PÁLYÁZATÍRÓI ÉS PROJETKTVEZETÉSI ISMERETEK KÉPZÉS

PÁLYÁZATÍRÓI ÉS PROJETKTVEZETÉSI ISMERETEK KÉPZÉS ELŐADÁSI ANYAG

EGYÜTT SZEGEDÉRT EGYESÜLET KIADVÁNYA 2009.

Pályázatírói és projektvezetési ismeretek képzés Előadási anyag

A képzés indokoltsága: Egyesületünk érzékeli, hogy napjainkban a civil szervezetek előtt álló legnagyobb kihívás a szervezeti fenntarthatóság megteremtése, beleértve az emberi és anyagi erőforrások utánpótlásának megoldását, a szervezeti stratégiai, működésmód és döntéshozatal stabil és átlátható mechanizmusainak kialakítását. E probléma gyökerei a helyi közösségek és társadalmi szervezetek kapcsolatának, a tagsági bázisnak és a tudatos vezetésnek a gyengeségében, és a hozzáférhető, hosszabb távon biztosított helyi források hiányában keresendők. A fenntarthatóságot a civil társadalmon belüli gyenge együttműködés is aláássa. Törekszünk a helyi és a megyei civil társadalom erősítéséért, fejlődéséért és szerepvállalásának segítéséért. A megyén és mikrokörnyezeten belül is összefogásra ösztönzünk, ezért egyesületünk fontosnak tartja, hogy megpróbálja összetartani a civil szervezeteket. Kapcsolataik, támogatottságuk változó, önmagukban a megerősödésükre kicsi az esély, ezért szükség van szakmai együttműködésekre is. Az összefogáson alapuló projekteknek van esélye támogatásokat elnyerni, melyek megírásához és vezetéséhez jelen programunkkal szeretnénk segíteni. Fontos, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a résztvevők költségvetés készítésében és annak során felmerülő kérdések, problémák megoldásában is.

A képzés céljai: • • • • • • • • •

NCA népszerűsítése Pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás segítése a résztvevő civil szervezeteknek az EU-val, EU-s források megszerzésével, a megszerzett források professzionális felhasználásával, a projektek menedzselésével kapcsolatos tudás bővítése Képesek legyenek a résztvevők ötleteik formába öntésére mind a hazai mind az Európai Uniós támogatottságú projektek megvalósítására A helyi és a csongrád megyei civil közösségi élet fejlesztése A helyi és a csongrád megyei civil szervezetek együttműködésének javítása Kapcsolatépítés elősegítése Csongrád megyében Segítségnyújtás a professzionálisabb működéshez, a hosszú távú fenntarthatóság érdekében Segítségnyújtás a fejlesztési-beruházási tervek eredményes, gazdaságos (költségkímélő, hatékony) megvalósításához

Indikátorok: • • • • • •

Az EU-val, NCA-val kapcsolatos ismeretek bővülése Internetes hazai és uniós projektek lehívásának elérése Széleskörű tapasztalatcsere Képesség magas szintű EU-s és más pályázatok elkészítésére A résztvevők kapcsolatainak bővülése a közvetlen környezetük és a megyén belüli civil szervezetekkel Csongrád megyei civil szféra megerősödése, szerepének növekedése

Létrejött a Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma támogatásával.

2


Tartalomjegyzék A Nemzeti Civil Alapprogram bemutatása, működése…………………..4 Projektbemutatások………………………………………………………7 Pályázatírói ismeretek…………………………………………………..10 Pályázati folyamat szereplői…………………………………………….11 Pályázatok fajtái…………………………………………………………12 Pályázati rendszerek……………………………………………………..19 Mielőtt pályázunk………………………………………………………..21 A projekt kidolgozásának legfontosabb lépései………………………….24 Leggyakoribb hibák………………………………………………………28 Hét fontos dolog………………………………………………………….29 EU által finanszírozott pályázatok………………………………………..32 Pályázat összeállítása, beadása……………………………………………35


3


Milyen pályázati rendszerek vannak Magyarországon? 1. Európai Uniós Alapok. Amikor hazánkban az ún. EU-s pályázatokról beszélünk, akkor ezek alatt olyan pénzeket értünk, amit az Európai Uniótól kapunk hazánk felzárkóztatására. Ezek az alapok pedig: 1.1 Strukturális alapok, aminek két további alapja folyósítja a támogatásokat: •

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): infrastrukturális, területfejlesztési beruházásokat támogat.

•

Európai Szociális Alap (ESZA): foglalkoztatási, képzési, esélyegyenlőségi projekteket támogat

1.2 Kohéziós Alap, ami környezetvédelmi, infrastrukturális nagyberuházásokat támogat.

közlekedési

és

1.3 Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), ami a hazai mezőgazdaság és vidékfejlesztést támogatja. 1.4 Európai Halászati Alap (EHA), ami a halászati ágazat, a halászati területek és a belvízi halászat fenntartható fejlesztésére irányuló támogatásokat biztosítja. A hazánkba érkező Európai Unió által a Strukturális Alapokból és Kohéziós Alapból nyújtott támogatások felhasználásának keretét, stratégiáját az Új Magyarország Fejlesztési Terv dokumentum tartalmazza, míg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból érkező összegek felhasználását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) tartalmazza. A fenti Európai Uniós Alapokból érkező támogatásokhoz – kisebb részben – kapcsolódik a hazai állami költségvetési kiegészítés is, ezért az ezekből megvalósuló projekteket Európai Unió által társfinanszírozott projekteknek is hívják.


4


2. Tisztán pályázatok

EU-s

költségvetési

forrásból

származó

Ezen pályázatok jellemzője - ahogy a nevükben is benne van - , hogy 100%-ban Európai Uniós források és közvetlenül Brüsszelbe kell őket beadni angol nyelven. Általában több országot átfogó, inkább nagyobb vállalkozások számára kiírt pályázatok. 3. Egyéb külföldi (nem EU tagország) által finanszírozott támogatási programok Léteznek olyan támogatási rendszerek is hazánkban, amelyek finanszírozási forrása szintén külföldi – de nem EU-s - pénz. Ezen pályázatok nem EU-s tagországok, de az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) tartozó országok által kiírt pályázatok. Ennek filozófiája a 2004. május 1-jén életbe lépett U-EGT szerződésre épül, melynek értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a befizetett hozzájárulás képezi ennek a támogatási formának a pénzügyi alapjait (ún. norvég alap). Hasonló támogatási rendszer az ún. Svájci Alap is. A "semlegességükhöz" ragaszkodó svájciak nem kívánnak az EU-ba belépni, de kétoldalú egyezmények révén élvezik a közös piac előnyeit, ezért képeznek a felzárkózó EU-s országok számára pénzalapokat. 4. Tisztán hazai finanszírozású támogatási programok Ebbe a csoportba központi költségvetés, minisztériumok, egyéb állami pénzalapok, önkormányzatok, egyéb alapítványok és szervezetek által kiírt pályázatok tartoznak. Ahogy a nevében is szerepel tudni kell, hogy ezen rendszer jellemzője, hogy tisztán hazai költségvetési forrásból származó pénzeket értünk alatta. Ilyen támogatási rendszer pl. a minisztériumok által kiírt hazai költségvetési forrásból származó pályázatok. (pl. Energiatakarékossági programok, Civil Partnerségi pályázatok), NCA (Nemzeti Civil Alapprogram) ami civil szervezeteknek nyújt vissza nem térítendő támogatásokat, NKA (Nemzeti Kulturális Alap) ami gyakorlatilag pénzalapként működik, feladata és célja a


5


kulturális járulékok újraelosztása, gyakorlatilag a hazai kulturális élet finanszírozásának meghatározó szereplője stb. Természetesen a lista hosszasan bővíthető lenne. Mindössze azt szerettük volna kifejezni, hogy léteznek olyan kevésbé ismert támogatási rendszerek is amelyekből civil szervezetek, önkormányzatok de még vállalkozások is képesek támogatáshoz jutni. A hazai finanszírozású támogatási rendszerekben megtalálhatók egészen kicsi támogatásoktól a több milliós nagyságrendig és – mint láttuk - a gazdasági élet teljes szereplőit átfogják. A pályázatok száma napról napra változik, pontos számot nehéz lenne mondani, de több százra tehető. Önnek tehát ismernie kell a hazai támogatási rendszereket, azokat, ahonnan pályázati pénzek várhatók. Higgye el ez nem ördöngösség, ez csak egy kis gyakorlatot, egy kis rutint igényel! Ha megismerte azt a rendszert ahonnan Önnek megfelelő pályázati kiírások várhatók, rendszerezte az ismereteit (honlapok, pályázatfigyelő stb.), akkor már egy jelentős lépést tett azért, hogy sikerrel induljon olyan pénzekért, amit nem kell visszafizetni.


6


Mielőtt pályázatot adna be Sokan azt hiszik, hogy azzal, hogy „kinéznek” maguknak egy pályázati kiírást, elegendő kitölteni a pályázati űrlapot, beszerezni a további szükséges dokumentumokat, be kell adni és kész… már utalják is a pénzt. A helyzet egy picit más.

Pályázatkészítéskor mindig tartsa szem előtt az alábbiakat: A pályázatok bírálói, értékelői semmi mást nem tudnak Önről és a projektjéről azon kívül, amit megad és leír nekik a pályázatban! Ezért nem mindegy, hogy mit és hogyan ír le, mit ad be!

Erre majd később visszatérünk, de előbb tisztázzuk a projekt és a pályázat fogalmát. Egy projekt nem más, mint adott idő alatt, adott költségvetésből, adott eredmény elérésére irányuló tevékenységsorozat. A pályázat pedig nem más, mint az adott projekt tervének leírása, egy adott űrlapon (tulajdonképpen egy kérelem). Ennek megfelelően, ha Ön egy pályázaton nyerni szeretne, Önnek szüksége van egy jól kidolgozott projektre. Projekt szó alatt ne csak egy komplex, összetett, megfoghatatlan valamit értsen, hanem egészen egyszerű dologról van szó. Pl. ha Ön egy egyesületnek szeretne pályázni és pénzt nyerni egy három előadásból álló kulturális nap megrendezésére, akkor az ugyanúgy egy projekt, mint ha egy új hidat szeretne építeni a Duna fölött.


7


Mindegyikben megtalálhatóak a projekt fogalmának ismérvei: adott idő alatt (egy nap, illetve pl. három év), adott költségvetésből (pl. 100 ezer Ft, illetve 5 milliárd forint), adott eredmény elérésére (egy napos rendezvény, illetve egy híd a Duna fölött) irányuló tevékenységsorozat. A tevékenységek az egy napos rendezvény esetében az előkészítő szervező munkáktól, magának az előadásoknak a megtartásán keresztül, a befejező műveletekig tartanak, a hídépítés esetén pedig ugyebár a tervezéstől az építésen át az átadásig. Így már nem is olyan idegen a projekt kifejezés igaz? Mivel pedig a pályázat nem más, mint egy projekt tervének a leírása (kérelem) joggal merül fel a kérdés, hogy mikor szülessen meg a projekt terve: Az biztos, hogy egy jó pályázat akkor születik meg, ha van mögötte projekt, de a kérdés itt az, hogy vajon ez a projekt mikor születik meg? Ha a pályázati kiírás megjelenik, akkor természetesen a kiírásnak megfelelően „legyárthatunk” egy projektet úgy, hogy az megfeleljen a pályázati feltételeknek. Ennek megfelelően beadhatjuk azt és reménykedhetünk a pozitív döntésben. Ez a típusú gondolkodásmód oda vezethet, hogy szinte bármikor tudunk pályázatot beadni, hisz napi szinten folyamatosan jelennek meg újabb és újabb pályázati kiírások. Ha valaki így gondolkodik, az alábbi kérdéseket mindenképp érdemes tisztáznia: •

Csak azért, mert megjelent egy pályázati kiírás, mindenáron be kell adni azt?

•

Szüksége van a cégnek (szervezetnek) az adott projektre?

•

Meg tudja valósítani a projektet, abban az esetben, ha nyert?

•

Nem von-e el értékes erőforrásokat (munkaerő, pénz stb.) más fontosabb projekttől?

•

Ha épp megvalósítás alatt van egy olyan projekt, amire pénzt nyert ugyan, de annak prioritása nem elsődleges,


8


akkor vajon meg tudja-e valósítani majd azt a projektet ami valóban fontos a cégnek?! Vigyázzon arra, ha megköti a támogatási szerződést és támogató szervezet folyósítja a pénzt, és esetlegesen a projektet mégsem tudja megvalósítani, vagyis nem tudja betartani a támogatási szerződésben leírtakat, akkor az egész addig folyósított összeget büntetőkamatokkal együtt vissza kell fizetnie! Fentiekkel ellentétben sokkal célravezetőbb (és célravezetőbb is), ha előre átgondolja, hogy milyen fontos projektek megvalósítására lehet szüksége a jövőben. Ezeket a projektötleteket, projektgondolatokat kicsit részletesebben kidolgozza (itt nem teljes komplett kidolgozásról van szó, elég ha megfogalmaz egy célt, azt a célt milyen módon szeretné elérni, milyen forrásokból szeretné megvalósítani, milyen mértékű saját forrást tud rá elkülöníteni, milyen kockázatai vannak a projekt esetleges megvalósításának, hogyan tudja ezeket csökkenteni, hogyan tudja a projekt eredményeit majd mérni). Ha van egy nagyvonalakban kidolgozott projektterve, akkor már könnyű a dolga abban az esetben, ha megjelenik a pályázati kiírás. Mivel ma már a megjelenő pályázati kiírásokhoz könnyedén hozzájuthat (interneten keresztül, vagy pályázatfigyelő szolgáltatás igénybevételével), így ha megjelenik egy olyan pályázat, amire várt, akkor elő kell húzni a fiókból, és a kiírásnak megfelelő részletességgel ki kell kidolgozni (netán néhány helyen picit át kell dolgozni) ezeket dédelgetett projektötlete(ke)t.

Abban az esetben, ha a pályázat úgy születik meg, hogy nem áll mögötte semmilyen projekt, azt a pályázatok bírálói hamar kiszúrják, ugyanis ebben az esetben a következetlenség, átgondolatlanság, logikai összefüggések hiánya fogja jellemezni a „pályázatot”. Ebből pedig az következik, hogy valójában a projekt van a pályázatért, nem pedig fordítva. Ennek megfelelően célszerű tehát, ha először mindig a projekt ötlete születik meg, majd ezt követően kidolgozza azt.


9


A projekt kidolgozásának legfontosabb lépései Ha Ön elfogadja azt a feltételezést, hogy először a projekt terve születik meg, akkor az alábbi projekt kidolgozási menetrendet hatásosan alkalmazhatja. Már most szólok, hogy ez egy picit "száraz" rész lesz, de ahhoz hogy Ön egy projektet jól kidolgozzon, feltétlenül szükség van az itt ismertetett dolgok alkalmazására. Egy projekt megtervezése során alapvetően három szakaszt határolhatunk el: létrehozás, megvalósítás és működtetés (értékelés, lezárás) szakasza. Ezt a hármast projektháromszögnek (vagy projektciklusnak) is nevezik.

A projekt létrehozása során Önnek először is egy helyzetfelmérést, elemzést kell végeznie az adott szervezet – későbbi pályázó – helyzetének feltárása érdekében. Ennek a módszere az ún. SWOT analízis, ami nem más mint egy két sorból és két oszlopból álló táblázat, amiben összegzi a helyzetfelmérés során feltárt erősségeket, gyengeségeket,


10


lehetőségeket és veszélyeket. (nem kell tőle megijedni csak a neve ilyen rémisztő, ha egyszer végigcsinálja, akkor meglátja, hogy sokkal egyszerűbben tud majd továbblépni, sokkal egyszerűbben tudja a problémákat beazonosítani). A SWOT analízis nem más, mint egy gyorsfénykép, ami egy pillanat alatt átláthatóvá teszi a szervezet fejlődési lehetőségeit. A SWOT analízis elkészítéséhez csapatmunkára van szükség, mégpedig lehetőleg minél szélesebb körben kell bevonni az érdekelteket, amit az „ötletelés” követ (erre a legjobb módszer az ötletroham, vagy angolul az ún. brainstorming). Az „ötletelés” során születnek meg az ún. projektötletek is, hiszen – ahogy az előbb írtam - egy projekthez először egy ötlet kell. Ha elvégezte a SWOT analízist, már könnyedén be tudja azonosítani azokat a problémákat, amelyekre a megoldást keresi, hisz ahhoz hogy jó célokat határozzon meg, ahhoz az kell, hogy feltárja az adott terület problémáit. Egyébként a pályázatokban majd be kell mutatni azokat a problémákat, amire az adott projekt kínálja majd a megoldást. Miután definiálta a problémákat, ebből már egyszerűen meghatározhatja a célokat. Nincs más dolga ugyanis, mint a problémák tükörképeként a negatívumok „átfordítása” pozitívumokká. (pl: ha a probléma az, hogy egy település az elöregedéssel veszélyeztetett, ebből egy olyan célt tudunk felállítani, hogy cél, a település elöregedésének megelőzése). Fontos, hogy a céljai mindig reálisak legyenek. Mindig valamilyen problémára keressen megoldást a célok meghatározásánál és fontos az, hogy mindig legyen egy hosszú távú célja (ami tulajdonképpen az Ön „álma) valamint legyen egy rövidtávú, közvetlen célja (ami gyakorlatilag az Ön projektjének outputja, vagyis közvetlen eredménye). Fontos, hogy a célok megvalósulását lehessen számszerűsíteni és mérni. Ha a projektre pályázatot szeretne beadni, akkor van még egy dolog, amit az Ön saját céljainak szolgálni kell, de erről egy picit később… Ha megvannak a célok, akkor meg kell határoznia azokat a feladatokat, tevékenységeket, amelyek végrehajtásával el kívánja érni ezen a célokat. Már ebben a szakaszban alakítson ki – a


11


projekt összetettségétől függően – olyan „részállomásokat” vagy részcélokat, amelyek a teljes projekt fontosabb állomásait, ún. mérföldköveit azonosítják. A célok ismeretében a következő lépés az érintettek körének definiálása, vagyis az érintettség elemzés. Érintett mindenki, akik a projekttel valamilyen (akár pozitív, akár pedig negatív) kapcsolatba kerülnek. Pl. egy városrehabilitációs projektnél érintett a város lakossága, közműszolgáltatók, turisták stb. Az érintettek körének meghatározása fontos feladat, hisz ennek segítségével kapunk képet a projekt környezetéről. Fontos, hogy ne szülessen olyan cselekvési terv, ami megbukhat az egyes érintettek ellenállásán! Ügyeljünk tehát arra, hogy ha van olyan csoport, akire a projekt esetleg negatívan hat (pl. egy technológia fejlesztés esetén munkahelyek szűnhetnek meg), akkor ennek a csoportnak a problémáját is kezelni kell. Az érintettek körének ismeretében már gyerekjáték a projekt célcsoportjának meghatározása. A projekt célcsoportjai azok, akire a projekt pozitív hatással van. Az előbbi városfejlesztési projekt példánál maradva, annak elsődleges célcsoportja a lakosság. Ha eddig eljutott, akkor a projekt kidolgozásának legfontosabb részein túl van, vagyis •

felmérte és feltárta a szervezet (leendő pályázó) helyzetét (SWOT analízis)

•

beazonosította a problémákat ez alapján meghatároztuk a célokat majd meghatároztuk a projekt érintettjeit, amiből definiáltuk a projekt célcsoportját

ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a projektötletből elkészült a projekt terve. A megállapításokat csoportosítanunk kell, aminek áttekinthetőségét az ún. logikai keretmátrix biztosítja.


12


Sokan azok közül, akik már hallottak a logikai keretmátrixról, azok általában ki nem állhatják, és fölösleges dolognak tartják. A logikai keretmátrix egy pillanat alatt átláthatóvá teszi a projekt logikai tartalmát, azt, hogy hogyan épül fel a projekt és azt is, hogy hogyan illeszkedik a pályázatot kiíró szervezet általános céljaihoz, segíti a pontosabb tervezést és nem utolsó sorban segíti a pályázat elbírálását is. Abban az esetben, ha Ön sikeresen alkalmazza a fentieket, és ennek megfelelően kidolgozza a projektet, abból a célból, hogy később pályázatot ad be rá, akkor Ön már 35%-ban elvégezte az a munkát, ami a pályázat összeállításához és beadásához szükséges.


13


"Melyek a pályázat készítésekor előforduló leggyakoribb hibák" Ha az eddig beadott pályázatokban ezekre az egyszerűnek tűnő dolgokra többen, jobban odafigyeltek volna akkor sokkal több projekt nyerhetett volna támogatást! Összegyűjtöttem Önnek néhány olyan tartalmi és formai hiányosságot, amire ha Ön egy pályázat elkészítése során a megfelelő figyelmet fordít (és most mindegy, hogy külső pályázatírót vesz igénybe vagy sem, úgyis csapatban folyik a munka...), akkor sok jövőbeni bosszúságtól kímélheti meg magát. Ne gondoljon semmi furfangra, egyszerű dolgokról lesz szó, olyanokról ami mindenki számára egyértelmű, ám valamilyen ok miatt mégis könnyen bele lehet esni a csapdába. Gondolta volna, hogy a beadott pályázatok jelentős részét ezek miatt a hibák miatt utasították el? Higgye el nem kis bosszúságot jelent, hogy a több hetes (hónapos) munkával és nem kevés anyagi áldozattal felépített, támogatásra alkalmas, kiváló projektjét formai okok miatt nem fogják elbírálni, értékelni!


14


Hét fontos dolog, mire figyeljen oda pályázatkészítés előtt Ha ez előző részekben bemutatott tematika alapján halad, akkor Önnek már van egy kidolgozott projekt terve. Most pedig arról a néhány fontos dologról lesz szó, hogy mire kell odafigyelnie, mielőtt nekilát a pályázat összeállításának - és mindegy, hogy külső pályázatíróval vagy anélkül dolgozik… (persze a lista még bővíthető lenne, de mivel nincs két egyforma projekt, így nincs két egyforma pályázat sem. Mégis ha az alábbi szempontok nem kerülik el a figyelmét, akkor már sokat tett a sikeres pályázatért...)

1. Megtalálni a megfelelő pályázati kiírást… Korábban már leírtam, hogy ahhoz, hogy Önnek egyáltalán esélye legyen előbb utóbb egy pályázatot beadni, ismernie kell azokat a rendszereket, azokat a potenciális kiírókat ahonnan kiírások várhatók. Önnek rendszereznie kell az információkat, vagy pályázatfigyelőt kell igénybe venni. Arra a kérdésre kell tehát választ találnia először, hogy egyáltalán van-e kiírva pályázat az adott tevékenységre. 2. Az Ön jövőképe (az Ön céljai) és a pályázatot kiíró szerv céljai összhangban vannak-e… A projekt kidolgozásának lépéseinél írtam, hogy ha a projektre pályázatot szeretne beadni, akkor van még egy dolog, amit az Ön által felállított célnak szolgálni kell. Ez a dolog pedig, hogy Önnek át kell gondolni s fel kell tárni, hogy az Ön projektjének célja beleilleszthető-e a pályázat által támogatni kívánt általános célok közé? A pályázata nem lesz sikeres, ha a saját jövőképe (saját projekt terve) és a tágabb közösség jövőképe (ilyen


15


az ország, régió, megye, kistérség) nincs összhangban, vagyis a fejlesztési elképzelései nem illeszkednek a pályázat kiírója által megfogalmazott fejlesztési elképzelésekhez. Tudni kell, hogy a pályázatot kiíró szervnek konkrét céljai vannak a kiírt pályázattal, mondhatjuk úgy is, hogy bár vissza nem térítendő támogatást ad, mégsem adja „ingyen” a pénzt. 3. Jogosult-e Ön beadni a pályázatot? Ha talált céljainknak megfelelő pályázati kiírást a következő lépés annak meghatározása, hogy jogosult-e támogatás elnyerésére. Minden pályázati kiírásban pontosan le van írva a pályázók köre, vagyis az a réteg, akitől a pályázat kiírója várja a pályázatokat. Bizonyára Ön sem szeretné, ha jól kidolgozott projektjét el sem olvassák csak azért mert egyszerűen az Ön szervezete nem jogosult a beadásra. Olvassa el figyelmesen a pályázati kiírás szövegét, abból ugyanis pontosan kiderül, hogy vajon az Ön által képviselt szervezet jogosult-e beadni a pályázatot. 4. Támogatható-e az a tevékenység, amire beadja a pályázatot… Abból kell kiindulnia, hogy egy projekt több tevékenységből áll. Önnek meg kell győződnie arról, hogy a pályázati támogatja-e azon tevékenységeket, amit Ön a projekt keretében el kíván végezni. Ha nem támogatja, akkor ne is adja be a pályázatot, ha pedig részben támogatja, akkor csak azokra a tevékenységekre kérhet támogatást ami kiírásban szerepel, ha pedig teljes egészében támogatja, az a legjobb, amit el lehet képzelni. 5. Melyek az elszámolható költségek… A költségvetés a projekt egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – része. Ügyeljen arra, hogy csak olyan költséget állítson be a pályázatba, amire támogatást kaphat, ellenkező esetben a bírálók „kiemelik” ezen költségeket a projekt költségvetéséből (vagy elutasítják a pályázatot). Ön pontosan képet kaphat arról, hogy melyek az elszámolható költségek, hisz minden egyes pályázati kiírás meghatározza azon költségeket, Létrejött a Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma támogatásával.

16


amelyek az adott támogatás terhére elszámolhatók (magyarul annyit jelent, hogy megadják, hogy mik azok a kiadások, amelyeket pénzt adnak). 6. Kik fogják a projektet megvalósítani? A megvalósításba bevont személyek, vagyis a projektcsapat összeállításánál elengedhetetlen feltétel, hogy képesek legyenek együtt dolgozni, képeseknek kell lenni egy olyan motiváló környezet kialakítására, amelyben mindannyian hatékony munkát tudnak végezni. Ezen kívül természetesen a szükséges szakmai tudás, tapasztalat is fontos a sikeres projekt végrehajtásához. Rendkívül sok múlik a csapat vezetőjén, a projektmenedzseren, aki az egyszemélyi vezetője a projekt végrehajtásának. 7. Nem kezdte-e már meg a tevékenységet… A pályázatok döntő többségében előírás – különösen EU-s pályázatok esetén - hogy megkezdett projekt nem támogatható. Ez azt jelenti, hogy – a pályázati kiírástól függően – a projektet a pályázat beadásának napjáig, pályázat befogadásának napjáig vagy akár a támogatási szerződés aláírásának napjáig nem kezdheti meg. Az, hogy mely időpont minősül a projekt kezdetének, a pályázati útmutató pontosan tartalmazza. Noha jelentéktelennek tűnik, mégis óriási a szerepe, mert ha kiderül, hogy idő előtt megkezdődött a projekt, akkor elutasítják a pályázatot (vagy, ami még rosszabb, ha már van támogatási szerződése, felmondják azt). Ügyeljen erre az apróságnak tűnő előírásra, mert amilyen kicsinek tűnik, olyan nagy a jelentősége.


17


Ha Ön EU által finanszírozott pályázatot ad be… Ha EU-s pályázatot készít, akkor Önnek figyelembe kell venni két olyan elvárást, amelyeknek a projekt minden szakaszában (létrehozás, megvalósítás, működtetés) során érvényre kell juttatni és be is kell mutatni a pályázatban. Ezek az elvárások, szempontok az ún. horizontális szempontok.

Melyek ezek a horizontális szempontok? 1. Esélyegyenlőség. Az esélyegyenlőségi elvárás keretében minden EU-s támogatással megvalósuló projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához. A projektben az esélyegyenlőségi szempont érvényesítése nem választható, annak a projekt szerves részét kell képeznie. Hazánk adottságainak figyelembe vételével 6 olyan esélyegyenlőségi területet jelöltek ki, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javulásához. Ezen területek az alábbiak: •

Családbarát erősítése

munkahelyi

•

Nemek (férfiak csökkentése

•

Akadálymentesítés előrehaladása

•

Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása

•

Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása

•

Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása

és

körülmények

nők)

közötti

megteremtése, esélykülönbségek


18


Az egyes pályázatok több esélyegyenlőségi intézkedéseket neveznek meg, amiből a pályázók meghatározhatják azokat, amelyeket a projekt során a „magukévá kívánnak tenni”. Fontos, hogy azokat a vállalásokat, amit a pályázatban megjelöl a pályázó (a többletvállalásokat is) a projekt későbbi szakaszaiban számon is fogják kérni, az ellenőrzések során igazolni kell őket. 2. Fenntarthatóság. Hasonlóan az esélyegyenlőségi szemponthoz, a fenntarthatósági szempont is olyan Európai Uniós elvárás az egyes megvalósítandó projektekben, amire a tervezéstől a megvalósításon át a működtetés alatt oda kell figyelni. Abból kell kiindulni, hogy az emberek a mindennapi szükségletük elérése érdekében a környezetükből veszik el azokat az erőforrásokat, amelyeket a természet, a földi rendszer a létezése óta felhalmozott. Olyan módon kell tehát a fejlesztéseket tervezni és elindítani, amely nem károsítja aránytalanul a környezetet és hosszú távon hatékony lesz. Egyszerűbben fogalmazva „úgy használjuk a mai napot, hogy a holnapnak is megmaradjon”. Az egyes pályázatok különböző fenntarthatósági intézkedéseket neveznek meg, amiből a pályázók meghatározhatják azokat, amelyeket a projekt során a „magukévá kívánnak tenni”. Ilyenek pl. a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, megújuló energiák hasznosítása, zöldterület biztosítása stb. (rengeteg van, ez csak néhány példa). Sok esetben a fenntarthatósági szempontok megvalósítása nem is jár többletköltséggel, csupán egy kis szemléletváltást igényel. Nagyban hozzájárul a pályázat eredményességéhez, ha a horizontális szempontokat még a projekt tervezésekor figyelembe veszi, mert így jóval könnyebb a projektben érvényesíteni, mint menet közben beépíteni. A horizontális szempontok érvényesítése Önnek hosszú távú érdeke is, mert az általános elváráson túl, alkalmazásuk növeli az Ön elismertségét és versenyképességét (arról nem is beszélve, hogy az így megszerzett tapasztalat segítségül szolgál más projektek megvalósításához, újabb támogatások elnyeréséhez).


19


Figyelembe kell továbbá vennie, ha EU-s pályázatot ad be, hogy a projekt eredményeit Önnek terjesztenie kell a nyilvánosság felé. Annak érdekében ugyanis, hogy egy projekt által kiváltott hatás a lehető legnagyobb lehessen szükséges az, hogy a projekt eredményeit, a projektmegvalósítás tapasztalatait a pályázók (projektgazdák) megosszák a nyilvánossággal. Ezt e tevékenységet idegen szóval disszeminációnak hívják. A disszemináció módszere, pedig a kommunikáció. Készüljön fel arra, hogy a projekt méretétől függően Önnek kommunikációs tervet is kell készítenie és meg is kell valósítani azt. Fordítson a fentieken túlmenően figyelmet a partnerség elvére is (ez néhány pályázat esetén már kötelező). A partnerség építése rendkívül finom, kényes és bonyolult folyamat. Partnerség nélkül egy projekt megvalósítása meglehetősen nehéz feladat (már ha egyáltalán meg lehet valósítani nélküle egy projektet). A partnerség nem azt jelenti, hogy hajbókoló emberek dolgoznak együtt, hanem ellenvéleményeket ütköztetve vitáznak, míg meg nem győzik egymást a kitűzött cél elérése érdekében.


20


A pályázat összeállítása, beadása Ha elkészült a projekt terve és rátalált a megfelelő pályázatra (vagyis a projekt megfelel a pályázati kiírásban szereplő kritériumoknak), akkor nincs más hátra, mint a pályázat elkészítése, összeállítása és beadása. Ha idáig eljutott, akkor már nem lesz nehéz dolga. Ha tisztességesen kidolgozta a projekt tervét, akkor minden információ a rendelkezésére áll a pályázat összeállításához. A pályázati űrlap ugyanis a projektre vonatkozóan tesz fel kérdéseket.

A pályázat tehát nem más, mint az előírt pályázati űrlapon, az adott projekt tervének leírása. Tulajdonképpen nem más, mint egy kérelem, amit azzal a céllal kell elkészíteni, hogy a projekthez pénzügyi forrást szerezzen. Ne feledje, hogy a bírálóknak semmilyen más információjuk nincs Önről és a projektről azon kívül amit leírt és bemutatott nekik. A sikeres pályázat záloga, hogy belőle a projekt átlátható és meggyőző, az elvárt eredmények pedig mérhetők.

A pályázati dokumentáció főbb részei •

Pályázati felhívás

•

Pályázati útmutató

•

Pályázati formanyomtatvány (adatlap)

•

Egyéb fontos információk, dokumentumok

A pályázati felhívás nem más, mint egy rövid, figyelemfelkeltő tájékoztató. Az útmutató a pályázat elkészítésének „lelke”. Ebben részletesen le van minden olyan fontos információ, amire a pályázat elkészítésekor szüksége lesz, és figyelembe kell venni. Az útmutatónak a pályázat minden elemét, feltételét, egyéb fontos elvárásait részletezve kell tartalmaznia.


21


A pályázati formanyomtatvány (vagy űrlap, adatlap) egy olyan előzetesen meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező adatlap, ami gyakorlatilag a projek adatlapja. Ezen az űrlapon kell bemutatni (vagy más szóval eladni) a projektet. Ne feledje, hogy egy pályázat azon a feltételezésen alapul, hogy a pályázó és a pályázatot kiíró közös célokkal rendelkezik. A pályázati anyag tehát nem más, mint támogatásszerző eszköz. A formanyomtatvány kitöltéséhez minden esetben segítségére van egy kitöltési útmutató is (ami vagy a pályázati útmutató része). Sok esetben előfordul, hogy a pályázati útmutatón túlmenően számos más információt is megad a pályáztató szervezet arra vonatkozóan, hogy az egyes kérdéseknek, csatolandó mellékleteknek milyen tartalommal kell rendelkeznie. Természetesen ezen kapcsolódó dokumentumok jelentősen megkönnyítik a pályázó dolgát.

A pályázat összeállítása Egy pályázat a következő két legfontosabb részből tevődik össze: •

Pályázati formanyomtatvány

•

Kötelezően csatolandó mellékletek: Minden egyes pályázati útmutató meghatározza azokat a dokumentumokat, amit a pályázati formanyomtatvány mellett szintén csatolni kell a pályázathoz. Ezen kötelező mellékletek nélkül a pályázatot nem fogják elbírálni.

A pályázati útmutató meghatározza a benyújtás módját és határidejét: a legáltalánosabb benyújtás mód a postai beküldés, de már léteznek olyan pályázatok, amelyeknél internetes benyújtás is lehetséges. Ügyeljen a beadás pontos címére, határidejére. Ezzel kész vagyunk. Összeraktuk a projektet és be lehet nyújtani a pályázatot. Ha pedig beadta a pályázatot, akkor nincs más hátra, mint reménykedni a pozitív döntésben.


22

PÁLYÁZATÍRÓI ÉS PROJETKTVEZETÉSI ISMERETEK KÉPZÉS

Recommend Documents