Patak partján Tanári útmutató
A munkafüzetet írta és szerkesztette: Adorján Rita A grafikát készítette: Koós Bence Kiadja: Zöld Gondolat Lovagrend Közhasznú Egyesület Felelős kiadó: Ferling József, elnök A munkafüzet készült „A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” című pályázati program keretében. 2011
„Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.” (Antoine de Saint Exupéry a vízről) A „Patak partján” munkafüzet olyan 8-14 éves diákoknak és tanároknak szól, akik a természetben szeretnének tanulni és tanítani a természetről. A víz mindenki számára izgalmas felfedezés, szívesen ülünk a partján, hallgatva csobogását, vagy figyeljük a körülötte lévő növények, fák tükröződést, az állatok életét az átlátszó víz alatt. A tanulói munkafüzet terepen végezhető feladatokat, kísérleteket és megfigyeléseket tartalmaz. A feladatok az iskolai ismeretanyagra épülnek, kiegészítik és bővítik azt. Sok feladat önállóan is elvégezhető, több feladathoz viszont tanári segítség is szükséges. Az ehhez kapcsolódó teendőket tartalmazza a tanári útmutató. Az itt leírt feladatokon, játékokon keresztül hatékonyabban ismerhetik meg a gyerekek a víz és vízpart élővilágát, a víztakarékos teendőket. A gyerekek figyelmét mindig hívjuk fel arra, hogy a pataklakókat mindig vízzel telt edényben vizsgálják, és a vizsgálódás befejeztével mindig tegyék vissza őket az élőhelyükre! A tanulói munkafüzetből a feladatokat az évszaknak és a korosztálynak megfelelően lehet összeválogatni. Az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök a feladatok előtt olvashatók, az alapvető tanulói eszközök, mint pl. ceruza, papír, toll radír stb. nincs feltüntetve. A tanári útmutatóban háttérismereteket és természetismereti játékokat találnak. Az erdei vezető teendői:
A vezető járja be, ismerje meg a vizsgálódás előtt a területet. Legyen mindig alternatív útvonalterve (pl. eső esetére, fáradtságnál rövidítésekre) A tervezett feladatokat jelölje ki. A szükséges felszereléseket állítsa össze. Mindig legyen nála tiszta víz. Mindig legyen nála kötszer, sebfertőtlenítő, rovarcsípésre gyógyszer, kullancs csipesz, bicska, olló
Kérjük, hogy erdőjárásod során csak a lábnyomodat hagyd az erdőben. és csak az emlékeidet vidd magaddal! Élményekben gazdag vizsgálódást kívánunk!
Burokban élünk – Vízburok (Hidroszféra) A Föld felszínét kontinensek és óceánok, tengerek borítják. A felszíni és a felszín alatti vizek együttesen alkotják bolygónk vízburkát, a hidroszférát (latin eredetű szó – hidro- = víz, szféra = burok). A Föld felszínét 70,7 %-ban borító víz a legnagyobb tömegben előforduló anyag, s összes mennyisége gyakorlatilag változatlannak tekinthető. A Föld teljes vízmennyiségének kb. 15%-a kőzetvíz, azaz a Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek, ásványok kristályaiban lévő, kötött kristályvíz. Sok vegyület tartalmaz kristályvizet. Pl.:CaCl2.6H2O, CaSO4.2H2O, KCr(SO4)2.12H2O, . . . MgSO4 7H2O, Na2SO4 10H2O, Na3PO4 12H2O Ha ezt a kőzetvizet nem számítjuk, akkor az alábbi arányokat találjuk a víz különböző előfordulási formái között: Összesen: körülbelül 1,4 milliárd km3. Sósvíz (tengerek, óceánok, sós tavak) - 97,390 % Édesvíz - 2,610 % (jég, hó - 2,010 %, talajvíz - 0,580 %, tavak, folyók - 0,019 %, légköri pára - 0,001 %) A bolygónkon található víznek mindössze 0,599 %-a iható. Azonban ennél kevesebb a ténylegesen iható víz, mert a talajban lévő víz kb. fele nem hozzáférhető. Nem is beszélve a felszíni vizek szennyezettségéről, fertőzöttségéről! A következő közös játékkal izgalmasabbá tehetjük a foglalkozást. A játék lehetőséget nyújt arra is, hogy a gyerekekkel végiggondoltassuk, hogy éltető vizünk mennyire nem korlátlan erőforrásunk! A Föld vízkészletének 97 % át az óceánok, tengerek, sósvizű tavak adják, a fennmaradó 3% az az édesvíz, melynek nagy része jégbe van zárva, vagy a felszín alatti rétegekben található. Elképzelhető, hogy az évszázadunk végére a víz lesz a legdrágább kincsünk.
Édes és sós Eszközök: műanyagtál, mérőhenger, 1 db teamécses (űrtartalma 2 cl), kanál, 4 dkg só, műanyag Cola-s kupak (űrtartalma 1 cl) Mérjünk ki egy edénybe 1 liter vizet, ez jelképezi majd a Föld összes vízkészletét. Vegyünk ki belőle 2 műanyag kupaknyit (2 cl), majd tegyük a vízbe a teamécsest – ez jelképezi a sarkokon és a magashegységek tetőrégióiban lévő jeget. Egy gyerek fújjon jó hosszan a levegőbe a víz felett – ez a párolgással a levegőbe jutó víz mennyiségét jelképezi (pára, felhő). Vegyünk ki további 1 műanyag kupaknyi (1 cl) vizet – ez jelképezi az édesvíz arányát az 1 literhez képest. Végül a maradék vízbe szórjunk 4 dkg sót, majd jól keverjük fel kanállal: elkészültek az óceánok és a tengerek. A gyerekek ujjukat belemártva meg is kóstolhatják Végül az egy műanyag kupaknyi vizet megfigyelve elgondolkodhatunk, hogy ezen kell – arányaiban – osztozni a Föld 6,7 milliárd lakójának.
Gyűjtsenek szempontokat, ami alapján bolygónk vizei csoportosíthatók! – sós vagy édesvíz, álló- vagy folyóvíz, felszíni vagy felszín alatti víz Összegyűjtött szempontjaik alapján végezzék el a csoportosítást!
sósvizek
óceánok
tengerek
édesvizek
tavak pl. Kaszpi.-tó
felszíni vizek
felszín alatti vizek talajvíz
állóvizek
folyóvizek rétegvíz
tavak
forrás ér
csermely
patak folyó
résvíz speciális esete a mészkőben előforduló karsztvíz
termálvíz
ásványvíz
folyam
A csoportosítás megbeszélésekor mindegyik víztípusra keressünk egy-egy példát a gyerekekkel. Készítsenek posztert a következő témákkal Az éltető víz A víz különböző formáinak megjelenése bolygónkon Vizek a felszínen és a mélyben
6
Felhőleső Minden gyerek szívesen nézi a felhőket, beleképzelve a meseszereplőket. Az erdei iskola egy hete alatt biztosan lesz olyan nap, amikor pihenésképpen felhőt lehet lesni. Keressünk egy megfelelő helyet, ahol kényelmesen hanyatt lehet dőlni, mondjuk egy réten, és az égbolton megelevenedett szereplőkkel egy mesét lehet fabrikálni. Beszéljük meg a gyerekekkel, hogyan keletkeznek a felhők? Mi mozgatja víz útját? Miért kék az ég? Hányféle felhőket különböztetünk meg? Milyen halmazállapotú lehet a víz? A felhőket a következőképpen osztályozzuk: Alacsonyszintű felhők, 2 km alattiak, többnyire vízcseppekből állnak
Zivatarfelhők Gomolyfelhők Rétegfelhők Réteges gomolyfelhők Lepelfelhők párnafelhők
Középmagas felhők: 2-6 km között találhatók, halmazállapotuk vegyes
Lepelfelhő párnafelhő
Magas szintű felhők: 6-13 km között alakulnak ki, jégkristályok alkotják
Fátyolfelhők Bárányfelhők pehelyfelhők
7
Varázsoljunk tavacskát Eszközök: kék kartonlap, vízparton gyűjtött anyagok, ragasztó színes papírlapok, olló, színes ceruzák, filctollak. Vágjunk ki kék papírból a csoportok számának megfelelő ovális formát! Ez lesz a tó, melyet minden csoport megkap. A csoport üljön a „tava” köré és tetszés szerint rendezze be azt! Minden csapatnak adjuk oda a következőket feladatkártyát!
Nevezzétek el a tavatokat, adjatok fantázia nevet neki!
Meséljétek el, mi minden történik a tavatokban, hogy érzik magukat ott a növények, állatok?
Milyen veszély fenyegetheti a tó élővilágát?
Gyűjtsétek össze, milyen állatok és növények élete kötődik a vízhez, . vízparthoz
A feladat után minden csoport mutassa be a tavát és számoljon be a munkájáról.
Mesterséges tavak kialakítása Eszközök: homokozólapát, vagy ültetőlapát, Osszuk a gyerekeket 3-5 fős csoportokra. Minden csoport húzzon egy-egy feladatot a tótípusok leírásból. Nem baj, ha két csoport azonos feladatot kap, össze tudjuk hasonlítani a munkájukat. A leírások alapján készítsenek tervrajzot! A rajz után valósítsák meg a tavak kialakítását. A feladat megoldására, kialakítására alkalmas egy homokozó gödör, vagy az erdőben egy jól kiválasztott terep. A feladat leírása:
Tervezzetek mesterséges tavat!
A tervrajz elkészítésére 10 percet kaptok!
A terveteket valósítsátok meg a kijelölt területen, melyre 30 percet kaptok!
Az elkészült tavatokat hogyan szeretnétek hasznosítani?
Mutassátok be 5 percben a munkátokat!
8
1. Völgyzárógátas tavak: A völgyzárógátas tavak úgy létesülnek, hogy az egymással szemközti völgyoldalak közé töltéseket építenek. Általában egymás mögé több gátat húznak, így a völgyben több tavat tudnak létrehozni. A völgyzárógátas tavakon a patak vize állandóan átfolyik, ezért a tavak gátjait zsilipekkel kell ellátni, ahol a víz szabályozása megoldható
2. Hosszanti töltésű tavak A tó egyik oldalát természetes domborzat, a másikat épített töltés határolja. Itt a vízfolyást nem vezetik át a tavakon, hanem vagy a völgyoldalon épített mederben vezetik a tápláló vizet, és abból táplálják a tavakat, vagy a völgy egyik oldalán építik csak ki egy hossztöltéssel a tavakat, és a vízfolyást – a tavak táplálására az eredeti meder vonalában töltések között felduzzasztják. A hossztöltéses tavak általában egymástól függetlenül feltölthetők, illetve lecsapolhatók.
3. Sík vidéki körtöltéses tavak Jellemzőjük, hogy minden oldalról töltések veszik körül. A körtöltéses tavakat úgy építik, hogy minden egyes tó táplálása és lecsapolása a többitől függetlenül történjen. .
9
Gurulj - gurulj esőcsepp! Eszközök: a játéktér hosszának megfelelő kötél vagy spárga, stopperóra, illetve a gyerekeknek megfelelő ruházat. Válasszunk ki egy olyan lankás domboldalt, ahol a gyerekek, mint esőcseppek fognak majd leszaladni és megérkezni a patakba. Lehetőleg ne legyen köves és bokros a terület. Megkülönböztetésül köthetünk zöld és kék szalagot, vagy kendőt a gyerekek nyakába. .A játéktérre, azaz a domboldal aljára tegyük le a kötelet. Ez jelképezi a patakot. A csoport fele a domb tetején helyezkedik el, ők lesznek az ESŐCSEPPEK. A patak és az esőcseppek között helyezkednek el a NÖVÉNY gyerekek Elkezd esni az eső. Az esőcseppek elindulnak lefelé a dombon. Mivel a növényzet lassítja az esőcseppek útját, a növényeket jelképező gyerekek megpróbálják elkapni az esőcseppeket. A növények csak az egyik lábuk körül foroghatnak kinyújtott karral, evvel jelképezve, hogy helyhez kötöttek. Amelyik esőcseppet elfogták, annak a "növény" körül ötször körbe kell futnia, ezzel jelezve, hogy beszivárog a talajba. Egy esőcseppet csak egyszer lehet elfogni, hisz ezután a talajban folytatja az útját. Ezt úgy jelenítjük meg, hogy ez a gyerek négykézláb mászik a patak felé. Amikor leér a patakhoz, ismét feláll, és a patak mentén sétál, azaz a kötél mentén. A sodrásokban foroghat, bukfencezhet, hiszen a köveken görög, bukdácsol keresztül a víz. Mérjük az időt, míg minden esőcsepp le nem ér a kötél végéig. Az eddigi növényekből esőcseppek lesznek. Az esőcseppekből pedig kövek, amelyek helyben ülnek (guggolnak) vagy fekszenek. Az esőcseppek a kövekhez érve átugranak rajtuk vagy megkerülik őket, majd folytatják útjukat. Ismét mérjük az időt, amíg az esőcseppek leérnek. Miután mindenki leért, leporolta magát, megnyugodott a játék hevétől, üljenek le és beszéljük meg a következőket.
Ki melyik szerepben érezte jól magát?
Mi okozta az időkülönbséget a kétféle játék között?
Miért lassítják jobban az esőcseppeket a növények, mint a kövek?
1 0
Ki tudja elmesélni, hogy amikor négykézláb járt, mint esőcsepp, valójában merre járt?
Biztos, hogy minden esőcsepp belekerül a patakba?
Ha nem hová kerül?
Hogyan, mi módon veszik fel a számukra nélkülözhetetlen vizet a növények?
Ha a víz sem a patakba, sem a növények gyökereihez nem jut el, akkor vajon hova kerülhet?
Miért fontos, hogy egy domboldalon sok növény legyen?
A vizek egyensúlya Az ökológiai egyensúly akkor stabil, ha egy nagyobb környezeti változás esetén is egyensúlyban képes maradni. Ha minimális környezeti változásnál ez az egyensúly felborul, akkor az az ökológiai egyensúly labilis. Az élővizek, főként az állóvizek ökológiai egyensúlya a sérülékeny kategóriába tartozik. Leggyakoribb veszély az eutrofizáció. Ekkor növényi tápanyagok dúsulnak fel a vízben - ilyen a nitrogén- és foszfor vegyületek, ami a növények túlságos elszaporodását teszi lehetővé. Ezek a vegyületek műtrágya, vagy hígtrágya, vagy kommunális szennyvíz eredetűek, és a talajvízáramlással vagy a tavat tápláló vízfolyással kerülhetnek a tavakba. Az algák túlzott elszaporodása a víz oxigén tartalmát csökkenti. Miből keletkezik az iszap szerves anyag tartalmú része? „Szerves iszappá” alakul minden holt és az élővilág által fel nem használt szerves anyag. E folyamat szemmel annyira nem érzékelhető, emellett elsiklik az emberek figyelme, de a tény az, hogy az algaprodukció óriási mennyiségű szerves anyagot termel évente, melynek hipertróf vizek esetén csak egy része használódik fel, a többi iszap formájában a fenékre kerül, mint holt szerves anyag. Nitrogén körforgás A vízparton elpusztul egy szürkegém. Teste elbomlik, a fehérjéből nitrogén tartalmú ionok is keletkeznek, amelyek az esővízzel, talajvízzel bemosódnak a tóba. A tóban lévő algák és más vízinövények testébe beépül a nitrogén. Az algát megeszi egy szúnyoglárva, amelyet bekap egy nyurgaponty, a halat megeszi egy vidra. A vidra halála után a test bomlása közben újra nitrogén is jut a vízbe.
1 1
Környezetünk védelme – Vizeink védelme Rajzoljunk egy csomagolópapírra egy kört, amelybe azt írjuk bele: KÖRNYEZETVÉDELEM. Mindenki írja köréje, ami eszébe jut a környezetvédelem szó hallatán, hogy mit gondol arról, mi tartozik a környezetvédelemhez.
KÖRNYEZETVÉDELEM
A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása. Környezetvédelmi szempontból környezetnek az embert körülvevő élő és élettelen tényezők összességét nevezzük. A táblázatot a gyerekek külön – külön csoportmunkában töltsék ki, majd minden csoport számoljon be a munkájáról. Készítsünk egy VÍZSZENYNEZÉS táblázatot, melynek a két oszlopát: az okozó tevékenységet és a következményeit töltsék ki a gyerekek. A táblázatba beírtakat beszéljük meg velük!
1 2
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezést okozó tevékenységek
Következményük
ipari üzemek által kibocsájtott szennyvizek
patakok, folyók, tavak élővilágának kipusztulása vagy a káros anyagok beépülése a táplálékláncba
háztartási szennyvizek kibocsájtása patakokba, folyókba
patakok, folyók, tavak élővilágának kipusztulása vagy a káros anyagok beépülése a táplálékláncba
mezőgazdaság túlzott műtrágya használata
élővizek pl. tavak feltöltődése
mezőgazdaság túlzott növényvédő szer használata
patakok, folyók, tavak élővilágának kipusztulása
az ipar által kibocsájtott mérgező nehézfém tartalmú anyagok (pl. zagytározók iszapja)
patakok, folyók, tavak élővilágának kipusztulása vagy a káros anyagok beépülése a táplálékláncba
Írják össze, mit tudnak tenni a vízszennyezés csökkentésért! Vízszennyezés: Forrása: kommunális ipari mezőgazdasági A vízszennyezés érinti, érintheti mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészleteket. Kommunális vízszennyezők: csatornázottság hiánya miatt élővizekbe tisztítatlanul bekerülő szennyvíz következménye: a folyókban lévő oldott oxigéntartalom csökken, az oxigén tartalmára érzékeny fajok kipusztulnak háztartási vegyszerek, tisztítószerek, mosószerek
1 3
Ipari vízszennyezők: erőművi hűtővizek, gőzrendszerek kibocsátott használt vizei hőszennyezés technológiai használt vizek kibocsátása üzemi szociális szennyvizek üzemek területéről elvezetésre kerülő csapadékvizek vegyipari szennyvizek, melyek sokszor veszélyes, toxikus anyagokkal szennyezettek (zagytavak vizei) kohó- és gépipari szennyvizek, melyek sokszor olajos, festékes szennyeződéseket tartalmaznak élelmiszeripari szennyvizek magas szervesanyag tartalommal könnyűipari szennyvizek – textilipar, bőripar, papíripar Mezőgazdasági szennyezők: műtrágyák növényvédő szerek nagyüzemi állattartás során keletkező hígtrágya A vízszennyezés által okozott károk: természeti környezet leromlása, az élővilág pusztulása a vizekben és a vele kapcsolatban lévő talajokban egészségkárosodás – pl. nitrátos víz halpusztulás, a halászati hasznosítás lehetőségeinek csökkenése a vízzel érintkező szerkezetek korrózió veszélyének növekedése rekreációs lehetőségek csökkenése minőségromlás a rossz minőségű vízzel előállított termékek esetében Rendezzünk „Víz Világkonferenciá”-t is, ahol a csoportok 2-2 percben arról érvelnek, hogy miért a víz a XXI. század legnagyobb kincse?
Vízkörforgás játék Felszerelés:, menetkarton, textilzsebek feladatkártyákkal
Készítsünk 7 db textilzsebet, melyeket a patak mellett kössük fel egy –egy fa törzsére. A textil zseben a következő feliratok olvashatóak: óceán, felhő, talajvíz, patak, növény, állat, hegy. Mindegyik textilzsebben több laminált feladatkártya található. A gyerekeknek meséljük el, hogy mindegyikük egy-egy vízcseppecske, amelyeknek kalandos útját egy menetlevélen kell rögzíteniük. Ha kitöltötték a menetlevelüket, akkor mindenki jöjjön vissza, és alkossanak kört, majd meséljék el, merre sodródtak.
1 4
Osszuk a gyerekeket 7 csoportra, és minden csoportot egy-egy textilzsákhoz küldjünk. A fákon elhelyezett zsákokból egy-egy kártyát húzzanak, amelyeken azt olvashatják, hogy mi történik a vízcseppekkel. Ezt a menetlevélben rögzítik, majd visszateszik ugyanoda a feladatkártyát, és az utasításnak megfelelően a következő textilzsákhoz mennek. Ha mindenki kitöltötte a menetlevelét, visszajönnek, körbe állva elmondják, ki „merre járt”.
Figyeljék meg, melyik állomás szerepelt legtöbbször és miért?
Beszéljük meg a víz körforgását!
Mi az, ami mozgásban tartja a vizet?
A „textilzsebekben” a következő kártyák vannak: Felhő
Felhő
Esőként hullasz egy hegyre. Menj a Hegyhez!
Hó alakjában hullasz a hegyre. Menj a Hegyhez!
Felhő
Felhő
Esőként jutsz a patakba. Menj a Patakhoz!
Esőként jutsz az óceánba. Menj az Óceánhoz!
Felhő
Felhő
Hó alakjában jutsz az óceánba. Menj az Óceánhoz!
Eső esik a patakba! Menj a Patakhoz!
Felhő
Felhő
Az esővíz beszivárog a talajba. Menj a Talajvízhez!
Felhő szárnyán utazol. Maradj a Felhőnél!
Felhő Eső formájában az óceánba estél! Menj az Óceánhoz!
Patak A hegyoldalról legurultál, a folyóval az óceánba jutottál. Menj az Óceánhoz!
Hegy A hegyről elpárolog a víz. Menj a Felhőhöz!
Hegy A talajba szivárogsz, talajvíz leszel. Menj a Talajvízhez!
1 5
Hegy Beszivárogsz a talajba, felszív egy növény gyökere. Menj a Növényhez!
Hegy Lecsurogsz a hegyoldalon, egészen a patakig. Menj a Patakhoz!
Hegy
Hegy
Beszivárogsz a talajba, és forrásként a patakban bukkansz elő. Menj a Patakhoz! Óceán
Megfagysz. Maradj a Hegynél!
Egyike vagy a megszámlálhatatlanul sok vízcseppnek. Maradj az Óceánban!
Egyike vagy a megszámlálhatatlanul sok vízcseppnek. Maradj az Óceánban!
Óceán
Óceán
A nagy melegben elpárologsz. Menj a Felhőhöz!
A nagy melegben elpárologsz. Menj a Felhőhöz!
Óceán Egy tengerparti növény felszív, levelein keresztül elpárologtat a levegőbe. Menj a Felhőhöz!
Óceán Egy tengerparti növény gyökerébe jutsz. Menj a Növényhez!
Patak Elpárologsz. Menj a Felhőhöz!
Patak Elpárologsz. Menj a Felhőhöz!
Patak
Patak
Egy állat inni jön a patakhoz és szomját oltja. Menj az Állathoz!
Az utad folytatódik a lejtőn, és eljutsz az óceánig. Menj az Óceánhoz!
Patak
Talajvíz Részévé válsz egy föld alatti pataknak, mely az óceánba folyik. Menj az Óceánba!
Az utad folytatódik a lejtőn, és eljutsz az óceánig. Menj az Óceánhoz!
Óceán
1 6
Talajvíz Részévé válsz egy föld alatti pataknak, mely egy forráshoz vezet, és a felszíni patakban folytatódik. Menj a Patakhoz!
Talajvíz Részévé válsz egy föld alatti pataknak, mely egy forráshoz vezet, és a felszíni patakban folytatódik. Menj a Patakhoz!
Talajvíz Részévé válsz egy föld alatti pataknak, mely az óceánba folyik. Menj az Óceánba!
Talajvíz Egy kútból felhúztak, hogy a kert növényeit megöntözzék. Menj a Növényhez!
Talajvíz Egy növény felszív gyökerei segítségével. Menj a Növényhez!
Talajvíz Egy növény felszív gyökerei segítségével. Menj a Növényhez!
Állat Az életműködése során egy állat kiürít szervezetéből, a földre kerülsz. Menj a Talajvízhez
Állat Az életműködése során egy állat kiürít szervezetéből, a földre kerülsz. Menj a Hegyhez!
Állat Páraként kilélegez egy állat. Menj a Felhőhöz!
Állat Páraként kilélegez egy állati szervezet. Menj a Felhőhöz! Növény Egy növény elpárologtat. Menj a Felhőhöz!
Állat Egy állat szomját oltja, szervezetébe kerülsz. Maradj az Állatnál! Növény Egy növény elpárologtat. Menj a Felhőhöz!
Növény Egy növény elpárologtat. Menj a Felhőhöz!
Növény Kidőlt egy fa, lebomlása során vízpára keletkezik. Menj a Felhőhöz!
Növény Egy állat az erdő gyümölcsét fogyasztja. Menj az Állathoz!
Növény Egy növény a növekedéséhez használ fel. Maradj a Növénynél!
Növény Egy növény elraktározott, ehető gyümölcsének része lettél, melyet egy állat megevett. Menj az Állathoz!
1 7
Vízkörforgási menetlevél HONNAN….
HOVA JUTOTTÁL?
1 8
