PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

2.

HELYZETFELTÁRÁS - A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE, AZ ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1. A TELEPÜLÉS FEKVÉSE, TÖRTÉNETE 2.2. TELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK, REGIONÁLIS SZEREPKÖRE 2.3. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK 2.4. TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK, A TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI 2.5. NÉPESSÉG, DEMOGRÁFIAI HELYZET 2.6. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK, ÉPÍTETT ÉRTÉKEK, INFRASTRUKTURÁLIS ADOTTSÁGOK, KÖZMŰVEK, INTÉZMÉNYEK, LAKÁSOK

2.6.1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ADOTTSÁGOK, VÉDETTSÉGEK 2.6.2. KÖZMŰVEK 2.6.3. TELEPÜLÉS INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁGA, LAKÁSOK 2.7. GAZDASÁGI HELYZET JELLEMZÉSE 2.8. HELYI PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK 2.9 TÁRSADALMI, KÖZÖSSÉGI ÉLET, HAGYOMÁNYOK, ÉLETMÓD 3.

AZ ADOTTSÁGOK ELEMZÉSE

4.

KITÖRÉSI PONTOK, FELADATOK, NÉPESSÉG-ELŐREJEGYZÉS

5.

CÉLOK, TERVEK 5.1. RÖVIDTÁVÚ PROGRAMOK, FELADATOK 5.2. HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK 5.3. TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSAI 5.4. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS FEJLESZTÉSE 5.5. AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 5.6. PINCEHEGY 5.7. MŰEMLÉK- ÉS ÉRTÉKVÉDELEM 5.8. IDEGENFORGALOM, TURIZMUS 5.9. KÖRNYEZETVÉDELEM PROGRAMJA

6.

VÁRHATÓ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK

ÉS

TELEPÜLÉSKÉPI

2

1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK A településfejlesztési Koncepció a készülő településrendezési tervnek az előzménye, megalapozása, amely tartalmazza az önkormányzat településfejlesztési döntéseit. Az önkormányzat határozatával jóváhagyott Fejlesztési Koncepció a rendezési terv készítés következő fázisának alapját képezi. A 2002 óta hatályos településrendezési tervek alapja az azt megelőzően megalkotott Településfejlesztési Koncepció volt. Az abban megfogalmazott elvek és fejlesztési irányok felülvizsgálata időszerűvé vált, tekintettel az azóta érvénybe lépett magasabb szintű területrendezési terv (Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve) előírásaira, valamint az országos és az ezekkel összefüggő közlekedési fejlesztések figyelembe vételére. Az önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény a településfejlesztést a települési önkormányzat feladatként határozza meg, s ez az önkormányzatoktól felelősségteljes – a műszaki – gazdasági – humán tevékenységre egyaránt kiterjedő – tervező, szervező munkát igényel. A település elfogadott településfejlesztési koncepciója a törvényi alapja a településrendezési terveknek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 2. § bekezdése szerint településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Páty Község Helyi Építési Szabályzata 2002-ben, 18/2002. (X.15.) Kt. sz. rendelettel került jóváhagyásra. A 2002 évi jóváhagyást követően a település számos területrészére készültek Szabályozási tervek, amely során a Helyi Építési Szabályzat többször került módosításra. 2007-ben a Helyi Építési Szabályzat az azt módosító rendeletekkel egybeszerkesztésre került. Majd ezt követően 2009 szeptemberében a Helyi Építési Szabályzat és módosításainak egységes szerkezetbe foglalása újra megtörtént. Páty község Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatának egybeszerkesztését követően megkezdte a HÉSz magasabb szintű jogszabályváltozáson alapuló felülvizsgálatát és ezzel új Helyi Építési Szabályzatának megalkotását. A településrendezési eszközöknek meg kell felelnie a vonatkozó területrendezési tervnek, jelen esetben az Országos Területrendezési Tervnek (továbbiakban: OTrT), illetve a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (továbbiakban: BATrT). Az Országos Területrendezési Terv meghatározza az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. A térségi területrendezési tervekben – megyékre, vagy ú.n. kiemelt térségekre (pl.: Budapesti Agglomeráció, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) vonatkozó területrendezési tervekben a térségi területfelhasználási kategóriák kijelölése országos területfelhasználási kategóriák figyelembe vételével történik, azok területe kerül pontosításra. Az Országos Területrendezési Tervet az Országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel hagyta jóvá, majd a 2008. évi L. törvénnyel módosította. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket, és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Az ország szerkezeti terve térségi területfelhasználási kategóriákat állapít meg. Az övezeti tervek országos, valamint kiemelt térségi és megyei övezeteket határoznak meg.

3

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét az Országgyűlés a 2005. évi LXIV. törvénnyel hagyta jóvá, majd a 2011 LXXXVIII. törvénnyel módosította. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (továbbiakban: BATrT) a fővárosra és Pest megyének az agglomerációba tartozó részére terjed ki. A BATrT szerkezeti terve a településrendszert és a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastrukturális rendszereknek térbeli rendjét határozza meg. A BATrT térségi területfelhasználási kategóriákat határoz meg. Az Övezeti terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket határozza meg.

2. HELYZETFELTÁRÁS - A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE, AZ ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA 2.1. A TELEPÜLÉS FEKVÉSE, TÖRTÉNETE A község a Buda és Bécs közti országos út közelében található. A Zsámbéki-medence keleti részén fekszik. A medencét és Budakeszit a Mézes-völgy köti össze. A pátyi völgy 180 m-en fekszik a tengerszint felett, melyet a peremvidékén 210-360 m magas hegyvidék keretez. A település ősidők óta lakott hely volt. A rómaiak fürdőt építettek a Főkút-forrás mellett, a településen középbirtokot hoztak létre. A falu nevét először egy 1286-ból származó adománylevél említi. A török hódoltság alatt népessége, hosszabb-rövidebb megszakításokkal, megmarad. A lakosok főként földműveléssel foglalkoztak, borvidék jellege a XIX. századig megmaradt. A XX. században a település keleti domboldalai hétvégi házakkal épült be, ekkor a község alvó jellege hétvégi üdülési jelleggel egészült ki. A századfordulón, a település jó közlekedési adottságait kihasználva, az autópálya mellett gazdasági területek létesültek.

2.2. TELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK, REGIONÁLIS SZEREPKÖR Páty a Zsámbéki-medence területén található, legközvetlenebb kapcsolata a medence településeivel van. Az autópálya megépülése óta a fővárossal és annak agglomerációjával is szoros kapcsolatba került, annak ellenére, hogy az autópályával és az 1.sz. főúttal csak közvetett összeköttetése van. A település alapfokú szerepkörű, alapfokú intézményi ellátása teljes körű. Az utóbbi évtizedig ún. alvó település volt, kevés helyi munkahellyel. A helyi munkavállalók a fővárosban, és más közelebbi településen találtak munkahelyet. Az utóbbi évek településfejlesztési erőfeszítéseknek köszönhetően gazdasági területek kerültek kialakításra, jelentős üzemi, logisztikai, kereskedelmi létesítmények települtek a település igazgatási területére. Ezzel a település alvó jellege folyamatosan háttérbe szorult, bár még ma is a lakosok többsége a fővárosban talál munkát magának. Páty mára nemcsak növekvő számú munkalehetőségeket tud nyújtani a helyi és a térségben élőknek, hanem biztosítani tudja a teljes körű intézményi ellátást, valamint a művelődési és rekreációs lehetőségeket is.

2.3. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Az országos utak közül Páty közigazgatási területét jelenleg az M1 autópálya, az 1sz. főút, a 1102, 1103j. összekötőutak, valamint a 11102, és 81106j. bekötőutak érintik. Az elmúlt években az egész térséget érintő, nagymértékű lakosságszám növekedés miatt, településünk átmenő forgalma nagymértékben növekedett, ami az országos utak mellett élők életminőségét jelentősen rontotta. Az Erkel utca mintegy első 300 méteres szakasza 11103j útként szerepel, állami tulajdonban van, így az önkormányzati felújítás lehetetlenné válik. Páty hatályos (2002-es) Településszerkezeti terve erre a problémára kereste a választ, mikor a következő elkerülő és gyűjtő utakat megtervezte.

4

− −

− −

a 81106j. út Páty belterületétől délnyugatra új nyomvonalra kerül („Nyugati elkerülő út”), a „Nyugati elkerülő út” egy tervezett úton (M1-Páty összekötő út) keresztül közvetlenül kapcsolódik az M1 autópálya átépített Sasfészek tó pihenőhely/csomópontjához, A 1102, 1103 és 11102j. utak megtartják jelenlegi nyomvonalukat, a 1102 és 1103j. utak kisebb korrekciókkal. három új helyi gyűjtőút épül, az „Északi gyűjtőút” (a 1102j. és 11102j. utak között), a „Déli gyűjtőút”(a 1102j. és az új 81106j. utak között), és az M1 melletti gazdasági területek gyűjtőútja (az új 81106j. út és az 1sz. út között).

A fenti tervezett utak közül az elmúlt 10 évben egy sem készült el. 2008-ban szabályozási terv készült a 81106j. nyugati elkerülő útra és még korábban egy új, a 1103 és 1102 út között, Páty és Telki közötti közigazgatási határon haladó Északi elkerülő útra, mely az akkor tervezett, Pátytól északra elterülő Golfpályás lakópark feltáró útjaként is szolgált volna. 2010ben lakossági tiltakozás és eljárási szabálytalanságok miatt a korábban elfogadott szabályozási terv visszavonásra került. 2009-ben a korábbi tervekben szereplő utak szerkezeti terveinek módosítása kezdődött és a nyugati elkerülő út szabályozási tervét is módosítani tervezték. Ezek az elindult eljárások máig nem fejeződtek be. 2010 év végén az új képviselő testület a korábban elindított tervezési folyamatokat leállította. Új Településfejlesztési koncepció megalkotásához kezdett, aminek során felülvizsgálja a korábbi terveket, azokban megfogalmazott célokat, azok teljesülését és mai létjogosultságát.

2.4. TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK , A TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI A tájrendezés során elérni kívánt főbb célok az alábbiak: -

értékes adottságok kihasználása azok károsodásának elkerülésével és megelőzésével környezetvédelem (talaj, víz, levegő, élővilág, települési környezet, élhetőség) védett és védelemre érdemes értékek ne sérüljenek, megőrzésük biztosított legyen általános tájvédelem a védett területeken kívül is tájkarakter megőrzése ökológiai hálózat rendszerének fejlesztése új létesítmények, fejlesztések optimális helyének kijelölése, tájbaillesztése

A koncepció a település kedvező tájképi-, természeti értékeinek védelmét, a táj karakterének megőrzését, ezen adottságoknak elsőbbséget adó fejlesztését célozza meg. A természetvédelmi tevékenység törvényi hátterét részben az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (a továbbiakban természetvédelmi törvény) adja, másrészt az ezt kiegészítő rendeletek. A természetvédelmi törvény alapján a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes vagy természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek1 fennmaradásáról. A törvényi szabályozás új elemként a természetvédelem feladatait kiterjeszti a védett területeken, fajokon kívül az ún. ”természeti területekre” is, vagyis azon területekre, ahol az emberi beavatkozás nem volt túl jelentős, tehát a területet még természetközeli állapotúnak tekinthetjük. A természetvédelmi törvény szerint ide tartozik például az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld. A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti területek használata és fejlesztése során a táj 1

Emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemek, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentőségük van.

5

jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. Ahhoz, hogy a természeti környezet állapota javuljon, fontos lenne az élőhelyek természetes kapcsolatrendszerének megőrzése és sok esetben újbóli kialakítása a hagyományos tájmintázatot, tájstruktúrát közelítő területhasználati rendszer fejlesztésével, valamint ún. ökológiai folyosók rendszerének kijelölésével és fenntartásával. Ma már jól látható, hogy az egyre jobban fragmentálódott, természetes vagy természetközeli élőhelyek hosszú távú fennmaradása, a természetes biodiverzitás megőrzése csak egy egységes nemzeti ökológiai hálózat kialakításával lehetséges. Páty közigazgatási területén a következőkben felsorolt természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek találhatóak: - a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 125/2007. (Xll.27.) KvVM rendelet alapján az országos jelentőségű Budai Tájvédelmi Körzet területei, - az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről (Natura 2000 terület) szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet alapján a Budai hegység elnevezésű, HUDI20009 jelölésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület; - a nyílt karszt területek jegyzékéről szóló 8002/2005. (Mk. 138.) KvVM tájékoztató alapján beazonosítható nyílt karszt területek. - az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (továbbiakban: OTrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (továbbiakban: BATrT) megjelent országos ökológiai hálózat övezete

2.5. NÉPESSÉG, DEMOGRÁFIAI HELYZET A település népességének változásai 1990-2011 között Év 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Állandó népesség 4146 4513 5094 5217 5390 5632 5879 6097 6306 6473 6601 6785 6923 7065

Férfi

Nők

2035 2202 2467 2521 2616 2752 2897 2999 3089 3169 3236 3332 3413 3470

2111 2311 2627 2696 2774 2880 2982 3098 3217 3304 3365 3453 3510 3595

Élveszületések 58 62 57 57 69 67 77 62 89 65 68 85 93

Halálozások 51 58 75 50 47 66 65 59 63 75 73 63 62

Áll. oda vándorlás

289 343 330 283 342 327 297 316 296

Áll. elvándorlás

138 112 122 135 186 177 178 162 204

Vándorlási különbözet

+151 +231 +208 +148 +156 +150 +119 +154 +92

Legújabb adat 2011 év vége szerint a bejelentkezett lakosok száma már meghaladta a 7400 főt és több száz lehet a bejelentés nélkül itt lakók száma is. A település állandó népessége az utolsó évtized elején még évente 230-250 fővel nőtt, ez a növekedés egyrészt a természetes szaporodásból, másrészt a pozitív vándorlási különbözetből adódott. Az utolsó években a növekedés már csak átlag 150 fő volt, mert bár a vándorlási különbözet még mindig pozitív, de csökkenő mértékű, viszont a természetes szaporodás 2007-ben természetes fogyássá változott. Ma nehezen megbecsülhető, hogy a következő években hogy alakul a népességszám. A valós keresletet nagymértékben meghaladó területek lettek kijelölve beépítésre. Ennek ellenére, lehet, hogy nem fog jelentősen növekedni a lakosságszám, ha a gazdasági válság elhúzódik, ha a közlekedési és humán infrastruktúra nem fog jelentősen javulni, vagy nem létesül a térségben jelentős számú

6

munkahely. Ha ezeket a problémákat sikerül kezelni, akár 40-50 %-kal is növekedhet a lakosságszám a következő 15 évben.

2.6. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, TELEPÜLÉSKÉPI ÉPÍTETT ÉRTÉKEK, INFRASTRUKTURÁLIS ADOTTSÁGOK, KÖZMŰVEK,

ADOTTSÁGOK, INTÉZMÉNYEK,

LAKÁSOK

2.6.1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI,

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS TELEPÜLÉSKÉPI ADOTTSÁGOK,

VÉDETTSÉGEK

A település hagyományos településszerkezete az utolsó két évtizedben jelentős módosuláson esett át. A belterület nagysága jelentősen növekedett, a külterület és a kiskertek felé, azok rovására kisebb, nagyobb területek, tömbök épültek be, főként lakóterületként, ezekben a tömbökben elsősorban kertvárosias lakóterületek jöttek létre. A beépítésre szánt területek kijelölése nem egy tudatos településfejlesztési koncepció szerint, nem is a valós igények és kereslet kielégítésére szolgáltak, hanem a terület tulajdonosainak jó érdekérvényesítő képességén múltak. A közösség, a település érdekei, ebben a folyamatban, rendszeresen háttérbe kerültek. A beépítésre szánt területeken szűkek az utcák, nincsenek közösségi terek, közintézmény számára kiszabályozott telkek, mivel az mind csökkentette volna a befektető tulajdonosok hasznát. A következmény, sűrű beépítettség, játszóterek és parkok hiánya, rosszabb életminőség. Sok esetben az eredeti tulajdonosok az önkormányzat felé, szerződésben vállalt kötelezettségeiket sem teljesítették. Nem építették meg a közműveket, vagy csak hiányosan és nagyon rossz minőségben. A következmény , perek sokasága, mely évekig húzódott, és sok terület beépítése máig nem fejeződött be, vagy el sem kezdődött. A valós igényeket nagymértékben meghaladó telek kínálat az egész településen alacsonyan tartja az ingatlan árakat, és ez így is fog maradni, még jó ideig, mivel sok, korábban beépítésre szánt, szabályozási tervvel rendelkező terület beépítése még el sem kezdődött. A külterület egyéb részei is megváltoztak. A nagytáblás mezőgazdasági területekbe kisebb telekméretet is megengedő tömbök ékelődtek be, ahol amelyek egy részén gazdasági épületek mellett, lakóépületeket is lehet emelni. Jelentős területeket jelöltek ki a településrendezési tervek ipari, kereskedelmi és szolgáltatási gazdasági létesítmények számára, a külterületeken, az országos közlekedési nyomvonalak mentén, az autópálya és az 1.sz. főút mellett. A gazdasági területek kezdetben folymatos kialakulása és beépülése a 2008 óta tartó válság hatására megtorpant. A külterület keleti, hegyvidéki tájain a hasznosítás változatlan maradt, a védett természeti értékek nem károsodtak. A település belterületén a hagyományos településközpontban a lakó- és középületek megfelelő állagúak, sajátos, különleges utcakép, településkép nem alakult ki, régi falusias karakteréből valamennyit még megörzött a település régi főutcája a Kossuth Lajos utca. A megnövekedett helyi és átmenő forgalmat az utcák nehezen vezetik el. Több utcában útépítés történt szegélykővel és csapadékvíz elvezető árokkal 2008, 2009 években. AZ ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ EGYEDILEG VÉDETT MŰEMLÉKÉPÜLETEK LISTÁJA (1) (2) (3) (4)

Római katolikus templom - Kossuth Lajos utca (493 hrsz.) Református templom - Kossuth Lajos utca (1 hrsz.) Splényi-féle (Várady-) kastély – Rákóczi út (668 hrsz.) Kúria - Rákóczi út (951 hrsz.)

A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK LISTÁJA:

(1) H1 jelű helyi védelmű épület: községháza 329 hrsz (8/1999.(III.22.) Kt. sz. rendelet szerint) (2) Helyi védelem alatt álló építmények:

7

Splényi-(Várady-) féle kastélykert kerítése (669 hrsz.) (8/1999.(III.22.) Kt. sz. rendelet szerint) (3) Helyi védelem alatt álló tér: Hősök tere (Széchenyi tér) (948 hrsz.) (8/1999.(III.22.) Kt. sz. rendelet szerint) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felülvizsgálata időszerű.

2.6.2. KÖZMŰVEK A település beépített területén még nem teljes mértékben biztosított a közműellátás. Ennek keretében település szintű kiépítettséggel rendelkezésre áll a villamosenergia ellátás, a vezetékes ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a vezetékes távközlés, kábel televízió ellátás. Az utóbbi évek csapadékos időjárása következtében a település több részén csapadékvíz elvezetési problémák adódtak. Kiderült, hogy évtizedek óta elhanyagolták az árkok, csatornák, vízfolyások, patakok karbantartását. Részben ennek, részben a meggondolatlan lakóterület kijelöléseknek következtében, sokfelé megjelent a belvíz. Ez a mélyebben fekvő lakóépületek pincéiben okozott jelentős károkat. A kiépített hálózatokra való rácsatlakozás, a jelenlegi ellátottság mértékét a statisztikai adatok mutatják: 2010.január 1. ellátottság lakásszám

db

%

2228

2011.január 1. db

%

2279

Közműellátottság Villamos energiát fogyasztó lakások száma (háztartási fogyasztók száma)

2860

100

2869

100

Vezetékes gázhálózatba bekapcsolt lakások száma (háztartási fogyasztók száma) Vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások száma

2044

97,7

2108

92,5

2031

90,2

98,1

Szennyvízhálózatra csatlakozó lakások száma

1690

74,1

2235magán+ 121közület+ 449üdülő 1757magán+ 85 közület

Távközlési hálózatra kapcsolt lakások száma

1500 (1612)

74,6

1434

62,9

Kábel TV hálózatba kapcsolt lakások száma

1559

77,5

1166

51,2

77,1

A település vonzerejét jelenlegi közműellátottsága is alakítja, a teljes közműellátás lehetőségével, a közművek esztétikusabb megjelenésével ez a vonzerő növelhető. A település gazdasági életének fejlődésére, a népességszám szabályozott növekedésének elősegítésére csak igényes, komfortos munka- és lakóhely biztosítás esetén lehet számítani, ezért a közműveket érintő alapvető fejlesztési feladat a közműhiányok pótlása, a település szintű teljes közműellátás kiépítése. A település ivóvíz ellátása regionális vízellátó rendszerről való vételezéssel történik. A településen élők közül még 140 fő nem élvezi az egészséges ivóvíz ellátást. A számok azt

8

mutatják, hogy a település teljesen ellátott, aki nem veszi igénybe a szolgáltatást az a saját döntése. A település teljes közműellátásához a szennyvízhálózat fejlesztése is szükséges. A korábbi vákuumos hálózat nem vált be, annak gravitációs hálózatra való átépítési folyamatát be kell fejezni. A hálózat kiépítését település szintűvé kell tenni. Jelenleg a településen a közcsatorna hálózatra nem csatlakozó mintegy 520 ingatlanban keletkező szennyvizet egyedi, döntő hányadában szikkasztóként üzemelő házi medencébe gyűjtik. Ezzel naponta átlagosan 160-170 m3 szennyvíz szikkad a talajba, veszélyeztetve a település alatt húzódó nyílt karsztvíz bázis vízminőségét. A település elsődleges közműfejlesztési feladata, ennek a szennyező forrásnak a felszámolása. A szennyvíztisztító jelenleg 50%-os kapacitással működik, a belterület gyakorlatilag ellátott, a kijelölt lakóterületek beépülését még képes kiszolgálni. A szennyvíztisztító bővítése az iparterületek beépítésének függvényében válik időszerűvé. A település területén a felszíni vízelvezetés biztosítására nyíltárkos felszíni vízgyűjtő rendszer üzemel, ami a vizeket az élővízfolyásokba vezeti. Probléma, hogy helyenként a vízgyűjtő árkok medre nem rendezett, esetenként betemetődött vagy nem kialakított, pedig a topográfiai adottságok indokolnák a gondosabb felszíni vízrendezés megoldását. A felszíni vizeket elvezető rendszer befogadója a településen áthaladó Füzes patak. A patak medre rendezetlen, amely az időjárás függvényében változó mennyiségű vizeket fogad be és szállít. A változó vízmennyiség hullámokban fut le a patak medrén. A meder vízszállító képességének növelése a meder igényesebb karbantartásával oldandó meg. A meder szállítóképességét meghaladó vizek már csak vízvisszatartással vezethetők a patakba, ezért a tervezett fejlesztéseknél már a víz visszatartását szolgáló záportározók létesítési igényével is számolni kell. Az energiaellátás a kiépített villamosenergia hálózattal és a vezetékes gázellátással megoldott. A szolgáltatás és települési ellátottság megfelelőnek mondható. A lakásállomány majd 98 %-a élvezi a vezetékes energiahordozók által biztosított automatikus üzemvitelű hőellátással az összkomfort kényelmét. A településen a megújuló energiahordozók használata messze elmarad a helyi lehetőségektől. A nap, a föld energiájának hasznosítási lehetőségét kínálja a település természeti adottsága, ezek jelentősebb mértékű igénybevételével a környezeti állapot javítása és az energiaköltségek csökkentése várható. Az elektronikus hírközlés keretében a vezetékes telefonhálózat kiépítésre került a 90-es évek végén. Akkor a lakások majdnem 90 %-a csatlakozott a hálózatra. Az időközben terjedő vezeték nélküli távközlési lehetőség hatására a vezetékes távközlés iránti igény csökkent. Ma (74,6) % körüli a vezetékes távközlésre csatlakozó lakások aránya, amellyel az ellátás teljes körünek tekinthető, mivel az igények kielégítettek. A távközlési hálózat korszerűbb elhelyezésével a település arculata javítható, s ezzel a település vonzó képessége növelhető. A településen kiépített kábeltelevízió működik 2004 óta. Ma már a lakásállomány majd (77,5) %-a csatlakozik a kábeltelevízió hálózatára, amely a helyi antennák elhelyezési igényét csökkenti, javítva ezzel az egyes ingatlanok megjelenését. A település igényesebb arculata gazdasági érték, így a kedvezőbb utcakép biztosítása érdekében a jövőben megépítésre kerülő közművezetékek helytakarékos, föld alatti elhelyezését kell szorgalmazni, szabad teret engedve az igényesebb arculatot alakító utcafásítások és utcabútorozások lehetőségének biztosítására.

9

2.6.3. TELEPÜLÉS INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁGA, LAKÁSOK Az egészségügyi ellátás helyzete Év

Házi orvosok

Esetek száma

1999 2004 2008 2009 2010

2 3 3 3 3

18008 23299 26878 24221 20160

Házi gyermekorvosok 1 1 1 2 2

Esetek száma 4218 4611 3833 4285 7200

A település csak egészségügyi alapellátás van, az ellátás bővült, az ellátott esetek száma növekedett, így az ellátás javult. A középfokú ellátásért a településen lakóknak Budaörsig, Budakesziig, Zsámbékig kell utazniuk. Az időskorúak ellátására három idősotthon áll rendelkezésre, 105 férőhellyel, az ellátottak száma 95 fő. / Az oktatás, művelődés intézményei Óvodai ellátás ( egy óvoda van, 4 helyszínen) Év 1999 2005 2008 2009 2010 2011

Óvodák száma 1 1 1 1 1 1

Óvodai férőhely 171 171 300 350 310 310

Gyermekszám 208 192 270 295 280 310

Iskolák száma 1 1 1 1 1

Tanteremszám 22 18 16 18

Osztályok 18 18 16 16 17

Iskolai ellátás Év 1999 2005 2008 2009 2010

Tanulószám 339 333 310 304 327

A településen könyvtár működik, növekvő kötetszámmal, 2008-ban 22745 kötet volt az intézményben. A könyvtárba beiratkozók száma az utóbbi tíz évben megduplázódott, 2008ban 730 fő volt. Mozi és múzeum nincs a településen, de működik egy művelődési ház, 2008ban 47 kulturális rendezvényt tartottak, melyen több mint 5700 fő vett részt. Kereskedelmi ellátás Év Kiskereskedelmi üzletek száma Ebből élelmiszerüzlet 2000 57 11 2001 59 11 2002 64 11 2003 77 15 2004 79 16 2005 86 16 2006 89 19 2007 92 17 2008 89 16 2009 17 9 2010 29 14

10

•

A kiskereskedelmi egységek száma és területe folyamatosan növekedik, a növekedő népesség ellátása biztosított.

A lakásállomány alakulása 1999 és 2011 között: Év 1999 2005 2008 2009 2010 2011

Lakások száma 1660 1960 2011 2228 2228 2279

A település lakásállománya az utóbbi tíz év alatt évente 50-100 lakással bővül. 2008-ban 219 új lakás épült, ebből 155 lakás családiházban, 24 pedig többszintes, többlakásos házban létesült. Jelenleg 18 db bérlakás van az Önkormányzat tulajdonában. Ezek a településen szétszórva helyezkednek el, többségük egylakásos kertes ház, műszakilag elavult állapotúak, költségesen üzemeltethetők (gyenge hőszigetelés, elavult korszerűtlen fűtés, melegvíz készítés, stb). Folyamatosan gondot okoz, hogy a bérlők a rezsiköltségeket nem fizetik. Ezt a problémát az utóbbi időben, ahol megoldható volt előrefizető mérők felszerelésével igyekeztek orvosolni.

2.7. GAZDASÁGI HELYZET JELLEMZÉSE A településen 2008-ban 927 vállalkozás működött, száma az utóbbi tíz évben megkétszereződött. Ebből egyéni vállalkozás 415 volt, a társas vállalkozások száma pedig 512 volt 2008-ban. A vállalkozások közül 2007-ben 9 fő alatti foglalkoztató 490 db volt, 10-19 fő közötti foglalkozató 7 db volt, 20-49 fő közötti foglalkoztató 9, 50-249 fő közötti foglalkoztató pedig 3 volt. 2008-ban 9 fő alatti foglalkoztató már 648 db, 10-19 közötti 9, 20-49 közötti 6, 50249 közötti 3 és 1 vállalkozás foglalkoztat 250 főnél több munkavállalót. A helyi munkaerő helyzete: Év

Álláskeresők

Álláskereső nők

Álláskereső férfiak

Fizikai foglalkozású álláskeresők

Szellemi foglalkozású álláskereső

1999 2002 2005 2008 2009 2011

38 44 48 97 159 149

11 17 21 43 71

27 27 27 54 88

34 28 31 72 120

11 16 17 25 39

Közcélú foglalkoztatásban résztvevők

4 6 20

A helyi munkavállalók közül az álláskeresők száma csaknem megháromszorozódott, az álláskeresők háromnegyede fizikai foglalkozású. Lakásfenntartási támogatási támogatásban 2001-ben 3 fő részesült, 2011-ben már. 91 fő. Rendszeres szociális segélyben 2008-ban 12-en 2011-ben aktív korúak ellátásában: 47-en részesültek. 2008-ban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 141 gyermek, 2011-ben gyermek.

234

11

2.8. HELYI PÉNZÜGYI ERŐFORRÁSOK Helyi erőforrások: - Adóbevételek, helyi adók (építményadó, iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója). - Önkormányzati ingatlanok értékesítéséből származó bevétel. - Önkormányzati ingatlanok hasznosításából származó bevétel /ingatlan gazdálkodás/ - Közműfejlesztési hozzájárulás. - Pályázati eszközök; a jövőben még fokozottabban, teljes mértékig kimerítve a lehetőségeket figyelni, és pályázni kell.

2.9 TÁRSADALMI, KÖZÖSSÉGI ÉLET, HAGYOMÁNYOK, ÉLETMÓD A folyamatosan növekvő számú népesség a településen megtalálja a nyugodt, biztonságos életteret. A kertes, laza beépítésű lakóterületeket a helyi infrastruktúra, a közlekedési és közműhálózat, az alapfokú intézmények szolgálják. A nagyszámú betelepülő, igényli keresi és maga is szervezi a helyi rendezvényeket, ami elősegíti a közösségi élet erősödését. A közösség kissé megváltoztatja a helyi hagyományokat és szokásokat. A közösségi életet, a szolidaritást és az identitás erősítését leginkább a vallási élet erősíti. A református templom felújítása, valamint az új római katolikus templom építése bizonyítja, hogy a helyiek elkötelezettek a vallási és közösségi hagyományok felelevenítésében, megőrzésében.

3. AZ ADOTTSÁGOK ELEMZÉSE A település népessége növekedő, a település belterülete rendezett, az infrastrukturális, az intézményi ellátás csak alapfokon biztosított, egyes intézmények fejlesztendők, a magasabb szintű ellátás nehezen elérhető. A belterületen a vele arányos méretű és kiépítettségű településközpont nem alakult ki. A belterület és a belterület körüli közlekedési hálózat fejlesztendő, hogy az átmenő forgalomtól mentesítve legyenek a lakóterületek. A gazdasági területek bővülnek, kihasználva az adottságokat, a gazdasági területek kapcsolata a fő közlekedési nyomvonalakkal hiányzik.

12

A SWOT-analízis Európai Unióban kidolgozott módszere alapján az alábbiakban kerül a helyzetértékelés összekapcsolásra a célok és prioritások rendszerével:

•

• • • • • • • •

Erősségek Az első számú közlekedési nyomvonalak közelsége (M1autópálya, 1.sz. főút, első rendű Budapest-Győr-Bécs vasútvonal) Alapfokú intézményi, és teljes körű közmű-ellátottság Kedvező táji, természeti környezet Folyamatosan beépülő gazdasági területek Munkahelyek jönnek létre a település és a környék képzett munkavállalói számára Védett épített értékek találhatóak a településen Megújulási törekvések a települési és a térségi összefogásban Jó mezőgazdasági termelési adottságok Vadászati,bor és lovas turizmus számára kedvező természeti és táji adottságok

•

•

• • • • • • •

• • • • •

• • •

Lehetőségek EU-s vidékfejlesztési támogatások elnyerése, pályázati hatékonyság növekedése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Település népességmegtartóképességének erősítése, munkahelyteremtés Vállalkozásokat segítő településfejlesztés A lakosság képzettségének, iskolázottságának javítása a meglévő és az új települési intézményhálózaton keresztül Meglévő intézményhálózat fejlesztése a lakosság magasabb színvonalú ellátása érdekében Üdülőterületi bővítés a kiskerti területeken Turizmus minőségi fejlesztése

• • • • • •

Gyengeségek A gazdasági területek egy részének és a belterületnek hiányzik a közvetlen összeköttetése az első rendű közlekedési nyomvonalakkal Néhány intézmény (oktatás, egészségügy) fejlesztésre szorul, a középfokú ellátás igénybevétele nehézkes Munkanélküliek vannak a településen A megnövekedő helyi forgalom mellett az átmenő-forgalom is terheli a belterületet Karakteres település-központ és az alközpontok hiánya Néhány építészeti emlék felújításra szorul Idegenforgalmi és turisztikai adottságok, lehetőségek kihasználatlansága Szállásférőhelyek, vendéglátási létesítmények hiánya Parkok. Játszóterek, sportpályák száma kevés Veszélyek A közlekedési fejlesztések elmaradása, vagy elhúzódása Az új munkahelyek létrejöttének elmaradása Az intézményfejlesztés elmaradása A közterületek, utak, közművek fejlesztésének elhúzódása A szép táji, természeti értékek károsodása a beépítések és az illegálisan elhelyezett szemét miatt További ellenőrizetlen és gyors lakosságszám növekedés

13

4. KITÖRÉSI PONTOK, FELADATOK, NÉPESSÉG-ELŐREJEGYZÉS a) b) c) d)

e) f) g) h)

A közlekedési hálózat kiépítése. A Közműellátás bővítése. A településkép rendezettebbé tétele, településközpont kialakítása Az intézményhálózat bővítése, alapfokú ellátás bővítése (oktatás, egészségügy, szolgáltatás), egyes középfokú ellátási létesítmény kiépítése (oktatás, egészségügy). A népességmegtartó erő kihasználása. A gazdasági területek kiépítése, munkahelyek teremtése. A turizmus, idegenforgalom fejlesztése a helyi értékekre építve. Hagyományőrző kulturális, sport, egyházi és egyéb rendezvényekkel fel kell élénkíteni a település társadalmi, kulturális és vallási életét, erősíteni kell a népesség szolidaritását, identitását, összetartozását.

Népesség prognózis: 2000 2008 2010 2011 2015 2020

5094 fő 6600 fő 6923 fő 7400 fő 7700-8000 fő 8100-8600 fő

A korábbi évi 3-3,5 %-os lakosságszám növekedés kissé megtorpant, de még az elmúlt években is elérte az évi 2-2,5%-ot. A közeljövőben egy szolidabb lakosságszám, évi 1-2% növekedés mellett várhatóak a fenti adatok. Bázis a 2011-es 7400 fő.

14

5. CÉLOK, TERVEK 5.1. RÖVID TÁVÚ PROGRAMOK, FELADATOK

A rövidtávú feladatok közül az első a közlekedési és a közmű hálózatok bővítése. Ki kell építeni a település, a belterület és az elsőrendű hálózati elemek, nyomvonalak közötti kapcsolatokat. Megoldásra vár a településen belüli biztonságos kerékpárút hálózat kiépítése. A település önkormányzati kézben levő útjain a tehergépjármű forgalom behajtását engedélyhez szükséges kötni. A településről eljárók esetében a közösségi közlekedés feltételein, minőségén javítani szükéges. Be kell fejezni az iskola építését és hozzá kell látni az óvoda felújításához, építéséhez. Elő kell készíteni a településközpontnak a fejlesztését. A település lakói igénylik a helyben termelt, jó minőségű élelmiszereket, ezért állandó, fedett piactér kialakítása szükséges, ahol a helyi és környékbeli kistermelők el tudják adni a termékeiket. A közbiztonság növelése érdekében szükséges a helyi rendőrőrs kialakítása, a közterület felügyelői és a mezőőri szolgálat megszervezése. Korszerű sportpályák és kiszolgáló helyiségek építése, is szükségessé válik. Egy kisebb fedett sportlétesítmény építésére is pályázni kell. Elő kell segíteni a korábban kialakított gazdasági területek beépülését, működését, mely a település pénzügyi alapjait biztosítja. kialakítását elő kell segíteni a településrendezési tervek elkészítésével, elfogadásával, engedélyezési és kiviteli tervek készíttetésével. Tulajdoni viszonyok rendezése a közlekedési szempontból. A megkezdett és végig nem vitt szabályozások befejezése. A meglévő önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, üzemeltetésük gazdaságosabbá tétele, megújuló energiaforrások felhasználásával (nap, termálvíz, biomassza).

5.2. HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK A település hosszútávon önálló, teljes körű alapfokú település lesz, bizonyos szempontokból, bizonyos ellátási területen középfokú ellátást is biztosítva. A település a munkahelyeivel, egyes intézményeivel, turisztikai fejlesztéseivel térségi vonzerővel fog rendelkezni, a Zsámbéki medence egyik alközpontja lesz. A település alvó jellege fokozatosan megszűnik, a helyi népesség nemcsak a megélhetését találja meg a településen, hanem az alap- és néhány középfokú intézményi ellátást is. A meglévő és a tervezett művelődési, a sport és a szabadidős létesítmények kiszolgálják a népesség ilyen irányú igényeit is. A környékbeli falvak egyre növekvő számú betelepülései miatt növekszik a Pátyon áthaladó forgalom. Ennek eltérítése érdekében szükség van a környező településekkel közösen elkerülő út terveztetésére és – a források keresését követően – annak megépítésére is. Meg kell őrizni a település kertvárosias, a régi településrész falusias jellegét. Az elmúlt évek gyors népesség növekedése le fog lassulni, később meg fog állni, új területek beépítése, a már korábban kijelölteken kívül, nincs tervezve és hosszú távon törekedni is kell rá, hogy ne történjen meg újabb területek kiparcellázása. Azokon a területeken, ahol a befektető a kötelezettsége elmulasztásával nem épített utakat vagy közműveket, az anyagi lehetőségekhez mérten, a tulajdonosokkal egyeztetve, pályázati források megfelelő rendelkezésre állása esetén az önkormányzat igyekszik segíteni megoldani a helyzetet. A település növekedésével együtt szükséges alközpontok kialakítása is, ahol a lakosság alapfokú ellátása részben biztosítható legyen (üzletek, óvoda, játszótér, park). Az önkormányzat célja az alközpontok létrehozásán kívül, hogy a településen minél több helyen nyílt rekreációs tereket (pl. park) hozzon létre, mely a közelben lakók számára mindennapi közösségi találkozási pontokat tud adni. A nyílt rekreációs terek kialakítására az 15

önkormányzat a mindenkori lehetőséghez képest törekszik, új vagy éppen kialakítandó területek kialakításakor azt lehetővé teszi illetve megköveteli. A jelenlegi bérlakás állomány átalakítása, energetikai korszerűsítése.

5.3. A TELEPÜLÉSSZERKEZET VÁLTOZÁSAI A település igazgatási területe nem növekszik, és nem csökken. Az igazgatási területen jelentős szerkezeti változás nem tervezett, de módosítás igen. A legfontosabb szerkezeti fejlesztés a közlekedési hálózat bővítése lesz, a főközlekedési hálózattal való összeköttetés és a belterület elkerülésének kiépítése. A külterületen további területek kaptak beépítésre szánt besorolást, elsősorban különleges területek sport és szabadidő jelleggel.

5.4. A TERÜLETFELHASZNÁLÁS FEJLESZTÉSE A területfelhasználás a településen egyrészt megtartja a kialakult területfelhasználási elemeket, másrészt új elemek kerülnek lehatárolásra. A belterület megtartja a falusias lakóterületeken, a településközponti vegyes területeket és a zöldterületeket, megtartandók a belterület széli kertvárosias lakótömbök besorolása is, valamint a beépítésre szánt különleges területek, a sportterület, a temető. A kiskerti területek felé elsősorban hétvégi házas üdülőterület, kis részben, egy tervezett gyűjtőút mentén, kertvárosias lakóterületek jelölhetők ki, figyelembe véve a kialakult területhasznosítást, és a mindenkori magasabb rendű jogszabályok adta lehetőségeket. A lakóterületek jelenlegi beépítés intenzitása tovább nem növelhető, ahol ez még lehetséges azon csökkenteni is lehet. A Fenyvestől délre (és a Mézeshegyen), nyugatra az önkormányzat pártolja a gazdálkodást, akár hagyományos gazdálkodást is , a patak mindkét oldalán gyümölcsösöket lehet telepíteni, ugyanis a terület eredeti jellegét így lehetne megtartani. Eredeti kerthasználat visszaalakuljon. A Mézeshegyet és más mezőgazdaságikertes övezeteket az önkormányzat nem tervezi belterületbe vonni. Megőrzendő ezen területek laza beépítettsége, ezért célszerű, a kialakult állapotokat is figyelembe véve olyan szabályozási tervet készíteni, mely elősegíti a nagyméretű, 1500-2000 m2 nagyságú telkek kialakulását telekösszevonásokkal is. Ahol lehetőség van rá, szélesebb utcákat kell kiszabályozni, ahol nincs, ott a forgalom egyirányúsítása célszerű. A külterületeken, a belterület környékén kisebb és nagyobb telkes mezőgazdasági övezetű területek vannak, az övezetek egy részében a gazdasági épületekben lakások is kialakíthatók. További ilyen övezeti átminősítés csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz valódi életvitel szerű mezőgazdasági tevékenység kapcsolódik. A gazdasági területek a fő közlekedési nyomvonalak mentén, attól északra és délre is tervezettek, illetve kialakítandók. A tervezett sport különleges terület és a kapcsolódó létesítményei a belterülettől északra lesz található, kihasználva a környék kedvező táji és természeti adottságait. A település védelme szempontjából záportározók kialakítása szükséges mind a település északi, mind a déli oldalán. Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló Budai Tájvédelmi Körzet területén, a Budai- hegység elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen (Natura 2000 terület) továbbá az országos ökológiai hálózat övezetével érintett területeken a kedvező természetvédelmi helyzet, állapot megőrzése, fenntartása elsődleges területfejlesztési szempont. Ennél fogva ezeken a területeken a területhasználatot minden

16

esetben, úgy kell meghatározni, hogy az az említett természetvédelmi célkitűzések megvalósítását lehetővé tegye. A Füzes-patak melletti területek (0145/4, 0145/1, 0144/2, 0151/1, 0151/2) ökologiai folyosóban levő részein a természetbeni, illetve művelési ág szerinti fenntartása szükséges a Füzes-patak, mint ökológiai folyosó védelme érdekében, úgy hogy a szennyvíztisztító telep területi bővítése megoldható legyen. A 0113/4 a, b hrsz-ú ingatlanon található gyurgyalag (Merops apiaster)telep fenntartását biztosítani kell.

5.5. AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Páty és a Zsámbéki medence többi településének gyors lakosságszám növekedését nem követték a közút fejlesztések. Nem épült meg a Budapest körgyűrű, M0, nyugati szakasza sem, mely Budakeszi-Páty között húzódva, jelentősen csökkentené a Budajenő, Telki irányból érkező és Biatorbágy irányába távozó átmenő forgalmat. Ugyanígy jelentős az átmenő forgalom Zsámbék irányába is. Ezek mellett az országos utak mellett élők mindennapjait, a nagy forgalomból adódó levegőszennyezés, és a zaj nagymértékben zavarja. Már tíz éve megszülettek az első elképzelések, tervek, ezeknek a problémáknak a kezelésére. Egyrészt az M1 autópálya lehajtó és Páty összekötése, másrészt egy elkerülő út szerkezeti és részben szabályozási tervei készültek el. Az autópálya melletti iparterületek kijelölése, beépülése adott realitást ezeknek a terveknek, bár a 2008 óta tartó gazdasági válság megakasztotta ezt a folyamatot. Most a korábbi tervek módosítása van folyamatba, az alábbiak szerint. A közelmúltban a „Nyugati elkerülő út”, az M1-Páty összekötő út, és a „Déli gyűjtőút” engedélyezési (egyes részekre kiviteli) tervei is elkészültek. Az „Északi gyűjtőút” engedélyezési tervének készítése folyamatban van. 1. a „Nyugati elkerülő út”, az M1-Páty összekötő út szerkezeti és szabályozási tervének módosítása. Erre az útra már a kiviteli tervek is elkészültek. 2.Szintén folyamatban van a „Déli gyűjtőút” szerkezeti tervének módosítása, valamint az „Északi gyűjtőút” szerkezeti és szabályozási tervének módosítása. Az elkészült/készülő úttervek alapján, most már ki lehet jelölni az Övezeti mellékletben SSZT-vel jelölt útszakaszok szabályozási vonalait. A részletes útterveknek megfelelően a korábbi szabályozási tervek területén belüli útszakaszok szabályozását is pontosítjuk. A TELEPÜLÉSI UTAK TERVEZETT FEJLESZTÉSEI: A tervelőzmények szerint Pátyon három új gyűjtőút épül, az „Északi gyűjtőút” (a 1102j. és 11102j. utak között), a „Déli gyűjtőút”(a 1102j. és az új 81106j. utak között), és az M1 melletti gazdasági területek gyűjtőútja (az új 81106j. út és az 1sz. út között). A Szerkezeti Terv módosítása az északi gyűjtőútnak a szabályozási tervekben pontosított nyomvonalát, a déli gyűjtőútnak engedélyezési tervben kidolgozott nyomvonalát tartalmazza. Az átmenő forgalom kiszorítása érdekében az „Északi gyűjtőúton” forgalomcsillapítást kell alkalmazni. A „Déli gyűjtőút” viszont kifejezetten átmenő forgalomra tervezett, a későbbiekben akár az országos úthálózat részévé is válhat. A helyi kiszolgáló úthálózat bővítése a területfejlesztésekhez, illetve az új telekosztásokhoz kapcsolódik. A fejlesztések által nem érintett, kialakult úthálózat jellemzően megtartja szabályozási szélességét. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték.

17

A külterületi utaknál, mező- és erdőgazdasági utaknál, a mezőgazdasági járművek akadálymentes közlekedése, valamint a későbbiekben esetleg szükségessé váló útszélesítés lehetősége az út menti beépítés szabályozásával biztosítható. A külterületi utak már ma is részei a Zöldút hálózatnak, melyen rendszeresen, az év nagy részében, gyalogos, kerékpáros és lovas kirándulókkal lehet találkozni. Az úthálózat továbbfejlesztése, karbantartása célszerű a civil szervezetekkel együttműködve, ezzel is növelve a térség turisztikai vonzerejét és az itt élők életminőségét. A helyi úthálózat az alábbiaknak megfelelő tervezési kategóriák szerinti besorolást kapja: − − − − − − −

Északi gyűjtőút: K.V.B., B.V.c-C. Déli gyűjtőút: K.V.B., B.V.b-C., többi helyi gyűjtőút: K.V.B., B.V.c-C., kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII. önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII. helyi külterületi utak: K.VI.C.

18

Páty tervezett úthálózata

A tervezett úthálózat szabályozási szintű új elemei (körforgalmú csomópontok) A tervezett úthálózat szabályozási szintű módosításra/pontosításra kerülő elemei A tervezett úthálózat szerkezeti szintű pontosításra kerülő elemei

Tervezett kerékpárutak

19

KERÉKPÁRUTAK: Páty hatályos tervei csak a műleírás szintjén foglakoznak a kerékpárút hálózattal, mivel országos, illetve megyei kerékpárforgalmi fejlesztések nem érintik Pátyot. A Településszerkezeti Terv módosításának tartalmaznia kell az időközben készült tanulmánytervi tervelőzményekben szereplő jelentősebb tervezett kerékpárutak elvi nyomvonalát, továbbá a „Telki út melletti területek SZT” által javasolt kerékpárutak, valamint a pincéket felfűző tervezett kerékpárutak nyomvonalát is. A Szerkezeti Terv módosítása szerinti kerékpárutak közül jelen tervmódosítás tervezési területét − a Füzes patak mentén, − a Töki úton, − a 1102j. út mentén haladó, − a kis Gurgyalon át Herceghalom felé vezető, − a Nyugati elkerülő út, 81106j. út mentén, − a pincékhez vezető kerékpárút egész kis részben érinti. A tervezési területet érintő kerékpárutak területigénye a tervezett utak szabályozási szélességén belül, illetve meglévő helyi külterületi utakon biztosított. Kistérségi összefogás szükséges, hogy pályázati pénzek bevonásával a települések közötti kerékpárutak megtervezésre és kivitelezésre kerüljenek. El kell érni, hogy minden megépülő új út a térségben kerékpárutat is tartalmazzon. TÖMEGKÖZLEKEDÉS: A tömegközlekedési ellátást továbbra is elsősorban a helyközi autóbuszjáratok biztosíthatják. A pátyi útfejlesztések a helyközi autóbuszok útvonalának új lehetőségeket kínálnak. A távlatban a járatok megoszthatóak lesznek a településközponton áthaladó, és azt különböző útvonalakon elkerülő járatokra. G Y AL O G O S F E L Ü L E T E K , K E R É K P Á R Ú T , T U R I S T A Ú T : Országos, illetve megyei kerékpárforgalmi fejlesztések Pátyot nem érintik. A térségben az országos hálózati elemek Biatorbágy - Zsámbék – Tök útvonalon haladnak, általában a Benta patak mentén vezetve. A Szerkezeti Terv módosítása tartalmazza a tanulmánytervi tervelőzményekben szereplő jelentősebb tervezett kerékpárutak elvi nyomvonalát: − a Füzes patak mentén, − A Töki úton, − a Kossuth L. és Mélyárok utcában, majd a 1102j. út mentén, − a kis Gurgyalon át Herceghalom felé, − a Nyugati elkerülő út, 81106j. út mentén, − az 1sz. főút mentén. A Szerkezeti Terv módosítása az északi közigazgatási határ mentén vezetett, valamint a pincéket felfűző tervezett kerékpárutat is tartalmazza. A gyalogos közlekedést önálló gyalogutak is szolgálják. A gyalogos közlekedés érdekében járdaépítés, ill. a gyalogutak kiépítése szükséges. P AR K O L Á S , R A K O D Á S : Jelentősebb telken kívüli parkolási igény a központban lévő helyi intézményeknél, és a temetőnél, esetleg a pincéknél jelentkezik. Az új létesítményekhez minden esetben telken belül kell biztosítani az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyeket és a rakodási lehetőséget,

20

ez alól csak a meglévő épületek funkcióváltásánál lehet felmentést adni. A közterületi parkolás legalizálása és szabályozása önkormányzati parkolási rendelettel történhet. VASÚTI KÖZLEKEDÉS: Pátyot a Budapest - Győr - Hegyeshalom vasúti fővonal érinti a település déli szélén. A vasútvonalon elővárosi vasúti közlekedés (is) van. Megállók csak a szomszédos településeken vannak, lesznek.

5.6. PINCEHEGY A pincék, présházak meghatározó részét jelenleg nem használják, elhanyagolt állapotban van. Az önkormányzat elkötelezi magát ezen helyzet megváltoztatása mellett. Egyre több présház lebontásra szorul, mert rendbetételük már nem lehetséges, ugyanakkor az utóbbi években néhány gazdát cserélt pince új tulajdonosa a présház felújításba kezdett. Ezeknek az új pincéknek az arculata szervesen illeszkedik a Pincehegy képébe, így a terület egyik legnagyobb értéke az egységes arculat továbbra is megmaradt és ez a jövőben is fenntartható lehet. A pátyi pincehegy fenntartását és turisztikai, borturisztikai megújításához az önkormányzat a következő lépéseket tartja fontosnak. Infrastruktúra - elengedhetetlen a vízhálózat (és a csatorna) kiépítése (fúrt kutak rendszeréből, vagy a vezetékes közüzemi víz bevezetése) - úthálózat rendbetétele - szemetesek kihelyezése - információs táblák kihelyezése - parkoló(k) létesítése Rendszerezés, felmérés, térkép készítése - pincekataszter készítése, digitális adatbázis létrehozása, GPS koordinátákkal, helyrajzi számokkal, tulajdonosokkal, fényképekkel - profi térkép készítése - a Pincehegy köztereinek elnevezése, útjelző táblák kihelyezése A beépülést és pincehasználatot elősegítő intézkedések meghozatala - az elhagyatott pincék pontos felmérése, lehetőség szerinti kisajátítása - romló állagú pincék tulajdonosainak ösztönzése a felújításra A idegenforgalmat elősegítő lépések - gazdák képzése és összefogása (Budakörnyéki Borkultúra Egyesület) - pincehegyi rendezvények fejlesztése, reklámozása - falusi turizmus beindítása, szálláshelyek megjelenése Nagypince kihasználása - a Nagypince a központi szerepe miatt kiemelt figyelmet érdemel. Fogadóképessé alakítása fontos. Ez lehet befektető általi fejlesztés eredménye egy kölcsönösen előnyös és elfogadott szakmai terv szerint, vagy önkormányzati és civil erőből közösségi tér és borászmúzeum kialakítása A komolyabb borturisztikai célpont megvalósulásának elengedhetetlen feltétele az infrastrukturális fejlesztés mellett a hivatalos borászatok és/vagy alkalmi vendéglátóhelyek megjelenése. A komolyabb fejlesztések csakis a tulajdonosok és az önkormányzat közös teherviselése mellett elképzelhetőek, illetve befektetői, vagy pályázati források bevonásával 21

tovább szélesíthetők. Az egyik legfontosabb és elengedhetetlen feladat az előrelépés tekintetében az átfogó pincekataszter készítése, ezt követően pedig közös megegyezés alapján a további fejlesztési lépések meghatározása (közművek, parkoló, út, stb.) Ezen folyamatok összehangolásában fontos szerepe lehet a Budakörnyéki Borkultúra Egyesületnek. Megfelelő tulajdonosi és önkormányzati szerepvállalással, körültekintő menedzseléssel a borturisztikai célponttá vállas középtávon elérhető, amelynek nyertese nem csak a pince tulajdonosok lehetnének, hanem a vendéglátó helyek megnövekedett munkaerő igénye miatt a helyi lakosok, esetleg az iparűzési bevételek növekedésével az egész falu.

ÉSZAKI SPORTTERÜLET Ez a terület olyan övezet, ahol az önkormányzat támogatja a különböző sportágak megtelepedését, sportszakmai bázis kiépítését és az ezzel járó kiszolgálófunkciókat. Ezt a területet az önkormányzat nem tervezi belterületbe vonni, nem támogatja a lakó és kereskedelmi célú ingatlanok megtelepedését. A meglévőkön kívüli, további lakóingatlanokat, telkeket, üdülőtelkeket az önkormányzat nem tervez kialakítani.

5.7. MŰEMLÉK- ÉS ÉRTÉKVÉDELEM

A település épített értékei a belterületen vannak. Az épített védett értékeket az adottságok fejezetében ismertettük. Az épített értékek állaga változó, általában jó vagy megfelelő. Az egyházi épületek funkciója az építésük óta változatlan, és az is marad, a helyi egyházi közösségek ezekről a jövőben is gondoskodnak majd. A többi épület közül néhány funkció nélkül maradt a múlt század folyamán, a kastélyok, kúriák valamikor egy lakóépület és több gazdasági épület együttese volt. Ma már nem használják lakóépületként, és a birtok sincs meg aminek a központja volt, így új hasznosítást kell keresni ezeknek az épületeknek. Az új, az épületnek és védettségnek is megfelelő hasznosítás az épületek, építmények fennmaradásának a feltétele.

5.8. IDEGENFORGALOM, TURIZMUS

A település az idegenforgalom és a turisztika számára vonzó lehet, kihasználva a nagyszerű táji és természeti környezetet. Az idegenforgalom fejlesztése elképzelhetetlen a vendégek fogadására, ellátására és szórakoztatására szolgáló vendéglátási, szállásférőhely és sport célú létesítmények építése nélkül. Zsámbéki medence összefogással érdemes gondolkodni. Pátyon kiemelkedő ill. egyedülálló turisztikai látványosság a Pincehegyen kívül nincs. Turizmus fejlesztésének lehetséges irányai: - lovasturizmus a településen található lovardákra építve - Budapest közelsége miatt céges idegenforgalomra lehet építeni, mely az egyedülálló Pinceheggyel lehet igazán vonzó - Pincehegy fejlesztése - Zöldmezős fejlesztések a kiemelt sport területeken a közeli tájvédelmi körzetre építve - A Telki fociakadémia közelsége miatt a sportra is lehet építeni - Termálvízre alapozott létesítmények

5.9. KÖRNYEZETVÉDELEM PROGRAM

A településrendezési terveket alátámasztó környezetalakítási javaslatok Alapvető környezetvédelmi célkitűzések A tervezési területen magas színvonalú környezetminőség biztosítása a cél, mely elsősorban a környezetterhelések csökkentésével, szigorú környezeti feltételek megfogalmazásával és betartásával érhető el. A környezetszennyezések megszüntetése, illetve a környezetterhelések csökkentése érdekében az alábbi környezetvédelmi intézkedések szükségesek: - a talajvédelem és a vízminőség-védelem szempontjából alapvető környezetvédelmi intézkedési feladat a még csatornázatlan területeken a csatornahálózat kiépítése, 22

- hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozása, a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése a végleges lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében. A környezetminőség javítása, ill. a további környezetszennyezések megakadályozása érdekében a településen az alábbi fontosabb környezeti feltételek betartása szükséges: - lakóterületeken, vegyes területeken a környezetet zavaró gazdasági tevékenységek korlátozása - a gazdasági területeken is csak környezetkímélő, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató jellegű gazdasági létesítmények elhelyezésének támogatása, - új környezetterhelő létesítmények elhelyezése esetén az országos érvényű jogszabályokban és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által egyedileg meghatározott környezetterhelési határértékek betartása, a határértékek teljesülésének ellenőrzése az üzemelés során, - a vízfolyások mennyiségi és minőségi védelme, - a fejlesztések megvalósítása során a talaj és a termőföld védelme.

6. VÁRHATÓ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK - a gazdasági területek bővülésével további munkahelyek jönnek létre, új vállalkozások indulnak, a helyi adók növekednek, - a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztésekkel (sport, szállásférőhely, vendéglátás) az új vállalkozások új munkahelyeket teremtenek, az önkormányzat további adóbevételekhez juthat, - a közlekedési-hálózat fejlesztésével kialakított útvonalak a gazdasági és az idegenforgalmi létesítményeket tárják fel, és a lakókörnyezetet mentesítik az átmenő forgalom terhelésétől, ártalmaitól, a lakókörnyezet minősége javulni fog, - a természeti, táji és az épített értékek védelme növeli a település idegenforgalmi vonzerejét, és erősíti a helyi népesség identitását.

23