Pályázat A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dózsa György Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma tagintézmény-vezetői (magasabb vezető) beosztásának ellátására A pályázatot készítette:
Farkas Miklós Zoltán 2016.04.06.
Tartalom PÁLYÁZATI NYILATKOZAT .............................................................................................................. 3 ÖNÉLETRAJZ ........................................................................................................................................ 4 1. BEVEZETÉS................................................................................................................................... 6 1.1 PÁLYÁZATI MOTIVÁCIÓ INDOKLÁSA........................................................................................ 6 1.2 2
3
CÉLMEGHATÁROZÁS ................................................................................................................ 8
HELYZETELEMZÉS...................................................................................................................... 8 2.1 AZ INTÉZMÉNY ADATAI ........................................................................................................... 8 2.2
AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETE ......................................................................................... 9
2.3
SZEMÉLYI FELTÉTELEK ........................................................................................................... 10
2.4
TANULÓI LÉTSZÁM, ÖSSZETÉTEL ........................................................................................... 11
2.5
INFRASTRUKTÚRA, DOLOGI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK ............................................................. 12
2.6
GAZDÁLKODÁS ...................................................................................................................... 13
2.7
AZ ELŐZŐ PÁLYÁZATBAN KITŰZÖTT FŐBB CÉLOK TELJESÜLÉSE ........................................... 14
2.7.1
TÁRGYI FELTÉTELEK ....................................................................................................... 14
2.7.2
SZEMÉLYI FELTÉTELEK: .................................................................................................. 14
2.7.3
ARCULAT, HAGYOMÁNYOK ........................................................................................... 14
2.7.4
PÁLYÁZATOK .................................................................................................................. 19
2.7.5
AZ INTÉZMÉNY JÖVŐJÉNEK BIZTOSÍTÁSA ..................................................................... 19
INTÉZMÉNYVEZETŐI PROGRAM, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ................................. 23 3.1 VEZETÉSI ELVEK, KONCEPCIÓ ................................................................................................ 23 3.1.1
TÁRGYI FELTÉTELEK ....................................................................................................... 24
3.1.2
HUMÁNPOLITIKA, TOVÁBBKÉPZÉSEK ............................................................................ 25
3.1.3
SZERVEZETI STRUKTÚRA, FELADATMEGOSZTÁS ........................................................... 26
3.1.4
ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ............................................................................................... 27
3.1.5
PEDAGÓGIAI PROGRAM, SZAKMAI MUNKA FEJLESZTÉSE............................................. 28
3.1.6
KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ...................... 30
3.1.7
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ................................................................................... 31
3.1.8
KOLLÉGIUM ................................................................................................................... 31
3.1.9
KAPCSOLATOK ............................................................................................................... 32
3.1.10
KÉPZÉSI KÍNÁLAT, SZAKKÉPZÉS ...................................................................................... 33
3.1.11
ZÁRÓ GONDOLATOK...................................................................................................... 37
2
ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYI ADATOK Név: Farkas Miklós Zoltán
Születési idő, hely: 1959.02.20. Törökszentmiklós Lakcím: Csontos Károly u. 83., 6120 Kiskunmajsa (Magyarország) Telefon: 30 823 6920 E-mail cím:
[email protected]
SZAKMAI TAPASZTALAT 1981. 08. 01.–1981. 12. 31. napközis nevelő Szántó K. János Általános Iskola, Hódmezővásárhely (Magyarország)
1983. 01. 01.–jelenleg
középiskolai tanár Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dózsa György Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Kiskunmajsa (Magyarország)
1997. 08. 01.–jelenleg
igazgató Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dózsa György Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Kiskunmajsa (Magyarország)
TANULMÁNYOK 1978. –1982.
történelem-orosz szakos általános iskolai tanár Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged (Magyarország)
1983. –1985.
történelem szakos középiskolai tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Budapest (Magyarország)
1999. –2001.
Közoktatás Vezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, Budapest (Magyarország)
4
2015. 05. 04.–2015. 07. 01.
Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti ellenőrzéshez és a pedagógusminősítéshez kapcsolódó intézményvezetői feladatok ellátására Oktatási Hivatal, Budapest (Magyarország)
2015. 04. 21.
érettségi vizsgaelnöki jogi, szakmai továbbképzés Oktatási Hivatal, Budapest (Magyarország)
2014. 05. 06.
érettségi vizsgaelnöki jogi, szakmai továbbképzés Oktatási Hivatal, Budapest (Magyarország)
2011. 09. 08.
ÁBPE-továbbképzés I. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői részére Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, Budapest (Magyarország)
2009. 10. 29.–2009. 10. 31.
Projekt- és változásmenedzsment alapismeretek közoktatásfejlesztési projekt ÖNKONET, Budapest (Magyarország)
2009. 10. 26.–2009. 10. 28.
Projektpedagógia, epochális oktatás ÖNKONET, Budapest (Magyarország)
2007. 11. 22.–2007. 11. 24.
Felkészítés érettségi vizsgaelnöki feladatok ellátására EDUCATIO, Pilisborosjenő (Magyarország)
1998. 08. 25.–1998. 11. 30.
Számítógép és Internet alapismeretek informatika-számítástechnika (Magyarország)
5
Tanárok
Egyesülete,
Budapest
1. BEVEZETÉS Az iskolák működését sokféle társadalmi, gazdasági, kulturális tényező befolyásolja az oktatáspolitikán, a társadalmi csoportok érdekeltségi viszonyain, a társadalomban ható értékeken keresztül. Emellett természetesen az iskolákat körülvevő szűkebb környezet sajátosságai is meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt évtizedekben az iskolát körülvevő világ alapvetően megváltozott. A gazdasági,
társadalmi
és
technológiai
változások,
a
társadalmi
folyamatok
differenciálódása, a családok funkciójának átalakulása, a megváltozott értékek,
a
tanulók nagymértékű képességbeli és szociális különbségei egyaránt nagy erőpróba elé állítják az oktatás szereplőit. A felsorolt, iskolákra ható tényezők következtében az iskolákkal kapcsolatos elvárások is módosultak, (pl. szülők, tanulók, gazdaság) az oktatási- nevelési intézmények feladatai jelentősen megváltoztak. Természetesen az intézményeknek, pedagógusoknak szembe kell nézniük ezekkel a változásokkal, kihívásokkal. Korunk oktatásának fontos követelménye a kulcskompetenciák fejlesztése, az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, a tanulók képességeinek folyamatos fejlesztése.
1.1 PÁLYÁZATI MOTIVÁCIÓ INDOKLÁSA Szakmai, családi és személyes életem 1982 óta Kiskunmajsához köt. Több mint harminchárom éve dolgozom a közoktatásban, szolgálom településünkön a közoktatás ügyét. Bár nem vagyok helyi születésű, az itt leélt évtizedek alatt Majsaivá váltam, úgy érzem, befogadott a település. Ennek elsődleges garanciája az a sokszálú kapcsolat, ami az itt élőkhöz köt. Elsősorban a gyerekeken, a szülőkön, a munkámon keresztül. De személyes életem, családom, itt felnövő gyermekem, a hétköznapok küzdelmei, az ünnepek, egyszóval minden ideköt. Mindig aktív tagja voltam a helyi közéletnek. A pedagógus pályát mindig is hivatásomnak tekintettem. Szerencsés vagyok. Beosztott tanárként megélhettem a kezdő tanárok útkeresésének minden szépségét, majd osztályfőnökként a pedagógus pálya – az óta is úgy érzem – legszebb részét: teljesen felelni 25-30 gyerek sorsáért. De átéltem sokszor a továbbtanulásra felkészítés, érettségiztetés minden örömét. Voltak persze kudarcaim is bőven, de ezeket mindig a hosszabb
távú
küzdelemben
elérendő
cél
részének,
„feladatnak”
tekintettem.
Diákgenerációk sorát láttam belépni az iskola kapuján, majd „éretten” távozni tőlünk.
6
Pedagógiai tevékenységemet a gyerekek szeretetére építettem. Munkám elsődleges céljának a magas fokú szakmai tudásra, a gyermekek szeretetére és tiszteletére épülő nevelést, oktatást tekintettem. Egész eddigi életem, pályafutásom szorosan kapcsolódott, kapcsolódik a Dózsához, érzelmi alapon is nagyon meghatározó mindez számomra. A
munkakörömből
folyamatosan
adódó
követelményeknek
való
megfelelésen
túl
törekedtem pedagógiai kultúrám, szakmai, módszertani ismereteim
megújítására. Munkámat elkötelezettséggel és felelősségteljesen végeztem és végzem jelenleg is. 1997 óta intézményvezetőként is dolgozom. Vezetésem alatt a kollégákkal, szülőkkel, diákokkal és a fenntartókkal összefogva sikerült az intézményt folyamatosan megújítani, alkalmazkodóvá tenni, miközben kiépítettünk egy szilárd értékrendet, amely biztosította az intézmény stabilitását, és az intézmény vonzó tudott maradni a szülők, diákok számára. Az utóbbi években a tanulólétszám csökkenése, az oktatást érő új kihívások, oktatáspolitikai (fenntartói) változások és az iskola fennmaradásáért folytatott küzdelem talán erőn felüli munkára is késztetett bennünket. Hála Istennek a munka ezúttal is meghozta gyümölcsét: az iskola teljes felújítása mellett, szakmailag is új perspektíva nyílt meg előttünk. Ilyen hosszú vezetői munka után az embernek el kell gondolkodnia a folytatáson, hiszen mindenkinek, minden szervezetnek szüksége van a váltásra, a változtatásra. Ezt tettem én is, a pályázat benyújtásával kapcsolatban ez jelentette a legnagyobb feladatot. Döntésemben a következő tényezők motiváltak: •
Pedagógiai pályafutásom újabb kihívásának, jelentős állomásának érezném, ha elnyerném a vezetői megbízást.
•
A több évtizedes pedagógiai gyakorlat, az évek során szerzett szakmai, emberi és vezetői tapasztalataim, a tanulmányaim során szerzett tudásom, ismereteim birtokában képesnek érzem magam az intézmény helyzetének áttekintésére, elemzésére,
az oktatás, nevelés jövőjét meghatározó
fejlesztési elképzelés kidolgozására, majd megvalósítására. •
Az
elmúlt
évek
változásaiban,
az
új
lehetőségek
keresésében,
megtalálásában meghatározó szerepem volt, így annak kivitelezéséhez is hasonló hittel, elkötelezettséggel kell viszonyulnom.
7
Vezetői pályázatomat azzal a meggyőződéssel készítettem el, hogy sikerül megtartani és tovább erősíteni az intézmény arculatát, hagyományait, növelni hírnevét, szakmai színvonalát, annak érdekében, hogy egy értékadó
és értékközvetítő
intézményként működhessen a jövőben is.
1.2 CÉLMEGHATÁROZÁS Vezetői pályázatom célja, hogy a Kiskunmajsai járásban működő egyetlen középfokú oktatási intézmény tekintetében a tantestületnek és a döntéshozóknak bemutassam intézményvezetői elképzeléseimet. Nem könnyű feladat ez.
időben
Olyan
vállalkozom
egy
intézmény
testületének, diákságának a vezetésére, amikor gyökeres változások történtek és várhatók a
közoktatásban. A törvényi változások, a folyamatosan változó szülői, tanulói
igények új típusú feladatainak, elvárásainak megfogalmazásán kívül sokat kell tennie a vezetőnek és tantestületének azért, hogy nevelő, oktató munkáját eredményesen végezze. Mindemellett iskolánk speciális, döntő változások előtt álló helyzete is nagy elkötelezettséget, egyben nyitottságot kíván. Hiszem, hogy a jó iskola a jövő záloga. A jó iskola csak közös erővel, közös célok meghatározásával, együttes cselekvéssel teremthető meg. A vezető legfontosabb feladata, hogy összefogja az intézményben dolgozók, tanulók munkáját. Így érheti el, hogy a kiváló szakmai tudással, tapasztalatokkal felvértezett, kreatív egyénekből álló stabil
tantestülettel
együttműködve,
biztonságos,
kiegyensúlyozott
légkörben
megvalósítsák a kijelölt célokat.
2 HELYZETELEMZÉS 2.1 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve: Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dózsa György Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Székhelye: 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 6. Honlap címe: http:/dozsa-kkmsa.sulinet.hu/ e-mail címe:
[email protected]
8
OM azonosítója: 203042 Fenntartó és működtető: Nemzetgazdasági Minisztérium Az intézmény típusa: 4 évfolyamos gimnázium, szakközépiskola, kollégium
2.2 AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÖRTÉNETE 1956. szeptember 1-jén indult egy osztállyal a gimnáziumi oktatás Kiskunmajsán az emeletes általános iskola épületében és tantestületével. Többszöri költözés után 1969. október elsejétől máig végleges helyen (Kálvária u. 6.) tanulnak a diákok. Ebben az időszakban tanévenként egy-egy, esetleg két osztály beiskolázására került sor. 1991-ben beindult a „Vállalkozói ismeretek” fakultációs tantárgy oktatása. Népszerűsége következtében saját szervezésű felvételi vizsga alapján az 1991/92-es tanévben két vállalkozói fakultációs és egy általános gimnáziumi osztály szerveződött a 9. évfolyamon. Az orosz és a német nyelv tanítása mellett 1991-től angol, majd francia és néhány évig az olasz nyelv oktatását vezettük be. 1994-től egyre csökkent a vállalkozói fakultációs osztályba jelentkezők száma és a gimnáziumi osztályok is kisebb létszámmal szerveződtek. Nappali tagozaton már csak 5 osztály tanult, összesen 165 fővel, viszont 1996-tól megkezdődött a levelező tagozatos képzés. 1997. augusztus 1-jén a fenntartó összevonta a Dózsa György Gimnáziumot és a Városi Diákotthont, Dózsa György Gimnázium és Kollégium néven. A 90-es évek második felében olyannyira megcsappant a tanulói létszám, hogy mindenképp változtatni kellett. Be kellett látni, hogy a vonzáskörzetből nem kerülhet ki annyi gimnazista, amennyivel két osztályt meg lehetne tölteni. A változtatás fő iránya a szakközépiskola kellett legyen, hiszen erre volt igény, sokan mentek a szomszéd településekre ilyen irányba. A lehetőségek vizsgálatakor a következőkre kellett tekintettel lenni: •
népszerű, használható szakirányt kellett választani,
•
lehetőleg olyat, aminek a „piaca” még nem telített,
•
aminek biztosíthatók a tárgyi, személyi feltételei.
Nem kerülhetett szóba sem ekkor, sem később olyan szakirány, aminek az infrastrukturális feltételei (pl. drága eszközpark) nem teremthetők meg. 1998. szeptember 1-jétől a gimnáziumi oktatás mellett beindult a szakközépiskolai képzés a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban. A 9. évfolyamon két gimnáziumi osztály és egy idegenforgalmi szakközépiskolai osztály beiskolázására kerül sor. 1999-ben megkezdte tanulmányait az első szakképző évfolyam: Kisvállalkozások gazdasági ügyintézője szakon. A későbbiek folyamán sajnos elég nehéz volt a 13. évfolyam
9
szervezése. A végzős évfolyamok létszáma, a felvevő körzet szűkössége („vidékről” nem nagyon számíthattunk diákra) eleve behatárolta a lehetőségeinket gazdaságos létszámú 13. évfolyamos osztály indítására. 2000-től
a
műszaki
informatika
szakmacsoportban
is
megszerveződik
a
szakközépiskolai képzés. Testvériskolai kapcsolatokat ápolunk a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceummal, valamint német testvériskolai kapcsolat alakul Bad Schönborn várossal: diákcsere, nyelvi táborok szerveződnek. 2001. július 5-től ECDL nemzetközi informatikai vizsgaközpont nyílik az intézményben, majd felnőttképzési és pedagógus továbbképzési központtá válik az iskola. 2000-2003. Az osztályok számának folyamatos növekedése miatt (4 évfolyam x 3 osztály + esti tagozat + szakképző évfolyam) sor kerül új tantermek, konditerem kialakítására, szaktantermek felszerelésére (2 informatika, 1 természettudományi-idegenforgalmi) és a könyvtár kollégiumba költöztetésére. 2005. szeptember 1. Ismét bővül a szakközépiskolai képzés: a művészet-közművelődéskommunikáció szakmacsoportban a média szak indul. 2013. január elsejétől a Kiskunmajsai Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium fenntartója és működtetője az addigi települési önkormányzat helyett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (először járási, majd megyei) lett. 2015. július elsejétől a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába, működtetésébe kerültünk,
a Kiskunhalasi
Szakképzési
Centrum
Dózsa György
Gimnáziuma és
Szakközépiskolájaként.
2.3 SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az iskola dolgozóinak száma: 60 fő, pedagógus: 42 fő (7 fő óraadó). Különösen felértékelődött az utóbbi időben az 1 fő iskolatitkár, 1 fő rendszergazda tevékenysége, mely gyakran nem fér bele a munkaidő kereteibe. Az oktató-nevelő munkát 1 fő ápoló, 4 fő gazdasági dolgozó és 11 fő technikai dolgozó segíti. Széleskörű munkájuk színvonalas volta elengedhetetlen a mindennapi sikeres oktató – nevelő munka hátterében. A pedagógusok, tanulók, valamint a fenntartó munkáját segítik. Az első benyomás egy adott intézménybe lépve mindig meghatározó. A tisztaság, a rendezettség megmutatja, hogy mennyire gondoskodó, mindenre odafigyelő a 10
technikai személyzet. A technikai dolgozók munkájukat az iskolának elkötelezve, lelkiismeretesen végzik. Az intézményben nem jellemző az elvándorlás, így az összeszokott dolgozó közösség biztos hátteret nyújt a hatékony működéshez. A tantestület kor szerinti megoszlása: 20-30 éves 2 fő, 30-40 éves 10 fő, 40-50 éves 15 fő, 50 fölötti 8 fő. Legtöbben
vannak
azok,
akik
20-25-30
éves
szakmai
tapasztalattal
rendelkeznek. Pályája elején lévő mindössze 1 fő. 10 év alatti tapasztalattal 7 fő rendelkezik. Nemek szerinti megoszlás: 26 nő és 9 férfi. Iskolánk az elmúlt időszakban arra törekedett, hogy a szakos ellátottságot minden területen,
minden tantárgy esetében biztosítsa. Mindenki rendelkezik az előírt
végzettséggel, így a személyi feltételek jók az intézményben.
2.4 TANULÓI LÉTSZÁM, ÖSSZETÉTEL Tanulói létszámadatok a 2012/2013-as tanévtől: 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016
303 fő 283 fő 287 fő 293 fő
Beiskolázási adatok a 2012/2013-as tanévtől: 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016
72 74 74 81
Az adatokból látszik, hogy minket sem kímélt a beiskolázható gyerekek létszámának csökkenése. Az is nagy eredmény, hogy ez az átlagosnál kisebb mértékben történt, nem járt az osztályok számának drasztikus csökkenésével. A születések száma sajnos országosan csökken, így régiónkban is. Rövid időn belül nem várható ebben lényeges változás.
11
Egyre romlik tanulóink családjainak szociális háttere, sokan érkeznek csonka családból. Kevés azoknak a diákoknak a száma, akiknek családi háttere minden szempontból kiegyensúlyozott. Fokozottan nagyobb figyelmet kell fordítanunk a hátránnyal érkezőkre, az ifjúságvédelmi munkára. Hátrányos helyzetű, SNI-s, BTMN-es tanulók száma: Hátrányos helyzetű, SNI-s, BTMN-es tanulók száma a 2012/2013-as tanévtől:
2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016
HH
SNI
BTMN
78 67 19 15
6 5 6 6
6 8 12 20
Nekünk az iskolában olyan környezetet kell teremtenünk, amelyben növekszik a társadalmi egyenlőség, hogy legyen minden tanulónak esélye boldogulni az életben.
2.5 INFRASTRUKTÚRA, DOLOGI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK Az intézmény jól megközelíthető, a település központjában található. Nyugodt, parkosított környezetben. Nagyszerű adottságunk, hogy saját kollégiumunk van, amely az iskolához nagyon közel helyezkedik el. A termek, folyosók díszítése igényes, informatív. Komfortérzetünket nagymértékben növeli a sok növény – köszönet a sok gondozásért a technikai dolgozóknak. Az épületek műszaki állapota jó, helyenként felújításra szorul. A közelmúltban több felújítási munkára került sor: elektromos hálózat, tantermek linóleumának cseréje, kollégium ablakainak javítása. Legnagyobb eredmény a főépület nyílászáróinak cseréje, hőszigetelése az idei tanévben. Sok éves álmunk valósult meg ezzel. A tantermi, szaktantermi ellátottság biztosított (12 db osztályterem, 3 db szaktanterem, 1 db tornaterem, 4 db kollégiumi tanulószoba, 1 db tornaszoba, 2 db taniroda). Tornatermünk mérete sajnos nem felel meg a kor igényeinek, csak nehezen biztosíthatók a mindennapos testnevelés feltételei. Legnagyobb hiányosságunk továbbra is, hogy nincs megfelelő közösségi terünk, aulánk.
12
A kötelezően előírt taneszközökkel rendelkezik az iskola. A tantárgyi szemléltető eszközök, a szerellátottság átlagos, de folyamatos fejlesztést igényel. A szaktárgyakhoz kapcsolódó IKT eszközök (interaktív táblák, projektorok, számítógépek, internet hozzáférés) biztosított. Sajnos ezek nagy része az utóbbi években amortizálódott. A tantermekben található bútorzat többsége jó állapotú, a gyermekek életkorának, a gerinckímélő ülésnek megfelelő. Természetesen ezen a téren is szükség van folyamatos cserére.
2.6 GAZDÁLKODÁS Jelenleg az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos tevékenységet a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum végzi. Az intézmény gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül. Az intézmény vezetője a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény gazdasági helyzete a Centrumhoz kerülés után lényegesen javult, kiegyensúlyozottá vált, év végén komoly felújítási keretet kaptunk. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat
Kiskunmajsa
Önkormányzata
az
Város intézmény
Önkormányzata székhelyét
gyakorolja.
képező
Kiskunmajsa
épületet,
a
telket
Város és
a
feladatellátásához szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, majd a szakképzési centrumnak. Nagymértékben hozzájárultak a szakmai színvonal fenntartásához a sikeres pályázatok.
13
2.7 AZ ELŐZŐ PÁLYÁZATBAN KITŰZÖTT FŐBB CÉLOK TELJESÜLÉSE 2.7.1TÁRGYI FELTÉTELEK
Megvalósult: •
a gimnáziumi ebédlő megszűnésével az étkezés megszervezése
•
IKT eszközök, technikai felszereltség szinten tartása
•
főépület elektromos felújítása
•
2. emeleti termek linóleum padlójának cseréje
•
főépület energetikai felújítása, nyílászárók cseréje, hőszigetelés
Nem valósult meg: •
szaktantermi eszközpark fejlesztése
•
közösségi tér, aula kialakítása
•
sportpálya felújítása
2.7.2SZEMÉLYI FELTÉTELEK: Az előző pályázat írásakor, fő cél a Farkasné Szűcs Mária kolléganő halálával keletkező hiány pótlása volt. Úgy gondolom a természettudományi munkaközösség ezt megoldotta. Ezt bizonyítják a továbbtanulási és versenyeredmények.
2.7.3ARCULAT, HAGYOMÁNYOK Mindig is fő célnak tekintettük az iskolában a hagyományainkat, arculatunk megőrzését. Változó világunkban ez különösen fontos, mivel a diákokat nagyon sok – nem mindig pozitív – hatás éri. A gyökértelen, céltalan lebegés elkerülésében
14
akkor tud az iskola segíteni, ha értékeken alapuló alternatívákat mutat fel. Ezért tartom különösen fontosnak, hogy a sok feladat, teher ellenére megőriztük arculatformáló tevékenységeinket, ezek jelentik (a teljesség igénye nélkül) fő erősségeinket: •
az iskola családias jellege, következetes rendje,
•
kis
iskola
lévén
nagyobb
figyelem
fordítható
a
diákokra,
így
személyiségfejlődésükre, tehetségükre, felzárkóztatásukra, a gyengébb képességű, hátrányos helyzetű, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő, motiválatlan diákok is eljuthatnak az érettségiig, fontos a kevésbé támogató családi háttér okozta hátrány ledolgozása, •
az átlagosnál kissé szigorúbb, de a szülői, tanulói elvárásoknak megfelelő kollégiumi élet, ahol elsődleges szempont a diákokkal való személyes törődés, a tanulási lehetőségek biztosítása,
•
aktív közösségi élet: pl. Diákönkormányzat, osztályok (gazdag programok: kirándulások, osztálybulik, ünnepségek, rendezvények műsorok készítése, Diáknap (Ki mit tud?, közös főzés, játékos versenyek),
•
sokszínű sportélet: sportkörök, házi versenyek, kupák (Mikulás, Karácsony) versenyek, Dózsa kupa,
•
színvonalas
ünnepségek,
rendezvények
(kiemelkedő,
példaértékű,
hagyományteremtő városi ünnepségek, szalagavató), •
tehetséggondozás, versenyek: Eredmények a 2012/2013-as tanévtől 2012-2013 Megyei Matematikaverseny 3. helyezés
2013-14 Zrínyi Miklós matematika versenyen 13. helyezés
Megyei Fizikaverseny 2. helyezés
Megyei Szakács Jenő Fizikaversenyen 9-10. helyezés
15
2014-15 A 10. OK (Országos Középiskolai) Filmszemlén Tőzsér István Martin és híres csapata a TIM production a Dolls című kisfilmjével első díjat nyert Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei döntőjében a 10. évfolyam számára kiírt gimnáziumi kategóriában 4.
2015-16 Zrínyi Ilona matematika verseny megyei 6. helyezés
Szakács Jenő megyei fizikaverseny döntőbe jutás
Országos Szépkiejtési versenyen I.
Jelölési verseny II., III, helyezés
"Az orosz kultúra aranykora" című verseny országos döntőjébe jutás V. kcs-os Diákolimpia megyei döntőjébe 2. helyezés
Helyesírási és nyelvtani versenyen III. helyezés
helyezés az országos katasztrófavédelem verseny megyei fordulójából az országos döntőbe jutott 1 tanulónk „Beszélni nehéz!” jelölési versenyen III. helyezés
Középiskolások közlekedésbiztonsági kupáján megyei 1. helyezés, az országos döntőbe való bejutás
A Fox angol versfordítói verseny megyei döntőjében különdíj a költészet napja alkalmából rendezett Járási versmondó versenyen II., III. helyezés Szakács Jenő Megyei Fizika verseny döntőjébe jutott 1 tanulónk
2. helyezés 3D modellezéssel foglalkozó informatikai pályázaton Középiskolások közlekedésbiztonsági kupáján 2. helyezés Informatika versenyen TIT szervezésben országos döntő népművészeti Ki Mit Tud-on elért arany minősítés
•
tehetséggondozás új szintjei, formái: karácsonyi koncertek, iskolai zenekar, színdarabok,
új
önkifejezési
formák:
piacfestés,
falfestés
a
menedékvárosban, Slam-poetry, csak diákok által szervezett színházi társulat, önálló projektként, (castinggal, támogatók felkeresése, rendezés, stb.), •
testvériskolai kapcsolatok, rendszeres a diákcsoportok cseréje, Bad Schönbornban, illetve évente 3-3 fő részére – a legjobbak számára – teremtettünk lehetőséget 4 hetes (nyelvi, szakmai-turizmus, média) gyakorlatra,
•
nemzeti öntudat erősítése: hagyományos formákon kívül: minden évfolyam megy erdélyi kirándulásra a 11. évfolyam végén (esetenként pályázati pénzből, de mindenképpen jutányos áron), médiásaink minden évben október 6-án elmennek Aradra, koszorúznak, forgatnak, riportokat készítenek,
•
iskolai marketing erősítése: tudatosan szervezett, felépített, sokoldalú beiskolázási folyamat; iskolai honlap mellett, diákok által szerkesztett facebook-oldal, online iskolaújság (Fürkész), iskolarádió (Energy), mely a helyi Syrius rádióba készít rendszeresen műsort, iskola TV,
16
•
környezettudatos nevelés, programok, versenyek,
•
jó kompetenciamérési, érettségi, továbbtanulási eredmények, kompetencia eredmények
ÖKO-csoport
által
szervezett,
rendszeres
2013. Érettségi átlagok
6,00
5,00 5,005,00 4,67 4,63 4,50 4,33 4,40 4,24 4,00 4,00 3,83 3,58 3,64 3,59 4,00 3,24 3,37 3,20 3,25 3,00 3,00 3,00 3,00 2,00 2,00 5,00
Matematika Magyar Nyelv és… Történelem Biológia Kémia Angol Fizika Német
0,00
Magyar nylev és… Matematika Történelem Angol Német Orosz Rajz és vizuális kutúra Biológia Kémia Testnevelés Fizika Földrajz Ének-Zene Mozgókép és… Vendéglátó-… Gépírás Informatika
1,00
2014. Érettségi átlagok 6,00
5,00
5,00
4,00 4,00 3,19 3,313,693,41 3,31 2,91 3,00 2,50 2,00 1,00 0,00
17
4,50 3,24
3,433,63
5,00
5,00
4,004,00 3,50
Kompetenciamérés eredményei Képzési forma
A mérések éve 2010.
2011.
4 évfolyamos gimnázium
2012.
2013.
2014. A mérések éve 2010.
2011. Szakközépiskola
2012.
2013.
2014.
•
Terület
Iskolai eredmény
Országos átlag
kis 4 évf. gimn.
Matematika
1666
1613
1621
Szövegértés
1733
1620
1657
Matematika
1718
1635
1645
Szövegértés
1733
1617
1650
Matematika
1710
1632
1638
Szövegértés
1612
1603
1620
Matematika
1743
1640
1642
Szövegértés
1699
1620
1639
Matematika
1767
1631
1627
Szövegértés
1693
1597
1616
Terület
Iskolai eredmény
Országos átlag
közepes szakközépiskolák
Matematika
1610
1613
1572
Szövegértés
1688
1620
1591
Matematika
1603
1635
1595
Szövegértés
1632
1617
1582
Matematika
1662
1632
1587
Szövegértés
1670
1603
1568
Matematika
1622
1640
1594
Szövegértés
1581
1620
1583
Matematika
1596
1631
1581
Szövegértés
1593
1597
1554
tudatosan kiépített, működtetett belső- és külső kapcsolatrendszer.
18
2.7.4 PÁLYÁZATOK Kiemelt szerepet szántam a pályázatoknak. A szűkös anyagi lehetőségek között ezek plusz forrásokat biztosíthatnak. Vonatkozott ez a korábbiak fenntartására (TÁMOP 3.1.4., TÁMOP 3.2.9., TIOP 1.1.1.), illetve újak írására. A szakmai feltételek biztosítására, a megfelelő információkhoz jutás érdekében részt vettünk ilyen irányú továbbképzéseken, szakmai értekezleteken, találkozókon. A mindenkori könyvtáros feladata a pályázati lehetőségek figyelése, az aktuális, profilunkhoz illeszkedő pályázatok továbbítása a kollégáknak, a szakmai munkaközösségvezető, igazgatóhelyettes koordinálja a kivitelezést. Eredményes pályázataink: 2012/2013-as tanévtől Pályázati azonosító NTP-SV-12-0035 NTP-KKOLL-12-P-020 BGA-13-HA-02-0892 NTP-SZTG-15-0080 HAT-15-06-0008 HAT-15-07-0066 NEA-UN-14-SZ-0181 NEA-UN-15-SZ-1034 NEA-UN-16-SZ-1146
Megnevezés XIV. Dózsa Kupa Labdajáték sportverseny Vizuális Tréning Bár - Alkotóműhely Határtalanul! Szikra-Szín Műhely Határtalanul! „Hagyományok határtalanul” Gyergyószentmiklós-Kiskunmajsa A Dél-Alföld és Baden-Württemberg kultúrájának találkozása Médiaoktatás szerepe a helyi társadalomban Jubileumi rendezvényekkel a járás egyetlen középiskolájáért
Összeg 97.337,-Ft 500.000,-Ft 2.261.500,-Ft 1.600.000,-Ft 1.958.000,-Ft 2.158.000,-Ft 379.890,-Ft 1.257.567,-Ft 1.014.615,-Ft
2.7.5 AZ INTÉZMÉNY JÖVŐJÉNEK BIZTOSÍTÁSA 2012-ben (is) ez volt a legfontosabb kérdés. Fenntartóváltás előtt álltunk, bár nem tudtuk, hogy több is lesz. Nem tudtuk, hogy a várható oktatáspolitikai, szakmaszerkezeti döntések milyen hatással lesznek az intézményre. Megőrizhetjük-e a kialakult oktatási kínálatunkat, szerkezetünket? Egyáltalán fennmaradhat-e az iskola? Nagyon bizonytalan volt a helyzet. A cél elérése érdekében tett legfontosabb intézkedések:
19
•
A szakmai, pedagógiai munka további erősítése A fennmaradás legbiztosabb feltétele mindig is az itt folyó szakmai, pedagógiai munka. A legjobb, ha a szülők, diákok tartanak fontosnak egy iskolát. Most különösen nagy volt ennek a jelentősége. Sok más – részben már említett példa közül – most itt csak az elmúlt időszak természettudományi
verseny-
és
továbbtanulási
eredményekre,
a
nagyszámú nyelvvizsgára, az országos hírnevet hozó médiás eredményekre utalnék. •
A változások elfogadtatása a kollégákkal Miközben az iskola hétköznapi működése is nagy feladatot jelent egy igényes dolgozói kollektívának, az elmúlt években újabb nagy elvárásokat kellett beépítenünk az életünkbe. A teljesség igénye nélkül pl. fenntartóváltások, változó, növekvő adminisztráció, közösségi szolgálat, mindennapos testnevelés, az érettségi változásai, új munkarend, új kerettantervi anyag, módszertani elvárások, új ellenőrzési-értékelési rendszer beépítése, iskolai felújítások (nagyrészt tanév közben), stb. Mindezt úgy kellett végrehajtanunk, hogy közben folyamatosan a létért, a fennmaradásért kellett küzdenünk. Ez nem csak szellemi, fizikai, hanem lelki terhet is jelentett valamennyink számára, így az én számomra is (plusz még hosszú időn keresztül kellett magamra vállalnom – rengeteg időt, energiát igénybe véve – egy tanulónk által nyakunkba akasztott pert). Nem csoda, ha ebbe többen belefáradtak. Azt is elfogadhatónak tartom, ha előfordult, hogy a kollégák a növekvő terhek miatt, teljesítő képességük határához eljutva, engem hibáztattak, mivel – bárhol is keletkezzen a probléma, az mindig itt csapódik le. Egy vezető azonban nem fáradhat bele. Úgy érzem, sikerült is a nehézségeken átlendülve, erős hittel mindig megújulni. Sőt, visszatekintve – a vezetői munkám első éveihez hasonlóan nehéz időszakra – szakmailag, emberileg is örömmel, elégedettséggel tölt el, hogy sikerült a problémákat leküzdeni.
•
A szervezeti, működési rendszer megújítása, az információáramlás gyorsítása, biztosítása 1. A lényegesen megnövekedett feladatmennyiséget a régi keretek
20
között már nem lehetett teljesíteni. Rengeteg információ zúdul ránk: törvények, levelek, pályázatok, stb. Ráadásul ezek jó része kontrollálatlan, így akkor is el kell olvasni, ha végül kiderül, hogy nem használható. Hogy könnyítsem a kollégák munkáját, ezeket megszűrve, többnyire elemzett változatban, személyre szólóan továbbítom. 2. Nagy előrelépést jelent az intézményi tudásbázis (google drive), az elektronikus napló, egyéb informatikai rendszerek (pl. közösen kitölthető, ellenőrizhető táblázatok használata) elindítása. Ebben (is) nagy segítséget jelent az informatikusok, a rendszergazda tudása, kreativitása és az iskolatitkár – egyre többször vezetői szintű – munkája. Tudom, hogy nem mindenkinek szimpatikusak ezek az eszközök (belső informatikai továbbképzéssel próbáltuk pótolni a felhasználói hiányosságokat), de mivel időt nyerhetünk velük, a hibázás esélye is kisebb, így tudatos használatuk fontos. 3. Növelni
kellett
a
munkaközösségek
szerepét
a
feladatok
koordinálásában, ellenőrzésében. Még rendszeresebbé tettük a kibővített vezetői értekezletet (hetente) az információáramlás felgyorsítására, eredményesebbé tételére. 4. Tudatos
tervező,
ellenőrző,
beszámoló
munkával
próbáljuk
kiküszöbölni az esetlegességet, hiányosságokat. Változtattunk a tervezésen, a beszámolók rendszerén. Folyamatosan finomítjuk a rendszert, mivel ez a valóban tudatos, reflektív szemlélet meghonosításának egyik fő eszköze. •
Az iskolai marketing tevékenység fokozása Az iskola egyik legkreatívabb csapatával képesek voltunk mindig megújítani ezt az irányt. Meggyőződésem, hogy élen jártunk ebben a gazdasági életet leképező folyamatban a szülői értekezleteken, börzéken, az interneten és a legújabb eszközök, fogások kidolgozásában. Ennek is nagy szerepe volt a sikerekben, különösen azért, mert folyamatosan – a sajtó által néha felerősítve – körbelengte az iskolát a bizonytalanság, így helyenként nagy ellenszélben kellett dolgoznunk.
21
•
Alternatívák kidolgozása 1. A fenntartóváltás, a helyzet viszonylagos tisztázódása után, 2013ban egy dolgozatban részletesen elemeztem az iskola helyzetét (jogszabályi
körülmények,
beiskolázási
lehetőségek,
képzési
irányaink esélyei, továbblépési lehetőségek, szakmaszerkezeti esélyek, új szakmák bevezetésének esélyei, stb.) Ezt először a kollégáknak, majd a fenntartónak is eljuttattam, majd többször, több körben átbeszéltük a lehetőségeket. Az elemzést később többször – a helyzet változásának függvényében – megismételtem, mindig tájékoztatva a fenntartót, az alkalmazotti közösséget. 2. Az oktatáspolitikai tendenciákhoz alkalmazkodva, elsősorban a szakképzés területén kerestünk új alternatívákat. Sajnos nem jártunk sikerrel. Miként korábban az önkormányzatnál, most is rögtön beleütköztünk az anyagi feltételek biztosításának kérdésébe, plusz nem találtunk olyat, ami ne okozott volna szakmaszerkezeti problémát („egyébként is a párhuzamosságok megszüntetése a cél”). 3. A térség (turisztika), a nevelőtestület adottságaira és az országos tendenciákra alapozva fogtunk hozzá egy teljesen új, regionálisan egyedülálló, „magyarságtudat, keleti kapcsolatok” innovációs projekthez. Készítettem egy helyi tantervi vázlatot, eljutottunk látványtervek kidolgozásához is, de sajnos később elakadt a folyamat. •
Alkalmazkodás a kialakult helyzethez 1. Mint várható volt, az oktatáspolitikai döntések (egyébként érthető alapról) nem mindig kedveztek nekünk. El kellett fogadnunk, hogy nem értük el az indítható osztály létszám minimumát, így 41 fős összevont osztályt kellett indítanunk, de megoldottuk a nehéz pedagógiai helyzetet. 2. Amikor az idei tanévben a szakmaszerkezeti döntés nem járult hozzá
a
hang-film-színháztechnikai
képzésünk
további,
szakközépiskolai beiskolázásához, rögtön váltottunk és sikerült elérnünk
legnépszerűbb 22
szakunk
fennmaradását
gimnáziumi
tagozatos keretek között. •
Széleskörű összefogás, kapcsolati háló kiépítése A rendkívüli helyzet a korábbiaknál is indokoltabbá tette az iskola érdekében történő összefogást. A fenntartók, a város, a kollégák, a szülők, a diákok, mindenki átérezte a helyzet fontosságát. Különösen sokat köszönhetünk országgyűlési képviselőnknek, a városi önkormányzatnak, polgármesterünknek.
•
A kiteljesedő alternatíva 1. Már
régebben
is
felvetődött
magánbeszélgetésekben,
a
közelmúltban pedig hivatalos körökben is az egyházi fenntartásba kerülés kérdése. Kiskunmajsa lakóinak többsége katolikus, sokan aktívan gyakorolják vallásukat. Régóta működik a színvonalas nevelés-oktatás a Szent Gellért Katolikus Általános Iskolában és Óvodában. A nevelőtestület jó része is gyakorolja hitét. Az iskola szellemisége egyáltalán nem áll távol az egyházi iskolákétól. 2. A kialakult helyzetben egyre többször fogalmazódott meg bennünk az a lelki-szellemi többlet, biztonság iránti igény, amelyet megtapasztalhatunk az ilyen intézményekben. 3. 2013 óta folynak a tárgyalások. Nagyon körültekintőnek kellett lennünk, mivel sokféle érzékenységre kellett figyelnünk. A pályázat benyújtásakor kialakult helyzet szerint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kinyilvánította fogadási szándékát, amelyet az óta minden érintett támogatott. A végső döntések, adminisztrációs lépések vannak hátra.
3 INTÉZMÉNYVEZETŐI PROGRAM, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK 3.1 VEZETÉSI ELVEK, KONCEPCIÓ Az állandóan változó környezeti kihívásoknak az intézmény csak akkor tud megfelelni, a változásokhoz csak akkor tud sikeresen alkalmazkodni, ha vezetése professzionálissá tud válni, ha az intézmény dolgozói csapatként együtt tudnak működni, ha
23
a csapat tagjait innovatív gondolkodás és cselekvés jellemzi, ha figyel a környezetére, és gyorsan reagál annak kihívásaira úgy, hogy közben ragaszkodik kialakult értékeihez, hagyományaihoz, pedagógiai, emberi hitvallásához. Iskolavezetői munkámban a hangsúlyt a folyamatosságra, a megőrzésre, a stabilitásra, ugyanakkor a nyitottságra és az innovativitásra szeretném helyezni. A közösen kitűzött célokat kell lebontanunk operatív feladatokra az intézményi munkaszervezési szintek és egyének vonatkozásában. Nagyon bízom benne, hogy az intézmény sorsának stabilizálódása újra nyugalmat, kiegyensúlyozottságot biztosít az életünkben.
3.1.1 TÁRGYI FELTÉTELEK Bár az iskola tárgyi feltételei a közelmúltban jelentősen javultak, mégis van bőven olyan terület, ahol szükség van változásra. Ezek sajnos újra nagy összegeket igényelnek, ezért nem tudható, mikor nyílik esély a kivitelezésre. Figyelnünk kell a lehetőségeket, pl. pályázati úton. A legfontosabbak: •
közösségi tér (aula kialakítása),
•
tornaterem felújítása, bővítése,
•
sportpálya burkolatának felújítása,
•
szaktantermek, szertárak, különösen az informatikai eszközök, stúdió felszerelésének pótlása, cseréje,
•
radiátorok cseréje,
•
kollégiumban elektromos felújítás,
•
kollégiumban vizes blokkok felújítása,
•
kollégiumban nyílászárók cseréje, javítása,
•
kollégiumban tetőszigetelés,
•
tantermek, szobák berendezésének folyamatos cseréje, felújítása,
•
festés.
24
3.1.2 HUMÁNPOLITIKA, TOVÁBBKÉPZÉSEK Egy szervezet életében a legfontosabb alap a humán erőforrás. A humán erőforrással való jó gazdálkodást fontos feladatomnak tekintem (motiválás, ismeretek eljuttatása, tudás és képesség karbantartása, feladatválasztás, elosztás, stb.). Mindenki meg kell, hogy találja a számára megfelelő feladatot. A jövőben is a jelenlegi kollektívával szeretnék együtt dolgozni. Hiszek abban (jó néhány példa mutatja ennek realitását), hogy kölcsönös nyitottság, együttműködés esetén mindenkinek meg lehet találni a helyét, a hozzá illő feladatokat, terhelést. Ez persze nem egyszerű és nem is megy egyik napról a másikra. Folyamatos keresést, alkalmazkodást igényel, hiszen közben az egyén és a kollektíva is folyamatosan változik. Továbbra is fő célom az egyenletes terhelés kialakítása a tantestületen belül, mert meggyőződésem, hogy mindenki talál egyéniségének, érdeklődésének, kvalitásainak megfelelő feladatot. Saját adottságai, képességei mentén aktívan részt kell vállalni mindenkinek az iskola közös programjainak szervezésében, lebonyolításában. A feladatok elosztásában továbbra is sokat segíthetnek a munkaközösségek. Törekszem a terhek lehetséges csökkentésére. Amennyiben erre lehetőség nyílik, csökkenteni kell az óraszámokat, legalább azoknál, akik egyébként is pluszfeladatokat vállalnak. Az informatika (média informatika területén) amennyiben a feltételek biztosítottak, fontos lenne a kinevezett dolgozók számának növelése, így könnyebb lenne a nagyszámú egyéb feladat elosztása. Óralátogatásokkal, egyéni, munkaközösségi megbeszélésekkel kell mérni a pedagógusok erősségeit és esetleges fejleszthető területeit és a jövőben is az erősségek kihasználására, a fejleszthető területek fejlesztésére kell közösen koncentrálnunk. Nagy szerepe lesz a jövőben is a továbbképzéseknek. Az iskola továbbképzési tervének megfelelően történik a beiskolázás, az iskolai célokkal, igények felmérésével összhangban. Sajnos az elmúlt időszakban voltak olyan periódusok, amikor anyagiak, hiányában, vagy a képzési rendszer változásai miatt nem nagyon volt erre lehetőség. Így most egyik legfontosabb feladat ennek pótlása, ki kell lépnünk az intézmény falai közül. Örülök, hogy már most többen vállalták ezt. Nagy segítség, hogy sok továbbképzés ingyenes. Személyesen is szeretném kihasználni az adódó lehetőségeket. Sokat köszönhetek
25
vezetői, szakmai munkámban az elmúlt időszak továbbképzéseinek. Úgy érzem, hogy ezekből az intézmény, a kollégák is sokat profitálhatnak. Figyelnünk kell persze a lehetőségeinkre (helyettesítés, esetleges anyagi vonatkozások) is. Várhatóan növekedni fog az intézmény gazdasági önállósága. Amennyiben egyházi fenntartásba kerülünk, akkor pedig ez teljes lesz. Ráadásul fokozott ellenőrzések várhatók. A gazdasági csoport tagjait felkészültnek tartom a feladat megoldására. Továbbra is nagy szerepet szánok a hagyományos csapatépítő programoknak, kirándulásoknak.
3.1.3 SZERVEZETI STRUKTÚRA, FELADATMEGOSZTÁS Az iskola eredményes működéséhez olyan belső struktúrát érdemes kialakítani, amelyben egymástól világosan elkülöníthető szervezeti egységek közvetlen vezetővel, meghatározott alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyrendszerben alkotják a szervezetet. A szervezet tagjai a feladatokat felosztják egymás között, meghatározott szabályok szerint végzik munkájukat. A szervezet szabályozza a szerepekhez tartozó feladatfelelősségi- és hatásköröket, ennek következtében mindenki tudja, hol van a helye, mi a feladata az intézményben. A feladat- felelősségi- és hatáskörök a szervezeti és működési szabályzatban, illetve a munkaköri leírásban jelennek meg. Intézményünk szervezeti struktúráját (méreténél is fogva) hagyományos vezetési szintek jellemzik. A felső vezetést az igazgató és az igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető (koordinátor) jelentik. Az iskola irányításáért ők felelősek. Az
igazgató feladata
vezetőként, hogy az iskolában folyó nevelő-oktató munka számára biztosítsa a feltételeket, hogy az intézményben dolgozók (pedagógusok, adminisztratív és technikai) érdekeltek,
aktívan közreműködők legyenek
az intézmény
eredményes, sikeres
működtetésében A kialakult vezetési szerkezetet jónak tartom, azon nem szeretnék változtatni. Az elmúlt években viszont valósággal dőltek ránk az új feladatok. Indokoltnak tartom ezért azok szervezeti szintű elosztásának újragondolását. A vezetői tevékenységben a döntések előtti körültekintő tervezést, előkészítést, egyeztetést, a folyamatok felügyeletét és az ellenőrzést egyaránt kiemelten fontosnak
26
tartom. A szakmai munkaközösségek vezetőit a szervezetben középvezetőként lehet megjelölni. A nevelő-oktató munka minősége elsősorban annak függvénye, hogy milyen munka folyik a szakmai munkaközösségekben, ezért szerepüket a szakmai munka irányításában, a tervezésben, a szervezésben, az ellenőrzésben, az innovációban tovább szeretném erősíteni. Továbbra is biztosítani kívánom, hogy a munkaközösség-vezetők a kibővített intézményi vezetőség munkájában részt vegyenek, a fontos kérdésekben véleményt alkossanak. Ezeknek az értekezleteknek fontos szerepet tulajdonítok, hiszen biztosítják
a
racionális
munkaszervezést,
a
mindenre
kiterjedő,
többirányú
információcserét, a döntések előkészítését, a hatékony kommunikációt. A szisztematikus vezetői értekezletek eredményeképpen növekszik a vezetés egységessége. Ahhoz, hogy a szaktárgyakat egyenletesen magas színvonalon oktathassuk, erősíteni kívánom a munkaközösség-vezetők ellenőrző és segítő funkcióját. Modern iskola működése e nélkül elképzelhetetlen. A munkaközösség-vezetőknek képeseknek kell lenniük egy-egy tantárgy helyzetét megvizsgálni, mérési-értékelési feladatok ellátni, é s
az anyagi források bővítéséhez
szükséges pályázatok megírni. Egyik legfontosabb feladat a szakképzés szervezése a jövőben. Sajnos az iskola méretéből fakadóan nincs lehetőség szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatás-vezető alkalmazására. A feladatmennyiség viszont óriási, elég a nyári gyakorlat szervezésére gondolni. Meg kell oldani ezért valamilyen módon (pl. nagyobb órakedvezménnyel), hogy a szakképzési munkaközösség-vezető jobban el tudja látni a feladatait.
3.1.4 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS
A közoktatási intézményekben az ellenőrzésen értjük a tanulók fejlődésének az ellenőrzését és az igazgató vagy munkatársai által gyakorolt ellenőrzést, amely kiterjed az iskolai ellenőrzés egészére, így a pedagógiai munkára is. A belső ellenőrzési rendszer át kell, hogy fogja az iskola valamennyi területét. A tanulmányi munka értékelésének célja, alapelvei, folyamata a Pedagógiai Programban megfogalmazottak.
27
Fontosnak tartom, hogy ne csak az adott állapotra, hanem a fejlődés útjára helyeződjön az értékelés hangsúlya. Arra kell törekednünk, hogy az értékeléssel ösztönözzük a diákok rendszeres tanulását. Ehhez az értékelésnek is rendszeresnek, tudatosnak, tervezettnek kell lennie. Egyre nagyobb hangsúlyt helyezhetünk a tanulók ön-, és társértékelésére. Az ellenőrzés minden vezető legalapvetőbb kötelessége. A pedagógiai munka adminisztrációs és pedagógiai feladatainak tervszerű, tudatos ellenőrzése mindenütt megszokott feladat. Az elmúlt időszakban ezt is modernizáltuk, igénybe véve az informatikai lehetőségeket. Ez is segíthet abban, hogy a megfelelően tájékozott, felkészült dolgozó munkavégzés közben esetlegesen bekövetkező hibáját még alapszinten lehessen korrigálni, a jövőben pedig ugyanez elkerülhető legyen. Sajnos a visszatérő, súlyosabb hibáknak mindig megvannak a mélyebb következményei, veszélyeztethetik az intézmény nyugodt működését, a pedagógiai munka színvonalát, ezzel az iskola jövőjét. A legfontosabbnak, leghatékonyabbnak azt tartom, ha a hibák kiküszöbölése egy automatikussá váló, önkorrekciós folyamat természetes része lesz, amely ilyen módon minimalizálja a konfliktusok lehetőségét. Ehhez járulhat hozzá a reflexív szemlélet erősítése. Ez nem csak egy napjainkban gyakran használt, divatos fogalom, hanem valóban nagyon hatásos pedagógiai attitűd. Az új típusú beszámoló rendszerrel megteremtettük ennek a kereteit, fontos, hogy részévé váljon a hétköznapok gyakorlatának. Az önértékelési, tanfelügyeleti, minősítési rendszerre felkészült a tantestület. A következő évek egyik fő feladata lesz ennek rendszerszintű alkalmazása. Hasonlóan kiemelkedő területté kell, hogy váljon a mérési- értékelési kultúra fejlesztése intézményünkben. Kompetenciamérési eredményeink jók. A részletes elemzés alapján kitűzött feladatokat folyamatosan be kell építenünk a munkatervekbe, a munkánkba, majd a végrehajtást a beszámolókba.
3.1.5 PEDAGÓGIAI PROGRAM, SZAKMAI MUNKA FEJLESZTÉSE A szakmai fejlesztési elképzeléseknek a NAT-on alapuló pedagógiai programon,
28
az iskola hagyományain, értékein, az intézmény és a pedagógusok adottságain, lehetőségein, céljain kell alapulnia. A legfontosabbnak a helyzetértékelésben leírt, az iskola arculatát meghatározó, hagyományaink, értékeink megőrzését tartom. Ezek azok, melyek az elmúlt időszakban igazán vonzóvá tettek bennünket, amelyekre alapozva életünket, a sok változás közepette is fenn tudtunk maradni. Amennyiben sor kerül a fenntartóváltásra, akkor természetesen szükség lesz változtatásra (miként a jogszabályi változásokat is be kell építeni, pl. szakgimnáziumi rendszer), de pedagógiai programunk, házirendünk alapelvei, céljai továbbra is tarthatóak lesznek. Továbbra is középponti cél a tantestületen belüli egységes pedagógiai szemléletet kialakítása, fenntartása, mindezt az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott irányok mentén. Folyamatosan megújuló nevelési és oktatási módszereken, pedagógiai kultúrán alapuló, egységesen fellépő tantestületre van szükség. Ez nem zárja ki azt, hogy pedagógiai szabadságunkkal élve befogadó és alkotó légkört teremtsünk. Ezt a példát sugározva érhetjük el egyre többször azt, amit gyakran láthattunk az elmúlt években, hogy diákjaink is eljutnak a közös értékalkotás és értékteremtés szabadságáig. A tanulás és a tudás értékét előtérbe kell helyezni. Ennek eléréséhez a ténytudást és a különféle kulcskompetenciák fejlesztését egyaránt fontosnak tartom. Ahhoz, hogy a kihívásoknak meg tudjunk felelni, el kell sajátítani azt a fajta tanulásszervezési modellt, amely abból indul ki, hogy a tanulás a tanuló aktivitására épülő tevékenység, alapvetően élményeken alapul, és sokféle térben és helyzetben zajlik. Növelni kell a tanulói együttműködésen alapuló módszerek szerepét, súlyát a foglalkozásokon. Összességében, alkalmazkodnunk kell ahhoz a helyzethez, hogy napjainkra a tanulók jelentősen megváltoztak, változott az érdeklődésük, figyelmük, koncentrációs készségük, másként viszonyulnak az értékekhez, esetleg más módon tudják befogadni azokat és nekünk kell megtalálnunk a hozzájuk vezető utat. Be kell látnunk, hogy akkor járunk jól, ha élen járunk a kor diktálta módszertani váltási folyamatban, amellyel sokkal élvezetesebb, eredményesebb lehet a munkánk.
29
3.1.6 KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az oktatásnak számolnia kell az egyre több „másképp tanuló” gyermekkel. A tehetséggondozás és a hátránykompenzáció egyidejűleg van jelen az oktatásban. A középiskola alapfeladata ez, ezért nagy hangsúlyt kell továbbra is fektetni mind a felzárkóztatásra, mind a tehetséggondozásra. A tehetséggondozás színterei, feltételei adottak: emelt szint, szakkörök, sportkörök, egyéb foglalkozások, színjátszás, művészi tevékenységek, iskolai műsorok, versenyek, csoportbontások, stb. Fokozatosan növekszik az aránya a tanulási gondokkal küzdő, sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási- és magatartás-zavarral küzdő tanulóknak. Szinten kell tartanunk egyik fő erősségünket: meg kell teremteni a nyitott, érdeklődő tanuló képességeinek kibontakozásához a feltételeket. Felzárkóztató
foglalkozásokon,
korrepetálásokon,
fejlesztő
órákon
kell
segítenünk a problémáik leküzdését. Sajnos nem könnyű, de mindent meg kell tennünk a megfelelő szakemberek biztosításáért. A differenciálás legfőbb színtere azonban továbbra is a tanítási-tanulási folyamat, a tanítási óra. Mindig is ismert, gyakorolt eszközünk volt a differenciálás, napjaink módszertani megújulásának azonban egyik fő területévé (hasonlóan a tanfelügyeleti, minősítési folyamatban) vált. Véleményem szerint a jövő iskolájának (persze a máénak is) egyik kulcskérdése. Nagyon egyszerű, a hétköznapokban mégis nagy odafigyelést, sok, de hosszú távon megtérülő munkát igénylő feladat ez. Míg korábban egy eredményes tanítási módszer beválási esélye nagy volt bármely osztályban, csoportban, mára ez egyáltalán nem biztos, annyira különböző összetételűek, adottságúak lehetnek az egyes csoportok. Nagy a különbég pl. egy gimnáziumi, egy informatikus és egy médiás társaság között. De különbség van egy mostani és egy pl. 3-5 évvel ezelőtti, ugyanolyan irányultságú
osztály
között.
Nem
beszélve
a
valamilyen
okból
„kirívó”
személyiségekről. Az a pedagógus, aki ugyanazt az egyébként esetleg beváló módszert próbálja használni mindenütt, könnyen csalódhat az estleges kudarcok miatt. Ezért is nagyon fontos a reflexív szemlélet: mindig keresni azokat az eszközöket, amelyek az adott tanulónál, az adott csoportnál, egy adott időszakban (akár egy órán belül is) eredményes lehetnek. Igazán persze nem új dolog ez, az arányok viszont lényegesen
30
módosultak.
3.1.7 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A gyermekvédelemnek soha nem volt ekkora szerepe, mint napjainkban. Évrőlévre növekszik a hátrányos helyzetűek, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma. Célunk, hogy csökkentsük a különböző szocializációjú, eltérő körülmények között élő tanulók műveltségi és szociális egyenlőtlenségét és az abból adódó hátrányokat. Az
osztályfőnökök
mellett
az
ifjúságvédelmi
felelősnek,
kollégiumi
csoportvezetőknek és minden egyes pedagógusnak is meghatározó szerepe van a gyermekvédelmi munkában. Az ifjúságvédelmi felelős munkája az egyik legjobban változó, növekvő terület, külön köszönet érte. Fontos a megfelelő kapcsolat kialakítása a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Pedagógiai Szakszolgálattal. Nagyon sok segítséget jelent az iskolapszichológus munkája. Kiemelten kell figyelemmel kísérni a veszélyeztetett, a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő, hátrányos helyzetű tanulókat. Csökkenteni kell lemaradásukat, biztosítani kell esélyegyenlőségüket. Ezt korrepetálással, felzárkóztató foglalkozás biztosításával, de elsősorban pozitív megerősítéssel tehetjük. Az előírt felmentéseket, kedvezményeket biztosítanunk kell a tanítási órákon, vizsgákon. Egyre jobban oda kell figyelnünk – a megelőzésre koncentrálva – a napjainkban új formákban jelentkező droghasználat veszélyeire.
3.1.8 KOLLÉGIUM A kollégiumok szerepe a jövőben is fontos marad. A szakképzés erősödésével egyre nőhet azoknak a száma, akiknek így lehet biztosítani a lakhatási feltételeket. Kollégiumunk nevelőtestülete fokozatosan alakította ki a jelenlegi kereteket. A
31
kollégium is azok közé az intézmények közé tartozik, amelyekben meg kell találni a lehetőségek és a kötöttségek összhangját. Itt talán még fokozottabban így van, ebből származik a feladat nehézsége. A délelőtti iskolai kötöttségek után természetes, hogy a diákok szabadabb, lazább életre vágynak. Mindezt azonban század magukkal szeretnék, és közben vannak újabb feladatok: közösségi feladatok, készülés a másnapi órákra, személyes életvitelhez kapcsolódók. Ki kell ezért alakítani a kollégiumi élet normáit, amelyben találkoznia kell az egyéni és a közösségi elvárásoknak. Mindez száz körüli teljesen különböző kamaszkorú személyiségre és nevelőikre vár. A jelenlegi kollégiumi pedagógiai program, házirend megfelel ezeknek az elvárásoknak, amit meggyőződésem, hogy – legalábbis hosszú távon – a diákok is elfogadnak. A közelmúltban is történtek ezen a renden finomhangolások és nyilván így lesz a jövőben is, amennyiben az élet azt megkívánja, persze úgy, hogy az alapfeladatok ne sérüljenek.
3.1.9 KAPCSOLATOK Az erősségeink között is említettem az iskola széles belső- és külső kapcsolatrendszerét. Ezek újabb, formális felsorolásától eltekintenék, pusztán a főbb pontokat emelem ki. Az elmúlt években példaértékű szintre emelkedett az iskolai diák önkormányzati tevékenység, melynek fenntartását, a rendszeres konzultációt továbbra is célszerűnek tartom. A sokszínű iskolai diákéletnek fő szervezője az osztályszintű és iskolai szintű diákvezetés. A rendszeres kapcsolat lehet az alapja annak, hogy a diákok megismerjék, megértsék és így könnyebben elfogadják, adott esetben alakítsák az iskola életét érintő döntéseket. Hagyományosan nagyon jó a kapcsolatunk a Szülői Szervezettel. Az iskolai életet segítik, nélkülük nem jöhetnének létre fő rendezvényeink. Évente többször is találkozunk, ha szükséges, a szülői értekezleteken az egyes osztályokba külön is bemegyek. A jövőben is szeretném fenntartani ezt a közvetlen kapcsolatot.
32
Továbbra is kiemelten fontosnak tarom a nevelőtestületi értekezleteken túl az alkalmazotti közösség tájékoztatását. Az információk közvetítésében nagy szerepe lesz a jövőben is a Közalkalmazotti Tanácsnak. Az oktatásirányítási, szakmai szervezetek mellett nagy szerepet szánok a személyes
kapcsolatoknak,
elsősorban
azokkal,
akik
remélhetőleg
ezután
is
szívügyüknek érzik az iskola sorsát. Erősíteni kell viszont a kapcsolatot a Gazdasági Kamarával. A jövőben is célom a kapcsolatrendszer „kiterítése”. Ez alatt azt értem, hogy nem csak az iskola vezetőségének és néhány embernek a feladata ez, hiszen az iskola minden dolgozója képviseli az intézményt. A nyilvánosság előtt is minél több arcnak kell megjelennie, a társintézményekkel, egyéb szervekkel is széles körben kell tárgyalnunk. Ki kell lépnünk a falaink közül. Az esetleges fenntartóváltás esetén is szeretném, ha megmaradna az a jó emberi, szakmai kapcsolat a Szakképzési Centrum vezetőivel, dolgozóival, a Centrum társintézményeinek vezetőivel, dolgozóival, amely az eltelt rövid idő alatt kialakult. Nagyon segítettek a munkánkban, még akkor is, amikor a fenntartóváltás már valószínűsíthetővé vált. Ez úton is szeretném ezt megköszönni! Fenntartóváltás esetén kapcsolatrendszerünk újra átalakul, változik, az eddigiek alapján ez nem jelenthet problémát.
3.1.10
KÉPZÉSI KÍNÁLAT, SZAKKÉPZÉS
3.1.10.1
HAGYOMÁNYOS FORMÁK
A helyzetelemző részben már érintettem ezt a kérdéskört. Alapvetően ma is aktuális a 2014 végén a megyének küldött elemzésem erre vonatkozó része:
„Gimnázium Az intézmény eredeti profilja, ennek van a legnagyobb hagyománya. Kezdetektől fogva a városi minőség egyik alapfeltétele, hiszen a helyi értelmiség abszolút többsége itt indul el pályáján. A helyi nagyobb cégek vezetőinek, az általános iskolák tanárainak abszolút többsége itt szerezte érettségijét. Napjainkban pedig különösen fontos a helyi értelmiségképzés, hiszen egyébként is erősödik az elvándorlás. Akkor is így van ez, ha
33
az utóbbi években nagyon lecsökkent az általános iskolások száma és emellett a jó tanulók aránya is csökkent. Mégis úgy látjuk, hogy mindenképp szükség van erre a képzési típusra. A családok nagy része jelenleg is igényt tart rá, anyagilag is jobb ez számukra. A továbbtanulás biztosításán túl, a legfontosabb a helyi közösségben maradás lehetősége. A tanulók nem szakadnak el a családtól, az általános iskolai osztálytársaktól, a Mayosssa néptánc együttestől, a fúvószenekartól, sportolók esetén a csapattól, stb. A szülők jelentős része nem akarja kitenni gyermekét a nagyobb városban tanulás veszélyeinek.
Vendéglátás-turisztika A legrégibb szakközépiskolai irányunk. Normál esetben húzó ágazatnak kellene lennie, már csak a kistérség és az ország adottságai miatt is. Ennek ellenére kisebb az érdeklődés a szak iránt, mint ami elvárható lenne. Ennek fő oka az lehet, hogy hiába tűnik eladhatónak a munkaerőpiacon, kevés kézzelfogható eredményt látnak a családok. Kiskunmajsán és a környéken is csak kevés embernek jelent valós megélhetést ez az ágazat. El kell azt is ismerni, hogy nem igazán életszerű ez a képzés, az eddigi tanterv nem tette ezt lehetővé (meghatározott tantárgyak, gyakorlat csak érettségi után). Így túlságosan száraz lett ez a szakirány (marketing és szállodaismeretekkel a középpontban). Az új kerettanterv talán kiküszöböli ezt a problémát, gyakorlatiasabb jellegével. A hátrányok ellenére mindenképp szükség lehet erre a szakra, hiszen a térség adottságai erre predesztinálnak bennünket, a megyében rajtunk kívül pusztán Kecskeméten van ilyen képzés, az is két tannyelvű.
Informatika Nagy lendülettel indítottuk és tartottuk is ezt sokáig, komoly eredményekkel (érettségi, versenyek, továbbtanulás, elhelyezkedés). Adott volt a színvonalas infrastruktúra, ehhez kapcsolódóan tudtunk szakképző évfolyamot beiskolázni, kialakult egy belső, családias légkör, összetartó tanárokkal, (volt) diákokkal, „infós” öntudattal. Ezért is szomorú, hogy néha csökken a jelentkezők száma erre a szakra, bár az idei évben újra növekedett. Fontos lenne a megtartása, hiszen nem egyszer kiemelkedő képességű tanulók jelentkeznek ide és a továbbtanulási, elhelyezkedési arány még mindig ezen a területen az egyik legjobb.
34
Művészet-közművelődés-kommunikáció (Média) Ez a legfiatalabb, egyben a jelenleg legnépszerűbb szakirányunk. Minden adott hozzá: eszközök, személyi feltételek, innováció, lelkes diákok, komoly eredmények. A stúdiónkat bármelyik vidéki körzeti TV megirigyelné. Továbbtanuló diákjaink is beszámoltak róla, hogy a felsőoktatási intézményben sincs ilyen. Népszerű, még akkor is, ha a kimenete bizonytalanabb. Fontos ugyanakkor az is, hogy nem csak médiásokat képezünk, hanem kommunikatív, jó fellépésű fiatalembereket is, akik az élet bármely területén megtalálják az útjukat. Ez viszont a jövő szempontjából egyre fontosabb lehet, miként az is, hogy az országnak szüksége lehet olyan vidéki, tisztességes fiatalokra, akiket nem az uralkodó médiaipar termelt ki. Kiemelendő, hogy egyszerűen szeretik, élvezik a diákok az óráikat, erősen gyakorlati jellegével. Nagyon fontos az is, hogy nincs másik ehhez hasonló képzés az egész régióban, Szentesen egészítik ki ezzel a dráma tagozatot, de gimnáziumi keretek között. Sajnos az is igaz, hogy felsőfokon túlképzés van, de nagy értéknek érezzük az itt felhalmozott anyagi és szellemi potenciált.”
Mindenképp szeretném fenntartani a kialakult kínálatot. A gimnázium nélkül elveszíthetnénk a közvetlen kapcsolatot a járással, a várossal, tehetséggondozó munkánk is nehezebb lenne. Az informatika és a turizmus népszerűsítésének sokat fog használni a gyakorlati jelleg erősödése, a szakmai érettségivel járó szakma. Minél jobban el kell juttatnunk ennek hírét az iskolákba, fokoznunk kell ezen a területen marketing tevékenységünket. Nagy technikai eszközfejlesztésre van szükség, elsősorban az informatika (és a média) vonatkozásában a versenyképesség megőrzéséhez. A médiaoktatás a következő évtől gimnáziumi tagozatként indul. Remélhetőleg a szakot körülvevő bizonytalanság (a beiskolázási időszakban kérdőjeleződött meg a működés lehetősége, majd változott a keret) nem tántorította el a jelentkezőket (a pályázat benyújtásakor még nem ismertek a következő évi beiskolázási adatok). A váltás hátránya, hogy gyengül a szakmai jelleg, tolódik (egy évvel) a szakmaszerzés esélye. A
35
tanulók egy részének nehezebb lehet a gimnáziumi követelmények teljesítése (két nyelv, nagyobb óraszámú természettudományi tárgyak). Mindezt a helyi tantervvel tudjuk ellensúlyozni. Ennek részletes kidolgozásánál a közös érdeket kell szem előtt tartanunk. Előnyt is jelenthetnek viszont a változások és természetesen erre kell koncentrálnunk. Az ide (eddig is) érkező tanulók egyéb továbbtanulási esélyei nőnek. A képzés „lelkét” a szabadon választható órakeretbe át tudjuk menteni, sőt eltűnnek azok a tantárgyak, amelyeket az ágazati képzés miatt kellett tanítani, viszont a tanulók kényszernek, fölöslegesnek érezték ezeket. Bízom benne – ha átmeneti visszaesés után is – de sikerül megújítva megőrizni ezt a képzési formánkat.
3.1.10.2
ÚJ LEHETŐSÉGEK
El kell ismernünk azonban, hogy a kialakult szerkezetünk, amely az eddigi kereteknek köszönhető (helyi adottságok, anyagiak hiánya, társintézmények ellenérdeke, mindezek alapján a fenntartók elzárkózása az újítástól) nem mindenben felel meg a mai elvárásoknak. Szakmáink nem mindegyike teljesesen piacképes, ezzel nem teljesen felelünk meg az – egyébként érthető – oktatáspolitikai elképzeléseknek. A feltételek változásával ezért mindenképp gondolkodnunk kell (miként eddig is) az új lehetőségeken. Napjainkban ugyanis némileg módosulnak a keretek, így ki kell használnunk a kínálkozó lehetőségeket. Így gondolhatunk a következőkre: •
Keressünk
érettségire
épülő
új
szakot:
vagy
az
eddigi
szakmacsoportokban, vagy pl. szociális terület irányában (különösen új fenntartás esetén). •
Meg kell próbálnunk újra nyitni a felnőttoktatás/felnőttképzés felé: pl. szakközépiskola irányába.
•
Nagyon fontos lenne – a településnek is – ha sikerülne a szakiskolai (leendő szakközépiskolai képzés elindítása). Sajnos itt ütköztünk mindig a leginkább – a már korábban – leírt falakba. A feltételek annyiban változtak (előnyünkre), hogy a jelenlegi (duális) képzési keretek között már nincs akkora eszközpark igény. Ugyanakkor ugyanolyan fontos lehetne itt is a helyben maradás minden előnye. Gondolkodhatunk a település érdekei mentén hiányszakmákban (pl. mezőgazdaság, húsipar), de a profilunk irányában (informatika is). Természetesen a feltételeket
36
részletesen megvizsgálva (pl. épület, bár ebben már voltak előzetes, biztató tárgyalásaink) kell meghoznunk majd az esetleges döntéseket.
3.1.11
ZÁRÓ GONDOLATOK
Az esetleges fenntartóváltással kapcsolatosan nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleten, valamint a Szülői Szervezettel és a Diákönkormányzattal lefolytatott megbeszélés keretében már tisztáztuk az alapelveket. Tisztában vagyok azzal, hogy nem lesz könnyű az elkövetkező időszak sem, nagy feladatok várnak ránk. De ezért érdemes küzdeni, mert: „Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban.” /Szent Ágoston/ Kérem, mindennek alapján támogassák pályázatomat.
Kiskunmajsa, 2016. április 06.
37
