PÁLYÁZAT DÉKÁNI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Dr. habil. Gerner Zsuzsanna

PÁLYÁZAT DÉKÁNI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

A pályázat benyújtója:

Dr. habil. Gerner Zsuzsanna egyetemi docens

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet 7624 Pécs Ifjúság útja 6.

Tel. . (72) 503-600, 24331mellék; Mobil: 30/4947150 Email: [email protected]

Pécs, 2016. január 31.

TARTALOMJEGYZÉK

Pályázati kérelem

3

Vezetői tapasztalatok – motiváció

4

Vezetői terv

5

I. HELYZETELEMZÉS

5

I. 1 A MAGYAR FELSŐOKTATÁST JELLEMZŐ FOLYAMATOK ÉS AZOK HATÁSAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁRA

5

I.2. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MUTATÓI ORSZÁGOS ÉS INTÉZMÉNYI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

6

I. 3. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR HALLAGATÓI LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA

11

I. 4. A FINANSZÍROZÁS VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA

14

II. VEZETŐI PROGRAM

15

II.1 OKTATÁS

15

II.1.1 SZAK- ÉS TANTÁRGYKONSZOLIDÁCIÓ A PTE-N – HATÁSOK A BTK-RA II.1.2. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ ÁTALAKÍTÁSA

15

II.1.3. OKTATÁSSZERVEZÉS

19

II.2. TEHETSÉGGONDOZÁS

20

II.3. OKTATÓI-KUTATÓI UTÁNPÓTLÁS BIZTOSÍTÁSA

22

II. 4. FINANSZÍROZÁS

24

II. 4.1. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS – DIFFERENCIÁLÁS

24

II.4.2. A KARI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

25

II.4.2.1. TANTEREM-FELÚJÍTÁS – CAMPUS-BŐVÍTÉS

25

II.4.2.2. IRODATECHNIKAI - INFORMATIKAI FEJLESZTÉS

26

II.4.3. FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA

27

Záró gondolatok

29

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

30

Betekintési nyilatkozat

31

2

16

Pályázati kérelem

Alulírott dr. Gerner Zsuzsanna pályázatot nyújtok be a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2016. július 1. napjától betöltendő dékáni állásra. Pályázatom pozitív elbírálása esetén a PTE Szervezeti és Működési Szabályzatában és más vonatkozó szabályozásaiban foglaltak szerint, ill. a kiírásnak megfelelően felelősséggel tartozom a Karon folyó képzési, tudományos, kutatási tevékenység fejlesztéséért, az igazgatási tevékenység irányításáért, a Kar szabályos gazdálkodásáért. Az Egyetem rektora és a kancellárja által átruházott hatáskörben és a Rektor által meghatározott körben legjobb tudásom szerint képviselem az Egyetemet és a Kart, azok érdekeit maximálisan szem előtt tartva. A dékáni jogkörök gyakorolásakor a törvényi szabályozások, valamint az egyetemi és kari szabályzatok messzemenő betartására törekszem. Pályázatom méltányos elbírálását előre is köszönöm.

Dr. Gerner Zsuzsanna egyetemi docens

3

Vezetői tapasztalatok - motiváció Vezetői tapasztalatokra 2006 óta tanszékvezetőként, 2009 óta dékánhelyettesként, 2015 óta intézetigazgatóként tettem szert. A Német Nyelvészeti Tanszék életében 2006-ban nehéz korszak kezdődött, melyet a képzési rendszer megváltozása, a hallgatói létszám csökkenése jellemzett. Komoly kihívás volt a szakok sokasodása mellett (a régi rendszerű egyetemi képzés mellett megjelent a Bologna-rendszerű képzés is) a különböző képzési programokba felvett hallgatók viszonylag kis létszámához való alkalmazkodás. 2008 óta a tanszék nem önálló, a Germanisztikai Intézet keretében működik. A Germanisztikai Intézet vezetését 2015. február 13-án vettem át. Az Intézetben annak megalakulása óta elsősorban a szakmai kompetenciák mentén oszlanak meg a feladatok a két intézeti tanszék között. Az intézet irányítását a másik intézeti tanszék vezetőjével együttműködve igyekszem végezni. Oktatási dékánhelyettesként 2009 óta veszek részt a BTK dékáni vezetésének munkájában. Teendőim a Kar dékánjának irányításával az oktatási, tanulmányi és hallgatói ügyek tervezése, szervezése, felügyelete, irányítása és ellenőrzése, részvétel a Kar stratégiai terveinek kidolgozásában. 2012 óta a dékán mellett, illetve távollétében az általános dékánhelyettesi feladatok ellátása is feladatom. Úgy gondolom, hogy a Kari Hivatalon belül, közvetlenül az oktatási dékánhelyettes irányítása alatt álló hivatali egységek felügyelete, a Kar képviselete az Egyetemen belül és külső szervezetek előtt, valamint egyéb, a kari ügymenetből következő feladatok ellátása is gyarapította a vezetői tapasztalataimat. A dékáni pályázat benyújtását elsősorban az motiválja, hogy a BTK kari vezetésében eddig megszerzett tapasztalataimat, melyek a Kar képzési portfóliójának erősségeibe és gyengeségeibe engedtek alapos betekintést, valamint a különböző egyetemi fórumok munkájaban szerzett tapasztalataimat a jövőben dékánként kamtoztathassam a Kar és az Egyetem javára. A kari dékáni vezetésben eddig eltöltött időszak megtanított arra, hogy a megpályázott dékáni feladatkör egy olyan szolgálat, melyet csakis maximális elkötelezettséggel, következetesen érdemes elvégezni. Úgy gondolom, hogy az eddig megszerzett tudás és tapasztalat birtokában képes lehetek a jó gyakorlatok folytatása mellett a felsőoktatási környezet folyamatos változásából és annak a Karra gyakorolt hatásaiból szükségszerűen adódó változtatásoknak és újításoknak jó irányt szabni.

4

Vezetői terv I. HELYZETELEMZÉS I. 1 A MAGYAR FELSŐOKTATÁST JELLEMZŐ FOLYAMATOK ÉS AZOK HATÁSAI A PTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁRA A magyar felsőoktatás átalakítását célzó, az utóbbi évek során általam megismert koncepciók célját egy a globális változásokkal és a Kormány által megfogalmazott, hosszú távú célokkal összhangban álló, a társadalmi és gazdasági kihívásokra egyaránt válaszolni képes, tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszer létrehozásában jelölték meg. A 2014 végén nyilvánosságra hozott Fokozatváltás a felsőoktatásban címet viselő munkaanyag, mely a következő 15 évre vonatkozó iránymutatással szándékozik kijelölni azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek, és amelynek egyes elemeit már megvalósulni látjuk, számos pozitív változtatást vetít előre. Pozitív elem például – a differenciált honorálás lehetőségének és ezzel párhuzamosan a versenyképes bérezés feltételeinek megteremtése, – az oktatói teljesítmények mérése, a teljesítményelvű előmeneteli rendszer bevezetése, – a külföldi hallgatók számának növelése a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése, a bevételek növelése és az ország nemzetközi szakmai környezetének kiépítése érdekében, – a munkaerőpiacon felmerülő igények képzésbe való becsatornázása, a gyakorlatorientált képzések erősítése és a duális képzési forma bevezetése, – a hallgatókkal szemben támasztott követelmények növelése, – az oktatási és kutatási célú infrastruktúra megújítása és versenyképessé tétele, – a kutatás-finanszírozás rendszerének átalakítása úgy, hogy az a nemzetközileg versenyképes minőséget támogassa, – a legkiválóbb hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeinek növelése. Feltétlen pozitívum a Kar szemszögéből az is, hogy a magyar felsőoktatás átalakítását célzó stratégiában kijelölt 5 fő irányvonal egyike a pedagógusképzés, melynek megújítási folyamatát éljük, és amely a köznevelési igényekből adódóan a kormányzati szándék szerint is kiemelten fejlesztendő „speciális beavatkozási terület”. A pozitívumok mellett – éppen az utóbb említett kari előnyhöz kapcsolódva – legalább két negatívum is kiemelendő. Az egyik, hogy a felsőoktatás átalakítását célzó stratégiák általában olyan módon fogalmaznak meg hosszú távú fejlesztési koncepciót, hogy annak érintettjei a kialakítás munkálataiban nem, vagy csak nagyon érintőlegesen vehetnek részt. A másik, hogy ez különösen igaz a bölcsészet- és társadalomtudományi területek képviselőire, mely területek tudományos fajsúlyuk alapján is igényt tarthatnának arra, hogy a felsőoktatás mindenkori átalakítása során partnerként kezeljék őket. Tények támasztják alá, hogy a bölcsészettudományi és társadalomtudományi területek népszerűsége és munkaerő-piaci hasznosíthatósága – már csak az általuk kibocsátott diplomák könnyen konvertálható volta miatt is – nem marad el a koncepciókban általában nevesített, preferált képzési területekétől.

5

Ezt igazolják az alábbi statisztikai adatok is: Ha a 2015-ös normál felvételi eljárás adatait vesszük alapul, akkor a magyar felsőoktatásban létező 14 képzési terület közül – minden képzési szintet figyelembe véve – az első helyes jelentkezések alapján a bölcsészettudományok a negyedik helyen, a társadalomtudományok a hetedik helyen állnak az országos jelentkezési listán. Ha csak a mesterképzésre vonatkoztatunk, akkor a pedagógusképzés a legnépszerűbb képzési terület, a bölcsészettudományok a harmadik, a társadalomtudományok pedig az ötödik helyen állnak. Az alapszakok és osztatlan mesterszakok közül az országos lista első 10 legtöbb hallgatót fogadó szakja közé a három képzési területről csak a 2013-ban indult osztatlan tanárképzés tudott bejutni a gazdasági, jogi és műszaki képzések mellett. Mesterképzésben viszont a Bologna-rendszerű tanári mesterszak fogadta a legtöbb hallgatót 2015 őszén, összesen 3286 főt. Ezt a második legmagasabb beiskolázott létszámmal a pszichológia követte 542 fővel. Az országos szinten a legtöbb hallgatót felvevő 10 mesterszak között hatodik volt a kommunikáció- és médiatudomány (290 fő), hetedik a nemzetközi tanulmányok (275 fő).

1. diagram: Felvettek megoszlása képzési területek szerint 2015-ben (forrás: felvi.hu)

I.2. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MUTATÓI ORSZÁGOS ÉS INTÉZMÉNYI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara gazdag hagyományokkal endelkezik: A legutóbb 1982-ben újraindított bölcsészképzés több évszázados hagyományra tekint vissza Pécsett. A Dunántúl első bölcsészkara mai formáját 1992-ben nyerte el, amikor a jogelőd Tanárképző Kar kettéválasztásából létrejött a Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar. A PTE BTK fennállásának alig több mint három évtizede alatt a szegedi és debreceni bölcsészkarok profiljához hasonló felépítésű és minőségű képzési portfólió jött létre Pécsett is, mely a bölcsészettudományi, társadalomtudományi és pedagógusképzési terület szakjait foglalja magában. Jelenleg a PTE BTK-n 2 felsőoktatási szakképzésben, 24 alapképzési és 21 mesterképzési szakon tanulnak diákok a bölcsész- és társadalomtudományi 6

képzési területen, a tanárképzésben 15 Bologna-rendszerű és 13 osztatlan tanárszakon képezünk tanárjelölteket. A Karon 7 doktori iskola működik, 23 doktori programmal. A képzési portfólió a magyar nyelvű képzések mellett idegen nyelvű képzéseket is felvonultat: pszichológia BA angol és német nyelven, nemzetközi tanulmányok BA és MA angol nyelven, anglisztika BA és angol nyelv, irodalom és kultúra MA angol, német nyelv, irodalom és kultúra MA, ill. a német nemzetiségi nyelv és irodalom MA német nyelven. Szakirányú továbbképzéseink száma 13.

BA szakok MA szakok tanárképzés MA+osztatlan doktori (program)

PTE BTK 24 21 15 + 13 7 (23)

SZTE BTK 29 29 16 + 12 5 (34)

DE BTK 17 20 11 + 10 4 (15)

1. táblázat: Képzési portfólió a szegedi, debreceni és pécsi BTK-n

Ez a sokszínű, heterogén képzési struktúra természetesen azt eredményezi, hogy bölcsészkarok oktató és hallgatói állománya az egyes képzések vonatkozásában nagyságrendbeli különbségeket mutat. Ez részben finanszírozási problémákat jelent, részben egyenlőtlenséget okoz az egyes szervezeti egységek és az ott dolgozó kollégák óratartási, vizsgáztatási és más, a hallgatók előmenetelének biztosításával kapcsolatos tevékenységében. A pécsi Bölcsészettudományi Kar a felsőoktatási rangsorokban az élmezőnyben helyezkedik el. Az alábbi táblázat adatai a HVG „Diploma” kiadványaiból származnak és a megjelenés évében az előző tanév statisztikáit összegzik. Miután a rangsorolás szempontjai az évek során nem változtak, egyértelműen látszik a Kar 2015-ben elért, a „Diploma 2016”-ban közzétett előrelépése a korábbi évek szintén stabilan rangos „helyezéseihez” képest is. A bölcsészkarok közül 2015-ben csak az ELTE BTK pozícionálta magát előrébb az országos rangsorban (2. hely).

A PTE BTK „helyezései” az országos (és PTE) abszolút rangsorban oktatói kiválóság alapján hallgatói kiválóság alapján (nappali képzés) a bölcsészkarokon belül, oktatói kiválóság alapján a bölcsészkarokon belül, hallgatói kiválóság alapján

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

168 karból

167 karból

162 karból

161 karból

154 karból

12. (1.)

19. (2.).

14. (2.)

10. (1.)

6. (1.)

26. (3.)

38. (4.)

14. (2.)

9. (2.)

9. (1.)

27. (2.)

36. (3.)

33. (2.)

32. (1.)

27. (1.)

7.

10 .

12.

3.

2.

6.

8.

7.

6.

5.

2. táblázat: A PTE BTK eredményei az országos (és a PTE-n belüli) rangsorban

Az országos összesített abszolút rangsorban a PTE karai közül 2015-ben ismét a BTK végzett a legjobb helyen. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a BTK-n belül az egyes szakok országos viszonylatban meglehetősen eltérő rangot vívtak ki maguknak. A felsőoktatási intézmények rangsorolásának egyik fontos kritériuma az oktatói kiválóság, mely a PTE karait tekintve kiemelkedő, de országos szinten is a Kar képzési és kutatási 7

területeinek rangjához méltó (lásd 2. táblázat). Ez abból adódik, hogy a Kar magasan kvalifikált oktatói állománnyal rendelkezik: jelenleg 239 teljes munkaidőben és 17 részmunkaidőben foglalkoztatott kolléga oktat a Karon. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül 30 fő egyetemi tanár, 63 fő egyetemi docens, 89 fő egyetemi adjunktus és 39 fő tanársegéd, 18 fő nyelvtanár, ill. lektor. A teljes állású oktatók – a nyelvtanárokat és lektorokat leszámítva – 84% minősített (221főből 186 fő), a minősítettek 10,75% az MTA doktora. A teljes munkaidős docensek (63 fő) 90%-a habilitált (57 fő). Az oktatók magas minősítettsége akkreditációs szempontból elvárás, a finanszírozás jelen körülményei között ugyanakkor terhet jelent. A rangsorolás másik fontos mérője a hallgatói kiválóság. Ebben a PTE BTK javított ugyan a korábbi évek eredményeihez képest, de a besorolás továbbra is változtatásra ad okot. A hallgatói kiválóság egyik mércéje az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, melynek eredményeit a PTE BTK szemszögéből nézve az alábbi összesítés tartalmazza: A XXX. (2011), a XXXI. (2013) és a XXXII. (2015) OTDK eredményességi aránya Szekció Humántudományi

Társadalomtudományi

Pedagógia, Pszich.

Tanulás- és tanításm.

Művészeti és művtud.

2011 2013 2015

Előadások 47 37 25 30 22 14 22 21 13 1 1 1 0 0 1 100 81 55

Helyezések 13 12 6 9 6 4 6 8 4 0 0 1 0 0 1 28 26 16

I. 4 6 2 3 2 1 0 2 2 0 0 1 0 0 1 7 10 7

II. 6 3 3 3 3 3 4 3 2 0 0 0 0 0 0 13 9 8

III. 3 3 1 3 1 0 2 3 0 0 0 0 0 0 0 8 7 1

Különdíj 1 2 1 5 5 0 2 3 3 0 0 0 0 0 0 8 10 4

3. táblázat: A PTE BTK hallgatóinak OTDK-n elért eredményei

A táblázat címében szereplő „eredményességi arány” pozitív képet mutat, mert míg 2011-ben az előadással résztvevő hallgatók 28%-a ért el helyezést (7% – I.; 13% – II.; 8% –III.), addig 2013-ban ez az arány 32% volt (12% – I.; 11% – II.; 9% –III.), 2015-ben pedig 29% (12,7% – I.; 14,5% – II.; 2%–III.). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a nagyjából azonos eredményességi mutató és a helyezések folyamatos javulása mellett 2011 és 2015 között csaknem a felére csökkent a BTK résztvevőinek a száma az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Ami a kvantitást illeti, a BTK a PTE legnagyobb hallgatói létszámú kara. A PTE a 2015-ös normál felvételi eljárásban 4574 hallgatót vett fel, tehát a 2014-ben bekövetkezett növekedés 8

(4842 fő a 2013-as 4730 főhöz képest) átmenetinek bizonyult. Ezzel a PTE továbbra is a negyedik helyen áll a tudományegyetemek rangsorában, de az összes felsőoktatási intézmény között csak a hatodik. A PTE-re beiskolázottak közül a BTK-ra felvettek létszáma a normál felvételi eljárásban 949 fő volt, ezzel az országos listán a 21., az intézményi listán az 1. helyet érte el a Kar. A pótfelvételi eljárással együtt 2015-ben 1001 hallgató nyert felvételt a Karra, 2014-ben 33 fővel több volt a felvettek száma. A jelenség általános: A 2010 óta tartó folyamatos csökkenés és a 2014-es növekedés után 2015-ben ismét csökkent a bölcsészkari jelentkezések száma országos szinten, legnagyobb mértékben a budapesti és a szegedi bölcsészkarok jelentkezőinek és felvetteinek száma csökkent, legkisebb mértékben a pécsi BTK-é. (A szegedi BTK adata nem tartalmazza az osztatlan tanárképzésbe felvetteket, ezért az a számadat nem pontos.)

Összes felvett létszám a nagy BTK-kon 2010-2015. 2500 2000 1500 1000 500 0

1,8% 12,8% 15,2% -6,9% -21,9% -1,8% -10,7%

4,6% -8,8% -3,1% -5,7% -7,3% -12,7% 7,7% -1,4% -6,7% -8,1% -11,5% -14,8% -10,9% -1,9% -7,3% -19,7% -21,9%

DE-BTK

ELTE-BTK

PTE-BTK

SZTE-BTK

 2010 FelvÖssz.

1380

2370

1456

1527

 2011 FelvÖssz.

1285

2234

1289

1403

 2012 FelvÖssz.

1004

2072

1149

1195

 2013 FelvÖssz.

897

1933

898

960

 2014 FelvÖssz.

1033

2022

967

947

 2015 FelvÖssz.

1014

1765

949

878

2. diagram: Felvettek létszámának alakulása

Az osztatlan tanárképzés – ahogy azt a fentiekben is idézett statisztikai adatok is igazolják – az alap- és osztatlan képzések rangsorában egyre előrébb helyezkedik el. 2014-ben országos szinten 1618, 2015-ben 1927 hallgató kezdte meg tanulmányait kétszakos, osztatlan tanárképzésben. A létszámnövekedés annak ellenére következett be, hogy országos és intézményi szinten is csökkent a meghirdetett szakpárok száma 2013 óta. A 2015-ben meghirdetett szakpárok közül az ELTE 219 szakpárjából 119-re, a PTE 133 szakpárjából 92-re, a SZTE 105 szakpárjából 86-ra és a DE 56 szakpárjából 42-re jelentkeztek. A felvettek számát tekintve a PTE az ELTE után a második (lsd. 3. diagram). 2013-ban még a természettudományos szakpárok iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, ennek oka elsősorban az volt, hogy a jelentkezőket egyértelműen a természettudományok felé orientálta a fenntartó a köznevelés igényeire hivatkozva. A választást a magasabb összegű Klebelsberg-ösztöndíj is motiválta. 2014-től ennek ellenére a humán szakok iránt nőtt meg az igény, illetve a vegyes szakpárokat választók is egyre többen voltak. 2015-ben az osztatlan tanárképzésben a BTK vette fel legtöbb hallgatót. Ennek oka, hogy a „saját” szakpárjaink mellett a TTK-vak közös képzések egy részét is mi hirdetjük meg, és ettől az évtől kezdve már a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolával is vannak közös szakpárjaink (lsd. 4. diagram). 9

Jelentkezések az osztatlan tanárszakokra 2015. 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

DE 2015

ELTE 2015

PTE 2015

SZTE 2015

összesjel

490

1832

737

989

1jel

155

645

245

265

felvett Á

141

578

215

210

3. diagram: Osztatlan tanárképzés felvételi adatai 2015

Osztatlan tanárszakokra felvettek, tudományterület szerint tisztán bölcsész 2013-2015. 100 80

64 59

56

60 40

szakpárokra felvettek

84

28

50

44

62

17

20

tisztán természettudományos szakpárokra felvettek vegyes szakpárokra felvettek

0 2013

2014

2015

4. diagram: A PTE osztatlan tanárszakjaira felvettek 2015-ben

A mesterképzéseket tekintve egyértelműen a BTK-ra érkezik a legtöbb jelentkezés, és mi vesszük fel a legtöbb hallgatót. 2015-ben a PTE összes mesterképzési szakjára felvett hallgatók 27% a BTK-n kezdte meg tanulmányait.

A PTE mesterképzésre felvettjeinek kari eloszlása 2015. TTK; 126; ÁJK; 0; 0% (1%) 13% (12%)

ÁOK; 11; 1% BTK; 255; 27% (28%)

PMMK; 154; 16% (14%)

ETK; 110; 12% (13%)

MK; 90; 10% (5%) KTK; 146; 15%

IFK; 0; 0%

FEEK; 60; 6% (11%)

5. diagram: A mesterképzésbe felvettek aránya a PTE-n 2015-ben (és 2014-ben)

10

A PhD-fokozatok tekintetében is kiemelkedő a Kar teljesítménye. A PTE nyolc karán összesen 22 PhD/DLA-képző doktori iskola működik, közülük 7 a BTK-n. A 2011 és 2014 között kiadott doktori oklevelek 30% így a BTK-hoz köthető. 2011.

2012.

2013.

2014.

ÁJK ÁOK BTK ETK KTK MK PMMK TTK

11 50 54 12 16 5 13 18

9 42 54 4 18 5 13 25

17 37 48 8 7 4 23 25

12 28 44 12 11 3 12 29

PhD 2011-2014. 49 157 200 36 52 17 61 97

Összesen

179

170

169

151

669

Kar

4. táblázat: PhD-fokozatok a Pécsi Tudományegyetemen 2011-2014

I. 3. A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR HALLAGATÓI LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA A korábbi évek statisztikáit áttekintve az látszik, hogy a BTK aktív (az októberi statisztikában lejelenthető) hallgatói létszáma mostanra egy 2007-ben elért csúcspont után folyamatosan csökkent. A passzív hallgatókkal együtt 2011 őszén még 6506 hallgatója volt a karnak, ez 2014 őszére nagyjából kétezer fővel (4533 fő) csökkent, majd 2015-re újabb csökkenés volt tapasztalható. Hallgatói összlétszám (fő)

1996

Államilag finanszírozott

2495

3255 2883 2809

1547

646

2839 3111 2151

2498

Költségtérítéses Összesen

2007

2008 2011

2012

2013

2014

2015

2108

2001

1963

1407

1280

1189

3141 6094 5994 4960 4045 3515 5. táblázat: Hallgatói létszámok a BTK-n - októberi statisztika

3281

3152

Ennek egyik oka a felvettek számának csökkenése: 2010-ben a normál felvételi eljárásban még 1456 főt vettünk fel a 2013-as mélyponthoz képest, amikor csak 898-an léptek be a hallgatói állományba. A felvettek számának folyamatos csökkenése egyrészt demográfiai változásokból adódik, másrészt az állami finanszírozott keretszámok folyamatos csökkentésével, a minimumpontok központi, bizonyos „kiemelt szakok” (pl. kommunikáció- és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok) esetében nagyon magas szintű meghatározásával magyarázható. További okokat a fenntartó és az Oktatási Hivatal olykor teljesen váratlan rendelkezéseiben kell keresnünk. Ilyenek például, hogy 1. 2014-től 5 fő felvehető létszám alatt nem indulhatott el képzés Bologna-rendszerű alapszakon, ezért a BTK alapszakjai közül a romanisztika spanyol szakiránya és az ókori 11

nyelvek és kultúrák klasszika filológia szakiránya 2014-ben és 2015-ben sem volt indítható, a romanisztika francia szakiránya 2015-ben, a néprajz alapszak 2013-ban és 2014-ben. 2015-től pedig 3 fő alatt mesterszak sem indulhatott el. 2. 2015-ben az EMMI az alapképzésre felvehetők maximum létszámát is csökkentette a normál felvételi eljárásban. A PTE BTK esetében pl. az anglisztika BA maximális kerete felsőbb utasításra 75 főről 45-re, a pedagógia BA 35-ről 20-ra, a szociális munka BA 70-ről 30-ra változott. A jövőre nézve további érvágás, melynek következményeit a 2016-os felvételi eljárás eredményei tükrözhetik majd, hogy 2015-ben csökkent PTE hallgatói kapacitásszáma. A fenntartó törvényi felhatalmazásával élve módosította a PTE alapító okiratát, és ennek keretében a korábbi 52.000 fős összkapacitást 25.000 főre csökkentette. (lsd. A PTE Alapító okirata 27. oldal, 20. pont)1 A PTE felvételi kapacitásainak elosztásában a BTK esetében egy további tényezővel is számolnunk kell; a Kar képzési profilját alkotó három képzési területhez rendelt kapacitásszámokon osztoznunk kell a diszciplínákban ugyancsak képzéseket meghirdető társkarokkal. A bölcsészettudományi képzési területen a KPVK (az IGYK-val való egyesülés előtt a FEEK), a társadalomtudományi képzési területen az ETK és a KPVK (korábban az IGYK és a FEEK egyaránt), a pedagógusképzési területen pedig az ETK, a KPVK (korábban az IGYK és a FEEK is), az MK, a PMMIK és a TTK is hirdet rajtunk kívül képzéseket, az ETK és a KPVK a PTE több telephelyén is. A párhuzamosságok és az azokból adódó kapacitás-elaprózódás minden képzés esélyeit rontják azzal, hogy a rendkívül szűk keretszámok elbizonytalanítják a képzés iránt érdeklődőket, és így jelentős mértékben hozzájárulnak a PTE hallgatói létszámcsökkenéséhez. A PTE több mint 50 százalékos kapacitáscsökkentése a tavalyi felvehető létszám 32 százalékos csökkentését eredményezte a BTK esetében, számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a tavalyi 2655 hely helyett most összesen 1796 helyet oszthattunk fel a felvételi tájékoztatóban meghirdetett szakjaink között. A tavalyi felvett létszámok alapján arányosított elosztás az alábbi összesített keretszámokat eredményezte a PTE BTK három képzési területén, képzési szintek és munkarendek szerinti megosztásban:

TÁRS

BÖLCS

rögzített helyek száma

FOKSZ (társ)

PED

2015.

2016.

eltérés 2015-től

nappali BA levelező BA nappali MA levelező MA nappali BA levelező BA nappali MA levelező MA osztatlan

446 234 287 131 185 80 188 179 810

437 170 126 83 124 36 110 85 579

-9 -64 -161 -48 -61 -44 -78 -94 -231

nappali

65

45

-20

levelező

50

0

-50

6. táblázat: A felvi.hu felületén 2015-ben és 2016-ban rögzített kapacitásszámok

1

http://old.pte.hu/files/tiny_mce/File/alapito_okirat/PTE_alapitookirat2015.pdf

12

2016 januárjában (éppen a pályázatírás idején) megemelték további ún. „kiemelt szakok” felvételi minimumpontját az állami finanszírozott képzésben, így az anglisztika, a történelem, a politológia, a szociológia és a társadalmi tanulmányok alapképzési szakokra minimum 320 ponttal, a szabad bölcsészetre és a történelem-régészet szakirányra minimum 330 ponttal, a pszichológiára pedig minimum 435 ponttal lehet majd bekerülni állami ösztöndíjjal 2016-ban. A felvehető létszámot befolyásoló tényezők mellett számolnunk kell a hallgatói lemorzsolódással is, ha a létszámcsökkenés okait keressük. A 2015/2016-os tanév első félévében a BTK beiratkozásra jogosult hallgatóinak száma 4189 fő volt, közülük a beiratkozás zárásakor 3152 fő rendelkezett aktív és 255 fő passzív hallgatói státusszal. 782 felvett hallgató egyáltalán nem iratkozott be a Karra, vagyis elhasználva a rendelkezésre álló halasztási lehetőségeket, feltehetően anyagi okokból tanulmányait feladni kényszerült. A normál és pótfelvételi eljárásban felvehető hallgatói létszám csökkenését és a lemorzsolódás okozta csökkenést némileg ellensúlyozza a külföldi hallgatók teljes idejű, vagy részképzésre való beiskolázása elsősorban a Kar idegen nyelven meghirdetett képzéseire. A Karon jelenleg összesen 220 külföldi állampolgárságú diák tanul 49 országból, közülük 84 külföldi hallgató vesz részt teljes idejű idegen nyelvű képzésben. A többiek zömében Erasmus-ösztöndíjjal folytatnak rövidebb idejű tanulmányokat (2015/16 őszi félévben 36 fő) a BTK-n, vannak, akik magyart, mint idegen nyelvet tanulnak (55 fő), és a magyar nyelvű képzésekben is vannak határon túli magyarok. Az alábbi kimutatás szerint folyamatosan nő a külföldi hallgatók létszáma a pszichológia alapképzési szak az angol nyelvű képzésében, ahol eddig húsz különböző ország állampolgárai tanultak. Ugyancsak növekszik a külföldiek száma a nemzetközi tanulmányok alapképzési és mesterképzési szakon: a BA-n 10, az MA-n 22 országból vannak diákjaink. Az anglisztika BA és MA viszonylag alacsony létszáma a szakok bemeneti magas nyelvi követelményszintjéből (B2-es, ill. C1-es szintű angol nyelvtudás) adódhat, ugyanakkor örvendetes, hogy a Kar egyetlen angol nyelvű doktori programja is felkeltette a külföldiek érdeklődését is. 2007- 2008- 2009- 2010- 2011- 2012- 2013- 2014- 20152008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2 2 2 2

Képzések Anglisztika BA Anglisztika MA Angol Alkalmazott Nyelvészet PhD Nemzetközi Tanulmányok BA Nemzetközi Tanulmányok MA Pszichológia BA 2 Összesen: 2

2

5 5

2 2

5 5

7 7

7 9

4

2

2 11 15

11 10 27

Össz esen: 4 4

11

11

27 13 53

40 62 125

7. táblázat: 2007 és 2015 között a PTE- BTK idegen nyelvű képzéseire beiratkozott külföldi hallgatók száma

A külföldi hallgatók toborzása céljából a BTK eddig 34 toborzócéggel került kapcsolatba, közülük nyolccal (2 török, 1 kínai, 1 szíriai, 1 pakisztáni, 1 német, 1 angol és 1 görög) áll szerződéses kapcsolatban.

13

A BTK működő Erasmus-szerződéseinek a száma 178; az intézetek többsége rendelkezik a külföldi szakmai kapcsolatoknak ezzel a formájával is. Az Erasmus hallgatói mobilitás keretében változó számú hallgató érkezett a Karra:

tanév

20062007 31

20072008 24

20082009 36

20092010 38

20102011 50

20112012 68

20122013 80

20132014 63

20142015 64

201520162 34

8. táblázat: Bejövő hallgatói létszám

I. 4. A FINANSZÍROZÁS VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A magyar állami felsőoktatási intézmények finanszírozásában a 2012 óta eltelt időszakban a közvetlen állami támogatás mértéke hivatalos források szerint kb. 50 százalékot tett ki a közösségi EU-s pályázati források 24%-a mellett. Az intézmények közvetlen bevétele, mely javarészt tandíjbefizetésből származik, a finanszírozás 22 százalékát biztosította, a fennmaradó részt pedig piaci megrendelők kutatás-fejlesztési támogatása, ill. kisebb mértékben adomány. A BTK feszített, átgondolt, ugyanakkor költséghatékonyságra törekvő gazdálkodási lépések révén 2012-ig minden költségvetési évet pozitív egyenleggel zárt a Kar. 2012-ben ez a pozitív egyenleg 52,6 millió volt. A 2013-as évtől a felsőoktatás állami támogatásának összetétele megváltozott. Míg 2012-ben az állami támogatás három normaelemből állt (képzési, tudományos és fenntartási normaelem), addig 2013-ra a normaelemek száma kettőre csökkent, és a tudományos normaelem helyére belépett a kiválósági támogatás. A kiválósági támogatás mutatószámai az oktatói, hallgatói kiválóságot mérik, de a támogatás mértéke töredéke a korábbinak. 2012-ben a tudományos normaelem 513 millió forint forrást jelentett a Karnak, ehhez képest a kiválósági támogatás összege 2013-ban 104 millió forint, 2014-ben,123 millió forint volt, 2015-ben pedig már csak 82 millió forint volt. További változás, hogy 2014-ben a fenntartási normaelem is megszűnt (2013-ban összege 196 millió forint volt), így a 2012-ben még meglévő három normaelem közül 2014-re már csak a képzési normaelem maradt. Az előzőekben leírtak (állami támogatás átalakulása, csökkenő támogatott és önköltséges hallgatói létszám) együttes eredményeképpen a Kar 2013. év végi egyenlege a szigorú gazdálkodás ellenére -51 millió forint lett. Ezt a negatív egyenleget a 2014. évi gazdasági tervbe forráscsökkentő tételként be kellett építeni, így a negatív egyenleget magunk előtt görgetve kellett megkezdenünk a 2014. évi gazdasági évet. A rendkívül szigorú gazdálkodás ellenére – a fent említett okok miatt – sem sikerült a 2014. év végi egyenleget pozitívra hozni, bár a negatív egyenlegen sikerült javítani. A Kar 2014. évi negatív gazdálkodási egyenlege 46 millió forint volt. 2015-ben – a fentiekben hivatkozott új felsőoktatási stratégiával összhangban – a PTE-n is felállt az új szervezeti struktúrán belül a Kancellária. A PTE SZMSZ 96. § (2) bekezdése alapján: „A Kancellária ellátja az Egyetem valamennyi szervezeti egysége gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységét, továbbá a vagyongazdálkodás, ideértve a műszaki, beruházási, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési feladatokat.” Ennek 2

Az adat az első félévre vonatkozik.

14

gyakorlati megvalósítására – az Nftv. kancellári feladat- és hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseinek bevezetésével – 2015. július 1-én a Kancellárián belül felállt egy referensi rendszer. A BTK azon munkavállalóit, akiknek feladatköre lefedi a Kancellária feladatait, a Kancellária szakigazgatóságai alá sorolták területi referensi munkakörben, a Kar gazdasági vezetőjét pedig a Kancellári Hivatal alá gazdálkodási referensi munkakörben. A gazdálkodási referensek és a területi referensek feletti munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a 6/2015. számú kancellári utasítás tartalmazza. A 2015. február 2-án kiadott 2/2015. számú kancellári utasítás szabályozta a kötelezettségvállalásra és a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó jogköröket, és az ugyanezen a napon kiadott 1/2015. számú gazdasági vezetői utasítás konkrétan megnevezte a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak körét és az értékhatárokat. Ezek lényege, hogy az önálló szervezeti egységek által továbbított dologi kiadással kapcsolatos megrendelések, számlák, valamint a pályázatok beadásának kari engedélyezését és jóváhagyását követően a végső jóváhagyás az Egyetemen központilag történik. A 2015. évi gazdasági tervet a Szenátus 2015.04.30-i ülésén fogadta el. A tervezés folyamatát teljes tervezési szemléletváltás jellemezte: A Pécsi Tudományegyetem 2015-től átállt a fentiekben leírt feladat- és költségszámításon alapuló tervezésre. A tervtárgyalások megkezdése előtt első lépésként a Kar az előző év tényadatait alapul véve bevételi tervet készített, majd a rendszeres kari feladatok alapján készített költségtervében – a források szűkössége miatt – felállította a kiadások prioritási sorrendjét. Harmadik lépésként a kancellári tervtárgyalások keretében egyeztetés zajlott a feladatok költségszámításáról, a költségcsökkentési és bevétel növelési lehetőségekről, végül meghatározásra kerültek a kiadások, illetve a fedezetül szolgáló bevételek. 2015-ben csak azok az összegek álltak tényleges keretként rendelkezésre jogcímenként, mely kiadásokról a tervtárgyaláson megegyezés született. Fontos változás volt az előző évekhez képest az is, hogy jogcímek (dologi, személyi, járulék, felhalmozás) között csak rendkívül indokolt esetben, külön kancellári engedély alapján volt lehetséges az átcsoportosítás. A korábbi évek szigorú gazdálkodását folytatva a BTK a 2015-ös évet nem zárta ugyan negatív egyenleggel, ennek az ára azonban az volt, hogy a rendkívül feszes gazdálkodásból adódóan csakis olyan kifizetések realizálódhattak, melyek elmaradása már a Kar alaptevékenységének ellátását is veszélyeztette volna.

II. VEZETŐI PROGRAM II.1 OKTATÁS II.1.1 SZAK- ÉS TANTÁRGYKONSZOLIDÁCIÓ A PTE-N – HATÁSOK A BTK-RA A célkitűzés háttere: A Pécsi Tudományegyetem a működésében rejlő párhuzamosságok feltárása, a szervezet és működés racionalizálása és a PTE versenyképességének javítása érdekében indította el a szervezet-átvilágítási projektjét. Elkészült egy ajánlás a közbeszerzési eljárásban nyertes Ernst&Young nemzetközi könyvszakértő és szaktanácsadó cég részéről 2014-ben. A leírt javaslatok túlnyomó többsége az oktatási struktúra átszervezését érinti; arra irányul, hogy a PTE karainak oktatási tevékenységét képzési területek mentén kell megszervezni, és ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a karok közötti együttműködést. A tervezett szakkonszolidáció végrehajtása nem egyszerű, hiszen a karok közötti verseny az említett létszám- és keretszám csökkenések és csökkentések miatt csak fokozódott az utóbbi 15

években. Az Oktatási és Kreditbizottságban 2009 óta tagként, majd a Bizottság elnökeként szerzett személyes tapasztalataim alapján azt gondolom, hogy kellő rálátással rendelkezem a PTE kompetencia-térképére, és az abban rögzített társ-, illetve részkompetenciákra, melyek felszámolása lehet most a cél. A PTE szervezetének átalakítását meghatározó alapelvekről a PTE Szenátusa 2014. november 13. ülésén döntött. A BTK javaslatára a Szenátus határozatban rögzítette, hogy „a minőség, a kiválóság, a teljesítmény szakmai kritériumai mentén, a diszciplínák (képzési területek) szem előtt tartásával történjen a Pécsi Tudományegyetem strukturális átalakítása.” Ugyancsak a BTK javasolta, hogy a szak- és tantárgykonszolidációt, melynek személyi és gazdasági hatásai lehetnek, hatástanulmányok előzzék meg. Célkitűzés: A BTK fentiekben leírt mutatói, valamint a Szenátus 29/2015. és 34/2015. (3.26.) sz. határozata alapján a tervezett szakkonszolidációból a BTK-nak előnyei származhatnak. A szakkonszolidációban érvényesíteni kell azt a javaslatot, mely szerint a társadalomtudományi képzési terület kommunikáció- és médiatudomány, valamint szociális munka szakja esetében, melyeket több kar több telephelyen is meghirdethetett korábban, a minőség és a teljesítmény szakmai kritériumai alapján csak a BTK hirdethessen és indíthasson képzést, mert a szakoknak a képzéseket meghirdető Karok közül csak itt van mester- és doktori képzési szintje. Fenntartandó az a javaslat, mely szerint a társadalomtudományi képzési terület szociális képzési ág szakjai esetében a BTK, az orvos-és egészségtudományi képzési ág szociális szakja esetében az ETK a szakok gazdája és az oktatás karok közötti harmonizálásának felelőse. Az egyetemi szinten végrehajtandó tantárgy-konszolidációban a BTK heterogén képzési szerkezete és az oktatók minősítettsége is jól kamatoztatható: Más Karok képzéseiben a bölcsészet- és társadalomtudományi képzési területekhez tartozó ismeretek (tantárgyak) esetében, valamint a PTE egészének tanári felkészítésében érvényesítenünk kell a szakmai felügyelet gyakorlását a BTK oktatóinak tantárgyfelelősi, szabad kapacitás esetén oktatói minőségében. Ugyanakkor a BTK-n belül felül kell vizsgálni a képzések tanterveit abból a szempontból, hogy a Kar saját képzéseiben fellelhető párhuzamosságokat tantárgyfelelősi szinten felszámoljuk, könnyítve ezzel az egyes oktatók akkreditációs terheit, ill. a szakok akkreditálhatóságát. Erre az éppen most átdolgozott KKK-k, melyek alapján a bölcsészet- és társadalomtudományi terület alapképzési és mesterképzési szakjainak tanterveit 2017 szeptembere előtt mindenképpen át kell dolgoznunk, kiváló lehetőséget biztosítanak.

II.1.2. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ ÁTALAKÍTÁSA A célkitűzés háttere: A felsőoktatás képzési portfóliójának megújítását alapvetően a képzést igénybevevők és jellemzőik változása teszi indokolttá. Folyamatosan csökken az érettségizők száma Magyarországon. A KSH adatai szerint 2010-ben a 18 éves korosztály statisztikai létszáma mintegy 126 000 fős volt, 2015-re ez a létszám más csak 105 000 főre tehető, ami néhány év alatt csaknem 20 %-os csökkenést jelent. A felvi.hu adatai szerint a felsőoktatásba jelentkezők száma a 2015-ös általános felvételi eljárásban ennek ellenére alig 500 fővel volt kevesebb, mint tavaly. Ez mindössze fél százalékos csökkenés. A felvettek száma idén 72 171 fő, ez nagyjából 2000-rel kevesebb (3 százalékos csökkenés), mint az előző év általános eljárásában felvettek száma. A képzési szintek vonatkozásában azonban a következő tendenciák látszanak: az alapképzések részesedése a felvett létszámban 2012-ben még 68,35 százalék volt, 2015-ben 16

már csak 62,6 százalék, a csökkenés folyamatos. Mesterképzésre 2012-ben a hallgatók 18,41 százaléka nyert felvételt, 2015-ben ez 19,5 százalék, vagyis itt növekedés látszik. A DPR adatai ugyanakkor azt erősítik, hogy a munka és a tanulás viszonya is megváltozott, a hallgatók egy része nem közvetlenül érettségi után lép be az alapképzésbe, jelentős hányaduk pedig dolgozik a stúdium mellett. A PTE BTK hallgatóinak 35,1% rendelkezett főállású munkaviszonnyal az abszolutórium megszerzésekor 2013-ban, a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya ugyanakkor 38,7% volt.3 A célközönség és adottságai változásán túl a tudás megújulása és a szakmák folyamatos változása miatt is egyre nagyobb az igény az át- és továbbképzésekre. Ebből az következik, hogy az alapképzés súlya jelentősen csökkenhet, és az át- és továbbképzések, valamint a levelező és távoktatásban elérhető képzések szerepe viszont növekedhet már a közeli jövőben is. Célkitűzés: Célszerűnek látszik az alapvetően nappali alapképzésre kialakított kapacitások továbbképzési és távoktatási kapacitásokká való átalakítása, az élethosszig tartó tanuláshoz, illetve a munka és tanulás összeegyeztethetőségének követelményéhez való alkalmazkodás. A trendek változásának következtében hangsúlyossá válik annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intézmény korábbi hallgatóit ismét beiskolázza a korábban megszerzettnél magasabb szintet biztosító képzésekre, vagy szakirányú továbbképzésre. Ennek egyik eszköze a képzésben résztvevők esetében a tutori rendszer kiépítése, végzettek esetében az ALUMNI-program lehetőségeinek maximális kihasználása lehet. A KKK-k 2015-ös átdolgozási folyamatában megismert álláspontok egyértelműen azt vetítik elő, hogy a felsőoktatásban szerezhető képesítések palettája, melyet a 139/2015. kormányrendelet tartalmaz, a közeli jövőben nem bővíthető. Ellenkezőleg; a fentiekben már idézett kormányzati stratégia a meghirdetett képzések számának országos szintű 15 százalékos csökkentését irányozza elő. Ezzel párhuzamosan emelné a külföldi hallgatók számát és a duális alapképzésben résztvevők arányát (lásd Fokozatváltás … 72. oldal). Ebből adódóan a következő fejlesztéseket tartom megcélozhatónak a megpályázott dékáni ciklusban: 1. A BTK képzési portfóliójának bővítése 1. új, a képzési jegyzékben szereplő szakok/képzések indítása a bölcsészettudományi képzési területen,a meglévő oktatói-kutatói bázisra alapozva, annak fejlesztése mellett: etika MA, hungarológia MA, fordító és tolmács MA; a pedagógusképzési területen etikatanár (2015-ben a MAB által engedélyezve), magyar mint idegen nyelv tanár, orosztanár, spanyoltanár, a társadalomtudományi képzési területen a 2017-ben induló új szak, a közösségi és civil tanulmányok MA; 2. új szakok/képzések indítása más karokkal/intézményekkel közösen: a bölcsészettudományi képzési területhez tartozó szakok közül pl. művészettörténet MA a PTE MK-val közösen, vallástudomány MA a pécsi Hittudományi Főiskolával közösen, a társadalomtudományi képzési területen kisebbségpolitika MA a PTE ÁJK-val közösen; 3. az osztatlan tanárképzés részidejű képzési formáinak bevezetése, magasabb szintet biztosító képzések bevezetése, továbblépés biztosítása az alapszakon végzetteknek sz osztatlan tanárképzésbe; 4. képzések levelező munkarendben való indítása, távoktatási formák bevezetése;

3

http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR_adatlapok/DPR_2013tavasz/PTE_2013.pdf

17

5. magyar nyelvű képzésként már akkreditált szakok indítása idegen nyelven: az anglisztika mellett a modern filológiák (germanisztika, romanisztika, szlavisztika) alapképzéseinek és a német mellett más nyelvszakok mesterképzéseinek az oktatás nyelvén történő „idegen nyelvű” képzésként történő bejegyeztetése az Oktatási Hivatalnál; a társadalomtudományi képzési területen a pszichológia és a nemzetközi tanulmányok BA mellett a szociális munka BA, a kommunikáció és médiatudomány BA és a szociológia BA angol nyelvű indítása; 5.1. a tanári felkészítés neveléstudományi és pszichológiai tantárgyi moduljának idegen (angol) nyelven történő oktatása; 6. a doktori iskolák képzéseiben a doktori programok számának növelése pl. a modern filológiák megjelentetésével az irodalom- és nyelvtudomány területén, ill. az idegen nyelven kínált doktori programok számának növelése; 7. a bölcsész- és társadalomtudományi képzési területek graduális képzéseire épülő (pl. szakfordítói, közösségszervezői, vezetői), ill. a pedagógusok életpálya modelljéhez és a köznevelés igényeihez igazodó szakirányú továbbképzések indítása (a pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak ismeretköreinek bővítése, piaci igényekhez illeszkedő átdolgozása). 2. A képzési kínálat bővítésének egyéb lehetőségei 2.1. Nyelvoktatói kapacitás kihasználása A BTK oktatói kapacitásai révén centrális szerepet vállalhat a PTE nemzetköziesítési törekvéseiben. Ezzel összefüggésben legalább négy körülményt érdemes figyelembe venni a kari képzési kínálat bővítésében: - a PTE azon vállalását, mely szerint megduplázza, azaz 5000 főre emeli külföldi hallgatói létszámát, - a PTE törvényi kötelezettségből adódó azon vállalását, hogy a tantervben szereplő tantárgyak legalább 10%-át három éven belül idegen nyelven is felvehetővé teszi a magyar nyelvű képzésekbe járó hallgatók számára is, - a 2015. novemberben megjelent EFOP-3.4.2-VEKOP/15 - Campus Mundi - felsőoktatási mobilitási és nemzetköziesítési programot4, melynek keretében 6700 hallgatónak biztosítanak 2021-ig ösztöndíjat ahhoz, hogy egy ideig külföldi felsőoktatási intézményekben is tanulmányokat folytassanak, - a Stipendium Hungaricum program keretében Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók magyar nyelvű oktatásra való felkészítésének szükségességét. Ezekhez igazodva a BTK 1. szerepet vállalhat a képzők képzésében a PTE-n belül: a Kar modern filológiai és idegen nyelvű szaknyelvoktatási kompetenciáira és tapasztalataira építve részt vállalhat a PTE oktatónak nyelvi, ill. szaknyelvi felkészítésében szaktárgyaik idegen nyelven történő oktatása céljából (ahogy tette ezt korábban is pályázati projektek keretében); 2. a magyar nyelvű képzésekbe beiskolázandó külföldi hallgatók számára magyar nyelvű, kulturális, nyelvi és szaknyelvi felkészítő tanfolyamok tarthatók a stúdium megkezdése előtt és alatt a BTK hungarológiai képzési bázisán, biztosítva ezzel sikeres tanulmányi előmenetelüket (a jelenlegi kapacitás bővítésével);

4

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4519

18

3. a PTE ösztöndíjjal külföldi tanulmányokat folytató magyar hallgatói számára angol, német, francia, olasz, spanyol, horvát és olasz nyelvű nyelvi és kulturális előkészítők szervezhetők a szaktanszékek és a BTK ISZOK közreműködésével (ehhez pályázati projektben korábban tananyagok íródtak); 4. a BTK jelenleg is gazdag, de a továbbiakban még fejleszthető idegen nyelvű kurzuskínálata, mely nyelvi és szaknyelvi/szaktárgyi kurzusokat egyaránt tartalmaz, egy idegen nyelvű Campus-csomag részként felajánlható a BTK és a társkarok hallgatóinak is; 5. a BTK ISZOK idegen nyelvű szaknyelvi oktatást fejlesztett osztatlan tanárképzésbe járóknak, ezt a társkarok és a BTK hallgatói is igénybe vehetnék, ahogy 6. a BTK ISZOK doktoranduszoknak fejlesztett nyelvvizsgáját is. A képzési prtfólió bővítésének vannak korlátai: A fentiekben már szóltam az állami finanszírozott helyek folyamatos csökkenéséről és a 2015-ben bekövetkezett kapacitáscsökkentésről is. A folyamatos csökkentés azt eredményezi, hogy az egyes képzések mellé azok meghirdetésekor minimális keretszám rendelhető:A PTE BTK-n 2015-ben a meghirdetett mesterképzésekre jutó állami ösztöndíjas keret átlagban 3 fő volt. Az átlag 3 fő azt is jelenti, hogy mivel egyes szakoknál a keresettségük okán nem tehető meg, hogy 3 állami ösztöndíjas hellyel hirdessük meg őket (pl. a diszciplináris szakok egy része, így a pszichológia), így más szakokat egyetlen állami ösztöndíjas hellyel hirdetünk. (Ezzel a megoldással egyébként nem vagyunk egyedül, a többi bölcsészkar hasonlóan kezeli a problémát.) A problémára részleges megoldást jelenthet a szakkonszolidáció, mely az egyes képzési területekhez rendelt PTE-s összkapacitás karok és képzőhelyek közötti megosztását szűntetné meg. További lehetőséget jelenthetne az állami finanszírozott férőhelyek, ill. az összes felvételi kapacitás kevesebb képzés közötti szétosztása. Ez az irány azonban szervezeti egységek/szakok létét veszélyeztetné.

II.1.3. OKTATÁSSZERVEZÉS Célkitűzés háttere: Az oktatásszervezés komoly gondokat okozott eddig is, hiszen a magas hallgatói létszám és a BTK oktatási tevékenységének sokszínűsége az előnyök mellett számos problémával is jár, melyek áthidalására eddig is tettünk kísérleteket: pl. a közös bölcsész alapozó tárgyak, a tanári felkészítés kritériumkövetelményként meghirdetett tárgyai számára állandó időpontot biztosítottunk az órarendben, sávokat vezettünk be a minoros órák és a tanárképzés pedagógia-pszichológia tantárgyai felvételét könnyítendő. A problémák kiküszöbölésére nem látok általános megoldást, egy javaslatot azonban megfontolásra ajánlok a tantervek új KKK-hoz való igazításakor. A hazai felsőoktatás módszertani gyakorlatának egyik minőségkorlátozó jellegzetességét a már többször idézett kormányzati stratégia a kontaktóra-központúságban, a magas oktatói óraszám előírásában és az alacsony önálló hallgatói munkavégzésben látja. „A felsőoktatás e működési módja teljesítmény-visszatartásra ösztönzi mind az oktatókat, mind a hallgatókat: a hallgatóknak rengeteg alacsony (általában 2) kreditértékű, minimális erőfeszítéssel elvégezhető tárgyat kell elvégezniük, amelyhez ugyanakkor magas oktatói óraszám párosul.” (Lásd: Fokozatváltás … 50. oldal) Ez a gyakorlat a dokumentum szerint nem ösztönzi a hallgatót egyéni munkavégzésre, a tudás készségszintű elsajátítására, az oktató

19

szempontjából pedig ellehetetleníti a hallgató egyéni mentorálását, energiát von el saját kutatási tevékenységétől és az önképzéstől. Célkitűzés: A KKK-k közeli jövőben befejeződő átalakítása olyan értelemben adhat okot az optimizmusra, hogy azok a helyi tantervek kialakításában nagyobb intézményi morgásteret engednek. Éppen ezért megfontolandó a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálata, azaz a kontaktórák és hozzájuk rendelt kreditek a jelenleginél ésszerűbb és egységesebb arányosítása. Ebben a vonatkozó törvényi szabályozás lehet irányadó: „A teljes képzési időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét, távoktatásban a huszonötszörösét. Doktori képzésben ezeket az arányokat a tantárgyi követelmények részfeladat-teljesítésénél kell irányadónak tekinteni.” (lásd Nftv. 54§ (4) A kontaktórák számának csökkentése azonos vagy a korábbinál magasabb kreditszám hozzárendelése esetén természetesen azt feltételezi, hogy a hallgató előrehaladását segítő egyéb oktatói tevékenységek (tutorálás, mentorálás, szakdolgozati témavezetés, stb.) beépülnének az oktatói tevékenység értékelésébe a kötelező kontaktóraszám mellett.

II.2. TEHETSÉGGONDOZÁS Célkitűzés háttere: A felsőoktatással kapcsolatos egyik célkitűzés az Európai Unióban, hogy 2020-ig a felsőoktatásba beiskolázott évfolyamok mindegyikének 40 százaléka diplomát szerezzen. Ezt az arányt aktuálisan csak Spanyolországban, Franciaországban és néhány kelet-európai országaiban érik el, Németországban például a képzések függvényében csupán 17 és 30 százalék közötti a végzősök aránya. Magyarországon az alapképzésekre beiskolázottak 36 és az osztatlan képzésekre beiratkozottak 39 százaléka egyáltalán nem szerez az adott szakon abszolutóriumot, és csak a diákok 49,5 százaléka jut el sikeresen, bár nem feltétlenül a szakhoz rendelt képzési idő alatt a záróvizsgáig. Közülük sem mindenki kap diplomát, miután azoknak a száma is kb. 50 ezerre tehető, akik a nyelvvizsgakövetelményeknek nem tudnak megfelelni. A mesterképzések esetében kedvezőbb a kép; a lemorzsolódás ott húsz százalék alatti, a képzési időn túliak aránya is alacsony, nem éri el az egy százalékot. Az arány itt is szakokként változó: az informatika területén magas, míg pl. a pedagógusképzés esetében viszonylag alacsony (kb. 15%) a lemorzsolódási arány.5 Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása országosan a végzettek egyharmadát érinti. 2013 tavaszán a PTE abszolutóriumot szerzett diákjai közül 67,8% kapott diplomát, a BTK-n ez az arány 69,7% volt. A késedelmes diplomaszerzés oka a válaszolók háromnegyede esetében a nyelvvizsga hiánya.6 A képzésük költségének a felét ki kell fizetniük azoknak az állami finanszírozású hallgatóknak, akik a képzési idejük másfélszerese alatt nem szerzik meg a diplomájukat. A diploma megszerzéséhez viszont nem elég befejezni a képzést és államvizsgázni: teljesíteni kell a nyelvvizsga-kötelezettséget is. Ez a 2015 nyarán abszolutóriumot szerzők esetében válik élessé, akik 2012-ben kezdték meg tanulmányaikat valamely alapszakon. Nyilvánvaló, hogy a lemorzsolódás a hallgatók egy részénél már a beiskolázáskor elkezdődik, mert nem rendelkeznek kellő információval a stúdium tartalmát illetve saját alkalmasságukat illetően, így egyszerűen rosszul választanak. Egy másik, viszonylag gyakori 5 6

http://mno.hu/oktatas_es_neveles/riaszto-a-lemorzsolodas-a-felsooktatasban-1311100 http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/dpr/hazai_dpr/frissdiplomasok2014_zarotanulmany

20

ok a finanszírozásban keresendő; a beiratkozási ráta alapján látható, hogy a jelentkezéskor vállalt önköltségfizetést nem mindenki képes teljesíteni a stúdium teljes időtartamában. 2015ben szigorodtak az átsorolás szabályai is: az állami ösztöndíjas képzésbe felvett hallgatónak az Nftv. 2015-ös módosítása óta minimum 18 kreditet kell teljesítenie ahhoz, hogy ne sorolják át önköltséges helyre. Ettől további lemorzsolódások várhatók, bár az intézkedés nyilván a képzés időtervének betartatására irányult. A szaktárca 2016-tól bevezeti a kompetenciamérést, melynek célja a felzárkóztatás a beiskolázáskor felmért hiányosságok alapján. Kérdés, hogy ez mennyiben szolgálja a minőségi felsőoktatást, mint ahogy kérdés az is, hogy a bemeneti és kimeneti kompetenciamérés eredményei, melyek az elképzelés szerint magas súllyal szerepelnének a felsőoktatási intézmény teljesítménymérési mutatói között (lásd feladat-ellátási megállapodás indikátorai), mennyiben lesznek egymással összevethetők. A felsőoktatással szemben megfogalmazott elvárás ezzel kapcsolatban minden esetre az, hogy egy jól működő tutoriumi rendszerrel segítsük a hallgatói előmenetelt és csökkentsük a lemorzsolódást. Célkitűzés: A 2016-ban megrendezett Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás keretében a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesületet (FETA) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) projektnyitó konferenciát tartott „A diáktanácsadás országos szintű módszertani fejlesztése” címmel. A felsőoktatási diáktanácsadás országos módszertani támogatását megvalósító projekt célja egy a felsőoktatási lemorzsolódás csökkentését elősegítő stratégia kidolgozása, a megbízó a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság. A HÖOK a diáktanácsadás eszközeit többek között az igényfelmérésben, a monitoring rendszer megtervezésében, a szupervízió szolgáltatás kidolgozásában látja, de a hallgatók szerint az elearning alapú oktatási eszközök használata is csökkentheti a tanulási nehézségek okozta lemorzsolódást. A lemorzsolódás ellenszere lehet, ha a beiskolázási kampány keretében zajló középiskolai látogatások mellett más csatornákon is megismertetjük szakjaink tartalmát és a képzések teljesítésével kapcsolatos követelményeket a leendő hallgatókkal, pl. középiskolások számára rendezett versenyek, felkészítő tanfolyamok útján. Ezzel csökkenthető a rosszul választók száma. A felvett hallgatók előmenetelét segíthetjük a rugalmasabb kurzusfelvétel lehetőségeivel, az oktatásszervezés eszközeinek maximális kihasználásával. A tanulási folyamat könnyítésére olyan innovatív megoldások alkalmazását javasolhatjuk, mint a probléma alapú tanulás, a személyes és környezeti tényezők javítása, a projekt központú tanulás bevezetése, illetve értékelési modellek pl. portfoliók alkalmazása. Szintén a lemorzsolódás ellenében és a tehetséggondozás irányába hat a hallgatók idgen nyelvi képzésének támogatása itthon a tanterv 10%-ának idegen nyelven történő oktatásával, vagy külföldön Campus Mundi, Erasmus és egyéb ösztöndíjak biztosításával. Az információk átadásának fontos és hatékony eszköze lehet olyan közösségi platformok kialakítása az elektronikus tanulmányi rendszerben, amelyek egyértelműen segítik a hallgatómentor közötti együttműködést. Tapasztalati tény, hogy a hallgatóval szembeni támogató attitűd, az egyetemhez, ill. a karhoz való tartozás érzése és a pozitív tapasztalatok erősítik a hallgatói kitartást. A hallgatói tehetséggondozás fontos színterei a szakkollégiumok: A Bölcsészettudományi Karhoz kötődik a PTE egyik legrégebbi és legaktívabb szakkollégiuma, a Kerényi Károly Szakkollégium, mely 15 éve áll fenn és jelenleg 40 hallgatói tagja van, akiknek tehetséggondozásában 28-30 oktató vesz részt. Itt jegyzem meg, hogy 2012-ben a Botanikus Kertben található „Zöld Sziget” épületének átalakítása és felújítása révén átadhattuk a „Kerényi Szigetet”, mely tehetségpontként szolgálja a Kar Kerényi Szakkollégiumának hallgatóit, valamint a kari tudományos diákköri munkában résztvevő hallgatókat. A BTK 21

másik „saját” működtetésű szakkollégiuma a Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszékéhez köthető: A Wlislocki Henrik Szakkollégiumot egyedülálló módon roma/cigány hallgatók részére hívtak életre azzal a céllal, hogy összefogja a PTE különböző karain tanuló roma/cigány származású diákokat, biztosítva számukra a szaktárgyaikon felüli továbbképzés és szakmai tájékozódás lehetőségét. A tagok száma 10 fő, oktatói segítőik száma 7. A PTE Grastyán Endre Szakkollégiumának 2015-ben 23 BTK-s hallgató volt aktív tagja. A Pécsi Tudományegyetem Fenntartható Fejlődésért Szakkollégiumának jelenleg 8 bölcsész hallgató a tagja. A Márton Áron Szakkollégium elsősorban a határon túli magyar hallgatók elhelyezését, támogatását hivatott ellátni, munkájában jelenleg 25 BTK-s hallgató és 13 oktató vesz részt. A BTK Hallgatói Önkormányzata és a Kar dékáni vezetése hagyományosan jól, egymást támogató rendszerben dolgozik. A dékáni vezetés és a Kar abszolút érdeke, hogy támaszkodjék a HÖK segítségére a beiskolázásban, a hallgatói igényfelmérésekben, a hallgatói elégedettség vizsgálatában, a hallgatók támogató és ösztönző rendszerének kiépítésében, ill. újragondolásában. Az együttműködés alapja a kölcsönös bizalom és egymás munkájának alaposabb megismerése, megismertetése. Ennek jegyében fontos és tovább fejlesztendő a kari HÖK-kel és annak munkacsoportjaival az együttműködés. A hallgatói tehetséggondozás egyik célja az oktatói-kutatói utánpótlás kinevelése. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy 2017-ben a pécsi Bölcsészettudományi Kar ad otthont a XXXIII. OTDK Humántudományi Szekciójának. Ennek az eseménynek mind a Kar, mind az Egyetem szempontjából kiemelt jelentősége van, hiszen része lesz a PTE 650. évfordulójára rendezendő ünnepségsorozatnak. II.3. OKTATÓI-KUTATÓI UTÁNPÓTLÁS BIZTOSÍTÁSA Célkitűzés háttere: Az EU országainak innovációs kapacitásmérésére szolgáló indikátorok tekintetében Magyarország kedvezőtlenül áll a doktori képzés terén. A 25-34 éves korosztályban ezer lakosra vetítve évente 0,8 a kiadott PhD fokozatok száma, miközben az EU átlag 1,69. A probléma részben a jelentkezők arányából adódik, mely Magyarországon évente és ezer lakosra vetítve 1,6 fő az uniós 2,9-es átlaggal szemben. A BTK 7 doktori iskolája a Kar által oktatott és kutatott tudományterületek, illetve tudományágak döntő többségét lefedi. Az előző akkreditációs ciklusokban létrejött 6 doktori iskola mellé tudatos kari építkezés és egyetemi szintű összefogás eredményeként a BTK létre tudta hozni a 7. doktori iskolát is: A Szociológia és Demográfia Doktori Iskola 2013 őszén indult, újabb jelentős tudományterületeket lefedve, azóta folyamatosan növekvő hallgatói létszámmal. A Nyelvtudományi Doktori Iskolán belül 2015-ben indult a Kommunikáció Doktori Program, melyre az első évben 4 hallgató nyert felvételt. Az alábbi táblázat adatai ugyanakkor megerősítik a fentiekben vázolt nemzetközi és országos tendenciákat, amennyiben azt mutatják, hogy a doktoranduszok száma a Karon csökkent az elmúlt években. A Karon az oktatásban és kutatásban résztvevők összlétszáma (beleértve a teljes és részmunkaidős foglalkoztatottakat, a kutatókat, lektorokat és nyelvtanárokat is) is csökkent az elmúlt időszakban: 2007 óta 301 főről 2015 szeptemberére 256 főre. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Kar történetének eddigi egyetlen jelentősebb csoportos létszámleépítésekor a jogviszony megszűnésének oka tanársegédek esetében éppen a minősítettség hiánya volt.

22

2011 2012 2013 2014 2015 "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola Demográfia és Szociológia Doktori Iskola Filozófia Doktori Iskola Interdiszciplináris Doktori Iskola Irodalomtudományi Doktori Iskola Nyelvtudományi Doktori Iskola Pszichológia Doktori Iskola Összesen

130

124

17 126 69 66 94 502

22 111 54 52 87 450

137 7 24 119 50 49 90 476

107 14 20 109 46 49 83 428

85 21 16 75 27 37 74 335

9. táblázat: A PTE BTK doktori iskolái – állami finanszírozott és önköltséges doktorandusz létszámok

Célkitűzés: A fentiek alapján egyrészt szükséges a doktori iskolák képzési kapacitásának emelése, de ezzel párhuzamosan kívánatos a végzési arány emelése is. A képzési kapacitás emelése ellenében hathat a PTE kapacitáscsökkentése. A végzési arány növelése és a végzettek Karon történő alkalmazása megoldást jelenthet az oktató utánpótlás biztosítására. 2009 és 2014 között 43 adjunktusi, 18 docensi és 13 egyetemi tanári kinevezés történt a Karon, majd ez a tendencia átmenetileg szünetelt a pénzügyi források csökkenése miatt. 2015-ben – kancellári engedélyezést követően – összesen 12 docensi és 15 adjunktusi előléptetésre volt lehetőség. A nyugdíjazások ennek ellenére változatlanul akkreditációs problémák elé állítják a Kart már a megpályázott dékáni ciklusban is, ezért is fontos a fiatal oktatók-kutatók tudományos előmenetelének a támogatása. Az oktatói utánpótlás biztosítása szempontjából fontos az a „speciális támogatás” is, melyet a doktorjelöltek és posztdoktorok 1-2 éves foglalkoztatására helyeztek kilátásba, EFOP és VEKOP források biztosításának megjelölésével.

A BTK teljes munkaidős minősített oktatóinak kor szerinti megoszlása a 2015/2016-os tanév I.szemeszterében 38

37

40

34

35 35

30 25

31

35 27

31 27 21

21

20

23

21

15

8

10 5 0

8 3 0 6 0

0 teljes munkaidős oktatók száma teljes munkaidős minősített oktatók száma

6. diagram: Minősített oktatók kor szerinti megoszlása

23

A támogatás egyik további eszköze lehet a korábban bevezetett konferencia-támogatás fenntartása: A PTE alapításának 650. évfordulója alkalmából, mely a megpályázott dékáni ciklusra esik, a Kar minden eszközzel támogatja a jubileumhoz kapcsolódó és/vagy a PTE és azon belül a BTK rangjához méltó események (pl. tudományos konferenciák) megrendezését. Rendkívül fontos a Kar hazai és nemzetközi megítélése szempontjából is az, hogy a kollégák lehetőséget kapjanak kutatási eredményeik megismertetésére határon belül és túl, ezért a Kar anyagi lehetőségei függvényében fenntartja a pécsi konferenciák szervezése mellett a hazai és külföldi konferenciákon való részvételre fordítható anyagi támogatás biztosítását. Az oktatói minősítettség akkreditációs szempontból is elengedhetetlen. A BTK minősített oktatóinak kor szerinti megoszlása szerint (lsd. 6. diagram) csak az 50 év felettiek 100 százalékban minősítettek, ami a minősítés megszerzésének nehézségeire utal. Egy másik problémára a BTK oktatóinak korfája világít rá. Az diagramról az is leolvasható, hogy viszonylag magas a hatvanadik életévüket betöltött oktatók száma, és hozzájuk képest is, de a Kar összoktatói létszámához képest is alacsony számban vannak jelen a 35 év alattiak. A 6064 év közöttiek kiválása már a következő dékáni ciklusban teszi szükségessé az utánpótlás biztosítását, azaz a fiatalabbak előmenetelének és minősítésének támogatását. Az oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása érdekében a továbbiakban is támogatni kell a minősített oktatók és kutatók előrelépését, a jövőben is anyagi fedezetet kell biztosíttatni munkaköri feljebbsorolásukhoz.

II.4. FINANSZÍROZÁS II.4.1. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS - DIFFERENCIÁLÁS Célkitűzés háttere: Elfogadva azt az alaptételt, mely szerint minőségi oktatás és kutatás kizárólag megfelelő felkészültségű és kellő motiváltsággal bíró hallgatókkal és oktatókkal képzelhető el, el kell fogadnunk azt is, hogy a korábbi évek gazdálkodásán a minőségbiztosítás érdekében változtatnunk kell. A változtatás indokai részben azok a kormányzati előirányzatokban megjelölt és ilyen módon talán a tervtárgyalásokon is érvényesíthető teljesítmény- és eredményességi mutatók (lásd fentebb), melyek a differenciált intézményi feladatfinanszírozás alapjául szolgálnak. Az oktatói és hallgatói kiválóság ezen indikátorok között magas súllyal szerepel, ezért megőrzésük a Kar és az Egyetem alapvető érdeke. Célkitűzés: „Az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni az oktatók teljesítményközpontú előmenetelei rendszerét, mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit.” (lásd Fokozatváltás … 23. old.) Az oktatói teljesítmények mérése érdekében a BTK-n is be kell vezetni az oktatói munka értékelésének rendszerét. Erre a Pécsi Tudományegyetemen már vannak működő példák (pl a a KTK-n, a TTK-n, de Kancellárián is), melyek a TÉR-ben az oktatói kontaktóraszám mellett figyelembe vesznek számos más mutatót, így pl. a posztgraduális képzésben való részvételt, az idegen nyelven megtartott órákat, a szakdolgozók számát, a Magyar Tudományos Művek Tára adatait és az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése során képződött eredményeket stb. Az egyes szakokon legjobban teljesítő oktatóknak a fentebb idézett kormányzati anyag szerint „többletjuttatás biztosítása indokolt. Ennek érdekében törvényi felhatalmazás és rendeleti szabályozás is szükséges.” (lásd uo.) 24

Az oktatói kiválóság elismerésének voltak és vannak hagyományai a Karon, hiszen különböző díjakra, kitűntetésekre lehetőségünk volt és van felterjeszteni kollégákat. A PTE Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata 2016-ban új oktatói díjakat alapít, melyeknek célja olyan kiemelkedő oktatói tevékenységek jutalmazása, melyek a Kar hallgatóinak szakmai-tudományos életét előbbre viszik. Az év oktatója díj minden tanév őszi szemeszterében kerül majd kiosztásra az elmúlt tanév OMHV értékelései alapján. A legtöbb értékelhető kurzussal rendelkező, legjobban értékelt oktatók kaphatják. Az év mentora díjat pedig minden tanév tavaszi szemeszterében kapják majd az elmúlt évben legtöbb és legsikeresebben szereplő hallgatót Kari Tudományos Diákköri Konferenciára felkészítő oktatók. 2017-ben a Bölcsészettudományi Kar ad otthont a XXXIII. OTDK Humántudományi Szekciójának. Annak érdekében, hogy a BTK hallgatói a lehető legjobb szereplést tudják nyújtani a 2017. évi megmérettetésen, a BTK kari vezetése motivációs alapot kíván létrehozni a 2016. évi kari TDK-ra a diákokat felkészítő témavezetők részére 2.500.000.-ft értékben. A fentiekben már említett aránytalanságok, melyek az egyes szakok oktató-hallgató arányában, illetve az egyes szaktanszékek oktató-képzés arányában mutatkoznak, egyrészt egyenlőtlen tehermegosztást eredményeznek az oktatók esetében, másrészt rendkívül különböző finanszírozhatósági feltételeket teremtenek. Éppen ezért annak a lehetőségét kell megteremteni, ill. fenntartani, hogy a többletmunkának fedezete biztosítható legyen az egyik oldalon, ugyanakkor a másik oldal nagyobb részt vállaljon az egyéb feladatokban, azaz saját maga is részese lehessen az anyagi lehetőségei bővítésének. A viszonylag alacsonyabb létszámmal rendelkező nyelvszakok pl. a nyelvi, szaknyelvi képzésben, mások olyan általános bölcsészettudományi és társadalomtudományi tartalmak közvetítésében vehetnek részt, melyeket a hallgatók szabadon választott kreditjeik terhére vehetnek fel. Úgy gondolom, hogy a szabadon választott tárgyak közös kari kezelési körbe vételének lehetőségeit még messze nem aknáztuk ki teljesen, ezzel ugyanis a magas hallgatói létszámú szakok oktatói némileg tehermentesíthetőek lennének. A Kar pénzügyi mérlegének javítása a saját bevételek növelése, ill. egyéb források biztosítása esetén lehetőséget teremthet a béren kívüli juttatások ismételt bevezetésére is.

II.4.2. A KARI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE II.4.2.1. TANTEREM-FELÚJÍTÁS – CAMPUS-BŐVÍTÉS Célkitűzés háttere: Bár az elmúlt évek heroikus küzdelmeinek és egy 2009-ben felállított campus-fejlesztési programnak köszönhetően a BTK Ifjúság úti campusán és a Rókus utcában is folyamatos felújítások történtek, melyek részben önerőből, részben egyetemi belső pályázati forrásokból, részben (korábban még létező) külső szakképzési hozzájárulásokból valósultak meg nyílászáró- és burkolatcseréket, festést-mázolást, tanterem felújításokat és bővítéseket eredményezve, a Bölcsészettudományi Kar épületei közül több ismét felújításra szorul. 2012-ben a Kar Kommunikáció és Médiatudományi, valamint Szociológia Tanszéke kiköltözött a Zsolnay negyed E/25-ös épületébe. Az összesen 2280 m² alapterületű épület a jelen kor építészeti technológiájával megépített és üzemeltetett ház, mely a minőségi oktatáshoz minden feltételt tartalmaz. Ez talán az egyetlen olyan épület, amelyben csak a kivitelezés hibái szorulnak javításra.

25

2014-ben megújult a BTK Tanulmányi Osztálya. Az új fogadótér kialakítása nyomán korábbi irodákból tanterem jött létre. Célkitűzés: A Rókus utcában található épületben egyes tantermek és irodák bútorzata 30 évesnél is régebbi, az épület tetőszerkezete is felújításra szorul. Utóbbi 2016-ban egyetemi központi forrásból megvalósulni látszik. Az Ifjúság úti főépületben (A épület) a 2001-es rekonstrukció óta a tantermek és irodák padlója és a bútorzat egy része az erős igénybevétel miatt elhasználódott, cseréjük szükségessé vált. A D épület és a HÖK által használt kisház tetőszigetelése is a következő időszak beruházásainak részét fogja képezni. . A D-épület korábbi bővítése részben a B-épület zsúfoltságát enyhítette. A B-épületben lévő szolgálati lakás megüresedése további bővítést tenne lehetővé. II.4.2.2. IRODATECHNIKAI - INFORMATIKAI FEJLESZTÉS Célkitűzés háttere: A Kar részben használaton kívüli, részben elavult irodatechnikai gépparkját (nyomtató, másoló, scenner, fax) jól jellemezte, hogy az 2010-ben még mintegy 260 irodatechnikai gépből tevődött össze, összesen 155 féle típusból állt és ennek megfelelően igen heterogén szervízelési és üzemeltetési háttérrel bírt. Ez nem volt elég költséghatékony és rengeteg kockázati tényezőt hordozott. Az irodatechnikai eszközöket sikerült folyamatosan fejleszteni. A megkezdett fejlesztés célja, hogy a Kar összes irodatechnikai eszköze egyetlen informatikai hálózatba kerüljön, egy egységes eszközpark jöjjön létre az eszközök számának csökkenése mellett. Ez költségmegtakarítást is eredményezne. 2013-ban a campusok teljes területén 150 számítógép és 95 projektor beszerzése és üzembe állítása valósulhatott meg 65 millió forint értékben. A korszerű oktatás elősegítése érdekében két ütemben 18 laptopot is sikerült az egyes szervezeti egységek között kiosztani. 2014-ben és 2015-ben anyagi keretek hiányában további beruházásokra nem volt lehetősége a Karnak, így csak a meglévő infrastruktúra állagának megőrzése lehetett a cél. Ennek ellenére befejeződött a hálózati nyomtatásra történő átállás. Célkitűzés: A géppark elöregedése miatt elkerülhetetlenné vált annak lecserélése. 2016-ban a Kar informatikai eszközbeszerzést irányzott elő, melynek során asztali PC-k, notebook-ok, monitorok, hálózati eszközök, valamint projektorok kerülnének beszerzésre. Az eszközbeszerzéseken túl szükséges bizonyos az oktatást támogató software-ek beszerzése is: a társadalomtudományi képzési terület számára megfelelő számú SPSS licence, ill. elektronikus tananyagok előállítására alkalmas software. A távoktatási forma fokozatos bevezetése, a hallgatói előrehaladás digitális tananyagokkal, elearninggel és blended-learninggel támogatott kurzusai egy új virtuális tér létrehozását teszik szükségessé, melynek technikai hátterét biztosítani szükséges. Folyamatban van egy IKT – Pedagógiai informatikai kabinet létrehozása tanárjelöltek számára, melynek célja az internet adta lehetőségek, az oktatástechnikai eszközök és hozzá kapcsolódó szoftverek gyakorlat-közeli bemutatása, pedagógiai alkalmazhatóságuk, hasznosításuk lehetőségei bemutatása a tanárjelöltek, és a képzők képzői számára, a 21. század elvárásainak megfelelően.

26

II.4.3. FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA Célkitűzés háttere: Köztudott, hogy a magyar felsőoktatás finanszírozásában az állami szerepvállalás mellett saját működésből eredő külső források eddiginél nagyobb mértékű bevonása a cél, azaz egy olyan feltételrendszer megteremtése, mely lehetővé teszi a nem elsősorban közösségi forrásokon alapuló működést. Ennek egyik oka nyilván az, hogy 2020 után Magyarország nem számíthat a Strukturális Alapokból származó további támogatásokra. A fenntartó tehát abban érdekelt, hogy az intézmények a csökkenő hallgatói létszám ellenére, a nem változó, vagy legfeljebb kismértékben növekvő állami szerepvállalás mellett, a közösségi forrásokat saját működésükből eredő külső források bevonásával legyenek képesek kipótolni. Ez a piaci szemlélet megjelenik a fentiekben már idézett stratégiai elképzelésekben is, melyek elvárásként fogalmazzák meg a felsőoktatási intézményekkel szemben azt, hogy „alaptevékenységük, oktatási, kutatási tevékenységük során egyre nagyobb mértékben támaszkodjanak saját bevételeikre, külső, piaci forrásokra, így a külső bevételi források stabilizálásával csökkenhet függőségük a mindenkori költségvetési forrásoktól.” (lásd. Fokozatváltás …. 69. oldal). A felsőoktatásnak ebben az új finanszírozási modelljében a fenntartó megrendelőként jelenik meg, s mint ilyen, csakis az általa megrendelt ellátandó közfeladatok elismert költségeit fizeti meg. A feladatalapú finanszírozás célja egyrészt a középtávon is tervezhető gazdálkodás követelményének a biztosítása intézményi szinten, másrészt a keresztfinanszírozás megszűntetése az egyes közfeladatok (pl. oktatás és kutatás, oktatás és betegellátás) között. A képzések finanszírozása a koncepció szerint önköltségszámításon nyugszik, de összege intézményenként differenciálódhat bizonyos előre meghatározott teljesítmény- és eredményességi mutatók alapján. Ilyen indikátor lehet pl. a hallgatók kompetenciaeredményének emelkedése a képzési bemenet és kimenet között, a kibocsátott alap-, mester- és doktori fokozatok száma, a képzést a képzési időn belül elvégzők aránya, a lemorzsolódás mértéke, vagy a hátrányos helyzetű hallgatók támogatása. A tudományos, kutatási teljesítmények közpénzekből való finanszírozását ugyanakkor egy szintén előre tervezhető, transzparens, stabil kutatási alapbázis működtetése garantálná. A kutatási feladatok finanszírozásának mutatói között szerepel pl. az idegen nyelvű publikációk száma, a doktorjelöltek és fokozatot szerzettek száma, valamint a kutatói ösztöndíjban, ill. díjakban részesülők száma is. A koncepció szerint a költségvetési forrásokkal való szigorú gazdálkodás mellett érdekeltté kell tenni az intézményeket saját bevételeik arányának növelésében. Ennek feltételeként egy rugalmasabb, a gazdasági környezethez illeszkedő pénzügyi szabályozás kialakítása fogalmazódik meg. Célkitűzés: A gazdasági stabilitás megőrzése továbbra is a Kar minden polgárának érdeke. Ahhoz, hogy az utóbbi években abszolút minimalizált kiadási oldalon nagyobb mozgásterünk legyen, egyrészt a saját bevételek növelése lehet a célunk. Erre reális esélyt az osztatlan tanárképzés hallgatóinak létszámnövekedésében, új, a piaci igényekhez illeszkedő képzési programok indításában, a külföldi ösztöndíjas, illetve önköltséges hallgatók számának növelésében, a magyar és külföldi hallgatók lemorzsolódásának csökkentésében, a tantárgy-konszolidációt követő átoktatásból származó bevételeink növelésében, olyan továbbképzési programok felkínálásában, melyek alkalmazkodnak a piaci igényekhez, 7. külső és belső pályázati források elnyerésében és 8. a gyakorlatorientált képzések munkaerő piaci szereplőitől elnyerhető támogatásokban látok. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

27

A hallgatói létszámnövelésnek egyik leghatékonyabb eszköze a toborzás, mely a magyar diákokat sikerrel szólította meg eddig is, hiszen annak ellenére, hogy a bölcsészet- és társadalomtudományi területek a kormányzati stratégiában és a közmédiában is negatív kommunikációt kapnak, a felvett hallgatói létszám az utóbbi időben némileg emelkedni tudott. A beiskolázási kampány eddig is számos innovatív elemet tartalmazott (táborok középiskolások számára, versenyfelhívások, iskolalátogatás, reklámfelületek bérlése, országos rendezvényeken való részvétel), melyek mindegyike fenntartandó. Tekintettel arra, hogy a középiskolás korosztály mellett a másoddiplomás képzésekre és továbbképzésekre jelentkezők is fontos célközönség lesznek a jövőben, a beiskolázási kampányt új, őket is megszólítani képes elemekkel kell bővíteni. A magyar és külföldi hallhatók megszólításának, a képzési programok megismertetésének és népszerűsítésének fontos eszköze a kari honlap, mely 2015-ben megújult, a magyar mellett angol és német nyelven s hozzáférhetővé vált. Folyamatos feltöltése továbbra napi szintű feladatot jelent. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az egyes szervezeti egységek honlapja is naprakész tartalmakkal frissüljön. 2015 fontos változása ezen a téren, hogy a Kar összes önálló szervezeti egységének honlapja is átállt új egyetemi szabványra. A célközönségünk, azaz a középiskolások és egyetemisták felhasználói szokásai szükségessé teszik a kari honlap mobil-alkalmazásának elkészítését, azaz egy mobilra optimalizált weboldal elkészítését. A Kar online kommunikációja, a (fiatalok által preferált) közösségi médiában való jelenléte kibontakozóban van. Ezen a téren az elmúlt időszakban elindultak jó kezdeményezések, melyeket folytatni és továbbiakat felkarolni érdemes. A képzési kínálat bővítése és a hallgatói létszám növelése közös egyetemi és kari érdek, ezért a jövőben törekedni kell arra, hogy a saját bevételek növelése mellett törekednünk kell külső – kancellári, rektori – források nagyobb mértékű elnyerésére. A feladatfinanszírozás fedezetének nagyobb mértékű biztosítása csökkentheti a Karon belüli keresztfinanszírozás szükségességét, csökkentve ezzel az éppen prosperáló szakokra átruházott terheket az egyik és az anyagi kiszolgáltatottságot a másik oldalon. Záró gondolatok Munkámat a továbbiakban is úgy kívánom végezni, hogy az a Kar és az Egyetem hasznára váljon. Szeretnék bízni abban, hogy a felsőoktatás immár sokadik átalakítása olyan kereteket szab majd, amelyek valóban a minőséget helyezik előtérbe, és elfogadható feltételeket, megfelelő támogatást biztosítanak ahhoz, hogy a munkánkat a lehető legjobban végezhessük. „A bölcsészet- és társadalomtudományok feladata a modernitás kezdete óta az, hogy reagáljanak az elemzést és választ igénylő mindennapi kulturális, társadalmi, történelmi folyamatokra. Ma ezek a folyamatok minden korábbinál nagyobb léptékben és szédítőbb tempóban zajlanak, megértésük és megvitatásuk ezért minden korábbinál szélesebb körű tudományos és képzési kapacitást igényel. A XXI. század társadalmát a transznacionális hálózatok és az állandó változás jellemzi. Ebben a világban az idegen kultúrák ismerete piaci tényezővé válik, (…) az európai értékek megbecsülése csak a magunk értékeinek ismeretében lehetséges (…).”7 A pályázatban leírtak alapján nyilvánvaló, hogy egy leendő dékánnak sem lehet célja az, hogy negatív irányban, azaz szakok megszűntetése irányába változtasson azon a magyar bölcsészkarokra jellemző képzési portfólión, amivel a pécsi BTK rendelkezik. Ezt azért sem 7

Az idézet a Fokozatváltás a felsőoktatásban. A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai c. vitaanyagból való, melyen ez áll: „ A kormány első olvasatban tárgyalta.” (Én 2014. december 1-én olvastam.)

28

tenné helyesen, mert nem lehet tudni, hogy a most viszonylag keresett szakok népszerűsége meddig tart, mint ahogy nem lehet biztosan tudni azt sem, hogy az ezekre felvehető állami támogatott hallgatói létszámot, vagy kapacitásszámot mikor milyen tényezők befolyásolhatják. A BTK képzési portfóliójának fenntartása, oktatói és hallgatói kiválóságának és létszámának megőrzése a Pécsi Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kar közös érdeke. A fentiekben vázolt elképzeléseket két dékánhelyettes-jelöltemmel konzultálva fogalmaztam meg. Egyikük Dr. Müller Péter egyetemi tanár, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének munkatársa, jelenleg a BTK tudományos dékánhelyettese. Őt megválasztásom esetén az általános és tudományos dékánhelyettesi feladatok ellátására kérném fel. Az oktatási dékánhelyettesi feladatkört Dr. Glózer Rita, a Társadalom- és Médiatudományi Intézet Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa látná el. Megválasztásom esetén mérlegelném annak a lehetőségét, hogy az oktatási dékánhelyettesi feladatkört megosztva – a bölcsészet- és a társadalomtudomány mellett – a Kar harmadik, minden tekintetben kiemelkedően fontos képzési területe, a pedagógusképzés is bekapcsolódjék a kari vezetés és ezen keresztül a pedagógusképzésben illetékes egyetemi fórum(ok) munkájába.

Pécs, 2016. január 31.

Dr. Gerner Zsuzsanna egyetemi docens

29

3.6. számú nyomtatvány Magasabb vezető, valamint vezető közalkalmazott nyilatkozata az összeférhetetlenség feltételeinek kizárásáról (KK, valamint felsőoktatás) Magasabb vezető, valamint vezető közalkalmazott nyilatkozata az összeférhetetlenség feltételeinek kizárásáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt, ) valamint a PTE foglalkoztatási követelményrendszere (továbbiakban: Fkr) 104-106.§-ai alapján a Pécsi Tudományegyetemmel fennálló közalkalmazotti jogviszonyomra tekintettel az alábbi nyilatkozatot teszem: I. Személyes adatok Név: Szervezeti egység: Munkakör Beosztás: Adószám: TAJ szám: Oktatói azonosító:

Dr. Gerner Zsuzsanna Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézet egyetemi docens intézetigazgató 8353193116 074228801 72134083767 II. Összeférhetetlenségi nyilatkozat

1. Alulírott kijelentem, hogy velem szemben a Kjt. 41.§ (1) bekezdésében, továbbá az Fkr. 37.§ (2) bekezdésében meghatározott általános összeférhetetlenségi okokon túl a Kjt. 41.§ (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi okok velem szemben nem állnak fenn, ekként

hozzátartozómmal [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont] nem állok irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatban. III. Bejelentési kötelezettség Tudomásul veszem, hogy a felsorolt összeférhetetlenségi okok a vezetői megbízatásom egész időtartamára vonatkoznak. Tudomásul veszem továbbá, hogy ha velem szemben II. pontban meghatározott összeférhetetlenségi ok felmerül, köteles vagyok azt a munkáltatónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. Tudomásul veszem, hogy amennyiben fent leírt bejelentési kötelezettségemnek a munkáltató e kötelezettség teljesítésére irányuló felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem teszek eleget, úgy munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti. Pécs, 2016. január 31.

…………………………………………… Közalkalmazott 30

Betekintési nyilatkozat

Alulírott Dr. Gerner Zsuzsanna hozzájárulok ahhoz, hogy a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara dékáni posztjára benyújtott pályázatom anyagát az arra illetékesek megismerhessék. A kiírt pályázat azonosítója: 6848.

Pécs, 2016. január 31.

Dr. Gerner Zsuzsanna egyetemi docens

31