Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia ősz. Programfüzet. Pécs, november 25

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia

2016 ősz Progr amfüzet

Pécs, 2016. november 25.

Támogatók

A konferencia megrendezésére az NTP-HHTDK-16-0049 számú pályázat keretében kerül sor.

A konferencia szervezői

Dr. habil. Fedeles Tamás

egyetemi docens, a PTE BTK KTDT elnöke

Dr. Böhm Gábor

egyetemi adjunktus, a PTE BTK KTDT titkára

Czeferner Dóra

doktoranda, a PTE BTK KTDT hallgatói elnöke

Máté Zsolt

MA hallgató, a PTE BTK KTDT hallgatói titkára

Kovács István

MA hallgató, a PTE BTK KTDT hallgatói titkára

3

Program A konferencia időpontja 2016. november 25. 8.00–15.00 A konferencia helyszínei PTE BTK Ifjúság útjai, Rókus utcai és a Zsolnay Kulturális Negyedben lévő épületei 8:00–13:30 Szekcióülések 14:00–15:00 A konferencia értékelése, oklevélátadó (PTE BTK–TTK Aula), majd szendvicsebéd (Pacsirta étterem)

4

Filozófia Helyszín: Ifjúság u. 6. B épület, Filozófia tanszéki könyvtár. Kezdés: 8:00. Zsűri : Prof. Dr. Somos Róbert, egyetemi tanár, elnök Tagok: Dr. Bagi Zsolt, egyetemi adjunktus; Dr. Kocsis László, egyetemi adjunktus

Előadások Herth Ákos: Hérakleitos és az ókortudomány Császár Andrea Mária: Rekoncepciók – A diskurzusetika megalapozásának kérdéseiről transzcendentálpragmatikai, etikai és morális megközelítésekben Karl-Otto Apel és Jürgen Habermas olvasatai nyomán Zsupos Norbert: A kifejezés fogalma Gilles Deleuze filozófiájában

Rezümék ➢ Herth Ákos (Filozófia MA): Hérakleitos és az ókortudomány A Stemma-kör által kiadott 1936-os Hérakleitos múzsái vagy a természetről című kötet átvilágítása a dolgozat fő célja. A vizsgálatnak több összetevője is van. Kerényi ókortudományi programja az a kontextus, amin belül értelmezem a Hérakleitos-kötet megírása mögött meglévő szándékokat. Ezeket a szándékokat a Kerényi-programon belül helyezem el. A kontextus fogalmi megalapozása lesz a dolgozat első részének tárgya. E megalapozásnak nemcsak az a célja, hogy képet kapjunk a háttérben működő törekvésekről és eszmékről, hanem az is, hogy kijelölje azt az irányt, aminek az útján eljuthatunk a Hérakleitosz-értelmezéshez. Ez a nyelviség centrális jelentőségéhez vezet el minket. A nyelviség lesz az a szimbólum, ami az értelmezésben végig érvényesülni fog. Minden megemlített, jobban vagy kevésbé felfejtett fogalom és gondolat eköré a szimbólum köré szerveződik. A második részben kerül sor a kötet-értelmezésre. Itt a kötet szerkezetébe láthatunk be. Értelmezésemben törekszem egyúttal láttatni, ábrázolni is a hérakleitoszi filozófia vezérgondolatait, ami egyfelé halad, hogy megértsük az egyetlen igazi gondolatot, ami magja a kötetnek, és a Töredékek szervező-elve: azt, hogy „minden egy”. A kötetet, a szerkezetet (formát) a benne lévő három szöveg alapján rajzolom

5

PTE BTK Tudományos Diákköri Konferencia 2016 ősz

meg. E szövegeken belül egy-egy fogalmilag és képileg együtt megragadható egység, gyújtópont lesz az értelmezés működtetője, ami felfénylik a nyelv üvegén, az ókor évezredekkel ezelőtti mélyéből. A forma válik azzá az úttá, amit járunk, és mindaz, ami megragadható, képileg vagy fogalmi értelemben egyáltalán, ebbe az irányba halad, ezen az úton. A megértés által. Témavezető: Prof. Dr. Somos Róbert, egyetemi tanár • ➢ Császár Andrea Mária (Szabad bölcsészet BA): Rekoncepciók – A diskurzusetika megalapozásának kérdéseiről transzcendentálpragmatikai, etikai és morális megközelítésekben Karl-Otto Apel és Jürgen Habermas olvasatai nyomán Dolgozatomban a diskurzusetika megalapozásának problematikáját vizsgálom, transzcendeltálpragmatikai, etikai és morális aspektusokra koncentrálva. Vizsgálatomhoz segítségül Karl-Otto Apel Első filozófia – ma? című előadássorozatának első két előadását és Jürgen Habermas A gyakorlati ész pragmatikai, etikai és morális használatáról című tanulmányát hívom, s a két szerző hermeneutikai síkjain haladva világítom meg a gyakorlati filozófia megalapozásának lehetséges módozatait. Témavezető: Prof. Dr. Weiss János, egyetemi tanár • ➢ Zsupos Norbert (Magyar–Filozófia MA): A kifejezés fogalma Gilles Deleuze filozófiájában Gilles Deleuze filozófiáját két szempontból vizsgálom meg. Az első szempont alapján megállapíthatjuk, hogy Deleuze filozófiája az immanencia filozófiája, amely tömören összefoglalva a transzcendencia felszámolását tűzi ki célul. Az egyik állításom az, hogy Deleuze immanens filozófiája nem határolható el a reprezentációkritikától, mivel utóbbi kölcsönös feltétele az az immanens ontológiai alap, amely elsősorban az 1960-as évek végén körvonalazódik. Ez azt jelenti, hogy a reprezentáció bármilyen jellegű kritikája annyiban valósul meg, amennyiben azt a transzcendencia kritikája előzi meg. A másik állításom az, hogy Deleuze gondolkodásában az immanens alaphoz a kifejezés fogalmán keresztül kerülünk közelebb, amelyek közvetlenül a spinozai rendszerből eredeztethetők. Mindez közvetlen és szükségszerű kapcsolatot teremt a filozófia gyakorlati oldalával, amennyiben a gyakorlatot (vagy etikát) társadalomfilo-

6

Programfüzet

zófiaként vagy politikai filozófiaként értelmezzük. A különböző idealista vagy realista filozófiákkal ellentétben az immanencia filozófiája a társadalmi különbségekre alapozott ideológiákat, politikai elgondolásokat másfajta szempontból értékeli. Deleuze elgondolásai a filozófia társadalmi „hasznosságáról” vagy „szerepéről” meglehetősen egyértelműnek tűnik, amennyiben Spinoza filozófiájából eredeztetjük ezeket az elgondolásokat. Ebben az esetben az jelenti a problémát, hogy a filozófia hogyan válik gyakorlattá? Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, közelebbről kell megtekintenünk a deleuze-i rendszer immanenciáját, azokat a feltételeket, amelyek belsővé teszik az ideák relációját a gondolkodás számára, továbbá azt, ahogyan a különbségek elmélete és a kifejezés részt vesz ezeknek a transzformációjában. Témavezető: Dr. Bagi Zsolt, egyetemi adjunktus •

7

Irodalomtudomány Helyszín: Ifjúság u. 6. E 528. Kezdés: 8:00. Zsűri: Dr. habil. V. Gilbert Edit, egyetemi docens, elnök Tagok: Dr. Tóth Orsolya, egyetemi adjunktus; Dr. Böhm Gábor, egyetemi adjunktus; Hovanecz Zoltán, PhD-hallgató

Előadások Kovács Péter: Cedrus ex Lybano – A Szent Imre-legenda egy hasonlatának nyomában Rétfalvi p. Zsófia: „Földi menny” és földi pokol. Romantikus rémlom-konstrukció Vörösmarty Mihály novelláiban Bodrogai Dóra: Biblia és bomba. Az „elkeseredett harmincas” történetei az ólomévekben Csiby Édua: A szubjektum- és térszerkezet Virginia Woolfnál Haiser Olga: Tükörképek – A maszkulinitás megjelenése A nagy Gatsby-ben Simor Kamilla: „Az idő láthatatlan útvesztője” – Narratív komplexitás és időjáték Tom Tykwer filmjeiben Orsós János: Irodalmi roma reprezentáció és önreprezentáció a 19. században Szabó Barbara: A művészet metamorfózisa avagy miként reprezentálódik Dafne különböző művészeti ágakban Venyercsán Dávid: A holokauszt mint emberi arc – Konvencióellenesség, immerzivitás és holokauszthatás a Saul fiában

Rezümék ➢ Kovács Péter (Osztatlan tanárképzés): Cedrus ex Lybano - A Szent Imre-legenda egy hasonlatának nyomában A Szent Imre-legenda öt elkülöníthető szövegváltozatban maradt fenn, három különböző prológussal. E dolgozat a bécsi és müncheni kéziratokban olvasható bevezetők egyik hasonlatának („sicud [sic!] cedrus ex Lybano”) történeti kontextusát vizsgálja. Vizsgálódásunk elején a legenda kézirati hagyományozódá-

8

Programfüzet

sát, valamint a legenda keletkezési ideje körül kialakult polémiákat tekintjük át. A prológusok ismertetésén túl behatóbban megvizsgáljuk a VM típusú prológus önálló szakaszait: a cédrusfa-hasonlat forrásvidékét feltárva igyekszünk választ találni arra, hogy miért ezt a hasonlatot alkalmazta a szerző. A hasonlat forrásvidékének az István-officium anyagát tartjuk, ahonnan szimbolikus jelentése miatt kerülhetett át az Imre-korpusz szövegeibe. A cédrus számtalan jelentéssel ruházódik fel a középkorra, a 12. századtól liturgikus szövegekben többnyire pozitív erények hordozója is. Feltételezésünk szerint az ekkorra kialakult kétféle Imre-kép szintetizálásra szolgál; a krónikai hagyomány erénykatalógusának lehetséges közvetítőjeként, a nemesi származás mellett a humilitas, a charitas, a patientia és a spes erények szimbólumaként jelenik meg. Témavezetők: Prof. Dr. Bagi Dániel, egyetemi tanár és Dr. habil. Jankovits László, egyetemi docens • ➢ Rétfalvi P. Zsófia: (Magyar BA): „Földi menny” és földi pokol. Romantikus rémlom-konstrukció Vörösmarty Mihály novelláiban A magyar romantikus irodalomról szóló értelmezések gyakran elvetik annak lehetőségét, hogy szépirodalmunknak bármilyen metafizikai háttere lenne, illetve sok esetben a korabeli magyar esztétikai munkák szépprózára gyakorolt hatásáról is megfeledkeznek. E tanulmány egy 18. századi esztétikai mű felőli értelmezés lehetőségét tűzi ki célul Vörösmarty Mihály két rövidprózai művében, A holdvilágos éjben és a Csiga Márton viszontagságaiban. Az álomtematikának Vörösmarty Mihály műveiben meghatározó szerepe van, viszont ahhoz, hogy ennek az alakzatnak a működéséről és Vörösmarty műveiben elfoglalt helyének jelentőségéről többet megtudjunk, érdemes egy speciális típusára, a rémálomra fordítani a figyelmet. Dolgozatomban tehát ezt a jelenséget vizsgálom, és ebből kiindulva ismertetem Vörösmarty kettős emberkép-koncepcióját. Témavezető: Dr. habil. Milbacher Róbert, egyetemi docens • ➢ Bodrogai Dóra (Olasz–német tanár MA): Biblia és bomba. Az „elkeseredett harmincas” történetei az ólomévekben A dolgozat központjában Fabrizio De André olasz cantautore Storia di un impiegato (1973) című albuma áll, amely az ún. „ólomévek” korszakának jegyé-

9


ben és hangulatában írodott. A dolgozat azt vizsgálja, hogy ebben De André korábbi lemezeihez (La buona novella, 1970; Non al denaro non all’amore né al cielo, 1971) képest miért és hogyan változott meg a nyelvezet, hogyan vált nyíltabbá, provokatívabbá, illetve azt, hogy a későbbi lemezekben (Rimini, 1978; Fabrizio De André, 1981) hogyan tért vissza a zártabb, metaforikus nyelvezethez. Témavezető: Dr. Rónaky Eszter, egyetemi adjunktus • ➢ Csiby Édua (Osztatlan tanárképzés): A szubjektum- és térszerkezet Virginia Woolfnál Dolgozatomban Virginia Woolf két „korszakbeli” regényét (Jacob szobája, Felvonások között) vizsgálom a tér – és szubjektumkonstrukció kapcsolata felől. Sok kutatás irányult arra, hogy felfedje a szubjektum és tér reprezentálhatóságának problematikusságát az egyes regényekben, de úgy vélem, hogy érdemes megkísérelni ennek a két elemnek az együttes értelmezését. Jelen tanulmány kérdései a következők: Hogyan válik ez a két alakító elem a regényekben egymást tudatosan meghatározóvá? Minek az eredményeként lesz a szubjektumképzés a tértapasztalás függvényében értelmezhető? Milyen paradigma alakítható ki ezáltal a korai és a kései szövegeket tekintve? Témavezető: Prof. Dr. Orbán Jolán, egyetemi tanár • ➢ Haiser Olga (Magyar MA): Tükörképek – A maszkulunitás megjelenése A nagy Gatsby-ben Dolgozatomban F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby című regényében megjelenő három fő karaktert jellemezve vizsgálom a maszkulinitás egyes fajtáinak megjelenését, Pierre Bourdieu, Raewyn Connell és Hadas Miklós szövegeinek segítségével. A maszkulinitás fajtái mellett a regény női főszereplőinek szemszögéből tükrözöm a különböző maszkulinitás-típusok megítélését. Kutatásom tárgya továbbá a kor divatjának megjelenése a regényben és annak egyes filmváltozataiban, s a szereplők jellemének árulkodó jegyei öltözködési stílusuk alapján. Témavezető: Dr. Orbán Jolán, egyetemi tanár •

10

Programfüzet

➢ Simor Kamilla (Osztatlan tanárképzés): „Az idő láthatatlan útvesztője” – Narratív komplexitás és időjáték Tom Tykwer filmjeiben Kutatásomban Tom Tykwer három játékfilmjével és két szkeccsfilmjével foglalkozom a narratív komplexitás elméleti keretén belül. Az adatbázis-logika, az elmejátékfilm, az elágazó ösvények, a digitális morfolás, valamint a moduláris narratívák teóriái felől elemezve a filmek alternatív vagy parallel elbeszélései nyomán keletkezett világainak szerkezetét vizsgálom: átjárhatóak-e ezek a részek vagy önálló egységekként, egymástól függetlenül működnek? Mind az öt film a variáció és a kombináció játékán alapszik: dolgozatomban a szereplők és funkcióik, a cselekményelemek, a különböző idősíkok, a narráció aktusának módozatai stb. váltakozásának funkciója, jelentése kerül előtérbe: melyek a repetitív elemek és miért, s melyek a kiindulópontjukra már új alakban visszatérők? A lineáris kronológiából kizökkent idő és a kronologikus-kauzális logika más-más módon való megvalósításának váltakozását elemzem a filmekben, valamint a képzelet és valóság összekeverését, azt, hogy mi okozza ezekben az alkotásokban a narráció bizonytalanságát. Témavezető: Dr. Turnacker Katalin, egyetemi adjunktus • ➢ Orsós János (Szabad bölcsészet BA): Irodalmi roma reprezentáció és önreprezentáció a 19. században A dolgozat legfőbb célkitűzése a romák 19. századbeli irodalmi reprezentációjának és önreprezentációjának együttes szemléltetése. Az irodalmi roma reprezentációk sajátosságainak bemutatásához Liszt Ferenc A czigányokról és a czigányzenéről Magyarországon című írását hívom segítségűl. A mű genezisének és korabeli recepciójának ismertetése után bizonyos szöveghelyek elemzésén keresztül kísérletet teszek Liszt, és ezzel együtt a romákról szóló szépirodalom reprezentációs stratégiájának feltárására. Felfedem azokat a tényeket is, amelyek lehetővé tették a cigányság romantikus eszményképének kialakulását és meghonosodását a 19. század romantikus irodalmában. Az utolsó, záró szakaszban olyan cigány származású magyar költőket, műfordítókat mutatok be, akik tevékenységükkel jól szemléltetik, hogy a 19. században milyen módon ábrázolták, képviselték magukat a cigányok az irodalmi életben. Fontosságuk abban rejlik, hogy irodalmi kezdeményezéseikkel egy roma nemzetiségi identitás kialakítására törekedtek. Témavezető: Dr. habil. Milbacher Róbert, egyetemi docens

11


➢ Szabó Barbara (Magyar MA): A művészet metamorfózisa avagy miként reprezentálódik Dafne különböző művészet ágakban Kutatásom tárgyának a metamorfózist választottam, s arra a kérdésre keresem a választ, hogy miként beszélhetünk egy adott téma átalakulásáról különböző művészeti ágakban? Dolgozatom első részében Ovidius Apollo és Daphne-történetét vizsgálom. Úgy gondolom, szükséges a mű ismerete, hogy a történet továbbélésében meg tudjam figyelni a hasonlóságokat és a változásokat. Azért választottam ezt az átváltozás-történetet, hogy ugyanazon történést tudjam figyelemmel kísérni a különböző korokban, irodalomban és művészeti ágakban, figyelve a felfejthető metamorfózis-koncepciókra. Az irodalomban Petrarca Canzoniere-szonettjeit vizsgálom, ezen belül azt, hogy miként alkalmazza az ovidiusi történetet. A képzőművészetnél Gian Lorenzo Bernini szobra kerül a középpontba, párhuzamba állítva Kate MacDowell kortárs szobrásznő munkájával. Mindkét szobor és az eltérő korok is segítenek annak tanulmányozásában, hogy miként változott meg a befogadás esztétikája. Kate MacDowell szobra kapcsán már a performativitás és az újmédia fogalmaival is érdemes foglalkozni, így a performativitáson keresztül térek ki a divatban megjelenő Daphne értelmezésre. Itt két tervező kollekcióját vizsgálom: Francesco Scognamiglioét, Alexander McQueenét. Témavezető: Prof. Dr. Orbán Jolán, egyetemi tanár • ➢ Venyercsán Dávid (Magyar MA): A holokauszt mint emberi arc – Konvencióellenesség, immerzivitás és holokauszthatás a Saul fiában Dolgozatomban Nemes Jeles László Saul fia (2015) című filmjét elemzem különböző szempontok alapján. Egyrészt el kívánom helyezni a hosszú évtizedek alatt kialakult holokausztfilmek kánonában, másrészt rá kívánok világítani arra, hogy a film milyen módokon ment szembe a témával foglalkozó, főleg hollywoodi filmes konvenciókon és hagyományokon alapuló filmekkel. Az ezzel foglalkozó fejezetben Tim Blake Nelson The Grey Zone (2001) című filmjén keresztül kívánom bemutatni, hogy a fent vázolt hagyományok eddig tévesen nyúltak a holokauszt témájához. A dolgozat második részében a film azon tulajdonságait vizsgálom, amelyek a populáris médiumok egyes jellemzőit használják fel, mely során egy újfajta „holokauszthatást” (holocaust effect) hoznak létre. Ebben a fejezetben főleg a videojátékok és egyéb populáris műfajok immerzív hatásmechanizmusait vizsgálom Nemes Jeles művében. Témavezető: Dr. Kisantal Tamás, egyetemi adjunktus

12

Kommunikáció- és Médiatudomány Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed E25 307. Kezdés: 8:30. Zsűri: Dr. habil. Havasréti József, egyetemi docens elnök tagok: Dr. Doboviczki Attila, egyetemi adjunktus; Dr. Guld Ádám, egyetemi adjunktus

Előadások Fábos Diána: „A tettlegességig fajuló jó szándék indítékai”, avagy az önkéntesség motivációinak kutatása Sólymos Viktória Gabriella: Egy modern család. Férfiképek és azonosulási lehetőségek egy népszerű szituációs komédia tükrében Szakál Kata: Zabhegyezés mint a szocialista rendszer hagyatéka?

Rezümék ➢ Fábos Diána (Kommunikáció és médiatudomány BA): „A tettlegességig fajuló jó szándék indítékai”, avagy az önkéntesség motivációinak kutatása A kutatás és a dolgozat célkitűzése bemutatni a fiatalok önkéntességre ösztönző motivációit. A téma aktualitását az adja, hogy a későmodern kor fiataljaira jellemző új típusú önkéntesség, vagy más néven reflexív önkéntesség sajátosságai és szocializációs közegének főbb vonásai jól megfigyelhetők a külföldön önkéntes tevékenységet vállaló fiatalok körében. Egy empirikus kvalitatív kutatás keretében, főként nonprofit szervezeteken keresztül önkéntes tevékenységet végző magyar fiatalokkal készítettem interjúkat, ezeken keresztül igyekszem bemutatni az önkéntesség hazai helyzetét és az ifjúság motivációit. A kutatás szemlélteti többek közt, hogy az önkéntesek motivációi a legtöbb esetben többszörösen összetettek, valamint hogy az önkéntesség nem csak a tevékenység által segítséget kapó személyeknek jár előnyökkel, hanem az önkéntességet végző személyre is rengeteg téren jó hatást gyakorol. Témavezető: Dr. Glózer Rita, egyetemi adjunktus

13


➢ Sólymos Viktória Gabriella: (Kommunikáció és médiatudomány MA): Egy modern család férfiképek és azonosulási lehetőségek egy népszerű szituációs komédia tükrében Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a Magyarországon is népszerű Modern Család című szituációs komédia férfi karakterei hogyan rekonstruálják a média klasszikus férfimodelljét. Megfigyelhető, hogy a korai szappanoperákat a férfi szereplők homogén ábrázolása jellemezte. Ezzel ellentétben, a napjainkban megjelenő televíziós sorozatokban sokszínű és változatos a férfiak reprezentációja. További kérdésként merülhet fel ezzel összefüggésben, hogy a Modern család által bemutatott karakterek milyen azonosulási lehetőségeket nyújtanak a férfi nézők számára. Kutatásom alapjául a sorozat egyik epizódjának elemzése, továbbá három fókuszcsoportos interjú szolgál. Az utóbb említett módszernél a csoportokat médiagenerációs megkülönböztetéssel különítettem el, így a megkérdezettek egyik csoportja „Z generációs”, egy másik pedig „X generációs” férfiakból áll. A harmadik fókuszcsoportos interjú homoszexuális férfiakkal készült. A sorozat egyik fő témaköre a meleg férfiak hétköznapi életének bemutatása, így a karakterek ábrázolásának elemzésén túl, kutatásom arra a kérdésre is keresi a választ, hogy a sitcom ezen vonása hogyan egyeztethető össze a társadalomban zajló eseményekkel. Témavezető: Dr. Guld Ádám, egyetemi adjunktus • ➢ Szakál Kata (Kommunikáció és médiatudomány BA): Zabhegyezés mint a szocialista rendszer hagyatéka? Dolgozatom a Zabhegyező Gyerekanimátorok Egyesületének elemzéséről szól, s célja, hogy bemutassa a szervezet azon alapköveit, amelyek biztosították az egyesület 25 éves fennmaradását. A munka célja továbbá, hogy megismerhesse a szervezet belső mozgató tényezőit, értékeit, működésének alapelveit, és ismertesse azt, hogy milyen eszmék, értékrendek tükröződnek a rendszerváltás előtti időszakból, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetőek fel az úttörőmozgalom és a Zabhegyezők működésében? Az elemzett téma végső értelmezéséhez az egyesület meghatározó tagjaival készített interjúk és írásos források nyújtanak segítséget. A fentieken kívül dolgozatomban áttekintem a civil szervezetek kutatásával kapcsolatos ismereteket, illetve a szervezeti kultúra megfogalmazására és értelmezésére is sor kerül. A szervezeti kultúra kulcsfogalomként jelenik meg, hiszen e meghatározás mentén vizsgáltam az úttörőmozgalmat és az egyesület belső működését. Témavezető: Dr. Glózer Rita, egyetemi adjunktus

14

Néprajz Helyszín: Rókus u. 2. M épület 319. Kezdés: 11.30 Zsűri: Prof. Dr. Vargyas Gábor egyetemi tanár, elnök Tagok: Dr. Farkas Judit, egyetemi adjunktus; Dr. Máté Gábor, egyetemi adjunktus

Előadás ➢ Kelemen Mihály: A magyar görögkatolikus egyházzene és liturgia változásai

Rezümé ➢ Kelemen Mihály (Néprajz BA): A magyar görögkatolikus egyházzene és liturgia változásai A dolgozat fő célja megvizsgálni azt, hogy a magyar görögkatolikus egyházban 2008-ban történt püspökváltás következtében hogyan változik a hivatalos egyház által előírt/propagált egyházzene és liturgia, és ez milyen hatással van a helyi/vernakuláris vallásra. Ehhez előbb három csoportban tekintem át az egyházzenei változásokat, különös figyelmet szentelve a népénekek problematikájának, majd szintén három csoportra osztva mutatom be azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a hivatalos egyház e változásokat kommunikálja. A dolgozatban kitérek továbbá liturgikus változások két csoportjára is. A bevezetőben és a befejezésben kitérek még arra a két elemre, amely a megnehezíti a kutatást, vagyis, hogy a különböző folyamatok gyakran nem jutnak el a hívekig, és hogy e folyamatok a jelenben kezdenek el kibontakozni. Mindezeket szakirodalmi források, saját tapasztalat és terepmunka segítségével vizsgálom. Témavezető: Dr. Hesz Ágnes, egyetemi adjunktus •

15

Neveléstudomány Helyszín: Ifjúság útja 6. B/129. Kezdés: 10.00. Zsűri: Dr. habil. Mrázik Julianna, egyetemi adjunktus elnök Tagok: Dr. habil. Bálint Ágnes, egyetemi docens; Dr. Takács Zsuszsanna Mária egyetemi tanársegéd; Vida Gergő egyetemi tanársegéd

Előadások Rákos Ágota: A Hosszúhetényi Római Katolikus Elemi Népiskola vizsgálata 1936–1942 között az oral history mint kutatási módszer és forrás alkalmazásával Gergye Eszter: Inklúzió a felsőoktatásban a Wlislocki Henrik Szakkollégium példáján keresztül Karap Zsuzsanna: The Use of Authentic Literature in Foreign Language Learning: The Benefits of Comicbooks and Graphic Novels Kiss Ivett: Plurizentrischer DaF-Unterricht: Das D-A-CH-Konzept in drei Lehrwerken für die Grundstufe

Rezümék ➢ Rákos Ágota (Pedagógia BA): A Hosszúhetényi Római Katolikus Elemi Népiskola vizsgálata 1936–1942 között az oral history mint kutatási módszer és forrás alkalmazásával Kutatásom kiindulópontjaként a Szauer-Szántó család borbélyüzlete szolgált. A generációkon keresztül működő családi vállalkozás történetének feltárását még 2015-ben kezdtem meg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszéke számára. A műhely érdekessége, hogy 1939-es megnyitása után fennállásának több mint 60 éve alatt megőrizte az eredeti eszközeit, berendezését melyekkel a borbély dinasztia utolsó tagja; Szántó János egészen 2007-ben bekövetkezett halálig dolgozott. A kutatás megkezdésekor a néhai Szántó János feleségével Óbert Terézzel készítettem interjúkat. E beszélgetések rádöbbentettek arra, hogy nem csupán egy borbélyüzlet történetét tárhatom fel, hanem az idős hölgy visszaemlékezésiéből megismerhetem az ő fiatalkorát, az átélt második világháború eseményeit „gyermekszemmel”, a háború utáni évek viszontagságait.

16

Programfüzet

Az emléktöredékek történetekké, a történetek pedig a kor történelmi eseményei köré fonódó falusi élet mindennapjainak lenyomataivá álltak össze. Ezen ismeretek birtokában megkezdtem összegyűjteni azokat az információkat, amelyek a Hosszúhetényi Római Katolikus Elemi Népiskola 1936–1942 közötti időszakára vonatkoztak, vagyis azokra az évekre, amikor idős adatközlőm iskolás éveit töltötte az intézmény falai között. A kutatás középpontjában az Óbert Terézzel készített interjúk állnak, amelyeket összevetettem az iskolában ma fellelhető iratokkal, valamint a levéltári forrásokkal. A dolgozat célja rávilágítani az oral history relevanciájára a neveléstörténeti kutatásokban. Témavezető: Dr. Takács Zsuzsanna Mária, egyetemi tanársegéd • ➢ Gergye Eszter (Romológia tanár MA): Inklúzió a felsőoktatásban a Wlislocki Henrik Szakkollégium példáján keresztül Míg a nemzetközi tudományos életben az inklúzió fogalmával napi szinten operálnak, addig hazánkban viszonylag kevés szakirodalom és kutatás folyt a témával kapcsolatban, és a meglévők többsége is csak a gyógypedagógia kapcsán említi az inkluzív szemléletet. Szemlélet tekintetében és a fogalomhasználatban is az integráció terminussal lehet többet találkozni, a diákok közötti különbözőségek többnyire hátrányként artikulálódnak, mintsem kiaknázható értékként. Dolgozatom legfőbb célja, hogy a hazánkban kevésbé elterjedt inklúzió ismertebbé tételéhez, gyakorlati alkalmazásához kutató munkával tudjak hozzájárulni. Bemutatva egy jól működő példát – a Pécsi Tudományegyetem Wlislocki Henrik Szakkollégiumát – szándékaim szerint dolgozatom hasznos forrásként szolgálhat a jövőbeli fejlesztésekhez, stratégiákhoz. Ehhez egy dokumentumelemző kutatást végeztem, amelynek keretein belül a Wlislocki Henrik Szakkollégiumot vizsgáltam inklúzió tekintetében. Témavezető: Dr. habil. Híres-Varga Aranka, egyetemi docens • ➢ Karap Zsuzsanna (Angoltanár MA): The Use of Authentic Literature in Foreign Language Learning: The Benefits of Comic Books and Graphic Novels Comic books and graphic novels are currently experiencing a steady rise in popularity. Not only are they being investigated as worthy subjects of literary

17


studies and other fields of research (e.g. McCloud, 1993; Wolk, 2007; Darius, 2012), they are also getting increasingly recognised as instructional resources to improve students’ literacy skills and maintain their motivation (e.g. O’English, Matthews, & Lindsay, 2006). In addition, they have several advantageous features that support foreign language learning: they combine verbal input with visual stimuli, making it ideal for students with visual learning styles (Reid, 1987); they assist inferential learning by helping readers guess meanings from context; they can be a rich source of light reading, which might become a gate-opener to ‘serious’ reading (Krashen, 1993). Moreover, comic books present readers with narratives, which engage the imagination and use real language that feels natural (Ghosn, 2002). Témavezető: Dr. Fodor Mónika, egyetemi adjunktus • ➢ Kiss Ivett (Némettanár MA): Plurizentrischer DaF-Unterricht: Das D-ACH-Konzept in drei Lehrwerken für die Grundstufe Durch das Erwerben einer Fremdsprache eröffnet sich die Welt für die Lerner. Es ermöglicht nicht nur die Kommunikation und den Austausch zwischen den Sprechern verschiedener Sprachen, sondern es bereichert die Lernenden auch durch die Erweiterung ihres Horizonts. Ziel des Fremdsprachenunterrichts ist also die Vermittlung und Vertiefung von adäquaten Sprachkenntnissen. Um Grenzen zu überwinden und andere Kulturen kennenzulernen, erweitern die Lerner einer Fremdsprache ihre Kenntnisse auch über Land und Leute. Dementsprechend wird neben der sprachlichen Förderung auch die Sensibilisierung für andere Kulturen entwickelt. Im Fall der deutschen Sprache werden aber verschiedene Kulturen und Sprachformen unterschieden, da Deutsch in mehreren Ländern als Mutter- und Amtssprache fungiert. Die Lernenden erlernen die richtigen Sprachformen, damit sie sich im deutschen Sprachraum ohne Weiteres verständigen können. Nun könnte sofort die Frage gestellt werden, von welchem Deutsch die Rede ist und was „richtige Sprachformen” überhaupt bedeutet. Die sprachliche und kulturelle Vielfalt der deutschen Sprache sollte auch im Unterricht Deutsch als Fremdsprache präsent sein. Aus diesem Grunde widmet sich diese Arbeit mit der Umsetzung von theoretischen Varietätenkenntnissen des Deutschen in die Praxis des DaF-Unterrichts. Die Vielfältigkeit der deutschen Sprache wird durch wissenschaftlichen Monographien und Studien unterstützt. Die Arbeit thematisiert die eigenständigen deutschsprachigen Nationen bzw. ihre Asymmetrie bezüglich der Sprache. In dem zweiten Teil der Arbeit folgt

18

Programfüzet

eine Lehrbuchanalyse. Drei Lehrbücher werden untersucht und miteinander verglichen, um zu zeigen, inwiefern die sprachliche Diversität im DaFUnterricht angesprochen wird. Die Analyse sollte darauf hindeuten, inwiefern die Lehrwerke den plurizentrischen Ansätzen entsprechen und ob sie eine richtige Wahl für DaF-Lehrer bzw. Lernenden sind. In der Arbeit werden auch weitere Probleme und Fragestellungen angesprochen, da das Ziel des Erwerbens und die Umständen von großer Bedeutung sind. Témavezető: Dr. habil. Reder Anna, egyetemi docens •

19

Nyelvtudomány Helyszín: Ifjúság útja 6. D/242. Kezdése: 9:00. Zsűri: Dr. Kárpáti Eszter, egyetemi adjunktus elnök Tagok: Dr. Viszket Anita, egyetemi adjunktus; Dr. Kleiber Judit, egyetemi adjunktus; Dr. Dóla Mónika, egyetemi tanársegéd

Előadások Brigovácz Marianna: Magyar tulajdonnevek számítógépes átírása orosz nyelvre Karácsonyi Krisztina: A Pre-D nem birtokosi pozíció Krár Edina: Nyelvi párhuzamok – A magyar és a német igei prefixumok funkcionális hasonlóságai Nagy Tamás: „A zene egyáltalán nem metal, leginkább valami vontatott rockos, darkos egyveleg, néhol poszt-rockos beütéssel” – A zenei szubkultúrákhoz köthető szlengek megjelenési formái magyar nyelvű, zenei témájú blogok posztjaiban Szeteli Anna: Szerint(em)

Rezümék ➢ Brigovácz Marianna (Szlavisztika, orosz BA): Magyar tulajdonnevek számítógépes átírása orosz nyelvre Az orosz és a magyar nyelv eltérő írásrendszert használ, és ez gondot okoz, amikor az egyik nyelv szavait a másik ábécéjével próbáljuk leírni. A probléma megoldására két eljárás ismert: az egyik a transzliteráció (átbetűzés), a másik a transzkripció (átírás). A transzliterációhoz elegendő egy elfogadott szabvány követése. Más a helyzet a transzkripció esetében, amikor egy adott nyelv szavait úgy próbáljuk leírni egy másik nyelv írásrendszerével, hogy az (nagyvonalakban) a kiejtést kövesse. Régóta léteznek arra vonatkozó instrukciók, hogy miként kell egy ilyen műveletet elvégezni, de ezek nem konzekvensek és/ vagy hiányosak. A dolgozatom célja egy algoritmus megadása, amely alapjául szolgál egy, az Interneten elérhető programnak. Ennek segítségével lehetségessé válik a magyar tulajdonnevek automatikus átírása oroszra. Azért vá-

20

Programfüzet

lasztottam a tulajdonneveket, mert ezek sokszor (főként a családnevek) őrzik a korábbi írásmódot, ezzel jelentősen megnehezítve a probléma megoldását. Témavezető: Dr. habil. Wolosz Róbert, egyetemi docens • ➢ Karácsonyi Krisztina (Magyar–Hon- és népismeret tanár MA): A Pre-D nem birtokosi pozíció Dolgozatomban a mindezidáig csak kevesek által vizsgált pre-D nem birtokosi pozíciót mutatom be. Megvizsgáltam, hogy a pre-D nem birtokosi konstrukciót is tartalmazó főnévi kifejezésekben is teljesül-e a hatókörláthatóság elve (lásd pl. É. Kiss 1992), mely szerint az operátorok felszíni szórendje egyúttal hatóköri sorrendjüknek is megfelel, és a magyar mondat esetén preverbálisan bizonyítottan teljesül. Végezetül négy elméleti pillérre támaszkodva (Farkas és Alberti 2016, Bartos 2000, Alexiadou 2004, Grohmann 2003) bemutatom, hogy milyen szerkezet rendelhető azon deverbális komplex esemény jelentésű főnevekhez, amelyeknél ki van töltve a pre-D nem birtokosi pozíció. Témavezető: Dr. Farkas Judit, egyetemi tanársegéd • ➢ Krár Edina (Magyar–német tanár MA): Nyelvi párhuzamok – A magyar és a német igei prefixumok funkcionális hasonlóságai Dolgozatom témája a magyar és a német nyelvben előforduló igekötők funkcionális összehasonlítása, különösképpen a „meg” igekötőre, és annak a németben való előfordulási lehetőségeire fókuszálva. A munkám két alapvető hipotézis bizonyítására épül: A magyar és a német igei prefixumok funkciói jelentős mértékben egybeesnek az irányjelölés, az aspektusképzés, az akcióminőség és a jelentésspecializáció terén; a magyar „meg” igekötőnek megvannak a németben a megfelelői. Továbbá a két nyelv igekötői (köztük a „meg” is) legalább részben hasonló szintaktikai viselkedést mutatnak a prefixum mozgathatósága, igemódosítóként való funkcionálása és a szintaktikai viszonyok megváltoztatása tekintetében. Ami a munkám gyakorlatban való továbbfejlesztését illeti, egy nyelvpedagógiai témájú empirikus kutatást végzek, amelynek középpontjában a német igekötők tanulásában szerepet játszó nyelvi interferencia és -transzfer kontrasztív megközelítései állnak. Témavezető: Dr. Szabó Veronika, egyetemi tanársegéd

21


➢ Nagy Tamás (Magyar–filozófia tanár MA): „A zene egyáltalán nem metal, leginkább valami vontatott rockos, darkos egyveleg, néhol poszt-rockos beütéssel” – A zenei szubkultúrákhoz köthető szlengek megjelenési formái magyar nyelvű, zenei témájú blogok posztjaiban Kutatásomban a két legaktívabb, hasonló zenei szubkultúrákhoz és olvasóközönséghez köthető, magyar nyelvű, kizárólag zenei témájú blog (Lángoló Gitárok, Rockstation) 2016 áprilisában keletkezett posztjait vizsgálom. Ös�szehasonlító kutatásomhoz a funkcionális–kognitív pragmatika elméleti hátterét, valamint a blogokkal foglalkozó nyelvészeti szakirodalmak és a modern szlengkutatások eredményeit alkalmazom a korpusznyelvészet keretei között. Az összesen 343 szövegpéldányt tartalmazó korpuszomban először a szubkultúrákhoz köthető szlengkifejezések prototipikus (pl. rock, metál, punk stb.) és kevésbé prototipikus (pl. poszt-rock, prog rock) megjelenéseit számszerűsítem a Simple Concordance Program segítségével, majd kvalitatívabb szempontokat előtérbe helyezve a jelentésképzés árnyaltabb eseteit vizsgálom, a szlengkifejezések kapcsán. Kutatásom célja, hogy a korpusznyelvészet eszközeit felhasználva kimutassam a nyelvi megformáltságbeli különbségeket a két nagyon hasonló blog posztjaiban. Témavezető: Prof. Dr. Alberti Gábor, egyetemi tanár • ➢ Szeteli Anna (Osztatlan tanárképzés): Szerint(em) A dolgozat célja megragadni a „szerint” kifejezés hozzájárulásának mikéntjét a diskurzus szervezéséhez azáltal, hogy a korábbi eredmények figyelembe vétele mellett, azokat még nem tárgyalt jelenségekkel együtt jól formalizált, koherens rendszerbe helyezze. A „szerint” kifejezés jelentésgazdagító hatása mellett az elme hétköznapi értelemben vett következtetési folyamatait veszem górcső alá. Emellett a kognitív nyelvészeti kutatások korpuszaiban gyakran előforduló névutó, illetve az evidencia bizonyosságát és annak forrását jelölő nyelvi rendszer formális irányból történő megközelítésére teszek kísérletet. A grammatikai variációkban gazdag szerint kifejezést összevetem más episztemikus bizonytalanságot, vagy éppen bizonyosságot profiláló nyelvi eszközökkel, ezáltal a névutó a lehetséges-szükségszerű skála mentén osztályozó episztemikus modalitás tükrében jelenik meg. A „szerint”-ről alkotott kép a bizonytalan, vagy bizonyosságot nyert tartalmak hallgató általi tárolására, feldolgozására szélesedik ki. Témavezető: Dr. Farkas Judit, egyetemi tanársegéd

22

Pszichológia 1. Kognitív és evolúciós pszichológia

Helyszín: Ifjúság útja 6. E334. Kezdés: 8.00. Zsűri: Dr. Deák Anita, egyetemi adjunktus, elnök Tagok: Restás Péter, egyetemi tanársegéd; Putz Ádám, egyetemi tanársegéd; Bandi Szablocs, PhD-hallgató

Előadások Arndt Bernadett: A figurális jóság és a téri kompozíció Buta Kinga: A különböző téri képességek és a téri-vizuális vázlattömb kapcsolata Esztergályos Balázs: Megosztott szenzoros élmény és periperszonális tér remapping vizsgálata gyermekeknél Fábi Eszter: A tanulási és kognitív stílus összehasonlító elemzése Ferencsik Anna: Az olfaktoros manipuláció hatása a rövid távú emlékezetre Hajdu Réka: Figyelmi teljesítmény változása szublimális hangulatindukció hatására Kiss Sebastian: Amit ma megtehetsz… azt akár holnap is. Az aktív–passzív halogatás kapcsolata az időperspektívákkal Koszics Fanni: A szenzoros élménykeresés, mint személyiségvonás, és mint motívum kapcsolata a képi ingerekre adott válaszokkal Kovács Adél: A matematikai szorongás mérésére szolgáló AMAS-teszt magyar adaptációja Kovács Linda: Matematikai képesség fejlesztése táncos mozgásformával óvodás korú gyerekeknél Losonci Adrienn: A félelem elsajátítása óvodás korban Matuz András: A szemantikus vigilancia tesztelése bimodális kognitív kondícióban Orbán Kitti Éva: Szubliminális érzelmi befolyásolás hatásának vizsgálata neutrális ingerek megítélésére tekintetkövetéses eljárással Schwarz Bence: Tanulási stílussal konzisztens tanítási stílus hatása a tanulmányi eredményre

23


Simon Réka Barbara: A rejtett ovuláció hatása a női arcok attraktivitására Stecina Diána Tünde–Arató Ákos: Fenyegető ingerek percepciója a kontextus függvényében

Rezümék ➢ Arndt Bernadett (Pszichológia MA) A figurális jóság és a téri kompozíció A Gestalt-elmélet „figurális jóság” fogalma a szépség, azaz a kellemes vizuális élmény objektív szempontjaira vonatkozik. Ilyen az egyszerűség, a szimmetria, a stabilitás, az egyensúly és az összetartás. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy kompozícióalkotó feladatban van-e különbség általános tanrendű és művészeti képzésben tanuló, feltételezéseink szerint más szépségfogalommal rendelkező gimnazisták között a figurális jóságra való törekvés tekintetében. Eredményeink szerint ezek az elvek inkább jellemzők az általános tanrendű diákokra. Jelenleg is bővül a kutatás, több korosztály és több képzési forma képviselőit vizsgáljuk. Célunk a gondolkodásmód, a szépségről alkotott fogalom, illetve a kreativitás változásának feltárása az életkor és az oktatás függvényében. Eredményeink hozzájárulhatnak a szépségről alkotott tudásunk kibővítéséhez, a művészeti oktatás jelentőségének feltárásához, illetve az észlelőrendszer fejlődésének mélyebb megértéséhez. Témavezető: Dr. habil. Révész György, címzetes egyetemi tanár • ➢ Buta Kinga (Pszichológia BA): A különböző téri képességek és a térivizuális vázlattömb kapcsolata Dolgozatomban a különböző téri képességek, illetve a munkamemória – pontosabban a téri-vizuális vázlattömb kapcsolatát vizsgálom. A megelőző kutatások alapján (Newcombe, Shipley 2015) a téri képesség kettő tényező összetevője, melyek szerint lehet intrinzik (belső) vagy extrinzik (külső), illetve statikus vagy dinamikus (elforgatott, hajlított vagy mozgó tárgy). Ezek alapján a téri képességek négy csoportját különböztetjük meg: intrinzik statikus, intrinzik dinamikus, extrinzik statikus és extrinzik dinamikus. A vizsgálatban a kísérleti személyeknek megvizsgáltuk a téri-vizuális vázlattömb kapacitását, illetve különböző, a négy téri képességnek megfelelő feladatokat kellett megoldaniuk. A fent említett téri képességek komplexitásukat tekintve eltérőek, így – ha-

24

Programfüzet

sonló, korábbi kutatások eredményeire támaszkodva – feltételezéseim szerint a feladatok munkamemória kapacitás igénye is eltérő, ami mind egyénenként, mind a feladatok típusa szerint teljesítménybeli különbségeket eredményez. Témavezető: Dr. Bernáth László, egyetemi adjunktus • ➢ Esztergályos Balázs (Pszichológia BA): Megosztott szenzoros élmény és periperszonális tér remapping vizsgálata gyermekeknél Perceptuális rendszerünk multiszenzoros információkat integrál a testünk közelében lévő tárgyakról, ez lehetővé teszi a gyors és adekvát választ a potenciális fenyegetésekre, valamint segíti a felhasználható eszközök megközelítését. Érdekes módon e testünkhöz közel eső tér reprezentációja – az úgynevezett multiszenzoros periperszonális tér – képes kitágulni vagy beszűkülni bizonyos szociális interakciókban. Azonban egyelőre nem ismert, hogy a különböző szociális interakciók hogyan képesek megváltoztatni a periperpeszonális tér reprezentációját. Különösen a megosztott szenzoros élmény, a kiváltott testi illúziók vagy az enfacement illúzió idézheti elő annak az érzését, hogy birtokoljuk a másik személy testét. Ennek oka, hogy a másik személy szenzoros élményeit remappingoljuk, azaz rávetítjük, leképezzük a saját testünk periperszonális terére. (Maister és mtsai 2015) Kutatásunk azt vizsgálta, hogy az enfacement illúzió, mint megosztott szenzoros élmény képes volt-e módosítani a periperszonális tér reprezentációját és ez a változás vajon úgy írható-e le a legjobban, mint a személy saját periperszonális terének kiterjesztése a másik személyére vagy a másik személy periperszonális terének beolvasztása a sajátjába. A szám- és perspektívaazonosítási feladatunkban egyértelmű hatása volt a multiszenzoros stimulációval kiváltott megosztott szenzoros élménynek. Összefüggést találtunk a szinkron ingerlés és a feladat megoldásához szükséges idő csökkenése között. Témavezető: Dr. Lábadi Beatrix, egyetemi adjunktus • ➢ Fábi Eszter (Pszichológia BA): A tanulási és kognitív stílus összehasonlító elemzése Kutatásomban a tanulási és a kognitív stílus vizsgálatát tűztem ki célul. Mindkét elemről elmondhatjuk, hogy egyénre jellemző mintázatot mutat. Míg az előbbi a tanulás preferált módját és az információfeldolgozás egyéni sajátos-

25


ságait foglalja magába, addig az utóbbi a kognitív feldolgozás különbségeit, a problémamegoldás módszertanát fémjelzi. Munkám során többféle eljárást alkalmazva próbálom mind mélyebben feltárni a két terület között fennálló kapcsolatot, illetve ennek okát. Az eljárás során két kérdőívet alkalmazok a tanulási stílus beazonosítására és mérésére, valamint egy továbbit a kognitív stílus megállapítására. Az alanyok kiválasztásánál komoly hangsúlyt fektetek a differenciált minta kialakítására; jelesül más-más érdeklődési körrel rendelkező személyek csoportját hasonlítom össze egymással, valamint a korábbi kutatásokkal ellentétben a korcsoportomat az egyetemisták és a fiatal felnőttek képezik, akik már túl vannak a pályaválasztáson. Témavezető: Dr. Bernáth László, egyetemi adjunktus • ➢ Ferencsik Anna (Pszichológia BA): Az olfaktoros manipuláció hatása a rövid távú emlékezetre Célom a kutatásom során nem volt más, mint az általam tanulmányozott kötetek és cikkek nyomán megfogalmazódott kísérlettel alátámasztani azt a felvetésem, miszerint a rövid távú memória manipulálható olfaktoros ingerekkel. Ennek bizonyítása érdekében összeállítottam egy rövid, egy perc alatt levetíthető és memorizálható szólistát, amely három kategóriába sorolható szavakat tartalmazott, majd azokhoz igazítva alkalmaztam illatmanipulációt a kísérletben résztvevő három, közel azonos létszámmal rendelkező csoportból kettőnél. Mindhárom esetben a szabad felidézés módszerét alkalmaztam a memorizált, rövid távú emlékezetbe kerülő szavak számának ellenőrzésére. A kísérlet alatt végig ügyeltem a rizikótényezők kiküszöbölésére, gondolok itt például a primácia- és a recencia-hatásra, valamint az azonos paraméterekkel rendelkező kísérleti helyszín biztosítására. Kutatásom alanyai egyetemi hallgatók voltak, részvételük önkéntes alapon történt. Hipotézisem igazolásához azt az eredményt kellett kapnom, hogy vizsgálatban résztvevő csoportok közül azok, amelyek az előbb említett manipulációban részesültek, az adott illatnak megfelelő szófajtájú szavakból lényegesen többet tudtak felidézni, mint a többi, az adott illathoz nem köthető szavakból. A kapott eredményeimet számos elemzésnek is alávetettem, azonban több szempontból sem hozták meg számomra a várt eredményt. Ennek ellenére kísérletem elméleti alapja részben igaznak bizonyult, továbbá megismétlése jelenleg is folyamatban van az általam felfedezett, még további finomításra szoruló elemek korrigálásával. Témavezető: Zsidó András Norbert, egyetemi tanársegéd

26

Programfüzet

➢ Hajdu Réka (Pszichológia BA): Figyelmi teljesítmény változása szublimális hangulatindukció hatására A figyelmi folyamatok nem különállóak, sok külső tényező hatására változhat a hatékonyságuk. Ilyen hatás a hangulat is. A negatív hangulat kimutathatóan rossz hatással van a figyelmi teljesítményre. Ám kérdés, hogy a hangulatot negatívan befolyásoló tényezők, amelyek intenzitása nem éri el a tudat határát, szintén befolyásoló erővel bírnak, és ha igen, akkor milyen mértékben a tudatot elérő negatív hatású ingerekkel szemben. A vizsgálatban résztvevők először egy hangulati állapotra vonatkozó kérdőívet töltöttek ki. Ezután Pieron figyelmi teszt megoldása következett. A két teszt után következett a hangulatindukció, ahol három csoport, három különböző befolyásolásban részesült. Az első csoport szubliminális képi ingereket kapott, a második csoport neutrális képeket láthatott, a harmadik csoport direktben látta azokat a képeket, amiket az első csoport tagjai szubliminálisan észlelhettek. Ezek után mind a három csoport újra a hangulati tesztet töltötte ki. A legutolsó pedig a megismételt Pieron teszt volt. Témavezető: Dr. Bernáth László, egyetemi adjunktus • ➢ Kiss Sebastian (Pszichológia MA): Amit ma megtehetsz… azt akár holnap is. Az aktív–passzív halogatás kapcsolata az időperspektívákkal A halogatás jelenségét már régóta kutatják: miért halogatnak az emberek? Milyen következménye és kimenetele lehet ennek? Milyen tényezők befolyásolhatják a halogatást? Nagyon sokáig a halogatásra, mint egy kizárólag káros magatartásra tekintettek, ám az utóbbi években megjelent egy új nézőpont a témában. Egyes kutatók felfedezték, hogy a halogatásnak létezhet egy olyan fajtája, amelyre nem jellemzőek a hagyományos halogatás kimenetelei: az aktív halogatás. Az aktív halogatók nem késnek el a határidős munkáikkal, a teljesítményük sem lesz rosszabb, illetve nem élnek át olyan stresszt, mint a hagyományos („passzív”) halogatók. Ezek a személyek nem azért halasztják el a munka megkezdését, mert úgy érzik, hogy nem lesznek képesek azt elvégezni, vagy mert nem képesek beosztani az idejüket – az aktív halogatók tudatosan halasztják minél későbbre a dolgokat, mert tudják, hogy a szűk határidők által kifejtett idői nyomás serkentőleg hat rájuk, és növeli a teljesítményüket. Azonban az, hogy pontosan mi különbözteti meg a halogatók két típusát, máig foglalkoztatja a kutatókat. Keresték már a halogatók közötti különbségeket a tanulási stratégiáikban, az időszervezésükben, a külső kö-

27


rülményekben, ám teljesen egyértelmű választ nem tudtak adni arra, mitől függ, hogy valaki aktív vagy passzív halogató lesz. Ezért kutatásomban én is erre a kérdésre igyekeztem választ adni. Feltevésem alapját a Zimbardo által leírt időperspektíva-elmélet képezte. Ezen elképzelés szerint minden ember máshogy áll a három idősíkhoz: a múlthoz, a jelenhez és a jövőhöz. Vannak, akik szívesen tekintenek vissza a múltra, szeretnek nosztalgiázni (múltpozitívak), és akik leginkább elfelejteni szeretnék a velük történteket, nem szívesen gondolkodnak a már megtörtént dolgokon (múltnegatívak). A jelenhez való hozzáállás is ilyen kettősséget mutat: egyesek minél jobban szeretnék kiélvezni a jelent, mielőbbi és minél több kielégülést és élvezetet keresnek (jelenhedonisztikusok), mások viszont úgy gondolják, hogy a jelen egy predesztinált dolog, amire nekik semmi kihatásuk nincs, és a dolgok csak úgy megtörténnek velük (jelenfatalisták). A jövőorientáltságot pedig egy spektrumon lehet mérni: minél jövőorientáltabb valaki, annál inkább előre gondolkodik, és mond le esetleg a jelenbeli élvezetekről azért, hogy a jövője jobb lehessen. Ezek az időperspektívák nem zárják ki egymást, mindenkire jellemző az összes időperspektíva valamennyire, azonban vannak dominánsabb időperspektívák mindannyiunk számára. Ha viszont az egyik túlságosan domináns lesz, annak a főbb jellemzői beépülnek az ember személyiségébe. Így például egy nagyon hangsúlyosan jelenhedonisztikus ember nem fog a jövőjére gondolni, folyton csak a kielégülést keresi; az ilyen emberekre jellemzőbb az alkoholizmus, a dohányzás, a veszélyes vezetési stílus is. Az időperspektívák és a halogatás kapcsolatát már többször is vizsgálták, elsősorban abból a feltételezésből kiindulva, hogy a halogatók az átlagosnál kevésbé jövőorintáltak, s sokkal inkább jelenhedonisztikusak. A jövőorintáltságot és a halogatás közötti negatív korrelációt minden kutatás kimutatta, ám a jelenhedonizmussal kapcsolatban ellentmondó eredmények születtek. Feltételezésem szerint ez azért fordulhat elő, mert minden kutatásban csak a hagyományos (passzív) halogatást vizsgálták. Kutatásomban én az aktív-passzív halogatást más-más időperspektívákhoz társítottam: az aktív halogatás csakugyan a jelenhedonizmussal lehet összefüggésben, ám a passzív halogatókra inkább a jelenfatalizmus lehet jellemzőbb: hiszen azért halogatják a felkészülést, a feladatmegoldást, mert úgy érzik, nincs kihatásuk a dolgokra, és emiatt hiába látnának neki a dolgoknak előbb. Elméletemet egy orvosi egyetemista csoporton vizsgáltam meg, akik egy zárthelyi dolgozat megírása után töltötték ki a halogatásra és az időperspektíváikra vonatkozó kérdőíveket. Ezen adatok mellett felhasználtam még a dolgozatban elért pontszámaikat is, hogy megvizsgáljam azt az előzetes feltevést, hogy az aktív halogatók teljesítménye csakugyan nem rosszabb, mint a nem halogatóké (ellentétben a passzív halogatókkal). Azonban a statisztikai próbák nem

28

Programfüzet

mutattak ki összefüggést a halogatási típusok és az időperspektívák között, feltételezéseim szerint nem azért, mert a mintaelemszám nem volt elég nagy, hogy a több csoportra bontás után is érvényes statisztikai próbákat lehessen végezni rajta. Témavezető: Dr. Járai Róbert, egyetemi adjunktus • ➢ Koszics Fanni (Pszichológia BA): A szenzoros élménykeresés, mint személyiségvonás, és mint motívum kapcsolata a képi ingerekre adott válaszokkal Jelen kutatás a személyiségfaktorok és az érzelmi töltetű ingerek közötti kapcsolat vizsgálatára irányul. A kutatás alapját a Marvin Zuckerman által kidolgozott szenzoros élménykeresés fogalma, valamint a Lang nevéhez köthető kétfázisos rendszer adja. A vizsgálati személyeknek (59 fő, vegyesen férfiak és nők, 18 és 30 év között) egy aktuális állapotra vonatkozó (PANAS), majd a 40 állításpárból álló Szenzoros Élménykeresési Kérdőívet (SSS-V) kellett kitölteniük. Ezt követően 24 IAPS képből álló ingeranyagot értékeltek a Self Assesment Manikin (SAM) teszt segítségével három–három dimenzióban: valencia, arousal és dominancia-kontrol. A változók közötti kapcsolatot Pearson-féle korrelációval, míg a különbségeket függetlenmintás és kevert típusú varianciaanalízissel vizsgáltam. Az SSS-V kérdőív két alskáláján, az Izgalom-és Kalandkeresés, valamint Gátolatlanság dimenziókban három csoportot lehetett elkülöníteni, amelyek között szignifikáns különbség is kimutatható a képek értékelésében. A felállított hipotézisek a vizsgálat során igazolást nyertek. Témavezető: Dr. Bernáth László, egyetemi adjunktus • ➢ Kovács Adél (Pszichológia BA): A matematikai szorongás mérésére szolgáló AMAS-teszt magyar adaptációja Alábbi dolgozatomban a matematikai szorongás mérésére szolgáló, eredetileg angol nyelvű AMAS-teszt magyar adaptációjáról számolok be. Az AMAS (Abbreviated Math Anxiety Scale; Hopko et al. 2003) a korábbi matematikai szorongást mérő tesztekhez képest egy rövidített, 9 itemből álló változat, amelynek már létezik iráni (Vahedi and Farrokhi 2011), illetve olasz (Primi et al. 2014) adaptációja. A teszt adaptációja mellett kérdés volt számomra

29


az is, hogy az általános szorongás milyen mértékben korrelál a matematikai szorongással. Ennek vizsgálatára az AMAS-teszt mellett kísérleti személyeim egy STAI-kérdőívet (State-Trait Anxiety Inventory; Spielberger, Gorsuch, Lushene, Vagg, & Jacobs 1983) is kitöltöttek. Előzetes feltételezésem alapján a matematikai szorongás kialakulása után egy bizonyos életszakaszig folyamatosan erősödik, majd maximumát elérve hosszabb-rövidebb ideig fennáll. Ennek bizonyítása érdekében széles mintát vizsgáltam, az ötödikes korosztálytól egészen az egyetemistáig. Témavezető: Dr. Bernáth László, egyetemi adjunktus • ➢ Kovács Linda (Pszichológia BA): A matematikai képesség fejlesztése táncos mozgásformával óvodás korú gyerekeknél Számos országban problémaként jelenik meg, hogy a gyerekek nehezen teljesítenek matematika órán és felmerül a kérdés, hogy mi lehetne a megoldás, amivel segíthetnénk nekik boldogulni a számok világában. Célom a dolgozattal, hogy egy olyan módszert mutassak be, ami képes lehet fejleszteni a matematikai képességet már óvodás korban. Számos tanulmány született arról, hogy a téri és a matematikai képesség kapcsolatban áll egymással, de ezidáig csak egy olyannal találkoztam, amely ezt a kapcsolatot e mozgásformával vizsgálta 7–9 éves gyerekeknél (Jensen, Kellner és Rieder 2013). Az említett vizsgálattal ellentétben én óvodás korú gyerekeket választottam, akiket két csoportba osztottam. A kísérlet csoport tagjai egy táncos tréningen vettek részt, míg a kontroll csoportba sorolt gyerekek mesét hallgattak, és arról beszélgettek. A tréningek előtt és után a gyerekek becslési feladatokat oldattak meg, hogy mérni lehessen a tréningek hatékonyságát a matematikai képességre, és össze lehessen hasonlítani a kontroll és a kísérleti csoport teljesítményét. Témavezető: Dr. Lábadi Beatrix, egyetemi adjunktus • ➢ Losonci Adrienn (Pszichológia BA): A félelem elsajátítása óvodás korban Jelen vizsgálat során azt szerettük volna kideríteni, hogy az óvodások veleszületett félelme az ősi fenyegető ingerektől (pók, kígyó) erősebb-e a tanult, modern félelmektől (kés, pisztoly). Az előkészített tanulási modell kimondja, hogy a félelemelsajátításnak vannak innát részei és tanulási folyamatai. Vizuális keresési feladattal vizsgáltuk, hogy az ősi vagy a modern fenyegető inge-

30

Programfüzet

reket észlelik gyorsabban a gyerekek, és érdekességként bevontunk ősi és modern elterelő ingereket is. 5–7 évesek keresték az ősi (pók, kígyó) és modern (kés, pisztoly) „kakukktojásokat” a virágok, mint ősi, és a kenyérpirítók, mint modern elterelő ingerek között. A reakcióidőket összehasonlítva nem mutatkozott jelentős különbség a fenyegető ingerek észlelési sebessége között. Egy gyenge tendencia mégis kimutatható: a kenyérpirítók között az óvodások a kígyókat és a pókokat vették észre hamarabb, míg a virágok mellett a késeket és pisztolyokat találták meg előbb. Témavezető: Zsidó András Norbert, egyetemi tanársegéd • ➢ Matuz András (Pszichológia MA): A szemantikus vigilancia tesztelése bimodális kognitív kondícióban Jelen kutatás elsődleges célja feltárni egy komplex helyzetben, a bimodális duális-feladatban nyújtott teljesítmény kapcsolatát a vigilanciával, a féltekei aszimmetriával, a szem-dominanciával. Alanyaink egy szemantikus reakcióidő-feladatot végeznek vizuális ingerekkel, miközben párhuzamosan – egy fejhallgató segítségével – szavakat hallanak, melyeket memorizálniuk kell. A kihívást jelentő kísérleti helyzetet tovább bonyolítja, hogy a résztvevők csak az egyik szemüket használhatják. Így az ingeranyag megfelelő pozícionálásával féltekei különbségeket is vizsgálhatunk. Legfontosabb feltevéseink, hogy a szemantikai feldolgozás és a figyelmi mechanizmusok féltekei aszimmetriája miatt a reakcióidőben döntő jelentőséggel bír az ingerek helyzete. Emellett számos faktorban pl. az alvásminőség szerepében, a felidézés pontosságában, a teljesítménycsökkenésben várunk értékes eredményeket. Témavezető: Dr. Csathó Árpád, egyetemi adjunktus • ➢ Orbán Kitti Éva (Pszichológia BA): Szubliminális érzelmi befolyásolás hatásának vizsgálata neutrális ingerek megítélésére tekintetkövetéses eljárással Vizsgálatomban az IAPS adatbázisból kiválasztott negatív, pozitív és semleges érzelmi töltetű ingeranyagot mutatok be a résztvevőknek. Feladatuk, hogy megítéljék a képeket a pozitív, illetve negatív hangulati hatás dimenziójában. Majd ősi és modern félelmi reakciót keltő szubliminális ingereket alkalmazva vizsgálom, milyen irányú és mértékű változás figyelhető meg az ingerek érté-

31


kelésében. A kezdetektől szemmozgást detektáló eljárással rögzítem a vizsgálati személyek tekintetének útját, melynek segítségével vizsgálhatóvá válik a szubliminális ingerek tekintet általi észlelése, amely ugyan nem jut el a tudatosságig, percepciója azonban már bizonyított. Témavezető: Dr. Bernáth László, egyetemi adjunktus • ➢ Schwarz Bence (Pszichológia BA): Tanulási stílussal konzisztens tanítási stílus hatása a tanulmányi eredményre A vizsgálat célja annak bemutatása, hogy a különböző tanulási stílusú diákok, a nekik megfelelő tanítási stílus mellett jobb eredményt képesek produkálni. A vizsgálat első részében gimnazisták tanulási stílusát, illetve téri-vizuális és verbális munkamemória kapacitását mérem. A vizsgálat második felében pedig a diákok részt vesznek egy vizuális, azaz képekre építő, illetve egy auditív, azaz hallásra, meghallgatásra építő tanórán. Az órák végén a diákok az adott óra anyagára vonatkozó kérdéseket tartalmazó tesztet töltenek ki. Témavezető: Dr. Bernáth László, egyetemi adjunktus • ➢ Simon Réka Barbara (Pszichológia BA): A rejtett ovuláció hatása a női arcok attraktivitására Kutatásomban megvizsgálom azt a tudományosan is alátámasztott tényt, hogy a női arcok valóban attraktívabbak a ciklusuk fertilis időszakában. Ez a tény pedig nem csak a férfiak, de a nők számára is észrevehető, különösen akkor, ha ők maguk is ciklusuk termékeny periódusában járnak. Kutatásom célja részben az is, hogy megfigyelje az ilyen esetekben fellépő, nők közötti intraszexuális rivalizációt. Dolgozatomban női arcokat vizsgálok két különböző helyzetben. Az ingeranyag elkészítéséhez 11 női arcot fényképeztem le, ciklusuk alapján előre meghatározott, termékeny és nem termékeny időszakában. A 11 arcpárt egyaránt értékeltettem férfi és női kísérleti személyekkel vonzerő, megbízhatóság és feminitás-maszkulinitás dimenziók mentén. A vizsgálati személyek önészlelt attraktivitását a Multidimenzionális Test-Self kapcsolati kérdőív (MBSRQ) segítségével határoztam meg. Témavezető: Putz Ádám, egyetemi tanársegéd •

32

Programfüzet

➢ Stecina Diána Tünde (Pszichológia BA)–Arató Ákos (Pszichológia BA): Fenyegető ingerek percepciója a kontextus függvényében Kutatásunk középpontjában a potenciálisan fenyegető ingerek észlelése áll. Számos modern elmélet szerint a fenyegető ingerek percepciója akkor a leg�gyorsabb, ha eredetüknek megfelelő környezetben észleljük őket. Kísérletünk során arra voltam kíváncsi, hogy az evolúciós és modern eredetű fenyegetések esetében, az azonos vagy az eltérő eredetű kontextus, mennyiben befolyásolja a stimulusok percepcióját. Azt is vizsgáltuk továbbá, hogy miként befolyásolják a negatív érzelmek a figyelmi folyamatokat. Számos elmélet szerint az érzelmi ingerek elsőbbséget élveznek a figyelmi feldolgozás alatt, ez pedig különösen igaz lehet a negatív affektív ingerekre. A fenyegető ingerek észlelését egy általam összeállított vizuális keresési feladattal mértem. A vizsgálat során semleges és negatív érzelmi töltetű, evolúciós és modern háttereken elhelyezett fenyegető ingerekre adott reakcióidőket hasonlítottam össze, a kontextus kongruens és inkongruens együttjárások tükrében. A fenyegető ingereket további két csoportra osztottam, amelyek a modern és ősi félelmi stimulusoknak felelnek meg. A következőkben felvázoljuk az érzelmek és a figyelem interakcióinak fontosabb elméleti megközelítéseit, melyek alátámasztják a hipotéziseinket. Ebben a részben ismertetünk továbbá néhány olyan korábbi kutatást, amelyek valamilyen szempontból közel állnak jelen vizsgálatunkhoz. A dolgozat további részeit a vizsgálat leírása, valamint az eredmények elemzése és megvitatása képezi. Témavezető: Zsidó András Norbert, egyetemi tanársegéd

33

Pszichológia 2. Szociál-, személyiség- és fejlődéspszichológia

Helyszín: Ifjúság útja 6. E431. Kezdés: 8.00. Zsűri: Dr. Pohárnok Melinda, egyetemi adjunktus, elnök Tagok: Dr. Láng András, egyetemi adjunktus; Dr. Vincze Orsolya, egyetemi adjunktus; Dr. Czibor Andrea egyetemi adjunktus; Vargha Bálint, PhD-hallgató

Előadások Budai Tímea–Hauk Barbara: A család működése, az apa helye a családban – a családi együttműködés függvényében Csapó Gyöngyvér Virág: A Special Mach Test (SMT) alapjai: A Machiavellizmust mérő tesztek kapcsolata saját állításokkal Daku Gergő: Harcosok és varázslók: személyiségpszichológiák a virtuális világban Drahota-Szabó Petra: The Importance of Parental Involvement and Parental Conditional Regard in Motivation and Self-Esteem among Young Tennis Players Erdélyi Ákos: A sötét triász viselkedésminták pragmatikai sajátosságai a személyiségkonstellációk függvényében Ferecskó Martina: A spontán vonástulajdonítás vizsgálata sztereotípia konzisztens, illetve inkonzisztens ingerek segítségével: A szépség-sztereotípiák hatása a látott arcok felidézésére Flach Richárd: Amikor a test a szavak helyett is beszél. A rheumatoid arthritises betegek narratív- és egészségpszichológiai vizsgálata Hankó Csilla: Integrációs hatások a szülői bánásmódban 3–4 gyermekeket nevelő szülők körében Ilonka Zsófia: Fogvatartási asszociációk Járdaházi Evelyn: Iskolai zaklatás diákok és tanárok szemszögéből Jenei Dániel–Szél Daniella: A történelem társas kontextusban – avagy létezhet-e individuális értelmezés?

34

Programfüzet

Mayer Szilvia: Identitás és lokalitás. Társasjáték hatékonyságának mérése kognitív térképes módszerekkel Polgár Petra Ibolya: Szociális dominancia orientáció – mint személyiségtényező – befolyásoló hatása a spontán vonástulajdonításra, illetve a társas információk generalizálásának folyamatára. Sztereotípia-konzisztens, illetve sztereotípia inkonzisztens helyzetek vizsgálata az affektív tanulás segítségével Szalóki Réka: Művészetterápia az egészségpszihológia útján Szennai Martin–Kozma Luca Anna: Interperszonális kontextus szerepe az érzelemfelismerés során felnőtteknél és iskoláskorú gyerekeknél Tátrai Dóra Rita–Nágel Fanni–Kovács Adél: Gyerekek bizalma az informáló személyében. Különbségek a három és négy éves korosztály között

Rezümék ➢ Budai Tímea (Pszichológia MA)–Hauk Barbara (Pszichológia MA): A család működése, az apa helye a családban – a családi együttműködés függvényében A szülő-gyermek kapcsolat vizsgálata évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be a fejlődéslélektani kutatásokban, ám ezekben az esetek döntő részében az anya-gyermek kapcsolatra fókuszálnak, míg az apák szerepe háttérbe szorul. Jelenlegi kutatásunk célja, hogy módszereink segítségével mélyebb betekintést nyerjünk a családi rendszer működésébe, feltérképezzük annak kapcsolatát a családi együttműködéssel, különös tekintettel az apa-gyermek kapcsolatra, valamint az apák helyére a családban. A családi életre, rítusokra; párkapcsolati elégedettségre; apai bevonódásra és annak motivációira irányuló kérdőívek kitöltésén túl egy anya-apa-gyermek által közösen konstruált történet elmesélésére is kérjük a résztvevőket, így lehetővé válik a családban zajló folyamatok több nézőpontból való, szélesebb spektrumú megismerése. Témavezetők: Dr. Pohárnok Melinda, egyetemi adjunktus és Dr. Lénárd Katalin, egyetemi adjunktus •

35


➢ Csapó Gyöngyvér Virág (Pszichológia BA): A Special Mach Test (SMT) alapjai: A Machiavellizmust mérő tesztek kapcsolata saját állításokkal Dolgozatomban a Machiavellizmus mérésére szolgáló teszteket vizsgáltam, mert a célom az volt, hogy megtudjam, mennyire megbízhatóak a jelenlegi kérdőívek, melyek a Machiavellizmust hivatottak mérni, illetve, hogy a saját állításokból álló tesztem alkalmas-e arra, hogy a Machiavellizmust mérje. Kutatásomban három tesztet alkalmaztam: a MACH-IV-et, az MPS-t, valamint az általam létrehozott SMT-t, amelyet egyetemista korosztályba tartozó diákokkal (n=294) töltettem ki online kérdőív formájában. Az eredmények tanúsága szerint a legmagasabb reliabilitással az SMT rendelkezett, melyet faktoranalízis segítségével lerövidítettem és faktorokra osztottam. A három teszt összevetésekor közepes kapcsolat mutatkozott az SMT és az MPS között. Témavezető: Putz Ádám, egyetemi tanársegéd • ➢ Daku Gergő (Pszichológia BA): Harcosok és varázslók: személyiségpszichológiák a virtuális világban Az elmúlt években a videójátékok a szórakozáshoz és kikapcsolódáshoz köthető tevékenységek egyik kiemelt szereplőjévé váltak. Feltörekvő népszerűségük megteremtette azt a kutatási irányvonalat, ami a játékos populáció, valós és virtuális világban megjelenő személyiség típusai közötti kapcsolatot kívánja felderíteni. A kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk azokat az ös�szefüggéseket, amelyek által összekapcsolhatóvá, bejósolhatóvá válik, a játékosok valós és virtuális világbeli személyisége és viselkedése. A kutatás során egy 110 itemes kérdőívet használtunk, amelyet 1103 fő töltött ki. A kutatás során gyenge korreláció mutatkozott a személyiség temperamentum típusai és a játékos típusok között. A személyiség dimenzionális felbontása és a játékos típusok között nem találtunk szignifikáns összefüggést. A dimenziókból alkotott négybetűs személyiségkódok és a játékos típusok között gyenge korreláció mutatkozott meg. A kutatás eredményeként elmondhatjuk, hogy a Myers–Briggs Típus Indikátor modell, alkalmatlan arra a célra, hogy összekapcsoljuk a valós és virtuális világban megjelenő személyiség jellemzőket, a mérőeszköz által felvehető adatok, nem tekinthetőek prediktívnek a virtuális világban megjelenő személyiségre és viselkedésre vonatkozóan. Témavezető: Putz Ádám, egyetemi tanársegéd •

36

Programfüzet

➢ Drahota-Szabó Petra (Pszichológia BA): The Importance of Parental Involvement and Parental Conditional Regard in Motivation and SelfEsteem among Young Tennis Players The aim of my research was to investigate how parental practices and involvement styles affect motivation and self-esteem among young tennis players. Based on previous studies, I predicted that parental over-involvement and overly conditional parental style can affect negatively young tennis players’ self-esteem and motivational style. Participants were youth tennis players who were contacted during tennis competitions where two packages of questionnaires were distributed which measured their parents’ involvement and parenting style, their motivation and self-esteem. They were also observed while they were playing matches, where I focused on how they experienced frustrating events and displayed aggressive behaviors. Preliminary results confirmed my predictions, it was found that perceived parental involvement correlates negatively, while the desired parental involvement correlates positively with self-esteem and motivation. Témavezető: Dr. Lábadi Beatrix, egyetemi adjunktus és Dr. Pohárnok Melinda, egyetemi adjunktus • ➢ Erdélyi Ákos (Pszichológia BA): A sötét triász viselkedésminták pragmatikai sajátosságai a személyiségkonstellációk függvényében Korábbi vizsgálatok eredményei rámutattak a pszichopátia és a nyelvhasználat közötti sajátos összefüggésekre. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy a sötét triász személyiségjellemzők (pszichopátia, machiavellizmus, nárcizmus) miként befolyásolják a hétköznapi stratégiai beszédmódot. Első kérdőíves vizsgálatunkban kapcsolatot mutattunk ki a kérés pragmatikai sémái és a személyiségdimenziók sötét oldala között fiatal felnőtteknél. A második exploratív vizsgálat azt kutatta, hogy fiatalkorú fogvatartottak és elítéltek pszichopátiás vonásai miként befolyásolják beszédmódjukat (Grice maximái és Fiske kapcsolati modellje alapján). A vizsgálatok megerősítik a stratégiai beszédmód személyiségvonásokkal összefüggő individuális sajátosságait. Témavezető: Dr. Lábadi Beatrix, egyetemi adjunktus •

37


➢ Ferecskó Martina (Pszichológia MA): Spontán vonástulajdonítás vizsgálata sztereotípia konzisztens, illetve inkonzisztens ingerek segítségével: A szépség-sztereotípiák hatása a látott arcok felidézésére Nap mint nap rengeteg emberrel találkozunk – s bár nem tudatosan, akaratlanul – véleményt alakítunk ki másokról. Ezt a véleményt elsősorban a fizikai megjelenés, és főleg az arc határozza meg. Számos kutatás alátámasztotta, hogy a vonzó emberekről hajlamosabbak vagyunk pozitív belső tulajdonságokat, magasabb megbízhatóságot feltételezni. Egy arc megbízhatóságát viszont jelentősen befolyásolja a hozzá társított pozitív vagy negatív információ, sőt, az arc felidézésére is hatást gyakorol. Kutatásunk korábbi eredményeket támaszt alá, miszerint a negatív információval társított arcokra – úgynevezett csalókra – jobban emlékezünk, mint a pozitív tulajdonságokkal felruházott arcokra. Érdekes eredmény, hogy a női résztvevők a vonzó, míg a férfi résztvevők a nem vonzó – férfi – arcok felé mutatnak nagyobb emlékezési pontosságot. Az eredményeket széles körben magyarázzuk – beleértve a párválasztási szokásokat és a neurológiai hátteret – amely tükrözi a jelenség komplexitását. Témavezető: Putz Ádám, egyetemi tanársegéd • ➢ Flach Richárd (Pszichológia MA) Amikor a test a szavak helyett is beszél. A rheumatoid arthritises betegek narratív- és egészségpszichológiai vizsgálata Dolgozatunk célja, hogy a rheumatoid arthritis (a továbbiakban: RA) betegségre specifikus jelenségeket tárhassunk fel, ezzel segítve az autoimmun betegségek, különösen az RA jobb megértését, esetleges hatékonyabb kezelését. Vizsgálatunkban az RA betegcsoport pszichés jellemzőinek feltárása mellett tartalomelemzést végeztünk a betegek élettörténeti szövegein, hogy árnyaltabb képet kaphassunk az RA páciensek intrapszichés dinamikájáról. A mintához illesztett betegcsoport (osteoarthritis, a továbbiakban: OA) hasonló tünetekkel rendelkezik, de a betegségük nem immunológiai problémára vezethető vissza. Kutatásunk különlegessége, hogy a klinikai és egészségpszichológiai teszteket és mutatókat, valamint a narratív tartalomelemzés nyelvi kódjait együttesen és egymást kiegészítve használjuk a betegség aktivitásra használt objektív orvosi mutatóival együtt. Témavezetők: Dr. Vincze Orsolya, egyetemi adjunktus és Csókási Krisztina, egyetemi tanársegéd

38

Programfüzet

➢ Hankó Csilla (Pszichológia MA): Integrációs hatások a szülői bánásmódban 3–4 gyermekeket nevelő szülők körében Kutatásomban szülők saját szüleikkel megélt tapasztalatainak a gyermekükkel való kapcsolatra való átöröklődését vizsgálom kérdőíves eljárással. Száz 39–45 hónapos gyermeket nevelő szülő vesz részt a kutatásomban. A kérdőívcsomagban a szülői bánásmóddal és a gyermek fejlődésével kapcsolatos mérőeszközök szerepelnek. A kérdőívcsomag szintén tartalmaz 2x2 kérdést, amelyek emlékek felidézésére kérik a vizsgálati személyt. Az első két kérdés a szülő gyerekkori/serdülőkori, a második két kérdés pedig a szülő saját gyermekével kapcsolatos emlékeire vonatkozik. Témavezető: Dr. Pohárnok Melinda, egyetemi adjunktus • ➢ Ilonka Zsófia (Pszichológia MA): Fogvatartási asszociációk A jelen kutatás alapjául a személyiséglélektani műhelymunkám szolgál, melyben a fogvatartottak szóasszociációit térképeztem fel, hét hívószóra. Ezen hívószavak a „család”, „életem”, „jövő”, „jó”, „rossz”, „szabadság”, „én”. A kutatásban kapott eredményekre alapozva folytattam a vizsgálatot, személyes interjúkkal, ahol a fogvatartottaknak esélyük nyílt arra, hogy elmagyarázzák az általuk megadott asszociációk jelentését. Úgy gondolom, hogy az így kapott eredmények által jobban meg tudjuk érteni a fogvatartottak lélektanát, amelyre alapozva segíthetjük a börtönökből szabadult emberek és fiatalok reszocializációját. Emellett a büntetésvégrehajtásban dolgozó emberek is nagyobb rálátást kapnának azokról az emberekről, akikkel nap, mint nap dolgoznak. Témavezető: Káplár Mátyás, egyetemi tanársegéd • ➢ Járdaházi Evelin (Pszichológia BA): Az iskolai zaklatás diákok és tanárok szemszögéből Dolgozatomban az iskolai zaklatás témakörét dolgoztam fel a diákok és a tanárok szemszögéből. A jelenség számtalan oldalról megközelíthető, vizsgálatomban az empátiával, valamint az alapvető pszichológiai szükségletekkel való kapcsolatát kutatom diákok és tanárok körében. Kutatásom során 102 középiskolás diák, illetve 40 tanár töltött ki egy empátiás készségeket, vala-

39


mint egy alapvető pszichológiai szükségleteket mérő kérdéssort. Ezen kívül a diákok egy iskolai zaklatásban való érintettséget vizsgáló, a tanárok pedig egy bullying-kezelési kérdőívet töltöttek ki. A zaklatói magatartás gyengébb empátiás készségekkel állt kapcsolatban, a zaklatás elszenvedői pedig az alapvető pszichológiai szükségletek terén mutattak kedvezőtlenebb értékeket. A tanárok iskolai zaklatáshoz való hozzáállása tekintetében azt kaptunk, hogy az empátiás készségek megléte, illetve az alapvető pszichológiai szükségleteik kielégítettsége együtt járást mutatott azzal, mennyire vennék komolyan a zaklatást a tanárok. Témavezető: Dr. Láng András, egyetemi adjunktus • ➢ Jenei Dániel (Pszichológia MA)–Szél Daniella (Pszichológia MA): A történelem társas kontextusban – avagy létezhet-e individuális értelmezés? Dolgozatunk témája a magyar társadalom Holokauszthoz és Trianonhoz, a magyar történelem két kiemelkedően fájó pontjához köthető viszonyulásának feltárása, melyhez a társas viszonyok nézőpontjából közelítettünk. Célunk a magyarok Holokauszttal és Trianonnal kapcsolatos gondolatainak vizsgálata a kognitív komplexitás függvényében. A csoportközi viszonyokban megjelenő kollektív érzelmek, különösképpen a kollektív bűntudat szerepét vizsgáljuk a nemzeti identitás tükrében, melynek megítélését a magyar történelmi pálya áldozati reprezentációja árnyalhatja. Ehhez narratív pszichológiai módszereket hívunk segítségül. Eredményeink felvetik a kérdést, miszerint létezik-e az egyéni működésmódnak olyan aspektusa, mely előtérbe kerülve képes felülírni a csoportszintű érzelmek által determinált viszonyulást. Témavezető: Dr. Vincze Orsolya, egyetemi adjunktus • ➢ Mayer Szilvia (Pszichológia MA): Identitás és lokalitás. Társasjáték hatékonyságának mérése kognitív térképes módszerekkel Magyarországon a külföldre vándorlás és a faluk elnéptelenedése egyre komolyabb problémát jelent. Így természetes, hogy számos kutatót foglalkoztat a lokális identitás erősítésének lehetősége. Projektünk célja a vajszlói gyerekek lokális identitásának erősítése egy, a munkatársaimmal általunk közösen szerkesztett társasjátékon keresztül. Saját kutatásom e társasjáték hatékonyságát

40

Programfüzet

kívánja felmérni, a kognitív térképezés segítségével. A gyerekek a társasjáték előtt és után is megrajzolják saját mentális képüket a községről. Hipotézisem szerint a két rajz között számos eltérést fogunk találni. Ez az elképzelésem beigazolódni látszik, hisz az eddigi eredmények alapján a játék után jelentősen több vajszlói épületet neveznek meg kognitív térképükön, mint az az előtt készített rajzaikon. A kutatás további szakaszában még több résztvevőre van szükségünk, hogy eredményeink megbízhatóak legyenek. Témavezető: Dr. Rab Virág, egyetemi adjunktus és Dr. Agora Zsuzsanna, nyelvtanár • ➢ Polgár Petra Ibolya (Pszichológia BA): Szociális dominancia orientáció – mint személyiségtényező – befolyásoló hatása a spontán vonástulajdonításra, illetve a társas információk generalizálásának folyamatára. Sztereotípia-konzisztens, illetve sztereotípia inkonzisztens helyzetek vizsgálata az affektív tanulás segítségével Dolgozatomban a szociális dominancia orientáció (SDO) befolyását vizsgáltam a spontán vonástulajdonításra, illetve a társas információk generalizálására a szépség-sztereotípiák függvényében. A résztvevők feladata 16 férfi arckép megítélése volt vonzerő és megbízhatóság szempontjából két kilencfokú skálán, illetve egy kényszerválasztásos feladatban. A tablókat először önmagukban, majd négy kategória szerint mutattam be: vonzó arc pozitív, illetve negatív valenciájú leírással; nem vonzó arc negatív, illetve pozitív leírással társítva. Kértem továbbá az SDO-skála kitöltését is, ez alapján osztottam a megítélőket magas, illetve alacsony értékkel rendelkező csoportokba. Az eredményeket a szépség-sztereotípiák tükrében magyaráztam. Kutatásomat a jövőben nagyobb mintával, némi ösztönző erővel, illetve a társított ingerek ismétlésének átgondolásával bővíteném. Témavezető: Putz Ádám, egyetemi tanársegéd • ➢ Szalóki Réka (Pszichológia MA): Művészetterápia az egészségpszihológia útján Napjainkban egyre népszerűbb a különböző művészetterápiás eszközök alkalmazása az egyes tudományágak gyakorlatában. Az orvoslásban egyre elterjedtebb a bio-pszicho-szocio szemlélet, a neveléstudomány is egyre na-

41


gyobb figyelmet szentel a korai vizuális és művészettel nevelésnek. De mit tehetnek azok, akik kudarcként élik meg kapcsolatukat a művészettel? Akik nem pszichiátriai betegek és nem is gyerekek? Szükségük van nekik is a művészet és az alkotás élményére? Dolgozatomban a művészetterápia egy olyan funkcióját szeretném bemutatni, melynek során a művészet mindennapos használatának mindenki számára kínált előnyeire és általános szükségességére fogom felhívni a figyelmet. Ennek eléréséhez az egészségpszichológia útján indulok el, elképzeléseim módszertani-elméleti megalapozásához Aina O. Nucho (2003) pszichokibernetikus művészetterápiás modelljét fogom ismertetni, valamint megvizsgálom, hogy a tudatos jelenlét („mindfulness”) technikái miként alkalmazhatók a művészetterápia során. Témavezető: Dr. Illés Anita, egyetemi docens • ➢ Szennai Martin (Pszichológia BA)–Kozma Luca Anna (Pszichológia BA): Interperszonális kontextus szerepe az érzelemfelismerés során felnőtteknél és iskoláskorú gyerekeknél Dolgozatunkban az interperszonális kontextus hatását vizsgáljuk az érzelemfelismerésre felnőtteknél és iskoláskorú gyermekeknél. Vizsgálatunkat két részre osztottuk; az egyik esetben a kontextusként szolgáló, testével érzelmet kifejező személy a másik, arcával érzelmet kifejező személy felé fordulva, a személynek kommunikálta érzelmeit (kommunikatív helyzet), a másik esetben a kontextusként szolgáló, testével érzelmet kifejező személy a kamera felé fordult, így érzelmeit nem kommunikálta a másik, arcával érzelmet kifejező személy felé (nonkommunikatív helyzet). A felnőttek kommunikatív helyzetben való vizsgálatában 21-en vettek részt, hét férfi és 14 nő. Mindannyian 18 év feletti felnőttek voltak, átlagéletkoruk 22,5 év volt. A felnőtteknél, nonkommunikatív helyzetben 21-en vettek részt a vizsgálatban, hét férfi és 14 nő. Mindannyian 18 év feletti felnőttek voltak, átlagéletkoruk 26,9 év volt. Az iskoláskorú gyermekeknél, a kommunikatív helyzetben felvett vizsgálatban 18-an vettek részt, ebből nyolc fiú és tíz lány, életkoruk átlaga 9,9 év volt. Az iskoláskorú gyermekeknél nonkommunikatív helyzetben felvett vizsgálat résztvevői 18-an voltak, hét fiú és 14 lány, átlagéletkoruk 9,8 év volt. Azért ezt a témát választottuk, mert találtunk olyan cikkeket, melyek hangsúlyozták, hogy milyen fontos a kontextus hatása az érzelemfelismerés során, de egyik általunk olvasott publikációban sem volt szó az interperszonális kontextus hatásáról, csak az arcra a saját test által gyakorolt befolyásoló hatásról. Ez elég

42

Programfüzet

közel állt az általunk kutatni kívánt területhez, így ezt tekintjük kiindulási alapunknak. Vizsgálatunk a korábbi kutatásokkal egybevágó eredményeket hozott. Nálunk is bebizonyosodott, hogy a kontextus érzelemfelismerésre gyakorolt hatása igen jelentős. A kontextuális hatás azonban nagyban függött a kontextusként prezentált testen megjelenő érzelem minőségétől. Ugyanis, befolyásoló hatással csak akkor bírt, ha a testen kifejezett érzelem nem volt kongruens az arcon kifejezett érzelemmel. Elmondható tehát, hogy a mindennapjaink során gyakran találkozunk hasonló helyzetekkel, és nem is gondolkozunk rajta, hogy egy általunk megszokott, automatikusan értelmezett szituáció mennyi bonyolult komponensből tevődik össze, és, hogy ezek hogyan befolyásolják az egész jelenet értékelését. Témavezető: Dr. Lábadi Beatrix, egyetemi adjunktus • ➢ Tátrai Dóra Rita–Nágel Fanni–Kovács Adél (Pszichológia BA): Gyerekek bizalma az informáló személyében. Különbségek a három és négy éves korosztály között Több kutatás támasztja alá, hogy a gyerekek válogatnak az informátorok között. Befolyásol a gyermek előzetes tapasztalata az adott személyről, milyen az informátor szándéka, illetve rendelkezik-e releváns tudással. Korábbi kutatások szerint a három- és négyévesek között jelentős különbség figyelhető meg annak ellenére, hogy mindkét korosztály képes felismerni, megérteni mások szándékát. Vizsgálati elrendezésünket három- és négyéves gyermekek számára alakítottuk ki, e két csoport közti különbségre voltunk kíváncsiak. Vizsgálatunkban a gyermekek egy bemutatás során előzetes információt szereztek a személyről, aki becsapó vagy segítő szándékú, így a gyerek saját tapasztalata szerint dönthetett az információ elfogadásáról vagy megtagadásáról. Az eredmények igazolták fő hipotézisünket, miszerint a hároméves gyerekek hajlamosak hallgatni az egyértelműen hamis információt közlő személyre is, míg a négyévesek többsége elutasítja a csaló személytől kapott információt. Témavezető: Dr. Lábadi Beatrix, egyetemi adjunktus •

43

Szociális Munka Helyszín: Rókus utca 2. M 308. Kezdés 10.00 Zsűri: Dr. Madácsy József, egyetemi adjunktus, elnök Tagok: Dr. Mucsi Georgina, egyetemi adjunktus; Dr. Molnár Dániel, egyetemi tanársegéd

Előadás Csapláros Nikolett: Kábítószer-problémára adott első válaszok a rendszerváltozás idején Baranya megyében

Rezümé ➢ Csapláros Nikolett (Szociális munka BA): Kábítószer-problémára adott első válaszok a rendszerváltozás idején Baranya megyében A dolgozatban bemutatásra kerülnek a Kádár-kori kábítószerfogyasztás első ismert, hazai esetei, továbbá az egészségügyi, egyházi és civil szervek részéről érkező válaszok a probléma kezelésére Baranya megyében. Kutatásom kvalitatív, félig strukturált interjúkra épülő vizsgálat, amelynek lényege, hogy a valóságot annak résztvevői általi interpretációjában ismerjük meg. Az interjúszövegeket a tartalomelemzés három módszerének kombinálásával és az ATLAS.ti 4.2. program segítségével vizsgáltam. A kutatás eredményei azt bizonyították, hogy a rendszerváltozás idején a drogprobléma kezelésében a civil és egyházi szerveződésű rehabilitációs intézmények bizonyultak a leghatékonyabbnak. Sikerüket az jelentette, hogy elköteleződtek a probléma kezelése mellett, és ehhez olyan terápiás kereteket biztosítottak, amelyek biztonságérzetet nyújtottak a szenvedélybetegek számára. Az állami intézmények ezzel ellentétben rövid ideig és kisebb hatékonysággal kezelték a problémát. Az ellátás leggyakrabban csak a szipus fiatalok kezelésére terjedt ki. Témavezető: Dr. habi. Erdős Márta, egyetemi docens •

44

Szociológia Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed, E25 108. Kezdés: 10.00. Zsűri: Prof. Dr. Kovács Teréz, egyetemi tanár, elnök Tagok: Vadász Gabriella, PhD-hallgató; Erát Dávid, PhD-hallgató

Előadások Hegedűs Márk: Új típusú városrehabilitáció Pécsen Szabó Árpád: Lakótelepek szociológiai értelemben: hogyan vált redisztributív jutalomból piaci átokká a lakótelepi lakás Magyarországon?

Rezümék ➢ Hegedűs Márk (Társadalmi tanulmányok MA): Új típusú városrehabilitáció Pécsen Írásomban interjúk és a szakirodalom segítségével dolgozom fel a Pécs keleti városrész szabolcsi szegregátumában, főleg György-telepen zajló, új típusú szociális városrehabilitációs módszereket. A fő kiindulási pontom a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja volt. Az általános városfejlesztési projektek bemutatása után Pécs város helyzetére koncentrálok, majd szűkítem a kört egészen a szegregált területig. Külön fejezetben foglalkozom a helyszíni munkacsoport tevékenykedésével és a telep nehézségeivel is, melyek véleményem szerint erősen kapcsolódnak a napjainkban zajló felzárkóztatási törekvésekhez. Témavezető: Dr. Ragadics Tamás, egyetemi tanársegéd • ➢ Szabó Árpád (Szociológia MA): Lakótelepek szociológiai értelemben: hogyan vált redisztributív jutalomból piaci átokká a lakótelepi lakás Magyarországon? Dolgozatom témája a hazai lakáshelyzet, kiemelten a lakótelepek helyzetének bemutatása, a szocialista időszaktól napjainkig, nagy hangsúlyt fektetve

45


azokra a folyamatokra, amelyek a lakótelepek társadalomszerkezetét formálták a szocializmusban, valamint a rendszerváltás után. Mindezen társadalmi átalakulások nyomon követése után, igyekszem foglalkozni a lakótelepek rehabilitációjának lehetőségével is, hiszen a társadalmi státus szempontjából igen érdekes utat jártak be az utóbbi évtizedekben. A dolgozat első egysége bemutatja a szocialista lakáspolitika fő irányvonalait, célkitűzéseit, valamint a rendszerváltás hatását. A privatizáció során kialakuló új viszonyok nagyban hozzájárultak a lakótelepek mai helyzetéhez, azonban nem hagyható figyelmen kívül az a folyamat és politika, amelyben e lakótelepek megszülettek. A dolgozat második felében vizsgálom a hazai lakótelepek társadalmi helyzetét és fizikai állapotát segíteni próbáló intézkedéseket, illetve egy elméleti keretet biztosítok a lakásrehabilitációhoz, mind nyugat-, mind pedig kelet-európai viszonylatban. Témavezető: Dr. habil. Füzér Katalin, egyetemi adjunktus •

46

Nemzetközi Tanulmányok Helyszín: Ifjúság útja 6. D/105. Kezdés: 9.00. Zsűri: Prof. Dr. Kákai László, egyetemi tanár, elnök Tagok: Dr. Glied Viktor, egyetemi adjunktus; Dr. Vörös Zoltán, egyetemi adjunktus

Előadások Gibárti Sára: Gyermekmunka a fejlődő országokban Hirth Zsófia: Popularizmus elemei a Jobbik pártpolitikájában Pap Ivett: A migráció feminizációja Szegedi Péter: Amikor a farok csóvál. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt, mint a protest pártok új generációja

Rezümék ➢ Gibárti Sára (Nemzetközi tanulmányok MA): Gyermekmunka a fejlődő országokban A dolgozat célja a gyermekmunka jelenségének bemutatása a fejlődő országokban. A vizsgálódás során fontos szerepet kapott a gyermekmunka tiltását előirányzó nemzetközi egyezmények bemutatása, ezen kívül a nemzetközi szabályozás hiányosságai és problémái. Emellett hangsúlyos a fejlődő térségek gazdasági, társadalmi és szociális problémáinak okai, valamint a fejlettségbeli különbségek mérésére elfogadott metódusok elemzése is. Felhasználva a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és releváns projektjeinek felméréseit, bemutatásra kerül társadalmi, gazdasági mutatók mentén a dél-ázsiai térségen belül Banglades és India; valamint a szubszaharai térségben a nyugat-afrikai Ghána gyermekmunkára vonatkozó helyzete. A dolgozat kiemelten foglalkozik továbbá az érintett országok felelősségével, feladataival, a gyermekmunkára vonatkozó szabályozásaival. Témavezető: Dr. Gál Zoltánné Schmidt Andrea, egyetemi adjunktus •

47


➢ Hirth Zsófia (Politikatudomány MA): Popularizmus elemei a Jobbik pártpolitikájában A dolgozat a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2013-ban indult néppártosodási törekvésére, folyamatára, hátterére, annak okaira és lehetséges következményeire fókuszál. A tanulmány azt vizsgálja, milyen okok miatt változtatott irányt a párt a szélsőjobboldali-radikális pólustól a centrum felé. Melyek voltak azok a politikai folyamatok, okok és társadalmi hatások, amelyek hatására a taktikaváltás mellett döntöttek? Mi eredményezte azt, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke kölyök vizslákkal fényképeztette magát, a szélsőséges, elsősorban rasszista és antiszemita töltetű retorika mérséklődni kezdett, valamint több radikális elképzelés lekerült a napirendről. Helyükre olyan témák kerültek, amelyekkel a párt álláspontja szerint nagyobb választói bázist lehet megszólítani. Hipotézisem szerint mindennek eszköze a populista felfogás, amely alapvetően retorikai-kommunikációs fordulatot és annak kifejezését jelenti. A dolgozatban mélyebben bemutatom a fogalmat, később pedig ismertetem annak a gyakorlatban való alkalmazását a Jobbik működésében. Ismertetem egyúttal a néppártok általános jellemzőit is, párhuzamot vonva néhány külföldi példával. A kutatáshoz a releváns szakirodalmon kívül sajtótermékeket és a Magyarország Politikai Évkönyve forrásait használtam fel, ezen kívül megfigyeltem a párt politikusainak beszédeit. Mindezek mellett elemzem a 2016 áprilisában végbement pártelnöki változtatásokat, majd a 2016. október 2-i népszavazásban értelmezhető hozzáállását. Továbbá bemutatom a Jobbik elmosódott profilját, a Fidesz–KDNP-vel való politikai átfedéseket, amelyek a néppárti átmenetet sikerét erősen kérdésessé teszik. Témavezető: Dr. Glied Viktor, egyetemi adjunktus • ➢ Pap Ivett (Nemzetközi tanulmányok MA): A migráció feminizációja A nemzetközi vándorlás sajátosságainak gender szemléletű megközelítése az utóbbi években kezdett elterjedni a témakör külföldi szakirodalmában, a migrációban az elmúlt két évtizedben végbement feminizáció következtében, azonban még mindig kevés tanulmány foglalkozik a témával. A „migráció feminizációja” kifejezés azt indikálja, hogy nemcsak a migráns nők száma, hanem a migránsok teljes számához viszonyított aránya is jelentősen megnövekedett az évek folyamán. Nagyon érdekes, hogy miként váltak passzív követői státuszból aktív részvevőivé a migrációnak. Önálló migrációs döntést hoznak, és másik országba vándorolnak, hogy jobb életkörülményeket bizto-

48

Programfüzet

sítsanak saját maguk és családtagjaik számára. Útjuk során számos veszélynek vannak kitéve, éppúgy, mint a befogadó országban. Mindezzel kiszolgáltatott helyzetükből adódóan igen nehéz megbirkózniuk. Hogy mi befolyásolja mégis a nők migrációs döntését, mi motiválja őket a migrációs döntés során, hogyan változott számuk az évek folyamán, melyek a kibocsájtó, illetve célországok, milyen munkákat vállalnak, milyen veszélyeknek vannak kitéve? Jelen dolgozat ezekre a kérdésekre koncentrálva keresi a választ. Témavezető: Dr. Vörös Zoltán, egyetemi adjunktus • ➢ Szegedi Péter (Politikatudomány MA): Amikor a farok csóvál. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt, mint a protest pártok új generációja Dolgozatomban a vicc-pártokat mutatom be, valamint azoknak az európai társadalomban gyökerező hagyományait, előzményeit. Kialakulásuk alapján periodizálom őket, valamint a vicc-pártokon belüli különbségekkel foglalkozom. Összehasonlítom a jelenlegi radikális-populista pártokkal a vicc-pártokat. Választ próbálok adni arra, hogy az utóbbi időben miért erősödtek meg a protest pártok, amelyek közé a vicc-pártokat is sorolom. Részletesebben foglakozom a magyarországi vicc-pártokkal, azok társadalmi hagyományaival. Közülük is főleg a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal, annak történetével, lehetőségivel, sikerének határaival, és elhelyezkedéséről a magyar társadalom törésvonalaiban. Ezeket részben, a pártelnökkel általam készített interjúval igyekszem alátámasztani. Témavezető: Dr. Vörös Zoltán, egyetemi adjunktus

49

Történelemtudomány Helyszín: Rókus u. 2. M 115. Kezdés: 8.00. Zsűri: Dr. habil. Bebesi György, egyetemi docens, elnök Tagok: Dr. Barabás Gábor, tudományos munkatárs; Dr. habil. Bánkuti Gábor, egyetemi adjunktus

Előadások Ignácz Ágoston: Adalékok az Altaichi Évkönyvek és a Képes Krónika 97. és 98. fejezetének kapcsolatához Tóth Ádám Viktor: A 14. századi krónikakompozíció 118. fejezete keletkezésének kérdéséhez Kovács István: Az aradi prépostság története és személyi összetétele a Zsigmond-korban Szalai Ágnes: Adatok Teleki Mihály (1634–1690) nevelés- és művelődéspártoló tevékenységéhez Fehér Jennifer: „Az én lelkiismeretes tevékenységem nyomán”, avagy egy 18. századi kéthelyi plébános tetteinek értékelése a Historia domus tükrében Endrődi Edina: A bélyegtörvény reprezentáltsága a korabeli bostoni lapok tükrében Szabó Róbert: Az 1914-es év reprezentációja négy első világháborús katona memoárján keresztül Csurgai Zoltán: Félni tilos! – Gránátsokkos esetek az első világháborúban Magyarországon Gyöngy Réka: „Mit kínlódsz vele?” A tiszazugi arzénes asszonyok és a gyilkosságok társadalmi kontextusa Várdai Levente: A kard és a liliom. A levente és a cserkészet viszonya az 1940-es évek első felében Szántó Ákos: A nicaraguai forradalom (1978–1979) a Népszabadság és a New York Times tükrében Sipos Balázs: A Pécsi Orvostudományi Egyetem építkezései Pécs Szigeti városrészében 1951–2000 között

50

Programfüzet

Rezümék ➢ Ignácz Ágoston (Osztatlan tanárképzés): Adalékok az Altaichi Évkönyvek és a Képes Krónika 97. és 98. fejezetének kapcsolatához A magyar középkorkutatás régóta vitatott kérdése a hazai krónikairodalmunk, az ún. 14. századi krónikakompozíció és a német Altaichi Évkönyvek kapcsolata, amelynek megítélését illetően mind a német, mind a magyar szakirodalomban a mai napig nincs konszenzus. A legfőbb vita akörül zajlik, hogy a mindenképpen kortárs hazai szóbeli értesülésből táplálkozó német évkönyv 1041–1063-as évek eseményeiről tudósító, feltűnően részletes, információi miképpen áramolhattak a kompozíció szövegébe. Domanovszky Sándor és Hóman Bálint vizsgálatai óta vitatott, hogy a hazai krónikás felhasználta-e az évkönyv teljes (1063-ig terjedő) adatait, vagy csupán 1046. évig ismerte azt. Dolgozatomban e kérdéskörhöz szeretnék adalékokkal szolgálni, a kompozíció 97. és 98. fejezetének elemzésével – mind a történeti hitelességet és mind az utólagos betoldásokat (interpolációk) illetően –, valamint mindkét forrás eredeti latin nyelvű szövegének összehasonlító vizsgálatával. Témavezető: Prof. Dr. Bagi Dániel, egyetemi tanár • ➢ Tóth Ádám Viktor (Történelem MA): A 14. századi krónikakompozíció 118. fejezete keletkezésének kérdéséhez A Képes Krónika 118. fejezetében Bátor Opos összecsap Péterrel és megöli őt. Párbajukat a lovagi irodalom eszközkészletével írták le. Ez arra enged következtetni, hogy lehetséges interpolációról van szó. Ezt megerősítené Kristó Gyula azon elméletét, ami szerint a gesztát a 13. század elején nemcsak átszerkesztették, hanem az ősgesztát gyakorlatilag teljesen átszövegezték. Egy ilyen gesztaíró tökéletesen fel lehetett ahhoz vértezve, hogy a 118. fejezetet a ma ismert formájában vesse papírra. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Kristó elmélete a mai napig nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, így megcáfolhatatlanul nem mondható, hogy a 118. fejezetet egy 13. század eleji krónikás készítette. Ami kétségbevonhatatlanul állítható a 118. fejezetről az az, hogy világlátásban a keresztes hadjáratok után elterjedt lovagi kultúrát képviseli. Ez azonban igen tág lehetőséget ad a keletkezés idejére, mert csak annyi bizonyos: 1095 után keletkezhetett, ami azt jelenti, hogy Kálmán uralkodása alatt volt rá lehetőség, hogy elkészüljön, hiszen a tudós király 1095-től 1116-ig uralkodott. Témavezető: Prof. Dr. Bagi Dániel, egyetemi tanár

51


➢ Kovács István (Történelem MA): Az aradi prépostság története és személyi összetétele a Zsigmond-korban Dolgozatomban az aradi prépostság történetével és személyi összetételével foglalkozom, a vizsgálat periódusa a Zsigmond-kor. Jelen munkámban eredeti forrásokat használtam, így mintegy 300 oklevelet néztem át. Először összefoglalom az aradi prépostság kutatástörténetét, majd a dolgozat második részében igyekszem végig követni az intézmény történetét a tárgyalt időszak végéig, az egyházjogi helyzetének változásait, sajátosságait. Ezt követően káptalani stallumokat vizsgálok, illetve azt, hogy kik birtokolták a vizsgált periódusban ezeket, így a méltóságviselőket, a tisztségviselőket, az egyéb stallummal rendelkező kanonokokat, végül pedig a karpapokat veszem górcső alá. Jelen dolgozat utolsó részében pedig a javadalmasok származását elemzem. A dolgozat nem titkolt célja, hogy az aradi kanonokokat a kutatás számára elérhetővé tegye, és beágyazza a hazai káptalankutatás eddigi eredményei közé. E szempont mentén tervezem a vizsgált periódus kibővítését a Hunyadi- és Jagelló-korra. Témavezető: Dr. habil. Fedeles Tamás, egyetemi docens • ➢ Szalai Ágnes (Történelem–latintanár MA): Adatok Teleki Mihály (1634– 1690) nevelés- és művelődéspártoló tevékenységéhez Teleki Mihály a 17. századi Erdélyi Fejedelemség kétségkívül egyik legbefolyásosabb politikusa, azonban a korszak nevelés- és művelődési életében betöltött szerepe kevéssé ismert. Az erdélyi pályafutását homo novusként kezdő Teleki hamar bekapcsolódott az elit köreibe, udvarai több esteben szellemi centrumokká (is) váltak. Egyik fő célja volt, hogy gyermekei számára a korabeli viszonyoknak megfelelő műveltséget és ezzel együtt társadalmi státuszt biztosítson, így udvaraiban megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel iskolákat tartott fenn. Emellett kultúrpolitikai szerepvállalása a korabeli kiváló református kollégiumokban (Nagyenyed, Kolozsvár, Gyulafehérvár) tanuló alumnusok pártolásában, valamint e kollégiumoknak jutatott donációkban, illetve az erdélyi ifjak peregrinációs vállalkozásainak támogatásában is tetten érhető. Dolgozatom célja, hogy a fent felvetett kultúrpolitikai elemeket történeti kontextusba ágyazva részletesen körüljárjam, s ezáltal igazoljam Teleki Mihály figyelemre méltó kultúrpolitikai tevékenységét, s ennek révén árnyaljam az Erdélyi Fejedelemség alkonyának kiemelkedő politikusáról a historiográfiában kialakult rendkívül ambivalens képet. Témavezető: Dr. Oborni Teréz, MTA BTK TTI tudományos főmunkatárs

52

Programfüzet

➢ Fehér Jennifer (Történelem BA): „Az én lelkiismeretes tevékenységem nyomán”, avagy egy 18. századi kéthelyi plébános tetteinek értékelése a Historia domus tükrében Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy a kéthelyi Historia domus egy 18. századi forrásrészlete kapcsán mutassam be egy plébánia történetének rövid szakaszát, a plébános és a közösség kapcsolatrendszerét, a plébános célkitűzéseit és azok megvalósulását, tevékenységének központi elemeit. A tárgyalt Historia domus a kéthelyi plébánián található. Ebben szerepel a Binder József (1737 körül–1788) által bejegyzett 35 oldalas szöveg. Ennek a magyar fordítását kezdtem el vizsgálni. Ez a forrásrészlet a historia domusok sorából is kitűnik azzal, hogy Binder József nem egy élete során folyamatos, naplószerű bejegyzést hagyott hátra, hanem utolsó éveiben egy visszaemlékező, retrospektív, a tetteit értékelő összképet kapunk a Kéthelyen folytatott tevékenységéről. E forrás vizsgálata során arra teszek kísérletet, hogy bemutassam Binder József Kéthelyen folytatott tevékenységét, és megkíséreljem értékelni azt. A fő célkitűzésem pedig az, hogy mindezeket összegezve megvizsgáljam, hogy Binder József mennyire felel meg a 18. századi papi ideálnak. Témavezető: Dr. habil. Gőzsy Zoltán, egyetemi docens • ➢ Endrődi Edina (Történelem MA): A bélyegtörvény reprezentáltsága a korabeli bostoni lapok tükrében Dolgozatom témájának a bélyegtörvény bevezetését, illetve az annak nyomán kialakuló események vizsgálatát választottam. E törvényt 1765 márciusában fogadta el a brit parlament, bevezetését ugyanezen év novemberére tervezték, amelynek értelmében egy belső adót róttak az amerikai gyarmatokon élőkre. Ez mindenkit érintett, ugyanis mindenkinek fizetnie kellett, aki hivatalos ügyet intézett vagy újságot vásárolt. A lépés azonban rendkívüli módon felkavarta az amerikai gyarmatokon élőket. A dolgozatban a helyi lapokat tanulmányozva elsősorban azt vizsgáltam, hogy 1765-ben mennyi cikk foglalkozott a témával, valamint, hogy milyen volt a gyarmatokon élők attitűdje a bevezetendő törvény és a parlament fent említett lépései felé. Témavezető: Dr. habil. Hahner Péter, egyetemi docens •

53


➢ Szabó Róbert (Történelem–földrajztanár MA): Az 1914-es év reprezentációja négy első világháborús katona memoárján keresztül Azzal a szándékkal láttam hozzá a dolgozat megírásához, hogy a címben feltett kutatói kérdésre választ találjak. Arra is választ szeretnék kapni, hogy a memoárokban előkerülő személyek, események, amelyek a szerzők szerint közrejátszottak a vereség bekövetkeztében, valóban okolhatók-e az 1918-as összeomlásért? Az általam megfogalmazott kérdés megválaszolásához négy memoárt használtam fel. Arra voltam kíváncsi, hogy az ezekben található vélemények mennyiben térnek el, illetve egyeznek meg az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as katonai összeomlásával kapcsolatban, illetve a szakirodalom tükrében mennyire állják meg a helyüket az adott állítások. Az is érdekel, hogy a memoáríró véleménye miért éppen az volt, ami. Hogy az adott viszonyok, melyben a memoár íródott, mennyiben hatották át a leírtakat? Témavezető: Dr. Csibi Norbert, egyetemi adjunktus • ➢ Csurgai Zoltán (Osztatlan tanárképzés): Félni tilos! – Gránátsokkos esetek az első világháborúban Magyarországon Jelen dolgozatom egy Magyarországon eddig nem vizsgált részproblémával foglalkozik. Célja rámutatni, hogy a magyar katonai vezetés és katonai pszichiátria hogyan viszonyult a katonák félelmének kérdéséhez. Hogyan, miként ítélték meg és miként minősítették ezeket az eseteket. Európában minden katonai vezetés másként reagált erre. Németországban elítélték és megbélyegezték azokat a katonákat, akik félelmet mutattak, és ezt gyenge jellemükre vezették vissza. Ellenben Franciaországban sokkal elnézőbbek voltak, természetes emberi reakciónak tekintették a élelmet, és úgy ítélték meg, hogy aki elérte a félelemküszöbét, és már többet nem bírva összeomlik, azt is tisztelni kell. Vajon hogyan viszonyult a magyar katonai vezetés a tömegesen jelentkező gránátsokkos esetekhez? Az intézményesített pszichiátria milyen kezeléseket alkalmazott? Témavezető: Dr. Rab Virág, egyetemi adjunktus •

54

Programfüzet

➢ Gyöngy Réka (Osztatlan tanárképzés): „Mit kínlódsz vele?” A tiszazugi arzénes asszonyok és a gyilkosságok társadalmi Dolgozatom témája az 1929-ben kirobbant tiszazugi arzénes gyilkosságok esete. A gyilkosságsorozatban fő felbujtójaként Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsannát, a nagyrévi bábaasszonyt jelölték meg, aki rájött arra, hogy a légyölő papírt vízbe áztatva annak arzéntartalma kinyerhető, és így falubeli asszonyok által teherként tartott hozzátartozóktól – férjtől, gyermekektől, idős szülőktől – könnyen szabadulni lehet. Áttekintettem az azóta megjelent, a témához a véleményem szerint illeszkedő szakirodalmat, továbbá a korabeli lapokat a tudósítások, fotók, valamint a hirdetések kapcsán. Nemcsak történész szemszögből vizsgálom meg a tiszazugi eseteket, hanem egyéb, interdiszciplinális megközelítést is alkalmazok a kérdéskörre való szélesebb rálátás érdekében. Kérdésként vetem fel többek között azt is, az 1900-as évek elejétől kezdődő mérgezéses esetek elharapódzásában milyen szerepet játszhatott a háború hatása. Témavezető: Dr. Dévényi Anna, egyetemi adjunktus • ➢ Várdai Levente (Osztatlan tanárképzés): A kard és a liliom. A levente és a cserkészet viszonya az 1940-es évek első felében A dolgozatban azt vizsgálom, hogy a két szervezetnek milyen viszonya volt egymáshoz az 1940-es évek első felében, továbbá hogy vezetőik személyi konfliktusa milyen hatással volt a leventék és a cserkészek mindennapjaira. Szakirodalomként többnyire Gergely Ferenc munkáit veszem alapul, aki megírta a két szervezet történetét. Munkám során felhasználom Béldy Alajos és Kisbarnaki Farkas Ferenc (a két szervezet vezetői) 1942-es levelezését, amelyben megragadható személyes rivalizálásuk, de a konfliktus több szintje is kirajzolódik. Továbbá a két szervezet folyóiratainak (Levente, Vezetők Lapja) 1942-es és 1943-as számait vizsgálom. Az eredményeket összevetem, ütköztetem és a következtetéseket levonom. Témavezető: Dr. Dévényi Anna, egyetemi adjunktus •

55


➢ Szántó Ákos (Történelem MA): A nicaraguai forradalom (1978–1979) a Népszabadság és a New York Times tükrében Dolgozatomban megkísérelem bemutatni az 1978–1979-as nicaraguai forradalom eseményeit két napilap, a magyar Népszabadság, és az egyesült államokbeli The New York Times tükrében. A nicaraguai helyzet jobb megértése érdekében fontosnak tartom röviden felvázolni a felkelés kirobbanásának okait és előzményeit. Ezt követően a két lapot mutatom be röviden, mivel ez elengedhetetlen annak megértéséhez, hogy az adott eseményt miként interpretálják az egyes lapok az olvasóik számára. A forradalom eseményeinek elemzése során a két sajtóterméket nem csak egymással, hanem széles szakirodalmi bázissal is ütköztetni kívánom. A két napilapot az 1978. január 10-én történt Chamorro-gyilkosság, és a felkelők csapatok 1979. július 19-i, fővárosba történő bevonulása közötti időintervallumban vizsgálom. Témavezető: Prof. Dr. Fischer Ferenc, egyetemi tanár • ➢ Sipos Balázs (Történelem MA): A Pécsi Orvostudományi Egyetem építkezései Pécs Szigeti városrészében 1951–2000 között Az Erzsébet Tudományegyetem orvosi kara már az 1920-as évektől szerette volna, hogy klinikái egymás közelébe kerüljenek. Az ország és a város gazdasági, valamint politikai ereje azonban mindezt nem tette lehetővé. A szigeti külváros már a második világháború előtt is otthont adott néhány klinikai épületnek, amelynek köszönhetően többször is felmerült a gondolat, hogy a városrészben hozzanak létre egy egységes kampuszt. Végül a központosítási törekvések 1956-ban hallgattattak meg. Ebben nagy szerepe volt a város fejlődésének, és annak, hogy végre lehetőség nyílt arra, hogy a Szigeti városrészben megszerezze az Orvostudományi Egyetem a volt Hadapródiskolát, amely alapjául szolgált a későbbi Egyetemvárosnak. Az átalakítások és építések 1960-ban kezdődtek el, és egészen mai napig tartanak. Az épületek közül a megvalósult tervek között tartjuk számon a 400 ágyas klinikát, az Elméleti Tömböt, a 100 fős nővérszállást, a 400 fős kollégiumot, majd a rendszerváltás után a Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinika új szárnyának felépítését, Nephrológiai Centrumot, valamint a szívklinikát, míg a meg nem valósult projektek közé tartozik például a 450 ágyas klinika vagy a Tüzér utcai konferenciaközpont. Témavezető: Dr. Pilkhoffer Mónika, egyetemi adjunktus •

56

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia ősz. Programfüzet. Pécs, november 25

Recommend Documents