PÁLYÁZAT. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium igazgatói megbízására március 21

PÁLYÁZAT az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium igazgatói megbízására

2016. március 21.

Dr. Kóczián Lilla Központvezető Asszony ELTE Rektori Koordinációs Központ Tisztelt Központvezető Asszony! A Nemzeti Közigazgatási Intézet Közigazgatási Állásportál internetes oldalán (https://kozigallas.gov.hu) ELTE/2723/1. (2016) számon közzétett kiírásra hivatkozva pályázatot nyújtok be az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium igazgatói munkakörének betöltésére. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 67. § (1) alapján előírt megbízási feltételekkel rendelkezem. Az erről szóló oklevelek másolatát mellékelem. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek keretei között hozzájárulok pályázatom teljes anyagának sokszorosításához, a véleményezők és döntéshozók számára történő továbbításához. Vállalom továbbá a vagyonnyilatkozat tételi eljárás lefolytatását. A pályázatot és annak minden mellékletét a beadással egyidejűleg elektronikusan is eljuttattam a [email protected] címre.

Tisztelettel: Budapest, 2016. március 21.

Munkácsy László

1 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

I.

AZ APÁCZAI GIMNÁZIUM MA (HELYZETELEMZÉS)

1. Eredményesség, autonómia, tehetséggondozás, pedagógusképzés Alapértékeink Az iskola arculatát vizsgálva tantestületünk egy munkacsoportja két kérdést tett fel 2014 márciusában: mi jellemzi ma az Apáczai Gimnáziumot? Milyen képet szeretnénk magunkról sugározni a jövőben? A kollégák a jelenről megállapították, hogy az Apáczai egy „erős”, eredményes iskola, amely őrzi értékeit, tisztelettel tekint a múltjára, és amelyben hagyományosan jelen van a versenyszellem. A jövőt illetően az alábbi megállapítás fogalmazódott meg: „A jövőben egy dinamikus, fiatalos, szabad szellemű, folyton megújulni képes iskolát szeretnénk láttatni, amelyik a múlt hagyományait tiszteli, azokat meg is ismerteti a diákokkal, de képes az újat befogadni és felhasználni.” Az ebben a tanévben fennállásának hatvanadik évfordulóját ünneplő intézmény ma is vállalja és képviseli alapértékeit, amelyek iskolánkat a legismertebb és elismertebb intézmények közé sorolják. Ezek a meghatározó vonások a következők: eredményesség, megbecsültség, tehetséggondozás, versenyszellem, a működés és a szakmai munka magas fokú autonómiája. Mindezek mellett egyre fontosabb célunk a színes és tartalmas diákélet támogatása, a demokratikus gondolkodásmód, a közösségi értékek fejlesztése, nevelési programmá avatása. Az Apáczainak a fent említettek közül kiemelkedő értéke és tevékenysége a tehetséggondozás. Elődeinkhez hasonlóan ma is valljuk, hogy a minőségi oktatást mindenki számára elérhetővé kell tenni. Ezt az elvet képviseli az 1972 óta folyamatosan működő kollégiumunk, amely ma is betölti az eredeti célkitűzést: esélyt biztosít a tehetséges vidéki fiataloknak az elsőrangú egyetemeteken való továbbtanulásra. Jelen pályázatom a gimnázium és a kollégium pedagógiai programjának közös elemeire összpontosít, és nem kíván a kollégium működésével részletesen is foglalkozni, ugyanis a kollégium testülete teljes szakmai önállósággal végzi nevelő munkáját. Iskolánk másik kiemelkedő feladata az Eötvös

Loránd Tudományegyetem

fenntartásában működő gyakorló köznevelési intézményként a tanárképzés gyakorlati 2 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

terepének biztosítása, a tanárjelöltek gyakorlati felkészítése a pályára. A felsőoktatási feladataink keretében egyre markánsabban részt veszünk a pedagógusképzés megújításában, és erre fenntartónk mindinkább igényt tart. Eredményességi mutatóinkról Eredményességünket több közismert mutató is tükrözi. A szülők, családok kiemelten figyelnek az évente közzétett középiskolai rangsorokra, amelyekben iskolánk hosszú évek óta az élmezőnyben helyezkedik el (legutóbb, 2015-ben az 5. helyen). A rangsorok összeállításában szerepet kapnak a közép- és emeltszintű érettségi vizsgák, továbbá az országos kompetenciamérés eredményei. Az alábbi táblázatból is kitűnik, hogy diákjaink az országos átlagot meghaladó eredményeket érnek el középszinten, és jóval az országos átlag feletti számban és eredménnyel szerepelnek az emelt szintű vizsgákon. (A táblázat csak azokat a vizsgatárgyakat tartalmazza, amelyből diákjaink közül legalább tíz fő tett valamilyen szinten vizsgát.) Érettségi eredmények átlaga magyar nyelv és irodalom középszint magyar nyelv és irodalom emelt szint Történelem középszint Történelem emelt szint Matematika középszint Matematika emelt szint Angol nyelv középszint Angol nyelv emelt szint Biológia középszint Biológia emelt szint Fizika középszint Fizika emelt szint Kémia középszint Kémia emelt szint

Apáczai % 83.58 (118 fő) 61.50 (6 fő) 77,77 (93 fő) 72,52 (33 fő) 82,84 (82 fő) 80.59 (44 fő) 86.81 (73 fő) 73.11 (38 fő) 81,60 (5 fő) 79.32 (34 fő) 81,11 (19 fő) 81,40 (10 fő) 46,00 (1 fő) 77,50 (12)

2014 Gimnáziumok országosan % 64,37 64,03 66,47 64,86 55,77 73,17 73,28 66,21 64,77 62,41 74,46 71.74 64,97 63,23

Apáczai 84,18 (124 fő) 74,50 (4 fő) 85.32 (111 fő) 79,62 (16 fő) 84,81 (77 fő) 81,04 (51 fő) 88,23 (88 fő) 75,93 (45 fő) 75,40 (5 fő) 77,10 (42 fő) 79,64 (14 fő) 78,55 (29 fő) 83 (2 fő) 76,75 (32 fő)

2015 Gimnáziumok országosan % 58,09 60,86 57,59 65,38 45,63 70,94 61,35 69,32 57,97 64,85 70,99 70,98 68,62 57,81


A gimnáziumot diákjaink átlagosan legalább egy (sok esetben kettő) nyelvvizsgával fejezik be. Ez szám a jövőre nézve is komoly versenyképességi mutató, hiszen 2020-ig a jelenlegi kormányzati tervek értelmében minden felsőoktatásba jelentkező számára bemeneti követelmény lesz a B2 szintű nyelvvizsga megléte. Tanulóink már most teljesítik ezt a feltételt. A kompetenciamérés eredményei 2014-ben az alábbiak szerint alakultak:

Megállapíthatjuk, hogy mind a négy, mind a hat évfolyamos gimnáziumban az országos átlagot messze meghaladó eredményt értek el a tanulók a méréseken. Különösen elégedettek lehetünk a 8. és 10. osztályban a matematika eredményekkel, de a szövegértés területén, a nagy 6 évfolyamos gimnáziumi kategóriában is az átlag felett teljesítettek az apáczaisok (1828 nálunk, míg az országos átlag 1814). A 4 évfolyamos gimnáziumi kategóriában is kiválóak az eredmények. A mutatók alapján kijelenthető, hogy 2014-ben nem volt olyan 4 évfolyamos gimnázium az országban, ahol jobbak az eredmények, mint nálunk, s hasonló teljesítménnyel is legfeljebb 4 intézmény büszkélkedhetett az országban. Fontos megemlíteni, hogy a családi háttér (CSH) index alapján elvárt eredménynél lényegesen jobban teljesít iskolánk, és semelyik kategóriában sem marad el az elvárt eredménytől. Az is elmondható, hogy általában jobban teljesítenek a diákjaink, mint ahogy a két évvel ezelőtti mérések alapján várni lehetne, tehát fejleszteni tudjuk az amúgy eleve magas képességszinttel érkező tanulókat. A CSH index elemzése után kimondható, hogy 4 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

iskolánk diákjainak társadalmi összetétele a hozzánk hasonlóan eredményes gimnáziumok többségéhez képest heterogén. Ezt a sokszínűséget nem utolsósorban kollégiumunknak köszönhetjük. Ez a mutató megerősíti az általános hétköznapi tapasztalatot, hiszen ezt a diákok között járva jól lehet érezni. Az eredményesség mögött a versenyszellem is meghúzódik, a tehetséges tanulók ugyanis gyakran méretik meg magukat versenyeken. Ez is régi hagyományunk: az Apáczai tanulói már az iskola megalakulásakor is az elsők között szerepeltek az országos tanulmányi versenyeken. A mai helyzetről illusztrációként néhány adat: az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen az elmúlt tanévben 27 tanulónk jutott a döntőbe (a 30 legjobb közé), és közülük hatan dobogós helyezést értek el. A döntősök és helyezettek összetétele változatos, tehát humán és természettudományi tárgyakból egyaránt eredményesek a diákok, akik egyforma arányban képviselik a négy és a hat évfolyamos gimnáziumi osztályokat. Különösen fontos, az iskola versenyképességét és vonzerejét növelő tény, hogy nemcsak a hazai színtéren jeleskednek a diákok, hanem a nemzetközi versenyeken, a diákolimpiákon is. Ezek az eredmények reflektorfényben tartják az Apáczait, ugyanis ezekre a hírekre a sajtó is felfigyel.

2. Minek köszönhető mindez? A siker okai között számos, egymással összefüggő tényezőt említhetünk. A tanári kar Elsőként említem a szakmai munkát végző sokszínű tanári karunkat. Az Apáczai Gimnázium egykori és mai diákjai nagy hatású és tudású tanáregyéniségekről számolnak be, akiknek köszönhetően iskolánkat magas fokú autonómia jellemzi. A tanári karban hagyományosan nagy számban vannak jelen volt apáczaisok, egykori diákok. Ez a tény is az intézmény iránti elhivatottságot, az iskola inspiratív jellegét, megtartó erejét jelzi. A legutóbbi ballagási ünnepségen mind a négy végzős osztály osztályfőnöke az Apáczaiban végzett egykor. A tantestület mintegy egynegyede tartozik e körbe – és ez az arány kiugróan magas!


A diákok Sikerünk másik titka a tehetséges diákokban rejlik. Miután iskolánknak nincs beiskolázási körzete, a bekerülés az általános iskolás tanuló felvételi teljesítményén, illetve korábbi tanulmányain és ambícióján múlik. A tudáson, tehetségen alapuló felvételi kiválasztás eredményeként iskolánkat sokszínűség jellemzi. Diákjaink az ország különböző tájairól, eltérő családi és szociális háttérrel érkeznek hozzánk. Az iskola nemcsak szociálisan, hanem kulturálisan és mentalitás terén is sokszínű. Ez is megkülönböztet bennünket a többi, hozzánk hasonlóan pozícionált iskolától. A különböző hátterű és gondolkodású diákokat összeköti a tehetség és a tanulás szándéka. Ez a sokféleség komoly érték, amelynek megőrzésére ezután is törekedni kell, illetve célszerű volna ezt az adottságot az eddigieknél is jobban kihasználni. Itt említem azt a pozitív tendenciát, hogy a diákok iskolai közéleti aktivitása milyen sokat fejlődött az elmúlt néhány évben. A diákönkormányzat vezetősége által bevezetett működési reformoknak, az új szervezeti szabályzatnak köszönhetően erősödött az érdekképviseleti funkció, és ezzel egyidejűleg önállóbbakká váltak a diákönkormányzat vezetői. A tanulók tehetsége nemcsak tanulmányi téren mutatkozik meg. A sportban, a művészetekben nyújtott kiemelkedő teljesítményeket és a közösségi munkát a néhány évvel ezelőtt alapított művészeti és sportdíjakkal, továbbá a közösségi munkáért járó igazgatói különdíjjal is elismerjük. A szülői közösség és a volt apáczais diákok Az elmúlt öt éves ciklus egyik nagy eredménye az iskola közösségének szélesebbé és aktívabbá válása. A szülők kezdeményezésére új hagyományokat vezettünk be. Ilyen a karácsonyi koncert és vásár valamint a támogatói bál, amelyet már három alkalommal szerveztek meg a szülők. A fenti kezdeményezések egyfelől anyagi támogatást eredményeznek, másfelől erősítik az iskolához való kötődést. Iskolánk nyitásának része az a gondolkodásmód, amelyet nem utolsósorban az iskola munkáját elismerő és támogató szülőktől tanulunk. Fontos, hogy az iskola viszonylag zárt világa teret adjon a más területeken dolgozó, más szervezeti kultúrákban járatos partnereink gondolkodásmódjának. Ebben az időszakban – a kb. 20 évvel korábbi időszak után ismételten – intenzívebb kapcsolatot ápoltunk a volt diákokkal. A nagy múltú egyetemekhez és középiskolákhoz hasonlóan mi is nekiláttunk az alumni mozgalom kiépítésének. Ennek több megnyilvánulása is volt: pl. a sikeres öregdiákokat meghívtuk nemcsak az Apáczai Napokra, hanem más alkalmakra is, gondoljunk a Budapest 100 apáczais rendezvényére vagy a természettudomány terén kimagaslóan sikeres, díjazott három volt apáczais kutatónő által tartott előadásra vagy az 6 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

irodalmi beszélgetésekre, amelyeket volt diákunk vezetett. A fenti kapcsolataink megerősödése a továbblépéshez is utat mutat. A változó körülmények ellenére is stabil működés Az eredmények megtartását szolgálta az állandó külső változások és a romló körülmények ellenére is kiegyensúlyozott, a szélsőséges helyzeteket kivédeni képes gazdálkodásunk. Kapcsolatrendszer Eredményeinket a felsőoktatási intézmények és az oktatáson kívüli szektor képviselői is visszajelzik. Több rangos egyetem, így fenntartónkon, az ELTE-n kívül, a Semmelweis Egyetem, a BME és a Corvinus Egyetem is felkért bennünket, hogy csatlakozzunk partneriskolai programjukhoz, így rendszeressé vált a kapcsolat a fenti intézményekkel, amelyek felismerték, hogy sikeres diákjaik között nagy számban fordulnak elő apáczaisok. Több vállalattal is kapcsolatban állunk: a Richter Gedeon Nyrt. tavaly kitüntető oklevelet adott át iskolánknak, mint a hazai kémiaoktatás egyik legeredményesebb intézményének. Az EGIS

gyógyszergyárral

rendszeresen

fennálló

felkereshetik

a

együttműködésünk

gyár

modern

keretében

látogatóközpontját.

tagozatos Az

ilyen

diákjaink jellegű

kapcsolatrendszer fő előnye, hogy a tanulók már ebben az életkorban megismerkedhetnek a kutató-fejlesztő tevékenységet végző, társadalmi felelősségvállalásban is kiemelkedő nemzetközi hátterű vállalatokkal. Ezzel komoly pályaorientációs támogatást tudunk nyújtani a diákoknak. Ugyanilyen kapcsolatok más területeken is fennállnak (gondolhatunk pl. a Nyitott Bíróság programra vagy az International Institute of Education budapesti központjával fennálló szakmai kapcsolatra). Az Apáczai a köztudatban ismert és elismert intézmény, köszönhetően a múlt értékeire építő erőfeszítéseinknek, a nyitott, partnerségre építő szemléletnek, a volt diákok jelentette hálózatnak, a széleskörű kapcsolatrendszernek.

Aki belép ebbe a hálózatba, komoly

lehetőséghez jut.

3. Az elmúlt évtized változásai A bevezetőben felsorolt tényezők, eredményességi mutatók minden korábbi igazgatói pályázatban is megállták volna a helyüket, azonban az elmúlt néhány évben további előremutató jelenségeket figyelhettünk meg. Teret nyert a befogadás kultúrája, a nyitottság, a 7 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

tolerancia, és mindezek tudatos megjelenése a nevelésben, oktatásban, a hétköznapi diskurzusban. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szervezeti kultúrában végbement változásokat. Ma a tantestület sok tagjában érezhetően jelen van az iskola iránti elkötelezettség, és ez reményt ad a jövőt illetően. A szükségszerűen felbukkanó problémák, konfliktusok kezelése lényegesen könnyebb azáltal, hogy a bizalom és megoldáskeresés vált jellemző attitűddé. Az összetartozás erősödésének egyik biztos jele, hogy a korábbi évek kihagyása után ismét népszerű közösségépítő vagy továbbképzéssel egybekötött programokat, utazásokat valósítottunk meg (Bánk, Kolozsvár, Brno), és a kollégák kisebb körben is mind gyakrabban szerveznek közös projekteket, képzéseket. A jó légkörből következik, hogy könnyebben megtaláljuk a hangot egymással, és közösen tudjuk tervezni a jövőt. Ugyancsak az elmúlt időszak eredményeként az oktatás módszertana is sokszínűvé vált. A gyakorlóiskolákkal szemben jogos fenntartói elvárás, hogy tantárgyanként és tanáronként eltérő módon és mértékben, de teret nyerjenek olyan (kompetenciaalapú, kooperatív) módszerek is, amelyek segítségével a tanárjelöltek pályájuk során a különféle iskolatípusokban sikeresen helyt tudnak állni. Fontos ugyanis, hogy az átlagnál tehetségesebb tanulók oktatása ne kerüljön ellentmondásba felsőoktatási feladatainkkal. A cél, hogy a hallgatókat a lehető legsokoldalúbb módszertani eszköztárral ismertessük meg. Ezen a téren kifejezetten sokat léptünk előre, részben annak köszönhetően, hogy pályázati és alapítványi források bevonásával több alkalommal is jelentős informatikai fejlesztéseket hajtottunk végre. Az aktív táblák és más IKT eszközök kihasználtsága ma igen magas, függetlenül az osztály jellegétől, tagozatától és a tantárgytól. Néhány kisebb korrekció után továbbra is sikeres a diákok számára előírt projektmunka, amelynek eredményét immár minden tanulónak elő kell adnia az Apáczai Napokon. Népszerűek az elmúlt két évben elterjedt disputa módszerre építő szakkörök is. A disputa technikájához hasonlóan a tantestületen belül is teret nyert a demokratikus vita kultúrája, amelynek eredményeként tanévenként egy-egy nevelési értekezletet ilyen módon szervezünk meg. A sportélet, a testnevelés terén is változásoknak vagyunk a tanúi, és most nem a mindennapos testnevelésre és a vele kapcsolatos terhelésre gondolok, hanem arra, hogy kollégáink szakmai-emberi törekvéseinek köszönhetően a testnevelési munkaközösség is támogatja a tehetséggondozó feladatokat. A testnevelés, az iskolai sportélet nem csupán a kimagaslóan eredményes, az élsportban is kiváló diákok szívügye, hanem mindenkié. A 8 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

délutáni, hétvégi foglalkozások, a sítáborok, sporttáborok révén számos tanulónk ismeri fel, hogy a szellemi teljesítmény mögött kiegyensúlyozott személyiségre is szükség van. Szakmai kapcsolatrendszerünk tovább bővült: több országos szervezetnek vagyunk tagjai, és kollégáink külön-külön is bekapcsolódtak szakmai fejlesztésekbe (pl. az Oktatási Hivatal projektjeibe, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által koordinált fejlesztésekbe, tankönyv- és taneszköz-fejlesztésekbe). Az elmúlt tanévtől kezdődően a rangsorokat vezető állami és egyházi gimnáziumok igazgatóival rendszeres az eszmecsere (az ÉGIG nevű szerveződésnek alapító tagjai vagyunk). Közös honlapot hoztunk létre, amelyen közzé tesszük állásfoglalásainkat aktuális oktatási, szakmai kérdésekben. Részt veszünk az ELTE tanárképzési munkacsoportjaiban, és intenzívvé váltak az egyetemen belüli, főként a gyakorló köznevelési intézmények közötti együttműködések. Az Apáczai az oktatási közélet aktív része, mértékadó tényezője. Több munkaközösségre is igaz, hogy erősödött a belső együttműködés, így egyre több közösség működik szellemi műhelyként. A kollégák ezekben a munkaközösségekben különösen odafigyelnek a pályakezdő gyakornokokra, és összehangoltan segítik egymást a programok megvalósításában. Az elmúlt ciklusban kezdte meg munkáját a minőségértékelési csoport (MÉCS), amelynek elemzései iránymutatóak a tantestület számára. A MÉCS-et saját igényeinkből kiindulva hoztuk létre, azzal a szándékkal, hogy önértékelési rendszerünket a saját intézményi problémáinkra összpontosítva alakítsuk ki. A MÉCS meglátásait az év végi beszámolók és a munkatervek készítéséhez is felhasználtuk. A felmérések eredményeiből kiindulva kezdeményeztük a szóbeli felvételi megváltoztatását, amely kedvező fogadtatásra talált a szülők körében. A korábbinál tudatosabban figyelünk az országos mérések részeredményeire és más visszajelzésekre. Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a rangsorok élén elhelyezkedő intézményként nekünk is folyamatosan elemeznünk kell az eredményeket, és vizsgálnunk a fejlesztési lehetőségeket. Az eddigiek összegzéseként elmondható, hogy az elmúlt időszakban az iskola a tudásközvetítésből, ismeretátadásból kiinduló tanítás mellett (annak vállalható örökségét és szükségességét meg nem tagadva) egyre nagyobb hangsúlyt helyez az együttműködésre, kompetenciafejlesztésre és a nyitottságra.


4. Melyek a változtatás szükségességére utaló jelenségek? A pozitív összkép ellenére az alábbi tényezők változtatásra késztetnek bennünket egyes területeken. Átalakuló környezeti feltételek Mindennapi munkánkra jelentős hatást gyakorol az oktatási rendszer átalakulásából fakadó folyamatos alkalmazkodási kényszer. Annak ellenére, hogy tartalmi-oktatásirányítási szempontból bennünket kevésbé érintettek a rendszerszintű változások (fenntartónk, működési módunk lényegében változatlan), mégis sok változást tapasztalhattunk a napi munkánk során. Az egyetemi rendszer maga is gyökeres átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Tartalmi szabályozás A 2011 óta fokozatosan bevezetett kerettantervek felmenő rendszerben nemsokára már az egész iskolára érvényesek lesznek. Ennek eredményeként immár minden tanulót érint a mindennapos testnevelés, amely mind az infrastruktúra elégtelen volta, mind az oktatásszervezési nehézségek miatt feszültségeket okoz. Némi enyhülést hozott, hogy egyetemünk központi forrásból a tavalyi tanév elején felújította és sportolásra alkalmassá tette a tetőteraszt, ez azonban csak megfelelő időjárás esetén nyújt alkalmas helyszínt a testnevelésórák számára. Túlterhelés Általában véve jelentősen nőtt a diákok által az iskolában töltött idő. Nem egy alkalommal késő délutánig tartanak a foglalkozások, amelynek következtében egyre több a fáradt, teljesíteni nehezen képes tanuló. A túlterhelés következményeként egyéb (pszichés) problémák is megjelennek a tanulók körében. Az életpályamodell kihívásai A koncepció – a kedvezően fogadott béremelés ellenére – sok feszültséget keltett a gyakorlóiskolákban is. A differenciálás lehetőségének megszűnése a bérezésben, a pedagógusok munkaidejének új szabályozása, az úgynevezett 32 órás munkaidőkeret felosztásának elvi nehézségei, a minősítési rendszer és a tanfelügyelet rendszerének egyes anomáliái, továbbá legújabban az önértékelési rendszer túlszabályozottsága és bürokratikus 10 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

volta bizonytalanságot keltett a tantestületben. A munkaidő-tervezés során beigazolódott, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma, az órára készülés, a tanárjelöltekkel való foglalkozás, a nevelési feladatok, az osztályfőnöki munka együttesen meghaladja a 40 órás időkeretet. A minősítési rendszer és a most kiépülő tanfelügyelet külön-külön is jelentősen növeli a kollégák és az iskolavezetés terhelését. Az úgynevezett pilotprogram keretében kidolgozott mester- és kutatótanári pályázatok ugyanakkor lehetőséget is jelentenek szakmai fejlesztésekre, helyi innovációkra. A tantestületen belüli munkamegosztás, terhelés, a tanári munkavégzés A tanári karban végbement kedvező folyamatok, pozitív attitűdök ellenére továbbra is tapasztalhatjuk, hogy nem egyenletes a tantestület körében a tehermegoszlás. Különösen a tanórán kívüli tevékenységek, az Apáczai Napok vagy az ahhoz hasonló közösségi, szervezési feladatok esetében érezhető, hogy iskolánkban még mindig kevés azon kollégák száma, akikre számítani lehet a nagy diáklétszámot megmozgató rendezvényeken. A tanári munkavégzés, az ellenőrzés kérdése Az egyik munkacsoport összefoglaló jelentésében és az igazgatói munkáról szóló kérdőívre adott válaszokban is megfogalmazódott: javítani kell a tanári munkavégzés ellenőrzését. Évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen alapelv, hogy az Apáczaiban a legfontosabb „terep” a tanítás, a tanóra, és nekünk, pedagógusoknak is példát kell mutatnunk a munkafegyelem, a pontos órakezdés és az adminisztratív kötelezettségek terén. Az Apáczaiban tervezhető, rendezett munka zajlik, de éppen ezért nagyon fontos, hogy mindenki tekintse ezt alapnormának. Az arculat, a külső megítélés és a beiskolázás összefüggései Törekvéseink és a 2012-2013. valamint a 2013-2014. tanév biztató beiskolázási adatai ellenére még van mit javítani az Apáczai külső megítélésén. Különösen a hatosztályos gimnáziumi osztályok esetén nagy a verseny. Törekedni kell arra, hogy a felvételin meghallgatott és rangsorolt tanulók közül még többen válasszák első helyen iskolánkat. Már eddig is sokat tettünk e téren: barátságosabbá, gyermekközpontúvá, egységessé tettük a szóbeli felvételit, színesebbé, informatívabbá vált a felvételi tájékoztató, és legújabban felvételi előkészítőt is indítottunk a hatodik osztályos tanulóknak. Igyekeztünk kisebb felújításokkal, dekorációval vonzóbbá tenni épületünket. Mindezek ellenére további tennivalóink vannak annak érdekében, hogy továbbra is jellemző maradjon az a pozitív 11 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

összkép, amelyet a tavalyi, az elsős tanulók szülei körében végzett kérdőíves felmérés is igazolt. Családi és szociális krízishelyzetek Egyre gyakrabban találkozunk olyan jelenségekkel, amelyek tanulóink tanulmányait és lelki egészségét károsan befolyásolják. E téren azonban elmondhatjuk, hogy az érintett diák és a konfliktussal szembekerülő tanár nincs egyedül, van segítség házon belül. A gyermekvédelmi munkát egy tapasztalt, sokféle tudással rendelkező csoport végzi, melynek tagja a gyermekvédelmi felelős tanár (nagy vívmány, hogy sikerült a státuszt megőrizni!), a védőnő és az iskolaorvos, a pedagógiai igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető. Tanárképzés Felsőoktatási feladatainkat tekintve a legnagyobb kihívás jelenleg az osztatlan tanárképzésre való átállás, és ezzel összefüggésben a gyakorlóiskolai feladatok újragondolása (a tanárképzésről külön alfejezetben szólok részletesen). Mindemellett az egyetemek belső átszervezéséből, az új rektori-kancellári irányítási modell kialakulásából adódó változásokhoz is alkalmazkodni kell. Finanszírozás A finanszírozási kérdések tisztázatlan volta is bizonytalanságot eredményez. Továbbra sincs olyan számítási módszer, amely figyelembe venné a gyakorlóintézmények sajátosságait, a vezetőtanárok óraszámát. Az osztatlan képzésben részt vevő hallgatók létszáma megnőtt, és ennek kihatása lesz a vezetőtanárok számára is. A gazdálkodásra külön részben fogok kitérni. Az iskola épületének állapota Minden erőfeszítésünk ellenére csak kisebb volumenű, tűzoltás-jellegű, főként saját erőforrásokra támaszkodó felújítások történtek. A 105 éves épület, amely még soha nem esett át felújításon, jelenlegi állapotában nem tartható fenn sokáig. A felújítást nemcsak a biztonságos és gazdaságos, energiatakarékos üzemeltetés hiánya indokolja, hanem az elhanyagoltságból fakadó versenyhátrány is.


II.

VEZETŐI PROGRAM

Pályázatom következő részében a helyzetelemzés során felvetett problémákra kívánok megoldási javaslatokat tenni. Olyan változtatásokról van szó, amelyek többnyire már most is zajlanak – köszönhetően a MÉCS munkájának és a tantestületen belüli folyamatos párbeszédnek, a szülők és diákok visszajelzéseire. A kihívások és a feladatok szerteágazóak, ezért megkísérlem az alábbi csoportosításban tárgyalni azokat.

1.

Az oktatás tartalma, az oktatási szerkezet áttekintése, javaslatok

2.

Tartalmi, tantervi kérdések

3.

Életpályamodell, tantestület, etikai kódex

4.

Arculat, honlap

5.

Tanárképzés

6.

Diákélet, diákönkormányzat

7.

Kollégium

8.

Tehetséggondozás

9.

Finanszírozás

10.

Infrastruktúra

1. Az oktatás tartalma, az oktatási szerkezet áttekintése, javaslatok Tantervünk, oktatási szerkezetünk több mint két évtizede – lényegét tekintve – nem változott. Ennek oka, hogy a visszajelzések és az eredmények alapján nem látszik indokoltnak a pedagógiai programunk átalakítása. Jelenlegi oktatási rendszerünk a kilencvenes évek első felében alakult ki: ekkor indult útjára a hat évfolyamos gimnázium és a humán tagozat. Tagozataink, osztálytípusaink alapvető küldetése nem változott, ugyanakkor a tanítás-nevelés gyakorlata, módszerei tekintetében nagyon sok újdonság jelent meg az iskolában. Számolnunk kell bizonyos motivációs nehézségekkel is (egyes osztályokban). A négy évfolyamos osztályok A négy évfolyamos tagozatok közül a tavalyi tanévben a humán tagozat elemzését végezték el a kollégák, és tettek javaslatokat a tagozat népszerűsítésére, a beiskolázás javítására. A humán tagozat iskolánk „életében, véráramában, diverzitásában, szakmaiságában” (idézet a tavalyi munkacsoport jelentéséből) szervesen jelen van; más szóval nélküle szegényebb lenne az 13 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

Apáczai. Erre a tagozatra nem nehéz új diákokat verbuválni: évről-évre sok tehetséges, nyitott, érdeklődő tanuló dönt mellette. A humán tagozatosok továbbtanulása terén változatos a kép, de továbbra is jellemző a társadalomtudományi, közgazdasági, bölcsész, néha műszaki vagy orvosi pálya választása. A műveltségi (tehetségkutató) versenyt „alulreprezentáltnak” ítélték meg a kollégák, ezért ebben a tanévben már egy megújult formájú s tartalmú országos versenyt szerveztek. A verseny döntőjének színvonala igen magas volt, de a teljes értékelés majd az idei beiskolázási időszak lezárulása után lesz csak lehetséges. A komplex természettudományi tagozat tanulói továbbra is kimagasló eredményeket érnek el. Az eredmények közül kiemelendő, hogy diákjaink minden évben a kémia OKTV győztesei között szerepelnek (az 1-3. hely valamelyikét szerzik meg), de az IJSO (Nemzetközi Junior Természettudományi Olimpia) és az ICHO (Nemzetközi Kémiai Olimpia) olimpiai kerettagjai között is rendszeresen ott vannak az apáczaisok. Ez az országosan magasan jegyzett tagozat, a maga egyedülálló tantárgyi-tantervi szerkezetével, a kémia tanításának speciális módszertanával az iskola egyik alapértékévé vált az évtizedek folyamán. A tagozaton tanító tanárok egyik fontos célja, hogy megtalálják azokat a tehetséges nyolcadikos diákokat, akikre mint utánpótlásra számíthatunk. A „tehetségazonosítás” tehát már az általános iskolában elkezdődik: arra számítunk, hogy a tehetséggondozásban kiváló pedagógusok hozzánk irányítják tanítványaikat. Egy másik fontos lehetőség a versenyeken eredményes tanulók megszólítása. Minden segítséget meg kell adnunk a szakos kollégáknak ahhoz, hogy tagozatunkat népszerűsítsék. Egyelőre eredményesek, tehát megtartandók a tehetségnapok, hiszen éppen a természettudományi tagozatok bemutató foglalkozásait keresik fel legtöbben. Sokat jelent számunkra a Richter gyár által adományozott ösztöndíj-támogatás is. A matematika-fizika tagozat is sokféleképpen járul hozzá iskolánk sikereihez. Említhetjük,

hogy

a

tagozat

végzős

diákjai

változatos,

elsősorban

műszaki-

természettudományi irányokban tanulnak tovább, de gyakran választják a diákok a matematikaigényes közgazdasági képzéseket is. A biológia tagozat esetében a továbbtanulási lehetőségek között ma is domináns az orvostudományi egyetem, de itt is tapasztalhatjuk, hogy a diákok érdeklődése más irányok felé fordul. Ez az időközbeni változás lényegében minden tagozatunkra érvényes, és ez természetes is. A tagozatos diákok, ne feledjük, érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelően választanak szakirányt 14 éves korban, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnának eredményesen felkészülni egészen más irányban, akár emelt szintű érettségi vizsgára. 14 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

A humán tagozatról minden évben akad olyan tanuló, aki valamilyen más, pl. orvosi vagy éppen műszaki pályán folytatja tanulmányait, és a természettudományi tagozatokon is előfordul humán területet választó végzős. Kollégáink véleménye szerint mindegyik tagozat esetében célszerű felkészülni arra, hogy az általános iskolákban az új kerettantervnek megfelelően felkészített általános iskolás tanulók gimnáziumi bemeneti szintű tudása eltérhet a korábbi generációkétól – főleg a természettudományi tárgyak terén. A kilencedik évfolyamon valószínűleg nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tagozatos tanulás alapjául szolgáló ismeretek megtanítására és egyes készségek fejlesztésére. A tagozatok utánpótlása érdekében továbbra is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megszólítsuk a tehetséges nyolcadik osztályos diákokat. A tagozatokkal kapcsolatos javaslataim: Vissza az iskolámba - program Folytassuk a „Vissza az iskolámba” elnevezésű programot, amelyet két évvel ezelőtt hirdettünk meg első alkalommal. A program lényege, hogy 9-10. osztályosaink felkeresik egykori iskolájukat, és kötetlenül, szabadon beszélnek az Apáczairól, ezzel is hozzájárulva a rólunk alkotott kép árnyalásához. Az eddigi pozitív visszhang a program folytatására ösztönöz bennünket. Alumni beszélgetések a tagozatosok számára A tagozatokon folyó munka segítése továbbá a diákok továbbtanulási terveinek kialakítása érdekében javaslom, hogy az eddigieknél is jobban használjuk ki az Apáczai kapcsolati tőkéjét. Szervezzünk szakmai fórumokat, beszélgetéseket, amelyeken a 11-12. évfolyamos tagozatosok mellett részt vennének a néhány éve és a jóval korábban nálunk végzett öregdiákok is. Tapasztalhatjuk, hogy a jelenlegi diákjaink egyre tudatosabban, ambiciózusabban építik a pályájukat. Ha el is fogadják az iskola hagyományos tanulási kereteit, jóval kritikusabbak a korábbi generációknál. A tárgyi tudás mellett (de nem helyett!) fontosnak tartják a nyelvtudás, a kommunikáció, a csapatban való helytállás képességét – tehát mindazokat a kompetenciákat, amelyeket a világ vezető egyetemei és egyre inkább a hazai felsőoktatási intézmények is elvárnak. Úgy gondolom, érdemes összehozni őket azokkal a volt apáczaisokkal, akik a szakmai-tudományos téren felgyűlt tapasztalataikat megoszthatják velük. E beszélgetésekből mi is olyan értékes tapasztalatokra tehetünk szert, amelyeket a 15 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

tagozatok tanítása során hosszabb távon hasznosíthatunk. Ennek megvalósulása elképzelhető az osztályfőnöki órákon vagy más alkalmakkor (pl. az életvitel tantárgy keretében). A következő tanév első féléve során célszerű lenne megszervezni az első ilyen alkalmat. Az elmúlt 25 év alatt óriási tudósegyéniségek kerültek ki az Apáczaiból, az ő részvételük egy alumni programsorozatban értékes lenne a tanulók számára. A hatosztályos gimnáziumról Korábban

már

foglalkoztam

pályázatomban

a

hatosztályos

képzés

megújításának

szükségességével. A kérdés továbbra is aktuális – gondoljunk az elmúlt évek tanári beszélgetéseire, amikor egy-egy osztály problémáiról közösen kellett eszmét cserélnünk! Sokat beszéltünk az idegen nyelvek tanításáról. Az ezzel foglalkozó munkacsoport megállapította, hogy a 7-8. osztályokban az óraszámok lehetővé teszik a nyelvi és a matematikai készségek kiemelt fejlesztését. Ebből kiindulva iskolánk tehetséggondozási programja kiteljesedhet. A javaslat nyomán a tantestület módosította a pedagógiai program szövegét. A módosítás lényege: 

A hatosztályos gimnáziumban a kerettantervi minimumot meghaladó óraszámban, az elvárható A2-nél magasabb nyelvi szinten kulturális ismereteket is közvetítünk.



A disputát angol nyelven is tanítjuk.



Angol és német fakultációt hirdetünk meg.



A matematika oktatására is hangsúlyt fektetünk.



7-8. osztályban témanapok szervezését határoztuk el.

Néhányat e javaslatok közül már megvalósítottunk. Változtattunk a szóbeli felvételi rendszerén, és elindítottuk a nyelvi fakultációt. Sajnos a magas tanulói összóraszám és a két másik jellemző fakultációs tárgy időigénye miatt a nyelvi fakultáció számára csak a késő délutáni idősáv áll rendelkezésre. Ennek ellenére örvendetes, hogy a nyelvi fakultációs csoportokba sokan jelentkeznek. Meg kell vizsgálni a lehetőségét, hogy választanák-e a diákok a nyelvi fakultációt akkor is, ha betennénk a nyelvi órákat a fakultációs sávokba. Hat év hosszú idő, ezért gyakran előfordult, ha a tantárgyfelosztás úgy kívánta, hogy a szaktanárok ezeket az osztályokat „adták le”. Előfordult olyan osztály is, ahol a tanárok többsége lecserélődött a hat év folyamán, és volt olyan tárgy, amely esetében több váltásra is sor került. Lehetőség szerint tudatosan el kell kerülni az ilyen helyzeteket.


Javaslat: folytassa munkáját a hatosztályos gimnázium jövőjét tervező munkacsoport. Folytassuk az idei 7. C és D osztályokban megkezdett tehetséggondozó profil kiépítését. Az idén megvalósítandó témanapokat a következő tanévben is tervezzük meg. Az érintett osztályfőnökök rendszeresen osszák meg tapasztalataikat, tegyenek javaslatokat. A program részeként dolgozzunk ki olyan, az osztályfőnökök munkáját segítő tematikát (részben a meglévő osztályfőnöki helyi tantervi ajánlásaink segítségével), amely a következő célokat szolgálja: 

hatékony közösségfejlesztés (ismét utalok a hat év időtartamra, annak ciklikusságára);



a tanulók társadalmi érzékenyítése, demokráciára nevelése;



a tanulás tanulásának támogatása;



a középiskolába való átmenet tudatos megkönnyítése, az időbeosztás, az életvitel és az önértékelés témakörének feldolgozása (továbbra is nehézséget okoz az általános iskola legjobb tanulóinak a versenyhelyzet és a megnőtt tanulmányi terhelés!);



egyéb, a korosztályra jellemző problémák megelőzése, kezelése. A munkában számítunk az

életpályamodell

úgynevezett

mestertanári pilot

programjában részt vevő kollégáinkra, akik közül néhányan ilyen témákat jelöltek meg az öt évre készített egyéni tervükben. Az osztályfőnöki tanterv ilyetén átdolgozása a tanárjelöltek számára is hasznos tudást eredményez.

2. Tartalmi, tantervi kérdések A veszélyeztető tényezők között említettem korábban az új kerettantervnek köszönhető többletórákat, az óraszám-növekedést. Az új tantárgyak bevezetését – ha nagy nehézségek árán is – eddig meg tudtuk oldani úgy, hogy közben igyekeztünk a lehető legkevesebb terhet tenni a gyerekek vállára. Ennek ellenére érezni az iskolára, a diákokra nehezedő nyomást. Nincsenek szabad termek napközben, és délutánonként a diákok tömegesen csak 16 óra körül hagyják el az épületet, hozzátehetjük, nem a diákönkormányzati vagy egyéb szabadidős programok miatt. Ebben a tanévben indult meg a művészetek tantárgy oktatása a 11-12. évfolyamon, miután felmenő rendszerben először a négy évfolyamos gimnáziumot érinti ez a változás. A jövő tanévben, a 12. osztályban már be kell vezetni az életvitel és az etika tárgyakat is. Ha mindezeket hozzáadjuk a fakultációs, a tagozatos, a továbbtanulás érdekében felvett tárgyak óraszámához, akkor látható, hogy milyen mértékben nő a végzős diákok terhelése. Nem vitathatjuk, hogy a fenti tárgyakra tartalmi szempontból feltétlenül szükség 17 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

van a gimnáziumi oktatásban, de abban konszenzus mutatkozik, hogy a művészeti nevelést egyenletes elosztással, a korábbi évfolyamokon kellene biztosítani. Mindamellett, hogy ezeket a problémákat folyamatosan képviselni kell a szakmai fórumokon, vannak belső lehetőségeink is. A konkrét javaslatom az életvitel tantárgyra vonatkozik, és oktatásszervezési jellegű. Az életvitel tanterve lényegében három fő tematikai részt nevez meg. Ezek: a mindennapok pénzügyei, a jogi alapismeretek és a pályaválasztást elősegítő orientáció. Nem tagadhatjuk, hogy ezekre az ismeretekre az Apáczai diákjainak is szükségük van. Jelenlegi terveink szerint a jövő tanévi 12. osztályosok számára ezt a tárgyat nem heti rendszerességgel, hanem tömbösítve tanítjuk. Ez azt jelenti, hogy egyes, a munkatervben előre kijelölt napokon (lehetőség szerint nem a többi tanóra rovására!) témadélutánokat szervezünk. A foglalkozások tartásába bekapcsolódnának külső előadók is, de nem szeretnénk kizárni saját tanárainkat sem, amennyiben szívesen részt vesznek e tárgyak tanításában. Ugyanakkor a szükséges jogi, pénzügyi stb. szaktudást kapcsolatrendszerünk segítségével biztosítani tudjuk. A Nyitott Bíróság program keretében jelenleg is együttműködünk a Fővárosi Törvényszékkel (sikeresek voltak az első megvalósult foglalkozások). Szülői támogatással tárgyalunk egy ismert nemzetközi vállalattal arról, hogy társadalmi felelősségvállalás keretében gazdasági-pénzügyi alapismereteket tanítanak a jövőben az iskolában. A harmadik pillér, tematikus blokk megvalósításában az ELTE-vel szeretnénk együttműködni, miután a hallgatók karrier-tanácsadásával foglalkozó (önismereti, pályaválasztási) programot kiterjesztenék a jövőben a középiskolás korosztályra.

3. Az életpályamodell alakulása kapcsán látható tendenciák, tervek Minősítések, önértékelés és tanfelügyelet Az elmúlt tanévben az életpályamodell bevezetése egy újabb fontos állomásához érkezett el. Belülről viharosnak és sokszor követhetetlennek láttuk mindazokat a változásokat, amelyek a pedagógus II. kategóriába való minősítéseket, a tanfelügyeletet és az önértékelést bevezetését kísérték. Mindeközben megkezdték működésüket a szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó, mesterpedagógusi besorolást elért, minősített kollégák. Az óraszámkedvezmény és tanításmentes nap biztosítása nehézségeket jelent, de egyelőre úgy tűnik, le tudjuk ezeket küzdeni megfelelő szervezéssel. Sokkal nagyobb gondot okoz ennél, hogy a fenti tevékenységek fogadása, helyi lebonyolítása az iskolavezetés és sok kolléga számára indokolatlan többletmunkát eredményez. Csak néhány példa: a portfóliók elolvasása, véleményezése, pontozása; a bizottságok látogatásának előkészítése, az órarend cseréje a 18 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

látogatás napjára; a látogatás minimum 5 (!) órás időtartamán való részvétel; az önértékeléssel kapcsolatos adminisztrációs teher (kérdőívek, látogatások, interjúk stb. feltöltése, intézményi elvárásrendszer elkészítése) a jövőben még nagyobb terhet fog jelenteni. Ezt csak a kollégák szélesebb körű bevonásával és az infrastruktúra kialakításával lehet megoldani, ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy az eljárás adminisztratív feladatainak köszönhetően nem jut majd elég idő az érdemi pedagógiaim munkára. Kénytelenek vagyunk nyomasztó teremgondjaink és tanáraink jogos helyigénye ellenére egy helyiséget kijelölni a minősítőértékelő látogatások számára, ahol a megfelelő informatikai és nyomtatási háttér is biztosított. Az adminisztrációs terhek megnövekedéséből adódó nehéz helyzetekre a vezető gimnáziumok igazgatóival közösen nyomatékosan fölhívtuk a figyelmet az elmúlt időszakban. Az EMMI részéről több alkalommal is megerősítették, hogy ezek a feladatok a jövőben valamelyest egyszerűsödnek, így pl. az értékelési indikátorok száma csökkenni fog, azonban a tevékenység jellege, az informatikai rendszer használata, a sokféle dokumentum feltöltésének kötelezettsége jelenleg változatlan. A tanfelügyeletet megelőző belső értékelési folyamattal kapcsolatban minden eszközt ki kell használnunk, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljenek a saját szempontjaink. Az önértékelésnek lényege szerint az intézményi szempontokon kell alapulnia. Az intézményi elvárásainknak tükröznie kell az apáczais tehetséggondozás hagyományait és a tanárképzés szempontjait. Ennek érdekében azt az álláspontot képviselem, hogy a már meglévő minták alapján alkalmazzunk saját tanulói és szülői kérdőíveket, amelyek az intézmény egészének működéséről és a tanárok munkájáról adnak képet. Példaként említem, hogy a MÉCS az elmúlt évben már elfogadott egy kérdőív-tervezetet, amely jelentősen eltér a központilag kiadott mintától. Fontos lenne, hogy ezt a tervezetet, ha majd a tantestület megismerte és elfogadta, használjuk fel a tanári önértékeléshez – függetlenül a központi dokumentumoktól. Mivel ezt a szabályok lehetővé teszik, vállaljuk fel ezt a többletmunkát annak érdekében, hogy nevelőmunkánkról árnyaltabb képet kapjunk. A mesterpedagógusok Tanári karunkban a szakvizsgázott, komoly szakmai múlttal rendelkező pedagógusok az országos átlagot jóval meghaladó arányban vannak jelen. Intézményvezetőként számítok e kollégák szakértelmére és kapacitásaira, legyen szó minősítési-tanfelügyeleti szakértőről, szaktanácsadóról vagy az úgynevezett „innovatív” mesterpedagógusokról, kutatótanárokról. A szakértők és szaktanácsadók tudását, tapasztalatát a minősítés előtt álló kollégák támogatására, a portfólió-készítés segítésére kell fordítani, de kívánatos lenne, hogy 19 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

intézményi delegáltként, a munkaközösség-vezetőkkel együtt, részt vegyenek a tanfelügyeleti és önértékelési látogatásokon is. Erre azért is szükség van, mert öt év alatt minden pedagógust érinteni fog a tanfelügyelet, és ugyanennyi idő során az egész intézmény ellenőrzésére is sor fog kerülni. A pilotban résztvevő, sikerrel pályázó kollégák mindegyike egy-egy ötéves kutatásiinnovációs stb. tervet készített. A koncepció lényege, hogy a mesterpedagógus – fizetésemeléssel járó – többletmunkája a saját iskolájában hasznosul, és nem más intézményekben. A kollégák által megfogalmazott vállalásokat egy, az intézményvezetővel kötött megállapodás is megerősíti. Az egész tevékenységnek a mi esetünkben csak úgy lehet értelme, ha a mesterpedagógusok egyéni tervei egy iskolafejlesztési koncepciót rajzolnak ki. Jelenleg nyolc kollégánk nyerte el ily módon a mesterpedagógus fokozatot, míg hárman kutatópedagógussá váltak 2016. január 1-től. Ez igen jelentős szám, tekintve, hogy országosan mindössze 1200 mesterpedagógus került be ebbe a körbe. Ha áttekintjük a mesteraspiránsi pályázatokat, megállapítothatjuk, hogy azok az alábbi három nagy téma köré csoportosulnak: pedagógusképzés, tehetséggondozás és módszertan. E három terület teljesen lefedi iskolánk alapfeladatait, küldetését. Néhány, a kollégák által kidolgozandó terület, amelyek különösen segíthetik munkánkat: 

Pedagógusképzés: együttműködés az ELTE Tanárképző Központtal (tanítási gyakorlat és összefüggő gyakorlat kidolgozása, minőségbiztosítása, osztályfőnöki módszertani jó gyakorlatok kidolgozása), tanártovábbképzés (mentorpedagógusok képzésének gyakorlati vonatkozásai), gyakorlatok mérésmetodikai elemzése stb.;



Módszertan: aktív táblás tananyagok fejlesztése és iskolai hasznosítása, kooperatív technikák a nyelvoktatásban;



Tehetséggondozás, fejlesztés, SNI: IJSO felkészítés, kétszeresen kivételes tanulók szűrése, fejlesztése;



Kutatóprogramok: tanárképzési, irodalmi, tankönyvelméleti vállalások.

A fenti témák kidolgozása jelentősen segítheti az iskolai célok valóra válását. A vezetőség feladata, hogy ezeket a feladatokat, vállalásokat megismertesse a tantestülettel (már ebben a tanévben!), és koordinálja a mesterpedagógusok munkáját. A bizalom és az átláthatóság érdekében biztosítani kell, hogy a mesterpedagógusok rendszeresen beszámoljanak az elvégzett munkáról, és tegyék közzé az elkészült produktumokat, amelyek nemcsak az iskola, hanem a fenntartó céljait is szolgálják. A program eredményeként új eljárásrendek, 20 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

szabályzatok, digitális tananyagok, kézikönyvek, egyéb publikációk és előadások fognak létrejönni.

4. Arculat A szervezeti kultúrában és a pedagógiai gyakorlatunkban bekövetkezett folyamatokról részletesen írtam korábban, a helyzetelemzés kapcsán, ezért most csak a legfontosabb konkrét terveket ismertetem. Az ezzel foglalkozó munkacsoport többek között az alábbi területeket nevezte meg fejlesztendőnek: 

a honlap fejlesztése;



a versenyeredmények gyors publikálása a tanárok arcképének honlapra kerülése;



a kollégium népszerűsítése;



a diákok kreatív tevékenységének népszerűsítése (ld. a Jubileumi Alapítvány ösztöndíját);



„Az én Apáczaim” kreatív pályázat kiírása;



a diákok bevonása a felvételi tájékoztatókon;



az általános iskolák felé tett gesztusok, látogatások;



belső tereink színesítése.

A fenti felsorolás elemeinek nagy része részben megvalósult, de van még tennivaló. Arra törekszünk, hogy javuljon az iskoláról alkotott külső kép. A kollégák által javasolt változtatások egyébként a szintén tavaly, a disputanapon megkérdezett diákság véleményével is egybecsengenek. Látható, hogy adósok vagyunk az új honlap elkészítésével, pontosabban szólva a háttérben már komoly munka zajlott és zajlik jelenleg is ebben a tanévben. A honlap működési módját, szerkesztését új alapokra kell helyezni, és ez rendkívül munka- és időigényes feladat. A honlapot megalkotó, mindmáig szerkesztő Tóth Attila tanár úr munkájának jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A MÉCS tagjaival és néhány érdeklődő kollégával közösen, egy külső szakember segítségével elemeztük az igényeket, és meghatároztuk a prioritásokat. Az új honlappal kapcsolatos igények az alábbiak:  Fejezze ki az iskola szellemiségét. Legyen egyszerre modern, egyéni, egyúttal tükrözze az iskola hagyományait, értékeit, tisztelje és vállalja múltját.


 Tükrözze, hogy az iskola diákjainak társadalmi összetétele sokrétű, tanári karának tagjai színes egyéniségek. E sokszínűségben a szellemi értékek, a tanulás iránti elkötelezettség és a színvonalas iskolai élet jelentik a közös nevezőt.  Az alábbi célcsoportokat szólítsa meg: jelenlegi szülők, az iskola iránt érdeklődők, tanárok, diákok, tanárjelöltek, fenntartó és az oktatásirányítás képviselői.  Legyen áttekinthető, felhasználóbarát, a tartalmak legyenek egyértelműen elérhetők.  A naprakészség érdekében alakuljon ki munkamegosztás, amely lehetővé teszi, hogy a tartalmak frissen és elegendő mennyiségben kerüljenek ki a honlapra. A honlap szerkesztése legyen több munkatárs feladata, akik számára szerkesztői jogosultságot kell biztosítani. A jelenlegi tanév során már elkészült a honlap funkcionális specifikációja, és a Jubileumi Alapítvány már meg is állapodott a fejlesztőkkel. A több hónapos munkának köszönhetően várhatóan szeptembertől működhet a tartalmilag és formailag megújult honlap. A fejlesztésben részt vevő kollégák mellett köszönetet kell mondani e helyen is a Jubileumi Alapítványnak, amely a programot anyagilag is támogatja.

5. Várható változások a tanárképzésben Hallgatói létszámok – vezetőtanári kapacitásaink A 2011-ben kialakult felsőoktatási koncepció értelmében a tanárképzés ismét jelentős átalakuláson esik át: a bolognai típusú, osztott képzést felváltja az öt illetve hat éven át ívelő osztatlan rendszer. A tanulmányaikat e képzés jegyében végző hallgatók nemsokára megkezdik tanítási gyakorlataikat a gyakorlóiskolákban. A változtatás egyik hozadéka, hogy Budapesten, az ELTE-n jelentősen megnőtt a már a bemenetkor, tehát az érettségit követően a pedagógusképzést választók száma. A növekedés minden szakterületet érint, de különösen örvendetes, hogy a korábbi hiányterületeken (főként a természettudományi szakokon) is ott vannak azok a hallgatók, akik nemsokára gyakorlatra fognak jelentkezni. Igaz, tapasztalható egyfajta lemorzsolódás, abban az esetben, amikor a hallgatók elméleti, diszciplináris felkészültsége nem teszi lehetővé, hogy mindenki el is végezze a tanárképzéshez szükséges kurzusokat. Ennek ellenére fel kell készülnünk arra a régi-új helyzetre, hogy nagyobb számú hallgató gyakorlatát kell megoldanunk.


Jelöltszámok alakulása az osztatlan képzés előtt (2009 – 2015)

angol biológia fizika földrajz francia informatika kémia játék és szab. id. szerv. latin magyar matematika magyar, mint idegen nyelv német nyelv és beszédfejl. olasz orosz történelem ÖSSZESEN

2010/2011 őszi félév 10 5 2 5 3 6 1 -

2010/2011 tavaszi félév 9 2 2 3 1 3 2 -

2011/2012 őszi félév 12 3 1 3 2 6 1 -

2011/2012 tavaszi félév 12+1 össz 2 1+1 össz 2 3 2+2 össz 2 -

2012/2013 őszi félév 9+1 össz 1+1 össz 3 4+1 össz 1+2 össz 3 1 -

2012/2013 tavaszi félév 11 1 2 4 2+1 össz 4+2 össz 1 -

2013/2014 őszi félév 3+3 össz -+1 össz 1+1 össz 6 3+1 össz 6 -+1 össz -

6 1 2 5 1 1+1 össz 1 -

2 16 13

2 16 7

2 14 13

3 5+1i össz 4+3 össz

1+1 össz 12 11

- +2 össz 10 8

1 7+2 össz 6+1 össz 1 össz

9

6

6

4

4+1 össz

1+1 össz

6+1 össz

4 1 7 87

4 1 7 65

5 0 9 77

6 - 1 össz 8 64+ 8 =72

4 1 4+1 össz 53+7=60 132

4+1 össz -+1 össz 9+1 össz 52+14=66

152

5 1+1 össz 7 53+9 =62 139

2013/2014 tavaszi félév

2014/2015 őszi félév 5+2 össz 1 össz 1 össz 3+1 össz 3+1 össz 4+1 össz -

2014/2015 tavaszi félév 8 2 5 3 1

-+1 össz 7+4 össz 3 1 össz

9+1 össz 10+1 össz 1 össz

2 9 6+2 össz 1 össz

4+1 össz

5 1 össz

1+1 össz -

6 1 5 43+7=50 116

6 1 össz 6+1 össz 53+13=66

2 1 6 46+3=49 115

(össz = összefüggő tanítási gyakorlatot végző hallgató)


A fenti táblázat a bolognai képzésben résztvevő hallgatói létszám csökkenő tendenciát mutatja, míg a következő tábla az új osztatlan képzésben már bent lévő hallgatók létszámáról és a jelenlegi vezetőtanári kapacitásokról ad áttekintést. Az első táblázattal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a szakos tanítási gyakorlatot végző hallgatók mellett a gyakorlóiskolákban megjelenő egyre több összefüggő gyakorlatos jelölt is a hallgatói létszámok csökkenését jelzi a bolognai rendszerben (hiszen az összefüggő gyakorlat alapvetően nem gyakorlóiskolában végzendő). A második táblázat a három gyakorlógimnázium vezetőtanári kapacitásadatait tartalmazza. Az osztatlan képzésben tanuló hallgatók 2017-ben jelennek meg nagyobb számban a gyakorlóiskolában, addig csak a csekély számú általános iskolai tanári szakképzettségre készülő, 4+1 éves rendszerben tanuló hallgatók végeznek tanítási gyakorlatot. Figyelembe kell venni, hogy a hallgatói létszám (a bal oldali számoszlop) az egy tanévben gyakorlatot végző hallgatók számát mutatja, míg a kapacitásmutató a vezetőtanárok egy félévre számított kapacitására vonatkozik. A vezetőtanári kapacitás mindhárom gimnáziumra vonatkozik.

Létszám/tanév

Vezetőtanári kapacitás a gyakorlóiskolákban EGY FÉLÉVRE (2015)

angol

93

48

ének

10

5

francia

11

26

latin

3

4

magyar

73

42

német

30

25

orosz

14

11

történelem

101

22

informatika

19

13

biológia

28

13

fizika

34

18

földrajz

46

9

kémia

15

17

matematika

73

39

természetismeret

6

3

556

295

Szak

összesen


Ezek szerint egyes szakokon, különösen a történelem és a földrajz szakon várhatóan kevés lehet a jelenlegi vezetőtanári kapacitás. Nálunk az elmúlt években különösen a természettudományi tárgyak vezetőtanári létszáma csökkent radikálisan, de másutt is lehetnek vezetőtanári létszámfejlesztések (pl. angol nyelvből egészen biztosan). Az új, osztatlan tanárképzés egyik alapvonása, hogy ismét (a több évvel ezelőtti rendszerhez hasonlóan) megkülönbözteti a középiskolai és az általános iskolai képzést. A fő különbség a két forma között az eltérő képzési idő (a középiskolai tanári képzés ideje 5+1, az általános iskolai 4+1 év). Jelenleg nem látni, hogy e rendszer életképes lesz-e – országosan több fórumon is megkérdőjelezik a létjogosultságát jelen formájában. A nyugdíjba vonuló kollégák helyére nem tudtunk új vezetőtanárokat kinevezni a jelöltek csökkenő létszáma és a finanszírozás anomáliái miatt. Fel kell mérni a reális igényeket, meg kell tervezni az iskolákra lebontott létszámigényt, majd a tervezett fejlesztést végre kell hajtani. A feladatot az ELTE Tanárképző Központja koordinálja – bevonva a többi gyakorlógimnáziumot is. Már jeleztük a központ felé, hogy középtávon tervezzük néhány kollégánk vezetőtanári kinevezését, ezért szorgalmaztuk, hogy kezdjék meg fiatalabb kollégáink a szakvizsgára felkészítő továbbképzéseket. Ez az – egyébként örvendetes – növekedési tendencia két finanszírozási problémát is felvet. A legnagyobb kérdés, hogy rendszerszinten miként veszik majd figyelembe a gyakorlóiskolai vezetőtanárok alacsonyabb kötelező tanítási óraszámát, és azt, hogy ezen intézményekben magas a magasabb besorolású mesterpedagógusok száma. Másodsorban még tisztázatlan az is, hogy a szakvizsgás képzésekre honnan fogunk tudni forrást biztosítani. Mindezek ellenére érdekünk, hogy ezeket a lépéseket megtegyük. A gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás egyik akkreditációs feltétele, hogy a tantestületben megfelelő arányban legyenek jelen olyan kollégák, akik megfelelnek a vezetőtanári kritériumoknak. Ennek egyik alapfeltétele a szakvizsga megléte. Egyetemünk vezetőségénél kezdeményeztük, hogy a fenntartásában működő gyakorlóiskolák tanárai tandíjkedvezményben részesülhessenek az ELTE által szervezett képzéseken. A gyakorlóiskolák átalakuló funkciója Látni kell, hogy az elmúlt évtized során a gyakorlóiskolák feladatköre megváltozott. A tanárjelöltek eleinte gyakorlatilag csak nálunk szereztek közvetlen tapasztalatokat a szakmáról, majd fokozatosan csökkent a gyakorlókban eltöltött idő és ezzel párhuzamosan az iskolák képzési kínálata is. Ez alatt azt kell érteni, hogy míg korábban a hallgatók a szaktárgyak tanítása mellett megismerkedhettek az osztályfőnöki munkával, a munkajogi, 25 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

gyermekvédelmi és iskolapszichológiai stb. területekkel is, mára a szerepünk elsősorban a szakos tanításra fókuszálódik. A jövőben, az osztatlan képzésben a hallgatók összefüggő tanítási gyakorlata az eddigi fél év helyett két félévre bővül, ezáltal jelentősen felértékelődik ez utóbbi gyakorlat. Ez nem jelenti azt, hogy csökkenne a gyakorlóiskolai gyakorlat és a vezetőtanárok szerepe, felelőssége. Ellenkezőleg: szakmai tudásunkat és tapasztalatainkat az eddiginél nagyobb mértékben kell kamatoztatni az egyetemi képzésben. A gyakorlóiskolának az új helyzetben fontos szakmai koordináló szerepe lesz. Részt kell vennünk a külső iskolai gyakorlatok tartalmának kidolgozásában és különösen a gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartásban. Az alábbi feladatok várnak ránk:  Ki kell dolgoznunk az iskolák közötti együttműködés szabályait és a gyakorlatok folyamatát biztosító szabályzatokat.  Szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a vezetőtanárok és a mentorpedagógusok között; biztosítani kell, hogy hallgatóinkat a „külső” gyakorlaton felkészült kollégák, mentorok és intézményvezetők fogadják.  A képzésért felelős karokkal együttműködve meg kell alkotni a gyakorlatok minőségbiztosítási rendszerét.  Részt kell vennünk a nálunk gyakorolt jelöltek pályakövetésében. Mindezek a feladatok nem kis felelősséggel és többletmunkával járnak, de tudomásul kell vennünk, hogy gyakorlóiskolaként meg kell felelni ezeknek az új elvárásoknak. A folyamatban számítunk többek között azokra a tanárainkra, akiknek mesterpedagógusként tanárképzési feladatokat is vállaltak. A szaktárgyi tanítási gyakorlat az osztatlan képzésben Egy másik – nem éppen kedvező – újdonság, hogy tovább csökkent a gyakorlóiskolában elvégzendő szaktárgyi tanítási gyakorlat kreditértéke (háromról kettőre), és ezzel párhuzamosan nő a gyakorlattal egyidejűleg elvégzendő egyetemi tanegységek száma. Ennek egyenes következménye lehet, hogy a hallgatók nem lesznek képesek megszakítás nélkül végezni a tanítási gyakorlatot, hiszen az egyetemi órákon is részt kell venniük. Az egyetemmel folytatott féléves tárgyalássorozat eredményeként (Tanárképző Központ, Tanári Felkészítő Bizottsága) sikerült kompromisszumos megoldást találni, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók órarendje igazodhasson az iskolai órarendhez, ezáltal részt vehessenek az 26 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

órákon mind a két intézményben. Ennek ellenére fel kell készülni arra, hogy a gyakorlóiskolai szakos gyakorlat feszültségeket, nehezen megoldható helyzeteket okozhat.

6. Diákélet, a diákönkormányzat támogatása Az elmúlt években – amint az első részben utaltam rá – aktívabbá vált az iskolai diákönkormányzat (a továbbiakban ID). Az ID vezetői között aktív munkát végeznek immár olyan diákok is (remélhetőleg ez a jövőben is így lesz), akik kiváló tanulmányi eredményt érnek el, és akik sokat tesznek a közösségért. Az új ID elnökség nagy hangsúlyt helyez a munkamegosztásra: az egyes területekért felelős diákok önállóan dolgoznak. Az elmúlt tanévben

a

programokat

önállóan

valósították

meg

(szabadidős

rendezvények,

diákparlament), miközben az elnök rendszeresen konzultált az igazgatóval iskolai kérdésekben. Ezt a hangulatot, irányt meg kell tartani, de a nagyobb önállóság mellett a tanári segítségnek is nagy szerepe van, ezért köszönet illeti az ID-t segítő pedagógust, akit a jövőben még inkább támogatnia kell a tantestületnek. Javítani kell a tantestület és az ID közötti információáramlást. A diákönkormányzat aktivitása, akarata nélkül nem tudunk tovább fejlődni e téren, de nekünk, tanároknak is fontos feladatunk van. Gondoskodni kell arról, hogy minden osztályban bizalmi és felelősségteljes feladat legyen az ID képviselőség, és támogatni kell a képviselők munkáját. A diákok igénylik, hogy kérjük ki a véleményüket, sőt az előző évben maguk (az iskolaújság szerkesztői) felmérést is végeztek arról, hogy mit gondolnak az iskoláról a tanulók. Az eredmény egybecseng a saját megállapításainkkal: elismerik az iskola eredményességét, jól érzik magukat az Apáczaiban, de szeretnék jobban magukénak érezni az iskolát. A diákok kérdőíves megkérdezése során ezt a szempontot is tekintetbe kell venni. A következő időszakban a diákság egy régi, jogos igényére kell választ adni: az épület megfelelő helyén egy diákönkormányzati klubhelyiséget kell kialakítani. Az ID-vel való együttműködést ugyanakkor nem kívánom új alapokra helyezni. Megítélésem szerint az iskolavezetés eddig is nyitott volt a diákok kezdeményezéseire, nem egy esetben megfelelő összhangban együtt tudtunk működni. Ilyen kérdések voltak pl. a felsőoktatási felvételi váratlan átalakulása kapcsán szervezett akció, a házirend módosítása, a büfére érkezett korábbi panaszok, a közösségi terek kialakítása, diák mosdók kifestése). Továbbra is arra bátorítom a diákokat, hogy képviseljék jogaikat, és működjenek együtt velünk az iskola jövőjének formálásában. Mondjanak véleményt rólunk, tanárokról, az iskolai életről. Ezt szolgálja a korábban már javasolt saját kérdőív bevezetése a belső értékelés rendszerében. 27 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

Támogatni kívánom a továbbiakban is a Tiszta Szívvel szerkesztőségét – a jelenleg zajló szerkesztőségi munka ugyanis mintaértékű. Természetesen tisztázni kell a szerkesztési alapelveket – ezt már ez év tavaszán meg kell tenni. Az újság jelenleg az apáczais közösségi és szellemi élet fontos fóruma. A diákélet sokszínű: ezt bizonyítja számos rendezvény, az Apáczai Napok, a nyári tiszainokai és más táborok, a „földrajzos” utazások, a nemzetközi csereprogramok, a lelkes tanárok által tartott tematikus éjszakák programjai, a sportnap, az ID rendezvényei, a gólyatábor és még hosszan sorolhatnánk. Javítani kell azonban ezek kommunikációját, mind a tanárok, mind a tanulók körében. Kulcskérdés, hogy e programok elfogadottsága, elismertsége nagyobb legyen. Szemléletváltásra van szükség annak érdekében, hogy az eddiginél több kolléga és diák vegyen részt a szervezésben. Iskolánk többféle lehetőséget is nyújt a diákoknak arra, hogy iskolai szervezésben külföldre utazzanak. A sokféle lehetőség közül elsősorban a kolozsvári testvériskolánkkal fennálló barátságunkat emelem ki. A negyedszázada fennálló kapcsolatot folytatni kell, méghozzá oly módon, ahogy az elmúlt években tettük: a diákok kiutazásuk során előadásokat tartanak projektmunkáikból a testvériskola diákjai számára. A kolozsvári iskola igazgatójával, Vörös Alpár igazgató úrral ilyen irányú megállapodást kötöttünk az együttműködés jövőjére vonatkozóan. A Jubileumi Alapítvánnyal és az Alapítvány az Apáczai Gimnáziumért kuratóriumával együttműködve támogatom a tiszainokai tábor fenntartását és fejlesztését. A tábor az előző időszak közös törekvéseinek, a kollégáink és a szülők lelkes munkájának eredményeként ismét népszerűvé vált. Örvendetes, hogy „kénytelenek vagyunk” a korábbi egyhetesek helyett hat napos turnusokat szervezni, hogy minden érdeklődő igénybe vehesse a tábort. Hagyományosan színvonalas rendezvényeink közé tartozik a szalagavató bál és a ballagás. A kisebb újítások mindig is előbbre vitték e momentumokat, így a jövőben is támogatom, hogy e rendezvények az elmúlt évekhez hasonlóan valósuljanak meg.

7. A kollégium A kollégium vezetője önálló vezetői programmal nyert öt évre bizalmat a tantestülettől programja megvalósítására. A törvény adta lehetőséggel élve kollégám újabb pályázat nélkül, a tantestület lényegében száz százalékos támogatottsága mellett most a második vezetői ciklusát tölti. Ez a tény is jelzi, hogy a kollégiumban folyó nevelőmunka közmegelégedésre zajlik. A kollégium az iskola működésével, pedagógiai tevékenységével összhangban 28 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

működik. A kollégisták tanulmányi teljesítménye magas, sokszor magasabb, mint az iskolai átlag, és ugyanilyen pozitív a kép a közösséget és a kollégium tanulóinak magatartását illetően is. Az együttélésből adódó, természetes módon előforduló konfliktusokat a nevelőtanárok megfelelően és – hangsúlyozom – időben kezelik. A két intézmény egymás mellett élése gyakorlatilag zökkenőmentes, és ebben az elmúlt években kimagasló az erőlépés. A kollégium közösségi élete és megtartó ereje mintát jelent a gimnazistáknak és a gimnáziumi tanároknak. A kollégium olyan programokkal, szakkörökkel egészíti ki tehetséggondozó programunkat, amelyek lehetővé teszik, hogy a nagy tanulási terhelés mellett a diákok tartalmasan töltsék együtt a szabadidő egy részét, miközben életmódról, kultúráról tanulnak. Az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott a kollégium tanulói létszáma. Ennek oka részben a szülők attitűdjének megváltozása: kevesebben szeretnék nagyvárosi környezetben, az otthontól távol taníttatni a gyermeküket, különösen, hogy erősebb lett a „konkurencia” a vidéki városokban, ahol egyre több gimnázium nyújt alternatívát a tanulóknak. A kollégium határozott lépéseket tett: egyrészt a nem apáczais tanulók köréből is felvett diákokat (pl. a gyakorlóiskolákból, környező gimnáziumokból), másrészt népszerűsíti a kollégiumot a volt diákok bevonásával. Ezzel együtt törekedni kell arra, hogy a kollégium népszerűbb legyen, pontosabban a gimnázium legyen vonzó perspektíva a tehetséges vidéki diákok előtt. Ez pedig mindnyájunk közös feladata. A „Vissza az iskolámba!” programot ki kell terjeszteni a kollégistákra is. Vezetőként feladatom és célom, hogy a jövőben is támogassam a nevelőtanárok munkáját és együttműködjek a kollégiumvezetővel. a nevelőtanárokkal. Szerencsére erre minden feltétel adott. Másik feladatom, hogy javuljanak a kollégiumi elhelyezési körülmények. Erre két utat tudok megnevezni: egyrészt alapítványi és más forrásbővítő tevékenységgel rugalmasan fejleszteni kell az eszköztárat, másrészt az iskola egészének (remélt) felújításának keretei között prioritást kell adni a kollégiumnak. A programról, az elképzelésekről részletesebben lesz szó a pályázat utolsó részében.

8. Tehetséggondozás Az Apáczai Gimnázium igazgatói programjában nem megkerülhető a tehetséggondozás. Az alapítók szándéka szerint olyan iskola jött létre 1955-ben, amelynek diákjai indulásától kezdve kimagasló eredményeket értek el. A kollégium 1972-es megalakítása ezt egy újabb 29 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

szemponttal egészítette ki: az esélyegyenlőség hangsúlyozásával. A pályázat eddigi pontjait lényegében mindvégig meghatározta az a felfogás, hogy tehetséggondozó intézményről csak akkor beszélhetünk, ha az intézmény működésének egészét áthatja a tehetségek támogatásának igénye. E gondolkodásmód eredménye, hogy majdnem tíz éve csatlakoztunk a tehetségpontok hálózatához, és két alkalommal, legutóbb 2014-ben elnyertük az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet. A tehetségponti státusznak köszönhetően számos pályázaton nyertek támogatást kollégáink, akik szakköröket, utazásokat, eszközbeszerzéseket tudtak megvalósítani a támogatásnak köszönhetően. A bevezetőben sorra vettem iskolánk hagyományos eredményességi mutatóit, amelyek az intézmény sikerességét támasztják alá. Az eredményességre való hivatkozás azonban önmagában nem elegendő a tehetséggondozás ma elfogadott koncepciójához. A tehetségelméletek szerint akkor beszélünk tehetségről, ha egyszerre van jelen a fiatalban az átlag feletti képesség, a kreativitás és a feladat iránti elkötelezettség (ld. Renzulli elméletét). Az iskola akkor lehet csak tehetséggondozó, ha e három tényezőt egyaránt preferálja. Olyan iskolamodellt tudunk elfogadni, amely a diákok általános (intellektuális) és speciális képességei mellett értéknek tartja az eredetiséget, a problémaérzékenységet, a rugalmasságot, valamint támogatja az egészséges, a fejlődést szolgáló versengést is. Tudomásul kell venni, hogy iskolánk falai között nemcsak az a tanuló számíthat tehetségesnek, aki könnyen, gyorsan képes eredményeket elérni, sikeresen versenyezni, hanem szép számmal vannak diákjaink között olyanok, akik jó általános képességekkel rendelkeznek, de (még) nem mutatnak kiemelkedő speciális, szaktárgyi teljesítményt. A mi feladatunk is, hogy megtalálják azt, amiben tehetségesek. Érzékenynek kell tehát lennünk az elsőre átlagosnak tűnő diákok egyéni igényeire, adottságaira. Sokféle diák – sokféle egyéni tehetségígéret. Éppen ezért bátorítjuk diákjaink egyéb területeken mutatott érdeklődését, és ezért tapasztaljuk, hogy milyen sok diákunk tehetséges a zene, a képzőművészet, más művészetek vagy a sport terén. Célunk, hogy a tehetségpártolásnak olyan kultúrája alakuljon ki, amelyben minél több tanárunk kíváncsi a diákok nem tanulmányi teljesítményére is. Az a cél, hogy a kollégák személyesen is tapasztalják e tehetség megnyilvánulását, amikor részt vesznek a koncerteken és más kulturális eseményeken. Az ilyen rendezvényeket a jövőben is szorgalmazni kell. Tehetséggondozó iskolai feladataink a következő időszakban:  Továbbra is el kell ismerni a diákok kreativitását, és alkalmat kell teremteni ennek megnyilvánulására.


 Támogatni kell a művészeti nevelést anyagi eszközökkel és más módon, különösen a művészeti tárgyak presztízsének, tantestületen belüli rangjának emelésével. Erre javaslatokat várok a tantestülettől is.  A művészetek tantárgy (amennyiben marad a jelenlegi helyén, a 11-12. évfolyamon) helyi tantervét megfelelően tovább kell alakítani az idei első tapasztalatok alapján. Az ELTE a közeljövőben Tehetség Akadémia néven tehetséggondozó programot indít, és ebben mi is aktívan részt veszünk. Itt kívánom megjegyezni, hogy iskolánk végzőseinek közel fele az ELTE karait választja továbbtanulásra.

9. Finanszírozás, gazdálkodási kérdések Az iskola gazdálkodását az állami támogatás és a saját bevétel biztosítja. A finanszírozás módjában gyökeres változás következett be az elmúlt öt éves ciklus alatt. 2012-ig az állami költségvetés normatív alapon biztosította az intézmény működéséhez a forrást. A gyakorlóintézmények a mindenkori közoktatási normatíva kétszeresét kapták meg a felsőoktatási többletfeladatok ellátására, majd 2013-tól ezt az elvet felváltotta a fenntartóhoz érkező egy összegű állami támogatás. Az új modell szerint az állam béralapú támogatást nyújt az intézményeknek a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő alkalmazottak álláshelyére számított átlagbér alapján (ld. a 326/2013. sz. kormányrendelet 35.§ (2) bekezdését és ugyanezen rendelet 4. sz. mellékletét). A számítás alapja a tanulók heti foglalkoztatási időkerete, az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa. A jelenlegi helyzetben az egyik nehézséget az jelenti, hogy a gyakorlóintézmények esetében nincs olyan számítás, amely figyelembe venné azt az Nkt. 62.§ (9) bekezdésében szabályozott vezetőtanári óraszámot (amely a neveléssel-oktatással lekötött időkeret 60 százaléka lehet). További anomália, hogy nincs olyan mutató, amely alapján intézményekre lebontva meg lehet határozni a vezetőtanári létszámot. Az elmúlt években bázisalapon történt a gyakorlóiskolák finanszírozása. A költségvetés másik összetevője működési támogatás, amely a nem pedagógus dolgozók bérét, az épület fenntartásának költségeit és a dologi kiadásokat biztosítja. Ez a forrás sem függ valamilyen mutatótól, miután a fenntartó a köznevelési intézményei számára, mint említettem, egy összegben kapja meg a támogatást a béralapú és a működési előirányzatokra. A működési költségek közé az elmúlt években be kellett számítani immár a közüzemi kiadásokat is, amelyeket az egyetem korábban központilag biztosított. 31 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

Az alábbiakban röviden áttekintem a költségvetés alakulását 2013-tól.

Intézményi bevételek

Bevételek 2013. év

2014. év

2015. év

323 647 260

430 315 414

418 706 862

étkezés

9 491 058

12 132 708

12 085 684

OEP

3 039 000

3 335 800

3 371 900

egyéb

22 950 159

22 184 498

22 336 184

35 480 217

37 653 006

37 793 768

359 127 477

467 968 420

456 500 630

költségvetési támogatás

saját bevétel összesen Összesen

Látható,

hogy

az

állami

támogatás

összege

2013-ról

2014-re

jelentősen

megnövekedett, aminek oka, hogy 2013 szeptemberében bevezették a pedagógus életpálya modellt. Az intézmény saját bevételeinek több mint 60%-a a gimnázium helyiségeinek, illetve az udvari parkolóhelyek bérbeadásából származik, de jelentős mértékű bevételt képez ezen kívül az étkeztetéshez történő szülői hozzájárulás is, amely jogszabályi előírásokon alapul. Az intézményi egészségügyi szolgálat (az iskolaorvos és a védőnő) működésének forrását az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásból származó bevétel biztosítja.


Intézményi kiadások

Bér jellegű

2013

2014

2015

312 515 471

349 088 744

388 920 583

3 825 795

2 127 078

18 131 122

18 376 122

36 082 303

38 688 194

Tankönyv Étkezés

13 912 992

Energia költség ÁFÁ- val Egyéb dologi

26 044 293

26 420 050

29 056 681

Összes dologi

39 957 285

84 459 270

88 248 075

352 472 756

433 548 014

477 168 658

88,66%

80,52%

81,51%

Összesen Személyi kiadások aránya

A kiadások jelentős hányadát – átlagosan kb. 85 %-át – a bér és a munkáltatói járulékok teszik ki. A bér növekedésének üteme jól látható az adatokból. Ennek oka az életpályamodell 2013. szeptemberi bevezetése. 2013-ban az első tíz hónap gazdálkodását nehezítette, hogy nem lehetett tudni, milyen módon valósul meg az életpályamodellből és más jogszabályokból következő új finanszírozás. 2013 végén a központi költségvetés megtérítette a béremelkedésből származó többletet. 2014

második

felében

jelentősebb

megtakarítás

képződött

minden

ELTE

gyakorlóintézmény esetében. Ennek oka, hogy korábban a bér és járulékok vonatkozásában 13 hónapra kellett kötelezettséget vállalni a tervezéskor, de ezt az előírást módosították. 2015-ben az ELTE-n biztosítani kellett az Erzsébet utalványok és a bankköltség forrását. Ennek finanszírozására a 2014-ben keletkezett bérmaradványt a költségvetés stabilitása érdekében fel kellett használni. A nem személyi jellegű kiadásokat az intézmény részben a mindennapos működés finanszírozására fordítja. Jogszabályi előírásnak megfelelően közétkeztetést biztosítunk a diákjaink számára. Állami támogatásból finanszírozzuk a jogszabály alapján jogosult diákok számára a tankönyveket.


Az utóbbi két évben fejlesztésre is sikerült forrást biztosítani. 2014-ben elkezdődött a taneszközkészlet és az informatikai infrastruktúra megújítása. Erre a célra abban az évben közel 5,5 millió Ft-ot tudott fordítani az iskola. Tavaly folytatni tudtuk a 2014-ben elkezdett fejlesztéseket. Új büfé épült, és ezen felül 2,5 millió Ft értékben informatikai eszközt és taneszközöket vásároltunk. 2015-ben közbeszerzési eljárás keretében megrendeltünk 7 millió Ft értékben informatikai eszközöket, amelyek egy része már megérkezett és rendszerbe állt. Többek között kicseréltük a számítástechnika tanterem összes számítógépét, és az interaktív táblás termekbe is új, korszerű és gyors laptopokat vásároltunk. További informatikai eszközöket is beszereztünk, pl. projektort, nyomtatót. Ezen tételek egy részét ugyan csak 2016-ban fogjuk kifizetni, de a 2015-ös források terhére megtörtént a kötelezettségvállalás. 2015-ben 3,4 millió Ft értékben rendeltünk meg taneszközöket a biológia-, kémia-, fizika-, matematika- és történelemtanítás elősegítése érdekében. E beszerzések mintegy felét sikerült 2015-ben kifizetni, és az IKT eszközökhöz hasonlóan 2016-ban fogjuk a tavalyi forrás terhére kifizetni a fennmaradó részt. 2015 augusztusában viharkár keletkezett az épületben: az alagsort, így az étkezdét és konditermet

elárasztotta

a

víz,

és

a

konditerem

közegészségügyi

szempontból

használhatatlanná vált. A két Cukor utcai lépcsőház tetőszerkezete beázott. A károk kijavítására és az ebből adódó felújításra forrást tudtunk biztosítani. A konditerem burkolatát kicserélték, falait és a lépcsőházakat kifestették. Megtakarításaink lehetővé tették, hogy 2 millió Ft értékben megújuljon a fiú tornaterem világítása. Összegezve: az elmúlt évek gazdálkodása viszonylag stabil volt, annak ellenére, hogy a finanszírozás 2013-ban bekövetkezett változása kockázatokat rejtett magában. Az új gazdálkodási rendszert segíti hosszabb távon is az ELTE Köznevelési Intézmények Gazdasági Ellátó Főosztálya, amely szakmai-pénzügyi tekintetben támogatást nyújt

a gyakorlóintézményeknek a számviteli,

könyvelési

feladatok

elvégzésével,

iratkezeléssel. Az ELTE gyakorlóiskolái a gazdálkodás tekintetében közeledtek egymáshoz, és erre szükség is van, miután a központi finanszírozás jellege tiszta és átlátható elvek deklarálását teszi szükségessé. Egyeztetni szükséges a létszámok tervezése terén, és más területeken is. A korábban már megkezdődött szakmai együttműködés most a gazdasági területen folytatódik. Iskolánk

az

elmúlt

évtizedben

mindig

is

takarékosan

gazdálkodott.

A

csoportbontásokat indokolt szinten tartottuk, és a létszámmal is úgy gazdálkodtunk, hogy mindenkor biztosítva legyen a bér forrása. Mindemellett az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk az államháztartáson kívüli források mozgósítására is. Ezek főként a már 34 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

említett teremkiadásokból és az udvar parkolóhelyként történő hasznosításából származnak, de jelentős összegek folytak be pályázatokból is. A pályázatok sokszor tehermentesítették a költségvetést (pl. útiköltségek, versenyeztetés, szakkörök anyagköltségei, eszközök stb.) Az utolsó 3-5 évben a nemrégiben alakított Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány is megtöbbszörözte a bevételeit, amelyekkel jelentősen hozzájárult iskolánk tehetséggondozó munkájának támogatásához. Közös alapítványi és fenntartói támogatásból valósulhatott meg a lépcsőház teljes felújítása, és ily módon tudtunk fénymásolót és egyéb IKT eszközöket (interaktív táblát, projektort, számítógépeket) vásárolni. Sokat köszönhetünk a bennünket lelkesen támogató szülői munkaközösség kezdeményezéseinek is. Az alapítvány a támogatásokból éves szinten átlagosan 1,5-2 millió forintot tudott az intézmény eszközfejlesztésére fordítani, de 2013-ban ennek kétszeresét adta át, amikor a lépcsőház teljes felújítását az alapítványi hozzájárulás tette lehetővé. Az épület fenntartásában, a tanítás nyugodt körülményeinek biztosításában kiemelkedő szerepe van az iskola technikai és adminisztratív munkatársainak. Kollégáink szaktudása, segítőkészségét nem lehet eléggé hangsúlyozni különösen annak fényében, hogy a költségvetés dologi hányada sokszor csak a saját bevételekkel és a takarékos szemlélettel tette lehetővé a működést. Fontos, hogy a takarítás és a portaszolgálat bizalomra épülő feladatköreit saját alkalmazottaink látják el. Jó okunk van tehát bizakodva tekinteni a jövőre. A gazdálkodás terén a megkezdett irányt kell folytatni meggyőződésem szerint. Mindemellett természetesen vannak további lehetőségek is, így fokozni kell a támogatói kör aktivizálását is. Amennyiben az épületre a fenntartónak sikerül jelentős felújítási támogatást nyernie (ld. a következő alfejezetet), akkor is szükség lehet a felújításnál hiányzó kisebb hányad előteremtésére (pl. bútorok, berendezési tárgyak stb. beszerzésére) alapítványi forrásból.

10. Az épület Minden iskola működését, hangulatát meghatározza a tárgyi környezete. Az iskola környéke – az elmúlt években megvalósult Belváros főutcája projektnek köszönhetően – megszépült, a környék csendesebb, élhetőbb, tisztább lett, és ennek pozitív hatása van mind a tanításra, mind a kollégisták életkörülményeire. Sajnos ugyanez nem mondható el magáról az iskolaépületről, amely több mint egy évszázados története során egyszer sem esett át felújításon. Nem győzzük hangsúlyozni: gimnazistáink, köztünk az idejük nagy részét az épületben töltő kollégistáink kimagasló tanulmányi eredményeket érnek el – tegyük hozzá, méltatlan 35 Igazgatói pályázat – Munkácsy László

körülmények között. Nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy ne az elhanyagoltság érzete váljon uralkodóvá a házban. Az elmúlt tanévben felújított lépcsőház, a leeső csempéket kreatívan pótló fali festmények, a dekorációs elemek valamelyest ellensúlyozzák az összképet, jelzik, hogy az itt élők nem hagyják annyiban, és élhető környezetet teremtenek. Mindez azonban nem feledteti, hogy a városképet is meghatározó, jellegzetes, fővárosi védettséget is élvező épület felújítása halaszthatatlanná vált. A pincerendszer, a vezetékhálózat, a padlásterek, a belső homlokzatok, a vizes blokkok állapota stb. egyértelműen jelzik a bajt. Az ELTE mindhárom gyakorlógimnáziumának épülete hasonlóan lehangoló képet mutat, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a közös ügy érdekében az ELTE vezetése kinyilvánította szándékát, miszerint lépéseket tesz a felújításhoz szükséges forrás megszerzése érdekében. Alapítványi akciókkal, apró megtakarításokkal nem lehet ilyen nagyságrendű pénzt előteremteni. Költségvetési és Európai Uniós forrásokat kell bevonni, ehhez azonban összehangolt cselekvésre van szükség. Már tettünk lépéseket. Elsőként mozgósítottuk kapcsolati tőkénket: két kiváló, iskolánkhoz szülőként, öregdiákként kötődő építész segítségével átfogó elemzést készítettünk az épületről, majd ezek alapján megindult a tervezés. Elkészült egy elsődleges költségterv az elmúlt néhány hónapban. Az elkészült anyagokból összeállt az ELTE-koncepció, amelynek képviseletét egyetemünk rektora és kancellárja egyaránt felvállalta. Az építészeti összefoglaló megerősíti, amit mi, a gimnázium lakói eddig is éreztünk: az iskolaépület, a kétségtelen építészeti értékek (nagy alapterület, belső terek, két tornaterem, tetőterasz) mellett egy elavult oktatási koncepciót tükröz. Mindemellett az évek során átalakultak egyes funkciók. A legnagyobb gond a közösségi nagyterem hiánya (gyakorlatilag nincs semmilyen közösségi tér); ez az, amit a leginkább megéreznek a diákok és a tanárok. Gondot jelent, hogy az udvar jelen állapotában nem használható iskolai célokra, továbbá az is, hogy az épületben az évtizedekkel ezelőtt kiépített kollégium elhelyezése nem megfelelő, mivel térben keveredik a két intézmény A menza az épület minden fő funkciótól legtávolabbi részén, az alagsorban, amely szintén funkcionális zavar. Építészeti megoldási javaslat is született, amely magában foglalja egy közösségi terem kialakítását az udvaron, továbbá a funkcióknak megfelelően a helyszínek újrarendezését. Jelenleg zajlik a költségvetés készítésének második fázisa annak érdekében, hogy az ELTEvel közösen támogatást szerezhessünk a projekt megvalósítására. Bízunk abban, hogy a szakmai-társadalmi összefogás eredményeként megvalósulhat a terv, melynek értelmében elismertségünkhöz, értékeinkhez

méltó

körülmények közé kerülhetünk,

az

ország


legeredményesebb gimnáziumaihoz hasonlóan. Erre most a korábbiakhoz képest több esélyt látunk, hiszen magunk mögött tudhatjuk az egyetem vezetőinek támogatását, szándékát.

Összegzés A pályázatomban megfogalmazódott javaslatok közül néhányat már a közeljövőben célszerű megkezdeni, illetve folytatni kell a megkezdett munkát. A rövid távú tervek: 

A mesterpedagógusok programjának nyilvánosságra hozatala (2016 tavasza);



Saját értékelési rendszerünk kialakítása: saját tanulói kérdőívek tantestületi elfogadása (2016 tavasza). A tanárjelöltek megkérdezése folyamatos;



A hatosztályos gimnáziumi program első évének értékelése (2016. június)



A honlap tervezésének lezárása, az új honlap elindítása (2016 tavasza, nyara, szeptember);



Alumni beszélgetések elindítása (2016 ősze);



Az életvitel tantervének az iskolai célokkal összhangban történő tervezése (2016 tavasza);



Az építészeti felújítási terv továbbvitele, tárgyalások az egyetem vezetésével és más felekkel (folyamatosan ez év tavaszától);



A tanárképzési gyakorlatok rendszerének kialakítása, a gyakorlógimnázium szerepének meghatározása, az ELTE-szintű szabályok kidolgozása (folyamatosan, 2016 őszéig).


Pályázatomban áttekintettem alapértékeinket, eredményeinket és az eddig elvégzett közös munkát. A jelen helyzet elemzésekor megjelölt fejlesztési lehetőségekből néhány konkrét, megvalósítható és megvalósítandó programpontot neveztem meg. A közös gondolkodásban segítségemre vannak kollégáim, a szülők és a diákok is. Az ő visszajelzéseikre is építettem megfigyeléseimet, javaslataimat. Ha a megkezdett munkát az utóbbi évekhez hasonlóan a kölcsönös bizalom légkörében tudjuk folytatni, akkor iskolánk meg fogja őrizni vezető pozícióját, és az elkövetkező években is sikeresen fogja szolgálni a tehetséges fiatalokat. A felvázolt elképzelések valóra váltásához kérem az iskolai közösség és az Egyetem vezetésének támogatását. Budapest, 2016. március 18.

Munkácsy László


Munkácsy László

SZEMÉLYI ADATOK

1125 Budapest, Kiss Áron u. 16. +36 1 275 14 09 [email protected] www.apaczai.elte.hu Születési dátum: 1966. 01. 31. Állampolgárság: magyar

SZAKMAI TAPASZTALAT Pozíciók Adja meg az időtartamot

-

2001-től: igazgató

(tól-ig)

A közös igazgatású iskola és kollégium tagintézmények igazgatói teendői ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium, 1053 Budapest, Papnövelde u. 4-6. Oktatás, közoktatási vezetés, felsőoktatás

-

1995-től Gyakorlóiskolai vezetőtanár Tanárjelöltek iskolai gyakorlatának vezetése ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium Közoktatás, felsőoktatás

-

1990-től Tanár Középiskolai tanítás, osztályfőnökség két alkalommal ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium Közoktatás

-

1989-1990 óraadó tanár angol nyelv oktatása Madách Imre Gimnázium, Budapest Oktatás

SZAKMAI


TEVÉKENYSÉGEK -

BME közoktatási vezető szak keretében az alapkurzus tartása (2014 szeptemberétől)

-

BME közoktatási vezető képzés iskolai gyakorlatának vezetése (2004 után egészen

-

napjainkban is)

-

Részvétel a Bologna folyamat ELTE-szintű megvalósulásának koncepciójának kialakításában a rektori bizottság tagjaként

-

Munkajogi alapismeretek oktatása a gyakorlóiskolai képzés keretében (igazgatói előadás, konzultáció) (2001-től)

-

Angol nyelvű előadások a kormányzati szervek és háttérintézmények felkérésére a magyar közoktatási rendszer iránt érdeklődő delegációk számára

-

Tanárjelöltek iskolai gyakorlata során iskolaszervezeti alapismeretek oktatása (2001-től)

-

Tanárjelöltek iskolai gyakorlatának vezetése (1995-től napjainkig)

Tudásmegosztó tevékenység (mentorálás, képzői tevékenység, konferencia) Szakértői tevékenység: -

Tantervi szakértői tevékenység (1998)

-

OKM, MM, OKÉV és OH számára tankönyvszakértői tevékenység (199-től folyamatosan)

-

Publikációk (tankönyv, munkafüzet, fordítások, modultankönyv, tanulmány- a jegyzéket ld. külön)

-

Konferenciák szervezése (Gyakorlósikolák Iskolaszövetsége – több alkalommal)

-

Előadóként/szekcióvezetőként/moderátorként:

-

2014. nov. 10-11. Budapest. ELTE: Tudós tanárok – Tanár tudósok c. konferencián előadó és moderátor a „Jó gyakorlatok a tehetséggondozásban” szekcióban

-

2014. szept. 5. – Szolnok: TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0040 (Öveges Program) projektnyitó konferencia, előadó

-

2011 októberében Békéscsaba, TOP 12 középiskola konferencia („Elitképzésből tehetséggondozás” címmel), előadó

-

2011. július 6-9. Excellence in Education; Giftedness-Creativity-Development (Isztambul), előadó

-

2010. okt. 2. Debrecen: A Gyakorlóiskolák Szövetségének VI. Konferenciáján előadó (tehetséggondozási jó gyakorlatok)

-

2009. október 20. A Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program nyitórendezvénye. A sajtótájékoztatón előadás és moderátori szerep

-

2009. április 17. – MFPI: A Tehetségekért, tehetségfejlesztésért c. konferencián előadó

-

2008. szept. 19. Debrecen: A Tehetségpontok első országos konferenciáján szekcióvezető (asztalfő) Partnerség a tehetséggondozásban:

-

IIE partnerintézménye (International Institute of Education – New York University Abu


Dhabi Program, jelölő iskolai cím) -

Fulbright Bizottság partnerintézménye (tanárcsere program és diák mentorálási programok)

-

Semmelweis Egyetem Partneriskolai Program

-

Részvétel az ELTE Tehetség Akadémia programbizottságában (2016)

-

Nyelv és kommunikáció tizenéveseknek – programban való közreműködés - 1991)

-

Az FPI modultankönyv-sorozat koncepciója (FPI – 1999)

-

TÁMOP 3.1.4 – A kompetenciaalapú oktatás implementációja az ELTE

Kutatások/projektek/találmányok/ művészeti alkotások

gyakorlóintézményeiben, az iskolai projektmenedzsment tagja (2008) -

Tehetséggondozó középiskolai pályázat – az Apáczai iskolabokor program (2008)

-

Részvétel a tehetségpontok megalakulásának és akkreditációjának minimumkövetelményeinek megalkotásában, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács melletti Közoktatási Munkacsoport tagjaként (2008)

-

Az ELTE Apáczai Gimnázium Tehetségpont létrehozása, akkreditációja (2008 – 2011 – 2014). Akkreditált Kiváló Tehetségpont cím

-

„Diákok önálló kutatómunkájának támogatása és innovatív készségfejlesztés az Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban” témájú projekt kidolgozása, lebonyolítása (2009)

-

Részvétel az Oktatási Hivatal TÁMOP 3.1.1. „Digitális Akkreditációs Műhely” kutatásában (2014-2015)

Díjak és kitüntetések Tagságok

-

Apáczai Emlékérem – (2014)

-

Apáczai Csere János díj – (2015)

-

ELTE ITK „Origó” nyelvvizsgaközpont felügyelő bizottsági tag (2016)

-

Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége – alapító tag (2002) és alelnök (2015-től)

-

Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Köznevelési Munkabizottságának tagja (2008-tól folyamatosan)

-

Módszertani Közlemények, Szeged, szerk. bizottsági tag (2012-től)


TANULMÁNYOK Adja meg az időtartamot (tól-ig)

2002-2004 -

Pedagógus szakvizsga, Közoktatási vezetői szak

-

Iskolarendszertan, vezetéselmélet, iskolai gazdálkodási ismeretek, iskolai gyakorlatok, k ismeretek, minőségbiztosítás

1985-1990 -

angol nyelv és irodalom – magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár

-

angol nyelvészet, irodalom, alkalmazott nyelvészet, nyelvpedagógia – magyar nyelvészet, irodalom, világirodalom – neveléspszichológia, neveléstörténet, pedagógia, gyakorlótanítás

-

ELTE Bölcsészettudományi Kar – tudományegyetem

Fontosabb továbbképzések: -

Tehetségvizsgálat – 2014. MATEHETSZ

-

Változásmenedzsment képzés – 2009. Korszerű oktatásszervezési eljárások – 2010.

-

ARION/CEDEFOP vezetőknek szóló képzések, Canterbury 2002, Dublin 2006, Kirsehir 2011

-

Kerettantervi szakértői felkészítés 2001

-

Nyelvtanári, vezetőtanári és vezetői továbbképzések itthon és Nagy-Britanniában több alkalommal (1989: Edinburgh, 1994: Bournemouth, Plymouth, 1995: Hastings, IH)

SZEMÉLYES KÉSZSÉGEK Anyanyelve

magyar

Egyéb nyelvek

SZÖVEGÉRTÉS

Hallás utáni értés

Angol

C2 Mesterfokú nyelvhasználó

BESZÉD

Olvasás

Folyamatos beszéd

Társalgás



ÍRÁS



485/1990 – egyetemi diploma

Német

B1 Önálló nyelvhasználó





Szintek: A1/2: alapszintű felhasználó - B1/2: Önálló felhasználó - C1/2: Mesterfokú felhasználó Közös Európai Nyelvi Referenciakeret


Szervezési/vezetői készségek, tapasztalatok

A két tagintézményből – gimnáziumból és kollégiumból – álló intézmény vezetése. További intézményvezetői tapasztalatok: humánerőforrás-fejlesztés, munkáltatói jogkör, gazdálkodás, költségvetés tervezése és végrehajtása, ellenőrzés, értékelés. Az iskola vezető testületeinek és egyéb fórumainak irányítása, koordinálása. Munkacsoportok vezetése, létrehozása és kapcsolattartása (projektek, tehetségnapok, pályázatok stb.) Szervezetfejlesztés, alapítvány létrehozása és működtetése. Fund-raising. A partnerekkel való együttműködés: szülői szervezet, alapítványi kuratóriumi tagság. Kapcsolat a fenntartó szervezeteivel (ELTE, Tanárképző Központ), így a tanárképzésért felelős karokkal, bizottságokkal (ELTE Közoktatási Bizottság, TTT, Pedagogikum Kp. stb.).

Munkával kapcsolatos készségek, tapasztalatok

Tapasztalat a változásmenedzsment és minőségfejlesztési folyamatok terén: szervezetfejlesztés, intézményi fejlesztés – a minőségi csoport létrehozása, önértékelési tevékenység. Sajtókapcsolatok, kommunikációs tevékenység – sajtótájékoztató tartása Angol nyelvű előadások a magyar iskolarendszerről, a gyakorlóiskoláról, tanárképzésről.

Számítógép-felhasználói készségek

MS Office, e-mail, Internet, SMART Board

MELLÉKLETEK A végzettségre és szakképzettségre vonatkozó oklevelek másolatai és a publikációk jegyzéke. Az egyéb képzések okleveleit elektronikusan csatolom a pályázati dokumentációhoz.


1.

A szakképzetséget igazoló oklevelek másolatai



2. Publikációk 1. Nyelv és kommunikáció tizenéveseknek - tankönyv 5. és 6. osztályosoknak (közreműködőként, OTTV, Veszprém, 1991.) 2.

Filozófusok

a

gazdaságról

(egyetemi

tankönyv,

Budapesti

Közgazdaságtudományi Egyetem - tanulmányok - fordítás, 1991.) 3. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - Matúra Olvasónapló sorozat; a kötet összeállítója és szerzője (Ikon Kiadó, 1995.) 4. Az MKM által kiírt és a KOMA által lebonyolított helyi tantervi pályázat díjnyertes pályamunkáinak kiadásában a lektori vélemény összefoglaló közlése MKM, 1997. 5. A közszolgálat etikája című kötet néhány tanulmányának fordítása (Helikon Kiadó, Universitas sorozat, 1998.) 6. Petőfi Pest-Budája, Pest-Buda Petőfije - modultankönyv sorozat első kötete (társszerzőként; Flaccus Kiadó, 1999. Az FPI és az Irodalomtörténeti Társaság irányításával) 7. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai - Matúra Olvasónapló sorozat; a kötet összeállítója és szerzője (Raabe - Klett Kiadó, 1999.) 8. Tanári kincsestár - közreműködő (Raabe Klett kiadó, 2000.) 9. Az igazgatók jogai és kötelességei az Európai Unió országaiban, különös tekintettel Nagy-Britanniára és néhány vezető európai államra (In: A kutató hallgató, A közoktatás-vezetés időszerű kérdései, BME GTK, 2004.)


PÁLYÁZAT. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium igazgatói megbízására március 21

Recommend Documents