PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYVEZETŐI ÁDÁNDI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA. beosztás ellátására. Ádánd, március Készítette: Torda János

PÁLYÁZAT Az

ÁDÁNDI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

INTÉZMÉNYVEZETŐI beosztás ellátására

Ádánd, 2014. március

Készítette: Torda János

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető............................................................................................................................ 1 HELYZETELEMZÉS ...................................................................................................... 3 1.1.

Az ádándi iskola bemutatása .............................................................................. 3

1.2.

Az épületek állaga, infrastruktúra ...................................................................... 5

1.3.

Humánerőforrás.................................................................................................. 8

1.4.

Tanulói létszámok alakulása, szociokulturális háttér ....................................... 11

1.5.

Jelenlegi folyamatok ........................................................................................ 15

VEZETŐI PROGRAM ................................................................................................. 22 2.

3.

4.

Fejlesztési célok meghatározása .............................................................................. 22 2.1.

Személyi feltételek fejlesztése ......................................................................... 22

2.2.

Tárgyi eszközök, infrastruktúra fejlesztése ...................................................... 24

2.3.

Pedagógiai fejlesztések .................................................................................... 25

2.4.

Szervezetfejlesztés, szervezeti kultúra ............................................................. 28

2.5.

Társadalmi környezet, partnerkapcsolatok....................................................... 31

A célmeghatározásból eredő feladatok ütemezése .................................................. 33 3.1.

Rövidtávon megoldandó feladatok .................................................................. 33

3.2.

Középtávon megoldandó feladatok .................................................................. 34

3.3.

Hosszútávon megoldandó feladatok (5 év) ...................................................... 35

Összegzés ................................................................................................................ 36

Vezetői pályázat 2014.


Bevezető

Mottó:

"Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." Szentgyörgyi Albert

Az elmúlt évben jelentős szervezeti változáson esett át az Ádándi Általános Iskola. 2008. augusztus 1-jétől 2012. december 31ig az intézmény a Siófoki Integrált Oktatási Központ tagintézménye volt, Siófok Város Önkormányzata fenntartásában. 2013. január 1jétől azonban állami fenntartásba, s egyben állami működtetésbe is kerültünk. Intézményfenntartónk a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ lett. A Siófoki Tankerülethez tartozunk, melynek igazgatója Cser Lajosné, a SIOK volt főigazgatója. Én 2008. augusztus 1-jétől egy évig megbízott tagintézményvezetőként dolgoztam, majd pályázat útján 5 évre kineveztek az iskola élére. Az elmúlt hat év tapasztalatai alapján  úgy érzem, a tantestület döntő többségével közösek az elképzeléseink az iskola jövőjéről, s képesek vagyunk egy csapatban dolgozni azok megvalósulásáért;  úgy érzem, hogy a tankerület vezetősége, a közvetlen partnereink és az intézmény munkatársainak segítségével képes és alkalmas vagyok a vezetésre;

1



 tisztelem és becsülöm az intézmény múltban elért eredményeit, a pedagógusok, technikai dolgozók odaadó munkáját, erőfeszítéseit. Nem kitalálni akarom az iskolát, hanem működtetni, építve eddigi eredményeire, hagyományaira, s a szükséges mértékben megújulva megfelelni az újabb, és újabb kihívásoknak. Az idei tanévben nagy feladatot rótt ránk a nemzeti köznevelésről szóló törvény fokozatos hatálybalépésének újabb elemei, és az új NAT szerinti oktatás az 1. és 5. évfolyamon. Továbbra is fontos feladatunk az esélyegyenlőséget szolgáló, integrációs pedagógiai program szerinti képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés (IPR) végzése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. Biztosítanunk kell ebben a tanévben is a „TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás” projekt eredményeinek a fenntartását. Végre kall hajtanunk az intézményi esélyegyenlőségi terv aktuális feladatait. Az ezekből adódó feladatokat a „Jelenlegi folyamatok” című fejezetben részletezem. A fentiekből jól láthatóan megnövekedett feladatok közepette iskolánk dolgozói a korábbiakhoz hasonlóan, magas színvonalon látják el szakmai faladataikat, a régieket, és az újakat egyaránt. Remélem a továbbiakban is folytatni tudom ezt a munkát, és a megváltozott körülmények előnyeit felerősítve még magasabb szinten tudok eleget tenni a megváltozott társadalmi, oktatáspolitikai elvárásoknak úgy, hogy iskolánk sikeres maradjon, s továbbra is a gyermekek érdeke legyen mindenekfelett.

2



HELYZETELEMZÉS Minden változásnak – a szervezetek sikeres működésének, vagy a személyiség eredményes fejlődését célul kitűző pedagógiai folyamatok sikerének is – az alapja a helyzetelemzés. Akár a szervezet, akár az egyes diákok személyiségének, képességeinek, tudásának adott állapota ugyanis az a kiindulási pont, amely alapján meg tudjuk fogalmazni céljainkat és meg tudjuk tervezni azt az utat, amely elvezet ezek megvalósításához.

1.1. Az ádándi iskola bemutatása A 2200 lakosú Ádánd község Siófoktól 12 kilométerre fekszik Somogy megye észak-keleti csücskében. Iskolánk Ádánd község középső részén, csendes, nyugodt környezetben, a katolikus templom közelében található. A múlt század fordulóján az épületegyüttes még cselédlakásként és intézői lakásként működött. Ezt később átalakították, s kialakult az iskola mai arculata. Az iskola szép, parkosított udvara a sportolásnak, a játéknak és a rendezvényeknek is megfelelő teret nyújt. Udvaráról szép kilátás nyílik a falut ölelő dombokra. Ádándnak az 1930-as években két iskolája volt, a római katolikus és a református tanulók külön iskolába jártak. Egy katolikus és egy református tanító dolgozott a faluban. 1948-ban államosították az iskolákat. Az állami tanítás a volt régi egyházi iskolák épületeiben kezdődött el, majd a Tallián kúriában és magánházakban folyt. Sokáig különböző helyeken, szétszórtan, egymástól távol eső helyeken tanítottak. A gyerekek létszámának növekedése elhelyezési gondokat okozott, s ezért a Tallián kúria mellett, 1961-ben épült iskolánk egyik szárnya, amelyet 1971-ben 6 tanteremmel bővítettek. Ma is ebben az épületben folyik a nyolc osztály oktatása nevelése.

3



Fekete István nevét 2010-ben vette fel iskolánk, átvéve az író emlékének ápolását a megszűnt, s nevét viselő szakiskolától. Rendelkezésünkre áll még egy tornaszoba, egy technika szaktanterem, s egy 1997-ben épült számítástechnika terem. Az iskola szép zöld környezetben, 12.848 m2-nyi telken fekszik, melyből 2.570 m2 a beépített terület. Egy bitumenes borítású kézilabdapálya, egy kis füves futballpálya, bitumenes kosárlabdapálya és egy füves röplabdapálya biztosítja a tanulók rendszeres testedzését a zöld környezetben, s a jó levegőn. Rendelkezésre áll a kisebbeknek egy kis játszótér hintával, homokozóval, s egy mászóváras csúszdával. Intézményünk 8 évfolyamos, minden évfolyamon egy osztállyal. Ebben az évben három napközis csoportunk van. Az 2-4. osztály iskolaotthonos (egész napos) formában működik. Az iskolaotthonos oktatást a szülők igényének megfelelően indítottuk 2007/2008-as tanévtől. Ez az oktatási forma felmenő rendszerben, 2013. szeptember 1-től kivezetésre kerül a törvényi előírásoknak megfelelően, helyébe a 16 óráig tartó, kötelező iskolai foglalkozások lépnek. Iskolánk tanulólétszáma az első félév végén:

2014. január 17-én Tanulólétszám: Ebből alsós: Ebből felsős: Iskolaotthonos: Napközis:

150 fő 79 fő 71 fő 58 fő 60 fő

4



A létszám 2013 júniusához viszonyítva (154 fő) 4 fővel csökkent. A Szakmai Alapdokumentumban engedélyezett létszám szerint (220 fő) ez 68,2%-os kihasználtságot jelent. A tanulói létszámok változását 2005-től az alábbi diagram szemlélteti (tanév végi létszámok):

A diagramról leolvasható, hogy a létszám csökkenése a 2010-es mélypont elérése óta a 150–155 közötti sávban stagnál, ami közel 70%-os kihasználtságot jelent. Ennél nagyobb létszám nem is várható a közeljövőben, de ezt a létszámot reményeink, s a népességi adatnyilvántartás alapján tartani tudjuk.

1.2. Az épületek állaga, infrastruktúra Az oktató-nevelő munka három elkülönült épületben folyik. A legrégebbi épületben - mely a 18. század végén épült - található egy csoportszoba (fejlesztő tanterem), a könyvtár, az ebédlő és az Ádándi Közös Önkormányzat működtetésében lévő konyha.

5



A csoportszoba fejlesztő és logopédiai foglakozások céljára van berendezve. A helyiség vezeték nélküli internetes hozzáféréssel is rendelkezik, s teljes egészében megfelel a fejlesztéshez előírt feltételeknek. Hasonlóképpen megfelelő a helyiség felszereltsége a logopédiai foglalkozások megtartásához, melyet logopédusunk beszámolója is alátámaszt. A 2013/14-es tanévben a logopédiai ellátást a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Siófoki Tagintézménye biztosítja tanulóink számára. Októberben kezdődtek a foglalkozások, s heti 1 órában 7 gyerek jár a foglalkozásokra. A logopédusunk beszámolója szerint a munkájához szükséges feltételek megfelelőek. A könyvtár heti 3 órában áll a gyerekek, s a tanárok rendelkezésére. A könyvállomány mennyiségben és minőségben nagyrészt megfelel az oktatás és a gyerekek igényeinek, frissítésére, gyarapítására kevés forrás jut. A rászorulókat kölcsönözhető tankönyvekkel maradéktalanul el tudtuk látni ebben a tanévben. A könyvtár alkalmas a teljes szabadpolcos elhelyezésre, s egy osztály egyidejű foglakoztatására, tehát alapfeladatait el tudja látni. A könyvtár nyilvántartása sajnos még papír alapú, s hiányoznak még az egyedi olvasóhelyek megvilágítását biztosító olvasólámpák. Az ebédlő tágas, kényelmes. Közösségi helyiségként is használható, díszítése, otthonosabbá tétele folyamatosan történik. Az ebédlő mellett, a régi épületben található még a községi konyha. A leírtak alapján az épület és helyiségei a funkciójuknak megfelelnek. Javításra szorul az épület palatetője, s korszerűsítésre szorul az épület fűtési rendszere, mely elavult és drága működtetésű villanykályhákkal, illetve fatüzeléses kályhákkal, kandallókkal történik.

6



A régi épület mellett áll a tornateremnek otthont adó épület, mely 1973-ban lett átépítve a mai formájára, s 8 éve lett felújítva a terem padlózata és mennyezete. A felújítás következtében már alkalmas a rendeltetésének megfelelő használatra, s még közösségi célokat is szolgál. Az épületben lévő öltöző és zuhanyozó helyiségeket pályázati pénzből sikerült felújítani 2011 őszén, így azok is komfortosakká váltak. A tornaterem fűtésére az elavult villanykályhák nem csak alkalmatlanok (hidegebb téli időben 15°C alatt marad a hőmérséklet), de működtetésük rendkívül pazarló is. A fűtéskorszerűsítésen kívül felújításra szorulnak az épület a nyílászárói is. Energiatakarékossági szempontból szükséges még az épület homlokzatának hőszigetelése, s a lapos tető víz- és hőszigetelése. A főépületben a már említett 8 tanterem és egy szaktanterem mellett van még tanári szoba, iroda és vizesblokkok. Az igazgatói iroda, a kémia- és fizikaszertár, valamint a takarítószemélyzet öltözői a használaton kívüli szolgálati lakásban lettek kialakítva, mely egybe lett nyitva az iskola főépületével. Az épület gázfűtéssel van ellátva, de a kazánház, benne a régi és elavult (22 éves) kazánnal és égőfejjel, valamint a szintén leamortizálódott, rossz hatásfokú radiátorok cserére szorulnak. Veszélyessé vált a 10 méteres kazánkémény, felújítása, vagy elbontása sürgető feladat. Az épület külső nyílászárói hőszigeteltek, a lapos tetős részek hő- és vízszigeteléssel vannak ellátva az utóbbi évek felújításának eredményeként. A világítástechnikai eszközök korszerűsítését, a főépület külső nyílászáróinak cseréjét pályázatból, illetve az Ádándi Önkormányzat segítségével közösen oldottuk meg.

7



A tantermek felújítása folyamatosan történik, bútorzatának cseréje az alsóbb évfolyamokon, pályázati pénzekből részben már megtörtént. Az épületek környékén, sok helyen nem megoldott a csapadék vízelvezetése. A mindennapos testnevelés megvalósításához ez idáig megfelelőek voltak a feltételeink.

1.3. Humánerőforrás Az oktatás-nevelés minőségét elsősorban a gyermekek érdekeit mindenkor a legfontosabbnak tartó, állandó megújulásra képes pedagógusaink garantálják. Az iskolában jelenleg 17 pedagógus dolgozik, 14 főállású, 1 fő részmunkaidős, 2 fő óraadó (utazó pedagógus). A szakos ellátottság 100%-osan megoldott, a képesítési előírásoknak a tantestület tagjai megfelelnek. Egy fő másodéves gyakornokunk van. A gyakornoki szabályzatban előírtaknak megfelelően végzi munkáját, nagy lelkesedéssel, odaadással. Az elmúlt három évben a következő képzéseken vettek részt a tantestület tagjai:

Pedagógusok száma

Képzés neve Kölyökatlétikai program (akkr. 30 óra)

2 fő

Felkészítés az erkölcstan tanítására (akkr. 60 óra)

1 fő

Tehetséggondozó pedagógus (akkr. 60 óra)

3 fő

Szponzorkereső pedagógus (akkr. 60 óra)

2 fő

8



Képzés neve

Pedagógusok száma

Az alapfokú nevelés kezdő és alapozó szakasza közötti átmenet (nem akkr. 10 óra)

10 fő

Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban (akkr. 10 óra)

8 fő

Az IKT eszközök hatékony használata a nevelő-oktató munkában (akkr. 30 óra)

2 fő

A DIFER mérés elmélete és gyakorlata (akkr. 10 óra)

2 fő

Gyógytestnevelés és prevenciós torna (akkr. 10 óra)

4 fő

A fentiekből látható, hogy sok kolléga sokféle megújító képzésen vett részt, tanítók és tanárok egyaránt. Mindennapi munkájuk részévé váltak az ott tanultak, elősegítve ezzel a pedagógiai munkánk minőségének emelését, az oktató-nevelő folyamatok hatékonyságának növelését. Az idei évben 4 fő akkreditált továbbképzését/beiskolázását fogadta el a tantestület a 2014-15-ös tanév továbbképzési tervében. Az intézményben két munkaközösség, egy alsós és egy felsős működik. A munkaközösségek előkészítik a tanévet, szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, megszervezik saját munkájukat, kialakítják az egységes követelményrendszert, megszervezik a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzését, mérését, értékelését és még további egyéb szakmai feladatot látnak el. Munkaközösségvezetőink az éves ellenőrzési terv alapján részt vesznek a belső ellenőrzésekben is. Utazó pszichológiai ellátás heti 3 órában van iskolánkban. Pszichológusunk az első félévben 12 gyermeket látott el, s a 105 ta9



lálkozás keretében foglalkozott magatartási, serdülőkori, családi problémákkal. Utazó gyógypedagógusunk 1 SNI-s gyermek fejlesztését végzi a tanév folyamán, heti 2 órában. A logopédiai ellátást heti 1 órában oldjuk meg a szakszolgálat szakemberének segítségével. A szakszolgálatos gyógytestnevelőnk 7 fő 3. osztályos tanulónknak tart heti 1 órában gyógytestnevelést. A BTM kategóriába sorolt, beilleszkedési és tanulási nehézséggel küzdő gyermekeink ellátása is megoldott a Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Siófoki Tagintézményének gyógypedagógusa által. Heti 5 órában foglalkozik 22 gyermekkel. Az iskolában az Ars Nova 2003 Művészeti Nonprofit Közhasznú Kft. szerződés keretében két tantermet bérel, hogy zenei és képzőművészeti ágon folytathasson tevékenységet. Ebben a tanévben a festészet tanszakra 25, a zongora tanszakra 12 tanulónk iratkozott be. Egy, a pedagógiai munkát közvetlen segítő iskolatitkár, valamint három technikai dolgozó - két takarítónő, és egy udvaros, karbantartó – tevékenykedik iskolánkban. A téli közmunka-program keretében 2014. január 2-tól egy takarítónőt és egy udvaros, karbantartót is foglalkoztatunk, április 30-ig. Szükség lenne még utána is egy udvaros, karbantartóra az iskola sok épületének és nagy kiterjedésű ingatlanának karbantartásához.

10



1.4. Tanulói létszámok alakulása, szociokulturális háttér A tanulólétszám és szociális háttér mutatói az első félév végén:

Évfolyam

Létszám

SNI

2H

3H

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Összesen:

21 20 21 17 16 20 22 13 150

0 0 0 0 0 0 1 0 1

12 14 12 9 7 7 9 7 77

6 6 5 1 5 4 4 2 33

Veszélyeztetett 1 4 0 0 4 0 1 1 11

A hátrányos helyzetű tanulók száma a tavalyi év végéhez képest 1 fővel csökkent, de még így is bőven felette van a teljes létszám 40%-ának (51,3%). A halmozottan hátrányos helyzetű (3H) tanulók száma 33 fő, ami ugyanannyi, mint az előző év végén volt. A 3H-s tanulók száma az iskola tanulóinak 22%-a, ami alapján továbbra is végezhetjük az Integrációs Pedagógiai Program szerinti képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítést ezen tanulók körében. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget, a kialakult hátrányok csökkenjenek. Az IPR bevezetésével azt kívántuk elérni, hogy a 3H-s tanulók lemorzsolódási aránya csökkenjen, iskolai eredményességük javuljon, és minél többen tanuljanak tovább érettségit adó középfokú oktatási intézményben. Munkánkat továbbra is ezek a célok határozzák meg, s amíg megfelelünk az előírásoknak, addig részt veszünk a programban. A nevelőtestület egy közös tartalommal rendelkező, közös módszertant alkalmazó, és tárgyi feltételeiben megújuló programot valósít meg elfogadó és egységes rálátás mellett. Célunk az IPR intézményi 11



feltételeinek fejlesztése, az évenként elvégzett önértékelés alapján. Az önértékelés, szakmai beszámoló egyrészt képet ad az elvégzett munkánk eredményességéről, másrészt kiindulási pont a következő időszak tervezéséhez, a célok és feladatok meghatározásához. Az IPR alkalmazása során kiemelten kezelt programok: 

mentálhigiénés programok;



hospitálásra épülő együttműködés;



kooperatív tanulásszervezés;



kulcskompetenciákat fejlesztő, tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek alkalmazása;



közösségfejlesztő, közösségépítő programok;



pályaorientáció;



projekt-módszer alkalmazása.

A bevezetési időszakot követően, és az eddigi tapasztalatok alapján a következő területeken szeretnénk jobb eredményeket elérni:  a 3H tanulók rendszeres iskolába járása;  igazolatlan hiányzások minimalizálása;  iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítése;  az IKT eszközök rendszeres használata a tanórákon;  az egyénre szabott tanulási módszerek hatékonyságának növelése. A veszélyeztetett tanulók létszáma 1 fővel csökkent az előző tanév végéhez képest. Továbbra is fokozott figyelmet fordítunk az ifjúság- és családvédelmi feladatokra. Települési szinten aktívan részt veszünk az úgynevezett jelzőrendszer működtetésében, mely a krízishelyzetek elkerülése, illetve kezelése érdekében fogja össze a terület szakembereit.

12



Az iskola gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatban van a szolgálat munkatársaival. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése minden tanév elején megtörténik. Az okok folyamatos feltárása és a teendők megszervezése közös feladatunk. A gyermekvédelem helyzetéről a gyermekvédelmi felelős éves beszámolót készít, melyet egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával. Az ifjúságvédelmi munka további résztvevői: szülők, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos, gyámügyi előadó, jegyző. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:  prevenció;  a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárása;  a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése. A tanulási folyamatokat, és annak eredményességét meghatározó tényező a családok szociokulturális helyzete (szülők iskolázottsága, jövedelmi szintje; család nagysága, instabilitása; eltartottak száma; mikrokörnyezet devianciája; család épsége, hiánya; kisebbségi, etnikai helyzet). A szociális helyzetet jelző mutatók a településen nem rosszabbak az országos átlagnál. A munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyben részesülők száma nem magas. Tanulóink szociokulturális háttere az utóbbi években, arányaiban nem mutat változást: az iskola létszámához viszonyítva azonban magas a 2H-s, 3H-s tanulók aránya.

13



Az október 1-jei statisztikák alapján a létszámok:

A BTM-es tanulók száma, s aránya is magas. Az SNI-s tanulók száma az utóbbi években jelentősen lecsökkent, jelenleg egy tanulónk van ilyen státuszban. A BTM-es fejlesztést gyógypedagógusunk heti 5 órában végzi, 5 csoportban összesen 21 tanulóval. Az egyetlen SNI-s tanulónkat heti 2 órában fejlesztjük. Az október 1-jei statisztikák alapján a létszámok:

14



1.5. Jelenlegi folyamatok Az idei tanév eddig eltelt részében a nemzeti köznevelésről szóló törvény fokozatos hatálybalépésének, illetve módosításának következtében:  részlegesen elindult a pedagógus-életpálya új rendszere, átlagosan 34 százalékkal nőtt iskolánkban is a pedagógus munkakörben dolgozók bére. A pedagógusok és a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza;  az intézményi tanácsokon keresztül megvalósult iskolánkban a helyi közösségek érdekeinek képviselete. Az öt tagú tanácsban két-két fővel képviseli magát a helyi önkormányzat, az iskolai szülői szervezet és a tantestület;  2013. szeptember 1-jén lépett hatályba a köznevelési törvény 4. sz. melléklete, amely az iskolai osztályok minimális, maximális és átlagos létszámát határozzák meg, az első osztálytól felmenő rendszerben. 2013 márciusában 18 fő iratkozott be iskolánkba, így a minimális létszámot 4 fővel meghaladva biztonsággal indíthattuk az első osztályt (a törvény szerint az átlaglétszám 23 fő az alsóban). A 2014-es beiratkozási időszakban is ugyanennyi gyermekre számítunk az óvodával történt egyeztetés alapján;  a tankönyvek ettől a tanévtől válnak fokozatosan ingyenessé az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, az első évfolyamtól kezdve, felmenő rendszerben. A tanulóink szociális hátterét tekintve ez óriási segítség a szülőknek;  szeptemberben lépett életbe az általános iskolákban a 16 óráig szervezendő foglalkozásokra vonatkozó szabályozás. A törvény szerint az általános iskolákban 16 óráig foglalkozásokat, 17 óráig pedig felügyeletet kell biztosítani. A tanulóknak kötelességük a 16 óráig szervezett egyéb foglalkozásokon 15



részt venni. Ezek a szabályok minden évfolyamra vonatkoznak. Iskolánkban - a törvény szellemének megfelelően - a délutáni foglalkozások keretében többféle, sokszínű programot (szakköröket, sportköröket, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokat, szolfézst, festészetet és zongoraórákat, fakultatív hitoktatást, valamint DUE rádió és iskolai honlap működtetését) szerveztünk a tanulószobai foglalkozások mellett. Így 16 óráig minden nap a tanulók 73%-a van az iskolában, 6%-uk pedig csak a hét egyes napjaira kapott felmentést;  szeptembertől vezettük be az általános iskolákban felmenő rendszerben kötelező erkölcstant, illetve a hit- és erkölcstant. Felsőben a megfelelő végzettségű pedagógus, alsóban a tanítók oktatják az erkölcstant;  a mindennapos testnevelésben részt vevők köre újabb évfolyamokkal bővült ebben a tanévben: az 1. és 5 osztályosok mellett az idén már a 2. és a 6. évfolyamra járók részére is kötelezően, tanórai keretek között szerveztük meg a foglalkozásokat;  a köznevelési intézményekben alkalmazott vezetők óraszámára vonatkozó új rendelkezések is szeptembertől érvényesek;  elindultak

a

köznevelésben

a

felzárkózást

segítő

Híd-

programok;  a tanév folyamán kezdi meg munkáját a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését, értékelését végző tanfelügyelet, melynek alapvető célja a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása, a minőség biztosítása. Az ellenőrzés és az értékelés egységes szempontok szerint zajlik majd. Megújul a szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszer is, a változás célja, hogy a pedagógust lehetőleg 16



évente látogassa meg és lássa el tanácsokkal egy-egy megfelelően felkészült szakember. A TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” projekt eredményeinek 5 éves fenntartási időszakában tartunk még (a 4. évben). Ezért feladatunk:  a módosított helyi tantervnek és pedagógiai programnak megfelelő gyakorlat folytatása annyi tanulócsoportban, mint amennyi a projektben érintett tanulócsoportok és pedagógusok száma;  a bevezetett kompetencia alapú oktatás választott módszertanának és eszközeinek megjelenítése és alkalmazása;  olyan tanulásszervezési eljárások, módszerek megjelenítése és további alkalmazása, mely elősegíti, vagy lehetővé teszi a kompetencia alapú oktatás elterjedését, illetve az integrált nevelés céljainak megvalósulását (pl: projektmódszer, tantárgytömbösített oktatási eljárások, kooperatív mód-szerek; differenciált tanulásszervezési módszerek, témahét, három hetet meghaladó projekt);  a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésben feltárt problémák és az intézkedési tervben ezekre vonatkozóan tervezett beavatkozások ütemezett megvalósítása, és az eredmények fenntartása a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében;  bemutató órák szervezése;  jó gyakorlatok átvétele;  digitális tartalmak, taneszközök használata az órák 25%ában;  a projekttel kapcsolatos minden dokumentum elkülönített megőrzése, nyilvántartása legalább 2020. december 31-ig.

17



A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódik az évenkénti kompetenciamérés feladatainak tervezése, szervezése, megvalósítása és a mérés eredményeinek értékelése. Általános iskolánk kompetenciamérésének eredményeit az az elmúlt öt évben a következő táblázat szemlélteti:

Mérési terület

ÁTLAGEREDMÉNY (MEGBÍZHATÓSÁGI TARTOMÁNY) Évf. 2013 1631 6.

Matematika

Szövegértés

1652

1643

(1418;1528) (1548;1769) 1644

8.

1496

(1688;1773) (1595;1718) 1477

6.

2011

(1586;1681) (1369;1619) 1725

8.

2012

1571

(1579;1702) (1499;1671)

1480

2010 1593

2009 1648

(1408;1535) (1547;1648) (1601;1691) 1566

1620

1526

(1507;1634) (1577;1668) (1475;1563) 1347

1470

1488

(1228;1449) (1390;1561) (1406;1590) 1544

1511

1475

(1468;1654) (1396;1611) (1406;1524)

: a 2013. évi eredmény az adott év eredményénél szignifikánsan magasabb; : a telephely 2013. évi eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott év eredményétő l; : a 2013. évi eredmény az adott év eredményénél szignifikánsan gyengébb. A táblázatból kitűnik, hogy a 2013-as szövegértés eredménye szignifikánsabban gyengébb a 2012-es eredményénél, de tanulóink átlageredménye a hasonlóan közepes nagyságú községek átlageredményénél 2013-ban is jobb volt. A 2. képességszintet minden tanulónk elérte szövegértésből.

18



Az adatokat minden évben elemezzük és az erősségek, illetve gyenge pontok megismerése után intézkedési tervet készítünk az elkövetkező évre. Az intézkedési terv eredményességét a következő évi kompetenciamérés eredményeinek tükrében értékeljük. Az Ádándi Fekete István Általános Iskolában a 2013/2014-es tanévben is folytatódott a képesség-kibontakoztató integrációs felkészítés programja (IPR). Az IPR alapvető célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét úgy javítsuk, hogy a programban alkalmazott eszközök, módszerek és tanórán kívüli programok által tanulóink motiváltabbak, aktívabbak legyenek, és eredményesebbek a tanulásban. Intézményünkben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a teljes létszám 24%-a, ezért megkerülhetetlenül fontos feladat a felzárkóztatás és a szociális hátrányok tőlünk telhető kezelése. Ebben a tanévben 45 tanuló vesz részt intézményünkben a képesség-kibontakoztató integrációs felkészítés programjában. A halmozottan hátrányos helyzetű, bevont tanulók száma 32 fő, az igazgatói hatáskörben az IPR-be bevont hátrányos helyzetű tanulók száma pedig 13 fő. A programba bevont tanulók száma évről évre növekedést mutat, és ezzel együtt nő a program elismertsége is az érintett családok körében. Az IPR megvalósításában 15 pedagógus működik közre, öt munkacsoportban. Féléventer kötelezően továbbképzésen, tréningen, hospitáláson veszünk részt. A program keretében erősítjük az iskolán kívüli partneri kapcsolatainkat a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek, programok szervezésével. Együttműködési megállapodásunk van helyi civil szervezetekkel, védőnői szolgálattal, az ádándi sportegyesülettel. Rendezvényeinkbe bevonjuk az érintett tanulók szüleit, a szülői munkaközösséget, a helyi családgondozót.

19



A 2014-es évben 1.952.000.-Ft kiegészítő támogatást fordítottunk a program megvalósítására, melynek egy részével az érintett tanulók szociális hátrányait is enyhítettük. Az esélyegyenlőséget biztosítja az SNI-s és BTM-es tanulók felzárkóztatása, egyéni fejlesztése iskolai fejlesztő foglalkoztatások keretében, mely feladatokat két, utazó gyógypedagógus, illetve a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos kolléga végzi. A tehetséggondozás feladatát tanórai keretekben differenciált fejlesztéssel, tanórán kívül szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel valósítjuk meg. Művészeti oktatás a már említett formában, szolfézs, festészet és zongoraórák keretében zajlik, összesen 37 fő részvételével. A Diákönkormányzat (DÖK) elfogadott munkaterve alapján végzi feladatait, melyben kiemelt szerepet kapnak a tanórán kívüli rendezvények, szabadidős programok szervezése, segítése, és a tanulóközösségek érdekeinek képviselete a megfelelő fórumokon. Iskolai könyvtárunk heti 3 órában biztosítja tanulóinknak és nevelőinknek az iskola alaptevékenységéhez szükséges forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést, és olyan tanítási-tanulási környezetet biztosít, amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál. Teret és lehetőséget ad tanárainknak a könyvtári órák szervezéséhez, tanulóinknak a tanulmányi és irodalmi versenyekre való felkészüléshez. Aktívan részt veszünk a község életében, kulturális rendezvényein. Műsort adunk a nemzeti ünnepségek alkalmával, a Falunapon, az Idősek Karácsonyán. Az elmúlt években részt vettünk a „Te szedd” akcióban, a mentő alapítvány jótékonysági estjén, adventi gyertya20



gyújtásokon, s karácsonyi koncerteket adtunk mindkét helyben működő felekezet templomában. Rendezvényeinkre meghívjuk a civil szervezeteket, szülőket, önkormányzatot, s amikor lehet, nyilvánossá tesszük a község polgárai számára is.

21



VEZETŐI PROGRAM 2. Fejlesztési célok meghatározása A fejlesztési célok meghatározásánál a kiindulási pontok a következők voltak számomra:  a köznevelésre vonatkozó törvények, és rendeletek;  az előzőekben tárgyalt helyzetelemzés;  az intézmény Pedagógiai Programja, Helyi Tanterve;  a hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képességkibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere;  pályázatokban vállalt feladatok;  Ádánd Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013-18);  a kompetencia-mérések eredményei;  eddig elért eredményeink megtartása;  a helyi közösség, önkormányzat megfogalmazott és kimondatlan elvárásai;  az iskola gazdasági, társadalmi környezete;  a helyi sajátosságok;  a munkaerő-piaci elvárások;  elébe menni a jövő kihívásainak;  az iskolában eltöltött évek tapasztalatai. A fenti kiindulási pontok alapján az alábbiakban következő öt területre fogalmaztam meg a fejlesztési feladatokat.

2.1. Személyi feltételek fejlesztése Az iskolánk tantestülete egységes pedagógiai elveket képvisel. Ezeket a pedagógiai elveket, s a velük koherens célokat, valamint a célok elérését szolgáló nevelő-oktató munka feladatait, eszközeit és

22



eljárásait a 2013 márciusában, a nemzeti köznevelésről szóló törvény és az új NAT alapján készült kerettanterveknek való megfelelőség szempontjából felülvizsgált, módosított és kiegészített Pedagógiai Program tartalmazza. Ennek a programnak a végrehajtására a személyi feltételek adottak, a szakos ellátottság az utazó pedagógusok igénybevételével megoldott. A pedagógusok új típusú munkaidőszámításának bevezetésével a tantestület tagjainak leterheltsége az órák és az egyéb feladatok tekintetében egyenletes. A 32 órás kötött munkaidő átgondolt, és rugalmas tervezéssel hatékonyan elősegíti a pedagógiai célok teljesülését, a felzárkóztatás és tehetséggondozás mellett tartalmas és színes programok szervezését teszi lehetővé a 16 óráig tartó foglalkozások keretében. Vannak, akik többet felvállalnak az iskolai élet színességének fokozására, vonzóbbá tételére. Az ilyen kezdeményezéseket támogatom, a szervezésben, a tárgyi feltételek biztosításában igény szerint közreműködöm. Mindenkinek megadom a lehetőséget képességei kibontakoztatásához: a szakmai feladatokban, a továbbképzési lehetőségekben, a szabadidős tevékenységek szervezésében, a felzárkóztatásban, tehetséggondozásban. A szakmai fejlődést szolgálhatja az újgenerációs tankönyvek prototípusának kipróbálásában való részvételünk. A kísérleti tankönyvek a legkorszerűbb pedagógiai metodikák felhasználásával készülnek, s kipróbálásuk a fejlesztők és a gyakorló pedagógusok együttműködésével valósul meg. A programban résztvevő pedagógusaink elsőként ismerhetik meg a korszerű, tanulóközpontú, és a kompetenciák fejlesztésére fokuszáló nyomtatott és digitális taneszközöket. A tanév során kétszer, online kérdőíven véleményezik a tankönyveket, s szintén két alkalommal részt vesznek az OFI szakemberei által tar-

23



tott felkészítéseken. A TÁMOP 3.1.4 után tehát újra élen járhat iskolánk az innovatív pedagógiai megoldások alkalmazásában. Szorgalmazni szándékozom a Nemzeti Pedagógus Kar szakmai tagozataiban való aktív képviseletét iskolánknak, melynek eredményeképpen részt vehetünk a szakmai egyeztetéseken. A pedagógus pályán a folyamatos szakmai megújulás mindenkinek érdeke, s az életpályamodell bevezetésével a továbbképzések szerepe még jobban felértékelődik. A lehetőségek felkutatásával (pl. az EFOP közoktatásra vonatkozó programjaiban), a részvétel elősegítésével segítem ebben kollégáimat. A továbbképzések eredményeképpen pedagógusaink intézményünk szakmai fejlesztéseit, belső, szellemi erőforrásait erősítik, s olyan új eszközöket, módszereket, elveket valósíthatnak meg iskolánkban, melyek növelhetik oktató-nevelő munkánk hatékonyságát, tanítási óráink színvonalát, a tanórán kívüli foglalkozások sokszínűségét.

2.2. Tárgyi eszközök, infrastruktúra fejlesztése A tárgyi eszközök beszerzése, az infrastruktúra fejlesztése a szűkös anyagi források miatt mindig nehéz feladat volt iskolánkban. A helyzetelemzésből adódóan megoldandó feladataink e téren a következők:  táblák, tantermi bútorok cseréjének folytatása;  IKT eszközpark fejlesztése (4 db interaktív tábla, digitális tananyagok);  az oktatást segítő eszközök fejlesztése (tanári demonstrációs, és tanulókísérleti eszközök beszerzésével);  nyílászárok cseréje a tornaterem épületében;  épületeink hő- és vízszigetelésének ütemezett megoldása; 24



 épületek környékéről a csapadék vízelvezetésének megoldása;  fűtéskorszerűsítés azokban az épületekben, ahol még villanykályhák vannak;  a veszélyessé vált kazánkémény felújítása, illetve elbontása esetén fűtéskorszerűsítés a főépületben;  felújítási munkák. Az intézményünk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. mellékleteként meghatározott kötelező eszköz és felszerelés jegyzékében leírtakkal rendelkezik, de az eszközök, felszerelések egy része cserére szorul. A szükséges források előteremtésére költségvetési források, pályázati pénzek, programok szolgálhatnak, illetve saját erőforrásaink (karbantartónk, szülői munkaközösség) az egyszerűbb felújítási munkákban. A források előteremtése mellett szintén fontosnak tartom a takarékos gazdálkodást; az épületek állagmegóvását; meglévő oktatási, játszótéri és IKT-s eszközeink megóvását; a tervszerű karbantartásokat.

2.3. Pedagógiai fejlesztések 2013. szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelés már az általános iskolák 1-2. és 5-6. évfolyamán folyik. Ennek megoldására a szakos ellátottság biztosított iskolánkban, a megvalósítás eddig nem okozott nehézséget, és jó szervezéssel a következő években is megoldhatónak látom. Az úszásoktatást az új kerettanterv szerinti minimális óraszámban tudjuk csak megvalósítani, heti egy alkalommal, két testnevelési órát egy tanítási napon összevonva. 25



A köznevelési törvény 35.§-a 2013. szeptember 1-jei hatályba lépéssel előírta, hogy az állami fenntartású iskola 1. és 5. évfolyamán, felmenő rendszerben meg kell szervezni a kötelező erkölcstan, vagy a helyette választható hit- és erkölcstan oktatást. E két tárgy közül a tanuló szabadon választhat, de a két tantárgy egyikének tanulása kötelező. Az egyeztetések és a szervezési feladatok a felmenő rendszer miatt egyre körültekintőbb megoldásokat igényelnek. 2013. szeptember 1-től az új NAT-ot is felmenő rendszerben vezették be. Így az iskolánk első és ötödik évfolyamainak diákjai az új NAT alapján kezdték el a tanulást. A Nemzeti Alaptanterv alapján elkészült kerettantervek biztosítják, hogy minden gyermek egyformán hozzájusson azokhoz az ismeretekhez, amelyek műveltségét és a továbbtanulást, a felnőttkori munkavállalást segítő versenyképes tudását megalapozzák. Pedagógusaink részéről a NAT céljainak megvalósítása érdekében:  élményszerű tanulással, problémákból kiinduló tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal kell motiválni a tanulókat;  eredményes tanulási módszereket, technikákat; gondolkodási eljárásokat kell elsajátíttatni a tanulókkal;  korszerű infokommunikációs környezetet kell kialakítani;  növelni kell a digitális tananyagok használatát, a korszerű infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazását a tanításban és a tanulásban;  az alapképességeket folyamatosan fejleszteni kell, hogy megszilárduljanak legalább a 6. osztály végére;  a kerettantervben megjelölt kulcskompetenciák fejlesztésére kell fókuszálni;  differenciált tanulásszervezési eljárásokat kell alkalmazni; 26



 alkalmazni kell a kooperatív tanulás technikáit és formáit, és sajátos tanulásszervezési megoldások szükségesek a különleges bánásmódot igénylő gyerekek esetében;  a kor elvárásainak megfelelő, a NAT-ban megfogalmazott nevelési célok, fejlesztési feladatok határozzák meg a nevelő munkánkat;  elő kell készíteni az élethosszig tartó tanulás folyamatát. Az iskolának folyamatosan értelmeznie, illetve újra kell definiálnia szerepét, hogy támogatást adhasson növendékeinek, illetve segítse őket abban, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak, hogy képesek legyenek önállóan és tudatosan adekvát válaszokat keresni életproblémáik megoldásához. Ehhez elengedhetetlen, hogy az iskola tanítástanulásszervezési formái rugalmasabbak és adekvátabbak legyenek a tanítási tartalmakhoz, a tanulók életkori sajátosságaihoz, valamint, hogy az ismeretközvetítés és ismeretfeldolgozás mikéntje, azaz a tanulás-tanítás módszerei, eljárásai, technikái és eszközei nagyobb teret adjanak a tanulók részvételének és önkifejezésének.

27



2.4. Szervezetfejlesztés, szervezeti kultúra

Intézményvezető (igazgató)

FELSŐ VEZETÉS

VEZETÉS

Az iskola szervezeti felépítésének vázlata:

Intézményvez-h. (igazgatóh.)

IPR menedzsment

Munkaköz.vezetők

Iskolatitkár

- Alsós - Felsős

Kapcsolattartás, egyeztetés:

- Fenntartó, működtető - Közalk. Tanács; szakszervezet - DÖK - Szülői Munkaközösség - Intézményi Tanács - Partnerszervezetek

GYIV felelős

Technikai dolgozók

Pedagógusok

Tanulócsoportok

Az iskola szervezeti egységei:

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll

Az iskola szervezeti egységei Alsó tagozat Felső tagozat Tanulószoba

Alsós munkaközösség-vezető Felsős munkaközösség-vezető Csoportvezető 28

Vezetői pályázat 2014. Iskolánkban jellegű,

mert


célszerűen

egy

a

szervezeti

igazgatóhelyettes

van.

felépítés A

funkcionális

munkamegosztást

igazgató és helyettese között a feladatok természete határozza meg. Az

igazgatóhelyettes

a

harmadik

szintet

kizárólag

szakmai

szempontok szerint irányítja. A feladat- és hatáskörök a felsővezetésben kialakultak. Az

iskola

tágabb

vezetésében

résztvevő

kollégák

között

felelősségmegosztáson alapuló munkakapcsolat szükséges, melynek az egymás iránti bizalmon kell alapulnia. A feladatok megbeszélésére, elosztására havonta közös munkaértekezletek, illetve alkalomszerű összejövetelek szükségesek. Tovább erősödhet a munkaközösségek vezetőinek középvezetői funkciója az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzése által, melyet kellő körültekintéssel, minden területre kiterjedően kell megtervezni, s a tapasztalatokat elemezni, értékelni kell. A döntések előkészítésébe be kell vonni az érintett kollégákat, hogy

a

megvalósításhoz

kellő

információval

és

motiváltsággal

rendelkezzenek. Mindenkinek éreznie kell, hogy fontos szerepe van az iskola életében, sikerességének biztosításában, és szükség van mindenki egyéni tehetségére, kezdeményezéseire. Régebben is ez a vezetési struktúra volt a jellemző az intényményben, s a mindenki által érezhető demokratikus vezetési stílussal kialakítható az alkotó munkához szükséges jó munkahelyi légkör. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges , hogy az információk mindenkihez időben eljussanak, s ez mindkét irányban értendő. Ehhez havi munkaértekezletek, az IPR-hez kapcsolódó megbeszélések, csoportmegbeszélések, infokommunikációs technikák alkalmazása szükséges. Nagyon fontos feladat, hogy a fenti módszerek segítségével növeljük az információáramlás, hatékonyságát és eredményességét mindkét irányban.

29



Az iskolában a szervezeti kultúra folyamatos figyelése és fejlesztése kiemelt feladat. Célom a szervezet teljesítményének, hatékonyságának növelése; illetve a szervezet tagjai személyes fejlődésének támogatása. Ennek keretében erősítem az iskola közös értékrendjét, a hagyományok ápolását, és a szükségét felismerve új hagyományok teremtését. Tanulóink ötleteit, változó igényeit is figyelembe kell venni a tanórán

kívüli

ményezésük

programok

pedagógiailag

szervezésénél, támogatható,

hiszen akkor

ha

a

kezde-

könnyebben

be

tudjuk őket vonni a szervezésbe, és sikeres lesz a megvalósítás. A teljes alkalmazotti körben elő kell segíteni a szervezet egészével való azonosulást, azért, hogy mindenki saját tevékenységét a szervezeti célokkal összefüggésben értelmezni tudja, és az alapján céltudatosabban, hatékonyabban végezze munkáját. A tantestületben a kisebb konfliktusok elkerülhetetlenek. Ezeket megfelelő kommunikációval, feladatszervezéssel, hatáskörök tisztázásával a minimálisra kell csökkenteni, a probléma felmerülése utáni legrövidebb időn belül.

30



2.5. Társadalmi környezet, partnerkapcsolatok Az Ádándon élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz

körülmények

között

élő,

hátránnyal

induló

tanulók

felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok, és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn partnereivel. Ezek közül a legfontosabbakat részletezi az alábbi táblázat.

Partner

Kapcsolattartás tartalma

Szülők

Kölcsönös tájékoztatás, nevelési problémák közös kezelése, életviteli, pályaválasztási tanácsok

Szülői munkaközösség

Rendezvények szervezése, lebonyolítása, szponzorálása

Óvoda

Tankerület társintézményei

Kölcsönös látogatások, közös továbbképzések, IPR egymásra épülő működtetése, óvoda–iskola átmenet segítése, tapasztalatok átadása, közös rendezvények Kulturális, sport, és tantárgyi vetélkedők, szakmai együttműködés, jó gyakorlatok átvétele

31

Értékelés Nagy részükkel jó, de néhány problémás gyerek szülője nem tanúsít együttműködési hajlamot Nagyszerű, odaadó munkát végeznek az iskolai életet színesítő rendezvények lebonyolításában Hagyományosan jó, s a szakmai együttműködés további formáit is keressük közösen Jók a tapasztalatok, de még sok lehetőség rejlik az újabb intézményekkel való kapcsolatok bővítésében


Partner


Kapcsolattartás tartalma

Nyílt nap, tájékoztató kiadványok, továbbtanulási tájékoztatás, visszajelzés Sajátos nevelési igény Somogy Megyei megállapítása; a beilleszkedési, a tanulási, a Pedagógiai magatartási nehézség Szakszolgálat megállapítása; Siófoki Tagintovábbtanulási, tézménye pályaválasztási tanácsadás; logopédia; gyógytestnevelés Tankönyvtámogatás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, kölcsönös tájékoztatás (2H, 3H), Önkormányzat adatszolgáltatás, karbantartási munkák, infrastrukturális fejlesztések, községi rendezvények Ádándárt Egyesülettel, Sport Egyesülettel, Nyugdíjas Klubbal támogatjuk egymás Civil szervezetek rendezvényeit (főzőverseny, Pünkösd Kupa, Föld Napja, hulladékgyűjtés) Az Ádándi Általános Iskolásokért Alapítvány támogatja rendezvényeinket, tehetséggondozó tevéAlapítványok kenységeinket, esélyegyenlőség bizosítását szolgáló feladatainkat.

Középfokú iskolák

32

Értékelés, Alkalmi jellegűek a kapcsolatok, az iskolák köre bővítést igényel Jók, és eredményesek a kapcsolataink, a gyógytestnevelés viszont csak részlegesen megoldott a szakemberhiány miatt

Kapcsolataink a közös célok elérésére épülnek

A rendezvényekre orientáltak, gyakoribb kapcsolattartásra lenne szükség Kapcsolatunk az iskolában folyó oktató-nevelő munkát, a Pedagógiai Program céljainak megvalósulását jól szolgálják



3. A célmeghatározásból eredő feladatok ütemezése A

második

fejezetben

részletezett

fejlesztési

célok

követekeztében számos nehéz, és sűrgős megoldandó feladat áll az intézmény dolgozói előtt. A megvalósításhoz fenn kell tartani a kollágák aktív hozzáálását a feladatokkal való azonosulás elérésével. Erősíteni kell a csapatszellemet, mert csak egy összetartó, a közös cél irányába húzó, egymás értékeit ismerő és elismerő közösség tud erdményesen működni. A munka során összpontosítani kell erőforrásainkat, s folyamatos visszacsatolást kell biztosítani az eredményekről, s ha kell, korrigálni az elképzeléseinket, és felismerni hibáinkat, tévedéseinket. A feladatokat ütemezését az alábbiak szerint képzelem el.

3.1. Rövidtávon megoldandó feladatok  az új Pedagógiai Program zökkenőmentes bevezetése;  az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásának hatékonyabbá tétele;  pedagógusok egyenletes terhelésének megoldása, folyamatos figyelemmel kisérése;  mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítása;  erkölcstan, hit-és erkölcstan szervezési feladatainak megoldása;  továbbképzési terv pedagógiailag minél hatékonyabb megvalósítása;  tehetséggondozás formáinak bővítése, hatékonyabbá tétele;  idegen nyelvi és digitális kompetenciák fejlesztése;  kompetencia-felmérés eredményeinek javítása;  az újgenerációs tankönyvek kifejlesztésben való együttműködés lehetőségeinek kiaknázása;

33



 a Nemzeti Pedagógus Kar szakmai tagozatában való képviselet biztosítása;  szertárfejlesztések;  gyógytestnevelés teljes körű megoldása;  esélyegyenlőség biztosítása;  egy fő karbantartó felvétele;  takarékos gazdálkodás, az erőforrások maximális kihasználása;  fűtéskorszerűsítés a tornateremben;  kazánház kéményének felújítása.

3.2. Középtávon megoldandó feladatok  kompetenciák fejlesztésére fokuszáló nyomtatott és digitális taneszközök beszerzése;  EFOP közoktatásra vonatkozó programjaiban való részvétel;  nyugdíjba vonuló kollégák pótlása;  tanulólétszám biztosítása az iskola sikerességének növelésével;  esélyegyenlőséget növelő programokban való részvétel bővítése;  kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek általánossá tétele;  iskolán kívüli partneri kapcsolatok erősítése;  A 16 óráig tartó foglalkozások bővítése sokszínű programokkal;  IKT-s eszközpark fejlesztése;  könyvtárfejlesztés olvasóhelyek kialakításával;  nyílászárócsere befejezése;  fűtéskorszerűsítés a főépületben.

34



3.3. Hosszútávon megoldandó feladatok (5 év)  az iskola stabil működésének fenntartása;  az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése;  Köznevelési Hídprogramok lehetőségeinek szükség szerinti kihasználása;  a cigány gyermekek kulturális sajátosságainak mélyebb megismerése, speciális iskolai problémáinak hatékonyabb kezelése;  új hagyományok teremtése;  művészeti oktatás fenntartása, résztvevők körének növelése;  kézilabda-pálya burkolatának felújítása;  tornaterem lapos tetejének hő- és vízszigetelése;  csapadék vízelvezetésének megoldása az épületek körül;  épületek homlokzatának hőszigetelése.

35



4. Összegzés Vezetői koncepcióm olyan iskola, ahol minden negatív külső hatás mellett is elhivatott, jól felkészült, empatikus pedagógusok, családias, nyugodt körülmények között, egészséges környezetben törekszenek a gyerekek képességeinek mind teljesebb kibontakoztatására. A megvalósulás feltétele a közös ügyért tenni tudó és akaró tantestület, mert lehetnek egy vezetőnek bármilyen jók az ötletei, az elképzelései, a javaslatai, ha nem áll mögötte egy összetartó közösség, akkor nem tudja mindezeket megvalósítani, nem tud kiemelkedő teljesítményt felmutatni. A vezetői feladat kulcsfontosságú elemének tartom, hogy a vezető a gondjaira bízott erőforrások eredményes működtetését biztosítani tudja. Minden területen előtérbe helyezem a működtetés hatékonyságának növelését, a takarékos gazdálkodást. Arra ösztönöm kollégáimat, hogy a rendelkezésére álló humán és tárgyi erőforrásokat, és minden egyéb adódó lehetőséget maximálisan kihasználjanak közös céljaink elérése érdekében. A vezető koncepcióm megvalósulása jó a gyerekeknek, s a szüleiknek, mert olyan alapműveltséget és kompetenciákat kapnak diákjaink, melyekkel érvényesülni tudnak a mindennapi életben, javul a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlősége, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó környezetben fejlődik személyiségük. A munkatársak nyugodt, alkotó légkörben, a szakmai kibontakozásukhoz helyet és támogatást kapva, egzisztenciális biztonságban érezhetik magukat. A fenntartó szemszögéből az intézmény hosszú távú, biztonságos működtetésének, az egyenlő bánásmódnak, az esélyegyenlőség biztosításának, az Ádándon tanuló gyermekek iskolai sikerességének 36



záloga lehet a koncepcióm, illetve a vezetői programom megvalósulása. A jó tantestülettől elsősorban azt várják el, hogy a konfliktusokat sikeresen kezelje, és megfelelő viszonyt honosítson meg a vezetők és a beosztottak között. De a jó tantestület a szakmai együttműködésnek, és a jó emberi kapcsolatoknak is kerete. A vezetői hitvallás alapelvei az elhivatott és igényes pedagógiai, szakmai tevékenység, az önszabályozás képessége, a hiteles viselkedés, az optimizmus, a nyílt és őszinte kétirányú kommunikáció. A munka és a gyerekek szeretetére, az emberi méltóság sérthetetlenségére, a türelemre, a bizalomra, az együttműködésre, a belátásra, a segítőkészségre építem vezetői munkámat, és ezt várom el munkatársaimtól is. A fejlődés iránti elkötelezettségem arra ösztönöz, hogy nyitott szemmel járva, jól reagáljak környezetünk szükségleteire, elvárásaira. Alkotó, együttműködő vezető akarok lenni, aki  nem törekszik arra, hogy mindenre saját válasza legyen;  figyelmesen hallgat másokra;  lehetőséget ad az embereknek, hogy maguk döntsenek;  húzza a szervezetet közös jövőkép felé;  hallgat a megérzéseire;  nyitott gondolkodású;  az erősségek fokozására összpontosít;  arra nevel, hogy tanuljunk a hibáinkból.

37

PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYVEZETŐI ÁDÁNDI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA. beosztás ellátására. Ádánd, március Készítette: Torda János

Recommend Documents