Pécs Pf. 62. A PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

PÉCSI Í TÉ LŐ TÁ BLA E LNÖ KE PÉCS Telefon: 72/533-400

7601 Pécs Pf. 62.

2016.El.I.D.7.

A PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I.

Fejezet

Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és működési szabályzat célja és rendeltetése 1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz.) célja a Pécsi Ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla) szervezetét rögzítő és a működését biztosító – a jogszabályi és közjogi szervezetszabályozó eszközök által megállapított keretek közötti – általános szabályainak meghatározása, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke (a továbbiakban: OBHE) által meghatározott alapelveknek megfelelően az ítélőtábla elnöke készít el. (2) Az SzMSz. belső normatív eszközként biztosítja azt, hogy az ítélőtábla szervezeti felépítése, alá-fölé és mellérendeltségi viszonyai, belső szervezeti egységei és azok munkamegosztása, munkafolyamatainak rendje, valamint külső kapcsolatai megfelelő feltételeket teremtsenek az igazságszolgáltatás feladatainak hatékony ellátásához, a bírói függetlenség érvényesítéséhez, az ítélkezés egységességének és időszerűségének megteremtéséhez. (3) Az ítélőtábla szervezeti változásait, azok konkrét formáit, valamint az ezekhez kapcsolódó feladatváltozásokat az SzMSz. folyamatos felülvizsgálatával biztosítja. 2. § A SzMSz normatív kereteit képező törvényi szintű jogforrások, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnöke (a továbbiakban: OBHE) által kiadott szabályzatok, ajánlások felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. II. Fejezet 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi, tárgyi és időbeli hatálya 3. § (1) Az SzMSz. hatálya az ítélőtábla bíráira és igazságügyi alkalmazottaira, kollégiumaira, tanácsaira, továbbá a bírói munkát segítő és annak feltételeit biztosító munkaszervezeti egységekre, illetve a bírák és az igazságügyi alkalmazottak által alapított szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel fennálló kapcsolatokra terjed ki. (2) Az SzMSz hatálya kiterjed az ítélőtáblára kirendelt bírákra, illetve együttműködési megállapodás alapján az ítélőtáblára beosztott igazságügyi alkalmazottakra is. (3) Az SzMSz. az OBH elnökének jóváhagyásával lép hatályba.

2

3. Az ítélőtábla jogi személyisége 4. § Az ítélőtábla - a feladat ellátásához kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, - a tevékenysége jellege alapján: közhatalmi költségvetési szerv, - az előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága alapján: teljes jogkörrel rendelkező jogi személyiséggel felruházott költségvetési szerv. 4. Az ítélőtábla székhelyének és szervezetének azonosító adatai 5. § (1) Az ítélőtábla - megnevezése: Pécsi Ítélőtábla - székhelye: 7623 Pécs, Rákóczi út 34. - címe: 7623 Pécs, Rákóczi út 34. - postacíme: 7601 Pécs, Pf. 62 - központi telefonszáma: 72/533-400 - központi telefaxszáma: 72/533-447 - költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszáma: 10024003-00285678-00000000 - számlavezetője: Magyar Államkincstár - kormányzati funkció: 033020 Bírósági tevékenység - szakágazati azonosítószáma: 842320 - adószáma: 15597339-1-02 - KSH száma: 15597339752331202 - ÁHT azonosító száma: 243534 - általános forgalmi adó alanyisága szerint nem minősül az általános forgalmi adó alanyának. (2) A Pécsi Ítélőtábla a Pécsi Törvényszékkel kötött együttműködési megállapodás alapján vagyonkezelői joga arányában viseli a törvényszékkel közös elhelyezését biztosító Pécs, Rákóczi út 34. számú ingatlan terheit. 5. Az ítélőtábla alapításának adatai 6. § (1) Az ítélőtábla alapítója: Magyarország Országgyűlése. (2) Létrehozását elrendelő – már nem hatályos – jogszabályok a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, valamint az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény. Jelenleg a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) rendelkezik a költségvetési szerv működéséről. A költségvetési szerv irányító szerve az Országos Bírósági Hivatal elnöke, székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 16. (3) Az alapító okirat hatályos jogszabályi alapját Magyarország Alaptörvénye, a Bszi., a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8.§ (4) bekezdése adja.

6. Az ítélőtábla illetékességi területe 7. § Az ítélőtábla illetékességi területe: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék.

3

7. Az ítélőtábla tevékenységi köre 8. § (1) Az ítélőtábla alaptevékenysége, egyben a jogszabályban meghatározott közfeladata az igazságszolgáltatás. (2) Az ítélőtábla (1) bekezdésben írt tevékenysége keretében elbírálja – a törvényben meghatározott ügyekben – a járásbíróság vagy a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. (3) Az ítélőtábla az alaptevékenysége mellett kiegészítő, kisegítő vagy vállalkozási tevékenységet nem végez. (4) Az ítélőtábla alaptevékenységébe tartozó tevékenységét, valamint az elnök 33-35. §-ban meghatározott feladatait a 10. §-ban meghatározott szervezeti egységek végzik, illetve segítik. (5) Az ítélőtábla képviseletét teljes jogkörrel az elnök látja el. A bírósági eljárásokban az ítélőtáblát meghatalmazás alapján az OBH képviseli. 8. Az ítélőtábla bíráinak és igazságügyi alkalmazottainak létszáma 9. § Az ítélőtábla bíráinak és igazságügyi alkalmazottainak engedélyezett létszámát évente, a költségvetési irányszámok keretében, az OBH elnöke határozza meg. III. Fejezet 9. Az ítélőtábla munkaszervezete, a szervezeti egységek irányítása és felügyeleti rendje 10. § (1) A bírói tevékenység szakmai szervezeti egységei: a) a kollégiumok és a b) a tanácsok. (2) A bírói tevékenységet segítő munkaszervezeti egységek a kezelőirodák. (3) A bírói tevékenységet segítő személyek a) a statisztikus, b) a bírósági titkárok, a bírósági ügyintézők, a jegyzőkönyvvezető-tisztviselők. (4) A bírói tevékenység feltételeit biztosító munkaszervezeti egységek és személyek a) az elnöki titkárság, b) az Ítélőtábla Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: ÍGH), c) a belső ellenőrzési vezető, d) a könyvtáros, e) a sajtószóvivő és a sajtótitkár, f) az informatikai osztály, g) a biztonsági szolgálat, h) a honvédelmi, polgári védelmi megbízott, i) a tűzvédelmi, munkavédelmi felelős, j) a biztonsági vezető, k) az irattár. 10. A kollégiumok 11. § (1) Az ítélőtáblán büntető és polgári kollégium működik. (2) A kollégiumot a kollégiumvezető vezeti és szervezi a munkáját. (3) A kollégium

4

a) véleményt nyilvánít a bírói álláspályázatokról, b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében, c) véleményezi az ügyelosztási tervet, d) véleményt nyilvánít a Bszi. 131. § c) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, e) együttműködik a Kúria és az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek kollégiumaival, f) közreműködik az ítélkezési tevékenység egységességének biztosításában, g) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat. (4) A kollégium az ügyrendje alapján végzi a tevékenységét, amely tartalmazza a) a kollégium szakmai és igazgatási feladatait, b) a kollégiumi ülések, bírói értekezletek és a tanácselnöki értekezletek megtartásának rendjét, c) az állásfoglalások és a döntések meghozatalának rendjét és a szavazás szabályait, d) a kollégiumvezető, a tanácselnökök és a kollégium más tagjainak a feladatait, e) a Kúria illetékes kollégiumaival, az ítélőtáblák kollégiumaival, továbbá az ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékek kollégiumaival történő kapcsolattartás formáit. (5) A kollégium ügyrendjének tervezetét – a kollégiumi tagok javaslataira is figyelemmel – a kollégiumvezető terjeszti elő, amit a kollégium fogad el és az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá. (6) Az ügyrend rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az SzMSz. szabályaival. 12. § (1) A kollégium évente legalább négy ülést tart. (2) A kollégium az ügyrendben meghatározott szakmai és igazgatási feladatait éves munkaterv alapján végzi. (3) A munkaterv meghatározza a) a kollégiumi ülések és a bírói értekezletek időpontját, helyét és tárgyát, b) a bírói értékelést megalapozó vizsgálatok határidejét, a vizsgált bíró és a vizsgálóbiztos nevét. (4) A munkatervet – a kollégium tagjainak a javaslatait is figyelembe véve – a kollégiumvezető készíti el a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig. (5) A kollégiumi ülések és a bírói értekezletek állandó meghívottja az ítélőtábla elnöke. 11. A tanácsok 13. § (1) Az ítélőtáblán büntető és polgári tanácsok működnek. (2) A tanácsot a tanácselnök vezeti és szervezi a tevékenységét. 12. A kezelőirodák 14. § (1) Az ítélőtáblán büntető és polgári iroda működik, mely szervezeti egységek ellátják az ügyiratok kezelésével kapcsolatos – jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott – teendőket és az ügyfelek fogadásával kapcsolatos feladatokat. (2) A kezelőirodát az irodavezető vezeti és szervezi az irodában dolgozó tisztviselők és írnokok tevékenységét. (3) A büntető és a polgári iroda működését az ítélőtábla büntető, illetve polgári kollégiumvezetője felügyeli.

5

13. A statisztikus 15. § (1) Az ítélőtábla statisztikusa koordinálja a bírói tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatást. (2) A statisztikus feladatai különösen a) az ítélőtábla tanácsai által készített ügyforgalmi és tevékenységi kimutatások ellenőrzése, feldolgozása, összesítése és elektronikus továbbítása az OBH-nak, b) a büntető ügyszakban kiállított egyéni elektronikus statisztikai adatlapok ellenőrzése és továbbítása az OBH központi adatbázisába, c) havi összesítő statisztika készítése ügyszakonként, d) félévenként részletes kimutatások készítése e) eseti jellegű statisztikai célú adatgyűjtés és szolgáltatás. (3) A statisztikus tevékenységét az ítélőtábla elnökhelyettese felügyeli. (4) Az ítélőtáblán statisztikai célú adatgyűjtéssel, feldolgozással és a bírói tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatási feladatokat a tanácselnökök, a bírák és a kezelőirodák vezetői látják el. 14. A bírósági titkárok, a bírósági ügyintézők és a jegyzőkönyvvezető-tisztviselők 16. § (1) Az ítélőtáblán a tanácsok mellett a jogszabályokban és más közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott feladatok ellátását bírósági titkárok és bírósági ügyintézők végzik. (2) Az ítélőtáblára kinevezett jegyzőkönyvvezető–tisztviselők a kollégiumvezetők és az ítélkező tanácsok mellett a jegyzőkönyvvezetéssel, a leírással, az egyéb adminisztratív, illetve az egyes igazgatási feladatokkal kapcsolatos ügyviteli és iratkezelési tevékenységet látják el. 15. Az elnöki titkárság 17. § (1) Az ítélőtábla elnöki iroda tevékenységét az elnöki titkárság vezetője irányítja és szervezi. (2) Az elnöki titkárság a) ellátja az elnöki és a kollégiumvezetői ügyek iratainak a kezelését, a kapcsolódó irattározási feladatokat, b) gondoskodik a jogszabályokban és a közjogi szervezetszabályozó eszközökben írt nyilvántartások vezetéséről, c) figyelemmel kíséri az iroda tevékenységét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök változásait, d) végzi a minősített iratok kezelésével kapcsolatos feladatokat, e) ellátja az elnök és az elnökhelyettes igazgatási tevékenységével kapcsolatos leírási, kiadási és határidő-nyilvántartási ügyviteli tevékenységet, f) közreműködik az ítélőtábla rendezvényeinek szervezésében, g) végzi a szabadságok nyilvántartásával és kiadásával kapcsolatos adminisztratív teendőket, h) közreműködik az elnök és az elnökhelyettes, valamint a kollégiumvezetők által szervezett értekezletek, megbeszélések, tájékoztatók előkészítésében. i) irányítja és ellenőrzi a fizikai dolgozók napi tevékenységét; j) elkészíti a hivatali gépkocsik heti beosztási tervezetét, irányítja a gépkocsivezetők napi tevékenységét, az elszámolás alapjául szolgáló futásteljesítményeket igazolja, illetőleg az igazolásokat ellenőrzi; k) egyezteti a Pécsi Törvényszékkel a tárgyalótermek használatának igényeit, l) vezeti a személyzeti nyilvántartást,

6

m) eljár a vagyonnyilatkozati eljárásban, n) részt vesz a képzések koordinálásában. (3) Az elnöki titkárság tevékenységét az ítélőtábla elnöke felügyeli. 16. Az Ítélőtábla Gazdasági Hivatala 18. § (1) Az ítélőtábla működésével kapcsolatos pénzügyi és gazdasági feladatokat az ÍGH látja el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége során a) megtervezi az ítélőtábla költségvetését, elkészíti az elemi költségvetést, ellátja a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, b) ellátja a pénzügyi, anyag- és épületgazdálkodási feladatokat, az ezekkel összefüggő döntéseket előkészíti, nyilvántartásokat vezeti, c) figyelemmel kíséri a gazdálkodásra, az adózásra, a számvitelre vonatkozó jogszabályok hatályosulását, jelzi e jogszabályok változásait, d) ellátja a bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazásával kapcsolatos feladatokat, e) elvégzi az ítélőtábla állományán kívüliek juttatásainak számfejtését és kifizetését, f) intézi az ÍGH működésével összefüggő statisztikai adatszolgáltatást, g) pénztárszolgálatot működtet, h) üzemelteti a hivatali személygépkocsikat, i) kezeli a bűnjeleket, letéteket, j) végrehajtja a belső kontrollrendszer kialakítása, működtetése, fejlesztése során rá háruló feladatokat. (3) Az ÍGH működését az ÍGH főosztályvezetője szervezi és irányítja. (4) Az ÍGH egyes feladatait az IGH főosztályvezető-helyettese, a tisztviselők és a fizikai állományú igazságügyi alkalmazottak látják el. (5) Az ÍGH ügyrend alapján működik. Az ügyrendet az ÍGH főosztályvezetője készíti el és az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá. (6) Az ügyrend tartalmazza a) az ÍGH szervezetére vonatkozó adatokat, b) az ÍGH feladatait, azok munkakör szerinti leírását, c) a gazdálkodás alapjául szolgáló gazdasági szabályzatok felsorolását, d) az ÍGH munkafolyamataiba épített ellenőrzés rendjét, e) a gazdálkodási integrált informatikai rendszerrel támogatott folyamatok szabályozását. (7) Pénzügyi kihatással bíró, a gazdálkodás alapjául szolgáló szabályzatok a) az ítélőtábla Gazdálkodási szabályzata, b) a számviteli politika és az ennek keretében készített - önköltségszámítás rendje, - az eszközök és források értékelési szabályzata, - az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata, - a pénz és értékkezelési szabályzat, c) a számlakeretre és számlarendre, az adatszolgáltatások rendjére, d) a bizonylati rendre és bizonylati albumra, e) a felesleges vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére, f) a vezetékes és rádiótelefonok használatára, g) a gépjárművek üzemeltetési és igénybevételi rendjére vonatkozó szabályzatok. (8) Több szakterületet érintő, gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok a) a beszerzések rendjére, b) a közbeszerzések lebonyolítására, c) a készenlét és az ügyelet szervezésére, a készenléti és az ügyeleti díj folyósítására,

7

d) a közérdekű adatok megismerésének, a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjére vonatkozó szabályzatok, rendelkezések. (9) Az OBH elnöke fejezeti szinten kialakítja a bírósági szervezetek a) számviteli-politikáját, b) eszközök és források értékelési szabályzatát, c) számlatükrét azzal, hogy a költségvetési szervek azokban rögzített alapelvek szerint, a helyi sajátosságok figyelembevételével készítik el saját szabályzataikat. (10) A (7) és (8) bekezdésben meghatározott szabályzatokat az ítélőtábla elnöke vagy az általa kijelölt bírósági dolgozó készíti el. (11) Az ÍGH főosztályvezetője és az ÍGH tevékenységének a felügyeletét az ítélőtábla elnöke látja el. 17. Belső ellenőrzési vezető 19. § (1) Az ítélőtábla belső ellenőrzési feladatait a belső ellenőrzési vezető látja el igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban. Tevékenységét az ítélőtábla elnökének közvetlenül alárendelten végzi, utasítást kizárólag tőle fogadhat el, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg. (2) A belső ellenőrzési vezető a bizonyosságot adó ellenőrzési és tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. 20. § (1) A belső ellenőrzés feladata a) elemezni, vizsgálni és értékelni az ítélőtábla belső kontrollrendszerei kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint az ítélőtábla működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, b) elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, illetve a beszámolók valódiságát, c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése, illetve feltárása érdekében, valamint az ítélőtábla működése eredményességének növelése és belső kontrollrendszerének javítása, továbbfejlesztése érdekében, d) nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket, e) a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban tanácsadási tevékenységet ellátni. A tanácsadó tevékenység keretében ellátandó feladatok különösen: - vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével; - a vezetők szakértői támogatása a Belső kontrollrendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében; - konzultáció és tanácsadás a vezetők részére a szervezeti stratégia elkészítésében; - javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően. (2) A belső ellenőrzési vezető feladata: a) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése, b) kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, az ítélőtábla elnökének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése, c) a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések összehangolása,

8

d) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az ítélőtábla elnökének érintettsége esetén az OBH elnökének haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel megfelelő eljárások megindítására, az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentés megküldése az ellenőrzött szervezeti egység számára, e) a lezárt ellenőrzési jelentés megküldése az ítélőtábla elnöke részére, f) az éves ellenőrzési jelentés összeállítása. (3) A (2) bekezdésben foglalt feladatokon túl a belső ellenőrzési vezető köteles: a) gondoskodni arról, hogy érvényesüljenek az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók; b) gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról; c) tájékoztatni az ítélőtábla elnökét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról és az attól való eltérésekről; d) a belső ellenőrzési tevékenység során kezelt adatokat illetően betartani az adatvédelmi és minősített adatok védelmére vonatkozó előírásokat. (4) A belső ellenőrzési vezető a megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve fennálló összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni az ítélőtábla elnökének. 21. § A belső ellenőrzési vezető tevékenységét az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembe vételével, valamint az általa kidolgozott és az ítélőtábla elnöke által jóváhagyott Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. 18. A könyvtáros 22. § (1) Az ítélőtábla önálló könyvtárral nem rendelkezik. A Pécsi Törvényszékkel megkötött külön megállapodás és a törvényszék állományában levő könyvtárossal kötött megbízási szerződés alapján és szerint a két intézmény a könyvtárat közösen működteti. (2) A könyvtár használatára vonatkozó törvényszéki elnöki szabályzatot az ítélőtábla magára nézve is irányadónak elfogadta. (3) Az ítélőtábla és a törvényszék alkalmazásában álló könyvtáros közötti külön megbízási szerződés szerint az ítélőtábla részére történő könyv és folyóirat állomány beszerzése, kezelése és könyvtározása külön történik. (4) Az ítélőtábla számára a szakkönyvek, folyóiratok és a közlönyök beszerzéséről az elnökhelyettes a kollégiumvezetőkkel, a tanácselnökökkel, a bírákkal és az igazságügyi alkalmazottakkal történő egyeztetés alapján előterjesztéseket készít, amelyek tárgyában az ítélőtábla elnöke dönt. (5) A könyvtáros ítélőtábla számára végzett tevékenységét az ítélőtábla részéről az elnökhelyettes felügyeli. 19. A sajtószóvivő, a sajtótitkár 23. § (1) Az ítélőtáblán a sajtótájékoztatási feladatokat a sajtószóvivő és sajtótitkár látja el. (2) Az ítélőtábla sajtószóvivője az elnök által megbízott ítélőtáblai bíró. (3) A sajtószóvivő a sajtótitkár közreműködésével a jogszabályok és az OBH elnöke által kiadott szabályzatok rendelkezései szerint gondoskodik a) a sajtókapcsolatok hatékony kialakításáról és fenntartásáról, b) az ítélőtáblával kapcsolatos információk rendszeres közzétételéről.

9

(4) Az ítélőtábla tevékenységéről az ítélőtábla elnöke, a sajtószóvivő, illetve az elnök által megbízott kollégiumvezetők, tanácselnökök, bírák és a sajtótitkár jogosultak nyilatkozni. A sajtó tájékoztatásával megbízottak a nyilatkozataikat az ítélőtábla elnökével, illetve a sajtószóvivővel egyeztetniük kell. (5) Az ítélőtábla tevékenységével összefüggő sajtó-helyreigazítási eljárás megindításáról az ítélőtábla elnöke vagy elnökhelyettese jogosult dönteni. (6) A sajtótitkár a) együttműködik az országos és a helyi sajtó képviselőivel, b) címlistát vezet az ítélőtáblával kapcsolatot tartó szerkesztőségekről, c) napi rendszerességgel követi a bíróságokról, illetve a Pécsi Ítélőtábláról megjelenő híreket, d) a sajtóérdeklődésre számot tartó ügyekről az ügydöntő határozat kihirdetését megelőzően és azt követően elektronikus úton tájékoztatja a sajtó munkatársait, az ítélőtábla hivatalos honlapjának szerkesztőjét és az OBH Kommunikációs és Sajtóosztályát, e) sajtótájékoztatókat és interjúkat készít elő, valamint gondoskodik a lebonyolításukról, f) sajtóközleményt bocsát ki g) ellátja a bíróságok és az OBH sajtótájékoztatási tevékenységéről, valamint a bíróságok központi honlapjának sajtószolgálatáról szóló szabályzatról szóló 8/2012. (IV. 25.) OBH utasításban meghatározott feladatokat. 20. Az informatikai osztály 24. § (1) Az ítélőtáblán működő informatikai osztály munkáját az osztályvezető szervezi és irányítja, mely tevékenysége körében elkészíti, és szükség esetén módosítja az osztály tisztviselőinek munkaköri leírását. (2) Az informatikai osztály feladatai: a) üzemelteti az ítélőtábla informatikai és telekommunikációs rendszerét, b) az adatvédelemre és adatbiztonságra vonatkozó – az osztály által készített és az ítélőtábla elnöke által jóváhagyott – szabályzat alapján gondoskodik a számítógépes rendszerben rögzített adatok védelméről, c) javaslatot tesz a fejlesztésekre, d) gondoskodik a bírák és az igazságügyi alkalmazottak informatikai oktatásáról, e) működteti és szerkeszti az ítélőtábla hivatalos honlapját, valamint a belső közzétételi fórumát, f) a telefonközponthoz telepített számítógépről a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kinyomtatja az egyes állomásokról folytatott magáncélú – szükség esetén a hivatali célú – telefonbeszélgetések jegyzékét. (3) Az ítélőtáblán az informatikai rendszer, vagy bármely informatikai eszköz meghibásodásáról, cseréjének, pótlásának, vagy új eszköz telepítésének szükségességéről a felhasználóknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell az informatikai osztály vezetőjét, aki erre figyelemmel haladéktalanul köteles intézkedni egyidejűleg tájékoztatva az intézkedés pénzügyi kihatásáról az ítélőtábla elnökét és az ÍGH főosztályvezetőjét. (4) Amennyiben az ÍGH főosztályvezetője vagy az informatikai osztály vezetője – igénybejelentés nélkül – informatikai eszközök megvásárlását, cseréjét vagy pótlását tartja szükségesnek, erről az ítélőtábla elnökét tájékoztatja, aki a beszerzésről dönt. (5) Az informatikai osztály tevékenységének felügyeletét az ítélőtábla elnöke látja el.

10

21. A biztonsági szolgálat 25. § (1) Az ítélőtábla munkaszervezeti egységeinek a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos védelmi feladatait az ítélőtábla rendészei, továbbá a Pécsi Törvényszék, mint az épület társkezelőjének a biztonsági csoportja látja el. (2) A Pécsi Törvényszék elnöke által a biztonsági csoport működtetéséről, az épületbe történő beléptetés rendjéről, az épület nyitva tartásáról, a rendezvények szervezéséről kiadott szabályzatait, általános intézkedéseit az ítélőtábla, mint az ingatlan társkezelője, elfogadja és alkalmazza. Az eseti, konkrét intézkedéseket a társkezelők együttesen hozzák meg és adják ki. (3) A Pécsi Törvényszék biztonsági csoportja – az ingatlankezelők közötti megállapodás értelmében – biztosítja ugyanazokat a jogokat az ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, bírái és minden dolgozója részére, mint amely jogokat a törvényszék vezetői és dolgozói tekintetében is biztosít. 22. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízott 26. § (1) Az ítélőtáblán a honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi feladatokat az ítélőtábla elnöke által megbízott honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízott látja el. (2) A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízott köteles elkészíteni a jogszabályokban és a belső szabályzatban meghatározott intézkedési tervet, azon a szükséges módosításokat átvezetni, valamint megszervezni a honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi oktatás-képzést. (3) A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízott köteles az egyéni védőeszközök beszerzéséről és karbantartásáról, valamint a kollektív védelem feltételeinek megszervezéséről gondoskodni, továbbá kapcsolatot tartani a megyei, és a helyi védelmi közigazgatás irányítóival. (4) A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízott a feladatait az ítélőtábla elnökének az irányításával és felügyeletével látja el. 23. A tűzvédelmi és munkavédelmi felelős 27. § (1) Az ítélőtáblán a tűzvédelmi- és munkavédelmi tevékenységet a jogszabályok, a tűzvédelmi- és munkavédelmi szabályzat, valamint a szakhatóságok rendelkezései szerint az elnök által e feladatokkal megbízott személy látja el. (2) A tűzvédelmi- és munkavédelmi szabályzatot a megbízott készíti el, és az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá. (3) A tűzvédelmi- és munkavédelmi felelős a tárgyév január 31. napjáig az általa elkészített és az ítélőtábla elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján megszervezi a tűzvédelmi- és munkavédelmi szemléket, oktatásokat. (4) A tűzvédelmi- és munkavédelmi megbízott tevékenységét az ítélőtábla elnökhelyettese felügyeli. 24. Biztonsági vezető 28. § (1) A minősített adat védelméről szóló törvény 2009. évi CLV. törvény rendelkezései, illetőleg az adminisztratív, a fizikai biztonság megvalósítása érdekében a Pécsi Ítélőtáblán biztonsági vezető tevékenykedik. (2) A biztonsági vezetőt az ítélőtábla elnöke nevezi ki. (3) A biztonsági vezető továbbá a titkos ügykezeléshez kapcsolódó egyéb személyek tevékenységét külön szabályzat határozza meg. A biztonsági vezető tevékenységét az ítélőtábla elnökének közvetlenül alárendelten fejti ki.

11

25. Irattár 29. § (1) Az ítélőtáblán a következő irattárak működnek: a) elnöki ügyek irattára; b) büntető és polgári ügyek irattára; c) ÍGH irattár. (2) Az irattározással kapcsolatos feladatokat az ítélőtábla elnöki titkárságának vezetője, a kezelőirodák vezetői és az ÍGH e feladatokkal megbízott tisztviselője látja el. (3) Az irattározással és az iratok selejtezésével kapcsolatos tevékenységet az ítélőtábla elnökhelyettese irányítja, illetve felügyeli. (4) Az iratok selejtezésére az ítélőtáblán a tárgyév április 1. napja és június 20. napja között kerül sor. Az ítélőtábla elnökhelyettese e szabálytól eltérően is megállapíthatja az iratok selejtezésének időpontját. (5) A kiselejtezett iratok megsemmisítésre vagy levéltári elhelyezésre történő elszállításáról az ítélőtábla elnökhelyettesének intézkedése alapján az ÍGH gondoskodik. IV. Fejezet 26. Az igazgatási feladatok és hatáskörök megosztása a vezetők között, a vezetés eszközei, jelentéstételi kötelezettség és a helyettesítések rendje 30. § (1) Az ítélőtábla a) igazgatási vezetői: az ítélőtábla elnöke és elnökhelyettese, b) szakmai vezetői: az ítélőtábla kollégiumvezetői és tanácselnökei. (2) Az ítélőtáblán igazgatási tevékenységet látnak el a bírói tevékenységet segítő és a bírói tevékenység feltételeit biztosító munkaszervezeti egységek vezetői. 27. Az ítélőtábla igazgatási és szakmai vezetőire vonatkozó általános szabályok 31. § (1) Az igazgatási intézkedésre jogosult a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az OBH elnökének az igazgatási irányítása körébe tartozó eszközök keretei között és a stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve felel az általa vezetett bíróság vagy szervezeti egység hatékony és időszerű működéséért, a magas szakmai színvonalon végzett igazságszolgáltatási tevékenységet biztosító tárgyi és személyi feltételek gazdaságos, átlátható és arányos megteremtéséért. (2) A bíróság elnöke felelős a bíróság működésével kapcsolatban a jogszabályban előírt személyes adatokat tartalmazó, – az adatvédelmi szabályok figyelembevételével – az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért és az adatok szolgáltatásáért. (3) Az igazgatási intézkedésre jogosult igazgatási jogkörében jogosult és köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a hatékony és időszerű ítélkezési munkát és az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését elősegíti, továbbá biztosítja az arányos munkateher elosztást. (4) Az igazgatási intézkedésre jogosult köteles az igazgatás és ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát – a döntés előkészítő anyagok kivételével – a szükséges mértékben biztosítani.

12

28. Az ítélőtábla elnöke 32. § (1) Az ítélőtáblát az elnök vezeti, mely tevékenysége során felelősséggel tartozik az ítélőtábla jogszabályoknak illetve a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelő hatékony, időszerű és gazdaságos működéséért. (2) Az ítélőtábla elnöke az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazgatási jogkörében felügyeli a 10. §-ban meghatározott szervezeti egységeket és személyeket azok (1) bekezdésnek megfelelő működése érdekében. (3) Az ítélőtábla elnöke az igazgatási feladatainak ellátása során jogosult és köteles felhasználni a hatékony vezetés eszközeit, különösen a tervezési, értekezleti rendszert, a tájékoztatást, a beszámoltatási és jelentéstételi kötelezettséget, valamint az ellenőrzésnek ezen szabályzatban meghatározott további formáit. (4) Az elnök felelős az általa kialakított vezetői ellenőrzési rendszer eredményes működtetéséért, melynek során a bíróságok igazgatásáról rendelkező 6/2015. (XI.30.) OBH utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 52.§-80.§-aiban szereplő elnöki ellenőrzés eszközeit alkalmazhatja. 33. § (1)Az ítélőtábla elnöke a) a költségvetési keretek között gondoskodik az ítélőtábla működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről gondoskodik a bírósági épület rendjének fenntartásáról, b) gyakorolja a törvény által a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, c) irányítja az ítélőtábla pénzügyi, gazdasági tevékenységét, d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését, folyamatosan figyelemmel kíséri az ítélkezés időszerűségét, a magas szakmai színvonal biztosítása érdekében, e) gondoskodik az ügyviteli és az igazgatási szabályok megtartásáról, f) az OBHE által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza az ítélőtábla munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat. Ennek keretében évente elkészíti a bíróvizsgálati és igazságügyi alkalmazottak értékelési tervét és azt végrehajtja, - elkészíti a bíróság szervezeti egységeinek vizsgálati tervét és egyéb vizsgálati terveket, - vizsgálja és értékeli a bíróság és a kollégiumok munkatervének éves megvalósulását, - irányítja és ellenőrzi az ítélőtábla bírósági vezetőinek igazgatási tevékenységét, h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit és segíti azok munkáját, összehívja az összbírói értekezletet, i) biztosítja a bírói egyesületek és az érdekképviseletek jogainak gyakorlását, j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat, k) a Bszi. 119.§ k) pontjában foglaltaknak megfelelően évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit és évente legalább négy alkalommal vezetői értekezletet tart, l) felelős az ítélőtábla működésével kapcsolatban a törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint a jogszabályokban vagy az OBH elnöke szabályzataiban, határozataiban elrendelt – személyes adatokat nem tartalmazó – nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért, m) felelős az OBH elnöke határozatainak határidőben történő végrehajtásáért, n) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és az ítélőtábla honlapján történő közzétételéről, na) minden évben meghatározza az ítélőtábla ügyelosztási rendjét, azt a bíróságok, valamint az ítélőtábla internetes honlapján is közzé teszi, nb) biztosítja a munkateher mérését és az arányos munkateher elosztást,

13

o) elkészíti és módosítja az ÍGH főosztályvezetőjének, az informatikai osztály vezetőjének és a belső ellenőrzési vezetőnek, továbbá az elnöki iroda tisztviselőinek munkaköri leírását, p) az OBHE a regionális képzési feladatokra vonatkozó határozatának megfelelően koordinálja az illetékességi területén foglalkoztatott bírák, és igazságügyi alkalmazottak képzését és oktatását, q) kezdeményezi az ítélőtáblára bíró, illetve bírósági fogalmazó kirendelését, r)gondoskodik a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézésének megszervezéséről, s) jóváhagyja az ítélőtábla tárgyévi közbeszerzési tervét, t) felelős a bírák éves munkájára vonatkozó tevékenység-kimutatások előkészítéséért vezetői megszervezéséért, u) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal, v) előterjeszti az ítélkezést segítő, támogató, központi intézkedést igénylő javaslatát, különösen a képzés, jogszabályalkotás, szabályzatalkotás, -módosítás körében. (2) Az ítélőtábla elnöke az ítélőtáblán a Bszi. 119. § g) pontja szerinti irányítási és ellenőrzési feladata keretében e szabályzatban írtak alkalmazásával, figyelemmel kíséri, hogy a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetők: a) miként teljesítik az igazgatási tevékenységükre vonatkozó jogszabályokban, az OBH elnökének szabályzataiban és határozataiban, az ítélőtábla elnökének szabályozóiban, a bíróság munkatervében, a bíróság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladataikat és a hatáskörükbe tartozó ellenőrzési tevékenységüket, b) számon kérik-e az általuk hozott intézkedések végrehajtását, c) hasznosítják-e a korábbi vizsgálatok, értékelések tapasztalatait. 29. Az ítélőtábla elnökhelyettese 34 § Az ítélőtábla elnökét akadályoztatása esetén – ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve – az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a hatáskörébe utalt, az állandó jelleggel átruházott igazgatási feladatokat, valamint az OBH elnöke által rábízott és elrendelt egyéb igazgatási feladatokat. 30. Az ítélőtábla kollégiumvezetője 35. § (1) A kollégiumvezető felel a kollégium jogszabályoknak, valamint az OBHE kötelező erejű döntéseinek megfelelő, hatékony működéséért. (2) Az ítélőtábla kollégiumvezetője ellátja a 11. § (2) és (5) bekezdésében, valamint a kollégium ügyrendjében meghatározott feladatokat, továbbá gyakorolja az SzMSz. által ráruházott jogköröket. (3) A kollégiumvezető a) évente legalább négyszer összehívja és levezeti a kollégium ülését és négy alkalommal tanácselnöki értekezletet tart. b) figyelemmel kíséri és elemzi a tanácsok működésének minőségi és mennyiségi mutatóit, vizsgálatot kezdeményezhet és folytathat le az ítélkezés meghatározott területére nézve, továbbá bírói tanácskozást hívhat össze,

14

ba) évenként összegzi a másodfokú, illetve a harmadfokú ügyeket, a felülvizsálati ügyeket tárgyaló tanácselnökök feljegyzéseinek általánosítható tapasztalatait, hasznosításukat előkészíti, bb) ellenőrzi a kollégiumon belül az eljárási határidők és ügyviteli szabályok megtartását, ennek érdekében betekint az eljáró bíró vagy tanácselnök a BÜSZ előírási szerint vezetett nyilvántartásba, c) ellátja a jogegységi eljárással összefüggő a Bszi. 26.§ (3) bekezdése szerinti feladatokat, az elvi határozatokat rendszerezi, elemzi ca) összegyűjti és elemzi, szükség esetén a kollégium elé terjeszti a vitás jogalkalmazási kérdéseket, d) közreműködik a bírák és az igazságügyi alkalmazottak tevékenységének a vizsgálatában és értékelésében, e) részt vesz a bírósági titkárok, a bírósági ügyintézők és egyéb igazságügyi alkalmazottak továbbképzésében és oktatásában, f) elkészíti és módosítja a hozzá beosztott tisztviselő munkaköri leírását, g) tájékoztatja az ítélőtábla elnökét a kollégium munkájáról, h) beszámol a vezetői értekezleten az igazgatási tevékenységéről és az általa irányított ügyszak ítélkezésének helyzetéről, ha) évente beszámol a kollégiumnak a pályázatához csatolt pályaműben szereplő tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről minden év május 31.napjáig, i) kollégiumi tagként részt vesz a Kúria szakági kollégiumának ülésén, j) meghívottként részt vesz az ítélőtáblák és a törvényszékek kollégiumainak ülésein, k) a 11. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott célok megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködik a Kúria és más bíróságok kollégiumainak vezetőivel, l) részt vesz a közérdekű bejelentések és a panaszügyek ügyintézésében m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Bszi., egyéb jogszabály, az OBH elnökének szabályzata, határozata, utasítása, intézkedése, valamint a SzMSz. a hatáskörébe utal, n) a kollégium ítélkező bíráinak javaslataira figyelemmel minden tárgyév október 31. napjáig indítványt tesz a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja vizsgálati tárgyköreire vonatkozóan a Kúria elnökének, erről tájékoztatja az OBHE-t. (4) A kollégiumvezető a tanácselnöki feljegyzések intézésével kapcsolatban az Utasítás 175177.§-aiban foglaltak szerint jár el. 31. Az ítélőtábla tanácselnöke 36. § (1) A tanácselnök felel az általa vezetett tanács jogszabályoknak, valamint az OBH elnöke kötelező erejű döntéseinek megfelelő, hatékony működéséért. (2) Az ítélőtábla tanácselnöke a) felelős az általa vezetett tanács által intézett ügyekben az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartásáért, b) jelzi a kollégiumvezetőnek a kollégiumon belüli eltérő ítélkezési gyakorlatot, c) megbízás alapján részt vesz a bírák és az igazságügyi alkalmazottak tevékenységének vizsgálatában és értékelésében, d) meghatározza és szervezi a tanácshoz beosztott bírósági titkár, bírósági ügyintéző és a tisztviselő munkáját és közreműködik képzésükben, e) gyakorolja az SzMSz. egyéb rendelkezéseivel a rá állandó jelleggel átruházott jogköröket, f) tájékoztatja az ítélőtábla elnökét a tanács munkájáról és az általa végzett igazgatási tevékenységről.

15

(3) Az Utasítás 173-174, 176.§-aiban foglaltaknak megfelelően tanácselnöki feljegyzést készít. (4) Gondoskodik az általa vezetett tanácsra kiosztott ügyeknek a tanács tagjai közti egyenlő elosztásáról. 32. Az elnöki titkárság vezetője 37. § Az ítélőtábla elnöki irodájának vezetője az elnöki titkárság tevékenységének szervezése és irányítása körében ellátja mindazokat a feladatokat, illetve közreműködik mindazoknak a feladatoknak az ellátásában, amelyeket az elnöki titkárság, mint munkaszervezeti egység végez az SzMSz. 17. §-ában foglaltak szerint. 33. Az ítélőtábla Gazdasági Hivatalának főosztályvezetője 38. § (1) Az ÍGH főosztályvezetője a jogszabályok, az OBH elnöke kötelező erejű döntései, az ÍGH ügyrendje, az ítélőtábla szabályzatai, továbbá az ítélőtábla elnökének utasításai alapján vezeti az ÍGH-t. (2) Elkészíti és módosítja az ÍGH-ban dolgozó tisztviselők és fizikai állományú dolgozók munkaköri leírásait. 34. A kezelőiroda vezetője 39. § A kezelőiroda vezetője szervezi, irányítja és felügyeli a) a lajstromok, az átadókönyvek vezetését és az ügyiratok kezelését, b) a kezelőiroda ügyfélfogadását, c) az irattározást és a selejtezést, d) a statisztikai, valamint a bírák tevékenységével kapcsolatos adatszolgáltatást. 35. A vezetés eszközei 40. § (1) Az ítélőtábla elnöke az igazgatási feladatait a) a tervezési és értekezleti rendszer, b) a tájékoztatás, c) a jelentéstételi kötelezettség, d) az ellenőrzés az Utasításban és az SzMSz-ben meghatározott egyéb eszközei segítségével gyakorolja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eszközök elsősorban az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezését szolgálják. 36. Az ítélőtábla igazgatási tevékenységének tervezése, a munkaterv 41. § (1) Az ítélőtábla elnöke a Bszi és az OBH elnöke által meghatározott tartalmi követelmények, továbbá a bírói testületek és az érdekképviseleti szervek javaslatainak a figyelembevételével éves munkatervet készít, amit a tárgyév november 30. napjáig küld meg az OBH elnökének. (2) A munkatervben meg kell határozni a) az összbírói és a vezetői értekezletek időpontjait és az előre tervezhető napirendjét, b) az igazságügyi alkalmazottak értekezletének időpontját, és az előre tervezhető napirendjét, c) a bírák értékelésére vonatkozó bíróvizsgálati tervet,

16

d) az igazgatási tevékenység egyes részterületeit érintő vizsgálatok tervezését, feladatok meghatározását, így különösen az iratselejtezést, az épületek rendjének vizsgálatát, a biztonsági kérdéseket, a kezelőirodák ellenőrzését, e) az ÍGH főosztályvezetője időszakos jelentésének időpontjait, f) az ügyeleti rendszer megszervezését és a szabadságok kiadásának rendjét, g) az igazságügyi alkalmazottak értékelésének ütemezését és felelőseit, h) az informatikai osztály vezetője időszakos jelentésének időpontjait, i) egyes munkaszervezeti egységek működése átfogó vizsgálatának időpontjait, j) az egyenletes és arányos munkatehermérés tervezését és mérési időszakait, k) a bírói munka szakmai támogatásának előre tervezhető időpontjait és tárgyait, l) az országos programokban való részvétel formáit és témáit, m) a honvédelmi és a polgári védelmi, valamint tűz- és munkavédelmi vizsgálatok és képzések témáját, időpontjait, felelőseit, n) az ítélőtáblai, a törvényszéki informatikai szervezet vezetője beszámolójának időpontjait, eseti vizsgálatát, o) az éves belső ellenőrzési tervet. (3) Az SzMSz. rendelkezései szerint elkészülő egyéb munkaterveket az ítélőtábla munkatervének a mellékleteként kell kezelni. 37. Az értekezleti rendszer 42. § Az ítélőtábla elnöke a) összbírói értekezletet, b) igazságügyi alkalmazotti értekezletet, c) vezetői értekezletet tart, d) eseti értekezletet tarthat. 38. Az összbírói értekezlet 43. § (1) Az összbírói értekezlet az ítélőtábla elnöke a Bszi. 119.§ k) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében a tárgy évet követő május 31. napjáig hívja össze. (2) Az elnök gondoskodik arról, hogy az összbírói értekezlet teljesítse a Bszi. 144.§-ában meghatározott feladatait. 44. § (1) Az összbírói értekezleten az ítélőtábla elnöke a Bszi. 119.§ k) pontjában foglaltaknak megfelelően tájékoztatást ad az ítélőtábla, a Bírói Tanács elnöke beszámol a Bírói Tanács előző évi munkájáról. (2) Az ítélőtábla elnöke az összbírói értekezletre szóló tájékoztatót az OBH elnöke által meghatározott szempontok figyelembevételével köteles elkészíteni. (3) Az összbírói értekezleten a tájékoztatót és a beszámolót követően lehetőséget kell biztosítani a bíráknak és a meghívottaknak a véleményeik kifejtésére, az esetleges indítványaik vagy javaslataik előterjesztésére. Az elhangzottakra az ítélőtábla elnökének lehetőleg még az értekezleten szóban vagy 30 napon belül írásban választ kell adnia. (4) Az ítélőtábla elnöke az összbírói értekezletre készített írásbeli tájékoztatóját az összbírói értekezlet időpontját megelőző három héttel, az összbírói értekezletről készült jegyzőkönyvet 30 napon belül köteles megküldeni az OBHE-nek. (5) Az összbírói értekezletet akkor is össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezte.

17

39. A vezetői értekezlet 45. § (1) Az ítélőtábla elnöke évente legalább négy alkalommal köteles vezetői értekezletet összehívni. (2) A vezetői értekezlet állandó résztvevői: a) az ítélőtábla elnöke, b) az ítélőtábla elnökhelyettese, c) a kollégiumvezetők, d) az ítélőtábla Bírói Tanácsának elnöke, e) az ÍGH főosztályvezetője, f) az OBH elnöke, g) a bírói érdekképviseleti szerv vezetője. (3) Szükség szerinti meghívottai: a) a tanácselnökök, b) az informatikai osztály vezetője, c) a belső ellenőrzési vezető, d) az oktatásfelelős, f) a sajtószóvivő, g) a könyvtáros. (4) A vezetői értekezlet (2)-(3) bekezdésben meghatározott résztvevői tájékoztatást adnak az előző vezetői értekezlet óta végzett tevékenységükről, illetve az általuk vezetett munkaszervezeti egységek ugyanezen időszakbeli munkájáról. (5) A vezetői értekezlet állandó napirendi pontjaiként át kell tekinteni az ítélőtábla a) személyzeti, b) költségvetési és c) ügyforgalmi helyzetét. (6) Az ítélőtábla elnöke az értekezleten elhangzottak alapján meghatározhatja az aktuális igazgatási feladatokat, azok végrehajtásának felelőseit és határidőit. 40. Az igazságügyi alkalmazotti értekezlet 46. § Az ítélőtábla elnöke – a munkatervben meghatározott időpontban – de évente legalább egy alkalommal köteles értekezletet összehívni az ítélőtáblán dolgozó igazságügyi alkalmazottak részére, melyen tájékoztatást kell adnia az ítélőtábla megelőző évi tevékenységéről. 41. Az eseti értekezlet 47. § Az ítélőtábla elnöke az általa indokoltnak tartott kérdésben eseti értekezletet hívhat össze, amelyen az általa meghívottak, valamint az Utasítás 43.§ (3) bekezdése szerint a bírói tanács elnöke vesznek részt. 42. A bírói munka igazgatási ellenőrzése 48. § (1) Az ítélőtábla elnöke a kollégiumvezetők és a tanácselnökök közreműködésével figyelemmel kíséri az ítélőtáblán folyamatban lévő ügyek eljárási határidejének és az ügyviteli szabályoknak a megtartását és szükség esetén intézkedik az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezése érdekében. (2) Az ítélőtábla elnöke az (1) bekezdésben meghatározottak során megvizsgálja a) a havi tárgyalási napok számát és azok kihasználtságát,

18

b) az ügyek tárgyalásra, nyilvános ülésre, tanácsülésre (a továbbiakban tárgyalásra) történő kitűzésének sorrendjét, c) az elrendelt, illetve a jogszabályok által előírt soronkívüliség érvényesülését, d) a határozatok írásba foglalásának időszerűségét, e) a hosszabb ideje folyamatban lévő ügyek vizsgálata során a pertartam alakulását befolyásoló okokat, különös tekintettel a két éven túl folyamatban lévő ügyek elhúzódásához vezető okokat, f) az ügyviteli szabályok, valamint az iratkezelési szabályzatban előírtak megtartását, (3) Az igazgatási ellenőrzést végző az igazgatási ellenőrzés során tapasztaltak és a fokozott igazgatási ellenőrzés elrendelése esetén az Utasítás 128.§-129 szerint jár el. (4) Az igazgatási ellenőrzést és annak dokumentálását, valamint az elhúzódó pertartamú ügyek igazgatási ellenőrzését az Utasítás 5. és 6. számú mellékletei szerint készíti el. 43. Belső igazgatási szabályozók 49. § Az ítélőtábla elnöke köteles az Utasítás 32.§ - 38.§-ai alapján az igazgatási szabályozókat és egyéb igazgatási eszközöket megalkotni, valamint a 39.§-43.§-ai alapján a bírói testületekkel kapcsolatos igazgatási feladatokat ellátni. 44. A vezetők helyettesítésének rendje 50. § (1) Az ítélőtábla elnökét teljes jogkörrel az elnökhelyettes helyettesíti. (2) Eseti jellegű megbízással – az elnök, illetve az elnökhelyettes által meghatározott körben és mértékben – a kollégiumvezető, a tanácselnök és a bíró is eljárhat helyettesként. (3) Az ÍGH főosztályvezetője a gazdálkodási feladatok tekintetében – az igazgatási jogkörök gyakorlása nélkül – az ítélőtábla elnökének a helyettese. (4) Az ítélőtábla elnöke az igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatait – felelőssége változatlansága mellett – egészben vagy részben állandó illetőleg eseti jelleggel átruházhatja az elnökhelyettesre, a kollégiumvezetőre, a tanácselnökre, a bíróra és a vezető igazságügyi alkalmazottra. (5) Az ítélőtábla elnökének helyettesítése során elnöki jogkörben csak bíró járhat el. 51. § (1) A kollégiumvezetőt – távollétében – az általa szóban vagy írásban megbízott tanácselnök helyettesíti. (2) Az ÍGH főosztályvezetőjét – távollétében – teljes jogkörrel a főosztályvezető-helyettes helyettesíti. (3) Az elnöki iroda vezetőjét – távollétében – az elnöki iroda tisztviselője, míg az informatikai osztály vezetőjét – távollétében az informatikai osztály tisztviselője helyettesíti. (4) A kezelőirodák vezetőit – távollétük esetén – az irodák tisztviselői helyettesítik. (5) A helyettes jogköre a helyettest kijelölő, illetve megbízó vezető által meghatározott ügyekre terjed ki. (6) A helyettes utólag köteles tájékoztatni az helyettesítettet az általa tett intézkedéseikről.

V. Fejezet

19

45. Az igazságügyi alkalmazottak kinevezésére és feladataira vonatkozó alapvető szabályok 52. § (1) Az ítélőtáblán igazságügyi alkalmazottként a) bírósági titkárok, b) tisztviselők, c) írnokok, d) fizikai dolgozók állnak alkalmazásban. (2) Az igazságügyi alkalmazottakat az Iasz. 2. § (2) bekezdés a), d)-f) pontban meghatározott munkaköri csoportokba, illetve a bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 26/2015. (IX.30.) IM rendelet szerinti munkakörökbe az ítélőtábla elnöke nevezi ki. (3) Az igazságügyi alkalmazottak a feladataikat a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök szerint, a munkaköri leírásaik alapján kötelesek ellátni. A feladataikat tartalmazó munkaköri leírásokat a kinevezési okiratukkal együtt kell a részükre átadni. (4) A munkaköri leírást a végzett munka jellegének megfelelően névre szólóan vagy munkakör szerint kell elkészíteni. (5) A munkaköri leírásokat az SzMSz.-ben meghatározott vezetők készítik el és módosítják. VI. Fejezet Az ítélőtábla munkarendjének általános szabályai 46. A munkaidő 53. § (1) Az ítélőtábla vezetőinek, a bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak a munkaideje ötnapos munkarendben heti 40 óra. A részmunkaidőben foglalkoztatottak napi munkaidő beosztását a kinevezési okiratban kell megállapítani. (2) A napi munkaidő 8 óra. A napi munkaidő kezdete hétfőtől – csütörtökig 7 óra 30 perc, a vége 16 óra, pénteken a munkaidő kezdete 7 óra 30 perc, a vége 13 óra 30 perc. (3) Az ebédidő tartama 30 perc. Az ebédidő 11 óra 30 perc és 13 óra 30 perc között vehető igénybe úgy, hogy az adott munkaszervezeti egység folyamatos működése biztosított legyen. 54. § (1) Az ítélőtábla vezetői, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak a munkájukat munkaidőben az ítélőtáblán kötelesek végezni. (2) Az ítélőtábla elnöke kérelemre, a kollégiumvezető véleménye beszerzését követően, határozott vagy határozatlan időre írásban engedélyezheti, hogy a bíró – a tárgyalási napok kivételével – a munkáját részben, vagy egészben az ítélőtáblán kívül végezhesse. A bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésére az Utasítás 108-113.§-ai az irányadóak. (3) A bíró és az igazságügyi alkalmazott köteles írásban bejelenteni az ítélőtábla elnökének, amennyiben a Bjt. 40. § (1) bekezdésében, illetve az Iasz. 36.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végez.

20

47. Jelenléti ív alkalmazása 55. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak, a bíróságon kívüli munkavégzésre engedéllyel nem rendelkező bírák munkakezdéskor kötelesek a jelenléti ívet aláírni. Az aláírás mellett fel kell tüntetni az érkezés időpontját is. A munkavégzés befejezésekor az eltávozás időpontjának feltüntetésével akkor kell a jelenléti ívet aláírni, ha az eltávozásra a munkaidő vége előtt kerül sor. (2) A jelenléti ív vezetéséről az elnöki iroda vezetője gondoskodik. 48. Az eltávozás szabályai 56. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak részére az ítélőtábláról munkaidőben magáncélból való eltávozás csak családi, vagy egyéb halasztást nem tűrő okból engedélyezhető. (2) A tanácsok mellett dolgozó és az irodai tisztviselőknek legfeljebb 3 óra időtartamra szóló eltávozási engedélyt – szóban – az ítélőtábla elnöke és elnökhelyettese, távollétükben a helyettesítési rend szerinti kollégiumvezető vagy tanácselnök adhat ki. (3) A (2) bekezdésben nem szereplő igazságügyi alkalmazottak részére szóbeli engedélyt az elnök és az elnökhelyettes távollétében az ÍGH vezetője adhat ki. (4) Az ebédidő igénybevétele céljából engedély nélkül el lehet távozni az ítélőtábláról. (5) Az oktatómunkát végzők félévenként a következő félév rendszeres elfoglaltságának időpontjait, illetve időtartamait kötelesek bejelenteni írásban az ítélőtábla elnökének. 49. Az ügyelet, a készenlét és a rendkívüli munkavégzés 57. § (1) A bírói feladatok ellátása céljából a bíró az ítélőtábla szabályzatának megfelelően készenlét és ügyelet teljesítésére, az igazságügyi alkalmazott ezek mellett rendkívüli munkavégzésre is kötelezhető. (2) A bírót és az igazságügyi alkalmazottat a készenlét és az ügyelet teljesítéséért külön díjazás illeti meg, az igazságügyi alkalmazott a rendkívüli munkavégzése esetén szabadidőre vagy díjazásra jogosult. (3) Az igazságügyi alkalmazott napi munkaidőt meghaladó rendkívüli munkavégzését az ítélőtábla elnöke írásban rendelheti el. (4) A rendkívüli munkavégzés időtartamáról és igazolásáról kimutatást kell készíteni, amelyet a távolléti jelentéssel egyidejűleg szükséges megküldeni az ÍGH részére. (5) A gépkocsivezetők rendkívüli munkavégzésre annak elrendelése nélkül is kötelesek. Esetükben a túlóra elszámolása a menetlevelek alapján utólag történik. (6) A fizikai alkalmazottak részére az általuk teljesített rendkívüli munkavégzésért díjazás vagy munkaidő kedvezmény jár. A díjazás mértéke az 1 órára járó illetmény 50%-kal növelt összege. A heti pihenőnapon vagy a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzésért kétszeres összegű díjazás jár. (5) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha az igazságügyi alkalmazott a munkáltató által engedélyezett távollét idejét később dolgozza le. 50. A tárgyalásmentes időszakra vonatkozó rendelkezések, a szabadság kiadása, a szabadságolás rendje 58. § (1) Az ítélőtábla elnöke a tárgyalásmentes időszak kezdő és befejező időpontjáról – az OBH elnöke által kiadott ajánlására figyelemmel – dönt, amiről tájékoztatja a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjét és az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyék ügyvédi kamaráinak elnökeit.

21

(2) Az ítélőtáblán a tárgyév május 31. napjáig nyári szabadságolási és ügyeleti tervet kell készíteni. (3) A szabadságolási terv rögzíti, hogy az ítélőtábla bírósági vezetői, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak mely időponttól, milyen időtartamra mennek szabadságra és mikor, mely dolgozók tartózkodnak az ítélőtáblán. (4) Az ítélőtábla a tárgyalásmentes időszakban ügyeleti rendszerben működik. Ebben az időszakban a kezelőirodák biztosítják a beadványok beérkeztetését, lajstromozását, szerelését, az ügyfélfogadást. (5) Az ítélőtábla vezetői, bírái és az igazságügyi alkalmazottak a tárgyalásmentes időszakban olyan létszámban dolgoznak, hogy a nem halasztható tárgyaláson kívüli feladatok elintézése, illetve az egyes munkaszervezeti egységek működése – az ügyeleti rendszernek megfelelő mértékben – biztosított legyen. (6) A tanácsok a tárgyalásmentes időszakra készített szabadságolási és ügyeleti tervben rögzített szabadság megkezdését megelőző két tárgyalási napon, valamint a szabadság befejezését követő egy tárgyalási napon nem kötelesek tárgyalást, nyilvános ülést vagy tanácsülést tartani. A tanácsok az így meg nem tartott tárgyalási napokat az év szeptember, október és november hónapjaiban kötelesek pótolni. 59. § (1) A szabadságolási és ügyeleti tervet az ítélőtábla elnökhelyettese készíti el és az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá. (2) A szabadság kiadására – erre a célra rendszeresített nyomtatványon, illetőleg elektronikusan – az ítélőtábla elnöke jogosult. Az ítélőtábla elnöki irodája minden hónap 25. napjáig írásban értesíti az ÍGH főosztályvezetőjét arról, hogy a tárgyhónapban mely dolgozók, hány napot voltak szabadságon. 51. A bírói tanácsok ügyszak szerinti beosztása, tárgyalási rendje 60. § (1) Az ítélőtáblán a kollégiumvezetők a tárgyévet megelőző november hó 15. napjáig a tanácselnökökkel és a bírákkal egyeztetett ügyelosztási rendre vonatkozó javaslatot terjesztenek elő az ügyelosztási rendre az ítélőtábla elnökéhez, amely tartalmazza a) a tanácsok személyi összetételét, b) a tárgyalási napok számára és rendjét, c) az ügyek elosztását, d) a tárgyalótermek beosztását. (2) A javaslat alapján az ítélőtábla elnöke meghatározza az ítélőtábla ügyelosztási rendjét. 52. Az ítélkezés ütemezése 61.§ (1) Az ítélőtábla elnöke a bírósághoz érkezett ügyek számát rendszeresen áttekinti és értékeli, megvizsgálja az ügyek súlyszámának alakulását, melynek eredményeként ügyszakonként meghatározza negyedévenként az egy tanácsra eső átlagos ügyérkezést és a súlyszám alapján számított munkateher mértékét. (2) A bíróság elnöke folyamatosan figyelemmel kíséri a bírósághoz érkezett ügyek számának az alakulását, valamint a létszámhelyzetet az arányos munkateher biztosítása érdekében. (3) A bíróság elnöke törekszik a kiegyenlített és arányos munkateher megteremtésére a szervezeti egységeken belül és azok között is. (4) A bíróság elnöke a tényleges bírói létszámot, az átlagos munkateher mértékét összesítve és szervezeti egységenként a helyben szokásos módon negyedévenként közzéteszi.

22

(5) A bíróság elnöke a bírói álláshely betöltésére tett előterjesztésében, valamint az igazságügyi alkalmazotti álláshelyek betöltésekor figyelembe veszi az országos és az ítélőtáblát jellemző munkaterhet. 62. § Az ítélőtábla elnöke és elnökhelyettese és kollégiumvezetői évente legalább 5-10 tárgyalási napon ítélkezik, mely tevékenységük mellett tárgyaláson kívüli és nemperes ügyeket is intéznek az ügyszakuknak megfelelő ügyelosztási rendben meghatározottak szerint. 63. § Az ítélőtáblán a tárgyalásokat a 65. § (1)-(2) bekezdése szerint elkészített – a tanácsok működésére vonatkozó – éves beosztási és ügyelosztási rend szerint kell megtartani. 53. Az ügyelosztási rendre vonatkozó alapvető szabályok 64. § (1) Az ügyelosztási rendet – ügyszakonként – a Bszi. 9. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően – a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – a tárgyévet megelőző december hó 10. napjáig az ítélőtábla elnöke határozza meg. (2) Az ítélőtábla elnöke gondoskodik az ügyelosztási rendnek az érintettekkel való haladéktalan megismertetéséről és, a felek által is hozzáférhető helyen történő kifüggesztéséről, valamint a bíróságok központi és az ítélőtábla saját honlapján történő közzétételéről. (3) Az ügyek kiosztását a tanácsok részére az ügyelosztási rend szabályai szerint a kollégiumvezetők végzik akként, hogy legkésőbb az ügy iratainak a bemutatását követő munkanapon az ügyet intéző tanácsot kijelölik. (4) A tanácsok részére kiosztott ügy előadóját – a bírák közti arányos munkaterhet figyelembe véve – a tanács elnöke jelöli ki. (5) Az ügyek kiosztása során az ügyelosztási rend szabályaitól eltérni, a már kijelölt előadó bíróról az ügyet más bíróra átosztani a Bszi. 11.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a) kizárás, b) elfogultság bejelentése, c) az ügyet intéző bíró szolgálati jogviszonyának megszűnése, munkavégzésének felfüggesztése, szolgálati helyének megváltozása, 30 napot meghaladó tartós távolléte, d) a tanácsok, a bírák aránytalan munkaterhének megszüntetése, e) az ügyek egyesítése, f) az ügyhátralék feldolgozására irányuló intézkedés esetén lehet. 64/A. § (1) A másod- és harmadfokú tanács elnöke – ide nem értve a 60.§ hatálya alá tartozó vezetőket - az ügyelosztási rendben feltüntetett ügycsoportban havi hat tárgyalási napon vezeti a tanácsot. (2) Tárgyalási napon való eljárásnak minősül, ha a tanács egy napon legalább öt nemperes ügyet intéz. 54. Az ügyek intézésének sorrendje, a soron kívüli ügyintézés szabályai 65. § (1) Az ügyek intézését érkezési sorrendben kell megkezdeni, a tanács elnöke az ügyeket érkezési sorrendben tűzi ki tárgyalásra. A tárgyalásra szóló idézéseket és értesítéseket a bírói utasításban foglaltaknak megfelelően ki kell adni a megidézetteknek és az értesítetteknek.

23

(2) Az ügyek tárgyalásra történő kitűzésekor az érkezési sorrendtől a tárgyalási napok jobb kihasználása érdekében el lehet térni. (3) Jogszabály rendelkezése, továbbá az ügyfél kérelmére – a tanácselnök véleményének a megismerését követően – az ítélőtábla elnöke által hozott írásbeli rendelkezés alapján az ügyet soron kívül kell elintézni. (4) A (3) bekezdésben meghatározott ügyekben a tárgyalást, a nyilvános ülést vagy a tanácsülést a lehetőség szerinti legkorábbi időpontra kell kitűzni. A soron kívül intézendő ügyekben valamennyi eljárási cselekményt soron kívül kell elvégezni. 55. Az igazgatási jellegű panaszügyek intézése 66. § (1) Az ítélőtáblán az igazgatási jellegű panaszügyek intézése a panaszok intézésének rendjéről szóló OBH elnöki szabályzat szerint történik. (2) A panaszügyeket a kollégiumvezetők, a tanácselnökök és az ÍGH főosztályvezetőjének a közreműködésével az ítélőtábla elnökhelyettese intézi. (3) A panaszok elemzését és értékelését az éves beszámoló összbírói értekezletre készült írásbeli tájékoztatóban kell elvégezni.

VII. Fejezet 56. Az ügyfélfogadás rendje 67. § (1) Az ítélőtábla elnökének ügyfélfogadási időpontja: a hónap páros heteiben csütörtök 10,00-12,00 óráig (2) Az ítélőtábla kezelőirodáinak ügyfélfogadási időpontja: a) polgári iroda: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 10,00-12,00 óráig szerda 8,00-12,00 óráig és 13,00-15,00 óráig b) büntető iroda: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 10,00-12,00 óráig szerda 8,00-12,00 óráig és 13,00-15,00 óráig (3) Az ÍGH ügyfélfogadási időpontja: hétfőtől péntekig naponta 8,00-13,00 óráig és 14,00-15,00 óráig Az ÍGH pénztárának nyitva tartása: hétfőtől péntekig naponta 8,00-13,00 óráig és 14,00-15,00 óráig (4) Az ítélőtábla elnöke, a kezelőirodák és az ÍGH indokolt esetben az ügyfélfogadási időtől az ügyfelek javára eltérhetnek. (5) Az ügyfélfogadás rendje az ítélőtábla épületében tájékoztató táblán van kifüggesztve. (6) Az ügyfélfogadás rendjének változásáról a nyilvánosságot az ítélőtábla épületében kifüggesztett hirdetőtábla – a változás hatályba lépését megelőzően 15 nappal – tájékoztatja. (7) A beadványok gyűjtésére gyűjtőládát kell biztosítani, melynek az ürítése hétfőtől – csütörtökig 16 órakor, pénteken 13 óra 30 perckor történik.

24

(8) Az ítélőtábla vezetői, bírósági vezetői és bírái az ügyfeleket, azok jogi képviselőit, a nem jogi képviselőként eljáró ügyvédeket és jogtanácsosokat nem fogadhatják abból a célból, hogy részükre általánosan, vagy konkrét ügyben jogi tanácsokat adjanak. (9) Az ítélőtábla elnöke a „Szolgáltató Bíróságért Program” célkitűzéseit érvényre juttatva előmozdítja az ügyfélkapcsolatok tekintetében a korszerű alkalmazásokat, így különösen az ügyfélcharta létesítését, a helpdesk szolgáltatást, a tájékoztató füzetek kiadását, az ügyfélelégedettség mérésének megteremtését. VIII. Fejezet 57. Az ítélőtábla éves költségvetésének tervezésére és a kiadási előirányzat módosítására vonatkozó alapvető szabályok 68. § Az ítélőtábla éves költségvetésének tervezésére és a kiadási előirányzat módosítására a) az ítélőtábla költségvetési javaslata az OBH elnökének iránymutatása, továbbá a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályi előírások alapján készül, b) az ítélőtábla éves költségvetési javaslatát az ÍGH készíti el, c) az ÍGH által előterjesztett éves költségvetési javaslatot – az ítélőtábla Bírói Tanácsa és az érdekképviseleti szervek véleményének a megismerését követően – az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá, d) az ÍGH az éves költségvetési javaslat elkészítése során folyamatosan egyeztet az OBH Gazdálkodási Főosztályával, e) a költségvetési javaslatról az ítélőtábla elnöke és az ÍGH főosztályvezetője az OBH illetékes vezetőjével tervtárgyalást folytat le, e) az ítélőtábla részére az OBH elnöke által megállapított éves költségvetés kiemelt előirányzatainak alapulvételével a részletes (elemi) költségvetést az ÍGH készíti el és az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá, f) a költségvetési javaslatot, az éves költségvetést, az elemi költségvetést az OBH elnöke (az OBH Gazdálkodási Főosztálya) részére is meg kell küldeni további intézkedésre, g) az ítélőtábla elnöke az éves költségvetésben megállapított kiadási előirányzat fő összegén belül – az ÍGH javaslatát figyelembe véve – a kiadási részelőirányzatok összegét módosíthatja. A kiadási előirányzat fő összegét csak jogszabály vagy az OBH elnöke módosíthatja. IX. Fejezet Az Országos Bírói Tanáccsal, a Pécsi Törvényszékkel, a bírói testületekkel, a bírói egyesületekkel, az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az ügyészi és az ügyvédi és más szervezetekkel való együttműködés szabályai 58. Együttműködés az Országos Bírói Tanáccsal 69. § (1) Az ítélőtábla elnöke biztosítja, hogy az ítélőtábla tekintetében az OBT a Bszi-ben meghatározott jogait maradéktalanul gyakorolhassa. (2) Az elnök az (1) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében az OBT bármely tagja részére a feladatai ellátásához szükséges ismeretek megszerzése céljából szóban és írásban

25

felvilágosítást ad, illetve biztosítja, hogy az ítélőtábla működésével kapcsolatos iratokba – az adat- és titokvédelmi szabályok rendelkezéseinek betartása mellett – betekintsen. (3) Az ítélőtábla elnöke biztosítja, hogy az ítélőtábla bármely dolgozója az OBT szakbizottságaiban részt vegyen. (4) Az ítélőtábla OBT taggá választott bírája a munkája hatékonysága biztosítása érdekében jogosult az általa kiválasztott bírósági titkár munkáját igénybe venni, amihez a bírósági titkár és az ítélőtábla elnökének írásbeli hozzájárulása szükséges. (5) Az ítélőtábla OBT taggá választott bírája a tagsági jogviszonyából eredő feladata ellátása érdekében, különösen az OBT ülésén történő részvétel esetén jogosult - az ítélőtábla hivatali gépjárművét igénybe venni, - az ítélőtábla informatikai, távközlési, valamint fénymásoló eszközeit térítésmentesen használni. (6) Az ítélőtábla elnöke segíti az OBT által elfogadott Bírák Etikai Kódexének hatályosulását. 59. Együttműködés a bírói testületekkel, a bírói egyesületekkel és az érdekképviseleti szervezetekkel 70. § (1) Az ítélőtábla elnöke biztosítja a bírói testületek, egyesületek és más érdekképviseleti szervek részére a működési feltételeket, továbbá a javaslattételi, véleményezési jogaik gyakorlását. (2) Az ítélőtábla elnöke a bírói testületek vezetőit az SzMSz. rendelkezései szerint hívja meg az általa összehívott értekezletekre és folyamatosan tájékoztatást ad részükre az ítélőtáblát érintő kérdésekben. (3) Az ítélőtábla elnöke biztosítja, hogy az ítélőtábla Bírói Tanácsának elnöke és tagjai, a bírói egyesületek és más érdekképviseleti szervek vezetői és tisztségviselői e minőségükben a tevékenységüket munkaidőben végezzék. (4) Az ítélőtábla elnöke az ítélőtábla költségvetéséből biztosítja a Bírói Tanács kiadásait, a közös feladatok végrehajtása során a bírói egyesületek, és más érdekképviseleti szervek kiadásaihoz az ítélőtábla pénzügyi helyzetének függvényében hozzájárul. 60. Együttműködés az ügyészi, ügyvédi és más szervezetekkel 71. § (1) Az ítélőtábla nem kizárólag bírák vagy igazságügyi alkalmazottak részére szervezett hivatalos rendezvényeinek meghívottjai az ügyészi és az ügyvédi hivatásrendeknek az ítélőtáblával kapcsolatban álló képviselői. (2) Az ítélőtábla vezetői a feladatuk ellátása során kötelesek felvenni a kapcsolatot az ügyészi és az ügyvédi szervezetek képviselőivel, ha az valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz rendelkezése, vagy annak alkalmazása miatt szükséges. (3) Az ítélőtábla valamint az ügyészi és az ügyvédi szervezetek – az ítélkezés körén kívül eső esetekben – jogosultak együttesen rendezvényt szervezni, nyilatkozatot tenni, megemlékezni, illetve közös szakmai tevékenységet kifejteni. (4) Az (3) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos tevékenység nem sértheti a bírói függetlenséget és nem keltheti az elfogultság látszatát. (5) Az ítélőtábla együttműködési megállapodás keretében kapcsolatot tart az egyetemekkel és más felsőoktatási intézményekkel, különösen a joggyakornokok foglalkoztatása terén. (6)Az ítélőtábla együttműködési megállapodást köthet külföldi bírósággal.

26

X. Fejezet Az ítélőtábla működésének belső és külső nyilvánossága 61. A belső közzététel 72. § (1) Az elnök az ítélőtábla dolgozói részére elsődlegesen elektronikus formában az ítélőtábla belső hálózatán, kivételesen körözés útján vagy helyi kézbesítéssel teszi hozzáférhetővé a véleményezendő, illetve megismertetésre közzétett szabályzat tervezeteket, dokumentumokat. (2) A közzététel módjáról a dolgozókat tájékoztatni kell. 62. Az ítélőtábla honlapja 73. § (1) Az ítélőtábla honlapja az ítélőtábla hivatalos (közhiteles) információs internetes megjelenési formája, amely a sajtótájékoztatás érdekében az elnök, a sajtószóvivő és a sajtótitkár által rendelkezésre bocsátott tartalmakat közöl. (2) A honlapon e mellett közzé kell tenni azokat a tartalmakat, amelyeknek közlésére törvények vagy rendeletek kötelezik az ítélőtáblát. (3) Az ítélőtábla tevékenységéről szóló sajtótájékoztatásban törekedni kell a saját kezdeményezésű híradásra, melyhez a szükséges nyilvános adatokat és közérthető megfogalmazású magyarázatokat lehetőleg írásban kell a sajtó rendelkezésére bocsátani. Ennek az elsődleges formája a sajtóanyag bírósági honlapon történő megjelentetése. (4) A sajtóérdeklődésre számot tartó ügyben a sajtótájékoztatásra jogosult köteles gondoskodni a nyilvánosság tájékoztatásáról. (5) A bírák és az igazságügyi alkalmazottak kötelesek együttműködni a (4) bekezdésben írtak teljesíthetősége érdekében. 63. Az anonimizált határozatok közzétételének szabályai 74. § (1) Az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi. (2) A Bírósági Határozatok Gyűjteményében a) a cégbírósági, a csőd- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatot nem kell közzétenni, b) a nemi erkölcs elleni bűncselekmény alapján indult büntetőeljárásban hozott határozat nem tehető közzé, ha ahhoz a sértett - a bíróság a hozzájárulás megadására irányuló felhívására nem járult hozzá. (3) A közzétett határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatnak az OBH elnöke által meghatározott eljárásban anonimizált digitális másolatát is, amelyet a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak. (4) A közbeszerzési eljárások bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok közzétételére a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) Az elnök - az (1)-(4) bekezdést meghaladó körben - elrendelheti az ítélőtábla által hozott más határozat közzétételét is.

27

75. § (1) A határozatot az elnök által erre a feladatra kijelölt bírósági titkárok és bírósági ügyintézők a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül teszi közzé a Bírósági Határozatok Gyűjteményében. (2) Ha a már közzétett határozatot kijavítják, vagy annak tartalma kiegészítés folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak jelzésével a jogerőre emelkedésétől számított öt munkanapon belül át kell vezetni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében. 76. § (1) A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. Egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni. (2) A közzétett határozatban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem kell törölni a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és - ha törvény kivételt nem tesz - az e minőségében eljáró személy családi és utónevét, illetve neveit (a továbbiakban együtt: nevét), továbbá beosztását, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt, b) a meghatalmazottként vagy védőként eljárt ügyvéd nevét, c) az alperesként pervesztes természetes személy nevét, továbbá jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, ha a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekű igényérvényesítésnek helye van, d) a társadalmi szervezet vagy alapítvány nevét, székhelyét és képviselőjének nevét, e) a közérdekből nyilvános adatot. (3) Ha a nyilvánosságot a tárgyalás egészéről vagy egy részéről kizárták, és a nyilvánosság kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek védelme másképpen nem biztosítható, a határozat egyes részeinek vagy a határozat egészének a gyűjteményben való megjelentetését mellőzni, illetve a közzétett határozat egyes részeit vagy a határozat egészét a gyűjteményből törölni kell. (4) Az egy részében vagy egészében zárt tárgyalás alapján hozott határozatnak a Bírósági Határozatok Gyűjteményéből való törlését vagy a közzététel mellőzését polgári eljárásban a fél, büntetőeljárásban a sértett kérheti. A kérelmet az érintett legkésőbb a határozat közzétételét követő egy évig az OBH elnökéhez terjesztheti elő, aki haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik a kérelem teljesítéséről. (5) A minősített adat védelmét a határozatok közzétételekor is biztosítani kell. (6) A határozat szövegében az e §-ban meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhető. 64. A kötelező közzététel rendje 77. § A kötelező közzététel, valamint az egyedi adatigénylések teljesítésének rendjéről az ítélőtábla elnöke külön szabályzatban rendelkezik. 65. Képzéssel kapcsolatos feladatok 78.§ Az ítélőtábla elnöke a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatok körében kijelöli az e témakörrel foglalkozó bírót, igazságügyi alkalmazottat, a képzési és oktatási szabályzat rendelkezésének megfelelően készíti el a képzési tervet, biztosítja a képzések szervezését - beleértve a képzésben részt vevő oktatók kiválasztását és a képzéssel érintett

28

bírák, igazságügyi alkalmazottak képzésen való részvételének a biztosítását, ellenőrzését - és a mindezekkel összefüggő adminisztrációs feladatok teljesítését. 66. Országos Programok 79. § (1) A bíróságok központi igazgatása által a bíróságok szolgáltató jellegét erősítő Országos Programok célja, hogy a mindennapi jogalkalmazói feladatok között azon kiemelt jelentőségű területekre - mint az eljárásokban érintett kiskorú személyek és áldozatok jogalkalmazói kezelése, az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazhatóságának szélesítése, a bírósági szervezet munkájának bemutatása - nagyobb figyelmet irányítson, és az ügyfeleket jogtudatos eljárási részvételhez segítse hozzá, és ezzel egyidejűleg közvetlenül és közvetve az ítélkezési munkát is jelentősen segítse. (2) A bírósági vezető feladata az Országos Programokban való részvétel, azok kereteinek szélesítése, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ezen programokon való részvételének támogatása, a bírósági programok eredményeinek belső és külső nyilvánosság felé történő bemutatása és ezekről az OBH elnöke felé teljesítendő folyamatos tájékoztatás. (3) Országos Programok a Pécsi Ítélőtáblán különösen: a) a Tanúgondozás, Áldozatsegítés Program, mely a bírói munkát támogató és a bíróságokkal tanúnként, áldozatként eljárásjogi jogviszonyba kerülő személyeket segítő, tájékoztató és védő tevékenység, b) a „Jó gyakorlatok” katalógusa, c) a központi nyomtatványok rendszere és d) a Nyitott Bíróságok Program. (4) A fenti programok megvalósulása érdekében az ítélőtábla elnöke megteszi az Utasítás szerinti intézkedéseket. 67. Jogegységgel kapcsolatos igazgatási feladatok 80. § (1) Annak érdekében, hogy a Kúria a jogegység biztosításával kapcsolatos feladatait teljesíthesse, az ítélőtábla elnöke, kollégiumvezetője a részükre eljuttatott elvi jelentőségű határozatok, az elvi kérdésben tudomásukra jutott ellentétes gyakorlat és az ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatok alapján jogegységi eljárást kezdeményeznek. XI. Fejezet 68. Egyéb rendelkezések 81. § (1) A Pécsi Törvényszék elnökével kötött megállapodás értelmében a sorompóval biztosított gépjárműparkoló igénybevételére az ítélőtábla dolgozói a parkolóhelyek 19%-ának megfelelő arányban jogosultak. (2) A sorompóval védett parkolóba történő behajtáshoz szükséges jogosultság biztosítására irányuló kérelmek tárgyában az ítélőtábla elnöke határoz.

29

69. Záró és átmeneti rendelkezések 82 § (1) Az SzMSz. alapján kollégiumi ügyrendeket, ÍGH ügyrendet, illetve gazdasági szabályzatokat, a könyvtári szervezeti és működési szabályzatot, az informatikai adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot, a minősített adatok védelméről szóló biztonsági szabályzatot a belső ellenőrzési kézikönyvet, a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó belső kontroll kézikönyvet, a honvédelmi és polgári védelmi szabályzatot a tűzvédelmi és munkavédelmi szabályzatot, valamint a személy-és vagyonbiztonsági szabályzatot kell kiadni. (2) Az SzMSz-ben írtaknak megfelelően a) kollégiumi munkatervet, b) igazgatási munkatervet és c) ügyelosztási rendet kell kiadni. (3) Az SzMSz-ben meghatározott szabályzatok, ügyrendek és munkaköri leírások szükség szerinti módosításáról folyamatosan gondoskodni kell. A módosításokat a hatályban lévő SzMSz. megfelelő rendelkezéseinél át kell vezetni és a módosított dokumentumokat egységes szerkezetben az érintetteknek megismerhetővé kell tenni. (4) Az SzMSz. mellékletei: a) az ítélőtábla igazgatási munkaterve; b) a kollégiumok ügyrendje; c) a tanácsok működésének rendje, az ügyelosztási rend; d) a kollégiumok munkaterve; e) az ÍGH ügyrendje; f) a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje g) a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok közzétételéről és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről. (5) Az ítélőtábla elnöke a bíróságok központi, illetve az ítélőtábla saját honalapján történő közzététel útján gondoskodik arról, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak továbbá az érdeklődők az SzMSz-t és az SzMSz. rendelkezései szerint elkészült egyéb dokumentumokat megismerjék és alkalmazzák. Pécs, 2016. március 31. napján

Dr. Makai Lajos az ítélőtábla elnöke

30

1. sz. melléklet A Pécsi Ítélőtábla szervezeti struktúrája

Elnök

Elnöki titkárság vezető

ÍGH főosztályvezető

Elnökhelyettes

Polgári kollégium vezető

Büntető kollégium vezető

Elnöki titkárság

Gazdasági Hivatal

Statisztikus

Polgári irodavezető

Büntető irodavezető

Informatikai osztályvezető

Irattár

Tisztviselők

Tisztviselők

Könyvtáros (Pécsi Törvényszék)

Tanácselnökök

Tanácselnökök

Sajtószóvivő

Bírák

Bírák

Honvédelmi, polgáriés katasztrófavédelmi megbízott

Bírósági titkárok

Fizikai dolgozók Belső ellenőrzési vezető

Informatikai osztály

Tűzvédelmi, munkavédelmi felelős

2. sz. melléklet

A Pécsi Ítélőtábla engedélyezett létszámának munkakör csoportonként megoszlása

Munkakör megnevezése

Engedélyezett létszám 2016

Bírák

16

Titkárok

3

Bírósági ügyintézők

2

Igazságügyi alkalmazottak 20 (tisztviselők) Fizikai dolgozók

7

31

3. sz. melléklet A Szervezeti- és Működési Szabályzat jogforrásai:

Jogszabályi szintű jogforrások: -

Magyarország Alaptörvénye

-

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. (Bszi.)

-

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. tv. (Bjt.)

-

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. tv. (Iasz.)

-

2007. évi CLII. tv. a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről

-

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény

-

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

-

Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet

-

A költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011 (XII.31.) Korm. rendelet

-

A bírósági ügyvitel szabályairól szóló14/2002. (VIII.1.) IM rendelet (BÜSZ)

OBHE által kiadott szabályzatok, ajánlások - 15/2014. (XII. 18.) OBH utasítás az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzatainak, ajánlásainak, határozatainak felülvizsgálatáról szóló 13/2012. (X.18.) OBH utasítás módosításáról szóló szabályzatról - 14/2014. (IX. 30.) OBH utasítás a munkacsoportok ügyrendjéről szóló szabályzatról - 13/2014. (VIII. 15.) OBH utasítás a „Bíróságok fejezet” irányítása alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról - 12/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a büntető-, polgári és szabálysértési eljárás során használt, kiskorúak tájékoztatásához fűződő iratok nyomtatványként történő rendszeresítéséről szóló szabályzatról - 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítás a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról - 10/2014. (VII. 11.) OBH utasítás a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló szabályzatról - 6/ 2014. (IV. 30.) OBH utasítás a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról

32

- 5/2014. (IV. 18.) OBH utasítás a szabálysértési eljárás során használt egyes iratok nyomtatványként történő rendszeresítéséről szóló szabályzatról - 2/2014. (I. 23) OBH utasítás a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság bíró tagjai díjazásáról szóló szabályzatról - 11/2013. (XII. 31.) OBH utasítása az Országos Bírósági Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról - 7/2013. (VII. 22.) OBH utasítás az európai jogi szaktanácsadói hálózatról szóló szabályzatról - 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról - 1/2013. (I. 25.) OBH utasítás az Országos Bírósági Hivatalban a nemdohányzók védelméről szóló szabályzatról - 25/2012. (XII. 21.) OBH utasítása a szolgálati bíróság tagjai kinevezésének részletszabályairól és díjazásáról - 24/2012. (XI. 23.) OBH utasítása az Országos Bírósági Hivatalban szolgálatot teljesítő igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, őrzéséről, nyilvántartásáról, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről - 23/2012. (XI. 23.) OBH utasítás az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat tételéről, átadásáról, őrzéséről, nyilvántartásáról, valamint az abban foglalt személyes adatok védelméről - 22/2012. (XI. 23.) OBH utasítás a bírák vagyonnyilatkozatának átadásáról, kezeléséről és ellenőrzéséről, valamint az abban foglalt adatok védelméről - 15/2012. (X. 18.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tervezési feladatairól - 14/2012. (X. 18.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, főbb feladatairól, továbbá tevékenységének irányításáról - 13/2012. (X. 18.) OBH utasítás az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzatainak, ajánlásainak, határozatainak felülvizsgálatáról - 17/2012. (X. 18.) OBH utasítás a rendkívüli és egyéb eseményekkel kapcsolatos tájékoztatás rendjéről - 16/2012. (X. 18.) OBH utasítás a meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásáról - 19/2012. (X. 18.) OBH utasítás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alkalmazásáról - 12/2012. (X. 1.) OBH utasítás a hirdetményi kézbesítések nyilvántartásáról szóló szabályzatról - 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítás a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló szabályzatról - 9/2012. (V. 8.) OBH utasítás a talár viseléséről, valamint az ülnökök, a jegyzőkönyvvezetők és az eljárási cselekményt végző bírósági titkárok öltözködési szabályairól szóló szabályzatról - 8/2012. (IV. 25.) OBH utasítás a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal sajtótájékoztatási tevékenységéről, valamint a bíróságok központi honlapjának

33

sajtószolgálatáról szóló szabályzatról - 7/2012. (IV. 25.) OBH utasítás a bírósági épületekben tartózkodás szabályairól, a bírósági épületek rendje fenntartásának követelményeiről szóló szabályzatáról - 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítás a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról - 3/2012. (I. 20.) OBH utasítás a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló 2003. évi 8. számú OIT szabályzat módosításáról szóló szabályzatról - 1/2016. (II. 15.) OBH elnöki ajánlás a bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak szabadságolási rendjéről - 2/2015. (IV. 13.) OBH Elnöki ajánlás a bírósági ügyvitel során a bíróság és az ügyfelek között alkalmazandó kapcsolattartási formák szabályairól - A Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumok Ügyrendjére vonatkozó 3/2014. (VIII.8.) OBH Elnöki ajánlás - 2/2014. (IV. 14.) OBH Elnöki ajánlás a bírósági szervezetekben foglalkoztatott belső ellenőrök által elvégzendő összeférhetetlenségi vizsgálatok végrehajtására - 4/2013. (X. 10.) OBH Elnöki ajánlás az ítélőtáblák és a törvényszékek kollégiumaiba választható bírák jelölési és választási szabályairól - 1/2013. (II. 5.) OBH elnöki ajánlás az összbírói értekezlet részére a bíróság elnöke által készítendő tájékoztató szerkezetére és tartalmára - 6/2012. (X. 1.) OBH Elnöki ajánlás a Kúriának, az ítélőtábláknak és a törvényszékeknek a minősített adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályzatáról

Az ítélőtábla elnöke által kiadott szabályzatok

-

2016.El.I.D.1. Beszerzések lebonyolításának szabályzata

-

2015.El.I.D.6. A Pécsi Ítélőtábla önköltségszámítási szabályzata

-

2015.El.I.D.5 A Pécsi Ítélőtábla felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata

-

2015.El.I.D.4. A Pécsi Ítélőtábla pénz- és értékkezelési szabályzata

-

2015.El.I.D.2. A Pécsi Ítélőtábla Könyvtára szervezeti és működési szabályzata

-

2015.El.I.D.1. A Pécsi Ítélőtábla Informatikai biztonsági szabályzata

-

2014.El.I.D.11. A Pécsi Ítélőtábla tűzvédelmi szabályzata

-

2014.El.I.D.10. A Pécsi Ítélőtábla vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályzata

34

-

2014.El.I.D.9. A Pécsi Ítélőtábla folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere

-

2014.El.I.D.8. A Pécsi Ítélőtábla közbeszerzési szabályzata

-

2014.El.I.D.7. A Pécsi Ítélőtábla gazdálkodási szabályzata

-

2014.El.I.D.6. A Gazdasági Hivatal ügyrendje

-

2014.El.I.D.4. A Pécsi Ítélőtábla leltárkészítési és leltározási szabályzata

-

2014.El.I.D.1. A Pécsi Ítélőtábla gépjárművek üzemeltetési és igénybevételi rendjéről szóló szabályzata

-

2013.El.I.D.25. Pécsi Ítélőtábla anonimizálási szabályzata

-

2013.El.I.D.24. A Pécsi Ítélőtábla biztonsági szabályzata a minősített adatok védelmére

-

2013.El.I.D.23. A Pécsi Ítélőtábla számítástechnikai eszközök és adathordozók, valamint az ítélőtábla tulajdonában lévő műszaki cikkek dolgozók általi használatára vonatkozó szabályzata

-

2013. El.I.D.11. A Pécsi Ítélőtábla szabályzata a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok közzétételéről és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről

35

Tartalom I. Fejezet ......................................................................................................................1 Általános rendelkezések ................................................................................................1 1. A Szervezeti és működési szabályzat célja és rendeltetése.........................................1 II. Fejezet ......................................................................................................................1 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi, tárgyi és időbeli hatálya ..................1 3. Az ítélőtábla jogi személyisége .................................................................................2 4. Az ítélőtábla székhelyének és szervezetének azonosító adatai ...................................2 5. Az ítélőtábla alapításának adatai ...............................................................................2 6. Az ítélőtábla illetékességi területe .............................................................................2 7. Az ítélőtábla tevékenységi köre.................................................................................3 8. Az ítélőtábla bíráinak és igazságügyi alkalmazottainak létszáma...............................3 III. Fejezet ..................................................................................................................3 9. Az ítélőtábla munkaszervezete, a szervezeti egységek irányítása és felügyeleti rendje .............................................................................................................................3 10. A kollégiumok ......................................................................................................3 11. A tanácsok ............................................................................................................4 12. A kezelőirodák......................................................................................................4 13. A statisztikus ........................................................................................................5 14. A bírósági titkárok, a bírósági ügyintézők és a jegyzőkönyvvezető-tisztviselők.....5 15. Az elnöki titkárság ................................................................................................5 16. Az Ítélőtábla Gazdasági Hivatala ..........................................................................6 17. Belső ellenőrzési vezető........................................................................................7 18. A könyvtáros ........................................................................................................8 19. A sajtószóvivő, a sajtótitkár ..................................................................................8 20. Az informatikai osztály.........................................................................................9 21. A biztonsági szolgálat .........................................................................................10 22. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízott......................................10 23. A tűzvédelmi és munkavédelmi felelős ...............................................................10 24. Biztonsági vezető................................................................................................10 25. Irattár..................................................................................................................11 IV. Fejezet ................................................................................................................11 26. Az igazgatási feladatok és hatáskörök megosztása a vezetők között, a vezetés eszközei, jelentéstételi kötelezettség és a helyettesítések rendje...............................11 27. Az ítélőtábla igazgatási és szakmai vezetőire vonatkozó általános szabályok ......11 28. Az ítélőtábla elnöke ............................................................................................12 29. Az ítélőtábla elnökhelyettese...............................................................................13 30. Az ítélőtábla kollégiumvezetője ..........................................................................13 31. Az ítélőtábla tanácselnöke...................................................................................14 32. Az elnöki titkárság vezetője ................................................................................15 33. Az ítélőtábla Gazdasági Hivatalának főosztályvezetője .......................................15 34. A kezelőiroda vezetője........................................................................................15 35. A vezetés eszközei ..............................................................................................15 36. Az ítélőtábla igazgatási tevékenységének tervezése, a munkaterv........................15 37. Az értekezleti rendszer........................................................................................16 38. Az összbírói értekezlet ........................................................................................16 39. A vezetői értekezlet ............................................................................................17 40. Az igazságügyi alkalmazotti értekezlet................................................................17 41. Az eseti értekezlet...............................................................................................17 42. A bírói munka igazgatási ellenőrzése ..................................................................17

36

43. Belső igazgatási szabályozók ..............................................................................18 44. A vezetők helyettesítésének rendje......................................................................18 V. Fejezet ....................................................................................................................18 45. Az igazságügyi alkalmazottak kinevezésére és feladataira vonatkozó alapvető szabályok ................................................................................................................19 VI. Fejezet ................................................................................................................19 Az ítélőtábla munkarendjének általános szabályai........................................................19 46. A munkaidő ........................................................................................................19 47. Jelenléti ív alkalmazása.......................................................................................20 48. Az eltávozás szabályai ........................................................................................20 49. Az ügyelet, a készenlét és a rendkívüli munkavégzés ..........................................20 50. A tárgyalásmentes időszakra vonatkozó rendelkezések, a szabadság kiadása, a szabadságolás rendje...............................................................................................20 51. A bírói tanácsok ügyszak szerinti beosztása, tárgyalási rendje.............................21 52. Az ítélkezés ütemezése .......................................................................................21 53. Az ügyelosztási rendre vonatkozó alapvető szabályok.........................................22 54. Az ügyek intézésének sorrendje, a soron kívüli ügyintézés szabályai ..................22 55. Az igazgatási jellegű panaszügyek intézése.........................................................23 VII. Fejezet ................................................................................................................23 56. Az ügyfélfogadás rendje .....................................................................................23 VIII. Fejezet ................................................................................................................24 57. Az ítélőtábla éves költségvetésének tervezésére és a kiadási előirányzat módosítására vonatkozó alapvető szabályok............................................................24 IX. Fejezet ................................................................................................................24 58. Együttműködés az Országos Bírói Tanáccsal ......................................................24 59. Együttműködés a bírói testületekkel, a bírói egyesületekkel és az érdekképviseleti szervezetekkel.........................................................................................................25 60. Együttműködés az ügyészi, ügyvédi és más szervezetekkel.................................25 X. Fejezet ....................................................................................................................26 Az ítélőtábla működésének belső és külső nyilvánossága.............................................26 61. A belső közzététel...............................................................................................26 62. Az ítélőtábla honlapja .........................................................................................26 63. Az anonimizált határozatok közzétételének szabályai..........................................26 64. A kötelező közzététel rendje ...............................................................................27 65. Képzéssel és munkateher méréssel kapcsolatos feladatok....................................27 66. Országos Programok...........................................................................................28 67. Jogegységgel kapcsolatos igazgatási feladatok ....................................................28 XI. Fejezet ................................................................................................................28 68. Egyéb rendelkezések...........................................................................................28 69. Záró és átmeneti rendelkezések...........................................................................29