Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Diákköri Konferencia 2012 Programfüzet
Pécs, 2012. április 20.
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Diákköri Konferencia 2012
Programfüzet
A konferencia megrendezésére a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0029 Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen c. program keretében kerül sor A rendezvény támogatói:
A konferencia szervezői:
Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens, a PTE BTK KDT elnöke Dr. habil. Fedeles Tamás egyetemi docens, a PTE BTK KDT titkára Vincze Gabriella egyetemi hallgató, a PTE BTK KDT hallgatói elnöke Vásárhelyi Ágnes egyetemi hallgató, a PTE BTK KDT hallgatói titkára Czeferner Dóra egyetemi hallgató, a PTE BTK KDT hallgatói titkára
3
Program
A konferencia időpontja: 2012. április 20. péntek, 8:00-18:00 A konferencia helyszínei: PTE BTK Ifjúság útjai és Rókus utcai épületei 8:00 Ünnepélyes megnyitó, regisztráció (PTE BTK-TTK Aula) 9:30–16:00 Szekcióülések 18:00 Ünnepélyes eredményhirdetés, a konferencia értékelése (PTE BTK-TTK Aula) 19:00– Állófogadás (Pacsirta étterem)
4
Esztétika Helyszín: Ifjúság u. 6. B 317 terem, 9:30 Zsűri: Dr. Heidl György, tanszékvezető egyetemi docens elnök; Dr. Gálosi Adrienne, egyetemi adjunktus; Dr. Popovics Zoltán, egyetemi adjunktus; Jegyző: Molnár Balázs Előadások Márjánovics Diána: „a valóság (…) kevés hajlandóságot mutat arra, hogy regénnyé álljon” - Garaczi László regényeinek poétikája Pocsai Réka: „Megtanulni meghalni” A levél, mint lelkigyakorlat Seneca és Szent Jeromos levelezésében Bihari Szilvia Anna: Kinek az áldozata? Caravaggio „Izsák feláldozása” című festményeiről Hajdu Franciska: A megváltozott múzeumi pillanat - Kiállítás rendezési gyakorlat napjainkban Hermann Diána: A hír mint dramaturgiai elem Aiszkhülosz Agamemnón c. tragédiájában Sinkó Dalma: A zsoltárhagyomány és XX. századi újjászületése a szakrális zenében Rezümék Márjánovics Diána „a valóság (…) kevés hajlandóságot mutat arra, hogy regénnyé álljon” – Garaczi László regényeinek poétikája Dolgozatomban Garaczi László regényként jegyzett műveinek elemzésével, azoknak a korábbi kötetekkel való összevetésével, illetve a recepció elemzési stratégiáinak vizsgálatával foglalkozom. Megvizsgálom, hogy a nagyforma hogyan működik a korábban jellemzően kisepikai formákban alkotó írónál, milyen is az a „más epikai nyelv és szemlélet”, amelyet a kritika említ. Szót ejtek arról, hogy a műfaji váltás miként alakítja a megszólalást, illetve a Garaczi-próza jellemző elemei (az identitás problematizálása, nyelvjátékok, intertextualitás) megjelennek-e és ha igen, mi módon, milyen hangsúllyal vannak jelen a regényekben. Konzulens: Görföl Balázs, egyetemi tanársegéd
5
Pocsai Réka „Megtanulni meghalni” A levél, mint lelkigyakorlat Seneca és Szent Jeromos levelezésében Pierre Hadot szerint az ókori filozófia az egész életet átfogó életművészet volt, melyet lelkigyakorlatokkal valósítottak meg. Ennek az elsősorban szóbeli hagyománynak örököse a levelezés antik műfaja, mely a pogány filozófiai levelezés mellett a korai keresztény lelki vezetéssel kapcsolatos levelezésben is folytatódott. Konzulens: Dr. Heidl György, tanszékvezető egyetemi docens Bihari Szilvia Anna Kinek az áldozata? Caravaggio „Izsák feláldozása” című festményeiről Dolgozatom tárgya Caravaggio két azonos című festményének elemzése, illetve az akéda lehetséges caravaggói interpretációinak bemutatása. Írásomban Gyenge Zoltán A szenvedély akarata című esszéjével szemben egy meggyőződésem szerint hitelesebben alátámasztható megközelítés mellett érvelek. Vállalkozásom célja megválaszolni a következő kérdést: kinek az áldozatát is ábrázolják a festő képei? Konzulens: Görföl Balázs, egyetemi tanársegéd Hajdu Franciska A megváltozott múzeumi pillanat – Kiállítás rendezési gyakorlat napjainkban Dolgozatomban a jelenlegi kiállítás-rendezési trend főbb irányvonalait kívánom bemutatni. Történeti áttekintéssel a régmúlt hagyományára, valamint három kortárs intézmény kiállítás-rendezési politikáját bemutatva elemzem a bekövetkezett változásokat és azok hatását a múzeumi közegre. A tárgyalt múzeumok a bécsi Albertina Múzeum, a budapesti Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum, valamint a veszprémi Modern Magyar Képtár Vass László Kollekció. Konzulens: Prof. Dr. Gálosi Adrienn, egyetemi tanár Hermann Diána A hír mint dramaturgiai elem Aiszkhülosz Agamemnón c. tragédiájában Dolgozatom kulcsszava az információ. Az információ, mint dramaturgiai elem felhasználása és érvényesülése Aiszkhülosz Agamemnón című darabjában. 6
Különösen azt vizsgálom, hogy milyen módon juthatnak a szereplők a történetet befolyásoló információkhoz. Minden, és mindenki információt hordoz a színen, és ezeknek az információ tartalma és hitele az, ami a közönség számára a feszültséget okozza. Dolgozatomban kifejtem a verbális és a vizuális üzenet közti különbséget. A darab elemzése során az információ forrásainak értékelése is megtörténik Aiszkhülosz színpadán. Konzulens: Prof. Dr. Karsai György, egyetemi tanár Sinkó Dalma A zsoltárhagyomány és XX. századi újjászületése a szakrális zenében A dolgozat a 130. zsoltárt elemzi mind szűkebb körben, mind pedig zenei értelmezéseiben. A gregorián hagyományból kiindulva a zsoltárok liturgikus keretéből kiemelkedő aktualitását mutatom be a XX. századi új szakrális zenében. A század nyugati zenéjébe, túlzott matematikai és strukturalista gondolkodásába belefáradt szerző, Arvo Pärt a kereszténység és annak eredendő zenei megnyilvánulásai felé fordult, hogy új spirituális hangnemben írjon, s hallgatóit a csendes elmélkedésbe, már-már egyfajta transz állapotába juttassa. A De Profundis-zsoltár költeményként és Arvo Pärt tintinnabuli műveként is elemzésre kerül. Konzulens: Dr. Heidl György, tanszékvezető egyetemi docens
Filozófia Helyszín: Ifjúság u. 6. (tanszék) 9:30 Zsűri: Prof. Dr. Weiss János egyetemi tanár elnök; Dr. Kocsis László egyetemi adjunktus; Dr. Pete Krisztián egyetemi adjunktus Jegyző: Dr. Bagi Zsolt egyetemi adjunktus Előadások Mátyási Róbert: Ami mindig együtt volt, együtt is marad – a szükségszerű kapcsolatok humeiánus tagadásáról Nagy Mátyás: Episztemikus erények: Egy kevert elmélet Tuboly Ádám: A kvantifikált modális logika és a hasonmáselmélet esete az aktualitás operátorral
7
Rezümék Mátyási Róbert Ami mindig együtt volt, együtt is marad – a szükségszerű kapcsolatok humeiánus tagadásáról Ahhoz, hogy a dolgok lehessenek másképp is, mint ahogy aktuálisan vannak, valamilyen értelemben függetleneknek kell lenniük egymástól. A kortárs metafizikusok ezt – hogy a dolgok függetlenek egymástól – Hume híres passzusa alapján értelmezik: „Ha önmagukban nézzük a tárgyakat, [...] egyetlen tárgyból sem következik semelyik másiknak sem a létezése.” Ez az úgynevezett Humediktum. Jelen tanulmány a Hume-diktum igazolhatóságát vizsgálja a kortárs modális metafizikai keretek között. A tanulmány fő célja, hogy a priori igazolást találjon a Hume-diktum felvételére az ideológiánkba. A diktum igazolhatóságával szorosan összefügg, hogy egyáltalán hogyan interpretáljuk a fenti idézetet. Épp ezért a tanulmány első fele arról szól, hogy a ma ismert logikai és metafizikai eszköztárunk segítségével hogyan lehet a Hume-diktum adekvát, koherens és általános értelmezését adni. Konzulens: Dr. Kocsis László, egyetemi adjunktus Nagy Mátyás Episztemikus erények: Egy kevert elmélet Az episztemikus erények természetéről szóló vita fontos részét képezi a kortárs erényepisztemológiai diskurzusoknak. Alapvetően kétféle erényfelfogással találkozhatunk: a megbízhatóságival és a felelősségelvűvel. Írásomban amellett kívánok érvelni, hogy az lenne a legkifizetődőbb, ha az episztemikus erények természetéről szóló vita a továbbiakban a John Grecoéhoz hasonló kevert elméletek keretei között folyna. Konzulens: Garai Zsolt, egyetemi tanársegéd Tuboly Ádám A kvantifikált modális logika és a hasonmáselmélet esete az aktualitás operátorral A modális állítások és érvek elemzésének két eszközét nyújtja a kvantifikált modális logika és a hasonmáselmélet. Az előbbi egy speciális intenzionális logika, míg az utóbbi egy olyan elmélet, melynek nyelvét az extenzionális logika képezi. Ha e két megközelítés közül a kifejezőerő tekintetében kell választanunk, akkor a hasonmáselmélet felülmúlja riválisát. Azonban az aktualitás 8
operátor bevezetésével a kvantifikált modális logika egy szintre kerül alternatívájával. A dolgozatomban azt a kérdést vizsgáltam, hogy vajon lefordítható-e az új operátor a hasonmáselmélet nyelvére, ugyanis, ha ezt nem tehetjük meg, akkor a hasonmáselmélet jelentős mértékben veszít teoretikus vonzerejéből. Konzulens: Dr. Pete Krisztián, egyetemi adjunktus
Irodalom I. Helyszín: Ifjúság u. 6. (tanszéken), 9:30 Zsűri: Dr. Milbacher Róbert, tanszékvezető egyetemi docens, elnök; Pap Balázs egyetemi tanársegéd; Dr. Tóth Orsolya, egyetemi adjunktus Előadások Etlinger Mihály: Előtanulmány egy életműkiadáshoz. Bogáti Fazakas Miklós zsoltárfordításai Pálfy Eszter: Az ovidiusi irónia szerepe Gyöngyösi István Murány-eposzában Tarnai Katinka: Közelről és távolról (sem) Jaksa Csaba: Balladák határain (innen és túl) Rezümék Etlinger Mihály Előtanulmány egy életműkiadáshoz. Bogáti Fazakas Miklós zsoltárfordításai Bogáti Fazakas Miklós zsoltárainak kiadása sokrétű feladat. A dolgozat csapásirányokat próbál kijelölni ezen a téren. Szó van egy kéziratokban terjedő teljes zsoltárokat közlő hagyományról. Feladatunk itt mikrofilológiai módszerekkel feltérképezni a szöveghagyományt. Beszélünk a protestáns gyülekezeti énekhagyományba beszűrődő zsoltárokról. Ezek terjedése teljesen elválik a kéziratos hagyománytól. A harmadik rész a másoló-szerző fogalmak kérdéskörén keresztül mutat be egy harmadik féle hagyományozódási módot. Tanulmányunk bőséges példaanyaggal próbálja illusztrálni állításait, de mindvégig fenntartja a jogot, hogy a munka kezdeti jellegére hivatkozzon. Meglátásaink csak hipotézisek, amik alapján folyhat tovább a kutatás. Konzulens: Pap Balázs, egyetemi tanársegéd
9
Pálfy Eszter Az ovidiusi irónia szerepe Gyöngyösi István Murány-eposzában Gyöngyösi Istvánt, a 17. századi barokk szerzőt gyakran emlegetik „magyar Ovidius”-ként, s a párhuzam jogos is; Gyöngyösi költészetére nagy hatással volt az ovidiusi életmű. Dolgozatom kiindulópontja ez, ám célom nem Gyöngyösi „magyar Ovidius” voltának megerősítése, hanem annak kimutatása, hogy – noha a Gyöngyösi-szakirodalomban ez a szempont csak elvétve jelenik meg – a Márssal társalkodó Murányi Vénus ironikus mű, melynek iróniája hasonló költői eljárások eredményeképp jön létre, mint amilyenek alapján az Ovidiuskutatás régóta meghatározónak tartja a szerző ironikusságát. Gyöngyösinél fontos szerephez jut még a színlelés fogalma, mely tulajdonképpen az irónia létjogosultságát biztosítja. Konzulens: Dr. habil. Jankovits László, egyetemi docens Tarnai Katinka Közelről és távolról (sem) Az elmúlt évek, évtizedek irodalomtörténeti kutatásaiban kitüntetett helyett kapott Balassi Bálint műveinek vizsgálata, ennek eredményeképp a szövegek kritikai kiadása (több változatban is) elkészült. Ez azonban túl azon a nyilvánvaló nyereségen, hogy Balassi szövegei könnyen hozzáférhetővé váltak, azt a látszatot keltette, hogy Balassi körül rend van, noha a két kiadás, és a hozzájuk vezető út is számos filológiai problémát vetett fel. Balassi Bálint munkásságában a helyes szöveg meghatározására tett kísérletek mind-mind nagy nehézségekbe ütköztek, s ugyanakkor az is teljesen világossá vált, hogy a szöveghagyomány meglehetősen nehezen térképezhető fel, mindazonáltal a megoldási javaslatok (megoldások?) – itt többek között Eckhardt Sándor és Klaniczay Tibor közismert tanulmányaira gondolok – lezártnak tekintettek, voltaképpen azonban épphogy csak exponáltak bizonyos problémákat. Érdekes közelről végigtekinteni a Bocsásd meg Úristen, és az Adj már csendességet kezdetű művek változatait és azokat a dolgozatokat, melyek e szöveg továbböröklődéséből következtetnek a vélhető eredetire. A kritikai szöveg hagyományból való kinyerése érdekében sok esetben módfelett leegyszerűsítő megoldásokkal éltek a filológusok. Ez a két vers esetében is nyilvánvalóvá vált, hiszen olyannyira bonyolult hagyományozódási renddel van dolgunk, mely csaknem lehetetlenné teszi a szerző szándékának leginkább megfelelő szövegváltozat rekonstruálását. A releváns, de nem kétséget kizáróan szerzői variánsok azonban tágas interpretációs teret nyitnak: azon szövegváltozatok, amelyekről ugyan nem állíthatjuk bizonyosan, hogy szerzői alakok, sok esetben a szöveghagyomány olyan pontjain szerepelnek, melyek túl azon, hogy 10
nem zárják ki eredetiségüket, meghatározói lettek egy-egy esetenként eltérő hagyományozódási, értelmezési ágnak. Dolgozatomban többek között e szövegvariánsok vizsgálatával igyekszem belátni, hogy e változatok korántsem magától értetődően szerzői alakítások, sokkal inkább egy szerzőtől már független hagyomány részei. Konzulens: Pap Balázs, egyetemi tanársegéd Jaksa Csaba Balladák határain (innen és túl) Milyen viszonyban áll a balladák olvasása archetextusának definíciójával? Áttekintve a korábbi domináns meghatározásokat és a műfajok szerepét az értelmezésben és a hagyományban, erre keresünk választ. Abból a feltételezésből kiindulva, hogy az interpretációt erősen befolyásolja a kategorizálás, érdemes megfigyelni az egykori, értelmezési iránnyal – talán – terhelt balladamegfogalmazásokat és alakulásukat. A művek narratív működését (részben HászFehér Katalin egyik cikkének ajánlása alapján), és a perspektívák váltakozását vizsgálva vezetjük le a műfaj jellegzetességein keresztül a saját definíciónkat, amely szembemenni látszik a korábbi sűrítő eljárásokkal. Konzulens: Dr. Milbacher Róbert, tanszékvezető egyetemi docens
Irodalom II. Helyszín: Ifjúság u. 6. (tanszéken), 9:30 Zsűri: Dr. Kiss Gábor Zoltán, elnök; Dr. Kisantal Tamás, egyetemi adjunktus; Kucserka Zsófia, egyetemi tanársegéd Előadások Bús Natália: Írott képek, néma dallamok Mohácsi Balázs: „A tárgyatok akarok lenni”. A szubjektum és a tárgy viszonya, a pontosság eszménye Krusovszky Dénes költészetében, különös tekintettel az Elromlani milyen kötet verseire Vincze Gabriella: A felejtés retorikája. Adalékok Ember Mária Hajtűkanyar c. regényének hatás(talanság)történetéhez Nagy Éva Anna: Tar Sándor Szürke galambja a krimi irodalmának kontextusában Novák Sára: Végzet, genetika és öröklődés Szabó Magda és Ulickaja műveiben Bozsoki Petra: Az átrajzolt Weöres, az újraírt Gulácsy 11
Tóth Eszter Tímea: Színek, zajok, illatok poétikája – a szenzualitás nyomai Ljudmila Ulickaja Médea és gyermekei című regényében Ferenczy Zsófia: Újrahasznosított életek – Szabó Magda három önéletrajza Rezümék Bús Natália Írott képek, néma dallamok Szó és kép kapcsolata évtizedek óta számos interdiszciplináris kutatás tárgya, melyek a képek kulturális beágyazottságának vizsgálatától kezdve a művészettörténeti elbeszéléseken és kutatáson át, irodalmi művek képalkotási módjainak elemzéséig terjednek. Ezzel szemben zene és szó kapcsolata kevésbé kutatott terület, különösen az irodalomtudomány keretei között, pedig ezzel kapcsolatban még sok kérdés tisztázatlan. A dolgozatban annak elemzésére kerül sor, hogy Stéphane Mallarmé költészetelméletére milyen hatást gyakorolt kora zenefelfogása, és ez milyen módon jelenik meg költészetében? Konzulens: Prof. Dr. Orbán Jolán, egyetemi tanár Mohácsi Balázs „A tárgyatok akarok lenni”. A szubjektum és a tárgy viszonya, a pontosság eszménye Krusovszky Dénes költészetében, különös tekintettel az Elromlani milyen kötet verseire A kortárs magyar költészetben fordulópontot hozott a Telep csoport működése. A csoport új poétikai hagyományrendszert épített maga köré, s ez meghatározni látszik az utána lévő költészetet is. Krusovszky Dénes a Telep egyik meghatározó alkotója. Alanyi, személyes lírájába újszerűen épít tárgyi elemeket, s ezzel megújítja az alanyi költészet beszédmódját. Konzulens: Dr. Mekis János, tanszékvezető egyetemi docens Vincze Gabriella A felejtés retorikája. Adalékok Ember Mária Hajtűkanyar c. regényének hatás(talanság)történetéhez Dolgozatomban Ember Mária Hajtűkanyar című regényének hatástörténeti vizsgálatát tűztem ki célul. Prekoncepcióm, hogy a második világháború utáni társadalmi, politikai és irodalomtörténeti diskurzusok, valamint bizonyos olvasói gyakorlatok körülírása mentén felfejthetők a Hajtűkanyar reflektálatlanságának szálai. A dolgozat első felében elsősorban azokra a politikai intenció által 12
meghatározott múlt-interpretációkra igyekszem rámutatni, amelyek a kelet, vagyis a kommunista blokk országai esetében a holokauszt eseményét a „lakatlan emlékezet” részévé tették, meghatározva ezzel a tudományos, a közéleti és az irodalmi diskurzusok holokauszt-reprezentációit is. A Hajtűkanyar hatástalanságának másik okát abban látom, hogy szerkezeti és elbeszélés-technikai sajátosságai révén nem teljesíti maradéktalanul az olvasói praxisnak a holokauszt irodalmával szemben támasztott elvárásait. Egyrészről, mert az elidegenítés effektusaiként hatnak az alapvetően (szép)irodalmi szövegben a közbeékelt dokumentumforrások, másrészt pedig az elbeszélés közvetlensége, az utólagos értelmezés hiányának folytán megnehezíti a szövegben való „bennmaradást”. Igyekszem azonban rámutatni arra, hogy a kétféle szövegtípus használata elengedhetetlen az elbeszélésmód koherenciájának megteremtéséhez: ahhoz, hogy az elsődleges és másodlagos tapasztalati síkok állandó interakciója nyomán a múlt valóságának többféle olvasatát hívja elő. A holokauszt-irodalom olvasásakor – véleményem szerint – azonban a „klasszikus” olvasói-értelmezői attitűd nem feltétlenül preferálja az efféle absztrakciók elvégzését. Konzulens: Dr. Kisantal Tamás, egyetemi adjunktus Nagy Éva Anna Tar Sándor Szürke galambja a krimi irodalmának kontextusában A dolgozat Tar Sándor Szürke galamb című bűnregényével foglalkozik. Az elemzés kitér az író sajátos szociografikus írásmódjára, mely nagymértékben kötődik személyes életéhez, majd a krimi irodalmának rövid bevezetését adva a regényt a posztmodern antikrimi műfaján belül helyezi el és vizsgálja. A téma aktualitását az utóbbi években egyre intenzívebben kibontakozó Tar-kutatás, illetve a krimi irodalmának irányában tapasztalt növekvő érdeklődés adja. Konzulens: Dr. Böhm Gábor egyetemi adjunktus Novák Sára Végzet, genetika és öröklődés Szabó Magda és Ulickaja műveiben A dolgozatban Ljudmila Ulickaja és Szabó Magda néhány regényének összehasonlítására történik kísérlet. A műveket, az azokat végigkísérő témákat és motívumrendszereket tekinti át: a két szerző által rögzített családtörténetek mennyiben találkozhatnak egymással. Az ulickajai multikulturalitás és a Szabó Magdai zárt cívisvilág egymással való lehetséges kapcsolódásait, formai és szerkezeti hasonlóságait próbálja meg felderíteni, kitérve a művek recepciójára is. Konzulens: Dr. V. Gilbert Edit, egyetemi docens 13
Bozsoki Petra Az átrajzolt Weöres, az újraírt Gulácsy Weöres Sándor Dalok Naconxypan-ból című verse a Gulácsy Lajos festményei által megteremtett Na’Conxypan-birodalmat idézi. A képek és a vers egyenrangú viszonyának tételezésével Gulácsy világa nem csupán ihletadó inspirációs forrásnak tekinthető, hanem a műalkotások egymás tükrében (újra)olvashatóak, az értelmezést pedig árnyalja az intertextualitás mellett az intermedialitás eszközének figyelembevétele is. Konzulens: Prof. Dr. Orbán Jolán, egyetemi tanár Tóth Eszter Tímea Színek, zajok, illatok poétikája – a szenzualitás nyomai Ljudmila Ulickaja Médea és gyermekei című regényében Ljudmila Ulickaja, orosz írónő művét, a Médea és gyermekeit elemzem dolgozatomban. A színek, zajok, illatok cselekményt alakító megjelenését vizsgálom a regényben, az előbbi kategóriák intenzitását is figyelembe véve. Az orosz regény mellett Szabó Magda útirajzát is tanulmányozom, s megkísérlem kimutatni a két szöveg hasonlóságait és különbségeit, mind az írásmódot, mind a választott témát, illetve a színek, zajok, illatok cselekményformáló szerepét illetően. A két írást a féminie écriture Cixous és Irigaray által képviselt tézisei alapján vetem egybe, a címben is jelzett kategóriák megtestesülését követve. Ez egyfelől laza szövetű narrációval, leírásokkal, természeti alapú, anyagú jelzőkkel, érzékletes nyelvet feltételez, ami Ulickajánál igen hangsúlyos. Konzulens: Dr. V. Gilbert Edit, egyetemi docens Ferenczy Zsófia Újrahasznosított életek – Szabó Magda három önéletrajza Dolgozatomban Szabó Magda három önéletrajzi regényét, az Ókutat, A pillanatot és a Für Elisét elemzem. Úgy vélem, Szabó Magda önéletrajzi írásai korrigálják, felülírják egymást, minden egyes alkalommal leszögezve, hogy a korábbi megnyilatkozások hiányosnak bizonyultak, egyes hézagok kipótolásra szorulnak. Bár a három regény három különálló kísérlet az elmondhatatlan élet elmondhatóságára, a szövegekhez, és a fikcióhoz való viszony tisztázására, ám véleményem szerint együttesen vizsgálva őket egy újfajta értelmezési lehetőséget kínálnak. A regények elemzése folyamán többek közt olyan kérdésekre térek ki, mint az önéletrajz ötvözése fikciós műfajokkal, vagy a titkok kiemelt szerepe. Konzulens: Prof. Dr. Orbán Jolán, egyetemi tanár 14
Idegen nyelvű Irodalom Helyszín: Ifjúság u. 6. 9:30 Zsűri: Dr. Sári B. László, egyetemi adjunktus; Bockovac Tímea egyetemi tanársegéd Előadások Bagi Zita: The Relationship between Adults, Children, and the Divine in William Blake’s Songs of Innocence and of Experience Czimondor Csilla: Das Ich als schweigender Kaspar Mészáros Dézi: Judith Park Luxus című műve és a mangák mediális öntudatossága Kovács Kristóf: Entheogens and the human self in Philip K. Dick’s The Three Stigmata of Palmer Eldritch Vilmos Eszter: Ízes nap-cafat, nyálas, nyúlós azúr – A lírafordítás modern hagyományai magyar Részeg hajó-fordítások tükrében Kromják Laura: “Feminine Gospels”: The Poetics of Negotiating and Subverting Gendered Female Positions in Carol Ann Duffy’s Work Csuka Radnovic Jasna: Ženski likovi u hrvatskoj prozi 19. st. s primjerom lika Dore Krupićeve pisca Augusta Šenoe Főfai Rita: Az erőszak mint kiútkeresés Bret Easton Ellis Amerikai Psychojában András Csaba: Csak a történet létezik” – A Ragtime poétikája és politikája Görcsi Péter: Leenane-hez közelítve – Vizsgálódások Martin McDonagh első trilógiája Rezümék Bagi Zita The Relationship between Adults, Children, and the Divine in William Blake’s Songs of Innocence and of Experience In this essay William Blake’s (1757-1827) four poems, two from The Songs of Innocence (1789) and two from The Songs of Experience (1794) are discussed. “The Chimney Sweeper” of Innocence is about a divine revelation. In “The Chimney Sweeper” of Experience gross social inequalities are emphasised. In “The Little Black Boy” the child learns about the godly nature of the Sun. The boy of “The Little Vagabond” longs for the innocent state. William Blake’s four 15
poems show the interaction of children, adults, and the divine, which results in different changes presented by the interaction of text and picture. Konzulens: Dr. Hartvig Gabriella, egyetemi docens Czimondor Csilla Das Ich als schweigender Kaspar A századforduló nyelvelméleti hagyatékában ismét felbukkan Kaspar Hauser figurája. Bár Ingeborg Bachmann sosem nevezi nevén, a „Mindent” című elbeszélés elemzése során felállítható az a hipotézis, hogy az apa kapcsán mégiscsak beszélhetünk Kaspar motívumról. Poetológiai és filozófiai reflexiók mentén három jelentős témát járok körbe: a férfi és a nő közti kapcsolat, a harmincadik életév válsága és a névadás problémáit. Konzulens: Dr. Sándorfi Edina, egyetemi adjunktus Mészáros Dézi Judith Park Luxus című műve és a mangák mediális öntudatossága A XXI. század egyik legújabb és valószínűleg legpopulárisabb műfaja a Japánból eredő, dinamikus képkockák alkotta manga. Triviális besorolása alapján nem lelhető az irodalmi kánon centrális körforgásában, ezáltal kevés tudományos jellegű elemzés köthető hozzá. Azonban, mint majdnem minden periférikus szülemény, ez az alkotói forma egy egyedi és összehasonlíthatatlan mediális kompozícióval rendelkezik. Összegzi mindazon elemeket, melyek a médiakultúra alapegységeit alkotják (szó, hang, szám, kép). Médiumpluralitása révén egyrészt effektusokat vált ki érintkezési közegéből, mely által egyfajta externális öntudatosságot fejleszt ki, másrészt affektusokat implantál a szubjektummal létesített interakció közben, így internálisan is öntudatára ébred. Ezen ingerek kiteljesedését egy német manga-szerző, Judith Park művén keresztül igyekszem szemléltetni. Konzulens: Dr. Sándorfi Edina, egyetemi adjunktus Kovács Kristóf Entheogens and the human self in Philip K. Dick’s The Three Stigmata of Palmer Eldritch This paper deals with the way fictive psychedelic drugs act upon the self and the identity in the American science-fiction writer Philip K. Dick’s novel The Three Stigmata of Palmer Eldritch. Sigmund Freud’s and Carl Gustav Jung’s 16
theories about the human self give the psychological basis of the investigation, while several academic accounts on the operation of real entheogens will help the reader to see their operation in a more clarified way. Numerous studies have dealt with the effects of psychedelic drugs on the human mind where the Freudian and Jungian self-theories gave the psychological basis for the research. Although, both Huxley and Grof write about their experiences or experiments with real entheogens, the aim of this essay is not to compare the effects of the real entheogens with those in the novel on the human psyche. The actual goal of the analysis is to describe the influence of the psychedelics in the novel on the human mind in accordance with the Freudian and Jungian self-theories. Nevertheless, in the course of such an investigation, a comparison of the effects of the hallucinogens in the fictional world of Dick and those of the real entheogens helps the examination to be more systematic and accurate. In this way, this essay does not want to prove that Dick’s aim was to interpolate real drugs into his fictional world, but it only uses the results of the aspects of several academic researches about real entheogens to study the changes caused by the fictional psychedelics on the Freudian and Jungian selves. Konzulens: Dr. Gyuris Norbert, egyetemi adjunktus Vilmos Eszter Ízes nap-cafat, nyálas, nyúlós azúr – A lírafordítás modern hagyományai magyar Részeg hajó-fordítások tükrében A Nyugat első nemzedékének versfordításai máig számos idegen nyelvű költemény legismertebb tolmácsolásai hazánkban, noha az azóta eltelt évtizedekben többen újrafordították őket, hol csatlakozva Tóth Árpád, Babits és Kosztolányi formahűségre alapuló hagyományaihoz, hol eltávolodva tőlük. Rimbaud Részeg hajója is, amelynek eddig legalább nyolc különböző magyar változata ismert, bejárta ezt a fordítástörténeti utat, melyet végigkövetve érdekes fordításelméleti és fordításgyakorlati kérdésekkel szembesülünk. Konzulens: dr. Szolláth Dávid, egyetemi tanársegéd Kromják Laura “Feminine Gospels”: The Poetics of Negotiating and Subverting Gendered Female Positions in Carol Ann Duffy’s Work A dolgozat az első skót női babérkoszorús költő, Carol Ann Duffy egyes verseinek elemzésén keresztül tárgyalja a társadalmi nem problematikáját és a nőkre vonatkozó elégtelenségeit. A téma már a nyolcvanas évek elejétől foglalkoztatja az újgenerációs skót költőket, akiknek mélyreható munkásságát 17
Duffy szubverzív női alakjain keresztül erősíti, és több tekintetben is új meglátásba helyezi azt. Költészetét kétségkívül áthatja a női társak iránt tanúsított empátia, mivel verseiben a lírai én bátran emel szót a női identitás zavarok, a hagyományos társadalmi szerepfelosztások és a női én bizonytalanságainak feloldásaiért. Érvelésem szerint a költőnő verseiben a társadalmi nem fogalmát felülvizsgálva törekszik a szubverzió különféle poétikai eszközeivel újradefiniálni a nőiesség, valamint a női mibenlét konvencionális és elnyűtt kereteit. Női karaktereinek lázadó és beletörődést nem ismerő szellemültsége korunk női társadalmainak rejtett vágyát tükrözik. Konzulens: Prof. Dr. Kurdi Mária, tanszékvezető egy. tanár Csuka Radnovic Jasna Ženski likovi u hrvatskoj prozi 19. st. s primjerom lika Dore Krupićeve pisca Augusta Šenoe Hosszú kultúrtörténeti folyamat vezet a női alakok első óhorvát irodalmi ábrázolásától a tudatos női intellektus irodalmi bemutatásáig és értelmezéséig. A számos – világirodalmi példán alapuló – meghatározó női jellemrajz közül ezúttal August Šenoa 19. századi horvát író „Zlatarovo zlato” című regényének két tipikus női alakját és azok viszonyrendszerét ábrázolom. Konzulens: Bockovac Tímea, egyetemi tanársegéd Főfai Rita Az erőszak mint kiútkeresés Bret Easton Ellis Amerikai Psychojában Dolgozatomban Bret Easton Ellis Amerikai Psychojával, azon belül is a főszereplő, Patrick Bateman alakjával foglalkozom. Kiindulási alapom a szélsőséges erőszak-megjelenítés, annak módszertani szükségességének vizsgálata. Ehhez egyfelől a társadalom-egyén viszonyát vizsgálom meg, másfelől a karakter tetteinek motivációit. Így főként pszichológiai elemzést végzek. A történelmi és társadalmi háttér, yuppie-kultúra jellemzőinek átnézése után rátérek Patrick környezetére (társaság, barátnők, család), a médiával való kapcsolatára. Mivel nagy jelentőséget tulajdonítok sorozatgyilkos példaképeinek, akik életrajzát rendszeresen olvassa, röviden róluk is szólok. A körülvevő fogyasztói kultúrát pedig Sade libertinusainak közösségével vetettem össze, számos párhuzamot találva, ebből különösen az eltárgyiasulást és önzés filozófiáját kiemelve. Ezek mellett összefoglalom a pszichopátia jellemzőit, melyek tüneteit félreérthetetlenül produkálja, valamint említést teszek a gátlások leküzdését, viselkedését fokozó, általa szedett szerekről. Fő problémájának a környezet felszínessége mellett az értékek, érzelmek hiányát láttam, ebből következik a saját élmény 18
hiánya. Megvizsgálom a karakter énjét a látszat és valóság szemszögéből is, melyből azt a tanulságot vonom le, hogy nem titkolja gyilkolási hajlamait, sőt, rendszeres jelzéseket küld róla a környezetének, társai azonban nem vesznek róla tudomást. Én ebben (is) a határok feszegetését látom. Külön kitérek a tettek elemzéseire. Meglátásom szerint a miliő, melyben a karakter elhelyezkedik, abszurd, így a rá adott reakció, menekülési stratégia is ilyen lesz. Két fő csoportot különítettem el. Az egyikbe a nők tartoznak, akiket lassan öl meg, válogatott kínzásokat alkalmazva, holttestüknek sem hagyva békét. Különböző indíttatásokat találtam, mint például a tökéletes külső elleni lázadás, groteszkké tevés szándéka, felszín alá ásás, és érződik az objektivizálódás hatása is. Másik csoportba azok tartoznak, ahol nem a szenvedés okozása a cél, csak a puszta likvidálás. Itt főként olyan emberekről beszélünk, akik Patrick szerint nem fértek be a kultúra által támasztott elvárás-rendszerbe. Ellentmondásokat tapasztaltam, az egyik szadista látásmódja, mivel nála a bántalmazások alapvető oka nem a gyönyörszerzés. A látszólagos élvezet alatt ugyanis fájdalom található. A következő ellentmondás, miszerint Patrick egyszerre küzd egy közeg ellen, amihez tartozni azonban biztonságot jelent neki. Egy másmilyen világra vágyik, mégis viszolyog tőle; bár látja árnyoldalait, rendkívül erős annak a kultúrának a hatása, amelyben szocializálódott. Konzulens: Dr. Kisantal Tamás, egyetemi adjunktus András Csaba Csak a történet létezik” – A Ragtime poétikája és politikája Tanulmányomban Edgar Lawrence Doctorow Ragtime című regényével foglalkozom. A dolgozat első részében a regény poétikai, második részében pedig a politikai aspektusait vizsgálom. A Ragtime elemzései kiemelik, hogy az egyik szereplő, Coalhouse Walker Jr. története egy 165 évvel korábbi szöveget idéz fel, Heinrich von Kleist 1810-es Kohlhaas Mihály című kisregényét. A harmadik rész célja bemutatni, hogy mi a funkciója ennek az „újrajátszásnak”. Konzulens: Prof. Dr. Orbán Jolán egyetemi tanár; Dr. Kisantal Tamás egyetemi adjunktus Görcsi Péter Leenane-hez közelítve – Vizsgálódások Martin McDonagh első trilógiája Martin McDonagh egyike azon drámaíróknak, akiknek nevéhez az 1990-es években kialakult In-yer-face nevű színházi mozgalom köthető. Színházi népszerűsége ellenére műveivel Magyarországon kevesen foglalkoznak. Eddig egyetlen drámája jelent meg fordításban, monográfia nem született róla, folyó19
iratcikkek és könyvek fejezetei azonban már egyre gyakrabban említik a nevét. McDonagh munkássága európai és világirodalmi szinten is egyre jelentősebb, ezért választottam dolgozatom céljául, hogy első trilógiájának (The Beauty Queen of Leenane, A Skull in Connemara, The Lonesome West) elemzésével rávilágítsak arra, hogy a szerző művei miért olyan kivételes, és épp ezért megkerülhetetlen állomásai a ’90-es évek és napjaink drámairodalmának.
Kommunikáció- és Médiatudomány Helyszín: Ifjúság u. 6., D 549, 9:30 Zsűri: Dr. Glózer Rita elnök, Guld Ádám, Faluhelyi Krisztián Jegyző: Tóth Barbara Előadások Mercz Melinda: A luxushajók, mint egy új élménytér megvalósulásai Sándor Alexandra: Primadonnák és posztmodern bonvivánok – Az operettművész szerepének átalakulása a nyilvánosságban Keszegné Molnár Szabina: Egy valóságshow kulturális szociológiája. Való Világ a fiatalok körében Halász Kinga: Ahol minden megtörténhet – párhuzamok a tehetségkutató műsorok és a varázsmesék között András Csaba: Valóság helyett valóságok – Mise en abyme-jellegű struktúrák az ezredforduló szimulált valóságokat bemutató filmjeiben Danileszk Rita: A magyarul hallható film, a magyarul hallható ember. A magyar szinkron története és válsága Pernecker Dávid: Hordozható játékok - A casual és a hardcore játékdesign érintkezési pontjairól Rezümék Mercz Melinda A luxushajók, mint egy új élménytér megvalósulásai Dolgozatom középpontjában a luxushajók bemutatása, elemzése áll. Hipotézisem szerint ezek a hajók a turizmus egy új élményterét hozzák létre, amelyek méltán nevezhetők úszó városnak, vagy úszó szállodának. A luxushajók témahelyként is értelmezhetőek, hisz fedélzetükön létrejön egyfajta mesterséges világ, amely a témaparkok és a bevásárlóközpontok világához hasonlítható: mind a látvány, mind pedig a fogyasztás tevékenysége a középpontban áll. Ahhoz, 20
hogy e szintetikus világ megvalósulása érthetővé váljon, bemutatom az európai emberek tengerekhez való viszonyulásának átalakulását, az amerikai gőzhajózás, illetve a tengeri hajózási iparág fejlődésének történetét. Konzulens: Dr. Szíjártó Zsolt, tanszékvezető egyetemi docens Sándor Alexandra Primadonnák és posztmodern bonvivánok – Az operettművész szerepének átalakulása a nyilvánosságban Az operett fénykora a 20. század első felére tehető, híres primadonnái az egész világot bejárták előadásaikkal. A műfajnak otthont adó teátrum napjainkban reneszánszát éli, azonban az ismert színművésznők helyét egyre inkább a férfiak, a bonvivánok veszik át. Ez az érdekes változás pedig a vizsgált korszakokban megjelenő sajtótermékeken keresztül is végigkövethető. Konzulens: Dr. Glózer Rita, egyetemi adjunktus Keszegné Molnár Szabina Egy valóságshow kulturális szociológiája. Való Világ a fiatalok körében Dolgozatom a fiatalokról és az ő Való Világ 4-hez, illetve a valóságshow-khoz fűződő viszonyáról szól. A dolgozat elméleti áttekintést nyújt a valóságshowról, mint műfajról és arról a médiáról, amelyben ezek a show-műsorok létrejöttek. A Való Világ történetét, szériáit is ismertetem, majd pedig az empirikus vizsgálatom eredményeit mutatom be. A vizsgálat a Való Világ elfogadásának, elutasításának és ezek mértékének elemzésére irányult. A dolgozat fő kérdése a következő volt: Miért nézik a fiatalok a valóságshow-kat, különösen a Való Világ 4. szériáját? Konzulens: Bogdán Mária, egyetemi tanársegéd Halász Kinga Ahol minden megtörténhet – párhuzamok a tehetségkutató műsorok és a varázsmesék között Napjainkban a televízióban látható tehetségkutató műsorok bizonyos szempontból hasonlóságot mutatnak a népmesékkel. A szegény legény útra kell, kiállja a próbákat, és végül elnyeri a jutalmat. A szereplők funkciói, a szerepkörök, az üzenet és néhány további elem vizsgálatán keresztül kutathatók a tehetségkutatók és a varázsmesék közötti párhuzamok. Konzulens: Guld Ádám, egyetemi tanársegéd 21
András Csaba Valóság helyett valóságok – Mise en abyme-jellegű struktúrák az ezredforduló szimulált valóságokat bemutató filmjeiben Tanulmányomban Edgar Lawrence Doctorow Ragtime című regényével foglalkozom. A dolgozat első részében a regény poétikai, második részében pedig a politikai aspektusait vizsgálom. A Ragtime elemzései kiemelik, hogy az egyik szereplő, Coalhouse Walker Jr. története egy 165 évvel korábbi szöveget idéz fel, Heinrich von Kleist 1810-es Kohlhaas Mihály című kisregényét. A harmadik rész célja bemutatni, hogy mi a funkciója ennek az „újrajátszásnak”. Konzulens: Prof. Dr. Orbán Jolán, egyetemi tanár; Dr. Kisantal Tamás egyetemi adjunktus Danileszk Rita A magyarul hallható film, a magyarul hallható ember. A magyar szinkron története és válsága Dolgozatomban betekintést szeretnék nyújtani a filmvászon nagy attrakcióinak tükrén keresztül, a hangosfilm megszületése kapcsán megjelenő problémákba, valamint a szinkronizált film születésébe és történetébe. Ezek után áttérek a magyar szinkron létrejöttének körülményeire, látszólagos végére, majdani újjászületésére, legendás és esetleges attrakciós mivoltára. Végül rámutatok a magyar szinkron 77 éve alatt történt változásokra, illetve az 1990-es évek közepétől egyre látványosabb válságba süllyedő szakmára, és megkísérlem feltárni ennek okait. Konzulens: Dr. Medve Anna, egyetemi docens; Faluhelyi Krisztián, egyetemi tanársegéd Pernecker Dávid Hordozható játékok – A casual és a hardcore játékdesign érintkezési pontjairól A mobileszközökre letölthető hardcore játék-designt használó játékok casual játékként történő azonosításában a hordozhatóság által kialakított általános játékdesignbeli egyszerűsödés, valamint az érintőképernyős mobileszközökben rejlő megannyi lehetőség játszhat kiemelt szerepet. Dolgozatom e két tényező által körülhatárolt vizsgálati területet fedi le. Konzulens: Dr. Tarnay László tanszékvezető egyetemi docens
22
Nyelvészet Helyszín: Ifjúság u. 6. D 546, 9:30 Zsűri: Dr. Andor József, tanszékvezető egyetemi docens, elnök; Dr. Kleiber Judit, egyetemi adjunktus; Dr. Dobó Attila Jegyző: Varga Anett Előadások Vadász Noémi: A melléknévi és a határozói igenév a magyar mondatban Németh Dániel: Vásárhelyié-e a vásárhelyi Mária-cantilena? Fekete Tamás: The Influence of Old Norse on English Inflectional Morphology and Syncretism: A contrastive investigation supported by a corpus based analysis Nagy Tamás: A nyelv, aminek hatalma van – A mágikus realizmus nyelvi megjelenése Lázár Ervin korai kisprózájában Rezümék A melléknévi és a határozói igenevek képzésekor a bemeneti ige vonzatkerete és argumentumszerkezete megváltozhat a magyar mondatban. Az igeneveket vizsgálhatjuk az általuk kifejezett relatív időviszonyok vagy a lehetséges bemeneti igetípusok szerint. A példák alapján kiderül, hogy melyik igenévképző milyen igetípushoz kapcsolódhat és a bemeneti ige tulajdonságait mennyire őrzi meg. Konzulens: Prof. Dr. Alberti Gábor, tanszékvezető egyetemi tanár Németh Dániel Vásárhelyié-e a vásárhelyi Mária-cantilena? A tanulmányban az első olyan népénekünket elemzem nyelvtörténeti és művelődéstörténeti szempontok alapján, amelynek a szerzőjén kívül a keletkezés helyét és idejét is tudjuk. Vásárhelyi András, ferences rendi szerzetes, aki a szöveg első lejegyzője, az ő változatának szóhasználata és írásképe ellentmond a szövegéből megismert keletkezési körülményeknek. A szöveg második változata jelentős különbségeket mutat, az elsőhöz képest, míg a későbbi példányok egymástól csak kevésbé térnek el. A kedvelt népének keletkezési információi félrevezethetnek, ha a szöveg eredetét kutatjuk. Konzulens: Dr. Székely Gábor, egyetemi docens; Dr. Fancsaly Éva, egyetemi docens 23
Fekete Tamás The Influence of Old Norse on English Inflectional Morphology and Syncretism: A contrastive investigation supported by a corpus based analysis With my paper I intend to examine the contact situation between Old English and Old Norse from a comparative and contrastive perspective with a focus on morphology. Although, the focus is on morphology, phonology and sound changes are also highly important, therefore that layer will also be examined. Furthermore, in order to investigate the way in which the individual noun and verb classes are represented in these two languages, a corpus analysis supplements the study. Konzulens: Dr. Hegedűs Irén, egyetemi docens Nagy Tamás A nyelv, aminek hatalma van – A mágikus realizmus nyelvi megjelenése Lázár Ervin korai kisprózájában Dolgozatomban a mágikus realizmusra jellemző nyelvi jelenségeket kutattam Lázár Ervin írásművészetének korai szakaszában. Három novellát (Társasjáték, Szerelmes történet, Stregovác) választottam ki a Buddha szomorú (1973) című kötetből, melyek segítségével igazoltam hipotézisemet, amely szerint a mágikus realista írásmód nem csupán a nagyepika területén jelenik meg, hanem a kisprózára is kiterjeszthető. Konzulens: Dr. Szűcs Tibor, egyetemi docens, Dr. Kárpáti Eszter, egyetemi adjunktus
Pszichológia Helyszín: Ifjúság u. 6., 9:30 Zsűri: Előadások Vágvölgyi Réka: A geometriai és nem-geometriai információk szerepe a gyerekek 2 és 3 dimenziós téri tájékozódásában speciális deltoid elrendezésben Tamás Viktória: A súlyos koponyasérülés és a fiatal férfi szindróma összefüggése. Miért kockáztatnak a férfiak? Lukács Dóra: Van-e inverz hatás az emberi testre az óvodáskorú gyermekeknél? 24
Lauer Panna: Az elmeteória és a machiavellizmus vizsgálata társas kapcsolatok tükrében Kopcsó Krisztina: Félelem a sötéttől. A jelenség feltérképezése serdülők és fiatal felnőttek körében Rezümék Vágvölgyi Réka A geometriai és nem-geometriai információk szerepe a gyerekek 2 és 3 dimenziós téri tájékozódásában speciális deltoid elrendezésben A téri tájékozódás életünk fontos része. Az euklideszi geometriával való összekapcsolódása az 1980-as évek patkány kísérleteire nyúlik vissza (Cheng, 1986). Kutatásom célja a 3-4 éves gyerekek 2 és 3 dimenziós téri tájékozódásának megfigyelése volt speciális deltoid elrendezésben, külön tekintettel a geometriai és a szín információk használatának módjára. Vizsgálatom során korábbi kutatásokban alkalmazott 3 feltétel (geometriai, geometria+szín és jelzőingerek rendszere) használatát figyeltem meg. Animált, illetve valós téri elrendezésben a gyerekek dezorientációját követően 45, illetve 180 fokkal elforgatott helyzetben kellett megmutatni a korábban bemutatott céllokáció helyét. Eredményeim szerint a 2 dimenziós elrendezésben a jelzőingerek rendszer, illetve az egyedi szög mutatott eltérést. Előbbi cáfolja, utóbbi igazolja Gibson és mtsai (2009) kutatását. A szín információ gátló szerepe is megnyilvánult, valamint megerősítést nyert Spelke (2011) geometriai tulajdonságok használatának szabályszerűsége. A 3 dimenziós elrendezésben a feltételek között tapasztalt eltérés a szín információ segítő hatását bizonyította, mely eredmény korábbi kutatásokkal (Hermer, Spelke 1996) szemben foglal állást. A geometriai tulajdonságok alkalmazásának szabályszerűségét az oldaliság (irány) és a szög információk terén sem egyezett a Spelke-i (2011) elképzeléssel. Konzulens: Dr. Lábadi Beatrix, egyetemi adjunktus Tamás Viktória A súlyos koponyasérülés és a fiatal férfi szindróma összefüggése. Miért kockáztatnak a férfiak? A párválasztásban mindkét nem 15-35 éves kora között a legérdekeltebb, így nem véletlen, hogy a férfiak ekkor vállalják leginkább a veszélyeket a siker reményében. A kockázatra való hajlam evolúciós értelemben a férfi fizikai bemutatók egy jelzőeszközeként szolgálhat a párválasztás kontextusában, amit Daly és Wilson (1985) „Fiatal Férfi Szindrómának” nevezett el, magába foglalva az agressziót, a hencegést, a kockázatvállalást, és az „összecsapásokat” más 25
férfiakkal (Mealy, 2000a). Úgy véljük, hogy e szindróma más eredményekkel összhangban kapcsolatba hozható a férfiak kockázatvállalóbb viselkedése miatt létrejött olyan balesetekkel, melyek súlyos koponyasérülésekhez vezetnek. Konzulens: Dr. Gyuris Petra, egyetemi adjunktus Lukács Dóra Van-e inverz hatás az emberi testre az óvodáskorú gyermekeknél? Célunk annak kiderítése, hogy beszélhetünk-e inverz hatásról az óvodáskorú gyermekeknél és, hogy a testreprezentáció fejlődése mutat-e ezzel kapcsolatot. Kiscsoportos óvodás alanyaink feladata az volt, hogy normál és inverz állású, emberi alakot és házat ábrázoló képpárokról eldöntsék: azonosak vagy különbözőek. Egy testrész-lokalizációs feladatot is teljesítettek, mely a testreprezentációt mérte fel. Megkíséreltük vizsgálni a feltevést, mely az arcnak fontos szerepet tulajdonít a testhelyzet megállapításban, ehhez módosítottuk az ingeranyagot: eltávolítottuk az arcvonásokat, a házak belső elemeit. Szignifikáns különbség van mindkét vizsgálatban, a reakcióidőben, az inverz állású humán alakoknál a reakcióidő megemelkedett. Humán testre igazoltuk az inverz hatás jelenségét, házaknál erről nem számolhatunk be. Összességében a két feladat eredményei között korreláció nem mutatkozik. A folyamatok hátterében innát, holisztikus mechanizmusok húzódnak. Konzulens: Dr. Lábadi Beatrix, egyetemi adjunktus Lauer Panna Az elmeteória és a machiavellizmus vizsgálata társas kapcsolatok tükrében Kutatásom során az elmeteóriát és machiavellizmust vizsgáltam társas kapcsolatok tekintetében. Az elmeteória az a képességünk, hogy más embereknek önálló mentális tartalmakat és állapotokat tulajdonítunk. Egyrészt megkönnyíti a társakkal való együttműködést, másrészt lehetővé teszi a manipulációt. A machiavellizmus egy világnézeti stílus és/vagy magatartási forma, amely olyan taktikákat és viselkedési módokat foglal magába, amelyek egy másik személy eszközként való felhasználását jelentik az adott személy saját céljainak elérése érdekében. A szociometriai kritériumok az adott közösségben elfoglalt pozíciókat mutatják. Kutatásomban vizsgált kritériumok: rokonszenvi választások, személyi bizalom, vezetés és szervezés, érvényesülést anticipáló választás, bizalmatlanság, szolidaritás hiánya, negatív társas helyzet kritériuma. Hipotéziseim egyrészt az elmeteória és a machiavellizmus szociometriai kritériumokkal kapcsolatos összefüggéseinek vizsgálata köré csoportosultak, másrészt az elmeteória és a machiavellizmus kapcsolatára az adott életkorban. A vizsgá26
latomban 80 személy vett részt, közülük: 46 fiú és 34 lány; az átlagéletkor: 10,78 év. A vizsgálati eszközöket tekintve az elmeolvasás mérésére White, Hill, Happé és Frith (2009) által alkalmazott tesztből fordítottam magyar nyelvre bizonyos feladatokat. A machiavellizmus vizsgálatára Nachamie (1969) által gyerekek vizsgálatára átalakított Gyerek-Mach-tesztjét fordítottam le magyar nyelvre. Az adaptáció első lépéseként 43, majd – második körben – további 37 gyermekkel készítettem el a felmérést, így összességében kutatásom egy 80 fős mintát ölel fel. A szociometriai kritériumok mérésére Binét Ágnes által kidolgozott B típusú szociometriai kérdőívet használtam. Az elmeolvasás és a machiavellizmus az általam feltételezett szociometriai kritériumok többségével nem mutat szignifikáns pozitív korrelációt, kivéve az érvényesülést anticipáló választás kritériumát. Az elmeteóriával szignifikáns pozitív korrelációt mutat, a machiavellizmussal való összefüggésének szignifikanciaértéke csak megközelíti a normál értéket. A machiavellizmus és elmeteória kapcsolatát illetően jelen kutatás eredményei szerint szignifikáns negatív korreláció áll fenn a két változó között. Konzulens: Dr. Lábadi Beatrix, egyetemi adjunktus Kopcsó Krisztina Félelem a sötéttől. A jelenség feltérképezése serdülők és fiatal felnőttek körében A félelem a pszichológia kutatott területe, főleg gyermekkorban. Jelen kutatás serdülők és egyetemisták sötéttől való félelmét hivatott vizsgálni. Az alanyok körében felmérésre került a félelem gyakorisága, tartalma, a vele szemben alkalmazott megküzdési módok, valamint kialakulásának lehetséges okai. Vizsgálat tárgyát képezte, hogy a félelem mértékét mennyire határozzák meg a következők: önértékelés, diszfunkcionális attitűdök, képzelőerő, vonás szintű szorongás, és a gyermekkorban megtapasztalt szülő bánásmód. A félelem mérésére saját kérdőívet hoztam létre. Eredményeim szerint közel ugyanannyi serdülő és fiatal felnőtt számol be valamilyen mértékű sötéttől való félelemről, és a nők jobban félnek, mint a férfiak. A kifejtős kérdések legjelentősebb tanulsága, hogy azoknak, akik félnek, de nem tudják mitől és miért, nagyobb hányada gimnazista. A sötéttől való félelem negatív összefüggést mutat az önértékeléssel, pozitívet a szeretettség iránti igénnyel, a külső kontroll iránti igénnyel és a vonás-szorongással. A szülői bánásmóddal és a képzelőerővel kapcsolatos felvetéseket igazolását illetően, kutatásom nem járt sikerrel, így érdemes volna ezeket a tényezőket más megközelítésekből újfent tanulmányozni. Konzulens: Dr. Láng András, egyetemi adjunktus
27
Szociális Munka és Szociálpolitika Helyszín: Ifjúság u. 6. E524, 9:30 Zsűri: Prof. Dr. Baráth Árpád, egyetemi tanár, elnök; Brettner Zsuzsanna egyetemi tanársegéd; Madácsy József, egyetemi tanársegéd Jegyző: Csongrádiné Fehér Lilla Előadások Molnár Anna: Az önkéntesség tapasztalatai Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa évében Tóth Krisztina: Reménység csillaga, avagy a hajléktalan és a segítő közötti kapcsolat vallási és spirituális aspektusa Simon Balázs: A szupervízió és a szervezeti kultúra összefüggései az intézményi bizalom keresztmetszetében Baráth Klára: Lakóotthonban élő középsúlyos értelmi fogyatékosok családrajzának elemzése Szegedi Zoltán: A ház elhagyása – A szociális munkás személyiségének kibontakozása Szarvas Katalin: A ház elhagyása – A szociális munkás személyiségének kibontakozása Rezümék Molnár Anna Az önkéntesség tapasztalatai Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa évében A 2010-es évre Pécs városa nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A programsorozat megvalósulását, lebonyolítását számos önkéntes segítette, akik később szervezetten, a „2010-ig kettőezertizen” Önkéntes Program tagjaiként működtek tovább. A társadalmi szerepvállalás e formája a közös célért való tenni akarást, és felelősségvállalást példázza, hiszen az önkéntesek fontosnak érezték, hogy városukat ily módon támogassák az évad során. Az EKF sikerei közé sorolható a felvezető évek és a programév kapcsán megvalósult önkéntes munka hatékonysága, színvonala végett. Konzulens: Dr. habil. B. Erdős Márta, egyetemi docens
28
Tóth Krisztina Reménység csillaga, avagy a hajléktalan és a segítő közötti kapcsolat vallási és spirituális aspektusa Hajléktalannak lenni annyit jelent, mint egy lakatlan szigeten élni teljes magányunkban, elszigetelten. Várni az esetleges mentőcsónakot, mely kimentheti arról a helyről, ahol megrekedt a fejlődésben. A segítő eszközei nem feltétlenül csak a fiziológiai szükségletek tárházát jelentik a szenvedő számára, hanem egy olyan cél és útkeresés biztosítása, mely inkább a mentális gondozás eszközeivel él. Nagyban szerepet játszhat a vallási tanok és a spirituális élmények által való előrejutás, mely értelmet ad a további létezésnek. A segítő utat mutat, de semmiképpen sem befolyásolja a kiszolgáltatott helyzetben lévőt. Olyan szerepet vesz fel, aki csak közvetetten van jelen az eseményeken. Konzulens: Dr. Csürke József, tanszékvezető egyetemi adjunktus Simon Balázs A szupervízió és a szervezeti kultúra összefüggései az intézményi bizalom keresztmetszetében A dolgozat a szervezeti kultúra szupervízióra gyakorolt hatását hivatott vizsgálni. A szupervízóra hozott esetek a tapasztalatok szerint gyakorta intézményi összefüggésekben (is) értelmezendők, hiszen a szupervíziónak érzékenyen követnie kell mindent, ami a szakembereket éri, de nem csak a problémáikat, hanem mindazt, amitől segítséget várnak. Feltételezhető, hogy ha az intézményen belüli bizalom foka magas, és ekképpen létrejön a munkatársak között egyfajta informális, kollegiális szintű kölcsönös segítségnyújtás és megerősítés, az növelheti a szakember saját hitébe vetett bizalmát. A magasabb fokú bizalom mérsékelni képes a hiányzó információ megszerzésének fontosságát egy döntés meghozatala előtt. A dolgozat arra keresi a választ a fenti analógia mentén, hogy a szervezeti kultúra csökkentheti-e a szupervízió iránti igényt, s ha a szupervízióra való szükséglet alacsonyabb, az csorbíthatja-e a szupervízió szubjektív sikerélményét a szupervizáltban. Konzulens: Dr. Csürke József, tanszékvezető egyetemi adjunktus Baráth Klára Lakóotthonban élő középsúlyos értelmi fogyatékosok családrajzának elemzése Kutatásom fő kérdése, hogy milyen családképpel rendelkeznek azok a középsúlyos értelmi fogyatékos fiatal felnőttek, akik lakóotthoni környezetben nőt29
tek fel. A kérdés megválaszolásához a projektív rajzvizsgálati módszert hívtam segítségül. Feltevésem szerint azok, akik már évek, vagy akár évtizedek óta lakóotthoni környezetben élnek, családjuknak is az otthonban élő társaikat, segítőiket tekintik. Továbbá úgy vélem, előfordulhat, hogy a származási család és lakóotthoni környezet által kínált „új” család tagjai keveredhetnek a rajzokon, s a beszámolókban egyaránt. A terület viszonylag feltáratlan, ösztönzésül szolgálhat további kutatások készítésére. Konzulens: Brettner Zsuzsanna, egyetemi tanársegéd Szegedi Zoltán A ház elhagyása – A szociális munkás személyiségének kibontakozása A szegénység fenntartásához fűződő érdekek erősebbek, mint annak a leküzdésére irányuló próbálkozások. A média és benne az írott sajtó kommunikációja a szegénység tekintetében inkább hozzájárul a probléma bebetonozásához, mintsem felszámolásához, pedig a köztudat formálásának, az általános szolidaritás felébresztésének legfontosabb eszköze lehetne. Konzulens: Dr. Csürke József, tanszékvezető egyetemi adjunktus Szarvas Katalin A ház elhagyása – A szociális munkás személyiségének kibontakozása A szociális munkás saját személyiségével dolgozik. A szakmai identitás kialakulásának sokféle útja lehet. Az önkéntes munka egy olyan lehetőség, mely többek között ebben a folyamatban is nagymértékben segítheti a szakemberré formálódó szociális munkás-hallgatókat. Ebben a tanulmányban egy olyan önkéntes programot mutatok be, melynek protagonistája egy németországi lány. A program jelentőségének hangsúlyozásával, és egy másik országból a hazánkba érkező önkéntes motivációinak feltérképezésével, célom rávilágítani a környezet szerepkijelölő gesztusaira, annak hatásaira a személyes és a szakmai identitás formálódásában. Ezen túl a kutatásom fontos motívuma az egyéni sors tanulmányozása, az azt alakító személyes kapcsolatok és a társadalmi meghatározottságok közegében. Konzulens: Mándi Nikoletta egyetemi tanársegéd
30
Társadalomtudományok Helyszín: Ifjúság u. 6., 9:30 Zsűri: Előadások Hüber Gabriella: „A szivárvány színei”. Az Erdélyi Muzéum pedagógiai üzenete Pálmai Dóra: Együtt vagy egymás mellett? A felsőoktatás koedukációja a XIX. században Márhoffer Nikolett: A tankönyvkiadók által készített digitális tananyagok műfaji rendszerezése Barkóczi Csaba: Társadalmi törésvonalak Pakson Varga Ildikó: „Ha nincs bánya, legyen emléke!” Emlékezetstratégiák vizsgálata a Pécs-vasasi bányászközösségben Kiss Zsuzsanna: Ökofalu, a fenntarthatóbb társadalom és település találkozása Szendi Anna: A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában Bottlik Andrea: Narodni običaji Križevaca Rezümék Hüber Gabriella „A szivárvány színei”. Az Erdélyi Muzéum pedagógiai üzenete A nézetek közvetítésének egyik legcélravezetőbb módja a sajtó használatában rejlik, ezért választottam kutatásom témájául az 1814-ben Erdélyi Muzéum címmel megjelent folyóiratot. Célom az, hogy elemezzem a nevelési relevanciával rendelkező műveket, és bemutassam azokat a pedagógiai üzeneteket, melyeket koruknak szántak. Véleményem szerint egy folyóirat vizsgálatának a segítségével betekintést nyerhetünk a sokszínű nézetek birodalmába, melyek különböző személyek tollaiból születtek. Ezen okok miatt viseli dolgozatom a „Szivárvány színei” címet. Konzulens: Ambrusné Prof. Dr. Kéri Katalin, tanszékvezető egyetemi tanár Pálmai Dóra Együtt vagy egymás mellett? A felsőoktatás koedukációja a XIX. században A XIX. század második felétől Amerikában és Európa legtöbb országában a nők és a férfiak együtt tanultak az egyetemeken. Nem csak külföldön, hanem itthon 31
is sokan hangoztatták, hogy a két nem együttes oktatása súlyos negatív következményekkel fog járni, ez azonban nem mindenhol teljesült. Dolgozatom egy rövid betekintést nyújt arról a témáról, hogy minként fogadták a női nemet a hazai és a külföldi felsőoktatási intézményekben. A korban megjelent tanulmányokban, monográfiákban, sajtótermékekben a koedukált felsőoktatás pozitív és negatív tapasztalatairól olvashatunk véleményeket egyetemi tanároktól, férfi és női hallgatóktól egyaránt. Konzulens: Ambrusné Prof. Dr. Kéri Katalin, tanszékvezető egyetemi tanár Márhoffer Nikolett A tankönyvkiadók által készített digitális tananyagok műfaji rendszerezése A digitális tananyagok kínálata napjainkban rendkívüli mértékben szélesedik, formálódik, és fejlődik. Az eligazodás ebben a kavalkádban nem könnyű feladat, ehhez nyújtanak segítséget a különböző szempontok alapján felállított tananyag-osztályozó rendszerek. Ezekhez a jól strukturált rendszerekhez alkalmazkodva, és a tankönyvkiadókat alapul véve készült el a digitális tananyagok műfaji felosztása, besorolása. Konzulens: Prof. Dr. Fischerné Prof. Dr. Dárdai Ágnes, egyetemi tanár Barkóczi Csaba Társadalmi törésvonalak Pakson Az 1960-as évek végén dőlt el (szovjet javaslatra), hogy Pakson épüljön meg az első magyar atomerőmű. Hosszas előkészületek után, 1975-ben volt az alapkőletétel, majd megindultak az építkezések. A kivitelezés előtt arra azonban még senki nem gondolt, hogy milyen hatással lesz ez – az addig Magyarországon teljesen ismeretlen nagyipari beruházástípus – a paksi társadalomra, milyen konfliktusokat fog szülni helyben a társadalomszerkezet mesterséges megváltoztatása. Konzulens: Glied Viktor, egyetemi tanársegéd Varga Ildikó „Ha nincs bánya, legyen emléke!” Emlékezetstratégiák vizsgálata a Pécs-vasasi bányászközösségben Dolgozatomban a Pécs-vasasi bányászközösség emlékezetstratégiáit vizsgálom a Mecseki Szénbányák Vállalat vasasbányatelepi üzemének felszámolásától (1993) máig. A sajátos örökségalkotás tágabb kontextusának bemutatásához a kollektív emlékezet fenntartását szolgáló emlékezethelyeket a hozzájuk kap32
csolódó egyéni és közösségi gyakorlatok perspektívájából elemeztem. A megemlékezések szembeállításakor láthatóvá vált az a folyamat, amelynek során a visszaemlékezés fokozatosan elveszíti a privát terekre jellemző spontaneitását és egyre performatívabb, formalizáltabb jelleget ölt. Konzulens: Dr. Szíjártó Zsolt, tanszékvezető egyetemi docens Kiss Zsuzsanna Ökofalu, a fenntarthatóbb társadalom és település találkozása A napjainkra kialakult információs társadalmi környezet már nem tartható fenn, olyan okokra visszavezethetően, mint például a fogyasztói társadalom értékrendje. Az ökofalvak vizsgálatán keresztül mutatunk be egy fenntarthatóbb közösségi modellt, illetve lehetséges település-típust, amely a mai magyar társadalom számára véleményünk szerint példaértékű lehet, amennyiben képes lemondani a túlzott fogyasztás következtében kialakult szükségleteiről, csökkenteni tudja igényeit. Az információs társadalom és tudástársadalom fenntarthatóságának vizsgálatát követően a fenntartható fejlődés dimenzióinak kutatását, majd a fenntartható társadalom alapelveit és a fenntartható települési modellek elméleti hátterét szemlélteti. Ennek bemutatására azért van szükség, mert az ökofalu ezek közös megjelenési formája. Konzulens: Ragadics Tamás, egyetemi tanársegéd Konzulens: Prof. Dr. Vargyas Gábor, egyetemi tanár Szendi Anna A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában Dolgozatom témája a bírói pálya társadalmi helyzetének vizsgálata a XIX. század végétől napjainkig. Kutatásom három nagy történelmi korszakot fog át: az első az 1869-es igazságügyi reformtól 1945-ig terjed, ezt követi az 1945-1990 közötti államszocialista időszak, végül pedig a rendszerváltozás utáni helyzetet vázolom. Vizsgálom, hogyan alakult a bírói pálya presztízse, a bírók anyagi helyzete. Kutatásom főbb szempontjai közé tartozik a bírók mobilitási jellemzőinek vizsgálata, a jellemző pályamozgások meghatározása. Dolgozatomban arra is kitérek, hogy a jogállamiság-, illetve a jogászság szerepének változásával párhuzamosan, hogyan alakult a joghallgatók és a bírói kar létszáma, illetve, hogy miként módosult a bírói kar összetétele nem és kor tekintetében. Foglalkozom továbbá az igazságügyi szervezetet érintő változtatásokkal és átnevezésekkel is. Konzulens: Dr. Schadt Mária, egyetemi docens 33
Bottlik Andrea Narodni običaji Križevaca Drávakeresztúr egy Dráva menti település. Lakosai évszázadokon keresztül horvátok voltak, azonban horvát lakosainak száma mára igencsak lecsökkent. A dolgozat a falu és a lakosság történetét, népszokásait és népköltészetét mutatja be. Konzulens: Dr. Sokcsevits Dénes, intézetigazgató egyetemi docens
Történelem Helyszín: Rókus u. 2. M épület 117. terem, 9:30 Zsűri: Dr. habil. Hornyák Árpád, egyetemi docens, elnök; Dr. Gőzsy Zoltán, egyetemi adjunktus; Dr. habil. Fedeles Tamás, egyetemi docens, Jegyző: Kovács Viktória Előadások Máté Zsolt: Richard M. Nixon 1959-es szovjetunióbeli útjának magyar és amerikai sajtóvisszhangja Váczi Márk: Hatalomváltás, gazdaság, egyház-és iskolaügy Zámolyon 19451956 Czeferner Dóra: A Nő és a Társadalom női munkavállalásról közvetített nézetei a 20. század elején Rezümék Máté Zsolt Richard M. Nixon 1959-es szovjetunióbeli útjának magyar és amerikai sajtóvisszhangja Richard M. Nixon alelnökként 1959-ben látogatott a Szovjetunióba. Ez a szovjetamerikai kapcsolatok tekintetében igen fontos eseménynek bizonyult. Az utazás megvalósulása annak köszönhető, hogy létrejött a két nagyhatalom között egy kölcsönös egyezmény, melyben arról állapodtak meg, hogy New Yorkban és Moszkvában is nyílik egy, a másik nemzet technikai vívmányait, kulturális kincseit és életmódját bemutató kiállítás. Ezek rengeteg látogatót vonzottak, az eseményekről pedig a világsajtó is rendszeresen beszámolt. Konzulens: Prof. Dr. Fischer Ferenc 34
Váczi Márk Hatalomváltás, gazdaság, egyház-és iskolaügy Zámolyon 1945-1956 Zámoly község történetében nagy jelentőséggel bír az 1945-ös esztendő, mely a teljes lakosság életét átformáló gazdasági-társadalmi változások kezdőpontja. Az 1948-ban bekövetkezett politikai fordulat ezeket a folyamatokat felgyorsította, s elmélyítette az egzisztenciális válságot. A kommunista hatalom egyik legfőbb törekvése az egyházak háttérbe szorítása volt. Az így kialakult helyzetből való kiutat a zámolyi református és római katolikus felekezetek vezető személyiségei az összefogásban látták. Konzulens: Mózessy Gergely, gyűjteményigazgató Székesfehérvár Czeferner Dóra A Nő és a Társadalom női munkavállalásról közvetített nézetei a 20. század elején A dolgozatnak kettős célja van. Egyrészről – A Nő és a Társadalom című folyóirat cikkeire támaszkodva – rámutat arra, hogy a magyar nőmozgalom tagjai választójogért folytatott harcuk mellett a dolgozó nők érdekvédelmére is figyelmet fordítottak az első világháború kitörése előtt. Másrészről több perspektívából szemlélve vizsgálja, hogy az 1907 és 1913 között megjelenő lap milyen nézeteket közvetít a nők kereseti tevékenységéről olvasói felé. Munkám középpontjában A Nő és a Társadalom 28 lapszámának női munkavégzésről szóló újságcikkei állnak, melyeket véletlenszerűen választottam ki a periodika hét évfolyamából. A 241 cikket kvantitatív és kvalitatív eszközök alkalmazásával, egy általam felállított szempontrendszer alapján tanulmányozom. Műfaji és tartalmi csoportosításuk mellett külön kategóriába sorolom a hazánkban, illetve a külföldi országokban dolgozó nők helyzetéről tudósító írásokat, melyeket az újsághír-elemzés és a diskurzus analízis eszköztárának felhasználásával elemzek. Konzulens: Dr. Nagy Mariann, egyetemi docens
35
Készült 100 példányban, a Virágmandula Kft. nyomdájában 7624 Pécs, Nagy Jenő u. 12. www.mandulavirag.hu
