6/1.Vezesse le az eredő átviteli függvényt soros kapcsolás esetén a hatásvázlat felrajzolásával.
az i-edik tagra, illetve az utolsó tagra. ,
melyből kifejezhető a sorba kapcsolt tagok eredő átviteli függvénye:
6/3.Vezesse le az eredő átviteli függvényt párhuzamos kapcsolás esetén hatásvázlat felrajzolásával
+a soros kapcsolás képletei
párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.
14/1,2.Írja fel a Fourier sor trigonometrikus alakját az Ak és Bk Fourier-...
f (t , T ) A0 Ak cos kt B k sin kt k 0
ahol k = 0 , 1 , 2 , ... – természetes
egész szám,
– az alapkörfrekvencia, T – periódusidő. Az egyes periodikus összetevők amplitúdói a következők alapján határozhatók meg: T /2 T /2 2 1 f t , T cos k tdt Ak f t , T dt A0 T T/ 2 T T/ 2 T /2
2 f t , T sin k tdt Bk T T/ 2 15/1.Írja fel a Fourier-integrál kifejezését. Értelmezze ábrán a Δωk ...
f t , T c e j k t d
14/3.15/2Irja fel a Fourier-sor komplex alakját a Ck Fourier-együttható kifejtésével:
a Fourier-sor komplex alakja az alábbi:
f t , T
C e
k
jk t
k
1 1 jk t f t , T dt Ck e T T/ 2 2 T /2
T /2
f t, T e
T / 2
jk t
dt
Értelmezze ábrán szinuszos jel helyes és nem megfelelő mintavételezését a Shannontörvény alkalmazásával az időtartományban
Folytonos és mintavételezett jel amplitúdósűrűség-spektruma a Shannon-tétel szemléltetéséhez ( h< 0/2).
Folytonos és mintavételezett jel amplitúdósűrűség-spektruma a Shannon-tétel szemléltetéséhez ( h> 0/2). nem megfelelően megválasztott mintavételi frekvencia okozta információtorzulást szemlélteti
(19)Határozza meg a mintavételezett [f(t)]=L[e-t] időfüggvény z-transzformáltját, ha F(s)=1/(s+a)2 (levezetés).
s=pk=p1=-
(20)Határozza meg mintavételezett egységugrás (1*(t)=i*(t)) z-transzformáltját
(levezetés):
15/3.Vezesse le a Fourier-transzformáció definiáló egyenletét a c(omega) komplex amplitúdósűrűség értelmezéséből kiindulva:
k k
2 k T
Ck c k k
2 2 2 k k 1 k T T T
f t , T c e j k t d
T 2
C T 1 1 jkt c lim k lim f t , T e d t T T 2 T 2 k T 2
2 c F f t F j
f t e
jt
dt
f t e jt d t
Adott az f(t)=e-alfatidőfüggvény F(s)=1/s+alfa Időfüggvény fourier transzformáltja:
6/2.Vezesse le az eredő átviteli függvényt visszacsatolás esetén a hatásvázlat felrajzolásával.
1 F s 18.Adott az f t e t időfüggvény, melynek Laplace transzformáltja: . s a.) az időfüggvény F j Fourier-transzformáltját:
b.)
az időfüggvény amplitúdó sűrűségspektrumát ( ábra is ):
c.) a mintavételezett időfüggvény amplitúdó sűrűségspektrumát Shannon-törvényt kielégítő helyes mintavételezés esetén
F * j a
Határozza meg és ábrázolja az f(t)=e-alfatidőfüggvény amplitúdósűrűség spektrumát
Adja meg a következő matematikai modellnek megfelelő analóg számítógépes modell kapcsolását
Rajzolja fel a lengéscsillapító funkcionális, koncepcionális modelljét. c r rugóállandó c d csillapítási tényező m – tömeg
5/1,3.Ábrázolja a PT1-tag Bode-diagramját (tényleges jelleggörbe,közelítő aszimptóták,meredekség stb.).
5/2.Ábrázolja az I-tag Bode-diagramját.
11/1,2Ábrázolja IT1-jelátviteli tag Nyquist-diagramját,miután a(z) ## kérdéshez kapcsolódóan meghatározta a valós és a képzetes összetevők határértékét.
3/2.Rajzolja fel a PT1-tag frekvenciafüggvényének Nyquist-féle képét AP=1 esetben.
inverz: 3/3.Rajzolja fe a PT3 – tag frekvenciafüggvényének Nyquist-féle képét Ap=1 esetben. Szerkessze meg a negatív körfrekvenciáknak megfelelő képét.
7/3.PT1-jelátviteli tagként értelmezzen 2 gyakorlati ...
1: Hőközlés közvetlen hőátvitellel:
x k: folyadék hőmérséklet, x b: záró szerelvény fojtóelemének elmozdulása. 2: Villamos RC-tag kapcsolási vázlata:
8/3.Az előbbi gyakorlati példákhoz kapcsolódóan ...
1: c, c 0, c 1: állandó együtthatók
2: Az előbbiek összevetéséből, a T= RC időállandó bevezetésével:
T: a villamos RC-tag időállandója, az R villamos ellenállás és a C kapacitás szorzata
7/2.PT2-jelátviteli tagként értelmezzen 2 gyakorlati ...
1: Hőközlés köpenyes hőcserélőben:
2:
8/2.Az előbbi gyakorlati példákhoz kapcsolódóan ...
1:
;
Ys=Ap/(1+T1s+T22s2) 2:
s=Ap/(1+2εTs+T22s2)
9/3.Ábrázolja IT2-jeátviteli tag frekvenciafüggvényét Nyquist- és Bode-ábrázolásban.
(9/1).Ábrázolja az előbbi (8. kérdés) gyakorlati példáknak megfelelő frekvenciafüggvény Nyquist– és Bode-diagramját. (8as hiányzott)
4/2.I-tag esetén az átviteli függvényből kiindulva (Y(s)=1/TIs) vezesse le a frekvenciafüggvény Bode-féle ábrázolásához ...
3/1.Rajzolja fel a PT2-tag frekvenciafüggvényének Nyquist-féle képét Ap=1 esetben.Szerkessze meg az a negatív helygörbe (-Yj(jω)) képét.
(9/2.)Ábrázolja az előbbi (PT2-jelátviteli tagként értelmezzen 2 gyakorlati....) példáknak megfelelő frekvenciafüggvény Bode-diagramját.
7/1.I-jelátviteli tagként értelmezzen 2 gyakorlati ...
1: Folyadék tárolása kényszerkifolyású tartályban.
2: Ömlesztett anyag tarolása
8/1.Az előbbi gyakorlati példákhoz kapcsolódóan ...
8
1:
c1,c: állandó együtthatók, xk: folyadékszint, xb: zárószerelvény fojtóelemének elmozdulása 2: xk: a tárolóban levő anyaghalmaz össztérfogata, xb: a szalagmérlegen feladott szilárdanyag tömegárama, a1: az anyaghalmaz sűrűsége, 1/1.Következő kifejezés:Ap/(1+T1jω)T1ω
IT1-tag frekvenciafüggvénye.
𝑨𝒑
1/3.Következő kifejezés
(𝟏+𝐓𝟏𝐬)(𝟏+𝐓𝟐𝐬) 𝐓𝟏𝐬
IT2 – tag átviteli függvénye 1/2.Következő kifejezés: Ap/(1+T1s)T1s
IT1-tag átviteli függvénye.
2/1,2,3.Adott a következő átviteli függvény:1/1+s+s2
lengő, csillapodó amplitúdójú PT2-tagot jellemez. ζ=0,5 csillapítási tényezőjű, T=1 egyenértékű időállandójú arányos, másodrendű időkésleltetéses jelátviteli tagot jelemez. 16/1,2,3.Jelölje be a helyes összefüggéseket, illetve állításokat
minden aperiodikus függvény olyan periodikus függvénynek tekinthető, melynek periodusideje végtelenhez tart 17/1,2,3.Jelölje be a diszkrét Laplace-, illetve a z – transzformáció helyes összefüggéseit:
Z f * t F z f nT z n n0
F * s
1 1 F p dp 2j C A 1 e T s p
A mérés műszaki és módszertani háttereként tekinthető a
A metrológia, mely a mérések gyakorlati elvégzéséhez nélkülözhetetlen alap- és leszármaztatott egységek előállításával foglalkozik. A műszertechnika, melynek feladata a mérések elvégzéséhez szükséges eszközök, berendezések létrehozása. A modelltípusok közül a fizikai modell
A vizsgált jelenséget rögzített tulajdonságú fizikai objektumokkal írja le analógiák, illetve hasonlósági törvények alapján. Esetén a vizsgált rendszer részeit a rendszerben betöltött idealizált funkciójuk alapján definiáljuk.
Az átadási áram definiálása, megadása komponens,- energia- és impulzus átszármaztatás esetén.
Átadási áramon azt a változást értjük, melynek során valamely mennyiség egyik fázisból a másikba lép át a fázishatár két oldalán fennálló hajtóerő hatására
üres
üres
üres
üres
IT1-jelátviteli tag átviteli függvényéből kiindulva vezesse le a frekvenciafüggvény valós és képzetes összetevőjét
PT1-tag esetén az átviteli függvényéből kiindulva(Y(s)=1/(1+T1s) vezesse le a frekvenciafüggvény Bode-féle ábrázolásához a logaritmikus amplitúdó jelleggörbe egyenletét(abszcissza-metszék,meredekség megadása).
Folyamatok jellemzésére szolgáló mérlegegyenlet általános felírása az egyes tagok(extenzív mennyiségek árama,áramsűrűség)és a jelölések értelmezésével.
folytonos, + inhomogén konvektív vezetéses tag áramsűrűség
+ átadási áram
+ forrás = átmeneti jelenség
G=forrás Ωátadási áram általánosított sűrűség Ω=a műveleti egység térfogategységében az átadásra hasznosítható felület - grad vezetéses áramsűrűség v=haladási sebesség
Ω=
𝐴 𝑉
=sűrűség változás adott idő alatt Hasonlítsa össze a holtidő és az időállandó fogalmát.
A holtidőt az áramló közegek véges haladási sebessége szabja meg. Többnyire akkor számottevő ha a jelenség lejátszódásának, az információszerzésnek vagy beavatkozásnak helye egymástól távol esik. Az időállandók idő dimenziójúak, a rendszer átviteli tényezője, mely megadja a kimenőjel és a bemenőjel viszonyát állandósult állapotban a jelek hányadosának megfelelő dimenziójú. Értelmezze a holtidő fogalmát.
A holtidőt az áramló közegek véges haladási sebessége, az anyag vagy energia továbbításához, szállításához szükséges időtartam szabja meg. Többnyire akkor számottevő, ha a jelenség lejátszódásának, az információszerzésnek vagy a beavatkozásnak helye egymástól távol esik. A holtidős jelleg ugyancsak párosulhat arányos, vagy integráló viselkedéssel. Osztályozza a matematikai modelleket, definiálja az egyes modellpárokat.
A modellezendő rendszer fizikai változói közötti kapcsolatokat egy bizonyos matematikai struktúrába képezzük le (algebrai, differenciál-, integrálegyenletek, logikai függvények stb.).