Parlamenti Hírlevél
2 0 0 8 . J Ú L I US
www.parlament.hu/civiliroda
V I . É v f olya m 3 . SZ Á M
Jó T u dn i
A z Or sz ág gy û l és 2 0 0 8 . é v i tavaszi ü l éssza k á ról
Idén az Országgyûlés a tavaszi ülésszak lezártával befejezte elsõ féléves munkáját, így nem volt szükség a korábbi években megszokott nyári rendkívüli ülésszak összehívására. A tavaszi ülésszak eseményei közül legtöbben bizonyára a koalíciós partner (az SZDSZ) kilépését követõ kormányátalakításra emlékeznek. Ez egyúttal új minisztériumi struktúra létrehozását és ennek megfelelõen új miniszterek kinevezését is jelentette 2008. május 1-jétõl. 1990 óta elõször nem koalíciós kormány kormányoz, s a mögötte álló párt ki-
ta rta l om Jó Tudni
1
Parlamenti Bizottságok
3
Civil Hírek
5
Rendezvények
5
Határon Túli Ügyek
7
Európai Uniós Hírek
8
Nemzetközi Ügyek
9
Nyitott Parlament
10
Országgyûlési Könyvtár
11
História
11
1
sebbségben van az Országgyûlésben. Az ülésszak alatt összesen 34 alkalommal került sor plenáris ülésre. Az elõzõ ciklus azonos idõszakához képest 30%-kal kevesebb törvény született, szám szerint 53, zömmel az ülésszak utolsó hónapjában. Az országgyûlési határozatok száma viszont 10%-kal növekedett. Összesen 80 határozatot hozott a T. Ház. Érdemes szólni két jelentõs törvénycsomagról is. Az igazságszolgáltatás hatékonyságának növe-
2 0 0 8 . J ÚL I U S
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
Törvények száma
Országgyûlési határozatok száma
200
200
175
175
150
150
125
125
100
100
75
75
50
50
25
25
0
0
Benyújtott Elfogadott Benyújtott Elfogadott Benyújtott Elfogadott 2000. I. félév
Kormány
2004. I. félév
Bizottság
Benyújtott Elfogadott Benyújtott Elfogadott Benyújtott Elfogadott
2008. I. félév
2000. I. félév
Kormánypárti képviselõk
2004. I. félév
Ellenzéki képviselõk
lését célzó csomag keretében többek között a polgári perrendtartást módosította az Országgyûlés. A törvény két nagyobb és több kisebb jogintézmény módosítását, illetve bevezetését tartalmazza. Egyrészt a kis értékû perek szabályainak a megalkotását, valamint — az elektronikus ügyintézés lehetõségének megteremtésével — a fizetési meghagyásos eljárás módosítását, korunk technikai vívmányainak megfelelõen. Az Országgyûlés a törvénycsomag elfogadásával módosította a képviseletre vonatkozó szabályokat, továbbá rendezte a kézbesítési megbízott intézményének, a tárgyaláson való kép- és hangfelvétel készítésének, a kötelezõ permegelõzésnek, a tanú adatainak zártan történõ kezelésének, valamint az elektronikus okiratról készített papír alapú okirat bizonyító erejének a szabályozását is. A másik törvénycsomag a fogyasztók érdekvédelmét erõsítette. Így a magánszemélyekkel szemben erõfölényben lévõ gazdasági társaságok visszaéléseinek megakadályozása végett a fogyasztóvédelmi hatóságon kívül fontos jogosítványokat kapott a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is. Sor került a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosának megválasztására is, de az adatvédelmi biztost, illetõleg a Legfelsõbb Bíróság elnökét az Országgyûlés nem választotta meg. A parlament egyúttal több, jelentõs stratégiai programról tárgyalt. Elfogadta a 2007—2020 közötti energiapolitikai koncepcióról szóló határozatot, módosította az Országos Területrendezési Tervrõl szóló törvényt és elfogadta a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területfejlesztési és Területrendezési Tervét, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát és a Nemzeti Tehetség Programját.
2008. I. félév
Kormánypárti és ellenzéki képviselõk közösen
Egyéb
A törvényalkotási munka mellett a parlament másik fontos feladata a kormány ellenõrzése, amelynek eszközei közé tartozik az interpelláció, a kérdés és az azonnali kérdés. Közülük a legfontosabb az interpelláció, hiszen az elhangzott válasz elfogadásáról minden esetben szavaz a Tisztelt Ház. A válaszról alkotott vélemény mellett ez a szavazás egyúttal a parlamenti erõviszonyokat is tükrözi. Elõfordul, hogy a miniszteri választ a parlament leszavazza. Erre idén — az elhangzott 113 interpelláció közül — mindössze négy alkalommal került sor, minden esetben a kisebbségi kormányzás idején. Interpellációk száma 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
2000. I. félév
2004. I. félév Benyújtott
Kormánypárti képviselõk
2008. I. félév
2000. I. félév
2004. I. félév
2008. I. félév
Elhangzott Ellenzéki képviselõk
A kormány tagjai és a legfõbb ügyész összesen 106 szóbeli és 422 írásbeli kérdést válaszoltak meg. Azonnali kérdésekbõl valamelyest kevesebb, összesen 152 hangzott el. A kormány kezdeményezésére egy politikai vitanapot tartott az Országgyûlés „Munka - tudás - tulajdon” címmel.
2
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
2 0 0 8 . J ÚL I U S
Pa r l a m e n ti Biz o ttság ok
A z Or sz ág gy û l és Kör n y ezet v édel m i bizottsága
Interjú Katona Kálmánnal, az Országgyûlés Környezetvédelmi bizottságának elnökével Mit tart a bizottság legfontosabb céljának, melyek azok a javaslatok, amelyek elfogadása a legsürgetõbb? A bizottság feladata, hogy egy átgondolt környezetvédelmi politikát támogasson. A fenntartható fejlõdés a központi irányvonalunk, gyakorlatilag minden, a parlament elé kerülõ jogszabályt ilyen szempontból vizsgálunk. Nemcsak a szorosan a környezetvédelemhez kapcsolódó jogszabályokkal foglalkozunk, hanem tárgyaljuk az összes, a fenntartható fejlõdés témájával kapcsolatba hozható tervezetet is. Mindig azon kegyelmi állapotban lévõ bizottsághoz tartozott a környezetvédelem, ahol keményebb vagy kevésbé kemény viták eredményeként megszülettek a konszenzusos döntések. Hogy mit várunk a környezetpolitikától? A kérdés megválaszolásakor szét kell választanunk azt, amit a bizottság szeretne, és amit a kormány beterjeszt az Országgyûlés elé. Sajnos azt látom, hogy az õszi törvényhozási tervben sem fognak szerepelni nagyon fontos, rég várt jogszabályok. Ebbõl kiemelném a vízi közmûvek szabályozásáról szóló törvényt, amely a csatorna, a vízszolgáltatás, az ivóvíz-szolgáltatás szabályozásáról szólna, ugyanis jelenleg az önkormányzatok központi szabályozás nélkül végzik ezeket a feladatokat. Sajnos a természetvédelem is háttérbe szorult. Beütemeztek egy természetvédelmi jogszabályokat módosító csomagot — ez sincs az õszi tervek között. Úgy érzem, hogy jelenleg a legnagyobb veszély a megmaradt erdõinket, fáinkat fenyegeti. Szakértõim szerint
egy önálló, a fák jogi helyzetét szabályozó törvénynek is van létjogosultsága. Nagyon csekély védelmet élveznek a magánterületeken álló fák és a városok, a parkok faállománya is, mivel veszélyben vannak a kivágások és a környezetszennyezés miatt. Mennyiben rontja a helyzetet a fa, mint megújuló energiahordózó egyre erõteljesebb terjedése? Tapasztalataim és vizsgálódásom alapján, azt tudom mondani, hogy ez nem akkora probléma, mint ahogy korábban gondoltuk. Sõt, sok helyen panaszkodnak a sok fahulladékra, az erdõ tisztításából keletkezõ anyagra. Ezt tudják azonban felhasználni a megújuló energiát elõállító üzemek. A problémát a kereslet növekedése miatt kialakult tûzifa áremelkedése okozza. A biomas�sza-felhasználás szabályozott keretek között támogatandó. Visszatérve a bizottsági munkára, milyen változásokat eredményezhet a bizottság életében, az esetlegesen megváltozó plenáris ülésezési rend, és a megváltozott parlamenti erõviszonyok?
Az ülésezési rend változásáról, azaz, hogy a jelenlegi hétfõ-keddi ülésezés helyett kedd-szerdán legyenek plenáris ülésnapok, augusztus végén döntenek a parlamenti pártok. Én, személy szerint, támogatnám az átállást, ugyanis a jelenlegi rendszerben nagyon zsúfolt a hét eleje, nincs igazán olyan nap, amikor minden képviselõ a bizottsági munkával törõdne. Ezért gondolom, hogyha kedden és szerdán ülésezne a Ház, és hétfõn lenne a bizottsági nap, akkor a képviselõk heti munkarendje és a bizottsági ülések megtartása könnyebben összeegyeztethetõ volna. Az erõviszonyok változásával kapcsolatban kiemelném, hogy elnökségem alatt mindig törekedtem az érdemi szakmai munkára. Ahogy említettem, sok esetben hos�szabb-rövidebb vitákkal konszenzus alakul ki a bizottságban a jogszabályok tárgyalásakor. Ötpárti megállapodás eredményeként számos módosítót, bizottsági indítványt nyújtunk be az Országgyûlésnek. Ezért, ugyan a megváltozott helyzet miatt néha nagyobb odafigyelést igényel, úgy gondolom, hogy jelentõs változást nem hoz a bizottság mûködésében a kisebbségi kormányzás. Mégis érdekes helyzet, és még meg kell szoknom, hogy felkérjem a kisebbségi vélemény megfogalmazására a kormánypárt képviselõit. A bizottság munkáját mennyiben segítik a nyílt napok, konferenciák? Mennyire fontos a nyilvánosság? Mint a legtöbb bizottságnál, a Környezetvédelmi bizottság ülései is
3
2 0 0 8 . J ÚL I U S
nyilvánosak és mindenkit szeretettel várunk. A hosszabb szakmai viták lefolytatására, az álláspontok megismerésére, megvitatására a bizottság nyílt napokat, konferenciákat szervez. Úgy érzem ezek mindig jelentõs eredményt hoznak, sokkal több lehetõség van egy ilyen rendezvényen megismerni az állami szervek és a civilek elképzeléseit. Meg kell jegyezzem, hogy ebben a munkában a legfontosabb szereplõ, Szalóki Gyula, a bizottság titkára, aki ciklusokon át szervezi és segíti a bizottság szakmai munkáját, kiépítette a kapcsolatot az állami, társadalmi és civil szervezetekkel, így tudunk sikeres rendezvényeket szervezni. Mi a véleménye a környezetvédelemmel foglakozó civil szervezetekrõl? Ezen a területen jelentõs számban mûködnek civil szervezetek. Sok szervezet regisztrálta magát a bizottságnál. Jelentõs részük helyi problémákra összpontosít, így akkor találkozunk velük, ha éppen az adott témával, területtel foglalkozunk, mint például a Rába habzása. Aktív részvételük, tapasztalataik komoly segítséget nyújtanak munkánkhoz, így a használható elképzeléseiket be tudjuk fogadni. Mit tart a legfontosabbnak bizottsági elnöki munkájában, mit tart legnagyobb politikai-szakmai sikerének? Én gyakorlott vezetõnek tartottam magam, nagy lelkesedéssel vágtam bele a bizottság munkájának irányításába, mégis meglepõdtem, men�nyire szerteágazó feladat. Legfontosabb feladatnak a bizottsági munka zökkenõmentes, szakmai alapokon nyugvó mûködését tartom. Ebben talán még elõny is, hogy az MDF képviselõje vagyok, hiszen erõbõl
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
nem tudok átvinni semmit, mindig egyezségre kell jutnom. Legnagyobb sikernek talán a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa hivatalának felállítását és a biztos megválasztását, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Tanács felállítását tartom. Hosszú munka eredménye ez, a fenntartható fejlõdés irányvonalának biztosítékai lehetnek ezek az intézmények. Mi volt a döntõ motiváció, amikor elhatározta, hogy politikai szerepet vállal, hogyan lett a bizottság elnöke? Nem mondhatnám, hogy politikai pályára készültem, így hozta az élet. Mérnökként diplomáztam, mégis humán beállítottságú voltam. Pályámat mérnökként kezdtem, késõbb lépett az életembe a politika. 1990-ben egyéni képviselõként kerültem a parlamentbe, innen ívelt felfelé a pályám. Úgy érzem, a korábbi szakmai pályafutásomnak köszönhetem, hogy megválasztottak a Környezetvédelmi bizottság elnökének. Voltam a Hírközlési Fõfelügyelet elnökhelyettese, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint Magyar Villamos Mûvek Rt. elnök-vezérigazgatója. Elsõ látásra egyik sem kifejezetten környezetvédelemi munka, mégis mindenhol a fenntartható fejlõdés, mint környezetvédelem jegyében dolgoztam. A Magyar Villamos Mûveknél jelentõs mértékben csökkenteni tudtuk a széntüzelésû erõmûvek számát, drasztikusan csökkentve a kén-dioxid-kibocsátást. Mûködtettem egy környezetvédelmi klubot és elõkészítettem egy megújuló energiastratégiát. Úgy érzem a szakmában eltöltött hosszú évek munkájának és sikereinek eredménye, hogy ma az Országgyûlés Környezetvédelmi bizottságának elnöke lehetek.
4
Röv ide n a bizottság ról
• • • •
A bizottsági tagok száma: 19 Elnöke: Katona Kálmán (MDF) Alelnökei: dr. Orosz Sándor (MSZP) dr. Nagy Andor (KDNP) Albizottsága: a Környezetvédelmi bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérõ albizottság (Ellenõrzõ albizottság) • Története: az Országgyûlés környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó bizottságot elõször 1985-ben hozott létre, és ezt követõen valamen�nyi országgyûlési ciklusban megalakította azt. • Feladata: az elmúlt húsz évben a bizottság tevékenysége folyamatosan kiterjedt a környezet- és természetvédelem szerteágazó kérdéseire, de ezen túlmenõen az egyes idõszakokban más témakörökkel is foglalkozott: településfejlesztéssel, területrendezéssel és területfejlesztéssel, vízgazdálkodással, építésüg�gyel, mûemlékvédelemmel, infrastruktúrával, idegenforgalommal, nukleáris biztonsággal és meteorológiával. • Kapcsolatrendszere: a bizottság széles körû kapcsolatot tart fent állami szervekkel és különösen a társadalmi és a szakmai szervezetekkel, emellett kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. (Ezen szervezetek listája a bizottság honlapján megtalálható: www.parlament.hu Bizottsági honlapok menüpont.)
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
2 0 0 8 . J ÚL I U S
C ivil H í r e k
Szepte m be r be n m e ga l a ku l hat a Ne m zeti F e n n ta rthat ó F ej l õdési Ta nács
Az Országgyûlés 2007 novemberében döntött arról, hogy létrehozza a Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Tanácsot (NFFT). A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlõdésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (XI.14.) OGY határozat rögzíti, hogy a Tanács elnöke az Országgyûlés mindenkori elnöke. Ennek szellemében az Országgyûlés felkérte elnökét, Szili Katalint, hogy 2008. május 31-ig — egyeztetve az öt parlamenti frakcióval — nyújtsa be a parlamentnek a Tanács jogállására, összetételére és mûködésére vonatkozó alapelveket. Az ezeket tartalmazó határozat tervezete ötpárti konszenzussal készült el, amelyet az Országgyûlés május 19-én elfogadott (57/2008. (V. 22.) OGY határozat). A Tanács — jogállása szerint — az Országgyûlés által létrehozott egyeztetõ, véleményezõ és javaslattevõ testület, amely a fenntartható fejlõdés globális és hazai megvalósításának elõsegítése érdekében az Országgyûlés, továbbá a saját kezdeményezésére napirendre tûzött kérdéseket vitatja meg. A Tanács kiemelt feladata a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erõsítése a fenntartható fejlõdés társadalmi tudatosságának növelése érdekében. A határozat szerint a Tanács 32 tagját — akik e munkájukért díjazásban nem részesülnek — a fenntartható fejlõdés elõmozdításában érdekelt szervezetek delegál-
ják. Ezek közül a különbözõ országos szakmai típusú, valamint a réteg- és korosztályi civil szervezetek összesen 8 fõvel vehetnek részt a Tanács munkájában. A szociális ügyekkel és egészségüggyel foglalkozó civil szervezetek 2 fõt, a környezet- és természetvédõ civil szervezetek 2 fõt, a réteg- és korosztályi civil szervezetek 2 fõt, és az oktatási és kulturális civil szervezetek ugyancsak 2 fõt delegálhatnak. Az adott tevékenységi körben mûködõ országos hatáskörû civil szervezetek — amelyek képviseltetni szeretnék magukat a Tanácsban — a maguk által elhatározott módon választják meg delegáltjaikat. A civil szervezetek delegálási folyamatának kialakítását, a delegáláshoz szükséges feltételek biztosítását a Tanács Titkársága segíti, amely hamarosan megalakul. A Titkárság együttmûködik az Országgyûlés Civil Irodájával is. A határozat értelmében a Tanács mûködéséhez, valamint a titkársági feladatainak ellátásához szükséges források az Országgyûlés költségvetésének keretein belül állnak majd rendelkezésre. A közeljövõben kezdõdik meg a delegálásra jogosult szervezetek regisztrálása, és annak felmérése, hogy mely szervezetek kívánnak a Tanácsba delegáltat küldeni. További információk az Országgyûlés Civil Irodája honlapjának (www.parlament.hu/civiliroda) Aktuális információk menüpontján belül lesznek elérhetõk.
R e n de zvé n y e k
A Kek kon e n H agyom á n yõr z õ E gy esü l et l áto gatá sa a Pa r l a m e n tbe n
A finn Kekkonen Hagyományõrzõ Egyesület Urho Kaleva Kekkonen, az északi ország egykori miniszterelnöke (1950—1956) és köztársasági elnöke (1956—1981) emlékének ápolásával foglalkozik. Az Egyesület tagjai között számos volt politikus, miniszter, házelnök is megtalálható. Áprilisi budapesti látogatásuk apropóját egy 80 évvel ezelõtti esemény, a III. Finnugor Kultúrkongresszus szolgáltatta. Április 25-én az Országház Delegációs termében, a Finn Nagykövetség által szervezett szeminárium keretében emlékeztek meg az 1928-ban Budapesten tartott konferenciáról és Urho Kaleva Kekkonenrõl, aki 28 évesen, fiatal sportolóként volt tagja a delegációnak.
5
2 0 0 8 . J ÚL I U S
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
1928 júniusában Budapest adott otthont a soron következõ, III. finnugor kongresszusnak közel 1000 finn és észt vendég részvételével. Az eseményhez kapcsolódóan a két nemzet parlamenti képviselõinek csoportja is ellátogatott hazánkba, s programjuk közé tartozott a képviselõház ülésének megtekintése is. A kongresszus célja az volt, hogy a részt vevõ országok tudományos, kulturális és gazdasági életük helyzetét, alakulását egymással megismertessék. Ennek fényében a résztvevõk szakosztályokra bontva is tanácskoztak. A parlamenti delegáció látogatása és a kongresszus jelentõs szerepet tölt be a finn—magyar diplomáciai kapcsolatok történetében. Az emlékkonferencián részt vett Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke és Jari Vilén, Finnország magyarországi nagykövete is. Szili Katalin köszöntõjében hangsúlyozta, hogy a finnugor kapcsolatok története több mint egy évszázados múltra tekinthet vissza, és e kapcsolatok fejlõdésében jelentõs szerepet töltött be Urho Kaleva Kekkonen elnök.
Emlékezetes momentuma volt a konferenciának, amikor a finn delegáció egyik tagja megmutatta azt a féltve õrzött, pillangót formázó ékszert, amit még az édesapja vitt neki ajándékba, amikor 1928-ban a finnugor kongresszus résztvevõjeként Magyarországon járt. A konferencia résztvevõi az Országgyûlési Könyvtár korabeli dokumentumai felhasználásával készített kétnyelvû tablók és kiállítás segítségével ismerkedhettek meg az 1928-as kongresszus eseményeivel és képeivel. A rendezvényhez kapcsolódóan Soltész István, az Országgyûlés fõtitkárának felkérésére a Seppo Tiitinen, a finn parlament (Eduskunta) fõtitkára — aki egyúttal az Urho Kekkonen Egyesület elnöke — elõadást tartott országa EU-elnökségének tapasztalatairól. Az elõadás különösen hasznos volt a hazánk 2011-es soros elnökségére felkészülõ hivatali munkatársaknak, mivel kifejezetten parlamenti tisztviselõi kart érintõ feladatokról és azok megoldási módjáról szólt.
F ruszt r ációk a pa r l a m e n tek körü l E u rópá ba n
Mintegy 200 fõ (közülük 32 külföldi) részvételével valósult meg a Magyar Országgyûlés Mentelmi, ös�szeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete és a Friedrich Ebert Alapítvány által közösen szervezett, nemzetközi szakmapolitikai konferencia. A rendezvény fõvédnökei France Cukjati, Szlovénia parlamentjének elnöke és Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés elnöke voltak. A parlamentek, a képviselõk társadalmi és médiamegítélését elemzõ tanácskozás fõ vitakérdése az volt, hogy vajon válságban van-e a parlamentarizmus, vagy pusztán a nagy átalakulásokat kísérõ frusztrációkról beszélhetünk? A globalizáció és az integráció mezõjében csökken a nemzeti kormányok és parlamentek mozgástere. A felelõsség és a választói elvárások azonban változatlanok, sõt fokozódnak. Kérdés, hogy ezek az utóbbi évtizedekben felerõsödõ je-
lenségek mérhetõk-e a parlamentáris demokrácia XX. század elsõ felében tapasztalt történelmi válságához, vagy pusztán olyan átalakulási zavarokról beszélhetünk, amelyeket felerõsít a média, illetve az informatika forradalma. A konferenciát Szili Katalin mellett Deutsch-Für Tamás, az Országgyûlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának alelnöke és Michael Ehrke, a Friedrich Ebert Alapítvány Budapesti Irodájának képviselet-vezetõje nyitotta meg. A konferencián az alábbi elõadások hangzottak el: • Pokol Béla egyetemi tanár: „A parlamenti képviselõk az elitek harcai között” • Miloslav Kala, a Cseh Parlament Mandátumvizsgáló és Mentelmi Bizottságának elnöke: „A politikai gyakorlat övön aluli ütései” • Petrétei József egyetemi tanár: „A
6
parlamenti képviselet dilemmái” • Becsey Zsolt, Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselõk: Az Európai Parlament és a képvi selõk megítélése a közvéleményben és a médiában — a néppárti képviselõk és az európai szocialisták szemszögébõl • Hanna Kuczynska, Lengyel Tudományos Akadémia munkatársa: „A mentelmi anyagi jog határai a lengyel jogban az Európai Emberi Jogi Bíróság jogértelmezésének fényében” • Yurij Shemshuchenko professzor, akadémikus az Ukrajnai Tudományos Akadémia tagja: „Az ukrán parlamentarizmus fejlõdésének aktuális problémái” • Szente Zoltán tudományos munkatárs: „Válság, hanyatlás vagy valami más? — gondolatok a parlament társadalmi megítélésérõl” • Eckstein-Kovács Péter, a Román szenátus tagja: „Románia: 19%-os bizalom a parlament iránt!?”
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
Ezenkívül két korreferátum hangzott el Eugen Constantinescutól, a Délkelet-Európai Parlamenti Együttmûködés Regionális Titkárságának munkatársától („A parlament és tömegkommunikációs eszközök kapcsolatának »természetes« ellentmondásossága”) és Halász Ivántól, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársától („A kétkamarás parlamentarizmusból fakadó eltérések Cseh és Lengyelországban”). Az elõadásokat, korreferátumokat követõ hozzászólások keretében az angol Lord Taylor of Warwich, a belga Paul Wille, a litván Baiba Rivza és a portugál Teresa Moraes Sarmento parlamenti képviselõ, valamint civil szervezetek képviselõi kaptak még szót. A rendezvény levezetõ elnöke, Géczi József Alajos (a Mentelmi, ös�szeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke) zárszavában a következõket hangoztatta: az elõadások alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy a parlamentek megítélésében Portugáliától Írországig, illetve Ukrajnáig hasonló helyzet alakult ki. A posztmodern parlamenterizmus kérdésében két álláspont fogalmazódott meg. Az
2 0 0 8 . J ÚL I U S
egyik szerint posztmodern korban élünk, amelyet a tömegdemokrácia jellemez, s amelyben a fogyasztás és a médiafogyasztás is tömeges. A változás természetes követelmény, és „a politikának is le kell jönnie az elefántcsonttoronyból”. Alapvetõ igény a partnerség. A demokratikus sajtó és a demokratikus parlament csak együtt létezhet. Másrészrõl figyelemmel kell lenni arra — ahogy ezt a történelem is igazolta a XX. században —, hogy Európa menetelése az úgymond fényes jö-
võ felé, a fejlõdés, a fogyasztás, a demokrácia és a kultúra jegyében, veszélyeket rejt magában. Ezért fontos szem elõtt tartani, hogy miközben alkalmazkodni kell az új korszakhoz, tanulmányozni kell azt is, hogy a frusztráció válsághoz vagy megújuláshoz vezet. A konferencián elhangzottakról könyv készül, valamint további információk olvashatók a parlamenti honlapon (www.parlament.hu), a Mentelmi bizottság oldalán.
H atá ron T úli Ügy e k
A n e m zetpol itik ai koncepció m e gva l ósí tá sá na k fej l e m é n y ei a KMK F ü l ései n
A Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma (KMKF) albizottságainak mûködésével, valamint az idei éves plenáris ülés elõkészítésével kapcsolatban a tavasz folyamán több fontos esemény zajlott. Ahogy errõl a Parlamenti Hírlevél elõzõ számában (VI. évfolyam 2. szám) is beszámoltunk, márciusban sor került a KMKF „intézményesítésére”, az Országgyûlés határozatban
ismerte el saját intézményeként az országgyûlési és a határon túli magyar képviselõkbõl álló Fórumot (17/2008. számú OGY határozat). Áprilisban és májusban valósultak meg a KMKF négy albizottságának 2008. elsõ félévi ülései. A Jogi Albizottság 2008. április 22-én, majd 2008. május 26-án a Külügyi és Európa-ügyi Albizottság kiemelten foglalkozott a magyar-magyar kap-
7
csolattartás konkrét problémáival Magyarországnak a schengeni övezethez való csatlakozását követõen. Az üléseken a kárpátaljai és a vajdasági képviselõk hívták fel a KMKF és a kormány tisztviselõinek figyelmét a nehézségekre. Ezzel kapcsolatban ötpárti egyeztetés kezdõdött a határátlépés kérdéseinek megoldására. Az albizottságok kiemelten foglalkoztak a 2001. évi LXII. tör-
2 0 0 8 . J ÚL I U S
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
vényben (kedvezménytörvény) szabályozott magyar igazolványhoz kapcsolódó kedvezmények kiterjesztésének lehetõségével is. A Kulturális és Oktatási Albizottság 2008. április 23-ai ülésén egyebek mellett a csángóföldi magyar oktatás kapott nagy figyelmet, míg a Gazdasági Albizottság 2008. május 27-ei ülésén a résztvevõk megtárgyalták a környezõ országok határmenti közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztési koncepciójának elsõ változatát, amelyet a KMKF szeptemberi plenáris ülése véglegesíthet. A KMKF évente egyszer tart plenáris ülést, amelyre idén 2008. szeptember 12-én kerül sor. A találkozó napirendjének tervezetét a plenáris ülés elõkészítésére hivatott Állandó Bizottság tárgyalta meg június 18-án. A plenáris fórum a tervek szerint véglegesíti az említett infrastruktu-
Ülésezik a KMKF Állandó Bizottsága
rális koncepciót, amely idén õsszel törvénytervezet formáját is öltheti. A napirenden szerepel még a brüsszeli magyar érdek-képviseleti iroda létrehozása. A KMKF 2007. szeptember 14-i plenáris ülésén konszenzussal elfogadott, Szili Katalin által elõterjesztett nemzetpolitikai koncepció alapján megkezdõdtek a nemzetpolitikai törvény elõkészületi munká-
latai. A koncepciót az Országgyûlés nyomtatott formában is kiadta, csakúgy mint a stratégia nyomán felállított Autonómia Mûhely gondozásában megjelent, a határon túli magyarokat érintõ magyar jogszabályi rendelkezéseket tartalmazó kötetet. További információk találhatók a www.kmkf.hu oldalon.
Eu rópa i U n ió s H í r e k
„ E gy ü tt — sok fél é n ”: E u rópa-napi kon fe r e ncia a Pa r l a m e n tbe n
Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2008 a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve, amelynek jegyében Unió-szerte számos rendezvény foglalkozik a kultúra szerepével, az identitás kérdéseivel. A kezdeményezés legfõbb célja, hogy elõsegítse a kölcsönös megértést, közelebb hozza egymáshoz Európa polgárait és törekedjen az európai összetartozás érzésének megerõsítésére. Ennek mentén került sor 2008. május 9-én a Külügyminisztérium és a lakossági tájékoztató szolgálat, az EUvonal közös szervezésében az „Együtt — sokfélén” címû konferenciára. A rendezvény fõvédnökei Szili Katalin, házelnök, valamint Göncz Kinga külügyminiszter voltak. A mintegy ötszáz fõ részvételével zajlott eseményen pedagógusok, civil szervezetek, a tudományos élet és a média képviselõi a délelõtti plenáris ülést követõen délután három szekcióülés keretében — a magyar identitás kérdését, a nyitottság, mobilitás és migráció problémáját, valamint Európa egységességének kérdéskörét taglalva — cseréltek véleményt neves elõadók társaságában. A harmadik említett szekcióban a hivatalos láto-
gatáson Budapesten tartózkodó Stjepan Mesic horvát államelnök is felszólalt. Szili Katalin beszédében hangsúlyozta: a párbeszéd hatékonyabban járulhat hozzá a megbékéléshez, a stabilitás megteremtéséhez, amely kérdések a Nyugat-Balkán térségben is fontosak. Az Országgyûlés elnöke ezenkívül kiemelte a nyelvtanulás fontosságát, hiszen ezen a téren van még Magyarországon tennivaló, és emlékeztetett, hogy 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fõvárosa Essen és Isztambul mellett, amivel nagy szerep hárul Magyarországra. Göncz Kinga egyebek mellett az Európai Unió jövõjével, a Nyugat-Balkán térség kérdéseivel kapcsolatban mondta el vitaindító gondolatait, továbbá hozzátette: „napjaink Európájában nincs vezetõ identitás, a sokszínûség érvényesül.” A konferenciáról bõvebben a Külügyminisztérium honlapján (www.kulugyminiszterium.hu Európai Unió/Hírek rovat) és az EUvonal weboldalán (www.euvonal.hu Hírlevél rovat) olvashatnak.
8
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
2 0 0 8 . J ÚL I U S
N e m z et közi Ügy e k
Pa r l a m e n tek és a ci v i l tá r sada l om k apcsol atá ról a Pa r l a m e n ti El nökök E u rópai Kon fe r e nci ájá n
2008. május 22—23. között rendezték meg Strasbourgban a Parlamenti Elnökök Európai Konferenciáját. 1975 óta rendszeres idõközönként kerül sor az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése által szervezett rendezvényre. A találkozók célja, hogy fórumot biztosítsanak az elõnyös és kívánt európai tudatosság elõmozdítására, továbbá válasz keresése a modern világ kihívásaival kapcsolatos problémákra, amelyek a képviseleten a lapuló parlamenti demokráciákban merülnek fel. A konferenciákon az Európa Tanács tagállamainak házelnökei, valamint a megfigyelõi státusszal rendelkezõ államok és nemzetközi szervezetek parlamenti közgyûléseinek képviselõi vesznek részt. A 2008. májusi tanácskozás az alábbi két témát tûzte napirendjére: • a parlamentek és a civil társadalom kapcsolata, • a parlamentek szerepe az Európa Tanács alapértékeinek támogatásában — demokrácia, emberi jogok, jogbiztonság. Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke volt a „Parlamentek és a civil társadalom” téma raportõre. Jelentésében beszámolt arról a felmérésrõl, amelyet a Magyar Országgyûlés készített az Európa Tanács tagországainak körében. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a parlamentek és a civil társadalom együttmûködésének szabályozása és intézményesült formái rendkívül sokszínûek. A intézményesített formák közül a leginkább a közmeghallgatás és az írásbeli észrevételek benyújtása terjedt el. Ezeket követik a kerekasztalmegbeszélések és a civil szervezetek bizottsági konferenciákon, rendezvényeken való részvételének gyakorlata.�������������������������������������������������� ������������������������������������������������� A nemzeti parlamentek a civil társadalom jogalkotási folyamatban betöltött szerepei közül elsõsorban a társadalmi egyeztetésekben való részvételt, a társadalmi igények közvetítését és a törvényjavaslatok véleményezését tartották fontosnak. A tagországok keresik a parlamentek és a civil társadalom együttmûködésének új formáit, a közvetlenebb kapcsolat kialakításának lehetõségeit. Az Országgyûlés elnöke kitért a magyar gyakorlatra is, hangsúlyozta, hogy az utóbbi években sokat tett az Országgyûlés azért, hogy szorosabbá váljon a kapcsolata a civil társadalommal, és egy valóban nyitott parlament alakuljon ki. A hazai gyakorlatban többféle intézményesült formája alakult ki az együttmûködésnek (pl. nyílt napok, konferenciák, szakértõi anyagok készí-
tése). A parlamenti bizottságoknak és az Országgyûlés Civil Irodájának is folyamatos a kapcsolata a civil szervezetekkel. A vitaindító elõadást mintegy 17 hozzászólás követte. A „Parlamentek és a civil társadalom“ témát Szili Katalin összegzése zárta, amelyben hangsúlyozta, hogy parlamentek és a civil társadalom közötti kapcsolatot a szolidaritás, az átláthatóság, az együttmûködés, a harmónia és a partnerség jegyében kell alakítani. A konferenciával kapcsolatos anyagok megtekinthetõk az Európa Tanács honlapján (http://assembly.coe.int/Conferences/2008Strasbourg) és az Országgyûlés Civil Irodájának honlapján (www.parlament.hu/civiliroda, Aktuális információk menüpont).
9
2 0 0 8 . J ÚL I U S
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
N y it o tt Pa r l a m e n t
A z Or sz ág gy û l és a Vá rosl igeti Gy e r m ek napon és n yá r i feszti vá l okon
Az Országgyûlés Hivatala által szervezett, fiataloknak szóló programok keretében, idén elõször a Városligeti Gyermeknapon is részt vett a parlamenti információs sátor, 2008. május 25-én. Az Országgyûlés sátra a „Nemzetek Utcáján” jelent meg. 15 ország akkreditált nagykövetsé-
gei és kulturális intézetei mellett az Országgyûlés Hivatala is változatos programokkal várta a gyermekeket, hogy játékos és érthetõ formában nyújtson tájékoztatást az Országgyûlésrõl. A parlamentet ábrázoló gyermekrajzok kiállítását és az Országház kulisszatitkait bemutató fotóki-
Gyermeknapi pillanatképek
10
állítást nézhettek meg a gyerekek, ezenkívül parlamenti kvíz kitöltésével bõvíthették tudásukat. A legkisebbek rajzolhattak, játszhattak parlamenti kifestõvel és parlamenti kirakóssal is. Mintegy 900 gyerek volt kíváncsi a parlamentre és látogatta meg az információs sátrat.
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
A fiataloknak szóló programok egész nyáron folytatódnak. A parlamenti információs sátor az Egyetemisták és Fõiskolások Országos Turisztikai Találkozóján (Dunaújváros, 2008. július 16—20.), a Sziget Fesztiválon (Budapest, 2008. augusztus 13—18.) és a tervek szerint a Szegedi Ifjúsági Napokon (Szeged, 2008. augusztus 27—31.)
2 0 0 8 . J ÚL I U S
is megjelenik. A sátor látogatóit fotókiállítás, kvízek, játékos feladatok, törvényjavaslatok benyújtásának lehetõsége, információszolgáltatás várja. A Sziget Fesztiválon két kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül. Augusztus 15-én délután az Országház kulisszatitkairól lesz szó a parlamenti sátorban. Augusztus 16-án délután
a „Zöld Parlament a vízért” címû vitafórumba kapcsolódhatnak be a szigetlakók a Civil Színpadon. A nyári programokkal kapcsolatos további információkért forduljon az Országgyûlés Civil Irodájához (telefon: (06-1) 441-6097, 441-6095, e-mail:
[email protected], honlap: www.parlament.hu/civiliroda)
Or szág gy û lési Kön y vtá r
H á rom sz á zeze r ol da l el ekt ron ikus dokum e n t um az Or sz ág gy û l ési Kön y v tá r hon l apjá n
(Képviselõi naplók és irományok, fõrendiházi naplók 1861—1918) A parlament könyvtárának alapfeladata az országgyûlési dokumentumok gyûjtése, megõrzése és az állampolgárok számára történõ szolgáltatása. E szellemben készült el a „Képviselõi naplók és irományok, fõrendiházi naplók 1861—1918” adatbázis, amelyben 769 kötet, összesen 312 670 oldala teljes szövegében kereshetõ. A feldolgozott dokumentumok által átfogott idõszak íve a kiegyezéstõl az elsõ világháborún át, a független Magyar Népköztársaság kihirdetéséig, Károlyi Mihály hatalomra kerüléséig tart. A dokumentumokban nyomon követhetõk a parlamenti viták és az ebben az idõszakban készült törvények keletkezésének körülményei. Ekkor született például az új, állandó Országház építését elrendelõ törvény, az ipartörvény vagy a fõrendiház reformját szabályozó törvény. Az adatbázisban az ezekhez kapcsolódó irományok és viták is pontosan megismerhetõek. Az országgyûlési dokumentumok digitalizált anyaga egyrészt az internetes hozzáférés által, térben és idõben kitágítja a tudományos és egyéb célú hozzáférést. Másrészt jelentõs értékmentést eredményez, mivel a hordozóanyagában veszélyeztetett dokumentumokat meg-
menti az utókor számára. A feldolgozott korszakban készült kötetek papírlapjai a bennük zajló kémiai folyamatok (savas lebomlás) miatt ugyanis, még kíméletes kezelés mellett is, szétporladnak néhány évtized múlva. Ez a közgyûjtemények általános problémája. Az adatbázist 2008. június 1-jén, Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke és Reisz T. Csaba, a Magyar Országos Levéltár fõigazgató-helyettese mutatta be a sajtónak Az adatbázis az Országgyûlési Könyvtár honlapján, a következõ címen ingyenesen hozzáférhetõ: http://mpgy.ogyk.hu
H ist ór i a
A z 18 4 8/49. é v i el s õ n épk ép v isel eti or sz ág gy û l és
160 éve, 1848. július 15-én tartotta alakuló ülését Magyarország elsõ népképviseleti országgyûlése. Az a reformkövetelés, hogy a nem nemes néprétegek is — képviselet útján — beleszólhassanak a törvényhozás
menetébe, az 1848-as áprilisi törvényekkel megvalósult. Az 1848. évi V. tc. rendelkezik arról, hogy a feudális kiváltságokra épülõ rendi képviselet helyett népképviseleti választásokat tartsanak. A IV. tc. pedig elõírta, hogy
11
2 0 0 8 . J ÚL I U S
P A RL A M E N T I H ÍRL E V É L
miségi nemes, a városi polgárok aránya pedig 24%. A népképviselet bevezetése kiszélesítette ugyan a rendszer társadalmi alapjait, nem igazolódtak azonban azok az aggodalmak, hogy a nemesség elveszíti politikai súlyát. A márciusi ifjak közül csak kevesen lettek képviselõk. Petõfi Sándort helyi választási fogásokkal buktatták ki, Táncsics Mihályt viszont két helyen is megválasztották. A fõrendiház jogilag nem sokat változott, azonban a kormány által kinevezett fõispánok jelenléte következtében úgy változott, hogy a rendszeres résztvevõk között az alkotmányos irányzat súlya megnõtt, s a fõrendiház többnyire azonosult a képviselõház állásfoglalásaival. Az országgyûlést 160 éve, 1848. július 5-én nyitotta meg István nádor a királyi trónbeszéd felolvasásával. A kormány elõször a fegyveres erõrõl kívánt gondoskodni, ezért 1848. július 11-én Kossuth Lajos a parlamentben a híres megajánlási beszédében kétszázezer újonc állítását és 42 millió forint papírpénz kibocsátásának jóváhagyását kérte, amelyet az országgyûlés közfelkiáltással jóváhagyott. A törvényhozási munkát azonban szeptembertõl megszakította a politikai válság és a hadiesemények alakulása. Az országgyûlés 1848. december végéig Pesten, majd a hadiesemények alakulása miatt Debrecenben, Szegeden és végül Aradon ülésezett. A képviselõház nagy többsége olyanokból állt, akik a polgári-nemzeti átalakulás hívei voltak. Magyarországon megszületett a polgári parlament, amellyel létrejött a magyar állam legfontosabbnak és legállandóbbnak bizonyult intézménye.
A népképviseleti országgyûlés meghívólevele
az országgyûlés évente üljön össze Pesten, törvényeit az uralkodó folyamatosan szentesítse. A képviselõket 3 évre választották, és a király nem oszlathatta fel, nem rekeszthette be az országgyûlést a költségvetés és a számadás elfogadása elõtt. A törvény értelmében továbbra is választójoggal bírtak azok, akik addig is rendelkeztek vele, továbbá e jogot kiterjesztette mindazokra a 20 évnél idõsebb férfiakra, akik egy bizonyos vagyoni vagy szellemi cenzusnak megfeleltek. A cenzus a korszak Európájában alacsonynak számított, elég széles réteg, a felnõtt férfi lakosság körülbelül egynegyede szavazhatott. A választhatóságot 24 éves korhoz, és a magyar nyelv ismeretéhez kötötték. A választókerületek és a képviselõk számát Magyarországon és Horvátországban 377-ben, Erdélyben 73-ban állapították meg. Az 1848 júniusában megtartott választásokon a 450 képviselõbõl 414 megválasztása történt meg, s a legtöbb választókerületben közfelkiáltással ment végbe. A képviselõk nagy többsége, 72%-a birtokos vagy értel-
Az országgyûlés megnyitása 1848. július 5-én, István nádor trónbeszéde
kiadja az országgyûlÉs hivatala • Felelôs kiadó: Dr. Soltész István, az országgyûlés fôtitkára • Felelôs szerk esztô: Rostási-Szabó Zsuzsanna • szerk eszti a szerk esztôbizottság • H-1357 Budapest, Kossuth L. tér 1-3. • Telefon: (36-1) 441-6095, 441-6097 • Fax: (36-1) 441-6099 • E-mail: civiliroda@parl ament.hu • nyomda: Multiszolg Bt., vác • nytsz.: 2.2.4/1389/2003. sz.
12
