EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására
Rákos-patak kutatások: Fodor Krisztina: Az EU Víz Keretirányelv megvaló sításának gazdasági é s szervezeti ké rdé sei Nagy Zsuzsanna: Víz Keretirányelv, revitalizáció é s annak vé grehajtási lehetősé gei Törő Károly: A Rákos-patak bioló giai vízminősíté se
Tanulmány
Tá mogatta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Budapest, 2003.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék................................ ................................ ............................... 1 1. A VKI megvaló sítá sá nak gazdasá gi és szervezeti kérdései ........................ 5 1.1. Bevezeté s ................................................................ ................................ .................... 5 1.2. A gazdasági elemzé s................................ ................................ ................................ ....6 1.2.1. Mié rt van rá szü ksé g? ................................................................ ........................... 6 1.2.2. A gazdasági elemzé s elké szíté se ................................ ................................ ........... 8 1.2.2.1. Alapelvek é s alapké rdé sek.............................................................................. 8 1.2.2.2. Az elemzé si folyamat ..................................................................................... 9 1.2.2.2.1. A vízgyű jtő terü let jellemzőinek meghatározása ................................ ......9 1.2.2.2.2. A terü let állapotának összehasonlítása az Irányelvben meghatározott kívánatos állapottal ................................ ................................ ............................... 11 1.2.2.2.3. A szü ksé ges inté zkedé sek é s ezek gazdasági hatásának meghatározása..12 1.2.2.2.4. A gazdasági elemzé s alkalmazható sága kisvízfolyások eseté n ............... 15 1.3. Szervezeti struktúra ...................................................................................................15 1.3.1. Az EU é s a tagállamok szintje................................ ................................ ............. 15 1.3.2. A társadalom bevonása ....................................................................................... 20 1.3.3. Szervezeti megoldások é s a társadalom bevonása kisvízfolyások eseté n.............. 23 1.4. A Rákos-patak Vízgyű jtőszövetsé g megalakulásának tapasztalatai ............................ 25
2. Víz Keretirá nyelv, revitalizá ció és annak végrehajtá sá nak lehető ségei .. 26 2.1. Bevezeté s ................................................................ ................................ .................. 26 2.2. Revitalizáció (Euró pa, USA) ..................................................................................... 27 2.3. Víz Keretirányelv magyarországi bevezeté se ................................ ............................. 29 2.3.1. Magyar vízgazdálkodási straté gia a VKI tekinteté ben ................................ ......... 29 2.3.2. Joganyag-átvé tel ................................ .................................................................29 2.3.3. Keretirányelvből adó dó feladatok, revitalizáció s adatok................................ ...... 30 2.3.3.1. Ú tmutató k ................................ ................................ ................................ .... 30 2.3.3.2. Cé lállapot megállapítás, monitoring, referenciaterü let ................................ ..31 2.3.3.3. Nyilvántartás................................................................................................ 38 2.3.3.3.1. Igazgatás ................................ ................................ ............................... 38 2.3.3.3.2. Vé dett terü letek nyilvántartása................................ ............................... 38 2.3.3.3.3. Monitoring-adatok nyilvántartása .......................................................... 38 2.3.3.4. Adatok ................................................................ ................................ ......... 39 2.3.3.4.1. EU adatbázis, hozzáfé rhetősé g .............................................................. 39 2.3.3.4.2. Magyar adatbázis, hozzáfé rhetősé g........................................................ 39 2.3.4.Vízgyű jtő gazdálkodási tervek é s a nyilvánosság ................................................. 40 2.4. Társadalmi elvárások-vízké szletgazdálkodás, revitalizáció ........................................ 41 2.5. Egyé b felmerü lő problé mák....................................................................................... 41 2.6. Ö sszegzé s ................................................................ ................................ .................. 42
3. A Rá kos-patak bioló giai vízminő sítése................................ ...................... 43 3.1. Cé lkitű zé sek .............................................................................................................. 43 3.2. Mó dszetani bevezeté s ................................................................................................ 44 3.3. Anyag é s mó dszer................................ ................................ ................................ ...... 47 3.3.1. A Rákos-patak földrajzi helyzete................................ ................................ ......... 47 3.3.2. Á ltalános é ghajlati jellemzé s................................ ................................ ............... 48 3.3.3. A monitoring háló zat .......................................................................................... 50
3.3.4. A mintavé telek menete................................ ........................................................ 51 3.3.5. Minta feldolgozása.............................................................................................. 53 3.3.6. Mé rőpontok ................................ ................................ ........................................ 55 3.4. Bioindikáció é s ké miai eredmé nyek................................ ................................ ........... 61 3.5. Bioindikáció eredmé nyeinek magyarázata .................................................................68 3.6. Köszönetnyílvánítás...................................................................................................70
Irodalomjegyzék................................ ................................ ............................. 71
1. A VKI megvaló sítá sá nak gazdasá gi és szervezeti kérdései 1.1. Bevezetés A Víz Keretirányelv nevé nek megfelelően egyfajta szabályozási keretet nyújt a tagállamoknak felszíni é s felszín alatti vizeik állapotának javításához. Á ltalános elvárásokat fogalmaz meg, ugyanakkor a vé grehajtás mó djának é s szervezeti kereteinek meghatározását a tagállamokra bízza. Ezzel lehetővé válik a tagországok felszíni é s felszín alatti vizeinek a helyzetnek leginkább megfelelő szervezeti keretek közötti állapotjavítása. (Valamennyi keretirányelv előnyös tulajdonsága, hogy lehetővé teszi az egyé ni helyzetekhez illő legjobb megoldás kiválasztását.) Mivel a keretirányelvek nagy mozgásteret hagynak a tagállamoknak, előfordulhat, hogy nem a jogalkotó i szándé k szerint törté nik a vé grehajtásuk. Másré szt a szakemberek is igé nylik az általános előírások konkré tabb definiálását. 2000. októ ber 23-án megegyezé s szü letett egy közös straté giai dokumentum elké szíté sé nek szü ksé gessé gé ről. A své dországi találkozó n (2001. május 2-4.) a tagországok elfogadták az Irányelv vé grehajtásának közös straté giáját (Common Strategy on the Implementation of the Water Framework Directive; CSI). Ez a straté gia azonban nem tekinthető állandó nak, mivel a megállapodás szerint az Irányelv vé grehajtása során szerzett tapasztalatok abba beé píthetők, a straté gia szü ksé g szerint korrigálható . A szervezeti, szervezé si ké rdé sek több szinten vizsgálható k. Az EU szintjé n, az egyes tagországok szintjé n, illetve a kisebb, egy országon belü l található vízgyű jtő terü letek szintjé n. Az egyes szinteken elté rő szervezé si problé mák, feladatok jelentkeznek. Az EU é s a tagállamok szintje a szervezeti é s finanszírozási ké rdé sek tekinteté ben hasonló megíté lé s alá esik. Nagy elté ré st a kisebb vízgyű jtők mutatnak, ezé rt a szervezeti keretek elemzé sekor indokolt kü lön fejezetben foglalkozni e terü letek sajátosságaival. Az Irányelv megvaló sításának jelen elemzé s számára ké t vizsgálandó terü lete van. A gazdasági elemzé sek, a vízgyű jtő gazdálkodási tervek tartalma é s ké szíté se, illetve a társadalom bevonásának ké rdé se. E ké t terü letet az Irányelv is kiemelten kezeli. Az Irányelv bevezető ré szé nek 14. bekezdé se szerint „…
az irányelvnek a sikere a Közössé g é s a
tagállamok szintjé n, valamint a helyi szinten folyó szoros együ ttmű ködé sen é s összehangolt tevé kenysé geken, továbbá az információ kon, a konzultáció kon é s a társadalom - ide é rtve a vízhasználó kat is - bevonásán múlik”. Ö nmagában a társadalom megfelelő informálása é s bevonása dönté si lehetősé g né lkü l nem é rne sokat, csak egy szű k szaké rtői, illetve civil szervezetekből álló kör számára tenne a dönté sekbe való é rdemi beleszó lást lehetővé . Az Irányelv azonban kimondja, hogy „a dönté seket a vizeket é rő hatások vagy használatok helyé hez a lehető legközelebb kell meghozni” (bevezető ré sz 13. bekezdé s), s ezzel megteremti a társadalmi ré szvé tel té nyleges lehetősé gé t. A 46. bekezdé s pedig a társadalom időben törté nő informálását írja elő, hogy az é rdekeltek é s az é rintettek való ban beleszó lhassanak a szü letendő dönté sekbe, illetve a vízgyű jtő gazdálkodási tervek elké szíté sé be. Az általános előírások mellett az Irányelv 14. cikke (A társadalom tájé koztatása é s konzultáció k) ré szletesebben foglalkozik ezzel a ké rdé skörrel. A gazdasági elemek bevonása is több helyen megjelenik az Irányelvben. A VKI foglalkozik a „szennyező fizet elv” alkalmazásának fontosságával (bevezető ré sz, 11. bekezdé s), az é sszerű tlen
költsé gekkel
megvaló sítható
jó
víz
állapot
eseté n
köthető minősé gi
kompromisszumokkal (bevezető ré sz, 31. bekezdé s), é s előírja a víz használatának gazdasági elemzé sé t (bevezető ré sz, 36. bekezdé s, illetve az 5. cikk). Az Irányelv 9. cikke a vízi szolgáltatások költsé gei visszaté rü lé sé nek a figyelembevé telé t, míg a 13. cikk a vízgyű jtő gazdálkodási tervek elké szíté sé t teszi kötelezővé . A társadalom aktív ré szvé telé nek biztosításával é s a gazdasági/gazdaságossági ké rdé sekkel kü lön útmutató is foglalkozik (Economics and the Environment – The Implementation Challenge of the Water Framework Directive – A Guidance Document; Guidance on Public Participation in Relation to the Water Framework Directive).
1.2. A gazdasá gi elemzés 1.2.1. Miért van rá szükség? Az Irányelv gazdasági vonatkozásait kü lön munkacsoport vizsgálta (WATECO – a water é s economics szavakbó l), s a munka befejezé seké nt Economics and the Environment – The Implementation Challenge of the Water Framework Directive címmel egy útmutató t ké szített a vé grehajtáshoz.
A vizet sokáig kimeríthetetlen erőforráské nt kezelte a társadalom. Az iparosodás kezdete ó ta egyre szennyezettebbek lettek a felszíni é s felszín alatti vizek, így a tiszta vízké szlet erősen megfogyatkozott. A víz fogyásában a klímaváltozás is szerepet játszik. A víz ma már szű kös erőforrásnak számít, s a közgazdaságtan egyik alapfeltevé se is az erőforrások szű kös rendelkezé sre állása. Ezé rt kezdett el a közgazdaságtan vízgazdálkodási ké rdé sekkel foglalkozni. Nem meglepő tehát, hogy az Irányelv gazdasági előírásokat is tartalmaz. Nemcsak a víz szű kössé ge miatt indokolt a közgazdasági elemzé s bevonása a vízü gyi ké rdé sekbe, hanem a korlátozottan rendelkezé sre álló pé nzü gyi források miatt is. A pé nzü gyi erőforrások korlátlan rendelkezé sre állása eseté n a közgazdaságtannak abban lenne szerepe, hogy meghatározza a meghozott inté zkedé sek egyes é rintett csoportokra gyakorolt hatását. A dönté si folyamatban a gazdasági számítások a mé ltányos dönté shez segítik a dönté shozó kat, hiszen a vé gzett kalkuláció k alapján megállapítható , mely é rintett csoport lesz kárvallottja egy inté zkedé snek. Így a kárral (majdnem) egyené rté kű kompenzáció biztosítható a hátrányos helyzetbe hozott csoport tagjainak. Amennyiben a pé nz szű kös erőforrássá válik (jelenleg ez a helyzet) a gazdasági elemzé snek már nem elé g csak az é rintett csoportok gazdasági helyzeté nek változását vizsgálni, ki kell té rnie az inté zkedé s gazdaságosságára. Azaz a gazdaságtan a több alternatíva közötti választást támogatja. Nem csak a mé ltányos, hanem a haté kony dönté shez segítheti a dönté shozó kat. E második esetben a közgazdászokbó l álló elemző csoport a vé grehajtó szervezeten belü l fontosabb, ugyanakkor nagyobb felelőssé ggel járó pozíció ba kerü lhet. A fentiek alapján a helyes dönté s meghozatalához né lkü lözhetetlen a közgazdaságtan elemzé si eszköztára. Ugyanakkor csak a gazdasági elemzé s alapján meghozott dönté s majdnem biztos, hogy rossz lesz. A gazdasági elemzé s ugyanis az egyes inté zkedé si, dönté si alternatívákat csak a gazdasági haté konyság szempontjábó l ké pes rangsorolni. Azt nem ké pes megíté lni, hogy az inté zkedé s való ban ké pes a vizek jó állapotát megőrizni vagy elé rni. Tehát a gazdasági elemzé s elké szíté se szü ksé ges, de nem elé gsé ges a jó , haté kony dönté sek meghozatalához.
1.2.2. A gazdasá gi elemzés elkészítése
1.2.2.1. Alapelvek és alapkérdések A gazdasági elemzé s elké szíté sé nek megkezdé se előtt több fontos ké rdé sre is választ kell adni. Hogyan, milyen szervezeti keretek között ké szü ljön az elemzé s? Kiknek kell ré szt venni az elemzé s elké szíté sé ben? Hogyan vonható k be más szakterü leteken dolgozó szaké rtők a munkába? Milyen információ k állnak már most rendelkezé sre, é s melyek azok az információ k, amelyek a haté kony dönté stámogatáshoz mé g szü ksé gesek? Milyen/mennyi humán é s pé nzü gyi erőforrásra van szü ksé g az elemzé s elvé gzé sé hez, é s rendelkezé sre áll-e a szü ksé ges erőforrás? Az elemzé si munka megkezdé se előtt mindenké pp fel kell mé rni a kiinduló helyzetet. Az é rdemi munka csak ezután kezdődhet. Igen nagy idővesztesé get okozhat a meggondolatlanul elindított elemzé si folyamat. Ha a munka közben derü l ki, hogy nincs megfelelő pé nzü gyi erőforrás, vagy nem a megfelelő szakemberekkel dolgoznak együ tt, nincs meghatározva a felelőssé g é s hatáskörmegosztás, az elemzé si folyamat elakadhat, ezzel gátolva az Irányelv vé grehajtását is. A gazdasági elemzé s elké szíté sekor több alapelv1 betartását javasolja a gazdasági útmutató . Az elemzé snek mindenké ppen be kell é pü lnie a dönté shozatali eljárásba. Ugyanakkor a korábban említett okok miatt a többi szakterü lettel együ tt é s nem kizáró lagos jelleggel kell támogatnia a dönté seket (integráltság elve). Az elemzé snek a dönté s szempontjábó l relevánsnak kell lennie, hiszen csak így tud hozzájárulni a dönté s haté konyságának növelé sé hez. Ezé rt az elemzé s ké szíté sekor mindig szem előtt kell tartani, mire irányul az elemzé s által támogatandó dönté s. Az elemzé si folyamat legyen iteratív é s fokozatos. Való színű , hogy az elemzé s kezdeté n nem áll rendelkezé sre megfelelő mennyisé gű é s minősé gű információ . Előfordulhat, hogy a dönté s meghozataláig sem jutunk hozzá a szü ksé ges adatokhoz. Ezé rt az elemzé st mindig az adott korlátok között kell elké szíteni. Hiba lenne azonban lezárni az elemzé si folyamatot. Az elemzé ssel támogatott dönté s vé grehajtása során ugyanis további, korábban hiányzó információ hoz juthatnak az elemzők, s ezek beé píthetők a már elké szü lt elemzé sbe. Azaz a vé grehajtással párhuzamosan a gazdasági elemzé s fokozatosan bővü l, s ezzel lehetővé válik a vé grehajtás, vagy a korábbi dönté s kisebb vagy nagyobb mé rté kű korrekció ja. A ré szvé tel elve az é rintett csoportok elemzé sbe való
1
Economic Guidance Document
bevonását jelenti. Az é rintettek hasznos tapasztalatokkal é s információ kkal segíthetik az elemzők munkáját, é s lehetősé g nyílik a fontosabb ké rdé sek közös megvitatására. Az é rintettek folyamatban való ré szvé tele elősegítheti a gazdasági elemzé ssel támogatott vé gső dönté s társadalmi elfogadását. Az elemzé s ké szíté sekor olyan formában, rendszerben kell az információ t feldolgozni é s közzé tenni, hogy az minden é rintett számára é rthető legyen. A logikus szerkezet abban is segít, hogy a ké sőbbi kiegé szíté sek könnyen beé píthetők legyenek az elemzé sbe (átlátható ság elve).
1.2.2.2. Az elemzési folyamat A gazdasági útmutató három lé pé st javasol az elemzé s elké szíté sé re. Ez a három lé pé s2, illetve a három lé pé s tartalma a konkré t helyzettől, a vizsgált terü lettől fü ggően termé szetesen változhat, sőt, alapvető követelmé ny a megfogalmazott javaslatok helyzethez való igazítása.
1. lé pé s:
a vízgyű jtő terü let gazdasági jellemzőinek meghatározása, kü lönös tekintettel a vízhasználatra, a víz keresleté nek é s kínálatának alakulására, illetve a vízszolgáltatások megté rü lé sé nek vizsgálatára.
2. lé pé s:
azon terü letek kijelölé se, amelyek nem tesznek eleget az Irányelvben megfogalmazott követelmé nyeknek.
3. lé pé s:
a szü ksé ges inté zkedé sek kiválasztása, a költsé ghaté konyság elemzé se, illetve a derogáció ra irányuló ké ré sek gazdasági alátámasztása (pl. túl magas költsé gek kimutatása).
1.2.2.2.1. A vízgyűjtőterü let jellemzőinek meghatá rozá sa Az elemzé si folyamat első lé pé sé nek cé lja a gazdasági elemzé s megfelelő előké szíté se. Az első lé pé s több tevé kenysé gre, ré szegysé gre bontható . Először fel kell mé rni a jelenlegi vízhasználatot. Meg kell vizsgálni, mely társadalmi, illetve gazdasági szektor milyen mennyisé gben használja a vizet. A víz felhasználó ja lehet a mezőgazdaság, az ipar (mindkettő inputké nt é s outputké nt, mint szennyező is használja a 2
Economic Guidance Document
vizet), vagy a háztartások, de a vízgyű jtőterü let szolgálhat rekreáció s cé lokat is. A használó k csoportjának meghatározása után meg kell határozni, mennyire fontos, né lkü lözhetetlen a vízhasználat az egyes csoportok számára. A mezőgazdaság öntözé si rendszere lehet pazarló , ha a felhasznált mennyisé get saját té nyleges igé nyeihez, illetve az elé rhető legjobb technoló gia által igé nyelt mennyisé ghez hasonlítjuk. Az ipar számára lehet, hogy rendelkezé sre áll olyan technoló gia, amely csökkentené vagy akár megszü ntetné a vízbe juttatott szennyezőanyagot. Mindké t esetben túlzott tehát a víz használata. Az ipar é s a mezőgazdaság feltehetőleg né lkü lözhetetlennek íté li a víz felhasználását, azaz relatív magas fontosságot tulajdonít neki. (A jobb technoló giák alkalmazását a szü ksé ges ismeretek hiányán kívü l a beruházás magas tőkeigé nye is akadályozhatja.) A felmé ré sben tehát nem elé g pusztán a jelen helyzet vizsgálata. Érdemes felmé rni, hogy a rendelkezé sre álló legjobb technoló giák alkalmazása mellett hogyan alakulna a vízhasználat. A vízhasználat fontosságának felmé ré sé re jó mó dszer lehet a ké rdőíves megké rdezé s, a terü let jövedelmi é s foglalkoztatási viszonyainak felmé ré se, illetve a víz keresleté nek vizsgálata. A gazdasági elemzé s e fázisában is é rdemes kü lönböző szaké rtő é s é rintett csoportok bevonása. A vizet használó k hasznos információ t nyújthatnak tevé kenysé gü kről, míg más terü letek szaké rtői segíthetnek a társadalom vízre gyakorolt hatásának meghatározásában, illetve a kü lönösen szennyezett terü letek kijelölé sé ben. Ezen ké rdé sek vizsgálata né lkü l nincs lehetősé g a vízhasználat gazdasági elemzé sé re. Az alapvető vízhasználati információ k megszerzé se után meg kell vizsgálni, milyen tendenciák várható k, hogyan alakul a vízhasználat a jövőben. Érdemes megvizsgálni a terü let né pessé gé nek (mind számbeli, mind összeté telbeli) változását, a klímaváltozás hatásait, az egyes ágazati politikák hatását (pl. mezőgazdasági politika, technoló giai fejlődé s támogatási politikája), illetve a gazdaság é s az é rintett szektorok növekedé sé t. Meg kell vizsgálni a terü letre vonatkozó , jelenleg hatályos szabályozást, illetve az ezek vé grehajtására irányuló valamennyi inté zkedé st é s tervezett beruházást, s ezek jövőbeni hatását. Érdemes egy szcenárió elemzé s kereté ben megvizsgálni, hogy a vízhasználat alapvető té nyezőiben bekövetkező változások milyen mé rté kben változtatják meg a vízhasználat mé rté ké t, illetve té rbeni szerkezeté t. Ez a szcenárió elemzé s a tapasztalatok gyű jté sé vel a ké sőbbiekben kiegé szíthető, korrigálható . A kü lönböző előrejelzé sek szerkezeté t é rdemes az országos vagy az euró pai normákhoz igazítani, így biztosítva a más vízgyű jtőterü leteken szerzett tapasztalatokkal való könnyebb összehasonlítást. Az első fázis befejezé seké nt meg kell vizsgálni a jelenlegi vízhasználat megté rü lé sé t. Meg kell becsü lni a vízszolgáltatások költsé geit (nyersanyag költsé gek, környezeti terhelé s
költsé gei, egyé b adminisztráció s költsé gek, leállási költsé gek, tőkeköltsé g, fenntartási költsé gek), a költsé g/ár (a felhasználó k által fizetett ár) arányt, illetve a többi vízfelhasználó által fizetett használati díjat. Amennyiben szü ksé ges, meg kell vizsgálni az árszabályozó mechanizmust é s a vízhasználat árrugalmasságát is. (Kü lönösen akkor, ha a vízszolgáltatás költsé gei jó val meghaladják a kiszabott díjakbó l származó bevé telt.)
1.2.2.2.2. A terü let á llapotá nak összehasonlítá sa az Irá nyelvben meghatá rozott kívá natos á llapottal A második lé pé sben az elemzé si folyamat ké t irányba ágazhat el. Az első fázisban meg kell vizsgálni, hogy az első lé pé sben vé gzett elemzé s során gyű jtött információ k alapján a vízgyű jtő terü let állapota megfelel-e az Irányelvben előírtaknak. Ennek megállapításához nem elegendő csupán a jelenlegi helyzet vizsgálata. Előfordulhat, hogy a jelenlegi helyzet alapján a terü let állapotát megfelelőnek találjuk, ugyanakkor a már meghozott inté zkedé sek é s a tervezett beruházások rontják a terü let állapotát, így a jövőre né zve nem lesz biztosított az Irányelv követelmé nyeinek teljesíté se. Ezé rt annak eldönté sekor, hogy a vízgyű jtő állapota megfelel-e az Irányelvben foglaltaknak, az első lé pé sben elvé gzett szcenárió elemzé sre é s az előrejelzé sekre is nagy figyelmet kell fordítani. Amennyiben az átfogó , a jelent é s a jövőbeni helyzetet is figyelembe vevő vizsgálat a terü let állapotát megfelelőnek íté li, a tennivaló k bizonyos alapvető inté zkedé sek meghozatalára korlátozó dnak. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi szabályozás töké letesen megfelel a VKI követelmé nyeinek, vagy szü ksé g van kisebb korrekció kra. Fel kell mé rni, hogy melyek azok a ké rdé sek, amelyek mé g nem szabályozottak, de az Irányelv előírja szabályozásukat. Ezen vizsgálatok eredmé nyeké nt egy alap inté zkedé scsomag jön lé tre. A lé pé s lezárásaké nt meg kell határozni ezeknek az inté zkedé seknek a költsé geit, illetve társadalmi é s gazdasági hatását (a nyertes é s vesztes é rintett csoportokat, a rosszul járó k esetleges kompenzálását). Amennyiben a terü let állapota nem felel meg az előírtaknak ré szletes vizsgálatra van szü ksé g. El kell határolni a vízgyű jtő azon ré szeit, melyek nem felelnek meg az elvárásoknak, majd meg kell határozni, hogy az egyes terü leteken mi okozza a víz, a meder é s a vízgyű jtőterü let rossz állapotát. Ezután meg kell határozni az állapot helyreállítására alkalmas lehetsé ges inté zkedé sek köré t (új szabályozás, újabb beruházások, a szektorális politika megváltoztatása, egyé b gazdasági ösztönzők alkalmazása), é s fel kell mé rni ezen inté zkedé sek é rintett csoportokra gyakorolt hatását.
1.2.2.2.3. A szü ksé ges inté zkedé sek é s ezek gazdasá gi hatá sá nak meghatá rozá sa A harmadik lé pé ssel folytató dik a nem megfelelő állapotú terü letek gazdasági elemzé se. Ennek első fázisában a második lé pé sben megfogalmazott alternatív inté zkedé scsomagok ré szletesebb vizsgálatára kerü l sor. Ezután meg kell vizsgálni az egyes alternatívák költsé geit. Ebben a fázisban a közgazdászok mellett más terü letek szaké rtőinek a segítsé gé t mindenké ppen igé nybe kell venni, mivel ők ké pesek annak megállapítására, hogy az egyes alternatívák mennyire alkalmasak az Irányelvben előírt állapot elé ré sé re, azaz mennyire hatásosak. A vé gső dönté sné l a hatásosság é s a haté konyság ké rdé se egyszerre vizsgálandó . A költsé ghaté konysági é s hatásossági elemzé s elvé gzé se után ki kell választani azt a hatásos inté zkedé s csomagot, amely gazdaságilag a leghaté konyabb. Ezek után meg kell határozni a kiválasztott csomag teljes diszkontált költsé gé t. Nagyon fontos, hogy a költsé geket befolyásoló té nyezőkre é rzé kenysé gvizsgálatot vé gezzü nk. Lehet, hogy a kiválasztott alternatíva valamivel gazdaságosabb, mint a második legjobb, de bizonyos költsé gté nyezők legapró bb változására is túl é rzé kenyen reagál. Ha a té nyező változásának való színű sé ge magas, vagy a program hosszú időtávja miatt nem becsü lhető, lehet, hogy é rdemesebb a második legkedvezőbb alternatíva választása, amennyiben az kevé sbé
é rzé keny a
költsé gté nyezők változásaira. A teljes költsé g meghatározása után újabb ké rdé s merü l fel. Arányosak-e az elé rt eredmé nnyel a költsé gek? Lehet, hogy olyan magas költsé ggel járna a jó állapot elé ré se, hogy az nem kivitelezhető. Amennyiben a költsé gek aránytalanul magasak, meg kell vizsgálni, hogy van-e lehetősé g a költsé gek időbeli elosztására (hosszabb távon jobban menedzselhetők a költsé gek vagy akár csökkenthetők), derogáció
ké ré sé re. Így megvaló sítható vá válnának az Irányelvben
megfogalmazottak, csak hosszabb idő alatt (ami mé g mindig jobb, mintha egyáltalán nem javulna a terü let állapota). Az így mó dosított inté zkedé scsomag eseté ben újra el kell vé gezni a hatásvizsgálatot (nyertes é s vesztes é rintett csoportok azonosítása), majd be kell nyújtani a derogáció ra irányuló ké relmet az illeté kes ható sághoz. Vé gü l újra el kell ké szíteni a teljes költsé g kalkuláció t. Amennyiben az eredetileg kiválasztott inté zkedé scsomag költsé gei arányosnak bizonyulnak, vagy a terü let kü lönösebb inté zkedé sek né lkü l is megfelelő állapotban van (ld. a második lé pé sben), akkor az egyetlen szü ksé ges inté zkedé s a záró lé pé s megté tele. (Termé szetesen a záró lé pé st az aránytalanul magas költsé gek eseté ben is meg kell tenni.) Az elemzé s zárásaké nt el kell vé gezni a kiválasztott program társadalmi, gazdasági é s elosztási hatásainak
vizsgálatát. Meg kell határozni a program finanszírozásának mó dját, a költsé gveté sre gyakorolt hatását, é s ha szü ksé ges, kü lönböző finanszírozási konstrukció kat kell elké szíteni, hogy a gazdaságilag legkedvezőbb finanszírozási mó dot választhassák. Emellett meg kell határozni a szü ksé ges kísé rő (technikai, szervezeti/inté zmé nyi, adminisztratív) inté zkedé seket is. Az elemzé s utolsó elemeké nt pedig meg kell becsü lni az inté zkedé sek hatását a vízhasználat költsé geinek megté rü lé sé re. A teljes elemzé si folyamatot a következő ábra szemlé lteti:
Forrás: Economic Guidance Document
Az elemzé si folyamat felfogható körfolyamatké nt is. Ebben az esetben hat lé pé sre bontható a gazdasági elemzé s elké szíté se. Az első lé pé s a fennálló vízhasználat é s a terü letet é rő hatások vizsgálata, majd ezt követi az inté zkedé si alternatívák meghatározása. Amennyiben szü ksé ges, be kell nyújtani a derogáció ké relmet, s ezt minden esetben alá kell támasztani az elké szített gazdaságossági számításokkal. Ha a költsé gek vagy a vízgyű jtőterü let állapota nem
indokolja a határidő meghosszabbítását, akkor a második lé pé st rögtön a negyedik követi: a megfelelő inté zkedé s csomag kiválasztása. Ezután következik a vé grehajtás é s a tapasztalatok, a program hatásainak felmé ré se. Ebben a fázisban meg kell határozni az inté zkedé sek vé grehajtását elmulasztó k szankcionálásának mó dját (pl. bírságok kiszabása). A szerzett tapasztalatok beé píthetők a korábban elké szített gazdasági elemzé sbe, ami így egyre pontosabbá válhat, é s egyre több a dönté sek meghozatalához szü ksé ges adekvát információ nyújtására ké pes. A folyamat akár egy spirálké nt is felfogható , mivel egy körciklus vé gé re é rve az elemzé s a több rendelkezé sre álló információ nak é s tapasztalatnak köszönhetően pontosabban, egy magasabb minősé gi szinten vé gezhető el.
Forrás: Economic Guidance Document Az ábra közé ppontjában a környezeti cé lok szerepelnek. Nem vé letlenü l, mivel a gazdasági elemzé s ké szíté sekor mindvé gig a környezeti cé lok megvaló sulására, a megvaló sulás leggazdaságosabb mó djára kell fó kuszálni. Amennyiben kizáró lag a költsé ghaté konyság ké rdé se válik az elemzé s fó kuszává, az elemzé s már nem lesz ké pes megfelelő, támogató információ t nyújtani a dönté shozó k számára.
1.2.2.2.4. A gazdasá gi elemzé s alkalmazható sá ga kisvízfolyá sok eseté n Az elemzé si folyamat az útmutató ban úgy lett kialakítva, hogy az egyes országok nagyobb vízfolyásaira, illetve az országos straté gia kidolgozására alkalmazható legyen. Ugyanakkor kité telké nt szerepel, hogy az elemzé si folyamat egyes lé pé seit mindig az adott helyzetnek, terü letnek megfelelően kell alkalmazni, s ennek é rdeké ben mó dosításokat lehet, sőt kell vé grehajtani. Így a kisvízfolyások eseté ben is alkalmazható vá válik a mó dszer a megfelelő mó dosításokkal. Gyakorlatilag azok az elemek kerü lnek ki a folyamatbó l, amiket csak országos hatáskörű szervek rendelhetnek el, amiben adott terü let önkormányzatainak, ható ságainak nincs dönté si joga. A fennálló vízhasználat felmé ré sé vel kezdődhet az elemzé s ebben az esetben is. Ebből a fázisbó l kimaradhat a vízszolgáltatások megté rü lé sé nek ké rdé se, mivel a vízszolgáltató k általában nagyobb terü leten mű ködnek, mint egy kisvízfolyás vízgyű jtőterü lete, ráadásul való színű leg nem a kisvízfolyás vizé t használják a szolgáltatás nyújtásához. Így a terü let vízhasználatába a más folyó bó l származó víz nem számítható bele. Ez az elhatárolási problé ma kü lönösen az első elemzé si fázisban jelentkezik, ezé rt annak eldönté se, hogy a terü let vízhasználatának mekkora hányada jut a kisvízfolyás vízgyű jtőterü leté re, kihatással lehet a további elemzé s pontosságára. A határidő hosszabbítására vonatkozó ké relem nem felté tlenü l releváns kisvízfolyások eseté ben. Az Irányelv vé grehajtásának meghatározott időrendje a nagyobb vízgyű jtővel rendelkező folyó kra vonatkozik. Ezé rt az elemzé s e fázisának elsősorban nem az a cé lja, hogy indokolja a derogáció s ké relmet. A cé l az inté zkedé sek gazdaságosságának előmozdítása. Amennyiben egy kisvízfolyás eseté n a jó állapot gazdaságosan csak hosszabb távon való sítható meg, akkor é rdemes meghosszabbítani a határidőket. Az elemzé s többi lé pé sé ben ugyanazok a ké rdé sek vizsgálandó k, termé szetesen alacsonyabb dönté shozó i szinten, mint az egy nagyobb vízfolyás eseté ben törté nik.
1.3. Szervezeti struktú ra 1.3.1. Az EU és a tagá llamok szintje Az Euró pai Unió szintjé n több szervezé si é s finanszírozási ké rdé s is felmerü l. Az EU költsé gveté sé nek kell finanszíroznia az Irányelv vé grehajtásával kapcsolatos közössé gi
feladatokat, vagy az egyes tagállamoknak? Lé tre kell-e hozni a vé grehajtás folyamatát megtervező, vé gigkísé rő, ellenőrző szervet? Hogyan oldható meg a határokon (az egyes tagállamok, illetve az Unió határain) átnyúló vízgyű jtőterü letek ké rdé se? Milyen formában támogatható az Irányelv vé grehajtása az egyes tagállamokban? Ezekre a ké rdé sekre adta meg a választ az Irányelv vé grehajtására vonatkozó közös straté gia (CSI). A vé grehajtás szervezeti struktúráját a következő ábra mutatja (CSI – Annex IV). A vé grehajtást a vízigazgató kbó l álló bizottság irányítja (1). Ebben a bizottságban az elnöki tisztet az é ppen elnöklő ország ké pviselője tölti be, míg a társelnöki pozíció ra a Bizottság delegál tagot. A straté giai koordináció s csoportba (2) valamennyi tagállam delegálhat tagot, a tagjelöltek pedig megfigyelőké nt vehetnek ré szt a csoport munkájában. Emellett a munkacsoportok elnökei is ré szt vesznek az ü lé seken. Ennek a csoportnak a Bizottság adja az elnöké t. A straté giai koordináció s csoport feladata az egyes munkacsoportok munkájának összehangolása, irányítása. A nagyobb civil szervezetek é s az Irányelv alapján é rintett fontosabb csoportok ké pviselői meghívottké nt jelen lehetnek az ü lé seken. Így már a vé grehajtás egyik legmagasabb szintjé n, a legalapvetőbb dönté sek meghozatalában is ré szt vehetnek a civil szervezetek ké pviselői (5), ezzel megvaló sítva az Irányelv a társadalom bevonására vonatkozó
előírásait. Ellenté tben a ké t vezető koordináló
testü lettel a
munkacsoportokat (3) az egyes tagországok, illetve tudományos inté zmé nyek (Joint Research Centre, European Environmental Agency) vezetik. Ez haté konyabb dönté shozatalt tesz lehetővé , mivel a munkacsoportokban operatív dönté sek szü letnek, melyek a straté giai koordináció s csoportban szü letett dönté sekből vezethetők le. Ezt a szervezetet kívü lről három szaké rtői tanácsadó fó rum (4) é s a társadalom é rintett szereplői (5) támogatják. A legfelső szintű koordináló bizottság feladata nem csak a VKI ké rdé seire, vé grehajtására korlátozó dik. Ezen a szinten kell é s lehet az Irányelv elemeit az Unió többi politikájával összhangba hozni. A közös straté gia feladatai között szerepel a vízü gyi politika integrálása a regionális politikába, a mezőgazdasági politikába, a halászati politikába, a fejleszté si politikába, illetve olyan további politikákba, mint az energia szektor, a belső piac vagy a közlekedé s. Az egyes politikák integrált, összefü ggő kezelé se né lkü l a kü lönböző inté zkedé sek hatásai kiolthatják egymást, illetve elmarad a szinergiák kihasználásának lehetősé ge. (A vízü gy é s a regionális politika közös ké rdé se lehet pl. az é rzé keny vízi é lőhelyekkel rendelkező kisté rsé gek, ré gió k fejleszté se. Az ilyen ré gió kra kidolgozott fejleszté si programnak mindenké ppen tekintettel kell lennie a vízi é lőhely jó állapotának megőrzé sé re. A mezőgazdaság egyré szt nagy vízfelhasználó iparág, másré szt a talajba
juttatott mű trágyákkal szennyezője a felszín alatti vizeknek. Ezé rt ez esetben is indokolt é s szü ksé ges az összehangolt szabályozás.) A közös straté gia vé grehajtását, a straté giában megfogalmazott né gy modul (informálás; útmutató k kidolgozása; információ menedzsment; tesztelé s é s alkalmazás) feladatait az Unió közös költsé gveté se finanszírozza.
Expert Advisory Forum (4) Priority Substances Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO’s
Expert Advisory Forum (4) Goundwater Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO’s
Expert Advisory Forum (4) Reporting Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO’s
Water Directors (1) Steering of implementation process Chair: Presidency, Co-chair: Commission
Strategic Co-ordination group (2) Co-ordination of work programme Chair: Commission WG (3) Analysis of pressures and impacts Lead: UK ,Germany
WG (3) Intercalibration Lead: JRC Ispra
WG (3) Reference conditions inland surface waters Lead: Sweden
WG (3) Monitoring Lead: Italy, EEA
WG (3) Typology, classification of transitional, coastal waters Lead: UK, Spain, EEA
WG (3) Heavily modified water bodies Lead: Germany , UK
WG (3) Geographical Information Systems Lead: JRC Ispra
WG (3) Economic analysis Lead: France, Commission
WG (3) Tools on assessment, classification of Groundwater Lead: Austria
WG (3) Best practice in river basin planning Lead: Spain
Stakeholders, NGO’s, Experts, etc. (5)
Az egyes tagországokban felállított szervezeti struktúrát Magyarország pé ldáján mutatom be. A Magyar Kormány határozatban rendelte el az Irányelv vé grehajtását előké szítő testü let lé trehozását. Emellett kijelölté k a magyar Vízigazgató t, aki az országot az Irányelv megvaló sítását irányító testü let (Vízigazgató k bizottsága) munkájában vehet ré szt. Megalakult a Víz Keretirányelv Straté giai Koordináció s Tárcaközi Bizottság, mely előké szíti „… a Keretirányelv vé grehajtásához az EU é s a Duna vízgyű jtő szintjé n kidolgozott straté giával é s az ennek megvaló sításához lé trehozott szervezettel való
koordináció
rendszeré t é s
mó dszereit3”. A Tárcaközi Bizottság szaké rtői csoportokat alakított ki az operatív koordináció s feladatok ellátására. Megkezdte mű ködé sé t a CIRCA-INFO szolgáltatás, é s a társadalom tájé koztatására irányuló program előké szíté se is folyamatban van. A tagországok saját Víz Igazgató jukon keresztü l tudnak a vé grehajtást irányító szervezet munkájába beleszó lni. A magyar pé lda mutatja, hogy az EU által kialakított szervezeti struktúrához
nagyon
hasonló
inté zmé nyi
rendszer
jöhet
lé tre
a
tagországokban.
Magyarországon is lé trejött egy, a straté giai koordináció s csoportnak megfelelő szervezet, s ennek munkáját kü lönböző szaké rtő csoportok segítik. Emellett megkezdődött a társadalom bevonását biztosító program is, ami lehetővé teszi az egyes é rintett csoportok tapasztalatainak, javaslatainak a dönté si folyamatba való beé píté sé t. A dönté si felelőssé g nagy ré sze az országos dönté shozó szervre (Magyarország eseté ben a Parlamentre) hárul. A Víz Igazgató ugyanis a Kormány é s a Parlament által elfogadott álláspontot kell, hogy ké pviselje a tárgyalásokon. Amennyiben egy országban elmarad a kormányszintű inté zkedé s, az Irányelv vé grehajtása bukásra van íté lve. A legnagyobb kü lönbsé g az Unió é s az egyes tagországok szervezetei között az, hogy az EUnak, mint közvetlen dönté shozó nak, nincs szerepe az Irányelv konkré t megvaló sításában. A tagországokban viszont lé tre kell hozni azokat a felelős ható ságokat (vagy a meglé vő ható ságokhoz kell a hatáskört delegálni), akik ké pesek az Irányelvben é s a közös straté giában, illetve az útmutató kban megfogalmazottak té nyleges megvaló sításának irányítására. Kü lön említé st igé nyel a határokon átnyúló vízgyű jtőterü letek kezelé se, a feladatok koordinálásának é s elvé gzé sé nek szervezeti keretei. Ebben az esetben ké t hasonló struktúra szabályozza é s irányítja az Irányelv vé grehajtását az egyes országokban. A legfontosabb ké rdé s tehát annak eldönté se, hogy a közös vízgyű jtőterü leten felmerü lő feladatok vé grehajtására, illetve a dönté sek meghozására ki jogosult. A legegyszerű bb é s a meglé vő inté zmé nyi rendszert nem megduplázó mó dja az együ ttmű ködé snek a ké t (vagy több) ország
3
Solymos Károly: Az EK Víz Keretirányelv
Víz Igazgató i által vezetett bizottság lé trehozása. Ez a bizottság rendelkezhet a közös vízgyű jtőterü let kezelé sé nek legfontosabb elveiről, az elé rendő cé lokró l. Emellett a bizottság munkáját támogató szaké rtői csoportnak meg kell határoznia mindazokat a hatásokat, amelyek a vízgyű jtőterü let egé szé n hatnak, így közös megoldást igé nyelnek. Ezekben a ké rdé sekben a dönté st közösen kell meghozni. Ugyanakkor a lokalizálható hatások é s problé mák megoldása megmaradhat az egyes nemzeti inté zmé nyek hatásköré ben.
1.3.2. A tá rsadalom bevoná sa Mielőtt konkré t inté zkedé sek szü letnek az é rintettek bevonásáró l, meg kell határozni az é rintettek csoportjait. A következő táblázat az é rintettek egy lehetsé ges csoportosítását mutatja, illetve a gazdasági elemzé s pé ldáját követve azt, hogy mely terü leteken segíthetik az Irányelv vé grehajtását.
É rintettek csoportja Vízszolgáltató k
Milyen segítséget tudnak nyú jtani? - a szolgáltatások leírása - költsé gek é s a megté rü lé si szint meghatározása - az ágazat beruházásainak várható alakulása Miniszté riumok szaké rtői - a vízhasználat elemzé se é s gazdasági fontosságának meghatározása - a nemzeti é s regionális politikákban törté nő változások ismerteté se, a trendek vizsgálata - mó dszertan é s a kulcsváltozó k meghatározása a tagállam szintjé n Környezetvé delemmel foglalkozó NGO-k - a legfontosabb környezeti problé mák azonosítása - környezeti hatások é s költsé gek meghatározása - mó dszertan kifejleszté se a környezeti költsé gek é s hasznok becslé sé re Gazdasági szektorok (ipar, mezőgazdaság, - a szektorok változásának előrejelzé se, háztartások) trendek meghatározása - lehetsé ges inté zkedé sek, é s ezek költsé geinek meghatározása - információ nyújtása a költsé gek arányosságának meghatározásához Kutató k/szaké rtők - a trend elemzé s mó dszereinek meghatározása - az inté zkedé sek é s a szakpolitikák hatásainak meghatározása - a klímaváltozás hatásának becslé se - a vizet é rő hatások mennyiben mó dosítják a víz állapotát (modellezé ssel) - az inté zkedé sek hatásosságának becslé se - a környezeti költsé gek meghatározása Civil társadalom - a vízminősé ggel kapcsolatban megfogalmazott helyi/regionális/nemzeti elvárások meghatározása - információ nyújtása a költsé gek arányosságának meghatározásához - információ nyújtása az inté zkedé sek társadalmi hatásainak é s ezek költsé gé nek meghatározásához Az é rintettek kiválasztása felfogható egy lé pcsőzetes folyamatké nt is. Meg kell határozni az elvé gzendő feladatokat é s azokat a ké rdé seket, amelyekre az Irányelv vé grehajtása során választ akarunk kapni. Majd valamennyi ké rdé sné l meg kell vizsgálni, ki/kik azok, akik
segítsé get, információ t nyújthatnak az adott problé mával kapcsolatban. Ezt a folyamatot szemlé lteti a következő ábra.
Forrás: Economic Guidance Document (Accompanying documents) A ké rdé sfeltevé s után össze kell gyű jteni az összes szó ba jöhető é rintett csoportot. Ezek után valamennyi csoportot ré szletesen meg kell vizsgálni, fel kell mé rni, kik tudnak a leginkább segíteni a ké rdé s megválaszolásában, vagy a feladatmegoldásban. Az é rintettek nem csak aszerint csoportosítható k, hogy mely ké rdé sek megválaszolásában tudnak segíteni. Az együ ttmű ködé sü knek három szintje fordulhat elő. A legkisebb számban azok lesznek, akik aktívan ré szt vesznek a vé grehajtásban (együ ttmű ködők (1) – cooperating). Többen vannak, akiknek a tudására igé nyt tartunk, de nem kell ré szt vállalniuk a konkré t vé grehajtásban, megvaló sításban (pl. szaké rtők; együ tt gondolkodó k (2) – cothinking). Vé gü l igen szé les azoknak a köre, akik semmilyen formában nem vesznek ré szt a vé grehajtási folyamatban, de valamilyen formában é rintettjei az inté zkedé seknek (co-knowing (3)), ezé rt megfelelő információ t kell szolgáltatni számukra. Ezt a hármas felosztást is további csoportokra lehet osztani, aszerint, hogy szaké rtőkről, dönté shozó kró l, vé grehajtó kró l vagy az inté zkedé s által é rintettekről („használó kró l”) van-e szó . Ezt a felosztást szemlé lteti az alábbi ábra.
Forrás: Economic Guidance Document (Accompanying documents)
1.3.3. Szervezeti megoldá sok és a tá rsadalom bevoná sa kisvízfolyá sok esetén Az é rintettek meghatározására megfelelő mó dszer az előzőekben bemutatott folyamat. A kisvízfolyások eseté n az é rintettek köre termé szetesen sokkal szű kebb lesz a nagyobb vízgyű jtőterü lettel rendelkező folyó k é rintettjeihez ké pest. Ezen kívü l az egyes csoportok között hangsúlyeltoló dás figyelhető meg. Nagyobb terü letek, országos szintű programok eseté n a szaké rtő nem biztos, hogy szorosan kötődik az általa vizsgált terü lethez. Kisvízfolyások eseté ben olyan szaké rtők foglalkozhatnak az Irányelv megvaló sításával, akik é rzelmileg kötődnek a terü lethez (pl. ott laknak, ott szü letnek). Termé szetesen ez nem zárja ki azt, hogy a terü letet szabályozó ható ság szaké rtői ne venné nek ré szt a munkában. A „használó k”
csoportjának
é rintettsé ge
erősebbé
válik,
hiszen
való ban
közvetlen
környezetü kről van szó . Egy nagyobb vízgyű jtőterü let eseté n hozhatnak olyan inté zkedé seket, amelyek hatása a terü let határaihoz közeledve egyre kevé sbé é rezhető. (Pé ldául a Duna vízgyű jtőterü leté n több ipari lé tesítmé ny is található . Ugyanakkor csak a Duna menté n található ü zemek engedhetik be szennyvizü ket közvetlenü l a folyó ba. A folyó jó állapotának elé ré se é rdeké ben inté zkedé s szü lethet, mely előírja, milyen szű rőket kell alkalmazni a szennyvíz kibocsátásakor, illetve szabályozhatja a kibocsátott szennyező mennyisé gé t, koncentráció ját. A Dunátó l távolabb lé vő ü zemek szennyezőanyagai bejuthatnak a földbe, é s a felszín alatti vizeken keresztü l a Dunába. A meghozott inté zkedé s viszont nem vonatkozik rájuk, hiszen nem közvetlenü l szennyezik a folyó t. Így nem kell beruházásokat eszközölniü k
az előírások betartására. Termé szetesen más szabályozással ezeket az ü zemeket is ké nyszeríteni lehet (kell) a szennyezé s csökkenté sé re, vagy megszü nteté sé re.) Kisebb terü let szabályozásakor nem figyelhető meg ilyen mé rté kű elté ré s, a szabályozás is egysé gesebb lehet. A kisebb terü let az ellenőrizhetősé get is növelheti. Az é rintettsé g ezé rt valamivel erősebb a kisebb vízgyű jtőterü leteken. A szervezeti struktúra kialakítása hasonló lehet az EU-ban vagy az egyes országokban kialakult szerkezethez. Viszont a kisebb terü leten több akadályba is ü tközhet az inté zmé nyi rendszer kié píté se. Egyszerű bb esetben a teljes vízgyű jtőterü let egyetlen önkormányzat hatásköré be tartozik. Ilyenkor a dönté shozó az önkormányzat által kijelölt szemé ly, vagy inté zmé ny lesz. A dönté sek meghozatalakor nincs szü ksé g kompromisszumra más önkormányzatokkal. Ilyenkor csak a terü leten illeté kes vízü gyi é s egyé b ható ságok előírásait, illetve az országos straté giát kell figyelembe venni az Irányelv vé grehajtásánál. Ilyen helyzetben hasonló szervezeti struktúra é píthető fel, mint ami az Unió ban mű ködik: egy irányító , koordináló bizottság, melynek a feladata kiegé szü l a fölöttes ható ságokkal törté nő egyezteté ssel. A bizottság munkáját a kü lönböző ké rdé sek, feladatok köré rendeződött munkacsoportok, szaké rtői csoportok támogathatják. A társadalom bevonására pedig az országos straté gia helyi sajátosságoknak megfelelő alkalmazásával oldható meg. Gyakrabban fordul elő, hogy a vízgyű jtőterü let több önkormányzat terü leté n helyezkedik el. Ilyenkor is megtartható a fent vázolt struktúra, azzal az elté ré ssel, hogy a koordináló , irányító bizottságba valamennyi, a terü leten fellelhető önkormányzat delegálhat tagokat. Ebben az esetben a dönté sek meghozatalakor az önkormányzatoknak kompromisszumot kell kötniü k, így az Irányelv megvaló sítása már a kezdetekkor, a cé lok kijelölé sekor kudarcot vallhat, mert esetleg valamennyi önkormányzat máshogy é rtelmezi a jó állapotot, vagy más tervei voltak a terü let hasznosításával kapcsolatban (hiába környezettudatos az egyik önkormányzat, a szigorú inté zkedé sek meghozatalát meg fogja akadályozni az az önkormányzat, amely jelentős bevé telre tesz szert a vízfolyást szennyező ipari vállalatoktó l). A problé ma hátteré ben általában a finanszírozás ké rdé se rejlik. Lehet, hogy a cé lokban é s az inté zkedé sekben azé rt nem tudnak megegyezni az önkormányzatok, mert nem tudnak, vagy nem akarnak annyi pé nzt az Irányelv vé grehajtására fordítani. Ezek a problé mák egy egyszerű többsé gű dönté si mechanizmusnál kevé sbé jelentkeznek. Ha viszont vé tó joga van valamennyi önkormányzatnak, akkor a megkezdett munka a cé lmeghatározásnál, vagy a vé gső dönté s meghozatalánál elakadhat. Az pedig felté telezhető, hogy az egyes önkormányzatok csak abban az esetben hajlandó ak együ ttmű ködni más
önkormányzatokkal, ha szabadon dönthetnek az általuk nyújtott anyagi é s egyé b hozzájárulásró l. További ké rdé ské nt merü l fel kisvízfolyások eseté n a lakosság, vagy a civil szervezetek dönté sekben való
ré szvé telé nek biztosítása. Mivel a programok finanszírozása az
önkormányzatokra hárul, ezé rt való színű leg a lakosságnak é s a civil szervezeteknek csak vé lemé nyezé si jog biztosítható . Termé szetesen ez nem egyené rté kű a dönté sekbe való beleszó lással, de az önkormányzatokat befolyásolhatja a dönté s meghozatalában (ha pé ldául a teljes lakosság é s valamennyi civil szervezet ellenzi a tervezett inté zkedé st).
1.4. A Rá kos-patak Vízgyűjtő szövetség megalakulá sá nak tapasztalatai A Szövetsé g megalakításakor a fent említett problé mákkal találkoztunk. Mé gsem ez jelentette a legfőbb problé mát. A legnagyobb gond az önkormányzatok cseké ly é rdeklődé se volt. Hiába jelentek meg a megrendezett fó rumokon a civil szervezetek ké pviselői (szinté n kis számban), illetve az illeté kes vízü gyi ható ság ké pviselője, az összesen nyolc é rintett önkormányzat közü l csak egyetlen önkormányzat ké pviselői jelentek meg, é s mé g egy önkormányzat reagált írásban megkeresé sü nkre. A meghívó kkal együ tt egy alapszabály tervezet is kikü ldé sre kerü lt, hogy a dönté shozó k fel tudjanak ké szü lni az egyeztető fó rumra. Az írásbeli reakció azonban rácáfolt elké pzelé sü nkre. Abban ugyanis az állt, hogy az önkormányzat csak akkor tud állást foglalni a ké rdé sben, ha a ké sz tervezetet látja. Azaz önké nt vonta ki magát a szervezeti é s dönté si rendszer kialakításának lehetősé gé ből. Ennek ké t oka lehet: a pé nz é s az emberi erőforrás hiánya. Ameddig nem lesz lehetősé g valamennyi önkormányzat tervezé si szakaszba való bevonására, addig csak a lokális szinten jelentkező problé mákra lehet megoldást keresni, ezzel viszont meghiúsul az Irányelvben megfogalmazott követelmé ny a vízgyű jtőterü letek egysé ges kezelé sé re. A további problé mák megoldásával (mik legyenek a cé lok é s inté zkedé sek, illetve hogyan finanszírozzuk az inté zkedé seket) csak a szervezeti struktúra kialakítása után é rdemes foglalkozni.
2. Víz Keretirá nyelv, revitalizá ció és annak végrehajtá sá nak lehető ségei 2.1. Bevezetés A múltban az ember együ tt é lt a vízzel, használta é s jó l ismerte azt. Annak minden szé psé get, előnyé t, hátrányát tudta. Az egyre gyorsuló világban fokozatosan elidegenü lü nk a termé szettől, attó l, ami körbevesz minket, attó l a helytől, ahol é lü nk. Az iparosodás megjelené se é s termelő szektor egyre nagyobb mé rté kű té rnyeré se, fejlődé se, a motorizáció elterjedé se az emberi közöny, mind-mind környezetü nk leromlásához vezetett. A hosszú folyamat eredmé nye ma jó l látható sajnálatos mó don szinte bármely vízfolyás menté n: autó roncsok, kerekek, mosó gé pek, háztartási é s egyé b hulladé kok. A víz é lettani é s gazdasági jelentősé ge anyagi tulajdonságainak sajátossága, a hidroszfé ra gazdag é lővilága, elsődleges veszé lyeztetettsé ge megköveteli, hogy az egé sz társadalom kiemelten foglalkozzé k vele. "Az Országgyű lé s felismerve, hogy a termé szeti é rté kek é s termé szeti terü letek a nemzeti vagyon sajátos é s pó tolhatatlan ré szei, fenntartásuk, kezelé sü k, állapotuk javítása, a jelen é s jövő nemzedé kek számára való megőrzé se, a termé szeti erőforrásokkal törté nő takaré kos é s é sszerű gazdálkodás biztosítása, a termé szeti öröksé g é s a bioló giai sokfé lesé g oltalma, valamint
az
ember
és
termé szet
közötti
harmonikus
kapcsolat
kötelezettsé gvállalásainkkal összhangban törté nő - kialakítása,
-
nemzetközi
mint az emberisé g
fennmaradásának alapvető felté tele, a termé szet haté kony vé delmé nek lé trehozását igé nyli" (1996. é vi LIII. törvé ny). Az 1995.LIII. törvé ny a Környezet vé delmé ről, valamint a Termé szetvé delmi törvé ny is alapját ké pezi a mai aktuális feladatoknak. A Rákos-patak, a főváros leghosszabb é s legjelentősebb vízfolyása Gödöllő é s Szada telepü lé sek közötti forrásvidé ken ered, 5 telepü lé st é rint, majd a főváros terü leté n a 165+025 fm kilomé terné l, Vizafogó nál torkollik a Dunába. 44,3 km hosszú é s 185 m2 vízgyű jtő terü lettel rendelkező vízfolyás a mederrendezé si munkálatok következté ben ma a sok helyen egyenes szakaszú betonmederben halad. Vízminősé gi osztálya jelenleg II. é s III. A Rákos-patak revitalizáció ja é vekig szerepelt a Fővárosi Ö nkormányzat tervei között, s a munkálatokat már 1998-ban el akarták kezdeni. A revitalizáció s tervek meglehetősen előrehaladott stádiumba jutottak, volt már vízjogi engedé ly, környezetvé delmi engedé ly, a
kivitelezé s azonban nem kezdődhetett meg. A beruházás 2001-es számítások szerint hárommilliárd forintba kerü lt volna, s körü lbelü l nyolc-tíz é vbe telt volna a patak teljes budapesti szakaszának rendbeté tele. A tervek elké szíté sé re 60 millió forintot költöttek, s cé ltartalé kké nt majd egymilliárd forint állt rendelkezé sre. Ezt az összeget azonban egy közgyű lé si határozattal a főváros átcsoportosította, s a Rákos-patak ü gye a fontossági listán a hátsó ré gió kba csúszott. A Rákos-patak revitalizáció ját cé lzó újbó li törekvé sek cé lul tű zté k ki, hogy egysé ges, az új közös euró pai vízü gyi politikának megfelelően, -VKI hazai felté telekre adaptált, kidolgozott metodoló gusához csatlakozva, annak rendszeré t átvé ve- ké szü ljön el a vízfolyás lehető legszé lesebb, napraké sz információ kat tartalmazó , jó l kezelhető adatbázison alapuló tervezé si hátté rtára. Ennek a szándé knak egyik megmozdulása az é rdekelt felek párbeszé de, a közös gondolkodás megindulásaké nt a Rákos-patak Vízgyű jtő Szövetsé g megalakításának gondolata, annak szervezé si munkálatainak megkezdé s (2003). A jelen dolgozat egy rövid áttekinté st nyújt a Víz Keretirányelv hazai kisvízfolyásokra való alkalmazható ságáró l, helyenké nt a megtű zdelve azzal, hogy az általános metodoló gián túl ez a Rákos-patak eseté ben konkré tan mit jelent, milyen, a VKI-bó l adó dó feladat elvé gzé sé vel hol áll a rendszer, milyen adatok vannak, mik hiányoznak, stb.
2.2. Revitalizá ció (Euró pa, USA) A termé szeti folyamatokba törté nő beavatkozás az utó bbi száz – ké tszáz é vben egyre jobban fokozó dott, é s mára már igen nagymé rté kű változások tapasztalható k. A beavatkozás mé rté ke, stílusa é s jellege az egyes korszakok jellemzőit hordozza. Más volt az eszté tikus, a cé l a 20as, a 70-es é s a XX. század forduló ján. Amit szé pnek é s korszerű nek mondtak a hetvenes é vekben (ld. Rákos-patak pé ldáját), azt ma már „elavultnak” tekintik (termé szetesen csak bizonyos szempontbó l), é s annak technikai megoldására újbó li átgondolási igé ny jelentkezett. Társadalmi é s szakmapolitikai té ren egyaránt. Társadalmilag a szebb é s egé szsé gesebb lakó környezet, a kultúrált helyen törté nő aktív pihené s eltölté se jelentkezik, szakmailag pedig a humán komfort javítása ugyanúgy cé l, mint az árvízvé delemmel kapcsolatos ké rdé sek. Napjainkban egyre nagyobb jelentősé get kap a kisvízfolyások revitalizáció ja, -mely az EU országaiban már igen nagy múltra tekint vissza, nálunk pedig mé g csak gyerekcipőben jár-, mely az egyre fokozó dó környezetterhelé s már igen jó l látható é s é rzé kelhető megjelené se idé zett elő. Ezzel párhuzamosan nemcsak Euró pában, hanem világszerte is jó l tapasztalható az
a növekvő társadalmi igé ny, hogy napvilágot lásson az egyre fokozottabb emberi behatás alá kerü lő vízfolyásaink minősé gi állapota. Minden revitalizáció s folyamat előfelté tele a vízgyű jtő terü let nagyon alapos feltárása, a releváns adatok gyű jté se. Ezt követheti a cé l megfogalmazása, a megoldási alternatívák megalkotása, valamint ezek szakmai szű ré se é s optimális esetben csak ezt követné a fennmaradt/fennmaradó mó dszer egyes terü leté re eső költsé g-kalkuláció következté ben kiválasztott optimális megoldás kiviteli tervé nek elké szíté se é s megvaló sítása. A tervezé st megelőző folyamatoknak számos olyan pontja lé tezik, amely aktuális alkalmazandó metodoló giai ké rdé sekkel foglalkozik. A cé lállapot megfogalmazása az alapja, de egyben a legkritikusabb ré sze a revitalizáció s folyamatnak. Az emberi tevé kenysé g hatására megváltozott, mó dosított patakmederre é s környezeté re vonatkozó munkálatok, melyek cé lja a kisvízfolyás közel termé szetes állapotba hozása, egy zöldfolyosó kialakítása. Ennek elé ré sé re több kifejezé s használatos, a terü let állapotára é s múltjára vonatkozó an az alábbi kifejezé seket használják, é ppen ezé rt azok pontos használata kívánatos. Revitalizáció (revitalisation), renaturalizáció (renaturalisation), helyreállítás (restoration). Revitalizá ció: jelenti a vízfolyás közvetlen medré t, illetve annak környezeté nek újbó li é letre kelté sé t, a jobb ökoló giai állapotba való hozását, annak újbó li „é lettel való feltölté sé t (Vitalis=é lettel teli)”. Renaturalizá ció: szó szerint fordításban újra termé szetesíté s. Cé lja a termé szetes (vagy közel termé szetes állapot lé trehozása. A Rákos-patak eseté ben a legalkalmasabb kifejezé s, az egé sz folyamatot leginkább kifejező fogalom az angol ecological restoration (ökoló giai helyreállítása). Kifejezi azon terü letekre irányuló munkákat, amelyeken a valaha lé tezett wetlandek degradáló dtak vagy teljesen eltű ntek. A ké rdé s az, hogy a törté neti kutatások során fellelt kü lönböző stádiumok közü l melyiket vegyü k alapul, milyen ré gre menjü k vissza. A „restoration”, helyreállítás meghatározására kü lönböző megfogalmazások szü lettek. Az amerikai National Reserach Council (NRC) 1992-es jelenté sé ben, a Restoration of Aquatic Ecosystems, azt következőké p: „visszaté ré s a biotó p zavarás előtti, közel azonos állapotához” (UNEP). NRC más megfogalmazása szerint a „visszaállítás jelenti a zavarás előtti vízi ökosziszté ma é s az ezzel összefü ggő fizikai, ké miai é s bioló giai karakterek újra lé tesíté sé t, felállítását”.
2.3. Víz Keretirá nyelv magyarorszá gi bevezetése 2.3.1. Magyar vízgazdá lkodá si stratégia a VKI tekintetében Az elmúlt é vtizedben számos környezet- é s termé szetvé delmi jogszabály, é s útmutató szü letett az Euró pai Unió ban. A 2000. é vet az euró pai Vízü gyi Politika mé rföldkövé nek tartják: 2000. december 22-é n a 2000/60/EC direktíva, a „A közössé gi cselekvé s kereteinek meghatározásáró l a vízpolitika terü leté n” megjelenik az Official Journal of the European Communities-ban, é s ezzel jogerőre emelkedik a Víz Keretirányelv, mely a fő, modern vízgazdálkodási ké rdé seket tartalmazza. 3 é vvel ké sőbb a tagállamok, Norvé gia é s az Euró pa Tanács közösen kidolgozott egy egysé ges straté giát é s útmutató t a 2000/60/EC Víz Keretirányelv (ké sőbbiekben VKI) bevezeté sé re vonatkozó an. Mindezeken felü l sorra ké szü lnek olyan, euró pai vízü gyi szakemberek által ké szített, az é rtelmezé st szolgáló útmutató k, amelyek a Keretirányelv gyakorlati bevezeté sé nek megkönnyíté sé re irányulnak. A Víz Keretirányelvben (ké sőbbiekben VKI, vagy Irányelv) megfogalmazottakat a tagállamok elfogadták, -é ppúgy, mint a közeljövőben csatlakozó országok-, é s ezzel vállalták az abbó l adó dó kötelezettsé geket. A víztestek állapot-romlásának megakadályozásához szü ksé ges feladatok vé grehajtása, az összes felszíni víztest, megvé dé se, javítása é s helyreállítása a cé l a dokumentumnak megfelelően úgy, hogy azok elé rjé k a 2015-re előirányozott jó állapotot (Council of the European Communities, 2000). A Keretirányelv előírásai szerint az Euró pai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni é s felszín alatti vizet, amelyek eseté n ez egyáltalán lehetsé ges é s ezt fenntartható vá kell tenni.
2.3.2. Joganyag-á tvétel A hazai jogharmonizáció tekinteté ben 1189/2002. (XI.7.) számú Kormányhatározat szü letett a hazai vé grehajtás Magyar Straté giai Dokumentumáró l é s a kapcsoló dó inté zkedé sekről. A magyar vé grehajtási straté giának az a cé lja, hogy biztosítsa az EK Keretirányelv vé grehajtását é s így a vizek jó állapotának elé ré sé t Magyarországon. A Duna Vé delmi Nemzetközi Bizottságban (ICPDR) ré sztvevő országok mindegyike kormányzati szinten deklarálta, hogy a Keretirányelv előírásait vé gre kívánja hajtani. Magyarország sajátos helyzeté ből adó dó an
mind a ké t – é s többoldalú, mind a Duna-medence szintű együ ttmű ködé sben kezdemé nyező szerepet kell hogy vállaljon4 (Solymos, 2003).
2.3.3. Keretirá nyelvbő l adó dó feladatok, revitalizá ció s adatok A Keretirányelv rendelkezé seinek megvaló sításáé rt a tagállamok kormányai a felelősek. A feladatok megoldását a Víz Keretirányelv Straté giai Koordináció s Tárcaközi Bizottság koordinálja. A Környezetvé delmi é s Vízü gyi Miniszté rium (KvVM) felelős a Tárcaközi Bizottság ü lé seinek előké szíté sé é rt é s a Bizottság dönté sei alapján a Keretirányelv Vé grehajtásának koordinálásáé rt. A 2094/2001.(IV.30.) é s a 2329/2001(XI.21.) Kormá ny hatá rozat szü letett a VKI-vel kapcsolatban, mely egyidejű leg meg is határozta az EK Víz Keretirányelvé nek bevezeté sé vel kapcsolatos legfontosabb hazai feladatokat5 (Solymos, 2003).
2.3.3.1. Ú tmutató k A Keretirányelv vé grehajtásának előké szíté se egyré szt a Keretirányelv vé grehajtásához ké szü lő útmutató k kidolgozásában való ré szvé telt jelenti az EU szintű munkacsoportokban, másré szt az útmutató k adaptálását a hazai viszonyokra, hazai sajátosságoknak megfelelő kidolgozását. Az EU honalapján már több nyelven olvasható útmutató k csak általános jellegű dokumentumok, azok adott terü letre vonatkozó speciális ké rdé sekkel nem fogalakoznak, így azokat nemzeti szinten minden ország köteles saját maga elké szíteni. Így hazánkban is folyamatban van a ·
Interkalibráció s útmutató (Intercalibration Guidance),
·
GIS útmutató (GIS Guidance),
·
Társadalom bevonása útmutató (Public Participation Guidance),
·
Monitoring útmutató (Monitoring Guidance)6,
·
Vízgyű jtő gazdálkodás legjobb mó dszereinek útmutató ja, stb.
4 2
, Solymos Károly: Az EK Víz Keretirányelv. A Felső-Tisza Híradó 2003. márciusi számábó l, http://www.vituki.hu/publikacio/NHPOHP/20033/10.htm 6
Ré szletes információ angolul megtalálható az Euró pai Unió honlapján, a következő oldalon: http://forum.europa.eu.int/Public/irc/env/wfd/library
Hazánkban már tehát folyó munka ré szé t ké pezi a víztest jellemzé sé hez szü ksé ges, a releváns bioló giai adatok gyű jté se é s ábrázolása, vízminősé gi információ k a víztestek állapotáró l, é s az azokat é rő diffúz é s pontszerű terhelé sekről, a zavartalan állapotot tü kröző referencia terü letek meghatározása, stb. A legkisebb egysé get alkotó víztestek eseté ben tehát olyan konkré t információ kat tartalmazó , egysé ges, áttekinthető adatbázis ké szü lhet, mely nemcsak pl. a mederszerkezetről tartalmaz igen é rté kes információ t, hanem a vízfolyásokat övező wetlandekről is. A várható an 2003. é v vé gé re megszü lető eredmé ny alapját ké pezheti a Rákos-patak cé lállapot pontos paramé tereinek jövőbeli meghatározásának.
2.3.3.2. Célá llapot megá llapítá s, monitoring, referenciaterület A kisvízfolyások VKI szerinti cé lállapotának megjelölé se az Irányelv szerint attó l fü gg, hogy melyik víztest ré szé t ké pezik. Ha a víztest erősen mó dosítottké nt (HWB) vagy mestersé ges víztestké nt7 kerü lt besorolásra (Council of the European Communities, 2000), akkor annak elé rendő cé lállapota a jó ökoló giai potenciál (GEP) é s a jó ké miai állapot. Amennyiben ez termé szetes víztest ré sze, ott már magasabb a követelmé ny: jó ökoló giai é s jó ké miai állapot. (Ennek ré szletes paramé terei az Irányelv V. mellé kleté ben olvasható ak). Mindezekből tehát az következik, hogy akármilyen kategó riába kerü l a vízfolyás, az elé rendő revitalizáció s cé l a minimum jó állapot elé ré se.
7
„A tagállamok egy felszíni víztestet mestersé gessé vagy jelentősen mó dosítottá nyilváníthatnak, ha a víztestek hidroló giai é s hidromorfoló giai jellemzőinek a jó ökoló giai állapot é rdeké ben szü ksé ges megváltoztatása jelentős mé rté kben káros hatással lehet: a tágabb környezetre, a hajó zásra, ide é rtve a kikötői lé tesítmé nyeket, vagy a szabadidő eltölté sé t, az olyan tevé kenysé gekre, melyek a víz tározását igé nylik, mint pé ldául az ivó vízellátás, az energiatermelé s vagy az öntözé s; a folyó szabályozásra, az árvízvé delemre, a terü leti vízrendezé sre, vagy más, egyené rté kű en fontos, fenntartható fejleszté si tevé kenysé gekre; illetve a víztest mestersé ges vagy megváltoztatott jellemzői által szolgált, hasznos cé lkitű zé sek a mű szaki megvaló sítható ság vagy az aránytalan költsé gek miatt nem é rhetők el olyan más é sszerű mó don, amely környezeti szempontbó l jelentős mé rté kben jobb megoldás lenne. (A víztestek mestersé gessé vagy jelentősen mó dosítottá nyilvánítását é s annak okait kü lön ismertetik a 13. cikkben előírt é s haté vente felü lvizsgálandó vízgyű jtő gazdálkodási tervben.)” Ví z Keretirá nyelv, 4.cikk
2.1. táblázat: Ö koló giai állapotjellemzők
Elem
Kivá ló á llapot
Jó á llapot
Mérsékelt á llapot
Á ltalában
Nincs vagy csak igen kevé s az antropogé n eredetű eltéré s a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai é s hidroló giai-morfoló giai minősé gi elemeinek értékében azokhoz ké pest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik.
A felszíni víztest bioló giai minősé gé nek elemeire vonatkozó érté kek emberi tevé kenysé gből származó kismé rté kű torzulást mutatnak, de csak kevé ssé térnek el azoktó l, amelyek ezt a típust zavartalan körü lmé nyek között általában jellemzik.
A felszíni víztest bioló giai minősé gé nek elemeire vonatkozó é rté kek csak mé rsékelten térnek el azoktó l, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az érté kek az emberi tevékenysé gből származó torzulás mé rsékelt jeleit mutatják é s jelentősen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között.
A víztest bioló giai minősé gi elemeinek értékei megfelelnek azoknak az érté keknek, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között, é s semmilyen vagy csak igen kevés torzulást mutatnak. Ezek a típusra jellemző viszonyok é s közössé gek.
Forrás: 2000/60/EC EU Direktíva A 2.2. táblázat az ökoló giai állapot jellemzé sé re vonatkozó paramé tereket tartalmazzák ugyan, de a Keretirányelv logikáját követve a revitalizáció eredmé nyeké nt a minimum jó állapotot kell elé rni -úgy, hogy az alábbi leírásnak az állapot majd megfeleljen-. A következő táblázatokban nem jelenik meg a mé rsé kelt állapot, mert ezen kategó ria már nem kívánatos 2015-re, helyesebben elé rendő feladat: minimum jó , de leginkább kiváló állapotba hozni a felszíni vizeket!
2.2. táblázat: Az ökoló giai állapot meghatározása a bioló giai minősé gi elemek alapján
Elem Fitoplankton
Kivá ló á llapot A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak A fitoplankton átlagos egyedsű rű sé ge teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, é s nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszó sági viszonyokat.
Makrofiton é s perifiton (élőbevonat)
A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal é s intenzitással fordul elő. A faji összeté tel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton- é s perifiton egyedsű rű sé gben nincsenek érzé kelhető változások.
Fené k-lakó gerinctelen fauna
Halfauna
A faji összeté tel é s az egyedsű rű sé g teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak.
Jó á llapot Enyhe változások vannak a plankton állományában é s egyedsű rű sé gé ben a típusra jellemző közössé gekhez ké pest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz é s az ü ledék minősé gé nek nemkívánatos megzavarását eredmé nyezné. Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának é s intenzitásának enyhe megnövekedé se. Enyhe változások vannak a makrofiton é s a perifiton állomány összetételében é s egyedsű rű sé gé ben a típusra jellemző közössé geké hez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabbrendű növé nyi é let felgyorsuló fejlődésé t, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, vagy a víz, illetve az ü ledék minősé gének nemkívánatos megzavarását eredményezné . A fitobentikus közössé g nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó bakté rium telepekkel é s bevonatokkal. Enyhe elváltozások vannak a gerinctelen állományok összetételében é s egyedsű rű sé gé ben a típusra jellemző szintekhez ké pest.
A zavartságra érzé keny é s nem érzé keny állományok aránya nem mutatja az elváltozás jeleit a zavartalan állapothoz képest.
A zavartságra érzé keny é s nem érzé keny állományok aránya kisebb elváltozást mutat a típusra jellemző állapothoz képest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mé rté ke nem mutatja az elváltozás jeleit a zavartalan állapothoz ké pest.
A gerinctelen állományok diverzitásának mé rté ke az elváltozás enyhe jeleit mutatja a típusra jellemző állapothoz képest.
A fajok összeté tele é s egyedsű rű sé ge Kisebb elté ré sek vannak a fajok típusra teljesen vagy közel teljesen megfelel a jellemző összetételétől é s egyedsű rű sé gé től, zavartalan viszonyoknak. amelyek a fizikai-ké miai é s hidroló giaimorfoló giai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható k.
A típusra jellemző összes zavartságra é rzékeny faj jelen van. A halközössé gek korszerkezete az antropogén zavartság kevé s jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésé ben nem mutatható k ki változások.
A halközössé gek korszerkezete a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikai-ké miai é s hidroló giai-morfoló giai minőségi elemekre gyakorolt antropogé n hatásoknak tulajdonítható , és né hány esetben jelzé sértékű bizonyos fajok reprodukció jának és fejlődésé nek hiányosságaira né zve, egé szen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is.
Forrás: 2000/60/EC EU Direktíva 2.3. táblázat: Az ökoló giai állapot meghatározása a hidro-morfoló giai minősé gi elemek alapján
Elem Hidroló giai rezsim
A folyó folytonossága
Morfoló giai viszonyok
Kivá ló á llapot Az áramlás mé rtéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tü krözi. A folyó folytonosságát nem zavarják meg antropogé n tevé kenységek, és a vízi szervezetek zavartalan vándorlását é s a zavartalan hordalékszállítást a folyó folytonossága lehetővé teszi.
Jó á llapot A bioló giai minősé gi elemeknek az előbbiekben meghatározott érté keivel megegyező viszonyok.
A meder vonalazása, a mé lysé g é s a szé lessé g változékonysága, az áramlási sebessé gek, a mederanyag viszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak.
A bioló giai minősé gi elemeknek az előbbiekben meghatározott érté keivel megegyező viszonyok.
A bioló giai minősé gi elemeknek az előbbiekben meghatározott érté keivel megegyező viszonyok.
Forrás: 2000/60/EC EU Direktíva A Direktíva V. mellé kleté ben feltáró , operatív é s vizsgálati monitoringró l beszé l. Mindegyik fajtának a cé lja, hogy „koherens é s átfogó ké pet adjon az ökoló giai é s ké miai állapotró l”. VKI szerint a „monitoring programok a tervek szerint legké sőbb 2006-ra mű ködőké pesek lesznek. Ezekben azokat a paramé tereket figyelik meg, amelyek indikatívak minden egyes minősé gi elem állapotára né zve. Taxonó mai szintet minden esetben az ország saját maga határozza meg. Felszíni vizek eseté ben a monitoring programok kiterjednek: a vízté rfogatra é s a vízszintre vagy a vízhozamra olyan mé rté kben, amennyire azt az ökoló giai é s a ké miai állapot, valamint az ökoló giai potenciál megköveteli, valamint az ökoló giai é s a ké miai állapotra, é s az ökoló giai potenciálra (ld. 2.4. táblázat).
A Rákos-patak eseté ben (mint pozitív kivé tel a kisvízfolyások közü l) a vízgyű jtő-té rké pezé s, adatállomány felvé tel é s – feldolgozás hosszú ideje nemcsak az állami szervek, hanem NGO-k munkája során is zajlik, így jelentős adatokat tartalmazó té rinformatikai adatbázis (vízminősé g, fló ra, fauna, hulladé k-lerakó helyek, egyedi tájé rté kek, stb.) kié píté se kezdődhetett meg. A Víz Keretirányelv ajánlásait (2.1. táblázat) figyelembe vevő vízfolyásté rké pezé s kereté ben kü lönös hangsúlyt helyeznek a gerinctelen mikrofauna vizsgálat alapján ké szített folyamatos vízminősíté sre. Az eddig elké szü lt munkák összefoglaló ja megtalálható az EMLA Környezeti Management é s Jog Egyesü let irodájában (1076, Budapest, Garay u.2931.), valamint a következő honlapon: www.rakospatak.emla.hu . 2.4. táblázat: Vízminősé gi elemek az ökoló giai állapot osztályozásához (egyszerű sített, összesített lista)
Bioló giai elemek
A vízi fló ra összeté tele é s sokasága A
fené klakó
gerinctelen
fauna
összeté tele
egyedsű rű sé ge A halfauna összeté tele é s egyedsű rű sé ge Hidro-morfoló giai minő ségi elemek
A hidroló giai rezsim: -az áramlás mé rté ke é s dinamikája -kapcsolat a felszín alatti víztesttel A folyó folytonossága Morfoló giai viszonyok -a folyó mé lysé gé nek é s szé lessé gé nek változé konysága -a mederágy szerkezete é s anyaga -a parti sáv szerkezete
A bioló giai elemekre hatá ssal levő kémiai és fizikai-kémiai elemek
hőmé rsé kleti viszonyok oxigé n ellátottsági viszonyok só tartalom savasodási állapot tápanyag viszonyok kü lönleges szennyezőanyagok
Forrás: 2000/60/EC EU Direktíva
és
Ahogy a fenti táblázat is jó l mutatja, a Keretirányelv az állapotjellemzé shez igen szé les, é s komplex megközelíté sű vizsgálati é s é rté kelé si mó dszer használ, melynek adaptáció ja a hazai patakok felté rké pezé sné l is ajánlatos. A VKI a megfigyelé si pontoknál csak a 2500km2-né l nagyobb vízgyű jtő-terü letű vízgyű jtőkerü letet említi. Mindebből termé szetesen nem az következik, hogy a kisebb vízgyű jtőjű terü letek figyelemmel kísé ré se nem fontos! Hangsúlyozandó , hogy ahogy a neve is sugallja: Keretirányelv. Másfelől megközelítve jelenti egyben azt is, nagybó l a kicsi felé haladó logikát követve, a folyó kra ké szü lt alkalmazandó struktúrát é rdemes lesz átdolgozni a kisvízfolyásokra úgy, hogy az azokbó l ké sőbb kiragadott pé ldák, té rké pré szletek összehasonlítható ak legyenek más vizes terü letekkel! Itt lesz nagy szerepe az egysé ges színkó d-rendszernek! „ A monitoring rendszerek ö sszehasonlí thatósá ga érdekében a tagá llamok á ltal mű kö dtetett rendszerek eredményeit ö kológiai minő ségi ará ny formá já ban fejezik ki az ö kológiai á llapot osztá lyozá sá hoz. Ezek az ará nyok a biológiai paramétereknek az adott felszí ni ví ztestben megfigyelt és a ví ztestre a referencia feltételek fenná llá sa esetén alkalmazható értékei kö zö tti viszonyt jelení tik meg. Az ará nyt nulla és egy kö zö tti szá mértékkel fejezik ki ú gy, hogy a kivá ló ö kológiai á llapotot az egyhez kö zeli, a rossz ö kológiai á llapotot a nullá hoz kö zeli értékek jelentsék.”
A tagállamok az ökoló giai minősé gi arány skáláját a felszíni vizek mindegyik kategó riájában öt osztályra bontják a monitoring rendszerü kben, a kiváló tó l a rossz ökoló giai állapotig terjedően, ahogyan azt az 1.2. szakasz meghatározza, egy-egy számé rté ket adva az osztályok közötti minden egyes határé rté knek. A kiváló é s a jó állapot osztályai közötti határé rté ket, továbbá a jó é s a mé rsé kelt állapot osztályai közötti határé rté ket az alábbi pontok szerinti interkalibráció s eljárással állapítják meg.” (Forrás: VKI, V.mellé klet) A Rákos-patak eseté ben az alapadatok mé g hiányosak, a VKI fontos elemé nek tartott monitoringpontok é s – rendszer kidolgozása mé g nem törté nt meg é ppen úgy, mint a referenciaterü let kijelölé se sem. Mindezek hiányában a cé lállapot megfogalmazása az egyes szakaszokra vonatkozó an felelőssé gteljes kijelenté ssel sem kezdődhetett mé g el, mert első lé pé ské nt a vízfolyás teljes hosszára vonatkozó elké pzelé sek tisztázására van szü ksé g. (Nagy, 2003.) A rendszerszemlé letű vízrendezé s, valamint a Víz Keretirányelv a lehetősé gek tárháza: a ké sőbbiekben olyan tervezé s való sulhat meg, mely a rendelkezé sre álló adatbázis alapján messzemenőleg figyelembe veszi a jelenlegi é s a potenciális táji é s ökoló giai adottságokat, igé nyeket.
2.5. táblázat: Színkó d az ökoló giai állapot jellemzé sé hez Az ökoló giai állapot osztálya
Színkó d
Kiváló
Ké k
Jó
Zöld
Mé rsé kelt
Sárga
Gyenge
Narancs
Rossz
Vörös
Színkó d Az ökoló giai potenciá l osztá lya Jó é s a fölött Mérsé kelt Gyenge Rossz
Mesterséges víztestek
Erő sen mó dosított víztestek
Egyforma zöld é s világosszü rke sávok
Egyforma zöld és sávok Egyforma sárga é s világosszü rke sávok Egyforma sárga és sávok Egyforma narancs é s világosszü rke Egyforma narancs é s sávok sávok Egyenlő vörös é s világosszü rke sávok Egyenlő vörös és sávok
sötétszü rke sötétszü rke sötétszü rke sötétszü rke
Forrás: 2000/60/EC EU Direktíva A patakot é rintő szennyezőforrások tekinteté ben azokra vonatkozó cé l a terhelé s teljes megszü nteté se
(csatornázás,
illegális
hulladé k-lerakó helyek
felszámolása,
stb.).
A
vízgyű jtőterü let ilyen irányú kataszterezé se megtörté nt (EMLA Alapítvány), azonban ezen ismereté ben kijelenthető, hogy ezek felszámolása é s az eddig jelentkezett káros hatás teljes felszámolása8 nem illeszthető a rövidtávú (4-5 é v) programok közé . Referencia-terület(ek) kijelölése. A VKI hazai bevezeté sé ből következő egyik feladat a „szárazföldi felszíni vizek referencia felté telei ké zikönyv hazai változatának elké szíté se”9. A jelen állapot szerint ez a dokumentum mé g nem ké szü lt el, így a Rákos-patak eseté ben sem törté nhetett meg a referencia-terü let(ek) kijelölé se.
8
Pl. Talajállapot visszaállítása az elhordott, önké nyesen elhelyezett lakossági hulladé k elhordása után, szennyvízkezelé s megoldása, gyomfajok visszaszorítása. 9 Á ltalános útmutató a VKI II. mellé kleté ben olvasható
2.3.3.3. Nyilvá ntartá s
2.3.3.3.1. Igazgatá s A Direktíva az Euró pai Unió eddigi gyakorlati vízgazdálkodás terü leté n merőben új elemeket, é s új megközelíté st is tartalmaz. Ami a VKI-nek való megfelelé s é rdeké ben a tagállamok számára lé nyegé ben teljesen új igazgatási átállást jelent, a ré gi rendszer feladását, új szervezé si é s monitoring rendszer kidolgozását; addig ez hazánkban a szerencsé re hosszú időre visszanyúló té rsé gi vízgyű jtő elvű vízgazdálkodás miatt nem jelent kü lönösebb problé mát, alaposabb átszervezé st.
2.3.3.3.2. Vé dett terü letek nyilvá ntartá sa „A vé dett terü letek nyilvántartását vagy nyilvántartásait minden vízgyű jtő kerü let eseté ben folyamatosan felü lvizsgálják, é s napraké sz állapotban tartják.”-olvasható a Keretirányelv 6. cikkelyé ben. Mindezt vízgyű jtő kerü letenké nt olyan nyilvántartásba kell venni, amely tartalmaz minden olyan terü letet, amelyet a közössé gi jogszabályok szerint kü lönleges vé delmet igé nylő terü letké nt jelöltek ki a felszíni é s felszín alatti vizek é rdeké ben vagy közvetlenü l a víztől fü ggő é lőhelyek é s fajok megőrzé se cé ljábó l. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvántartás ennek az irányelvnek a hatályba lé pé sé t követően legké sőbb né gy é ven belü l elké szü ljön.10
2.3.3.3.3. Monitoring-adatok nyilvá ntartá sa A VKI szerint megkövetelt mó dú adatnyilvántartás Magyarországon jelenleg mé g nem áll teljes feldolgozottságban, de az újabb é s újabb kutatások hozzák a legfrissebb állapotjelenté seket, é s ezzel párhuzamosan ké szü l a napraké sz információ kat tartalmazó , távé rzé kelé si é s más té rinformatikai adatokat felhasználó integrált adatbázis.
10
Víz Keretirányelv közössé gi é rvé nybe kerü lé sé nek ideje: 2000. december
2.3.3.4. Adatok 2.3.3.4.1. EU adatbá zis, hozzá fé rhetősé g A magyar szaké rtők köré ben beindították az EU CIRCA nevű é s a Duna Vé delmi Nemzetközi Bizottság Danubius nevű információ s rendszeré re é pü lő CIRCA-INFO szolgáltatást. A társadalmi szintű tájé koztató program előké szíté se é s vé grehajtása szinté n megkezdődött11 (Solymos, 2003). Az EU WFD CIRCA rendszere a Víz Keretirányelv Közös Vé grehajtási Straté giájával kapcsolatos információ csere eszköze. Ezt a szerepé t többek között azzal tölti be, hogy tartalmazza mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a Víz Keretirányelv Közös Vé grehajtási Straté giája alapján az EU szinten lé trehozott kü lönböző szervezeti egysé gek (munkacsoportok, fó rumok stb.) kidolgoznak. A http://forum.europa.eu.int/Public/irc/env/wfd/library a Water Framework Directive könyvtárában a nagyközönsé g számára is található k információ k az unió jelenleg hivatalos nyelvein.
2.3.3.4.2. Magyar adatbá zis, hozzá fé rhetősé g Nemcsak Euró pában, hanem világszerte is egyre növekvő igé ny, hogy napvilágot lásson az egyre fokozottabb emberi behatás alá kerü lő vízfolyásaink minősé gi állapota (Boon and Howell, 1997). Minden revitalizáció s folyamat előfelté tele a vízgyű jtő terü let nagyon alapos feltárása, a releváns adatok gyű jté se. Az adatok felkutatása igen körü lmé nyes a patakok tekinteté ben, ha azokon nincs első vagy másodrendű (vízü gyi) mé ré si pont. Kisvízfolyások tekinteté ben sajnos elmondható , hogy hasznos, jelenlegi állapotot hű en tartalmazó összesített adatbázis mé g nem lé tezik. A fellelhető információ k nagyon sok helyen tároló dnak: iskolákban, ható ságoknál, NGO-knál, magánszemé lyekné l. Adatok tehát vannak, de legtöbb esetben nem egysé ges felvé telezé si rendszerben ké szü ltek, é ppen ezé rt nem összehasonlítható ak. De adatok, é ppen ezé rt minden forrás felkutatatása fontos! A Rákos-patak revitalizáció ját cé lzó újbó li törekvé sek cé lul tű zté k ki, hogy egysé ges, az új közös euró pai vízü gyi politikának megfelelően, -VKI hazai feltételekre adaptá lt, kidolgozott 11 Solymos Károly:AZ EK Víz Keretirányelv, A Felső-Tisza Híradó 2003. márciusi számábó l, http://www.vituki.hu/publikacio/NHPOHP/20033/10.htm
metodoló gusához csatlakozva, annak rendszeré t átvé ve- ké szü ljön el a vízfolyás lehető legszé lesebb, naprakész informá ciókat tartalmazó, jó l kezelhető adatbá zison alapuló tervezési há ttértá ra.
2.3.4. Vízgyűjtő gazdá lkodá si tervek és a nyilvá nossá g A Víz Keretirányelv bevezeté se megkívánja minden tagállamtó l a vízgyű jtő gazdálkodási terv elké szíté sé t, mely mind ké miai, mind bioló giai elemeket kell, hogy tartalmazzon. Az ebben előíráské nt szereplő környezeti cé lkitű zé s, valamint az ezt szolgáló inté zkedé si program megtervezé se során a társadalom vizekkel kapcsolatos igé nyé t figyelembe kell venni. A VKI kimondja, hogy „az Irányelv vé grehajtásának sikeressé ge a … helyi szinten folyó szoros együ ttmű ködé sen
é s összehangolt
tevé kenysé geken,
továbbá az
információ kon,
a
konzultáció kon é s a társadalom bevonásán múlik… . A tervek elké szíté sé ben é s korszerű síté sé ben, megfelelő információ t kell biztosítani a tervezett inté zkedé sekről, é s tájé koztatást kell adni azok teljesíté sé nek előrehaladásró l, hogy a társadalom…
a vé gső
inté zkedé sek meghozatala előtt bevonható legyen a dönté si folyamatba.” Az Unió WFD könyvtárában fellehető „Guidance of public participating” alapján a következő ré szvevőket tartja é rdemesnek tájé kozatni: -szakmai kör: köz-é s magán szektor szervezetei, szakmai önké ntes szervezetek, szakmai NGO-k (szociális, gazdasági é s környezet ill. termé szetvé delemmel foglalkozó k) -ké pviselők, ható ságok: kormányszervezetek, környezeti ü gynöksé gek, helyi é s ré gió s önkormányzatok -helyi csoportok: nem szakmai szervezetek, csoportos é s egyé ni é rdekké pviseletek. A revitalizáció s programok során szé les társadalmi tájé koztatás, a szakmai é s társadalmi együ ttmű ködé s szoros felté tele a sikeres munkának, ezé rt is tartható pé ldaé rté kű nek a főváros legjelentősebb patakján törté nő összefogás: 2003 őszé n tartja megalakuló gyű lé sé t a Rá kospatak Ví zgyű jtő Szö vetség. Tagjai az illeté kes önkormányzatok é s ható ságok ké pviselőiből, civil szakmai szervezetekből é s oktatási szervezetekből áll majd főké nt, de taggá válhat bárki, aki é rdeklődik, vagy elkötelezett a főváros legjelentősebb kisvízfolyása sorsa iránt. Az EMLA Alapítvány, mint a Szövetsé g leendő koordinátorának törekvé se, hogy a RVSz kereté n belü l mó d nyíljon a patak vízgyű jtőjé re fellehető információ k (Nemzeti Park Igazgató ságtó l, Vízü gyi Igazgató ságtó l, civil szervezetektől, iskoláktó l, magánszemé lyektől, illeté kes önkormányzatoktó l) összegyű jté sé re, -abbó l a cé lbó l, hogy azokat egysé ges rendszerbe
foglalja, é s napraké sz adatbázist hozzon lé tre-, é s megindítsa a revitalizáció s kommunikáció t, valamint interaktív é s mű ködő kommunikáció t hozzon lé tre az é rdekelt felek között. A fenn felsorolt ré sztvevők bevonása é s aktivitása igen fontos té nyezője az elké pzelé sek vé gigvitelé ben.
2.4. Tá rsadalmi elvá rá sok-vízkészletgazdá lkodá s, revitalizá ció A víz körforgásába való beavatkozás, a ké szletek megváltozása mind nagyté rsé gi, mind kisté rsé gi szinten hatással jelentkezik. Ebből következően fontos é s kiemelendő, hogy azok az é rintettek, akik a vízké szletre hatással vannak, tudatában legyenek vízháztartás– szabályzó szerepü kkel. A revitalizáció s tervezé si é s kivitelezé si munkaré szekben kü lönböző vízigé nyekre megfogalmazó dó követelé sek, illetve elvárások jelentkeznek. Kisvízfolyások tekinteté ben öntözé sre vonatkozó kereslet a talajvízből törté nő öntözé shez ké pest kevesebb, ezé rt ezen körökben az elsősorban mű velt terü letek lehető legnagyobb mé rté kű megtartására a kooperáció s egyezkedé s fő tárgya. Azonban termé szetvé delem szempontjábó l kiemelkedő fontosságú terü letek a vízfolyás é s -menti terü letek, olyan biotó pok, melyek rendkívü li gazdagsággal bírnak, azonban fokozottan sé rü lé kenyek. Épen ezek megőrzé se, illetve terü leti növelé se a kiemelt termé szetvé delmi cé lok között szerepel hazánkban is.
2.5. Egyéb felmerülő problémá k Minden tervezé si é s kivitelezé si folyamat szerves ré szé t ké pezi, így jelen esetben is szó ba kerü l a költsé g-haté konyság ké rdé se. Azokat a terü leteken cé l a „jó állapot „megvaló sítása 2015-ig, ahol annak kivitelezé se é szszerű financiális korlátokon belü l megoldható . Érdemes azon elgondolkozni, hogy mennyit é r az emberi egé szsé ges környezet, mennyire é ri meg, mik azok az é sszerű pé nzü gyi határok; hogyan té rü l mindez meg. Megé ri-e befektetni most több száz millió t egy kisebb patak revitalizáció jába az előre pontosan nem prognosztizálható pozitív (vagy estleges negatív) termé szeti vagy/é s emberi kockázatok talaján? Kinek é rheti meg? Ki állja a költsé geket? Kin tapasztalható a legnagyobb változást projekt vé grehajtása után? Az államnak? Megé ri-e befektetnie most, hogyha a lakosság egé szsé gü gyi állapotában kimutatható an csak é vtizedek múltán tapasztalható majd talán javulás? Befektetni, hogy az
é letszínvonala, é letminősé ge nőjön? Pé nzt áldozni rá, hogy a vonzáskörzetben é lők é letkedve (mint fontos mentális higié niai té nyező!) a termé szet „használata” következté ben fokozó djon? Mindezen felvetett ké rdé sek kü lön környezetgazdasági tanulmány ré szé t ké pezhetné k. Vagy mindezt fizesse meg az, aki ott lakik vagy oda szándé kozik költözni? Legyen nem állami, hanem magánberuházás? A kivitelezé s egyik sarkalatos ké rdé se lesz a birtoktestek tulajdonjogi tisztázása is. (A Jelenlegi, hiányos információ k szerint is az egyes, a vízfolyás menté n a kivitelezé si munkálatokban mindenké ppen é rintett földterü letek tulajdonosainak száma igen nagy, é s sok esetben tisztázatlan.)
2.6. Ö sszegzés A Direktívát áttanulmányozva elmondható , hogy a Víz Keretirányelv „nagysága” abban rejlik, hogy minden eddiginé l komplexebben kezeli a vízgyű jtő terü leté t; alapvetően ökoló giai szemlé letű ,
-ami
az
euró pai
gondolkodás újirányú
változását mutatja-,
valamint
előmozdíthatja, illetve tovább mé lyítheti a párbeszé det a mé rnökök é s az ún. „termé szetvé dők” között. A VKI-nek köszönhetően olyan, egé sz Euró pára kiterjedő munka kezdődött, melynek eredmé nye minden egyes vízgyű jtő terü letre é s víztestre vonatkozó adattár is lesz pl. vízgyű jtő kezelé si terveken kívü l. A legkisebb VKI-egysé get alkotó víztestek eseté ben tehát konkré t információ kat tartalmazó , egysé ges, áttekinthető adatbázis ké szü l, amelynek kisvízfolyás-vízgyű jtőre
törté nő
továbbvitele
az
ajánlott
adatfelvé teli
eljárással
nagymé rté kben hozzájárulhat a magyarországi vizek teljes felté rké pezé sé hez. Az egy vízgyű jtőre vonatkozó nagy adatbázis kezelé sé re (a már meglé vő adatok összesíté sé re, adatbázisba rendezé sé re) é s napra ké szen való tartására, a folyó kutatások terü leti é s lebonyolító „szervé nek” nyilvántartására é gető szü ksé g van é ppúgy, mint a társadalom, civil é s ható sági szervek közötti párbeszé d lebonyolítására. A kormányzati szervektől fü ggetlen, é rté kes szakmai háté rrel rendelkező kiemelten közhasznú, kiemelten közhasznú szervezet lenne vé lemé nyem szerint a legalkalmasabb a koordinálási munkálatok elvé gzé sé re é s a metaadatbázis kezelé sé re. 2003 őszé n az összes, a Direktíva ajánlásait figyelembe vé ve é s hazai előírásokat figyelembe vé ve a Rákos-patak revitalizáció s lehetősé geit vizsgálva elmondható , hogy a szakmai é s társadalmi együ ttmű ködé st igé nylő komplex munka alapjai csíráiban már megvannak,
azonban, hogy a vízfolyás teljes egé szé re vonatkozó an hosszú távú, é s mind mű szakilag, mind ökoló giailag jó l megalapozott eredmé ny szü lethessé k, mely a társadalmi é s szakmai megelé gedettsé get vált ki, mé g várni kell.
3. A Rá kos-patak bioló giai vízminő sítése
3.1. Célkitűzések A Rákos-patakon, sok vizsgálatot vé geztek már (alga, botanika) de ilyen átfogó , makrogerincteleneket é rintő felmé ré s mé g nem szü letett. Ebben a dolgozatban, a patakban é lő makrogerinctelen fauna ökoló giai viszonyainak feltárása é s a víz minősíté se a cé l. Az Euró pai Unió ban é s már Magyarországon is é rvé nyben lé vő Víz Keretirányelv előírja a vízfolyások „jó ” ökoló giai állapotát. Ez a „jó ” ökoló giai állapot nincs konkré tan meghatározva, csak bizonyos irányelvek szerepelnek benne. Ezt az állapotot minden ország saját maga határozza meg. Ahhoz, hogy ez megtörté nhessen rengeteg adatra van szü ksé g a kü lönböző vízfolyásokró l. Ennek egyik fontos összetevője a vízben található makrogerinctelen fauna. Ezé rt cé loztuk meg azt, hogy erről az állatközössé gről miné l többet megtudjunk é s miné l több adatot szerezzü nk. Érdekel a fauna változása időben é s té rben A másik csapásvonal a víz minősé gé nek vizsgálata é s nyomon követé se. Ez egyré szt a hagyományos fizikai é s ké miai paramé tereket jelenti, másré szt a makrogerinctelen fauna alapján törté nő vízminősíté st. A hagyományos bioló giai vízminősíté si metodika mellett egyé b vízminősíté si eljárás kidolgozása, é s az így kapott eredmé nyek összehasonlítására is ki szeretné nk té rni a dolgozatban. A kutatás során fontos törekvé s, hogy miné l több adatot gyű jtsü nk a patakró l. (Medermorfoló giai, ké miai, fizikai adatokat.) Ezek szü ksé gesek a már meglé vő Rákos-patak adatbázis bővíté sé hez. Hosszú távú cé lunk, a patak egé sz vízgyű jtőjé t é rintő rekultiváció s terv megvaló sítása, egy monitoring háló zat kié píté se, amelynek ré szé t ké pezik a fő folyáson már meglé vő mé rőpontok. Így nyomon tudnánk követni a patak vízminősé gé nek, ökoló giai viszonyainak a változását. Azé rt is nagyon fontosak ezek az adatok, mert ezek egy kezdeti állapotot mutathatnak, amelyektől nyomon tudjuk követni a patak állapotának remé lhető javulását, ha a rekultiváció s tervek megvaló sulnak.
A gyű jtött állatokat alkoholban tartó sítottuk, amely lehetővé teszi a ké sőbbi pontosabb határozást é s egy ré szletes fajlista összeállítását. A meglé vő adatok mé g számos feldolgozási lehetősé get hordoznak (pl. optimalizáció s modellezé s), amelyeket ké sőbbi időpontokban szándé kozunk megvaló sítani.
3.2. Mó dszertani bevezetés A bioindikáció a környezet minősé gé nek (állapotváltozásának) bioló giai meghatározását jelenti. Ezé rt először is tisztázni kell, mit is jelent a víz minősé ge. Ezt a fogalmat 1971-ben Hynes bizonyos bioló giai jellemzők alapján már bevezette, Magyarországon Felföldy a hetvenes é vek közepé n fejlesztette, illetve bővítette a fogalmat. Ő né gy fő tulajdonságot-csoportot határozott meg (halobitás, trofitás, szaprobitás, toxicitás) amelyek a vizet jellemezhetik. A ké rdé ssel sokat foglalkozott Juhász-Nagy é s Dé vai főleg az elmé leti megalapozással. Ennek ellené re nálunk mé g a legutó bbi időkig is csak a ké miai vízminősíté s volt napirenden. A vízminősé ggel kapcsolatos meghatározások ké t csoportba sorolható k. 1. „A víz minősé ge olyan osztályozás alapján állapítható meg, amelyben az egyes osztályokba való tartozást a kiválasztott mutató k adott é rté ktartományai szabják meg. Az é rté ktartományok az elté rő vízhasználatok (ivó -, ipari-, öntöző, é s szennyvizek stb.) szerint kü lönböznek.”12 2. A vízminősé g a víz tulajdonságainak összessé ge, amely összessé g azonban nem definiálható egyé rtelmű en. Az első definíció hibája, hogy a minősé get összemossa a jó ság fogalmával, é s leszű kíté st jelent. A második viszont é ppen a túlzott általánosításával okoz problé mát (JUHÁ SZ-NAGY P. 1986). A víz minősíté sé hez sok té nyezőt figyelembe kell venni, így a fizikai ké miai mellett a bioló giai változó kat is. A legcé lszerű bb a vízminősé get állapotké nt é rtelmezni. Ez az un. állapotteres megkü lönbözteté s. Az állapotot a víz tulajdonságainak csoportjai reprezentálják, mint vektorok, é s ezek az egyes nyomon követett változó knak felelnek meg. Így a vízminősé get 12
Csányi Bé la: Mó dszertani ké zikönyv a Vízi Makroszkó pikus Gerinctelen (Makrozoobenton) Élőlé nyegyü ttessel vé gzett Bioló giai Vízminősíté s Cé ljára (1997)
tetszé s szerinti számú tulajdonságvektor segítsé gé vel lehet leírni. Az állapot é s a tulajdonság a víz statikus jellemzői. Az objektum állapotában bekövetkező változás iránya é s mé rté ke (vektorelmozdulás) egyaránt folyamat é s a ké pessé g által meghatározottak. A vízterek állapotának változása a viselkedé s. (DÉVAI GY. é s mts.i 1992) A bioló giai vízminősíté s alapobjektuma nem a vízté r, hanem a benne é lő é lőlé nyegyü ttes, annak populáció i, amelyek té rbeli é s időbeli reprezentáltság, mennyisé gi é s minősé gi viszonyai mind a vízté r bioló giai állapotát jelentik. Ebből következik, hogy a vízi é lőlé nyegyü ttes, mint referenciális változó csoport követendő nyomon. Ennek alapján JuhászNagy Pál ké tfé le alapvető szü nbioló giai ké rdé st tesz fel. 1. Milyen é lőlé nyek, é s milyen tömegessé gi viszonyban fordulnak elő a ké rdé ses helyen? Erre a ké rdé sre adandó válasz cé lja a vízi társulások koegzisztenciális mintázatának kvalitatív vagy kvantitatív eszközökkel törté nő leírására, vagyis a vízté r referenciális, fenetikai jellemzőinek meghatározása.
2. Melyek azok a környezeti té nyezők, amelyek az adott mintázatot kialakítják? Ezek lehetnek fizikai, ké miai é s bioló giai változó k, ezek közü l bármelyiket nyomon követhetjü k. Ez a ké rdé s a vízté r kauzális ökoló giai jellemzőire vonatkozik. Ezek után lássuk mit is takar a bioindikáció . A mó dszer azon alapul, hogy az é lőlé nyeknek más-más a toleranciája a környezet változásával szemben. A kü lső környezet hat az é lőlé nyek toleranciaspektrumára. Nemcsak azok az é lőlé nyek tekinthetők alkalmas jelző-szervezetnek, amelyek nagy é rzé kenysé gü k miatt a környezeti változó knak csupán szű k tartományában é letké pesek, vagyis é rzé kenyek a szennyeződé sekre, hanem bármelyikü k, bármilyen szé les tolerancia spektrummal is rendelkezzé k. Gyakorlatban viszont a jó l jelző é lőlé ny-csoportokat lehet megfelelően használni. ( CSÁ NYI, 1997) A Rákos-patakon kovaalgák segítsé gé vel vé geztek már vízminősíté st Ké tszer törté nt mintavé tel a patak teljes hosszán 7, illetve 8 mé rőpontró l, a második alkalommal a betonmederről é s a vízinövé nyekről is. A kovaalga közössé g segítsé gé vel törté nt a patak vízminősíté se. A vízminősítő kovaalgaindexek alapján szé pen látszik, hogy a víz minősé ge egyé rtelmű en a forrásnál a legkedvezőbb. Bár itt a víz nitrit- é s nitráttartalma elé ggé magas, a víz minősé ge mé gis lehet kedvező, mivel a foszfát tartalom alacsony. A magas N tartalom
való színű leg a környé ken folyó mezőgazdasági tevé kenysé ggel hozható összefü ggé sbe. A vízminősé g a patak közé pső szakaszán, Gödöllő határátó l Budapest határáig a legrosszabb. Ezen a szakaszon számos helyről é ri terhelé s a patakot. Ezek közü l a legdurvább az isaszegi szennyvízbefolyó , de a Pé cel é s Gödöllő közötti szakaszon jó né hány halastó is elhelyezkedik, amelyek vize ré szben összekötteté sben áll a Rákos-patakkal, s ez szinté n szennyezőforrásokat jelent. A Budapest határánál található tejfeldolgozó ü zem szennyvize is belekerü l a patakba. Mindezek tehát magyarázzák e szakasz erősen leromlott vízminősé gé t. A víz minősé ge a torkolatnál é s Gödöllőné l elfogadható . Ennek oka ré szben abban kereshető, hogy a főváros terü leté n a patak közelé ben elhelyezkedő ipari lé tesítmé nyek zöme ma már nem ü zemel, é s itt teljesnek mondható a szennyvízelvezeté s is, így szennyvizé t sem öntheti a patakba. Ú jabb terhelé s itt tehát már nemigen é ri a patakot, a felsőbb ré szeken kapott szennyvíztől pedig termé szetes tisztulása ré vé n bizonyos mé rté kig megszabadul. (SZABÓ, 2001). Az
általunk
használt
vízminősé gi
mó dszer
a
makrogerincteleneken
alapul.
A
makrogerinctelenek olyan hosszabb é letciklusú gerinctelen állatok együ ttese, amelyek helyváltoztató ké pessé ge korlátozott. Ezek alkalmasak a folyó vizek minősé gé nek hosszabb időintervallumra vetített jellemzé sé re. Aktív helyváltoztatásra ké pesek, de a környezet károsodását helyváltoztatás ré vé n nem ké pesek elkerü lni, így az kihatással lesz rájuk.(CSÁ NYI, 1997) Ennek a mó dszernek egyik irányzata a biotikus index mó dszer. Ezt az eljárást Angliában dolgozták ki, ennek legkiforrottabb változata a River InVertebrata Predication and Classification System (RIVPACS) rendkívü l szé les adatbázison nyugszik. Angliában rengeteg kü lönböző mé retű vízfolyáson vé geztek adatgyű jté st környezeti é s ökoló giai-faunisztikai- mutató kra koncentrálva. Ennek köszönhetően jött lé tre egy hatalmas adatbázis, amely tartalmazza a mintavé teli hely fizikai-ké miai tulajdonságait é s az ott talált makrogerinctelen fauna tagjait. Ezen az adatbázison nyugszik a (RIVPACS) Az eljárás fő lé pé sei, egy új mintavé teli hely jellemzé sé né l: ·
mintavé teli hely geomorfoló giai elemzé se, fizikai é s ké miai változó k alapján (alzat minősé ge, víz sodrása, hőmé rsé klet stb.)
·
Az előforduló makrozoobenton együ ttes család szinten törté nő előrejelzé se a mé rőpontra az előző pontban leírtak alapján (számító gé pes mó dszerekkel)
·
a mintavé tel é s a taxonok azonosítása
·
a degradáltság fokának megállapítása a minta té nyleges taxonjainak é s a prediktív mó don jelzett taxonoknak összehasonlításával, tehát a becsü lttől való elté ré s megállapításával
A pontszámot egy lista alapján tudjuk kikeresni. Minden családhoz hozzátartozik egy pontszám, amit az állat toleranciája alapján döntöttek el. Így azok a családok kapnak magas pontszámot, amelyek csak tiszta, termé szetes vizekben fordulnak elő, é s azok alacsonyabbat, amelyek szennyezettebb, degradáltabb folyó kban is megtalálható k. Ilyen pontrendszer pé ldául az angol BMWP. Ennek a lé nyeg, hogy a megtalált családokat pontozzuk a toleranciájuk alapján, majd a megtalált állatok pontszámát összeadjuk. A más mó dszerekkel való összehasonlítható ság miatt el kell osztani az összpontszámot a talált taxonok számával (ASPT= egy taxonra jutó pontszám), így már sokkal magasabb a korreláltsági együ ttható így összehasonlítható vá válnak a kü lönböző mó dszerek.(WRIGHT, ARMITAGE, FURSE, 1989)
3.3. Anyag és mó dszer 3.3.1. A Rá kos-patak földrajzi helyzete Vizsgálatom tárgyát a Rákos-patak ké pezte. A Rákos-patak Budapest é szaki terü leté n, a Duna baloldali mellé kvízfolyásaké nt az 1652+025-ös folyam km. szelvé nyné l ömlik a Dunába. A mintegy 185 km2 vízgyű jtő-terü letű vízfolyás teljes hossza kb. 44 km. a Rákos-patak Gödöllő é s Szada közötti té rsé gé ben ered. Dé li irányban keresztü lfolyik Gödöllő városon, majd Isaszeg belterü leté n. Isaszeg után, kettős kanyarulatot ír le é s halad tovább, szinté n Dé li irányban. Pé cel kü lterü leté n a patak 90°-os fordulattal nyugat felé folyik tovább, majd Budapest belterü leté re é rve K-Ny-i irányban keresztezi a pesti városré szt, annak ÉK-i ré szé n. A Rákos-patak több kü lönböző ágbó l fakad, a 345 m magas Margita-hegy lábánál. Ezen ágak egyiké nek sincs olyan nagy vízhozamú forrása, amely az eredettől biztosítaná az é lő-patak jelleget. A főágnak tekinthető K-i ág Gödöllő é s Szada közigazgatási határán diffúz mederforráské nt lé pett felszínre, amit ké sőbb fü rdőmedencé be foglaltak (Blaha Lujza fü rdő Gödöllőn), ennek a medencé nek a túlfolyása volt a Rákos-patak. A közé pső ág az M3 é s a Gödöllő Vác utak kereszteződé sé né l ered. A Ny-i ág (Kis-Rákos-patak) Gödöllő Erzsé bet-parknál lé p felszínre. Gödöllő é s Isaszeg között 12 darab tó tanúskodik az egykori tőzegbányászatró l. A patak né hány tavon átfolyik, de né hányat elkerü l (Fió k-Rákos-patak). A patak ezután a termé szetes geoló giai folyamatok során lé trejött meder-nyomvonalat követ, kettős É-D-ről K-Ny-ira váltó kanyarulattal.
Pé celtől a budapesti Keresztúri útig Ny-i irányban folyik, miközben Budapest határán belé p a kibetonozott mederbe. A Kerepesi úttó l a torkolatig közel DK-ÉNy-i irányt követ, vé gig betonnal burkolt, szabályozott mederben. A forrástó l Budapest határáig a Rákos-patak szinte mindvé gig burkolatlan mederben folyik, kivé telt ez aló l csak Gödöllő belterü leté nek egyes ré szei é s né hány vasúti é s közúti híd. A gödöllői szakasznak állapotára jellemző, hogy nyáron sok helyen mé g megközelíteni sem lehet a medret az ott található növé nyzet miatt. A kü lterü leteken rendszeresen kaszálják a patak medré nek környezeté t. Sokszor ki is kotorják egyes ré szeit pl. Isaszegi szennyvíztisztító befolyásának környé ké n. Budapest terü leté re lé pve azonban teljesen megváltozik a patak ké pe. Napjainkban a Rákospatak Budapest belterü leté n szabályos vonalú, burkolt vízfolyás, az alsó szakaszon jelentősen beé pítettek a meder környé ké t. A Kerepesi út é s a torkolat közötti szakasz nagyré szt egyenes vonalú, de a betonburkolat sok helyen rossz állapotú, összetöredezett. A patak egyes ré szeken (pl. Rákosrendezői Pályaudvar alatt) zárt csatornában folyik. A betonozott mederszakasz folyamatosan tart a város közigazgatási határátó l a torkolatig. A burkolat jellege: illesztett betonlemezek. Burkolt meder van mé g Gödöllő belterü leté n, amely betonhabarcsba rakott termé skő. A burkolat cé lja az árvízi eró zió megakadályozása. Ö koló giailag rendkívü l kedvezőtlen ez az alzat, ugyanis túl egysíkú, homogé n é lőhelyet ké pez, ahol sokkal kevesebb állat találja meg az é letfelté teleit, mint egy termé szetes heterogé n é letté rben. Ehhez a homogenitáshoz az is hozzájárul, hogy a patak közvetlen közelé ben nagyon kevé s fa található így a termé szetes árnyé koló hatás nem jelentkezik. A betonburkolat miatt a talajvíz é s a felszíni víz kapcsolata gyakorlatilag megszű nt, ez utó bbi az iparosítás, az urbanizáció , valamint a szennyvíztisztítás nem megfelelő volta miatt erősen szennyezett. A vízgyű jtőterü let domborzata alföldi é s síkvidé ki. Á tlagos magassága 100 é s 300 m közé esik. A patak tehát vé gig síkvidé ki é s dombvidé ki folyás jellegű , ennek megfelelően a víz esé se kb. 4,5m/km. A Rákos-patak mindenhol mestersé ges mederben folyik, a kanyarulatok nagyré szé t, levágták a szabályozás során.
3.3.2. Á ltalá nos éghajlati jellemzés A Rákos-patak a Gödöllői-dombság terü leté n ered é s a Pesti hordalé kkúp-síkság terü leté n ömlik a Dunába.
A Gödöllő i-dombsá g az Észak-Magyarországi-közé phegysé g nagytájhoz, a Cserhátvidé k közé ptájhoz, é s ezen belü l a Gödöllő-Monori-dombság kistájcsoporthoz tartozik. A kistáj Pest megye terü leté n helyezkedik el, terü lete 550 km2. Éghajlata kedvez a mé rsé kelten melegigé nyes kultúráknak é s a zöldsé gtermeszté snek, a magasabb helyek erdőgazdálkodásra hasznosítható k. A 200 m-né l magasabban fekvő terü letek é s az É-i ré sz mé rsé kelten hű vös – mé rsé kelten száraz, a többi terü let mé rsé kelten meleg – mé rsé kelten száraz (szubkontinentális). Az évi napfénytartam 1950 ó ra körü l van. A nyári negyedé v napsü té ses ó ráinak száma 780, a té li negyedé 180 ó ra. Az évi kö zéphő mérséklet 9,5-10,0 oC. A vegetáció s időszakban 16,3-16,7 oC az átlaghőmé rsé klet. Mintegy 188 napon keresztü l várható k 10 oC fölötti közé phőmé rsé kletek. A fagymentes időszak é szakon 185 nap, D-en 185-190 nap, a tavaszi é s őszi határnapok április 15., ill. októ ber 20. A nyári legmelegebb maximumok é s a té li leghidegebb minimumok soké vi átlaga 33,0-34,0 é s – 16,0 oC. Az évi csapadékmennyiség 600 mm körü l van, a vegetáció s időszak összege 340 mm. A hótakarós napok á tlagos szá ma 36-40, az átlagos maximális hó vastagság kb. 22 cm. A terü let ariditá si indexe 1,17-1,20. Az uralkodó, egyben legerő sebb szélirá ny az ÉNy-i. az átlagos szé lsebessé g 3 m/s körü l van, a kiemelkedő pontokon 3,5 m/s körü li. A Pesti hordalékkú p-síksá g az Alföld nagytájhoz, a Dunamenti-síkság közé ptájhoz, é s ezen belü l a Pesti-síkság kistájcsoporthoz tartozik. A kistáj Pest megye terü leté n helyezkedik el, terü lete 850 km2. Éghajlata kedvez a nem túl hőigé nyes é s szárazságtű rő mezőgazdasági kultúráknak. Mé rsé kelten meleg, száraz, mé rsé kelten vízhiányos terü let. Egé sz é vben kevé ssel 2000 ó ra alatti napfénytartam a való színű . Nyáron 800 ó rán át, té len mintegy 180 ó rán át sü t a nap. Az évi kö zéphő mérséklet 10,0– 10,2 oC, de Ny-on a város közelsé ge miatt 10,5– 11,0 oC. A fagymentes időszak hossza 188 é s 198 nap közötti, azonban Ny-on, ÉNy-on ez az é rté k a városi hatás miatt akár 219 nap is lehet. Az é vi legmagasabb hőmé rsé kletek soké vi átlaga 34,0-34,2 oC, a legalacsonyabb hőmé rsé kleteké – 14,5— 16,5 oC között változik. A napi közé phőmé rsé klet várható an április 10. é s októ ber 19. között meghaladja a 10 oC-ot, ez é vente 190-192 napot jelent. Az évi csapadékö sszeg 550-600 mm között alakul, a tenyé szidőszakban 310-340 mm közötti. Évi 30-33 hótakarós nap a való színű , az átlagos maximális hó vastagság 20 cm körü li. Az ariditá si index 1,17 é s 1,28 közötti. Leggyakoribb szélirá ny az ÉNy-i, az átlagos szé lsebessé g 2,5-3 m/s közötti (Marosi, Somogyi 1990). A ké t kistáj é ghajlatának jellemzé se után, amely magába foglalja a vizsgált terü letet, a Rákospatak vízgyű jtőjé nek é ghajlati adottságait összefoglaló an így jellemezhetjü k.
Terü letü nk a kontinentális klímájú Nagyalföld peremé n fekszik, így jellemző rá a derü lt napok nagy száma, a magas ó raösszegű napfé nytartam, a nagy hőingadozás, a gyakori korai é s ké sei fagyok, a szű kös csapadé kellátás, az aszályra való hajlam é s a kevé s hó . A napsü té ses ó rák é vi összege 2000-2050 ó ra. A globálsugárzás é vi összege 4350-4400 MJ/m2. Az é vi közé phőmé rsé klet 10-11 oC. A havi közé phőmé rsé kletek közepes é vi ingása 22-23 oC. A csapadé k é vi összege 550-600 mm. A júliusi 14 ó rai lé gnedvessé g átlagosan 44-46 %, így a vidé k erdőmű velé si szempontbó l az erdős sztyepp övbe tartozik. Az é vi felhőzet 55-60 %.
3.3.3. A monitoring há ló zat A patakon 15 mé rőpontot vettü nk fel, amely az alábbi té rké pen látható . (3.1. ábra)
3.1. ábra Az 1. mé rőpont a torkolatnál van a 15. a forrásnál. A mé rőpontok kijelölé sé né l fontos szempontok: valamilyen potenciális szennyezőforrás alatt helyezkedjenek el (hiszen egyik cé lunk a vízben é lő állatokra kimutatni a szennyezé s hatását), jó l é s gyorsan meg lehessen
közelíteni, mert egy nap alatt kellett vé gigjárni a teljes vízfolyást. Mindig igyekeztü nk azonos időközönké nt terepre menni. Sajnos ké t hó napban, január é s május, nem sikerü lt kijutni a patakhoz.
3.3.4. A mintavételek menete Decembertől augusztusig terjedő időszakban 7 alkalommal voltunk kint mind a 15 mé rőponton. Ké miai: A mintavé telt mindig a vízmintával kezdtü k, mert nem akartuk hogy a felkeveredő iszapbó l az esetlegesen ott akkumuláló dott anyagok meghamísítsák a mé ré st. A vízmintákat fé l literes pillepalackba tettü k é s ebben szállítottuk el. A mintákat nem tartó sítottuk, mert pár ó ra után már elvé geztü k az analízist. A vizsgálatokat terepi gyorstesztekkel é s elektró dás mű szerekkel vé geztü k. Mé ré sre kerü ltek a következő komponensek: nitrit, nitrát, ammonium, foszfát, pH, vezetőké pessé g, összkemé nysé g. Ezekkel a gyorstesztekkel nem lehet pontos mé ré seket vé gezni, de számunkra nem is ez a fontos, inkább csak összehasonlítani lehet az egyes helyeket é s tendenciákat lehet követni. A mé rt komponeneseknek fontos bioló giai hatásai vannak. Nagyon veszé lyes a nitrit, mert vörösvé rsejtekhez kötődve gátolja az oxigé n felvé telé t. A vízben gyakran nitrá ttá redukáló dik, de ez a nitrát a bé lcsatornába jutva visszaoxidáló dik nitritté , ezé rt veszé lyes a magas nitrát koncentráció az ivó vízben. Ez a szennyeződé s a nagyfokú mű trágyázás, é s a kommunális szennyvizek vízbe jutása miatt alakul ki. Az ammónia is átalakul nitráttá a nitrifikáló bakté riumok hatására a talajban. Ammó nia szerves vegyü letek bomlása során, illetve erős mű trágyázás során kerü lhet a talajba, majd onnan a vízbe. Az ammó nia a vízben ammónium ion, vagy molekuláris ammó nia formájában lehet jelen. Ezt a víz pH-ja határozza meg. Alacsony pH-nál ez az arány eltoló dik az ion felé , ami mé rgező. A pH-nak a nehé zfé mek oldható komplexben tartásában is nagy szerepe van. Savas ké mhatásnál több oldható komplex van jelen, ami károsítja az é lőlé nyeket. A foszfá t nem mé rgező vegyü let, de az eutrofizáció ban nagy szerepe van a nitráttal együ tt, így nagyon fontos a mé ré se. A nyári magas hőmé rsé klet, é s magas foszfát koncentráció nagy algaprodukció t eredmé nyezhet, amelyek lé gzé sü kkel, é s elpusztulásuk é s bomlásuk által a víz oldott oxigé ntartalmát csökkentik, így sok vízi állat elpusztulhat ennek következté ben. Ez törté nt pár é ve a Balatonon. Ez tehát elsősorban az álló vizeket veszé lyezteti. A vízbe emberi tevé kenysé g- kommunális szennyvíz, mű trágyázás- során kerü lhet.
Bioló giai: A mintavé tel a kisvízfolyások eseté ben az egyelőháló val törté nő gyű jté s mó dszeré vel törté nik. Az egyelőháló egy speciálisan erre a cé lra ké szü lt háló . Én egy körü lbelü l 0,2-0,3 mm lyukátmé rőjű
háló t használtam. Az állatokat az erőteljesen
megbolygatott alzatró l, az ü ledé kből, a növé nyzet illetve a kövek közü l keverő-háló zó mozdulatokkal (kick & sweep mó dszer) gyű jtjü k össze. A mozdulatok alatt a gyű jtő szemé ly a folyás irányában áll, a háló száját a sodrás felé tartja, így a felkavart alzat ré szecské it a benne lé vő állatokkal együ tt a háló ba sodorja a víz. A háló ba kerü lt ü ledé k egy ré szé t mé g a helyszínen megpró báljuk eltávolítani, a maradé k közü l a laborban vesszü k ki az állatokat. A mintát 70-90%-os alkoholban tartó sítjuk. A kiválogatott állatokat tároló ü vegbe helyezzü k é s pontosan leírjuk honnan, mikor gyű jtöttü k. A mintában talált állatokat taxonó mia csoportok szerint szé tválogattuk kis ü vegcsövekbe, de úgy hogy a hasonló mé rettartományba tartozó azonos taxonó miai besorolású állatok kerü ljenek egy ü vegcsőbe. Ez a ké sőbbi faji szintű határozás miatt is szü ksé ges. mé rettartomány: 1mm alatti mé rettartomány: 1mm-1cm mé rettartomány: 1-2,5 cm mé rettartomány: 2,5 cm feletti
A mintavé telek során törekedni kell arra, hogy ugyanakkora terü letről vagy ugyanannyi ideig gyű jtsü k az állatokat, mert így a kvalitatív adatokat szemikvantitatív mó don is tudjuk é rté kelni. Én mindig azonos nagyságú terü letről gyű jtöttem össze a lehető legtöbb állatot. Az ökoló gia viszonyok vizsgálata mellett fontos a bioló giai vízminősíté s is. Sok előnye van a hagyományos fiziko-ké miai minősíté shez ké pest. Ré gebben a fizikai é s ké miai komponensek mé ré se dominált a víz minősíté sé ben több okbó l is: ·
Könnyen kivitelezhető, szabványosított, é vtizedek ó ta jó l bevált
·
A vízminősé gvé delmi cé lok é s a minősé gi standard é rté kek mint határé rté kek
definiálható k ·
Ezzel a mó dszerrel a közvetlen vízhasználati károk ké zzelfogható bban kimutatható ak
A bioló giai minősíté snek azonban számos előnye van, ezé rt lé tjogosultságát senki nem vonhatja ké tsé gbe.
·
A makrozoobenton közössé g a környezetü ket é rt hatásokra szé les skálán reagál.
Pé ldául a ké miai analízis során max. 50-60 komponensre tudunk kité rni, ugyanakkor az ember kb. 100 ezer fé le vegyü letet állít elő, amelyek bármelyike nagy koncentráció ban nyomot hagynak az é lővilágban. A ké miai mintavé telek általában egy meghatározott időpontban törté nnek, a ké t mintavé teli időpont közötti szennyezé sről semmit nem mondanak, de a makrozoobenton egy ilyen hatást is jelezni tud. ·
Az é lőlé nyek ké pesek a hatások té rbeli összegzé sé re, mivel jelzik a felvízi
szennyezé seket, ezé rt monitorozásuk során a vízgyű jtőt é rő bármilyen hatás kimutatható . ·
Előfordul, hogy a bioló giai válaszok jó val é rzé kenyebbek a bioakkumláció miatt, mint
a hagyományos ké miai vízanalízis. ·
Az egyszerű bb mó dszerekkel törté nő vízminősíté st civil szervezetek, gyerek is meg
tudják csinálni, ami fontos lehet a környezet é s termé szetvé delmi nevelé sben, valamint a patakok é lővilágának megismeré sé ben. Az anyagigé nye is cseké lyebb a ké miai analízisé né l.
A mó dszer hátrányairó l is kell né hány szó t szó lni. ·
Nehé zen szabványosítható é s nem könnyű az elé rendő cé lokat meghatározni,
nincsenek olyan jó l definiált határé rté kei mint, a ké miai mutató knak. ·
A termé szetes referenciák hiánya sokfé le víztípusnál. (síkvidé ki kis vízfolyások,
folyó k mind antropogé n befolyás alatt állnak. Hidromorfoló giai paramé terek: A mé rőpontró l kitöltöttü nk egy é lőhelyadatlapot, amin a környezet legfontosabb paramé tereit tü ntettü k fel (víz, levegő hőmé rsé klete, alzat anyaga, a patakmeder borítottsága, a sodrás sebessé ge, az átvizsgált víz felü lete topográfiai viszonyai). Ezek az adatok nagyon fontosak vízfolyások, illetve patakszakaszok tipizálásánál, csoportosításánál.
3.3.5. Minta feldolgozá sa Kémia minta feldolgozá sa: A vízminta feldolgozása né hány ó rával a mintavé tel után törté nt. A nitrit, nitrát, ammó nia foszfát, összkemé nysé g mé ré se kolorimetriás gyorsteszttel törté nt, a pH-át é s a vezetőké pessé get elektró dás mű szerekkel mé rtü k.
Bioló giai minta feldolgozá sa: A gyű jtőedé nybe helyezett é s alkohollal tartó sított minta közü l ki kellett válogatni az állatokat. Ehhez 2,5-5X-ös nagyítású nagyító t használtunk. Ha nagyon sok é s finom szemcsé jű volt az ü ledé k, akkor tömé ny só oldat segítsé gé vel kisó ztuk az ü ledé kből az állatokat.(A tömé ny só oldat sű rű sé ge nagyobb, mint a szerves anyagoké , de kisebb, mint az ü ledé ké , így az oldat tetejé re feljönnek az állatok.) A határozáshoz az Á llathatározó t (MOCZÁ R,1969), A Guide to the Study of Freshwather Biology (P. NEEDHAM, 1962; G. NEEDHAM, 1938) A Háló zat az é lővizeké rt Ú tmutató ja – 3. Vízi makrogerinctelen állatok (DÉRI,1995) című könyveket é s egy 20X-os nagyítású terepi mikroszkó pot használtunk. A kiválogatott állatokat taxonok é s mé ret tartományok szerint kü lön ü vegfiolába helyeztü k é s felcímké ztü k az ü vegcsé ket. Dokumentáltuk a gyű jté s helyé t, időpontját é s hogy milyen taxonú az állat. Ez a ké sőbbi pontos határozáshoz elengedhetetlen.
3.3.6. Mérő pontok I. Mé rőpont: Ez a torkolat előtt van körü lbelü l. 20 mé terrel. A meder teljesen ki van betonozva (beton habarcsban kő) növé nyzet nem található a partján távolabb né hány nyárfa van. A víz sodrása erős, mert a meder jelentősen össze van szű kítve. A víz mé lysé ge 50-80 cm a vízállástó l fü ggően, de előfordul, hogy a Duna visszaduzzasztja, ilyenkor nem lehet megközelíteni a mé rőpontot. Nyári időszakban sok zöldmoszat található a vízben. A part fa borítottsága 0%.
II. Mé rőpont: Ez a mintavevő hely a XIV. Kerü letben a Telepesi út é s a Rákospatak utca kereszteződé sé né l van, tipikus városi patakré szlet betonozott mederrel. A betonozott fené kre jelentős mennyisé gű finom agyagü ledé k rakodott. A patak lelassul é s kiszé lesedik az előző mé rőponthoz ké pest, ennek megfelelően a folyás sebessé ge is kisebb lesz. Víz mé lysé ge 6090 cm. Vegetáció s időszakban jelentős moszatvegetáció található a mederben. A part fa borítottsága 0%.
III. Mé rőpont: Ez a pont a Fogarasi út é s Rákospatak utca kereszteződé sé né l található a XIV kerü letben. A patak medre itt is ki van betonozva, de a betontömbök összetöredezé se miatt az alzat változatos. Az áramlási sebessé g jó val nagyobb-ü ledé k kisebb mennyisé gben van az alzaton, mint az előző pontnál- a meder töredezettsé ge miatt a víz kisebb zúgó kat is alkot, így való színű , hogy az oxigé n telítettsé g jó , amit az is alátámaszt, hogy a talált árvaszúnyog lárvák nem piros színű ek, ilyenkor ugyanis kevesebb hemoglobin van a vé rnyirokban oldva. A víz 50-60 cm mé lysé gű általában. Moszat kisebb mennyisé gben fordul elő a mederben, mint az előző mé rőpontokon. A meder borítottsága 0%. A parton a víz közelé ben fák nincsenek.
IV. Mé rőpont: Ez a mé rőpont a Keresztúri útró l nyíló kis mellé kutca vé gé n találhat a X. kerü letben. Itt a patak környezete nincs beé pítve, de a meder itt is betonozott. A környé ken főleg ré gi elhagyott gyártelepek é s kis mű helyek vannak. A híd aló l kifolyva a víz kiszé lesedik, kimé lyü l, lelassul. Az alzaton sok hordalé k van. A víz mé lysé ge 50-90 cm. A mederben a vegetáció s időszakban hínár növé nyzet található . A meder borítottsága így kb. 2530%. A parton fák nincsenek, így a part borítottsága 0%.
V. Mé rőpont: A Túzok utca vé gé n van a X. kerü letben. Ez a pont nagyon hasonló az előzőhöz, de kevé ssé szé lesedik ki a meder, é s lassul le a víz. Itt a pataktó l kb. 8-10 mé terre telepített nemesnyáras található , amelynek azonban nincs jelentős árnyé koló hatása a patakra. Távolabb szántó földek é s kiskertek vannak. A mederben található hínár, a borítottság 15% körü l van. A távolabbi fák árnyé koló hatása nyáron a ké ső dé lutáni ó rákban van.
VI. Mé rőpont: A mé rőpont a Battonya utcánál található a XVII. Kerü letben. Ez Rákoscsaba kertvárosi ré sze közel a város határához. A meder itt leginkább az első mé rőponthoz hasonlít. Itt sincs hordalé k a meder alján, mert a víz nagy energiával áramlik tovább, ezé rt nem rak le itt iszapot. A medertől 20-30 mé terre itt is telepített nemesnyáras található . A vízben előfordul moszat, amely azonban nem borítja be teljesen az alzatot.
VII. Mé rőpont: Ez a mé rőpont már Pé celné l van egy közúti híd előtt. A meder itt már nincs kibetonozva. (Pest határátó l a torkolatig kibetonozott csatornába fut.) A kiszé lesedő ré sz után a híd alatt zúgó s ré sz van. Sok szemé t é s hordalé k van a mederben. A hordalé k kisebb gátat ké pez a mederben. A parton né hány kisebb nádas é s kis számú sás található . A víz 20-30 cm mé ly.
VIII. Mé rőpont: Ez a pont egy vasúti híd közelé ben található . Itt a meder 15-20 mé ter hosszan ki van betonozva, illetve kövezve, de betont teljesen beborítja a 20-30cm vastagságú iszap. A víz kb. 20-30 cm mé ly. Kevé s növé nyzet található csak a mederben, így a borítottság minimális. A parton távolabb 10-15 mé terre fák vannak. Nyáron a mé rőpontot a parton lé vő növé nyzettől megközelíteni nagyon nehé z.
IX. Mé rőpont: Á llattartó telep mellett van, a patak partján nitrofil gyomnövé nyzet található , ami a talaj magas nitrogé ntartalmára utal, ezt való színű leg az állattartás, legelteté s okozza. A meder nincs kibetonozva, sok szemé t van benne. A medret viszonylag frissen kotorták a júniusi mé ré snap előtt. A mederben jelentős növé nyzet nincs é s a parton sincsenek fák. A víz 40-60 cm mé ly.
X. Mé rőpont: Ez a pont az Isaszegi szennyvíztisztító befolyása után van. Itt a patak medre egyenes gyakran kaszálják a partját. Viszonylag gyors folyású ré sz. Az utolsó mé ré s előtt kitisztították a medret. A pont után é s a környé ké n termé szetközeli árté ri erdőfoltok, é s mocsárré tek található ak. Közvetlen a parton viszont fák nincsenek. A mederben növé nyzet nem található , így a borítottság minimális. A víz mé lysé ge 30-60 cm.
XI. Mé rőpont: Isaszeg mellett van ez a mé rőpont. A meder nem betonozott, de apró kavicsok alkotják az alzatot. Viszonylag szé les a meder é s az áramlás sebessé ge is lassú. Ezen a ré szen van egy kanyarulat é s 50-60 mé terrel feljebb van egy termé szetközeli árté ri erdőfolt. A meder szé lé n jelentős növé nyzet, gyé ké ny é s nád, a víz közelé ben fák nincsenek, így a part borítottsága cseké ly.
XII. Mé rőpont: E pontnak a közelé ben több halastavat is duzzasztottak a patak vízé n, é s e fölött van a gödöllői szennyvíztisztító befolyó ja. Itt a nem betonozott a mederben kevé s növé nyzet található . Az alzat köves, a víz mindig bü dös. Érdekes, hogy itt a víz többször melegebb volt, mint a többi mé rőponton. A patakon 10 mé terrel feljebb hab szokott összegyű lni a víz tetejé n. Jelentős az árnyé kolás ugyanis a meder mellett akác é s zöldjuhar fák található ak. Víz mé lysé ge 20-25 cm.
XIII. Mé rőpont: Ez a pont már Gödöllő belterü leté n van. Itt betonozott a meder. A patak mellett fák vannak, elsősorban akác, é s zöldjuhar. Ennek köszönhetően az árnyé koltság 6070% a vegetáció s időszakban. A patak itt már nagyon keskeny é s seké ly a mé lysé ge kb.10-15 cm. A vízben itt is gyakran volt valamilyen rothadó szerves anyag (toll).
XIV. Mé rőpont: Ez is a város belterü leté n van, ennek megfelelően a meder betonozott, de a hordalé k teljesen befedi. A mé rőpont közelé ben van ké t nagy fű zfa, ami 40-50%-ban beárnyé kolja a patakot. Vegetáció s időszakban hínár é s né hány bé kalencse van a vízben. A mederben sok a szemé t a víz nagyon lassan folyik. A mé lysé ge 5-15cm.
XV. Mé rőpont: Ez a pont a forrásnál van. Az alzat iszapos. A patak több ágbó l folyik össze, több diffúz forrásbó l. Nincs kié pítve a környé k, a borítottsága jelentős. A növé nyzet termé szetközeli fű z-nyár árté ri jellegű erdő, távolabb a forrástó l akácos. A forrástó l 20-25 mé terre intenzív szántó földes földmű velé s zajlik, való színű leg jelentős mű trágyázással, ami a forrás nitrát é s nitrittartalmát növeli.
3.4. Bioindiká ció és kémiai eredmények A bioindikáció t a BMWP pontrendszer magyar adaptáció ja (CSÁ NY, 1997) segítsé gé vel vé geztü k el. Ez a leginkább szabványosított a legtöbb országban elfogadott számítási eljárás. A mó dszer lé pé sei a következők: a mintában előforduló taxonok alapján kiszámítható az adott minta összpontszáma, valamint az egy taxonra jutó átlagpontszámot. Az átlagpontszám é s az összpontszám alapján meg kell határozni a minősé gi indexet úgy, hogy 3.1. táblázat alapján az illető é rté keknek megfelelő tartományokhoz tartozó minősé gi indexet leolvassuk.
Ö sszpontszá m
Taxononkénti á tlagpontszá m
Vízminő ségi index
>120
>5,0
7
101-120
4,5-5,0
6
81-100
4,1-4,4
5
51-80
3,6-4,0
4
25-50
3,1-3,5
3
10-24
2,1-3,0
2
0-9
0,0-2,0
1
3.1. táblázat
A ké t index átlagábó l kapott é rté k alapján a 3.2. táblázatbó l né zzü k ki a helyszínhez tartozó bioló giai vízminősé gi osztályt.
Vízminő ségi index á tlagértéke
Minő sítés
Vízminő ségi osztá ly
>6
Kiváló minősé gű
I.A
5,5
Kiváló minősé gű
I.B
5,0
Kiváló minősé gű
I.C
4,5
Jó minősé gű
II.A
4,0
Jó minősé gű
II.B
3,5
Kevé sbé szennyezett
III.A
3,0
Kevé sbé szennyezett
III.B
2,5
Közepesen szennyezett
IV.A
2,0
Közepesen szennyezett
IV.B
1,5
Nagyon szennyezett
V.A
1,0
Nagyon szennyezett
V.B
3.2. táblázat
A Rákos-patakbó l előkerü lt taxonok é s a hozzájuk tartozó BMWP pontok. A pontokat szinté n az előzőleg jelölt forrásbó l vettü k.
Taxon
Pontszám
Erpobdella octoculata Helobdella stagnalis Glossiphonia complanata Haemopis sanguisuga Tubifex tubifex Oligocheta Pisidium cinerum Limnae stagnalis Radix peregra Asallus acuaticus Gammarus fossarum. Gammarus roeseli Calopteryx splendens Platycnemida Gomphidae Baetidae Caenidae Plecoptera Corixidea Corixidae lárva Dytiscidae Nepa cinerae Nepa cinerae Coeloptera lárva Tegzes Házatlan tegzes Chironomidae Simulium Tipulidae Diptera dx. Diptera dc. Diptera li. Diptra py. Diptra egy. Tabanidae 3.3. táblázat
3 3 4 3 1 1 3 3 3 3 4 4 4 3 8 4 5 7 3 3 5 4 4 5 6 5 2 3 3 2 2 2 2 2 3
Az é rté kek alapján ké szítettü k a grafikonokat. A jobb átlátható ság miatt ké t ábrán jelenítettü k meg az é rté keket. A 3.2. ábra az első öt mé ré si hó nap eredmé nyeit mutatja. A 3.3. a maradé k három mé ré si hó napé t. Bioindiká ció eredményei 4
Vízminősé gi index á tlagé rté ke
3,5 3 2,5
2001.XII. 2002.II.
2
2002.III. 2002.IV.
1,5 1 0,5 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Mé rőpontok
3.2. ábra Bioindiká ció eredményei 4
Vízminősé gi index á tlagé té ke
3,5 3 2,5 2002.VI.
2
2002.VII. 2002.VIII.
1,5 1 0,5 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
Mé rőpontok
3.3. ábra
10
11
12
13
14
15
A 3.2. é s a 3.3. grafikonokbó l látszik, hogy a forrásnál volt a legnagyobb az é rté kek szó rása. Ö t esetben találtunk IV.A. vízminősé gi osztályt ez közepesen szennyezett vizet jelent, egyszer volt V.A. (decemberben) ami erősen szennyezett é s egyszer pedig III.A. (áprilisban) ami kevé ssé szennyezett vizet jelent. A 14-es pontnál ké t esetben, áprilisban é s februárban, fordult elő nagyon szennyezett víz (V.A) márciusban é s júniusban szinté n nagyon szennyezett de IV.B. decemberben é s augusztusban közepesen szennyezett (IV.A) é s egy esetben, júliusban III.B. volt. A 13. pontnál viszonylag stabilak voltak az é rté kek. A decemberi é rté k a legrosszabb nagyon szennyezett (V.B) az augusztusi a legjobb IV.A közepesen szennyezett, a többi mé ré si napon nagyon szennyezett a minősíté s, de a vízminősé gi osztály IV.B volt. A 12-es mé rőpontnál volt a legrosszabb a víz minősé ge az egé sz patakon. Decemberben júliusban é s augusztusban V.B, nagyon szennyezett, februárban márciusban júniusban V.A. szinté n nagyon szennyezett é s csak egy esetben áprilisban volt közepesen szennyezett IV.A. A 11-es mé rőpontnál jelentősen jobb é rté keket kaptunk, mint az előzőné l. Júliusban III.A. decemberben, márciusban, áprilisban III.B. mindké t é rté k kevé sbé szennyezett vizet jelent é s csak ké t esetben volt közepesen szennyezett a víz (augusztus, február) A következő mé rőpontnál kicsit gyengé bb a vízminősé g az előzőhöz ké pest. Decemberben, februárban, júniusban é s júliusban közepesen szennyezett IV.A. a többi hó napban szinté n közepesen szennyezett, de III.B. volt. A 9-es mé rőpontnál február kivé telé vel, amikor IV.A. közepesen szennyezett volt a víz, minden esetben IV.B. nagyon szennyezett minősíté st kapott a patak vize. A 8-as pontnál hasonló volt a helyzet, csak ott augusztusban kapott jobb IV.A. közepesen szennyezett minősíté st, a többi hó napban itt is IV.B. nagyon szennyezett volt a víz. A 7. mé rőpontnál legrosszabb márciusban volt a víz IV.B. erősen szennyezett, februárban kicsivel jobb IV.A. közepesen szennyezett a többi hó napban kevé sbé szennyezett ezekből egy esetben, decemberben, III.A. kapott. A 6-os pontnál a vízminősé g decemberben é s áprilisban volt a legrosszabb nagyon szennyezett IV.B. februárban, márciusban é s júniusban közepesen szennyezett IV.A. júliusban é s augusztusban kevé sbé szennyezett, az utó bbi hó napban III.A. vízminősé gi osztályba soroltuk. Az 5. mintavé teli helyen a vízminősé g viszonylag egysé ges ké pet mutatott. A júniusi mé ré si nap kivé telé vel, mikor is nagyon szennyezett IV.B kategó riába soroltuk, minden esetben közepesen szennyezett minősíté st é s IV.A vízminősé gi osztályba soroltuk.
A 4. Pontnál az é rté kek nagy szó rásával találkozhatunk. December, június, július nagyon szennyezett, IV.B., február, április augusztus közepesen szennyezett, IV.A., márciusban pedig kevé sbé szennyezett III.B. é rté ket kapott a víz. A 3. pontnál februárban, áprilisban, júniusban nagyon szennyezett, IV.B. minősíté sű volt, márciusban közepesen szennyezett, IV.A. decemberben, júliusban é s augusztusban kevé sbé szennyezett, III.B. A második mé rőponton februárban é s augusztusban volt nagyon szennyezett, IV.B., decemberben, márciusban, áprilisban, júniusban közepesen szennyezett, IV.A., júliusban kevé sbé szennyezett, III.B. Az 1-ső mé rőponton sokkal rosszabb volt a víz általános állapota, mint az utána következő mé rőpontokon. Az is látszik, hogy itt nagyon egysé ges é rté kek jöttek ki, hiszen csak a júniusi IV.B. vízminősé gi osztály té r el a többi V.A.-tó l. Mind a ké t vízminősé gi osztály a nagyon szennyezett minősíté st jelenti. A hó napok sorrendje vízminősé gi index átlagé rté ke alapján: február, április, december, március, augusztus, július. A nyári hó napokban jobb volt a vízminősé g, mint a té liekben. Mé rőpontok sorrendje: 12,13,1,8,9,14,4,15,2,3,5,6,10,11,7 Ké miai mé ré sek eredmé nye csak tájé koztató jellegű , illetve a tendenciák követé sé re szolgálhat, a használt gyorstesztek pontatlansága miatt. Sokszor az általunk használt kolorimetriás teszt mé ré shatára kisebb volt, mint a meghatározni kívánt anyag mennyisé ge a vízmintában. A patakon a kü lönböző időpontokban mé rt é rté keket átlagoltam, mert az é rté kekné l kicsi volt a szó rás. Ezt ábrázoltam grafikonokon.(3.4. é s 3.5. ábrák)
Nitrá t és foszfá t koncentrá ciójá nak vá ltozá sa 25
Koncentrá ció
20
15 nitrá t foszfá t 10
5
0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Mérő pontok
3.4. ábra
Ammónia és nitrit koncentrá ciójá nak vá ltozá sa 4 3,5
Mérő pontok
3 2,5 ammó nia
2
nitrit
1,5 1 0,5 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Koncentrá ció
3.5. ábra
Foszfá t: A kezdetben alacsony koncentráció a forrástó l a 12. mé rőpontig tart, ahol egy jelentős emelkedé st találtunk. Né gyszeresé re nőtt a vízben a tömé nysé ge a 13-as mé rőponthoz ké pest. A következő mé rőponton csökkent a koncentráció , majd újra növekedett. Itt a 12-es
mé rőpont szintjé re emelkedett. Innentől kezdve-10 mé rőpont- kisebb-nagyobb ingadozással, de folyamatosan csökkent a foszfát tömé nysé ge. Nitrá t: A nitrát koncentráció ja már a forrásnál is magas volt. A 10 mg/liter koncentráció már a tű rhető kategó riába sorolja a vizet.(Ö tös skálán ez a harmadik osztály) A 15-ös mé rőponttó l a 13-ig folyamatosan emelkedik itt é ri el a maximumát. A 11-es mé rőpontig hirtelen esé sé t tapasztaljuk az é rté keknek, majd onnan a hetes pontig nagymé rté kű fluktuáció t mutatnak az é rté kek. A 7. mintavé teli helytől folyamatosan emelkedik a nitrát koncentráció ja a torkolatig. Ammónia: A forrásnál ammó niát nem lehetett kimutatni a vízből. Innentől kezdve egy lassú emelkedé st tapasztaltunk, majd a 12-es mé rőpontnál 7 szeresé re emelkedett az ammó nia koncentráció ja a 13-as mé rőponthoz ké pest. A 12-es ponttó l kezdve folyamatos csökkené st tapasztalunk a kilences pontig, majd egy kisebb emelkedé s után újra csökken, amíg be nem áll egy stabil szintre. Nitrit: A forrásnál viszonylag alacsony a nitrit koncentráció ja, de innentől fogva sokkal magasabb, mint ami a legrosszabb vízminősé gi osztály határé rté ke. Sokszor való színű leg mé g magasabbak voltak az é rté kek, de azok már túllé pté k a mé ré s felső határát. Ö sszefoglalás: A Rákos-patak ké miai vízminősé ge a forrás kivé telé vel mindig a legrosszabb V. osztályba soroló dott. Ennek fő oka a magas nitrit é s ammó nia koncentráció . (A vízminősé gi osztályt mindig a legrosszabb osztályzatot kapó komponens határozza meg) Ké miai vízminősé g szempontjábó l a 12-es mé rőpont volt a legrosszabb, ez egybevág a makrogerinctelenekkel vé gzett bioindikáció eredmé nyeivel. A Gödöllő fölötti patakszakasz ké miailag, ha a nitrittől eltekintü nk, viszont jobb ké pet mutat, mint a bioló giailag ugyan ez a ré sz. A budapesti patakré sz hasonló ké pet mutat ké miai é s bioló giai szempontbó l.
3.5. Bioindiká ció eredményeinek magyará zata A forrá sná l (15. mé rőpont) a víz bioló giai minősé gé t erősen befolyásolja, hogy a kicsi é letté r miatt viszonylag kicsi a fajdiverzitás (Shannon 0,2126). Ez a terü let-fajszám összefü ggé s miatt alakul így. Ezen a mé rőponton viszonylag magas vízminősé gindexű fajokat (Gammarus fossarum, há zatlan tegzes) találunk, de kicsi a diverzitás. A 14. mé rőpontná l hasonló a helyzet, mint az előzőné l. Itt magasabb pontszámú taxonok a Dytiscida a Gomphidae é s a Gammarus. Az előző ké t taxon főleg a nyári időszakban jellemző, ennek köszönhető a júliusi é s augusztusi jobb vízminősé g.
A 13. mé rőpont már Gödöllő dé li ré szé n van, tehát már a patak átfolyt a város nagy ré szé n. Ez meg is látszik a víz minősé gé n. Ezt a bioindikáció is alátámasztja, de jó l látszik az ammó nia é s nitrát koncentráció jának emelkedé sé n is. Itt mé g való színű leg a talajbó l diffúzan bejutó szennyezé s a mé rvadó , hiszen nincs egy ugrásszerű emelkedé s a ké miai komponensek koncentráció jában. A 12. mé rőpontná l a legrosszabb a víz minősé ge, mind a ké miai, mind a bioló giai mutató k alapján. Legtöbbször itt csak kü lönböző Diptera lárvákat é s tubifexet találtunk. A patak mé rete itt már lehetősé get nyújtana egy nagyobb diverzitású közössé g kialakulására. Az ammó nia é s foszfát koncentráció jának megugrása arra utal, hogy itt erős szennyezé s é ri a patakot. Ez a szennyezőforrás a gödöllői szennyvíztisztító , amelynek a befolyás a mé rőpont felett található . A következő 11-es mintavé teli hely viszonylag jó eredmé nyé t az adja, hogy ez a környé k leginkább termé szetközeli. Itt nem messze termé szetes árté ri erdőfoltok is található ak. A meder morfoló giája is itt emlé keztet legjobban egy termé szetes vízfolyására. A patak partján sű rű sásos van, amely fontos búvó helye sok vízi állatnak. Főleg a szitakötő lárvák kedvelik az ilyen lassú folyású sok növé nnyel övezett patakszakaszokat. Ezek a jó mederadottságok ellensúlyozzák a viszonylag rossz ké miai vízminősé get. A 10. mé rőpontná l újabb szennyezé s é ri a patakot. Ez az isaszegi szennyvíztisztító . A hatása a következő ké t mé rőpontnál jelentkezik erősebben. Ennek oka az lehet, hogy a tizedik pont nagyon közel van a befolyó hoz, ezé rt talán itt mé g nem tud jó l keveredni a szennyezett víz a „tisztával”, másré szt a sodrás erőssé ge miatt előfordulhat, hogy a megfogott állatok felsőbb szakaszró l kerü ltek ide. A ké miai analízis is alátámasztja az erős szennyezé st az ammó nia é s foszfát koncentráció ja emelkedik az előző ponthoz ké pest. A következő ké t ponton jelentkezik ez a szennyezé s hatása a bioindikáció ban is. A 6. é s 7. mé rőpontná l a volt a legjobb a víz minősé ge a BMWP vízminősé gi index alapján. A hetedik pontnál viszonylag heterogé n a meder felé píté se ezé rt elvileg sokfé le é lőlé nynek tud búvó é s táplálkozási helyet nyújtani. Ezt a változatosságot azonban a patakba dobált betontörmelé k é s szemé t okozza! A hatodik mintavé teli hely már Budapesten van, ennek megfelelően a meder ki van betonozva. A víz viszonylag jó minősé gű ennek ellené re, sőt a súlyozott indexek alapján itt a legjobb a víz minősé ge. Enné l a pontnál szinte minden mintavé tel során nagy mennyisé gű házatlan tegzest találtunk Ezek az állatok viszonylag magas pontszámot kapnak a pontrendszerben, ez nagymé rté kben hozzájárul a víz jobb minősíté sé hez, de mivel a diverzitás (Shannon 1,5141) a homogé n meder miatt kisebb ezé rt az erre é rzé kenyebb mó dszer nem mutat olyan jó vízminősé get.
A következő ké t mé rőpont (4. é s 5.) nagyon hasonló egymáshoz a meder morfoló giája é s patak környezete szempontjábó l. Ezt a bioindikáció is megmutatja, hiszen közel azonos vízminősé get jelez. A negyedik mé rőpontnál találtuk a legtöbb taxont 24 db é s itt volt a legnagyobb a diverzitás (Shannon 2,16). A harmadik é s má sodik pont is nagyon hasonló . A bioindikáció é rté ke is szinte ugyanaz. Az első pont elté r az előzőktől. Itt a bioló giai vízminősé g rosszabb, mint a felsőbb szakaszokon. Ennek oka az lehet, hogy a Duna sokszor visszaduzzasztja ezt a mé rőpontot, Ez a gyakori bolygatás gátolhatja egy stabil é s összetett állatközössé g lé trejötté t, ami rányomja bé lyegé t a bioló giai vízminősé gre. Ö sszefoglaláské nt elmondható , hogy a patakon a víz minősé ge a közé pső, főleg Gödöllő alatti szakaszon a legrosszabb, kivé ve a 11-es pontot, ahol sokkal jobb, mint a környező mé rőpontokon. Kicsivel jobb a patak vízminősé ge a Gödöllő fölötti felső szakaszon. A legjobb a hetes mé rőponttó l a kettesig. A torkolatnál hirtelen megint nagyot romlik a víz minősé ge. Ez az eredmé ny többé -kevé sbé összevág az algákkal elvé gzett vízminősíté s eredmé nyeivel, bár ott a felső szakasz jobb minősíté st kapott, de a szakaszok hasonló nak adó dtak. Teljesen nem lehet összehasonlítani a ké t mó dszert, mert abban a felmé ré sben máshol voltak a mé rőpontok. (SZABÓ, 2002)
3.6. Köszönetnyilvá nítá s Munkám
elké szíté sé hez
nagymé rté kben
hozzásegítettek
az
EMLA
(Environmental
Managment and Law Association) egyesü let ösztöndíjai é s Sándor Csaba szemé lyes segítsé ge. Köszönöm a szakmai segítsé gé t té mavezetőmnek Hufnagel Leventé nek é s Dukay Igornak.
Irodalomjegyzék [1]
Boon, P.J. and Howell, D.L., Editors. (1997). Freshwater Quality: Defining the Indefinable, The Stationery Office, Edinburgh, p. 352.
[2]
Nagy Zsuzsanna: Kisvízfolyások é s a Víz Keretirányelv-kihívások a patakrehabilitáció teré n. Magyar Hidroló giai Társaság XXI. Országos Vándorgyű lé se, írásos anyag (Szolnok, 2003. júl.2.)
[3]
Nagy Zsuzsanna: EU Víz Keretirányelv – patakrehabilitáció é s vé grehajtásának lehetősé gei a Rákos-patak vízgyű jtőjé n. Erdei Ferenc II. Tudományos Konferencia, előadás (Kecskemé t, 2003.aug.28-29.)
[4]
Nagy Zsuzsanna: EU demans on revitalisation of brooks. 4th International Conference of PhD-students, poszter (Miskolc, 2003.aug.11-17.)
[5]
Jelinek G. (2003). Az Irányelv vé grehajtásának magyarországi helyzete. Dialó gus a Víz Keretirányelv Bevezeté sé ről, Celldömölk.
[6]
Council of the European Communities, (2000). Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for community action in the field of water policy. Official J. Eur. Communities L327 43, pp. 1– 72.
[7]
http://forum.europa.eu.int/Public/irc/env/wfd/library
[8]
Solymos Károly: Az EK Víz Keretirányelv. A Felső-Tisza Híradó 2003. márciusi számábó l, http://www.vituki.hu/publikacio/NHPOHP/20033/10.htm
[9]
Common Strategy on the Implementation of the Water Framework Directive 2 May 2001.
[10] Economics and the Environment. The Implementation Challenge of the Water Framework Directive. (A Guidance Document) [11] Economics and the Environment. The Implementation Challenge of the Water Framework Directive. (Accompanying Documents to the Guidance) [12] Guidance on Public Participation in Relation to the Water Framework Directive [13] Csányi Bé la (1997) Mó dszertani Ké zikönyv a Vizi Makroszkó pikus Gerinctelenek (Makrozoobenton) Élőlé nyegyü tessel vé gzett Bioló giai Vízminősíté s Cé ljára [14] Dé ri A. (szerk.) (1995) A Háló zat az é lővizeké rt Ú tmutató ja – 3. Vizi makrogerinctelen állatok, Göncöl Alapítvány, Vác
[15] Dé vai György, Juhász-Nagy Pál, Dé vai István (1992) A vízminősé g fogalomrendszeré nek egy átfogó koncepció ja 1. ré sz : A tudománytörté neti hátté r é s elvi alapok- Acta Biol. Debrecina Oecol. Hung 4.:13-28 [16] Dukay Igor (2000) Ké zikönyv a kisvízfolyások komplex vizsgálatához [17] J.F. Wright P.D.Armitage, and M.T. Furse (1989) Prediction of invertebrate communites using stream measurments [18] Marosi, Somogyi, Somogyi Sándor ed. (1990) Magyarország kistájainak katasztere [19] Mó czár László (1969) Á llathatározó [20] Paul R. Needham (1962), and James G. Needham (1938) A Guide to the Study of Freshwather Biology [21] Szabó Katalin: (2001) Bentikus kovaalgavizsgálatok a Rákos-patakon
