Parlamentarizmus Magyarországon (1920–1939) (elıadásvázlatok) 1. Az Osztrák-Magyar Monarchiától a király nélküli királyságig A Monarchia széthullása • Az elsı világháború elvesztése megpecsételte az Osztrák-Magyar Monarchia jövıjét. • A széthullás eseményei: • 1918. október 28-án Prágában létrejött a Csehszlovák Köztársaság; • október 29-én Horvátország elszakadt a Monarchiától; • november 12-én kikiáltották az Osztrák Köztársaságot, másnap IV. Károly lemondott; • november 16-án Budapesten megszületett a Magyar Népköztársaság. • Átmenetiség, rendezetlenség. Válságból válságba • Károlyi Mihály kormánya nem tudta stabilizálni az országot sem alkotmányjogilag, sem belpolitikailag (földkérdés, választójog, nemzetiségi kérdés, gazdasági válság stb.). • A belsı feszültségek (radikális jobb- és baloldal fellépése) és az antant ellenséges magatartása miatt a válság polgári demokratikus kísérlete megbukott. • A Tanácsköztársaságot az antant nem ismerte el, a kellı társadalmi támogatás hiányában és a román támadás következtében megbukott. • 1919. augusztus elseje után újabb átmeneti szakasz kezdıdött. Hatalmi tényezık • 1919 ıszén Magyarországon három hatalmi tényezı volt jelen: 1. A Budapesten mőködı Peidl-, majd a helyébe lépı Friedrich-kormány. 2. A megszálló román hadsereg, ami augusztusban Észak-Dunántúlt is ellenırzése alá vonta. 3. A szegedi ellenforradalmi kormány, amelyikbıl kivált a Horthy Miklós irányította ún. fıvezérség. Teljes káosz: se alkotmány, se parlament, se rendırség–csendırség, se a kormányt támogató hadsereg. Káosz és bizonytalanság • Mi volt a konszolidálódás alapvetı feltétele? • Legyen egy antant által elismert kormány, amelyik általános választást tart és átveszi a békeszerzıdés tervezetét. • A kormányzóvá nyilvánított Habsburg Józsefet és a hozzá kötıdı Friedrich-kormányt az antant nem fogadta el a Habsburg-restauráció veszélye miatt. • Maradt a kaotikus helyzet hatékony politikai rendszer nélkül. Az új államiság alapjainak megteremtése • A békekonferencia 1919 októberében Budapestre küldte a brit diplomatát, George Russel Clerket. • Feladata a román csapatok kivonása és antant által elfogadott kormány megalakítása.
• A Clerk közremőködésével alakult keresztényszocialista centrumhoz tartozó Huszárkormányt az antant 1919. november 25-én elismerte. • Az új kormány két legfontosabb teendıje a békeszerzıdés letárgyalása, az államfı kérdésének rendezése volt. Alapozás választójoggal • A Huszár-kormány minisztereinek többségét a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja adta. • A november 17-én kibocsátott választójogi rendelet alapján elkezdıdtek a választási elıkészületek. • Választójogot kapott minden 24 éven felüli férfi, aki legalább 6 éve magyar állampolgár, legalább fél éve ugyanabban a községben lakik, vagy 24 éven aluliak, ha 1918. november 1. elıtt 12 héten át harctéren szolgáltak. • A 24 éven felüli nık, akik legalább 6 éve magyar állampolgárok, írnak-olvasnak, legalább fél éve ugyanabban a községben laknak. • A választhatóság feltétele a választójog és 30. életév betöltése. • A szavazás módja titkos, községenként. Választás és hatalmi harc • Az 1920. január 25–26-án lebonyolított választásokon a 3 millió jogosult 81%-a leszavazott. • 77 mandátumhoz jutott az Országos Kisgazda és Földmőves Párt, 76-ot szerzett a KNEP. • A szociáldemokraták nem indultak a választáson a fehérterror ellen tiltakozva. • A győjtıpárt jellegő KNEP-et 1920 tavaszától belsı viták gyengítették. • Vitát váltott ki az államfı kérdése (legitimisták, szabad királyválasztók ellentéte). • Horthy Miklós 1920. január 30-án kiadott hadparancsában az államfı azonnali megválasztását követelte. Kormányzóválasztás • 1920. február 27-én a nemzetgyőlés nagy többséggel elfogadta az 1920:I. törvényt az államfı kérdésérıl (átmenetileg kormányzó). • A kormányzói jogkör a királyénál szőkebb lett (törvényszentesítési jog hiánya, a nemzetgyőlés mőködését és a választások kiírását nem akadályozhatta; a nemzetközi képviselet joga, legfıbb hadúr, hadüzenet és békekötés a nemzetgyőlés elızetes hozzájárulásával stb.). • Átmeneti megoldás: a szabad királyválasztók a trónbetöltés majdani lebonyolítójának, a legitimisták IV. Károly helye ırzıjének látták Horthyt. Király nélküli királyság • Magyarország kiszakadt a dualista birodalomból és független lett. • Középnagyságúból kisállammá vált. • Királyság maradt kormányzóval az élén. • Soknemzetiségőbıl homogén nemzetállam lett nehéz gazdasági körülmények és feltételek között. • Az új állami struktúra keretei között 1920 elején még nem dılt el, hogy milyen erık uralják majd a hatalmat, milyen lesz a hatalmi struktúra. • Miként szilárdul meg a parlamentáris rendszer?
2. Az új törvényhozás: nemzetgyőléstıl a kétkamarás országgyőlésig Hatalmi ágak intézményei • A parlamentáris kormányrendszer 1848-ig visszanyúló értelmezése: a kormány a királynak és az országgyőlésnek egyaránt felelıs. • Kettıs bizalmi helyzet és összekötı kapocs az államfı és a nemzeti képviselet szerve között. • Bethlen István szerint az ellenzék szerepe a bírálat, a kormány feladata a parlamenti munkarend irányítása. • A kormány az egyes tárcák élén álló miniszterek összessége. Kormány • A két világháború között a következı minisztériumok léteztek: külügyi, honvédelmi, belügyi, pénzügyi, földmívelésügyi, iparügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi. • Ha a kabinet tagjai nem fogadják el egy szakminiszter véleményét, akkor vagy igazodik a miniszter, vagy lemond. • A miniszterek politikai felelıssége a parlamentáris kormányzás alapvetı kérdése maradt. Politikai gyakorlat • A kormányfı kinevezése minden esetben a kormányzó döntésén alapult. • Bethlen István kulcsszerepet játszott az ország stabilizációjában 1931-ig. • Gömbös Gyula kinevezésével Horthy ellenırzött radikális reformot várt. • A húszas években a kormány a kormányfıé volt bírva a kormánypárt bizalmát. • A harmincas években nem lehet egységes kormányról beszélni (bizalmatlanság, a kabinet kikerülése). • Bizalmi szavazás pártértekezleteken, pártvacsorákon. • A bizalomvesztés példája: 1938-ban Imrédy Bélát a parlament leszavazta. Bethleni konszolidáció • Bethlen István felismerte, hogy nincs visszatérés az 1918 elıtti állapotokhoz. • Az uralkodó osztályoknak a középrétegekre (birtokos parasztság, városi kispolgárság, a dzsentri rétegei) kell támaszkodnia. • Szükség van egy erıs kormánypártra. • Új politikai szerkezet: megállapodásokkal és kompromisszumokkal kell a pártokat sakkban tartani, illetve leszerelni. • 1921. december 22-én megegyezés a szociáldemokratákkal (Bethlen–Peyer-paktum). • 1922 elején a Kisgazdapártba belépve létrehozta az Egységes Pártot.
A parlament szerepváltása • A XX. században a politikai kérdések mellett a gazdasági és szociális problémák kerülnek elıtérbe (szakértık, részletes viták). • A képviselık egyéni presztízse csökken, a pártfegyelem nı. • Csökken az ellenırzı szerep, a hosszú vitákat különbözı úton lezárják. • A miniszternek van szakapparátusa, a parlamentnek nincs.
• Szaporodnak a parlamenten kívüli döntések. • Részérdekek, a lobbizás fokozott érvényesülése. • Politikailag éretlen tömegekhez kell szólni (sajtó szerepe). Nemzetgyőlés • Az 1920-as választás után összeült törvényhozás a nemzeti szuverenitás megtestesítıjének nyilvánította magát (nemzetgyőlés). • Feladata az alkotmányválság megszüntetése a történeti-jogi folytonosság jegyében. • A szuverenitás a szent korona tanhoz kapcsolódott. • Bethlen István korlátozott parlamentarizmusban gondolkodott („pragmatikus etatizmus”) az anyagi haladás a késıbbi parlamentáris rendszer megteremtése érdekében. • Nem folytatódott a dualizmuskori parlamentarizmus (jogegyenlıséget sértı numerus clausus, a botbüntetés törvénybe iktatása, stb.). Alkotmányos restauráció • Az 1922-26 közötti nemzetgyőlés a jogfolytonosság megteremtésének és a mérsékelt reformpolitikának a parlamentje volt. • 1924-ben létrejöttek a házszabályok, kialakult a politikai pártok rendszere. • 1922-tıl megjelent a szociáldemokrata frakció a magyar parlamentben. • Bethlen az ellenzéket magába foglaló parlamentet a rendszer alapintézményének tartotta. • Szerinte a demokrácia nem jogkiterjesztésbıl, hanem elsısorban népnevelésbıl áll. Felsıház • Az alkotmányosság helyreállításának befejezı aktusa volt az 1926. XII. tc.-kel létrehozott felsıház a volt fırendiház helyett. • A konzervatív vezetı réteg az alsóház fékjének szánta, politikai és közjogi kompromisszumként jött létre. • A kiterjesztett választójog miatt a szükséges szakszerőséget hordozná a felsıház (törvényjavaslatok korrekciója). • Összetétele: fırangú családok tagjai, vármegyei és városi törvényhatóságok, egyházak, érdekképviseleti testületek képviselıi, valamint a kormányzó által élethossziglan kinevezett személyek. A parlament funkciói • Legfontosabb a törvényhozás elsısorban kormány-elıterjesztések nyomán. • A törvénytervezetek a kormánypárt értekezletei után a minisztertanácsi ülésekre, majd a parlament elé kerültek. • A törvényjavaslatok tárgyalása alkalmat teremtett az ellenzéki pártoknak parlamenti vitára. • A kormány ellenırzése a politikai viták, napirend elıtti felszólalások, interpelláció révén valósult meg. • A parlamenti nyilvánosság és a közvélemény egymásra hatása.
3. Parlamenti pártok a két világháború között 1. A kormánypártok Pártok a politikai életben • A dualizmus korában a parlament a nem magyar uralkodóval szembeni ellenállás szerve volt. • A nemzeti függetlenségi törekvéseket a közvélemény elıtt a Függetlenségi ’48-as Párt képviselte. • A pártok mobilizáló ereje az elsı világháború alatt megmaradt. • Polarizáltság és tömegpártok megjelenése a világháború után (kommunista párt, fajvédı szervezetek). • A választójog kiterjesztése, a paraszti társadalom politikai erıkéként való megjelenése. Magyar pártfejlıdés • Az 1919 nyara és 1922 februárja közötti kaotikus idıszak két szakasza: • az 1920. januári választásokig többpárti kormányok parlamenti kontroll nélkül. • 1920 tavaszától 1922 elejéig tartó szakaszban törekvés a nagy kormányzópárt létrehozására. • Húsz párt a közéletben radikális programokkal (szociális követelések, szabadságjogok kiterjesztése). • Az 1920. januári választások után az Országos Földmőves és Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja koalíciós kormányzása. Nézetek a pártok szerepérıl • A dualizmuskori társadalmi elit (pl. Teleki Pál, Bethlen István) a korábbi politikai struktúrát akarták visszaállítani módosult programmal és ideológiával. • Az angol pártrendszert tartották ideálisnak konzervativizmusa, az íratlan alkotmány tisztelete, a monarchia fenntartása, békés reformpolitika stb. miatt. • Bethlen a világnézeti pártokat tartotta jónak a társadalmi rétegérdekek helyett. • A nagy konzervatív kormányzópárton kívül liberális-polgári radikális és szociáldemokrata pártok létét ismerte el. Váltógazdaság • A liberális polgári és agrárdemokrata ellenzék nagy pártok váltakozó kormányzásában gondolkodott. • Általános, titkos választójog alapján, demokratikus választások révén váltógazdaság. • A nemzeti radikális tábor (katonai jellegő legális vagy titkos társaságok) a pártpolitizálást károsnak tekintette. • A nemzet megosztása helyett egyetlen nagy párt vagy szervezet létében gondolkodtak. Ideológiai törésvonalak • A politikai erık a fennálló rendszer ideiglenességét hangsúlyozták és általános volt az antikommunizmus. • Politikai törésvonal egyik oldalán a szocialista-liberális baloldal, a másikon az újkonzervatív antiliberalizmus (keresztény nemzeti eszme). • Megjelenése az antiszemitizmus, a népi-urbánus ellentét, a város-falu törésvonal. • Parlamentáris- és szabadságjogok tengely: liberális ellenzéki pártok, szociáldemokrata párt, keresztényszocialista párt, kisgazdapárt stb.
• Állami intervencionizmus tengely: nyilas és fasiszta pártok, keresztény pártok, nemzeti radikális párt stb. Kormánypártok • A korszakban három kormányzati hegemón szerepet betöltı párt volt: az Egységes Párt, a Nemzeti Egység Pártja és a Magyar Élet Pártja. • Az Egységes Párt 1922 tavaszán kiadott pártprogramja radikális hangvételő volt (keresztény-keresztyén alapon újjáépítés, magyar nemzeti királyság, kisgazda középosztály, keresztény szellemő gazdálkodás stb.). • A pártprogramot megszegı képviselıtıl mandátuma megvonható (pártfegyelem). Nemzeti Egység Pártja • Bethlen bukása után Gömbös Gyula szervezte újjá a kormánypártot, programja a 95 pontos kormányprogram lett. • A korábbi pragmatikus liberális-konzervatív irányvonal helyett korporatív rendszerátalakító szándék (ırségváltás ígérete). • A gazdasági életben érdekképviseletek kiépítése, a szociális biztonság terén munkaközvetítés, baleset- és munkanélküliség elleni biztosítás. • A hitbizományi rendszer reformja, telepítési politika. • Háziipar pártolása, az iparcikkek árának állami befolyásolása. • A „magyar faji sajátosságokban gyökerezı, keresztény erkölcsön és világnézeten felépülı nemzeti kultúra” és nemzetnevelés. Magyar Élet Pártja • A szétesett kormánypárt megerısítését Teleki Pál végezte el 1939 elején. • Szociális programjában földreform törvényt, valamint a mezıgazdasági munkások nyugdíj biztosításának kiterjesztését ígérte. • A zsidó vagyon átadását a magyar kisegzisztenciáknak, gazdasági és szellemi reformot a magyar fajvédelem talaján. • Ideológiai eltávolodás a húszas évek Egységes Pártjának politikájától (elitdemokráciától a szélsıjobboldali fajvédelemig). A kormánypárt önképe • A párt a programbeli, ideológiai és személyi változások ellenére folytonosnak érezte történetét. • Parlamenti számarányuk és pártrendszerben elfoglalt helyük hasonló, a párttípusbeli változás idıleges. • A kormány és a kormánypárt között a harmincas évek végén nincs meg a bethleni idıszak összhangja. • A választások egyik legfıbb funkciója a kormánypártnak az új miniszterelnök képére történı formálása.
4. Parlamenti pártok 2. Az ellenzék Baloldali, jobboldali és fasiszta pártok • A két világháború közötti ellenzéki pártok három nagy csoportra tagolódtak. • A Kisgazdapárt besorolása nehéz, 1936 után baloldalinak minısíthetı. • Bajcsy-Zsilinszky Endre pártja, a Nemzeti Radikális Párt harmadik utasnak tekinthetı. • A kereszténydemokrata és keresztényszociális irányzatú pártok a jobboldalhoz sorolhatók. • A baloldali pártokon belül szocialista, liberális–demokrata és agrárpártok különíthetık el. • A baloldali ellenzék ideológiája, programja nem változott jelentısen a két világháború között. Magyarországi Szociáldemokrata Párt • Szervezett tömegpárt volt a szakszervezetekkel közös tagsággal. • A szociáldemokrata parlamenti frakciót 1922-tıl mérsékelt vezetık irányították (Peidl Gyula, Peyer Károly stb.). • A legnagyobb parlamenti ellenzék szerepkörét a Bethlen–Peyer paktum határozta meg (vidéki szervezkedés feladása, közalkalmazottakról való lemondás). • Parlamentarizmus elfogadása, szociális törvénykezés támogatása. • Kiállás a szabadságjogok, a titkos és általános választójog mellett, a fırendiház visszaállítása ellen. Nemzeti Demokrata Párt • A leghosszabb múlttal a Vázsonyi Vilmos vezette Nemzeti Demokrata Párt rendelkezett. • Budapest kivételével a helyi közigazgatásból kiszorult, a vidéki szervezeteit elveszítette. • A párt bázisát a fıvárosi zsidó polgárság jelentette. • A kereskedelmi tıkéhez kapcsolódtak, közel kerültek az agráriusokhoz, és felvállalták a kisiparosok, kiskereskedık érdekképviseletét. További liberális pártok • A Polgári Szabadság Párt Rassay Károly vezetésével 1921-ben alakult a Kisgazdapártból kilépıkbıl. • Rassay a legtekintélyesebb ellenzéki pártvezér volt a kormányzati pozícióba kerülés esélyével. • Magas rangú közalkalmazottak, állami tisztviselık és szabadfoglalkozású értelmiség pártja volt. • Az Országos Kossuth Párt a szociáldemokratákhoz hasonlóan a legtöbb támadásnak kitett párt volt. • Vidéki támogatottsága a birtokmegoszlási politika és a szociális érzékenység miatt megmaradt. • A köztársaság pártján állt, a szociáldemokrata párthoz állt a legközelebb.
Független Kisgazdapárt • 1930 októberében szervezıdött újjá Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Agrárpártként. • A közigazgatás demokratizálását, a közélet tisztaságát követelte a titkos választásokkal és a szabadságjogokkal együtt. • Eckhardt Tibor vezetése alatt 1934-ben a párt paktumot kötött Gömbös Gyulával. • Az 1935-ös választások után a szélsıséges jobboldal ellen a legitimistákkal is közös platformra került. • Az 1936-os programja a nemzeti agrárdemokráciát és a mezıgazdasági népesség politikai képviseletét vállalta fel. Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédı) Párt • A radikális jobboldali parlamenti ellenzéki párt 1924 novemberében alakult meg, magát agrárius, keresztény szellemőnek vallotta. • A fajvédelem a zsidók visszaszorítását, az „agrárius és keresztény” szellemiségőek állami és gazdasági pozíciókba kerülését jelentette (ırségváltás ígérete). • A párt 1928-ban lényegében megszőnt, amikor Gömbös visszatért a kormánypártba. • A párt többi vezetıje más pártokban tevékenykedett: Bajcsy-Zsilinszky Endre a Nemzeti Radikális Pártot alakította meg, a fajvédı Eckhardt Tibor a Kisgazdapárt élére került. Fasiszta pártok • Többségük 1931 és 1936 között alakult, legjelentısebb a Böszörmény Zoltán vezette Kaszáskeresztes Párt lett. • Faji alapon radikális, a tulajdonjogot erısen korlátozó (500 hold feletti földtulajdon valamint az iparkereskedelem kisajátítása), teljes foglalkoztatást ígérı program. • Radikális pártokból 1936-ban jött létre az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista (Nyilaskeresztes) Párt. Szálasi Ferenc pártjai • Nemzeti Akarat Pártja néven 1935 márciusában szervezte meg elsı pártalakulatát a hungarizmus ideológiájával. • A misztikus, pogány elemeket valláserkölccsel keverı program İsföld lakóinak erkölcsi, szellemi és anyagi gyarapodását kívánta. • Iparral rendelkezı „magas fokon álló parasztállamot” teremtene nádor vezetésével, alkotmánnyal. • 1937-ben a NAP-ot feloszlatták, Szálasit bebörtönözték. • 1939 tavaszán Nyilaskeresztes Párt néven szervezıdött újjá az államhatalom mérsékeltebb átszervezését és szociális törvénykezést (teljes foglalkoztatás, gazdasági korporációk, mérsékelt földreform) követelve. Nemzeti Radikális Párt • programmal 1930 és 1935 között mőködött Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével. • A harmadik utas elképzelés a kapitalizmus és a szocializmus rendszerébıl a pozitívnak tartott elemeket kívánta ötvözni. • Alapszervezetekbıl álló tömegpártot akart szervezni, de „egyszemélyes” párt maradt. • Bajcsy-Zsilinszky 1936-ban belépett a Független Kisgazdapártba.
Pártprogramok sajátosságai • A két világháború között a pártok nem készítettek választási programot. • Az alapításkor kiadott pártprogramot aktualizálták. • A liberális pártoktól eltérıen a radikális jobboldali pártok reagáltak az aktuális politikai jelenségre. • A parlamentarizmussal, a szabadságjogok tagadásával fejezték ki állami beavatkozást igénylı programjukat.
5. A bethleni parlamentarizmus kiteljesedése, az 1926-os választás A konszolidáció kezdete • Az uralkodó osztályoknak a középrétegekre (birtokos parasztság, városi kispolgárság, a dzsentri rétegei) kellett támaszkodnia. • Szükség volt egy erıs kormánypártra (Egységes Párt 1922-tıl). • Az ellenzék sakkban tartása (Bethlen-Peyer-paktum) és megosztása. • Stabil parlamenti többség új választójogi törvénnyel és a felsıház megteremtésével. • Az 1922-es választás után a 245 tagú országgyőlés 166 kormányt támogató, 76 ellenzéki és három pártonkívüli képviselıbıl állt (68:32). • 1924 végéig megmaradtak az ellenzéki politizálás régi eszközei (obstrukció, kivonulás). Sikertelen ellenzéki próbálkozás • Az 1922-1926 közötti átmeneti idıszakban az ellenzék bízott a demokratikusabb konszolidációban. • Követelték az alkotmányos rend helyreállítását, az önkormányzatok autonómiáját, az általános választójogot. • Az ellenzék késıbb ismerte fel, hogy nincs visszatérés a dualizmus politikai viszonyaihoz. • Hiába számított a külföldi demokratikus hatalmak és a közvélemény támogatására (pl. a frankhamisítási ügyben). • Sikertelen volt a belpolitikai botrányok (korrupciós ügyek) felemlegetése, mert a polgári közvélemény is elfogadta a bethleni konszolidáció kezdeti eredményeit. Konzervatív konszolidáció • Az 1924-es fıvárosi törvény (VII. tc.) magas adócenzushoz, 6 évi egyhelybenlakáshoz kötötte a szavazati jogot, a fıpolgármestert a belügyminiszter javaslatára a kormányzó nevezte ki. • Az 1925. évi XXVI. törvény a férfiak választójogát 24. életévhez, tízéves magyar állampolgársághoz, kétéves egyhelybenlakáshoz, az elemi iskola négy osztályához kötötte. • Nıknél a 30. életév betöltése, elemi népiskola 6. osztályának elvégzése vagy négy elemi és három élı gyermek volt a feltétel. • A szavazás módja lajstromos kerületekben titkos, egyéni választókerületekben nyilvános. • Az ajánlási rendszer a választók 10%-a, a 10 ezer választón felül 1000 írásbeli ajánlás.
Választási kampány • Az 1926-os választáson a kormánypárti csoportosulás volt a legnépesebb (Egységes Párt, Keresztény Gazdasági Párt, Magyar Nemzeti Szociális Párt). • A liberális tömböt alkotta a Rassay-párt, az Országos Kossuth Párt és a Magyarországi Földmíves és Munkáspárt. • A szocialista baloldalt képviselte a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az 1925ben alakult Magyarországi Szocialista Munkáspárt. • A kormánypártiak pozitív kampányhoz ragaszkodtak (adóreform ígérete, a földreformmal létrejött kisgazdaságok támogatása, a numerus clausus eltörlésének kilátásba helyezése, a munkásság társadalombiztosításának bıvítése). Ellenzéki alternatíva hiánya • A liberális, legitimista és szocialista ellenzék 1922 és 1926 között megtapasztalta a hatalom alkotmányos leváltásának korlátait. • A liberálisok az általános választójogot, olcsóbb államot és adóreformot követeltek. • Az MSZDP az általános választójogon kívül kiállt a szanációs válság okozta nyomor felszámolása, a korlátlan vallásszabadság és az ingyenes népoktatás mellett. • Az ellenzéki táborban hiányzott a bethleni konzervatív konszolidáció átfogó és alternatívát jelentı rendszerkritikája. Választási eredmények • Csalás és erıszak kísérte a kampányt, majd a választást. • Az Egységes Párt 172, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt 35 mandátumhoz jutott. • Az Egységes Párt 77, a szociális párt 13 egyhangú kerületbıl hozott mandátumot (egyetlen jelölt indult és szavazás nélkül nyert). • Az MSZDP képviselıjelöltek a nyíltszavazásos kerületben veszítettek. • A szociáldemokraták a titkosan szavazó lajstromos kerületekbıl hoztak el 14 mandátumot, a korábbi képviselıi helyeikbıl tizenegyet elveszítettek. Választási mérleg • Bethlen István szinte túlnyerte magát (90%-os parlamenti arány). • Adott volt a felhatalmazás a nyugodt, konstruktív építımunkához. • A választás után folytatódott a liberális tábor eróziója. • Az ellenzék politikai kultúrája még a dualizmus viszonyaihoz kötıdött. • Az MSZDP elveszítette a szegényebb kispolgári tömegek szavazatait. • A bethleni politika korábbi sikerei, a „józan közép” képviselete választási gyızelmet hozott. Átrendezıdött pártstruktúra • A legitimisták kiszorultak a parlamentbıl, a „közjogi ellenzék” korszerőtlenné vált. • Az MSZDP a titkos választású kerületekben élı szervezett munkásság pártja lett. • A választójogi rendszer korlátozásai és a földreformnovella hatása a parasztságot egy idıre passzívvá tette. • Az 1926-os választási siker a bethleni rendszer tetıpontja volt.
6. Világgazdasági válság és az 1931-es választás A nyugalom évei • 1926 és 1930 között nyugodt építkezés folyt Magyarországon (szerény gazdasági növekedés, az életszínvonal meghaladta az 1913-as szintet). • Eredmények a szociálpolitikában: szélesedı betegségi és baleseti biztosítás, kötelezı öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás az ipari, kereskedelmi és közlekedési dolgozóknak. • Létrejött az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI), kiépült a munkásbetegbiztosítás rendszere. • Megoldatlan maradt a munkanélküliek biztosítása és a mezıgazdasági munkások orvosi ellátása és nyugdíja. A válság kezdete • A válság Magyarországon a mezıgazdaságban már 1928-ban kezdıdött, az ipart és kereskedelmet 1930-tól érintette, a pénzügyi összeomlás veszélye 1931 nyarán mutatkozott. • A növekvı ipari munkanélküliség ellen 1930. szeptember elsején szervezett tömegtüntetések mutatták meg a társadalmi feszültséget. • Bethlen és csoportja igyekezett a problémákat elbagatellizálni, a status quót fenntartani. • A radikális jobboldalon Gömbösék a diktatórikus kormányzás bevezetését sürgették. • A liberálisok demokratikus reformoktól remélték az elégedetlenség enyhülését. • A szociáldemokraták a nyugati demokráciák támogatásában bíztak. Hatalmon belüli ellentétek • Az Egységes Párton belül felerısödtek a belsı ellentétek, megromlott Bethlen és Horthy viszonya. • Fokozódott a kormányzati agráriusok elégedetlensége az elégtelen válságkezelés miatt. • A nagytıkét képviselı csoport túlzottnak ítélte az állami beavatkozást. • Bethlen a képviselıház idı elıtti feloszlatására és új választás kiírására kérte a kormányzót. • Horthy 1931. június 6-án feloszlatta az országgyőlést, június 28. és július 7. közé kitőzte a választást. Pártok és programok • Az Egységes Párt programjában a revízió és a nemzeti királyság követelése állt a középpontban. • A keresztény ipar megerısítését, a tızsde szabályozását és erıs nemzeti hadsereget követeltek. • A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt másik kormánypártként radikálisabban lépett fel a tıke ellen, a keresztény házasságért, a fokozottabb szociális gondoskodásért. • Az MSZDP a politikai rendszer demokratikus reformjáért szállt síkra. • A liberálisok egyetértettek a rendszer demokratizálásával, az általános és titkos választójog bevezetésével.
• Az 1930-ban alakult Független Kisgazdapárt a paraszti-agrárius követeléseket képviselte. Választási kampány • Csak három hét volt a választás elıkészítésére (választási névjegyzék, ajánlások, szavazatszedı bizottságok stb.). • Az 1931-es választási kampány csendesebb és jelentéktelenebb volt a korábbiaknál. • A kérdés: marad-e a korábbi kormánypárti fölény vagy elıretör az ellenzék? • A kormányfı június 14-én Debrecenben a gabonaexportáló országok világkartellét javasolta, hitelt ígért a mezıgazdaságnak a búza és a bor minıségének javítására, fásításra, öntözési programra. • A kormánynak nem volt válságkezelı programja, nagyobb külföldi kölcsönben bízott. Választási eredmények • A választásokon másfél millió szavazatot adtak le, ebbıl egymilliót a nyílt kerületekben. • A 199 nyíltszavazásos kerületbıl 9 ellenzéki került a parlamentbe, 68 kormánypárti képviselı ellenjelölt nélkül szerzett mandátumot. • Titkos szavazással csak 46 képviselı került a parlamentbe. • A kormánykoalíció 186 képviselıi helyhez jutott, az 1926-osnál 21-gyel kevesebbet szerzett. • Az elıször indult Független Kisgazdapárt 14 képviselıt küldhetett az országgyőlésbe. • A szociáldemokraták megtartották a 14 mandátumot. • A nyíltszavazásos beregszászi választókerületben a Nemzeti Radikális Párt jelöltje, Bajcsy-Zsilinszky Endre lett a képviselı. Bethlen lemondása • Az új képviselıház elsı ülését 1931. július 20-án nyitották meg. • Egy héttel korábban a kormány háromnapos bankzárlatot rendelt el, majd bevezette a kötött devizagazdálkodást. • Augusztus 4-én a képviselık megszavazták a 33-as bizottság létrehozását a válságkezeléshez szükséges rendeletek gyorsabb meghozatala érdekében. • Az ötmillió fontos angol kölcsön megszerzése után 1931. augusztus 19-én Bethlen István benyújtotta lemondását.
7. Parlamenti választás 1935-ben Mélyülı válság • Gróf Károlyi Gyula kormánya 1931. szeptember elsejével csökkentette a tisztviselık és a közalkalmazottak fizetését. • A szeptember 13-án végrehajtott biatorbágyi merénylet után elrendelték a statáriumot. • A Károlyi-kormány 1932 nyarán szembekerült az agrárius kormánypárti képviselıkkel és Bethlen Istvánnal. • A kormányzó október elsején Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek. • Az új miniszterelnök célja a parlamentáris kormányzás, az ellenzék felszámolása és az egypártrendszer bevezetése volt. Nemzeti Munkaterv • Gömbös Gyula az olasz mintát követve 95 pontos munkatervet kívánt megvalósítani. • A földkérdés megoldását, a munkanélküliség megszüntetését ígérte. • Kilátásba helyezte a tıke korlátozását, a választójog kiterjesztését titkos választójoggal. • Olcsó és jó közigazgatás, a pengı értékállósága szerepelt a programjában. • Cél az „ırségváltás” elérése az úri középosztály javára, az alkotmányos parlamentáris rendszer felszámolása. • Gömbös kormányfıként kezdetben kompromisszumra kényszerült Bethlen István híveinek parlamenti többsége miatt. Hatalmi pozíciók kiépítése • Gömbös a kormánypárt országos szervezetének kiépítésével önálló politikai bázist teremtett (új „reformnemzedék” és a „régi rend” hívei ellentéte). • A kormánypártot Nemzeti Egység Párt néven újjászervezte. • 1933. februárjától megjelent a Függetlenség címő reggeli politikai bulvárlap, 1934 nyarától az Új Magyarság politikai napilap. • Kísérlet a Független Kisgazdapárttal való összefogásra. Bizalmi szavazás • A kormányfı az 1935. január 29-ei pártértekezleten bizalmi szavazást kért. • Bethlen István nem akarta megbuktatni a kormányt, hogy elkerülje az elırehozott parlamenti választást. • Gömbös megnyerte Horthyt a parlament március 5-ei feloszlatásához, az új választást kiírták. • A kormányzó lehetıséget adott a bethleni kormánypárt felszámolására. • 3 millió választópolgár (a népesség 33,8%-a) a jogszabály miatt a szavazáson köteles volt megjelenni. • Rövid választási kampány „néma héttel”. Választási programok • A NEP választási programját a nemzeti egység és a konzervatív reform jelszavai alkották („Nemzeti egységben a jövı!”). • A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a mezıgazdasági piacokat, az agrárolló szőkítését, hiteleket, földbérlı szövetkezeteket és jóléti követeléseket fogalmazott meg.
• A legitimisták Nemzeti Néppártja a nácizmussal szembehelyezkedve alkotmányos királyt akart. • A szociáldemokraták új követelése a fasiszta törekvések elvetése. • A Magyar Nemzeti Szocialista Munkáspárt vegyítette az agrárius követeléseket a nácizmus jelszavaival. Ellenfelek, ellentétek • Gömbös a jelöltállításnál a bethlenistákat mellızte. • A kormányfıvel szimpatizáló kisgazdákat üldözendı konkurenciának tekintette. • A Nemzeti Radikális Párt vezetıje, Bajcsy-Zsilinszky Endre és kortesei ellen a karhatalom erıszakosan fellépett. • Az ellenzéki jelöltek ajánlásait visszautasították vagy a szavazás eredményét meghamisították (pl. a keszthelyi, nagybaracskai, csengeri kerületekben). • A visszaélések miatt a választások után 38 mandátumot támadtak meg beadvánnyal. Választási eredmények • A választásokat 1935. március 29. és április 7. között bonyolították le. • A csalások mellett a nemzeti retorika és reformígéretek okozták a Nemzeti Egység Pártjának gyızelmét 171 mandátummal (69,8%). • A legerısebb ellenzéki párt a Független Kisgazdapárt lett 23 képviselıi hellyel. • Az MSZDP 11 képviselıvel vett részt a parlamentben 3 mandátumot veszítve. • Az egykori koalíciós Keresztény Gazdasági és Szociális Párt elveszítette korábbi helyeinek bı felét (14 mandátum megszerzése). • A nemzeti szocialista pártok jelentéktelenek maradtak. Politikai következmények • A kormánypárti frakción belül a bethleni gárda aránya 40%-ról 16%-ra apadt, Gömbös személyes hívei elıretörtek (29%). • A kormánypárt határozott jobbratolódása ment végbe 1935-ben. • Az 1935-ös választások Gömbös hatalmának tetıpontját jelentették. • A teljes garnitúracsere elmaradt, a belsı feszültségek maradtak, felerısödtek. • A szélsıjobboldal elégedetlenné vált a kompromisszumokra kényszerülı Gömbössel. • A párton belüli frakciók harca kiélezıdött, a megosztottság fennmaradt Gömbös halála után is.
8. Politikai gondolkodás a 30-as évek második felében A keresztény-nemzeti kurzus válsága • Gömbös Gyula kísérlete a totalitarizmus mintájának követésére irányult. • A világgazdasági válság okozta nehézségek belpolitikailag, a tengelyhatalmak erısödése külpolitikailag nehezítette a korábbi keresztény-nemzeti kurzus folytatását. • A harmincas évek közepére a politikai gondolkodás sokszínővé vált Magyarországon. • A politikai ideológia egészét a historizálás, a történelmi díszletek felhasználása jellemezte. • A konzervatívok az ısi magyar alkotmányt, a szentkorona eszmét szegezték szembe a diktatórikus törekvésekkel.
„Új pogányság” ellen • Az 1938-as Szent István emlékév az alkotmányvédık megnyilatkozásait erısítette. • Szekfő Gyula történész fellépett az „új pogányság”, azaz a fasizmus hazai képviselıi ellen. • Bajcsy-Zsilinszky Endre Helyünk és sorsunk Európában címő munkájában a magyar jellem diktatúraellenességérıl írt. • A szociáldemokraták a 30-as évek vége felé a diktatúrával szemben a legitimista megoldást is elfogadhatónak tartották. • Az alkotmányvédı fronthoz kapcsolódtak a liberálisok és 1935 után a Gömbösben csalódott kisgazdák. A népiek ideológiája • A harmincas évek elején sajátos szociális, mővelıdési színezettel jelentkezett a népi mozgalom. • A népi írók a nemzet törzsét a parasztságban találták meg. • Fellépésüket a paraszti sors bemutatása, kritikája és a változtatás igénye jellemezte (Illyés Gyula, Németh László, Kodolányi János, Féja Géza, Tamási Áron stb.) • Sajátos magyar utat (harmadik út) kerestek a világgazdasági válság meghaladásához. • 1935. április 16-án találkoztak a népi írók Gömbös miniszterelnökkel, ami azután a mozgalomban töréshez vezetett. • Az urbánusok a találkozóban a népiek végzetes bőnbeesését látták. Szent István emlékév • Az ünnepi esztendı alkalmat adott a Szent István-i gondolat, a szentkorona-tan és a kapcsolódó történelmi, politikai ideológiák méltatására. • A magyarság alkotmányos államalkotó készsége és a befogadó nemzetiségi politika megjelenítése. • Az állami függetlenség hangoztatása és a német birodalmi expanzióval való szembehelyezkedés. • A Szent István-tradíció ápolását a római katolikus egyház támogatta. Jobbratolódás • Darányi Kálmán a konzervatív, alkotmányvédı irányzat jelöltjeként lett miniszterelnök 1936. október 12-én. • A gyıri program 1938. márciusi meghirdetése után a kormányátalakítás jobboldali elıretörést hozott. • A jobbratolódást erısítette az Anschluss bekövetkezte. • Elfogadták az 1938:XIX. törvényt a választójogról, ami általánossá tette a titkos szavazást. • 135 képviselıt egyéni, 125-öt lajstromos választókerületben kell választani. • Az elsı zsidótörvény diszkriminációt alkalmazott a zsidó vallású állampolgárokkal szemben. Darányi bukása • A kormányzó a Darányi-kormány szélsıjobboldallal szembeni tehetetlensége miatt bírálta a kormányt. • A balra álló ellenzék az emberi szabadságjogok sérelmét és a növekvı számú kormányrendeletek miatt a parlamentarizmus kiüresedését vetette fel.
• A konzervatívok kormányellenességében a belsı és külsı nyomás elleni erélytelen fellépés kritikája nyilvánult meg. • 1938. május 13-án Imrédy Béla alakított kormányt. „Csodás forradalom” • 1938. szeptember 4-én Imrédy Kaposváron radikális átalakulási programot hirdetett meg (honvédelmi törvény, gazdavédelmi reform, álláshalmozás megszüntetése, kishaszonbérletek, országos szociális hálózat stb.). • 1938. október 4-i kormányülésen a kormányfı bejelentette, a képviselıháztól rendeleti úton történı kormányzáshoz kér felhatalmazást. • Politikai válság kezdıdött, Bethlen politikai ellenfélként lépett fel. • Az elsı bécsi döntés átmenetileg enyhített a belpolitikai válságon. Kormányválság • Az Imrédy-kormány 1938. november 15-én újjáalakult a kormánypárt jobboldalára támaszkodva. • Célja a földbirtokpolitika-házhelyosztás és radikálisabb zsidótörvény megalkotása. • A házszabály-revíziót pártközi értekezleten vitatták meg (a nyilas képviselık támogatták, a baloldal elvetette). • November végén képviselık léptek ki a NEP frakciójából a gömbösi reformpolitikához való visszatérést szorgalmazva. • A disszidens képviselık november 23-án bizalmi szavazást kértek a kormányprogramról. • 115:94 arányban a kormány kisebbségben maradt. Magyar Élet Mozgalma • Imrédy lemondását a kormányzó nem fogadta el, de beszőkült a parlamenti mozgástere (261-bıl 130 biztos szavazat). • A földbirtok-politika és a második zsidótörvény parlamenti elfogadtatása bizonytalan. • Kockázatos egy elırehozott választás, a rendszer történetében elıször nem volt garantált a kormánytöbbség. • Imrédy a nyilasokkal rivalizáló tömegmozgalmat indított 1939. január 6-án (Magyar Élet Mozgalma). • Végül február 24-én Imrédy dédnagyanyjának zsidó származását igazoló okirat miatt kénytelen volt végleg lemondani a miniszterelnökségrıl.
9. Parlamenti választás 1939-ben Módosuló körülmények • A tengelyhatalmak elıretörése fokozatosan kényszerpályára vitte Magyarországot. • A diszkriminatív törvényhozás (zsidótörvények), az erısödı fasiszta mozgalmak és a háború közeledtét jelzı kivételes állapot 1939. január elsejei bevezetése a belpolitikát átformálta. • Imrédy Béla lemondása után Teleki Pál miniszterelnöktıl a kormánypárton belüli radikális jobboldal és a fasiszta pártok visszaszorítását várták. • Az új kormányfı Magyar Élet Pártja néven újjászervezte a kormánypártot, és az egész parlamentáris rendszer gyökeres reformjára törekedett.
Új választójogi törvény • Az 1938:XIX. törvény elfogadásával módosult a választójog, általános lett a titkos szavazás. • Lajstromos választókerületben a férfiak 26. életévtıl, az egyéni kerületekben 30. életévüktıl 10 éves magyar állampolgársággal, hat éves helyben lakással és a hat elemi elvégzésével nyertek választójogot. • A nık minden választókerületben 30. életévük betöltésével, 10 éves magyar állampolgárság, hat évnyi helyben lakás és 6 elemi elvégzése után kaptak választójogot. • Az országgyőlési képviselık száma 260 lett, 135-öt egyéni választókerületekben, 125 képviselıt lajstromos kerületben választottak meg. • A jelöltállításhoz egyéni kerületekben 500, a listás kerületekben 1500 választó sajátkező aláírására volt szükség. • Egyéni választókerületekben 2000, lajstromosban két képviselıig 3000, minden további jelölt után 500–500 pengı biztosítékot kellett letenni. Kormánypárti program • A Magyar Élet Pártja célkitőzése volt a „baráti államokhoz főzıdı jó kapcsolatok ápolása”. • Belpolitikában a „gyors és egészséges földreform ígérete az alsó társadalmi rétegek szociális és családi helyzetének javítása (ONCSA). • A zsidók gazdasági és szellemi befolyásának felszámolása. • A kormánypárthoz közel álló Egyesült Kereszténypárt a nagyhatalmak befolyásától mentes magyar külpolitikát fogalmazott meg. • A belpolitikában a Szent István-i birodalmi eszmén nyugvó fajpolitikát, társadalmi igazságosságon alapuló szociálpolitikát ígért. Mérsékelt ellenzék • Nemzeti Demokrata Párt a zsidótörvények hatására nem indult a választásokon. • A Független Kisgazdapárt náci- és nyilasellenes megnyilvánulásaival, ugyanakkor zsidókérdésben vallott nézetei miatt a kormánypárt és a baloldal kereszttüzébe került. • Nemzetközi jellegének mérséklésére 1939 januárjában Szociáldemokrata Pártra változott az MSZDP neve. • A baloldali párt az ország függetlenségéért, önállóságáért, a demokratikus átalakításért szállt síkra. Szélsıjobboldali pártok • Többszöri betiltás után Nyilaskeresztes Párt néven 1939. március 15-én közzétette „országépítı programját” a legerısebb szélsıjobboldali szervezıdés. • A fennálló államrend mérsékeltebb bírálata, erıteljes antiszemita és antikapitalista fellépés. • „Osztálymentes” és zsidómentes magyar munkaállamot követelt a párt (munkanélküliség felszámolása, árcsökkentés, béremelés). • A szélsıjobboldali pártok programjából hiányzott külpolitikai cél, a nácikkal való szoros szövetség vállalása. • A szociális kérdések megoldását a zsidók gazdaságból történı kiszorításával és földreformmal kívánta elérni. • A nemzetiszocialista pártok a zsidókérdéstıl eltekintve mérsékeltebb programmal indultak a választáson.
Választási kampány 1939-ben • Bethlen bírálta a kormánypárt radikalizálódását, a kerületi beosztást és a visszaélés lehetıségét. • Válaszul Teleki Pál szerint a régi parlament elszakadt a realitásoktól, a vezetésre való képessége megszőnt. • A náci Németország befolyására 3 volksbundista jelöltet indítottak kormánypárti színekben. • 1939-ben már alapvetı volt a párt-meghatározottság, a jelöltek mögötti párt szervezeti kiépültsége. • A kaució miatt nıtt a választások anyagi terhe. • A szélsıjobboldali pártok a náci Németországtól kaptak 500 ezer pengıs támogatást a választási költségekhez. • A választási névjegyzékek összeállítása, a szavazóigazolványok kézbesítése manipulációra adott lehetıséget. A parlamenti választások eredményei • A kormánypárt 187 mandátumot szerzett (72%), a másodikként a fasiszta pártok 49 mandátumot győjtöttek be (19%). • Visszaestek a kisgazdák (14 mandátum, 5%) a választási rendszer aránytalanságai, a koncentráltabb indulás hiánya és a csökkenı támogatás miatt. • A szociáldemokraták a korábbi 14 helyett 5 mandátumot szereztek, szavazóik egy részét a nyilas pártok elhódították. • A fasiszták a püspöki székhelyeken (Kalocsa, Esztergom, Eger) valamint a bányászés munkáscentrumokban (Tatai-medence, Salgótarján környéke) jól szerepeltek. • A szélsıjobboldali elıretörés sokkolta a konzervatívokat, az idegen veszély erısödésére figyelmeztetett. A választások utóélete • A kormányt kétharmados eredménye ellenére nyugtalanította a szélsıjobb elıretörése. • A 260 megválasztott mellé a visszacsatolt területekrıl behívott 38 képviselıvel nyílt meg a parlament elsı ülése 1939. június 12-én. • 1940 ıszén Imrédy kilépett a MÉP-bıl és 19 képviselıvel megalakította a Magyar Megújulás Pártját. • Észak-Erdély visszakerülésével 51 képviselıvel, a déli területekrıl 26 honatyával 1941-re 375-re bıvült a mandátumok száma. • A második világháború alatt a parlament csak követte az eseményeket, a hadüzeneteket utólag hagyta jóvá.
10. Politikai elit a Horthy-korszakban A politikai elit • A politikai döntések jogát kisajátító, a hatalmat gyakorló csoportok alkotják a politikai elitet. • A többi elitcsoporthoz való viszonyát a politikai élet jellege, az állam és társadalom viszonya határozza meg. • A Horthy-korszak politikai elitjét az államhatalmi szervezeti pozíciók alkották. • A kormányzó, az országgyőlés és a felsıház tagjai, a végrehajtó hatalomban szolgálók és a korporatív nyomásgyakorlás szervezeteinek (pl. GYOSZ) vezetıi. • A politikai elit összefonódott a gazdasági és szellemi elittel.
Kormánytagok • Az ellenforradalmi rendszernek 1919 nyara és 1944 ısze között 15 kormánya volt. • A miniszterek, államtitkárok 44%-a hivatalnoki pályáról érkezett. • Az értelmiségiek (tudósok, egyetemi tanárok, ügyvédek) 30%-át adták a kormánytagoknak. • A kormányok egy hatodát katonatisztek alkották. • A kormánytagok hivatásos bürokraták közül verbuválódtak, akik az államtól független megélhetési forrással alig rendelkeztek. • A katonatisztekkel együtt a felsıfokú végzettségőek aránya bı 50% volt. Elitképzıdés • A politikai mozgások érzékeny jelzıje az elitalakulás dinamikája. • Az 1919 és 1921 közötti idıszakot értelmiségi túlsúly jellemezte (34 kormánytagból 16 orvos, ügyvéd, tanár, író). • Az ún. bethleni idıszakban a kormánytagok közel fele minisztériumi hivatalnok, köztisztviselı. • A „hosszú” harmincas évek 40 kormánytisztség-viselıje katonatiszt (33%), közhivatalnok (30%) és értelmiségi (25%). • A dualizmus korához képest hiányzik a nagybirtokos arisztokrácia, másrészt jellemzı az értelmiségiek és az államhivatalnokok (katonatisztek) feltőnı szerepvállalása. Politikai osztály • Az ellenforradalmi rendszer elsı évtizedében a politikai elit más elitcsoportokból érkezett. • A harmincas évektıl a politikai-mozgalmi elıélet vált fontossá. • Megritkult a tıkés vállalkozókat, menedzsereket és érdekképviseleti lobbikat képviselı elit. • A jobbra tolódás során a politikai elit elsırendő célja az állam révén tartós pozíciók szerzése. • A politikai osztály és az uralkodó osztály szétválik, ellentétbe kerül. • A parlamenti képviselıség az egyik, nem is az elsıdleges elitpozíció. Miniszterelnökök társadalmi kötıdése • Foglalkozásukat tekintve Friedrich István gyáros, Huszár Károly tanító, Simonyi Semadam Sándor ügyvéd volt. • Bethlen István és Teleki Pál erdélyi, földjüket vesztett grófok voltak. • Evangélikus tanító családból származott Gömbös Gyula, aki katonatiszti, majd hivatásos politikai pályát futott be. • Károlyi Gyula gróf Horthy közvetlen környezetének tagja, fıispán volt. • Politikus családból érkezett Darányi Kálmán. • Imrédy Béla pénzügyi szakember, a Nemzeti Bank elnöke és miniszter is volt kormányfıi kinevezése elıtt. Kormánytagok szociológiai jellemzıi • Bethlen 1927-es kormányában a gazdasági tárcákat szakemberek kapták. • A pénzügyminiszter Bud János egyetemi és közigazgatási karriert tudhatott magáénak, Herman Miksa kereskedelemügyi miniszter egyetemi tanár és vállalati mérnök is volt korábban.
• A kultuszminiszter Klebelsberg Kunó gróf jogot végzett, a dualizmus idıszakában futott be közigazgatási karriert a miniszterelnökségen. • Walkó Lajos külügyminiszter banki cégvezetıként, majd a pénzügyminisztériumban dolgozott. Csizmás képviselık • Az 1920-as nemzetgyőlésben a csizmás képviselık száma 31 volt, ami 1922-re 13-ra csökkent. • Az 1939-es parlamentbıl teljesen hiányoztak az arisztokrata-nagybirtokos és tıkés pozíciókat birtokló képviselık. • Az üzleti élet, az ipari tıkés érdekeltségek közvetlen parlamenti képviselete gyenge volt. • 1939-ben a kisgazdapárti képviselıjelöltek többsége gazdálkodó (48%), ügyvéd (23%), köztisztviselı (17%) és lelkész (11%) volt. • A fasiszta pártok képviselıi között sok a köztisztviselı. • Az 1939-es választásnál a kormánypárti képviselık közül nagypolgárok és nagybirtokosok maradtak ki, nıtt a közhivatalnokok és az értelmiségiek aránya. Felsıházi tagok • A párthoz tartozás nem volt meghatározó a felsıházi tagoknál. • A 237 tag közül 119 töltött be vezetı tisztséget gazdasági vállalatoknál. • Többen a tudományos, irodalmi élet, egyházak vezetı tisztségviselıi közül kerültek ki. • A nagytıke képviselete 8%-ról 4%-ra, az arisztokrácia aránya 23%-ról 20%-ra csökkent. • Növekedett az államhoz, egyházhoz, földbirtokhoz, szervezetekhez kötıdı középrétegek csoportja. • A Gömbös-kormánytól kezdve a felsıház az alkotmányvédelem álláspontjára helyezkedett.
11. A Horthy-rendszer jellegérıl: parlamentarizmus vagy autoriter rendszer? A rendszer önképe • A két világháború közötti politikai berendezkedés önmagát ellenforradalmiként, a forradalommal felszámolt törvényes rend helyreállítójaként határozta meg. • Az 1919. májusa és augusztusa közötti szegedi kormány keresztény–nemzeti szellemben formálta politikai arculatát. • A forradalomellenesség és a nacionalizmus összekapcsolódott a polgári demokrácia, a liberalizmus megbélyegzésével. • Antikapitalizmusa az úri középrétegek gazdasági és hatalmi térnyerését szolgálta. Korai fasiszta rendszer? • A marxista történetírás a Horthy-rendszer fasiszta jellegét hangsúlyozta. • A fehérterrort, a különítményesek agresszivitását, az antiszemita fajvédelmet a totális diktatúra elemeiként láttatta. • Ebben az értelmezésben a bethleni konszolidáció a mérsékeltebb típusú fasiszta diktatúrák példájaként jelent meg.
• A numerus clausus törvény az alkotmányos szintre emelt antiszemitizmus, az állampolgári jogegyenlıség megszüntetése volt. • A fasiszta, félfasiszta minısítés az 1945 utáni rendszer legitimációs céljait szolgálta. „Irányított demokrácia” • A Tanácsköztársaság bukása után a demokraták, a jobboldali radikálisok és a konzervatívok küzdöttek a hatalomért. • Horthy Miklós kormányzóként a radikálisok helyett a parlamentarizmus alapján álló konzervatívokra támaszkodott (Teleki és Bethlen). • Bethlen István konzervativizmusa szemben állt a magántulajdont tagadó baloldallal és a parlamentarizmus ellenes radikális jobboldallal. • Felfogása szerint a kellı vagyoni alappal, „fejlett nemzeti öntudattal és nemzeti érzéssel” rendelkezık hivatottak az ország irányítására. • A parlamentáris „tömegdemokráciákat” elvetette, az „irányított demokrácia” és a „fontolva haladás” hívének tartotta magát. Állam- és kormányzati rendszer • Az állami szuverenitás legfıbb letéteményese 1920 és 1926 között a nemzetgyőlés, 1927-tıl a kétkamarás országgyőlés volt. • Az 1922-es választójog-szőkítéssel a választók összlakossági aránya 40%-ról 28%-ra csökkent. • Nagy-Budapest és a vidéki törvényhatósági jogú városok kivételével visszaállt a dualizmus kori nyílt szavazás. • A választók bı 20%-a szavazhatott titkosan, a 245 képviselıbıl 199-et nyílt szavazással választottak. • Az Egységes Párt megszervezésével és a szőkített választójoggal együtt biztossá vált a kormány parlamenti többsége. Párt- vagy kormányelnöki diktatúra? • A kormány mozgásterét korlátozta a több frakcióból álló kormánypárt. • 1927-tıl a felsıház a képviselıházzal szemben a konzervativizmus folyamatosságát garantálta. • A harmadik alkotmányos tényezı az államfı volt, aki egyszer küldhette vissza az elfogadott törvényjavaslatot. • A miniszterelnököt és a minisztereket a kormányzó nevezte ki. • A rendeleti kormányzás válságos idıszakban 1919–1920-ban és 1931–1932-ben valósult meg. • A parlamentáris jogállamiság keretei az ország 1944-es megszállásáig megmaradtak. Alkotmányos szabályozás • A kialakult politikai rendszer sem a kormányzónak, sem a miniszterelnöknek nem adott tekintélyelvő rendszert teremtı jogokat. • A stabilitást hordozó tekintélyt a bethleni konszolidáció alatt a kormányfı, késıbb a kormányzó képviselte. • Az állam nem vált túlcentralizálttá, az önkormányzatiság megmaradt. • Az ellenzék a tekintélyelvő vonásokban az államhatalom túlterjeszkedését (etatizmus) bírálta. • Gömbös és Imrédy modernebb autoriter kísérletei a baloldali ellenzéket a kialakult rendszer parlamentáris, alkotmányos jegyeinek védelmére mozgósította.
Politikai szabadságjogok • A szabadságjogok 1919–1920-as korlátozásainak többségét a Bethlen-kormány megszüntette vagy enyhítette (gyorsított büntetıeljárás, internálás). • Az 1921. április 6-án elfogadott III. tc. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelmérıl alapot teremtett a kommunisták elleni fellépéshez. • Megmaradt a statáriális bíráskodás lehetısége, de 1932-ig ezzel sem éltek. • Az egyesülési és gyülekezési jogban az 1914 elıtti gyakorlat állt helyre. • A kivételes sajtóellenırzés rendszerét 1921 végén hatályon kívül helyezte a kormány, de a belügyminiszter és az igazságügyi szervek felléphettek sajtótermékek ellen. • A sajtóirányítás viszonylag liberális formája teret engedett a kormánypolitika bírálatának. Összegzés • A Horthy-korszak politikai rendszere autoritatív elemeket is tartalmazó polgári parlamentarizmusnak tekinthetı. • Létezett a többpártrendszer, az ellenzéket hordozó parlament, a parlamentnek felelıs kormány, a bíráskodás szuverenitása és a pluralista szellemi élet. • Autoriter vonás volt a politikai hatalomért folyó versenybıl a társadalom jelentıs részének kizárása (szőkített választójog). • Egyenlıtlen feltételek léteztek a választásokon kormánypártiak és ellenzékiek esetében. • A dualizmushoz képest új, illetve erısödı jelenségként hatott a sajtószabadság korlátozása és a vallási, majd a faji diszkrimináció.
Reszler Gábor
