PEDAGÓGIAI- MŰVELŐDÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAIMŰVELŐDÉSI PROGRAM

2009.

TARTALOM Előszó

Célok és feladatok, hitvallásunk 1. Az intézmény bemutatása 1.1. Porpáczy Aladár Kertészeti, Környezetvédelmi és Közgazdasági-Ügyviteli Középiskola, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Tagintézménye 1.1.1. Az iskola arculata 1.1.2. Történetünk 1.1.3. A Porpáczy Középiskola szakmai hagyományai 1.2.Ujhelyi Imre Élelmiszer-ipari Középiskola, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Tagintézménye 1.2.1. Az iskola adatai 1.2.2. Történetünk 1.2.3. Az intézmény hagyományai 1.3. Az iskola tanulói közössége 1.4. Az iskola pedagógus közössége 1.5. Az iskola kapcsolatrendszere 2. Alapító okirat (1.sz. melléklet) 3. A megszerezhető szakképesítések szintje intézményünkben 4. Az iskola nevelési programja 4.1. Az iskola pedagógiai hitvallása 4.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai elvei 4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok… 4.4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 4.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 4.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 4.7. A nevelési program megvalósulását biztosító osztályfőnöki tantervek 4.8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 5. Helyi tanterv 5.1. Kompetenciafejlesztés 5.2. Óratervek (4. sz. melléklet) 5.3. Tantárgyi tantervek (5.sz. melléklet) 5.4. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei (6. sz. melléklet) 5.6. Átvétel más intézményből 5.7. A tanulói teljesítmények értékelése, beszámíthatóság 6. Egészségfejlesztési program 6.1. Fogalom-meghatározások 6.2. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott feladatok 6.3. Az iskolai egészségnevelés,- fejlesztés módszerei 6.4. Drogmegelőzési program 7. Környezeti nevelési program 7.1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 7.2. Alapelvek 8. A kollégium nevelési terve 9. Közművelődési és múzeumpedagógiai terv 10. Záró dokumentumok

Előszó

Az oktatás az emberi tőke felhalmozásának olyan formája, amely társadalmi kapcsolatok és intézmények struktúrájában működik. Az oktatás nemcsak közvetlenül az emberi tőke szereplőinek helyzetében hoz társadalmi változást. Hatása a társadalmi motivációs rendszer átalakulását, a generációs esélyek megváltozását, a társadalmi flexibilitás magasabb fokának megjelenését, a technológia fejlődését és a jólét érdekében kifejtett aktivitást, növekedést eredményezi. A legfontosabb következmény kétségtelenül a gazdaság területén tapasztalható. A termelés radikális átalakulása nem következhet be az oktatási rendszer tartalmának megváltozása nélkül. A szakoktatás feladata, hogy biztosítsa az egyén számára a gazdasági, műszaki, technológiai színvonal által igényelt szaktudást. A szaktudás birtokában biztosítson esélyt a foglalkoztatásra, elhelyezkedésre, valamint a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásra. A piacgazdaság minőségileg is új igényeket támaszt a szakképzéssel szemben. A rendszerváltás előtti társadalmi, gazdasági körülményeknél felhalmozott hiányok között a legjelentősebb az emberi erőforrásokban van. A társadalmi és gazdasági változások, valamint a felhalmozott hiányok az oktatást történelmünk legnagyobb kihívásával szembesítik. Az iskolai oktatás-nevelés feladata: a tanulókat képessé tenni a gazdaságban és a társadalomban végbemenő változásokhoz alkalmazkodni, az innét eredő kihívásoknak megfelelni. Ez azt jelenti, hogy a tanításban új ismereteket kell közvetítetni, a megváltozott feltételekhez illeszkedő képességeket, készségeket és személyiség vonásokat kell kialakítani. Szükségessé vált a tartalmakat közvetítő technológiák megváltoztatása is. A társadalomból és a gazdaságból kiinduló követelményeknek csak úgy tudunk megfelelni, ha iskolánk légköre képes a gyermeklét biológiai és pszichológiai sajátosságainak megfelelni. Történelmi hagyományaink miatt az iskola humanizálása fáziskésésben van. Intézményünket úgy kell megreformálni, hogy a modernizációs kihívásoknak képes legyen megfelelni. A szaktudás dominanciája mellett, a személyiség fejlesztése sokoldalúsága nélkülözhetetlen. Ebben a pedagógus személyisége a meghatározó, semmi mással nem pótolható. Pedagógiai programunk az előbbiekben megfogalmazott szempontoknak kíván megfelelni.

Tanulóinkat fel kell készíteni az Európai Unióban jelentkező feladatokra, kihívásokra, emellett olyan globális problémák iránt is érzékennyé kell tenni őket, mint a környezetvédelem ill. a „másság” elfogadása. Biztosítani kell intézményünk tanulói számára az iskolán belüli és intézmények közötti átjárhatóság alkalmazását. Élnünk kell a szakmai pályaorientáció és szakmacsoportos előképzés lehetőségeivel, módot adva ezzel tanulóinknak a pályaválasztási idő kitolására a megfontolt döntésre és a későbbi, munkaerő-piaci viszonyokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás és szakmaváltás lehetőségére. Intézményünk - a kapcsolatrendszerét, a szellemi és az anyagi tőkéjét mozgósítva mindent elkövetett

a

korszerű

oktatás

és

szakképzés

feltételrendszerének

megteremtéséért, - a szakképzés mellett törekedett arra, hogy diákjai az emberi alapműveltség valamennyi területen nyitottak legyenek, - a nevelést az oktatással azonos értékűnek tekintette, - az értékközvetítő munkája során a tudás megbecsülése és a munka tisztelete összetartozott, - a tehetséggondozásnak és a képességfejlesztésnek fontos szerepet tulajdonított, - megpróbált megbízható támasza lenni a társadalom perifériájára szorult sajnos mindig - jelentős számú tanulónak, -

a rövid életű - "pedagógiai divatot" mellőzve, a saját útját járva igyekezett elébe menni a változásoknak.

Hisszük, hogy fiataljaink tudásvágya, pedagógusaink hivatástudata és felkészültsége közösen megteremti azokat a feltételeket, amelyek között a kor követelményeinek megfelelő felkészültségű szakembereket képezhetünk. Ehhez kívánunk minden (jelenlegi és jövőbeni) diáknak és pedagógusnak egyformán sok sikert.

Célok és feladatok

Mottó:

„Azt a lelket és nyelvet, melyet rövid időre örökbe kaptunk, új szellemmel fényezve, csorbítatlanuk kell átadnunk utódainknak. - Ez a mi küldetésünk. Kissé lehajtani a fejet. De a szívet, azt föl, föl barátaim!” /Kosztolányi Dezső /

Hitvallásunk: 

Diákjainknak a mindennapi életben is jól hasznosítható, korszerű ismereteket nyújtunk, a tanulók képességeit készségeit folyamatosan bővítjük és továbbépíthető műveltséget adunk.



Célunk, hogy erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket neveljünk.



Minden diákunk számára biztosítani akarjuk a benne lévő értelmi, érzelmi és testi adottságai kibontakozását.



Élő kapcsolatot ápolunk Európával. Az európai értékek megismertetése mellett nagy figyelmet fordítunk nemzeti kultúránk és hagyományaink megismertetésére, ápolására.



Segítjük a emberi kapcsolatokban való eligazodást.



Iskolánkban olyan légkör kialakítására törekszünk, ahol a diákok otthon érezhetik magukat.

1. Az intézmény bemutatása 1.1 Porpáczy Aladár Kertészeti, Környezetvédelmi és KözgazdaságiÜgyviteli Középiskola, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Tagintézménye. 1.1.1. Az iskola arculata A Porpáczy Aladár Kertészeti, Környezetvédelmi és Közgazdasági-Ügyviteli Középiskola több, mint 60 éves múltra tekint vissza. Az iskola pedagógus testülete és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy egyrészt őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, másrészt olyan korszerű iskolát működtessünk, amely a magas színvonalon felel meg az új kihívásoknak. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat fenntartásában a fertődi Esterházykastélyban, a magyar-osztrák határtól 10 km-re található intézményünk. A Fertő-part középiskolájaként több mint 60 éve változatos képzéseket kínálunk. Az egyedülálló magyar-osztrák képzésben résztvevő diákok tanulmányaik során mindkét országban végzettséget szereznek. A gyakorlatias szakmai és nyelvtudás nagy előnyt jelent a továbbtanulásnál és az elhelyezkedésnél. Parképítő és környezetvédelmi technikus képzésünkhöz jó lehetőséget biztosít a FertőHanság Nemzeti Park, az Esterházy-kastély parkja, valamint saját laboratóriumunk. Számítástechnika központunkban tanirodák is segítik a gyakorlati oktatást. ECDL oktatóés vizsgaközpontként működünk. Kollégiumunk, iskolánk változatos programokkal és sportolási lehetőséggel egészíti ki a szakmai munkát. Az intézményünk működteti a Fertőszéplaki Tájházakat. A falumúzeum öt házában a kiállítások bemutatják a Fertő-part történelmét, hagyományos foglalkozásait és a lakáskultúra változását 1850-1950 között. Megújuló energiaparkunk nemcsak saját diákjainkkal, hanem minden érdeklődővel is megismerteti a korszerű energiaformákat, azok felhasználását. Iskolánk valamennyi képzésében színvonalas projektmunkák keretében készítjük fel diákjainkat az élet minden területén való helytállásra. Az intézmény fenntartója: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése 9021 Győr, Árpád út 32. Az iskola székhelye: A fertődi Esterházy-kastély jobb szárnya 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2. Kollégium és Számítástechnikai Központ 9435 Sarród, Kossuth Lajos u. 58.

Az iskola elérhetősége: Postacím: Telefon: Fax E-mail: Honlap:

9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2. Iskola 99/370-918 Kollégium 99/370-966 99/370-918 [email protected] www.gymsmoamk.hu

1.1.2. Történetünk Az iskolánkat Dr. Porpáczy Aladár alapította 1946-ban Eszterházán. Alapító igazgatónk neves kutató, tudós, egyetemi tanár volt. A nagy múltú intézmény az elmúlt 60 évben sok változást élt meg. A képzés fő profilja 1946-tól a 90-es évek közepéig mezőgazdasági jellegű volt. Szakközépiskolai, közép és felsőfokú technikusi képzés folyt, ahol elsősorban kertészeti szakembereket képeztek, szorosan együttműködve az iskola mellett működő kutatóintézettel. A társadalmi és gazdasági változások hatására a képzési paletta bővült, de továbbra is fontos feladatunknak tartjuk a kertészeti képzést. 1994-ben osztrák-magyar vállalkozási ügyintézőképzést indítottunk, mely a két ország minisztériumának megállapodása szerint működik. Partnerintézményünk a Frauenkirchenben működő BHAK. A nyelvi képzést megalapozó 0. évfolyam szintén iskolánkban működik. 1995-ben új képzéssel bővült intézményünk. Elindítottuk az érettségire épülő környezetvédelmi technikusi képzést. Iskolánk a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Fertő-táj Világörökség területén fekszik. Ezért különösen fontosnak tartjuk a környezeti nevelést, megfelelő környezetvédelmi szakemberek képzését. Ápolva az iskola hagyományait a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával közösen akkreditált felsőfokú képzést is folytatunk agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens szakon. 2004-től elindítjuk a felnőttképzés gimnáziumát, mellyel hozzásegítjük a fiatalokat az élethosszig tartó tanuláshoz. 2007-ben a Fertőszéplaki Tájházak kezelői joga átkerült az intézményhez. 1.1.3. A Porpáczy Középiskola szakmai hagyományai: Intézményünk a színvonalasan működő Esterházy-hitbizomány területén jött létre 1946ban, a környező községek támogatásával. Iskolaalapítónk, Porpáczy Aladár már 1930-tól vezette a hercegi gazdaságot. Nagy szakmai tudása, sokoldalúsága az iskola vezetésében is megmutatkozott. A kastély épületében létrehozott iskola jól felkészült mezőgazdasági szakemberekkel segítette a térség fejlődését. A képzések sokat változtak az idők folyamán, de a fő cél mindig képzett mezőgazdasági, kertészeti szakemberek kibocsátása volt. Kutató munkáját az 1956-ban létesült növényélettani laboratórium segítette. Ezzel párhuzamosan egy kertészeti kutatóintézet kiépítését is elkezdte. A kutatóintézet és az iskola között a későbbiekben mindig szoros kapcsolat volt.

Az intézmény 1986-ban vette fel az iskolaalapító, kutató Porpáczy Aladár nevét. Az iskola diákjainak javaslatára 1970-ben emlékversenyt szerveztek Porpáczy Aladár tiszteletére. A versenyen részt vesznek az ország kertészeti, mezőgazdasági képzést folytató középiskolái. A szaktanári továbbképzéssel, tanulmányúttal kiegészített program mind a tanárok, mind a diákok szakmai fejlődését segíti. Diákjaink számára mindig adódott lehetőség, hogy külföldi tapasztalatokat is szerezzenek. Több európai ország intézményével alakítottunk ki szoros kapcsolatokat, melyek segítették a nyelvtanulást és a szakmai ismeretek kibővítését. Többször vettek részt diákjaink németországi, francia, holland és osztrák tanulmányutakon. Szoros partnerkapcsolatokat ápolunk egy dunaszerdahelyi és egy székelyudvarhelyi középiskolával. Sokoldalú nemzetközi kapcsolataiknak is köszönhető az a lehetőség, melyet a rendszerváltást követően ajánlottak intézményünknek. 1993-ban a burgenlandi oktatási főfelügyelő Dr. Mag. Herbert Simon kezdeményezésére az osztrák frauenkircheni Bundeshandelsakademie-vel közösen 5 éves vállalkozási ügyintézőképzést indítottunk. Az immár másfél évtizede folyó közös képzés során diákjaink eljutnak Angliába is, ahol egy intenzív nyelviskolai képzésen vesznek részt, a sok kulturális program mellett. Intézményünk megalakulása óta jó kapcsolatokat ápol a könyék gazdálkodóival, vállalkozóival. Számukra rendszeres továbbképzést, szaktanácsadást, tanfolyami képzéseket biztosítunk.

1.2.

Ujhelyi Imre Élelmiszer-ipari Középiskola, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Tagintézménye.

1.2.1. Az iskola adatai Az iskola elérhetősége:

Székhelye: Telefonszáma: Fax:

Csermajor, u.p. Vitnyéd 9371 (96) 242 022 (96) 242 543

E-mail: Honlap:

[email protected]

www.gymsmoamk.hu

Az iskola fenntartója: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlése 9021 Győr, Árpád út 32.

Mottó: „Egy kis létszámú iskola mindig magában hordja a családiasabb légkör kialakításának lehetőségét. Iskolánknak talán ez az egyik legerősebb pontja, amely valóban megkülönbözteti a városiakétól. Ebben a kedvező miliőben kiemelt feladatunknak tartjuk a tudás közvetítését és az értékválasztást. Ezt eredményesen csak a funkciógazdag, nyitott iskola biztosítja...”

1.2.2. Történetünk Intézményünk több mint egy évszázada képezi a hazai tejgazdaság és tejipar számára a szakembereket. Intézményünk jogelődjét Lajos bajor királyi főherceg alapította a Vas megyei Pusztaláncon, "Magyar Királyi Tejgazdasági Szakiskola" néven. Az iskola kezdetben féléves, majd 1 éves, később 2 éves tanulmányi idővel működött. A végzett növendékek tejkezelői illetve tejüzletvezetői képesítést kaptak. Az I. világháborút követően a trianoni békeszerződést követő megváltozott politikaigazdasági körülmények következtében az intézményt a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1929-ben Csermajorba helyezte át, az Esterházy hercegi alapítványi gazdaságba. 1929-től intézményünk a Magyar Királyi Mezőgazdasági Tejipari Szakiskola néven működött. A '30-as évek második felétől már 3 év lett a tanulmányi idő. A végzett növendékek vajmesteri, majd újabb tanulmányok és szakvizsga letétele után sajtmesteri képesítést kaptak. Intézményünk oktatói és végzett szakemberei váltották valóra a régi jelmondat 2. és 3. részét: a "magyar tehén, magyar mester, magyar sajt" mondásból. A Tejipari Szakiskolával párhuzamosan Mezőgazdasági Szakiskola is működött Csermajorban 1920-tól az 1940-es évek közepéig. A mezőgazdászok által megtermelt tejet a tejipari szakiskola növendékei dolgozták fel. Így az intézményben a teljes tejgazdasági vertikumot áttekinthették a tanulók. Ebben az időben az intézmény kiváló eredményekkel szerepelt az Országos Mezőgazdasági Kiállításokon tenyészállataival valamint tehén- és juhsajtjaival. Az 1940-es évek végén a mezőgazdasági képzést államilag megszüntették. Néhány évig iskolánk a Mezőgazdasági Gimnázium Tejipari Tagozataként működött. Ezt követte 1950-től 1967-ig a Tejipari Technikum korszaka. Ez az iskola a XX. század második felének tejipari vezetőgárdáját nevelte fel. (Művezetőtől az iparigazgatóig.) 1964-től megindult a Tejipari Szakközépiskola, majd 1967-től a Tejipari Szakmunkásképző Intézet. Az iskola közös intézményként működött: a Csermajori Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet néven. A képzés időtartama már a technikum idejében 4 éves lett. A technikumi tanulmányokat a 4. év végén érettségi és technikus képesítő vizsga zárta. A szakközépiskolai oktatás szintén 4 éves volt kezdettől fogva. A tanulmányokat érettségi és szakmunkásvizsga zárta. A tejtermékgyártó szakmunkásképzés 3 éves volt 1998-ig, és szakmunkásvizsgával zárult. Az élelmiszeripari szakközépiskolai képzés a '80-as években gépész irányultságú volt. 1989-től elindítottuk az 5 éves, nappali tagozatos tejipari technikusképzést. A tanulók a 4. év végén érettségi vizsgát tettek, majd az 5. (szakképző) év elvégzése után technikusminősítő vizsga következett. Ezen iskolatípus utolsó évfolyama 2002-ben végez. A rendszerváltást követően megváltozott közgazdasági környezethez igazodva intézményünk a '90-es évek eleje óta Ujhelyi Imre Tejipari Középiskola, Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet néven működik. Intézményünk névadója a századforduló, századelő híres tejgazdasági és tejipari szakembere, a Mosonmagyaróvári Kir. Mezőgazdasági Akadémia professzora, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet alapítója volt. Kutató,- oktató és nevelő, szervező munkája ma is példaképül szolgál intézményünknek. 1995-től bővítettük intézményünk képzési profilját. Az 5 éves képzési időtartamú tejipari technológus technikust képező szakközépiskola, valamint a 3 éves időtartamú tejtermékgyártó szakmunkásképzés mellett elindítottuk a szakmunkások nappali tagozatos, 2 éves, érettségire felkészítő iskolatípusát is. Ez utóbbi nagy népszerűségnek örvend.

A megváltozott közgazdasági és munkaerő-piaci helyzethez igazodva 1998-tól kezdve gyökeresen átalakítottuk intézményünk képzési rendszerét. Szakítottunk a korábbi (110 éves hagyománnyal rendelkező) csak kizárólagos "tejipari szakemberek" képzésével, és az élelmiszergazdaság tágabb vertikuma számára is elkezdtünk szakembereket képezni. Emellett az alap- és a középfokú oktatással párhuzamosan elkezdtük a felsőfokú élelmiszeripari szakemberek képzését is, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ) keretében, a szegedi József Attila Tudomány Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának akkreditált iskolájaként. A képzés nappali tagozaton 2 éves időtartammal 1998-ban indult, 2000-ben pedig már a levelező tagozaton is megkezdtük az oktatást. A középfokú élelmiszeripari képzésnek több évtizedes hagyománya van intézményünkben, és 1999-től megkezdtük a felsőfokú élelmiszeri szakképzést is (AIFSZ). 1998-tól átalakult a középfokú szakképzés is. Megszűnt a csak tejipari szakképzés egyedülisége, és nyitottunk az általános szakképzés irányába.(4éves világbanki típusú élelmiszeripari szakmacsoportos szakközépiskolai képzés). Lehetőséget adtunk a pályaválasztás későbbi életszakaszra kitolásának, hiszen a 9-10. évfolyam 1998 óta közösen alapozott (általános műveltség és szakmai előkészítés), és csak a 10. évfolyam végén kell a tanulónak ebben az iskolatípusban dönteni, hogy az élelmiszeripari szakközépiskolát folytatja-e tovább a 11-12. évfolyamon, vagy áttér a szakképzésre és 1 év alatt OKJ-s falusi vendéglátó szakképesítést vagy 2 év alatt OKJ-s tejtermékgyártó szakképesítést kíván szerezni. Ha az élelmiszeripari szakközépiskolai oktatást választja, akkor a 12. évfolyam végén érettségi vizsgát tehet, majd választhat, hogy a szakképző évfolyamokon 2 év alatt tejipari technikus (OKJ-s), vagy 2 év alatt élelmiszeripari menedzser (FSZ OKJ-s), vagy 1 év alatt OKJ-s marketing és reklámügyintéző szakképesítést szerez. Természetesen a 12. évfolyam elvégzése, majd az érettségi vizsga után a tanuló átléphet a főiskolai ill. egyetemi képzés területére is. 2001 szeptemberétől ismét változtatunk a képzési rendszerünkön - a KERETTANTERV-i programoknak megfelelően. A változtatás irányáról és típusáról a TANTESTÜLET döntött 2001. április 4-én. Intézményünk fő profilja továbbra is az élelmiszeripari szakemberek képzése marad. (középfelső- és alsó fokon) Az általános élelmiszeripari képzés mellett megtartjuk a tejipari szakképzést, de lehetőséget adunk más élelmiszeripari szakképzésre is. (pl.: húsipari, élelmiszer gépész, élelmiszeripari vállalkozó) A fenti képzési célok érdekében a szakközépiskolai oktatásunk átalakult. A 9.-10. évfolyamon az általános műveltségi (közismereti) oktatás mellett agrár szakterületi szakmai orientációs képzés, a 11-12. évfolyamon pedig élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó oktatást is végzünk, az érettségi vizsgára való felkészítés mellett. Így az intézményünkben tanulók pálya és szakmaválasztása kitolódik 16 ill. 18 éves korukra, és több alternatívát is kínálunk nekik. A 10. évfolyam elvégzése után a tanuló választhatja a szakközépiskolai továbbhaladást és a 11.-12. évfolyam élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó oktatása után érettségi vizsgát téve, intézményünkben folytathatja tanulmányait, 3féle képzési formából választva: - Élelmiszeripari technikus (tejipari): - 2 év - Élelmiszeripari menedzser (FSZ): - 2 év A 2 képzési formánkra (Tejipari technikus valamint az Élelmiszeripari menedzser) más iskolatípusból is beléphetnek tanulók, hiszen a tanulmányok megkezdéséhez csak érettségi vizsga az előírás. A 10. évfolyam elvégzése után a tanuló választhatja a Falusi vendéglátó (1 éves) vagy a tejtermékgyártó (2 éves) szakképzést is intézményünkben. A tejgazdasággal kapcsolatos szakmák tekintetében a csermajori ”Ujhelyi Imre” Tejipari Középiskola, Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet kielégíti a régió igényeit, sőt a

tendenciákat látva – amiről információnk van: Budapest, Zalaegerszeg, Kaposvár és Debrecen leállt a tejipari képzésről (vagy a bázis szűnt meg) – az országos igények kielégítésére is készen állunk. Ugyanakkor helyi és regionális intézménye lehet iskolánk a falusi vendéglátás, valamint marketing és reklámügyintéző szakemberképzésnek. Az élelmiszeripari közép- és felsőfokú szakemberképzésnek pedig megyei bázisává szeretnénk válni. Erre minden lehetőségünk adott. A Győr-Moson-Sopron Megye Közoktatás-fejlesztési Terve is megfogalmazza azt a feladatot, hogy az élelmiszeripari szakképzés bázisintézménye legyünk. A tömör megfogalmazásból adódó feladatokat a szakképzésünkben meg kell valósítani. Az ehhez szükséges személyi feltételek túlnyomó részben adottak, illetve az eddigi hagyományainknak megfelelően átképzéssel megteremthetők. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az országos központi szakképzési programok elkészítésében iskolánk tanárai is részt vesznek. A tárgyi feltételrendszer területén a hosszú időn keresztül a gyakorlati képzést jól szolgáló nagyüzemi háttéren rések keletkeztek. Ezáltal visszaigazolni látjuk azt a törekvést, hogy saját gyakorlóhelyek létesítésével tegyük védetté és függetlenné oktatásunkat. Tejipari Szakmai Képzésünket az 1991-ben rekonstruált és azóta is minden évben fejlesztett Tanüzemünkre és az intézmény nyersanyag és késztermék minősítő laboratóriumára alapozzuk. Intézményünk Tanüzeme napi 5000 liter tej feldolgozására és a készített termékek érlelésére, tárolására alkalmas. Üzembe állítottuk tankonyhát és vendégházat. Iskolánk több mint egy évszázados története során együttműködött a tejipari vállalatokkal, figyelembe vette azok munkaerő szükségletét és igyekezett azt kielégíteni. Ez a hagyományokra épülő kapcsolatrendszer – és a szükségszerűség – az alapja annak, hogy a kisebb-nagyobb válságokat átélt élelmiszeripari üzemekre alapozzunk távlati terveinket illetően. Győr-Moson-Sopron megye nagyszámú élelmiszeripari üzemét ismerve ez nem megalapozatlan terv, a régióról már nem is beszélek, hogy jó szándékkal mennyi üzem vonható be az együttműködés körébe, a gyakorlati képzés feltételeinek megteremtésébe, illetve a végzett szakemberek elhelyezésébe. Az FSZ élelmiszeripari menedzserképzés gyakorlati oktatásába 10 élelmiszeripari céget sikerült bevonni, melyeket a középfokú élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó oktatásba is célszerű partnerként megszerezni. Ezek a következő cégek: - Pannontej RT (Répcelaki Sajtgyára) - MIZO Baranyatej RT (Csornai Tejporgyára) - RINGA Húsipari RT (Kapuvári Húsgyára) - LŐVÉR Sütőipari KFT (Kapuvár) - AMBRÓZIA Sütőipari KFT (Kapuvár) - MILUS Gabonaipari KFT (Csorna) - IBY-TUBA Mezőgazdasági KFT (Kapuvár) - Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet - Nyugat-Dunántúli Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi kara, Élelmiszertudományi Intézet (Mosonmagyaróvár) - A csermajori Élelmiszeripari Középiskola Tanüzeme

A munkavédelmi rendszabályok betartása és betartatása kiemelt feladat a nevelőoktatási munkánknak. A tanév legelső gyakorlati foglalkozásain, testnevelő óráin, tömegsport óráin és egyéb balesetveszélyes foglalkozásokon (szakkörök, érdeklődési körök) megelőző jellegű munkavédelmi oktatást tartunk, mindenki számára kötelezően. Erről a foglalkozást vezető pedagógusok jegyzőkönyvet is kötelesek készíteni. Tanüzemünkben megköveteljük az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálatok elvégzését, és kötelezzük tanulóinkat, hogy az egészségügyi rendellenességeiket azonnal jelentsék a gyakorlatvezetőnek. A tanulókat mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgára (érettségi, ill. szakmai képesítő vizsgára) csak előzetes orvosi vizsgálat után engedjük. 18 év alatti tanulóink gyakorlati foglalkozását max. 7 órai, 18 éven felüliekét pedig napi max. 8 óra időben határoztuk meg. A gyakorlatok kezdő és befejező időpontjai 6-23 óra közé esnek, beleértve a nyári termelési gyakorlatokat is. A tanuló a kötelező tanórai tárgyak óráit (elméleti és gyakorlati) köteles látogatni és azok foglalkozásain képességei szerint dolgozni. Ha a tanévi összes (igazolt és igazolatlan) hiányzása a 250 tanítási órát elérte, osztályozhatatlanná válik. Ez esetben a Tantestület dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet-e a tanuló, vagy tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló a gyakorlati oktatás évi kötelező óraszámának 20 %-át hiányozta vagy túllépte a tanév folyamán, akkor tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja.

1.2.3. Az intézmény hagyományai Iskolánk 1889 óta képezi a tejipari szakembereket. Településünk kissé zárt .Erdő széli iskola vagyunk. A társadalom változásainak szélsőségei csak érintik intézményünket, bizonyos fokú védelmet is nyújt ez a zártság. Tanulóink egy része kollégista. Az intézmény légköre családias, a 200-300 ember közvetlenül ismeri egymást, és ez a barátság elkísér mindenkit élete folyamán. A zártság miatt is intézményünk hasonlóan az angliai szigetországhoz, egy kissé - jó értelemben vett módon - konzervatív, nemes tradíciókkal. Nálunk még ma is követelmény az iskolaköpeny, ünnepélyeken és vizsgán a sötét öltöny, leányoknál a matrózblúz, és természetes a köszönés, valamint az idegenből jöttek udvarias, vendégszerető fogadása. 1989-ben ünnepeltük centenáriumunkat. Ez alkalomból "Centenáriumi évkönyvet" jelentettünk meg, és több évi gyűjtő - kutatómunka nyomán iskolamúzeumot létesítettünk. A múzeum anyaga évről évre gyarapszik, melyben nagy szerepe van a hálás tanítványoknak is. A múzeum anyagából egy reprezentatív gyűjteménnyel résztvettünk a Győr-Moson-Sopron megyei Pedagógiai Társaság által a Millecentenárium évében (1996) rendezett "1000 éves a magyar iskola" című vándorkiállításon. Ugyancsak 1996-ban jelent meg német és magyar nyelven az "Orte-Schulen-Gesellschaft" (Település-iskola-társadalom) című iskolatörténeti könyvkiadvány, melyben 1 fejezetet az iskolánk történetéről írt tanulmány foglalt el. A tanulmányi versenyek területén nagy hagyományaink vannak. Az élelmiszeripari szakközépiskolák Országos Szakmai Tanulmányi Versenyén kezdettől fogva részt veszünk. Különösen jól szerepelnek tanulóink 1988 óta. Az eltelt 12 év alatt 8 alkalommal kerültek be az országos döntőbe és ott 3 alkalommal I. helyezést, 6 alkalommal II. helyezést, , és 3 alkalommal III. helyezést, egy alkalommal IV. ill. V. helyezést értek el. Volt olyan esztendő is, hogy az országos döntőben a 14 szakközépiskolából behívott 30 versenyző között 7 csermajori tanuló szerepelt. Hasonlóan jól szerepeltek szakmunkástanulóink is az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (1985-ben 1. és 3. helyezést értek el.) A 2007/2008-as tanévben 9fő indult az országos megmérettetésen, közülük - az országos döntőben nyújtott teljesítményük alapján -6 tanuló nyert vizsgamentességet

Kulturális hagyományaink közül kiemelkedik a "Kisfaludy-Napok" rendezvénysorozaton való részvétel. Jó helyezéseket értek el tanítványaink a népdal, szavalat, népművészet területén. Már Láncpusztán a kezdetektől fogva működött iskolánkban önképzőkör. Tevékenységének csúcspontja a '30-as, '40-es évekre esik. A '60-as, '70-es, '80-as években énekkar is működött intézményünkben, amely rendezvényeinket színesítette. 1967-től 1985-ig iskolai beatzenekar is működött nagy sikerrel. A zenekar tevékenysége kisugárzott a környék fiatalságára is, és komoly vonzerőt jelentett. A zenekar tagjai ma is összetartanak. 1995 óta évente "Nosztalgia koncertet" szerveznek Csermajorban, amely visszacsalogatja Alma Materünkbe a régi tanítványokat. Nagy tradíciókkal rendelkezünk a versenysport területén is. Az '50-es években országos versenyeken kiemelkedően szerepeltek röplabdázóink, a '60-as évek foci csapata a megyei ifjúsági labdarugó bajnokságban kiválóan szerepelt, messze földön híresek voltak az Európa bajnok Bötke Károly csermajori repülőmodellezői, a '70-es években pedig a kézilabdázók és a mezei futók szereztek rangot iskolánknak. A '80-as években NB II-es minősítésű tájfutóink voltak, és több éven keresztül nyertünk megyei ifjúsági bajnokságot. A '90-es évek legszebb sporteredményei számunkra: 1996-ban valamint 1998-ban labdarugó csapatunk megnyerte az élelmiszeripari szakközépiskolák ÉDOSZ Kupáját. Van, kire büszkék lennünk, s az elődök köteleznek bennünket a méltó folytatásra. Előbbre kell lépni ifjúságunknak a rendszeres testmozgás területén. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a mindennapos testnevelés, a fiatal szervezet edzése. Csak ép testű, erős fiatal szervezet képes megállni a helyét a mai versenyre alapozott világban. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Szakkörök, önképzőkör, énekkar, iskolai sportkör, tanulmányi versenyek, sport- és kulturális versenyek szervezése és lebonyolítása. Ezen kívül rendszeresek a színház-, mozi- és hangverseny-látogatások, valamint ismeretterjesztő és kulturális előadások szervezése, látogatása. Minden évben lehetőségük van a tanulóknak tanulmányi kirándulás keretében bővíteni ismereteiket

Az intézmény szakmai hagyományai Iskolánk 120 éve képezi az élelmiszeripari (ezen belül első sorban a tejipari) szakembereket. A 90-es években 3 ország élelmiszeripari szakképző intézményeivel alakítottunk ki testvériskola-kapcsolatot. A legrégebbi a franciaországi Sant Lô-i, azt követte az osztrák Wieselburgi, majd a legújabb a cseh Kromeřiž-i iskola-kapcsolatunk. A 3 külföldi partneriskola hasonlóan a miénkhez, közép- és felsőfokú élelmiszeripari (és ezen belül tejipari) szakemberképzéssel is foglalkozik. Évente cseregyakorlatok és tanulmányi utak valósulnak meg tanulóink és szaktanáraink kölcsönös részvételével. 1999 óta minden évben megrendezzük a mára már hagyományossá vált Csermajori Országos Sajtversenyt és Vásárt, melynek egyre több a résztvevője és fokozódik a látogatók érdeklődése is. E versenyben a rokon szakmák és a gasztronómia csábítása következtében szeretnénk a sajtverseny mellett a hazai borok vetélkedésére is alkalmat teremteni. Ezt a célt szolgálta a 2001. évi Regionális Sajt- és Borverseny megrendezése is, ahol az AGRA SAVARIA rendezvények alkalmával Csermajorban megtörtént a sajtok és borok párosítása is.

Hagyományossá vált tanév közbeni rendezvényeink: - Gólyabál keretében avatjuk elsőéveseinket iskolánk polgáraivá, - A végzősök szalagavató ünnepély keretében, bensőséges körülmények között tűzhetik fel a tanulmányok utolsó szakaszát jelképező szalagot (december-január hónapban) - februárban farsangi bálon búcsúzunk el a téltől. - májusban iskolanapot tartunk, melynek programját a tanulók állítják össze. - ballagási ünnepély keretében búcsúznak el Alma Materünktől a végzős növendékek. A tanév során a következő iskolai megemlékezéseket tartjuk: - október 6. (osztályfőnöki órákon) -

október 23. (iskolai szinten)

-

holocaust áldozataira való megemlékezés (osztályfőnöki órákon)

-

március 15. (iskolai szinten)

-

a kommunista és más diktatúrák áldozatairól történő megemlékezés (osztályfőnöki órákon)

-

halottak napja, karácsony, húsvét, anyák napja (osztályon belül illetve osztályfőnöki órákon)

Tervezzük az Iskolanap kibővítését - "Ujhelyi Napok"-ra, melynek keretében szakmai vetélkedőket, versenyeket rendeznénk, összekapcsolva pl.: sajtbírálattal is.

1.3.

Az iskola tanulói közössége Beiskozási körzetünk: Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom megye és Burgenland 1.3.1. Tanulók neveltségi szintje Tanulóink legnagyobb része a magyar-osztrák képzésbe jelentkezik. Ezek a tanulók jó képességűek, ambiciózusak, sok irányú érdeklődés jellemzi őket. Évről évre nő az érdekérvényesítésre vonatkozó igényük, az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. Egyre kisebb mértékben van azonban jelen a szükséges mértékű akaraterő, a tolerancia, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. A kertész és növényvédelmi technikum általános képzésére jelentkező diákok jelentős része az érettségi bizonyítvány megszerzése miatt választja iskolánkat. Többségük a környezetvédelmi technikumban folytatja tanulmányait vagy tovább tanul. Évről évre több közöttük a lelki és magatartási problémákkal küszködő tanuló. Nevelőmunkánknak meghatározó szerepe van az értékrend és a szokások alakításában, a tanuláshoz való viszony javításában, egymás elfogadásában. 1.3.2. A diákönkormányzat működése A Diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik, saját SZMSZ-el rendelkezik.

A tanulói öntevékenység csak néhány területen tapasztalható (sport, rendezvények) Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az együttműködni képes diákszervezetet, A DÖK segíthet a belső élet harmonikusabbá tételében. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkozás játékszabályait. Hiszünk az önszerveződés erejében, a közösen kialakított iskolafilozófiában.

1.4.

Az iskola pedagógus közössége

Az iskola pedagógus közössége önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyi példaadást: - Önmagával szemben a szakmai igényesség terén - A munkafegyelem terén - Az etikus magatartás terén - Az egymás közötti, illetve a diákokkal, a szülőkkel való kapcsolattartásban. Tanáraink szakmailag felkészültek, megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. Aktívan részt vesznek a pedagógus továbbképzéseken. 1.5.

Az iskola kapcsolatrendszere 1.5.1. A fenntartó önkormányzattal kapcsolatunk Iskolánk közvetlen kapcsolatban van a Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatával, mint iskolafenntartóval. A főbb döntéseket a megyei közgyűlés testülete hozza 1.5.2. Kapcsolattartás az oktatásban működő szervezetekkel MPI: – Pedagógiai szakmai szolgáltatásaikat rendszeresen igénybe vesszük. FVM VKSZI: – Szakképzésünk felügyeletét látja el szaktanácsadók bevonásával - továbbképzéseket szervez NSZFI: – Szakképzésünk felügyeletét látja el - Tanirodai rendszert működtet - Továbbképzéseket szervez Kamarák: – Agrárkamara: - együttműködünk a gazdák információval való ellátásában, előadássorozatok szervezésében - szakmai vizsgáink felügyeletét látják el - együttműködünk a mesterképzések megszervezésében - tanfolyami képzéseinket felügyelik Felsőoktatási intézmények, középiskolák: Szent István Egyetem : - szaktanácsadás koordinálásával támogatja intézményünket Károly Róbert Főiskola: - akkreditált felsőfokú képzés keretében együttműködünk NYME Mosonmagyaróvár: - együttműködünk a szaktanácsadás, továbbképzések, bemutatókon való részvétel területén NYME Sopron: - Pedagógus képzésnél gyakorlóiskolaként működünk Frauenkircheni BHAS-BHAK: - partner intézményünk a vállalkozási ügyintéző képzésben Székelyudvarhelyi Bányai János Iskolaközpont: - partner intézményünk tanulmányutak szervezésénél Kertészképző iskolák: Szövetségbe tömörülve segítjük a kertészeti képzést

1.5.3. Hazai és külföldi cégek, gyakorlati képzőhelyek Kertészeti oktatás terén szoros kapcsolatot ápolunk gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés és parkgondozás témában magánvállalkozásokkal, kertészeti lerakatokkal, faiskolákkal, hazai és külföldi cégekkel. Környezetvédelmi képzésben segítik oktató munkánkat a nemzeti parkok, múzeumok, botanikus kertek, környezetvédelmi hatóságok és azok laboratóriumai, víz- és csatornatársulások, hulladékfeldolgozó központok, szakos egyetemek, főiskolák. Vállalkozási ügyintéző képzésben magyar és külföldi gyakorlócégek, bankok, külföldi partneriskolák és vállalkozások segítik oktatásunkat. 1.5.4. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök évente kétszer az osztályok szülői értekezletein az SZMSZ alapján történő időbeosztásban. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a. Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. b. Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

c. Nyílt nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. d. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról

2.

Alapító Okirat (1. sz. melléklet)

3. A megszerezhető szakképesítések szintje intézményünkben 3-féle lehet: - alapfokú, - középfokú és az erre épülő - felsőfokú. Az alapfokú és középfokú képzés a 10. évfolyam végén válik külön. A két iskolatípus között a 10. osztály végéig biztosított átjárhatósággal intézetünkön belül az átjárhatóságot kívántuk megteremteni. Ezt ábrázolja a képzési rendszerünk áttekintésére készített ábra is. 1998-ban készítettük a jelenleg érvényes helyi tantervünket, amely a NAT-ra alapozott. Ezt a helyi tantervet 2001-ben a KERETTANTERVEKNEK megfelelően átdolgoztuk. Az iskolaszerkezeti és tantervi változtatásokat a megváltozott társadalmi-gazdasági környezet és az Európai Uniós tagságunk egyaránt sürgette. Hozzájárult ehhez még: - az iskolának nem lehetett (mint kulturális intézménynek) kitérni a komplexen jelenthető művelődési igények elől, - a társadalom demokratizálódási törekvései oktatás politikai célkitűzésekben is megfogalmazódtak, - a munkaerő összetétele és minősége iránt támasztott igény megváltozása - a tudományok fejlődése, információrobbanás - a ,,szellemi vagyon” felértékelődése Az EU-s tagállamok oktatási rendszerében jól megfigyelhetők a következő tendenciák, amelyekkel a mi képzési rendszerünknek is harmonizálni kell: - a pályaválasztás időpontja későbbi életkorra tevődik - megszűnt az iskolák, zsákutca" jellege, biztosítani kell az átjárhatóságot, - a pályaválasztás egyre nagyobb szerepet kap a kötelező oktatás utolsó szakaszában, és a tantervek is igyekeznek közelíteni egymáshoz az iskola és a munka világát. - sok helyen ötvözik az általános képzést a szakmai előképzéssel. - a tantervek igyekeznek igazodni a tanulók érdeklődéséhez és adottságaihoz, ezért fontos elemük a fakultáció és az alternativitás. Helyi tantervünket a KERETTANTERVI PROGRAMOK és az előbbiekben felsorolt európai tendenciák figyelembevételével állítottuk össze úgy, hogy megőriztük a NAT időtálló értékeit is.

Képzéseink:  Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző – Magyar-Osztrák vállalkozó ügyintéző Képzés kódja: 01

Képzési idő : 4 (érettségi)+1 év(üzleti kommunikációs szakügyintéző OKJ: 54 347 01 0010 54 04) Indítandó osztályok száma: 1 Kooperációs tanterv alapján, a közismereti tantárgyakat magyar tanárok magyarul, a szakmai tantárgyakat (gazdasági informatika, üzemgazdaságtan, számvitel) és az angol nyelvet pedig osztrák tanárok németül tanítják. A szakmai gyakorlatokat részben iskolánk tanirodáiban és számítástechnika központjában, részben Ausztriában tartják az osztrák diákokkal közösen. A 12. évfolyam végén magyar érettségit tesznek a diákok magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv és közgazdaságtan tantárgyakból. A 13. évfolyam végén osztrák érettségi- képesítő vizsgát tesznek Ausztriában német nyelvből és szakmai tantárgyakból (üzemgazdaságtan, számvitel és szabadon választott szakmai tantárgy) valamint megvédik a 13. évfolyamon írt szakdolgozatokat. Az osztrák érettségi bizonyítvány ausztriai továbbtanulásra is jogosít és egyben felsőfokú német nyelvvizsgát ad. Diákjaink a 11. vagy 12. évfolyamon 2 hetes angliai tanulmányúton vesznek részt. Felvétel: tanulmányi eredmények alapján  0.(előkészítő) évfolyamunk angol és német nyelv valamint informatikai ismeretek elsajátítására ad lehetőséget Képzés kódja: 01

Képzés ideje: 1 év Indítandó osztályok száma: 1 Felvétel: tanulmányi eredmények alapján Intenzív nyelvi képzésünk alapos nyelvi tudást biztosít angol és német nyelvből.  Kertészet és -növényvédelmi technikum –szakközépiskolai képzés Képzés kódja: 02 Képzési idő: 4 (érettségi) + 2 év (kertész-és növényvédelmi technikum OKJ: 54 621 04 0010 54 01)

Indítandó osztályok száma: 1 A kertészeti és növényvédelmi technikumba jelentkező diákok a 9-12. évfolyamon általános középiskolai képzésben részesülnek. Kiemelt szerepet kap a nyelvi és számítástechnikai képzés, melyekhez minden szükséges oktatástechnikai eszköz rendelkezésre áll.  Élelmiszeripari –tejipari technikum - szakközépiskolai képzés Képzés kódja: 03 Képzés ideje: 4 (érettségi) + 2 év (Tejipari technikus OKJ: 54 541 01 0000 00 00)

Felvétel: tanulmányi eredmények alapján A 4 éves tanulmányi idővel általános élelmiszer-ipari szakembereket képzünk. Tanulmányaikat azonban tovább folytathatják bármelyik élelmiszer-ipari szakágazaton, és így 2 év múlva élelmiszeripari technikus oklevelet kapnak. Érettségi után természetesen lehetőség nyílik a szakirányú továbbtanulásra (főiskola, egyetem) is.

 Tejtermékgyártó - szakiskolai képzés Képzés kódja: 04 Képzési idő: 2 + 2 év (Tejtermékgyártó (OKJ:33 541 07 1000 00 00

Olyan szakemberek képzése a cél, akik képesek ön{llóan elvégezni a tejtermékek szakszerű gy{rt{s{t a munka-, tűz-, környezetvédelmi és higiéniai előír{sok betart{s{val. A szakterületükön v{llalkozni, v{llalkoz{st működtetni, alapvető kereskedelmi tevékenységet folytatni.  Panziós, falusi vendéglátó- szakiskolai képzés Képzés kódja: 05 Képzési idő: 2 +2 év (Panziós, falusi vendéglátó (OKJ: 31 812 01)

Olyan szakemberek képzése a cél, akik családi vállalkozás keretében szállást, igény szerint étkezést, valamint programot biztosítanak hazai és külföldi turistáknak. A vendéglátáshoz a lehető legnagyobb mértékben felhasználják a konyhakertjükben és a gazdaságukban termesztett zöldségeket, gyümölcsöket és a tenyésztett állatokat. Érettségi után az alábbi szakképesítéseket szerezhetik meg diákjaink:  Kertészeti és -növényvédelmi technikus OKJ: 54 621 04 0010 54 01 Képzési idő: 2 év. Tagozat: nappali és levelező  Települési környezetvédelmi technikus OKJ: 54 851 01 0000 00 00 Képzési idő: 2 év. Tagozat: nappali  Parképítő- és fenntartó technikus OKJ: 54 622 01 0000 00 00 Képzési idő: 2 év. Tagozat: nappali és levelező  Tejipari technikus OKJ 54 541 01 0010 54 11 Képzési idő: 2 év. Tagozat: nappali A 9. és 10. évfolyammal rendelkező tanulók részére felnőttoktatást folytató gimnáziumi képzést biztosítunk. Iskolánk a nyílt napját 2009. november 13-án 800 -1200 óráig tartja Helye: Fertőd, Esterházy-kastély Bemutatóórák, pavilonos bemutatkozásokat tartunk Lehetőséget biztosítunk a Csermajori tagintézmény, a Kollégium és az Informatikai központ megtekintésére.

(Szórólap 2. sz. melléklet)

Karriertervezés

A Győ Győr-MosonMoson-Sopron Megyei Önkormá nkormányzat Általá ltalános Művelő velődési Kö Központjá zpontjának ké képzé pzései

Karriertervezés

Érettségi vizsga

Technikus vizsga Osztrák érettségi

14. évf. Felnőtt képző gimn.

Kertész tech

Körny.v. tech

Tejipari tech

13. évf. Felnőtt képző gimn.

Kertész tech

Körny.v. tech

Tejipari tech

Szakmunkás vizsgák 12. évf. Tejtermékgyártó 11. évf. Panziós

Parkép. tech

Idegen nyelvi üi.

Parkép. tech

Idegen nyelvi üi.

13 MO

Érettségi vizsga

Panziós Tejtermékgyártó

Felnőtt képző gimn.

Szakközépiskolai o.

Idegen nyelvi ügyintéző/ MO

Felnőtt képző gimn.

Szakközépiskolai o.

Idegen nyelvi ügyintéző/ MO

10. évf.

Szakközépiskolai o.

Idegen nyelvi ügyintéző/ MO

9. évf.

Szakközépiskolai o.

Idegen nyelvi ügyintéző/ MO

0. évf. nyelvi előkészítő

4.Az iskola nevelési programja „Nem a test az, s nem a lélek az, amit nevelünk, hanem az ember.” (Montaigne) 4.1.Az iskola pedagógiai hitvallása A mi iskolánk olyan, hogy minden tanuló érdeklődésének és felkészültségének megfelelő szintű szakképesítések közül választhat. Lehetőséget biztosítunk a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatására is. Felhasználjuk és támogatjuk a szociális hátrányokkal küzdő tanulókat, segítjük őket anyagi lehetőségeink szerint minden lehetséges módon, hogy a választott szakképesítést megszerezzék. A tehetséges tanulók számára, anyagi lehetőségeink szerint szakköröket biztosítunk. Ezekkel egyrészt biztosítjuk önképzésüket, másrészt felkészítjük őket az országos szakmai tanulmányi versenyekre, illetve a főiskolai-egyetemi felvételi vizsgákra és a továbbtanulásra. Az esélyegyenlőség megteremtése a legfontosabb pedagógiai alapelvünk. A mi iskolánkban végzett tanulók a választott képzési szintnek megfelelő korszerű természettudományi ismereteken túl, sokoldalúan konvertálható szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel is rendelkeznek. A gyakorlati képzésnek, a jól alkalmazható gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek kialakításának mindig is prioritása volt és lesz. Felkészítjük tanítványainkat a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni és szaktudásukat önállóan fejleszteni. A 9-10. évfolyamon mezőgazdasági, élelmiszeripari és ügyviteli szakmai orientációs oktatása lehetővé teszi a későbbi pályaválasztást. A 11-12. évfolyam szakmacsoportos alapozó oktatása jól előkészíti a kertészeti, ügyviteli és élelmiszeripari középfokú szakmai képesítés megszerzését, melynek speciális elméleti és gyakorlati képzése az érettségi vizsga után következik. A szakmacsoportos alapképzés és a megszerezhető szakképesítések a szakmaváltást, és a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodást segítik elő. A szakképesítést szerző tanulóink a szakma manuális részét alkotó módon sajátítják el. Közben semmi mással nem pótolható emberi értékek alakulnak ki. (kitartás, akaraterő, alkotókészség, megbízhatóság, higiéniai érzék, szakmaszeretet, stb.) A mi iskolánk a szülőket a nevelő-oktató munkában a legfontosabb partnernek tekinti. Valljuk, hogy nélkülük munkánk eredménytelenségre lenne kárhoztatva. Csak a célok közös megfogalmazása és következetes megvalósítása hozhatja meg mindenki számára a sikert. A mi iskolánk humánus, tanulóközpontú. A tanulók megalázásának minden formáját elítéljük.

Az iskola hatása a fiatalok életében nem ölelhet fel minden információt, ismeretet, amely diákjainkat egyre több oldalról éri. Befolyásunk, nevelő munkánk - a szülői házzal összhangban és együttműködve - az emberformálásra irányul. Ezen belül a nevelőtestület megkísérel mintát adni jelenre és jövőre egyaránt egész magatartásával, azzal, amit tanítunk és amilyen színvonalon, tudatossággal tanítunk. Tevékenységünk egészével törekszünk közvetíteni az egyetemes és a magyar kultúra és erkölcs általános érvényű, az egyén és társadalom számára egyaránt hasznosnak ítélt értékeit. Arra törekszünk, hogy diákjaink megbecsüljék a tudást, tegyenek szert kellő önismeretre, ennek alapján törekedjenek a saját képességeikhez mért legjobb eredményt elérni! Nyitottak legyenek: érdeklődjenek szűkebb és tágabb környezetük, hazájuk, a világ eseményei iránt, és általában minden új iránt. Igyekezzenek alkotó, gondolkodó emberré válni, tudjanak megalapozott, önálló és helyes ítéletet alkotni, értelmes döntést hozni. Tiszteljék mások emberi mivoltát, véleményét, gondolatait, hitét. Legyenek tekintettel mindenkori környezetükre, tudjanak az elvárásokhoz alkalmazkodni, törvénytisztelő polgárokká válni. Őrizzék és becsüljék meg iskolájuk, hazájuk, kultúrájuk hagyományait és értékeit, vigyázzanak anyanyelvük szépségére és tisztaságára. Érezzenek felelősséget önmagukért, társaikért, minden tettükért, lássák világosan tetteik következményeit is. Tanuljanak meg becsületesek és őszinték lenni. Legyenek fegyelmezettek munkájuk végzésében - azt is átérezve, hogy a tanulás nem csak egyéni karrier kérdése, hanem erkölcsi kérdés is -, magatartásukban, cselekedeteikben, megjelenésükben, stílusukban egyaránt. Tudjanak kulturáltan viselkedni, beszélni, mások érzékenységére empátiával tekintettel lenni. Diákjainkat arra ösztönözzük, hogy tanulmányi versenyeken vegyenek részt, s képességeiknek megfelelő eredményeket érjenek azokon el. Szorgalmazzuk azt is, hogy diákjaink minél nagyobb számban tegyenek nyelvvizsgát ill. szerezzenek számítógépes OKJ-s végzettséget. Tesszük mindezt azért, mert választott szakmájukban csak ezen végzettségek birtokában tudnak a kiélezett munkaerőpiacon kellő súllyal fellépni. Az eredményes szerepléshez iskolánktól a szükséges szakmai-pedagógiai segítséget megkapják. A közoktatás és a szakképzés szoros összefüggésben követte mindig is a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlődés változásait, sőt az is előfordult, hogy a szakképzés elébe ment ezeknek a változásoknak. Az ipar igényeinek kielégítése egyre több tudást, felelősséget és példamutatást követel meg tanártól és diáktól egyaránt. Iskolánk múltját és jelenét ezen igények kielégítésére való szüntelen törekvés jellemzi.

A nevelés:

társadalmi tevékenység komplex hatásrendszer A lényege értékközvetítés és értékteremtés. Feladata az egyéni és a közösség fejlesztése

4. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai elvei -

Becsületesség, őszinteség

-

A másik ember tisztelete

-

Tolerancia és szolidaritás

-

A környezet szeretete és védelme

-

Magyarság – és európaiság tudat

-

Szorgalom és türelem a munkában

-

Törekvés az egészséges életmódra

Ezért intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: Közvetítjük: - az alapvető tudományos igényességű ismereteket, - az erkölcsi értékeket, - a helyes viselkedési normákat, - a nemzeti műveltség és a világörökség részét képező egyetemes emberi kultúrát, Fejlesztjük tanulóink: - gondolkodását, hogy az kreatív és rugalmas legyen, - folyamatos igényét a tanulásra, - akaraterejét, - kommunikációs és tanulási készségét, - döntési készségét, - egészséges életmódra törekvését, - az esztétikai minőségekre való nyitottságot, - a tájékozódásra és eligazodásra képességüket a különböző információhordozó anyagokban, pl. lexikonokban, és ezek gyűjteményében (könyvtár, múzeum), - érdeklődését mások, és a világ dolgai iránt, - környezetismerő- és védő tudását és magatartását, A fentiek segítségével célunk, hogy - valamennyi értelmi képesség fejlődjön, - az önművelés igénye szokássá váljon, - harmonikusan be tudjanak illeszkedni mikro- és makro-környezetükbe, - megbízhatóvá váljanak, - dönteni tudjanak reálisan a szakmaválasztásban és továbbtanulásban, - megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel rendelkezzenek, - pontosak, rendszeretők legyenek, - önértékelésük helyes legyen, - készüljenek fel a gazdasági jelenségek értő szemléletére és a tudatos gazdasági szerepvállalásra, - önállóak, udvariasak legyenek.

- megfelelő szövegértéssel, beszédkultúrával, az anyanyelv minél teljesebb ismeretével rendelkezzenek, - legyenek toleránsak egymással és a mássággal szemben, - alakuljon ki higiéniai érzékük, - legalább egy idegen nyelven tudjanak kommunikálni.

Céljaink megvalósítását jó belső légkörben, a tanulókat ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük és szüleikkel együttműködve kívánjuk elérni. Alapfeladata: Közoktatás és szakképzés. A közoktatás területén elsődleges feladatunk: - a kerettantervek által módosított NAT és az alapműveltségi vizsga követelményeinek elsajátíttatása, valamint - a sikeres érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére történő felkészítő munka.

4.2.1. A nevelő-oktató munka célja, feladatai 4.2.1.1. Célok és feladatok Képzésünk célkitűzése az, hogy a program elején felsorolt értékek közül minél többet juttasson el a tanulókhoz, az életkori sajátosságaiknak megfelelő formában. Az iskola hagyományait tiszteljük, megőrizzük. A változó társadalmi környezethez igazodva a kor kihívásainak próbálunk megfelelni. Diákjainknak olyan korszerű ismereteket kívánunk nyújtani, amelyekkel megállják helyüket a XXI. század Európájában. Az idegen nyelv, a világban való tájékozódás eszköze. Ezért kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a nyelvoktatásnak, valamint az informatikai képzésnek. 4.2.2. Beiskolázási rendszer Minden év novemberében nagyszabású Nyílt-napot tartunk, melynek keretében a diákok és szüleik tanítási órákat látogathatnak, megismerkedhetnek képzéseinkkel , a kollégiumi és diákélettel. Felvételi vizsgát a magyar-osztrák képzésbe jelentkezőknél tartunk, német nyelvből és matematikából. Az iskola népszerűségi formái: - Az általános iskolák végzős diákjainak felkeresése a beiskolázási körzetben (iskolafilm, tájékoztató anyagok) - A Nyílt-nap rendezvényei - Az iskola honlapján (www.porpaczy.hu) folyamatos, friss információ iskolánkról - Újsághirdetések formájában Szakfolyóiratokban, információs 4.2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulói személyiségfejlesztés területei és feladatai A személyiségfejlesztés a pedagógiai program kiemelkedően fontos és bonyolult, szerteágazó része. Az iskolai személyiségfejlesztés célja az extroverziót erősítő, a sikerorientációt előtérbe helyező, a konfliktuskezelő képességet fejlesztő pedagógiai módszerek alkalmazásán keresztül a harmonikus személyiség kialakítása. A harmonikus személyiség pozitív énképpel rendelkezik, biztonságérzete és kezdeményezőkészsége van. Fontosnak tartjuk az egyéni bánásmód elvének érvényesítését , hiszen iskolánk diákjai a 14 – 22 éves korosztályt képviselik, így életkori sajátosságaik, jogállásuk is eltérő, emellett különböző településtípusokból és iskolákból érkeztek hozzánk. Iskolánk kiemelten fontosnak tartja az alábbi személyiségfejlesztési területeket: - a testi képességek fejlesztése / testkultúra, életmód / - a motiváció és az akarati tényezők fejlesztését - a tudattartalmak közül az idegen nyelvek és a számítástechnika területeit - a személyiség viszonyulásai közül a természethez és a környezetünk megóvásához kapcsolódó viszonyulás fejlesztését Törekszünk a tanulók értelmi, érzelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek fejlesztésére. A szakképzéssel megvalósítandó céljaink: - országos elismertségünk megtartása, - a piacgazdaság konkrét viszonyait jól ismerő, a munkafolyamatokat szervezni és irányítani tudó olyan szakemberek képzése, akik készek az ismeretek befogadására és a munkaerőpiac diktálta, reálisan felmért, idejében végrehajtott pályakorrekcióra, - az országos, térségi és körzeti, valamint az iskolafenntartó hatáskörébe tartozó társadalmi és gazdasági igények kielégítését szolgáló szakemberképzés, - az iskola adott tárgyi és személyi feltétel rendszerének birtokában - vállalkozás keretében - a munkaerőpiac eseti igénye érdekében végzett szakképzés, illetve átképzés, - az iskolával azonos szakirányú felsőfokú oktatási intézménnyel közösen szervezett, post secundery képzés, - üzemek, vállalkozások képzési (tanfolyamok, OKJ-s képzések) igényeinek kielégítése (tanfolyamok, OKJ-s programok szervezése) - bekapcsolódni a kamarák által szervezett mesterképzés felkészítő és vizsgáztatási munkáiba, - a falvak lakosságmegtartó képességét a falusi vendéglátás szakmai képzésével kívánjuk szolgálni. Legfontosabb alapelveink: -

a történeti folyamatosság és korszerűség elve, az egyöntetűség és egyéniesítés elve, hézagtalanság és szabad mozgás elve

A személyiségfejlesztés felosztása A tanulói személyiség társadalmi viszonyulásainak fejlesztése A közösséghez való viszonyulás Feladatunk az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása. Kiemelten kell foglalkozni az emberi közösséget alkotó kisebb és nagyobb csoportokhoz való tartozás tudatának megőrizve haladó kialakításával. I. Őrizzük meg hagyományainkat! Ismerjük szülőföldünk, hazánk múltját, értékeit, és hiányosságait is. A nemzeti kultúra, a hagyományok megismerése, tisztelete és ápolása vezessen a hazaszeretet, a magyarságtudat erősödéséhez, ha szükséges – felélesztéséhez. A megvalósítást segítik elő a következők: - az iskolai évkönyv rendszeres kiadása - megemlékezések iskolánk névadójáról és évfordulóiról, - részvétel az általunk rendezett évenkénti országos szakmai versenyeken - városunk és környékünk nevezetességeinek és névadóinak megismertetése - ünnepélyek szervezése iskolai és városi szinten nemzeti ünnepeink alkalmából - a tantárgyi és tanórán kívüli lehetőségek fokozott kihasználása II. Megismerjük, elfogadjuk az európai uniós csatlakozás utáni feltételrendszert, és arra törekszünk, hogy iskolánk diákjai is azonosuljanak a fenntartások nélkül elfogadható elvekkel, kívánalmakkal. Megtanulják értékelni a fejlettebb Európához tartozásunk előnyeit, de emellett kritikus szemlélet kialakítása is célunk kell legyen. E feladatok megoldásához segítséget nyújt maga az EU és a számtalan hazai kiadvány, a médiák, tanácsadók stb. A tanuláshoz való viszonyulás fejlesztése A tanulás hatására a pszichikumban viszonylag tartós változás következik be. A tanult komponensek előhívhatóság szempontjából lehetnek időlegesek, rögzültek vagy állandók. Tanterveink /NAT, helyi, keret / feladata, hogy az állandósult tudás körét jelölje ki, azaz a megtanulandó, megjegyzendő ismeretagyagot. A tanulás eredményessége függ a tanulói képességektől és akarattól. Sajnálatos, hogy a személyiségfejlesztés iskolai szinten alig tud foglalkozni a memória fejlesztésével. Ezért legfontosabb feladatunk a tanulási módok optimalizálása és a kognitív képességek fejlesztése. Célunk és feladatunk tehát az optimális tanulási módok megismertetése és begyakoroltatása. Hangsúlyt kell helyezni a feladatmegoldásokra, a szövegértésre és létrehozásra, a minél önállóbb ismeretszerzés készségének kifejlesztésére. Ehhez sokat kell gyakoroltatnunk, előtérbe kell helyezni az önálló munkát. Az eredmények a sikerélmény hatására pozitívan alakítják a tanulók személyiségét is.

El akarjuk érni, hogy a tanulási folyamatba való egyre aktívabb bevonásuk révén tanuláshoz való viszonyulásuk egyre pozitívabb legyen. Ismerjék fel a tudás értékét, a belőle fakadó ön- és megbecsülés magabiztosságot eredményező hatását. Ekkor törekedni fognak elméleti és gyakorlati tudásuk, ismereteik, készségeik gyarapítására fejlesztésére. Végső célként azt tűzhetnénk ki, hogy a tanulás és a tudás megszerzése belülről jövő késztetés és ne külső / iskolai, szülői / ráhatás eredménye legyen. Céljaink elérésének fő színtere az iskola, azon belül is a tanítási óra. Azonban egyre nagyobb szerepet kapnak egyéb területek és ismerethordozók / sajtó, TV, video, számítógép, Internet- a mindenhatóságába vetett hitet gyengíteni célszerű /, valamint a tanórán kívüli, de iskolán belüli területek: - kollégium - szakkörök / tánc, szaktárgyi, stb / - iskolai könyvtár - számítástechnikai központ - tanulmányi versenyek, pályázatok - tanulmányi kirándulások - DSK Az tanuló önmagához való viszonyulásának fejlesztése Célunk az, hogy segítsük a tanulókat abban, hogy minél jobban megismerjék képességeiket, ösztöneiket és vágyaikat, jobban meg tudják érteni, el tudják fogadni önmagukat , vagy felébredjen bennük az önnevelés, változtatás igénye. Kiemelten fontosnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést ebben a korban, hiszen ekkor rögzülnek az egész életre szóló szokások. Biztosítani kívánjuk a testi-lelki higiénia feltételeit, és kiemelni mindkettő fontosságát. Az egészség megőrzését ebben az életkorban kell kezdeni és művelni. Felhívjuk a figyelmet egészségünk forrásaira, a betegségek fizikális és lelki okaira, a hiánybetegségekre valamint az AIDS és a rákbetegségek pusztító hatásaira. Megfelelő eréllyel küzdünk a dohányzás, az alkoholizálás és a drogfogyasztás ellen. A helyes táplálkozást az egészséges életmód megköveteli. Ezért célunk a táplálkozási aranyszabályok, az egészséges ételek elkészítésének és az alapvető konyhatechnikai technológiáknak a megismertetése. Fontos a testkultúra fejlesztése, a sportolás. Küzdünk a mozgásszegény életmód ellen. Mindezen főbb feladatainkat úgy tudjuk eredményesebben megoldani, ha nemcsak beszélünk ezekről, hanem hangsúlyt fektetünk a tapasztalatszerzésre, a valóság megismertetésére. Ezek módjai az egyes tanórák és osztályfőnöki órák lehetőségein kívül: tanfolyamok szervezése / pl. háztartási alapismeretek, családi életre nevelés stb./, szakkörök, kiállítások, vetélkedők szervezése, oktató- és ismeretterjesztő filmek rendszeres megtekintése és megbeszélése . A természethez való viszonyulás Az ember jólétének alapja a munka és a környezet. Az ember munkájával napjainkban egyre növekvő és gyorsuló mértékben alakítja át környezetét, létrehoz egy mesterséges világot, mely visszahat rá és a jövő generációra. A környezetünk átalakítása, az erőforrások felélése, a környezetszennyezés világméretű probléma. A környezetükhöz való viszonyulás megalapozása az iskolában az oktató-nevelő munkával kezdődik.

Cél: Meg kell ismertetni a diákokkal a biológia, ökológia és a természetvédelem alapjait, problémáit, elsősorban tantárgyi keretek közt és kirándulások, fakultatív programok szervezésével. Megvalósítása iskolánkban Az eddigi jó kapcsolat fenntartása a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal. A Nemzeti Park sok természetvédelmi programot kínál diákok részére. A környezetvédelmi oktatásban kialakított kapcsolatokat ki lehet szélesíteni a kertész és magyar-osztrák képzésekre is, pl. sportnap keretében fakultatív programként beépíthetők ezek a kirándulások. Lehetőség nyílik a diákok számára a tanösvények bejárására, a csatornákon kenuval, csónakból megfigyelhető a Nemzeti Park élővilága. A kialakulóban lévő fotó-média club tevékenységét ki lehet egészíteni az iskolai rendezvények megörökítésén túl a természet fotózásra. A kirándulásokról készülhetnek rövidfilmek. A készített fotók, videók bemutatásával mások érdeklődését is felkelthetjük. A személyiség ösztönző rendszerének alakítása Pedagógiai célunk a pozitív értékek erősítése. A motiváció és az értékrend befolyásolásánál ki kell használni a 14-18 éves korosztály és az adott tanuló meglévő motívumait, amelyekhez társítással újakat csatolhatunk. Ezek a főbb motívumok: vetélkedés, párkeresés, kapcsolatalakítás, szórakozás / pihenés, kikapcsolódás, szabadidő eltöltése /. Ezekhez társítással kialakítandó, megerősítendő motívumok és a hozzájuk kapcsolódó lehetőségek: 1. tanulás, tudás öröme 2. élet, egészség tisztelete, megóvása 3. erkölcs – pozitív interperszonális kapcsolatépítés / barátság, empátia, emberség / 4. nemzeti identitástudat – EU szellemisége, nyelvismeret igénye A megvalósítás alapja a pozitív visszacsatolás, a megerősítés, a jutalmazás. A megvalósítás módszerei: 1. tanulás, tudás mint érték - iskolában : értékelés érdemjegyekkel, szaktanári, tantestületi dicséret, átlagtól függő kollégiumi kedvezmények, szakkörön való részvétel lehetősége - iskolán kívül: jutalom tanulmányi kirándulások, szakirányú kirándulások, ingyenes sportköri tagság, hozzájárulás a tanulmányi versenyekhez, folyóirat előfizetéshez stb. 2. életmód – élet, egészség tisztelete, megóvása - iskolában : testnevelés órán, tömegsport, oszt.főnöki órák, kiemelt fontosságú napok megtartása – pl. dohányzásmentes nap - iskolán kívül : kirándulások, túrák szervezése, versenysport 3. erkölcs, kapcsolatépítés - iskolában : osztályfőnöki órák - iskolán kívül : előadások / pszichológus, teológus stb /, filmklub válogatott filmekkel, kapcsolat a Vöröskereszttel, közös programok szervezése 4. nemzeti identitástudat – az EU részének lenni - együtt ,egyensúlyban erősítendő

- iskolában : szaktárgyi és nyelvi órák, ünnepségek - iskolán kívül : megemlékezések történelmi emlékhelyeken, nemzeti ünnepeken, honismereti – EU-s vetélkedők, kapcsolattartás testvériskolával

A személyiség tartalmi struktúráinak fejlesztése A személyiség tartalmi struktúrái fontos szerepűek, mivel ezek hordozzák tulajdonképpen az énideált. Az egyén ehhez méri fejlődését, s így a tartalomnak tevékenységszabályozó szerepe van. Ezért arra akarunk törekedni, hogy az egészséges személyiség kialakítása eredményeként összhang érvényesüljön az énideál és a tényleges életgyakorlat között. Így elkerülhető a személyiségzavar kialakulása vagy rögzülése / pl. szorongás, bűntudat, megfelelési kényszer, megalapozatlan magabiztosság stb. / A személyiség tartalmi struktúráinak fejlesztését a következő részterületeken tartjuk kiemelten fontosnak:

Világnézet, világszemlélet, világtudat Ennek ismeretbeli alapjai készen kapottak a NAT különböző műveltségi területeket átfogó ismeretanyagában. Feladatunknak azt tartjuk, hogy a helyi és szűkebb régiónkhoz kapcsolódó tárgykörök tartalmát bővítsük vagy kialakítsuk. Célunk az ismeretek olyan rendszerezése, elrendezése, hogy diákjainkban kialakuljon az átfog, rendezett világtudat. Segítenünk kell a világban való eligazodás képességének kialakulását, alternatívák megismerését és elsajátítását. A világtudat fontos területei: természettudat, társadalomtudat, kognitív tudat. Ezek egyéni világképet alkotó elemei a tantárgyak ismeretanyagában koncentrálhatók, így taníthatók is. Ezenkívül jelentős hatásuk miatt élünk a példaadás, csoportos vagy egyéni elbeszélgetés, meggyőzés eszközeivel is. Ennek fő területei az osztályfőnöki órák, kollégiumi foglalkozások.

Erkölcs Fontosnak ítéljük az alapvető morális értékek megismertetését, ezen túlmenően azok fontosságának tudatosítását. Annak a célnak az elérésére törekszünk, hogy a fontos és pozitív, követendő emberi és erkölcsi értékeket felismerjék diákjaink, és meggyőződésükké válva társas kapcsolataikban érvényesüljenek. A cél megvalósítását segíti a tanterv szerinti etikaoktatás. Emellett elengedhetetlennek tartjuk a személyes példamutatást intézményünk valamennyi dolgozója részéről.

Politika Elsősorban a társadalomtudományi tantárgyak szolgálják azt a célt, hogy tanulóink elsajátíthassák a közösség életével való foglalkozás tudományának elméleti alapjait, már kialakult vagy éppen születő elemeit, mechanizmusait. Csak az emberi, demokratikus irányvonalakat tudjuk támogatólag nevelő, személyiségformáló munkánk részévé tenni. Az embertelen, diktatórikus politikai rendszereket és módszereket negatívumaik miatt meg kell ismertetni, de egyúttal el is kell őket ítélni. E cél eléréséhez - biztosítjuk a tanulmányi, tantárgyi feltételeket erősíteni akarjuk az osztályközösségek demokratizmusát szélesíteni, mélyíteni kell a diákönkormányzat működését

-

kihasználjuk az ünnep- és emléknapok nevelő hatását / márc.15., okt.23., aug. 20., megemlékezés a kommunizmus üldözötteiről és a holocaust áldozatairól /

Tudomány – technika Ma sarkalatos eleme életünknek a tudomány és a technika. Ezért fontos feladatunk megismertetni tanulóinkat az alapokkal és a legújabb eredményekkel is. Lényeges feladatunk, hogy a tudomány – technika veszélyeivel és káros hatásaival is megismertessük őket. Kívánatosnak tartjuk, hogy meggyőződéssé váljon: a tudományt és eredményeit csak az emberiség érdekében szabad használni és felhasználni. Feladatunk megoldásában a tananyag elméleti és kísérleti / fizikai, kémiai, környezetvédelmi labor segítségével/ megismertetése alapvető szerepű. Munkánkat nagy mértékben segíteni fogják az uniós csatlakozás nyomán megnyíló lehetőségek. Esztétikum Ki szeretnénk alakítani azt a készséget és akaratot, amelyek segítségével felismerhetővé válnak a valódi szépség nyújtotta örömök. Ellensúlyozni kell a médiában, reklámokban, mindennapi életünkben egyre inkább eluralkodó igénytelenséget, művészi értéktelenséget és a személyiségromboló, uniformizáló hatásokat. Elérendő cél, hogy diákjaink védjék magyar anyanyelvünk értékeit. Célunk megvalósításában fontos szerepe lehet a művészetekhez kapcsolódó tantárgyak / irodalom, magyar nyelv, rajz, ének zene / adta lehetőségek jó kihasználásának. Eredményesek lesznek a már korábban is sikeres tervszerű kirándulások, múzeum- és színházlátogatások. Szorgalmazzuk a hangversenyeken való részvételt és előadóművészek gyakoribb meghívását.

Testkultúra E kiemelten fontos személyiségstruktúra fejlesztésével a 4. fejezetben foglalkozunk.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek A nevelőtestület fontos feladata, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a kiemelkedő, jó tanulmányi eredményeket elérő, egy-egy adott területen átlagon felüli adottságokkal rendelkező tanulókat. A szaktanár feladata pedig az, hogy tervezzen differenciált foglalkozásokat a tehetséges tanulók számára. Motiválja őket az országos, megyei és helyi szervezésű rendezvényeken, tanulmányi versenyeken való aktív részvételre. A tanulmányi verseny a tehetség és a tehetség gondozása érdekében végzett munka megmérettetésének kiváló területe. Az erre történő felkészítés fontos pedagógiai feladat, amely nem mehet más területen az iskolai tananyag elvégzésének a rovására. A képességfejlesztést a tanórai foglalkozások során: - differenciált foglalkozással, - pedagógiailag átgondolt csoportbontással, - a szakirányban tovább tanulni szándékozók külön csoportjának létrehozásával, a tanórán kívül pedig: - szakkörök, diákkörök, - felvételi előkészítők és

- a tanulmányi versenyekre történő felkészítők szervezésével biztosítjuk. A törvény által meghatározott további feladatokat - a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek - a korrepetálások és felzárkóztatások formájában kerülnek megvalósításra. A kollégiumi nevelésnek is szerepet kell vállalnia ebből a tevékenységből, hiszen az egyéni bánásmódnak ott igazán jó feltételei adottak.

4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, a szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái továbbfejlesztésének lehetőségei

„A közösség elve azt tartalmazza, hogy egymás érdekében cselekszünk” (Karl Barth) A közösségre nevelés célja: a tanuló és a pedagógus, a tanulók közötti és a pedagógus szülő közötti kapcsolat állandó fejlesztése, elmélyítése, a tanuló felkészítése a társadalomba történő beilleszkedésre. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tanuló heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: - tanórák - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, - prezentációk tartása (csoportmunka erősítése) - tanórán kívüli foglalkozások - kollégium - séta, kirándulás, - szakkörök - diáktanács - szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

- a másság elfogadásához, toleranciához - az együttérző magatartás kialakulásához, - harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellet fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve is a tanulók egyéni képességeit és beállítódását figyelembe véve, ezért fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztési feladatokat, melyeket mindennapi munkája során az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie. Minden felnőtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával és társas kapcsolataival példaként szolgál a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttesen határozza meg. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink, programjaink - Külföldi tanulmányutak szervezésével segítjük az idegen nyelv elsajátítását, más népek, kultúrájának megismerését, szakmai látókörük bővülését (Ausztria). - Diákjainkkal bekapcsolódunk különböző nemzetközi versenyekbe, pályázatokba (Alpok-Adria). - Hazánk értékeinek megismerését szolgáló osztálykirándulásokat szervezünk. - Az intézményünkben folyó környezetvédelmi képzés keretében tanulóink mélyebb környezetvédelmi problémákkal is foglalkoznak. - Az iskola közvetlen szomszédságában elterülő Fertő-Hanság Nemzeti Park környezetvédelmi nevelésünk egyik motiváló tényezőjévé vált (kerékpáros kirándulások, gyalogtúrák). - Diákjaink környezetvédelmi versenyeken vesznek részt, bekapcsolódnak a különböző pályázatokba. - Rendszeres hulladékgyűjtéssel igyekszünk javítani környezetünk állapotán az iskola és a kastély környékén. - A kötelező testnevelés órákon kívül sportfoglalkozásokat szervezünk, tanulóink részt vesznek a különböző versenyeken. - Részt veszünk a Vöröskeresztes mozgalomban, elsősegélynyújtó versenyeken. - Rendszeresen felvilágosító előadásokat szervezünk a káros szenvedélyek veszélyeiről, a szexuális nevelésről, a rák megelőzőséről. - Az osztályfőnöki órák keretében évente 10 órát szánunk az egészséges életre nevelés feladataira. - Minden évben megválasztjuk iskolánk " Jó tanuló - jó sportoló" diákját. - A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai. Programok ismertetése: Szakkörök: - Az egészséges életmódra nevelés köréből (egészséges étkezés, táplálkozás-kultúra főzés szakkör) - Varró, kézimunka szakkör - Tánctanulás, aerobic - Festés, rajz szakkör - Fiú foci, lány foci lány kosárlabda - Korlátlan és ingyenes konditerem használat Kirándulások: - 0. és I. osztályosoknak: - Fertőd és környékének bemutatása, kastélylátogatás - Fertőszéplak – faluház

- Fertő-Hanság Nemzeti Park Mindenkinek (igény szerint): - Csáfordjánosfa – Tőzikés megtekintése (tavasszal évente) - Bécs (karácsonykor évente) - Budapest (érdem szerint évente) - Színház bérlet Kollégiumi és iskolai rendezvények: - Tanévnyitó ünnepély - Gólyaavató - Nyílt nap - Mikulás ünnepély - Karácsonyi ünnepély - Kertész – kereskedelmi bál (előkészületek) - Sportnap - Diáknap - Húsvéti csacskaságok - Locsolás - Évente több alkalommal disco - Kollégiumi ballagás - Iskolai ballagás (díszítés) - Szerenád (a fiúk a lányoknak Valentin napon és Nőnapon) - Március 15-i műsor - Májusfa állítás - Október 23-i műsor - Hanság kupán több programban való részvétel, rendezés - Megyei kollégiumok közötti kulturális és sporttalálkozók - Szavalóverseny - Szakmai versenyek (Porpáczy) rendezésében való részvétel - Tanévzáró ünnepély - Előadások szervezése - Pályaválasztási - Drogprevenció - Szexuális felvilágosító - Játék, szabadidő szoba Kultúrált szórakozást, hasznos szabadidő-eltöltést biztosít diákjainknak. Berendezése: - biliárdasztal - csocsó - darts - kareoke szoba E programjain mind-mind a közösség érzelmi, értelmi, erkölcsi, etikai, testi, egészségügyi fejlesztését célozzák. A diákok tanulására nagy gondot fordítunk. Naponta két alkalommal szilenciumot tartunk számunkra. Szigorúan betartjuk és betartatjuk, hogy e két időpontban teljes csend uralkodjon az egész épületben. A szilköteles tanulók külön teremben készülnek a másnapi tanórai foglalkozásokra. A többiek a szobájukban tanulhatnak. A számítástechnika központban beosztás szerint lehetőségük van a számítógépet igénylő házi feladatok megoldására és az Internet használatára. A nagyobb vizsgákra este 10 óra után is felkészülési lehetőséget biztosítunk. -

Egyéni foglalkozások: A csonkacsaládokból érkező diákokkal egyéni elbeszélgetés, tanácsadás. A tanulási nehézségekkel küszködő diákokkal az anyag megtanulását tanítjuk meg.

Az antiszociális magatartású diákokkal egyéni beszélgetés a közösségi magatartásról, viselkedésről. Az egészségügyi szokásokra közös megbeszéléseken hívjuk fel a figyelmet (WC használat, tisztálkodás). 4.3.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A nehezen nevelhetőség olyan gyermekeket takar:  akiknél a nevelés folyamata nem jár sikerrel  a szocializálódás erősen hiányos  a társas érintkezés akadozik Sem a gyerekek, sem pedig a felnőttek közvetlenül nem tudják őket „megérteni”. Ez megnehezíti helyzetüket, családban, iskolában egyaránt. Nevelési módjuk: az egyéni bánásmód Lépései:  a probléma megismerése  tünetek ismeret  okok feltárása  stratégia kidolgozása  megvalósítás A beilleszkedési, magatartási nehézségeket a prevenció segítheti:  megakadályozhatjuk a probléma kialakulását  megakadályozhatjuk a személyiség torzulását A megelőzés módjai:  a szülők, a pedagógus és egyéb szakemberek közötti rendszeres, őszinte kommunikáció, a közös cél elérése érdekében  egymás munkáját segítő és erősítő kapcsolat kialakítása  a gyermek pozitív megnyilvánulásainak azonnali dicsérete, elismerése, kiemelése  a problémás gyerek is tehetséges valamiben, érdeklődik valamilyen műveltségi terület iránt. Ezt kell megtalálni, eben a tevékenységében kell megerősíteni, a fölösleges energiáit ebe az irányba kell fordítani. Iskolánkban, ahogy mindenhol, egyre több az ilyen problémával küzdő gyermek. Nekik is hatékonyabban segíthetnénk egy félállású iskolapszichológussal karöltve. 4.3.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Mottó. „Az ember képességeivel gyökerezik a világban” Németh László: A minőség forradalma Tehetség, képesség kibontakozását segítő iskolai tevékenységek Cél: az iskola nevelői a tanítási, tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást és az ellenőrzést. A legfontosabb színtér a tanítási óra.

A tanítási órákon az alábbi módszerek segítik a feladat megoldását:  csoportbontás –emelt- és alapszintű csoportok működtetése (idegen nyelvekből és szaktantárgyakból, max:15 fő)  tehetséges tanulókkal való törődés egyéni vagy csoportos formában (összehangolva a kollégiumi foglalkozásokkal)  a leszakadó tanulókkal való kiemelt bánásmód  tanórákon csoportmunka alkalmazása A tanítási órákon kívüli segítő tevékenységek:  hagyományőrző tevékenységek (Országos Porpáczy - vetélkedő, háziversenyek)  iskolai ünnepségek, megemlékezések (márc. 15., okt. 23., tanévnyitó- záró, szalagavató, ballagás, karácsony, stb.)  diákönkormányzat: a diákok öntevékeny szervezete, amelynek munkáját az osztályok küldöttei által megválasztott diákönkormányzat vezetőség irányítja  iskolai sportkör: tagja az iskola valamennyi tanulója  tanulmányi kirándulások: osztályközösség összekovácsolása, hazánk természeti- és kulturális értékeinek a megismerése (Országház, Ópusztaszer, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Fertő táj).  Nemzetközi cserekapcsolatok: cél az idegen nyelv gyakorlásán kívül más ország kultúrájának a megismerése és baráti kapcsolatok kialakítása a partneriskolák tanulóival (angliai és franciaországi kapcsolatok ápolása)  Szaktárgyi szakkörök, egyetemi – és főiskolai előkészítők szervezése (matematika, történelem, kémia, biológia és idegen nyelvek).  Országos- , megyei- és helyi szervezésű versenyeken való részvétel és azokra való felkészítés  Továbbtanulás irányítása, segítése (nyílt napok szervezése, Munkaügyi Központ által tartott előadások szervezése)  Iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek és eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  Nyelvvizsga előkészítő képzések szervezése(angol és német nyelv)  Prezentációk az előadói készség fejlesztése érdekében  0. és első évfolyamon a felzárkóztatás lehetőségének biztosítása igény szerint (angol, német, matematika)  Tartós betegség esetén a szaktanár egyéni módón segíti a felzárkóztatást.  Kollégiumban az azonos osztályokban tanulók szervezett korrepetálásnak a lehetősége  Irodalmi kör, színjáték szervezése. Cél az iskolai ünnepélyek szervezésének segítése A tanórán kívüli tevékenységek finanszírozása az intézmény csak a tanítási év 15. napjáig meghatározott tanórán kívüli foglalkozásokat, tanulmányi kirándulásokat támogatja meghatározott mértékben. Az Ausztriában történő oktatás utazási költsége, a tanulók igényeit kielégítő egyéb foglalkozások finanszírozása a tanulót terheli.

4.4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekek jogairól szóló egyezményt az ENSZ közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el, amely 1990. szeptember 2-án lépett hatályba és azt az ENSZ tagállamai közül mintegy öten ország ratifikálta. A dokumentum három vonását szükséges kiemelni, ami szinte alapelvként vonul végig az Egyezményen:  A gyermekek érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg.  Az Egyezmény deklarálja, hogy a benne lefektetett jogokat a gyermekek számára minden megkülönböztetés nélkül nevezetesen fajra, nemre, színre, nyelvre, vallásra, származásra vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül biztosítani kell.  A gyermek számára mindenben a legkedvezőbb lehetőséget kell biztosítani. Nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatos legfontosabb törvényi szabályozás: A nevelő-oktató intézmények gyermekvédelmi feladatait alapvetően a Közoktatási Törvény szabályozza. A gyermekvédelmi törvény elsősorban az önkormányzatok gyermekvédelemmel összefüggő kötelezettségeit rögzíti, amellyel azonban jobbára áttételesen a közoktatási intézményeknek is kijelölt feladatokat. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy iskolában, kollégiumban olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőséget, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A nevelési-oktatási intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége magába foglalja:  A családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét: - szülői értekezlet - fogadóóra -családlátogatás 

 

A tanulói szervezet a diákönkormányzat működésének segítése, bevonásukat az intézmény döntéshozatalába, az iskolai munka tervezésébe: - Házirend - SZMSZ Azokat az iskola, diákotthoni tevékenységeket (fórum), amely arra irányul, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. A tanuló személyiségi jogainak tiszteletben tartását.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Kötelezettségeit a Közoktatási Törvény 54.§./1/ bekezdése fogalmazza meg. Megfogalmazódnak a pedagógusok számára is a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek is:  Közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében  Biztosítani kell bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő gyermek, tanuló felzárkóztatását





A pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra Pld.: szülők gazdasági helyzetének romlása vagy a családi élet romlása stb. Jelezniük kell az iskolai gyermekvédelmi felelősnek, amennyiben iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, úgy kötelessége a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíteni.

Az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítség nyújtása, együttműködés a különböző szakemberekkel (Gyermekjóléti Szolgálat képviselője, pszichológus).

Drogstratégia Cél: - A tanulók felkészítése a drogokkal való találkozásra, azok elutasítására - Életvezetési ismeretek megismertetése Feladat: - A tanulók korának megfelelő tájékoztatás adása, az őket érintő veszélyekről, veszélyhelyzetekről - Koruknak megfelelő ismeretek nyújtása a következményekről - Konfliktustűrő, konfliktusmegoldó képességek erősítése - A drogproblémában érintett tanulók felismerése, segítése, támogatása - Kapcsolattartás a drogprevencióban illetékes szervezetekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, DrogPont, Védőnői hálózat, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, a megyei kórház addiktológiai osztálya, Rendészeti szervek) - Kapcsolattartás a fenntartóval a drogstratégia teljesítésének módjaihoz, hátterének megteremtéséhez - Kapcsolattartás a szülői munkaközösséggel, az iskolaszékkel - Aktív részvétel a város és a térség drogprevenciós programjaiban A drogmegelőző programban résztvevők feladatai: - Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy megfelelőképp felkészült legyen s tudását át tudja adni a tanulóknak .Ez posztgraduális képzésekkel, továbbképzésekkel valósítható meg. - Az osztályfőnökök feladata, hogy az osztályfőnöki órák legalább 10%-át drogmegelőzésre fordítsa. Tartson kapcsolatot a szülőkkel, az ifjúsági védőnővel a drogkoordinátorral és vonja be őket prevenciós munkájába - A drogkoordinátor feladata az információk gyűjtése, használatra bocsátása, kapcsolattartás a társszervekkel, a drogstratégiai feladatok koordinálása, rendezvények szervezése - Az iskola vezetőinek feladata a kapcsolattartás a társszervezetekkel, a drogprevenció megvalósításának segítése, a drogstratégia és a nevelési program összehangolása

- A társszervezetek feladata információ nyújtása, ismeretátadás személyes részvétellel, a koordinációs munka segítése, bekapcsolódás a rendezvényszervezésbe A drogprevenció színterei: 1. Tanórai foglalkozások: - Osztályfőnöki órák (Külső előadók meghívásával színesebbé tehető) - A témához kapcsolódó tananyaggal rendelkező tantárgyi órák:  Biológia  Kémia  Önismeret - Véleményalkotást, vagy konfliktusmegoldást segítő tárgyak:  Magyar  Rajz  Testnevelés  Önismeret 2. Tanórán kívüli foglalkozások: -

A testneveléshez kapcsolódó megelőző illetve megoldást kínáló szakkörök, sportkör Elsősegélynyújtó szakkör Az „Egészségnevelési nap” Szülői értekezletek Szakmai tréningek, tanácskozások pedagógusoknak Iskolánk hagyományos Drogkonferenciája

3. Iskolán kívüli foglalkozások: -

Kirándulások, túrák Kortársképzés

A drogprevenció részei: -

Az intézmény vezetői és pedagógusai A drogkoordinátor A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Az ifjúsági védőnő Az iskolaorvos Az intézménybe járó tanulók és szüleik A település önkormányzata A Gyermekvédelmi Szolgálat A Nevelési Tanácsadó A DrogPont A Városi Rendőrség A megyei drogprevenciós munkát végző szervezetek Kortárs segítők

Tematika: Mindig alkalmazkodik az érintett korosztály érettségéhez és érdeklődési köréhez. Alkalmazkodik a területet érintő változásokhoz.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: A tanulókkal kapcsolatos feladatai: A veszélyeztetett gyermekekkel:  A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: - nyilvántartásba vétel, - a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, - ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a Gyermekjóléti Szolgálattal, stb.  A veszélyeztetett tanulók szabadidős tevékenységének és a tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pld.: fejlesztő csoport kialakítása szükség esetén külső szakember bevonásával, önismereti csoport szervezése)  Drog- és bűnmegelőzési programok  Tanácsadás tanulnak, szülőknek, pedagógusoknak  Fegyelmi eljárásokon való részvétel. A hátrányos helyzetű gyermekekkel:  A hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnök közreműködésével: - nyilvántartásba vétel, - a hátrányos helyzet típusának és súlyosságának mérlegelése, - ez alapján a további teendőkre javaslattétel  A hátrányos helyzetű tanulók szabadidős tevékenységének és a tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pld.: fejlesztő csoport kialakítása szükség esetén külső szakember bevonásával, önismereti csoport szervezése)  Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak  Fegyelmi eljárásokon való részvétel. Az intézmény valamennyi gyermekére:  Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében  A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása  A Diákönkormányzattal való kapcsolattartás  Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete A tanári közösségben végzett feladatai:  Együttműködés és szemléletformálás  Igazgatóval s osztályfőnökkel való kapcsolattartás  A helyi pedagógiai programban való részvétel  Információ áramoltatása  Tanácsadás A szülők körében végzett feladatai:  Együttműködés és szemléletformálás  Előadások szervezése  Tanácsadás  Családlátogatás-esetenként  Szülői értekezleteken, fórumon való aktív közreműködés

Önálló feladatai:  Külső intézményekkel történő kapcsolattartás (gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, stb.)  Pályázat  Nyilvántartás  Továbbképzés  Ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése A gyermek érdekében fontos a titoktartás. Alkalmazott módszerek lehetnek:  Megfigyelés  Beszélgetés  Családlátogatás  Előadások  Fórumok  Szóróanyagok  Tanácsadás  Konfliktuskezelés  Tréningek  Drámapedagógia elemei Tanácsadás formái:  Egyéni beszélgetés  Csoportos beszélgetés  Csoportos foglalkozás  Filmvetítés  Előadás  Felvilágosítás A megvalósítás során elvárt hatások:  Osztályok közötti zökkenőmentes átlépés, sikeres érettségi  A bandákba való sodródás megelőzése és megszüntetése  A továbbtanulási esély növelése (szakmához juttatás) 4.5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Segítés lehetősége:  szakórákon a szaktanárok odafigyelő, segítő munkája a differenciált oktatás elemeivel  osztályfőnökök pszichés ráhatása  felzárkóztató (korrepetálás) foglalkozás igény és lehetőség szerint a kollégiummal közösen (angol, német, matematika, kémia)  a tanuló pályaorientációjának módosító javaslata  osztályfőnökök és szülők együttműködése a kudarc leküzdése érdekében (félévenként szülői értekezlet összehívása, közvetlen kapcsolat fenntartása a szülőkkel telefonon stb.)  osztályfőnök egyéni elbeszélgetése a problémák feltárása céljából  ha a probléma személyiségbeli, külső szakember segítését kérjük



ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, a tanuló kollégiumi elhelyezését kezdeményezzük

4.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetűt – de különösen a szociális hátrányban levő tanulókat képességeinek kibontakoztatásában. Nevelési programunkban a helyzetfelmérés után meghatározzuk tevékenységünk célját, a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. Konkrét tervezést évente ismételjük az elkészített adatlapok alapján. A program célja: Segíteni azon tanulók  beilleszkedését az iskolai környezetbe  ismeret elsajátítása  egyedi ütemű fejlődését, akik

- szociális körülményüket tekintve hátrányos helyzetűek:  családi környezetüktől  családi házon kívüli környezetükből adódóan  iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek  csonka családban felnövő gyermekek  munkanélküli szülők gyermekei. - átmenetileg hátrányos helyzetűek:  áttelepült, beköltözött (új) tanulók  tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése  önismereti csoportok létrehozása, működtetése  drog- és bűnmegelőzési programok  mentálhigiénés programok  pályaorientációs tevékenység  komplex tehetséggondozó programok (zenei, sport, képzőművészeti)  kirándulások  fesztiválok, bemutatók  felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon  helyi, regionális, országos támogatások (Porpáczy-díj)  kollégiumi ellátás biztosítása  kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Pszichológiai Szakszolgálat)  a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása  tanulmányutak támogatása Oktatásért Alapítvány)  ösztöndíjak  pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

4.7. A nevelési program megvalósulását biztosító osztályfőnöki tantervek ( 3. sz. mellékletben) 4.8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzése A pedagógiai program végrehajtását segíti:  Könyvtár (22482 kötet könyv, videofilmek, CD-k)  Internetes számítástechnikai szaktantermek (3 terem)  Taniroda  Médiaterem (1 terem)  Multimédiás zsúrkocsi, koffer  Video – és multimédia készítés lehetősége  Fénymásolási lehetőség  Sportolási lehetőségek, sportköri programok (1 tornaterem, 1 kondicionáló terem)  Iskolarádió  Laboratórium, műszerszoba  Természettudományi szertár, szaktanterem  Tangazdaság (üvegházak, fűtött fóliás berendezések, gépműhely, ültetvények, géppark)  VW kisbusz (12 személyes), CREDO autóbusz (35 személyes), VW Transporter (9 személyes), Peugeot Boxer (5 személyes), Ikarus 211 typ.(37 személyes)  Tanüzem, sajtüzem A tárgyi eszköznyilvántartás, az elfogadott eszköz és felszerelés jegyzék ütemezése a mellékletben található.

5.

Helyi tantervek, középszintű érettségi vizsga témakörei A közép szintű érettségi vizsga témakörei A témakörök a 100/1997. Korm. rendelet, és a 40/2002. OM rendelet értelmében kerülnek kialakításra. ( a törvény megtalálható a www.okm.gov.hu honlapon). Az iskola helyi tantervét a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. OM rendelet módosításai alapján kerültek kialakításra, melyben a szabad órakeret ismétlésre és számonkérésre fordítódott. ( a törvény megtalálható a www.okm.gov.hu honlapon illetve és CD-n mellékelve)

5.1. Kompetenciafejlesztés Kompetencia-fogalom A kompetencia alatt a készségek, ismeretek, adottságok, attitűdök együttesét értjük. A kulcskompetencia alatt pedig olyan kompetenciát, mely az élet alábbi 3 összetevőjének valamelyike szempontjából döntő:  A személyiség kiteljesedése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke)  Aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke)  Foglalkoztathatóság (emberi tőke) Szakközépiskolás tanulóink oktatásánál-nevelésénél is célunk a tudás alapú társadalomhoz nélkülözhetetlen alábbi kulcskompetenciák fejlesztése:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák  Digitális kompetencia (A multimédia technológiájának alkalmazása, információk szerzése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából.)  A tanulás tanulása  Személyközi és állampolgári kompetenciák (A diák a másokkal való kölcsönös ráhatás révén legyen képes a hatékony és konstruktív társadalmi részvételre és problémamegoldásra.)  Vállalkozói kompetencia (Az egyén szakmai illetve üzleti fejlődését elősegítő lehetőségek felismerése.)  Kulturális kompetencia Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenység során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységben.

Szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Anyanyelvi kompetencia I.

 

Anyanyelvi kompetencia II.

minden tantárgyból a helyesírási hibákat is javítani kell a dolgozatokban, füzetekben a szövegértés kompetenciamérés eredményei alapján készült intézkedési tervek végrehajtása



kötelező minden tantárgyból (a tantárgy jellegétől függően) kooperatív módszerrel is dolgozni, a tananyagot megjelölni tanmenetben



a Projektek alkalmával megvalósított projekttervek tartalmazzanak szövegértés kompetenciafejlesztő részterületeket.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Idegen nyelvi kompetencia - az idegen nyelv oktatásában évi egy projekt - a német, angol nyelv oktatásának erősítése

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazásár Matematikai kompetencia

 a matematika kompetenciamérés eredményei alapján készült intézkedési tervek végrehajtása

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Természettudományos kompetencia

 Kihelyezett tanítási órák és programok  Projektek: tanulmányi kirándulás, környezetvédelmi programok

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Digitális kompetencia  ECDL vizsgára való felkészítés  IKT eszközök, a zsúrkocsi és az interaktív tábla használatának beépítése o projektekbe o napi órákba

Hatékony önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Tanulás tanulása (A hatékony, önálló tanulás)

-önismeret

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szociális és kompetencia

állampolgári  osztályfőnöki órák keretében kiemelten foglalkozunk a kompetencia területtel  történelem óra, világörökség óra

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és

hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Kezdeményezőképesség vállalkozói kompetencia

és  vállalkozó ügyintéző képzésben 1 projekt  iskolabál szervezés

Esztétikai és művészeti kompetencia Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót, s a mozgóképet. Esztétikaiművészeti  média szakkör tudatosság és  kollégiumi foglalkozások kifejezőképesség A munkaközösségek évente az országos kompetencia-mérést illetve egyéb diagnosztizáló mérés eredményeit felhasználva tervezik az éves munkaterveiket (tanmeneteket és a tanórai módszerek alkalmazását). Erre építjük a pedagógusok beiskolázási tervét illetve az éves képzési programot. 5.2. Óratervek (4. sz. melléklet) 5.3. Tantárgyi tantervek (5. sz. melléklet) A kétszintű érettségi vizsga témaköreinek meghatározása az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján történik. 5.4. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei (6. sz. mellékletben) Iskolánkban a nevelő-oktató munka során olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A magyar-osztrák képzésben használt szakmai tankönyveket a frauenkircheni partneriskola kedvezményesen biztosítja diákjainknak. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket a nevelők szakmai közösségi és a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének  Lehetőleg több tanéven keresztül használhatók legyenek  A taneszköz használatában az állandóságra törekszünk. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára, Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

5.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén az esetleges pótvizsgák letételével, legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Ha a tanuló olyan tárgyból bukott meg magyar-osztrák vállalkozó ügyintézőképző képzésben, amely nem szerepel a kertész- és növényvédelmi képzés tantervében, eredményét e tárgyból nem kell figyelembe venni, azt nem köteles javítani. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt kérhet a szülő (orvosi, szaktanári, osztályfőnöki, vagy egyéb javaslat alapján), melyet a tantestület véleményez. Elmarasztaló értékelést követő utólagos, egyedi korrekcióra van lehetőség, ha a tanuló nem teljesítette a követelményeket, „elégtelen” minősítést szerez. Ebben az esetben a tanévzárást követő 2 hónapon belül pótvizsgabizottság előtt bizonyíthatja, hogy az előírt tanulmányi követelményeknek eleget tesz. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § módosított (8) bekezdése alapján: Ha a tanuló a tanév végén a tantárgyak számától függetlenül elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, amennyiben  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  magántanuló volt,  az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát.  egy, vagy több tantárgyból hiányzása elérte az éves óraszám törvényben meghatározott mértékét. A sikertelen osztályozó vizsga évfolyamismétlést von maga után. Ha a tanulónak a hiányzása egy adott tantárgyból tanítási órák húsz százalékát meghaladja a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanuló – szülői kérésre – a teljes oktatási időszak alatt egyszer az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozóvizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. A tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezése előttA tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezésekor Ennek szabályairól a közoktatási törvény rendelkezik. Bizonyítványok Az iskola a közoktatási törvény szerint adja ki a bizonyítványokat, s vezeti azok nyilvántartását.

Nem kötelező tanórai foglalkozás, fakultáció 9. és 10. évfolyamon a második idegen nyelv, illetve a mezőgazdasági alapismeretek tantárgyak tanítása nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésével biztosítottak. A 11. és 12. évfolyamon bármelyik, az intézményben tanított közismereti tárgyból, készségtárgyból, szakmacsoportos tantárgyakból, mezőgazdasági alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek, ügyviteli-közgazdasági alapismeretek tantárgyból biztosítunk fakultációs lehetőséget. Az indítás feltétele, az érintett évfolyamok tanulólétszámának legalább 30 %-os jelentkezése. A másik képzésbe történő átjelentkezés írásban történik a szülő kérésére. 5.6 Átvétel más intézményből: A tanuló felvételéről az intézményvezető az ügyben érdekelt osztályfőnök véleményének ismeretében dönt. A felvételnél mérlegelési szempont a tanulmányi eredmény, a magatartás, szorgalom, létszám, idegen nyelv. Tanév elején: előző tanévben elért bizonyítvány, szülői szándéknyilatkozat (személyesen) alapján a tanulót a megfelelő osztályba helyezzük. Középiskolában azokból az érettségi, ill. szakmai alapozó tantárgyakból, melyet nem tanult, vagy kevesebb óraszámban tanult, különbözeti vizsgát kell tenni, illetve pótolni a kell a hiányosságokat. Tanév közben: a törvényes előírásoknak megfelelő eljárás szerint történik. Átjelentkezéskor az előző tanév eredményét igazoló bizonyítvány, (esetleg az adott tanévre vonatkozó félévi bizonyítvány), a megkezdett tanévben elért eredményeket igazoló dokumentum átadása után kerül sor a tanuló áthelyezésére. Ha a tanuló tanév közben érkezik:  Összehasonlítjuk tankönyveit a kiadó iskolában használt tankönyvekkel. Eltérés esetén – lehetőség szerint – az iskolai könyvtárból biztosítunk számára tartós használatú tankönyvet.  Eltérő tanmenet esetén a tanuló számára elegendő időt biztosítunk az átállásra, esetleg a felzárkózásra. Ez az idő a tantárgytól és a tananyag mennyiségétől függ, minimum 1 hónap, maximum 6 hónap. Ez idő alatt a tantárgyat tanító nevelő segíti a tanulót egyéni foglalkozás keretében.  Idegen nyelv esetén – ha tanuló korábban más nyelvet tanult – a tantárgyat tanító nevelő egyénileg segíti a felkészülését.  Erről a tanulót átiratkozáskor tájékoztatni kell, egyben meghatározva a határidőt is Átjárhatóság a képzések között A magyar-osztrák vállalkozó ügyintéző képzésből vagy más intézményekből a kertész- és növényvédelmi képzésbe, felnőttképzés gimnáziumába történő átjelentkezés esetén az igazgató különbözeti vizsgát írhat elő a tantárgyi rendszerek összevetése után. A már tanult és értékelt tantárgyak látogatása és értékelése alól felmentés jár. Amennyiben az átvétel a tanév végén történik, a különbözeti vizsga időpontja megegyezik a javítóvizsgáéval. Tanév közbeni átvétel esetén a vizsga időpontját az igazgató írja elő.

Az intézményben letehető középszintű érettségi vizsgák  Bármelyik, az intézményben tanított közismereti tárgyból, készségtárgyból, mezőgazdasági alapismeretek, környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek tantárgyból tehető középszintű érettségi vizsga a szakközépiskolai osztályban. A magyar-osztrák közös képzésben a következő tárgyakból kell középszintű érettségi vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom (vagy magyar nyelv mint idegen nyelv a nem magyar anyanyelvű külföldi állampolgárságú tanulóknak) történelem, matematika, egy választott idegen nyelv (német vagy angol), és ötödik, választott tárgyként közgazdasági alapismeretek. A magyar-osztrák képzésben tanuló tanulók az öt kötelező tárgyon kívül hatodik illetve további tantárgyként bármelyik, az általános szakközépiskolai képzésben felsorolt tantárgyból tehetnek középszintű érettségi vizsgát. A vizsgára jelentkezés feltételei, szabályai a 100/1997. Korm. rendelethez igazodnak.  A pedagógiai programban rögzített tantárgyak követelményeinek teljesítése után a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tehet.  A 2005. évben az osztályozó vizsga alól felmentést kapnak és jeles osztályzatot azok a tanulók, akik legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkeznek, mind az osztályozóvizsgán, mind az érettségin. Ez a mentesítés nem érvényes a magyar-osztrák képzés tanulóira. Rájuk csak a magyar nyelv, mint idegen nyelv alóli felmentés érvényes. A 2005-ben érettségiző magyar-osztrák képzés 12. évfolyam tanulói csak az idegen nyelvi érettségi vizsga alól kapnak felmentést, és jeles értékű emelt szintű érettségit, akik idegen nyelvből legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkeznek.  A vizsgadíjak vonatkozásában a Közoktatási törvény a mérvadó. Hiányzások kezelése 1. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen  Az általános műveltségi megalapozó szakaszban 250 órát  A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák 20 %-át  Egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének (ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét). Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

A tanórai foglalkozásról való késést igazolni kell, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkésett tanuló nem zárható ki a tanóráról. 2.

Az alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, illetve a tanuló a döntést követő 3 munkanapon belül jogszabálysértésre való hivatkozással, törvényességi kérelmet nyújthat be az OKÉV-hez, kérelmére független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról.

3.

A tanuló félév illetve szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig (lsd. 1. pont) a 11/1994. MKM rendelet 20.§ (6). Bek. meghatározott esetben az engedély megadását követő 3 napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapításának céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni a tantárgyat. Az iskola igazgatója a bejelentést 5 napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.  A tanuló a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola kérelmet 7 napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.  Témazáró dolgozatok pótlása: a hiányzó tanuló az előírt témazáró dolgozatot lehetőleg a megírást követő 2 héten belül, de legkésőbb a tanév végéig köteles pótolni.

Fakultáció  Fakultációs tantárgy választása a 11. és 12. évfolyamon van lehetőség az óratervben meghatározottak alapján.  A jelentkezés írásban történik a szülő aláírásával.  A fakultációs tárgyakra ugyanazok az előírások mérvadóak.  A fakultációs tárgyat csak a félév végén lehet leadni. Új tárgyat csak a különbözeti vizsga letétele után lehet felvenni. Magántanulói státusz  A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell.  A magántanuló a tanév végén minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz a testnevelés kivételével.  A gyakorlatok letöltését az iskola koordinálja, ellenőrzi.  Az értékelés – minősítés a továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval.  A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. Külföldi tanulók beiskolázása  A nem magyar állampolgár felvételéről és külföldön végzett tanulmányainak beszámításáról az iskola igazgatója dönt.  100/1997. (6.13.) Korm. rendelet 6. §. (6.) értelmében, mely az érettségi vizsgaszabályzata: alkalmazzuk a következőt, hogy ha a vizsgázó nem magyar állampolgár, és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgyból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát.

A tanulói jogviszony megszűnése  Az iskolai tanulmányok befejezése előtt - ha a tanuló még tanköteles, a befogadó iskolával történő kapcsolatfelvétel, egyeztetés alapján - más iskolába történő áthelyezést a szülőnek írásban kell kérnie - tanköteles tanulót fegyelmi vétség miatt az intézmény átirányíthat más intézménybe, amennyiben a tanulót fogadják.  Az iskolai tanulmányok befejezésekor - a tanuló megkapja az iskolai végzettséget igazoló dokumentumokat - amennyiben vizsgakötelezettségének nem tett eleget, ennek pótlására az iskola által megadott időpontig kérelmet nyújthat be a vizsga pótlására. Bármelyik okból történik a kilépés, a tanuló köteles kilépési nyilatkozatot aláírni, illetve aláíratni, amelyben igazolja, hogy az iskolával szemben fennálló tartozása nincs. Az iskola által, részére kiadott diákigazolványt köteles leadni.

5.7. A tanulói teljesítmények értékelése, beszámíthatóság Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiségfejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az objektív, igazságos értékelés-osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyenként is segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen bizalomra építő. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Bármely tantárgy ellenőrzési-értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként célszerű meghatározni a tanév folyamán írandó (nagy- vagy témazáró) dolgozatok számát. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban. A tanulók értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak lehetőleg két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az értesítő könyvön keresztül tájékoztatja az osztályfőnök. A félévi és évvégi minősítés-osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záróosztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. Az értékelés-osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantárgyi tantervek tartalmazzák. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. A dicséreteket az ellenőrzőben és a bizonyítványban is dokumentálni kell. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye mérvadó. A magatartás minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A minősítés, értékelés szempontjai: Az értékelést diagnosztizálásra, folyamatelemzésre és összegzésre használjuk. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének általános elvei:  Az elmélet és a gyakorlat egysége: a tanulók teljesítményét, fejlődését összevetjük a velük szemben támasztott tantervi követelményekkel.  A sokoldalú fejlesztéshez a tanulók iskolai és iskolán kívüli tevékenységét sokoldalúan szervezzük meg.  Folyamatosan, többféle módszerrel értékeljük a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését: Az értékelésbe a tanulók is bekapcsolódhatnak, s egymás teljesítményét is értékelhetik szóban, esetenként érdemjegyekre tehetnek javaslatot. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, alkalmazása fejleszti önismeretüket, önértékelésüket, önfegyelmüket, kommunikációjukat.  Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk.  Az értékelésnél figyelembe vesszük az élettani sajátosságaikat.  Ellenőrzéskor, értékeléskor tájékoztatjuk a tanulókat, hogy a feladataikat mennyire oldották meg sikeresen; hol, miben hibáztak, mi lehet a hibák oka, és mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében.  Az ismeretek feldolgozásának különböző szakaszaiban, valamint az órákon kívüli tevékenység közben is – folyamatosan – figyeljük a tanulók magatartását, érdeklődését, figyelmét, fejlődésük jellemző jegyeit.



Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört biztosítunk azért, hogy a tanuló érezze, hogy az ellenőrzés, értékelés természetes kísérője a tanulásnak, és arra szolgál, hogy figyelemmel kísérjük: megfelelő ütemben, mélységben haladnak-e a tanulásban.  Helyi tantervünk alapján tantárgyanként a korrekt értékelés érdekében pontos követelményeket fogalmazunk meg, melyeket a tanév elején ismertetünk a tanulókkal.  Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az értékelés legyen fejlesztő, motiváló, korrekt és humánus.  Az értékelésnél kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermek, tanuló mekkora energiát fektet a felkészülésbe. Olyan légkört szeretnénk ez által teremteni, amely kedvező feltételeket biztosít a minél jobb teljesítményhez (szorongás, félelem elkerülése). A tanulóknak mindenképpen érezniük kell munkájuk eredményeként az előrehaladást.  Kitűzött célunk, hogy világosan közvetítsük a követelményeket, elkerüljük a diszkriminációt. Az osztályzatok és érdemjegyek reálisan fejezzék ki, hogy milyen periódusban tart a tanuló.  Tantárgytól függetlenül tanárainktól, oktatóinktól elvárjuk, hogy tanítványaikat a szép, helyes, magyar beszédre, és helyesírásra tanítsák és fejlesszék diákjaik kifejezőkészségét is.  A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.  Az osztályzatról a tanulót és szülőjét az ellenőrzőn keresztül rendszeresen értesítjük. Az érdemjegy, illetve az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (Közokt. Tv.)  Az egyes tanulók év végi érdemjegyét a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és ezek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az év végi érdemjegyre javaslatot, a tantárgyat tanító nevelő tesz. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkérheti az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az érdemjegyet az évközi osztályzatok alapján a tanuló javára módosíthatja.  A tanulók értékelése reális számú osztályzat alapján történik /heti óraszámtól függően / minimálisan 3 osztályzat alapján félévenként.  A tantervi modul tárgyakat érdemjeggyel értékeljük a tanév folyamán  A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5), félév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen).  A tananyag elsajátításának számonkérése történhet szóbeli, illetve írásbeli feleltetéssel. Nagyobb témakör lezárása témazáró, illetve úgynevezett "nagydolgozattal" zárul, melynek időtartama egy, maximum két tanóra lehet.  A tanórai aktivitást és a plusz munkát, gyűjtő munkát, illetve szorgalmi feladatokat is értékeljük  Tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanulók esetén figyelembe vesszük a Nevelési tanácsadó, illetve a Szakértői bizottság javaslatát. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fejlesztése és mérés-értékelése

Célok: o Integrált nevelés intézményszervezeti keretekben való működtetése o Esélyegyenlőség biztosítása akár minimumszintet felmérő feladatlap alkalmazásával o Saját szintjükhöz mért kompetenciák fejlesztése a részképesség zavar és a tanulási akadályozottság figyelembevételével o Alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása a hátrány kompenzálására Tanulási nehézséggel, részképesség zavarral küzdő tanulók esetében figyelembe vesszük a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői bizottság javaslatát. Valamint számonkéréskor többletidőt biztosítunk a felkészüléshez, szükség esetén az igazgató a tantárgy tanulása, vizsgája és óralátogatása alól felmentést adhat. Beszámíthatóság A szakképzési törvény lehetővé teszi azt, hogy a szakközépiskolában a négy évfolyamon tanult tartalmak a szakképzésben beszámíthatók legyenek. Így a közoktatási törvény szabályozási körébe tartozó szakközépiskolai szakmai képzést előkészítő oktatás (iskolánkban a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás) során elsajátított és igazolt ismeretek beszámíthatók. A tanulmányokba történő beszámításról az intézmény vezetője dönt. A tanulók szintfelmérése után egyénre szabott felzárkóztató program segíti a tananyag ráépülését a korábban megszerzett ismeretekre. Ha a tanuló érettségi utáni képzésben (pl. felsőoktatási intézményben megkezdett és abbahagyott tanulmányok) tanulta valamelyik tantárgyat, s óraszámban, tematikában lefedi a tantárgyi követelményeket, a tantárgy tanulása alól kérheti felmentését. Az igazgatónak benyújtott kérelemhez csatolni kell a hivatkozott bizonyítvány fénymásolatát és a szaktanár által megajánlott jegyet, írásbeli állásfoglalását. Amennyiben a tanuló valamely más intézményben kezdte meg szakképzési tanulmányait, előzetes tudásának felmérése után bekapcsolódhat intézményünk formális képzési folyamatába. Abból a vizsgatárgyból vagy vizsgarészből, amelyből a vizsgázó másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott, újabb vizsgát nem köteles tenni. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát illetve érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani. Az általunk tanított szakképesítések központi programja - így a helyi képzési programunk is- tartalmazza a beszámítás feltételeit. A beszámítást a tanuló kérheti. A kérelemről az igazgató dönt. Az engedély a szakmai vizsgákra annak komplexitása miatt nem vonatkozik. Szakközépiskolai szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. A szakmacsoportos alapozó tantárgy ismeretanyaga és középszintű érettségi vizsgája lehetőséget biztosít a tanult moduloknak (tantárgyak) a szakmai képzés során történő beszámítására, mely összhangban van a modulrendszerű szakmai és vizsgakövetelményekben megfogalmazottakkal, hiszen a kerettantervekben lévő ismeretanyag, azok moduljai, valamint az erre épülő középszintű érettségi vizsgakövetelmények elemei ismeretanyagában lefedik egymást.

Szakmacsoportos képzés Tervezet! A jelenlegi szakmacsoport helyett olyan modulok bevezetését tartanánk célszerűnek, amelyek a tanulók pályaorientációjának segítése mellett a mindennapi élet szempontjából hasznos ismereteket, esetleg végzettséget is jelentenének. A moduláris szakképzés egyik előnye, hogy a már megtanult modulokat nem kell ismételni. Ezért az általunk tanított szakmák azon moduljaiból állítanánk össze a szakmacsoportot, amelyek minden képzésünknél szerepelnek. Így a tanulók motiváltabbak lennének valamelyik szakképesítés helybeli folytatására, illetve megkönnyítenénk a végzettség megszerzését a korábban már tanult tananyagok beszámításával, esetleg részképesítés megszerzésével. Egy lehetséges változat: 11. évf.:

Vállalkozási ismeretek - 37 ó Német szaknyelv – 37 ó Angol nyelv (második idegen nyelv) – 74 ó Alkalmazott számítástechnika – 74 ó Pályaorientáció – 74 ó

12. évf.:

Vállalkozási és munkavállalói ismeretek – 37 ó Német szaknyelv – 74 ó Angol nyelv (második idegen nyelv) – 74 ó Pályaorientáció – 111 ó

Pályaorientáció: 111+74= 185 ó + gyakorlat Virágkötő Parkgondozó Növényvédő tanfolyamok, vagy „A múltból a jelenen át a jövőbe” tanfolyami modulok

Mérés, értékelés az iskolai szervezetben Mérést végző

Mérésben részt Mérés tartalma vevő(k) köre

Mérés típusa

Mérés időbelisége, ciklikussága

Tanítási egység, Bemenetmérés témakör, modulok diagnosztikus elsajátításának szintje, Folyamatba épülő és tanulói képességek, kimenet mérés, Osztályok, csoportok, Rendszeres és A pedagógus személyiségfejlődés, alkalomszerű és egyes tanulók ciklikus neveltségi szint rendszeres, részleges alakulása és teljeskörű, Rászorultság, szociális számonkérő és háttér alkalmazó Kimenet mérés A tantárgy(ak) (felmérés) anyagának elsajátítási Statisztikák szintje, tanulói összevetése. képességek, Egységes Ciklikus, Évfolyam, osztályok, Munkaközösség személyiségfejlődés, követelményszintek munkaterv szerinti csoportok neveltségi szint teljesítésének gyakorisággal alakulása felmérése. évfolyamonként, Versenyeredmények tantárgycsoportonként összesítése, összevetése.

Iskolavezetés

Teljesítményértékelés Kimenet mérés Klíma Tantestület, (felmérés), Ciklikus Szervezeti teljesítmény szervezet, nem Értékelő, önértékelő Rövid-, közép- és Tanári csoport pedagógus munkakör lapok hosszú távú terv teljesítményének Interjú értékelése

Fenntartó

Teljes iskola statisztikai adatai

Átfogó statisztikai és gazdasági jelentések

Országos

10. o. 10., 11., 12. o. 10. o. 13., 14. o.

Kompetencia Érettségi Szintvizsga Szakmai, OKJ vizsga

Kimenet, bemenet mérés Statisztikák, jelentések, beszámolók Kimenet Kimenet Kimenet Kimenet

Éves munkarend szerinti, eseti

Magatartás A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő helytelen viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és

társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és jó hírnevére.

esetenként

A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és a rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran indokolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmi intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. A fenti minősítéseket módosíthatják a Házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai.

Szorgalom Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlag eredménye általában szorgalmas munkájának köszönhetõ. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak idõnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. A félévi vagy évvégi értékelésnek egy tárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlõdése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. A félévi vagy évvégi értékelésnél 2 vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

Tantárgyak értékelése a.) írásbeli értékelés Az 5 fokú osztályozás rögzített követelménye: 91 - 100 % 76 - 90 % 51 - 75 % 34 - 50 % 0 - 33 %

5 4 3 2 1

Indokolt esetben a szaktanár ettől az értékeléstől kismértékben eltérhet. b.) szóbeli értékelés általános szempontjai: - a felelet önállósága - tárgyszerûség - összefüggések helyes felismerése - az elõadás folyamatossága - tárgyi tévedés elõfordulása c.) gyakorlati értékelés általános szempontjai: - feladatvégzés önállósága - elõírásoknak megfelelõ pontosság - szakszerûség - eszközök használata - munkavédelmi szabályok betartása - munkanapló elõírt vezetése

A tanulók dicséretének, jutalmazásának elvei, formái A dicséret, jutalmazás elvei: - kiemelkedõ tanulmányi munka - példamutató, fegyelmezett magatartás - közösségi tevékenység - tanulmányi, szakmai és sport versenyeken elért jó helyezés Dicséreti és jutalmazási jogkörrel rendelkezik: - diákönkormányzat választott testülete - szaktanár, nevelõtanár - osztályfõnök - kollégiumvezetõ - igazgató - tantestület - illetékes miniszter A dicséret formái: - szóbeli - írásbeli

A dicsérettel összekötött jutalmak formái: - könyvjutalom - tárgyjutalom - pénzjutalom - Porpáczy -díj A jutalmak átadásának idõpontjai: - verseny, rendezvény utáni eredményhirdetés - ballagás - tanévzáró ünnepély A jutalmazás formái: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret A büntetés formái: - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - osztályfőnöki megrovás - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés - igazgatói megrovás - tantestületi figyelmeztetés, intés, rovás - tanulói jogviszony felfüggesztése - tanulói jogviszony megszüntetése

6.

Egészségfejlesztési program "Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő Őrizd szüleid egészségét! – mert a múlton épül fel a jelen és a jövő." (Bárczi Gusztáv)

Bevezetés Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő vizsgálatai, felmérései, elemzései alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására. Ez elsőként a 2003. évi LXI. törvényben történt meg (az 1993. évi LXXIX tv. a Közoktatásról, módosításával), melynek 48. § (3) bekezdése tartalmazza ezt a feladatot

6.1. Fogalom-meghatározások Mindenekelőtt fontosnak tartjuk néhány fogalom meghatározását, és azt, hogy e definíciókkal, azok lényegi tartalmával iskolánk valamennyi pedagógusa tisztában legyen.

6.1.1. Mi az egészség? Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az iskolai egészségnevelés nemcsak fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltétel-együttest kell, hogy biztosítson a felnőttek és a tanulók életminősége, jóléte érdekében. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra.

6.1.2. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amelyek az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővítik az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészség mindenki személyes érdeke és élménye, az „intimszféra” nagyon sajátos részeként megélt állapot. Az egészségpedagógia – amely a prevencióra épül – ezért figyelembe kell, hogy vegye a személyességnek és az intimitásnak lényegét megjelenítő nevelési követelményeket.

6.1.3. Prevenció A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére, az egészség megőrzésére irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája - a korszerű egészségnevelés - az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és a családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi- és élelmiszerbiztonság megvalósítása. Az iskolának e primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásalkat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

6.1.4. Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:  Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

   

Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a külső szakemberekkel. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjait, az iskola személyzetét és a családokat.

6.2. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott feladatok Iskolánkra nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységünknek szolgálnia kell tanulóink egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során ismereteket kell nyújtanunk a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi és tárgyi környezetével iskolánk igyekszik segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek tanulóink egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.       

Pedagógusaink feladata felkészíteni diákjainkat arra, hogy: Önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani és, hogy fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

6.3. Az iskolai egészségnevelés, -fejlesztés módszerei    

Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: genetikai és környezeti tényezők, életmód, valamint az egészségügyi ellátó rendszer működése.

Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást - az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával -, az iskolaegészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait.

6.3.1. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló tevékenységek a.) Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. A számos országban útjára indított egészségnevelési kampányok, amelyek a dohányzás veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra és a mozgásban gazdag életmódra hívták fel a lakosság figyelmét, jól tükrözik ezt az álláspontot. Hasonló törekvések érvényesülnek az egészségnevelési tananyagok hagyományos megfogalmazásaiban is, amelyek egyfelől az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet - általában elrettentő tartalmú üzenetek révén -, illetve megoldásként kínálnak helyesnek vélt egészség-magatartást. Ezzel a felfogással kapcsolatban azonban számos aggály fogalmazható meg. Csak példaként említjük, hogy noha valamennyi dohánytermék dobozán nagybetűvel olvashatók hasonló feliratok, mint pl.: „a dohányzás súlyosan károsítja az egészséget", vagy : „a dohányzás halált okozhat” - ennek ellenére Magyarországon a népesség 40%-a dohányzik. Az Európai Unióba belépett új államok között - ellentétben az eddigi tendenciákkal - a dohányzó nők aránya folyamatosan növekszik. Ez a tapasztalat is arra enged következtetni, hogy az ismeret - bár nélkülözhetetlen - önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására; bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén, ellenükben érdemi változást tudnánk elérni. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a nagyobb hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információ átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak az alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák. Iskolánk az egészségnevelés hatékonnyá tétele érdekében a felvilágosító előadásokat interaktívvá igyekszik tenni annak érdekében, hogy tanulóink valóban kompetensnek érezzék magukat a saját – és környezetük – egészségének alakításában. b.) Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Az érzelmi nevelés mint eszköz jelenik meg. Lényege abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért egészségfejlesztési törekvéseink a társas-érzelmi készségek fejlesztését tűzik ki célul. Az érzelmi nevelés jegyében születő programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében

képzett pedagógusok és külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoport-foglalkozások. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Az ilyen csoportos foglalkozások célja, hogy a résztvevőket ne csak arra készítsék fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy például igent tudjanak mondani az egészségre, megvédjék őket a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől. A következő években szeretnénk ilyen jellegű csoportos fejlesztő tréningeket szervezni – elsősorban a 9-10. évfolyamos diákjaink számára. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A kortársak befolyásának hangsúlyozott szerepe van. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek nagy százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. Az első cigaretta elszívása, az első részegség (az első pohár alkoholt a legtöbb magyar gyerek otthon issza meg, szülei társaságában!), az első droghasználat: mindegyik a társas tevékenység részeként történik meg, gyakran az „ifjúsági kultúra" - vagy inkább szubkultúra szerves elemeként. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani őket, hogy képessé váljanak nemet mondani. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, ilyenek pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, stb. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak, osztálytársaiknak, de modellszereplőként is képviselhetik, pl. a dohányzást ellenző norma kialakítását, illetve fennmaradását is. Hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik.

6.3.2. Gyakorlati megfontolások Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, valamint az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. a.) Egészségfejlesztő team Jól bevált gyakorlat olyan csoport létrehozása, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Az alábbi szereplők alkossák iskolánk egészségfejlesztő csoportját:     

-

az intézményvezető vagy megbízottja az iskolaorvos, a testnevelő, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

Fontos bevonni az iskola pedagógiai munkájában kiemelten fontos személyeket (pl.: osztályfőnököket). A jó szándék, a lelkesedés nem elegendő, alapos és szakmailag korrekt ismeretek nélkül a pedagógus esetleg károkat is okozhat! A szakirodalomban való jártasság megalapozásához ma már rendelkezésre állnak és elérhetők a megfelelő publikációk. Az iskolai könyvtár gyűjteményét is igyekszünk olyan anyagokkal kiegészíteni, melyek segítik a tantestület munkáját, és ezirányú ismereteik bővítését. b.) Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsósorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására.         

c.) Az iskolánk munkáját segítő külső szakemberek, intézmények: A kapuvári Lumniczer Sándor Kórház orvosai A kapuvári, soproni Vöröskereszt dolgozói A kapuvári, fertődi Családsegítő Intézet és Gyermekjóléti családgondozói A kapuvári Rendőrkapitányság munkatársai Fogorvosok Háziorvosok A kapuvári Tüdőgondozó Intézet az Egészségügyi Minisztérium Az Oktatási és Kulturális Minisztérium

Szolgálat

6.3.3. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok a.) Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük sokan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik munkánk hatékonyságát. b.) Iskolaszék, szülői szervezet(ek) Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Ez a „szövetség" garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. c.) Iskolaorvos, háziorvos Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, valamint a tanulók fogászati ellátását végző fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében végzik. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: (Ez a felsorolás minden tekintetben összhangban van az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdésével).



  

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése Közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.

Az iskolánkban végzett egészségügyi ellátás különösen az alábbi területen nyújt ismereteket:    

Az életmód és betegségek összefüggései Az iskola tanulóinak egészségi állapota A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a kamaszkori érzelmi, magatartási, életmódbeli és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben

Az egészséges életmódra nevelés fő feladata az egészséges életmód szükségleteinek megerősítése, melyhez a következőkre kell figyelemmel lennünk:   

Az iskola légkörének és hagyományainak e szempontból is kedvező alakulása: Az intellektuális teljesítmények egyoldalú túlbecsülésének felváltása olyan légkörrel, melyben a mozgás és a testnevelés fontosságát is elismerik A sporthagyományok ápolása

Nőgyógyász szakorvosok évente több alkalommal tartanak előadást kamaszaink számára a nemi élet alapvető tudnivalóiról, a családalapításra vonatkozó ismeretekről, ahol tanulóinknak lehetőségük van – akár anonimitásukat is megőrizve – olyan kérdésekre is választ kapniuk, melyeket máshol nincs módjuk feltenni, de nagyon fontos számukra. Évente szervezünk véradásokat, melyeken nagykorú tanulóink rendszeresen szép számban jelennek meg.

6.3.4. Tájékozódás az érintettek körében Nagyon fontos mozzanata az egészségnevelési tevékenységnek! a.) Szülők A szülők véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítségkérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése a legalkalmasabb. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás véleményét is megismerjék. Tervezzük, hogy a jövőben évente legalább egy alkalommal speciális, egy-egy – diákokat, szülőket és pedagógusokat egyaránt érintő – témára fókuszált szülői értekezletet tartunk valamennyi évfolyam számára. Az értekezletek legfontosabb témái lehetnek:

    

A 9. évfolyam lelki támogatása az új közösségbe való beilleszkedés során jelentkező problémák kezelésében A kamaszkori társas kapcsolatok nehézségei A kortárscsoport kedvező hatásainak kihasználása a jobb tanulmányi eredmények elérése érdekében A szülők aktív közreműködésének elérése a diákok – és a szülők! – dohányzásának csökkentésében. Sajnos, a szülők nagyrésze maga is dohányzik, és ez a negatív példa rendkívül rossz hatással van gyermekeikre. Droghasználat

Az említett témaorientált foglalkozások sokat segíthetnek e lelki terhelések csökkentésében. Terveink között szerepel egy követéses vizsgálat, mely segítségével évente a 9. évfolyamos tanulók egészségügyi ismereteit, valamint az egészséges életvitel iránti elkötelezettségüket vizsgálnánk, majd tanévenként a kérdőív ismételt kiköltetésével képet kaphatnánk arról, hogy mennyit változott – az iskola egészségnevelési programjában foglaltaknak megfelelően – diákjaink szemlélete és ismereteik. b.) Diákok A diákoktól közvetlenül és közvetett módon szerezhetünk információkat.. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, és ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. Rendkívül fontos, hogy a tantestület tagjaihoz, illetve iskolánk valamennyi dolgozójához bizalommal fordulhassanak tanítványaink. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok és felmérések. Kérdőívek, felmérőlapok, kvízjátékok, iskolai- és faliújság levelezési rovata, postaláda, osztályfőnöki órák téma-feldolgozásai, irodalmi témák, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében kell eljárnunk. c.) Iskolai alkalmazottak, pedagógusok A korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése alkalmazottunk és munkatársunk véleménye fontos.

érdekében

minden

A kollégák valóban kompetens közvetítői legyenek az egészséges életvitelnek! Lásd: a dohányfüst nemcsak a diákok tüdejének árt!

6.3.5. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy megértsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek be kell épülniük az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe. Ezek közé tartoznak az alábbiak:   

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás és testedzés fontossága az értékek ismerete

             

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, AIDS-prevenció a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai (pl. a közlekedésben) a szenvedélybetegségek elkerülése, a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószerhasználat megelőzése a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja az iskolán belüli erőszak megelőzése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Figyelnünk kell az alábbiakra:   



Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről? Tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképességzavarokról? Megfelelő-e az osztálytermek világítása, a számítógépek elhelyezése? Figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására? Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi-e minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar...) testhelyzetben történő figyelést és tanulást? Ügyelnek-e arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében? A napi munkarend, az órarend tervezésénél iskolánk gondoskodik-e a mozgásigény kielégítéséről?

6.3.6. Az egészségnevelés programban megvalósuló tevékenységek        

AHA-programban való folyamatos részvétel bekapcsolódás a minden év novemberében zajló Vitnyédi Egészséghét rendezvényeibe évente véradás megszervezése nagykorú diákjaink és dolgozóink körében az áprilisban esedékes Elsősegélynyújtó Versenyre való felkészülés és részvétel városi (Kapuvár, Sopron) és megyei szinten a 9-10. évfolyamos tanulók témához kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteinek gyarapítását követően jelentkezés az Országos Egészségnevelési versenyre iskolánk csapatának bekapcsolódása az évente márciusban szervezett Polgárvédelmi Vetélkedők rendezvényeibe az iskola tankonyhájában tartott Egészséges táplálkozás szakkör alkalmával diákjaink nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is elsajátítják az egyes – az egészség megőrzésében fontos – ételek készítésének mozzanatait. A 2007/2008-as tanévtől kezdve iskolánk a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Bázisiskolájaként működik.

6.3.7. Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek számos lehetőséget biztosítanak az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak a saját szervezésű programok, amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek.   

Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása a meghívott előadók segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára Iskolánk környezetének szebbé tétele, pl.: készíttessünk a tanulókkal a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, stb. Kirándulásokat szervezünk, biztosítjuk a rendszeres testmozgás lehetőségét.

6.3.8. Mindennapos iskolai testedzés A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52 § (9-10) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testilelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:        

minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent - az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgás-programban; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak!

A törvény módosítása a NAT követelményeiben megfogalmazottak teljesítésére, az egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok további hatékonyabb, komplexen tervezett megvalósítására irányítja a figyelmet. Egyre több félreérthetetlen jelzést kapunk, hogy változtatnunk kell értékrendszerünkön, szokásainkon, életmódunkon.

Az életmódbeli tényezők meghatározóak, nagyon szoros összefüggésben állnak, egymás hatását felerősítik. A helytelen életmódból adódó káros következmények hosszú idő – évek, esetleg évtizedek után jelentkeznek. A test, a lélek, valamint a minket körülvevő környezet harmóniájának, egyensúlyának megteremtésére és fenntartására törekvés az egészség megőrzésének alappillére. Alapvető kérdés, hogy mennyire vagyunk képesek döntéseket hozni az egyensúly megteremtése érdekében, nehéz élethelyzetekben, napi krízisek megoldásában milyen megküzdési eszköztárral rendelkezünk. Az egészségfejlesztési tevékenységek ugyancsak egységben, egymással szoros összefüggésben képzelhetők csupán el. Pl. a sport nemcsak a fizikai erőnlétet fejleszti, hanem az optimális testsúly kialakításában is szerepet játszik, és fejleszti mindazon személyiségjegyeket, amelyek erősítik a megküzdést a reális célok eléréséért, erősítik a kudarctűrő képességet, fejlesztik az önismeretet.    

   

a.) A testnevelés óra feladatai: Minden testnevelés óra előtt a testnevelő tanár megelőző balesetvédelmi oktatást tart az órák anyagának megfelelően Órák utáni tisztálkodás, zuhanyozás fontosságára mindig felhívja a figyelmet. A testnevelés órát kb. 5 perccel előbb fejezze be, így a következő tanórára már tisztán mehetnek diákjaink. A bitumenes pálya veszélyeire minden labdajáték előtt hívja fel a testnevelő a figyelmet: zúzódások, törések, horzsolások keletkezhetnek, melyeket elsősegélyben részesítünk. Az esetleges komolyabb sérüléseket a kapuvári kórház orvosai látják el. Az erdei-mezei futásoknál: a kullancsveszély miatt csak a kijelölt útvonalon haladjanak. A tornaterem ellátó helyiségei: a fürdők, vécék tisztántartása és azok tisztántartására nevelés. A kézilabdapályán lévő két kapu állapotát folyamatosan figyeljük, a rögzítések stabil voltát rendszeresen ellenőrizzük. Pedagógiai eszközökkel igyekszünk a tanulókban tudatosítani az egészséges életmód, testedzés, testgyakorlás, testápolás, környezetápolás fontosságát. A módszerek elsősorban az ismeretek gyakorlati alkalmazását biztosító készségeket fejlesztik, az ismeretek teljes alkalmazását segítik elő.

b.) Testnevelés tantárgyi hatásrendszerének célirányos felhasználása:  Az aktuális teljesítmények egyoldalú túlbecsülése helyett mozgásorientáció  A játék és a játékos elemek előtérbe helyezése  A teljesítőképesség különbségeire nem tekintő túlkövetelés elkerülése

6.3.9.A tanulók fizikai állapotának mérése A testnevelés a társadalmi változások hatására új kihívásokkal találkozik. A testedzés mint tevékenység sokféle lehetőségből, ingerből meríthet. Feladatunk úgy nevelni, oktatni tanítványainkat, hogy a környezeti hatások közül a testedzést válasszák. Ehhez nemcsak testedzési program kell, hanem az életkori sajátosságaik szerint meg kell tanítanunk őket saját fizikai állapotuk mérésére, értékelésére. Fejlődésüket vizsgálva és visszaigazolva motivációt adhatunk a rendszeres testedzéshez. A kondicionális képességek vizsgálata motorikus próbákkal történik. A kondicionális képesség a testi képességek egy csoportja, amelyre elsősorban az erő, a gyorsaság és az állóképesség tartozik. Az erő, erőkifejtés vizsgálata:

 Helyből távolugrás (alkalmazási terület: az alsó végtag dinamikus erejének mérése)  Hanyattfekvésből felülés bokaérintéssel (alkalmazási terület: a hasizomzat gyorsasági erejének mérése)  Hasonfekvésből törzsemelés (alkalmazási terület: a hátizomzat gyorsasági erejének mérése)  Kétkezes tömöttlabda-dobás hátra (alkalmazási terület: Váll- és törzsizmok gyorsasági erejének mérése Állóképesség : a szervezetnek az elfáradással suzembeni ellenállóképessége  400 méteres futás (9. osztály; a rövidtávú állóképesség mérése)  800 méteres futás (10-12. osztály: középtávú állóképesség mérése)  Cooper-teszt (a hosszútávú állóképesség mérése) Gyorsaság: az a kondicionális képesség, amely adott feltételek között a reagálások legrövidebb időn belüli végrehajtását teszi lehetővé.  60 méteres futás álló- vagy térdelőrajttal A tanulók motoros fittségének mérésére évente kétszer kerül sor.

6.3.10. Az iskolai könyvár egészségneveléshez kapcsolódó tevékenysége  

    



 

Az olvasóteremben az egészségneveléshez kapcsolódó előadások, ismertetések megtartására van lehetőség. A könyvtár faliújságján a tanév során rendszeresen helyezünk el az egészséges táplálkozáshoz, testápoláshoz, az igényes életvitelhez kötődő anyagokat, cikkeket; valamint olyan írásokat, amelyek diákjaink figyelmét az igényes párkapcsolatokra hívják fel. Az állománygyarapításkor igyekszünk olyan könyveket is beszerezni, melyek hozzájárulnak diákjaink és pedagógusaink egészséges életmódra irányuló igényeinek megerősítéséhez, szükségleteik kielégítéséhez. Felhívásokat teszünk közzé, hogy a könyvtár gyűjteményében fellelhető könyvekben milyen - egészségneveléssel kapcsolatos – témákat találhatnak iskolánk tanulói, pedagógusai és dolgozói. Az interneten az egészségügy számos ágával, a különféle testi és lelki betegségekkel foglalkozó weboldalak kurrens jegyzékét elkészítjük, gondozzuk. A könyvtárközi szakmai kapcsolatok ápolása és e kapcsolatok felhasználása során is szem előtt tartjuk iskolánk egészségnevelési programjának prioritásait. A könyvtár családias légkörére, tisztaságára, barátságos hangulatára és ízléses díszítésére, valamint a kapcsolódó helyiségek higiéniájára folyamatosan figyelünk, hogy ezzel is hozzájáruljunk diákjaink és pedagógusaink – nemcsak testi, hanem – mentális egészségének megőrzéséhez is. Különféle pályázatokon – pl. a Megyei Közoktatási Közalapítvány által kiírt könyvtárfejlesztési támogatások – való részvétellel a természet- és környezetvédelemmel, az egészségneveléssel foglalkozó könyvek, CD-ROM-ok, DVD-k beszerzésére törekszünk. Az iskolai oktatás minden területén jól hasznosíthatók a civil szervezetek, nemzeti parkok ingyenes kiadványai. Az iskolai könyvtáros-tanár szociálpedagógus diplomáját Család-, gyermek és ifjúságvédelmi specializációval egészítette ki, hogy munkáját még hatékonyabban végezhesse.

6.4. Drogmegelőzési program Napjainkra Magyarországon a drogok illegális használata és az ezzel összefüggésben fellépő egyéni, illetve társadalmi károk az oktatási rendszer komoly problémájává váltak. Évről évre emelkedik a kábítószereket kipróbáló fiatalok, iskoláskorúak köre, a drogfogyasztók, a drogfüggők, a droghasználattal összefüggésben fertőző betegségeket hordozók száma. Ezzel összefüggésben nő a kábítószerekkel kapcsolatos azon bűncselekmények aránya, amelyek az iskoláskorú fiatalok csoportjaihoz is köthető. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a gyermekekre, oktatási intézményekre, illetve a társadalom egészére is. Fenyegetik a használót és hozzátartozóit egyaránt. A kábítószer-probléma sosem elszigetelt jelenség. Összefügg egyéni és közösségi, lelki és szociális problémákkal. A kábítószer pusztítja az egyéni akaratot, a családok egységét, a közösségi kohéziót és a társadalmi biztonságot egyaránt. Ellene csak világos, eltökélt és megalapozott együttműködéssel lehet eredményt elérni. Az iskola drogprevenciós programjának kialakításánál arra törekedtünk, hogy tanulóink testi, lelki és szociális jólétének és alkotó képességének megóvása és fejlesztése érdekében képesek legyünk kezelni a drogok használatával összefüggő egészségügyi szociális és bűnügyi ártalmakat és hátrányokat. A kábítószer probléma valamennyiünket érint és együttes cselekvésre késztet. Fő célok: A pedagógusok és szülők együttműködése a drogkérdés hatékony kezelésében 1. Segítséget nyújtani a droggal kapcsolatba került fiatalnak. 2. Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képesek legyenek a drog visszautasítására A céljaink eléréséhez szükségünk van az alábbiak segítő együttműködésére:  Szülők  Pedagógusok  Családsegítő Intézet  Rendőrség ifjúságvédelmi referense  Iskolaorvos  Védőnő  Vöröskereszt  Pszichológus Terveink a céljaink megvalósításához.  A tantestület részére l0 órás drogprevenciós továbbképzés szervezése  Megfelelő tájékoztatás biztosítása, hogy hol - kihez fordulhat a tanuló ill. a szülő probléma esetén segítségért.  Terveink szerint minden év október első hetében programokat szervezünk szakértők bevonásával. Reményeink szerint diákjaink aktív részvétele meggyőző erővel fog hatni. Konkrét elképzeléseink:  Nyílt konferencia Beszélgessünk! Délutáni kerekasztal beszélgetés. Előre meghatározott témacsokrok közül kiválasztunk egyet-egyet, és mindenki elmondja a véleményét. Cél, hogy a résztvevők között vita alakuljon ki. A vita az alapegység. Ezt a vitát, a konferencia során részekre bontjuk, felaprítjuk. A végső cél: kompromisszumot keresni, illetve kötni. Az eredmény: egyetértés egy olyan dologban, amiben korábban még ütköztek a vélemények. Fontos, hogy szakképzett programvezető legyen a beszélgetés bonyolítója.  Filmes délutánok Egy-két alkalommal fiatalokról szóló filmet vetítünk. A film után beszélgetés.

 Biciklitúra Egy közeli helyszínre érkezve. Önismereti játékok.  Gyalogtúra Legalább öt km. Minden km. egy-egy állomás, ahol más-más feladatokat kell megoldani. Önismeret fejlesztés A programok végén a résztvevőknek pár mondatban meg kell fogalmazniuk az érzéseiket, és gondolataikat a tapasztaltakkal kapcsolatban. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy erősödjön benn a pozitív élmény.

7.A környezeti nevelési program 7.1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 7.1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A közoktatásról szóló-többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 48.§. (3). bekezdése értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk részeként – 2004. június 30-ig el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. A környezeti nevelés fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz:  a környezet változásainak, jelzéseinek feldolgozására;  összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;  a problémák megkeresésére, okainak megértésére;  kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;  az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;  a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” Az alapelveket szabályozó jogi háttér A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le. 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995.évi LIII. Törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztései Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

7.1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép A környezeti nevelés napjainkig iskolánkban a nappali tagozatos képzésekben különbözőképpen alakult. A kertész képzésben „Az Ember és környezete” valamint egyes szaktantárgyakon keresztül kerülhetett sor környezeti ismeretek oktatására. A magyar-osztrák vállalkozási ügyintézőképzés gyakorlatilag csak az „ökológia” tantárgy keretében adott lehetőséget a környezettel való komplex látásmód szemléltetésére. Mindkét képzésben még az osztályfőnöki órák tantervébe építve illetve osztálykirándulásokon valósulhatott meg a környezeti nevelés. Másként alakult a helyzet a környezetvédelmi szakképzésben, mely iskolánkban 1995 óta folyik, Sajátos helyzeténél fogva, a központi tanterv keretei között, annak iránymutatásával került sor a környezeti nevelésre. Ezt napjainkig kiegészítettük illetve a jövőben bővítjük helyi értékeink, oldottságaink, problémáink megismertetésével és a megoldási lehetőségek bemutatásával. Ezenkívül sort kerítettünk diákjainknak tanulmányutak keretében környezetvédelmi intézmények és természetvédelmi értékek bemutatására az ország más területein is. Képeztünk „mezőgazdasági környezetvédelmi” technikusokat az iskola profiljának megfelelően. Majd az Európai Uniós csatlakozás utáni igényekre gondolva 1999-től „települési környezetvédelmi” technikusokat képzünk. Tervezzük 2004. szeptemberétől a „természetvédelmi” technikus képzést is. Hagyományosan az egész iskola ill. a kollégium területére kiterjedően évente egy alkalommal „takarítási napot” szervezünk. Mindhárom nappali tagozatos képzésben az eddigi környezeti nevelési lehetőségeket ki kell bővíteni. Ezt tartalmazza a következő fejezet céljai és konkrét feladatai. 7.1.3. Erőforrások Az oktató-nevelő munkánk céljainak elismeréséhez elengedhetetlen, hogy az iskolában dolgozók egymással, valamint külső intézményekkel jó együttműködést alakítsanak ki. Ez idáig is működött, de a jövőben ki kell bővíteni ezt a kapcsolatrendszer olyan intézményekkel és szervezetekkel is, melyek a környezeti nevelést is hatékonyan segítik. Célunk kidolgozni e kapcsolatrendszer megfelelő elemeit, lebontva feladatokra, személyekre, felelősökre. Nem anyagi belső humán erőforrások Iskolavezetőség Támogatja az iskola környezeti nevelési programját. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységeket és ösztönző rendszert dolgoz ki. A program megvalósításához anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok Minden pedagógus feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A tanárokkal ki kell dolgozni és saját tantárgyukba beépíteni a környezeti nevelési tartalmakat. Az osztályfőnökök az éves tanmenet összeállításánál fokozottan figyelmet fordítsanak az egészségnevelés és környezeti nevelés

erősítésére. Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségeire a „Környezeti nevelési program” ad útmutatást. Diákok Az iskola minden diákja érintett a környezeti nevelésben. Feladatuk, hogy vigyázzanak környezetünkre, vegyenek részt a tervezett programokban és kultúráltan viselkedjenek. A diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek van nagy jelentősége a feladatok megvalósításában. Szülők A környezeti nevelés területén is fontos a szülő-iskola kapcsolat. Fontos, hogy a szülők elfogadják és megerősítsék a környezettudatos magatartást, amit az iskola a tanórákon ill. tanórán kívüli foglalkozásokban közvetít. Fontos, hogy a tanultakat az otthoni környezetben is alkalmazhassák a tanulók. A szülők segítséget nyújthatnak anyagi támogatásukat illetve külső erőforrások felkutatásával (pl. vállalkozások, látogatható intézmények). A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak Idetartoznak az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói. Példamutató munkájukkal hatást gyakorolnak a tanulók személyiségének, mindennapos tevékenységének formálódására. A takarékos anyag- és energiafelhasználás, a környezetkímélő mosószerek, tisztítószerek használata, a szelektív hulladékgyűjtésben való részvétel és betartása példaértékű a tanulók számára. Iskolán kívüli erőforrások Fontos szerepe van a tanórák, illetve a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységet segítő, együttműködő intézményeknek, pl. az iskola fenntartója, városi önkormányzata, nemzeti parkok, múzeumok, környezetvédelmi felügyelőség, vízügyi mérnökség. Nagy jelentősége van az egészséges és biztonságos iskolai környezet kialakításában a hivatalos szervekkel történő együttműködésnek, pl. rendőrség tájékoztató előadásai, a tűzoltóság ellenőrzése tűzvédelmi oktatási tevékenysége, az ANTSZ iskolai, kollégiumi rendszeres ellenőrzése, vegyszerek veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység felülvizsgálata. Iskolabüfé Iskolánkban a diákjaink délelőtti étkeztetésében fontos szerepe van az intézményben kapható ételeknek és italoknak. Fontosnak tartjuk az egészséges táplálkozás érdekében a tejtermékek választékának bővítését és a gyümölcskínálatot. Környezeti nevelési szempontból fontos a tartalom mellett a környezetbarát csomagolás is. Iskolánkban szinte teljesen lecsökkent az aludobozos üdítőitalok forgalmazása. A felmerülő egészséges élelmiszerek iránti igényt, a választék bővítése folyamatos.

7.2. Alapelvek A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten fontosnak tartjuk az alábbiakat a programunk megvalósítása érdekében. - a fenntarthatóságra nevelés - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - a rendszerszemléletre nevelés - a holisztikus és globális szemléletmód kialakítása - az egészség és a környezet összefüggéseinek megismertetése - globális összefüggések megértése, tudományos megalapozása - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel megalapozása - az egészséges életmód igényének kialakítása és az azt szolgáló technikák, módszerek megismertetése.

7.2.1. Célok - konkrét feladatok  A környezeti nevelési céljaink  A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetünkért felelős életvitel elősegítése, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.  A környezeti nevelés célja a tudatformálás a fenntartható fejlődés érdekében. Ez olyan gazdálkodásmód kialakítását igényli a környezeti nevelés minden szereplőjétől, mely képes a világ kihívásait rendszerben szemlélni és nem szül újabb ellentéteket az ember és a természet között.  Tudatosítanunk kell a fiatokkal, hogy a környezetvédelem minden ember elemei érdeke és kötelessége. Az egyes emberek környezettudatos magatartása, közös környezetvédelmi tevékenysége eredményezheti csak a környezet megóvását.  Fontos számunkra, hogy megalapozzuk a fiatalok környezeti erkölcsét, a helyes vagy helytelen magatartás felelősségét a természeti és társadalmi környezetben.  Formáljuk értéktudatukat, együttműködési képességüket konfliktuskezelésekben és csökkentsük az esélyegyenlőtlenségeket.

a

 A környezeti nevelés kiterjed a testi és a lelki egészségnevelésre egyaránt. Ennek szellemében tudatosítani kell a tanulókban, hogy a környezetük, életmódjuk és az egészségük szoros kapcsolatban van egymással.  Nevelési célunk, hogy váljanak tanulóink az egészséget értéknek tekintő, annak megóvásában cselekvő, aktív szerepet vállaló emberekké.

 Kapcsolódjanak be a fiatalok a közvetlen környezetük, nemzeti értékeink megismerésébe és megőrzésébe.  Célunk, hogy kialakítsuk az élethosszig való tanulás igényét, mely tájékozott, tevékeny állampolgárokat ad a társadalomnak. A célokhoz hozzárendelt konkrét feladatok:  A helyi értékek megismerése. Az iskolának helyet adó Esterházy kastély és műemléki környezete múltjának, jelenének és jövőbeli terveinek megismertetése.  Iskolánk alapítójának Porpáczy Aladárnak, szakmai, tudományos és kulturális örökségének megismertetése.  Igényes környezeti kultúra kialakítása a tantermekben, szaktantermekben, kollégiumban egyaránt (funkcionális és dekorációs anyagok, szakmai eszközök, élő virág, ápolt, tiszta környezet).  Takarékos anyag- és energiafelhasználásra nevelés (papír újrahasznosítás, gyűjtés, szárazelemgyűjtés, fűtés hőmérsékletének optimális beállítása, energiafogyasztók használat utáni kikapcsolása).  Az egészséges étkezési szokások kialakítása (iskola büfében pl: egészséges élelmiszerek, gyümölcsök, tejtermékek bevezetése, választékának bővítése).  A lakóhely, kistérség, régió természeti, néprajzi, kulturális, környezeti és társadalmi értékeinek megismertetése (Fertőd, és környéke, Fertő-part települései)  Kialakítani a tanulókban a természet szeretetét. A Fertő-Hanság Nemzeti Park és tájvédelmi környezete természeti értékeinek, hagyományainak megismertetése (tanösvények, múzeumok pl: Öntésmajor meglátogatása, csáfordjánosfai „tőzikés”, Kapuvár múzeum, madárles, csónakázás a Fertőn….)  Felhívni a tanulók figyelmét a globális környezeti problémákra (üvegházhatás, ózonlyuk, savas esők, talajok elsavanyodása, a közlekedés által kibocsátott légszennyező anyagok által kiváltott környezeti hatások) plakátok, filmek, előadások, szakcikkek, környezetvédelmi katasztrófa híradások…  Megtanítani a tanulókat a természet védelmének szándékára, nevelési lehetőséget biztosítani terepi gyakorlatok keretében Pl: FHNP-ban élőhelyvédelmi feladatok elvégzéséhez, tanösvények kialakításában, madárgyűrűzésben, hulladékgyűjtésben, kétéltűek-hüllők védelmében.  Törekedjünk a kémiai biztonságra. Ismertessük meg a tanulókkal a mindennapi életben a munkahelyen, a háztartásokban az iskolában

használatban levő veszélyes anyagokat, készítményeket, azok jelzéseit, biztonságos használatukat.  Felhívni a figyelmüket, ismerteti a környezetbarát, környezetkonform termékeket. Az Európai Unióban is használt öko-címkéket, jelzéseket megmagyarázni.  A hulladékkezelés problémájának megismertetése. Szelektív hulladékgyűjtés –csak ami hasznosítható. A hulladék felhasználásának, hasznosításának lehetőségei. Kertész osztályokban pl: gyakorlat keretében mulcs készítés vagy komposztálás.  Környezetvédelmi osztályokban a tantervi előírásokon felül, az önkormányzat környezetvédelmi programjának megismertetése, bemutatása pl: önkormányzati előadókkal.  Környezet és egészségnevelési nap megszervezése iskola és kollégium közös szervezésében, minden korosztálynak az őket érdeklő, életkori sajátosságaiknak megfelelő programokkal (egészséges életmód, táplálkozás, káros szenvedélyek, globális környezeti problémák).  Szakmai tanulmányút szervezése minden évben környezetvédelmi osztállyal a FHNP ausztriai oldalán.

Ausztriába

a

 Ismertetni a megújuló energiaforrásokat (napenergia, szélenergia, biomassza energia, vízienergia, geotermikus energia, ár-apály energia) azok használatának lehetőségeit a mindennapi életben.  Az iskola könyvtárában egy „zöld sarok” létrehozása. Szakkönyvek, folyóiratok, video filmek, CD-k beszerzése. A jelenlegi kiskönyvtár bővítése.

7.2.2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 

Hagyományos tanórai foglalkozások A tanórákon hozzárendeljük a tantervek témáihoz a megfelelő környezetvédelmi tartalmakat. Vonatkozik ez az elméleti órákra, a laboratóriumi és terepi gyakorlatokra egyaránt. Legfontosabb színterek a kertészet, a természetvédelmi, a környezettechnikai gyakorlatok, az iskola biológia, kémia szertára, környezetvédelmi laboratóriuma. Kiemelten fontos a szerepe az osztályfőnöki óráknak. Először tantervi keretek között sajátíttatjuk el a környezeti elemek vizsgálatának módszereit, majd teszt módszerekkel egyszerűbb helyszíni vizsgálatokat is végzünk vízből és talajból. A mérési eredményeket elemezzük, értékeljük és következtetéseket vonunk le a környezet állapotára vonatkozóan. A szemléltetésben felhasználjuk a hagyományos, az audiovizuális és az informatikai eszközöket is.  Nem hagyományos tanórai keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezt segítik a tanórán kívüli foglalkozások és programok.

 Hagyományosan takarítási napot szervezünk évente egy alkalommal az iskola, a kollégium és a kastély környezetében, ezt folytatjuk a jövőben is.  Bevezetjük a hulladékgyűjtési akciók közül az elem, az alumínium és a papírgyűjtést.  A Győri Reflex Környezetvédelmi Egyesület felhívására illegális hulladéklerakókat térképeznek fel diákjaink, ill. pályázatot készítenek munkájukról.  Terepgyakorlaton élőhelyvédelmi munkálatokban vesznek részt a FertőHanság Nemzeti Parkban.  További fontos színterek a környezeti nevelésben: a tanulmányi versenyek, múzeumlátogatás, szakkörök, szabadban tartott órák, jeles napok, túrák, kirándulások és a látogatható üzemek pl. Vízmű, szennyvíztisztító telep, kommunális hulladéklerakó, hulladék égetőmű, környezetvédelmi felügyelőség, ÁNTSZ, helyi önkormányzat, talajvédelmi állomás, kertészeti vállalkozások itthon és Ausztriában egyaránt. Jó kapcsolatot ápolunk a Nyugat Magyarországi Egyetem Soproni tanszékeivel.  Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezése A 2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben: - a 2004/2005. tanévtől a 9. és 10. évfolyamon 100 %-ban, 11. és 12. évfolyamon 90 %-ban - a 2005/2006-tanévtől 9-10-11. évfolyam 100 %-ban - a 2006-2007. tanévtől valamennyi évfolyamon. évfolyam

9. 10. 11. 12. 13. 14.

-

-

-

Kötelező óraszám

27,5 27,5 30 30 35 (napi max 8.) 35 (napi max 8.)

Nem kötelező tanórai foglak. 45% 45 % 60 % 60 % 5%

12 12 18 18 1,75

5%

1,75

Egyéni foglalkozásra szánt időkeret %/óra 10 % 4 5% 2 5% 2 10 % 4

Csoportbontásra szánt időkeret %/óra 30 % 30 % 40 % 40 %

12 12 19 19

a 9. és 10. évfolyamon heti kötelező tanórai foglalkozások 12 %-ban a tehetség kibontakoztatással, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózatásával, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére, rendelkezésre álló órakereten felül, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére, rendelkezésre álló időkeret táblázatban meghatározott százalékát használjuk fel egyéni foglalkozás megszervezésére, súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók felkészítésére átlag heti 10 óra áll rendelkezésre.

-

-

Az osztálybontásra rendelkezésre álló időkeretet a táblázat tartalmazza, melyet az érettségi tantárgyakra (kiemelt helyen: idegen nyelvek, informatika, matematika) és a fakultációk tartására csoportosítandók. Az intézményt minden tanítási év 15 napjáig nyilvánosságra hozza a tanórán kívüli foglalkozásokat és azok finanszírozásának szabályait. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások az egyéni foglalkozások, a magántanulók felkészítésére szánt órakeret, csoportbontásra szánt órakeret, a csoportbontás feltételeinek meghatározása minden tanév első munkanapjáig, a fenntartó jóváhagyásával történhet meg.

7.2.3.Módszerek A környezetegészség- nevelési program céljainak megvalósításkor elsősorban nem verbális ismeretek elsajátítására törekszünk, hanem szemléletet szeretnénk formálni. Ezért a módszerek között nagyon fontos a sokféle tapasztalatszerzés lehetősége, az önálló gondolkodtató ismeretszerzési képesség, az együttes cselekvés, a problémamegoldó képesség fejlesztése. A környezeti nevelésben ezért kiemelten fontosak az alábbi módszerek: - projekt módszer (pl. víz- és talajvizsgálatok alkalmazásában) - játékok - riportmódszer (kérdőíves felmérés) - terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések és mérések) - aktív kreatív munka (természetvédelmi fenntartási munkák, élőhelyvédelem, tanösvény kiépítése) - művészi kifejezés (fotók, film, rajzok, műalkotások készítése) - közösségépítés 7.2.4.Taneszközök Az iskola rendelkezik azoknak az oktatási eszközökkel, laboratóriumi felszereléssel, szakkönyvekkel, amelyek a környezetvédelmi nevelési munkához szükségesek. Ezt biztosítja a környezetvédelmi szakképzés eszközkészlete. Természetesen ezt folyamatosan bővíteni kell az új korszerűbb eszközökkel, vegyszerkészlettel. Bővíteni és frissíteni kell az audiovizuális eszköztárat a tanári szakkönyveket, CD-könyvtárat, a biológiai, kémiai és környezetvédelmi szertár eszközeit. Biztosítani kell a környezetvédelmi neveléshez szükséges audiovizuális és multimédiás eszközöket a diákok és a tanárok részére. Anyagi fedezetet az említett feltételekre, mind az iskola saját anyagi forrásai, bevételei, pályázatok és a fenntartó biztosítja. 7.2.5. Iskolai környezet Lásd a helyzetelemzésnél 2.1.2. fejezetben és a Pedagógiai Programban. 7.2.6. Kommunikáció A kommunikáció szerves része az oktatás-nevelés folyamatának, a környezeti nevelésnek és a helyes szemléletformálásnak. Nagyon fontos eszköz, hogy a diákok számot adhassanak tudásukról és kapcsolatot teremthessenek környezetükkel. A kommunikáció különböző formáinak jelentősége nagyon fontos az iskola, a kollégium, a szakmai gyakorlati helyek területén, érinti a tanárokat, a diákokat,

a szülőket, a nem pedagógus munkakörben alkalmazottakat és az iskolán kívüli együttműködés fontos eszköze. A kommunikáció legfontosabb formái:  kiselőadások tartása és azon kívül, szemléltető- és audiovizuális eszközökkel  házi- illetve szakdolgozat készítése  poszterek készítése (pl. BISEL vízvizsgálat, Nemzeti Parkok, kirándulások, környezetvédelmi intézmények bemutatása….stb.)  faliújságon különböző információk közlése (egészségnevelési, környezetvédelmi, tudományos …stb.)  szórólapok készítése (meghívók, rendezvények…stb.)  iskolarádió felhasználása híradásra  környezetvédelmi problémákról (rádió, televízió, tudományos folyóirat hírei alapján) a környezet állapotáról és elemzéséről feldolgozások készítése.  Külső előadók, szakemberek felkérése ismeretterjesztő előadásokra. 7.2.7. Minőségfejlesztés A környezeti nevelés szakmai tartalmát beépítjük az egyes tárgyak helyi tantervébe és az értékelésre, a mérésre is ennek keretében kerül sor. A félévi és év végi nevelő testületi értekezleten külön beszámolók formájában kerül ismertetésre a megvalósult környezeti nevelési program. 7.2.8. Továbbképzés Az iskola továbbképzési programjába beépítjük és figyelmet fordítunk a környezeti és egészségnevelés szakmai és módszertani ismeretek bővítésére. A környezetvédelmi szakképzésben tanító kollégák rendszeresen vesznek részt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Környezetgazdálkodási Intézet és a Nemzeti Szakképzési Intézet pedagógus továbbképzésein és szakmai előadásain. A továbbképzések anyagáról beszámolnak a nevelőtestületi értekezleteken.

8. A kollégium nevelési terve Kollégiumunk pedagógiai arculata: Kollégiumi nevelési programunk az iskola nevelési programján alapul, azt szolgálja, közös pedagógiai értékrendet valósít meg. Felvállalja azt a plusz feladatot is, hogy nagyobb teret és időt kell biztosítania a gyermekekkel való, korosztályoknak megfelelő egyéni bánásmódnak, hangsúlyosabbá kell tennie a pedagógia nevelési oldalát. Mindezt az értékrendet egyben a szülői értékrenddel is egyeztetnie kell. Óriási a kollégium felelőssége abban a tekintetben, hogy a gyermeken keresztül hatással van a családra is, illetve a családi értékrend visszahat a kollégiumi értékrendre. A kollégiumi nevelésnek harmonizáló, szintetizáló szerepe van az iskola, a család és a külső társadalmi közeg hatásai tekintetében. Nevelőtestületünk a kollégiumhasználók elvárásaihoz igazodva közvetíti a valódi értékeket. Pedagógiai programunk vállalja a NAT és a kollégiumi nevelés kompatibilitását. Szemléletében, nevelési céljaiban integrálja a múlt megőrzendő hagyományait és a mai információrobbanásos világban élő ifjúság szükségleteit. Szervezeti struktúránk, az irányított nevelési folyamat, a cselekvésrendszer a kollégiumi funkcióknak alárendelve hatékonyan törekszik a pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósítására. Programunk, céljaink, tevékenységrendszerünk figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, az eltérő előképzettségű, az eltérő neveltségi szintű, különböző érdeklődésű tanulók igényeit.

Helyzetfeltárás- és értékelés: A kollégium adatai: Neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Kollégiuma Címe: 9435 Sarród, Kossuth L.u.58. 9431 Fertőd, Fő u. 3. Státusza: Szakmailag önálló, gazdaságilag kapcsolt intézmény Alapfeladata: A Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Intézményben tanuló vidéki diákok kollégiumi ellátása

Kiegészítő feladatok: Menzai étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Szabad szálláskapacitás hasznosítása Tárgyi feltételek : A kollégium 3 épületből áll: 1. Sarród, Kossuth L.u.58. (főépület) 2. Fertőd, Fő u. 3. (turista) 3. Vitnyéd-Csermajor, Kollégium A szobákban 2-3-6-7-8 diák elhelyezésére van lehetőség. A főépületben mindegyik szárnyon, a turista épületben is 1-1 mosdóhelyiség van. A főépületben az első és a második emeleten, mindegyik szárnyon 1-1 felszerelt teakonyha, a turista épületben is egy felszerelt teakonyha biztosítja a kiegészítő étkezés lehetőségét. A TV szobák, illetve közös helyiségek a szárnyak között találhatók, illetve a földszinten a porta előtti részen van. A főépület mellett található számítástechnika épület alatt található egy klubhelyiség, melyet a diákönkormányzat rendelkezésére bocsátottunk (csocsó, biliárd, kareoke, darts). A kollégium parkosított udvarral rendelkezik. A bútorzat a mai igényeknek megfelelő, állaguk jók, rongálás vagy elhasználtság nem tapasztalható. A nevelők részére az első emeleten nevelői szoba lett kialakítva. A helyiségek dekorálása a benne lakó diákok feladata. Fő szempont az otthonosság, és az állagmegőrzés. Tanulói összetétel: A kollégium az iskolában tanuló középiskolás, környezetvédő technikus és felsőfokú akkreditált agrár menedzser fiú és leány tanulók részére egyaránt biztosít ellátást. Életkor tekintetében a 14 évestől a 20 év feletti érettségi utáni szakképesítést szerző tanulóig szintén igen színes paletta. A heterogén diákösszetétel miatt sokszínűség mutatkozik a neveltségi szintben, a tanulmányi munkában megnyilvánuló motiváltságban, az érdeklődési körben egyaránt. Ehhez differenciáltan kell megválasztanunk a pedagógiai módszereket, a nevelőtanári munka kiemelt feladatait.

A kollégiumi tagság feltételei, a felvétel rendje:

A kollégiumba való felvételről a kollégium vezetőjének egyeztetésével az iskola igazgatója dönt. a) Az iskolába felvett tanuló minden esetben jelentkezhet kollégiumba felvétel ügyben. b) A gyámhatóság által kezdeményezett felvételt soron kívül teljesíteni kell, az állami gondozott gyermek felvétele, ha azt a törvényes képviselő kezdeményezi, kötelező. Ha a jelentkezők száma meghaladja az elhelyezési lehetőséget, akkor a kollégium vezetőjének egyeztetésével az iskola igazgatója dönt az alábbi szempontok szerint: 1. 2. 3. 4.

A tanuló bejárásának lehetősége Tanulmányi eredménye, magatartása Közösségi tevékenysége A szülők anyagi helyzete Térítési díjak: A kollégium a törvényben meghatározott étkezési térítési díjat állapít meg. A kiegészítő szolgáltatásokért (tanfolyamok, más, alapfeladaton kívüli képzések) a szülőkkel egyeztetve eseti díjakat kell fizetni. A kollégium szervezeti felépítése: A kollégium részben önálló nevelési-oktatási intézmény. Szakmai kérdésekben a kollégium az iskola igazgatójának tudtával és beleegyezésével önállóan dönt. A kollégium vezetési struktúrája az alábbiak szerint épül fel: Iskolaigazgató  Kollégiumvezető A kollégium élén a kollégiumvezető áll. Feladatait az iskola igazgatója határozza meg. A kollégium a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi feladatát. A nevelőtestület: A kollégium nevelőtestületét a kollégiumvezető, kollégiumi nevelőtanárok, és a pedagógiai felügyelők alkotják. Létszámuk meghatározásánál a törvényi előírásokat, valamint a kollégium munkarendjét kell figyelembe venni. A nevelők munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak szerint, a kollégiumvezető, munkaközösség-vezető irányításával végzik. Munkájukat az elkészített beosztás szerint végzik.

Alapelvek: A nevelőmunka alapelvei:  nevelőmunkánk az iskola nevelési programján alapul  az oktatási törvény és a belső szabályok által meghatározott lehetőségeket biztosít  tiszteletben tartja a gyermeki jogokat  egységes nevelőtestületi követelményeket közvetít A tanulókkal való foglalkozás szervezésének elvei:  az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása  demokratikus és humanista elvek a tanulóközösségek, valamint az egyéni tanulói igények figyelembevétele  a szülői elvárások figyelembevétele  az iskolával történő hatékony együttműködés

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma A kollégium a tanulók rézére felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá szabadidő eltöltését szolgáló a Közoktatási törvény 53§. (2) bek. b. és d. pontjában felsorolt (szakkör, tanulmányi, szakmai verseny, diáknap..) foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. Felkészítő foglakozások szervezésére, csoportonként heti 14 órát, a többi kollégiumi foglalkozásra csoportonként heti 10 órát határozunk meg. TÉMAKÖR Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság *

9. 4 3 3 2 4 3 3 22 óra

10. 3 3 3 2 4 3 4 22 óra

11. 3 4 2 2 4 3 4 22 óra

12. , 3 4 2 5 3 3 20 óra

132 5 3 5 2 3 20 óra

* A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) kötelezővé teszi a rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

Hézagelemzés és célmeghatározás: Kollégiumunk pedagógiai célja:  biztos háttér megteremtése  a felzárkóztatás, a tehetséggondozás ideális feltételeinek megteremtése  a demokratizmus tanulása, mikrotársadalmi környezetének biztosítása                

Kollégiumunk nevelési folyamatának célja: szilárd erkölcsi alapokkal rendelkező, az önálló, konstruktív életvezetésre alkalmas, önmenedzselési képességgel bíró, szociálisan érzékeny, toleráns, nyitott, kiegyensúlyozott, határozott jövőképpel, biztos értékrenddel rendelkező, önmagával és környezetével szemben igényes, innovatív, harmonikus személyiség kialakítása és fejlesztése Részcéljaink: az eredményes tanulmányi munka színvonalának megőrzése és emelése a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása az egészséges életmódra nevelés a szabadidő tartalmas eltöltésének megtanítása környezetünk védelme, ápolása nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése a társadalmi beilleszkedés elősegítése reális társadalomkép kialakítása

Korosztályokra lebontott célok: 13-14. életév:  az önellátás képességének kialakítása  helyes tanulási készségek kialakítása  beilleszkedés, megfelelő kapcsolatrendszer létrehozása        

15-16. életév: önmegismerésen alapuló önnevelés önálló egyéniség fejlesztése az egészséges életmód igényének kialakítása a káros szenvedélyekkel szembeni helyes magatartásmód 17-19. életév: önálló ismeretszerzés képességének kialakítása az önnevelésen alapuló, önmagát fejleszteni tudó személyiség kialakítása konstruktív életvezetés elsajátítása önmenedzselési képesség

Fejlesztési tervek: Pedagógiai tevékenységeink tartalma:  a tanulás, a tanulás tanítása  az önképzés  a szellemi és fizikai rekreáció  szabadidős tevékenység  sport tevékenység  kulturális tevékenység  közéleti és társadalmi tevékenység Kollégiumi foglalkozások és témakörök: A tanulás tanítása:  megfelelő motivációs rendszer kialakítása  eredményes tanulási módszertár kialakítása  a tanulási életprogram kialakítása  a tanulási ambíció fejlesztése  a gyermek sikervágyának kialakítása és fenntartásának biztosítása Szocializáció, a szociális értékrend kialakítása, fejlesztése: társadalmi értékek és normák közvetítése pozitív szociális szokások kialakítása a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása a szociális érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátíttatása  a vezetésképesség fejlesztése  a demokratikus vezetés gyakorlatának megteremtése és folyamatos működtetése  a segítő életmódra nevelés, a segítő együttműködés fejlesztése    

      

Egészséges és kulturált életmódra nevelés: az egészséges életmód iránti igény kialakítása, elfogadtatása az egészség, mint érték elfogatatása a kiegyensúlyozott életritmus kialakítása a mentális egészségre törekvés szemlélete a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése a szabadidő tartalmas eltöltése részvétel önismereti tréningeken

   

Kommunikációra nevelés: a verbális kommunikáció elemeinek gyakorlati alkalmazása a nem verbális kommunikáció értelmezése, használata konfliktuskezelési technikák elsajátítása, alkalmazása a könyvtár használatának szabályai

   

Természet és környezetvédelem: a globális és lokális szemléletmód kialakítása az épített és természeti környezet védelme és fejlesztése kertészet és növényápolás a kollégium területén védett növények környezetünkben

Hon és népismeret:  a helytörténeti, néprajzi hagyományaink ismerete  lakóhelyünk bemutatása  népi mesterségek ismerete    

Közösségi közéleti tevékenység: az önkiszolgáló tevékenység kialakítása az együttműködési technikák megismertetése és gyakoroltatása hagyományteremtés és ápolás diákönkormányzati munka

A kollégiumi foglalkozások: Szilenciumi foglalkozások:  meghatározott elvek alapján szervezett foglalkozások, amelyeknek célja a tantervi követelmények teljesítése       

Kötelező foglalkozások: tanulásmódszertan önismeret, pályaválasztás művészet és információs kultúra környezeti nevelés életmód, életvitel, háztartási ismeretek egyén és közösség magyarság, európaiság, nemzeti lét

Csoportfoglalkozások:  a csoport neveltségi szintje alapján összeállított, éves terv szerinti, heti egy alkalommal a csoportvezető által megtervezett program szerint megtartott foglalkozások     

Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások: egyéni szükségletek szerint szerveződő tanulmányi munkát segítő felzárkóztató tehetséggondozó a napi feladatok, problémák megoldására szolgáló foglalkozások

   

Választható foglalkozások: tehetséggondozó foglalkozások érdeklődési körök életmód szakkör rajz szakkör

    

Szabadidős foglalkozások: sportfoglalkozások kirándulások ismeretterjesztő előadások kollégiumi rendezvények közművelődési intézmények rendezvényei

A kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján végzett tematikus foglalkozások tervezete (mellékletben) A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere: A kollégiumi pedagógiai tevékenység értékelésének célja: 

a különböző eszközökkel, módszerekkel meggyőződjön a célok megvalósításáról ill. a cél és a valóság összevetésével újabb feladatra, cselekvésre ösztönözzön a hatékonyság, az eredményesség növelése érdekében

Az értékelés alapelvei:     

terjedjen ki a kollégiumi élet egészére (egyénekre, csoportokra is) legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, megalapozott törekedjen az objektivitásra, igazságosságra személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen az értékelés a kollégiumban elfogadott követelményrendszerre épüljön

A tanulók értékelése Az értékelés alapelvei:       

személyre szóló legyen ösztönző, fejlesztő jellegű legyen ne legyen bántó, megtorló jellegű folyamatos legyen a kollégiumi követelményrendszerre épüljön biztosított legyen a szóbeli és írásbeli értékelések egészséges aránya legyen tárgyszerű

Az értékelés formái: 1. Személyes, szóbeli értékelés:  a kollégiumi foglalkozásokon  a kollégiumi élet valamennyi színterén  az egyéni foglalkozások, interjúk kapcsán  a tanulói teljesítmények elemzésekor  a fogadóórákon  a kollégium által szervezett programok értékelésekor 2. Szöveges értékelés, írásban:  a nevelőtanár vagy a csoportvezető által szükség esetén  a félév végén, ill. év végén a csoportvezető a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről, személyiségének fejlődéséről a szülőt írásban tájékoztatja

A kollégiumi pedagógiai tevékenység mérése A tanulói személyiségfejlesztéssel összefüggő mérések: 1.  „ad hoc” mérések  visszatérő és folyamatkövető mérések Tartalma:  siker-kudarc  vérmérséklet  konfliktuskezelés  szociometria 2. 

Kollégiumhasználói igényfelmérések és folyamatkövető elégedettségi vizsgálatok

Tartalma:  Kollégium-szülő kapcsolat  A kollégium felszereltsége  A kollégiumi nevelés hatékonysága  A kollégium tanulást segítő tevékenysége  A kollégiumi kapcsolatrendszer  A kollégium szabadidős tevékenységrendszere

A szülő, a kollégista tanuló és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái Tanulói érdekérvényesítés: A kollégista tanuló problémájával közvetlenül csoportvezetőjéhez, ill. a diákönkormányzat képviselőjéhez fordulhat. A kollégium vezetője meghatározott időközönként találkozik a diákönkormányzati képviselőkkel. A kollégium vezetője hetente egy napon fogadóórát tart mindenki számára. Szülői érdekérvényesítés:    

nevelőtanári, csoportvezetői fogadóóra szülői értekezletek kollégiumvezetői fogadóóra igazgatói fogadóóra

A kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján végzett tematikus foglalkozások tervezete (6.sz. melléklet)

9. Közművelődési és múzeumpedagógiai terv Mottó: „Ápold a múltat, Őrizd a jelent, Nézz a jövőbe!” 9.1. Az intézmény közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenységének átfogó bemutatása Intézményünk Iskolánk 2007-ben a Fertőszéplaki Tájházak kezelési jogának átvételével vált közművelődési intézménnyé. Szorosan vett oktatási tevékenységünk mellett eddig is vállaltunk olyan feladatokat, melyek a közművelődés területére tartoznak. Iskolánkat névadónk, Porpáczy Aladár, a környező községek támogatásával hozta létre 1946-ban. Céljuk az volt, hogy a mezőgazdaság számára jól képzett szakembereket biztosítsanak. Mindig fontos feladatunk volt a település, a régió természeti, közösségi értékeinek, adottságainak megismertetése, a helyi tudás, a lokálpatriotizmus, a „gazdatudat” erősítése. A szakemberek képzését, átképzését különböző tanfolyamok, továbbképzések segítették (arany- és ezüstkalászos tanfolyamok). Iskolánk a mai kor kihívásainak igyekszik megfelelni és a térségben élőknek számtalan lehetőséget kínálunk, biztosítva ezzel az életen át való tanulás megvalósulását. Változatos középfokú szakképzéseink mellett akkreditált felnőttképzési intézményként és ECDL – vizsgaközpontként működünk. A Porpáczy Aladár ÁMK a Fertő-part és a Fertő-táj világörökségi terület egyetlen középiskolájaként jelentős szerepet vállal a térség értékeinek, hagyományainak megőrzésében és átadásában. 2005 óta tantárgyként tanítjuk a világörökséget, diák idegenvezetőket képezünk, fesztiválokat szervezünk. Sokrétű, határon átívelő kapcsolatainkkal a Fertő-táj valódi egységéért dolgozunk. Intézményünk tagja a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesületnek, mely a világörökségi értékek kezelője. 2007 óta működtetői vagyunk a Fertőszéplaki Tájházaknak. Az országos jelentőségű műemlék együttes új lehetőséget, egyben kihívást jelentett számunkra. Célunk egy olyan oktató múzeum létrehozása, mely a múlt tárgyainak, épületeinek bemutatása, a változatos programok, rendezvények, tanfolyamok, múzeumi foglalkozások által segíti az épített és kulturális örökség megőrzését, a népi hagyományok, mesterségek ápolását. Az intézmény átvétele után helyzetelemzést végeztünk, majd kidolgoztuk programunkat, melyet folyamatosan valósítunk meg.  A múzeum A Fertőszéplaki Tájházak a Fertő-táj világörökség és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fekszik. A legendásan szép, egységes, fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől kezdve minden népi építészetet tárgyaló összefoglaló mű illusztrációjaként ismert. Az öt egymás mellett álló ház anyagát a Fertő-parti községek adták össze. A 39. számú ház homlokzatát eredeti állapotban restaurálták. Az épület korábban gondnoki lakásként működött. Az épületben több foglalkoztató terem is berendezhető, amire a többi ház a kiállítások miatt nem ad lehetőséget. A Fertő-part hagyományait a 37. sz. ház kiállításaiból ismerhetik meg a látogatók, egyben ez az épület szolgál a látogatók fogadására is. Az első szobában lévő kiállítás megismerteti a vendégeket a Fertő-part történelmével, tárgyi emlékeivel. A ház egyik kiállítása bemutatja a textilfeldolgozás eszközeit és fázisait. A következő helységben a sás- és gyékényfeldolgozás eszközeit és termékeit ismerhetik meg.

Az utolsó teremben található kiállítás a Fertő egykori halászainak és halászatának állít emléket. 35. sz. ház (1850-1900) A ház első lakása két szoba, konyha és kamra felosztású. A szoba földes padlójú, bútorzata a vidékre jellemző, festett. Jellegzetes bútora a mennyezetes ágy, a sarokpad és a menyasszonyi láda. Különösen szép szemes kályháját a konyhából fűtötték. A konyhában a szabad kémény alatt épült a nagy szögletes sütőkemence. Főzőhelyként a kemence lapos teteje szolgálhatott. A hátsó lakás ugyancsak két szobás. Újdonságnak számít a szekrény megjelenése és a csonkolt végű mennyezetes ágy, végében az asztalággyal. A szobában található csikótűzhelyen főztek, egyben fűtöttek is. A kemencét csak kenyérsütésre használták. Az épület végében mindkét családnak külön kamrája volt, melyek a legfontosabb szerszámokat és tároló edényeket mutatják be. Az épület utolsó két helyisége sokáig raktárként szolgált. Felszabadítása után tematikus és interaktív kiállítások rendezhetők be. A széles udvar másik oldalán áll az egykori berendezett asztalosműhely, melyet egy időben pálinkafőzésre is használtak. 33. sz. ház (1890 – 1930) A 33. számú ház utcai lakásában az ágyak új rend szerint, a szoba terébe forgatva állnak, végüknél nagyméretű asztal és tonettszékek, melyek egy jobb módban élő parasztcsalád bútorai. A tűzhellyel szemben a kor divatjának megfelelő üveges konyhaszekrény. A szabadkéményt elfedték, egy tömbbe került a kemence, a takaréktűzhely, a katlan és a mászó kémény. A hátsó lakás egy szegény család szobáját mutatja, konyhája már az étkezésre is adott lehetőséget. Az épület hátsó traktusában van az istálló a jászollal. Az egykori második istállót átalakították, ma bognárműhely látható benne. Ugyancsak itt helyezték el az endrédi menyasszonyi szekeret is, melyet lakodalmakban használtak. 31. sz. ház (1950-es évek) A szoba-konyhás lakásban a stukatúrozott mennyezet, a hajópadló, a kárpitozott kombinált bútor közelít a városi divathoz. A konyha szerepét átvette a hátsó lakószoba, benne asztalisparhelt, a vizespad és a konyhabútor-garnitúra. A konyhából nyíló kamrában a szőlőművelés eszközeit is elhelyezték. Az épület végében áll a hidas, valamint a járgányszerkezet, melyet csépléshez használtak. A házak mögött álló pajták a 19-20. század földművelési eszközeit mutatják be. A pajták mögötti kertet bekerítettük, egy részén kialakítottunk egy kertet, melyben a zöldségnövények mellett a tájra jellemző gyógy-és fűszernövényeket ismerhetik meg a látogatók.

1.Bejárat, látogatók fogadása A- Tervezett múzeumi foglalkozatók 2. Helytörténeti kiállítás B- Tervezett múzeumi foglalkoztató 3. Kenderfeldolgozás, szövés C- Mosdók 4. Sás-, gyékényfeldolgozás D- Tematikus kiállítóhely 5. Halászati kiállítás E- Pajta 6. Asztalos műhely F- Pajta, múzeumi foglalkoztatók 7. Lakás 1850-1860 G- Raktár 8. Lakás 1870-1900 9. A két lakáshoz tartozó kamrák 10. Lakás 1890-1910 11. Lakás 1930 12. Istálló 13. Egykori istálló, bognárműhely 14. Lakás 1950-1960 15. Kamra 16. Pajta- mezőgazdasági eszközök a 19-20. században 17. Pajta- mezőgazdasági eszközök a 19-20. században

 A múzeum létrehozásakor az volt a cél, hogy a polgárosodó terület paraszti életformáját, annak eszközeit megőrizzék, bemutassák, megismertessék az erre a vidékre jellemző hagyományos foglalkozásokat a látogatókkal. E célt megtartva, de kiegészítve, ma arra törekszünk, hogy az egykor holt múzeumot megtöltsük élettel. Kihasználva a kiállítások adta lehetőségeket, de a mai ember elvárásait figyelembe véve a térség közművelődésének egyik központjává kívánunk válni. A táj világörökségi címe ugyancsak kötelez bennünket. A jelentős számú turista a fertődi Esterházy-kastélyban megismerkedhet a 17-18. század főúri életével, melyet ma komolyzenei programok egészítenek ki. A kastély parkjának szomszédságában lévő Pál-majori gyakorlóterületünkön az egykori cselédség életét bemutató kiállító helyet kívánunk létrehozni, ahol bemutatjuk az egykori zöldségeskertet, a hercegi majorság tevékenységét. Ezt jól kiegészíti a Fertőszéplaki Tájházak kiállítása, ahol a 18-19. század kisparaszti életformáját ismerhetik meg a látogatók.  A múzeum kiállításai jó lehetőséget teremtenek a hagyományos foglalkozások megismeréséhez, amit azután a kézműves foglalkozások keretében vagy a világörökségi napon, esetleg tematikus foglakozás keretében ki is próbálhatnak az érdeklődők. A berendezett öt lakás jó alapul szolgál a különböző múzeumi órák megtartásához. A diákok megismerik a szoba elrendezésének, bútorainak változását. A szobában elhelyezett játékok felidézik az elmúlt századok gyermekeinek életét, helyét a családban, majd ezt követően mindenki kipróbálhatja a játékok készítését, átélheti a játék örömét is. Még szemléletesebb a tüzelőberendezések és a konyha változása a lakásokban. Valamennyi házban fellelhető volt a füstös konyha, de ezt a változásoknak megfelelően különböző módon átalakították. A látogatók múzeumi séta keretében felismerik a változás lényegét, emellett megismerik a konyhai edényeket, s gyakorlatban is kipróbálhatják néhány népi étel elkészítését vagy a kenyérsütést. A pajtákban elhelyezett mezőgazdasági eszközök megismertetik a látogatókkal a különböző munkákat, múzeumi órákon pedig kipróbálhatják a cséplést, őrlést vagy a morzsolást. A foglalkozások jobb átéléséhez korhű ruhába öltöztetjük a diákokat. A múzeum társadalmi környezete. A múzeum szolgáltatásait széleskörű hazai és külföldi látogató veszi igénybe. Legnagyobb arányban általános és középiskolai osztályok keresnek fel bennünket az ország minden részéből. A környékbeli oktatási intézmények diákjai visszatérő látogatók, részt vesznek a múzeumi órákon és a rendezvényeinken is. A pedagógusok továbbképzéseken, tanfolyamainkon vesznek részt. A világörökség cím ugyancsak sok látogatót vonz a térségbe, különösen előnyös, hogy a Fertő tavat megkerülő kerékpárút a múzeum előtt halad. Jó kapcsolatokat ápolunk környezetünk kultúrcsoportjaival, rendszeres fellépési lehetőséget biztosítunk számukra, s ezek a rendezvények a néptánc, a népi kultúra kedvelőit vonzzák a múzeumba. A jeles napi rendezvényeken a környező településekről érkező családok vesznek részt legnagyobb számban, de egyre több a térségben tartózkodó hazai és külföldi turista, fürdővendég, kiránduló nyugdíjas csoport is. Intézményünket nemcsak a környezetünkben lévő (Kapuvár-Sopron) óvodák és iskolák, hanem kulturális egyesületek, világörökség egyesület, civil szervezetek, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a világörökségi települések is támogatják.

A múzeum környezetében lévő, meghatározó oktatási intézmények. Legszorosabb kapcsolatot a világörökségi településekkel ápolunk. E tíz település (Fertőrákos, Sopron, Fertőboz, Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd, Sarród) óvodásai, általános és középiskolás csoportjai rendszeres látogatóink közé tartoznak. Tágabb környezetünkből Fertőszentmiklós és Kapuvár térségének iskolás tanulóira is számíthatunk, különösen múzeumi óráinkon. Iskolánk fontos feladatának tartja a világörökségi értékek megőrzését, megismertetését. A környékbeli általános iskolákkal azon dolgozunk, hogy a világörökség modul minden iskolában váljon a helyi tanterv részévé. Ehhez módszertani tanácsokkal, kidolgozott tematikával, múzeumpedagógiai füzetekkel, tankönyvvel járulunk hozzá. Múzeumpedagógiai kínálatunkat az általános iskolák hon- és népismeret tantárgy tematikájának figyelembe vételével állítottuk össze. A jövőben ennek az együttműködésnek a megerősödése várható. Az általános iskolák ugyanis nem tudnak autentikus környezetet és megfelelő szakembereket biztosítani az ilyen jellegű programok lebonyolításához. Az intézmény közművelődési tevékenysége Jeles napi rendezvényeink Rendezvényeink kialakításakor figyelembe vettük a helyi hagyományokat és a térség sajátosságait is. A turisztikai szezon a világörökségi nappal kezdődik és a tökfesztivállal fejeződik be a Fertő-parton, de az év kevésbé mozgalmas időszakában is több rendezvényt kínálunk az érdeklődőknek. Rendezvényeink népszerűek, látogatottságuk jó, de növelhető. Mátyás nap – mesemondó verseny, rajz pályázat Mátyás koráról, reneszánsz ételek, fűszerek bemutatása, erős ember verseny kicsiknek és nagyoknak, kódexkészítés Húsvéti készülődés – kalácssütés kemencében, tojásfestés, népdalok éneklés, métázás a kertben, húsvéti díszek készítése Pünkösdölés – pünkösdi király választása, pünkösdölő lányok, májusfa állítása, pünkösdi rózsából virágdísz készítése Ribizli fesztivál – helyi fajták bemutatása, ribizliből készült termékek kóstolója, lekvárfőzés naptűzhelyen, népzene, néptánc Péter-Pál napi aratóünnep – cséplés, őrlés, kenyérsütés, néptánc Tökfesztivál –általános iskolások, óvodások jelmezes felvonulása, települések főző versenye, tökfaragás, táncbemutató, töklámpás felvonulás Világörökségi nap - a világörökségi napot a világörökség oklevél átvételének emlékére rendezik meg minden év májusában a Fertő-táj magyar és osztrák oldalán, valamennyi település részvételével. A Fertőszéplaki Tájházakban ezen a napon sok programmal várjuk a világörökségi nap résztvevőit. Kézműves programokon, gyógy- és fűszernövények megismerésén, kóstolásán, hagyományos ételek kóstolásán és népi játékok készítésén, kipróbálásán vehetnek részt az érdeklődők. Nyílt napok A múzeumok a hatékony oktatási-nevelési folyamathoz a legfontosabbat, hiteles tárgyakat nyújtanak, melyek egyedi élményben részesítik a tanulókat. A Múzeumok Mindenkinek Program (MMP) célja, hogy a diákok rendszeresen látogassák a múzeumokat. Nyílt napok szervezésével a pedagógusok felkészítéséért is sokat tehetünk. Ezeken a napokon tudjuk bemutatni valamennyi kínálatunkat, mellyel az oktatást segítjük. Bemutató foglalkozásokon a pedagógusok kipróbálhatják a különböző feladatokat, megoldhatják a feladatlapokat. A jól kialakított kapcsolat a pedagógusokkal hozzájárulhat a látogatószám növekedéséhez is.

Iskolai tanfolyamok, továbbképzések Tanfolyamainkon és akkreditált pedagógus továbbképzéseken többféle lehetőséget kínálunk. - ECDL – tanfolyamok - Szakmai napok Szakmai napon olyan tematikus napok szervezését értjük, melyen minden résztvevő hozzájuthat érdeklődésének megfelelő szakmai információhoz. Szakmai napokat tervezünk pl. a gyümölcsfák és díszfák metszése, a korszerű talajművelés, tápanyag-gazdálkodás vagy a környezetkímélő növényvédelem témakörben. Energiaparkunkban szervezett bemutatókon népszerűsítjük a megújuló energiák használatát. Világörökségi utak szervezésével megismertetjük a Fertő-táj világörökség értékeit a helyiekkel és a turistákkal egyaránt. Rendhagyó környezetvédelmi foglalkozásokon megismerhetik az érdeklődők környezetük (víz, talaj, levegő) állapotát. A képzések, tanfolyamok lebonyolításához megfelelő infrastruktúrával, képzett szakemberekkel rendelkezünk. Arra törekszünk, hogy képzéseinkbe bevonjuk a környezetünkben élő szakembereket, s velük szorosan együttműködve kihasználjuk a térségben lévő szellemi kapacitásokat mindannyiunk javára. Ezen alkalmak hozzájárulhatnak a helyi társadalom fejlődéséhez, a civil közösségek megerősödéséhez is. Rendhagyó órák, konferenciák, továbbképzések Iskolánk akkreditált felnőttképzési intézményként több tanfolyamot is kínál az érdeklődőknek, melyek a pedagógus továbbképzések rendszerébe is beilleszthetők. Az alábbi négy tanfolyam lebonyolításához is kiváló lehetőséget nyújtanak a házak, a kert, különösen a gondnoki lakás, ahol a főzéssel járó tanegységek jól megvalósíthatók. - Biogazdálkodás Egészséges élelmiszerek vegyszerek és génmanipuláció nélkül. Tájfajták, termesztési eljárások megismerése. - Gyógy- és fűszernövények termesztése, felhasználása Fűben, fában orvosság - A tájegység gyógynövényeinek bemutatása, feldolgozása, gyógytermékek készítése. - Makrobiotikus táplálkozás „Amit eszel, azzá leszel” – Helyben termelt élelmiszerek betegségek megelőzése, visszafordítása, korszerű főzési technikák megismerése. - Természetgyógyászat Stresszoldás, önismereti, öngyógyító mechanizmusok, technikák. Közművelődési tevékenységünk kialakításakor figyelembe vettük a helyi adottságokat, a térség múltját, jelenkori problémáit. Az itt élők egyre jobban érdeklődnek a világörökségi értékek iránt, kezd kialakulni világörökség tudatuk. Mind többen felismerik a címben rejlő lehetőségeket. A szállásadók szeretnék megismerni a látnivalókat, programokat, a színvonalasabb szolgáltatás érdekében. A lakosság egészségi állapota egyre romlik, mind többen szeretnénk egészségesen élni, megismerni az alternatív gyógymódokat is. Fertőd és környéke mindig élen járt a mezőgazdasági kutatásokban. Szeretnénk az évtizedek alatt összegyűlt tudást, ismeretet mind több embernek átadni a helyi szakemberek segítségével. Egyre népszerűbbek a gyógynövényekkel, az egészséges élelmiszerekkel, azok előállításával foglalkozó konferenciáink, gyakorlati bemutatóink.

9.2.A múzeum múzeumpedagógiai tevékenysége Múzeumi órák keretében lehetőséget biztosítunk egy-egy téma alapos megismerésére. A foglakozás során a tanulók megismerik a témához kapcsolódó tárgyakat, történeteket. Kisebb kutatási feladatokat is kapnak, majd feladatlap segítségével rögzíthetik ismereteiket. A foglakozásokat pedagógus vezeti, melybe bevonjuk a csoportot kísérő tanárokat is. Egy-egy foglakozás időtartama kb. 120 perc, mely igény szerint változtatható. A tájházak jó lehetőséget adnak arra is, hogy minden korosztállyal tematikus foglalkozások keretében ismertessük meg a paraszti életet. Ezekkel a foglalkozásokkal megerősíthetjük a hon- és népismeret tantárgy keretében tanultakat is. Múzeumi óráink: - Népi építészet, szobabelső a 19-20. században - Népi ételek, a konyha változása a 19-20. században - Mezőgazdasági eszközök a 19-20. században - Mindennapi kenyerünk Hagyományos foglalkozások A foglalkozás keretében szakemberek és egy foglalkoztató füzet segítségével készíthetők el a termékek, melyek elvihetők. Foglalkozásaink: - Nád, sás, gyékény - Fazekasság - Nemezelés - Szövés - Csuhétárgyak készítése - Fafaragás Tematikus foglalkozások Tematikus kiállításainkhoz kötődő foglalkozások keretében alapos körüljárására nyílik lehetőség minden korosztály számára. A kiállításokat a témához kapcsolódó interaktív foglalkozások is kiegészítik. Nyári táborok Egyre nagyobb igény jelentkezik a nyári szabadidő értelmes eltöltésére. A szülők szívesen küldik gyermekeiket olyan napközis táborba, ahol a biztonság mellett képességeik fejlődnek, ismereteik gyarapodnak. A táborozók étkezését iskolai konyhánk biztosíthatja. Múzeumpedagógiai munkánk megtervezésekor alkalmazkodtunk az iskolák igényéhez és figyelembe vettük adottságainkat. A foglalkozásokat eltérő pedagógiai módszereket alkalmazva minden korosztály számára érdekessé tudjuk tenni. Térségünk általános iskoláival és óvodáival együttműködési megállapodást kötünk, mely hosszú távra biztosítja a diákcsoportokat, és szabályozza az együttműködés formáit.

9.3. A közművelődési és múzeumpedagógiai tervünk célja, hogy felmérjük és kiértékeljük lehetőségeinket, megfogalmazzuk terveinket. A terv tartalmazza a hosszú távú fejlesztéseket, a tervezett programokat, az intézményekkel való együttműködés formáit. A megvalósítás anyagi nehézségek miatt csak szakaszosan, több lépcsőben lehetséges. Rendelkeznünk kell egy átfogó koncepcióval ahhoz, hogy fokozatosan előre haladva megvalósuljanak elképzeléseink. 9.4. Közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenység terve 9.4.1. A közművelődési tevékenységi terv általános célkitűzései Rövid és hosszú távú terveinkben egy „látogatóbarát” múzeum kialakítása szerepel, mely a térség oktató és kulturális központjává válik. Fő tevékenységünk között szerepel az iskolás korosztály nevelése, képzése; az életen át való tanulás lehetőségének megteremtése; a világörökségi értékek megőrzése és megismertetése. Ennek érdekében: - Nyitva tartásunkkal igyekszünk alkalmazkodni az igényekhez, azt rugalmasan változtatjuk. A falumúzeum nagyobb ünnepek esetén hétfőn is nyitva tart. Áprilistól október közepéig hétfő kivételével fogadjuk a látogatókat. Ettől eltérő időszakban is van lehetőség a látogatásra előzetes bejelentkezés alapján. - A tárlatvezetést képzett pedagógusok végzik, akiknek a munkáját diák idegenvezetők segítik magyar és német nyelven. Angol nyelvű tájékoztatóval is szolgálhatunk. A jövőben tervezzük audió-guide eszköz beszerzését, mely több nyelven is biztosítaná a szakszerű tárlatvezetést. Tervezzük érintőképernyős informatikai eszköz beszerzését is, mely segítene a falumúzeum alapos megismerésében, foglalkozások tartásában. - A látogatók a fogadó helyiségben kiadványokat, képeslapokat, helyi termékeket, diákjaink által készített ajándéktárgyakat, gyógy- és fűszernövényeket vásárolhatnak. Az ajándéktárgyak körét a jövőben bővíteni kívánjuk. - A látogatók visszatérése érdekében szükség van időnként megújuló, egy-egy témát feldolgozó, interaktív kiállításra is. Tervezzük pl. a mosás történetének bemutatását vagy iskolatörténeti kiállítást. - Tervezzük egy akadálymentesített mosdó kialakítását, hozott élelmiszerek elfogyasztását lehetővé tevő pihenőhely kialakítását a kertben és a pajtában. - A jelentős kerékpáros turista miatt célszerű lenne egy kerékpár szerviz létrehozása. 9.4.2. A közművelődési és múzeumpedagógiai programok indokoltsága Közművelődési programunk kialakításakor több évtizedes pedagógiai tapasztalatunkra, az iskolákkal kialakított együttműködésre, valamint a látogatók, turisztikai információs irodák, a termálfürdő vendégei és a szállásadók körében végzett felmérésre alapoztunk. 9.4.3. A múzeum közművelődési tevékenységének fejlesztése Tervezett fejlesztések: - új foglalkoztató helyiségek kialakítása, modern oktatástechnikai eszközökkel való felszerelése - akadálymentesített vizes blokk építése - új pihenőhelyek, játszóhely kialakítása - csomagmegőrző, ruhatár kialakítása - a kiállító helyiségek akadálymentesítése lehetőség szerint. - információs táblák elhelyezése - kerékpártároló kialakítása - kerékpár szerviz működtetése.

Programkínálat bővítése: - tematikus kiállítások létrehozása, interaktív programokkal kiegészítve - exkluzív programokat kínáló csomag összeállítása (családi ünnepek, falusi lakodalom, hagyományos disznóölés) - tanfolyamok, továbbképzések. Kiadványok: - múzeumpedagógiai füzetcsomag kiadása - a múzeumlátogatást segítő kiadvány készítése. 9.4.4. Együttműködéseink Térségünk tudományos, kulturális és oktatási intézményeivel jó kapcsolatokat ápolunk. Környezetvédelmi munkánkban együttműködünk a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal. Szakmai munkánkat a Fertődi Gyümölcstermesztési és Kutató Kht. szakmai támogatásával végezzük. Múzeumpedagógiai munkánkat az iskolákkal együtt tervezzük. A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület tagjaként együtt munkálkodunk a világörökségi településekkel, közösen szervezzük a világörökségi napot, a tökfesztiválon valamennyi település képviselteti magát. Jó kapcsolatot ápolunk az Esterházy-kastélyban működő turisztikai információs irodával, diákjaink bekapcsolódnak munkájukba. Részt veszünk a térség kulturális programjainak összehangolásában, közös kiadvány szerkesztésében. A Magyarországi Tájházak Szövetségének tagjaként együttműködünk a térség tájházaival, közös pályázatokon veszünk részt, összehangoljuk programjainkat, egymást kiegészítő rendezvényeket szervezünk. Együttműködésre törekszünk az Esterházy-kastély működtetőivel (Műemlékek Állami Gondnoksága), közös pályázatok készítésén, rendezvényeink összehangolásán dolgozunk. Támogatói vagyunk Fertőd kulturális és sport rendezvényeinek. 9.4.5. Kiadványaink A tájházakról új tájékoztató füzetet adtunk ki, mely a település és a kiállítások bemutatásán túl megismerteti a látogatókat rendezvényeinkkel is. Rendezvényeinkről és múzeumpedagógiai foglalkozásainkról szórólapot is készítettünk. Szükség lenne egy olyan tájékoztató füzet elkészítésére, mely térkép és útmutató segítségével lehetővé tenné, hogy a látogatók vezetés nélkül is végignézhessék a kiállításokat. Tervezzük múzeumpedagógiai füzetek kiadását, mely a foglakozások vezetését is könnyítené. Multimédiás eszközök beszerzésével nemcsak a foglalkozások színvonalas megtartását tesszük lehetővé, de a tanfolyami oktatás is korszerűbbé válik. Mindezekhez digitális tananyaggal már rendelkezünk. Ezek az eszközök segíthetik a múzeum alaposabb megismerését, valamely téma iránt érdeklődők speciális kiszolgálását, a kutatómunkát. 9.4.6. Közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenységünkhöz kapcsolódó szolgáltatások A látogatók jobb kiszolgálását az egyik pajtában kialakított pihenőhely segíti, ahol italt, élelmiszert vásárolhatnak a látogatók, a magukkal hozott élelmiszert elfogyaszthatják. Ebben a helyiségben kívánunk csomagmegőrzési lehetőséget, ruhatárat is biztosítani. A kertben növényekből, különleges játszóhely kialakítását tervezzük. Rendezvényeink szervezéséhez szükségünk van egy parkoló kiépítésére is. Mozgáskorlátozottak számára új mosdókat kívánunk építeni. A műemlék házak akadálymentesítésére korlátozottak a lehetőségeink, de néhány farámpa időszakos elhelyezése sok helyiség megtekintését lehetővé teszi. Múzeumi boltunk választéka egyre bővül. Megvásárolhatók kiadványaink, képeslapok, helyi termékek, diákjaink által készített ajándéktárgyak, gyógy- és fűszernövények. Arra törekszünk, hogy a helyi termékek, ajándéktárgyak, kézműves termékek választéka bővüljön.

9.5. Kommunikáció és reklám Megújult honlapunk megfelelő információt nyújt szolgáltatásainkról. A falumúzeum saját e-mail címmel és honlappal rendelkezik (www.fertoszeplakitajhazak.hu, e-mail: [email protected].) A honlapon naprakész információkkal szolgálunk az érdeklődőknek, s bejelentkezésre is van lehetőség. Tanfolyamainkat, képzéseinket konferencia keretében mutatjuk be. Kiadványaikat eljuttatjuk együttműködő partnereinkhez. Szórólapjainkat, rendezvényeink felhívásait megtalálják a turisztikai információs irodákban, a szállásadóknál, termálfürdőben. Részt veszünk a Magyarországi Tájházak Szövetségének rendezvényein, a Múzeumok majálisa rendezvényen. A múzeumi nyílt napon megismerhetik tevékenységünket, programjainkat. A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesülettel közösen rendezvény naptárat készítünk, mely az éves kínálatot tartalmazza. A helyi média (Kisalföld újság, regionális honlapok, körzeti televízió) rendszeresen beszámol rendezvényeinkről. Tervezzük a múzeum megtalálását segítő egységes információs táblák elhelyezését. A közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenység megvalósításának, működésének feltételei, fejlesztése Nagyobb rendezvényeknél szabadban elhelyezhető bútorokkal rendelkezünk. A látogatók fogadását szolgáló helyiségek, terek bővítését tervezzük (kerti bútorok, padok). Oktató és foglalkoztató helyiségek, játszóudvar kialakítása ugyancsak szerepel terveinkben. A foglalkoztató helyiségeket alkalmassá kívánjuk tenni múzeumpedagógiai programok tanfolyamok tartására, ehhez kemence, tűzhely és vizes blokk kialakítása is szükséges. Az új funkciót kapott helyiségek megfelelő bútorral, felszereléssel való ellátása elengedhetetlen. 9.6.

9.7. Személyi ellátottság, szakemberigény Közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenységünk nem önálló szervezeti keretek között zajlik. Az e tevékenységeket végzők egy munkacsoportot alkotnak. A csoport összetétele szükség szerint változik, a szakmaiság és a feladatok figyelembe vételével. Indokolt esetben külső munkatárs bevonására is szükség lehet, együttműködési megállapodás keretében. (néprajzos, táncoktató, restaurátor) Az állandó munkatársak az intézmény tantestületének tagjai, akik képzettségük és szükség szerint vesznek részt a munkacsoportban. Múzeumi tevékenységünk szakmai felügyeletét a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága látja el. A múzeumpedagógiai munkában résztvevő pedagógusok részére felkészítő foglalkozásokat tervezünk, melynek keretében megismerhetik programkínálatunkat, részletesen megismerik az egyes foglakozások menetét, így hatékonyabban segíthetik a foglalkozások vezetését. 9.8. Megvalósítási/megvalósíthatósági mutatók Terveink megvalósulását a források megléte határozza meg. A kitűzött múzempedagógiai programcsomag terve, az ehhez készülő füzetek 2009 – ben megvalósulnak, illetve azok a programok is kísérleti jelleggel, amelyek a szabadban is lebonyolíthatóak (jelen program keretében teremtődnek meg az időjárás- független foglalkoztató helyiségek). Az egész évben rendelkezésre álló, választható múzeumpedagógiai szolgáltatások 2010. II. negyedévétől vehetők igénybe.

A cél elérésének mennyiségi mutatója. A látogatószám növelése feltétlenül szükséges. Az eddigi 15 ezres látogatószám 22 ezerre történő emelkedését tervezzük. A programba bevont, visszatérő intézmények száma: 12 általános iskola 2 középiskola 10 óvoda 3 egyéb oktatási intézmény (Doborjáni Ferenc Nevelési - Oktatási Központ - óvoda, általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, különleges gyermekotthon; Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola; József Attila Gyermekvédelmi Központ) Külföldi partnerünk, az osztrák frauenkircheni HAK Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopron A térség jelentős célpontja az iskolai kirándulásoknak. Ebből a célcsoportból is mintegy 2000 fő részvételére számítunk. A kerékpáros turizmus megállítása jelentős látogatószám növekedést eredményezhet (ezt a kiállítások élővé tétele segíti elő). A várható látogató mintegy 8 000 fő. Rendezvények látogatói: gyermek és felnőtt korosztály együtt 4 000 Fő Múzeumpedagógiai programokon résztvevők (4-18 évesig) 4 000 Fő Képzéseken résztvevők: (18 év feletti) 500 fő Egyéb látogatók: 3 500 fő 9.9.Elégedettség mérése, statisztikai adatgyűjtés, értékelés, visszacsatolás. A látogatók körében kérdőíves felméréseket végzünk. Ezen belül vizsgáljuk az elégedettséget, honnan érkezett, milyen módon értesült múzeumunkról, mennyire elégedett a szolgáltatásainkkal a látogató, illetve milyen rendezvényekre tartana igényt. Együttműködő partnereink körében hasonló felmérések elvégzése segíti a tervezési munkánkat. 9.10.Milyen anyagi, erkölcsi, társadalmi hasznot vár a tervezett tevékenységektől? Múzeumi szolgáltatásaink bővülése, a látogatószám és a bevételeink növekedését eredményezik, melyek egy idő után jövedelmezővé teszik működésünket. Anyagiakban nem fejezhető ki az a haszon, mely a diákok fejlesztésében, szemléletük formálásában jelentkezik. Nem elhanyagolható az a szerep sem, melyet az intézmény a térség fejlesztéséért, kulturális értékeinek megőrzéséért és az idegenforgalomért tesz. Tanfolyamaink, továbbképzéseink hozzájárulnak az itt élők egészségének megőrzéséhez, szakmai megújulásához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Szerteágazó tevékenységünk révén lehetőségünk van a foglalkoztatás bővítésére, munkahelyek megtartására, létrehozására is. Valljuk: „ A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)

10. Záródokumentumok 10.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala a jóváhagyott pedagógiaiművelődési programhoz való hozzáférés lehetőségei Az átdolgozott pedagógiai – művelődési program a tantestület közös munkája A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható. Nyomtatott formában egy példánya a titkárságon, egy példánya a könyvtárban hozzáférhető. A Diákönkormányzat tagjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani. 10.2.A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (mellékletben)

1. sz. melléklet

Alapító Okirat Megtárgyalja: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság

Iktatószám: 01/288-20/2009.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnökének előterjesztése a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja alapító okiratának módosítása tárgyában A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja jelenleg érvényes alapító okiratát a megyei közgyűlés a 83/2009.(IV.24.) KH-val fogadta el. A fertődi és a csermajori középfokú közoktatási intézményeink összeolvadása óta szerzett tapasztalatok alapján az intézmény vezetője az alapító okirat módosítását kezdeményezte. A megyei közgyűlés alelnökéhez benyújtott kérelem szerint az alapító okiratban a kisegítő, nem nyereségszerzés céljából végzendő egyéb tevékenységek kiegészítése és pontosítása szükséges az intézményi hatékonyság növelése és a meglévő, kihasználatlan kapacitások mobilizálása érdekében az állattenyésztés újraindítása és az élelmiszergyártás kiszélesítése révén. Ezek az új feladatok főleg Csermajorban, kisebb részben Fertődön meglévő tárgyi feltételek, eszközök és ingatlanok használatára épülnek. Az új tevékenységek bevezetése elsősorban pályázati támogatásokból valósulhat meg, az a fenntartó számára jelentős költségvetési többletigényt a következő évben nem jelent, sőt az azokból származó bevételek az önkormányzati vagyon karbantartását és gyarapítását, valamint a közoktatás színvonalának emelését szolgálhatják, s ezzel a következő években önkormányzati támogatást válthatnak ki. A változások várhatóan kettős célt szolgának: a tanulók gyakorlati tapasztalatainak, szakmai ismereteinek növelése mellett a hosszú évek óta megoldatlan önkormányzati vagyon hasznosítása is megtörténik. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alapító okiratot egységes szerkezetben hagyja jóvá. (Az alapító okirat új elemeit dőlt betűvel szedve tartalmazza az előterjesztés.) HATÁROZATI JAVASLAT Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja alapító okiratát egységes szerkezetben az alábbiak szerint hagyja jóvá: 1. Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdése, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. § (1), továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. § (5) bekezdése alapján az alábbi, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT A létrehozásról rendelkező közgyűlési határozat száma: 15/2009. (III.6.) KH Az intézmény törzsszáma: Az intézmény OM azonosítója: 201323 Az intézmény neve: Székhelye:

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2.

Tagintézmények megnevezése: 1.) Porpáczy Aladár Kertészeti, Környezetvédelmi és Közgazdasági-Ügyviteli Középiskola, a GyőrMoson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Tagintézménye. Rövid neve: Porpáczy Aladár Középiskola, a Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Tagintézménye. A tagintézmény címe: 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2. 2.) Ujhelyi Imre Élelmiszer-ipari Középiskola, a GyőrMoson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Tagintézménye. Rövid neve: Ujhelyi Imre Középiskola, a Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Tagintézménye. A tagintézmény címe: 9371 Csermajor, up. Vitnyéd 3.) Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Kollégiuma A tagintézmény címe: 9435 Sarród, Kossuth u. 58. 4.) Fertőszéplaki Tájházak A tagintézmény címe: 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos u. 31-39. Az intézmény telephelye:

Fiúkollégium 9431 Fertőd, Fő út 3. Kollégium 9371 Csermajor, up. Vitnyéd

Gyakorlati oktatás helyszínei:

9431 Fertőd, Pálmajor: gyakorlókert 9431 Fertőd, Ipartelep: Gépműhely 9435 Sarród, Kossuth u.: bemutató gyümölcsös ültetvény és szőlő 9435 Sarród, Nyárliget: szántóföldi zöldségtermesztés 9442 Fertőendréd-hegy: szőlőültetvény

Porpáczy Aladár Általános Művelődési Központ Kollégiuma 9435 Sarród, Kossuth u. 58. Fertőszéplaki Tájházak 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos u. 31-39. Tanüzem: 9371 Csermajor, up. Vitnyéd. Alapításának éve: 2009. Alapító szerv: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése, 9021 Győr, Árpád u. 32. Fenntartó szerv: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése, 9021 Győr, Árpád u. 32. Irányító szerv: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése, 9021 Győr, Árpád u. 32. Az intézmény közvetlen jogelődjei: Porpáczy Aladár Általános Művelődési Központ Címe: 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2. Ujhelyi Imre Élelmiszer-ipari Közép- és Felsőfokú Szakképző Iskola és Kollégium Címe: 9371 Csermajor, up. Vitnyéd Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató. A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó. A jogszabályban meghatározott közfeladat: középiskolai és szakiskolai ellátás, kollégiumi ellátás, felnőttoktatás. A működés alapját képező jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény. A közoktatási intézmény típusa:

A 1993. évi LXXIX. tv.33. § (1) bekezdés c) pont szerint többcélú közoktatási intézmény, ezen belül gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, kollégium és közérdekű muzeális kiállítóhely. (1993. évi LXXIX. tv. 20. § (1) c/, d/ és g/ pontja, 33. § (1) bekezdés c) pont)) Az intézmény működési területe: országos beiskolázás A vezető kinevezési rendje: Az 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) és 10. § b) pontja, az 1992. évi XXXIII. tv. 23.§ és a 138/1992. (X.8.) Korm.r. 5. § alapján pályázat útján, közgyűlési határozat alapján. Foglalkoztatottak alkalmazása: A foglalkoztatottak jogviszonya közalkalmazott, akikre a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, illetőleg az ennek végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya munkavállaló, akikre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó.

Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) alkalmazandó. A költségvetési szerv dolgozói felett a munkáltatói jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja. Az intézmény tevékenységi köre: A.) Alaptevékenység a közoktatási szakterületen: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 27., 28., 29., 32.§-ában meghatározott gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi, a 78. § (1) bek. szerinti felnőttoktatás ellátása. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 15.§-ában meghatározott iskolai rendszerű szakmai elméleti és gyakorlati képzés. Az oktatás munkarendjének megnevezése: nappali, esti és levelező tagozat. A közintézmény szakmai szempontból meghatározó alaptevékenysége: 853200

Szakmai középfokú oktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás

A közoktatási intézmény tevékenysége 2009-ben: Szakágazat száma: 853200 Szakmai középfokú oktatás 011011 012018 014012 014034 221115 221214 551315 551337 551425 552323 552334 552411 602417 701015 729017 731036 751922 802166 802177 802199 802214 802241 803416 804028 805113 805915 921826 923215

Növénytermesztés és kertészet Állattenyésztés Növénytermesztési, kertészeti szolgáltatás Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás Könyv és zenemű kiadás Lapkiadás Diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás Felsőoktatásban tanulók kollégiumi ellátása Egyéb szálláshely szolgáltatás Iskolai intézményi közétkeztetés Kollégiumi intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Menetrendszerű közúti helyi személyszállítás Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Egyéb számítástechnikai tevékenység Agrártudományi kutatás és kísérleti fejlesztés Önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások elszámolásai Gimnáziumi felnőtt oktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés oktatás Szakközépiskolai felnőtt oktatás Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Oktatási célok és egyéb feladatok Közösségi színterek tevékenysége Múzeumi tevékenység

924036

Diáksport

A/1.) Alaptevékenység 853100 Általános középfokú oktatás Gimnáziumi felnőttoktatás Nappali, esti és levelező tagozat. 853200

Szakmai középfokú oktatás Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés

854100

Felső szintű, nem felsőfokú oktatás OKJ 55 621 01 Agrármenedzser-asszisztens OKJ 55 621 02 Agrártechnológus

855900

Máshova nem sorolt egyéb oktatás: felnőtt és egyéb oktatás

559000

Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Egyéb szálláshely szolgáltatás Kollégiumi, externátusi nevelés

Az intézmény alaptevékenysége a közoktatási szakterületen: 853200 Szakmai középfokú oktatás OKJ 54 624 04 Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus OKJ 54 621 04 Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus OKJ 52 344 02 Magyar-osztrák vállalkozó ügyintéző OKJ 54 347 01 Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző és elágazásai OKJ 54 347 01 0010 54 01 Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző OKJ 54 347 01 0010 54 02 IT helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintéző OKJ 54 347 01 0010 54 03 Távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintéző OKJ 54 347 01 0010 54 04 Üzleti kommunikációs szakügyintéző OKJ 54 850 01 Környezetvédelmi technikus OKJ 54 851 01 Települési környezetvédelmi technikus OKJ 54 622 01 Parképítő és fenntartó technikus OKJ 55 812 01 Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser OKJ 33 215 02 Virágkötő, -berendező, virágkereskedő és rész-szakképesítései Élelmiszer-ipari technikus Marketing- és reklámügyintéző Falusi vendéglátó Tejtermékgyártó Sajtkészítő Számítástechnikai szoftverüzemeltető

OKJ OKJ OKJ OKJ OKJ OKJ

54 541 01 52 542 01 31 812 01 33 541 07 33 541 07 54 481 03

855900

Máshova nem sorolt egyéb oktatás: felnőtt és egyéb oktatás

Szakközépiskolai felnőttképzés: OKJ 54 347 01 Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző és elágazásai OKJ 54 347 01 0010 54 01 Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző OKJ 54 347 01 0010 54 02 IT helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintéző OKJ 54 347 01 0010 54 03 Távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintéző

OKJ OKJ OKJ OKJ OKJ OKJ OKJ OKJ OKJ

54 347 01 0010 54 04 Üzleti kommunikációs szakügyintéző 54 624 04 Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus 54 621 04 Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus 54 850 01 Környezetvédelmi technikus 54 851 01 Települési környezetvédelmi technikus 54 622 01 Parképítő és fenntartó technikus 55 621 01 Agrármenedzser asszisztens 55 812 01 Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser 33 215 02 Virágkötő, -berendező, virágkereskedő és rész-szakképesítései

OKJ OKJ

54 541 01 52 542 01

Élelmiszer-ipari technikus Marketing- és reklámügyintéző

OKJ OKJ

31 812 01 33 541 07

Falusi vendéglátó Tejtermékgyártó

Felsőfokú szakképzés Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés (Gyöngyös, Károly Róbert Főiskolával közösen)

Agrármenedzser-asszisztens és elágazásai, nappali és levelező munkarend OKJ 55 621 02 Agrártechnológus és elágazásai, nappali és levelező munkarend Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés (a szegedi József Attila Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karával közösen) OKJ

55 621 01

OKJ OKJ

55 621 01 55 621 01

élelmiszer-ipari menedzser élelmiszer-ipari menedzser

A/2.) Az intézmény alaptevékenysége kulturális területen 910200 Múzeumi tevékenység 910300 Történelmi hely, építmény és egyéb látványosság működtetése A tájegység néprajzi muzeális értékeinek bemutatása Közösségi színterek tevékenysége. /Helyismereti, kulturális, művészeti rendezvények szervezése./ Kulturális területhez kapcsolódó, nem nyereségszerzés céljából végzendő egyéb tevékenységek szervezése 932900 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység A szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenységek (cd, dvd lemez készítése, lejátszása, alkotó és előadói művészet, művészeti kiegészítő tevékenység, vásári szórakoztatás, máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme. Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem /könyv, újság, papíráru, élelmiszer, ital, dohány, ajándéktárgy árusítása./ Árusító automatából történő értékesítés. Oktatáshoz kapcsolódó, nem nyereségszerzés céljából végzendő egyéb tevékenység 581400 581100 559000 562900 856000 620900 855900

Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Könyvkiadás Egyéb kiadói tevékenység Egyéb szálláshely szolgáltatás Egyéb vendéglátás Rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás Oktatás kiegészítő tevékenység Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Máshova nem sorolt egyéb oktatás

Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 682000 721900 522100 016100 559000 562900

855100 841192

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Szárazföldi, szállítást kiegészítő szolgáltatás Növénytermesztési szolgáltatás Egyéb szálláshely szolgáltatás: kollégiumi szálláshelynyújtás Egyéb vendéglátás Iskolai intézményi közétkeztetés Kollégiumi intézményi közétkeztetés Sport, szabadidős képzés Önkormányzatok, valamint több célú kistérségi társulások elszámolásai Napközi-otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

Az intézmény kiegészítő tevékenysége: 751950 Intézményi étkeztetés kiegészítő, kisegítő tevékenységként 751952 Közoktatási intézményben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek 751956 A szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek. Az intézmény vállalkozási tevékenysége: 751953 Közoktatási intézménybe végzett vállalkozási tevékenységek Egyéb szárazföldi személyszállítás. A vállalkozási tevékenység mértéke az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti. A vállalkozási tevékenységből származó bevétel nagysága, a költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyított mértéke a 10 %-ot érheti el. Az intézményben a magyar-osztrák vállalkozási ügyintéző képzés az általánostól eltérő program alapján folyik. A kisegítő és vállalkozási tevékenységek mértéke az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti. A közoktatási intézmény tevékenységének szakfeladati rend szerint 2010. január 1-től:

meghatározása

az

államháztartási

A közintézmény szakmai szempontból meghatározó alaptevékenysége: 853121 nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás a 9-12/13/14. évfolyamokon. A/1.) Alaptevékenység 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) nappali esti és levelező munkarendben 85312 Szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam) 85313 Szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9–10. évfolyam)

853135

Szakiskolai felnőttoktatás (9–10. évfolyam)

8532 85321

Szakmai középfokú oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés

853211

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

853212 853214 85322 853221 853222 853224 85323 853231 853234

Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés

85591 855917

Felsőfokú oktatás Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés M.n.s. egyéb oktatás Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

55901 559011 559012

Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Kollégiumi szálláshelynyújtás felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára

85592 855921

Kollégiumi, externátusi nevelés Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

85421 854211 854212 854213

855922

56291 562913 562914

Oktatásban, üdülésben részt vevők, dolgozók elkülönült étkeztetése Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése

85593 855931 855932 855935 855936 855937

Egyéb felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Szakmai továbbképzések Kötelező felkészítő képzések M.n.s. egyéb felnőttoktatás

493909

M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

Az intézmény alaptevékenysége a közoktatási szakterületen: 853200 Szakmai középfokú oktatás OKJ 54 621 04 Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus rész-szakképesítései és elágazásai nappali és levelező munkarend OKJ 52 344 02 Magyar-osztrák vállalkozó ügyintéző OKJ 54 347 01 Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző és elágazásai OKJ 54 851 01 Települési környezetvédelmi technikus és részszakképesítései nappali és levelező munkarend OKJ 54 622 01 Parképítő és fenntartó technikus és rész-szakképesítései nappali és levelező munkarend OKJ 55 812 01 Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser és elágazásai nappali és levelező munkarend OKJ 33 215 02 Virágkötő, -berendező, virágkereskedő és részszakképesítései nappali és levelező munkarend OKJ OKJ OKJ OKJ OKJ OKJ

54 541 01 52 342 01 31 812 01 33 541 07 33 541 07 54 481 03

Élelmiszer-ipari technikus és elágazásai Marketing- és reklámügyintéző és rész- szakképesítései Panziós, Falusi vendéglátó, és rész- szakképesítései Tejtermékgyártó és rész- szakképesítései Sajtkészítő Számítástechnikai szoftverüzemeltető

OKJ

54 861 01

Biztonságszervező a 13. évfolyamon nappali és levelező munkarend

854211 Felsőfokú szakképzés Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés (Gyöngyös, Károly Róbert Főiskolával közösen) OKJ 55 621 01 Agrármenedzser-asszisztens és elágazásai, nappali és levelező munkarend OKJ 55 621 02 Agrártechnológus és elágazásai, nappali és levelező munkarend Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés (a szegedi József Attila Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karával közösen) OKJ

55 621 01

élelmiszer-ipari menedzser

A/2.) Az intézmény alaptevékenysége kulturális területen 91020 Múzeumi tevékenység 910201 Múzeumi gyűjteményi tevékenység 910203 Múzeumi kiállítási tevékenység 910204 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység 910301 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése 910302 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság megóvása 932 Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység 932918 Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás 932919 M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység B.) Kiegészítő, nem nyereségszerzés céljából végzendő egyéb tevékenység 55909 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 562917 Munkahelyi étkeztetés 562919 Egyéb étkeztetés

855100 855900 856000

Sport, szabadidős képzés Máshova nem sorolt egyéb oktatás Oktatás kiegészítő tevékenység

C.) Kisegítő, nem nyereségszerzés céljából végzendő egyéb tevékenység 581100 581400 581900 620900 522900 682002 72113 721131 721133 012800

Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Mezőgazdasági biotechnológiai kutatás és kísérleti fejlesztés Mezőgazdasági biotechnológiai alapkutatás Mezőgazdasági biotechnológiai kísérleti fejlesztés Évelő növények termesztése Fűszer-, aroma-, narkotikus, gyógynövény termesztése Állattenyésztés

014100

Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése

014200

Egyéb szarvasmarha tenyésztése

014500

Juh, kecske tenyésztése

014600

Sertéstenyésztés

014700

Baromfitenyésztés

100000 1011 1013 1032 1039 1051 1082 1084

Élelmiszergyártás Húsfeldolgozás, -tartósítás Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás Tejtermék gyártása Édesség gyártása Fűszer, ételízesítő gyártása

016100 016200

Növénytermesztési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás Tangazdaság keretében: földterület, épületek tancélú hasznosítása, mezőgazdasági termékek előállítása, értékesítése, szarvasmarhatenyésztés, tejtermelés, tej vásárlása és eladása Tanüzemben: nyerstej vásárlása, tejtermékek előállítása, nagy- és kiskereskedelmi értékesítése

016300 Betakarítást követő szolgáltatás 471 Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem 471100 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 472 Élelmiszer-, ital-, dohányáru kiskereskedelme 472500 Ital-kiskereskedelem 472900 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem A kisegítő tevékenységből származó bevétel nagysága, a költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyított mértéke a 30 %-ot érheti el.

D.) Az intézmény vállalkozási tevékenysége: 493909 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás A vállalkozási tevékenység mértéke az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti. A vállalkozási tevékenységből származó bevétel nagysága, a költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyított mértéke a 10 %-ot érheti el. A kisegítő és vállalkozási tevékenységek mértéke az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti. Évfolyamok száma: Gimnázium: 4 (9-12. évfolyam) 5(9-13. évfolyam nyelvi előkészítő évfolyammal) Szakközépiskola: 4 (9-12. évfolyam), (melyet a magyarosztrák közös képzésben nyelvi előkészítő évfolyam előz meg) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Szakközépiskola: 4 (9-12. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Szakiskola: 2 (9-10. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Érettségire épülő szakképzésben: OKJ szerint. A növénytermesztési, kertészet és növényvédelmi szakközépiskolai képzés 6 éves, a 9-12. általános és 13-14 a technikus évfolyamokon folyhat a képzés. A magyar-osztrák vállalkozó ügyintéző, illetve az idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző képzés 6 (szakképzés 13-14 évfolyam) éves, melyet nulladik évfolyam előz meg, a képzés a 9. évfolyamon kezdődik. Környezetvédelmi technikus képzés: a 13-14. évfolyamon, Települési környezetvédelmi technikus képzés: a 13-14. évfolyamon, Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser képzés a 13-14. évfolyamon, Agrármenedzser-asszisztens: a 13-14. évfolyamon Agrártechnológus képzés a 13-14. évfolyamon Parképítő és fenntartó technikus képzés a 13-15. évfolyamokon, Gimnáziumi képzés a 9-12. évfolyamokon folyhat. Virágkötő, -berendező, virágkereskedő képzés: a 11. és 12. illetve 13. és 14. évfolyamon Élelmiszeripari szakközépiskolai képzés: a 9-12. évfolyamon, 4 évfolyam élelmiszer-ipari technikus képzés: 13-14 évfolyamon, 2 évfolyam falusi vendéglátó: 9-12. évfolyamon, 2+2 évfolyam vagy 4+1 évfolyam marketing- és reklámügyintéző (érettségire épülő) 13. évfolyamon, 1 évfolyam felsőfokú élelmiszeripari képzés (érettségire épülő) 13-14. évfolyamon, 2 évfolyam tejtermékgyártó szakmunkás a 9-12. évfolyamon, 2+2 évfolyam Az intézményben a magyar-osztrák vállalkozási ügyintéző képzés az általánostól eltérő program alapján folyik. A felvehető maximális tanulólétszám: Minden munkarendben és képzési típusban a felvehető maximális tanulólétszám évfolyamonként 35 fő.

1.) Porpáczy Aladár Kertészeti és Közgazdasági–Ügyviteli Középiskola, a Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Tagintézménye: A felvehető maximális tanulólétszám nappali munkarendben 430 fő, levelező munkarendben 250 fő, esti munkarendben 70 fő. 2.) Ujhelyi Imre Élelmiszer-ipari Középiskola, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Tagintézménye. A felvehető maximális tanulólétszám nappali munkarendben 240 fő, levelező munkarendben 30 fő. 3.) Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Kollégiuma A tagintézmény címe: 9435 Sarród, Kossuth u. 58. A kollégiumba felvehető maximális tanulólétszám: 155 fő. 4.) Fiúkollégium 9431 Fertőd, Fő út 3. A kollégiumba felvehető maximális tanulólétszám

35 fő

5.) Kollégium 9371 Csermajor, up. Vitnyéd A kollégiumba felvehető maximális tanulólétszám

130 fő

Az intézménybe összesen felvehető tanulólétszám: az iskolában, nappali tagozaton összesen

670 fő

levelező munkarendben összesen

280 fő

esti munkarendben összesen A kollégiumba felvehető maximális tanulólétszám

70 fő 320 fő

Az intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló vagyon: A megyei önkormányzat vagyonrendeletében kimutatott, az intézmény kezelésében és használatában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyak. A vagyon feletti rendelkezés joga: A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló rendeletében, illetve ezen jogszabály alapján megkötött vagyonkezelői megállapodások szerint történik. A feladatellátáshoz szükséges költségvetés meghatározásának rendje, a támogatás és a saját bevételek aránya: A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat költségvetési rendelete szerint. A fenntartói ellenőrzés rendje: A közgyűlés által jóváhagyott éves ellenőrzési tervnek megfelelően történik. A fenntartó és az intézmény közötti érdekegyeztetés rendje: igazgatói beszámolók, felterjesztések, előterjesztések. Záradék: A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja alapító okiratát a Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése ……./2009. (XI. 27.) KH-val hagyta jóvá.

2. A határozat elfogadásával egyidejűleg a 83/2009.(IV. 24.) KH hatályát veszti. 3. A Közgyűlés utasítja a megyei főjegyzőt, hogy a jóváhagyott alapító okiratot küldje meg az intézmény vezetőjének a további adminisztrációs feladatok elvégzése miatt. Határidő : Felelősök:

2009. november 27. – az elfogadásra 2009. december 15. – a megküldésre Firtl Mátyás, a közgyűlés alelnöke, dr. Kovács Béla, megyei főjegyző

Győr, 2009. november 2. Firtl Mátyás s.k.

2. sz. melléklet

A fenntartó Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a fertődi Porpáczy Aladár ÁMK és a csermajori Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Középiskola összevonásával létrehozta a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja nevet viselő új intézményét. A megújult intézmény a sokoldalú szakképzés mellett kollégiumi ellátást is biztosít, valamint a Fertőszéplaki Tájházak működtetésével jelentős szerepet vállal a közművelődésben, a világörökségi értékek megőrzésében és megismertetésében. Gyökereink közösek, hiszen mind a két iskola az Esterházy család birtokán jött létre, hogy megfelelően képzett szakemberek segítsék a termelést. Képzési palettánk az összevont intézményben még színesebb lett. Az általános középiskolai képzés a fertődi az Esterházy-kastélyban zajlik, a szakképzés helye a csermajori szakképzési központ. A 9-12. osztályban szakmai alapozó oktatást folytatunk. A pályaorientációs és szakmacsoportos órák során a tanulók megismerkednek a kertészeti, élelmiszeripari, környezetvédelmi alapismeretekkel, megtanulják a gyógynövények termesztését és felhasználását, megismerik környékünk parkjait, valamint vállalkozási és informatikai ismereteket szereznek. Mindezek az ismeretek alkalmassá teszik őket arra, hogy az érettségi után kiválasszák a legmegfelelőbb szakképzést, és sokoldalú tudásuk segítségével akár saját vállalkozást indítsanak. A szakképző évfolyamokban nagy figyelmet fordítunk a használható nyelvtudásra, a korszerű vállalkozási és alkalmazott informatikai ismeretek megszerzésére. Kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra való felkészítés, melyhez saját akkreditált modulokkal rendelkezünk. Az új intézmény fejlesztésével olyan szakképző központot tervezünk, mely a színvonalas oktatás mellett a gyakorlati képzésnek is helyet ad. A tejfeldolgozó üzem mellé konzervüzemet tervezünk, hogy minél több helyi terméket állíthassunk elő, ezzel is növelve a térség megtartó erejét. A gyakorlati képzés mellett az egykori hercegi major további fejlesztéseket is lehetővé tesz. A hagyományos állatfajták megőrzését vagy akár a rehabilitációt is. Intézményünk a felnőtt- és továbbképzés területén is megújul. Változatos tanfolyami képzéseink mellett egyre nagyobb szerepet szánunk a szaktanácsadásnak a kertészet, élelmiszeripar és környezetvédelem területén. Génmegőrzési programunk segíti a helyi fajták megőrzését, génbankba helyezését. A Fertőszéplaki Tájházakban diák idegenvezetőink fogadják a látogatókat. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítás és változatos múzeumi foglalkozások várják a látogatókat, diákcsoportokat. Jeles napi rendezvényeink hozzájárulnak a hagyományok ápolásához, az értékek megőrzéséhez és átadásához. Az előttünk álló fejlesztések segítségével, a legkorszerűbb technikával felszerelt múzeumi foglalkoztatókat alakítunk ki. Egyedülálló világörökségi képzésünk segíti a világörökségi értékek megőrzését intézményünkben és az egész Fertő-tájon. Világörökségi képzési programunkba igyekszünk bekapcsolni a környező általános iskolákat is. A Pál-majori gyakorlókert nemcsak a szakképzés gyakorlati bázisa, de kiállító helyként is várja a látogatókat, s hamarosan helyi, egészséges termékeket kínáló boltunk is megnyílik. A kishercegek egykori játék majorságában megismerkedhetnek a különleges zöldség, gyógy- és dísznövényekkel. A nyugalmat árasztó park lehetőséget kínál a pihenésre, játékra, melyet az egye bővülő állatsimogató is kiegészít.

Megújult kollégiumunk jó feltételeket biztosít a tanuláshoz, művelődéshez, infraszauna is segíti a fáradalmak kipihenését. Számítástechnika központunk nemcsak a tanítási órákat és a diákok délutáni felkészülését szolgálja, de ECDL- vizsgaközpontként is működik. Intézményünk mindig fontos szerepet játszott a térség szakképzésében, s a jövőben az egész Fertő-táj oktatási és közművelődési központja kíván lenni. Induló képzéseink:  Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző – Magyar-Osztrák vállalkozó ügyintéző Képzés kódja: 01

Képzési idő : 4 (érettségi)+1 év(üzleti kommunikációs szakügyintéző OKJ: 54 347 01 0010 54 04) Indítandó osztályok száma: 1 Kooperációs tanterv alapján, a közismereti tantárgyakat magyar tanárok magyarul, a szakmai tantárgyakat (gazdasági informatika, üzemgazdaságtan, számvitel) és az angol nyelvet pedig osztrák tanárok németül tanítják. A szakmai gyakorlatokat részben iskolánk tanirodáiban és számítástechnika központjában, részben Ausztriában tartják az osztrák diákokkal közösen. A 12. évfolyam végén magyar érettségit tesznek a diákok magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv és közgazdaságtan tantárgyakból. A 13. évfolyam végén osztrák érettségi- képesítő vizsgát tesznek Ausztriában német nyelvből és szakmai tantárgyakból (üzemgazdaságtan, számvitel és szabadon választott szakmai tantárgy) valamint megvédik a 13. évfolyamon írt szakdolgozatokat.

Az osztrák érettségi bizonyítvány ausztriai továbbtanulásra is jogosít és egyben felsőfokú német nyelvvizsgát ad. Diákjaink a 11. vagy 12. évfolyamon 2 hetes angliai tanulmányúton vesznek részt. Felvétel: tanulmányi eredmények alapján  0.(előkészítő) évfolyamunk angol és német nyelv valamint informatikai ismeretek elsajátítására ad lehetőséget Képzés kódja: 01

Képzés ideje: 1 év Indítandó osztályok száma: 1 Felvétel: tanulmányi eredmények alapján Intenzív nyelvi képzésünk alapos nyelvi tudást biztosít angol és német nyelvből.  Kertészet és -növényvédelmi technikum –szakközépiskolai képzés Képzés kódja: 02 Képzési idő: 4 (érettségi) + 2 év (kertész-és növényvédelmi technikum OKJ: 54 621 04 0010 54 01)

Indítandó osztályok száma: 1 A kertészeti és növényvédelmi technikumba jelentkező diákok a 9-12. évfolyamon általános középiskolai képzésben részesülnek. Kiemelt szerepet kap a nyelvi és számítástechnikai képzés, melyekhez minden szükséges oktatástechnikai eszköz rendelkezésre áll.  Élelmiszeripari –tejipari technikum - szakközépiskolai képzés Képzés kódja: 03 Képzés ideje: 4 (érettségi) + 2 év (Tejipari technikus OKJ: 54 541 01 0000 00 00)

Felvétel: tanulmányi eredmények alapján A 4 éves tanulmányi idővel általános élelmiszer-ipari szakembereket képzünk. Tanulmányaikat azonban tovább folytathatják bármelyik élelmiszer-ipari szakágazaton, és így 2 év múlva élelmiszeripari technikus oklevelet kapnak. Érettségi után természetesen lehetőség nyílik a szakirányú továbbtanulásra (főiskola, egyetem) is.

 Tejtermékgyártó - szakiskolai képzés Képzés kódja: 04 Képzési idő: 2 + 2 év (Tejtermékgyártó (OKJ:33 541 07 1000 00 00

Olyan szakemberek képzése a cél, akik képesek ön{llóan elvégezni a tejtermékek szakszerű gy{rt{s{t a munka-, tűz-, környezetvédelmi és higiéniai előír{sok betart{s{val. A szakterületükön v{llalkozni, v{llalkoz{st működtetni, alapvető kereskedelmi tevékenységet folytatni.  Panziós, falusi vendéglátó- szakiskolai képzés Képzés kódja: 05 Képzési idő: 2 +2 év (Panziós, falusi vendéglátó (OKJ: 31 812 01)

Olyan szakemberek képzése a cél, akik családi vállalkozás keretében szállást, igény szerint étkezést, valamint programot biztosítanak hazai és külföldi turistáknak. A vendéglátáshoz a lehető legnagyobb mértékben felhasználják a konyhakertjükben és a gazdaságukban termesztett zöldségeket, gyümölcsöket és a tenyésztett állatokat. Érettségi után az alábbi szakképesítéseket szerezhetik meg diákjaink:  Kertészeti és -növényvédelmi technikus OKJ: 54 621 04 0010 54 01 Képzési idő: 2 év. Tagozat: nappali és levelező  Települési környezetvédelmi technikus OKJ: 54 851 01 0000 00 00 Képzési idő: 2 év. Tagozat: nappali  Parképítő- és fenntartó technikus OKJ: 54 622 01 0000 00 00 Képzési idő: 2 év. Tagozat: nappali és levelező  Tejipari technikus OKJ 54 541 01 0010 54 11 Képzési idő: 2 év. Tagozat: nappali A 9. és 10. évfolyammal rendelkező tanulók részére felnőttoktatást folytató gimnáziumi képzést biztosítunk. Iskolánk a nyílt napját 2009. november 13-án 800 -1200 óráig tartja Helye: Fertőd, Esterházy-kastély Bemutatóórák, pavilonos bemutatkozásokat tartunk Lehetőséget biztosítunk a Csermajori tagintézmény, a Kollégium és az Informatikai központ megtekintésére.

3. melléklet

A nevelési program megvalósulását biztosító

osztályfőnöki tantervek 0-I. osztály 6 óra

Tanév eleji feladatok           

4 óra

Énképünk – A harmonikus személyiség    

6 óra

Milyenek az emberek? Milyen vagyok én? Erkölcsi tulajdonságaink (önjellemzés írása) Önnevelés – önmegvalósítás

Testi és lelki egészségünk védelme      

4 óra

Bemutatkozás Órarend, házirend ismertetése Az iskola tanárainak s dolgozóinak bemutatása Alapvető udvariassági és illemszabályok ismertetése Az iskola hagyományai, szokásai Fertőd város és a környék értékeinek bemutatása Porpáczy Aladár életének és munkásságának bemutatása Az iskola rövid történetének ismertetése Az iskola rendezvényeinek bemutatása Felelősök választása, feladataik ismertetése A Fertődi Kastély megtekintése az osztállyal

Vigyázat, serdülök! Az egészséges életmód, testkultúra Napirend, pihenés, az alvás szerepe Sokoldalú táplálkozás A dohányzás károsító hatása a szervezetre A kábítószerezés veszélyei, megelőzés Ajánlott segédanyag: Mielőtt c. film)

Gyarapítsuk műveltségünket    

Anyanyelvi műveltségünk Olvasás kultúránk és a könyvtár (olvasni jó!) Tanulás kultúrája. Tanulj meg újra tanulni! Új tanulási módszerek Értékelés – önértékelés (Ki vagyok én?) Önjellemzés írása.

II. osztály 4 óra

Tanév eleji feladatok

   3 óra

A harmónikus személyiség   

4 óra

Külső-belső tulajdonságaink, jó és rossz szokásaink Önnevelés –önmegvalósítás Önismereti teszt

Egészségünk védelme  

6 óra

Felelősök választása, elvárások, feladatok ismertetése Célkitűzések a tanévben Beszámoló a nyári élményekről

Káros szenvedélyek: alkoholizmus, dohányzás, drog Egészségvédelmi teszt

A családi élet harmóniája     

Család – szülők Az anya és az apa szerepe a családban Szerelem Barátság Család és iskola

2 óra

Kirándulás az osztállyal a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba

3. óra

Helyünk a társadalomban     

A polgári társadalom Magánélet –közélet Társadalmi konfliktusok Illemtani teszt Osztálykirándulás szervezése

III. osztály 4 óra

Tanév eleji feladatok

  

Felelősök választása, elvárások, feladatok ismertetése Célkitűzések a tanévben Beszámoló a nyári élményekről

3. óra

Helyünk a társadalomban  Másság a társadalomban  Vallás és társadalom  A fogyatékosság

6 óra

A családi élet harmóniája  Szerelem- szexualitás  Párválasztás, házasság  Egészséges életmód – egészséges táplálkozási szokások (videokazetta a rák megelőzésére)  Válás  Csonka család  A boldog, harmónikus élet titka

4 óra Az ember és a természet kapcsolata  A Fertőd környéki kulturális értékek bemutatása (félnapos kirándulás keretében)  Az ember a természet része  Környezetünk védelméről  A fák, erdők szerepe  A Nemzeti parkok szerepe. Kiemelve: A Fertő- Hanság Nemzeti Park, mint a világörökség része (referátum tartása tanulóval) 3 óra Helyünk a társadalomban  Gyermekvédelem, gyermekbűnözés  Prostitúció  Viselkedéskultúránk, illemtan  Angliai út megbeszélése  Időbeosztás – Mit jelent a stressz? Hogyan oldjuk?  Zsebpénz (Mennyi az ideális?)  Továbbtanulási lehetőségek  Iskolabál szervezése  Érettségi, nyelvvizsga előkészítő szervezése, a nyelvvizsga szerepe  Nyári diákmunka, lehetőségek  Osztály buli közös megbeszélése, grillezés

IV. osztály 4 óra

Tanév eleji feladatok 

Felelősök választása, elvárások, feladatok ismertetése

   3 óra

Gyermeknevelés a családban    

3 óra

Víz- és talajszennyezés Levegő szennyezés Zajszennyezés, sugárveszély Környezetvédelmi teszt

Hazánk és a nagyvilág   

4 óra

Társadalmi konfliktusok A demokráciáról (szavazás) Társadalomismereti teszt Továbbtanulás, érettségi követelmények

Az ember és a természet kapcsolata    

3 óra

Döntések rövid távon és hosszú távon A felnőtté válás feladta a döntések tükrében (kapcsolatok, barát és házastárs választás, felelősség vállalás) Döntések az életmódban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné (testápolás) Milyenek a szüleim?

Helyünk a társadalomba    

3 óra

Célkitűzések a tanévben Beszámoló a nyári élményekről Angliai út megbeszélése

Ország –haza-nemzet Az ENSZ Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (részletes ismertetése)

Munkakultúránkról       

A munkaszerepe az ember életében Pályaválasztás Munkavállalás Hogyan dolgozunk? Szalagavató Osztálykarácsony Ballagás

V. osztály 4 óra

Tanév eleji feladatok  

Felelősök választása, órarend, feladatok ismertetése Célkitűzések a tanévben

   

Beszámoló a nyári élményekről Az érettségi és a felvételi eredmények megbeszélése Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás A gólyaavató lebonyolításának megbeszélése

3 óra

Hazánk és a nagyvilág  Az Európa Tanács  Az Európai Unió (hazánk szerepe és jövője az EU-ban)  A NATO

4 óra

Munkakultúránkról    

Leendő munkahelyem, elképzelések a leendő munkámról, munkabéremről A munkanélküliségről A szakszervezetek szerepe a modern társadalomban Szaktudás – továbbképzés –átképzés. Élethosszig tartó tanulás

1 óra 1 óra

Hogyan legyek egészséges és kiegyensúlyozott felnőtt A véradás jelentőségéről

9 óra

Jövőképünk         

Felvételi napok beadása, továbbtanulás megbeszélése Múltunk és jelenünk Egyéni jövőképünk. Életcélunk. Hogyan képzelem el a leendő családomat? Hazánk jövője Célkitűzéseink és lehetőségeink (továbbtanulás egyetemen, főiskolán). Beilleszkedés egy új munkahelyen Gazdálkodj okosan! A vállalkozásokról A közösségért és a környezetért érzett felelősség. Egészséges életmód, értékrend és életminőség

Kb. 15 óra valamennyi osztályban      

Felkészülés az iskola- és osztályrendezvényekre Osztálykirándulás szervezése (Bécs) A tanulmányi munka értékelése Felkészülés az osztrák érettségire Aktuális problémák megbeszélése Magatartás és szorgalom továbbá az éves munka értékelése 3.sz.melléklet 4. sz. melléklet

ÓRATERVEK A HELYI TANTERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

KERETTANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLÁK 9–12. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában érettségire felkészítő, az általános műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozás (együtt: szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás) is folyhat. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést és emellett elősegítik a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történő kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és –feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődéséhez. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást segítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti az esztétikai-művészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok az egyén kompetenciaszintjéhez igazodó differenciált nevelési-oktatási eszközök, illetve a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelőmunkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel.

A helyi pedagógiai programokban a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzák meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatározzák a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. Iskolai tevékenységeik során kialakul a tanulókban az egészségre, az emberi környezetre és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet, és a reális önértékelés képessége. Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező- és vállalkozókészségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a

szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.

Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására

A szakközépiskolák 9–12. évfolyamának ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

9. 148 74

111 111 37

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 148 148 74 74

111 111 37

12. 128 96

37 111 111

96 96 32 32 80

37 92,5

37 92,5

37 37 92,5

185

185

74

64

37 185 –

37 185 –

74 – 296

64 – 256

– 1017,5

– 1017,5

18,5 1110

16 960

Megjegyzések:

A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz óraszámait az iskola helyi tanterve határozza meg úgy, hogy ezek oktatására a két évfolyamon összesen legalább fizikából heti négy órát; biológiából heti négy órát; kémiából heti három órát; földünk és környezetünkre heti három órát kell fordítani.

A Nat műveltségterületeinek megjelenése a gimnázium 9–10. évfolyam tantárgyi rendszerében

A Nat műveltségi területei

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Történelem Társadalomismeret és etika

Ember a természetben

Fizika Biológia és egészségtan Kémia

Földünk – környezetünk

Földrajz

Művészetek

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport (tánc)

Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Fizika Kémia Biológia és egészségtan Osztályfőnöki Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport (tánc)

Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás A szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A helyi pedagógiai programokban a szakközépiskolák meghatározhatják, hogy kívánnak-e szakmai orientációt, és szakmacsoportos alapozó oktatást folytatni. Ha pedagógiai programjukba nem építenek be szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatást, akkor megnövelhető a szabadon tervezhető tanulói foglalkozások helyi óraszáma. Ha ilyen oktatást folytatnak, akkor a kerettantervi időkeret, illetve arányok szerint kell elkészíteniük helyi pedagógiai programjukat. A szakmai előkészítő, szakmacsoportos alapozó oktatás tartalmát, követelményeit a szakképző iskolák helyi tanterveikben határozzák meg az alábbiak együttes figyelembevételével: - az érettségi vizsgakövetelmények, - az OKJ szakképesítések központi programjai, - a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei.

Szakmai orientáció

9. évfolyam összóraszáma: 185 10. évfolyam összóraszáma: 185 Szakmacsoportos alapozó oktatás 11. évfolyam összóraszáma: 296 12. évfolyam összóraszáma: 256 Szakmai orientáció

Éves óraszámok évfolyamonként

Elmélet Gyakorlat Összesen Szakmacsoportos alapozó oktatás Elmélet Gyakorlat Összesen

9. 37–111 74–148 185

10. 0–111 74–185 185

Éves óraszámok évfolyamonként 11. 12. 111–296 64–256 0–185 0–192 296 256

Iskolánkban a tanórai foglalkozásokat Közoktatási Törvény 52. §-ának (3) és (7) bekezdéseit figyelembe véve, az alábbi táblázatokban található felosztásban valósítjuk meg. E törvény 5.§ lehetővé teszi, hogy ha helyi tantervünkben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, akkor igénybe vegyük azokat. Az intézmény helyi tantervét a kerettanterv alapján határozza meg. A szabad sávot gyakorlásra, ismétlésre és tantárgyi óraszám emelésre használjuk (CD mellékelve).

Óratervek Magyar-osztrák vállalkozási

Középiskola

ügyintéző technikus

Tantárgy 0. óra Magyar nyelv és irodalom

nappali tagozat

nappali tagozat

Évfolyam

Évfolyam

9. óra 4

10. óra 4

11. óra 4

12. óra 4

13. óra

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

4 2

4

4

9. óra 4

10. óra 4

11. óra 4

12. óra 4

2

2

2

3

3

4

2 1 4

3

3

4 2

4 1

2 2 1 1 2

1 1 2 1 2 1 1

2 2

2 2

1

1

Művészeti ismeretek Filozófia/etika Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Német nyelv Német tréning osztrákkal bontva Német tréning osztrákkal bontva Német nyelvtan Német íráskészség Német szövegértés Német szaknyelv (korrepetálás) Angol nyelv

4 4 2 2 2 1 3

Angol szaknyelv (korrepetálás) Matematika

2

1 3 1 4

Földrajz Gazdasági földrajz

1 1

Nemzetközi gazdasági és kult. rég. Biológia

2 2

Fizika

2

Kémia Informatika/számítástechnika Testnevelés Világörökség Osztályfőnöki Önismeret, tanulásmódszertan

2 2 1,5 1 1

2

2

2

2

1

1

1

1

1

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Ökológia és áruismeret Üzemgazdaságtan (BW)

4

2 2 1

3 2

3 3

1 4 1

3

3

3

3

4

Gyakorlati üzemgazdaság és terméktanulmány (BWPM) Jogi ismeretek Számvitel (RW)

1 1 0,5

0,5 1

1

Gazdasági informatika (WI)

1 3

Kompjuteres szövegszerkesztés (CTV)

2 3

2 3

Politikai képzés és jog (PBUR)

3 2

Közgazdaságtan (VOW) (osztrák) Közgazdaságtan (VOW) (magyar)

2 2

Súlyponti képzés

2 2

2

Autonom köt.tantárgy Szakmai blokk (kémia, testnevelés, jog)

6

Személyiségfejlesztés

1

Mezőgazdasági alapismeretek Közgazdasági pályaorientáció/szakm. cs. Informatika pályaorientáció/szakm. cs. Élelmiszeripari pályaorientáció/szakm. cs. Környezetvédelemi pályaorientáció/szakm. cs. Gyógy- és fűszernövények, park pályaorientáció/szakm. cs. Kertész pályaorientáció/szakm. cs.

0,5 0,5 1 1

0,5 0,5 1 1

1 1 2 1

1 1 2 1

1

1

2

2

1

1

1

1 1 1

27,5

27,5

30

31

Érettségi felkészítés Emelt szintű nyelvi érettségire felk.

Összesen

27,5

37

36

36

34

30

Óraszámok Felnőttek középiskolája (levelező tagozat) Évfolyam/tantárgy

11.

11.

12.

12.

javasolt tényleges javasolt tényleges Anyanyelv/kommunikáció 19/05

19/05

16/05

16/05

Magyar irodalom

37/1

37/1

32/1

32/1

Matematika

37/1

74/2

32/1

64/2

Fizika

19/05

37/1

0

-

Kémia

19/05

19/05

0

-

Földünk és környezetünk

19/05

37/1

0

-

Biológia

19/05

19/05

0

64/2

Történelem

19/05

19/05

32/1

32/1

Művészeti ismeretek

19/05

19/05

16/05

16/05

Társadalomismeretek

19

-

0

16/05

Informatika

19/05

37/1

16

-

Filozófia/etika

0

19/05

16

-

Fakultáció (idegen nyelv

111/3

74/2

96/3

32/1

37/1

37/1

93/3

64/2

393

12

349

10,5

–német- vagy tanóraszám megemelés) Szabadon tervezhető modulok: mezőgazdasági alapismeretek, óraszám megemelés Összesen:

Települési környezetvédelmi technikus Tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

13. évfolyam

14. évfolyam

Elmélet

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

Osztályfőnöki óra Testnevelés Természettudományos vizsg. Környezetvédelem Analitika Földmérés Gépészeti alapismeretek Természetvédelem Műszaki rajz Környezettechnika Szakmai idegen nyelv Informatika Környezetet terhelő technológ. Környezetgazdaságtan Jog és szakigazgatási ism. Munkavédelem Építési ismeretek Települési ismeretek Építészettört., Műemlékvédelem

1 2 4 2 1 2 2 22 2 2 -

4 2 2 1 2 2 2 -

1 2 0,5 1 0,5 2 2 2 2 2 2 2 1 2 3 2

2 2 2 2 -

Összesen:

20

15

27

8

5. sz. melléklet

Tantárgyi tantervek (CD melléklet)

6.sz. melléklet

A kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján végzett tematikus foglalkozások tervezete Tanulásmódszertan Évfolyam Óra 1. 0. és 9.

2.

3.

4.

10.

1.

2.

3.

Téma A kollégiumi tanulás jellemzői: A tanulás fogalma A hatékony tanulás néhány jellemzője A tanulószobai és egyéni tanulás Tanulás csoportban A segítő tanulás Az ismeretek ellenőrzése, kikérdezése Mit tudok a tanulásról? c. teszt Önvizsgálat A tanulás külső, belső feltételei, motiváltság, helyes időbeosztás, időterv, taneszközök, tennivalók sorrendje Különböző Tanulási módszerek (jegyzetkészítés, vázlat, lényegkiemelés…) és technikák (felmondás, magnó…) és a hozzájuk kapcsolódó tanulási stílusok. A tanulás motivációi, stratégiai, gátjai. A tanulási technikák fejlődése. Tanulás az információs korszakban. A módszerek alkalmazása tantárgyspecifikusan és helyzetspecifikusan. A számonkérés formái, az írásbeli számonkérés feladattípusai. A tanulást segítő módszerek A pihenés jelentősége. Relaxációs technikák, meditáció. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulás vázlat) elsajátítása a gyakorlat segítségével. Vizsgára készülünk. A vizsgázás technikája. Tételkidolgozás, felelet. A felkészülés módszerei. A pszichés ráhangolódás. Siker és kudarcélmény feldolgozása.

Felhasznált irodalom Kovácsné: 8-18. oldal Oroszlány: 18. oldalig Szabó:138-144. oldal

Kovácsné: 21-53. oldal Oroszlány: 18-45. oldal Horányi:79-86. oldal Kovácsné: 18-20. oldal 63. oldal Horányi: 86-198. oldal

Kovácsné: 72-83. oldal Szabó: 143-145. oldal Kovácsné: 84-101. oldal Oroszlány: 46-47. oldal 104-105. oldal Bagdy-Telkes: 141-164. oldal

Kovácsné: 102-113. oldal 84-101. oldal Schlögl: 92. oldal Bagdy-Telkes: 141-164. oldal Oroszlány: 46-47. oldal 104-105. oldal

11.

1.

2.

3.

A különböző dokumentumfajták (elsősorban a sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok) szerepe az élet egyéb területein Önművelés számítógéppel. Rádió, televízió, videó, DVD műsorok és reklámok. Az érettségi rendje, követelményei, az érettségire való felkészülés módszerei (tételvázlat, tételkifejtés, teszt és esszé feladatok, szóbeli felelet…) gyakorlása valóságközeli szituációban A felvételi rendje, követelmények, a felkészülés módszerei, felvételi feladatsorok

Oroszlány: 285. oldaltól

Önismeret, pályaválasztás Évfolyam Óra 1. 0. és 9.

2.

3.

10.

1.

2.

3.

Téma Ki vagyok én? Az ember külső és belső tulajdonságai. Ahogy én látom magam, és ahogy mások látnak engem. Öröklött és szerzett tulajdonságok. Ember és személyiségtípusok és értékrendszerük. A jó és a rossz fogalma Értelmi képességeink (adottságok, hajlam, képesség, készség, tanulás, gondolkodás és intelligencia). Érzelmeink és indulataink (félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szeretet) hangulatok hullámvasútján Házasság. Férfi-nő kapcsolat, szerelem változatai a különböző kultúrákban – feldolgozás irodalmi alkotások és filmek segítségével. Férfi-nő kapcsolat ma. Értékrendek és erkölcsök. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés. Erkölcsi normák változásainak megismerése. Eredményes pályaválasztás összetevőinak feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet…) Tájékozódás a pályaválasztás, pálya-ismeret dokumentumaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban.

Felhasznált irodalom Bácskai I: 14-15. oldal 90-100. oldal II: 124-129. oldal Mohás: 147-194 oldal Szabó: 28-32. oldal Kalapács: 54-143. oldal

Csendes: 32. oldal 38. oldal Mohás: 25-60. oldal Bácskai II: 120-123. oldal Kun János: Szeretetfüggőben

Szabó: 33. oldal Bácskai I: 8-13. oldal Kalapács: 144-152 oldal Szabó: 175-179. oldal Pályaorientáció: Hogyan válasszunk szakmát c. fejezet.

11.

1.

Kapcsolatok I.(család, rokonok, szülők, testvérek) A családon belüli alrendszerek. A család külső és belső kapcsolatrendszere. A kapcsolódás formái és módjai (rokonszenv, ellenszenv, őszinteség, hazugság, előítélet, nyitottság, gyávaság, bátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése példák segítségével.

2.

Kapcsolatok II. Barátság és egyéb kapcsolatok Kapcsolatok III. Nemiség, szerelem

3.

4.

Évfolyam Óra 1. 12. 2.

3.

13.

1.

2.

Képességek meghatározása (pl: nyelvi kifejező készség, számolási, kézügyesség, fizikai teherbírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési készség) felismerése. A különböző képességek maghatározása és megismerése különféle eljárások (vizsgálati módszerek) és szituációk segítségével. Téma Eredményes pályaválasztás összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek…) Tájékozódás a pályaválasztás, pálya-ismeret dokumentumaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Álláskeresés folyamata és technikái. Önéletrajz. Dokumentumok megismerése. Hogyan tudsz megnyilatkozni a felvételi elbeszélgetésen. Mire ügyeljünk. Metakommunikáció Házasság. Férfi-nő kapcsolat, szerelem változatai a különböző kultúrákban

Tibor- Grúber:61-70. old. 139-151. oldal Mohás: 16-25. oldal 45-48. oldal Szabó: 74-86. oldal 102. oldal Bácskai II.: 4-71. oldal Bácskai I. : 4-63. oldal Kalapács: 167.174. oldal Kalapács: 163-167. oldal 156-160. oldal Tibor-Grúber: 71-78. old. 152-162. old. Bácskai I. : 64-89. oldal Bácskai II.: 72-103. oldal Szabó: 87-93. oldal Bagdy-Telkes: 185-288. oldal

Felhasznált irodalom Kalapács: 144-152. oldal 180-196. oldal Szabó: 175-179.oldal Pályaorientáció: Hogyan válasszunk szakmát c. fejezet Hogyan kell állást keresnünk c. fejezet Karrier tesztek: 137-150. oldal

Kun János: Szeretetfüggőben Szabó: 33. oldal Bácskai I: 8-13. oldal Férfi-nő kapcsolat ma. Kun János: Értékrendek és erkölcsök. Szeretetfüggőben Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek Szabó: 33. oldal felismerése, érvelés. Bácskai I: 8-13. oldal Erkölcsi normák változásainak megismerése.

Művészet és információs kultúra Évfolyam Óra 1. 0. és 9.

2.

3. 10.

1.

2.

3.

11.

1.

2.

12.

1. 2. 3.

13.

4. 1. 2.

3. 4. 5.

Téma Kulturális események során élmények megszerzése, megosztása társaikkal Tudatos térformálás, lakberendezés (Saját környezet ízléses kialakítása: egyszerű, olcsó, praktikus anyagok) Nép- és iparművészeti alkotótechnikák kipróbálása Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival (Zenehallgatás, film…) A nemzeti kultúra kincseinek megismerése (A nép kultúrkincsének megjelenése az irodalomban – a balladák világa Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása (Ajándékok, meglepetések) A művészi ábrázolásmód formája (Színház- és koncert élményeinek megosztása társaikkal Ismerkedés a néphagyomány értékeivel (Népszokások, népművészeti alkotások)

Felhasznált irodalom A város adott, aktuális rendezvényein való részvétel alapján Lakberendezéssel foglalkozó szaklapok felhasználásával A tervezett hangzó- és filmanyagok felhasználása Néhány népballada és Arany János 1-2 balladájának felhasználása Barff-Burkhardt: Nagy színes barkácskönyv gyerekeknek Irányított beszélgetés

Balogh Júlia: Szent Mihály havától Kisasszony haváig Dr. Oláh Andor: Az idő a gazda mindenütt…” Barsi Ernő: Népi hagyományaink… Ismeretterjesztő előadások, bemutatók Video: művészeti korstílusok Egyéni alkotások létrehozása Szabadon választott alkotási formák Műelemzés Móricz Zsigmond: (Beszélgetés, vélemények) Árvácska A katartikus élmény jellemformáló ereje Az Árvácska c. film Korszerű kommunikációs eszközök használatával Számítógép, internet való ismerkedés a világ kulturális életével Harmónia és diszharmónia megkeresése a Örkény: Tóték c. művének művészi alkotásokban és az Isten hozta őrnagy úr (A groteszk) c. filmje Beszélgetés, vélemény megfogalmazása Az előző foglalkozás műveinek alapján) Művészi alkotások létrehozása A magyar- és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei

Környezeti nevelés Évfolyam Óra 1. 0. és 9.

2.

10.

1.

2.

11.

1.

2. 12.

1.

2.

13.

1.

2.

3.

Téma Felhasznált irodalom A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. A belső és külső környezet megismerése. A tágabb környezet megismerése Környezettudatos vásárlás, fogyasztás. A termékek „életútjának” követése. Természetbarát termékek Változó környezetünk. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak ebből? Hogyan változik környeztünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A városi és falusi egészséges életmód lehetőségei Nemzeti természeti értékeink és a teremtett tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség értékeivel. Jelentősebb magyar utazók, felfedezők. Megyénk és a település környezeti állapota A Föld, mint egységes rendszer. Szűkebb helyünk: Európa Megújuló energiaforrások. Az urbanizáció okai, következményei. Hogyan keletkeznek globális problémák? Környezetkárosodások, környezeti problémák. A megelőzés módjai. Ki a felelős? Mit tehetek én? Közös felelősségünk. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetek én? Hogyan tervezem saját jövőmet? Várható jövőkép a természettel kapcsolatban. Az infrastruktúra szerepe az ember életében. Kapcsolat kiépítése a Kollégium döntéshozóival. Jelentősebb nemzetközi természetvédő szervezetek munkájának megismerése. Jogszabályok a természetvédelemben.

Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Évfolyam Óra 1. 0. és 9.

10.

2.

Téma Felhasznált irodalom Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kollégiumi élet szabályaival, a kollégium hagyományaival, közösségi szokásaival A kollégiumi közösség életritmusához igazodó egyéni napirend kialakítása. Munka és szabadidő tudatos tervezése, szervezése, hatékony kihasználása. Napirend kialakítása, tanulmányi terv, szakkörök, foglalkozások.

3.

A kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúrája. Nemi szerepek, barátság, szerelem

4.

A függőséghez vezető szokások. A dohányzás és fejlődő szervezet. A konfliktusok okai, fajtái, válsághelyzetek és megoldásuk. Konfliktusok megoldásának keresése. Teszt.

1.

2.

11.

1. 2.

3. 4.

A Zeolit, mint hazánk természeti kincse. A makro- és mikroelemek szerepe a mindennapi életben. Az immunrendszer erősítésének lehetőségei Konyhakertünk fűszernövényei. (Receptajánlatok, termesztéstechnológia) Az éghajlatváltozás következményei. A globális gondolkodásmód kialakítása. Élelmiszerbiztonság. Az E-számok rejtélye

Tibor Ágnes-Grúber Cecília: Kamasznak lenni Bácskai Júlia: Magánélettan Az udvarlás története Video, könyv Video Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Fiatalok az élet küszöbén programkonfliktus és kommunikáció Bujnáné K. Kláraszakdolgozata Termékbemutató Zöldségivólevek készítése Christine Recht: Konyhakerti fűszernövények ÖKOTÁRS Alapítvány kiadványa: Főjön a fejünk! REFLEX kiadó kiadványa

Évfolyam Óra 1. 12. 2.

3.

4.

5.

13.

1. 2.

3. 4. 5.

Téma Orvosi előadás az egészségmegőrzés lehetőségeiről. A közvetlen környezetünkben élőkkel szembeni felelősségünk. A segítségnyújtás lehetőségei Hulladékkezelés; szemétposta avagy mit tehetünk?

Környezettudatos vásárlás. A vásárlás ökológiai szabályai. (Bevásárló jutatáska bemutatása, azon pontokba szedve a szabályok.) Energiatakarékosság. Hol az energia? Megújuló energiaforrásaink. Családi költségvetés készítése Ásványvizeink összetétele és táplálkozástani szerepük Környezetvédelmi logók, jelzések felhasználása Környezettudatos fogyasztás Illóolajok a mindennapi életben. Aromaterápia

Felhasznált irodalom Tengerdi Antal: A segítő probléma Kalas György: Szemétposta HUMUSZ 2002 kiadvány Ökológiai fogyasztóvédelem HUMUSZ Egyesület kiadványa Kereskedő Alapítvány kiadványa: Hol az energia? Borszéki Béla: Ásványvizek és gyógyvizek Reflex kiadó kiadványa Humusz Kiadvány Frank Zs. – Kürti G.: Gyógyítás illóolajokkal

Egyén és közösség Évfolyam Óra 1. 0. és 9.

10.

11.

2.

Téma Önismereti teszt kitöltése. Értékelése. Személyiségjegyek és azonosságtudat. A család szerepe a múltban és jelenben

3.

A barátság szerepe a kamaszkorban

1.

Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben

2.

Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése

3.

Konfliktuskezelési technikák (viták, helyzetgyakorlatok)

1.

Magánérdek és közérdek (Társadalmi normák, beilleszkedési és autonómia) Az egyén jogai (Szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei) A modern nemzetállamok. Ne veszítsd el a fejed! (Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok) Társadalmi ismeretek tantárggyal kapcsolat A külső megjelenés és társadalmi érintkezés Szafkóné Ács Mária: illemtana Tinédzser protokoll Inge Walf: Modern illemkódex A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek Szekszárdi Júlia: A megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) konfliktuskezelés gyakorlása különböző szituációkban. gyakorlata A munka világa és a munkaerőpiac működése A társadalmi érintkezés különböző formáinak Dr. Sille István: alkalmazása Társasélet, protokoll Honffy Pál: Levelezési tanácsadó Hivatalos ügyek intézésének gyakorlata. Formanyomtatványok kitöltése, kérvények készítése

2.

3.

12.

1.

2.

13.

3. 1.

2.

Felhasznált irodalom

Bácskai Júlia: Magánélettan Csók, anyu Magyar film. Bácskai Júlia: Magánélettan Bagdy Emőke-Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Bácskai Júlia: Magánélettan Kamasznak lenni Fiatalok az élet küszöbén program: konfliktus és kommunikáció Fiatalok az élet küszöbén program: konfliktus és kommunikáció

Magyarság, európaiság, nemzeti lét Évfolyam Óra 1. 0. és 9.

Téma A tanuló lakóhelyének megismerése, bemutatása. (térkép, fotók, kiadványok, képeslapok…) helytörténeti gyűjtőmunka

2. 3.

Fertőd története, nevezetességei, múltja, jelene Múzeumlátogatás, történeti nevezetességek megtekintése Fertőd intézményrendszere Fogalmak megismerése: pl: közigazgatás A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális intézményeinek megismerése A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő egyéniségei Magyarország határain kívül élők helyzete a XXI. században Személyes tapasztalatok, élménybeszámolók a határon kívül élő magyarok életéről, lehetőségeiről Magyarország helye Európában. Múlt-jelen-jövő Nobel-díjas magyar tudósok, kutatók. Gyűjtőmunkával: a Nobel-díj magalapítása A magyar Nobel díjasok bemutatása A diákjog. Az alapvető emberi jogok:  Anyaggyűjtés, példák feldolgozásával a kollégiumi életen keresztül  Film megtekintése A kultúrált véleményütköztetés, a vita formái  Vitahelyzetek gyakorlása  A média szerepe a véleményformálásban Az Európai Unió története, felépítése, jellemzői:  Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz Továbbtanulás és munkavállalás lehetőségei a tagság felvétele után A nemzetiségek és a romák a mai magyar társadalomban:  A téma megismerése szociográfiai művek, filmek segítségével Milyennek képzeled el a felnőtt életedet?  Önálló munkák készítése, meghallgatása, véleménycsere Mit jelent az identitástudat kialakítása, erősítése?

10.

1.

2. 3. 4.

11.

1. 2.

3.

4.

12.

1.

2. 3. 13.

1.

2.

3.

Felhasznált irodalom

Szakirodalmak Tanulásmódszertan: Kovácsné Sipos Márta: A tanulás fortélyai Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Horányi Katalin: Tanuljunk tanulni Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról AKG, Budapest, 1993. Kugelmann, W. F. : Megtanulok tanulni Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. Dr. Attila Schlögl: Az ember feje nem káptalan? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Robert Fischer: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel Pedagógus könyvek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000. Bánréti Zoltán: A lényeg kiolvasható Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1999. Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. (135-145.old.) Tibor Ágnes – Grúber Cecília: Kamasznak lenni… Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. (37-53.old, 109-130. old.) Irit Adler – Shem Levy: Képrejtvényes IQ – torna Aranyhal Kiadó, Budapest, 1996. Steve Ryan: Rejtvényes IQ – torna Aranyhal Kiadó, Budapest, 1992. Rázsó Katalin – Nagy Lajos: Játsszunk együtt! Szalay Könyvkiadó, Kisújszállás D. Nagy László: A világ legújabb logikai rejtvényei Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. Önismeret, pályaválasztás: Tibor Ágnes – Grúber Cecília: Kamasznak lenni… Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. Bácskai Júlia: Magánélettan I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. Bácskai Júlia: Magánélettan II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. Kalapács János: Tudod ki vagy?, Háttér Kiadó, Budapest, 1995. Louis Janda Ph.D.: Karriertesztek, Alexandra Kiadó, Budapest, Rudas János: Delfi örökösei, Kairosz Kiadó, Budapest, 1990. Mohás Lívia: Találkozás önmagunkkal, Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. Dr. Ceizel Endre: Családi életre nevelés Kun János – Kun Jánosné: Szeretetfürdőben, Arkadas Kiadó, Szombathely, 1994.

Művészet és információs kultúra: Barff-Burkhardt: Nagy színes barkácskönyv gyerekeknek Balogh Júlia: Szent Mihály havától Kisasszony haváig Dr. Oláh Andor: Az idő a gazda mindenütt…” Barsi Ernő: Népi hagyományaink… Életmód, háztartási ismeretek: Frank Zs. – Kürti G.: Gyógyítás illóolajokkal HUMUSZ Egyesület kiadványai Reflex Környzetvédő Egyesület kiadványai Borszéki Béla: Ásványvizek és gyógyvizek Kereskedő Alapítvány kiadványa: Hol az energia? Kalas György: Szemétposta Tengerdi Antal: A segítő probléma Christine Recht: Konyhakerti fűszernövények Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Fiatalok az élet küszöbén program-konfliktus és kommunikáció Tibor Ágnes – Grúber Cecília: Kamasznak lenni… Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. Bácskai Júlia: Magánélettan I., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. Bácskai Júlia: Magánélettan II., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. Bujnáné K. Klára-szakdolgozata ÖKOTÁRS Alapítvány kiadványa: Főjön a fejünk! Egyén és közösség: Bácskai Júlia: Magánélettan I., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. Bácskai Júlia: Magánélettan II., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. Szafkóné Ács Mária: Tinédzser protokoll, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, Inge Walf: Modern illemkódex , Trivium Kiadó, Budapest, Ne veszítsd el a fejed!, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata Dr. Sille István: Társasélet, protokoll Honffy Pál: Levelezési tanácsadó Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Környezeti nevelés: Heinrich – Hergt: SH atlasz – Ökológia, Springer Hungarica, 1994. Kapocsi György: Nemzeti parkjaink, Officina Nova, 1993. Kerényi Ervin: Környezetvédelem, környezetgazdálkodás, környezettudomány Elpidia, 1997. Dr. Siposné Dr. Kedves Éva – Ádám Tibor: Környezetvédelmi munkafüzet Mozaik, 1998. Újságok, időszakos kiadványok: Búvár, Élet és Tudomány, Kuka Búvár, Reflex Környzetvédő Egyesület időszakos kiadványai stb.

DÍJFIZETÉSEK ÉS AZ ÖSZTÖNDÍJ Térítési díj és tandíjfizetés

Térítési díjak fizetése A pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátásról a közoktatási törvény rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetés terheli az igénybevevőket. A térítési- és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a család kereső és eltartott tagjai, a munkanélküli, a leszázalékolt és a nyugdíjas családtagok számát. A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb szolgáltatás igénybevételéért, aminek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de a tevékenységgel az intézmény helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni: • étkezés igénybevételéért, • ausztriai oktatás illetve a csermajori tagintézmény szakmai (9-12, illetve szakképzési évfolyamon) oktatási órák személyszállítására, • fénymásolásra, • kollégiumi-iskolai működési támogatás • sportköri díj

Tandíj fizetése és a visszatérítés A tandíj kötelezettségű szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. • A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. Térítési- vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdhette meg tanulmányait. Szociális ösztöndíj és támogatás

A tanulók szociális ellátása A szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultság mértéke a mérvadó, így: • a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, • a jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, • tartósan beteg családtag jelenléte, • munkanélküli eltartó,

Diák szociális alap felhasználása A diák szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat delegált képviselői, valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái: - szociális ösztöndíj fizetése, - szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése, - a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, - kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése, - üdülési hozzájárulás,

-

térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása,

Alapítványi támogatás Az intézményt támogató alapítványok is rendelkeznek a tanulókat támogató szociális alappal. Az alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról - az osztályfőnökök és az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján - az alapítvány kuratóriuma dönt, - tanévenként és esetenként.

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelező! A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az oktatási – nevelési igazgatóhelyettes illetve a kollégiumvezető rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkörök ismeretanyagáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógust az igazgató bízza meg, aki felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A szakkörök heti óraszámát a résztvevő tanulók igénye alapján történik.

Önképzőkörök, énekkar Az iskola ismeretterjesztő, művelődési, művészeti, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére (színjátszó kör, filmklub, táncklub, stb.). Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok, vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek támogatásával. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője, az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli.

Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok és a külső szakterülethez értő munkavállalók. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, atlétika, karate, tánc, lovaglás stb.) edzéseken és versenyeken való részvételre.

A sportkörökhöz mért létszámadatok alapján kerül anyagi támogatásra az intézménytől a megfelelő foglalkozás. Az anyagi támogatás felosztása október 1-ig történik meg. A sportkör elnöke az iskola igazgatója, szakvezetője az iskola testnevelő tanára. A sportkör elnöke a nevelőtestületi értekezleten beszámol a DSK működéséről.

Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógusok meghatározott óraszámban tartják.

Diákklub Az ifjúsági klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működik, saját munkaterve és havi programja alapján. A klub élén diákönkormányzat vezetése áll. A diákklub havi programját, valamint a klubhelyiség felügyeleti rendjét és a felelős diákok nevét előző hó 15-éig írásban le kell adni az iskola igazgatójának. A diákklub működéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételek az intézmény költségvetéséből támogathatóak, - a diákönkormányzat működésével összhangban.

Vöröskereszt Az iskolában Vöröskeresztes csoport működik. A Vöröskereszt szorosan kapcsolódik a megyei szervezethez, tagjai részt vesznek az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon. Segítik az intézmény betegellátási feladatait. Munkájukat e feladatra kinevezett tanár koordinálja.

Felnőttképzési formák Célunk a felmerülő munkáltatói, munkavállalói képzési igények kielégítése. -

-

OKJ-szakmákban: - alapképzés - továbbképzés - átképzés (további szakmai végzettségek) tanfolyami képzések keretében: - pedagógus továbbképzés - saját akkreditált modulok - vállalati specializáló képzések - piacorientált képzések - betanító tanfolyamok

Továbbá a munkáltatói igényeknek megfelelően egyéb, az OKJ-ben szereplő képesítések megszerzésére is indítunk képzéseket.

Alkalomszerű foglalkozások

Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az oktatásinevelési igazgató helyettes irányítja.

Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján): - a természet és a hazai kulturális örökség megismerése, - a fiatalok közösségi életének fejlesztése, - tananyag elmélyítése. A kirándulások a munkaterv alapján szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni az oktatási–nevelési-szervezési igazgatóhelyettesnek illetve szakmaifelnőttképzési-közművelődési igazgatóhelyettesnek. Kétévente két tanítási nap engedélyezett. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. Tanítási időben nem, de a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára pedagógus felelősségvállalásával kirándulások A kirándulások úti célját, programjait az intézményi kirándulási program alapján kell összeállítani úgy, hogy a tanulók a teljes tanulmányi idő végére megismerhessék környezetük nevezetességeit, hazánk tájegységét. A tanulmányi kirándulások tematikáját az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni. Szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, szorgalmától függően költségekhez az iskola, az alapítvány hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.

Kulturális programok látogatása Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni az ellenőrző füzetbe (program, időtartam, helyszín, várható költség). Tanítási időben az igazgató engedélye szükséges.

Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő.

Külföldi utazások rendszabályai Szorgalmi időben a külföldi utazáshoz, - amelyek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. Figyelembe kell venni, hogy tanítási időben csak különleges esetekben, de a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára pedagógus felelősségvállalásával kirándulások. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Szabadidős rendezvények

A szabadidő szervező munkássága Az iskola tanulói közösségei: osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb. egyéb szabadidős rendezvényeken is részt vehetnek. A Kt.- ben szabályozott esetben Szabadidő szervező segítheti az intézmény közösségeit a szabadidő igényes és változatos eltöltésében, a közösségi élet igényes kialakításában. A rendezvényekhez akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit és létesítményeit igénybe kívánják venni, vagy ha a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal. Az intézmény gondoskodik a szabadidő szervezés feltételeiről. A szabadidő-szervező feladata: • előkészíti és szervezi a környezeti neveléssel összefüggő tevékenységet, programokat (erdei iskola, táborok, stb.), • tájékoztatást nyújt a szabadidős programokról, szervezi azokat, • segíti a tanulóközösséget és a diákönkormányzatot, valamint a szülői szervezet rendezvény támogató munkáját, • ismerteti és szervezi az intézményi, a társadalmi, a nemzeti, a kisebbségi hagyományok szokásos rendezvényeit, • szervezi az egészséges életmód és a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében az ifjúsági programokat, • segíti az intézményt a hazai és nemzetközi kapcsolataiban, a partneriskolákkal való együttműködésben, • hazai és a külföldi tanulmányi utakat szervez, • közreműködik az intézményi pályázatok benyújtásában.

Nyomtatványok Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja 9431 Fertőd, Joseph Haydn u.2. Tel./Fax: 99/370-918 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00843-2009

www.gymsmoamk.hu [email protected] [email protected] www.fertoszeplakitajhazak.hu [email protected] OM:201323

KÉRELEM AZ INGYENES TANKÖNYVTÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ Alulírott - szülő gondviselő …………………………..……………………………….. Lakcíme: ………………………………………………………………………………. Azonosító iratának típusa: …………….………….………... Száma ………..…..….… bejelentem igényemet az ingyenes tankönyvellátásra. Nyilatkozom, hogy gyermekem …………………………………..………….. (név) ………….…. osztályba járó tanuló után …….…… év szeptember 01- től az alábbi jogcímen vagyok jogosult az ingyenes tankönyvtámogatásra:  Tartósan beteg, halmozottan fogyatékos gyermek (szakorvosi igazolás)  Saját nevelési igényű gyermek (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolása)  Három vagy több gyermekes családban élő gyermek (a megállapított családi pótlék igazolja, pénzintézeti számlakivonat, postai szelvény)  Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek (határozat)  Nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult gyermek (a megállapított családi pótlék igazolja) A megfelelő rész aláhúzandó A megfelelő igazolást kérjük csatolni szíveskedjenek Az ingyenes tankönyvellátás csak egy jogcímen vehető igénybe, ezért csak egy jogcímet kérünk megjelölni. Tájékoztatjuk, hogy valótlan nyilatkozat megtétele esetén a támogatást vissza kell fizetni. Kelt: ……………………. ………………………………………. szülő (gondviselő) aláírása

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja 9431 Fertőd, Joseph Haydn u.2. Tel./Fax: 99/370-918 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00843-2009

www.gymsmoamk.hu [email protected] [email protected] www.fertoszeplakitajhazak.hu [email protected] OM:201323

A tanuló neve: …………………………...……… Osztálya: ……………

NYILATKOZAT ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJKEDVEZMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Alulírott - szülő gondviselő …………………………..………..……………………….. Lakcíme: ………………………………………………………………………………. Azonosító iratának típusa: ……………………..…………... Száma …………..….… díjfizetésre kötelezett, díjvisszatérítési kötelezettségem tudatában kijelentem, hogy háztartásomban illetve intézményben eltartott eltartottak száma Összesen

…….. fő

Ebből - 16 éven aluli kiskorú

……... fő

- 25 évnél fiatalabb, de 16 évesnél idősebb valamely oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló (tanulói jogviszony igazolás) …..…. fő - 16 éven felüli súlyosan fogyatékos személy*

…..…. fő

Súlyosan fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1997.évi VI. törvény alapján adóalap-csökkentő kedvezményre jogosult. *

Kelt: ……….……………. ………………………………………. szülő (gondviselő) aláírása