Prof. Dr. Fábián István rektor Debreceni Egyetem
Pályázat
Tisztelt Rektor Úr! Alulírott megpályázom a Debreceni Egyetem Informatikai Karára meghirdetett dékán beosztást.
Jelenleg az Információ Technológia Tanszéken dolgozom egyetemi docensi beosztásban és oktatási dékánhelyettes vagyok.
Tudományos fokozatom: habil. PhD.
Szakmai díjak: Pollák-Virág Díj, 2012, Alexits György Díj, 2004, Farkas Gyula Díj, 1999, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, 1999, 3év.
Idegennyelv-tudás: angol középfokú állami nyelvvizsga.
Szakmai, illetőleg oktatási tudományos kutatási munka: 1989-től folyamatos egyetemi
oktatói-kutatói
tevékenység,
rövidebb
(1-3
hónap)
külföldi
megszakításokkal. 21 (és 10 megjelenő) publikáció referált helyen, 1 jegyzet, 29 egyéb publikáció, 132 hivatkozás (Google Tudós), 81 független hivatkozás (MTMT), több könyv, könyvrészlet fordítása.
Eddigi vezetői tevékenység: 2012. szeptember 1. óta az Informatikai Kar oktatási dékánhelyettese, 2011-2012: tanszékvezető-helyettes a Debreceni Egyetem Informatikai Kara Információ Technológia Tanszékén.
Hazai és nemzetközi tudományos, illetőleg szakmai szervezetekben végzett munka: Nemzeti Kiválóság Program (TÁMOP 4.2.4.), Eötvös Lóránd és Apáczai Csere János ösztöndíj pályázatok, OTKA pályázatok véleményezése, BJMT, MAT, Magyar Bioinformatikai Társaság és Akadémiai Köztestületi tagság.
1
Cselekvési program az Informatikai Kar dékáni pályázatához Általános helyzetértékelés és feladatok Az Informatikai Kar 2004-es megalakulása óta már a 3. dékáni ciklus zárul, amelynek legjelentősebb eseménye a kar 2011-es új épületbe költözése, és azután ezen épület belakása volt. Ez az esemény mérföldkő a debreceni informatika oktatás-kutatás történetében, az oktatóktól és a hallgatóktól érkező visszajelzések szerint mindkét fél, a természetesen mindig felmerülő apróbb problémák ellenére, szignifikáns fejlődésként élte meg. A többszintű képzésre való áttérés a még folyamatban lévő akkreditációs eljárások sikeres lezárása esetén befejezettnek tekinthető, az összes informatikai alap- és mesterszakot képes lesz elindítani karunk. Jelentősen fejlődött az angol nyelvű képzés. A doktori iskolánk magas színvonalú és stabil. A továbbiakban már nem várható jelentős változás a képzési szerkezetben, növekedés a magyar nyelvű hallgatók számában, lényegi változás az infrastrukturális feltételekben. Ezzel a kar egy korai, extenzív fejlődési szakaszát lezárultnak gondolom, amely alatt egy olyan pályára állt, amelyet sikeresnek, eredményesnek és a jövőben is követendőnek tartok, megválasztásom esetén e pálya folytatására fogok törekedni. A következő dékáni ciklus legfontosabb kihívásának az egyes területeken való minőségi előrelépést tartom egyaránt értve ez alatt az oktatói állományt, a magyar és angol nyelvű hallgatóinkat, az infrastruktúrát és a kar külső kapcsolatrendszerét. Azt gondolom, hogy az Informatikai Kar hosszabb távra nem fogalmazhat meg más célt a maga számára, mint hogy az ország vezető informatikai karai között legyen a BMGE, ELTE, SZTE karai mellett a különböző informatikai karok közötti rangsorokban. Ehhez szükséges annak pontos meghatározása, hogy mely mutatókban vagyunk elmaradásban, és cselekvési terv megfogalmazása az ezekben való előrelépés érdekében. Cselekvési programom is részben ezt célozza meg. A Kar előtt álló feladatok egy jelentős részét a Debreceni Egyetem intézkedési terve, mely az intézményi akkreditációs értékelés minőségfejlesztési ajánlásai alapján született, jelöli ki. Ezekre a feladatokra pályázatomban több helyen is kitérek, őket magamra nézve irányadóaknak fogadom el. Ezek egyik legfontosabbika a következő: ,,Javasoljuk, hogy a hardveres ismeretek oktatási színvonalának javítására a kar a TEK és az egyetem vezetésével együttműködve a III. emeleti laboratóriumok megépítésével az eredeti 2
elképzeléseknek megfelelően fejezze be az új épületet.” Ez a beruházás nem csak a hardveres ismeretek oktatási színvonalát javítaná, hanem a Kar általános infrastrukturális mozgásterét is növelné. Oktatási dékánhelyettesként már többször szembesültem azzal, hogy új épületünk lényegében megtelt, gondot okoz esetenként szabad tanterem biztosítása, vagy egy új kolléga, vendégkutató elhelyezése. Az épületünk befejezése hosszabb távra megoldaná az összes ilyen problémát, minőségi előrelépést jelentene. A Kar
HURO
konstrukció
keretében
pályázott
e
terv
kivitelezése
forrásainak
előteremtésére. A következő dékáni ciklus feladata, hogy sikeres pályázat esetén a beruházást menedzselje, illetve sikertelenség esetén új forrásokra pályázzon.
Szervezet, kapcsolatrendszer A Kar szervezeti rendje kialakult: 5+1 tanszék, Dékáni Hivatal, Tanulmányi Csoport és Rendszergazdai Csoport. Ebben a ciklusban szűnt meg a Könyvtár Csoport, feladatait a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtára vette át. Ezt, figyelembe véve a Kar infrastrukturális
lehetőségeit,
jó
döntésnek
tartom,
a
könyvtári
funkciók
elektronizálódásával egyre kevésbé van szükség a hagyományos fizikai jelenlétre. A véleményem szerint jól működő struktúrán nem kívánok érdemben változtatni. A Dékáni Hivatal és a Tanulmányi Csoport megbízhatóan működik, jelentős támogatást nyújtanak az adminisztrációs feladatok ellátásában. A Tanulmányi Csoport feladatainak időközönként felmerülő akár egyetem, akár TEK szintű centralizációját nem tartanám jó megoldásnak, véleményem szerint a Karnak lehetőség szerint ragaszkodni kell önálló Tanulmányi Csoport működtetéséhez. A csoport által sokkal szorosabb, személyesebb kapcsolat hozható létre a hallgatóinkkal, akik ezt igénylik is. Általában is az a véleményem, hogy a problémákat a keletkezésükhöz lehető legközelebbi helyen kell megoldani. A Rendszergazdai Csoport munkáját korábban sok kritika érte, felmerült a csoport újra-(esetleg ki-) szervezése is. Azt gondolom, hogy a csoport működése sokat javult, amit az új épületnek, az új infrastruktúrának és az aktuális felelős dékánhelyettesnek tudok be. Szeretném, ha a Rendszergazdai Csoport továbbra is a Kar hatáskörében működne. Egyrészt azért, mert kifelé nagyon rossz üzenetnek tartanám azt, hogy bár oktatjuk és kutatjuk, de nem vagyunk képesek megoldani a saját üzemeltetési feladatainkat, másrészt a futó projektjeink (pl. FIRST) is igénylik az informatikai
3
infrastruktúránk szoros kézben tartását. Ha szükséges, akkor a csoport személyi és szakmai megerősítését tartom járható útnak. A bizottsági struktúra megváltoztatására nem látok okot, a kar bizottságai megfelelően működnek, fontos szerepet töltenek be a vezetői döntések előkészítésében és a döntések megszületése után azok végrehajtásában. A három helyettessel való működés is már hagyománynak tekinthető, én is így képzelem el a kar vezetését, a felelősségi területeken sem tartok indokoltnak változást. Szintén jónak tartom a tanszékvezetőkkel kiegészített Dékáni Tanács ebben a dékáni ciklusban bevezetett hangsúlyosabb működtetését. A tanszékvezetőkre kiemelt szerep hárul az oktatás szervezésében, minőségének biztosításában és az oktatóink minősítésében is. Az oktatás szervezésében továbbra is támaszkodni kívánok a már jól bevált fórumokra, a Tanulmányi Bizottságra és annak albizottságaira. A minőségbiztosítás két fontos eleme a hallgatói véleményezés és az oktatók minősítése. Az első már régóta jól működik, míg a második ebben a ciklusban lett bevezetve egy pontrendszer kidolgozásával. Ezt jónak tartom, időről időre aktualizálva az oktatók objektív értékelését képes nyújtani. Fontos, hogy a jól dolgozó oktatóinkat anyagilag is megbecsüljük, a jutalmazásban erre a minősítésre támaszkodva tegyünk érdemi különbséget közöttük. A pontrendszer kialakításában továbbra is az oktatás, kutatás és projekt munka harmonikus egységére kell törekedni. Nem tartom jónak, ha valaki túlságosan elkötelezi magát az egyik terület mellett, és ezzel felmentést érez az alól, hogy máshol, pl. a kutatásban ne teljesítsen megfelelően. Ezt a jelenlegi egyetemi rendszer sem támogatja, és az informatika, rendkívül gyors fejlődése miatt, végképp nem az a terület, ahol ez megtehető, a megszerzett tudás nagyon gyorsan elavul. Az oktatás minőségének biztosítását szolgálja továbbá a tananyagok folyamatos aktualizálása, fejlesztése, amelyet több pályázat is támogat(ott), így az ebben résztvevők amellett, hogy teljesítik egy kötelezettségüket, anyagilag is jól járnak. A minőségbiztosítást szeretném egy harmadik elemmel bővíteni még, amiben a kar oktatói alkotnak véleményt a kar vezetéséről. Egy jól kidolgozott értékelési rendszer hasznos visszacsatolásként tud szolgálni a kar vezetői számára. A minőségbiztosítás, és általában az adminisztráció terén a környezettudatos működtetésre fogok törekedni, ha kell a szükséges eszközök biztosításával.
4
Az oktatók kötelező kontakt-óraszáma tovább nem növelhető, szerteágazó feladataik (kutatás, projektek) inkább a csökkentést indokolnák. Különösen a fiatal oktatók esetén érzem nagynak a terheket, pedig náluk lenne leginkább fontos a gyors előrelépés. Ezt a már létező kedvezményrendszer lehetőség szerint kibővítésével képzelem el a hatályos rendelkezések betartásával. A tanszékeken az eddig kialakult előléptetési rendszert kell következetesen folytatni. Az ismert országos és egyetemi állapotok ellenére is törekedni kell új állások létrehozására, amelyek lehetnek pályázati pénzekből finanszírozott konkrét célfeladatokra szóló, határozott idejű állások is. Tovább kell folytatni az informatika mérnöki szemléletű erősítését megfelelő végzettségű, tudományos fokozattal rendelkező szakemberek alkalmazásával. Csökkenésnek indult a könyvtár informatika iránti érdeklődés. Ha ez tartósan így marad, akkor a Könyvtárinformatika Tanszék feladatait át kell gondolni. Támogatni fogom fiatal oktatóink külföldi oktatási-kutatási tapasztalat szerzését. Az Erasmus programban való részvétel mellett, ahol dinamikusan bővülnek kapcsolataink, most komoly új forrásnak ígérkezik a Campus Hungary program, amely tengerentúli utazást is finanszíroz. Évek óta tagja vagyunk az Informatikai Karok Európai szervezetének, ezt továbbra is fenn kívánom tartani. Jó kapcsolat fenntartására fogok törekedni a többi karral, különösen fontos ez azoknál a karoknál, akikkel közös (át)oktatásunk van. Ebben sokat segíthet a közösen kialakított és elfogadott átoktatási szabályzat, amelyet következetesen alkalmazni kívánok. A TEKet jelen formájában nagyon eltérő érdekű karok kényszerházasságának tartom, kérdés, hogy ez meddig tartható fenn. A szervezeten belül a hasonló profilú karokat (MK, TTK) tartom természetes szövetségeseinknek. Támogatni fogom az egyetemi intézkedési terv következő javaslatát: ,,Javasoljuk, hogy a műszaki szakemberképzés fejlesztésének gyorsítására és belső koherenciájának növelésére keltsék életre a Mérnökképzési Kollégiumot, annak munkájában vegyen részt az egyetemnek a műszaki- és informatikai mérnökképzésben érdekelt minden kara.” A Mérnökképzési Kollégium eredményes működése az egyetemen belül is komoly szinergiákat és pályázati potenciált szabadíthat fel. Az együttműködést az oktatás területén is fontosnak látom. Ebben az egyetemi intézkedési terv alábbi mondata az útmutató: ,,Az Informatikai Kar a TTK-val és a Műszaki Karral együttműködve, a természettudományi, informatikai és a műszaki tanári szakok iránti érdeklődés növelésére dolgozzon ki és alkalmazzon koordinált stratégiát.”
5
A kari vezetésnek a HÖK-kel és a hallgatói öntevékeny csoportokkal kialakult jó viszonyát szeretném fenntartani. A hallgatókat érintő döntésekbe mindig bevontuk a kari HÖK-öt és megkerestük a mindkét fél érdekeit szem előtt tartó megoldásokat, oktatási dékánhelyettesként is következetesen ezt képviseltem. Fontosnak tartom a jó kapcsolatok ápolását az ország informatikai karaival, azon belül is a Nyíregyházi Főiskola valamint az Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézeteivel. A karnak meg kell őriznie aktív szerepét a Szilícium Mező projektben és a Szilícium Mező Informatikai Klaszterben. Emellett törekedni kell élő együttműködés kialakítására a vezető informatikai vállalkozásokkal a régióban. Az egyetem intézkedési terve is támogatja ezt az alábbi formában: a Mérnökképzési Kollégium ,,Stratégiájának kialakításakor
kérjék
fel
közreműködésre
a
hazai
műszaki
és
informatikai
szakemberképzés néhány nagy tekintélyű alakját és a régió vezető iparvállalatainak képviselőit.”
Oktatás, oktatás-szervezés Az alap-, mester- és doktori többlépcsős képzésünk teljes kínálatot nyújt az érdeklődő hallgatók számára. A felvételi rangsorok alapján a kar országos elismertségnek örvend, a jelentkezők létszáma, a felvételi pontszámok stabilitást mutatnak. A 2010-es csúcs óta enyhén csökken az összesített hallgatói létszám (2012: 1888, 2010: 1967 nappali), ami elsősorban a javuló kibocsátásnak tudható be. A külső kényszerek ellenére sem tartanám célszerűnek a felvételi létszámok voluntarista növelését, a Kar a felvett hallgatók színvonalának javulásában érdekelt akár az alapszakok létszámának mérséklése árán is. A PTI, MI, GI és IK alapszakok mellett van PTI, GI, IK, informatika és könyvtár informatikus tanári mesterszakunk. Többszöri sikertelen próbálkozás után ismét elindítottuk az MI mesterszak akkreditációját, reményeink szerint a korábbi tapasztalatok alapján végrehajtott személyi fejlesztések sikerre vezetnek. Az alapképzésben sikerrel álltunk át a tömegképzésre, amihez hozzájárult a tantervi hálók átdolgozása, a követelmények ésszerűsítése. Ezt a továbbiakban is fontosnak
6
tartom, és az esedékes akkreditációs látogatások köteleznek is rá. Ennek tudom be azt is, hogy a kibocsátási problémák mérséklődtek, az utóbbi két évben a korábbiakhoz képest kétszer-háromszor annyi hallgató szerzett oklevelet (2012: 357, 2009: 182). Továbbra is fontos feladat a rendszer tisztítása, a nem ide való hallgatóktól való megszabadulás. Ebben már az új felsőoktatási törvény is támogat minket. Azonban az is kiemelten fontos, hogy a kar segítsen a gólyák beilleszkedésében, kezelje a középiskola és az egyetem közötti váltás nehézségeit. Erre megfontolandó első félévben egy osztályfőnöki órához hasonló kurzus bevezetése, ami több egyetemen már sikerrel működik. Ha sikerül a hallgatóinkat már kezdetben helyes pályára állítani, akkor az segíthet abban, hogy egyre többen fejezzék be a tanulmányaikat a mintatanterv szerint, amit kiemelt célnak tartok. A mesterképzésünk iránti kezdeti felfutó érdeklődés az utóbbi években megtorpanni látszik, de ez országos jelenség. Jelenleg nem vagyunk képesek kitölteni a rendelkezésünkre álló állami keretlétszámot sem (100+20, felvettek 58+5 fő). Amíg a piac nem alakítja ki a mesterképzéshez való viszonyát, fizetésben nem jutalmazza ezt a diplomát, addig nehéz lesz előrelépni. Mi annyit tehetünk, hogy átgondoljuk a mesterképzéseinket, azon belül a szakirányokat, és a minőségre törekszünk. A levelező képzés jövője kérdéses, az ott futó oktatási tevékenység finanszírozását biztosítani kell, azonban a jövőben csak olyan képzést szabad folytatni, ami képes eltartani magát. Az informatikai tanárképzés lényegében megszűnt, amit nagyon nagy problémának tartok. Elsődleges érdekünk a középiskolákban való minél színvonalasabb informatika-oktatás, ami szaktanárok nélkül nem lehetséges. Abban bízhatunk, hogy ezt országosan is felismerték, és komoly támogatási rendszer kiépítése várható. A ránk háruló feladat a megfelelő mintatantervek kidolgozása, ez jelenleg is folyik, az informatika major tanárszakra a már kialakult párosításokhoz. Fontos, hogy a tanárképzés minél kevesebb járulékos kapacitást kössön le, ezért az alapszakjainkkal együtt kell oktatni. Ez szakmailag is helyes megközelítés, hiszen ugyanazt az informatika alapismereteket kell tudniuk, mint az iparban dolgozó szakembereknek. A felsőoktatási szakképzésben a kar álláspontja jelenleg a kivárás, feladataink sokasága mellett nem érzem reálisnak a közeli jövőben ilyen képzés elindítását. Az angol nyelvű oktatás is sikeres pályára állt, amihez véleményem szerint az is hozzájárult, hogy a TEK-től karunk vette át a felügyeletét és a finanszírozásban is sikerült egy számunkra előnyös szabályzatot kialakítani. Az angol nyelvű képzésünkben 7
mindhárom alapszak akkreditálva van (Software Information Technology, Engineering Information Technology, Business Information Technology), mesterképzésben pedig a már meglévő Software Information Technology mellett most indítottuk el a Business Information Technology szak akkreditálását. Örvendetesen nő a hallgatók létszáma is, az előző dékáni ciklus végén oktatott 39 hallgatóról a jelenlegi 131-re. Az angol nyelvű oktatást az egyik stratégiai területünknek tartom, leginkább itt tudok elképzelni további jelentős hallgatói létszámnövekedést. Emellett fontos az oktatott hallgatók minőségében való előrelépést is, amit fokozatosan közelíteni kell a magyar nyelvű hallgatók színvonalához. Ez a nagyobb múltú egyetemünkön folyó angol nyelvű képzéseknél (pl. orvosképzés) is hosszú évek munkája volt. A Kari Tanulmányi Bizottság fontos szerepet tölt be az oktatás szervezésében, ez a jövőben sem fog megváltozni. A most záruló ciklus legfontosabb feladatai a következőek voltak. Az új felsőoktatási törvény által előírt kötelező szakmai gyakorlat szabályozása és eljárásrendjének kialakítása. Ennek támogatására létrehoztuk a szakmai gyakorlati albizottságot. Folytonosan fejlesztettük és elektronizáltuk a hallgatói kérvények rendszerét, bevezetjük a szakdolgozatok elektronikus feltöltését. A Neptun fejlesztésével minél több szolgáltatást szeretnék az elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül biztosítani a hallgatóknak, hogy ezzel is csökkentsük az adminisztrációt. Foglalkoztunk a tantervek felülvizsgálatával, a közel jövő aktuális feladata a már futó mesterszakjaink felülvizsgálata kell, hogy legyen. Segítettük a szakok, jelesül az MI MSc és angol GI MSc MAB akkreditációját. A Kari Tanulmányi Csoportnak továbbra is alapvető szerepet kell játszania az oktatás szervezésében és adminisztrációjában. Az egyetemi időpontok és a TVSz alapján tanévenként elkészítjük a kar időbeosztását, ezzel is segítve a hallgatókat és az oktatókat a határidők betartásában. A hallgatók tanulmányi ügyeinek intézése mellett, amely megnyugtatóan folyik, a Tanulmányi Csoport feladatai közé tartozik többek között az órarendkészítés, félévenként a tárgyak meghirdetése a diplomaszerzés és felvételi bonyolítása. A hallgatók kartól független adminisztrációjával a HSZK foglakozik. Ezek közül legfontosabbnak az ösztöndíjat tekintem, a szabályzat által kijelölt mozgástér erejéig a HÖK-kel egyeztetve igyekezni fogok a hallgatók számára legkedvezőbb elosztásra törekedni. Külön figyelmet érdemel az alapösztöndíj időbeli és pontos folyósítása.
8
A tehetséggondozást kiemelten fontos feladatnak tekintem. Az egyik mutató, amelyben a kar rendszeresen rosszul szerepel a rangsorokban, éppen hallgatóink országos versenyeken elért helyezései. Ebben a jövőben feltétlen javulnunk kell. A tehetséggondozás két legfontosabb terepe az egyetemi DETEP és a kari TDK. A kari hatáskörben rendelkezésre álló ösztöndíj keretek már ebben a ciklusban is a minőség támogatására lettek felhasználva. Ezt a rendszert folytatni és továbbfejleszteni szeretném a jövőben, a projektekben való munkára nagyobb hangsúlyt helyezve, amit a futó pályázataink is igényelni fognak. Ügyelni fogok a felhasználás átláthatóságára. Az évfolyamelső hallgatók jutalmazását a továbbiakban is fenn fogom tartani. Az ösztöndíj rendszer egy új eleme lesz a szakmai gyakorlat támogatása. A felhasználás szabályozását a HÖK-kel, a hallgatókkal együtt fogom kialakítani. Támogatjuk a hallgatói mobilitást, az Erasmus ösztöndíjakat eddig is kiegészítettük. Új elemként lép be a Campus Hungary ösztöndíj. Fontosnak tartom, hogy a hallgatók körében ez a lehetőség kellő publicitást kapjon. Mindezzel megvalósíthatónak érzem az egyetemi intézkedési tervnek a hallgatók nemzetközi mobilitásának fokozását célzó javaslatát.
Kutatás, fejlesztés, innováció és oktatói-kutatói előmenetel A karon jelentős kutatási-fejlesztési és kapcsolódó pályázati tevékenység folyik. Nemrég zárult le a kutatóegyetemi pályázat és legutóbb éppen az országosan kiemelt FIRST projektre nyertünk el jelentős összeget. Emellett több kisebb-nagyobb pályázat is folyik párhuzamosan (HURO, tananyagfejlesztés stb.) Ezek az informatika pályázatok remélhetőleg segítenek abban, hogy a kar kutatása egyre inkább az informatika szakterületre koncentrálódjon. Vezető oktatóink többsége ugyanis tudományos fokozatát matematika, fizika területeken szerezte, és jelenleg is folytat ezeken a területeken kutatásokat. Tőlük az várható el, hogy minél inkább kapcsolódjanak be az informatikai kutatásokba ugyanis meggyőződésem, hogy a mély elméleti matematikai ismeretek és a gyakorlati informatika szerencsés ötvözése komoly szinergiákat szabadíthat fel és tudományos-technológiai eredményekre vezethet.
Fiatal kollegáinktól viszont már
elvárható, hogy a vezető oktatóvá válásuk feltétele az illető tanszék által meghatározott tudományterület legyen. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatal korosztályban jelenjenek meg olyan meghatározó egyéniségek, akik képesek lesznek a nagy összegű
9
kutatástámogatási és csoportalapítási személyi pályázatokon (ERC Starting Grants, Lendület, OTKA NF) eredményesen részt venni. Az oktatói-kutatói előremenetelben két helyen érzékelek gondokat, amelyek kihatnak arra, hogy a karok közötti rangsorokban sem állunk jól az oktatói összetételben. Az egyik a PhD fokozat megszerzésének elhúzása sok, amúgy jó képességű kollégánál, és így nagy a még PhD fokozattal sem rendelkező oktatóink aránya. Ennek megoldásában a színvonalasan működő Doktori Iskolánkra fogok támaszkodni. A kar vezetése következetesen támogatni fogja az oktatókat a PhD cím megszerzésében, majd a habilitálásban. Az előrelépést szemléletváltás is segítheti. Az individuálisabb matematikus szemlélet helyett szerintem a mérnöki-orvosi szemlélet felé kellene elmozdulnunk,
ahol
a
doktoranduszok
kutatólaboratóriumokban
dolgoznak
a
témavezetőjük szoros felügyelete, vezetése mellett. Az informatika művelését sokkal inkább csapatmunkának gondolom a matematikával szemben. Ehhez kapcsolódik az egyetem doktori iskolái közötti tudományterületi megosztás is. Véleményem szerint ragaszkodnunk kellene ahhoz, hogy az informatika területén csak az Informatikai Doktori Iskolában lehessen PhD fokozatot szerezni, akár úgy is, hogy előléptetésnél a kar csak az itt szerzett címet fogja elfogadni. A másik az MTA doktora fokozat megszerzése, ami az egyetemi tanári kinevezés előfeltétele. A kar ennek megszerzését leginkább órakedvezmény és szabbatikal időszak biztosításával tudja támogatni. Mindkét problémánál segíthet az alábbi munka elvégzése. ,,Javasoljuk, hogy a kar kezdjen szakértői szintű munkát az informatikai szakma értékítéletét adekvátan kifejező kutatásifejlesztési produktumtípusok megfogalmazására (pl. peer-review alkalmazásával elfogadott konferencia előadások/poszterek megkülönböztetése a peer-review nélküli konferenciakötetekben történő publikálástól; szabad hozzáférésű, széles körben használt szoftver-termékek közzététele szakmai portálokon, stb.). Hasznosítsák az osztályozást munkatársaik minősítésében. Tegyenek javaslatot a kialakított produktum-fajták nyilvántartásának módjára a DEA-ban. Minden vezető oktatói előreléptetésben nagy súllyal vegyék figyelembe a nemzetközi pályázati és publikációs aktivitást és az ezekre alapozott nemzetközi beágyazottságot.” Bár költségvetési feltétele is van annak, hogy a PhD-val rendelkező kollégáinkat adjunktusnak, a habilitáltakat docensnek, az MTA doktorait egyetemi tanárnak nevezzük ki, de a karnak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezeket az elveket megvalósítsuk.
10
Az első Gyires Béla Informatikai Nap 2003-ban került megrendezésre. Azóta minden félévben megrendeztük, sajnos az utóbbi időben az érdeklődés megcsappant iránta. Véleményem szerint ezt az eseményt újra kellene fazonírozni, lebonyolításánál jobban be kellene vonni a régióbeli és a tágabb kapcsolatainkat, és fontos a megfelelő sajtó megjelenés is. A Gyires Béla Informatikai Nap hozzájárul a Kar szakmai színvonala emeléséhez és egységének erősítéséhez, ezért azt feltétlenül folytatni szeretném. Támogatni fogom neves, külföldi szakemberek vendégprofesszori meghívását, így bővítve és színesítve oktatási és kutatási palettánkat, erre az elnyert nagy pályázatunk és más, kisebb pályázatok is jelentős támogatást nyújtanak Kiemelten fontosnak tartom a következő ciklusban a nagy EU-s pályázatokban (FP7, Horizon2020) való részvételt, ezeket dékáni szinten is koordinálni kell. Ehhez elengedhetetlen a hálózatépítés további folytatása, ami már jól megindult a FIRST projekt révén a FIRCC kutatás koordinációs központ létrehozásával.
Gazdálkodás A kar gazdálkodása az ismert nehézségek ellenére kiegyensúlyozott, amelyben fontos szerepet játszik a kar kiemelten eredményes pályázási képessége. Ennek megőrzése és a további fejlődés érdekében a pályázati aktivitást és a K+F+I bevételeket növelni kell. A kart erre szakmailag alkalmasnak tartom, a hallgatók munkájára is jobban kell támaszkodnunk e téren. A tanszékek számára továbbra is biztosítani kell az eddigi elveknek megfelelően az önálló gazdálkodási kereteket, erre 2012-ben, mint dologi és felhalmozási költség, kb. 30 MFt jutott. Rossz üzenetnek tartanám, ha ezt csökkentenünk kellene. A költségvetési döntésekbe bevonjuk a tanszékvezetőket és a Kar Gazdasági Bizottságát,
ezen
a
fórumon
keresztül
fogom
biztosítani
a
költségvetésünk
felhasználásának átláthatóságát. Az egyetemi, de főként a TEK szintű költségvetés készítésének elvei már régóta viták tárgyát képezik. Az egyetemi/TEK elvonások túl magasak, ami már rövidtávon is veszélyezteti karunk versenyképességét a többi informatikai karral szemben. A belső egyetemi szintek közötti feladat és költség megosztás kapcsán csak a Debreceni Egyetem
11
intézkedési tervének alábbi pontjára utalnék. ,,Javasoljuk, hogy részletesen elemezzék a Debreceni Egyetem szervezetében a centrumszint közbeiktatásának hatásait. Mutassanak rá mely területeken a leghatékonyabb a centrumok szintjére vitt döntéshozatal. Vizsgálják meg, hogy mely kérdésekben célszerűbb az egyetemi vezetés és a karok közvetlen kapcsolattartása. Megvizsgálandó, hogy lehetséges-e az eltérő bevételi lehetőségű, de egyformán fontos feladatot ellátó karok gazdálkodási egyensúlyának biztosítására bizonyos esetekben az átcsoportosítások feljebbvitele a centrumok döntési szintjéről.” Reménykedem benne, hogy ezek a viták egyszer majd nyugvó pontra jutnak és olyan megoldás születik, amely igazságosnak mondható. Debrecen, 2013. március 8.
Tisztelettel
Dr. Ispány Márton egyetemi docens Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Szakmai önéletrajz, Diploma másolat, PhD oklevél másolat, Habilitációs oklevél másolat, Angol nyelvvizsga bizonyítvány, Publikációs jegyzék, Független hivatkozások jegyzéke (MTMT alapján) Összefoglaló MTMT táblázat Google Tudós profil
12
Hozzájárulás
Hozzájárulok ahhoz, hogy a pályázati anyagomat a vonatkozó jogszabály, az egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat és a kari Működési Rend szerint erre jogosult testületek megismerjék.
Debrecen, 2013. március 8.
Dr. Ispány Márton egyetemi docens
13
