiái határozzák meg.
78
Iskolás gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, akkor válhatnak hatékony irányítóivá a tanulók személyiségfejlesztésének, ha nem húznak éles határt: Iskola - család Oktatás - személyiségformálás Játék - munka Tanóra - szünet, stb. közé Mivel ebben az életkorban a gyermek felnőtt- és tekintélytisztelő, kellő empátiával, személyes modellnyújtással, s az ezekhez társuló pszichológiai kulturáltsággal a pedagógus képes felvállalni a családi hatások erősítését vagy éppen kompenzálását. Feladatok
Iskolaérettség A iskolai élet helyes megszervezése Kapcsolat a szülőkkel Önismeret, bizalom, biztonság érzésének mélyítése „Az egészségnevelés” Viselkedés kultúra Az ifjúkor lelki higiéniája
Hatékony tanuló megismerési technikák Tanulmányozzuk, s tantestületi képzés keretében megismerjük és beillesztjük azokat napi gyakorlatunkba
4.
Műhelymunka – tanári együttműködés formái
Cél: A nevelés során a gyermekek egyéni fejlődésének megfelelő elvárásokat, és ezekkel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni. Ennek érdekében a tanulók és a nevelők minél alaposabb megismerése, az együttműködés szellemének egységesítése szükséges. Fontos a műhelymunka eredményességéhez: az egyes gyermekek, gyermekcsoportok nevelésében érintettek együttgondolkodása szakmai egyeztetés az előrehaladás szükséges és lehetséges útjainak tisztázása a fejlődési irány kijelölése az egymástól való tanulás képességének kialakítása a pedagógiai mentálhigiéné karbantartása a hiányok feltárása problémakövetési technikák kidolgozása rendszeres szakmai megújhodás Szem előtt tartandó: a nevelők függnek egymástól befolyásolják egymást közös célért kell dolgozni!
79
A műhelymunka formái: A, értékelő megbeszélések B, esetmegbeszélés, problémamegoldó fórum Értékelő megbeszélések: a, Évi négy alkalommal –negyedév – félév – háromnegyed év –tanév vége b, A résztvevők köre – az integrációban résztvevő nevelők: osztálytanítók szaktanár napközis nevelő fejlesztő pedagógus c, Az értékelés célja: a gyermek fejlődési és fejlettségi sajátosságainak feltárása annak érdekében, hogy a pedagógus a lehető legoptimálisabb fejlesztési, oktatási tervet tudja elkészíteni. kiterjed: a gyermek egész személyiségére a gyermek produktumait a korábbi állapotához, teljesítményeihez viszonyítja, az előrehaladást mindig pozitívan megerősítve egyénre szabott: a gyerek valamennyi munkájának értékelésére sor kerül az elismerés formája változó lehet egyénenként a hiba és javítása a tanulási folyamat része az értékelés kritériumait a gyerekek és a szülők pontosan ismerik d, Dokumentálása: sokoldalú információvak kell megalapozni tervezett, tudatos megfigyelés kérdőívek egyéni fejlődést regisztráló füzet e, Eredmény: Az értékelés nem elsősorban minősítés, hanem pedagógiai diagnózis, prognózis A segítségükkel kialakított vélemény ad irányt, útmutatást a további munkához. Az elérendő kitűzött célokat fel kell tüntetni. A szakaszokat lezáró összegző vélemény, pedagógiai jellemzést megbeszélhetjük a gyerekkel, szülővel. Esetmegbeszélés – kezdeményezheti bármely nevelő
sajátos helyzet elemzése továbbképzés jellegű műhelymunka (ötletbörze) tréning résztvevők köre (a témától, helyzettől függően) érintett szülő, gyermek nevelők csoportja – s ezek variációi
Problémamegoldó fórum – összehívhatja az osztályfőnök, igazgató, GYIF, Az értékelés és esetmegbeszélésben résztvevők köre kibővül az SZM, DÖK, ÖK, GYIF, CKÖ, Családsegítő, képviselőivel egy-egy gond orvoslására. Főleg a tanuló személyiségzavarainak, magatartási problémáinak, családi helyzetének megoldása érdekében Eredmény: A nevelők viselkedése erősíti bennük a helyes magatartási módok kialakulását
80
5.
Multikulturális tartalmak (csak integráció)
Ez a témakör a többségi magyar és a kisebbségi cigánykultúra együttes megismertetését jelenti. A multikulturális szemlélet szerint az oktatási rendszerben a különböző kisebbségeket azonos tisztelet és védelem illeti meg, mind egymástól, mind a többségtől. A kisebbség kultúrája létező, megismerhető és megérthető. Az iskolai multikulturális oktatás célja: hogy cigányok és nem cigányok együtt ismerkedjenek meg a cigánykultúra műveltségi anyagával, a hazai és Európa más országaiban élő cigánynépcsoportok kultúrájával. A cigány és nem cigány tanulók egyaránt legyenek büszkék hagyományos értékeikre, etnikai kötődésükre, és ezeket a tulajdonságokat társaikban is tiszteljék. A multikulturális oktatás segíti a cigány népi hagyományok megőrzését, és az ezekre a hagyományokra épülő értékek továbbfejlesztését. Tevékenységek A célok megvalósításával az oktatási miniszter által kiadott –41/2002. (VI.5.) OM. Rendelet „VII. Kerettantervek a cigány kisebbségi oktatáshoz”- határozza meg tevékenységünket. A rendeletben közétett témakörökhöz tartozó tartalmakat integráljuk évfolyamonként az alább felsorolt tantárgyakba a jelzett óraszámban: 1. évfolyam: magyar 13 óra ének 7 óra rajz 7 óra technika 10 óra 2. évfolyam: magyar 13 óra ének 7 óra rajz 7 óra technika 10 óra 3. évfolyam magyar 13 óra ének 7 óra rajz 7 óra technika 10 óra 4. évfolyam magyar 13 ének 7 óra rajz 7 óra technika 10 óra Az alsó tagozaton a cigány népismeret tartalmának átadása elsősorban cselekedtetésen keresztül történik (dramatizálás, szituációs játékok, megfigyelés, ritmusgyakorlatok, különféle manuális tevékenységek). A tartalmakat beépítjük a jelzett tantárgyak tanmenetébe.
81
A felső tagozaton a cigány népismeret célja megismertetni a tanulókat a cigányság kulturális, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző sajátosságaival, értékeivel. Az 5-8. évfolyam feladata a már korábban megszerzett ismeretek elmélyítése és bővítése, valamint a 8. évfolyamon a cigány kisebbség jogainak, kulturális és oktatási intézményrendszerének megismertetése. A tartalmak a következőkben felsorolt tantárgyak tanmenetében, illetve az integrációs program mellékletében találhatóak. 5. évfolyam irodalom 14 óra hon- és népismeret 6 óra ének-zene 5 óra rajz 4 óra technika 8 óra 6. évfolyam irodalom 16 óra történelem 6 óra ének-zene 5 óra rajz 4 óra technika 6 óra 7. évfolyam irodalom 14 óra történelem 6 óra technika 5 óra földrajz 3 óra ének-zene 5 óra rajz 4 óra 8. évfolyam irodalom 14 óra történelem 6 óra ének-zene 5 óra rajz 4 óra technika 5 óra földrajz 3 óra A megvalósítás mikéntje: A tantervben foglalt tartalmakat alsó tagozaton az osztályban tanító nevelő, felső tagozaton az illető osztályban, a megnevezett tantárgyakat tanító szaktanár ismerteti meg a tanulókkal, a tanmenet szerinti beosztásban, az itt is jelzett óraszámban. A tanulócsoportokba járó minden tanuló együtt ismerkedik a cigány és magyar kultúra műveltségi anyagával. Várható eredmények. Hosszú távon: A tanulók egymás kultúrájának megismerésével, és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a tolerancia, a másság tiszteletére és értékeinek felfedezésére lesznek képesek. A cigánytanulók pedig hátrányaik kompenzálására, a közoktatási rendszeren belüli előrejutásra, illetve rugalmasabb társadalmi beilleszkedésre válnak alkalmassá.
82
Rövidtávon: Az iskolai rendezvényeken a cigány tanulók előadásában megjelenítjük a cigány kultúra különféle alkotásait, a tanulók képzőművészeti jellegű munkáit kiállítjuk, az ilyen jellegű versenyeken szerepeltetjük tanulóinkat. Értékelés: Dicsérettel, jutalmazással
6.
A továbbhaladás feltételeinek biztosítása
6.1. Pályaorientáció Cél: sikeres iskola illetve pályaválasztás segítése. a tanuló az adottságainak legmegfelelőbb iskolába kerüljön. minél több tanuló érettségit adó középiskolában tanuljon. Helyzetkép: Kevés hivatalos információt kapunk a továbbhaladásról. A program szerepe: a komplex személyiségfejlesztés során már korai gyermekkortól – latens módon – elkezdődik a felkészítés a sikeres továbbtanulásra. A program feladata: 5. 6. osztályban elkezdődik a reális, tudatos énkép kialakításának folyamata / alkalmazott dráma – pedagógiai módszerek, sokirányú személyiségfejlesztés, használt projekt módszer, kooperatív oktatás, stb./
érdeklődés felkeltése, motiválás / osztályfőnök, ill. szaktanár/ akarati tulajdonságok fejlesztése /dicséret, sikerélmény, pozitív pedagógia / folyamatos, szorgalmas tanulási szokások kialakítása /permanens tanulás kialakítása / helyes tanulás – módszertan megismertetése
6.2. Iskolaválasztás A személyiségfejlesztés mellett fontos, hogy kellő ismeretekkel rendelkezzenek a különböző pályák, szakmák, iskolák választékáról: már 6. osztálytól kell tudatosan ezekről beszélgetni: osztályfőnöki órák, kirándulások során. a számítógépek, az Internet segítségével a legújabb lehetőségekről kaphatnak tájékoztatást. prospektusok, kiadványok segíthetnek a szülők tájékoztatásában. A megfelelő iskolaválasztás érdekében igen szoros kapcsolatot kell a szülők, gyerekek, pedagógusok között kiépíteni. Ezek alkalmai: pályaválasztási szülői értekezletek családlátogatások egyéni beszélgetések
83
6.3. Utánkövetés, az általános iskola befejezése utáni továbbhaladás segítése: iskolánk felveszi a kapcsolatot a középiskolával igény alapján a választott iskola igazgatóját tájékoztatjuk arról, hogy a tanuló részt vett az integrációs programban, jellemzést adunk a tanulóról / illetékes igazgatóhelyettes, osztályfőnök / 6.4. Várható eredmények: az iskolaválasztás, ill. pályaválasztás egy 5. osztályban kezdődő és a munkába állásig tartó folyamattá válik a tankötelezettség 18 évre emelkedett, így a lassabban haladóknak is lehetősége nyílik az ált. isk. befejezésére A folyamat ellenőrzése, értékelése: Az iskola igazgatója, ill. a település önkormányzatának jegyzője végzi a dokumentumok alapján, a Pedagógiai Programban kidolgozott szempontok alapján.
84
XI. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. (A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében a kooperatív technikák alkalmazása - szülői értekezlet. Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás. Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról.) A) A szülő és az iskola együttműködésének formái: Az együttműködés során először azokat a kérdéseket kell rendezni, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetve az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez. 1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:
aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,
őszinte véleménynyilvánítást,
együttműködő magatartást,
nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,
a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,
érdeklődő-segítő hozzáállást,
szponzori segítségnyújtást.
2. Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:
osztály szülői értekezletek ( félévente legalább egy ),
fogadó órák, ( minden hónap első hétfő )
családlátogatások,
rendkívüli megbeszélések, 85
nyílt napok, nyílt órák szervezése
rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,
pályaválasztási tanácsadás
Jól segíthetik az együttműködést az iskolánkban kialakult hagyományok közös ápolása, fejlesztése, az iskolai ünnepségek egyéb rendezvények is. Ezek a következők:
tanévnyitó ünnepség,
iskolai vers- és prózamondó versenyek,
karácsonyi műsor,
farsangi rendezvények,
anyák napi műsorok,
pedagógus napi műsorok,
szülői bál
ballagási ünnepség,
tanévzáró ünnepség
A felsorolt események alkalmat teremtenek az iskola számára, hogy bemutathassa a nevelőoktató munka folyamatát, annak eredményeit és nehézségeit a szülők számára. A szülők közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejlődésével, haladásával kapcsolatosan. A programok lehetőséget adnak a szülők aktív részvételére, az együttműködésre is. B) A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei:
kötelező tanítási órák,
nem kötelező iskolai órák,
szakköri foglalkozások,
énekkari órák,
közös kirándulások,
klubdélutánok,
közösen végzett hasznos munkák,
sportversenyek, vetélkedők,
diák fórumok,
személyes megbeszélések,
A szülők közösségének képviseleti szervei: osztály és iskolai SZMK választmányok.
86
A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében.
87
XII. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 1. Alapfogalmak Mi az egészség? Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt. Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ ( család, iskola, más közösségek) Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.
2. Az egészségnevelés célja: Az egészség mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is.
3. Az egészségnevelés alapelvei:
a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni
tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység
kiterjed minden tanulóra
résztvevője az iskola minden dolgozója
helyes cselekedésre serkentő
segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását
személyiség megerősítése
csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport)
88
4. Egészségnevelés, fejlesztés területei: A./ Testi nevelés:
személyi higiéne
környezethigiéne
környezetvédelem
testnevelés- és sport – több mozgás
egészséges táplálkozás
balesetek megelőzése
elsősegélynyújtás
időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok
megelőzésre nevelés
biztonság igénye
szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség, )
életkorral járó biológiai sajátosságok
B./ Pszichohigiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés
napi és heti életritmus
alvás, tanulás, munka, játék
ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak
fogyasztói szokások
pozitív értékrend kialakítása
a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia
b./ Stresszelhárítás apróbb sikertelenség elviselése konfliktusok megoldása, problémamegoldás önismeret, éntudat dönteni tudás c./ Deviancia megelőzése szenvedélybetegségek megelőzése
dohányzás-, alkohol-, drogtagadás
társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései
89
d./ Érzelmi nevelés
az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók
érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni
empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése
C./ Szociális higiénés nevelés: a./ Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása
barátságok kialakítása
kommunikáció fejlesztése
kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása
etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend)
szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése
társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)
társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága, előnyei
5. Az egészségnevelés színterei A./ Tanítási órákon Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. B./ Egészségnevelés a testnevelési órákon
Az OM kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy oktatásának: gimnasztika, atlétika, torna, két szabadon választott labdajáték, küzdősportok, úszás, szabadidős sportok
Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése.
A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer)
Minőség-ellenőrzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minősítése
Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.
90
C./ Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel. Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen „túlcsomagolás”, Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását. Az olyan káros szenvedélyek megelőzésére, mint a drog, alkohol és a dohányzás, a 7-8. évfolyamon beépítjük a DADA-programot. Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg. A DADA-programot a rendőrség szakembere tartja. D./ Egészségnevelés tanórán kívül a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés Védőnői ügyelet biztosítása; Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; b. Versenyekre való felkészítés Ajánlott versenyek: Sport: kézilabda, labdarúgás, Egészségvédelem: elsősegélynyújtó, drogprevenciós-nap A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget. A foglalkozások az iskola tornatermében, udvarán, és szaktermeiben zajlanak délutánonként. c. Részvétel megyei, vagy országos akciókban és programokon Rendszeresen részt veszünk a megyei, illetve országos sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. A nyert összegeket a tanórai és tanórákon kívüli programok színvonalas megvalósítására fordítjuk. A helyi Vöröskereszttel ápolt jó kapcsolatok révén részt veszünk a Véradások szervezésében, a mozgósításban. d. Helyi kezdeményezések Témanapok Olyan témanapokat kívánunk meghonosítani, amikor a diákok érdeklődésüknek megfelelő szervezett programokon vehetnek részt. Meghívott előadókkal, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Ilyen témanapok a következők: Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelőzés Dohányzásmentes Világnap: filmvetítés, beszélgetés A továbbiakban újabb témákban hívjuk fel diákjaink figyelmét 2-3 jeles nap (Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja) kapcsán az ügy fontosságára. Ennek lehetséges módjai: - helyi rajzverseny és kiállítás (diákok által szervezetten) - faliújság
91
-
vers, illetve novella pályázat felkért előadó helyi vetélkedő futóverseny stb.
D./ Iskolai étkeztetés Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. a. Az iskola tágas, világos, megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ételt szállító konyha javarészt gyermekétkeztetést lát el, ezért kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása). b. Intézményünk hiányosságai közé tartozik , hogy nem tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló (lisztérzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek.
6. Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Közoktatási törvény 2003. évi módosítása előírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását. A./ Célok, alapelvek
Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban
Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon
Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok
Gyógytorna gyakorlatok
Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is.
Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása
Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik)
A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.
92
A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük elő tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható.
Fizikai képességek kialakítása és fejlesztése (is) csak az érzékeny szakaszokban gazdaságos (Pl. az úszástanulás érzékeny időszaka 3-10, az ügyességé 10-13 éves kor)
B./ A mindennapos testedzés formái a. Az alsó tagozaton a heti testnevelés órák száma: 3 A játékos, egészségfejlesztő testmozgás megszervezése a következőképpen történik: - 15 perc a „nagyszünetben” a sportudvaron (rossz idő esetén az aulában) - A második 15 perces testmozgásra a tanórák végén – a napi terhelésnek, fáradtságnak a függvényében kerül sor. b. A felső tagozaton a heti testnevelés órák száma. 2,5 c. Sportköri, tömegsport órák mindkét tagozaton mindennap 2 óra Sportköreinket az adott tanév elei igényfelmérés alapján szervezzük: Lehetőségeink: kézilabda labdarúgás kosárlabda asztalitenisz játékos testedzés
d. Szabadidő kibővítése - a tornaterem használatának további lehetősége időbeosztás szerint - udvari sportpályák használata stb. e. A napközi otthoni szolgáltatásunkat igénybe vevő diákok a délutáni programjuk részeként tornatermi vagy udvari testnevelési foglalkozáson vesznek részt minden nap. f. Nyári úszásoktatás Az iskola ajánlja a szülőknek, hogy az úszni még nem tudó alsó tagozatos tanulók a nyári szünetben úszásoktatásban vegyenek részt. Az oktatást az iskola megszervezi, biztosítva annak személyi feltételeit is.
7. Segítő kapcsolatok, partnerek
ifjúságvédelmi felelősök
szülők, család
iskolai szülői munkaközösség,
iskolaorvos, háziorvos, védőnő
gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők
rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi munkatársai (DADA program)
Magyar Vöröskereszt helyi csoportja
ANTSZ 93
Országos programok koordinátorai
Egészségnevelő, egészségfejlesztő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha közösen, egymást segítve és megerősítve végezzük azt diákjaink, gyermekeink egészsége érdekében.
XIII. Környezeti nevelési program 1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 1. 1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka." A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.
94
1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. 1. 2. Helyzetkép Az iskola helye és épületei Iskolánk egy közép-magyarországi, 3000 lakosú alföldi község területén található. A tanulók egy épület-tömbben tanulnak, melynek része a tornaterem is. Az iskola területéhez több hektáros gyümölcsös, kiserdő, sport- és játszóudvarok tartoznak.
Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában a környezeti nevelés mozzanatai több területen jelen vannak, ám környezettudatos attitüd még nem hatja át kellően a nevelő-oktató munkát továbbá az iskolai élet egyes részterületeit. A pedagógusok törekszenek az igényes környezet kialakítására. Ezt bizonyítják az iskola épületének, tantermeinek állandó díszítése és környezetének ápolása. 1. 3. Erőforrások Személyi erőforrások: Tanárok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelő környezeti attitüd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a környezeti problémák többoldalú megközelítését és a megoldásukhoz szükséges
95
együttműködő készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védőnő és a részfoglalkozású szabadidő-szervező. Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelősségét. Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a környezeti neveléshez. Szülők: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetít. NGO-k: Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkát.
2. Jövőkép, alapelvek, célok 2.1. Az iskola jövőképének környezeti vonatkozásai, hitvallása A bennünket körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli világunkban. Ezért iskolai oktató – nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak szűkebb és tágabb környezetük – és a világ globális problémái iránt. Törekvésünk, hogy kialakítsuk bennük a felelősséget saját testi és szellemi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért. Mindezek mellett célunk, hogy elősegítsük tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnőve képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megőrzésére. 2.2. Hosszú távú környezeti nevelési célok: az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
96
2.3. Rövid távú célok és feladatok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, stb.) A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése. Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. 2. 4. Adottságok, célok és feladatok összefüggése Az iskola Célok: Tevékenység, feladat: elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Közepes forgalom Közlekedési - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása biztonság növelése - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló Zaj Légszennyezés
Csökkentés Csökkentés
- fák, cserjék ültetése - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás
Szemét
Tiszta, egészséges - szeméttárolók sűrítése környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről Kevés játszótér A gyerekek - újabb játszóterek mozgásigényének - az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, kielégítése Az iskolabelső Tiszta, meghitt - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, környezet élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos fűtés - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a vízfogyasztás klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók csökkentése alkalmazása Iskolakert Tanítás, pihenés, - növények gondozása, pótlása, tanösvény felüdülés helye létrehozása, fajátékok, gyógynövények, legyen madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása 97
Udvar
Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása, gumiburkolatok létesítése Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítő, TV, video és eszközellátottsága élményszámítógép központúságának - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőnövelése, az anyagok esztétikai érzék - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai fejlesztése – eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, egészséges könyvtár, médiatár személyiség
3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Környezeti nevelés az általános iskola 1-4. évfolyamán Az iskolába kerülő gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzák. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy – egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerű tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendezze. 3.1.1. Nevelési cél: a természet élvezete, szeretete, fontossága, az egyéni felelősség felébresztése (nem pazarolok, nem szemetelek, nem ártok senkinek, magamat megvédem), nem akarom, hogy a természet megváltozzon, hogy a növényeknek, állatoknak, embereknek rossz legyen. A természet védelmére nevelés érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi folyamata. 3.1. 2. Tanórai keretek A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. Ahhoz azonban hogy, a tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést kell létrehozni, mely e viselkedés egyik motivációs bázisa. Erre lehetőség kínálkozik a magyar nyelv és irodalom órákon is. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Nagy íróink és költőink természetszeretete átsugárzik a gyerekekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása során. Itt lehetőség nyílik a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozására. A természetes anyagok használata új érzékelési területen, a tapintáson, a szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek. A technika - életviteli órákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára. Az ének – zene órákon tanult népdalokban gyakran jelenik meg a természet szépsége. Zenehallgatáskor a gyermekek átérzik a természet szépségét. Törekvés ébred bennük a természet őrzése iránt. A zenehallgatás közös élményt nyújt számukra. 98
Testnevelés órán közvetlenül találkoznak a természeti környezettel, melynek tisztasága, rendezettsége, egészsége közvetlenül is befolyásolhatja tanulóink teljesítményét, „mozgási kedvét”. Az örömmel végzett tevékenység együttműködésre, toleranciára, önnevelésre serkent. A matematika tanulása közben tanulóink megismerkednek az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival. 3. 2. Környezeti nevelés az általános iskola 5-6. évfolyamán 3.2.1. Nevelési cél: természet – ember – társadalom. Képzelet által: az ember a természet része, a létezés öröme, a természet szépsége, fensége, az ember belső és külső világának összekapcsolása (művészet) Erkölcs-magatartás által, ismeret által. A nevelés értelmi szakasza: magatartást megerősítő ismeretrendszer, mely a környezet egységére, folyamatai összefüggésére, az emberi tevékenységhatásaira helyezi a hangsúlyt. Természettudományok, társadalomtudományok, művészettudományok. 3.2.2. Tanórai keretek Az alábbi környezeti tartalmakat kívánjuk beépíteni helyi tantervünkbe. Magyar nyelv és irodalom:
Az irodalmi művekben megjelenő természeti – és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése. Hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók). Törekvés a helyes és szép beszédre. Az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése.
Történelem:
Hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet? A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás formálása. A helyi történelmi értékek megismerése, védelme. A hagyományok tiszteletének kialakítása. Az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése; hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében. A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére.
Etika:
A „teljes élet” élése a természet károsítása nélkül (magatartási – és életviteli minták). Az egészséges és esztétikus környezetre való igény kialakítása. Annak a tudatosítása, hogy az utódoknak is megfelelő életteret kell hagynunk. Környezetünk értékeink felismerése, tisztelete, védelme.
99
Idegen nyelv
A nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése; más országok hasonló problémáinak feltárása. Más népek környezetvédő tevékenységeinek, szervezeteinek megismerése. A környezettel szembeni nemzetközi felelősség szemléletének kialakítása.
Biológia és egészségtan:
Ökológiai életmód kialakítása. A földi élővilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése. Az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzői, az azok között lévő ok – okozati összefüggések. A globális környezeti problémák és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségei. A környezet – egészségügyi problémák megismerése, megelőzésük illetve mérséklésük módjai. A testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikák elsajátítása.
Kémia:
A tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt. Az anyag – és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszere szemléletének kialakítása. Az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése (környezetbiztonság). A különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásainak felbecsülése.
Természetismeret (5-6. évf.):
Az egészséges környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák és értékrend kialakítása. Környezettudatos döntések elősegítése. A leggyakoribb környezetszennyezések megismerése.
Földünk és környezetünk:
Tapasztalatok, ismeretek, élmények szerzése a közvetlen élő és élettelen környezetről. A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére. A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló változások felismerése, értékelése. A regionális és globális problémák megismerése, és a lehetséges megoldási módok számbavétele. A természeti és társadalmi értékek megismerése, megőrzése.
100
Fizika:
Az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése. A fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóság, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése. A környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra. A környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése.
Matematika:
A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése mérése. A környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása. Más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése. A logikus gondolkodás, a szintetizáló – és lényegkiemelő képesség fejlesztése.
Technika és életvitel:
Annak a megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. A fenntartható fejlődés összefüggéseinek, követelményeinek, problémáinak feltárása. A környezetgazdálkodás lényegének megismerése. A környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása.
Ének – zene:
A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. A természet zenei ábrázolásának módjai. A természet szépségének megjelenítése a népdalokban. A zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepének felismerése. A „zenei környezetszennyezés” felismerése.
Rajz és vizuális kultúra:
A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. A természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei. A hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítőművészet). A természetes alapanyagok használatának ismerete. Műalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint. A tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma összefüggése. A helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése. Példák mutatása környezetbarát formatervezésre.
101
Tánc és dráma (modul a magyar irodalom tantárgyban):
Természeti jelenségek improvizálása a tánc és a dráma eszközeivel. Adott szituáció megfogalmazása mozdulatsorok segítségével. A néptánc elemeinek elsajátítása.
Mozgókép és médiaismeret:
A média társadalmi szerepe. A média befolyásolási technikái. A média szabadságának morális határai (a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása stb.) A valóságtól való elszakadás társadalmi veszélyei
Testnevelés:
A környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggés felismerése, megértése. A sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. A környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport szemszögéből nézve. Lehetőség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz (sportruházat, sportszerek).
3.2.3. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok közösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre nagyobb a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanuló számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és –feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelési problémák felismerése, életmódminták elemzése a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelés, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, a különböző akciókban való részvétel is összefűzheti az egyes szaktárgyakat.
102
Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. 3.3. Tanórán kívüli keretek 3.3.1.A környezeti nevelés tanórán kívüli fontos színtere a napközi. A délutáni szabadidős tevékenységek sora ( a környezet tisztaságának óvása, díszítése, növények gondozása, madarak etetése, az időjárás megfigyelése, természetfilmek megtekintése stb.) hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon bennük a környezettudatos magatartás. A napirend segíti a rendszeres életmód kialakulását. A szabad levegőn való tartózkodás, a sport, a játék edzi egészségüket, elősegíti harmonikus emberi kapcsolatok kialakulását. 3.3.2. Szakkörök Az érdeklődő, kutató típusú, vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színterei: földrajz szakkör, természetjáró szakkör, technika szakkör, biológia szakkör, „életmód” szakkör (testi – lelki egészség) 3.3.3. Tanulóknak adott külön feladatok Az érdeklődő diákok számára lehetőség nyílik a környezeti neveléshez kapcsolódó témák, problémák önálló kutatására, feldolgozására (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás stb.)
3.3.4. Akciók, vetélkedők, tanulmányi versenyek Jeles napokon (pl. Föld Napja, Madarak és Fák Napja) versenyek, kirándulás, vagy egyéb rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi vagy globális környezeti problémákra. Tanulóink lehetőség szerint rendszeresen részt vesznek:
a Teleki Pál Országos Földtan – és Földrajzversenyen, a Kaán Károly Természetismereti és Környezetismereti Országos Versenyen, a Hermann Ottó Országos Biológia Versenyen a Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány pályázatain és versenyén
3.3.5. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása Környezeti nevelés szempontjából a csökkenő tanóraszámok mellett úgy érhetjük el az eredményes természettudományos ismeretek elsajátítását, alkalmazását, ha a tanulóinknak közvetlen természetszemlélet útján mutatjuk be a természet élő és élettelen értékeit, a különböző folyamatokat, jelenségeket, hazánk sokszínű természeti értékeit, gazdaságát, illetve az ember természetátalakító tevékenységét.
103
Az erdei iskola, mint reformpedagógiai mozgalom a századelő óta olyan tanítási forma, melynek középpontjában a természet élményszerű megismerésével a gyerekek felszabadítása, a megszokott iskolai keretek feloldására való törekvés áll. Az erdei iskolában több, az iskolában is használatos oktató-nevelő pedagógiai módszer alkalmazható, mégis több diák domináns módszer áll rendelkezésre pld. Csoportmunka, differenciált tanítás, önálló vizsgálatok, szituációs játékok, tanulói kísérletek… A szabadban folytatott tanítás fokozza a tanulók aktivitását, így az erdei iskola alkalmas az egyes műveltségterületek, tantárgyak népszerűsítésére, valamint felkelheti a gyerekek érdeklődését az egyes tudományterületek iránt. Mivel a gyakorlati feladatok megoldásához társak kellenek, így erősíti azokat a képességeket, melyekkel elsajátíthatják az együttműködésre, közösségfejlesztésre épülő és a későbbi munkájukhoz, életükhöz alapot nyújtó szocializáció alappilléreit. Az erdei iskolánk oktatási célja: - A természet sokszínű megismerése - Konkrét hazai tájak, társulások (vizes élőhelyek) megismerése - A társulások fajainak ökológiai szemléletű jellemzése, értékelése - Az élővilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása Az erdei iskolánk nevelési céljai: - Helyes környezeti attitűdök kialakítása - Természeti környezet állapota iránti érzékenység - Ökológiai szemlélet kialakítása - Közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása - Egészséges életmódra nevelés Az erdei iskolai képzésben való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 3.3.6. Üzemlátogatások, múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások 3.4. Kistérségi környezeti nevelési keretprogram A kistérség környezeti neveléssel foglalkozó pedagógusai 2003-ban a Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány koordinálásával keretprogramot állítottak össze. E program rendszerezi és rendeli tantárgyakhoz azokat a környezeti tartalmakat, melyek a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokba építhetők.
4. Módszerek Az életkornak megfelelően más-más módszerek kerülhetnek előtérbe. Ám a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű az élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása.
Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.
104
Az 5—8. évfolyamon, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához.
a tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése szenzitív pedagógia érzelmi minták közvetítése élmény gazdag helyzetek megteremtésével viselkedési minták közvetítése, példamutatás önismeret fejlesztése döntési helyzetek biztosítása ismeretek, tapasztalatok közvetítése modellezés projektmódszer az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása a nevelői tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása akciók irodalmi, képzőművészeti pályázatok, kiállítások
A módszerek alkalmazást segítő csoportosítása Játékok szituációs memóriafejlesztő kombinációs érzékelést fejlesztő ráhangolást segítő bizalomerősítő kapcsolatteremtést segítő drámapedagógia Modellezés hatásvizsgálatok rendszermodellezés előrejelző működő modellek készítése, elemzése Riport módszer kérdőíves felmérés direkt riportok fotóriport Projekt módszer analízis – akció projektek
105
Terepgyakorlati módszerek terepgyakorlatok táborok térképkészítés egyszerű megfigyelések célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka természetvédelmi és fenntartási munkák rekonstrukciós munkák madárvédelmi feladatok szelektív hulladékgyűjtés rend- és tisztasági verseny Közösségépítés csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés vizuális művészet a környezeti nevelésben irodalmi alkotások zeneművészet fotóművészet táncművészet népművészet esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
5. Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) A környezeti nevelési programhoz a továbbiakban ki kívánjuk dolgozni a minőségbiztosítási, minőségfejlesztési rendszert.
106
Iskolánkban Zöld Béka mozgalom működik, amely a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével, játékosan, a tanulók közötti versenyszellemet is kihasználva szolgálja a környezettudatos magatartás kialakítását a diákokban. Az iskola részt vesz az Önkormányzat környezetvédelemmel is foglalkozó szakbizottsága által kijelölt feladatok végrehajtásában, s együttműködik a községi Zöld-Mix egyesülettel is. Az iskola 2008/2009 tanévtől kezdődően ÖKOISKOLA-ként működik.
XIV. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogal-mának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünk-ben fogyasztóként való képviselete jelenti. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrend-szerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kiala-kítása hosszú, sokoldalú folyamat. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 3. Fogalmi tisztázások: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.
107
Ökológiai fogyasztóvédelem: Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika: – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika: – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika: – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia: – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia: – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika: – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem: – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
108
5. Módszertani elemek Készségek fejlesztése: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. Önálló feladatok: áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatok.
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Riportkészítés az eladókkal
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
Csoportmunka:
Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Szimulációs játék, esettanulmány
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
XV. Közlekedésre nevelés Gyermekek a közlekedésben Köztudott, hogy a közlekedés legveszélyeztetettebb résztvevői a gyermekek. Fejlődésük, önállóságuk kialakulásához hozzátartozik a közlekedésre nevelés is. A gyermekek szemével nézve az utca teljesen más alakot ölt, mint ahogyan azt a felnőttek látják. A szakemberek gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy a közlekedő gyermek másként lát, hall, gondolkodik és cselekszik, mint egy felnőtt. Tudomásul kell vennünk, hogy életkori sajátosságai, pszichológiai adottságai határozzák meg teljesítőképességét és ezek bizony a közlekedésben elfoglalt szerepük szempontjából is bizonyos korlátokat jelentenek számukra. A gyermekek megosztott figyelme általában gyengébb, mint a felnőtteké. Általában a számukra fontos dolgokra összpontosítanak és eközben minden más érdektelenné válik. Jellemzően elsősorban a számukra érzelmileg fontos tárgyak, történések foglalkoztatják őket. A 3-6 éves gyermekek a közlekedési környezetről alig rendelkeznek tapasztalatokkal. Számukra a külvilág tele van új és érdekes helyzetekkel, történésekkel és ezeket ők fel akarják fedezni. Az óvatosság fogalma ekkor még ismeretlen. Magatartásukat elsősorban a spontaneitás irányítja, bár a különböző zajokat korán meg tudják különböztetni egymástól, ám az irány meghatározása még gondot okoz. Hallás után sokszor tévesen értelmezik merről is jön a jármű, amelyet még nem látnak, csak a hangját hallják.
109
A távolságot is a felnőttektől eltérő módon ítélik meg: a kb. 50m-ről érkező járművet egyszerűen "kicsinek" látják, de az még nem tudatosul bennük, hogy ez a jármű 50 km/h sebesség esetén akár 3 másodperc alatt odaérhet, ami igen veszélyes lehet! A felnőttek is hajlomosak túlbecsülni a gyermekek veszélyérzékenységét. Nem veszik figyelembe a fejlődési folyamatokból adódó életkori sajátosságaikat, az átlagos képességű gyermekről is azt feltételezik, hogy a közlekedésben felnőttként fognak viselkedni. Miközben igen gyakran maguk a felnőttek szolgálnak rossz példával. Számos szülőként sincs tudatában annak, hogy gyermekeik közlekedési magatartásának alakulásában rendkívül jelentős tényező az általuk mutatott példa. A mind hatékonyabb baleset-megelőzés érdekében, már kisgyermek korban el kell kezdeni a tudatos közlekedésre nevelést, melynek elsődleges célja, hogy a gyermekek megismerjék a közlekedési helyzeteket és veszélyforrásokat. Számos szülő nem is ismeri a helyes, követendő magatartásmódokat, amelyek a gyermekek közlekedésbiztonságát erősítik. A kicsik legtöbbször csak a jól ismeret "légy óvatos!", "vigyázz magadra!" általánosságokat hallhatják. Pedig ami igazán eredményes, az a valódi közlekedési helyzetekben történő gyakorlás. Igaz ez a nevelési módszer jóval több kreativitást és időt igényel, de a befektetett energia a gyermekek biztonságában térül meg. Közlekedés nevelési feladatok Az iskola és a szülői ház közös feladata a gyermeket felkészíteni a biztonságos közlekedésre és megfelelőképpen motiválni. A helyes közlekedési magatartás a gyermek képességeinek függvénye, melyeket a következő tényezők befolyásolhatják:
a látás, hallás, mozgás fejlettsége, a közlekedési ismeretek szintje, a készségek gyakorlása, akarat és beállítódás.
A gyakorlásnak több módja ismert. Például az iskolába vezető úton, már jóval a tanév megkezdése előtt lehet gyakorolni. Arra azonban vigyázni kell, hogy az adott útvonal legveszélyesebb helyein ne rögződjön az indokolttól óvatosabb viselkedési minta. A veszélyes helyekre fel kell hívni a nebuló figyelmét, de ezt nem szabad túl hangsúlyozni, mert ennek eredményeként az út más szakaszai háttérbe szorulnak és ott fog majd a gyermek figyelmetlenül viselkedni. Az első hetekben mindenképpen célszerű elkísérni a gyermeket az iskolába, sőt a tanórák végeztével érte is kell menni, egészen addig, amíg az utat és annak jellemző forgalmi viszonyait meg nem ismeri, és meg nem szokja. Ez idő alatt a felnőtt kísérő feladata, hogy rendszeresen, szabályszerűen gyakoroltassa a gyermekkel a helyes közlekedést és a veszélyhelyzetek felismerését. Azonban arra vigyázni kell, hogy a túlzott féltés a gyermekben nehogy szorongást váltson ki.
110
Mivel a gyermek előbb-utóbb egyedül jár iskolába, ezért ennek szem előtt tartásával célszerű megválasztani az oda vezető útvonalat. Ne feltétlenül a legrövidebb, hanem a legbiztonságosabb utat ajánlott választani! Lehetőleg ne olyan útvonal legyen, ahol iskolások ritkán vagy egyáltalán nem járnak. Az egyedül járó gyerek elábrándozik, ami az adott helyzetben akár veszély forrása is lehet. Az együtt haladó gyerekcsapat a - közlekedés más résztvevői számára - az iskola közelében már messziről észrevehető, és ez rendszerint óvatosságra inti a gépjárművezetőket. A gyermekek biztonságos közlekedését segíti elő, ha otthonról időben indulnak útba. Az izgalom, a rohanás, az elkéséstől való félelem növeli a baleset kockázatát. Általában az iskolába menet a gyermeknek nincs ideje és alkalma a játékra, hazafelé viszont már nagyobb a kísértés. Ha többen találkoznak, akkor gyakran előkerül a labda is. Rá kell szoktatni a diákokat és meg kell követelni tőlük, hogy tanítás után késedelem nélkül, mindig ugyanazon az útvonalon menjenek haza. Azt senki ne engedje meg, hogy az utcán játsszanak. Rendkívüli időjárási viszonyok (eső, köd, vihar) esetén jobb, ha a kisiskolás felnőtt kísérővel közlekedik. Havazáskor is célszerű elkísérni, hiszen ilyenkor a hó tompíthatja a járművek zaját, a vastag sapkában pedig rosszabbul is hallhat, így esetleg később veszi észre a közeledő járművet. Fontos, főleg a téli időszakban, amikor a gyermek már sötétben, korlátozott látási viszonyok között indul haza az iskolából, hogy ruházata elősegítse a jobb láthatóságát, ezért célszerű fényvisszaverő elemeket vagy ilyen tulajdonsággal rendelkező mellényt ráadni. A világos vagy feltűnő színű (sárga, narancssárga) öltözék bizonyos passzív védelmet jelent a gyermek számára, hiszen a járművezető ennek köszönhetően korábban észreveheti.
Magatartási normák - gyakorlati tanácsok
A biztonságos közlekedés készségszintű alkalmazásához legalább 3 magatartási normát kell begyakoroltatni a gyermekekkel: • a járdaszegély szabályt , mely minden áthaladási szakaszra és úttestre lépésre vonatkozik, lényege, hogy a járdáról lelépés előtt a továbbhaladást le kell blokkolni, hiszen a biztonságos zónából a veszélyes zóna határához ért, • akadály mögül soha nem szabad hirtelen előlépni, mely lehet fa, oszlop, álló jármű stb., mert a gépjárművezető csak akkor tud időben fékezni, ha a veszélyt előre látja, • és a harmadik norma, az úttesten folyamatosan haladni kell és nem szabad átfutni, hiszen a futással nem lehet a veszélyt elkerülni, ilyenkor az oldalirányú tájékozódás rendszerint elmarad. A kisiskolások a szabályok szükségességét már megértik. Ebben az életkorban kerülnek új és új közlekedési helyzetekbe, már nem kizárólag gyalogosként. Egyre gyakrabban válik szükségessé számukra, hogy magatartásukat valamilyen szabályhoz igazítsák.
111
Valódi jelentősége a szabályok megtanulásának, a jelzőtáblák megismerésének ettől a kortól válik indokolttá. A szülő - mint modell - által közvetített minta beépül a gyermek közlekedési magatartásába, ezért nagyon fontos, hogy akár gyalogosként, kerékpárosként vagy autósként egyaránt jó példával találkozzanak. A játékos tanulás kecsegtet ebben a korban a legnagyobb eredménnyel, amikor a gyermek már belátja a közlekedési szabályok fontosságát és még elfogadja a szülő által követendőnek tartott magatartásmintákat. A gyermekek a balesetek felében - bármilyen hihetetlen is -, de a járművek utasaiként sérülnek meg. Ennek ismeretében ki-ki maga döntse el, hogy mindent megtett-e gyermekei életének, testi épségének megóvása érdekében? Gyermekek a gépkocsiban A KRESZ 48. §. (5.) ".Becsatolt biztonsági övvel rögzítettnek minősül a biztonsági gyermekülésben rögzített gyermek is. " KRESZ 48. §. (6.) "A személygépkocsi első ülésén 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el." Orvosi vélemények szerint ahhoz, hogy a gyermek elől ülhessen, testmagasságának el kell érnie a 150 cm-t, mert ez alatt a kötelezően előírt becsatolt biztonsági öv, nem képes a kívánt hatást elérni, a gyermek ugyanis kicsúszhat. Az ütközéskor a légzsák burkolatát nyitó töltet, valamint a légzsák szintén csak egy adott testmagasság felett funkcionál biztonságosan, ez alatt bizonyos helyzetekben akár maga a mechanizmus is sérülést okozhat. Az autós szülő felelőssége, hogy a gyermekülésből esetlegesen előre kívánkozó gyermeknek ne csupán a törvény tilalma miatt tagadja ezt meg, hanem magyarázza el ennek valós veszélyeit. Van néhány alapszabály, amelyet - melyet ily módon egyetlen jogszabály sem fogalmaz meg - mégsem célszerű figyelmen kívül hagyni. Ezek közül az egyik legfontosabb: menetközben a gyermeket sohasem szabad - főleg rögzítetlenül - hátul magára hagyni. Nem egy tragédia következett be már abból, hogy a szülő hátrafordult nevelni, fegyelmezni a gyermeket. Ugyancsak veszélyes, ha a gyermek egyedül a hátsó ülésen feláll, ide-oda sétál vagy éppen a hátsó ablakban, kalaptartón könyökölve figyeli a mögöttes forgalmat. Ha erre idejében - már csecsemő korától felkészítik, akkor az válik számára természetessé, hogy menetközben az autóban gyermekülésben vagy ülésmagasítón biztonsági övet használva kell utaznia. A másik aranyszabály, hogy a gyermeket sohasem szabad felügyelet nélkül az autóban hagyni. A gyermekek igen jó megfigyelők, kérdés nélkül is tudják, hogyan lehet a gépkocsit be-, illetve elindítani. Ha a slusszkulcs a kapcsolóban marad, alig van gyerek, aki a csábításnak engedve ne próbálná meg beindítani az autót.
112
Nyáron, nagy melegben komoly veszélyt jelent a gyermekek részére, ha a bezárt autóban - mert esetleg elaludt - ott hagyják őket, akár pár percre is. Még árnyékban is pillanatok alatt elérheti az utastér a 40°C vagy még ettől is magasabb hőmérsékletet, ami már közvetlen életveszélyt jelent az autóban lévő gyermek számára. Ha a gyermek elérte a 3-6 éves kort, autózás közben nem árt a figyelmét néhány körülményre felhívni, többek között arra, hogy a közlekedés különböző résztvevői eltérően védettséggel rendelkeznek. Minél kiszolgáltatottabb a forgalomban megjelenő, annál inkább kell rá vigyázni a gépjármű vezetőjének. A gyermeknek meg kell tanulniuk azt, hogy noha a közlekedési szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, a szabályok figyelmen kívül hagyásának kockázata korántsem egyenlő. Ha a gyermek a közlekedésben naponta tapasztalja az egymás iránti felelősség, az udvariasság és előzékenység szükségességét, akkor ezt sajátítja el. Ha az autót vezető szülő a szabályokat igyekszik betartani a gyermek számára ez a viselkedés válik követésre méltóvá!
Kommunikációs segédlet
Célcsoport -ha a gyerekek önálló célcsoport, megjegyzendő, kevés csak tisztán a gyerekeknek szóló üzenet Nekik nagyon fontos, hogy ne a tiltás, ne a tudatos nevelés kerüljön előtérbe, hanem lehetőleg olyan környezetbe kell csomagolni az üzenetet, hogy a gyerek vagy fiatal azonosulni tudjon vele. Ha a célcsoport szülő, nevelő vagy a gyerek felügyeletével megbízott személy, két dolgot kell szem előtt tartani:
Tájékoztatni kell ezt, vagy azt a célcsoportot, hogy mit tud vagy mit kéne tudnia a gyereknek, mik azok a veszélytényezők, melyek elsősorban fenyegetik őket. Legjobban felépített neveléssel azonnal semmivé foszlik, ha a szülő vagy nevelő, illetve a példakép ellentétesen negatív példát mutat.
Az a szülő, aki a tilosba rángatja a gyermekét, s ez a gyerekben törést okoz, s rendkívüli módon gyengíti a benne épülő szabálytiszteletet. Példakép:
A gyerekek másképp gondolkodnak és ez az üzenet hatályosul bennük, amellyel azonosulni tudnak, pláne ha ez valami példakép közvetítésével történik.
113
A Baleset-megelőzésnek nem a szabályok biflázásával és oktatásával kell foglalkozni, egyébként is kétséges szemlélet az, hogy a szabályok tudása megvéd a balesetektől. A közlekedés nevelési feladatok közül rendkívül fontos a saját tapasztalat a gyerekek rossz sebesség távolságbecslő készségét és az ebből fakadó veszélyhelyzet fejlesztését célszerű gyakorlati példával alátámasztani. Az ilyen érzetek fejlesztésére fejlesztették ki az osztrák "HALLO AUTO" fékezd magad" mozgalmat. A gyerek saját maga fékezi az X-ben haladó autót a hirtelen felbukkanó bábu /gyalogos/ megjelenésekor. Saját maga érzékeli a hirtelen lelépés veszélyeit. Hasonló benyomást kelt a biztonsági öv, vagy gyermekülés használatához a "zuhanópad". A gyerekek legjobban azokkal az üzletekkel tudnak azonosulni, amelyek az ő életvitelükhöz, érdeklődésükhöz a legközelebb állnak. Pl.: játékok és a modern internetes megjelenés /honlapok/. Az illusztrációknál lehetőség szerint ne a felnőttek ízlésvilágához közel álló figurákat választunk, hanem a gyerek által díjazottakat, amelyek megdöbbentő módon eltérnek egymástól.
XVI. A társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja Célja, hogy proaktív módon megelőzze a gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé- és bűncselekmény áldozatává válását. I. A PROBLÉMA FELVETÉSE A gyermek és fiatalkori bűnözés a tények tükrében* Magyarországon az összes ismertté vált bűnelkövető 12 százaléka fiatalkorú. Az elmúlt évtizedben a fiatalok korosztályát érintő demográfiai változások miatt mérséklődött az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők (1995-ben 14321-ről 2002-ben 11689-re) és a büntetőjogilag felelősségre nem vonható 14 év alatti gyermekkorú elkövetők száma (1995ben 4159-ről 2002-ben 3959-re). A fiatal- és gyermekkorúak túlnyomó többsége vagyon elleni bűncselekményt követ el. A 14 év alatti elkövetőknél ez az arány 83-88 százalék, míg a 14-18 éveseknél 70-80 százalék. Az elmúlt tíz évben minden harmadik rablás elkövetője fiatalkorú volt. A fiatalok növekvő részének szocializációjává vált a passzív vagy aktív kábítószertapasztalat. Egy 2002 tavaszán készített felmérés eredményei szerint a budapesti másodikos középiskolások 30 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert.
114
A kutatási tapasztalatok szerint minél fiatalabb életkorban fordul elő a bűnelkövető magatartás, annál nagyobb az esély a bűnismétlésre, vagy a bűnözői életmód kialakulására. A hivatalos adatok szerint amíg 1997-ben a fiatalkorú – 14-18 éves – bűnelkövetőknek csupán 38 százaléka követte el az első bűncselekményét 14-15 éves korában, addig 2001-ben már 41 százalékuk. Évente átlagosan 16 ezer fiatalkorú ellen indul szabálysértési eljárás. A bűnelkövető fiatalkorúak döntő többségénél csak a jogellenes cselekmény elkövetése jelzi a gyermekvédelmi hatóságnak, hogy valami baj van a fiatalkorúval. Az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetőknek mindössze 8-10 százaléka szerepel a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásában. Az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők döntő többsége olyan hátrányos helyzetű, marginális családi környezetből származik, ahol a szegénység, a munkanélküliség és a napi szociális problémák meghatározó élményt jelentenek. Szüleik többsége segéd-, kisegítő vagy betanított munkás, foglalkozás-, vagy munkanélküli. Már kora gyermekkorukban szegregált és marginalizált környezetben élnek. A kedvezőtlen társadalmi-gazdasági adottságok miatt az ország keleti régiói olyan bűnkibocsátó területekké váltak, ahol az országos átlagnál magasabb a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők gyakorisága. (Például Borsod-AbaújZemplén megye 740 ezer lakosából közel annyi fiatal kerül szembe a büntetőtörvénnyel, mint Budapesten az 1,8 millióból). A fiatalok nemcsak elkövetői, de áldozatként elszenvedői is a bűnözésnek. Évente több mint tízezer kiskorú személy válik bűncselekmény áldozatává, 2002-ben a számuk 12 141 volt. A kiskorú sértetteknél az erőszakos és garázda bűncselekmények körében jelentős az azonos korosztály elkövetői általi fenyegetettség. A fiatalok közül a 17 éveseknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy erőszakos bűncselekmények áldozatává váljanak. Egyébként 2002-ben a 18 év alatti fiatalok tették ki az összes erőszakos bűncselekmény sértettjeinek 13,6 százalékát, a szexuális erőszakot elszenvedettek 57,7 százalékát és minden ötödik rablás áldozata fiatalkorú volt. * A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája (44-46. oldal alapján)
A gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzésében jelentős szerepe van a családnak, a gyermek- és ifjúságvédelemnek, az oktató- és nevelő intézményeknek, a civil szervezeteknek, az egyházaknak, a helyi koordináció megteremtésében az önkormányzatoknak és a rendőrségnek. A hazai tapasztalatok szerint nem működik a jelzőrendszer és az érdemi együttműködés a gyermekvédelmi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási és az igazságszolgáltatási intézmények, valamint a rendőrség között. A veszélyhelyzet felismerését elősegítő, sok forrásból merítő jelzőrendszer a gyermekvédelmen belül sem működik. A gyermekvédelem rendszere nem integrálta az iskolai gyermekvédelmi felelősök hálózatát és nem használja ki az iskolaiszabadidőszervezésben rejlő lehetőségeket. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény ugyan előírja az intézményközi esetmegbeszélést, a gyakorlatban azonban ez csak az együttműködésre amúgy is „hajlandó” szervezetek közt alakult ki. A büntető igazságszolgáltatás – miután ennek még nincsen törvényes lehetősége – nem épít a helyreállító igazságszolgáltatási eszközökben rejlő lehetőségekre, a más országokban hatékonyan működő jóvátétel, mediáció alkalmazására.
115
A korai pszicho-szociális intervenció jelentőségét hangsúlyozza az Európa Tanács 20/2000. számú ajánlása. A tagállamoknak a pszichoszociális stratégiák kialakítása során a minimális intervenció és az arányosság elvét kell követniük, és az eljárásokban biztosítani kell a stigmatizáció és a diszkrimináció elkerülését. Az ajánlás a bűnözővé válás megelőzése érdekében olyan intézkedések foganatosítására ösztönöz, amelyek kifejezetten a jövőbeni, ismétlődő bűnözői magatartás kialakulásának valószínűségét csökkentik. Az ENSZ gyermekjogi konvenciója (1989) a gyermek mindenek felett álló érdekét, a „rijadi elvek” (1990) pedig a „gyermekközpontú megközelítés” szükségességét hangsúlyozzák. Ezek a dokumentumok a fiatalkori bűnözés megelőzésében fontos szerepet szánnak a családnak, a családi felelősség erősítésének, az iskolának, a helyi közösségnek és a médiának. II. ALAPELVEINK * A bűnmegelőzés valamennyiünk érdeke. * A bűnmegelőzés több, mint biztonság! * A bűnmegelőzés a kormányzat minden szintjének kötelessége. * A bűnmegelőzés összekapcsolódik a szociális problémák megoldásával is (komplex biztonság). III. SZAKMAI FILOZÓFIÁNK * Nevelés keretében szükséges kifejleszteni a személyiségben a konstruktív magatartást – és személyiségformákat stimuláló motivációs képződményeket. * A magatartásirányítást, humán alapbeállítódást, konstruktív magatartási szokásokat kell kialakítani azért, hogy - tudjuk elemezni a konkrét élethelyzetet; - tudjuk kiválasztani azt a típusú magatartást, amely az adott élethelyzet erkölcsös és jogkövető megoldásához vezet; - az életünkben előálló konfliktushelyzetekre konstruktívan, kompromisszum készen, a partneri magatartás szellemében reagálhassunk. Csak a proaktív bűnmegelőzés multifaktoriális és interdiszciplináris szemlélete és gyakorlata lehet igazán eredményes. IV. GLOBÁLIS CÉLJAINK szerint törekednünk kell: * a bűnözést elősegítő okok, körülmények és feltételek megszüntetésére; * az állampolgárok komplex biztonságérzetének mennyiségi és minőségi befolyásolására; * tudatosítani, hogy a bűnözést meg lehet és meg kell előzni; * tudatosítani, hogy mindenkinek tennie kell azért , hogy csökkenjen a bűnözés; * közösségi kontroll fejlesztése; olyan programok kidolgozására és megvalósítására, amely arra ösztönzi a közösségeket, családokat, az egyéneket, hogy biztonságos környezetet teremtsenek.
116
V. KONKRÉT CÉLJAINK * Biztonságra nevelés. * A nevelés értékközvetítés, értékteremtés. A biztonság – érték. * Társadalmi partnerviszonyra nevelés. Jóindulatot, kompromisszumkészséget kell kialakítani. * A konstruktív életvezetés része legyen a bűnmegelőzés. * Közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák stimulálása. * Az iskola biztonságos társadalmi és fizikai környezetének kialakítása. VI . A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája cselekvési programjának a gyermek- és fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás megelőzése prioritásához.
XVII. Az erőszakmentes konfliktuskezelés programja Cél: az iskolai erőszak okainak meghatározása, az iskolát érő és az iskolai erőszakhoz vezető iskolán kívüli hatások kiszűrése, kezelése azonosíthatóvá tétele, a megoldási alternatívák hozzáférhetőségének biztosítása. Helyzetelemzés A társadalmi okokat és a válaszokat elemezve megállapítható, hogy az iskolán belül, illetve az iskola és környezete között megjelenő fizikai és lelki erőszak igen sokféle formát ölthet, melyek kiváltó okai is összetettek. Magyarországon az összes ismertté vált bűnelkövetők 12%-a fiatalkorú, a 14 év alattiak száma évente négyezer körül ingadozik. Az erőszak olyan jelenség, amely túlmutat az iskolán, azonban az iskolai eredetű, iskolában megjelenő formái is ismertek. A teljes 14 év alatti népesség egynegyed százaléka, míg a teljes 14-17 év közötti népesség 2,25 százaléka követ el büntetendő - illetve bűncselekményeket. Az ismertté vált gyermekkorú sértettek az utóbbi években az összes ismertté vált sértett nagyjából 2,5%-át teszik ki, szemben a korábban megszokott 1,2 százalékkal. A 14 és 17 év közötti sértettek összes sértetthez viszonyított aránya az utóbbi hat évben viszonylag stabil, 3,5-4 százalék körül alakult. A gyermek- és fiatalkorú személyek a teljes hazai népesség átlagos viktimizációs trendjénél tízszer-tizenötször nagyobb eséllyel válnak súlyos, erőszakos bűncselekmény áldozatává. Magyarországon – de más fejlett országok közoktatási rendszerében is – az a tapasztalat, hogy az iskolai erőszak az iskolázás történetének folyamatos kísérője. Az iskola tulajdonképpen kényszert gyakorol a felnövő generációk fölött, amely ellen évszázadok óta berzenkednek, lázadnak a serdülők és ifjak. Különösen erős ez a tradíció a kontinentális Európa világában, nemkülönben ott, ahol az állam totalitárius módon próbált az állampolgárok fölébe emelkedni, s az iskolát hatalomgyakorlásra, a társadalmi struktúra megőrzésére (vagy éppen felborítására) használta.
117
A közműveltség megteremtése – vagy ennek ideológiai érvényesítése - érdekében gyakorolt állami kényszerrel, a tankötelezettség teljesítésével szemben a tanulók bizonyos hányadának kulturális-gazdasági okokra visszavezethető természetes ellenállására kell számítani, melynek csupán egyik formája az évismétlés, a lemorzsolódás, a tanulás elhanyagolása, de ugyanebbe a körbe tartozik az iskola szereplői közötti agresszió is. Míg a kisiskolás korú gyermekek esetében a pedagógusok általában kezelni tudják a problémát, a felsőbb évfolyamokba járók esetében ez már egyre nehezebb. Az egészségügy fejlődésének és az általános jólétnek az a következménye, hogy az egyének biológiai érése fiatalabb életkorra tolódott, élettani értelemben egyre fejlettebb – ám társadalmilag mégiscsak éretlen - tizenévesek járnak iskolába, miközben az iskola válasza erre többnyire változatlan marad. A nemzetközi adatok és kutatások szerint az iskolai erőszak nem érint minden iskolát egyformán és azonos módon. Azonosíthatóak azok a lakókörzetek, régiók, ahol számítani lehet az iskolai kultúrával szembeni átlagosnál nagyobb ellenállásra, és ahol a diákok az iskolai értékrend alternatívájaként szervezik meg az életüket az iskola falain belül és kívül. Nem csak a tanulók részéről a pedagógusokkal szemben valósulnak meg erőszakos cselekményben kiteljesülő magatartásformák, hiszen az elmúlt évek kutatásai igazolják, hogy gyakoriak a tanulók sérelmére a pedagógusok által elkövetett erőszakos megnyilvánulások is. Az erőszak változatos formái a diák-diák közötti kapcsolatokban is mindenkor megnyilvánultak, de a pedagógus-szülő, illetőleg a pedagógus-pedagógus közötti kapcsolatokban is állandóan megjelenik az erőszak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az erőszak minden formáját tiltja. A közoktatásról szóló törvény pontosan meghatározza a pedagógus, a szülő, a tanuló jogait és kötelezettségeit, amelynek középpontjában az együttműködés, egymás kölcsönös segítése áll. A közoktatásról szóló törvény többek között előírja, hogy a pedagógusnak a tanulóval egyénileg kell foglalkoznia, amennyiben arra a tanuló érdekében szükség van. A törvény rendelkezései alapján az iskola ilyen vonatkozásban része a gyermekvédelem rendszerének és kapcsolatban kell állnia a családvédelem szerveivel is. Az egyes iskolák nevelőtestületeinek és pedagógusainak – elsősorban pedagógiai eszközökkel – mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megelőzzék az erőszakhoz vezető helyzetek kialakulását. A közoktatási törvény kihirdetése óta az iskolában diákönkormányzat, szülői szervezet, iskolaszék alakulhat a problémák kezelésére, a célravezető és erőszakmentes megoldások kidolgozására. E feladat megvalósításába tehát be lehet vonni az iskolában működő szülői szervezet tagjait, az iskolai diákönkormányzat tagjait, valamint a családvédelemmel foglalkozó települési, területi szakmai, szakigazgatási szervet, szervezetet is. A nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai folyamatoknak kedvező légkör csak akkor alakulhat ki, ha a nevelési-oktatási folyamat iskolai szereplői kölcsönösen tiszteletben tartják egymás jogait. Ha betartják kötelezettségeiket, azokat el is várják egymástól, folyamatos és élénk visszajelzéseket adnak egymásnak, segítve ezzel az eltérő vélemények mielőbbi megismerését, a közösség és az egyének számára a lehető legkedvezőbb pedagógiai megoldásban történő gondolkodás megvalósulását, valamint az intézményi fejlesztő és biztonságos légkör kiteljesedését, amely a pedagógiai folyamatoknak, a tanuló fejlesztésének alapfeltételei.
118
A közoktatásról szóló törvény egyik alapelve, hogy az iskolai pedagógiai folyamatok szereplőinek egymás személyiségi jogait tiszteletben kell tartaniuk akkor is, amikor valamely jogukkal élnek. Így például a véleménynyilvánítás szabadsága alapján minden tanulónak jogában áll bármilyen kérdésben nyilatkozni, azonban ez nem járhat mások érdekeinek, személyiségi jogainak megsértésével. A személyiségi jogok sérelmét jelenti az iskolai erőszak attól függetlenül, hogy azt ki, kivel szemben követte el. Az iskolában és a kollégiumban nincs helye az erőszak semmilyen formájának. Az iskolának erőszakmentes pedagógiai légkört kell biztosítani a tanuló személyiségének kibontakoztatásához. A nevelési/oktatási intézményben az alkotó, közösségi, az egyéni érdeklődést figyelembe vevő pedagógiai tevékenység lehet a leghatékonyabb eszköz az erőszak megelőzésére. A pedagógus nincs eleve kiszolgáltatott helyzetben a tanulók közösségével vagy egyes tanulókkal szemben, és alapvetően rendelkezik – vagy kellene hogy rendelkezzen – megfelelő eszközökkel a tanulói közösség irányításához, a közösséget veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzéséhez, illetve a jogsértő magatartás büntetéséhez. Az intézményekben az erőszakos cselekmények, az iskolai agresszió kiváltója lehet a gyermekekkel, tanulókkal való nem megfelelő bánásmód, a nem kellően kialakított iskolai tananyag, a nem megfelelően választott és alkalmazott pedagógiai értékelési módszer, a probléma időben történő felismerésének hiánya. E tényezők is azt támasztják alá, hogy egyes esetekben az intézményvezetők nem ismerik fel kellő mértékben feladataikat, nem használják ki körültekintően a helyi mozgásterük adta tananyag-készítési, órarend-alkotási és értékelési, módszerbeli lehetőségeiket. Az erőszak megelőzésének pedagógiai eszközei között meghatározó fontosságú a Nemzeti alaptanterv adta tartalmi keretek mentén az egyes iskolában tanulók kognitív és affektív tulajdonságaihoz igazodó, a családi háttérváltozókra is figyelő tananyag iskolai meghatározása, az így kialakított iskolai tananyag által kínált tartalmi és módszertani lehetőségek mentén a tanulói érdeklődés felkeltése, megtartása. Fontos pedagógiai esély kínálkozik a tanórai foglalkozások változatos megszervezésében, a választható tanórai foglalkozások biztosításában, a nem szakrendszerű oktatás ötödik, hatodik évfolyamokra történő kiterjesztésében, a megfelelő szülő–tanuló–pedagógus légkör kialakításában, de a diákönkormányzatok és a szülői közösségek bevonása is meghatározó fontosságú a konfliktushelyzetek megelőzésében, kezelésben. Súlyosabb esetekben a jelenlegi keretek között is kérhető segítség a pszichológustól, a gyermekvédelemben dolgozó szakemberektől, adott esetben az igazságszolgáltatás szereplőitől. Jelentős segítséget nyújthat a tanulóközösség saját és a tanulótársak értékelésében, a jó példák közvetítésében, az erőszakra hajlamos vagy már erőszakos cselekményt elkövető tanuló magatartásának, kötelezettségszegésének közösségi megítélésével. A szülő és gyermeke kapcsolata napjainkban számos esetben nem harmonikus és nem, vagy csak töredékesen, súlyos deficitekkel, a társadalom egészének érdekeivel szembekerülve látja el ezirányú feladatait. Ez jelentős mértékben erősítheti a gyermek magatartási problémáit és az iskolai erőszak számos formájának kiváltója lehet. Mivel a gyorsan változó társadalmi és gazdasági folyamatok, a munkaerőpiac által támasztott kihívások jelentős erőfeszítéseket és új megoldási stratégiákat kívánnak meg a szülőktől, közülük számosan kevesebb erőfeszítést tesznek saját gyermekük nevelése érdekében.
119
A gyerekek fejlődéséért, a szélesen értelmezett jóllétéért felelős a szülő (család), a társadalom (szakemberek és intézmények, szolgáltatók) és maga a gyermek is, ezért minden esetben minden lehetséges közvetlen érintett szerepét, felelősségét szükséges és kell is vizsgálni azzal, hogy természetesen a szakemberek felelőssége fokozott. Az egyoldalú „bűnbakkeresés” nem lehet megoldás, ezért erősíteni kell az érintettek együttműködését, a közös cselekvést. A közoktatás intézményeinek együtt kell működniük az ifjúság nevelésében közreműködő minden szervezettel, a családvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem szervezeteivel, a rendvédelmi szervekkel. Az erőszak terjedésének megakadályozásához mindenek előtt a pedagógiai eszközök nyújthatnak segítséget. Vannak már jó gyakorlatok, bevált módszerek, felkészült pedagógusok, e területen sikeres intézmények. A jó gyakorlatokat, a bevált módszereket össze kell gyűjteni, hozzáférhetővé kell tenni, meg kell ismertetni minden érintettel. Feladatok Erősíteni kell a nevelési funkciót, teret kell engedni a tanulói értékelés új lehetőségeinek (fejlesztő értékelés), erősíteni kell a kooperatív oktatási módszereket, az adaptív oktatást a közösségi élethelyzetek növelése céljából, meg kell erősíteni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkáját, alkalmazásuk feltételeit, a nevelési-oktatási intézményeknek kapcsolatot kell kiépíteni, azt továbbfejleszteni a gyermekvédelem intézményrendszerével, erősíteni kell a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést, rendszeressé kell tenni az iskola és a gyermekjóléti intézményekben dolgozó szakemberek találkozóit, a gyermekjóléti szolgálat által nyilvántartott szabadidős programokról rendszeresen tájékoztatni kell a nevelési-oktatási intézmények pedagógusait. Nagyobb figyelmet kell fordítani a művészeti és a sporttevékenység gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésére, nem számon kérhető tananyagként, hanem önkéntes, feszültség- és stresszoldó pedagógiai eszközként, ezzel is lehetőséget biztosítva a gyermeki, tanulói önbecsülés és tanulási motiváció növelésére. Nyerjenek megerősítést a szabadidős tevékenységek, a szabadidős sportfoglalkozások, a mindennapos testedzés és a művészetekre épülő személyiségfejlesztő tevékenységek. Erősödjön a művészeti és a sporttevékenység, a kreatív, manuális tevékenységet igénylő – a „kéz műveltségét” igénylő, fejlesztő, alkotó tevékenység, de nem mint számon kérhető tananyag-közvetítés, hanem mint feszültség- és stresszoldó pedagógiai eszközök és területek, amelyek a gyermeki, tanulói önbecsülés és tanulási motiváció megszerzésének lehetséges formái lehetnek. A nem szakrendszerű oktatás ötödik, hatodik évfolyamokra történő kiterjesztése során az iskolák építsenek a művészetek, a sport nevelési és pedagógiai funkciójára, Az iskolában meg kell ismertetni azokat az eljárásokat, amelynek keretei között a tanulóközösségek pedagógus vagy pedagógusok közreműködésével közösen feldolgozzák azokat az eseményeket, amelyek elvezethetnek a tanulói erőszak kialakulásához, illetőleg amelyek segítik az erőszakos cselekmények feldolgozását, a lehetséges megoldások megtalálását.
120
A helyi tanterveknek biztosítaniuk kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válás megelőzésével az erőszakmentes konfliktus-kezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Az iskolai szülői szervezetek kezdeményezzék az iskolák vonatkozásában a nyilvános iskolai dokumentumok szintjén a szülői szerepekre, a családi életre nevelés megjelenítését, valamint a pedagógusok felkészítését a konfliktus-kezelési technikák alkalmazására.
XVIII. A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
121
A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
122
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
123
A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.
124
Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát.
125
Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.
126
Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.
127
Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában.
128
A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).
A projektoktatás kiemelkedő szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében A projektoktatás a klasszikus értelmezés szerint: konkrét élethelyzetekből bontakozik ki, a választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő, a tevékenység folyamatában ez az érdeklődés továbbfejlesztődik, a projektmunka tervezése, kivitelezése, bemutatása során a tanulók önszervezése és felelőssége érvényesül, a projektmunka során sokféle szellemi és fizikai tevékenységformára van lehetőség, az együttműködés során sokszínű, intenzív szociális tanulás folyik, a téma feldolgozására az interdiszciplináris megközelítés jellemző, a projektmunka eredménye mindig valamilyen mások számára is bemutatható produktum, a projekt megoldása során a pedagógus szerepe a szemmel tartás, szükség esetén a segítő, továbblendítő indirekt vagy direkt beavatkozás. A projektoktatás központjában a gyerek áll. Nem a folyamatot kell úgy irányítanunk, hogy az eltervezett célok, feladatok megvalósuljanak, hanem a folyamat során megjelenő megközelítésmódokat, tudást, társas megnyilvánulások számtalan változatát kell megerősítenünk vagy korrigálnunk (vagy csak tudomásul vennünk) aszerint, hogy időben távlatosan értelmezett, nevelési koncepciónkkal adekvát célrendszerbe hogyan illenek bele. A projektoktatásban folyó tanulás jellegzetességei megegyeznek a természetes tanulási folyamat sajátosságaival. Azaz a tanulás mögött valódi érdeklődés van; a saját feladat tartalmának, megoldásmódjának meghatározásában a tanulónak döntő szava van; a feladattal való foglalkozás időtartamát, a munkában való részvétel módját, a munkatársak megválasztását a tanuló befolyásolhatja. A project munka megvalósítása komplex módon történik. Céljai: - A tanuláshoz kötődő, de tanuláson kívüli tevékenységbe ágyazott feladat megvalósítása. (Akár egy nagyszabású, az egész iskolát megmozgató rendezvény keretében...) - Megmutatni azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a tanulási folyamat során elsajátított ismeretek értékként jelennek meg a feldolgozás folyamatában. - Túllépünk a tanulmányi versenyek témáin és direkt módszerein, bizonyítva, hogy a tudás eladhatóvá tétele, gyakorlati alkalmazhatósága növeli a tanulás iránti kedvet. - Emellett megjelenhetnek azok a "tudások" és technikák, amelyek nem kötődnek tantárgyi ismeretanyaghoz, de fontos részei a mindennapos életben használható ismereteknek.
129
A projekt egy-egy műveltségi terület komplex megközelítésére vállalkozik (pl. művelődés-, társadalom-, gazdaság- és technikatörténeti, természet- és gazdaságföldrajzi, idegenforgalmi, turisztikai és néprajzi elemeket integrálva a programba). Mindezt a teljesség igénye nélkül, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően kívánja megtenni. Célunk, hogy az ismereteket olyan formában juttassuk el a tanulókhoz, amely a korosztály érdeklődésére számot tarthat, és amely a hagyományos tantárgyak keretébe nem fér be. Elsődlegesnek tekintjük a lexikális tudás helyett a szemlélet megalapozását, a tanulók emberorientált társadalomszemléletét, értékviszonyulásuk kialakítását, az érdeklődés felkeltését. A projekt jellegénél fogva elősegíti a további tanulmányokhoz szükséges készségek és képességek fejlesztését és általános értékek felismerését és átélését. Fejleszti a szóbeli és képi kifejezőkészségeket, az együtt dolgozás képességeit, csoportos és önálló kutató- és alkotómunkát, a könyvtári tevékenységet, az olvasmányok beépítését, alkotótevékenységet, manualitást, a játékosságot, ötletességet és fantáziát a tanulásban. A tevékenység leírása: A bemutatók több hetes folyamat eredményeképpen jönnek létre. Ez a projektmunka legfőbb értéke, amely messze túlmutat a program lebonyolításának néhány órás időtartamán. A ráfordított idő alatt olyan tervezett és szervezett kutatómunka zajlik, amely a pedagógus fokozott szerepvállalása mellett megteremti minden gyerek számára azt a helyzetet, amelyben motivált abban, hogy a lehető legszínvonalasabban, legérdekesebben tudja a csoport bemutatni a választott témát. A folyamat fejlett kooperációt feltételez, hiszen a sokoldalú bemutatás sokféle érdeklődés kielégítését igényli, amelyhez sokrétű és összetett gyűjtőmunka szükséges. A kutatómunka eredménye komplex tevékenység (pl.: díszletek és jelmezek kiválasztása, megtervezése, elkészítése; zenék megválasztása, táncok megtanulása, képek vagy dia- és video-bemutatók anyagának válogatása, összeállítása; iskolaújság megszerkesztése) Ebben a munkában a csoport bármely tagja részt tud venni, talál teret és lehetőséget önmegvalósításra a mechanikus tananyag-elsajátításban nyújtott képességeitől függetlenül. Az információforrások is rendkívül sokfélék: a családi háttérből származó információktól, az iskolai könyvtáron át, az írásos anyagoktól az Internetig. Előzetesen minden csoport elmélyül az általa választott témában, résztevékenységben. Az ehhez szükséges "forgatókönyv", előadott történet, játék, kézművesség a csoportok munkája. Ez a kutatómunka szélesíti a gyerekek ismereteit, építi a csoportszellemet, fejleszti az előadó-képességüket; mindezt játékosan. Minden eszközzel azért dolgozunk, hogy a gyerek veszteségnek érezze, ha kimarad ebből az előkészítő tevékenységből, hangsúlyozni kívánjuk a játékban munkát, tevékenységet vállaló tanulók példaszerepét. Újszerű tevékenységekkel és munkaformákkal szeretnénk megragadni az érintett korosztály figyelmét, vonzóvá tenni a tanítás-tanulási folyamatot, az önálló felfedező ismeretszerzést, az élményt nyújtó cselekvő részvételt a megismerés folyamatában.
130
Ennek megfelelően a leginkább használt munkaformák: az önálló kutatómunka: egyéni vagy csoportos könyvtári munka, múzeumi megfigyelés, a projekt során az osztályok közös alkotást hoznak létre, mely lehet színpadi jelenet, irodalmi vagy egyéb művészi alkotás, tárlat, kiállítás, híradás (újság, esetleg film formában), színpadi jelenet, - alkotás, dramatizálás, manuális tevékenységek, - források közös elemzése szöveges, képi, tárgyi forrásanyag, - olvasmányélmények beépítése, - - kézműves foglalkozások. Iskolánkban a projektoktatás nem csak tantárgyakat átfogó formában, hanem egy-egy tantárgyon belül is megvalósul. Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása) -
131
Három hetet meghaladó projekt: KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR PROJEKT I. Projekttervezés A célok meghatározása: a./ oktatási: A karácsonyi ünnepkör jelentős állomásainak megismerése. Az ünnepkörhöz kapcsolódó jelképek megismerése, az értékek ismeretének mélyítése, átélése. Új, önálló hatékony tanulási technikák alkalmazása. Produktumok készítése. A produktumok bemutatása. (Társak, szülők, családok, a falu lakói előtt.) b./ nevelési: „Ne feledd, ha a karácsony hiányzik a szívedből, akkor a fa alatt sem találsz rá...” Készüljünk az ünnepre! Közösen készüljünk az ünnepre! A téli szünet előtti iskolai pörgést, fordítsuk az egymásra figyelésre, az ünnepi készülődésre. Az ajándékozás céljának, formáinak, értékeinek megismertetése, átélése. Az iskola valamennyi tanulójának részvétele a munkában. Az egyéni /diák –tanár/ ötletek, képességek szabadságának kihasználása. Az együttműködés lehetőségeinek bővítése, mélyítése. II. A projekt hatásának, eredményeinek meghatározása 1. Az adventi gyertyagyújtás: hétfőn reggelenként ünnepi hangulatot teremtés keretbe foglalja az eseményeket. 2.Játszóház – Karácsonyi fények: Csatlakozás a hagyományosan működő községi programokhoz. Ezeken a programokon cselekvő részvételt vállalunk. Ezekkel a programokkal erősítjük a családi ház–iskola-falu együttműködését. 3. Piros nap: DÖK szervezés. A gyerekek öntevékenyen szerveztek: - Plakátkészítés. - A verseny meghirdetése. - Pontozás, értékelés. Cél: A Mikulás érkezése előtti vidám hangulat megteremtése. Mikulásváró – közös mulatság Mikulás ünnepélyek a felsőben: - Az osztályközösség erősítése, versek, ajándékok készítése az osztálytársaknak. 4. Népszokások: Nemzeti hagyományaink megismerése, feldolgozása, bemutatása. Kapcsolatok erősítése, építése. (A betlehemi játék bemutatásra kerül: Falu ünnepély, ÖNO, Polgármesteri Hivatal, családoknál). A helyi szokások gyűjtése, lejegyzése. Beszélgetések a nagyszülőkkel, ezek lejegyzése. Cél: írásos dokumentum készítése.
132
5. Ajándékkészítés: A közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erősítése. A tanulók alkotó energiáinak kibontakoztatása. 6. A projekt zárása: Olyan program szervezése, ahol minden tanuló aktívan részt vesz. Az utolsó tanítási nap nyugodt, békés eltöltése, úgy hogy közben egymásra figyelünk.
III. A projekt humánerőforrás terve: - A programban minden pedagógus részt vesz. -A csoportjában vállalt és végzett feladatáért teljes felelősséggel bír. - Ismerve egymás képességeit, attitűdjeit – mindenki olyan feladatot vállalt, ahol motivált / tehát a tanulókat is tudja motiválni / a hagyományos feladatokon túl lépve, tud újat alkotni
IV. A projekt megvalósítása, dokumentálás 1. Cikket jelentetünk meg a falu újságában. 2. Értékelés készül az iskola újságban. 3. A helyi TV összefoglalót sugároz. 4. A faliújságon cikkeket, képeket helyezünk el. 5. Az ajándékokból kiállítást rendezünk. 6. DVD felvétel készül.
133
Témahét: „Egészséghét” A program rövid összefoglalása Ismeretnyújtással, közös tevékenykedtetéssel az egészséges életvitel megismertetésére törekszünk az egész tanév során. Június hónapban a különböző programok, tevékenységek segítségével megismerkednek a gyermekek saját testükkel, annak ápolásával, az egészség megóvásában. Közös tevékenységeink során alakítjuk szemléletmódjukat: „Lelkileg is egészségesebbé válva” nyitottabbá válnak saját maguk és mások megismerésére, elfogadására. Célok: ismerjék meg az egészség védelmének lehetőségeit értség meg a betegségek megelőzésének fontosságát mozogjanak, játsszanak sokat, érezzenek rá az együttmozgás és közös játék örömére alakuljon ki egészséges versenyszellem segítsék egymást káros szenvedélyek megismerése és azok elutasítása önálló anyaggyűjtés, tájékozódás rendszerezés a kooperativitáson alapuló tanulás gyakorlása anyanyelvi kompetencia fejlesztése legyen nyitott, befogadó szociális kompetencia fejlesztése kreativitás fejlesztése esztétikai nevelés demokráciára nevelés tanulói közösségek fejlesztése harmonikusabb személyiségek formálása egészségtudatos generáció nevelése A program feladatai: egészséges iskolai környezet biztosítása a gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése a gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása együttműködés a szülőkkel: az otthonról hozott és már kialakított pozitív szokások megerősítése, a negatív szokáselemek gyengítése a mozgás, cselekvés, közvetlen tapasztalatszerzés készségeinek fejlesztése a játékon keresztül, ahol megjelenik az ismeret, a jártasság, a készség
134
Várható eredmények: A játékok, tevékenységek során a gyermek maga próbál ki valamit, tapasztalatot szerez, mindennek során fejlődnek képességei és szociális kompetenciái. (pl. önbizalom, öntudatos és környezetéért is felelős magatartás, reális énkép kialakításának képessége, szabályok és vágyak összehangolásának képessége, döntési képesség, kezdeményezőkészség, akaraterő, kitartás, kommunikációs és kooperációs készség) Az iskola a szülőkkel együttműködve azonos célokkal biztosítja a gyermek egészséges testi-lelki fejlődéséhez az optimális környezetet. A gyermekeknek a megszerzett ismeretek, a közös, pozitív élmények hatására igényükké válik az egészséges életmód Az osztályközösség fejlődése Előzetes feladatok TEVÉKENYSÉGEK
1.
2.
3.
Méhecske a hét védjegye Címerállat tervezése, kivitelezése Gyűjtőmunka: Méhecskével kapcsolatos versek, dalok, zeneművek, találós kérdések, közmondások, szólások Saját szerzemény is lehet Képes tájékoztató füzet készítése a vitaminokról
ESZKÖZÖK
HUMÁN ERŐFORRÁS
IDŐTARTAM
papír, ragasztó, olló, zsírkréta, színes ceruza
osztályok tanulói
1 hét
internet, könyvek, újságok, CD, DVD
iskolánk tanulói, tanárok könyvtáros,
1 hét
papír, írószerek, olló, ragasztó, könyvek, prospektusok, internet
tanulók, tanárok, 1 hét könyvtáros, védőnő
135
TEVÉKENYSÉGEK
HÉTFŐ
KEDD
Gyógytea kóstolása Címerállat pályamunkák leadása Szavazás a legtalálóbb megoldásra Gyógytea kóstolása Gyűjtött anyagok leadása, saját szerzemények előadása Védőnői előadás:A helyes táplálkozás szerepe az egészség megóvásában
SZERDA
ESZKÖZÖK
HUMÁN ERŐFORRÁS
Kreativitás, esztétikai érzék, vitakészség, együttműködési képesség fejlesztése.
tanulók, tanárok
Kreativitás fejlesztése Önbizalom, fellépés erősítése Esztétikai érzék fejlesztése
tanulók, tanárok
Szövegértő- és szövegalkotó kompetencia fejlesztése A figyelem fejlesztése
Receptleírás.
nagyszünet délelőtt
nagyszünet
könyvtáros
védőnő,
délelőtt
rajzszakos kollega 2 DÖK képviselő SZMK elnök
délután
Pályamunkák kiállítása Gyógytea kóstolása Egészséges ételek készítése osztályonként.
IDŐTARTAM
nagyszünet Kreativitás, manuális-, együttműködési készség fejlesztése.
Írásbeli és Képes szóbeli vitamintájékoztató kifejezőkészség füzetek leadása. fejlesztése.
tanulók, tanárok,
délelőtt
támogató termelők informatika tanár, könyvtáros, szülők
délután
Kognitív kompetencia fejlesztés. Osztályközösség fejlesztése.
136
CSÜTÖRTÖK
Gyógytea kóstolása. Mézet népszerűsítő plakátok készítése, kiállítása. Méhdivatbemutató. Egészség- TOTÓ
nagyszünet Kézügyesség és esztétikai érzék fejlesztése.
tanulók, tanárok, kistermelők
Kreativitás és tanulók, szülők önbizalom fejlesztése. védőnő, Problémamegoldó könyvtáros gondolkodás fejlesztése. Közösség erősítése.
délelőtt
a nap folyamán
délután
Eredményhirdetés.
PÉNTEK
Sport az egészség jegyében. Gyalogtúra, tömegsport.
Állóképesség és osztályközösség fejlesztése.
testnevelő kollégák tanulók, a nap folyamán osztályfőnökök, szülők
Tisztálkodás, testápolás
Szociális védőnő, kompetencia kozmetikus fejlesztése. Igényesség növelése a higiénés szokások tekintetében.
137
A kompetencia alapú oktatás implementációja A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, alkalmazása. Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen adaptációval és saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a „Matematika” kulcskompetencia területen adaptációval és saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával az „Német idegen nyelv” kulcskompetencia területen adaptációval és saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú programcsomag alkalmazása Tantárgytömbösített oktatás Az iskola kötelező tanítási óráinak figyelembevételével, felmenő rendszerbe a 2010/2011 tanévben 10 %, a 2011/2012 tanévben 15% mértékű megvalósítása, azt követően 15%-ban történő fenntartása. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
Az iskola meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával az „Anyanyelvi műveltségterület” esetében valósítjuk meg.
Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése: Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása, kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, drámapedagógia, múzeum pedagógia stb. alkalmazása. IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése: Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása: A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, a lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. A pályázat keretében teljes tantestületi szinten megismert IPR általános módszertani, továbbá differenciálási elemeinek a teljes tantárgyi rendszerben, a nevelés-oktatás átfogó szintjén.
138
Megismert „Jó gyakorlatok” intézményi alkalmazása, átfogó intézményfejlesztés megvalósítása: „Jó gyakorlatok” intézményi honosítása, adaptációja, integrálása az intézményi dokumentumokba, a napi nevelő-oktató munkába. Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása, A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciahelyi szolgáltatások igénybe vétele. Az intézmény saját innovációinak továbbvitele, szükség esetén korrekciója, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése. A helyi tanterv a TÁMOP 3. 1. 4 program szerinti módosított tantárgyi rendszert (műveltség terület tantárgyi bontás nélküli oktatása stb.), illetve óraszámokat nem tartalmazza. Ezért a program fenntartási időszakára (2014/2015 tanévig) a konkrét pályázati kötelezettségekhez kapcsolódó tantárgyszerkezeti szabályozást az iskola adott tanévi munkatervében kívánjuk megjeleníteni:
aktuális tantervek átdolgozása műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása tantárgytömbösítés (tantárgyak, osztályok) moduláris oktatási program (tantárgy, osztály, értékelés) projekt, témahét
139
A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Célok, indikátormutatók teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele
Implementáció éve 2009/2010
Fenntarthatóság 2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
5
-
-
-
-
-
+
+
+
+
+
+
25
25
25
25
25
25
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
140
XIX. A nem szakrendszerű oktatás alapelvei, céljai, feladatai A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének kiváltó okai: Az utóbbi évtizedben több hazai és nemzetközi felmérés – főleg az olvasásszövegértés és a problémamegoldás-matematika területén – alapvető hiányosságokat tárt fel. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy azoknak az országoknak a 15 éves tanulói, amelyekben az alsó tagozat típusú oktatás hat évig tart, eredményesebbek voltak, mint azok az országoknak a tanulói, ahol 4, illetve 5 évig tart az alapfokú képzés. A vizsgálati adatok tehát mind az olvasásmegértés, mind a problémamegoldás terén az alapozás pedagógiai fontosságára helyezik a hangsúlyt. A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon A KT. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra - a törvényben meghatározott keretek között. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8.§ (3) alapján. A közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (19) bekezdése alapján a 2008/2009–2010/2011. tanítási évben megszervezhető úgy is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhassék, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A KT. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik - hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A KT. nem foglal állást abban, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó nevelés-oktatás nem szakrendszerű oktatásszervezéssel érintett területeibe az adott tantárgyakat, vagy az adott műveltségi területeket milyen mértékben kell bevonni. A teljesítmény éves értékelése a műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódhat. Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak.
141
Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze, ezért célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintje) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje). A helyi tanterveknek az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a "tanítói" és a "tanári" módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét. Az évfolyamon alsó tagozatos nevelő megfelelő műveltségi területhez kapcsolódó képzettséggel, valamint szaktanár 120 órás kapcsolódó továbbképzés teljesítésével taníthat, illetve aki megfelel az átmeneti rendelkezéseknek.
142
A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása iskolánkban (2008/2009 tanévtől) Megjegyzés: A tantárgyak és heti óraszámaik nem változnak. A pedagógusok továbbképzése a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre folyamatosan történik. Tantárgy magyar nyelv és irodalom
5. évfolyam
6. évfolyam
heti óraszám
tanár
végzettség
Gál Mónika,
Budai Istvánné
tanító, magyar nyelv és irodalom, tanító
2
120 órás tanfolyam, műveltségi terület magyar nyelv és irodalom műveltségi terület 120 órás tanfolyam
matematika
2
Szabó Erzsébet
tanító
120 órás tanfolyam
rajz
1
Szabó Erzsébet
tanító
120 órás tanfolyam
ének
1
Ábrahám Tünde
történelem-ének
120 órás tanfolyam
német
1
Borsos Tímea
német nyelv és irodalom
idegen nyelv műveltségi terület
Tantárgy
heti óraszám
tanár
végzettség
120 órás tanfolyam, műveltségi terület
magyar nyelv és irodalom
2
Gál Mónika
tanító, magyar nyelv és irodalom
magyar nyelv és irodalom műveltségi terület
matematika
2
Szabó Erzsébet
tanító
120 órás tanfolyam
rajz
1
Szabó Erzsébet
tanító
120 órás tanfolyam
ének
1
Ábrahám Tünde
történelem-ének
120 órás tanfolyam
német
1
Borsos Tímea
német nyelv és irodalom
idegen nyelv műveltségi terület
143
XX. Az óvodai nevelés helyi programja Bevezetés Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával. b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző - köztük az innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz.” Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe kell venni a) A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVÉT IS, HA AZ ÓVODA NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI NEVELÉST VÉGEZ; b) A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVÉT IS, HA AZ ÓVODA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK NEVELÉSÉT VÉGZI.
144
Küldetésnyilatkozatunk Intézményünk működése Tápiószőlős község egy óvodájában folyik. Nevelő-fejlesztő munkánk hagyományokra épülő, ugyanakkor fogékonyak vagyunk az új értékekre és megpróbálunk megfelelni a mindenkori társadalmi elvárásoknak. Munkánk során célunk, hogy a hozzánk járó gyermekek nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben nevelkedjenek. Mindezt a családokkal közösen végezzük, a partnerközpontú működési szemléletet követve. Nevelési elképzelésünk lényege, hogy az óvodai nevelést egy egységes folyamat első intézményi szakaszaként értelmezzük, amelynek törés nélkül kell folytatódnia az iskolában, illetve azt követően az élet során. Mint nevelési intézmény ellátjuk az óvó-védő, szociális, nevelő-fejlesztő feladatokat. Pedagógiai funkciónkat tekintve pedig felvállaljuk az iskolai életre való előkészítést úgy, hogy az iskolába kerülő gyermekeink olyan pszichés fejlettséggel rendelkezzenek, amely a tanulásra, mint fő iskolai tevékenység formára alkalmassá teszi őket. Arra törekszünk, hogy gyermekeink az iskolai élet megkezdésére rendelkezzenek megfelelő kompetenciával - önismerettel, önértékelő képességgel, tudjanak önállóan gondolkozni, testi-lelki-szellemi fejlettségük megfeleljen az óvodáskor végére elérendő szintnek. Kiemelten kezeljük a gyermekek saját egészségükhöz és a természeti környezethez való viszonyának pozitív alakítását. Valljuk, hogy a gyermek, érdeklődő, befogadni akaró, az önmegvalósítás szándékával rendelkező lény. Amennyiben nem vesszük el a kedvét és kihasználjuk életkori sajátosságait, jó esélyünk van rá, hogy mindent megtanuljon, amire szüksége lehet. Elutasítjuk a gyermektől idegen, felnőtt léptékű, mennyiség-centrikus, kényszerítő – fegyelmező pedagógiát. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő alternatívákat, tevékenységeket, cselekvés általi tanulási lehetőségeket kínálunk. Építünk az óvodáskorú gyermekek sajátos tevékenységeire, mint játék, mozgás, vers, mese, rajzolás, kézimunkázás, ének - zene, természet- és állatok gondozása, védelme. Céljaink meghatározásánál abból a sajátos helyzetből indultunk ki, hogy az intézmény tagóvodáinak munkáját felölelve, összességében és egységesen is tükröződjön a környezeti sajátosságokból adódó lehetőségek kihasználása. Munkánkat szolgáltatásnak tekintjük, folyamatosan képezzük magunkat, hogy egyre magasabb színvonalon tudjunk dolgozni. Ezt bizonyítja az is, hogy intézményünkben országosan elismerten működik a minőségfejlesztés, mely iránt valamennyien elkötelezettek vagyunk. Alapvető szemléletünk, hogy „minden ember pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető”. Az intézmény valamennyi dolgozója 145
Az óvoda bemutatása Tápiószőlős 3200 lakosú község Ceglédhez 15 km-re, Budapesthez pedig 70 km-re található. Lakói zömében Cegléden dolgoznak, helyben az intézmények és néhány vállalkozás ad munkalehetőséget. Területileg nagy kiterjedésű település. Régi neve Halesz volt. Közigazgatásilag önállóvá 1947-ben vált. Az elmúlt években községünk dinamikusan fejlődött. Tápiószőlősön az első óvoda 1964 októberében került átadásra, 1 fő óvónővel, 1 fő dajkával, 1 fő főzőnővel és 25 fő óvodással, 25 m2-en. A növekvő gyermeklétszám tette szükségessé az új óvoda megépítését, melyet 1978. augusztus 20-án adtak: át, A 3 csoportos. 75 férőhelyes óvoda már átadáskor kinőtte magát, hiszen 120 gyermeket írattak be. Az újabb bővítésre 1998-ban került sor. Beépítésre került a tetőtér, melyben kialakításra Került egy 180 négyzetméteres helyiség, gyermekmosdó, öltöző és felnőtt mosdó. Jelenleg az emeleti nagyterem tornaszobaként funkcionál. Itt tartjuk még az ünnepségeket, színházi és bábelőadásokat és koncerteket. 1998-tól 5 csoportos és 120 férőhelyes az intézmény. 2006-ban a konyha területén kialakításra került egy csoportszoba, gyermekmosdó, öltöző és egy melegítő konyha a kiszolgáló helyiségekkel. 2009-ben pályázat segítségével megtörtént az óvoda villamos vezetékének a korszerűsítése. Festés, burkolatcsere, 3 gyermekmosdó, felnőtt mosdó felújítása. Az épület akadály mentestése iroda bővítése. A játszóudvar teljes körű felújítása: kerítés csere, új játékok telepítése, és a parkosítás. A csoportok szervezésénél a homogén (egy korosztályt felölelő) csoport kialakítására törekszünk, de nem zárkózunk el szükség esetén a vegyes csoport létrehozásától sem, mivel a községben is csökken a születendő gyermekek száma. Felmenő rendszerű óvodai nevelés és iskolai életmódra felkészítést folytatunk. Mivel településünkön nem működik bölcsőde, s önálló bölcsőde létrehozására az elkövetkezendő években nincs lehetőség, az igények felmerülése esetén, vállaljuk az „Egységes óvoda-bölcsőde” kialakítását, működtetési és személyi feltételeit. Nevelőtestületünk az oktatási törvény bevezetése óta él a lehetőséggel, hogy sajátosságainknak megfelelően, belső fejlesztő munka révén alakítsa ki a nevelés helyi rendszerét óvodánkban. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladat a községben lakó óvodáskorú gyermekek ellátása. Az óvoda mint nevelési intézmény nem függetlenítheti magát a környezeti hatásoktól, mely mindig meghatározza kultúrájának, szokásainak értékrendjével nevelési célkitűzéseinket. Be óvodázási körzetünk az egész falu, Az itt élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér. Többségben vannak a rossz szociális és anyagi körülmények között élők. Mivel községünk tipikus mezőgazdasági település, nevelőmunkánkat is ehhez a helyzethez igazítottuk. A nevelők megpróbálják segíteni a nehéz körülmények között élő hátránnyal induló gyerekek felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintik a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését is. Nevelőmunkánkra kezdettől hatással volt Freinet pedagógiája és jelentős szerepet játszik a helyi hagyományokra való támaszkodás is. 146
Jelenlegi formáját „Az óvodai nevelés országos alapprogramjá”-nak figyelembevételével a Tevékenységközpontú Nevelési Program alapelveivel és a Kompetencia alapú óvodai programcsomag alapvetéseit figyelembevételével nyerte. el. Programunk a gyerekek megismertető tevékenységét veszi alapul, köré szervezzük a pedagógiai, pszichológiai feladatokat. ''Őszintén hiszem, hogy a gyermek és az öt irányítani szándékozó felnőtt számára nem annyira a tudás, mint inkább az érzés a fontosabb. Ha a tényekből, mini magokból fejlődik ki a tudás és bölcsesség, akkor az érzelmek és benyomások képezik azt a termékeny; talajt, amelyben a mag kifejlődik. Sokkal fontosabb kikövezni a gyermekeknek az ismeretszerzés felé vezető utat, mint elhalmozni őt olyan tényekkel, amely feldolgozására még nem elég érett,.. " Rachel Carson: Csodaérzék (1956.)c. könyvéből Célunk: hogy gyermekeink találják meg helyüket a környezetükbe, az őket körülvevő világban. Fő hangsúlyt kap a környezet megismerése, mint élettér, amelyben tájékozódni, eligazodni képes a gyermek. A megszerzett tapasztalatok, élmények megjelennek mindennemű tevékenységben. Tevékenysége során egyre több tapasztalatot szerezve, egyre jobban eligazodik az őt körülvevő világban, beletanul a világba. A program kiindulási vonala a környezeti nevelés és a néphagyományok ápolása, mert a gyermekkorban szerzett ilyen irányú tapasztalatok mélyen nyomot hagynak a gyermekben, személyiségének gyökerei ebbe a talajba kapaszkodva segítik őt sikeres, környezetét, nemzetét szerető emberré válni.
Az óvoda irányítása, szervezeti struktúrája Az óvoda hivatalos elnevezése: ÁMK Napközi Otthonos Óvoda Címe: 2769. Tápiószőlős. Árpád út 3. sz. Telefon: (53) 385-030, Fenntartó: Tápiószőlős község Önkormányzata Az óvodaalapító okiratának száma, kelte: 94/2009.(IX.16) 2009. szeptember 16. Igazgatás: Az óvoda vezetője: az Általános Művelődési Központ igazgatója. Feladatköre: Az oktatási törvény alapján munkaköri leírásban foglaltak szerint, részben önálló gazdálkodó, egyszemélyi felelős vezető, önálló bérgazdálkodó. Igazgató-helyettesek: l.sz.: Iskolai igazgatóhelyettes Feladatköre: az iskolai szakmai pedagógiai irányítása munkaköri leírás alapján. A technikai személyzet munkájának irányítása. 2.sz.: Napközi otthonos Óvoda vezető-helyettes
147
Feladatköre: az Óvoda szakmai, pedagógiai munkájának a technikai személyzet munkájának irányítása, a munkaköri leírásban foglaltak szemit felelős a rábízott feladatokért. Megbízásuk időtartama: határozatlan idejű. Megbízó: Az igazgató, kinek távollétében a helyettesek teljes anyagi, erkölcsi felelősséggel végzik munkájukat. Nevelőtestület: A nevelőtestület a közoktatási törvény alapján a nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és már jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként, pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
Az óvoda személyi feltételei 1. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. 2. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 3. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Az óvoda - Az óvoda személyi feltételei jelentősen javultak az elmúlt évek során. Az óvónők létszáma elmarad az országos átlagtól mely csoportonként 2 fő, vagyis minden csoportba 2 fő óvónőt irányoz elő. Engedélyezett óvónői álláshelyek száma 8 fő, jelenleg 7 fő dolgozik. Szakmai előképzettség 100 % - os. - A közvetlen nevelőmunkát segítő dajkáink mindannyian rendelkeznek dajkai szakmunkás bizonyítvánnyal, amely alkalmassá teszi őket a mindennapi gyermekek körüli tevékenységek ellátására. - Az óvoda dolgozóinak engedélyezett létszáma 15 fő: - 7 fő óvónő - 5 fő dajka - 2 fő konyhai dolgozó - 1 fő karbantartó - Életkor szerinti megoszlás: 50 év felett: 8 fő 41-50 év között 1 fő 31-40 év között 5 fő 21-30 év között 1 fő Üres állás: 1 fő - Iskolai veszettség: főiskola - óvónők 6 fő középiskola - óvónő 1 fő -dajka 5 fő
148
-
-
-
- Pedagógiai munkánkat segíti heti 2 alkalommal 1 fő logopédus és fejlesztő pedagógus. Szakmai megújulás iránti igényünk nagy, az eredményesebb munkavégzés érdekében továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk. Továbbképzések és a kötelező órán kívüli feladatok megosztásánál az óvónők érdeklődését, egyéni adottságait, a területhez való vonzódását vesszük figyelembe. Ezáltal azt kívánjuk elérni, hogy egy bizonyos területen legyenek jártasak, osszák meg egymás között a szerzett tudást. Az alkalmazottak és az óvodapedagógusok átlagéletkor 2010-ben: 45 év Óvodapedagógus: 44 év egyéb dolgozók: 45 év - Nevelőtestületünk átlagéletkorából is következik egy viszonylagos állandóság, stabilitás, amely nevelőmunkánknak egy igen pozitív összetevője. - Ugyanakkor előrevetíti, hogy lehetőségekhez mérten el kell kezdeni a „fiatalítást”. Az óvoda nyitvatartási ideje reggel 7 órától – 17. óráig, napi 10 óra.
Az óvodában a program céljaihoz rendelt eszközrendszer Fejlesztések Meglévő eszközök: JÁTÉKOK:
- minden csoportban az alapjátékok és eszközök rendelkezésre állnak - képességfejlesztő játékok biztosítottak; - az udvari játékok teljes mértékben megfelelnek az UNIÓS szabványnak.
ANYANYELVI ÉS IRODALMI NEVELÉSHEZ: - maszk és bábkészlet áll rendelkezésünkre; - bábparaván - mesekönyvek, leporellók, szakkönyvek (folyamatosan bővítjük az újonnan megjelentekkel) - fejlesztő eszközök TESTNEVELÉSHEZ: - tágas tornaterem; - talajtorna - eszközök és kézszerek megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉHEZ - környezeti világunk képes kirakók - audiovizuális eszközök (tv, videó, diapozitívok, magnó, CD lejátszó); - MINIMAT - matematikai készlet - Képességfejlesztők - Állatok világa - Négy évszak - Közlekedési eszközök - Öltöztető babák - Emberi test három dimenzióban - KRESZ játék - Konstrukciós játékok - Elektromosság
149
- Technikai barkács eszközök - Kerti szerszámok - Érzékelő játékok ÉNEK-ZENÉHEZ: - zörejkeltők; - felnőtt hangszerek; - szükséges: gyerekhangszerek (10 db dob. 10 db triangulum) - 62 db-os gyermekhangszer készlet ÁBRÁZOLÁSHOZ; - az alapvető eszközöket, szerint - a költségvetésben.
anyagokat
évente
10 db
cintányér,
tervezzük
-
szükség
Az óvoda tárgyi feltételei, eszközrendszere Az óvoda épülete, elhelyezkedése Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsenek lehetőséget a szülők fogadására.
- Az óvoda épülete a község központjában helyezkedik el, 3712 m2 alapterületű telken, az épület 846 m2. 5 csoportszoba, folyosó, 5 mosdó, tornaszoba, 5 öltöző, tanszertár, melegítőkonyha: a hozzátartozó helyiségekkel, iroda és betegszoba. - A csoportszobák alapterülete egyenként 53.52 m2, egy gyerekre 2,14 m2 alapterület jut. Az udvar 3039 m2, egy gyermekre jut 25,32 m2, Ez optimálisnak mondható, Felszereltsége kielégítő. Az udvaron még található egy 4x2 m-es pancsoló és 40 m2 fedett rész mosdóval. - Az óvoda épülete 1978-ban került átadásra, 75 férőhellyel. 1991-ben az olajüzemeltetésű kazánt felváltotta a gáz. 1996-ban a korszerűtlen lapos tető helyett elkészült az új tetőszerkezet, ezt követte az épület belső felújítása. 1998-as tanévtől pedig bővült az óvoda épülete, mivel beépítésre került a tetőtér. Itt egy tágas csoportszoba, tornaterem, minicsoport-szoba és szociális helyiségek kerültek kialakításra. - Csoporttermeink több funkciót töltenek be: óvodai tevékenységek, játék, foglalkozások, étkezések és a pihenés színterei is. A csoportszobák berendezése, bútorzata - az óvodapedagógusi ötletességnek, leleményességnek köszönhetően – esztétikus, dekoratív, jól szolgálják a gyermeki tevékenységet. Felszereltségük jónak mondható, minden bútorzat új az intézményünkben. Játékokat, eszközöket évente vásárolunk a költségvetésből és az SZMK-rendezvények bevételeiből és a „Tápiószőlős Kisgyermekekért alapítvány” támogatásából.
150
- Oktatást segítő technikai és egyéb eszközök: videomagnó 1 db, lemezjátszó 1 db. TV 3 db, magnó 5 db és CD lejátszó, digitális fényképezőgép, számítógép, fénymásoló, fax, babaszobabútor 4db, baba-konyhabútor 5 db. - Sportszerekkel, az óvodai tanuláshoz szükséges fejlesztési eszközökkel megfelelően ellátott az óvodánk, folyamatos bővítésükre a költségvetés fedezete szükséges. - Az óvoda biztosítja a gyermekek számára az ágyneműt és a törölközőt, a mosásuk az intézményben történik. - Könyvállományunkat folyamatosan gyarapítjuk a program szellemiségének megfelelően, újonnan megjelenő kiadványokkal. Törvény által biztosított szakkönyv-vásárlásánál is ezeket az elveket valósítjuk meg.
A kapcsolattartás formái
KÖNYVTÁR: A kapcsolattartás módja: - Ismerkedjenek meg a könyvtárral: - Kölcsönöz az óvodai kezdeményezésekhez, tevékenységekhez könyveket. - Játszóház. - Vetélkedők. IDŐSEK OTTHONA: Kapcsolattartás módja: - Ünnepi műsor (anyák napja karácsony, Idősek Világ napja) - Ajándékkészítés. - Az idős emberek szeretete, tisztelete, a meghitt együttlét öröme. ÁLTALÁNOS ISKOLA: - Annak érdekében, hogy a gyerekek örömmel, érdeklődéssel induljanak az iskolába, az óvoda iskolalátogatásokat, közös rendezvényeket, ünnepélyeket szervez. - A tanítók visszajelzése az elsősök fejlődéséről. - Nyílt napok szervezése. CEGLÉDI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT: - Színházlátogatás évente 3-4 alkalommal: - Kiállítások megtekintése. EGYHÁZAK: - Hittan oktatás (református és katolikus) - Ünnepeken, rendezvényeken való részvétel.
151
EGÉSZSÉGÜGY: - Tisztasági szűrés. - Fogászati előadás. - Szűrővizsgálatok. „A TÁPIÓSZŐLŐSI KISGYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY.: - Rendszeres anyagi támogatás.
Az óvoda átfogó, globális nevelési terve 1. Gyermekkép
Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Az Alapprogram gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.” 2. Óvodakép
Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;
152
c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 3. Nevelési feladataink:
A gyerekek kötődésének formálása és erősítése a helyi társadalom életébe való bekapcsolásukkal (elsősorban az óvodai csoporton és a családon keresztül.) Kiegészítve és tiszteletben tartva a családi nevelést, benne még jelenlévő hagyományokat erősítve nevelünk a MINDENNAPI ÉLETTEL A MINDENNAPI ÉLETRE! Az óvodáskor végére alkalmasak legyenek az iskolai életre: testi-lelki-szellemi és szociális vonatkozásban. Programunkkal segítjük a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű gyerekek beilleszkedését. „Minden gyermek más” Cél: Mindenkit a saját szintjének maximumára eljuttatni, amely szemléletváltást és fokozott differenciálást jelent. Az együttnevelés tudatoson választott út. Nevelőmunkánkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy hagyományait, és környezetét ismerő és tisztelő, környezetével kiegyensúlyozott viszonyban élő. embertársait szerető felnőttekké váljanak. A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a.) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységeken keresztül. b.) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.
153
4. Pedagógiai elképzelésünk felépítése
Freinet pedagógia alapján Biztonságos, szeretetteljes, gazdag, nevelő KÖRNYEZETBEN
Testi, lelki, szellemi, érzelmi szükségletekkel, egyéni ütem eltolódásokkal ÖSSZHANGBAN
A GYERMEKI SZEMÉLYISÉG SZABAD KIBONTAKOZÁSA KÉZ NYELV FANTÁZIA
KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, NÉPHAGYOMÁNY, JÁTÉK. MOZGÁS. MESE-VERS, ÉNEK-ZENE. MINTÁZÁS, RAJZ-KÉZIMUNKA, MUNKA, TANULÁS.
SZABAD ÖNKIFEJEZÉS SZABAD ALKOTÁS
segítségével
területeken
formájában
SZABADON MEGVÁLASZTOTT SOKSZÍNŰ TEVÉKENYSÉGI RENDSZERBEN ÖNÁLLÓAN VAGY EGYÜTTMŰKÖDVE VALÓSUL MEG. MINDEZÉRT FELELŐS: AZ Ó V Ó N Ő 5. Az óvodai élet megszervezésének alapelvei
1. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napiés hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 2. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.
154
3. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. "Nagy politikusság a gyermeknevelés. Állandó nehéz egyeztetése a kívánalmaknak, szükségleteknek és lehetőségeknek." (Szabó Lőrinc) 1. Nevelésünk alapfeltétele a családias légkör. Óvodai életünk: - nyitott - bizalmas - szeretetteljes 2. Tiszteletben tartjuk a gyerek: - egyéniségét, - érdeklődését, - adottságait, - önállóságát, - autonómiáját. Segítjük önkifejezésüket, személyiségük természetes fejlődését, 3. Programunkkal a helyi szükségleteket az óvodánkba járó gyermeket és családját kívánjuk szolgálni. - Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatási nyújtunk a családi neveléshez. - A. családokkal közösen gazdagítjuk a gyerek tapasztalatait, élményeit, feltételrendszeréi, - Számba vesszük a gyereket érintő pozitív családi eseményeket. 4. Óvodai nevelésünkkel törekszünk a tevékenység központúságra: - A gyermek a legkülönbözőbb tevékenységek közül válogathat; - Az óvónők által kezdeményezett program igazodik az életkor követelményeihez, életkori sajátosságokhoz; - Az óvodai tevékenységek alapjai: - a természet körforgása, -a természet változásai, -a hozzájuk kapcsolódó jeles napok, népszokások. 5. Komplexitásra törekszünk az óvodai nevelés egész folyamatában. - Az ismereteket összefüggéseikben, kölcsönhatásaikban sajátítják el a gyerekek, úgy ahogy a valóságban előfordulnak. 6. Az óvodai nevelés területei tevékenység formái között szoros összefüggés van; Meghatározó szerepet szánunk: - környezetismeret, - környezetvédelem., - néphagyomány, - játék, - mozgás, - anyanyelv.
155
6. Az óvodai nevelés feladatai
Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG FELÉPÍTÉSE Cél A komplex fejlesztés területei Óvodából iskolába való átmenet
Inkúlzív ped., diff.
Játék, érzelmi-, erkölcsi nevelés
Tartalom Komplex fejlesztési terv Levegő
Tűz
Víz
Föld
júl., aug., szept.
okt., nov., dec.,
jan., febr., márc.,
ápr., máj., jún.,
Évszakok és őselemek kapcsolata
156
TÁMOP-3.1.4.-09/1-2009-0012 Kompetencia alapú oktatás megvalósítása Tápiószőlős Önkormányzat nevelési és oktatási intézményeiben. Időtartam: 2009. 11. 20.- 2010. 08. 31. Kedvezményezett: Tápiószőlős Község Önkormányzata Fenntarthatóság: 5 év. A TÁMOP-3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben c. pályázatot megnyerte az intézményünk. Óvodánkban 2009. novembere óta folyik a kompetencia alapú oktatás. Ez az új oktatási módszer ebben a tanévben a Biga–csiga kiscsoportban került bevezetésre és végig kíséri az óvodai nevelésüket az intézményben. 2010 szeptemberétől pedig az óvoda valamennyi csoportjába ez az oktatási forma kerül bevezetésre. A program számos új módszert és lehetőséget kínál, az oktatás, nevelés területein. A témaköröket nem az évszakok köré rendezi, hanem a négy magyar őselem köré: Levegő, Tűz, Víz, Föld. Az új program megismerését számos továbbképzés segíti elő. AZ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG FOGALMA Egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló teljes eszközrendszer. Magában foglalja a folyamat tervezését, szervezését és értékelését segítő eszközöket Specifikus rendszerelemek - Műfaj - Szellemiség - Cél - Feladat - Tartalom - Komplexitás - Koncepció - Ajánlás - Eszköz - Terjedelem A programcsomag tartalmi felépítése • Egy programcsomag - három fejlesztési szakasz • Elméleti fejlesztési anyagok • A világ befogadásának elérhetőségei I.: komplex megközelítés • A világ befogadásának elérhetőségei II.: művészet-specifikus megközelítés • Tárgyi fejlesztési eszközök • Meseládikó, CD-k, DVD • Mesekönyv ajánló • Kóstolgató • Képességfejlesztő kártyák
157
A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG FELÉPÍTÉSE A programcsomag felépítése I. Komplex fejlesztési tématervek II. A világ befogadásának elérhetősége 1. Játszunk? Természetesen! 2. Zenevarázs 3. Bábjáték 4. Néphagyomány 5. Kiegészítő segédlet 6. Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval 7. Varázseszközök az óvodában 8. Kóstolgató 9. Játék – tánc – élet - Felfedezések a természetben Összevetés az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával I.
Nevelési célok Az egészséges életmód, rekreáció (életmódkultúra) alapozása. Mozgásos (speciális, sokmozgásos) tevékenységek megismertetése, megszerettetése. Pozitív személyiségjegyek alakítása, szokás és normarendszer megalapozása érzelmi-, erkölcsi nevelés hatékonyságának növelése. A környezeti- és művészeti értékek, szépségek felfedeztetése, ápolása, környezetvédelmi- és megóvási szokások kialakítása. A különbözőség tolerálása, elfogadtatása, multikulturális és interkulturális nevelési gyakorlat kialakítása - inkluzív pedagógiai szemlélet erősítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködési képességének fejlesztése, integrált nevelése. Az óvoda-iskola közötti átmenet könnyítése. Nevelési feladatok Az egészséges életmód korszerű értelmezésével a gyermekek testi- lelki és értelmi képességeinek fejlesztése. A fejlesztéshez esztétikus, rendezett, balesetmentes és célirányos környezet kialakítása, amely a gyermek számára impulzusokat ad a tevékenykedésre. A mentális és pszichés fejlesztés érdekében az érzelmi biztonság megteremtése. A gyermekek érdeklődésére-, aktivizálására-, egyéni sajátosságaira-, fejlődési ütemére épülő ismeretnyújtás, készség-, képességfejlesztés, attitűdalakítás. Az iskolai élet kezdésére megfelelő biológiai, szociális és pszichikus érettség kialakítása, sokszínű változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálásával: o biológiai érettség: nagy- és finommotoros mozgás-, egyensúlyérzék-, térirány-, vizuális észlelés fejlesztése, auditív információk feldolgozása, keresztcsatornák fejlesztése (vizuális – tapintásos, vizuális – auditív, vizuális – kinesztetikus, auditív – taktilis, interperszonális működés, szem – kéz, szem –láb koordináció),
158
o szociális érettség: érzelmi, akarati élet formálása, magatartás-, viselkedéskultúra, társas kapcsolatok fejlesztése, felnőttekhez és a tanuláshoz való pozitív viszony alakítása, teljesítményen keresztül történő „én érvényesítés”, önállóság fejlesztése, a feladattudat-, feladattartás-, önálló helyzetmegoldásokra való képesség kialakítása, o pszichikus érettség: beszédkészség, figyelem, emlékezet, gondolkodás, kreatív képzelet életkornak megfelelő fejlesztése. Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Az értelmi fejlesztés, nevelés Esztétikai nevelés, ízlésformálás Az. anyanyelvi és kommunikációs nevelés
4. 1. Az egészséges életmód alakítása CÉL Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: -
a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességei fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezetvédelmi-, megóvási szokások kialakítása megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
FELADAT - Tágas, világos csoportszoba; - Higiénikus, gondozott mellékhelyiségek; - Sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar; - Változatos, vitamindús étrend; - Saját öltözőszekrények; - A családdal való együttműködés (szokásainak ismerete: személyi és mentál -higiéné, öltözködés, napirend, étkezési szokások stb...).
159
A fejlesztés tartalma - A napi, illetve heti tevékenységek időben azonos rendje. Részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken; - A csoportszoba berendezésének használati eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása: - Az épület egyéb helyiségeinek berendezési tárával felszerelése, azok rendeltetésszerű használata; - A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése és helyretétele és azok használatának tanulása: - táplálkozás - étkezésnél (terítés), - tisztálkodáshoz szükséges felszerelések, - játékeszközök, - öltözködés rendje, - foglalkozásokhoz szükséges felszerelések, - mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök, - pihenéshez szükséges felszerelések, teremberendezések. - A teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje; - Differenciált segítésnyújtás: A speciális eszközöket igénylő gyerekeknek (pl.: szemüveg, hallókészülék, stb... esetében), és a mozgás ügyetlen gyerekek részére. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: ÖNÁLLÓ: - A tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, - A WC használatakor, - A. fogápolásban, - öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is, - Önkiszolgáláskor, - A kimerített étel mennyiségének megítélésében, Az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. MEGFELELŐEN HASZNÁLJA: - Az evőeszközöket (kés, villa, kanál), a játék és egyéb eszközöket; - Az óvoda és az épület egyéb helyiségeit; - A környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarítóeszközök). TUD: - Cipőt tűzni és kötni, - gombolni, - teríteni. - hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat), - ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni - természetes ülő testtartással asztal mellett ülni. ISMERI - A kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára), - a zsebkendőhasználat módját, - ruházatának tisztántartási lehetőségeit, - a rendetlenség megszüntetésnek módjait.
160
SEGÍT: - A környezet tisztántartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben, - a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. 4. 2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok CÉL Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy -
már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket;
-
az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
-
az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek;
-
az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására tiszteletére.
2. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. (mint Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás– és normarendszerének megalapozását. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.
161
FELADAT - Otthonos körülmények a csoportszobában, - Lehetőségek a közös élmények, tapasztalatok szerzésére, - Az óvónők, illetve más dolgozók pozitív, határozott mintaadásai. A fejlesztés tartalma - Napirend szerint tevékenykedések (játék, munka, tanulás): - Beszoktatás: a leválási nehezítettséggel küzdő gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében (szükség esetén szakember segítségének kérése)' - Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások; - Az egyes gyerekek viselkedésében zavart: okozó tényezők (haláleset, kistestvér születése, stb...) feltárása; - Játéktevékenységek; - Az értelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek; - Reális ismeretek nyújtása; - Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinál: gyakorlása (a felnőttek kérésének elfogadása); - Munkatevékenységek; a természetes környezet óvása. Társas kapcsolatok - A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása; - Közös élmények átélése (születésnapok, kirándulások, szereplések, színházlátogatások, stb..,); - Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre; - Részvétel helyi, illetve egyéb rendezvényeken; Ünnepi hagyományok - Gyermekek ünnepei: születésnap, gyereknap, anyák napja, évzáró; - Természettel, néphagyományokkal összefüggő ünnepek: szüret. Mikulás, Luca, karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, advent, májusfa állítás; - Társadalmi ünnepek: nemzeti ünnepek, nyugdíjasok köszöntése; A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére ÖNÁLLÓ: - A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területem; kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás; - A véleménynyilvánításban; - Döntésekben, választásokban; - Vállalt feladatai elvégzésében. - Tisztelettudó a viselkedése. - Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit. - igazmondásra törekszik. - Megkezdett, munkáit befejezi. - Kénes a belátásra. - Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket, - Együttműködik a közös cél érdekében. - Örül a csoport közös sikereinek. Társas kapcsolatok: - Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja, - Szívesen tevékenykedik: a csoport érdekében. - Érdeklődik társai és a felnőttek iránt (a csoporton belül). 162
- Képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni. - Legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. - Figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt. - Igyekszik - a szituációtól függően - elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket. - Készen állnak az iskolai életre és a tanító elfogadására.
4.3. Értelmi fejlesztés, nevelés CÉL - Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az. egyes tevékenységek iránt; - Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megőrzése; - A gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás); - Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása; - A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése; - Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés; - Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése (beszédprodukció, beszédértés, beszédprodózus, nyelvi képességek); - Egyéni különbségek - adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése; - "Énkép" fejlesztése, testséma kialakulásának segítése; - Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése; - Vizuális percepció (formaérzékletek, formaészlelések) fejlesztése; - Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása. FELADAT - A valóság megismerésének, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása; - Tárgyak elemzése (analízis); - Egyes elemek összekapcsolása (szintézis); - Egyszerű kísérletek; - Érdeklődés fenntartása; - önállóságának tiszteletben tartása: - Ismeret - és tapasztalatszerzés biztosítása; - Mozgásos tevékenységek; Sokoldalú tapasztalatszerzés. A fejlesztés tartalma: Tevékenységi formák: - Játék, - Tanulás, - Munka. Fejlesztési tartalmak: - Vers, mese, - Ének-zene, énekes játék, - Rajzolás, mintázás, kézimunka, - Mozgás, - A külső világ tevékeny megismerése, - Néphagyományok.
163
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: - Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére; - Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban; - Rendelkezzék problémafelismerő és - megoldó képességekkel; - Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani; - Vegyen részt a különböző tevékenységekben; - Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét; - Törekedjék az önértékelésre; - ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. 4.4. Esztétikai nevelés és ízlésformálás CÉL - Élményekre és tapaszt álatokra épülő nevelés; - Környező világ érzéki úton megfoghatóvá váljon; - A valóság esztétikai felismertetése, befogadása, létrehozása; - Alapvető illemszabályok elfogadása. FELADAT - Nyugalmas, tevékenységre serkentő légkör; - Eszközök biztosítása, melyek elősegítik az esztétikai élmény kialakítását (festék, filc, gyurma, mesekönyv, bábozás, báb. paraván, különféle természetes anyagok); - Tágas, világos csoportszoba; - Dekorációk természetes anyagokból; - Felnőtt dolgozók igényesek a megjelenésükre; - Kulturált viselkedési szabályok betartása; - Esztétikai élmények iránti vágy megalapozása. A fejlesztés tartalma: - Változatos és rendszeres élménynyújtás; - Gyönyörködtetés és a rácsodálkozás alkalmainak és lehetőségeinek megteremtése; - Széleskörű tevékenységrendszer biztosítása; - Esztétikus környezet felismerése, óvása, alakítása; - Séták, kirándulások, mesék, bábozás, énekes játékok, ünnepek, természeti-társadalmi környezet megjelenítése az ábrázolás eszközeivel; - Külső világ tevékeny megismerése; - Játék; - Mozgás; - Mese-vers; - Ének-zene, énekes játék; - Rajzolás, mintázás, vizuális nevelés; - Környezet-néphagyomány. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: - Kialakul az igénye az esztétikus környezet iránt; - Képes maga is létrehozni, alakítani, formálni a környezetet; - Fogékonyak a szépre: természetben, társadalomban, művészeti alkotásokban, népi tárgyakban.
164
-
Képes megfogalmazni esztétikai élményeit: Beszédében igényévé válik az ízléses, csendes tónus, finom beszédstílus: Igényes a megjelenésére; Viselkedési és az érintkezés szabályait ismeret és betartja; Esztétikai tevékenysége belülről fakadó, gátlásoktól mentes, szívesen vállalt tevékenységgé válik.
4.5. Anyanyelvi és kommunikációs nevelés CÉL Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. - A gyermek bő szókinccsel, tejlett kommunikációs készséggel rendelkezzen; - A mindennapi helyzetben tudjon megnyilatkozni; - Élményeit, elképzeléseit bátran mondja el; - Tisztán beszéljen; - Nyelvtanilag helyesen használja a magyar nyelvet. FELADA T - Szóbeli közlést kiváltó derűs légkör; - Az anyanyelv használata végigkíséri az egésznapi életet; - Szerves része az óvodai élet minden mozzanatának; - Átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét; - Közvetítő elem a nevelési feladatok megvalósításánál; - A tanév elején minden nagycsoportos fejlettségi szintjének szakember által történő felmérése; - Elmaradás esetén logopédiai kezelés igénybevétele. A fejlesztés tartalma: Az óvónő modell szerepe érvényesüljön; - Az óvónő - elfogadó, - együttműködő, - kapcsolatteremtése modellértékű, - határozott, - következetes; - Beszéd- és kommunikációs képességfejlesztés különböző tevékenységeken keresztül; - Beszédtechnikai hibák korrigálása. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: - Beszéde összefüggő; - Elbeszélése folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz; - Nyugodtan, figyelmesen hallgatja végig a másik megnyilatkozását; - Helyesen használja a névmásokat, névutókat, igeidőket és módokat; Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtéstű és sebességű beszéd;
165
Beszédét érzelmek által kiváltott természetes gesztus, arcjáték kíséri; Tisztán ejti ki minden beszédhangot; Ismeri és érti a néphagyományokból átvett szavak jelentését, ezeket beszéde színesítésére használja: A jellemző mesefordulatok kifejezései is jelenjenek meg a mindennapi életben.
Az óvodai élet tevékenységi formái 1. A külső világ tevékeny megismerése
CÉL 1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. 2. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 3. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. 4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. FELADATOK - sokféle tevékenység biztosítása a tapasztalatszerzéshez; - a szerzett tapasztalatok rendszerezése; - összefüggések megláttatása; - a valóság objektív bemutatása; - ítélőképesség fejlesztése; - értelmi képességek fejlesztése: - környezetvédelem; - néphagyományok ápolása;
166
„ Földünket nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön „ (Indián mondás) A fejlesztés tartalma
-
a ./Társadalmi környezet család, családtagok, a család élete; az óvoda épülete, az. óvoda környéke; a felnőttek munkája, gyerekek tevékenysége; a felnőttek munkája egyes munkahelyeken, foglalkozások; A felnőttek tisztelete, munkájuk megbecsülése; viselkedési formák; köszönés, megköszönés, kérés, megszólítás... az ember testrészei, külső tulajdonságai; érzékszervek megnevezése, ápolása; egészséges életmód, egészség megőrzése; közlekedési eszközök: személyszállítók - teherszállítók; közlekedési eszközök: vízi - légi szárazföldi; helyes gyalogos közlekedés faluban - városban, közlekedési magatartás kialakítása; környezetünk megóvása, tisztántartása; környezetünk színei és színárnyalatai. b./ Természeti környezet A természet változásai - évszakok - időjárás: év, hónap, hét, nap, napszakok; TAVASZ: - időjárás változása, - természet ébredése, - bogarak, rovarok, madarai:, - tavasz hírnökei, tavaszi virágok, - tavaszi munkálatok a kertekben és a szántóföldeken, - tavaszi zöldségfélék, - tavaszi öltözködés, - növények ápolása, gondozása; NYÁR: - időjárás változása, - természet változása, - nyári öltözködés, - pancsolás, napoztatás a fürdőmedencében, - nyári élmények, nyaralások, - fák bokrok, növények gondozása locsolása, - aratás, új kenyér ŐSZ: - időjárás változása, - őszi öltözködés. - a természet változása- lombhullás, stb..., - őszi betakarítások, szüret, stb.,.. - Őszi termések, gyümölcsök, virágok, - őszi munkálatok a kertekben, - költöző madarak megfigyelése, - udvari munka, gereblyézés, levéltakarítás;
167
TÉL
- ÁLLATVILÁG:
- időjárás változása, - természet változása, - téli csapadékok megfigyelése, megnézésük. - téli öltözködés - fűtés - fűtési módok, - téli örömök a hóban, szánkózás, hógolyózás, stb..., - téli madáretetés, - élősarok gondozása, ágak haj tatása, magvak csíráztatása, - szobanövények gondozása; - az állatok tulajdonságai, életmódjuk, - az állatok gondozása, hasznuk. - állatok és kicsinyeik, - állatok csoportosítása, lakhelyük szemit; - vadállatok, - vadonélő állatok, - ház körül élő állatok, - háziállatok, - vízben élő állatok, - bogarak, rovarok, - madarak.
c. / Környezetünk formai és mennyiségi viszonyainak megtapasztalása - megfigyelések, összehasonlítások, szétválogatások különböző szempontok szerint; - mennyiségek összehasonlítása; - több - kevesebb - ugyanannyi, - hosszabb - rövidebb. - alacsonyabb - magasabb. - szélesebb - keskenyebb; - sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámnevek, sorszámnevek); - sorba rendezés egyéb szempontok szerint; - halmazok keletkeztetése (hozzátevés, elvétel, egyenlővé tétel a tízes számkörben); - soralkotások, sorváltozások balról - jobbra, föntről - lefele; - állítások megfogalmazása (igaz - hamis eldöntése); - tapasztalatszerzés a geometria körében; - testek - síklapok felismerése, megnevezése; - építés szabadon testekből; - építés (letakarás) síkmértani formákból; - tükörrel való tevékenység, mozgások a tükör előtt, térbeli percepció kialakítása; - szimmetria, szimmetrikus alakzatok keletkeztetése; - tájékozódó képesség, fejlesztése térben és síkban; - irányok, arányok megfigyelése (bal - jobb, alá - fölé, mellé, köze, előtt - mögött, vízszintes függőleges); - térbeli helyzetek (ferde, görbe, álló, fekvő, eleje - közepe - vége, első - utolsó, fenn - lenn. felső - középső - alsó).
168
2. Természet- és környezetvédelem
CÉL - a környezet megbecsülése, megóvása, rendben tartása, a társadalmi és természeti környezethez a pozitív érzelmi viszony kialakítása. F E L A D A T ismeretek, tapasztalatok szerzése a környezetünkről; - fogalmak tisztázása: tiszta - szennyezett, szép - csúnya, - egészséges, esztétikus környezet kialakítása és annak megóvása, megbecsülése; - a közvetlen környezet rendben tartása, munka a közösségért; - tágabb környezetünk tisztaságának megóvása. - a társadalmi és természeti értékeink megbecsülése, megóvása; - a levegő, a víz. mint az élei alapvető feltételemek tisztántartása, megóvása: A fejlesztés tartalma - a csoportszoba szépítése, tisztántartása; - o csoportszoba és a hozzátartozó helyiségek tárgyainak, eszközeinek, berendezéseinek megbecsülése, megóvása; - a szobanövények, élősarok ápolása, gondozása; - az óvoda udvarának rendben tartásában, tisztántartásában közreműködés (gereblyézés, szemétszedés); - a fák, bokrok locsolása, megóvása; - községünk utcáinak, tereink tisztaságánál; megóvása; - a közösségért, a közért végzett munka pozitív érzelmi feltöltődése. 3. Hagyományok, néphagyományok ápolása
CÉL - hazaszeretetre nevelés, a magyarság megismertetése, megszerettetése; - a népi táravak, értékek megóvása, megőrzése; - az idősek tiszteletére, szeretetére nevelés. FELADAT - a közvetlen környezet. a táj, a község népi értékeinek bemutatása; - néphagyományok, népszokások megismertetése; - hagyományok ápolása. A fejlesztés tartalma: - természetes anyagok felhasználásával barkácsolás, technikái: megismertetése; - népi játékeszközök készítése (pl.; csutkababa állatfigurák); - tárgyi értékek bemutatása (pl.: köcsög, korsó, szőttes, faeszközök), gyűjtése és elhelyezése a kijelölt helyen; - egyszerű magyar tánclépések megtanítása; - népi gyermekjátékok (gyermekjátékdalok és mondókák) tanítása; - a természet változásaihoz kapcsolódó jeles napok számbavétele; - naptári ünnepek, szokások, események, népszokások.
169
Néphagyományon alapuló ünnepek: - Mikulás (Szent Miklós püspök) - Advent (koszorú készítése) - Luca - dec. 13. (búza elültetése, csíráztatása, Luca széke....) - Karácsony (Betlehemes játékok) - Farsang (téltemetés) - Dal napja (népi gyerekjátékok, népdalok, néptánc) - Húsvét (locsolkodás) - Májusfa-állítás (Majális) - Szüret (termés-betakarítás) Hagyományos ünnepek: - Nemzeti ünnep: március 15. - anyák napja - Tanévzáró ünnepség - Ballagás - Pedagógusnap - Gyereknap - Műsor az iskolai tanévnyitón - Idősek otthonában szereplések alkalmanként - Községi rendezvényeken szereplés - Születésnapok, névnapok megünneplése - Óvódások Művészeti Fesztiválja. Fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére: - Tudják személyi adataikat (lakáscím, név, szülők neve. foglalkozása, testvérek neve, életkora); - Megnevezik a testrészeket, érzékszerveket; - Tájékozódnak környezetükben, megneveznek néhány épületet (pl: Posta, Gyógyszertár, orvosi rendelő, stb…..) - Ismerik a közlekedési eszközöket, járműveket; - Gyakorlottal: a gyalogos közlekedésben; - Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellemző tulajdonságaikat, - Ismernek az évszakokhoz fűződő néhány kiemelkedő népszokást, hagyományt; - Ismerik a napok neveit, a napszakokat; - Ismernek néhány növényt, termést; - Gondozzák, ápolják a növényekéi; - ismerik, megnevezik a környezetükben élő állatokat, tudjak csoportosítani életmódjuk, egyéb tulajdonságaik szerint; - ismernek néhány erdei és vadállatot, néhány nálunk telelő és költöző madarat: - ismernek néhány rovart, bogarat: - Megnevezik környezetük színeit, színárnyalatait; - Érzik és helyesen használják a mennyiségekkel. halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket (több. kevesebb, ugyanannyi) - Tájékozóknak a tízes számkörben, isménk a tő- és sorszámneveket; - Megfogalmaznak állításokat (igaz - hamis); - Ismerik a bal - jobb - fent - lent (sorváltás, soralkotás); - Felismerik az egyszerűbb testeket, síkrnértani formákat; - Tudnak szimmetrikus alakzatokat létrehozni; - Ismerik az irányokat, arányokat;
170
- Képesek gondolkodási folyamatokra; - Részt vesznek a csoportszoba rendezésében, tisztántartásában; - Megóvják, megbecsülik a környezetük tárgyait, eszközeit; - Megbecsülik a felnőttek munkáját; - Gondozzák, ápolják a növényeket; - Gereblyéznek, szemetet szednek az udvaron; - Vigyáznak környezetük tisztaságára - Szívesen tevékenykednek a közösségért; - Megbecsülik, megóvják a természeti és társadalmi környezetük értékeit; - Ismernek néhány jeles napot a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat; - Megismerik közvetlen környezetük népi értékeit, hagyományait; - Barkácsolnak természetes anyagokból népi gyermek-játékeszközöket; - Ismernek népi gyermekjátékokat, mondókákat; - Felismernek és megneveznek néhány rési tárgyat, eszközt; - Megtanulnak néhány egyszerű néptánclépést; - Tisztelik, szeretik az idős embereket; - Szívesen részt vesznek az ünnepeken, megismerik az ünnepekkel kapcsolatos néphagyományt, népszokást; - Erősödik bennük a hazaszeretet, átérzik az. ünnepek hangulatát, érzik jelentőségét. 4. JÁTÉK
CÉL 1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbólikusszerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. 5. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.
171
FELADAT 1. Játékirányítás általános elvei: - legyen közvetett, - ismeretek állandó bővítése, elmélyítése, - pozitív érzelmek alakítása, - saját élmények. érzelmek, fantázia magvalósítására lehetőséé biztosítása. - közbelépés testi épség veszélyeztetése. konfliktusmegoldás, technikai tanács, nem kívánatos viselkedési fonna esetén, ha a gyerekek zavarják egymást, fejlettségi szinthez való igazodás, - állandó felügyelet, - játéklehetőség megteremtése a szabadban az udvaron, - a gyerekek játékkedvére, aktivitására, érdeklődésére való építés, 2. A fettételek megteremtése: - Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése, - önállóság elősegítése játékok kezdeményezésében, eszközök kiválasztásában, játékok elmélyítésében, konfliktusok megoldásában, - közös játék kibontakozásának elősegítése, - állandó és ideiglenes játszóhelyek kialakítása, csoportszobában és a szabadban, - játékidő összefüggő legyen, - a játékszerek legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók, veszélytelenek, egyszerűek, variálhatók, - a játékszerek legyenek könnyen elérhetőek. 3. A tapasztalatszerzés irányítása az élmények szerepe: - környezetünk minél mélyebb megismertetése; - tapasztalat - és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljék; - a tapasztalatszerzés biztosítása a szabadban; - a gyermek óvodán kívüli tapasztalataival való megismerkedés. A fejlesztés tartalma: 3-4-5 éves korban: a/ GYAKORLÓJÁTÉK: - ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése; - szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok; - ritmusjátékok, egyszerű szabályjátékok - játékszabályok megismerése, elfogadása, követése; b/ SZEREPJÁTÉK: - egyszerű szabálykövetések (egyénenként és csoportokban); c/ BARKÁCSOLÁS: -játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással; d/ ÉPÍTŐ, KONSTRUÁLÓ JÁTÉK: - összerakosgató, összeszerelhető játékok egyéni elképzelések alapján: 4-5-6-7 éves korban a./ GYAKORLÓJÁTÉK: - a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyerekeknél (szerepjátékok és konstruáló játékok) b/ SZEREPJÁTÉK: - a játékszabályok elfogadása és betartása; - a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba; -
172
c./ BARKÁCSOLÁS: - játékok egyszerű javítása; - játékkészítések; - ajándéktárgyak készítése. d./ DRAMATIZÁLÁS, BÁBOZÁS: - bábkészítések; - önálló bábozások (mese, történet és bábválasztás). e./ ÉPÍTŐ, KONSTRUÁLÓ JÁTÉK: - összerakosgatások, szerelések, egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelőtárgyak elkészítésével (a valóság és a képzelet közelítésével). f./ SZABÁLYJÁTÉK: - verbális, mozgásos, manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - A gyermekek szeretnek és tudnak játszani; - A játszótársak elgondolásait megértik, elfogadják: - A játék szabályához alkalmazkodnak; - Kedvezőtlenebb szerepet elvállalják; - A környezet jelenségeit, eseményeit beépítik játékukba; - Á játékot önállóan tervezik, eszközöket kiválasztják, szerepeket megosztják, szabályokat betartják; - Bonyolult alkotásokat hoznak létre; - A különböző anyagokat, eszközöket kombináltan alkalmazzák; - Önállóan báboznak; - Bábokat készítenek; - Az értelmi- és mozgásos szabályjátékok szabályát betartják; - A játékokon az egyszerűbb javításokat elvégzik; - Ajándékot készít ének szeretteiknek; - Az alapvető viselkedési szabályokat alkalmazzák: - Együttműködnek társaikkal: - Észlelésük, megfigyelőképességük megbízható: - Észreveszik a tárgyak hasonló és különböző jellemzőit, a cselekvések egymásutániságát, a dolgok és jelenségek közötti összefüggéseket. 5. MOZGÁS
CÉL 1. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. 2. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. 3. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
173
4. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. - az egészséges életmód kialakítására nevelés, - a természetes mozgások alakítása, fejlesztése; - testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás); - biológiai fejlődés, növekedés elősegítése; - a légző-, keringési, csont- és izomrendszer teljesítőképességének növelése, a mozgásfejlődés lépcsőfokait betartva; - a térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése; - az alkalmazkodó képesség fejlesztése; - mozgáskoordináció alakítása; - a szem - kéz- láb koordinációjának fejlesztése; - az egyensúlyérzetet befolyásoló mozgások végeztetése; - egészséges versenyszellem alakítása; - pozitív személyiség tulajdonságok erősítése. FELADAT - a szervezet egészséges fejlődésének biztosítása; - gondozás; - edzés; - a gyermek mozgástapasztalása játékos kedvére való építés; - mozgással kapcsolatos szókincs bővítése; - egyem sajátosságok fejlesztését elősegítő lehetőségek biztosítása; - megfelelő öltözék biztosítása (zárt cipő, tornaruha); - eszközök biztosítása a feladatok teljesítésének érdekében (pl.; babzsák, labda, szőnyeg, stb.); - mindennapi frissítő 15 perces testnevelés, valamint heti egy vagy két testnevelési foglalkoztatás biztosítása; - az óvónő a hibákat gyakorlat közben javítja; - környezet adta lehetőségek kihasználása; - a mozgással kapcsolatos játékok szabályának betartatása. A fejlesztés tartalma: - JÁTÉKOK: - szerep-, utánzó és futójátékok, - szabályjátékok, - küzdőjátékok (húzás, tolás, emelés). - RENDGYAKORLATOK: - egyenes testtartás. - vonal- és köralakítás, - fordulatok meghatározott irányokba, - SZABADGYAKORLATOK: - kartartások, - nyakizom-gyakorlatok, - kar-, láb- és törzsmozgások, - testhelyzetek, - ellenoldaliságban ritmuskeresztezett mozgások.
174
- KONCENTRÁCIÓS MOZGÁSGYAKORLATOK: - kézi szer gyakorlatok (babzsák, szalag, karika, labda). - JÁRÁSOK. FUTÁSOK: - természetes járás irányváltoztatásokkal, - speciális járások, állatjárások utánzása - járás ritmusra - futás egyenes vonalban és irányváltásokkal, - lassítás - gyorsítás. - akadályok leküzdése, - versenyfutás. - SZÖKDELÉSEK UGRÁSOK: - helyben és haladva (páros lábon vagy váltott lábbal), - akadályon át (le, fel, át). - DOBÁSOK, LABDÁS GYAKORLATOK: - labdafogások, labdaészlelés, - labdagurítás, labdavezetés, - labda fel- és ledobások (alsó- és felsődobások) - labdahajítás. - TÁMASZ-, FÜGGÉS-ÉS EGYENSÜLYGYAKORLATOK: - talajon (csúszás, mászás, kúszás, egyensúlyozás), - padon, zsámolyon, bordásfalon - vízszintes és függőleges irányban, - gurulások, - egyensúlyozás emelt szeren (pad). - FOGLALKOZÁSOKA SZABADBAN: - téli játékok (hógolyózás, szánkózás). A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - Szeretik és igénylik a mozgást; - Kifejlődött ellenálló képességük, alkalmazkodó képességük szabályokhoz és társhoz; - Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá vált; - Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak; - Tér- és időbeli tájékozódó képességük egyre fejlettebb; - Egyéni, csoportos sor- és váltóversenyt képesek játszani a szabályok pontos betartásával: - Megértik az egyszerűbb vezényszavakat; - Kialakult a testséma, ismerik testrészeiket; - Magatartásukban fellelhetők egyes erkölcsi tulajdonságok, mint pl. felelősségérzet, segítőkészség; - Ismerik az eszközök nevét; - A rendszeres mozgás következtében a gyermek légző- és keringési rendszerének teljesítőképessége valamint a csont- és izomrendszer teherbíró képessége megnőtt; - A gyakorlatokat egyöntetűen végzik; - A testi képességek egyre fejlettebb formái öltőitek.
175
6. MESE, VERS
CÉL 1. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. 3. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. - A beszéd fonológiai (hangrendszer és prozódiai rendszer), grammatikai jelentéstani valamint motorikus rendszereinek fejlesztése életkori és egyem sajátosságok figyelembe vételével; - Hallási és beszédhallási figyelem és a hallási differenciáló képesség fejlesztése; - Az akusztikus verbális emlékezet fejlesztése; - A sorrendi felfogás és kivitelezés erősítése; - Analizáló- szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül; - A téri és idői ritmusérzék fejlesztése: - Az anyanyelvi, kódok helyes elsajátíttatása; - A beszéd eszközként való használatának fejlesztése - szókincsbővítés; - A beszédmegértés képességének fejlesztése - A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése; - A beszédkedv felkeltése és megőrzése; - Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése; - Irodalmi fogékonyság megalapozása: - Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása.
176
FELADAT - A gyermek irodalomhoz fűződő pozitív viszonyának kialakítása; - Naponta többszöri kezdeményezés a gyermek kérésének, érdeklődésének, az adott szituációnak megfelelően, az életkori sajátosságok figyelembe vételével; - A beszéd zenei elemérnek érvényesítése; - A mesével, verssel kapcsolatos spontán kérdésekre való válaszadás; - Ismétlések gyakorisága, én erősítő hatásának felhasználása: - A mese - és versmondás spontán adódó helyzetekre, a kedvező körülmények tudatos kivárására, előidézésére való építés; - Az élő vers, mese legyén a. természetes a gyermek számára; - A meseélmények játékkal, rajzzal való kifejezése; - ,A mindennapi tevékenységek színesítésére, gyermekköltészeti alkotásokkal való megismertetés (altatók, ujjsorolók, növényekkel és állatokkal kapcsolatos mondókák); - Bábozáshoz kellékek biztosítása; - A mesehallgatás külső és belső feltételeinek megteremtése (fény, zene. természeti környezet, stb...); - A mese tartalmának kijátszása habozással. A fejlesztés tartalma: - Beszélgetések a napi tevékenység során; - Beszédművelés: - beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése - helyes ejtési gyakorlatok; légző gyakorlatok, hangadás gyakorlatok, zöngés - zöngétlen hangok differenciálása mintaköveteléssel, artikulációs gyakorlatok. Nyelvtörők, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok. Időtartam gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok; - Idő-és térbeli egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése (történeti sorba rendezések); - Vers- és mesemondások; - Irodalmi művek hallgatása: - mondókák (népi mondókák, kiszámolók, hintázók, altatók, stb...); - mesék (állat -, tündér -, tréfásmesék, népmesék, műmesék, folytatásos mesék), verses mesék; - versek (népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyermekversek); - Irodalmi művek dramatizálása: - tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása, mozgással, testtartással, érzéknek kifejezése mimikával. Gesztikulációval irodalmi művek eljátszásadramatizálás, bábozás; - Könyvek, folyóiratok nézegetése: - Színházi élmények nyújtása - gyerekelőadások, bábszínházi előadások; A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - A gyermekek játék közben odaülő szövegeket, ritmusokat mondogatnak; - Az elhangzott vers. mondóka ismétlését igénylik; - Társak, az óvónő improvizáló játékkezdeményezéseiben; - Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott. hallott vers témáját, költői képét; - Segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában;
177
- Megszilárdultak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokások, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései; - Folytatásos mesék, verses mesék szálak össze tudják kötni; - Van néhány kedvelt mesehősük, a velük megtörtént dolgokat beleviszik játékukba; - Az ismeri mesei motívumok habozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik; - A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait megjegyzik; - A meséskönyvet önállóan nézegetik, utánozzák az olvasást; A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. 7. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK
CÉL 1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. 4. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. - A gyermekek zenei élményekhez juttatása; - Az éneklés, zenélés megszerettetése: „ Zenét művelő, zenét élvező és értő magyar közönség kiművelése, amely a kisgyermekkorban kezdődik," ( Kodály Zoltán) - Kis zenei formákon keresztül a néphagyományokból kiindulva a világirodalom remekeihez jussunk el. FELADATOK - Zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése (tér és eszköz biztosítása); - A gyerekek zenei érdeklődésének felkeltése, élménynyújtás; - Hallás, éneklési készség, ritmusérzés fejlesztése; - Harmonikus, szép mozgás kialakítása. A fejlesztés tartalma: - Magyar népi énekes- mozgásos játékok (egy- és kétszemélyes játékok); - Más népek dalai, játékai; - Altatók, hintáztatók, simogatok, hajladozók, lovagoltatok, tapsoltatok, höcögtetők, stb.; - Közjátékok és dalaik (párválasztó, fogyó és gyarapodó);
178
- Magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai; - Táncos játékok (lakodalmas, kapuzó, kapcsolódós játékok, stb.); - Ünnepekhez kapcsolódó dalok; - Halk- hangos éneklés; - Gyors- lassú tempó érzékelése; - Magas- mély közötti különbség felismerése; - Dallamfelismerés, dallambujtatás: - Ritmustapsolás, egyenletes lüktetés; - Zörejhangok és zenei hangok felismerése; - Egyszerű hangszerek bemutatása (furulya, dob, stb.); - Egyenletes járás körbe szép testtartással, kézfogással; - Egyszerű táncos, mozgásos elemek (dobbantás, koppantás, páros forgás). - A néptánc alaplépéseinek megismerése (csárdáslépés, elöl - hátul keresztezés, csapások, érintő lépések); - Élőzene és gépzene hallgatás; - Egyszerű népdalok tanulása. A fejlesztés várható jellemzői: - Szépen, tisztán énekelnek; - Belső hallásuk kifejlődik; - Visszaénekelnek dallamot; - Megkülönböztetik a halk- hangos, mély- magas, gyors-lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban; - Felismernek dallammotívumokat; - Térformák kialakítására és visszaalakítására képesek (kör, csigavonal, stb.); - Felismernek zörej hangokat és zenei hangokat; - Felismernek egyszerű hangszereket, próbálják használni; - Tapsolnak egyszerű ritmusokat; - Egyenletesen járnak körbe, érzik az egyenletes lüktetést; - Megtanulnak népi énekes és mozgásos játékokat; - Megismerkednek más népek dalaival; - Tudnak mondókákat, kiszámolókat, stb.; - Játszanak körjátékokat, párválasztós. fogyós. stb. játékokat; - Tudják néhány magyar népszokás, néphagyomány dalait; - Ismernek néhány népi táncos játékot (pl.; lakodalmas, kaputartós, stb.); - Megismerik az egyszerű táncos, mozgásos elemekei; - Sok zenét hallgatnak, szeretik, az élőzenét; - Szívesen énekelnek egyszerű népdalokat; - Ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, dalokat, zenéket ismernek meg.
179
8. Rajzolás, mintázás, kézimunka, vizuális nevelés
CÉL 1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. 3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. 4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. - Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően; - A, vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, fonnák); - A képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása; - A vizuális percepció fejlesztése; - Tapintási ingerek erősítése; - Az ingerek más ingerekkel történő integrálása; - Szín- és formavilág gazdagítása; - Egyszerű munkafogások és eszközhasználat elsajátítása; - Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt; - Kézmozgások finomítása; - Az alkotás örömének megtapasztalása; - Sokféle lehetőség megmutatása, a képi, térbeli megjelenítése; - Képi gondolkodás fejlesztése; - A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése; - Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása. FELADAT - Az egyes gyermekek közötti ábrázolás képességbeli különbözőségek figyelem-bevétele; - Az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyának felkeltése; - Sokféle lehetőség biztosítása az élményszerzésre, a fantázia és megfigyelések képi és térbeli megjelenítésre; - Szabadidős tevékenység során állandó hely- és eszköz biztosítása az ábrázolásra - A gyermekek kreativitásának érvényre juttatása; - Figyelemfelhívás az esztétikus környezetre, annál; óvására, alakítására; - Minél több természetes anyaggal való megismertetés (pl.: agyag, fa, só - liszt gyurma, textil, fonal, termések, stb.); - Ábrázolási technikákkal való sokoldalú megismertetés; - A gyermekmunkák elemzése, ellenőrzése; - Nyugodt légkör, eszközök biztosítása.
180
Fejlesztés tartalma: VIZUÁLIS PERCEPCIÓ: - Alak, háttér: Keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett fonnák differenciálása alak és háttér cseréje. - Alakállandóság: Fonna állandóság, geometriai formák különböző nagyságainak összehasonlítása. - Terheli helyzet: Tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése, figurák fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete. - Térbeli viszonylagosság: Két tárgy helyzetének megnevezése, alak kiegészítése, részek összeillesztése, célirányos útkeresés, VIZUÁLIS NYELV: - Kép alakítás a vizuális elemek használatával (vonal, folt, fonna, színek); - A képfelület kitöltése; - A vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen (soralkotás, hasonlóságok, ritmus); - Ujjfestés. KIFEJEZÉS: - Táj, terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása; - Egyszerű természeti és mesterséges fonnál: megfigyelése, ábrázolása; - Képalakítás saját élmények emlékezet után: - Képző- és népművészeti alkotások, képek nézegetése: - Technikák megismerése (rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások). VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ: - Színek keresése; - A mindennapokban használt információs jelek megismertetése (közlekedési jelzőtáblái, egyszerű ábrák, járművek jelei...). TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA: - Tárgyalkotás szabadon; - Térrendezések; - Mintázás; - Konstruálás; - Anyagalakítások (gyurma, agyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, hó). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Bátrak, ötletesek az építésben, téralakításban; - Sokféle tapasztalattal rendelkeznek változatos alakú zárt és nyitott terek elkerítésében, lefedésében, az építmények egyensúlyának megteremtésében; - Tevékenyen részt vesznek az őket körülvevő tér, valamint a térbeli makettek berendezésében; - Többnyire biztonsággal használj ál: a képi kifejezés változatos eszközeit; - Képalakításaikban egyem módon jelzik az elemi térviszonylatokat; - Szóhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket; - Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat;
181
- Emberábrázolásban jelen vannak a részformák, megjelenítik a legegyszerűbb mozgásokat; - .Szóbeli véleményt nyilvánítanak saját műveikről és a műalkotásokról; - Saját elképzeléseik alapján formákat mintáznak megfigyeléseik segítségével; - Egyszerű kellékeket, játékokat, modelleket készítenek; - Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat; - Önállóan díszítenek tárgyakat; - Késztetést éreznek arra, hogy figyelmüket összpontosítsák, technikai tudásukat aktivizálják; - Szívesen vesznek részt óvodai környezetük szépítésében. 9. Munkajellegű tevékenységek
CÉL 1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). 2. A gyermek munkajellegű tevékenysége - önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. - A gyermek egész személyiségének alakítása, fejlesztése; - A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének átélése; - Egymást segítő kapcsolatok kialakulásának elősegítése; - Munkamegosztásra nevelés; - A már meglévő tapasztalatok erősítése, új ismeretekkel való bővítése; - A gyermek kitartásának, önállóságának, célirányos figyelmének, kötelezettség vállalásának, céltudatosságának, felelősségének alakítása; - A munka eredményének megbecsülésére nevelés; - Egyes munkafolyamatok, illetve azok részmozzanatainak megismertetése a célszerű sorrend betartásával; - Jártasságok alakítása az eszközök, szerszámok használatában. FELADATOK 1. A munka irányításának elvei: - Az óvónő tanítsa meg a munkaeszközök ésszerű, használatát, a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét, a munka ellenőrzésének módjait; - Önálló munkavégzés lehetőségének biztosítása; - Fokozatosság betartása; - A gyermek tényleges aktivitásának biztosítása;
182
- Egyéni sajátosságoknak megfelelő munkafeladatokat végezzenek a gyermekek; - Az értékelés ösztönözze a gyermekei az adott feladat jobb megoldására, ébresszen kedvet a további munkához; - Az értékelés ösztönözze a gyermek önértékelésének alakulását, igényszintjének növekedését; - A munka a napi tevékenységek természetes részét alkossa. 2. Feltételek megteremtése - Munkalehetőségek megteremtése életkornak, fejlettségi szintnek megfelelően; - Tartalmilag gazdag, változatos feladatok biztosítása melyek fejlesztik készségüket, képességeiket gazdagítják személyiségüket; - Eszközök, szerszámok biztosítása; - Tapasztalatszerzés útján fedezzék fel a gyermekek a munka hasznosságát, szükségességét; - Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör kialakítása, elegendő idő biztosítása; - "Én csináltam"- "Mi csináltuk" sikerélmény biztosítása, - A munkavégzés során a higiéniai és balesetvédelmi szabályok betartása, egészség, testi épség megóvásának biztosítása. Fejlesztés tártalma: A mindennapi élettel kapcsolatos munkák 3-4-5 éves korban: a./ Alkalomszerű munkák: - Egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel; -Megbízatások önkéntesség alapján; -Ünnepi készülődések ajándéktárgy készítéssel, díszítő munkákkal; -Udvar - és teremrendezés (rendrakás, kisebb tárgyak szállítása, helyretétele); -Üzenetátadások; -Óvónői segítséggel játék, javítás. b./ Növények gondozása; - Megfigyelő tevékenységek irányit ássál; - Közreműködés növényápolásban óvónői segítséggel; - Segítségadás a nagyobbaknak. (4) - 5-6-7 éves korban: a./ Alkalomszerű munkák: - Üzenetközvetítés; - Rendrakás; tisztogatás, kisebb javítások; - Ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján is; - Segítségadás a bátortalanabb gyermekeknek kérésre, önálló indíttatásra. b. / Növények gondozása: - Folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, csíráztatás, hajtatás,) - Környezetrendezés; - Gyűjtőmunkák (gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése), c. / Naposi munka: - Étkezés előkészületeinek teendői (terítő, tányér, pohár, evőeszközök, szalvéta asztalra tétele); - Terem - és udvarrendezésben való részvétel (játékok, eszközök, előkészítése, elrakása). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - A gyermekek képessé válnak saját szükségleteik kielégítésére (önkiszolgálás, öltözködés). - Részt vesznek a csoportszoba díszítésében, rendezésében, ötleteket adnak.
183
Vigyáznak a terem rendjére (pl.: kint felejtett eszközök helyretétele). Megjavítják a játékszerek kisebb hibáit. Részt vesznek a játékszerek tisztításában. Ünnepekre ajándékot készítenek. Megbízatásukat számon tartják, önállóan végzik. Az élősarokban lévő növényeket gondozzák, átrendezik. Folyamatos feladatuk az udvar rendezése (rendben tartása). Önállóan terméseket gyűjtenek. Részt vesznek a falevelek gereblyézésében. hó eltakarításában. Önállóan felteszik az asztalterítőt, kiosztják az evő eszközöket, és étkezés után leszedik az asztalt, összesöprik a morzsákat, - A munkavégzéshez szükséges eszközök, szerszámok célszerű használatát ismerik, - A munkafolyamatok célszerű sorrendiéi betartják. - Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van. -
10. A tanulás
CÉL A tevékenységekben megvalósuló tanulás 1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. 5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. - Sokoldalú cselekedtetés (tevékenység) közben fejlesztjük a gyerekek értelmi képességeit, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakításával az iskolai életmódra való előkészítés. - Óvodáinkban a szervezett tanulás alatt a játékba integrált tanulást értjük, mely a nap egészét áthatja. A tevékenységek közben újabb és újabb tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket, folyamatosan követve és segítve az egyes gyermekek tanulási képességeinek alakulását.
184
FELADAT - A tudás, a tanulás iránti vágy felébresztése: - A tanulás feltételeinek megteremtése; - A tanulás megtervezése, megszervezése; - A. tanulás irányítása; - Problémahelyzetek megoldatása, - Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása; - A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése; - Feladattudat kialakítása; - A szándékos figyelem időtartamának növelése: - Az önfegyelem kialakítása. A fejlesztés tartalma: - Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átéltetése; - Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi fonná b an; - Figyelemirányítás a lényeges, közös jegyekre; - Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése; - Kreatív gondolkodás, képzeletmozgósító tevékenységek végzése; - Beszédfejlesztés, szókincsbővítés; - A mese és a valóság elemeinek elkülönítése; - Tapasztalatszerzések következtetések levonása, - Ok - okozati viszonyok, összefüggése feltárása, - A megoldások lehetőségeinek megmutatása; - Önellenőrzésre való rávezetés; - Egymás megoldásának értékelése. A fejlődés várható jellemző óvodáskor végére: - Képesek azonosulni az óvónő által meghatározott feladattal; - Kialakul bennük az igény, a sikeres megoldásra; - Tudnak önállóan konkrét, eleim ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján: - Kialakul a feladattudat, kitartás a feladatmegoldásban; - Felfedeznek összefüggéseket, ok- okozati viszonyokat; - Többféle megoldásra törekednek; - A szándékos figyelmük tartama eléri az iskolai életre szükséges időtartamot; - Képesek a gondolataikat mondatba foglalni; - Figyelmük ráirányul a lényeges és közös jegyekre; - Hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez; - Segítőkészséggel értékelik egymás megoldásait; - Kialakulnak a közösségi együttéléshez szükséges normák, szabályok, (egymásra figyelés, egymás meghallgatása, segítségadás, stb,..); - Rendelkeznek az iskolai tanulás megkezdéséhez szükséges készségekkel, képességekkel.
185
Az óvoda kapcsolatrendszere 1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. 3. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel. A gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlennek tartjuk az érzelmi biztonság megteremtését, amelyet elsősorban a családnak kell megadni, de nyilván az óvodának kötelessége azt folytatni, kiegészíteni. E felelősségteljes feladatnak csak a szülőkkel karöltve tudunk megfelelni, hiszen mindenkor a felnőtt generáció felelőssége, hogy mit ad át, milyen módszerekkel, hogy attól valóban fejlődjék, és egyre fejlettebb legyen a felnövekvő nemzedék A gyermekek életvitelét a családok szokásrendszere határozza meg, ezért fontosnak tartjuk, hogy megismerjük azt, illetve törekszünk az óvodai szokásrendszer megismertetésére, hogy a kettőt összehangolva, közösen együttműködve fejlesszük a gyermekeket. Óvodánk nagy hangsúlyt fektet az óvoda és család kapcsolattartására, tükröztetve az egyéni sajátosságokat, de ezen túl intézményi szinten is mindent megteszünk, hogy erősítsük, mélyítsük a szülőkkel a kapcsolatot. Nyitottak vagyunk a családok problémái iránt, lehetőségeinkhez mérten mindenben partnerként segítünk, a jó kapcsolat kialakításában kezdeményezőek vagyunk, de mi is elvárjuk az őszinte, segítőkész együttműködést. A család és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása során első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok anyagi lehetőségeinek, kulturáltságának, emberi kapcsolatainak, nevelési elképzeléseinek különbözőségeit. Ebben a munkában csak akkor lehetünk eredményesek, ha megismerjük partnereink igényeit-, elégedettségét- és elégedetlenségét Partnerközpontú működésünknek alapvető feltétele, hogy a szülővel, gyermekkel, mint közvetlen partnerekkel megfelelő kapcsolatot alakítsunk ki. Az együttműködés egy folyamat, amelyet nem csak időszakos cselekvések sorozatának tekintünk. Pontosan kell tudnunk, hogy mit várunk el egymástól, amelynek alapja a rendszeres vélemény feltárás, ami a minőségbiztosítás megvalósításának is egyik fontos alappillére.
186
Az együttműködés célja A szülő, gyermek, pedagógus hatékony együttműködése. Az óvoda és családok egymás iránti tiszteletének, bizalmának erősítése. Kölcsönös segítségnyújtás, a pedagógiai együttműködési formák, lehetőségek feltárása. A gyermeken keresztül pozitív hatás gyakorlása a szülőkre. Az együttműködés feladatai Az óvoda alapelveinek, céljainak, feladatainak összehangolása az együttműködés érdekében. A családok életében azon pontok megkeresése, amelyen keresztül a gyermekek mélyebb megismeréséhez, megértéséhez vezet az út. A hagyományos együttműködési formák felülvizsgálata, a jól működők továbbfejlesztése, a kevésbé jól működő formák elhagyása. A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása. Konkrét feladatok meghatározása az eredményes együttműködés érdekében. Az együttműködés koordinátorainak (felelőseinek) megválasztása, rögzítése. Együttműködési tartalmak meghatározása A partneri igények, elégedettség- és elégedetlenség mérési módjának meghatározása. A gyermeki, szülői és pedagógus jogok és kötelezettségek megismertetése. (Gyermekek jogai: 1993. évi LXXIX. .tv. 10.§, Szülők jogai és kötelességei: 1993. évi LXXIX. tv. 13.-14. §., Pedagógus joga, kötelessége: 1993. évi LXXIX. tv. 19. §.) Az együttműködés formái: A szülőkkel történő együttműködés már az óvodába lépés előtt megkezdődik, hiszen az egyre csökkenő gyermek létszám és az a szemlélet, hogy az óvodai nevelés, szolgáltatás, feltételezi a menedzser szemléletű hozzáállást az óvoda részéről Az óvoda – család együttműködése során hangsúlyt helyezünk az alábbiakra: Az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a direktebb módszerek alkalmazására (pl. előadás, vitaindító, cikkek ajánlása, cikkek a faliújságon-, intézmény honlapján, stb.). A családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében a gyermek szabad választási lehetőségének biztosítására a szigorú nemi szerepek korlátozása nélkül (pl. lányokkal babázó, kézműveskedő, főző fiú; fiúkkal építkező, autózó, szerelő lány). Hangsúlyozzuk, hogy az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató három – négy éves nevelési folyamat eredménye. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A környezettudatos magatartás kialakítására közös tevékenységekkel (pl. papírgyűjtés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásban fölöslegessé vált csomagoló anyagok gyűjtése óvodai felhasználásra, kirándulások, stb.) A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésére, a fejlődésről történő szülői tájékoztatásra.
187
Az óvodapedagógus kettős feladata a fejlesztés során a gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása a szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás. Az intézmény menedzselése a szülő, gyermek felé: nyílt napok szervezése a leendő óvodásoknak; szülő fogadása, az óvoda bemutatása; szülői fórumszervezés, a leendő óvodások szülei számára; útmutatók, kiadványok, küldetésnyilatkozatok eljuttatása a leendő szülőknek, melyből megismerhetik a helyi nevelési program fő vonalait (helyi sajtó, TV, rádió stb. igénybe vételével). A kapcsolattartás módjai intézményünkben INFORMÁLIS FORMÁLIS családlátogatás napi beszélgetések értekezletek (réteg szülői falitáblán közérdekű hírek értekezletek) fogadóóra (1/4 évente „üzenő füzet” a hétvégi otthoni programokról rendszeresen) SZMK esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával „véleményláda” szülő rendszeres tájékoztatása gyermeke egyéni fejlődéséről kérdőívek videó felvételek megtekintése, közös elemzése közös ünneplések munka délutánok sport délutánok szabadidős programok Az együttműködés tartalmi formái (Gyermek – szülő – pedagógus közös programjai) Kapcsolattartás Cél, tartalom Munkaforma formája - anamnézis felvétel Beiratkozás - egyéni beszélgetés - ismerkedés az óvodával - az óvoda programjának megismertetése - gyermek életkörülményeinek - egyéni beszélgetés Családlátogatás megismerése - játék a gyermekkel - szülők szemléletmódjának megismerése - ismerkedés az óvoda - közös játék Óvodakezdés szokásrendszerével - közös - szülő-gyermek kapcsolatának tevékenykedés a megismerése szülővel, - kölcsönös bizalomépítés gyermekkel - „fájdalommentes” elválás biztosítása - 1-2 nap esetén betekintés az óvoda - megfigyelés Nyílt napok mindennapjaiba - közös megbeszélés - 1-2 hét esetén ismerkedés a program - egyéni problémák folyamatával, rendszerével, az óvónő megbeszélése áltat készített megfigyelési - nevelési szempontrendszer segítségével tanácsadás 188
-
Családi játékdélutánok
közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése a játék fontosságának erősítése a szülőben
közös játék (versenyjátékok, társasjátékok, ügyességi játékok, stb.) életmódkultúra alakítása - csoportokon belüli, a közösségi szellem ápolása, erősítése óvodán belüli, az egészséges életmód szemléletének intézményi szintű alakítása vetélkedések egészséges életmódra nevelés - kirándulások közös élménnyel az óvodai kötődés - túrák erősítése - közös játékok a szabadidő hasznos eltöltésének - közös főzés szorgalmazása meghitt közös együttlétek - közös együttlét közös játékélmény - közös munka családi kapcsolatok mélyítése - beszélgetés közös természetszépítés - növények ültetése közös munkálkodás - közös beszélgetés az ünnepek és előkészületek közös - szervezés megszervezésével, lebonyolításával az - közös ünneplés óvoda-család kapcsolatának mélyítése - vidám vetélkedés vidám hagyományápolás - közös tánc
-
Családi rendezvények
sport -
Családi kirándulás
-
Anyák, apák, nagyszülők, vagy családok napja Egy gyermek, egy szülő, egy virág akció Ünnepek, rendezvények
-
-
Szülőknek szervezett programok Kapcsolattartás módja Cél, tartalom óvoda életével kapcsolatos Értekezletek, réteg - az információk megbeszélése szülői találkozók - jellemző problémákra (egy-egy probléma köré csoportosult szülők fóruma) szakemberek bevonása
Munkadélutánok
-
SZMK
Színházlátogatás, alapítványi bál
-
Munkaforma - tréning - előadás - csoportos beszélgetés - mikrocsoportos esettanulmányoz ás kellemes hangulatú közös játék- és - közös tevékenységi eszközök készítése munkatevékenys az elkészített eszközök hasznosságának ég bemutatás - beszélgetés egymás megismerése szülői feladatok koordinálása - megbeszélés szülői kezdeményezések megvalósítása - tájékoztatás szülők érdekképviselete az óvoda támogatási lehetőségének - szervezés bővítése - kulturált közösségépítés szórakozás szülők-dolgozók kulturált kikapcsolódásának biztosítása
189
Az együttműködés várható eredménye Megteremtődnek azok az együttműködési formák, melyekkel közösen segítik a szülők és az óvoda a gyermekek személyiségfejlesztését, képességeik kibontakoztatását. Az óvoda a szülőkkel karöltve, azonos célokkal, követelményekkel biztosítja a gyermekek fejlődéséhez a legoptimálisabb környezetet. A szülők naprakész információhoz juthatnak gyermekeik fejlettségéről. A családdal való együttműködés Az együttműködés alapelvei: - Az óvodái nevelés a családi neveléssel együtt-, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését; - Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a kapcsolat kialakításában az óvoda a kezdeményező; - Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban keli, hogy megvalósuljon; - Az együttnevelésben az óvónő vállalja a megértőbb, a türelmesebb, érzelmileg elfogadó partner szerepét; - Vegye figyelembe a szülők kéréseit, javaslatait! - Az egyenrangú nevelőtársi viszony a kölcsönös alkalmazkodásban is megnyilvánul; - Szükséges a családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása: - Az óvoda minden egyes családdal külön találja meg a kapcsolatteremtés, az együttműködés legmegfelelőbb módjait; - A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyerekek szüleivel megértő, bizalmat ébresztő magatartással kezdeményezzen kapcsolatot: - A családok helyzetének figyelembevétele; A kapcsolattartás formái: - Napi beszélgetések, információ a gyerek állapotáról; - Családlátogatások évente egy alkalommal: - Óvodába lépést megelőző családlátogatás; - Fogadóóra - havonta egy alkalommal; - Szülői értekezlet: - szeptember - tanévnyitó - január. február - féléves munka értékelése - május – tanévzáró - Nyílt nap évente két alkalommal; - Közös programok szervezése szülőkkel (szüret, gyereknap, kirándulás, anyák-napja, évzáró): - Szülői munkaközösségi programok (rendezvények, társadalmi munka), mely által anyagi támogatást is nyújt; - Az újonnan óvodába érkező gyerekek a szülőkkel közösen ismerkedhetnek az óvodai életformával; - Faliújság, hirdetőtábla: tájékoztató jellegű információhordozó aktualitások. - Az óvodában tartott ünnepségekre betekintést nyerhetnek a szülők a helyi kábeltelevízió adásában.
190
Az óvoda és az iskola kapcsolata Az együttműködés alapelvei: - Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja a két intézmény nevelőmunkájának összehangolását; - Az óvónő szoros együttműködést, nevelőpartneri viszonyt alakítson, ki az iskolai pedagógusokkal, jellemezze őket a kölcsönös nyitottság; - Az óvoda tegye lehetővé, hogy a gyermekek pozitív élmények útján megismerkedjenek az iskolai életmóddal; - Az iskolai tanulmányokat előkészítő feladatok, illetve a zökkenőmentes iskolai átmenet szükségessége indokolja, hogy összefüggő szakasznak tekintsük az óvoda befejező és az iskola kezdő éveit: - Érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése. Az együttműködés tartalma: - Nyújtson lehetőséget az: óvoda a tanítóknak az óvoda napi - és heti rendjének az egészséges életmód, a közösségi élet szokásainak, a helyi hagyományoknak, a nevelési eszközök, módszerek, eljárások és a családdal való együttműködési tonnák megismerésére; - Az óvónő adjon tájékoztatási a gyerekek fejlődéséről, egyéni fejlődési üteméről, az esetleges várható alkalmazkodási nehézségekről,
AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI (A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére) Az iskolába lépés feltételei, az óvoda sikerkritériuma (A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére, illetve az alapprogram gyermekkép részében megfogalmazott elvárásokra épül óvodáink sikerkritériuma) 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)
191
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. . A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,- legkorábban - abban az évben, amelyben a hatodik, - legkésőbb - amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. Ezáltal a gyermek 7. életévének betöltése után is óvodában maradhat még egy évig, abban az esetben, ha ez a szülő kezdeményezésére történik, az óvoda rendelkezik a nevelési tanácsadó, vagy a szakértői rehabilitációs bizottság javaslatával, illetve a nevelőtestület is egyetért mindezzel. A rugalmas beiskolázás lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Programunkban kitűzött célok az optimumot tartalmazzák, melyet a gyermekek változó fejlődési üteme- és az egyéni eltérések miatt nem lehet egységesen megvalósítani. Ezért minden nevelési területre, évente kidolgozzuk a céloknak való megfelelés sikerkritériumát, (ezt az éves pedagógiai munkaterv tartalmazza).
192
Ennek lényege, hogy a sikerkritériumhoz rendelt skála segítségével számszerűsítve mérjük az eredményeket, amelyből könnyen megállapítható, hogy hány százalékban sikerült a kitűzött célokat megvalósítani. A százalékos sikerkritériumokat évente és csoportonként és korosztályonként állapítjuk meg, mert a gyermekek adott évi összetétele nagymértékben befolyásolja a teljesítést. Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, amely különböző életkorban alakulhat ki, ezáltal nagy egyéni eltéréseket mutatva. Mindezt figyelembe véve tárjuk fel, mikor válik stabillá a gyermek, - testileg, lelkileg, szociálisan, pszichikusan - a sikeres iskolai élet megkezdésére, illetve ehhez kapcsoljuk mindazon mutatók összességét, amelyek az óvodáskor végére a fejlődés várható jellemzőjeként jelennek meg pedagógiai munkánk eredményeként. Testi fejlődés alakulása Az egészségesen fejlődő hatéves korú gyermek eljut az első alakváltozáshoz. Teste arányosan fejlett, teherbíró lesz. Mozgása összerendezett, mozgás - koordinációja és finommotoros készsége fejletté válik. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan tudja irányítani. Ismeri az irányokat, jól tájékozódik a térben. Egészséges életmód szokásainak alakulása Kialakul az igénye az egészséges életmódra, az egészségmegőrzés szokásai iránt. Igényli a tisztaságot, ápoltságot, a rendet. Tisztálkodási, öltözködési teendőit önállóan, szükség esetén segítséggel végzi. Étkezési szokásaira a kulturáltság jellemző. Az önkiszolgálás természetes igényévé válik. Érzelmi-, akarati élet, szocializáció alakulása Megfelelő önállósággal, önbizalommal és önértékelő képességgel rendelkezik. Képes önálló problémamegoldásra, az esetleges kudarcélmény elviselésére. Képes kapcsolatot teremteni gyermek és felnőtt viszonylatban egyaránt. Igénye a helyes viselkedési szabályok betartása. A helyes „Én” kép kialakulásával párhuzamosan kifejlődik kritikai érzéke, képes a különbözőség iránti toleranciára. Erkölcsi érzelme fejlett, akarata és kitartása erősödik, megszilárdulnak a pozitív akarati tényezők. Társadalmi szerepkésztetése sokrétű. Az egyén sikere közös élménnyé válik, a közösség sikere büszkeséggel tölti el az egyént. Alkalmassá válik az iskolai élet elfogadására.
193
Az egyes tevékenységi területek fejlődési mutatóinak alakulása
Játék A játék segítségével pontossá válik érzékelése, észlelése, kialakul szándékos figyelme. Képes konstrukciókat előre megtervezni, majd játék végén produktumot felmutatni. Megérti és alkalmazza a játék szabályait, képes egyszerűbb szabályok alkotására. Igényli a társakkal való együttjátszást, képes szerepet vállalni. Mozgás Mozgásigénye, mozgáskedve életvitelének részévé válik. Kialakul testsémája. Biztonságosan mozog, mozgását képes irányítani. Ismeri a téri irányokat. Finommotoros fejlettsége révén felkészül az írás tanulására. Akarata, bátorsága, önuralma, figyelme és egyéb jellembeli tényezői megerősödnek. Betartja a szabályokat, kialakul egészséges versenyszelleme. Mozgásos játékokat önállóan kezdeményez, esetleg szervez is. Anyanyelv, kommunikáció, vers, mese, bábjáték, drámajáték A vers, mese igényéhez kapcsolódik a bábozás, dramatizálás, improvizálás, stb. ezeket önállóan kezdeményezi, szervezi. Műalkotásokra érzékeny, befogadó, beleélő, érzelmeket-, képzeletet működtető. Képes szorongásait feloldani, belső élményeit kiadni. Önmagát képes jól kifejezni, gazdag szókinccsel rendelkezik, szituatív. Anyanyelvi fejlettsége révén képes gondolatait, érzelmeit kifejezni. A kommunikatív jeleket értve és használva képes a folyamatos beszédre. „Beszédes” mozgáskultúrával rendelkezik. Művészeti értékekre érzékenyen reagál. Életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki magát. Minden szófajt használ, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. Végig hallgatja és megérti mások beszédét. Rajzolás, mintázás, kézi munka A vizuális eszközöket, technikákat készség szintjén kezdi alkalmazni. Képessé válik mondanivalóját képi megjelenítésben kifejezni. Környezete iránt igényessé-, a szép iránt nyitottá válik. Kialakult esztétikai érzéke alapján képes a szép meglátására. Formagazdagon építkezik, változatos eszközöket használ. Képes szóban kifejezni véleményét a látott alkotásokról. Ének – zene, énekes játékok Felfedezi a hangok szépségét, képes másokkal együtt énekelni, dalos játékokat játszani. Kifejlődik zenei képzelete, alkotókedve alapozódik. Felismeri a ritmusváltozásokat, megkülönbözteti a hangszínek árnyalatait, felismeri és megnevezi a környezet hangjait, zörejeit. Esztétikusan, egy ütemben képes együttmozogni, változatos térformában „táncolni”. Önállóan használja a ritmushangszereket. Szívesen hallgat zenét és fakad dalra.
194
Külső világ tevékeny megismerése Pontos ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a családjával kapcsolatos alapvető adatokról. Képes esztétikusan hatni környezetére. A természetes környezethez való viszonyulását pozitív attitűd jellemzi. Szereti és védi a természetet, növényeket, állatokat. Rendelkezik a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvósához szükséges magatartási formákkal és szokások ismeretével. Képes felismerni elemi matematikai ok-okozati összefüggéseket (mennyiség, nagyság, tér, forma, szín, számfogalom tekintetében). Megkülönbözteti az irányokat, érti és helyesen használja a névutókat (alá, fölé, közé, stb. Munka Örömmel végez munkát minden olyan területen, ahol arra szükség van. Munkavégzése igényessége tükre. Kialakul feladattudata, munkavégzésében kitartó. Segít önmagán, észreveszi, ha valamit el kell végezni. Pszichikus fejlődés alakulása Érzékelése, észlelése differenciálódik. A közvetlen felidézés mellett kialakul a szándékos bevésés és felidézés. Megjelenik a szándékos figyelem és emlékezés. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodása. Kreatív, önálló, tisztában van saját érékeivel, képes a konfliktusok kezelésére. Nyitott, érdeklődő, problémamegoldó, tanulásra fogékony, alkalmas az iskolába lépésre.
A nevelő munka tervezése, szervezése A. nevelő munka tervezésének, szervezésének, értékelésének a nevelőtestület által elfogadott dokumentumai., munkaformái: a./ Az általános éves terv b./ Heti terv c./ Napirend d./ A csoport tervező munkája a./ Az általános éves terv, mely a pedagógus által összeállított útmutató. Többek között tartalmazza: - a kiemelt feladatokat, - az alapvető szokásokat, - szabályokat. - képesség és részképesség fejlesztés területeit, - a feltételrendszer fejlesztésének ütemezéséi, - a feldolgozandó, előre ismert témaköröket, - az ünnepeket, - a már kialakult helyi hagyományokat vagy az újonnan kialakíthatókat. - a szervezési feladatokat,
195
- a napi- és heti rendet, - valamint minden olyan információi, amely segíti a csoport közös munkáját, az általuk kitűzött célok elérését.
b./ Heti terv
HETIREND
K Ö T E T L E N
RENDSZERES
HÉTFŐ
KEDD
SZERDA
CSÜTÖRTÖK
PÉNTEK
Ének-zeni képességek fejlesztése, énekes játékok
Rajzolás, festés, mintázás
Mese-vers, mondóka
Rajzolás, festés, mintázás
Mese-vers, mondóka
Mese-vers, mondóka
Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése
Környezetben Mese-vers, szerzett mondóka élmények, Mese-vers, tapasztalatok mondóka Környezetben rendszerezése szerzett Környezetben élmények, szerzett tapasztalatok élmények, rendszerezése tapasztalatok rendszerezése
Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése
Ének-zeni képességek fejlesztése, énekes játékok
ALKALOMSZERŰ
RENDSZERES K Ö T Ö ALKALOMSZERŰ T T
Szabad mozgás
Szabad mozgás
Mozgásos percek
Mozgásos percek
Szabad mozgás
Szabad mozgás
Mozgásos percek
Mozgásos percek
Szabad mozgás Mozgásos percek
Testi nevelés Mese-vers, dramatikus játék
Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése
196
c./ Napirend - A gyerekek étrendjét, időbeosztásai tartalmazza 10:órás nyitva tartás eseten. - A napirend időtartamainak felosztása a korcsoport fejlettségi szintjéhez mérten csoportvezető óvónő feladata. - Gyülekezés 7- 8 óráig.
NAPIREND szeptember 01.-től –május 31. 7:00 – 7:30
Ügyelet, játék, szabadon választott tevékenység
7:30 – 8:30
Gyülekező, JÁTÉK, szabadon választott tevékenység, mozgásos percek
8:30 – 9:00
Testápolási teendők, előkészületek a tízóraihoz, TÍZÓRAI Játékba integrált kötött és kötetlen foglalkozás: - Rajzolás, mintázás, kézimunka - Ének – zenei készségek fejlesztése, énekes játékok - Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése - Mese-vers, dramatikus játékok - Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján JÁTÉK A SZABADBAN, séta, énekes játékok Testápolási teendők, előkészületek az ebédhez, EBÉD, készülődés a pihenőhöz Pihenés, alvás mesével, testápolási teendők, előkészületek az uzsonnához, UZSONNA
9:00 – 10:30
10:30 – 11:45 11:45 – 13:00 13:00 – 15:00
15:00 – 16:00 16:00 – 17:00
JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN vagy az udvaron Ügyelet, játék, szabadon választott tevékenység
197
NAPIREND május 31.-től augusztus 31.-ig 7:00 – 7:30
Ügyelet, játék, szabadon választott tevékenység
7:30 – 8:30
Gyülekező, játék, szabadon választott tevékenység, mozgásos percek
8:30 – 9:00
Testápolási teendők, előkészületek a tízóraihoz, tízórai Játék a szabadban vagy a csoportszobában, séta, énekes játékok, ismeretszerző- és megőrző kezdeményezések Testápolási teendők, előkészületek az ebédhez, ebéd, készülődés a pihenőhöz Pihenés, alvás mesével, testápolási teendők, előkészületek az uzsonnához, uzsonna
9:00 – 11:45
11:45 – 13:00 13:00 – 15:00
15:00 – 16:00 16:00 – 17:00
Játék a csoportszobában vagy az udvaron Ügyelet, játék, szabadon választott tevékenység
d./ A csoport tervező munkája: Csoportnapló vezetése: Tartalma: - gyermekek névsora - születésnapok nyilvántartása - éves naptári emlékeztető - heti rend - napirend (téli-nyári időszak) - gyermekvédelem - gyermekbalesetek megelőzése - nyilatkozatok - rendezvények látogatottsága - megtartott szülői értekezletek, fogadóórák - egyéb bejegyzések - nevelőmunka: óvodai nevelés feladatai, szervezési feladatok tervezése, fejlődést elősegítő tartalmak, értékelések - foglalkozások tervezése egy hétre tartalma: - képességfejlesztés - anyag - egyéni fejlesztés három szinten Felvételi és mulasztási napló vezetése: - gyerekek adatainak pontos rögzítése - mulasztások naprakész, pontos nyilvántartása - havonkénti lezárás Étkezési napló vezetése: - a gyerekek jeleni étének vagy hiányzásának naprakész, pontos vezetése
198
XXI. Művelődési program Az ÁMK közművelődési intézményegységének tevékenysége egyrészt az intézményen belüli gyermekkorosztály felé irányul, másrészt a lakosság művelődését, információhoz való jutását célozza. Feladata az integráción belül: Tevékenységszervezéssel segíti az óvodák, iskolák integrált szocializációs fejlesztő munkáját a tanulók kötelező foglalkozásain és szabadidejében. Programjaikkal modellt nyújtanak és ösztönzik a helyes szabadidős tevékenységek iránti szükségletek kialakítását. Minden korosztály számára lehetőséget nyújtanak az információszerzésre, az aktív pihenésre, szórakozásra.
A közművelődés célja:
Biztosítsa a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezetet és infrastruktúrát Biztosítson az életminőséget és életesélyt javító tanulási lehetőségeket Őrizze a hagyományokat és teremtsen újakat Ismertessen meg az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeivel, gondozza az ünnepek kultúráját Teremtsen közművelődési lehetőséget a népesség különböző korcsoportjai részére Segítse a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének fejlődését, érdekérvényesítésének megvalósítását Biztosítsa a feltételeket a szabadidő kulturált eltöltéséhez
A közművelődési feladatok:
Kulturált, esztétikus környezet megteremtése, a működési rend betartása Az intézményhasználók viselkedéskultúrájának formálása Az iskolarendszeren kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek biztosítása Részvétel pályázatokon A községek történeti, kulturális és környezeti értékeinek közismertté tétele A hagyományok továbbadásának, átörökítésének biztosítása Helyi ünnepi alkalmak gondozása Művelődő közösségek teremtése a lakosság rétegigénye szerint A kultúra értékeinek megismertetése Önszerveződő közösségek támogatása Kiállítások szervezése Helyi művelődési szokások gondozása
199
A közművelődés tevékenységi formái:
Ismeretterjesztő és közhasznú tanfolyamok, bemutatók Helytörténeti kiállítás Ifjúság körében klubok, baráti közösségek szervezése Nyugdíjasklub működtetése. Kiállítások, bemutatók szervezése Színházi előadások szervezése, színházi előadások fogadása Környező településekkel kulturális együttműködés megteremtése Hagyományos nagyrendezvények szervezése
Személyiség és közösségfejlesztés a közművelődésben Az intézmény képes odafigyelni az egyes személyek szükségleteire, igényeinek sajátosságaira, az alkalmi látogatók esetében egyénre szabott szolgáltatást tud nyújtani. Az alkalmi, és állandó művelődési közösségekben a mellérendelés elve érvényesül. A közösségfejlesztés az ÁMK intézményegységeiben teljesül ki. Az intézményhasználói kör egyidejűleg több közösség tagja, így lehetősége van az együvé tartozás, a lokálpatriotizmus, az identitástudat fejlesztésére. A beilleszkedési, magatartási problémák kezelése a közművelődésben: A "valamiben minden gyermek tehetséges" elvre fókuszálunk. A problémákkal küzdők számára elsődleges annak a tevékenységnek a megtalálása, ami sikerélményhez juttatja a segítségre szorulót. Az ÁMK közművelődési lehetőségei biztosítják a szabadidő kulturált eltöltését, a közösség odafigyelését. Általuk lehetséges a gondok korai felismerése, a prevenció. A tehetség és képesség kibontakoztatásának segítése a közművelődésben: A közművelődés funkciója a teljes személyiségnek egész életen át tartó, a követelményeknek és a társadalom változó és fejlődő igényeinek megfelelő differenciált fejlesztése. A különböző művelődési formák, a könyvtár által biztosított szolgáltatások lehetővé teszik az egyéni képességek fejlesztését. Az iskolás korosztálynak lehetőséget ad az iskolán kívüli tanulás lehetőségeinek igénybe vételére, a felnőtt korosztály számára a továbbfejlődés lehetőségeit biztosítja. A gyermek- és ifjúságvédelem segítése a közművelődésben: Az ÁMK a gyermekek és a fiatal felnőtt korosztály számára biztosítják a kulturált szórakozás, művelődés lehetőségét. Az intézmény nyilvános értékrendszere normáival visszatart a deviáns magatartástól.
200
A közművelődés ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere: A közművelődés kultúraközvetítő minőségének legfontosabb mércéje, mértékegysége nem más, mint a szolgáltatások igénybevevőinek elégedettsége. Az ÁMK szerkezetében a klasszikus oktatási célok elérésében segítséget nyújtanak a könyvtár és a közművelődés is, mint ahogy akár az ifjúsági, akár a felnőtt közművelődési tevékenység sikerességéhez hatékonyan járulhat hozzá a gyerekek körében végzett megannyi aktivitás. Ezért felfogásunkban a minőségbiztosítást az intézmény egészére, egyetlen, szerves gondolkodási-tervezési folyamatban képzeljük el megvalósítani, és érvényesíteni az intézmény egészében.
A Könyvtár Könyvtárunk önálló intézményegységként működő, nyilvános közművelődési könyvtár, kettős funkciójú, mert iskolai könyvtári tevékenységgel is rendelkezik. Intézményünk tanulói és dolgozói látogatják a könyvtárat. Könyvtárunk használóinak köre a község lakosaival válik teljessé. A könyvtár szolgáltatásai: helyben használat tájékoztatás kölcsönzés könyvtárközi kölcsönzés A kettős funkció ellátása során célja:
Az ÁMK oktatási, nevelési és művelődési tevékenységének segítése, tanulóinak és dolgozóinak magas szintű könyvtári ellátása a hozzátartozó oktatási intézmény iskolai könyvtáraként. A könyvtári funkció ellátása érdekében az itt élő gyermek és felnőtt lakosság tanulási, művelődési, információs és szórakozási igényeinek biztosítása. Együttműködés civil szervezetekkel.
Iskolai könyvtári feladatai
Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez, a pedagógiai program megvalósításához. A szakszerűen fejlesztett gyűjteménnyel, az erre épülő saját szolgáltatásokkal és a más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások közvetítésével, továbbá különböző rendezvények, közösségi tevékenységek szervezésével: - elősegíti a pedagógiai program megvalósíthatóságát, - közreműködik a tanórák megtartásában, - könyvtári dokumentumokat – beleértve a tartós tankönyveket és a segédkönyveket is – kölcsönöz, - biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz szükséges ismerethordozókat (könyv, folyóirat, audiovizuális és egyéb információhordozók)
201
-
támogatja az önálló kutató- és gyűjtőmunka végzését, valamint a versenyekre való felkészülést, megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti az olvasási szokások fejlesztését, közreműködik az intézményben folyó közművelődési és művészeti tevékenységek végzésében, és a tanórán kívüli szabadidős programok lebonyolításában, kielégíti a szaktanári-tanulói alapvető pedagógiai, szépirodalmi és szakirodalmi információs igényeket. közreműködik az informatika műveltségi terület részeként tanítandó könyvtári ismeretek oktatásában, elősegíti, hogy a tanulók elsajátítsák és gyakorolják a hagyományos és elektronikus információszerzési módokat.
Közkönyvtári feladataink
-
Mint általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár a könyvtári szolgáltatásokat és a gyűjteményt, a lakosság érdekeit figyelembe, a helyi igényeknek megfelelően alakítja. Gyűjteményét folyamatosan gyarapítja, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja. Tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól. Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. A mindennapi életvitellel összefüggő közhasznú, közérdekű és a helyismereti információkat gyűjti és közvetíti. Szabadpolcos állományrésszel rendelkezik. Katalógusai (hagyományos és elektronikus) segítségével sokrétűen feltárja állományát. Irodalmi, művészeti, tudományos ismeretterjesztő tevékenységet folytat, rendezvényeket, kiállításokat szervez.
Kiegészítő feladatok
-
tanórán kívüli foglalkozások helyének biztosítása, dokumentumok másolása, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
A könyvtár gyűjtőkörének alapelvei
a.) A könyvtár megfelelően, folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát gyűjtőköri szabályzata szerint. Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató és a könyvtárhasználók javaslatait. b.) A könyvtár állománya - vétel és ajándék útján gyarapodik. Az állománygyarapításra fordítható összeget a Könyvtár költségvetésében kell előirányozni.
202
A könyvtárba érkező (gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat nyolc napon belül állományba kell venni. A könyvtár állományából folyamatosan, de legalább kétévente egy alkalommal ki kell vonni az elavult, feleslegessé váló dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elvesztett és pénzben megtérített dokumentumokat is. Az állományellenőrzést az ÁMK igazgatójának kell elrendelnie.
XXII. A pedagógia program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Cél: • Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. • Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. • A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.
ISKOLA Eszközök, felszerelések I. HELYISÉGEK tanterem szaktanterem fejlesztő szoba tornaterem
18 5 1 1
sportudvar igazgatói iroda nevelőtestületi szoba helyettesi iroda ügyviteli helyiség könyvtár orvosi szoba sportszertár aula porta ebédlő melegítőkonyha öltöző hideg-meleg vizes zuhanyozó személyzeti WC tanulói WC mosléktároló
2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 3 11 1
203
egyéb raktár szertár
1 2
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1. Tanterem tanulói asztalok 147 székek 294 nevelői asztal, szék 14 eszköztároló szekrény 14 tábla 14 ruhatároló (fogas) 204 szeméttároló 15 sötétítőfüggöny 55 2. Szaktantermek a) számítástechnikai terem 1 tábla + flipchart 0 számítógépasztal 14 számítógépek és tartozékaik 21 nyomtató 11 programok szükség szerint 19 lemeztároló doboz 0 b) idegen nyelvi szaktanterem 1 nyelvi labor berendezés 12 tanulóra magnetofon 8 írásvetítő 2 c) természettudományi szaktanterem 1 vegyszerálló tanulói asztalok 12 elszívóberendezés tantermenként 0 vegyszerálló mosogató 6 fali mosogató tantermenként 1 poroltó tantermenként 1 mentőláda tantermenként 1 eszköz- és vegyszerszekrény 2 méregszekrény (zárható) 1 eszközszállító tolókocsi 0 törpefeszültségű csatlakozások 12 d) művészeti nevelés szaktanterem 1 rajzasztal 0 tárgyasztal (állítható) 0 mobil-lámpa (reflektor) 0 vízcsap (falikút) 1 pianínó iskolánként 1 ötvonalas tábla tantermenként 1 CD- vagy lemezjátszó, 1 magnetofon tárolópolcok tantermenként 1
204
e) biológiai szaktanterem tanulói munkaasztal állítható magasságú szék 3. Logopédiai foglalkoztató 4. Tornaszoba kislabda labda tornaszőnyeg tornapad zsámoly bordásfal mászókötél gumikötél ugrókötél medicinlabda stopper kiegészítő tornakészlet 5. Tornaterem kosárlabda palánk gyűrű mászórúd 6. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése magasugróállvány, -léc távol-, magasugrógödör futópálya 7. Igazgatói iroda íróasztal szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon 8. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal szék napló- és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok mosdókagyló tükör 9. Ügyviteli helyiség asztal szék iratszekrény lemezszekrény írógép fénymásoló
1 (életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja) 14 28 0 1 5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 0 2 1 1 1 1 8 28 1 2 1 1 1 2 2 3 1 0 1
205
számítógépasztal és szék számítógép nyomtatóval telefon
1 2 1
10. Könyvtár 1 tanulói asztal, szék 25 egyedi világítás 0 könyvtárosi asztal, szék 1 szekrény (tároló) hiányos tárolók, polcok, szabadpolcok rendben létra (polcokhoz) 0 telefon 1 fénymásoló 0 számítógép, nyomtató 2 video (lejátszó, felvevő) televízióval 1 CD- vagy lemezjátszó 1 írásvetítő 0 11. Könyvtárszoba
0
III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Taneszközök egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök magnetofon CD- vagy lemezjátszó video (lejátszó) televízióval iskolánként
1 2 2 1-1
206
ÓVODA Eszközök, felszerelések A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében foglaltak szerint. I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
csoportszoba
gyermekcsoportonként 1
Megjegyzés
tornaszoba
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
fogyatékos gyermekeket nevelő óvodában minden esetben helyben kell kialakítani
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
fogyatékos gyermeket nevelő óvodában
játszóudvar
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
óvodavezetői iroda
óvodánként 1
óvodavezető-helyettesi iroda
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
nevelőtestületi szoba
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
orvosi szoba
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
gyermeköltöző
ha a székhelyen, telephelyen négy vagy ennél több gyermekcsoporttal alapított óvodában; az elkülönítő helyiséggel közösen is kialakítható
gyermekcsoportonként másik gyermekcsoporttal közösen is 1 kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé 207
teszi gyermekmosdó, WC
gyermekcsoportonként másik gyermekcsoporttal közösen is 1 kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi
Kiszolgálóhelyiségek felnőttöltöző
épületenként 1
elkülönítő szoba
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
melegítőkonyha
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
tálaló-mosogató, ezen belül felnőttétkező
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
felnőttmosdó
épületenként 1
felnőtt WC
épületenként 1
mosléktároló
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a felnőttek munkavégzésére szolgáló más helyiséggel közösen is kialakítható
szárazáru-raktár
óvodánként
ha helyben főznek
földesáru-raktár
óvodánként
ha helyben főznek
egyéb raktár
óvodánként (székhelyen és telephelyen 1)
éléskamra
óvodánként 1
szertár
épületenként 1
ha helyben főznek
208
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
1. Csoportszoba óvodai fektető
gyermeklétszám szerint 1
gyermekszék
gyermeklétszám szerint 1
gyermekasztal
gyermeklétszám figyelembevételével
fényvédő függöny
ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben
szőnyeg gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben játéktartó szekrény vagy polc
csoportszobánként 2, fogyatékos gyermek esetén további 1
fektetőtároló
valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség
élősarok állvány
gyermekcsoportonként 1
hőmérő
gyermekcsoportonként 1
óvodapedagógusi asztal
gyermekcsoportonként 1
felnőttszék
gyermekcsoportonként 2
eszköz-előkészítő
gyermekcsoportonként 209
asztal textiltároló szekrény
1 gyermekcsoportonként ha elhelyezésére a csoportszobán kívül 1 nincs más lehetőség
edény- és evőeszköz- gyermekcsoportonként tároló szekrény 1 szeméttartó
gyermekcsoportonként 1
2. Tornaszoba tornapad
2
tornaszőnyeg
1
bordásfal
2
óvodai többfunkciós mászó készlet
1
egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések
három gyermek ha az óvoda fogyatékos gyermeket egyidejű nevel; a nevelési programban foglaltak foglalkoztatásához szerint
3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközökkel
nevelési programban foglaltak szerint
tükör
1
asztal
1
szék
2
szőnyeg
1
egy gyermek, egy felnőtt
4. Játszóudvar kerti asztal
gyermekcsoportonként 1
kerti pad
gyermekcsoportonként 2
babaház
gyermekcsoportonként
210
1 udvari homokozó
takaróháló
mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök
gyermekcsoportonként 1 homokozónként 1
a homokozó használaton kívüli lefedéséhez
V. rész szerint
5. Óvodavezetői iroda íróasztal és szék
1-1
tárgyalóasztal
1
szék
2
telefon
1
könyvszekrény
1
iratszekrény
1
6. Óvodavezető-helyettesi, gazdasági vezetői iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetők el) asztal
felnőtt étszám figyelembevételével
szék
felnőtt létszám figyelembevételével
iratszekrény
2
lemezszekrény
1
írógépasztal és szék
1-1
számítógépasztal és szék
1-1
írógép
1
telefon
1
fax
1
közös vonallal is működtethető
211
számítógép, nyomtató
1
az írógép és tartozékai kiválthatók
7. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal
pedagóguslétszám szerint 1
szék
pedagóguslétszám szerint 1
könyvtári dokumentum
500
könyvszekrény
2
tükör
1
mosdókagyló
1
8. Orvosi szoba
pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyűjtemény, mesekönyvek stb. az óvodapedagógusok felkészüléséhez legalább ötszáz könyvtári dokumentumnak
berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint
9. Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, fogas
gyermeklétszám öltözőrekeszen belül elkülönített figyelembevételével cipőtároló
öltözőpad
gyermeklétszám figyelembevételével
10. Gyermekmosdó, WC törülközőtartó
gyermeklétszám figyelembevételével
falitükör
mosdókagylónként 1
hőmérő
helyiségenként 1
rekeszes fali polc (fogmosótartó)
gyermeklétszám figyelembevételével
212
III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
egyéni tisztálkodószerek
felnőtt és fésű, fogkefe, fogmosópohár gyermeklétszám szerint 1 mosdókagylónként 1 ruhakefe, körömkefe, szappantartó
tisztálkodófelszerelések fésűtartó
csoportonként 1
törülköző
felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3
abrosz
asztalonként 3
takaró
gyermeklétszám szerint 1
ágyneműhuzat, lepedő
gyermeklétszám szerint 3-3
IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
szennyesruha-tároló
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
mosottruha-tároló
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
mosógép
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha a mosás helyben történik
centrifuga
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha a mosás helyben történik
213
vasaló
épületenként 1
vasalóállvány
épületenként 1
szárítóállvány
épületenként 1
takarítóeszközök
épületenként 1
kerti munkaeszközök, szerszámok
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1-1
hűtőgép
épületenként 1, amennyiben helyben főznek 2
porszívó
épületenként 1
ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna
V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák gyermekcsoportonként csoportszobai és udvari eszközök külön(mozgásos játékok, a gyermekek 30%-ának külön szerepjátékok, építőmegfelelő konstruáló játékok, mennyiségben szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, gyermekcsoportonként csoportszobai és udvari eszközök különmozgásfejlődést segítő, a gyermeklétszám külön mozgásigényt kielégítő figyelembevételével eszközök ének, zene, énekes játékok eszközei
gyermekcsoportonként az óvoda nevelési programja szerint a gyermeklétszám figyelembevételével
az anyanyelv gyermekcsoportonként az óvoda nevelési programja szerint; fejlesztésének, a a gyermekek 30%-ának képeskönyvekből, képes mesekönyvekből kommunikációs megfelelő gyermekcsoportonként legalább 15 féle képességek mennyiségben 3-3 példányban fejlesztésének eszközei
214
értelmi képességeket gyermekcsoportonként az óvoda nevelési programja szerint (érzékelés, észlelés, a gyermekek 30%-ának emlékezet, figyelem, megfelelő képzelet, gondolkodás) mennyiségben és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ábrázoló gyermekcsoportonként az óvoda nevelési programja szerint tevékenységet fejlesztő a gyermeklétszám (rajzolás, festés, figyelembevételével mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök a természeti-emberi- gyermekcsoportonként az óvoda nevelési programja szerint tárgyi környezet a gyermeklétszám megismerését elősegítő figyelembevételével eszközök, anyagok munka jellegű gyermekcsoportonként az óvoda nevelési programja szerint tevékenységek eszközei a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó)
óvodánként 1
televízió
óvodánként 1
magnetofon
három csoportonként 1
diavetítő
épületenként 1
vetítővászon
épületenként 1
hangszer (pedagógusoknak)
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
hangszer (gyermekeknek)
az óvoda nevelési programja szerint
az óvoda nevelési programja szerint gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben
215
egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések
gyermekcsoportonként fogyatékos gyermeket nevelő óvodában; a gyermekek 30%-ának a nevelési programban foglaltak szerint megfelelő mennyiségben
VI. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
1. Beszédfogyatékosok tükör 120x180 cm
csoportonként 1
logopédiai alapkészlet
csoportonként 1
2. Hallási fogyatékosok dallamíró
csoportonként 1
hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék
gyermeklétszám szerint 1
a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
nyelvi kommunikáció
óvodánként
abban az esetben, ha az óvoda a fogyatékos gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik közoktatási intézménnyel történő együttműködés keretében
abban az esetben, ha az óvoda a fogyatékos gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik közoktatási intézménnyel történő együttműködés keretében abban az esetben, ha az óvoda a 216
vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz
(székhelyen és telephelyen) 1
szurdologopédiai eszközök
csoportonként 1
fogyatékos gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik közoktatási intézménnyel történő együttműködés keretében
3. Látási fogyatékosok olvasótelevízió
gyermeklétszám figyelembevételével
hatrekeszes doboz, gombás tábla, szöges tábla, csörgő labda
gyengénlátók, aliglátók számára
gyermeklétszám szerint 1
VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
ételminta-vétel (üvegtartály) készlet
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
amennyiben étel kiosztása folyik
mentőláda
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
gyógyszerszekrény (zárható)
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
munkaruha
a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai kollektív szerződés szerint 217
védőruha
a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint
tűzoltó készülék
az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint
218
HELYI TANTERV I. Általános alapelvek 1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
A. Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. /Alapul véve a kompetenciafejlesztést segítő taneszközöket (2008. május 16. utáni tankönyvek: az NFU 2009. júliusi közleménye alapján)/ B. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. C. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. D. A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek koordinálják. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: a) pedagógusaink a tankönyvválasztásnál előnyben részesítik az Oktatási Minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket; b) azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolaszék, vagy az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet a tankönyvrendelésbe felvenni; c) a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; d) a pedagógiai munka egysége és az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása érdekében azon tanulók számára, akik az adott tantárgyat az adott évfolyamon azonos tanterv szerint tanulják, egységesen ugyanazt a tankönyvet kell megrendelni. A következő tanévben szükséges taneszközökről a májusi szülői értekezleten szóban, az iskola aulájában elhelyezett listán írásban tájékoztatjuk a szülőket. Tájékoztató található a kölcsönözhető tankönyvekről is illetve arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak támogatást a tanulók a tankönyvek megvásárlásához.
219
Kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása (teljes lefedettség), megfeleltetése az óraszámokkal Programcsomagok: A szövegértés-szövegalkotás és a matematikai-logikai kompetenciák a magyar és matematika tantárgy teljes óraszámában kerültek bevezetésre és kiszélesítésre. A kompetencia-alapú programcsomagok esetében a részletes tananyagot és követelményeit a mellékletben szereplő tantárgyi tantervcsomagok tartalmazzák, tantárgyanként és évfolyamonként.
A 2006-2007-es tanévtől – felmenő rendszerben – alkalmazható tankönyvek, kiadó szerinti bontásban: (Az angol nyelv tanításának bevezetésére a 2007/2008-as tanévtől került sor.) Évfolyam/ Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Angol nyelv Német nyelv Környezetismeret Természetismeret Biológia Földrajz Fizika Kémia Ének Technika ,életvitel Hon- és népism. Egészségtan Számítástechnika Médiaismeret Etika
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Apáczai Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai Apáczai Nemzeti
Apáczai Apáczai Apáczai Nemzeti
Apáczai Apáczai Apáczai Nemzeti
Apáczai Apáczai Apáczai Nemzeti
Apáczai Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai
Apáczai
Apáczai
Apáczai
Apáczai
Apáczai
Apáczai Apáczai Apáczai Apáczai Nemzeti Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai Apáczai Nemzeti Apáczai Apáczai
Mozaik
Mozaik Nemzeti
Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai
Apáczai Apáczai Apáczai Pedellus Mozaik
Apáczai Apáczai Apáczai Pedellus Mozaik
Apáczai
2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt minimális, a továbbhaladásoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és a minimális tényanyag tudást valamennyi tantárgyból.
220
A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik. Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a tantárgyak számától függetlenül, javítóvizsgát tehet. Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott,
ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 % -át meghaladja – és a nevelőtestület engedélyezi – júniusban, vagy pedig augusztus hónapban osztályozó vizsgát tehet,
magántanuló volt
A mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-2. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, 3-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, 5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, földrajz 7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, A 2010/2011. tanév végétől évfolyamismétlésre kell kötelezni mindazokat a diákokat (a 2., 3., 4. évfolyam végén is), akik az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítették. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon.
221
3. Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés
I. Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének követelményei és formái A) Követelmények: Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. B) Az értékelés formái: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második év végétől a hagyományos osztályzásos módszert használjuk, azaz a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét a) heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, b) heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, c) heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli. Az értékelés legyen folyamatos:
visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében,
jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.
A folyamatos értékelés fajtái:
órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),
szóbeli felelet értékelése,
222
gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelésére), írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok), szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményért.
félévi és tanév végi
Az értékelés módja: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második év végétől a negyedik év félév végéig a szöveges értékelés helyett, a hagyományos osztályzásos módszert kell használni.(Tanév közben érdemjegyekkel, a félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük a tanulókat.) Az 5-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Kiemelkedő tantárgyi teljesítmény félév és tanév végi osztályzata: kitűnő (5). Az ellenőrzés fajtái:
szóbeli feleltetés,
házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,
írásbeli számonkérési formák: •
írásbeli felelet (egy anyagrészből),
•
beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,
•
röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),
•
dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),
•
témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).
a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.
223
4. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe
Az egyes kerettantervi modulokat önálló modulként tanítjuk, s a tantárgyakkal megegyezően értékeljük és minősítjük. A modulok értékelése félévenként legalább három érdemjeggyel történik. Félévkor, illetve év végén a modul követelményeinek teljesítését osztályzattal minősítjük. A környezetvédelmi modul megvalósítása tanórákon, tanórákon kívül, illetve iskolán kívül történik. (Ennek szabályozása az adott tanév munkatervében valósul meg.)
224
Környezetvédelmi modul Óraszám Óra anyaga
Tevékenység
Eszközök
Követelmények Kognitív
1.
Reklám, fogyasztás, hulladék
2.
Vásárlási szokások; hipermarketek szerepe
Beszélgetés a reklámok újságok, plakátok, funkciójáról, működéséről, reklámfilmek hatásáról. Csoportmunka: az egyik csoport tagjai egy újságban takarják ki a reklámozott termék nevét. A másik csoport találja ki, hogy mit reklámozhat az adott reklám!
A tanulók ismerjék meg a reklámok manipulatív hatását, a fogyasztói társadalom negatív hatásait és az ezekből származó környezet károsító hatást. Zöld reklámokkal való "visszaélés". Bevásárló központ füzet, írószer, Viták során tervezése a tanteremben: termékek észszerű érveket hipermarketek vásárlásra hozzon fel ösztönző fogásainak véleménye összegyűjtése (pl. mellett. Ismerjék bevásárlókosár szerepe, meg a alapvető élelmiszerek hipermarketek elhelyezése, zene "káros hatásait", vásárláshoz) Szituációs vonjanak le játék: lakossági fórum egy megfelelő bevásárló központ következtetéseket. létesítésével kapcsolatosan (szereplők: vállalkozó, lakosok, könyezetvédő, kereskedő, polgármester)
Affektív
Motoros
A közös beszélgetés során aktívan és érdeklődően vegyenek részt. Tanúsítsanak elítélő magatartást a reklámok kapcsán.
Vita: reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság között, ebből összefoglaló napló készítése, majd bemutatása.
Legyen érzékeny a vásárlás negatív hatásaival szemben. Érdeklődésükre, nyitottságukra épüljön problémaérzékeny ségük.
Csoportmunka: "be nem vásárló" központ tervezése. Képzeletbeli központ berendezése, ahol a családok vásárlás helyett kreatív foglalkozásokon vehetnek részt.
225
3.
Környezettudatos vásárlás
4.
Környezetbarát háztartás
Ismerkedés a környezettudatos vásárlás alapelveivel, a környezetbarát termékek jelzéseivel, típusaival. Vásárolj okosan! környezetbarát vásárlás gyakorlása. Csoportmunka: minden csoport kap egy kártyát egy-egy helyiségről (szoba, konyha, fürdő). Feladat: A helyiség rajzához gyűjtsék össze azokat a képeket, melyek a környezetbarát megoldást mutatják (pl. világítás, vízfogyasztás, tisztítószerek). Választásaikat mutassák be a többi csoportnak!
feladatlapok, Elemi ismeretkör rajzok, füzet, elsajátítása az írószer, kirakó etikus fogyasztással kapcsolatosan. Alakuljon ki környezatbarát vásárlási szokás. kártyák Konkrét ismeretszerzés a környezatbarát háztartással kapcsolatosan, alakuljon ki ezzel kapcolatos pozitív attitűd.
Tudatosuljon bennük az egyéni cselekvés fontossága.
Párosító játék: környezetbarát logók társítása a hozzá tartozó leírással.
A tanulók értsék meg, hogy az ember hatással van a környezetére:érték elje és becsülje a tiszta vizet. Takarékoskodjon az ivóvízzel. Óvja környezetét, őrizze meg tiszta és rendezett állapotában. Környezete iránt alakuljon ki pozitív viszony, értékelje és becsülje meg.
Otthoni munka: család vízfogyasztásának kiszámítása, takarékos megoldások
226
5.
Hulladék fogalma, Ismerkedés a keletkező feladatlapok megoldási hulladék típusaival, lehetőségek összefüggések keresése a növekvő fogyasztással. Megoldási lehetőségek: megelőzés, újra-használat, újrahasznosítás, lerakás, ártalmatlanítás
6.
Újrahasználat
Példák újrahasználatra: szelektív beszélgetés a betétdíjas hulladékok rendszerről. Hulladékból hasznosat: mindennapi életben használatos tágyak készítése hulladékból
A környezet szennyezése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, önvédelem lehetőségeinek megismerése. Ismerjék fel, hogy a környezetszennye zés nemcsak környezetünkre, hanem testi és lelki életünkre is káros hatással van. Tanulók ismerjék meg az újrahasználatot, mint környezetvédelem szempontjából fontos megoldási lehetőséget!
Becsüljék, értékeljék a tiszta, rendezett környezetet. Tanúsítsanak elítélő magatartást a káros környezeti hatásokkal szemben.
Csoportmunka: megoldási lehetőségek az iskolában keletkező hulladék mennyiség csökkentésére
Aktívan, nagyfokú érdeklődéssel vegyenek részt a kreatív feladatokban, ügyes megoldásokra törekedjenek.
Plakát készítés a visszaváltható üveg előnyeivel, fontosságával kapcsolatosan.
227
7.
8.
9.
Szelektív Ismerkedés a település hulladékgyűjtés és szelektív gyűjtési újrahasznosítás rendszerével: gyűjtőszigetes gyűjtés, házhoz menő gyűjtés, intézményi gyűjtés; fogalmak ismertetése, szelektív hulladék útja Látogatás a ceglédi hulladék válogatóműbe
"Hulladékból című megtekintése, naplóba lejegyzése.
termék" kiállítás látottak történő
feladatlap
Tanulók ismerjék fel a gyűjtés fontosságát valamint sajátítsák el a hulladék útjának állomásait.
Alakuljon ki problémaérzékeny ségük a gyűjtés iránt.
Személyes tapasztalatok, ismeretek rendszerezése a szelektív hulladék útjáról.
Tanulók becsüljék, óvják közvetlen környezetük értékeit, érezzenek felelősséget iránta. A tanulók a kiállítás alkalmával kulturáltan viselkedjenek, óvják, becsüljék a kiállított tárgyakat.
Összefoglaló tabló készítése az osztály szelektív gyűjtésével kapcsolatosan.
Látottak naplóba történő rendszerezése.
228
10.
Papír
11.
Műanyag
Páros munka: papír tulajdonságainak összegyűjtése, szelektíven gyűjthető papír hulladékok kiválasztása kártyák segítségével, majd helyes elhelyezés a megfelelő gyűjtőedényzetben. Papír hulladék újrahasznosításának nyomonkövetése. Hulladék válogatós: válogasd ki, hogy melyik műanyag hulladékok helyezhetőek a szelektív gyűjtőkonténerben! Beszélgetés a műanyag történetéről, műanyag fajtákról. Feladat: rendezzünk vitát arról, hogy jó megoldás lenne-e a műanyaghulladékok problémájára, ha a tudósok géntechnológiai úton létrehoznának műanyagbontó baktériumokat? Műanyag hulladék újrahasznosításának nyomonkövetése.
kártyák, feladatlapok
Tanulók ismerjék meg a papír hulladék helyes gyűjtési módját, termékké válásának feltételeit.
Tanulók becsüljék és óvják környezetüket a szelektív hulladék gyűjtés igénybevételével.
Papírmerítő műhely az osztályban Készítsünk házilag újrapapírt!
hulladékok, fényképek, feladatlapok
Elemi ismeretkör kialakítása a műanyag hulladék gyűjtésével, újrahasznosításáva l, termékké válásával kapcsolatosan.
Tanulók értsék meg, hogy az ember hatással van környezetére, ezt becsülje meg.
Plakát készítés: ötletek gyűjtése arra vonatkozólag, hogyan lehetne a műanyag csomagolóanyago kat és használati tárgyakat környezetkímélőbb alapanyagokkal kiváltani.Hogyan lehet csökkenteni a műanyaghulladék ok mennyiségét?
229
12.
Üveg
13.
Fém
Ismerkedés az üvegkészítés múltjával, gyártásának folyamatával. Miért a legkörnyezetbarát csomagolás az üveg? Betétdíjas üveg szükségessége. Üveg hulladék helyes gyűjtése, újrahasznosítása. Csoportmunka: tanulók készítsenek táblázatot arról, hogy az alumínium italos doboz életútja során milyen környezeti hatásokat okoz. (alapanyag előállítás során, gyártás során, használat után) Beszélgetés az alumínium gyártásának környezeti kárt okozó hatásairól. Hulladékból termékké válásának lépései.
hulladékok, fényképek, feladatlapok
Tanulók ismerjék és értsék meg, hogy miért fontos a betétdíjas üveg használata, ennek híján ezek szelektív gyűjtése.
Fokozódjon érdeklődésük környezetbarát magatartás irányába.
Csoportmunka: a tanulók beszéljék meg a betétdíjas és nem betétdíjas üveg előnyeit és hátrányait.
hulladékok, fényképek, feladatlapok
A környezetben konkrét emberi beavatkozás hátrányos következményeine k felismerése, megfelelő következtetések levonása.
Becsüljék, értékeljék a tiszta, rendezett környezetet. Tanúsítsanak elítélő magatartást a káros környezeti hatásokkal szemben.
Számítási feladat: alumínium italos doboz ára.
230
14.
Italos karton
15.
Szerves hulladék
Páros munka: italos kartondoboz rétgeinek vizsgálata, szerepe. Mire alkalmas a több rétegből álló csomagolóanyag, miért gondolják, hogy előnyös ez az anyag? Gyűjtésének, újrahasznosításának módja. Beszélgetés a komposztálásról: mi a komposzt, miért fontos ezen legősibb újrahasznosítási módot alkalmazni? Milyen alapanyagokat használhatunk, és miket nem használhatunk a komposztálás alkalmával? A komposztkészítés "titkai", felhasználása.
hulladékok, fényképek, feladatlapok
Az italos kartondobozt alkotó anyagok elemi ismerete, alkalmazásának "szükségessége".
érett komposzt bemutatása
Tanulók értsék meg a komposztálás fontosságát, sajátítsák el alapjait, alkalmazzák otthonukban is az újrahasznosítás ezen módját.
Tanulók törekedjenek a minél hulladékmentesebb magatartásra, környezet iránt alakuljon ki pozitív viszony, értékelje, becsülje azt. Becsüljék meg a természet által adott értékes javakat és cselekedjenek a környezet értékeinek védelme érdekében.
Ötletroham: hogyan és mivel tudjuk helyettesíteni az italos kartondoboz csomagolást?
Komposztáló láda készítése az iskolában.
231
16.
Veszélyes hulladék
Fényképek alapján fényképek, ismerkedés a veszélyes feladatlapok, hulladékokkal és kártyák fogalmukkal. Veszélyes hulladékok keletkezésének helye. Páros munka: háztartási veszélyes hulladékok képeinek kiválasztása, helyes elhelyezési módja.
17.
Hulladék ártalmatlanítása I.
Látogatás regionális lerakóba
18.
Hulladék Csoportmunka: ártalmatlanítása II. feladatok a látottak alapján
a
ceglédi füzet, írószer hulladék
Tanulók ismerjék meg a veszélyes hulladékokat és felelős elhelyezésének módjait.
Tanulókban tudatosuljon a helyes magatartás a káros környezeti hatásokkal szemben, érdeklődésükre, nyitottságukra épüljön problémaérzékeny ségük. Tanulók lássák Tanulók érzzenek összefüggésében a felelősséget szelektíven nem környezetük iránt. gyűjthető hulladékok útját, elhelyezésének módját.
Ötletroham: hogyan és mivel tudjuk helyettesíteni a veszélyes anyagok használatát?
Összefoglaló anyag készítése a látottakról, ismeretek rendszerezése.
játékos feladatlap lerakón
232
5. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
A sokszínű tevékenységformákkal összhangban: pl. produktum értékelése (az egyes tanulóknál, csoportmunka esetében), projektnél, témahétnél, gyűjtőmunka, stb. Annak meghatározása, hogy a produktumok milyen súllyal kerülnek figyelembevételre a többi osztályzathoz képest?
A) A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái : a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető c) Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk d.) „Karácsonyi ünnepkör” projekt, „Egészség” témahét feladatai A tanuló tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük. Teljesítmény
Érdemjegy
0 - 33% 34 - 50% 51 - 75% 76 - 90% 91 - 100%
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
Ha a szaktanár a meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja. B) Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya 1. Az írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya a) A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő 233
közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Ugyanakkor a tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. b) A témazáró dolgozatok – kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk. c.) „Karácsonyi ünnepkör” projekt, „Egészség” témahét feladatai – lásd vonatkozó fejezetek! 2. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai : a) Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. b) Egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja; c) A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. d) A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére. e) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) rövid időn belül értékelni, javítani kell. f.) A tanulói tevékenységek korlátai a projekt és a témahét esetében.!!! 6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai
(Beleértve a projekttel és témahéttel kapcsolatos feladatokat is!) A) A házi feladatok kiadásának szempontjai :
a tanulók napi és heti terhelése,
az egyes diákok képességeit, adottságai,
az életkori sajátosságok,
az értelmi fejlettség,
a fejlődés üteme,
házi feladat előkészítettsége,
234
B) A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei:
A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre!
A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük! iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.
A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a pedagógusokat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is!
A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!
Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint!
Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.
A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése ) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.
A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.
7. A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere
Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minősítése. A minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósítása. 6.1. Aminősítés formái: A tanuló magatartásának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Félévkor a minősítés az ellenőrző könyvbe csak számmal kerül be, az év végi bizonyítványba a fenti egyszavas minősítéseket kell beírni. 6.2. A minősítés eljárásrendje: A tanulók magatartását és szorgalmát az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni. A második év végétől a hagyományos osztályzásos módszert használjuk, azaz a tanuló magatartását és szorgalmát tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára.
235
A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztály-diákbizottság véleményére és a minősítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval. Változtatni kell annak a tanulónak a magatartási érdemjegyét, akinek a tanárokhoz, felnőttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható. A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki az érvényben lévő minősítési fokozatok alapján. Az első félévben az első időszakban-, a tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük.
A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.
Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az év elejei első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti.
236
6.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: „Példás” az a tanuló, aki: magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból felelősséget vállal tetteiért tiszteli és elismeri mások értékeit, jóindulattal segíti társait, aki tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza a nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt betartja az iskola házirendjét nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása „Jó” az a tanuló, aki:
a példás magatartás követelményeinek javarészt megfelel, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli
a házirendet betartja
tiszteli a felnőtteket, társait
trágár, durva kifejezéseket nem használ
feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként csak ritkán vállalkozik, a rábízottakat tőle elvárható módon teljesíti
az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt
ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt
nincs írásbeli intője vagy megrovása
„Változó” magatartású az a tanuló, aki:
cselekedetei következményeit nem képes felismerni, így az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be
a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik
játékban gyakran vét a szabályok ellen, közösségi munkájában sokszor udvariatlan, durva
sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg
az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik
ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, de nem kellő figyelemmel
környezete rendjéért keveset tesz, vagy nem érdekli
a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá 237
igazolatlanul mulasztott
osztályfőnöki intője van
„Rossz” a magatartása annak a tanulónak, aki:
a házirend előírásait sorozatosan megsérti, nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza
szándékosan rongálja környezetét
több alkalommal igazolatlanul mulaszt
több szaktanári figyelmeztetést kap, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 6.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: „Példás” szorgalmú az a diák, aki:
képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is. és azokat elvégzi
munkavégzése pontos, megbízható
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza
„Jó” a szorgalma annak a diáknak, aki:
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik
a tanórákon többnyire aktív
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti
taneszközei tiszták, rendezettek
„Változó” a szorgalma annak a diáknak, aki:
tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik
238
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja
önálló munkája figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik
„Hanyag” a szorgalma annak a diáknak, aki:
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen
feladatait folyamatosan nem végzi el
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek l
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül
félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A magatartás és szorgalom megítélésekor mindig figyelembe kell venni a gyermek életkörülményeit és képességszintjét! 6.5 Az iskolai jutalmazás formái: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el - az iskolai közösség érdekében közösségi munkát végez - iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadáson, bemutatón vesz részt - vagy bármilyen más módon segít az iskola hírnevének megőrzésében, annak növelésében az iskola jutalomban részesíti a, Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - napközis nevelői dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret b, Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bevezetni.
239
c, Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudtára kell adni! Az iskolán kívüli versenyeken, előadásokon, bemutatókon, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett közös munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és könyvjutalomban lehet részesíteni. 6.6 Az iskolai büntetés formái: Azt a tanulót, aki: - a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti - a házirend előírásait megszegi - árt az iskola hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
A büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelői figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban), - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban) - igazgatóhelyettesi intés - igazgatóhelyettesi megrovás - tantestületi figyelmeztetés - tantestületi intés - tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabását a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyosságától függően el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudtára kell adni! 8. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése
A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „… az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.
240
A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtására a tanulók fizikai képességének mérésére egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk, melyek mutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. AZ EGYSÉGES MÉRÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE ALKALMAS PRÓBÁK. Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt Az egyéni aerob teljesítőképességét, akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig, - a készség szintjéig való – gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni Az erő, erő – állóképesség mérése: 1. Helyből távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) 2. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizom erő, erő – állóképesség mérésére) 3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) (A csípőhajlító és a hasizmok erő, erő – állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás (A vállöv – és a kar erejének, erő – állóképesség mérésére) ÁLTALÁNOS MÉRÉSI SZEMPONTOK 1. A mérés megkezdése előtt a tanulónak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 2. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerű végezni. 3. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. 4. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. 5. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbán minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértéket, (a megadott táblázat segítésével) meghatározni. 6. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. 7. A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 8. A próbák mérése és értékelése a (testnevelő) tanár irányítása mellett, a tanulók önállóan végzik.
241
9. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓKÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE 0-20.5 pont
igen gyenge
Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. (A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent.) 21-40.5 pont
gyenge
Az egésznapi tevékenységtől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát. 41-60.5 pont
elfogadható A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi.
61-80.5 pont
közepes Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban, (a későbbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására.
81-100.5 pont
jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elérők, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez.)
101-120.5 pont
kiváló
E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érnek el.
242
Fontos, hogy a tesztek nem képezik a tanterv részét, ezért nem gyakoroltatjuk, ill. nem is osztályozzuk ezeket. A tesztekről való részletesebb információk az OM. „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez (OM. 2000.)” c. kiadványában találhatók.
II. TANTERVEK Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:
HK2003 = a 2003. szeptemberétől – a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyeket a nevelőtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be;
H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján – esetlegesen a kerettantervek felhasználásával – elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. ÉVFOLYAM
TANÉV 1. 20062007 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012 20122013 20132014 20142015 20152016
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004
A 2011/2012-es tanévtől egységesen a H2004-es helyi tantervvel haladunk tovább Az iskola helyi tanterve az oktatási miniszter által kiadott „Kerettanterv az általános iskolák számára” című dokumentum alapján készült, melybe beépültek a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos tartalmak.
243
1. Az iskola óraterve Az 1–4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok - 2004
2004/2005 tanévtől kezdődően felmenő rendszerben 1. változat OM kerettanterv: - 2004 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika
1. évf. 296
2. évf. 296
3. évf. 277,5
4. évf. 259
148
148
129,5
111
18,5
18,5
Informatika Idegen nyelv
111
Környezetismeret
37
37
55,5
74
Ének-zene
37
37
55,5
55,5
55,5
55,5
55,5
55,5
Technika és életvitel
37
37
37
37
Testnevelés és sport
111
111
111
111
Szabadon tervezhető óra
18,5
18,5
0
0
Kötelező óraszám a törvényben
740
740
740
832,5
1. évf. 296
2. évf. 296
3. évf. 277,5
4. évf. 259+18,5
129,5
111+37
18,5
18,5+18,5
Rajz és vizuális kultúra
Tápiószőlős HT /évi/: - 2004 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika
148+18,5 148+18,5
Informatika Idegen nyelv
74
74
74
111
Környezetismeret
37
37
55,5
74
Ének-zene
37
37
55,5
55,5
55,5
55,5
55,5
55,5
Technika és életvitel
37
37
37
37
Testnevelés és sport
111
111
111
111
Szabadon tervezhető óra
18,5
18,5
0
0
Kötelező óraszám a törvényben
740
740
740
832,5
Kötelezően választható fennt. eng.
74
74
74
74
Óratervi órák mindösszesen:
814
814
814
906,5
Rajz és vizuális kultúra
244
Tápiószőlős HT /heti/: - 2004
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
8
8
7,5
7+0,5
Matematika
4+0,5
4+0,5
3,5
3+1
0,5
0,5+0,5
Informatika Idegen nyelv
2
2
2
3
Környezetismeret
1
1
1,5
2
Ének-zene
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
Szabadon tervezhető óra
05
0,5
0
0
Kötelező óraszám a törvényben
20
20
20
22.5
Kötelezően választható fennt. eng.
2
2
2
2
814
814
814
906,5
Rajz és vizuális kultúra
Óratervi órák mindösszesen:
A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében Tantárgyak
A Nat műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika)
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Matematika
Informatika
Informatika
Élő idegen nyelv
Idegen nyelv
Ember a természetben Ember és társadalom
Környezetismeret
Művészetek Ember és társadalom
Ének-zene
Művészetek
Rajz és vizuális kultúra
Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben
Technika és életvitel
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
245
Az 5–8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok - 2003
1. változat
Magyar nyelv és irodalom
5. évf. 148
6. évf. 148
7. évf. 129,5
8. évf. 148
Történelem és állampolgári ismeretek
74
74
74
74
Idegen nyelv
111
111
111
111
Matematika
148
111
111
111
37
37
Fizika
55,5
55,5
Biológia és egészségtan
55,5
55,5
Kémia
55,5
55,5
Földrajz
55,5
55,5
Tantárgy
Informatika Természetismeret
Ének-zene
74
74
37
37
37
37
55,5
55,5
37
37
Technika és életvitel
37
37
37
18,5
Testnevelés és sport
92,5
92,5
74
74
Osztályfőnöki
18,5
18,5
18,5
18,5
Tantervi modulok Tánc és dráma
18,5
18,5
18,5
18,5 18,5
Rajz
Hon- és népismeret Informatika Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret
37 37
Egészségtan Szabadon tervezhető
18,5 0
0
Kötelező óraszám a törvény alapján 832,5 823,5
0
0
925
925
246
Tápiószőlős HT /évi/ - 2003
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
148
148
129,5+55,5
148+18,5
Történelem és állampolgári ismeretek
74
74
74
74
Idegen nyelv
111
111
111
111
Matematika
148
111+18,5
111+37
111+37
Informatika
37
18,5
37
37
Természetismeret
74
74
Fizika
55,5
55,5
Biológia és egészségtan
55,5
55,5
Kémia
55,5
55,5
Földrajz
55,5
55,5
Tantárgy
Ének-zene
37
37
37
37+18,5
55,5
55,5
37
37
Technika és életvitel
37
37
37
18,5+18,5
Testnevelés és sport
92,5+18,5
92,5+18,5
74+37
74+37
Osztályfőnöki
18,5+18,5
18,5+18,5
18,5+18,5
18,5+18,5
18,5
18,5
18,5
18,5 18,5
Rajz
Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika (beintegrálva az informatika tantárgyba) Ember és társadalomismeret, etika
37
Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján Kötelezően választható fennt. eng.
37 18,5 0
0
0
0
832,5
823,5
925
925
74
74
148
148
247
Tápiószőlős HT /heti/ - 2003 5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3,5+1,5
4+0,5
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
4
3+0,5
3+1
3+1
Informatika
1
0,5
1
1
Természetismeret
2
2
Fizika
1,5
1,5
Biológia és egészségtan
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Tantárgy
Ének-zene
1
1
1
1+0,5
1,5
1,5
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
0,5+0,5
Testnevelés és sport
2,5+0,5
2,5+0,5
2+1
2+1
Osztályfőnöki
0,5+0,5
0,5+0,5
0,5+0,5
0,5+0,5
0,5
0,5
0,5
0,5 0,5
Rajz
Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika (beintegrálva az informatika tantárgyba) Ember és társadalomismeret, etika
1
Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan Szabadon tervezhető
1 0,5 0
0
0
0
Kötelező óraszám a törvény alapján
22,5
22,5
25
25
Kötelezően választható fennt. eng. Óratervi órák mindösszesen:
2 24,5
2 24,5
4 29
4 29
248
Az 5–8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok - 2004
OM kerettanterv 2004 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma)
5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 148 148 129,5 129,5
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret)
74
74
74
74
Idegen nyelv
111
111
111
111
Matematika
148
111
111
111
Informatika
18.5
37
37
37
74
74
Fizika
55,5
55,5
Biológia és egészségtan
55,5
55,5
Kémia
55,5
55,5
37
55,5
55,5
37
37
37
37
55,5
55,5
37
18,5
Természetismeret
Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)
37 37
37
37
18,5
92,5
92,5
92,5
92,5
18,5
18,5
Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan Kötelező óraszám a törvény alapján
37
18,5
18,5
18,5
832,5
832,5
925
925
249
Tápiószőlős HT /évi/ - 2004
5. évf.
6. évf.
148
148
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret)
74
74
74
74
Idegen nyelv
111
111
111
111
Matematika
148
148
111+37
111+37
Informatika
18.5+18,5
37
37
37
92,5
74+18,5
Fizika
55,5
55,5
Biológia és egészségtan
55,5
55,5
Kémia
55,5
55,5
Földrajz
55,5
55,5
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Természetismeret
Ének-zene Rajz
7. évf.
129,5+55,5 129,5+18,5
37
37
37
37
55,5
55,5
37
18,5+18,5
Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)
37 37
37
37
18,5+18,5
92,5+18,5 92,5+18,5 92,5+18,5 92,5+18,5
Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki
8. évf.
18,5
18,5
37
37
37
37
Egészségtan
18,5
18,5
18,5
18,5
Tánc-dráma modul
18,5
18,5
Hon- és népismeret modul
18,5
18,5
Kötelező óraszám a törvény alapján
832,5
832,5
925
925
111
111
148
148
943,5
943,5
1073
1073
Kötelezően választható fennt. eng. Óratervi órák mindösszesen
250
Tápiószőlős HT /heti/ - 2004
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma)
5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 4
4
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret)
2
2
2
2
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
4
4
3+1
3+1
Informatika
0,5+0,5
1
1
1
2,5
2+0,5
Fizika
1,5
1,5
Biológia és egészségtan
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Természetismeret
Ének-zene Rajz
3,5+1,5 3,5+0,5
1
1
1
1
1,5
1,5
1
0,5+0,5
Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)
1 1
1
0,5+0,5
2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5 2,5+0,5
Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki
1 0,5
0,5
1
1
1
1
Egészségtan
0,5
0,5
0,5
0,5
Tánc-dráma modul
0,5
0,5
Hon- és népismeret modul
0,5
0,5
Kötelező óraszám a törvény alapján
22,5
22,5
25
25
3
3
4
4
25,5
25,5
29
29
Kötelezően választható fennt. eng. Óratervi órák mindösszesen
251
A NAT műveltségterületeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében
Tantárgyak
A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
Élő idegen nyelv
Idegen nyelv
Matematika
Matematika
Ember és társadalom
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika
Ember a természetben
Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan
Földünk - környezetünk
Földrajz
Művészetek
Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc)
Informatika
Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika és életvitel
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport (tánc)
252
2. Az iskola 1-8 évfolyamán tanított tantárgyak tantervei - mellékelve ( 1. sz. melléklet)
3. A tanulók munkájának szöveges értékelése A törvényi szabályozás: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második év végétől a negyedik év félév végéig a szöveges értékelés helyett, a hagyományos osztályzásos módszert kell használni.(Tanév közben érdemjegyekkel, a félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük a tanulókat.) A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai: - az értékelés a gyerekért, de elsősorban a szülőknek szól - alakítja a helyes önértékelést, segíti a reális önismeretet - nyitott, nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart - a gyerek aktív részese a saját fejlődésének - a szülő és a pedagógus közösen gondolkodik a gyermek fejlődéséről A szöveges értékelés elvi követelményei: - minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi - figyelembe veszi az életkori sajátosságokat - összhangban van a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel és a kimunkált értékelési koncepciókkal - személyre szóló és ösztönző jellegű - a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet tölt be - konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára A szöveges értékelés rendszerének felépítése a
A helyi értékelés alapelvei - A gyerekek értékelését az osztálytanítók készítik el, figyelembe véve a napközis nevelő és az osztályban tanító nyelvszakos tanár véleményét is . - A teljes körű értékelések évente négy alkalommal készülnek. November 15.-ei dátummal az első negyedév értékelése, a félévi értékelés a tanév rendje szerint, a harmadik negyedévi értékelés április 15.-ei dátummal, az év végi értékelés szintén a tanév rendje szerint történik. 253
- A fent említett értékeléseket az OKM által kiadott a „ Szöveges értékelést , minősítést támogató szoftver” használatával készítik el. - A szöveges értékelés tartalmi szempontjai: - magatartás - szorgalom - tantárgyi teljesítmények - a helyi tanterv követelményeinek való megfelelés, - a fejlődés, illetve fejlettség az alapvető készségekben és képességekben - általános értékelés / év végén /: A ……………….. évfolyam tantervi követelményeinek kiválóan megfelelt, vagy jól megfelelt, vagy megfelelt. ………………tantárgyból felzárkóztatásra szorul. b
Értékelési funkciók meghatározása - Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. - Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához, a fejlesztési stratégiák kimunkálásához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. - Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás,- egy-egy tanulási szakasz végén ad összegző tájékoztatást az elsajátított ismeretek eredményéről pedagógusnak, szülőnek, tanulónak egyaránt.
c
A szöveges értékelés módja:
1. Szóbeli: a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon. Megfogalmazódhat: - a tanító részéről - a tanulótársak részéről - önértékelés formájában 2. Írásbeli: például - a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával, - témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével, - aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban ( pl. üzenő füzetbe ), - első negyedévkor, félévkor, harmadik negyedévkor és tanév végén részletes szöveges értékelés.
254
d
Szöveges értékelés dokumentumai: - Oktatási Minisztérium által jóváhagyott bizonyítvány. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése a pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része, amit a bizonyítvány borítólapjának tárolójába kell elhelyezni. - Az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott törzslap. - A napló. A naplóba a negyedéves értékelések nyomtatott másodpéldányai, a felmérők %-os eredményei és a tájékoztató füzetben megjelenő alkalmi értékelések kerülnek. - Tájékoztató füzet. A tájékoztató füzetbe alkalmi beírások kerülnek a tanuló pillanatnyi eredményeiről és a felmérők %-os eredményeiről.
A szöveges értékelés felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de nagyon fontosak a teljes személyiségfejlődés szempontjából.
255
MÁSODIK RÉSZ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM I. A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A tápiószőlősi ÁMK nevelő-oktató munkáját a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. A sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatása iskolánkban integráltan történik. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A tanköteles korú értelmileg akadályozott tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok: - az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása, - sajátos tanulási képességek, - egyéni szükségletek, - a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. I.1. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk:
a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel,
a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában,
egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele,
támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben,
a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén
256
I.2. Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki:
az enyhe fokban értelmi fogyatékos / tanulásban akadályozott / tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával,
a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal,
az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályfok figyelembe vételével,
az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával.
I.3. A nevelés-oktatás fő feladatai:
az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével,
a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával,
az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően,
a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása,
a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően,
a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása.
I.4. A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai. Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat és a tanításon kívüli órákat a közös és a részletes követelmények érvényesítésére.
Közös követelmények a tanítási órákon A SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervben megvalósításra kerülő közös követelményeket az iskolai pedagógiai programban megfogalmazott követelményekre építettük, összhangot teremtve az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejleszthetőségével, s az Irányelvekben megfogalmazottakkal. A közös követelmények megvalósítását valamennyi tantárgyra és pedagógiai szakaszra átfogó gyógypedagógiai feladatként értelmezzük. A közös követelmények területei: társadalmi beilleszkedés, a gondolkodás, a megismerés
257
hon és népismeret, kapcsolódás Európához, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció / énkép és éntudat / Részletes követelmények.: Törvényi kereteit az Irányelvekben megfogalmazott, évfolyamokra bontott követelmények tükrében kívánjuk megvalósítani, szükség szerint kihasználva az évfolyamok és osztályok közötti átjárhatóság lehetőségét. A nevelési funkciók viszonylatában - kiegészítve az oktatás területét- a személyiség diagnosztikus eljárásokkal történő szűrését célozzuk meg. Ennek jelentőségét a sokoldalú információszerzésben látjuk. A tanórán kívüli tevékenységek Lásd: I. RÉSZ II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók fogyatékosságának megfelelő, legmagasabb szintű képzés mellett a sajátos nevelési igénynek megfelelő személyiségfejlesztést is meg kell valósítanunk. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka során a tanulók alapkészségeit fejleszteni és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtani, az iskola olyan- az emberre, társadalomra, művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó-ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató és nevelő tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése, fontosnak tartjuk, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a tanulók között a szorgalom, a tudás, és a munka nyerjen nagyobb becsületet, törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segíteni kell a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, törekedni kell az emberek közötti érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, megismertetjük tanulóinkat a nemzeti kultúra és történelem fontos eseményeivel.
258
III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható az alapiskolázás során, hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelő magatartási szokásokat sajátítsanak el. Az őket körülvevő személyek, valamint az elődök / irodalmi, történelmi hősök / cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelően tudnak választani. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig. Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütköztetések és léteznek kompromisszumos megoldások. Ítéljék el a testi erővel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, az alkotásban, a sportban. Iskolánk kapcsolatait tágabb társadalmi szférára is kiterjesztjük a közösségfejlesztés érdekeinek megfelelően.
IV. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő sajátos pedagógiai tevékenység Az enyhe fokban értelmileg sérült tanulók esetében a következő pedagógiai eljárásokra és tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt.
Produktív együttműködés és kapcsolatkiépítés az óvodákkal.
Az egyéni haladási ütemre építkező, s az ahhoz igazodó tanórai tanulás megszervezése.
A sérülés specifikus felzárkóztatási lehetőség biztosítása a habilitációs és rehabilitációs órák keretében.
Napközis ellátás biztosítása az arra igényt tartó tanulók számára.
Az életviteli gondok, nevelési nehézségek segítése a családok és a szülők vonatkozásában.
V. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az enyhe fokban értelmileg akadályozott gyermekek képességei fogyatékosságuk és mentális sérüléseik tekintetében is nagyon eltérőek. Nevelőközösségünk azt a célt tűzte ki e tekintetben maga elé, hogy a korlátok és lehetőségek szinkronjának megteremtésével hozzásegítse a tanulókat egyéniségük kibontakoztatásához, személyiségük teljessé tételéhez. Azt az egyszerű pedagógiai szemléletet tartjuk szem előtt, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, éppen ezért minden lehetséges eszközzel és színtéren a pozitív értelemben vett másság hangsúlyozására törekszünk. Részletes lehetőségeket a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek fejezetésnél ismertetünk. 259
VI. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Pedagógiai programunkban kiemelkedő szerepet szánunk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatoknak. Tanulóink nagy része a társadalom perifériáján élő családból érkezik nap, mint nap az iskolába. A beszűkült környezetben élő szülők, de gyerekeik is vágynak egy stabil kapcsolatra. Egyre több a szorongó, a bizonytalanság érzésével küzdő, szeretetre, védettségre vágyó gyermek. Épp ezért az iskolának kell vállalnia, hogy színtere lehessen a szülőtársakkal, pedagógusokkal, intézményvezetőkkel történő találkozásnak, és adjon lehetőséget a nyomasztó gondok megosztására. Feladatainkat a következőkben határozzuk meg:
a család, és a gyermek közvetlen környezetének megismerése,
a gyermek kapcsolatainak feltárása, /kortársközösség, tágabb környezet/s ennek ismeretében a veszélyeztető faktorok kiszűrése,
napközi, tanulószoba szervezése annak érdekében, hogy a gyermek idejének nagy részét szervezett és ellenőrzött keretek között töltse,
a helyi lehetőségek kihasználásával a szabadidő hasznos eltöltésére törekvés /kirándulások, üzem, múzeumlátogatások, vetélkedők, stb./,
napi kapcsolatteremtés a családsegítőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a rendőrséggel, a gyermekorvossal, védőnőkkel, a gyámügyi feladatokat ellátó kollégával, az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősével,
VII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Fokozott figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulókra. Nem könnyű enyhíteni azokat a kudarcokat, amelyek a gyermekeket érték. Sokszor nagyon kell ügyelnünk, hogy az elsődleges tüneteket ne kövessék a másodlagosak tünetek megjelenése /magatartási problémák, önértékelési zavar, alacsony toleranciaszint, stb./. Ezeknek a problémáknak a megelőzése érdekében a hozzánk kerülő tanulóknál mindig megkeressük azt a fejlődési szintet, amelyre még építhetjük munkánkat. Kis lépésekkel haladunk előre, ügyelve arra, hogy minél több sikerélmény érje a tanulót. Ennek a munkának a nevelés és oktatás minden területe színteret biztosít. VIII. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, az etnikai tanulók felzárkóztatása Az SNI-s tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. Munkanélküliek, a létminimum alatt élő rokkantnyugdíjasok. Jelentős a nagycsaládban élők száma. Az iskoláskorú gyermek életének színtere nagy részben az iskola. A hátrányos helyzet kompenzálásának is itt kell történnie. Ehhez a munkához meg kell nyerni a szülőt, segítő érdeklődésüket gyermekük előrehaladása iránt.
260
A következő eljárásokkal igyekszünk enyhíteni tanulóink szociális hátrányain:
napközi szervezése,
segítség a taneszközök vásárlásához,
felzárkóztató foglalkozások szervezése,
a nevelők segítő szándékú odafordulása a gyermekek felé,
családlátogatások,
a szülők nevelési gondjainak segítése, felvilágosító munka a szociális juttatásokról szülői értekezleteken,
szükség szerint az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájának igénybe vétele,
jogosultság és szükség szerinti segélyre javasolás,
drog és bűnmegelőzési programok szervezése az egészségügyben és a rendőrségen dolgozók segítségével,
pályaorientációs tevékenység,
IX. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Az együttműködés színterei: iskola, szabadidős tevékenységek. Az iskolai ünnepségek, osztálydélutánok, mind-mind színterei az együttműködésnek. További fejleszthetőségük aktualitások által determinált. Néhány példa a lehetséges formákból:
szülői értekezlet,
fogadó óra,
nyíltnap,
kirándulás,
osztályfőnöki óra,
anyák napja, farsang, karácsony,
iskolai ünnepségek,
Az együttműködés formáinak tervezésében a fő irányvonalakat jelöltük meg. Lehetőségként szem előtt tartjuk a napi aktualitásokat, a mindennapok által lehetőségként felkínált vonatkozásokat. X. Iskolai egészségnevelési feladatok végrehajtása: Az egészség alapértékként való felfogása az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál is komplex fogalmat jelent. Az iskolai egészségfejlesztés feladatai közül a mindennapos testedzésre a kötelező óraszámban megtalálható heti 3 testnevelés tanóra, a napközis foglalkoztatás és a sportkörök működése ad lehetőséget.
261
A testedzés jelentőségét fokozza, hogy a gyermekeknek a munkaerőpiacon - majdani munkavállalóként - szükségük lesz fizikai erőnlétükre és állóképességükre. Ezt pedig csak rendszeres testneveléssel, testedzéssel érhetjük el. A test folyamatos fejlesztése és karbantartása feszültség levezető és fegyelmező hatású is. Az egészséges életmódra és egészséges táplálkozásra nevelés, a helyes szokások kialakítása, a betegségek megelőzése, a gyógykezelések, az egészséget károsító hatások, káros szenvedélyek kivédése, baleset-megelőzés témakörei minden tantárgy tanítása során meg kell, hogy jelenjenek. Minden pedagógiai helyzetet fel kell használni ezen ismeretek átadására. Az egészséges táplálkozásra nevelés szempontjait figyelembe véve szükséges az iskolai étkezés kínálatát irányítani, figyelembe véve a tanulók szociális hátrányait is. A gyógypedagógia olyan oktatási rendszer, amelynek tantervében a lelki egészség kialakításának feladatára külön tantervi programegység fogalmazódott meg. Az enyhén értelmi fogyatékos és a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő speciális nevelési szükségletű gyermekek személyiségének magatartásának
fejlesztésére
szocializációs rehabilitációs és mentálhigiénés
felkészítésére,
szolgál a: „Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő” tantervi egység. XI. A környezeti nevelési program szerepe A környezeti nevelés célja az intézményes keretek között megtervezni és tudatos pedagógiai folyamatban kialakítani és elősegíteni az ember környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés a személyiségre komplex módon hat. A környezeti nevelés minden fogyatékos tanuló – a későbbi életvitel kialakítása érdekében – igen hangsúlyos. A fogyatékosság okozta megismerési gátak megkívánják – úgy a természeti, mint a társadalmi környezet vonatkozásában –, hogy e nevelési terület is a helyes egyéni stratégiák kialakítását és következetes véghezvitelét biztosítsa. Már az iskoláztatás kezdetén mind az ép, mind az értelmi fogyatékos tanulók, rendelkeznek valamiféle ismeretekkel környezetükről, érzelmekkel kapcsolódnak a világ dolgaihoz. A tanulók megismeréséhez az is hozzátartozik, hogy tudjuk, milyen képeket hordoznak magukban arról a világról, amelyben élnek. Milyen viselkedésbeli értékeket, attitűdöket alakítottak ki magukban, mi az, amire a környezettudatos magatartás kiépítésekor már mint alapra számíthatunk, ill. milyen torzulások, rossz szokások rögzültek eddigi életük alatt. A tervezésnél ezeket figyelembe kell vennünk. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a környezeti nevelés jelen-idejűsége igen fontos tényező. A személyes tapasztalás, cselekvés mindig a konkrét idő és térrelációkra épül. A realitást a konkrétumot hozza be a nevelésbe. A jövő, amely jelenünktől függ cselekedeteinktől, értékek megőrzésétől, a környezetszennyezés megállításától stb. - sokkal hamarabb, az érzelmek szűrőjén keresztül körvonalazódhat a tanulóban.
262
A környezeti nevelésben a tanulás tág, teljes körű értelmezése fontos elem. Ez azt jelenti, hogy nemcsak ismeretközlő, információs, tudományos, tényszerű anyagok megtanítása a cél, hanem a szerepek, magatartási módok megtanulása, életviteli stratégiák kialakítása és gyakoroltatása, attitűdformálás, érzelmi viszonyulások és értékek közvetítése is része a teljes folyamatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében az utóbbiak bírnak kiemelt szereppel. A környezettudatos magatartás kialakításának elengedhetetlen feltétele az iskolai és otthoni, valamint távolabbi környezet megfeleltetése, vagy legalább közelítése a célkitűzésekhez. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fokozottabban szükséges a következetes és állandó mintaadás, a szokások szintjén is kialakított környezet- és természetvédelem. A fogyatékos tanulók és fiatalok nevelésében/oktatásában – éppen a teljesebb társadalmi szocializáció érdekében – szükséges a környezeti nevelés kiszélesített értelmezésének alkalmazása. Nem csak a természeti környezetünk problémái öltöttek aggasztó méreteket, hanem az emberi társadalmak is kedvezőtlen irányba „fejlődnek” (fogyasztási szokások, zaj és baleseti kockázatok, víz- és talajszennyezés, agresszió, tömegmanipuláció, népességfogyás/túlnépesedés stb.).
HELYI TANTERV
I. Általános alapelvek 1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az évenként megjelenő tankönyvkínálatból a következő szempontok alapján kell a tankönyveket kiválasztani:
A tankönyv tartalmában, információiban, az ábrák kivitelezésében, a szöveg tartalmi megfogalmazásában igazodjon a tanulók sajátos igényeihez; Fontos a tankönyvhöz kapcsolódó feladatlap; A tankönyv ne legyen zsúfolt, legyen áttekinthető, jól olvasható betűtípussal szedve; A tanulást segítő kézikönyvek, és kötelező olvasmányok sok képpel, törekedjenek a megfigyelés segítésére, a folyamatok és történések megértésére. Lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre.
A speciális igényű tanulók számára lehetőleg olyan füzetet kell használni, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarok kompenzációs igényét kielégíti. A taneszközök legyenek lényeget mutatóak, színesek, figyelem felhívóak, jól tisztíthatóak, igényes kivitelűek. Nagy szerepe van a pedagógus kreativitását tükröző saját készítésű szemléltető eszközöknek. A nagyfokú fejlődésbeni lemaradás és a konkrétumokhoz való kötődés indokolja, hogy az iskolában speciális taneszközök a játéktárgyak, valamint a mindennapi élet használati tárgyai is. 263
2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi mun-kája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. 3. Iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés sajátosságai Pedagógiai munkánk fontos része a folyamatos ellenőrzés, értékelés. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az írásbeli ellenőrzésről a tanulókat az előző órán, vagy az írás előtt 3 nappal tájékoztatjuk. A szóban történő feleltetést elsősorban azoknál a tanulóknál alkalmazzuk, akiknek a verbális készsége, kifejezésmódja nem gátolt, s így a teljesítés funkcionális gátlásokba nem ütközik. Az értékelésnél minden tanuló önmagához mért fejlődését fejezzük ki szóban vagy írásban. 4. A magatartás és a szorgalom minősítési rendszere A magatartás értékelése: Példás: a tanuló magatartása, ha az iskola házirendjét / korának megfelelően / következetesen betartja, a rábízott és önként vállalt feladatokat felelősséggel elvégzi, viselkedése, hangneme társaihoz és felnőttekhez való viszony példamutató. Jó: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét /életkorának megfelelően / betartja, felelősségérzete, rendszeretete jó. A kapott feladatokat elvégzi, viselkedése, hangneme, társaihoz és felnőttekhez való viszony megfelelő. Változó: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét csak nevelői, társai figyelmeztetésével képes betartani, felelősségérzete, rendszeretete változó. A rábízott feladatot csak vonakodva végzi el, viselkedése, hangneme, társaihoz, felnőttekhez való viszonya kifogásolható. Rossz: a magatartása annak a tanulónak, aki az iskola házirendjét gyakran, illetve súlyosan megsérti, vagy viselkedésével, hangnemével társainak rossz példát mutat A szorgalom értékelése: Példás: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya példamutató, feladatait rendszeresen elvégzi, kötelességtudata igen fejlett, értelmi képességeinek és körülményeinek megfelelő eredményt ér el. Jó: a tanuló szorgalma, ha munkáját, feladatait elvégzi, kötelességtudata fejlett, eredményei nem mindig érik el azt a szintet, amelyet értelmi képességei és körülményei lehetővé tesznek.
264
Változó: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya ingadozó, feladatait hiányosságokkal végzi, kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti, eredményei elmaradnak a képességeinek és körülményeinek megfelelő szinttől. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha a munkához való viszonya nem megfelelő, feladatait többszöri figyelmeztetés után végzi el, kötelesség tudata fejletlen, munkájában megbízhatatlan, eredményei jelentősen elmaradnak képességeitől és körülményeitől. II. TANTERVEK 1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák kerettanterve adaptálásával készült helyi tanterv (Ez a kerettanterv a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült.) - mellékelve ( 2. sz. melléklet) A tantárgyak és tantárgyi modulok rendszere Tantárgy Magyar nyelv és irodalom
1-8.
Matematika 1-8. Történelem és társadalmi ism. 5-8. Természetismeret 1-6. Biológia, egészségtan 7-8. Fizika 7-8. Kémia 7-8. Földrajz 6-8. Ének-zene 1-8. Vizuális kultúra 1-8. Informatika 7-8. Életvitel és gyakorlati ism. 1-8. Testnevelés és sport 1-8. Osztályfőnöki 5-8. Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program 1-8.
Tantárgyi modulok Tánc és dráma modul 7. Ismerkedés az inform.modul 4-6. Médiaismeret modul 8. Hon- és népismereti modul 5-8.
Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program
A törvény által biztosított szabadon felhasználható órakeret terhére választható foglalkozásokat biztosítunk. Ide építjük be a Komplex személyiség és magatartásfejlesztő programot, egyéni készségfejlesztést, dyslexia, dyscalculia, dysgraphia kezelést.
265
Záró rendelkezések 1.
A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének,
nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa a./
A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje A véleményezésre jogosultak számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1-1 példányának átadásával a megismertetést 30 napos véleményezési határidővel.
b./
A hozzáférhető elhelyezés biztosítása A helyi pedagógiai program 1-1 példánya az iskola igazgatói irodájában, irattárában, ill. könyvtárában kerül elhelyezésre
c./
A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje Az iskolahasználók az iskola igazgatójától kérhetik a pedagógiai programba történő betekintést. Az érdeklődők az iskolai könyvtárban olvashatják el a dokumentumot, ill. az intézmény honlapjáról is lehetőség van azt letölteni.
2.
Legitimációs záradék Intézményünk helyi pedagógiai-művelődési programját a szakalkalmazotti közösség 2010.06.04.-én elfogadta. Felülvizsgálatát 2014. évben határozta meg. 2010.06.03.-án az ÁMK szék egyhangúlag elfogadta. 2010.06.02.-án az ÁMK Diákönkormányzat elfogadta a helyi pedagógiai-művelődési programot. 2010………………-án a fenntartónak véleményezésre átadtuk.
Tápiószőlős, 2010………………
Szegedi György ÁMK igazgató
266
Tápiószőlős Község Önkormányzata ……../2010 sz.-ú határozatával a pedagógiaiművelődési program módosítását jóváhagyta. (jegyzőkönyvi kivonat mellékelve) A szakalkalmazotti véleményezést és elfogadást igazoló jegyzőkönyvi kivonat csatolva A Szülői Szervezet, ÁMK szék és az ÁMK Diákönkormányzat véleményezését és elfogadását igazoló jegyzőkönyvi kivonat csatolva
Mellékletek . 1. 2. 3.
Az iskolai pedagógiai programjához tartozó helyi tanterv 1-8. évfolyamra. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák kerettanterve adaptálásával készült helyi tanterv 1-8. évfolyamra. Legitimálási jegyzőkönyvek (4 db)
267
