Pályázati anyag Pesti Bölcsész Újság főszerkesztői pozíció Zámbó Gergő (ELTE BTK Magyar BA szak) Név: Zámbó Gergő Születési dátum: 1990. szeptember 8. Lakhely: Budapest Telefon: +36/30 463-3991 E-mail:
[email protected]
Tanulmányok 2014–
Magyar szak – Filmelmélet és filmtörténet minor Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kapcsolódó tapasztalatok: Textológiai kutatócsoport tag (korrektúrázás, szövegjavítás) 2011–2013
Sajtótechnikus Nyugat-magyarországi Egyetem
Főbb tantárgyak: Kommunikációelmélet, Nyomdai alapismeretek, Vezetéselmélet, Stilisztika, Arculattervezés, Tömegkommunikációs műfajismeretek, PR elmélet, Médiajog, Sajtókapcsolatok elmélete és gyakorlata Első féléves szakdolgozat: Tipográfia az interneten: olvashatóság 2010–2011
Webmester Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
Kapcsolódó tárgyak: Projektmenedzsment (csapatösszeállítási technikák, feladatok tervezésének és kivitelezésének technikai jellegű ismerete) 2005–2010
Érettségi (angol nyelvtagozat) Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
Szakmai tapasztalatok Webdesigner
2013
Mito – Clever-things
Weblapok tervezése, Nagy hazai és külföldi projektek, Grafikai felületek programozása
Grafikus
2012
Everengine Kft.
Nyomdai anyagok előkészítése, Tartalomkezelő rendszer tervezés, Weblapok és céges arculatok kialakítása 2011–2013
József Attila összes verse e-könyv Országos Széchenyi Könyvtár (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Tördelés és szedés, szöveggondozás, tipográfiai munkálatok 2009–2010
Cikkíró, eseményfotós Skateordie.hu – Touché gördeszkás blog
Helyszíni riportok, cikkek írása, online felület szerkesztése, fotók készítése (Nagyobb írások, képek: Miskolci verseny 2010, Őszi Deszkás Piknik, OSG10)
Egyéb képesítések, nyelvtudás 2011
ECDL vizsgabizonyítvány
2010
Angol (felsőfokú nyelvvizsga)
Szakterületek és kompetenciák
Tipográfiai ismeretek és korrektúrázás, kiadványok szerkesztése
Online és nyomtatott sajtóban szerzett jártasság
Nyomdai eszközök, technikák és a szerkesztői munkafolyamat ismerete
Előadások, oktatások tartása, részvétel konferenciákon, szakmai vitákon
Grafikai és tördelőprogramok használata (Adobe InDesign, Photoshop, Illustrator)
Motivációs Levél Viktor Papanek írta azt, hogy „Minden ember designer. Minden, amit teszünk, szinte minden időben, design, hiszen a design alapvető minden emberi cselekedetben.” Én ebben hiszek. Szerkesztőnek lenni nemcsak szervezés, hanem egy grandiózus design, mely egy produktum minden egyes aspektusára, egész szellemiségére kihat. Négy éves pályafutásom során dolgoztam az ország egyik legnagyobb kreatív ügynökségénél, ahol a tervezői feladatokat oly módon kellett ellátni, hogy biztos kapcsolatot teremtsünk a célközönséggel, kielégítsük igényeiket, és az oldal üzenete, „személyisége” érzelmi kapcsolatot teremtsen. Itt tanultam meg csapatban és határidőre dolgozni nagy hazai és külföldi projektek tagjaként. Talán furcsa lehet, hogy ennyi webes tapasztalattal egy nyomtatott kiadvány élére szeretnék állni, de, ahogy Jeffrey Zeldman mondta (Tim Berners-Lee után a második legjelentősebb internettechnológiai személyiség): „Aki a webbel foglalkozik, az mind a sajtóhoz tartozik. Ti mind a sajtóban dolgoztok.” 2013-ban végeztem sajtótechnikusként, ahol minden tudást megkaptam ahhoz, hogy sikeresen el tudjak látni ezen belül bármilyen pozíciót. Betekintést nyertem az összes nyomdai technológiába (ofszet, szita, flexo), a szerkesztőség felépítésébe, munkájába és rendszeresen írtam az összes sajtóműfajban, komplett médiatervet készítettem. Jártas vagyok a grafikai és tördelőprogramok kezelésében, számos saját kiadványt készítettem. Angol nyelvtudásomnak köszönhetően elolvastam a jelentősebb szakmai írásokat, melyek közül kiemelkedő volt Ellen Lupton tipográfiai könyve, ami részletesen bemutatta a korrektúrázás minden pontját. Önszorgalomból elkészítettem József Attila verseinek új online verzióját a Magyar Elektronikus Könyvtár számára. Jelenleg a tanulmányain és cikkein dolgozom, mely rövidesen elkészül. 2009–10-ben egy hazai gördeszkás márka tagja voltam mint cikkíró és fotós. Írásainkat a legnagyobb hazai extrémsport magazin (Offline) is lehozta. Rengeteget fényképeztem és manapság is fotózom koncerteket a kordonon belülről (Punnany Massif, Supernem).
AZ újság tervezete Célközönség és célkitűzés Ki a magyar bölcsész, és mi az a közös pont, ami érdeklődéstől függetlenül azonos? Bátor kijelentés lenne azt mondani, hogy a bölcsészt minden érdekli. Még a szakokon belül is jelentős az eltérés. Ezen felül arra is gondolni kell, hogy számos olyan diák van, aki úgy került be, hogy csak szimpatizál a szakkal, lelkes érdeklődő, vagy nem elsőnek jelölte meg a szakot. Nekik megerősítés kell, hogy ettől függetlenül jó helyre kerültek, ahol otthonra lelhetnek. A legnagyobb kihívás olyan tartalmat és hangnemet találni, ami megfogja ezt a sokszínű közönséget, összehozza őket, és közben valódi értéket teremt.
Személyiség és hangnem Olvastam, hogy régen a tanárok szabadidejükben körbejártak a folyosókon, és beinvitálták a diákokat irodájukba egy csésze teára, és családiasan elbeszélgettek velük. Összehozták őket és közösen elmélkedtek, a tanár viccelődött, anekdotázott, és egy kis hangulatos kultúrszentélyt alakított ki, ami megragadta a diákokat. Gondolj a kedvenc egyetemi tanárodra! Akihez bármikor szívesen fordulsz tanácsért, akinek odafigyelsz minden szavára. Akinek a viccei mögött van valami rejtett mondanivaló, amire ráeszmélsz. Aki a világot új perspektívába tudja helyezni, és a dolgok olyan aspektusaira mutat rá, amiknek a létezéséről nem tudtál, vagy amit idáig nem vettél észre. Azt szeretném, ha az újság egy ilyen tanár szellemét öltené. Olyan hangulatot adna át lapjain, mintha beülnénk egy meghitt közös beszélgetésre hozzá. Nyugodtan és önfeledten merenghetünk, megoszthatjuk gondolatainkat, és gazdagodhat világlátásunk társainkéval együtt. Legfőbb személyiség- és hangnemi elemek
BÖLCS, ÉRTELMES, TAPASZTALT, de nem didaktikus, közhelyes, hivalkodó BARÁTSÁGOS, KÖZVETLEN, de nem tolakodó HUMOROS, SZÓRAKOZTATÓ, de nem gyermeteg, bugyuta, bolondos MAGABIZTOS KIÁLLÁSÚ, de nem veszi magát túl komolyan INFORMÁLIS, de nem hanyag KÖNNYED, LAZA, FIATALOS, de nem felszínes, léha
A diákok jelentős része a tanárokat jelöli meg mint az iskolánk egyik legnagyobb erőssége, és a közösséget, a családot, amit itt kapnak. Az újságnak ezeket az erősségeket kellene maximális mértékben kihasználnia, és közelebb hozni, erősíteni ezen értékeket. Az újság elsősorban nem egy logóval alakítaná ki felismerhető arculatát, hanem a bölcsészbagoly ténylegesen egy eleven kabalaállattá válna, hasonlóan ahhoz, amit a Mailchimp nevű cég csinált az érzelmi arculattervezés használatával. Az illusztrációk fiatalosabbá, könnyedebbé, kötetlenebbé tennék a lapot. A karakter más grafikai stílusban és környezetben jelenne meg számonként. Így nem csak az újság szelleméhez kötődnének a diákok, hanem egy megtestesült, képzeletben (és így szinte valóban) élő figurához.
Arculat Az új hangnemhez új arculatra is szükség lenne, ami összhangban van az egyetem diákságával, az intézmény szellemiségével. Mindenképpen egy olyan érzetet szeretnék elérni, ami tiszteletben tartja, és él a több száz éves hagyományokkal, stílusokkal, vegyíti ezeket modern, kortárs elemekkel, ezzel fiatalos, lendületes, letisztult külsőt adva a lapnak, ami könnyebben kapcsolatot termet. Amit büszkén vállalnak a tanulók, kirakják a szoba falára, a könyvespolcra, szívesen megőrzik, elrakják maguknak exkluzivitása, értéke miatt.
Tartalmi irányvonal Olyan témákat kéne felvetni, amik szaktól függetlenül mindenki számára új és érdekes információval szolgálnak. Tartalmak, amikről keveset beszélnek. Nem a felszínt kapargatják, hanem a dolgokat olyan szempontból mutatják meg, ami a nagyközönség előtt rejtve marad. Ami eldugott és ritka, mindezt humorral, az ember valódi énjével melyek diákságunk és kultúránk rejtett értékei, amik valóban megszerettetnek egy-egy témát. Az irodalomban ilyen például az a rengeteg tréfa és pajzán viccelődés, amit a Kosztolányi–Karinthy páros művelt egymással, vagy Vercors Tropi-komédiája, ahol
az emberiség szembesül azzal, hogy definiálnia kell saját magát jogilag (ami persze nem sikerül), Merle Állati elméje, ahol beszélő katonai delfinek törnek világhatalomra, vagy költők rejtett írásai, amiben humorizálnak egymással, az élettel, mindennel. Ezek persze csak egy szakból hozott példák. Be lehetne vezetni azt a megoldást, hogy azonos anyagról több ember hoz le kritikát, ezzel vitát indítani, amiről lehet közösen beszélni, és ami bátorítaná az embereket, hogy ők is hallassák hangjukat. Azokat az értékes beszélgetéseket lehetne elkapni és lehozni, amik a Trefort-kertben zajlanak le két bölcsész között, azt, hogy milyen élettanácsot adna a jegyzetbolt eladója, vagy azok a hírességek, akik egykor ide jártak. Mit szeretne világgá kürtölni egy szabadbölcsész, egy esztétika szakos hallgató, egy germanisztikás vagy egy keleti kultúrás? Ki az, aki tíz éve szövegíró, hallotta az összes slam poetry előadást Pesten és mi a véleménye róla? Ki tudna képzelt riportot csinálni a Beatles együttessel? Melyik épület portása ír jobb verset, mint egy magyar szakos? Úgy tennék, mint régen a tanárok, és beinvitálnék minden szembejövőt egy italra szabadidőmben, hogy mit gondolnak, és mit osztanának meg szívesen.
Féléves tervezet A kar sokszínűsége miatt egy kiadáson belül nehéz lenne minden szakról egy-egy írást lehozni, és félő, hogy így zajos lenne az újság, elveszne a hangsúly. Minden szám az aktuális hírek, események, történések után exkluzív egy témára lenne kihegyezve, ami ebben az esetben mélyen ki lenne bontva. Ez nem csak a meglepetés és az újdonság erejével hatna minden megjelenéskor, hanem a szerkesztőség munkáját is megkönnyítené, több időt kapnának az újságírók egy téma megírására, hosszabban előre lehetne tervezni, tényleges kutatómunkát, riportot készíteni, minőségi anyagokat lehozni, szóljon az a zenéről, az egyik legnagyobb szakról, utána az egyik legkisebbről, vagy az egyetem titkairól. Adott időközönként lejönne egy-egy különkiadás, amiben például az egyetem minden szakáról tanárokkal szerepelne miniinterjú arról, hogy mik voltak a legnagyobb csínytevéseik, mik a titkos szenvedélyeik, mire emlékeznek szívesen az egyetemről, mit tanácsolnának egy közvetlen beszélgetés alkalmával a diákságnak, vagy lenne egy lapszám külön csak kritikáknak, esszéknek.
A hírek, események, konferenciák, pályázatok, összejövetelek színesítik igazán az egyetemi életet, ezek mindenképpen kiemelkedő prioritásúak. Ezen felül az újság az interjúra, riportra és a publicisztikai műfajokra fektetne jelentős hangsúlyt.
Szerkesztőség Lévén, hogy kis újságról van szó (24+4 oldal, kétheti megjelenés, 2000 példány), könnyen megoldható a munka egy kisebb szerkesztőséggel. Pár olyan karizmatikus újságíró–palántára lenne szükség, akik képesek a témáknak megfelelően utánajárni és elegendő szabadidejük van ahhoz, hogy közvetlen beszélgetést kezdjenek a diákokkal, amin el tudnak közösen indulni. Továbbá egy olvasószerkesztőre és még két szerkesztőre (a két külön tartalmi részhez) lenne szükség.
Lapszámterv 1. tartalmi rész (~6 oldal)
Beköszönő, tartalomjegyzék A szám tartalma és részvételre, kapcsolatfelvételre motiváló beköszönő üzenet
Programajánló Az összes konferencia, esemény, kerekasztal beszélgetés, klub, előadás, közös program meghirdetése, hogy minden egy helyen szerepeljen
Pályázatok Meghirdetett egyetemi és egyéb pályázatok kiírása
Hírek és kritikák Röviden minden lényeges és érdekes egyetemi hír, vagy közelmúltban megjelent tartalom kritikája, beszámolója akár az Origo haiku kritikáinak mintájára
Eseményajánló, kritika Hosszabb beszámolók, írások, arról, amit az adott időszakban kiemelten ajánlott megtekinteni, vagy részt venni rajta. Ha egy valamit nézel meg, ez legyen az jelleggel
2. tartalmi rész (~18 oldal)
Interjú Egy kiemelt és közismert tanárral, egykori, ma híres bölcsészhallgatóval, zenésszel, íróval, tudóssal vagy jelenlegi diákvezetővel készített mélyebb interjú, mely motivál és a jelenlegi problémákról, kilátásokról, helyzetekről beszél
Riport Mely felkutatja az egyetem egyes szakjainak kutatásait, munkálatait, jövőképüket, személyiségüket, a bölcsészeket érintő munkalehetőségek világát, vagy a városi bölcsészéletet
Esszé Gondolatközlő írás, ami nem a sablont, a felszínt mutatja be, hanem azt, ami a többi szak számára rejtve marad, amiről keveset beszélnek. Azt a tudást adja át, ami normális körülmények között csak több év tapasztalat és érdeklődés után szerezhető meg
Rövidebb írások, nyílt levelek Gondolatébresztők, ahol a hallgatók bátran közölhetik írásaikat, rövid anekdotáikat, életképeiket, közlésre érdemes élményeiket, felismeréseiket, illetve nyílt levelet írhatnak
Szépírások, motiválók, idézetek, levezetők Levezető, záró rész, ahol illusztrációk között szépírások, tanárok idézetei, rövid gondolatai kerülnének közlésre, amik kizökkentenek a hétköznapokból
Referenciacikkek Értesítő az ELTE bölcsészkarának idei ponthatárairól (felsőoktatási/egyetemi téma)
Idén az ELTE bölcsészkarának felvételi ponthatárai a tavalyi évhez képest szinte minden szakon átlagosan 10-20 ponttal változtak, a legtöbb esetben fölfelé. A drasztikus változás tavaly történt, amikor a szakok felvételi ponthatára jelentősen csökkent, bizonyos helyeken nagyjából 100, de egyes esetekben még ennél is több ponttal. A 2013-as év elején voltak a nagy diáktüntetések, amikor több egyetemen hallgatók demonstráltak az új felsőoktatási törvény ellen.
Míg 2012-ben a magyar szakra 422 pont kellett a bejutáshoz a maximális lehetséges 500-ból, addig 2013-ban elég volt 295 pont az alapképzéshez. Ez az idei évben 306 pontra emelkedett. Hasonló arányban változtak a történelem, az informatikus könyvtáros, a romanisztika, a keleti nyelvek és kultúrák iranisztika intézménye, továbbá a néprajz szak bekerülési feltételei. Ezzel szemben az anglisztika ponthatárai 2012-ben 422, 2013-ban 402, míg idén 397 pont volt, a germanisztikára 2012-ben 419, a következő évben 366, idén 391 pont kellett. Ez a két szak az első négy legnagyobb között szerepel. Egyedül a Kommunikáció és médiatudomány szakon nem volt szinte semmilyen változás. Ide az elmúlt két évben 455 pontra volt szükség, ez 2012-ben pedig csupán 6 ponttal volt kevesebb. Ahhoz, hogy egy diák felvételt nyerjen az informatikus könyvtáros képzésre (300 pont) elegendő egy 75%-os középszintű, és egy gyengébben sikerült (körülbelül 50%os) emelt szintű érettségi eredmény. 2012 előtt szinte alig volt esélye a diákoknak a bekerülésre, ha nem raktak le legalább egy emelet szintű érettségit erős eredménnyel, vagy nem szereztek valamilyen nyelvből felső, vagy legalább középszintű nyelvvizsgát. A minimum ponthatár idén 260 pont volt, amit plusz többletpont nélkül kellett elérni. A hozott pontokból összesen 400 pontot lehet szerezni, míg a többletpontokból a maradék 100 pontot lehet kitenni. A jelen körülmények között még mindig egyszerűbb felvételt nyerni az ELTE bölcsészkarára és bekerülni az egyetemi életbe, ahol már a szakok között is könnyebb mozogni. Az egyetem elvárásai a diákokkal szemben azonban nem változtak, így attól függetlenül, hogy lehetőség van a bekerülésre, azt a tudást az első két félévben továbbra is meg kell szereznie a diákoknak, amit eddig az állandóan magas ponthatárok elérése alatt szereztek meg.
Az eltévelyedésről (egyetemisták érintő egyéb téma)
Éveken keresztül sétáltam végig a Múzeum körúton és mindig fejet biccentve konstatáltam, hogy az az épület az ELTE bölcsészkara. Az első félévben szembesültem azzal, hogy az egyetem valójában nem egy épületből áll. Hanem egy kisebb negyedből. Az éveken keresztül kialakul a rutin, beköltözöl a szakod épületébe, hozzászoksz falaihoz, tanáraidhoz, az adott épület szelleméhez, teli lesz történetekkel és megformálja tudatodat. Célirányosan haladtál, és minden szakos kreditet teljesítettél. Még az is lehet, hogy a minor tárgyad egy szomszédos épületben volt, ahova mint jó szomszédhoz átjártál néha, hogy el ne feledjenek, és nehogy megsértődjenek, ha véletlenül hevesebb házibulit csapnál. Jártam én is a jól kijárt utamat az egyetem falain belül. Aztán egy napon eltévedtem. Szándékosan. Hogy miért? Mert ha nem tévedtem volna el azon a napon, ma nem tudnám, hogy melyik is valójában egyetemünk legszebb épülete. Aztán eltévedtem megint. Ha azon a napon nem tévedtem volna el, nem tudnám, hogy milyen zseniális ingyen koncerteket hallhat bármelyik diák a Trefort-kert hátuljában. Azt sem tudnám, hogy hova kell menni a filmtörténet legjobb darabjaiért, ahonnan bármit elvihetünk ingyen és bérmentve. Arról meg fogalmam sem lenne, hogy a lehető legkényelmesebben hol lehet egy egészségeset hunyni két óra között békében és nyugalomban. Értelemszerűen eltévedni nem csak a bölcsészkar épületeiben, emeletein, alagsoraiban, kertjében és klubjában lehet. El lehet tévedni a Neptun-on is. Szándékosan, vagy sem, az most más kérdés. Véletlenül félreböksz, és nem a saját tárgyaidat kapod meg, hanem mindenki másét. Aztán előfordul, hogy valamelyik pont két órád közé esik. Irány eltévedni! Ha én annak idején nem tévedek így el, akkor ma nem tudnám, hogy mi a baj Budapest várostervezésével, és azt sem, hogy hogyan lehetne ezen változtatni. Ahogy azt sem tudnám, hogy melyik festmény volt az első beharangozója az angol irodalom egyik legsötétebb korszakának. Eltévedni akkor is érdemes, ha egy másik óránk sajnálatos módon elmarad. Ilyenkor képzeljük el azt, hogy még a zárt ajtók is nyitva vannak. Legrosszabb esetben kiküldenek, hogy késő diákot már bizony nem fogadnak. Ebben az esetben még egy kisebb városnegyedre való ajtó lehetőségünk van újrapróbálkozni.
Tévedjetek el! Ne legyetek szeletemberek, ahogyan azt Moholy-Nagy László mondta. Fedezzetek fel mindent, mit az egyetem nyújt nektek, csak nem mondja hangosan. Pedig ott van minden. Hiszen hol találnál jobb helyet eltévedni, mint itt, a város legtetején.
Összegzés Az a cél, hogy az újság egy friss, magabiztos és erőteljes véleményközlő és –formáló kiadvány legyen az egyetem életében, ami méltó annak híréhez mind tartalmi szempontból, mind személyiségét, arculatát és egész szellemiségét tekintve. Egy olyan lap, ami erősíti a már meglévő értékeinket, összehozza a diákságot, közös beszélgetéseket indít meg, és otthont teremt mindenki számára, ahol mindenki megtalálhatja saját magát. Izgalommal lapoznák fel, mert mindig mást rejt, és ha meglátnak egyet a folyosókon, szobájuk vagy könyvtáruk díszévé válna, vagy legalább egy üde színfolttá.
Budapest, 2014. július 31.
Zámbó Gergő
