.. .. .. . . . . . . . . . . .
HÁZAK .................
PA N E L
Novák Ágnes – okl. építészmérnök, egyetemi adjunktus (MOME) Az Európai Unió C15 (Improving the Quality of Existing Urban Building Envelopes) munkacsoport magyarországi delegáltja
[email protected]
Paneles lakótelepek és épületek felújítása Kitekintés – 2. rész: Hollandia Magyarországon 551 000 db paneles lakás található zömében lakótelepeken. Elmondhatjuk, hogy valamilyen mértékben mindegyik felújításra, korszerûsítésre szorul. Minden lakótelep más, de találhatunk közös vonásokat is közöttük. Ezek a közös vonások azonban általában nem fedik el az egyedi problémákat. A jelenleg futó panelprogram szinte azonos megoldásokat hív elõ a pályázókból, és csak néhány esetben fordult elõ, hogy a felújítások során sikerült az optimális megoldást megvalósítani. A szakemberek számára világos, hogy az ûrlapos pályázat sok problémát, sõt hibás megoldást hozott elõ. Bizonyára mindenkit érdekelhet, hogy a hasonló szerkezetû épületek problémáira más országokban milyen megoldásokat javasoltak és valósítottak meg. 2007-ben már nem jelentek meg pályázatok.
ÁLTALÁNOS
ORSZÁGJELLEMZÕK, HASONLÓSÁGOK ÉS KÜLÖNBÖZÕSÉGEK Hollandia
Magyarország 2
Terület Népesség 1960 2000 2006 Hõfokhíd
41 528 km
91 000 km2
9 000 000 fõ 15 900 000 fõ 16 300 000 fõ
10 096 000 fõ (csökken)
1600–2600 napfok/év
2900–3100 napfok/év
Besugárzási energia
1167 kWh/m2,év
1195–1310 kWh/m2,év
Háztartások száma
7 400 000 db
3 937 000 db
Bérlakások aránya
48%
7% (ebbõl 4% magánlakás)
7 430 000 (stagnál)
4 176 000 (enyhe mennyiségi többlet)
1 073 000 db
551 000 db
Lakások száma ebbõl paneles (csökken: a bontások és összevonások miatt)
1
Felújított paneles lakások száma
100%
Paneles lakások átl. területe eredetileg
60 m2
Paneles lakások átl. alapterülete most
75 m2
2
50 000(?)
56 m2 – változatlan
2
29,0 m /fõ
1 fõre jutó átlagos lakásterület 3
22,3 m2/fõ
Paneles l. átl. energiafogy.: fûtés
130 kWh/m /év
220–260 kWh/m2/év
Paneles l. átl. energiafogy.: melegvíz
30 kWh/m2/év
60 kWh/m2/év
Paneles l. átl. energiafogy.: elektromos
2
2
30 kWh/m /év
40 kWh/m2/év
Paneles l. átl. energiafogy.: összesen
190 kWh/m /év
320–360 kWh/m2/év
Éves lakásépítés
148 000 lakás/év
23 000–40 000 között
32
2
1
2
3
Az elsõ – fõleg energetikai jelegû – felújítási cikluson már túl van a holland panel-állomány, jelenleg az értéknövelõ rehabilitációs munkák folynak. A magyar statisztikákban az egyszerû tetõfelújítást (karbantartást) is szívesen nevezik felújításnak, így tulajdonképpen nincs pontos adat, hogy hány lakás tekinthetõ valóban felújítottnak. A fenti szám arra vonatkozó becslést tartalmaz, hogy a felújítások során a rendkívül pazarlõ energiafelhasználás csökkentése hány lakás esetében valósult meg. A kilencvenes években lezajlott elsõ felújítási ciklus már gondot fordított az energetikai jellemzõk javítására is.
A holland társadalmi helyzet jelentõsen különbözik a magyartól, ennek ellenére érdemes áttekinteni, hogy az ott élõk számára mi okozza a legtöbb gondot, és ezek megoldásaira vagy negatív hatásainak csökkentésére milyen megoldásokat választottak.
A
LAKÁSHELYZET ÉS A TULAJDONOSI SZERKEZET
Az elõbbiekben bemutatott statisztika szerint a lakások száma 40 év alatt 2,5 millióról 6,6 millióra növekedett a beépített területek ennél is nagyobb mértékben növekedtek. Fokozta a növekedést az egy fõre jutó alapterület folyamatos növekedése is. A holland építõipar folyamatos növekedésben van, és azokban az években, amikor a gazdasági növekedés nem jelenti az építési volumen növekedését, a felújítások kerülnek elõtérbe. Az építõipari tevékenységen belül a felújítás aránya jellemzõen 40–45% körül van, így nem alakultak ki leromlott területek sem, mivel a felújítások is ütemezetten, tervezetten folytak. További érdekesség, hogy a nagyarányú növekedés ellenére elvétve fordult elõ az a helyzet, hogy már meglévõ lakónegyedek erõteljes rombolásával hozzák létre a lakótelepeket. Ezért az új lakások nagy számban épültek a tájba, megfelelõ közlekedéssel (fõleg a vasúti és elõvárosi hálózatok fejlesztésével), és a nálunk szokásosnál kisebb lakásszámmal. Mára a holland vidék szinte összefüggõen lakott, mégsem mutat zsúfolt képet. A másik legfontosabb különbség a tulajdonosi szerkezet: Hollandiában a lakások 48%-a bérlakás, amelyek fõleg lakásszövetkezeti tulajdonban vannak, illetve szociális bérlakások. (A bérlakások aránya enyhén csökkent az utóbbi években, mivel a szövetkezeti formában épülõ lakások egy részét a lakók megvásárolják, így tulajdonossá válnak.) A bérlakásállományon belül a lakások háromnegyede szociális bérlakás, ennek megfelelõen a holland lakáspiacon 2,6 millió szociális bérlakás található. Mivel a lakásállomány 68%-a egylakásos épületben van, magyar szemmel talán érdekes lehet, hogy bérlakások között is jelentõs számban találhatunk „családi házakat”. A lakásállomány érdekessége, hogy a rendszeres átépítések miatt az átlagos lakásmutatókat nem csupán az új építésû lakások be-
..
PA. N E L .. . . . . . . . . . . .. folyásolják (mint például nálunk), hanem a már meglevõ lakások összevonásából adódó alapterületi és szobaszám növekedés is. Az összevonások mellett is dinamikusan bõvült a lakásszám egészen a legutóbbi évekig. Ma nincs világos tendencia a lakosszám változására, jelenleg is sokan érkeznek Hollandiába, de sokan távoznak is onnan. A jelenlegi években éppen egyensúly van a gyarapodás és csökkenés között. Azonban senki nem tudja, hogy a korábbi rendkívül dinamikus növekedés után az elkövetkezõ évek mit hoznak. 2000-re a lakásállomány 35%-a rendelkezett öt lakószobával, 35%-ában volt négy lakószoba, 20%-ban három lakószoba, és csak kevesebb, mint a lakások 10%-a volt egy vagy kétszobás (1. ábra).
a lakások felszereltségét, az építési elõírások pedig már megkövetelték a központi fûtést (fõleg miután Hollandia északi partjai mentén új földgázmezõket tártak fel) és a lift beépítését is elõírták. Az átlagos alapterület elérte a 85 m2-t, kényelmesebb fürdõszoba és használható méretû erkélyek tartoztak a lakásokhoz. A lakások az átlagjövedelmû átlagcsaládok számára épültek, jellemzõen három hálószobával, melyek közül kettõ készemélyes és egy egyszemélyes volt. Az épületek többsége oldalfolyosós kialakítású volt, így a liftek gazdaságos használatát könnyû volt biztosítani, gyakorlatilag egy lift szintenként 8 lakást is kiszolgált. Néhány esetben építettek 18 lakószintes épületet is. Az ilyen magasságú épületek esetében a teherhordó szerkezet jellemzõen monolit vasbeton volt.
2. ábra: Tipikus oldalfolyosós lakásalaprajz a hatvanas évek végérõl.
1. ábra:A holland lakásállomány összetétele 2000-ben
A bevezetõ táblázatban is bemutatott extrém méretû lakosszámnövekedés miatt az ország területe rendkívül intenzíven beépült, az építõipar húzóáhgazat. (Hollandiában öt egyetemen van építészképzés, ezek közül például a Delfti Mûszaki Egyetemen ötezer építész hallgató van, közülük 1800-an várostervezõ és tájtervezõ építészek). A népességszám növekedése mellett jellemzõvé vált az egy háztartásban élõk számának csökkenése. A korábbi 3,6 fõ/család méretrõl jelenleg a 2,2 és 2,4 fõ/család méret vált jellemzõvé. (A kisebb családméret a holland családokra jellemzõ, a nagyobb átlag mögött a bevándorlók vannak.) Mindeközben az igényszint jelentõsen növekedett, a korábbi lakásméretek és családnagyságok miatt a 25 lakásm2/fõ mutató 55 lakásm2/fõre növekedett. Mindezek azt jelentik, hogy Hollandiában a lakások beépített alapterülete 40 év alatt 3,9-szeresére növekedett!
AZ
1. kép: Soklakásos oldalfolyosós lakóépületek felújítás elõtt
INTENZÍV LAKÁSÉPÍTÉSI IDÕSZAKOK JELLEMZÕI
A II. világháború utáni újjáépítési követõen a hatvanas évek közepén intenzív lakásépítés kezdõdött. Ebben az idõszakban fõleg 3–4 lakószintes, 2–8 lépcsõházas lapostetõs sávházak épültek, jellemzõen 24–64 lakással. A lakások 2–3 hálószobát tartalmaztak a nappali szobán kívül. A lakások alapterülete átlagosan 58–68 m2, kisméretû erkéllyel és fürdõszobával. A lakásokban általában csupán a nappali szobában volt egy kandalló, amivel az egész lakás fûtését meg kellett oldani. Ennek az építési idõszaknak egyik jellegzetes szerkezete volt a tégladarálékot tartalmazó öntöttbeton szerkezet, mivel a háborús bombázások után a rombadõlt épületek építõanyagát így hasznosították. A következõ építési idõszak (1970–1976) fõleg a magas épületekre koncentrált, 4-7-10 lakószint vált jellemzõvé (ezekben az években jelentõs számú bevándorló érkezett). Egyben növelték www.spektrumkiado.hu .................
Ennek az idõszaknak lakáspolitikai érdekessége, hogy a feszített ütemû építkezések miatti szakemberhiányt a típustervek támogatásával csökkentette a kormányzat. A nagyarányú bevándorlás hirtelen feszítõ hiányt eredményezett a lakásszektorban, ugyanakkor a bevándorlók általában nem ismerték a holland építési kultúrát. A standardizáció elkerülhetetlen volt. Általában minden körzetnek megadott lakásépítési kvótája volt, ezen a kvótán felül pedig csak iparosított és standardizált technológiával építhettek, amennyiben ezzel a módszerrel biztosították, hogy az élõmunkaerõigény 40%-al csökkenjen azonos minõség esetén is.
33
.. .. .. . . . . . . . . . . .
PA N E L
Az olajárrobbanás évei után jelentõs állami támogatási rendszert dolgoztak ki az energiafelhasználást csökkentõ felújításokra. Idõközben a szabályozás is folyamatosan szigorodott, vagyis a lakásállomány felújítása folyamatosan segítette a költséghatékony üzemeltetést. Az éghajlatnak betudhatóan a korai épületek jellemzõ problémája a páralecsapódás és penészkár volt. Az eredeti légréses falszerkezet hõszigetelõ anyaggal való kitöltése nem csökkentette a hõhíd okozta problémákat, késõbb azonban a külsõ oldali hõszigetelés alkalmazása jó eredményeket adott. A lakásállomány problémáját ma jellemzõen a háború utáni években épült központi fûtés nélküli lakások jelentik, itt a kényelmes és takarékos fûtés hiánya miatt a lakók kevesebbet szellõztetnek, és sok esetben megjelenik a penészkár. Más esetekben a távfûtést a lakók szívesebben cserélik helyi központi fûtésre, mert így hatékonyabban tudnak takarékoskodni. A lakások mûszaki színvonala a hatékony állami beavatkozások és rendszeres felújítások eredményeképpen jellemzõen a kor szintjén vannak, a bérlakások ma sem jelentenek társadalmi lecsúszást, sõt az közpénzek hatékony felhasználása csökkenti a családok terheit, és növeli az átlagos életszínvonalat. Az 1966–1975 években kiugróan magas volt a lakások fûtési energiafelhasználása. Azóta ezt jelentõsen csökkentették, mivel a szabályozások a régi épületeket is bevonták az energiaszempontú elemzésekbe (3. ábra). A szakipari és gépészeti felújítások esetében pedig mindig kiemelt szempont volt a fûtési energiaigény csökkentése a felújítások által.
HÁZAK ................. • A lakások közötti akusztikai problémák javítása szükséges. • Egyes helyeken a társadalmi szegregáció jelei mutatkoznak. • Egyes helyeken a vandalizáció is megjelent. • Akadálymentes bejáratok és lakások hiánya. Cselekvési lehetõségek A környezet fejlesztése általában megelõzi vagy teljesen párhuzamosan halad az épületek felújításával. A környezet és a közlekedés ugyanis meghatározó a lakásválasztás szempontjából. A táji elemek fejlesztése, a biztonságos gyalogos és kerékpáros zónák alapvetõ fontosságúak a lakótelepek rehabilitációjánál. A tájépítészet elemeit különös figyelemmel és sikeresen használják az épületek esetleges monotonitásának oldására (2–6. képek)
2. kép: „Hollandos” táji elem a lakótelepre vezetõ kerékpárút mentén
3. ábra: Lakások fûtési gázfelhasználása évente, m3
A lakásállomány minõségét a kormány 5 évente felülvizsgálja (Lakásminõség regisztráció) a legutóbbi vizsgálatok 2000-ben és 2006-ban voltak, ekkor a lakásállomány mint egész nagyon jó (4) minõsítést kapott. Mára tehát a lakásállomány fizikailag megfelelõ állapotú, energetikailag megújult, a funkcionális szempontok változása és az erkölcsi avulás azonban itt is megjelent: a folyamatos felújítás ezért továbbra is jellemzõ. A lakásállomány jelenlegi problémái • Az alapterületi igények megváltoztak, a tágasabb alaprajzokat kedvelik. • Nagyon fontosnak tartják az erkélyeket, teraszokat.
34
3. kép: Átépülõ lakótelepi táj szobor-fotelekkel a vízfelület mellett
..
PA. N E L .. . . . . . . . . . . ..
4. kép: Az elõvárosi infrastruktúra meghatározó elemei a vasút és a kerékpár
által nyújtott elõnyökre a magasabb jövedelmûek számára is kedvezõ bérlakásokat tudnak biztosítani. Mivel a kora hetvenes években épített három hálószobás lakások kedvezõen alakíthatóak át tágasabb két hálószobás lakásokká, illetve technikailag megoldható lakások függõleges és vízszintes összekapcsolása is, a nagyvárosokban ez a szociálisan kevert lakónegyed a kívánatos és jelenleg támogatott felújítási megoldás. A magasabb igényszintû lakosok megnyerése érdekében az épületek attraktívabb homlokzatokat és szépen kialakított földszintet, környezetet is nyernek az átépítésok során. Mára a 70 m2-nél kisebb lakások eladhatatlanok, és a bérlõk sem elégedettek a kisméretû konyhával, fürdõszobákkal, nappali szobákkal és erkélyekkel. Ennek megoldására általánossá vált a lakások összekapcsolása akár vízszintesen, akár függõlegesen. Az így létrehozott nagyobb alapterületû lakáshoz kényelmes erkély csatolásával, új konyha kialakításával és fürdõszobával már közkedvelt lakások jönnek létre.
5. kép: Az összecsukható kerékpár – az egyéni mobilitás „trendi” eszköze
4. ábra: Az 1–2. képeken bemutatott függõfolyosós épületben két egymás melletti lakás összevonásával kialakított korszerû alaprajz
6. kép: Egy családi kerékpártároló mintaszerû kialakítása a gépkocsiparkoló helyén
Mivel az épületek állaga és a lakótelepek infrastrukturális ellátottsága általában jó színvonalú, ezért inkább az erkölcsi avulásból adódó problémákkal kell megküzdeni. A társadalmi szegregáció korábban megjelent olyan helyeken, ahol kicsi és olcsó bérû lakások voltak. Ezeken a lakótelepeken a kevésbé fizetõképes egyedülállóak vagy párok maradtak, ám amint a helyzetük jobbra fordult, azonnal elköltöztek õk is. Ez a folyamat valóban a gettósodás veszélyét jelezte. A jelenség elkerülésére a megoldást abban keresik, hogy jó minõségû lakásokat alakítanak ki e lakónegyedekben is, így tekintettel a meglevõ jó közösségi közlekedés és a közösségi infrastuktúra www.spektrumkiado.hu .................
7. kép: Egy felújított épületrész
35
.. .. .. . . . . . . . . . . .
PA N E L
8. kép: Fogatolt épület fotója felújítás elõtt
9. kép: Az épület átalakítás után, beköltözés elõtt. A földszinti lakásokhoz saját kertrészletet rendeltek, az udvarrészt áttört kerítéssel határolták le
Az egyéb épületfizikai gondok közül az akusztikai problémák a kis belmagasság miatt nehezen csökkenthetõek. A felújítások során igyekeznek mellõzni a padlócsempéket és panelparkettákat, illetve egyes helyeken ezt meg is tiltották. Az egymás melletti lakások esetében a vasbeton falak utólagos akusztikai szigetelését sok helyen elvégezték. Azon a lakónegyedekben, ahol a felújítás valamilyen oknál fogva elmaradt, a szociális problémák megjelenésével megindult a lakónegyed gyors romlása, a vandalizmus, a bûnözés és a negyed értékének rohamos csökkenése. Ezeket a problémákat azonnali és hatékony beavatkozással kell kezelni. Olyan területeken ahol pl. nagymértékben megjelent a falfirka, vagy a fiatalkorúak bandajellegû tevékenysége, a földszinti bejáratok környékét üvegezett, átlátható módon alakították ki. Így nem alakulnak ki falfirkára alkalmas felületek és olyan zugok ahol el lehetne rejtõzni, vagyis a tiszta világos áttekinthetõ földszinti kialakítás fontos eszköz a lakónegyed értékének megõrzésére. Fontos megemlíteni, hogy az akadálymentes környezet létrehozását itt is gátolja a megemelt földszinti lakószint (általában 1,2 m magasan van a földszinti padlóvonal a járdaszint felett), és
36
HÁZAK .................
5–6. ábra: Fogatolt épületben kialakított kétszintes lakás alaprajzai
10. kép: Rotterdam egyik külsõ negyedében felújított lakóépület áttekinthetõ, jól kontrollálható földszinti kialakítása
a jellegzetes keskeny lépcsõház, amelyekben a lift nem fér el. Korábban az volt a tapasztalat hogy ahol a fogatolt épülethez elkészítették az új liftet, úgy annak kihasználtsága volt alacsony, hiszen csak 6–8 lakást látott el. Legtöbb esetben ennek a kiküszöbölésére azt a megoldást választották, hogy az épületek homlokzatán akár új függõfolyosó létrehozásával és külön épített épületrészbe helyezett liftházzal egészítették ki a fogatolt épületet. Ehhez általában könnyûszerkezetes megoldásokat használnak, amelyek esztétikailag is elõnyösek, így ezek az épületek a kor építészeti jegyeit hordozzák, és kevésbé tapad rájuk a „háborúutáni” hangulat. A lakások belsõ terei a megnövelt alaprajzok miatt már alkalmasak az akadálymentes otthonok kialakítására, ezek után már csak a részleteknél kell a tervezést oly módon megoldani, hogy a lakások valóban akadálymentesek legyenek. Érdekes vita bontakozott ki az eredeti hatvanas, hetvenes évek épületeinek építészeti értékeirõl. Egyes esetekben a korabeli épületek, a kubista homlokzatok, a jó arányok és a minõségi anyagok kétségtelenül építészetileg is értékesek. Ezek megõrzése elõnyös volt, más esetben azonban a külsõ kép jelentõs megváltoztatása lehetett csak jó megoldás a felújítások során.
..
PA. N E L .. . . . . . . . . . . .. ESETTANULMÁNY: ROCHDALE AMSTERDAM BIJLMERMEER
LAKÁSSZÖVETKEZET,
A CIAM csoport által tervezett egyik leghíresebb amszertdami lakótelep megújulása során a bemutatott épület felújítási projektjénél az alábbi célokat tûzték ki: • 40% energiamegtakarítás a fûtés és a használati melegvíz esetében, • a felújítás után a fenntartási költség változatlan maradjon a magasabb komfort ellenére, • napkollektorok használati melegvíz és fûtés rásegítésre, áramtermelõ napcellák, hõszivattyú, automatizált épületüzemeltetési rendszerek, napterek létesítése. Projekt adatok: Cím: Régió: Környezet: Klíma: Hõfokhíd: Építés és felújítás éve Épülettípus: Lakások száma: Összes szintterület: Tulajdonos: Építész és építõ:
Kruitberg lakóépület Bijlmermeer lakótelep, Amszterdam Észak Hollandia Sûrû beépítésû városi negyed Közepes, nedves 2675 napfok/év Építés1972, felújítás 2003–2004 Lakóépület, eredetileg tárolókkal a földszinten 328 meglévõ és 27 új lakás, szövetkezeti tulajdonban további 2 000 m2 egyéb terület 27 880 m2 (328 lakás, átlagos lakásterület 85m2) Rochdale Lakásszövetkezet Kovos Építész és Mérnökiroda, Metapart (gépészet) J.M. Deurwaarder építõmesteri munkák
Az energiamegtakarítás és felújítás költségei: Átlagosan bruttó 8,250 Euro (2 100 000 Ft) lakásonként melybõl 50% állami támogatás Költségviselõk, Tulajdonos, bérleti díj emelés, lakáseladás, beruházók EU-s és állami támogatás
Célok és eredmények A Rochdale lakásszövetkezet és a projektpartnerek elérték a kitûzött célokat: a fûtési energiaigény és a használati melegvíz energiaigényének csökkentése 40%-kal; az innovatív technológiák bemutatása a nagyobb lakóközösség számára; a komfortosabb belsõ terek ellenére a lakások fenntartási költsége nem növekszik; az épület építészeti megjelenésének megváltoztatása; a meglevõ lakások és szociális körülmények fejlesztése. A projekt kiemelt eredménye, hogy ambícióval és megfelelõ erõfeszítéssel lehetséges a szokásos renováláson túlmenõ ereményeket felmutatni, és egy innovatív felújítási koncepciót létrehozni. A Kruitberg lakóházfelújítási projekt a Regen-Link (CENERG, Szolár és Zöld épületek) nemzetközi projekt része volt, melynek finanszírozásában az EU is részt vett. (A Regen-link projekt keretében további felújítások voltak Nagy Britannia–Sanderling Court, Írország–Ballymun, Spanyolország–San Cristobal, Lengyelország–Termopol, Svédország–Gardsten, Hollandia–Kruitberg, Franciaország–La Noue, Dánia–Tojhushaven projekt területein.) A felújítási koncepció kulcselemei: hõszigetelés, kiváló üvegezések, balkonok és napterek, közös napkollektoros melegvíztermelés és fûtésrásegítés, napcellák, hõszivattyú, közepes fûtési hõmérséklet, lakásonkénti mérés, optimalizált ellenõrzõ rendszer. További eredmények: • a Bijlmereer lakótelepen minden lakóépületet felújítottak és energiafogyasztást csökkentõ eszközökkel láttak el, www.spektrumkiado.hu .................
Felújítás elõtt Felújítás után Szerkezetek (U-érték: W/m2K) • szigetelés nélküli földszinti padló • hõszigetelt földszinti padló (0,32) • homlokzat (0,85) • homlokzat (0,32 és 0,40) • lapostetõ (1,82) • lapostetõ (0,32) • kettõs üvegezés • az oldaló és felsõ szinti lakások számára magas minõségû üvegezett szerkezetek (üveg: 1,1) • 35 lakás esetében üvegezett balkonok Épületgépészet • közös távfûtési rendszer, és • használati melegvíz termelés • közös szellõztetõ rendszer hõvisszanyerõ nélkül • folyamatos szellõztetés • természetes szellõztetés
• 720 m2 szolár kollektos fûtés és melegvízkészítés rásegítésre, a rásegítõ fûtés különleges hatékony fûtõberendezéssel • 200 m2 fotoelektromos modul PV • hõszivattyú a szellõztetéshez • a fûtési vízhõmérséklet (70 °C /40 °C) • egyéni mérõberendezések fûtés, melegvíz) • víztakarékos csaptelepek a melegvízfogyasztásnál • optimalizált épületfelügyeleti rendszer
• a konyhákat és fürdõszobákat teljes mértékben felújították, figyelembe véve a mai igényeket, • minden lakóépületnek vannak válaszott küldöttei, akik a felújítási munka során segítették az információcserét és a jó választásokat, • a felújítás során a lakók a lakásban bennmaradhattak, kivéve azt a 3 hetet, amikor a belsõ munkák miatt kötelesek voltak a lakást elhagyni és a lakásszövetkezet által biztosított átmeneti lakásokba költözni. Speciális körülmények: • a terület etnikailag és kulturálisan kevert népessége miatt a lakógyûléseket és minden egyéb írott és szóbeli információt három nyelven, hollandul, spanyolul és angolul is meg kellett oldani, ami érdekes módon a kezdeti problémák után megfelelõen ment, és a lakók is nagy erõfeszítéseket tettek a jó eredmények érdekében: mivel látták, hogy a felújítá során valóban figyelembe veszik a speciális csoportok érdekeit, õk maguk is alkalmazkodóvá és elfogadóbbá váltak. Amszterdam mellett a Bijlmermeer lakótelep (vagy inkább városrész) további sok érdekes megoldást mutat, a lakótelep specialitásának tekintett méhsejt rendszerû épületformációk egy részét lebontották, és sorházas tradicinális városként építették újjá. Ez a grandiózus átépítés speciális társadalmi párbeszédet is jelentett, ami az esetek túlnyomó többségében jó eredményekhez vezetett.
11. kép: Amsterdam, Bijlmermeer lakótelep részlete
Hollandia építési kultúrája kiemelkedõ, a területét nehezen védelmezõ ország a hatalmasra duzzadt lakosságát jól szolgálja, és élhetõ kellemes lakókörnyezetet biztosít állampolgárainak. Mi is erre vágyunk.
37
