Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 14. számú önkormányzati rendelete A volt Bajcsy laktanya részletes rendezési tervéről, s az Általános Rendezési Terv módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az 1964. évi III. tv. 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § Jóváhagyja a volt Bajcsy laktanya területére készített részletes rendezési tervet e rendelet 1. számú mellékletét képező szabályozási terv (PÉCSÉPTERV Stúdió KFT 106-1995 jelzőszám), és a 2. számú mellékletet képező szabályozási előírások szerint. 2. § Az 1994. évi 60. számú rendelettel jóváhagyott Általános rendezési Terv a 66-67. és 72. sz. városszerkezeti egységben az 1. §-ban foglaltakkal összhangban - e rendelet 3. számú mellékletét képező szabályozási terv szerint módosul. 3. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 1992. évi 15. számú rendelet 1. § (3) bekezdése, és 3. § (4) bekezdése hatályát veszti.
A távollévő Dr. Farkas Károly jegyző helyett: dr. Páva Zsolt s. k. polgármester
dr. Modrovits Sándor s. k. vezető jogtanácsos
Záradék: elfogadva a Közgyűlés 1996. évi április 11-i ülésén Kihirdetve: 1996. április 25.
2. sz. melléklet SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁS Pécsett, a volt Bajcsy laktanya területére készült részletes rendezési tervhez Általános előírások 1. § (1) A szabályozás területi határa: északon az Árnyas utca, keleten a Siklósi út délen a szabályozási lapon jelölt nyomvonal, nyugaton a Málomi, illetve a Táncsics Mihály utcák. (2) Az előírás a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 106-1995 jelzőszámú dokumentációjának V-1 jelű tervével együtt érvényes. (3) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen építési telket alakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, ezen célokra hatósági engedélyt adni az OÉSZ és jelen szabályozási előírás szerint lehet. Fogalom meghatározás 2. § (1) Jelen előírás alkalmazass során az alábbi fogalom értelmezéseket kell használni: a) Közterület-szabályozási vonal: a közterület helyét és mértékét kötelezően meghatározó vonal. b) Irányadó szabályozási vonat: az eltérő módon szabályozott övezeteket elválasztó vonal, melynek megléte kötelező, helye irányadó. c ) Lehatároló építési vonal: az építési teleknek azt a részét határolja le, amelyen belül egyéb előírások 1 figyelembe vételével - az épületek elhelyezhetők. d) Talaj fedettség a beépített és burkolt 2 felületek összegének aránya a telek teljes területéhez, %-ban kifejezve. e) Lombkorona fedettség: a fák lombkoronája 3 által fedett területek aránya a telek teljes területéhez, %-ban kifejezve. f) Építmény magasság: az épület homlokzatainak területösszege és a teljes homlokzathossz hányadosa. 4 g) A szabályozási tervlapon jelölt "javasolt telekhatár és út" csak informatív eleme a tervnek, figyelembe vétele az engedélyezés során nem kötelező. 1
Beépítési %, épületek egymástól való távolsága Burkolt felületként nem kell számításba venni a vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona fedettsége eléri a 75 %-ot. 3 A fák lombkoronájának átmérőjét a Schmidt féle táblázat teljes kifejletre vonatkozó adataival kell figyelembe venni. 4 A homlokzat magassága az OÉSZ értelmezés szerint veendő figyelembe 2
-2Területfelhasználás 3. § (1) Az előírás által szabályozott terület intézményi és lakó övezetekre oszlik. (2) A területen ipari, raktározási és közlekedési létesítmény főfunkcióként nem helyezhető el. Építési övezetek I1 építési övezet 4. § (1) Az övezet közlekedési zajt és légszennyezést elviselő kereskedelmi és kisipari-szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál. Itt nem helyezhető el oktatási, művelődési, szociális, egészségügyi és sportlétesítmény, valamint lakóépület. (2) Az övezetet teljes közművel kell ellátni. (3) Az építési telek szélességének területének el kell érni.
40,0 m-t 5, 2.500,0 m2-t
(4) A telek lehatárolására kerítés létesítendő, melynek magassága a 2,0 m-t, tömör lábazata az 1,0 m-t nem haladhatja meg. Az előkertnek a közterülettől kerítéssel való elhatárolása nem kötelező. (5) Az épületet a telken szabadonállóan kell elhelyezni olymódon, hogy a nagyobbik alaprajzi mérete a telket határoló úttal párhuzamosan álljon és 5,0 m előkert 4,0 m oldalkert; 15,0 m hátsókert, de legalább a lehatároló építési vonal szerinti terület szabadon maradjon. (6) Nem haladhatja meg a beépítés mértéke a a talaj fedettsége a El kell, hogy érje a lombkorona fedettsége a
30 %-ot, 40 %-ot. 30 %-ot.
(7) Nem lehet több az építmény magassága a gerincmagassága
8,0 m-nél, 12,0 m-nél.
(8) Az OÉSZ 78. §-a szerint számolt személygépkocsi elhelyezési igényt közterületen kell megváltani. 5
A Táncsics Mihály útra nézően 30,0 m széles telek kialakítása is megengedett
-3I2 építési övezet 5. § (1) Az övezet oktatási, művelődési, szociális és egészségügyi létesítmény, valamint lakóépület elhelyezésére szolgál. Nem helyezhető el kereskedelmi szolgáltató és egyéb jelentős forgalmat vonzó létesítmény. (2) Az övezet teljes közművel kell ellátni. (3) Az építési telek szélességének területének el kell érni.
30,0 m-t, 1.500,0 m2-t
(4) A telek lehatárolására kerítés létesítendő, melynek magassága a 2,0 m-t, tömör lábazata az 1,0 m-t nem haladhatja meg. (5) Az épületet a telken szabadonállóan kell elhelyezni olymódon, hogy 10,0 m előkertet 8,0 m oldalkertet, 15,0 m hátsókertet de legalább a lehatároló építési vonal szerinti terület szabadon maradjon. (6) Nem haladhatja meg a beépítés mértéke a a talaj fedettsége a El kell, hogy érje a lombkorona fedettsége a
20 %-ot, 40 %-ot. 40 %-ot
(7) Nem lehet több az építmény magassága a gerincmagassága
8,0 m-nél, 12,0 m-nél. I3 építési övezet 6. §
(1) Az övezet nagytelkes igazgatási, oktatási, egészségügyi létesítmény elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhetők a főfunkcióval kapcsolatban lévő lakóépületek is. (2) Az övezetet teljes közművel kell ellátni. (3) Az övezet területén építési telket alakítani csak rendezési terv alapján lehet. (4) A telek lehatárolására kerítés létesítendő, melynek magassága a 2,0 m-t, utcai szakaszának tömör lábazata az 1,0 m-t nem haladhatja meg.
-4(5) Az épülete(ke)t a telken szabadonállóan kell elhelyezni olymódon, hogy 5,0 m előkertet 6,0 m oldalkertet, 15,0 m hátsókertet de legalább a lehatároló építési vonal szerinti terület szabadon maradjon. (6) Nem haladhatja meg a beépítés mértéke a a talaj fedettsége a El kell, hogy érje a lombkorona fedettsége a
30 %-ot 40 %-ot. 40 %-ot
(7) Nem lehet több az építmény magassága a gerincmagassága
12,0 m-nél, 15,0 m-nél 6. L1 építési övezet 7. §
(1) Az övezet sűrű és alacsony beépítésű lakóterület, melyen telkenként 1 lakás építhető. (2) Telekalakítás és építési engedélyezés csak a szabályozási tervben jelölt egységenkén készítendő beépítési terv alapján történhet. (3) Az övezetet teljes közművel kell ellátni. (4) Az építési telek szélességének területének el kell érni.
10,0 m- t, 200,0 m2-t
(5) A telek lehatárolására kerítés létesítendő, melynek magassága az előkertben a 2,0 m-t, tömör lábazata az 1,0 m-t nem haladhatja meg. A telek előkerten kívüli részén 2,0 m magas tömőt kerítés létesítendő. (6) Az épületet a telket zártsorúan kell elhelyezni olymódon, hogy legalább 5,0 m előkertet szabadon hagyjon. Hátsó kert létesítése nem kötelező. Az előkertbe gépkocsitároló létesíthető. (7) Nem haladhatja meg a beépítés mértéke a a talaj fedettsége a
65 %-ot, 25 %-ot.
(8) Nem lehet több az építmény magassága a gerincmagassága
3,5 m-nél, 5,5 m-nél.
6
Meglévő épületekre térdfal emelés nélkül, meglévő homlokzat-magasságuktól függetlenül, legfeljebb 40 °-os magastető építhető.
-5(9) Az udvar, illetve az előkert kisebbik alaprajzi méretének az alapterületének a el kell érnie.
5,0 m-t, 30,0 m2-t L2 építési övezet 8. §
(1) Az övezet sűrű és alacsony beépítésű lakóterület, melyen telkenként legfeljebb 2 lakás építhető. (2) Az övezetet teljes közművel kell ellátni. (3) Az építési telek szélességének területének el kell érni.
8,0 m-t, 250,0 m2-t
(4) A telek lehatárolására kerítés létesítendő, melynek magassága az előkertben a 2,0 m-t, tömör lábazata az 1,0 m-t nem haladhatja meg. A telek előkerten kívüli részén 2,0 m magas tömör kerítés létesítendő. (5) Az épületet a telken zártsorúan kell elhelyezni olymódon, hogy legalább 3,0 m előkertet, valamint 6,5 m hátsókertet szabadon hagyjon. (6) Nem haladhatja meg a beépítés mértéke a a talaj fedettsége a
40 %-ot, 65 %-ot.
(7) Nem lehet több az építmény magassága 6,5 m-nél, a gerincmagassága 9,5 m-nél. (8) Az épületek földszintjének Málomi és Táncsics Mihály utakra néző oldalán lakóhelyiség nem létesíthető. Közterület 9. § (1) A közterületen mindennemű mély és magasépítési tevékenység csak egységes, minden szakágat 7 érintő legalább 1:500-as léptékű genplán alapján engedélyezhető. 7
Közlekedés, vízi és energiaközművek, hírközlés, zöldterület
-6A faállomány védelme 10. § (1) A területen lévő faállomány a város védendő értéke. (2) A V-1 szabályozási tervlapom jelölt fák védelmét az alábbiak szerint kell biztosítani. a) Az 1-5 számozással jelölt fák helyi védettségre javasoltak, kivágásuk nem megengedett, jó állapotukért a terület tulajdonosa tartozik felelősséggel. b) A tömör színnel jelölt fák kivágás esetén értékük 8 kétszeresén pótlandók 9. c) A folyamatos kontúr vonallal jelölt fák kivágásuk esetén értékükön pótlandók. d) A szaggatott kontúrral jelölt fák pótlási kötelezettség nélkül kivághatók. (3) Minden az I1, I2 és I3 övezetben engedélyhez kötött magas vagy mélyépítési tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez favédelmi és telepítési terv készítendő 1:200-as léptékben, mely a tervezett magas és mélyépítési létesítményeken kívül ábrázolja a meglévő, kivágandó és telepítendő fákat jelenlegi és teljes kifejleti koronájukkal és fajmegjelöléssel. (4) A használatba vételi eljárás során a (3)-ban megjelölt terv megvalósulása ellenőrzendő. Környezetvédelem 11. § (1) A területek beépítése, vagy átépítése során helyi szennyvíz kezelési célú közműpótló műtárgy létesítése, vagy további fenntartása nem engedélyezhető. A létesítésekkel, átépítésekkel összefüggésben minden esetben egyidejűleg elő kell írni, meg kell oldani a keletkező szennyvizek (esetleges szükséges előkezelést követő) közcsatornába bocsátását. (2) A terület intézményi és lakóövezeteiben fűtési célra energiahordozóként csak villamos energia, földgáz, illetve távhő alkalmazható. Helyi gáztüzelés alkalmazása esetén a környezeti levegő minőségének kedvező szinten tartása érdekében a legkisebb kibocsátási magasság (H min.) az I1 és I2 építési övezetben > 12,0 m az I3 építési övezetben > 15,0 m L1 építési övezetben > 6,0 m L2 építési övezetben > 10,0 m (3) Amennyiben a létesítmények helyi gázfűtéssel létesülnek és a berendezések névleges összteljesítménye egy telken belül meghaladja a 120 kW értéket, a kibocsátásokat méretezni kell, s meg kell felelni a területre érvényes kibocsátási határértékeknek és az üzemeltetőnek a fűtőberendezésekről alap bejelentést kell tenni. 8
A fák értékét a Radó-féle módszerrel készült kertészeti szakvélemény határozza meg. Pótláshoz szabvány faiskolai csemete vehető figyelembe. A pótlásra használandó fajt és helyet kertészeti szakvélemény határozza meg.
9
-7(4) Az üzemanyagtöltő állomás környékén a talaj ásványolaj-szennyezettsége eredetének és térbeli kiterjedésének részletes vizsgálatát el kell végezni és annak eredményétől függően kell meghatározni az esetleges kármentesítés szükségességét, illetve az alkalmazandó eljárást. Átmeneti rendelkezések 12. § (1) A volt laktanya déli kerítésénél a szabályozási tervlapon jelölt helyeken a középfeszültségű elektromos kábelköteg részére "közműtelek" létesítendő átmeneti jelleggel. (2) Új közmű vezeték a közműtelekre nem helyezhető. A meglévő kábelek rekonstrukciója, keresztmetszeti bővítése csak közterületen történhet. (3) A közműtelek átmenetileg használatba adható a tőle északra levő telekhez kapcsolódóan.
