PÁLYÁZAT AZ ALBERTFALVAI ÓVODA BUDAPEST XI. KERÜLET EZÜSTFENYŐ TÉR 1. ÓVODAVEZETŐI ÁLLÁSÁRA

PÁLYÁZAT

AZ ALBERTFALVAI ÓVODA BUDAPEST XI. KERÜLET EZÜSTFENYŐ TÉR 1.

ÓVODAVEZETŐI ÁLLÁSÁRA

ALBERTFALVAI ÓVODA

Készítette: Khoórné Rápolthy Beáta Budapest, 2015.05.26.

1

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának Képviselő-testülete 1113 Budapest Bocskai út 39-41.

Tisztelt Képviselő-testület!

A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal honlapján (2015.04.28.) megjelent pályázati kiírásra benyújtom pályázatomat az

Albertfalvai Óvoda (1116 Budapest Ezüstfenyő tér 1.) óvodavezetői állására.

Pályázatomhoz a végzettségemet igazoló és a továbbképzéseimről szóló bizonyítványokat, munkáltatói igazolást és erkölcsi bizonyítványt mellékelek. Nyilatkozom arról, hogy a teljes pályázati anyagom sokszorosításához, valamint a személyes adataimnak a pályázattal összefüggő kezeléséhez hozzájárulok.

Budapest, 2015.05.26.

Tisztelettel: Khoórné Rápolthy Beáta 1113 Budapest Vincellér u.32.

2

Tartalomjegyzék Személyi adatok..........................................................................................................................4 Szakmai önéletrajz......................................................................................................................5 A pályázat jogszabályi háttere....................................................................................................6 1. BEVEZETÉS..........................................................................................................................8 2. MŰKÖDÉSI ÉS SZAKMAI HELYZETÉRTÉKELÉS.........................................................9 2.1. Tárgyi feltételrendszer, szociokulturális háttér............................................................................9 2.2. Személyi feltételek.....................................................................................................................12 2.3. Óvodásaink létszámadatai.........................................................................................................14 2.4. A pedagógiai munka eddigi eredményei....................................................................................16 2.5. A minőségbiztosítás eddigi folyamata.......................................................................................21 2.5.1. Az óvoda működésének értékelése....................................................................................21 2.5.2.Teljesítményértékelés..........................................................................................................21 2.5.3.A jogszerű működés biztosítása...........................................................................................21 2.6. Az óvoda és a család kapcsolata................................................................................................22

3. VEZETÉSI PROGRAM.......................................................................................................23 3.1 Az új szervezeti működés kialakítása .........................................................................................24 3.1.1. A vezetői funkciók szerepe az új óvodaszervezetben.........................................................27 3.2. A humánerőforrás fejlesztése....................................................................................................28 3.3. Az Albertfalvai Óvoda pedagógiai programja.............................................................................30 3.4. Az elkövetkezendő öt év feladatainak ütemezése.....................................................................33 3.5. A minőségelvű intézményi működés megvalósítása..................................................................35 3.6. Az óvoda kapcsolatrendszerének fejlesztése.............................................................................37 3.7. Az Albertfalvai Óvoda tárgyi feltételrendszerének bővítése......................................................39

4. ÖSSZEGZÉS........................................................................................................................41

3

Személyi adatok

Név:

Khoórné Rápolthy Beáta

Leánykori név:

Rápolthy Beáta

Születési hely, idő:

Pápa, 1961.10.30.

Állampolgárság:

magyar

Lakcím:

1113 Budapest Vincellér u.32.

Munkahely:

Bükköny Óvoda 1116 Budapest Bükköny u.9/b

Beosztás:

óvodavezető

Végzettség:

okl. óvónő (Soproni Óvónőképző Intézet) általános iskolai tanár (Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger) közoktatási vezető (Budapesti Műszaki Egyetem)

4

Szakmai önéletrajz

1982

A Soproni Óvónőképzőben óvónői diplomát kaptam.

1982

A Bükköny utcai Napközi Otthonos Óvodában helyezkedtem el, ahol azóta is dolgozom.

1988-1993

A Bem József Óvónői Szakközépiskola gyakorlatvezető óvónőjeként, a szakmai gyakorlatukat óvodánkban végző tanulók képzését vezettem.

1990

Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár diplomát szereztem.

1990-1993

Pályázat útján lettem a kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ irodalmi nevelés területgondozója. Szakmai bemutatókat, továbbképzéseket tartottam óvodánkban és a kerület többi intézményében.

1994

1994-ben pályáztam meg először az akkor megüresedett óvodavezetői állást.

1996-

1996-tól, a XI. kerület bázis óvodájaként (játék és anyanyelvi nevelés területén) rendszeresen tartunk fővárosi és kerületi bemutatókat, továbbképzéseket.

1999

A Budapesti Műszaki Egyetemen közoktatásvezető szakirányú szakképzettséget szereztem.

1999-2014

1999-ben, 2004-ben, 2009-ben, 2014-ben kaptam ismét óvodavezetői kinevezést.

2008

„Újbuda kiváló intézményvezetője” elismerésben részesültem.

2010-

2010-től az ELTE Óvónőképző Karára járó hallgatók gyakorlati képzését vezetjük, külső szakértőként rendszeresen részt veszek a hallgatók záróvizsgáján.

2015

Az Újbudai Pedagógiai Napok egyik szakmai előadójaként óvodánk iskolaelőkészítő nevelőmunkáját ismertettem.

2009- 2015

A következő, tanúsítvánnyal járó továbbképzéseket végeztem el: Új szemlélet a család-óvoda kapcsolatában Viselkedéskultúra-európaiság-hitelesség

5

A pályázat jogszabályi háttere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről • •

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról •

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról • 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről A pályázat elkészítéséhez szükséges dokumentumok: • • •

Önértékelési kézikönyv óvodák számára Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

6

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció 2015. Újbuda Esélyegyenlőségi Programja 2010-2015 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda önkormányzati minőségirányítási programja A Bükköny Óvoda alapító okirata A Bükköny Óvoda, az Újbudai Ezüstfenyő Óvoda és az Újbudai Pajkos Óvoda pedagógiai programja A Bükköny Óvoda, az Újbudai Ezüstfenyő Óvoda és az Újbudai Pajkos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata és Házirendjei A Bükköny Óvoda, az Újbudai Ezüstfenyő Óvoda és az Újbudai Pajkos Óvoda továbbképzési programjai

7

1. BEVEZETÉS 2014-ben pályáztam meg és nyertem el ötödik alkalommal a Bükköny Óvoda vezetői állását. A munkatársaim és a szülők segítő támogatásával kaptam ismét bizalmat közösségemtől az elkövetkezendő öt évre. 1982-től először óvónőként, majd 1994-től vezetőként követem ennek a városrésznek, Albertfalvának az életét. Ez idő alatt az óvoda környezete is sokat változott, a lakótelepi házak mellett lakóparkok épültek, az évek során folyamatosan bővült az óvoda körzete is. Az az óvoda is, ahova az első pályázatomat benyújtottam számtalan átalakuláson ment át: • 1994-ben a három csoportos tagóvodánk megszűnt, ezért az 1979-ben épült panelépületünket 10 csoportossá alakították. • 2001-ben az óvodaépületből leválasztott részben katolikus óvoda létesült. Óvodánk ezután 7 csoporttal működött tovább. • 2003-ban a közeli Derzsi utcai, addig önállóként működő óvoda tagóvodánkká vált. A meglévő 7 csoportunk így 2 csoporttal bővült. • 2012-ben az addig a Petőfi Sándor Általános Iskolához tartozó 3 csoportos óvoda második tagintézményként került óvodánkhoz. • 2012-től 3 óvodaépületünkben 12 (7+2+3) csoport működik. A változások során számos döntést kellett hoznom óvodásaink és a dolgozóink érdekeit szem előtt tartva. A szervezési feladatokat munkatársaim segítségével sikerült úgy megoldani, hogy zökkenőmentesen kezdhettük valamennyi nevelési évet. A mostani szerkezetváltozás is sok megoldandó feladat elé állít majd bennünket, amelyeket csak a vezetésben részt vevő kollégák elkötelezett együttdolgozásával végezhető el. Ebből következően egy olyan intézmény kialakítására törekszem, ahol az eddig létrehozott pedagógiai értékekre alapozva, a nevelésben résztvevők egyedi képességeikkel kiegészítik egymást, s ez által képesek egy közösen kialakított célért együtt dolgozni. Pedagógiai és vezetői alapelveim • az óvodai nevelésben a játékot a gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységének tekintem, • az egyéni fejlődéshez igazodó, differenciált nevelés a személyiségfejlesztés alapja, • az anyanyelvi nevelés kultúránk átörökítése szempontjából kiemelt jelentőségű, • az egészséges életmód szokásainak kialakítása az egészség megőrzésének biztosítéka, • a tudatosan tervezett és szervezett nevelő hatások rendszere teszi lehetővé a képességek fejlesztését, • nevelőmunkánk a gyermekek egyéni megfigyelési rendszerére épül, • a preventív szemléletű nevelői gyakorlattal a sajátos nevelési igényű gyermekek lemaradásai csökkenthetők, • a tárgyi és személyi feltételek biztosításával az eddigi pedagógiai értékek megőrizhetőek, továbbfejleszthetőek, • a vezetői feladatok megosztása az eredményes intézményvezetés alapja, • a családokkal való együttműködés, a szülők megelégedettsége elengedhetetlen feltétele a hatékony óvodavezetésnek.

8

2. MŰKÖDÉSI ÉS SZAKMAI HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Tárgyi feltételrendszer, szociokulturális háttér (A helyzetértékeléshez szükséges intézményi adataikat, szakmai dokumentumaikat az Újbudai Ezüstfenyő Óvoda és az Újbudai Pajkos Óvoda óvodavezetői segítőkészen biztosították számomra.) Bükköny Óvoda Bükköny u.9/b (székhely) Az óvodaépületbe belépve, folyosónkon az aktualitásoknak, ünnepeknek, évszakoknak megfelelő dekorációk, valamint a szülőkkel együtt készített kiállítások láthatók. A tágas, gondozott óvodaudvar számtalan lehetőséget kínál a nagymozgásos játékokhoz, kerékpározáshoz, rollerezéshez, labdázáshoz, csúszdázáshoz, hintázáshoz. Óvónőink gyakran tartják a mozgásfejlesztő foglalkozásokat udvarunk műfüves részén, ahol jó alkalom nyílik a szabad mozgásra még rossz idő esetén is. Udvari játékaink biztonságát folyamatosan ellenőrizzük. Az óvoda bejárata előtti, lekerített előkert a szülőkkel való közös munka eredménye. A többféle forrásból (pályázatok, alapítvány, szülői adomány) vásárolt bokrok, cserjék, fák, virágok minden évszakban szép látványt nyújtanak, a kertünkből szedett virágokkal díszítjük a folyosót és a csoportszobákat. Kiskertünk gondozottságával közvetlen lakókörnyezetünknek is példát szeretnénk mutatni, hiszen az óvodaépület a minket körülvevő lakótelep közepén áll. Mind a hét csoport berendezése más és más, de a környezetformáló szemléletünk ugyanaz: óvodásainkat a természetes anyagokból készült bútorok, játékok veszik körül. Tornatermünk több sikeres pályázat eredményeképp az átlagosnál jobban felszerelt. Sokféle mozgásfejlesztésre alkalmas eszközeink (nagylabdák, egyensúlyozó-és téri tájékozódó képességet fejlesztő tornaszereink) nagy segítséget jelentenek a testnevelési foglalkozások szervezésében. Tornatermünkben tartjuk az „Ovi Színház” előadásait. Az óvónőink mesedramatizálásához szükséges dekorációkat, kellékeket és a „színházi” függönyt szintén pályázatból szereztük be. A Bükköny Óvodába járó kisgyermekek családjainak többsége az óvodaépületet körbe vevő lakótelepen él vagy a közeli kertes házas övezetben. Nagy a különbség a családok anyagi helyzete között, a kerületi átlagnál magasabb az állandó gyermekvédelmi támogatást kérő családok száma. Érem u.2-4. (tagépület) 2012-ben készült el az akkor a Petőfi Sándor Általános Iskolához tartozó épület óvodává való átalakítása. A három csoportszoba és a hozzá tartozó helyiségek (mosdók, öltözők, étkező, konyha, tornaterem, irodák, nevelői és fejlesztő szoba) tágasak, új, modern berendezésűek. Pedagógiai programunk megvalósításához szükséges alapfelszerelés rendelkezésünkre állt ebben az épületünkben is. A kiegészítő eszközök, felszerelések pótlását folyamatosan tervezzük, igénybe véve az alapítványi és pályázati lehetőségeket. A fejlesztő szoba berendezését viszont sikerült – önkormányzati támogatással - úgy bővíteni, hogy most már itt is megfelelő fejlesztést tudtunk biztosítani a különleges bánásmódot igénylő kisgyermekeknek.

9

A nagyméretű tornaterem alkalmas a sajátos nevelési igényű kisgyermekek fejlesztésére és valamennyi gyermekünk változatos mozgásfejlesztésére, óvodai programjaink megtartására. Az udvaron többféle mozgásos játék is van, 2014 nyarán az addig nem használt udvarrészre rugós játékokat is felszereltek. A kerítéssel elválasztott veteményeskertben óvodásaink megismerkedhetnek a virágok, kerti növények gondozásával. Ebbe az óvodaépületbe a közeli lakóparkból és a lakótelepről járnak a gyermekek. A Bükköny épülethez hasonlóan itt is több család szorul önkormányzati támogatásra. Derzsi u.54. (tagépület) Az 1955-ben létesített óvoda két csoporttal működik. Az épületben már az átvételkor (2003) is jól felszerelt, a gyermekek életkorához igazított, galériás csoportszobák voltak. Sajnos tornaterem nincs, csak bővítéssel, az épület átalakításával lenne kialakítható. Az udvar azonban védettségével, tágasságával, nagy zöld területével lehetővé teszi, hogy óvodásaink sokat tartózkodjanak, játsszanak, tornásszanak a friss levegőn. A szülők segítségével és a környezetvédelmi pályázaton elnyert összegből virágos és veteményeskertet alakítottunk ki, ahol a gyerekek is részt vehetnek a növények gondozásában. Az elhasználódott és biztonsági okokból sem megfelelő udvari játékok helyett 2013 nyarán újakat telepítettek, így még több lehetőségük nyílik óvodásainknak a szabad mozgásra, játékra. A vezetői iroda átalakításával tudtuk csak helyben megszervezni a logopédiai foglalkozásokat. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. Kerületi Tagintézménye együttműködő segítségének köszönhetően, a gyerekeket nem kell átvinni a másik épületbe. Logopédusunk a szükséges eszközökkel, felszereltséggel ellátott, de szűkösebb helyen végzi az iskolaérettség szempontjából is nagyon fontos fejlesztő tevékenységét. A jómódú családok mellett a gyermeklétszámhoz képest itt is magas a hátrányos helyzetű családok száma. A gyermekek a környező lakótelepről vagy az óvoda körzetét képező régebbi építésű emeletes és kertes házakból érkeznek. Igényesek vagyunk környezetünk alakításában, mindhárom épületünkben esztétikusan berendezett csoportszobákban fogadjuk a gyerekeket. Berendezéseink, eszközeink nagyobb részt természetes anyagokból készültek. Tárgyi eszközeinket: • saját költségvetésünkből, • a kötelező eszközbeszerzésre fordítható keretből, • az óvoda alapítványi támogatásából, • kerületi és fővárosi pályázatokon nyert összegekből vásároltuk.

10

Újbudai Ezüstfenyő Óvoda Az óvoda jól megközelíthető, csendes helyen található. Az infrastrukturális környezete ideális, nincs átmenő forgalom, nem szűrődik be a por, a zaj, ideális az itt élő családok számára. Az épület egy kis téren húzódik meg, amelyet családi házak vesznek körül. Az óvodaépület előtti részen folyik a Keserű-ér. A főútvonaltól biztonságos távolságban található, nincsenek veszélyforrások, amelyek az óvoda zavartalan működését, a gyermekeket és az ott dolgozókat veszélyeztetnék. A csoportok jól felszereltek, a gyermekeket biztonságos, ízléses, látványos, tevékenységre ösztönző környezet veszi körül. Az óvodaudvar lehetővé teszi a mozgás és játékigényük kielégítését. Az udvari játékok sokféle játékra, mozgásra ösztönzőek, megfelelnek a biztonsági előírásoknak. A két speciális csoportban, a légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek gyógyító ellátásának a feltételei adottak. A gyermekek egészségének védelme az átlagosnál is nagyobb odafigyelést igényel, ezért ezekben a csoportokban a berendezéseket, eszközöket is a fejlesztéshez igazították. Az óvoda minden óvodapedagógusa igyekszik kialakítani egyéni ízlésvilágának megfelelő környezetét a gyermekcsoportokban. A termek berendezései, díszítései a nevelési programhoz igazodik. Az óvodában jól működő Körtemuzsika Óvoda Alapítvány segítségével rendszeresen cserélik a csoportokban az elhasználódott bútorokat, játékokat, textíliákat. A nyári felújítási munkálatok elvégzése a szülők példaértékű összefogásának az eredménye. Az épület valamennyi csoportját és közlekedőjét pályázaton nyert festékkel szülők és a szülők által megbízott szakemberek festették ki. Újbudai Pajkos Óvoda Az óvoda kertvárosi környezetben helyezkedik el. l975-ben épült, 2 szintes panel épület. Az óvoda szociokulturális környezete az elmúlt években sokat változott. A családok egy részének életvitele magas szintre emelkedett, másoké pedig a létminimumra csökkent. Ezért kiemelt feladatnak tekintik a családok életkörülményeinek nyomon követését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítését, felzárkóztatását. Az óvoda meglévő tárgyi eszközrendszere megfelelő alapot biztosít pedagógiai programjuk megvalósításához. Az elmúlt években számos felújítást végeztek el az épületben. Megoldották az akadálymentesítést, a mosdóba szellőzőrendszert szereltek, kicserélték a villanyórákat. A hőközpontból tornaszobát alakítottak ki, amely felszereltségével együtt sokrétű mozgásfejlesztésre alkalmas. Az óvoda bútorai, berendezési tárgyai természetes anyagokból készültek, esztétikusak, a gyermekek méreteihez igazodnak. A csoportszobák játékai a gyermekek képességeit fejlesztik, az eszközök sokoldalú játéktevékenységre ösztönzik őket. Az udvar játékokkal jól felszerelve várja a gyermekeket. Az óvoda nagy kertjét, az udvari játékokat mindennap használják, így biztosítják a szabadban való játékos tevékenységet. 2010-ben az udvar nagy részét felújították: új játékokat szereltek fel, új burkolatot raktak le, zuhanyozót alakítottak ki, kerékpártárolót helyeztek el.

11

A közösség környezettudatos szemléletét tükrözi a szelektív hulladékgyűjtő használata, a kerti komposztálás megoldása és a négy évszak kert kialakítása. 2014-ben elnyerték a madárbarát óvoda címet. Az óvoda épületében jól felszerelt szakmai szertárak, speciális helyiségek (logopédiai szoba, óvodapszichológusi szoba, SNI gyermekeknek gyógypedagógiai szoba) segítik a szakemberek fejlesztő munkáját. Tárgyi eszközbeli fejlesztésünk alapja: a fenntartói támogatáson túl a sikeres pályázatok során elnyert források, valamint az alapítványi-, és a szülői támogatások. 2.2. Személyi feltételek A három óvoda nevelőtestületében (az öt épületben) 53 óvodapedagógus, 1 gyógypedagógus és1 óvodapszichológus dolgozik, az ő munkájukat 51 technikai dolgozó segíti. Pedagógusok

Technikai dolgozók

Bükköny Óvoda

15 óvodapedagógus

Érem telephely

6 óvodapedagógus 1 gyógypedagógus

Derzsi telephely

4 óvodapedagógus

1 óvodatitkár 1 pedagógiai asszisztens 1 gyógypedagógiai asszisztens 7 dajka 2 takarító 1 konyhás 1 kertész 1 óvodatitkár (fél állásban) 1 gyógypedagógiai asszisztens 1 pedagógiai asszisztens 3 dajka 1 konyhás 1 takarító (fél állásban) 1 kertész 2 dajka 1 konyhás 1 kertész (fél állásban)

Újbudai Ezüstfenyő Óvoda

17 óvodapedagógus

Újbudai Pajkos Óvoda

11 óvodapedagógus

12

1 óvodatitkár 2 pedagógiai asszisztens 8 dajka 1 konyhai dolgozó 1 takarító 1 kertész 1 óvodatitkár 2 pedagógiai asszisztens 5 dajka 1 konyhai dolgozó (fél állásban) 1 takarító 1 kertész (fél állásban)

A Bükköny Óvoda alkalmazásában áll az az óvodapszichológus, aki jelenleg 4 óvoda pszichológusi feladatait látja el (Bükköny Óvoda, Újbudai Cseperedő Óvoda, Újbudai Ezüstfenyő Óvoda, Újbudai Pajkos Óvoda). A pedagógiai asszisztensek, ill. gyógypedagógiai asszisztensek 80%-ának van szakvégzettsége, a dajkák 90%-a rendelkezik dajka képzettséggel. A sajátos nevelésű igényű kisgyermekek nevelésében elengedhetetlen az asszisztensek szakszerű, elfogadó, segítő munkája. A három óvoda nevelőtestületének végzettsége:

Bükköny Óvoda

Újbudai Ezüstfenyő Óvoda Újbudai Pajkos Óvoda

Szakvizsgázott 1 fő közoktatás vezető 1 fő vezető óvodapedagógus 1 fő gyógypedagógus 3 fő gyakorlatvezető pedagógus 3 fő vezető óvodapedagógus 3 fő gyakorlatvezető pedagógus 1 fő fejlesztő pedagógus 1 fő drámapedagógus 1 fő vezető óvodapedagógus

Másoddiplomát szerzett 1 fő magyar szakos tanár 1 fő tanító és rajztanár 1 fő szociálpedagógus 1 fő gyógypedagógus 1 fő pedagógia szakos tanár 1 fő pszichológia szakos tanár

1 fő igazgatásszervező

Az Újbudai Ezüstfenyő Óvodában egy, az Újbudai Pajkos Óvodában két óvodapedagógus szakvizsga előtt áll, a Bükköny Óvodában az egyik vezető helyettes az ELTE egyetemi végzettséget adó neveléstudományi mesterszakán végez majd. Az óvodapedagógusok e mellett számos, szakmájukhoz kapcsolódó tanfolyamot végeztek el (az Újbudai Pajkos Óvoda 3 óvodapedagógusa végezte el a 120 órás fejlesztőpedagógiai képzést). A nevelőtestületek olyan pedagógusokból állnak, akik fontosnak tartják szakmai fejlődésüket, sok esetben szabadidejüket áldozzák fel a hétvégi képzési napokon. A három óvoda nevelőtestületének szakmai gyakorlata: Bükköny Óvoda Újbudai Ezüstfenyő Óvoda Újbudai Pajkos Óvoda

0-5 év 7 fő 2 fő

6-10 év 6 fő 1 fő

11-15 év 2 fő 6 fő

15 évnél több 12 fő 8 fő

2 fő

2 fő

0

7 fő

11 fő (20%)

9 fő (16%)

8 fő (15%)

27 fő (49%)

A Bükköny Óvodában: az Újbudai Ezüstfenyő Óvodában: az Újbudai Pajkos Óvodában:

1 gyakornok, nincs, 1 gyakornok óvodapedagógus dolgozik.

A gyakornok óvónőknek a nagy tapasztalattal rendelkező mentor óvónők segítenek a szakmai gyakorlat megszerzésében, módszertani tudásuk gyarapításában. A gyakornoki szabályzatban foglaltak szerint értékelik munkájukat, készítik fel őket a minősítési eljárásra. 13

2.3. Óvodásaink létszámadatai (2015.májusi adatok) Bükköny Óvoda

Újbudai Ezüstfenyő Óvoda

Újbudai Pajkos Óvoda

felvehető létszám

305

200

137

tényleges létszám

282

196

126

csoportok száma

12

8

5

sajátos nevelésű igényű gyermekek száma

5 fő (autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek)

0

2 fő beszédfogyatékos kisgyermek

speciális szükségletű gyermekek (ételallergiás, asztmás)

3 fő ételallergia

7 fő ételallergia 18fő asztmás

1fő ételallergia

Újbudai Ezüstfenyő Óvoda 6 2

Újbudai Pajkos Óvoda

A 25 óvodai csoportból: Bükköny Óvoda életkori szervezésű vegyes csoport

3 9

5

Mind a három óvoda- az alapító okiratukban foglaltak szerint- különleges bánásmódot igénylő kisgyermekek nevelését is ellátja: • Újbudai Ezüstfenyő Óvoda: légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek gyógyító nevelése (két kis létszámú csoportban) • Bükköny Óvoda: enyhe értelmi fogyatékos és autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integráló nevelése • Újbudai Pajkos Óvoda: beszédfogyatékos gyermekek fejlesztő nevelése A beszédfogyatékos és az autista spektrum zavarral küzdő gyermekek felvételéhez szakértői vélemény, míg a légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek felvételéhez orvosi javaslat szükséges. A Bükköny Óvodában az enyhe értelmi fogyatékos és az autista spektrum zavarral küzdő gyermekek fejlesztését az óvoda alkalmazásában lévő szakvizsgázott gyógypedagógus segíti. A sajátos nevelésű gyermekek nevelésében az asszisztensek is részt vesznek, az ő munkájukat a gyógypedagógus koordinálja. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek azokban a csoportokban dolgoznak, ahova a különleges bánásmódot igénylő kisgyermekeket járnak. Már a második nevelési évben szakmai kapcsolatban állunk a kerületi Neszmélyi Úti Óvoda gyógypedagógusaival, óvodapedagógusaival, akik sokat segítettek közösségünknek az autista gyermekek neveléséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudásunk bővítésében.

14

Beiskolázási adatok A tankötelezettség szabályai 2013-tól megváltoztak (a Nemzeti köznevelésről szóló tv. 45.§ (2) ), az addig az óvodában maradó nyári születésű gyermekek tankötelezetté váltak. A szülők közül többen elbizonytalanodtak gyermekük iskolaérettségével kapcsolatban, még akkor is, ha az óvodapedagógusok az elmúlt évek tapasztalataira, megfigyeléseikre alapozva az iskolakezdést javasolták. A tanköteles korú, de óvodában maradó gyermekeknél egyéni fejlesztési lehetőségekkel, módszerekkel igyekeztünk elérni, hogy a következő nevelési évben ezek a kisgyermekek is iskolaéretté váljanak. Ahol szükséges volt, a kerületi szakszolgálat munkatársai (logopédus, fejlesztő pedagógusok) is részt vettek óvodásaink fejlesztésében. Bükköny Óvoda

Újbudai Ezüstfenyő Óvoda

Újbudai Pajkos Óvoda

tanköteles korú gyermekek száma

103

69

43

iskolába menő gyermekek száma

74

44

31

logopédiára járó tk. gyermekek száma

32

25

18

fejlesztő foglalkozásra járó tk. gyermekek száma

3

11

1

A három óvoda iskoláztatási mutatói közel azonosak (72%, 64%, 72%). Ebben a nevelési évben mindhárom óvodában segítette a beiskolázási folyamatot az óvodapszichológus: szülői értekezletet tartott az iskolába menő gyermekek szüleinek, az óvodapedagógusok munkáját segítette az iskolaérettség megállapításában valamint a hozzá forduló szülőknek adott tanácsot az iskolakezdésről, beiskolázásról.

15

2.4. A pedagógiai munka eddigi eredményei Bükköny Óvoda Pedagógiai programunk kiemelt nevelési célja az anyanyelvi nevelés – játék - mozgás területének innovatív fejlesztése. Az elmúlt öt évben készített év végi vezetői beszámolóimban összegeztem ezeken a kiemelt nevelési területen végzett tevékenységünket, a gyakorlatban megvalósult konkrét fejlesztéseket. Az anyanyelvi nevelés - játék - mozgás területén elért eredményeink Pedagógiai programunkban is kiemelt szerepet kap a maradandó értéket képviselő irodalmi anyag kiválasztása, korcsoportonkénti megtervezése, összeállítása. Éves munkaterveinkben állandó feladatként szerepelt a különböző nevelési területekhez, ünnepekhez kapcsolódó versek, mesék, mondókák folyamatos gyűjtése. Az óvónőink által naponta használt „Anyanyelvi játékaink gyűjteményét”az elmúlt öt évben is bővítettük, aktualizáltuk. Bázis óvodai továbbképzéseinken, bemutatóinkon az érdeklődő óvónőknek, tanítóknak szívesen adtuk oda saját felhasználásra. Napirendünk szerint mindennap mesélünk. Nevelőtestületünk, - saját programunk készítése óta- a mesét tartja az egyik leghatékonyabb eszköznek az óvodáskorú gyermekek személyiségfejlesztésében. „A mese a gyermekkor lelki, érzelmi színvonalán jeleníti meg azt, amit mindnyájan elemi igazságként élünk át: az embernek feladata van a világban, meg kell küzdeni a rosszal, törekedni kell a jóra.”(Zilahi Józsefné) Az új kollegák szakmai ellenőrzésekor is elsősorban az igazi élményt adó mesélés képességének a megléte volt a legfontosabb megfigyelési szempontom. Az öt év alatt több kerületi bemutatót is tartottunk óvodánk sajátos nevelési gyakorlatából, a mese és az azt követő anyanyelvi játékok egybekapcsolásáról, a beszédképesség fejlesztéséről. Óvodásaink nyelvi képességeinek (beszédészlelés, beszédmegértés, kifejezőképesség, kapcsolatteremtő képesség, nyelvi kreativitás) fejlesztését a mozgás – beszéd - gondolkodás egységében tartottuk megvalósíthatónak. Óvodánk logopédusával együttműködve, nagy súlyt fektettünk a mozgással kísért artikulációs játékok csoportbeli gyakorlására. Logopédusunk nevelési értekezleteink, szakmai megbeszéléseink aktív résztvevője. Hagyománnyá vált programjaink az anyanyelvi nevelésben: • Az OVI színházunk előadásai, (óvónőink népmese dramatizálása) •

mesedélután a családok számára (A magyar kultúra napján)

Bázis óvodai kerületi bemutatóinkon is nagyrészt az anyanyelvi nevelés terén szerzett szakmai tudásunkat, sajátos nevelői gyakorlatunkat adjuk át az érdeklődő pedagógusoknak. Szakmai munkaközösségeink (Együtt-értük mk. és Hagyományőrző mk.) az elmúlt öt évben – a munkatervünkben rögzített témában és időpontban - több alkalommal tartottak újfajta módszereket bemutató mozgásfejlesztő foglalkozásokat és a népi kultúrát továbbörökítő játék bemutatókat. A matematikai, zenei és a környezeti neveléshez kapcsolódó képességfejlesztést játékkal egybekötve, tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel, mikrocsoportos formában szervezték az óvónők, így lehetőségük nyílt a gyermekek egyéni képességeit figyelembe vevő fejlesztésére is. Nevelőtestületünk minden tagja a játékot nemcsak a kisgyermek alapvető tevékenységének tartja, hanem nap, mint nap megteremti, kialakítja azokat a feltételeket, amelyek a nyugodt, szabad, élményt adó játékhoz szükséges. Az Újbudai Közoktatási konferencia óvodai neveléssel foglalkozó szekciójában kolleganőnk tartott előadást „A gyermek kreativitása a játékban” címmel. Előadását óvodánk csoportjaiban készített képekkel illusztrálta.

16

Pedagógiai programunk szerint óvodásaink fejlődését, fejlesztését az egyéni megfigyelési napló tartalmazza. Valamennyi nevelési terület közül a gyermekek játékának a megfigyelése, rögzítése a legfontosabb, hiszen a gyermeki érzelmek legteljesebben a játékban fejeződnek ki. Az egymással való kapcsolatteremtésükben vehetjük észre a változást, az újat, a visszaesést, a visszahúzódást, amely alapján személyiségüket fejleszthetjük. Minden nevelési év végén a szülőkkel is megismertetjük megfigyeléseinket, fejlesztési eredményeinket, a szülőkkel közösen keresve megoldást az estleges nevelési problémákra. Az egészséges életmódra nevelés területén elért eredményeink Az egészséges életmódra nevelés újabb módszereinek megismertetése, az egészséges szokások kialakítása mind az öt évben munkatervünk hangsúlyos része volt. Ebben a munkában technikai dolgozóink is aktívan részt vettek. A gyermekeket körülvevő közvetlen környezet (csoportszobák, gyermekmosdók, öltözők) tisztántartásának betegségmegelőző szerepe van, különösen az influenza időszakában. Dajkáink rendszeresen vettek részt olyan továbbképzéseken, ahol a megelőző módszereket sajátíthatták el. Közel 10 éve már, hogy megrendezzük óvodánkban az egészségnapokat, ahol a gyerekek szüleikkel együtt vehettek részt az óvónőink által szervezett programokon. A résztvevő szülők számának folyamatos emelkedése mutatja, hogy a gyermekükkel együtt végzett játékos tevékenység (közös torna, gyümölcs-, zöldségsaláta készítése, kenyérsütemény sütés, stb.) milyen közös élményeket ad. Óvodánk egészség-és környezetvédelmi koordinátora munkaközösségi foglalkozások keretében ismertette meg kollegáival a továbbképzéseken hallott új módszereket, azok gyakorlatban is megvalósítható lehetőségeit a környezetbarát életvitelről, az energiatudatosságra nevelésről, a környezettudatos magatartás kialakításáról és a fenntartható fejlődésről. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságát játékos tevékenységekkel, a mobil hulladékgyűjtő szigetünk használatával tettük a gyakorlatban is megvalósíthatóvá. 2012-ben, első alkalommal került kiírásra az „Újbuda környezettudatos óvodája” pályázat. Ekkor a két épületünk egy pályázatot adott be (Bükköny, Derzsi). 2013-ban már kettő, 2014-től pedig mind a három épületünk külön pályázatot nyújtott be. A pályázaton való részvétel nagyon sok szervezéssel járt egész közösségünknek, de a számos, változatos, gyerekeknek és szülőnek tartott programjaink, az azokról való visszajelzések bizonyítják, hogy nem volt hiábavaló munkatársaim együttműködő munkája. Az érzelmi nevelés és a szocializáció terén elért eredményeink Nevelőmunkánkban egy olyan érzelmi biztonságot nyújtó környezet kialakítására törekedtünk, amelyre az óvónők és a segítő felnőttek együttes figyelme, szeretete a jellemző. Mindhárom épületünket úgy alakítottuk ki, hogy már az óvodába lépéskor, derűs, otthonos légkör fogadja a gyerekeket. Fontosnak tartjuk, hogy a leendő óvodásaink szülei még az óvodába lépés előtt megismerkedjenek pedagógiai programunkkal, találkozzanak a majd gyermeküket fogadó óvodapedagógusokkal, dajkákkal. Ennek érdekében még az óvodai beíratás előtt tartunk nyílt napokat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy akik meglátogatták óvodánkat, azok hozzánk is íratták be gyermeküket. A Bükköny épület melletti Bóbita bölcsődéből sok gyermek érkezik hozzánk, ezért az óvodai beíratások előtt a kiscsoportos óvónők még a bölcsődében megismerkedtek leendő óvodásaikkal. Gyermekeink különböző kultúrájú családokból érkeznek, ezért kiemelt feladatunknak tekintettük az egymás elfogadására, segítségnyújtó viselkedésre nevelésüket. A hátrányos helyzetű, nehezebben szocializálható, lassabban fejlődő kisgyermeknél is az érzelmi biztonság

17

megteremtése volt a legfontosabb feladatunk, ezután következhetett csak elmaradt képességeinek fejlesztése. A különleges bánásmódot igénylő gyermekeinket a befogadó pedagógia szemlélete alapján, az egyéni differenciálás, kibontakoztatás módszereivel fejlesztettük: a sajátos nevelési igényűeket ( enyhe értelmi fogyatékos, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő, autizmus spektrumzavarral élő) és a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Kiemelt figyelmet igényeltek még a tehetséges, speciális képességekkel és kreativitással rendelkező gyermekek. Valamennyi kisgyermekünk fejlődésében kiemelkedő szerepe volt a közös, együttes élményeknek, hagyománnyá vált óvodai programjainknak, melyek az összetartozást, együttérzést erősítették. Újbudai Ezüstfenyő Óvoda Érzelmi nevelés és szocializáció területén: alapvetőnek tekintik a gyermekeink kiegyensúlyozottságának, belső harmóniájának kialakításához szükséges feltételek megteremtését és annak folyamatos biztosítását. Önállóságuk, önkifejező képességük erősítése érdekében a következőkre helyezik a hangsúlyt: • a gyermeki jó tulajdonságok felismerése, erősítése • minél több sikerélményben legyen részük • mások tiszteletére, elfogadására nevelés • ünnepek, közös kirándulások, készülődések erősítsék az összetartozás érzését • az érzelmek gyarapítása a művészetekhez kapcsolódó tevékenységekkel Egészséges életmódra nevelés során: elsősorban az egészséges életvitelhez szükséges optimális környezet meglétének biztosítására fordítják a figyelmüket, továbbá: • a személyes higiénés nevelés fontosságát, • a rendszeres testmozgást, • helyes táplálkozást, relaxálást, • megfelelő életritmus működtetését, • friss levegőn való tartózkodást, só szoba használatát, • a szervezett, irányított testnevelést hangsúlyozzák. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés megvalósítása érdekében nyelvi kultúránk alapjainak lerakására, anyanyelvünk szépségének közvetítésére törekednek. Lehetőséget, alkalmat teremtenek az egyéni beszélgetésekre, a gyermekek meghallgatásra, élményeik, gondolataik megfogalmazására. Az óvodai élet mindennapjaiban: • anyanyelvi játékokkal, drámajátékokkal segítik elő a gyermekek beszédfejlesztését, • olyan játékos helyzeteket teremtenek, ahol a gyermekek értelmi képességeinek megismerése és az egyéni különbözőségek felismerése a céljuk, • minden tevékenységben a tapasztalatszerzésre törekednek, • a szabad játék és spontán helyzetek megteremtésével lehetőséget nyújtanak a szabad önkifejezésre, • a művészetek eszközeivel segítik az érzelmekre ható szóbeli kifejezést.

18

Óvodai életükben a művészeti jellegű és tartalmú tevékenységek meghatározóak, ezért az esztétikai fogékonyság kialakítása a hangsúlyos feladatuk. A gyermek fogékonysága által minden őt körülvevő környezeti ingerre érzékenyen reagál. A gyermekek más-más esztétikai élményekkel érkeznek, ezért az óvodapedagógusok kompenzáló szerepet töltenek be, folyamatosan alakítják a gyermekek esztétikai fogékonyságát. Mindennapi életüket ezért ennek megfelelően szervezik, alakítják. Így lehetőséget biztosítanak: • érzelmek átélésére, • szociális fejlődésre, • empátia érzésének megtapasztalására, • szavak nélküli kommunikáció gyakorlására, • mozgáskultúra formálására, • alkotókedv felkeltésére, befogadáshoz szükséges készségek alakítására. A művészeti tartalommal bíró eseményeken, rendezvényeken való részvételük (pl. a zene világnapja, a Budai Művészház programjai) nevelőmunkájuk része. Programjuk tartalmából fakad, hogy az ünnepek áthatják egész óvodai életüket. Továbbra is a várakozás, előkészület a tevékenységek gazdag tárháza adja az együttléteik örömét. A készülődésekbe, szervezésbe, eseményekbe családokat is bevonnak, mellyel az összetartozás érzését, a hova tartozást erősítik. A készülődésekkel tág teret nyitnak a gyermeki szabad játéknak. Igyekeznek mintát adni dekorációban, hangulatban, öltözködésben egyaránt. Kulcsfontosságúnak tartják a társas kapcsolatokat a személyiség formálásában. Munkájuk során arra törekednek, hogy nevelési módszereikből adódóan lehetőséget adjanak az önállóság, tenni akarás, döntési képesség gyakorlására, fejlődésére. Gondot fordítanak az együttéléshez szükséges készségek, képességek, jártasságok kialakítására, formálására, mert ennek során megalapozódnak a gyermekek erkölcsi, akarati tulajdonságjegyei. Újbudai Pajkos Óvoda A PAJKOS Pedagógiai Programban a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, a játékos tevékenységeken alapuló képességfejlesztés kap hangsúlyt. Az óvodapedagógusok óvodásaik fejlesztése érdekében igénybe veszik a pedagógiai szakszolgálatokat. A szülőkkel való hagyományos kapcsolattartáson kívül közös programokkal kívánják megvalósítani az együttnevelést. E különbségnek a fokozatos csökkentése jelenti számukra a nevelést. Figyelemmel kísérik a gyermekek biológiai érését, nem sürgetik őket a tevékenységek végzése során. Egyéni arculatuk, és pedagógiai munkájuk biztosítéka „Pajkos” pedagógiai programjuk, amelyben a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, a játékos tevékenységen alapuló képességfejlesztés. Céljuk a vidám, pajkos, boldog, egészséges gyermekkor biztosítása, óvodásaink személyiségének sokoldalú fejlesztése. Pedagógiai munkájukat sok humorral, játékkal, játékos tevékenységekkel, egyéni képességfejlesztéssel, kreativitás-, és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésével valósítják meg. Ehhez a családok partneri együttműködésére számítanak.

19

A szakmai munkaközösség eredményei: ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Pajkos Pedagógiai Program szerinti nevelés, fejlesztés a nevelőtestület a közös célok elérése érdekében együttműködő egységes a pedagógiai gyakorlat alapvetően jó a szakmai kapcsolat egymástól tanulás, folyamatos önképzés kompetenciák alapján való értékelés a nevelőtestület képes a pedagógiai együttgondolkodásra, kompromisszumra szakmailag jól képzett nevelőtestület az óvodapedagógusok innovatívak, érdeklődőek, pedagógiailag önállóak Ovi-színház megszervezése

A nevelőtestület további eredményei: Az óvodában működő szakmai munkaközösség irányító munkájának és a nevelőtestület innovatív tevékenységének eredményeként jött létre: A fejlesztő játékok gyűjteménye, matematikai játékok gyűjteménye, mozgásfejlesztő gyakorlatok-, és játékok gyűjteménye, zenei-, és irodalom gyűjtemény, drámajátékok gyűjteménye. Az óvodapedagógusok a dajkák bevonásával mesét dramatizáltak a gyermekeknek. Az óvodapedagógusok a drámajátékot, mint módszert vezették be a gyermekek fejlesztése, nevelése érdekében. Új csoportnaplót szerkesztettek, amely jobban igazodik a Pajkos Pedagógiai Programjukhoz, számukra átláthatóbb, nyomon követhetőbb, mint a készen megvásárolható. Folyamatosan nyomon követték a minőségfejlesztéshez kapcsolódó kérdőíveket és szükség esetén korrigálták, hogy még alkalmasabb legyen a partneri igények felmérésére. Az óvodásaik fejlődésének nyomon követésére szerkesztettek egy mérőlapot, amely egyszerűsége miatt átláthatóbbá teszi a gyermekek óvodában töltött 3 illetve 4 év fejlődési ütemét. A szervezet erősségei: • Pajkos Pedagógiai Program szerinti hatékony nevelés, fejlesztés, gyermekközpontúság, komplex foglalkozásaik • az intézményben a küldetés, a pedagógiai hitvallás, a stratégiai célok, az ezek megvalósításához szükséges feladatok, elvárások, felelősök egyértelműen meghatározottak • intézményükben a dolgozók irányítása hosszú ideje állandó, irányításuk és értékelésük folyamatos párbeszéd formájában valósul meg • IKT eszközeinek használata helyi bemutatókon (video-felvétel), a pedagógiai munka ellenőrzéséhez, fejlesztéséhez • nevelőtestület pedagógiai munkája, hivatástudata magas szintű • a gyermekek neveltségi szintje magas • az intézményben foglalkoztatottak számára egyértelműen fontosak a szervezeti kultúra fejlettségére utaló ismérvek, igényük a szervezeti kultúra fejlesztése • dajkák – pedagógusok - szülők jó együttműködése • intézményi erőforrások fejlesztése, felhasználása hatékony és hatásos • a munkatársak 100%-ig részt vesznek a döntések előkészítésében • óvodapedagógusok önképzési igénye, folyamatos továbbképzése, innovációja 20

• budapesti szintű és helyi bemutatók szervezése • a munkatársak részt vesznek az óvodai rendezvények, közösségi programok szervezésében, lebonyolításában • a dolgozók elégedettek munkakörülményeikkel, a szülők, és óvodásaink az óvodánkkal Az eddig önállóan működő óvodák mindegyike saját pedagógiai programmal rendelkezik. Ugyanazt az utat járta be mindegyik közösség a program megírása óta, folyamatosan azon dolgoztak, hogy a leírtakat az óvodai gyakorlatban is megvalósítsák, tökéletesítsék, amelyeket a pedagógiai eredmények is tükröznek. 2013 szeptemberétől az átdolgozott pedagógiai program alapján végezzük nevelőmunkánkat, mely az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül (363/2012. (XII.17.) Korm.rendelet). 2.5. A minőségbiztosítás eddigi folyamata 2.5.1. Az óvoda működésének értékelése Az óvodavezetők a nevelési év végén elkészítették a Minőségirányítási program és a munkaterv értékelését, melyről szakértői vélemény készült, amely egyben a vezető munkájának az értékelése is volt. Az óvodavezetők átfogóan értékelték a kitűzött célrendszer teljesülését, a tervezett folyamatok hatékonyságát. A következő területeken vizsgálták a pedagógiai programban leírtak teljesülését: • a pedagógiai program céljainak megvalósulása érdekében végzett tevékenységek • a továbbképzések beépítése a nevelői gyakorlatba • az egészségnevelés • az intézményvezető ellenőrző tevékenysége • felzárkóztatás és tehetséggondozás • szülői elégedettség számadatai és az abból levonható következtetések • valamennyi értékelt területen a fejlesztési lehetőségek megfogalmazása. 2.5.2.Teljesítményértékelés Mindhárom óvoda megtartotta teljesítményértékelési rendszerét, annak ellenére, hogy ennek elvégzése az elmúlt években nem volt kötelező. A pedagógusok értékelésének szempontjai is azonosak voltak: • szakmai, módszertani tudás (az óvodavezetői ellenőrzések, konzultációk alapján) • a szakmai dokumentáció kezelése • együttműködés a munkatársakkal, társértékelés • a szülők véleménye az óvodapedagógusok munkájáról • munkafegyelem, a közösség által hozott belső szabályok betartása A vezetők az óvodapedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésekor, az azt követő értékelésben a fejlesztő, segítő módszereket alkalmazták. Az ellenőrzés után írásban rögzítették az óvodapedagógusok szakmai erősségeit és a még fejlesztendő területeket. Az óvodapedagógusok teljesítményértékelésének eredményeit, azok elemzését is a vezetői beszámolók tartalmazzák. 2.5.3.A jogszerű működés biztosítása 2013-ban mindhárom óvoda módosította pedagógiai programját. A módosításra az Óvodai nevelés országos alapprogramja változása (363/2012.Korm.rend.) miatt volt szükség.

21

Az alapdokumentumok a törvényi előírásoknak megfelelnek, a honlapokon vagy az óvodában hozzáférhetőek, nyilvánosak. A kötelező tanügyi, munkaügyi nyomtatványok mellett az óvodák az általuk összeállított csoportnaplókat, gyermek személyiséglapokat, megfigyelési naplókat használnak. A saját maguk készített dokumentumok alapját egyrészt a saját pedagógiai programjuk, másrészt a jogszabályban előírt kötelező tartalmak alkotják. A dolgozók jogszerű alkalmazása a kerületi óvodákban egységesen bevezetett KIR munkaügyi program alapján történik. 2.6. Az óvoda és a család kapcsolata Az óvoda legfontosabb kapcsolata a gyermekek családja. A gyermek elsősorban a családban nevelődik, az óvoda folytatja és kiegészíti a nevelési folyamatot. Az eddig önállóan működő óvodák pedagógiai programjukban azonos szempontok alapján szervezték a családokkal való kapcsolattartást. Mindhárom óvodában meglévő kapcsolattartási formák: • folyamatos napi kapcsolattartás az óvodapedagógusokkal • csoportos szülői értekezletek • a házirendben meghatározott időben fogadó órák (óvodapedagógusok, óvodavezető) • nyílt napok, ahol betekintést nyerhetnek a szülők a csoportok életébe, tájékozódhatnak gyermekük fejlődéséről • a szülők bevonása a csoportok életébe (szülői mesemondás, közös zenélés, kézműves foglalkozások, érdekes mesterségek) • a szülők számára szervezett előadások (óvodapszichológus, logopédus vagy külső szakember részvételével) • óvodai kiállítások a szülők aktív részvételével • kézműves foglalkozások ünnepkörökhöz kötötten • kirándulások a szülők részvételével Mindegyik óvoda kulcsfolyamatként kezelte az új gyermekek felvételét, valamint az azt megelőző nyílt napok megszervezését és az iskolába menő gyermekek szüleinek tájékoztatását. A Szülői Szervezet képviselői aktívan részt vesznek az óvoda életében, a Szülői Szervezet vezetői valamennyi az óvodával kapcsolatos ügyben, eljárásban képviselték a szülőket és fogalmazták meg véleményüket. A Bükköny Óvodában a Szülői Szervezet képviselőinek (Bükköny, Érem, Derzsi épület) évi két alkalommal tartottunk értekezletet, ahol az az évi gyermek és szülő programokat beszéltük meg, vitattuk meg az addig felmerült kérdéseket. Itt számoltunk be nevelési eredményeinkről, az elégedettségmérésekről, alapítványunk működéséről. A szülők egyre növekvő aktivitásának köszönhetően az általuk javasolt témákat, ötleteket is megtárgyaltuk. Az óvodák gyermekvédelmi munkájukban igyekeztek a megelőzést alkalmazni, a rászoruló családoknak tanácsadással, a megfelelő szakszolgálathoz irányítással, minden elérhető lehetőség kihasználásával segítséget nyújtani. A Bükköny Óvodában és az Újbudai Pajkos Óvodában kap hangsúlyos szerepet a gyermekvédelmi tevékenység. Mindkét óvodában olyan személyes, tapintatos kapcsolat kialakítására törekedtek a segítségre szoruló családokkal, amely lehetővé tette, hogy ezek a családok el is fogadják a segítségnyújtást. Az adott időben, helyzetben adott tanács, információ, ha nem is oldja meg teljesen a kialakult helyzetet, de csökkentheti a családra nehezedő problémák súlyát, megakadályozza a kisgyermek veszélyeztetettségét. 22

3. VEZETÉSI PROGRAM Az Albertfalvai Óvoda szervezeti ábrája

ÓVODAVEZET Ő

Óvodatitkárok ÁLTALÁNOS ÓVODAVEZETŐ

2. TELEPHEL Y-

1. TELEPHEL Y-

Telephelyvezetőhelyettes

Ezüstfenyő székhely résznevelőtestület

3. TELEPHELYVEZETŐ

Telephelyvezetőhelyettes

Telephelyvezetőhelyettes

Bükköny telephely résznevelőtestület

Pajkos telephely résznevelőtestület

4. TELEPHELYVEZETŐ

Telephelyvezetőhelyettes

Érem telephely résznevelőtestület

5. TELEPHELY -

Telephelyvezetőhelyettes

Derzsi telephely résznevelőtestület

ALBERTFALVAI ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE

Ezüstfenyő székhely

Bükköny telephely

3.1 Az új szervezeti működés kialakítása Érem telephely

Pajkos telephely

Derzsi telephely

Vezetési programom célja egy olyan nevelési intézmény működtetése, ALBERTFALVAI ÓVODA NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAI 23

3.1 Az új szervezeti működés kialakítása Vezetési programom célja egy olyan nevelési intézmény működtetése, amely elősegíti óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, megfelel a helyi sajátosságoknak, fenntartói és intézményhasználói igényeknek, az eddig önállóan működő óvodák nevelési eredményeit megőrzi és továbbfejleszti. A pályázati kiírásban a XI. Kerület Újbuda Önkormányzata, mint munkáltató a következőket határozta meg az óvodavezető főbb feladataként: • • •

az új intézmény működésének kialakítása, az új szerkezeti felállás, munkamegosztás tervezése, indítása, az intézmény dokumentumainak felülvizsgálata.

E feladatok megvalósítása érdekében egy olyan nevelőközösséget szeretnék kialakítani és működtetni, ahol az óvodavezetés tagjai – eddigi szakmai tapasztalataik birtokában - a közösség minden tagja számára hiteles, a többi kollegáért felelősséget vállaló szakemberekből áll. Képessé legyenek mások motiválására, feladatokat delegáljanak és következetesen ellenőrizzenek. Meggyőződésem, hogy mind a három közösségben van ezekkel a képességekkel rendelkező, vezetői feladatokra alkalmas óvodapedagógus. A függetlenített óvodavezető helyettest és a vezető helyetteseket az adott nevelőtestület véleménye kikérése után tervezem kinevezni, hiszen legjobban ők ismerik a vezetői feladatokra vállalkozó kollégákat. Az egész létrejövő szervezet működése függ attól, hogy a helyettes kollégák mennyire tudják a telephelyek szakmai munkáját úgy irányítani, hogy egyben az Albertfalvai Óvoda közös céljait is megvalósítsák. A vezetőknek kell segíteni abban, hogy az alkalmazotti közösség minden tagja úgy érezze: a változások – a kezdeti nehézségek után - hozhat új eredményeket is, főleg akkor, ha a közösségek az addig megszerzett szakmai tudásukat egymás javára kamatoztatják. Ebben a megváltozott szervezeti működésben azt is tisztán kell látnunk, hogy a kezdetben nem lehet valamennyi felmerülő igényt kielégíteni, a konfliktusok is velejárói a változásoknak. Ha a vezetők idejében reagálnak egy-egy helyzetre, akkor nem is baj, hogy egyes problémák felszínre kerülnek. Eddig sem volt egyszerű feladat a három külön épületben lévő munkatársaimat egy közösséggé alakítani, de a közös feladatok együttes megoldása nyomán, a személyes kapcsolatok létrejöttével képesek voltunk az együttműködésre. Az Albertfalvai Óvodában már 5 helyszínen folyik majd a nevelőmunka. Még sokszínűbb lesz a munkatársak összetétele: gyakornokok, szakvizsgázott vagy másoddiplomával rendelkezők, a feladatokat felvállaló, felelősen elvégző több éves szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusok, nyugdíj előtt álló tapasztalt kollégák, más területen is képzettséggel rendelkezők, képzett technikai dolgozók. Minden képesítés, képzettség összeadódik, feladataink megoldásában nagy jelentősége lesz ennek a „közös tudásnak”.

24

Az új szervezet létrehozásakor az óvodavezetésnek egy olyan közösség kialakítására kell törekednie, amelyre jellemző: • felelősségvállalás az elvégzett munka minőségéért, • nyílt kommunikáció, • elfogadó, együttműködő magatartás. Az eddigi óvodavezetési gyakorlatomra építve, de másfajta szemlélettel kell majd irányítanom ezt az újfajta szerkezetű intézményt. A menedzser szemléletű vezetés irányvonalát követve a minőségű munkához szükséges feltételek megteremtésére, a szakmai innováció támogatására, a szakmai eredményeink megismertetésére és az intézmény érdekeinek védelmére kell összpontosítanom, közvetlen vezetőtársaimat pedig úgy motiválnom, hogy ehhez a munkához aktív támogatást nyújtsanak. Az Albertfalvai Óvoda vezetőjének munkáját a fenntartó önkormányzat döntése alapján, határozott ideig, az új szervezet kialakításának kezdeti szakaszában egy függetlenített vezető helyettes segíti. A vezető helyettes munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása alatt végzi, az átruházott feladatok tekintetében beszámolási kötelezettsége van. Konkrét feladatait, hatáskörét, a munkafeladatok elosztását kinevezése után, egyéni kompetenciáinak figyelembe vételével az óvodavezetővel együtt dolgozzák ki. Az óvodavezetőség tagjai: • óvodavezető • függetlenített óvodavezető helyettes • a telephelyeken az intézményvezető helyettesek • a telephelyeken az intézményvezető helyettesek II. Az intézmény munkáját az óvodavezetőség irányítja, élén az óvodavezetővel. A helyettesek feladataikat hatáskörük, jogkörük egyértelmű meghatározása után személyes felelősséggel, önállóan végzik. Telephelyenként a második intézményvezető helyettes megbízása teszi majd lehetővé, hogy a nyitva tartás teljes ideje alatt lesz döntéshozó személy legyen az óvodaépületekben. A vezető és közvetlen helyettese a munkaköri leírásukban meghatározott munkamegosztás szerint a székhelyen és a telephelyeken végzik munkájukat. Heti rendjüket, munkabeosztásukat, a telephelyeken való tartózkodásukat, egyéb hivatalos programjaikat egyeztetik, írásban rögzítik. Az óvodatitkárok és a vezető helyettesek ezt e-mailen megkapják, így lehetővé válik, hogy a vezetők mindig elérhetőek legyenek. Az óvodavezetőség havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Ezeknek az értekezleteknek lesz a feladata a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájának, aktuális tennivalóinak áttekintése. A vezető helyettesek beszámolnak a telephelyek működéséről, továbbítják az információkat az értekezleteken hozott döntésekről, megállapodásokról. Az értekezleteket az óvodavezető készíti elő, akinek saját tapasztalata is lesz a telephelyek munkájáról, hiszen nemcsak a székhelyen, hanem valamennyi óvodaépületben irányítja, segíti az új szervezet kialakítását, működését. Az óvodavezető és függetlenített helyettese kötelező óráit is különböző telephelyeken teljesíti, így közvetlen tapasztalatot is szerezhetnek a mindennapi nevelőmunka folyamatáról.

25

Az óvodavezetőség véleményezi és értékeli: • az intézmény szervezeti és működési feltételeit, • a bevezetésre került új intézkedések megvalósulását, • az új intézmény működésével kapcsolatos terveket, szabályokat, • mindazokat a javaslatokat, amelyeket az óvodavezetőség elé terjesztenek. Az óvodavezető a pedagógiai, tanügyi, munkaügyi és gazdálkodási területeken végzi irányító munkáját, hozza meg a szükséges döntéseket az egész szervezetre vonatkozóan. Az Albertfalvai Óvoda vezetőjének kiemelt feladatai az új intézményszerkezet kialakítása és működtetése érdekében: • a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása, • a szakmai munka irányítása, értékelése és ellenőrzése a függetlenített vezető helyettes és az intézményvezető helyetteseken keresztül, • a szakmai együttműködés kialakítása, szervezése a telephelyek nevelőtestületei között, • az intézmény jogszerű működését szabályozó dokumentumrendszer kialakítása a munkacsoportok aktív részvételével, • az intézményi, vezetői és a pedagógus önértékelési rendszer kiépítése az „óvodaközi” munkacsoport együttműködésével, • a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésekre és a minősítési eljárásokra a helyettesek és a munkaközösségek vezetőinek közreműködésével, • az intézmény gazdasági, munkaügyi feladatainak, belső ellenőrzésének, értékelésének megszervezése a függetlenített vezető helyettes együttműködésével, • a munkavállalói érdekképviseleti szervvel, a Közalkalmazotti Tanáccsal és a szülői szervezettel való együttműködés. Az eddigiektől eltérően a telephelyek vezető helyetteseinek feladatköre is lényegesen megváltozik. Közvetlenül és felelősen irányítják intézményük nevelőtestületét, kapcsolatot tartanak a független óvodavezető helyettessel, a második helyettessel pedig megosztják az elvégzendő feladatokat. Az óvodatitkárok a napi rutin teendőket ellátják (pl. ebédleadás) a többi adódó feladatot a helyettessel egyeztetve végzik. A leadandó adatokat, statisztikákat az óvodavezető és a függetlenített vezető helyettes a székhelyen összesíti, az óvodavezető helyettesek a részadatok leadásáért, hitelességéért felelősek. A majd kialakítandó munkaszervezéssel, munkabeosztással elérhető, hogy a vezetői feladatok ne menjenek a csoportban töltött nevelőmunka rovására (pl. pedagógiai asszisztens beosztása a helyettesek csoportjába). Az óvodatitkárok szerepe egyre jobban felértékelődött az elmúlt évek során. Az óvoda számítógépes programjainak működtetése, az adminisztrációs munkák korrekt, pontos elvégzése az óvodatitkároktól is egy magas szintű munkavégzést követelt. Az óvodavezető és a vezető helyettesek munkáját a székhelyen és a telephelyeken nagymértékben segíteni tudják a jól képzett, a munkájukért felelősséget vállaló óvodatitkárok. Munkájuk anyagi megbecsülésére is reméljük, mielőbb sor kerül, addig is az intézményi kereteinkből tudjuk jutalmazni minőségi munkájukat.

26

3.1.1. A vezetői funkciók szerepe az új óvodaszervezetben Tervezés Az Albertfalvai Óvoda működésének alapja lesz a vezető munkatársak együttműködésével megalkotott szakmai és működési terv. A jogszabályváltozásokból adódó módosításokat az önállóan működő óvodának is a közeljövőben kell elkészítenie, az összevont intézményeknek szinte már az induláskor rendelkeznie kell – az új jogszabályokra épülő - intézményi munkatervvel. A többi dokumentumot a megadott határidőkre kell elkészítenünk. Az óvoda nevelőmunkáját meghatározó, legfontosabb tervek, melyeket az új szerkezetnek megfelelően el kell készítenünk: • pedagógiai program • az óvoda éves munkaterve • Szervezeti és Működési Szabályzat • házirend • továbbképzési terv • pedagógus, vezetői és intézményértékelési terv Szervezés A működési, szakmai feladatok megszervezése a három épület között sem volt könnyű feladat. A mostani helyzetben azonban már hosszú évek óta jól működő közösségek munkáját kell koordinálnunk. A kiépített, már jól bevált folyamatokra a szervező munkában is építeni lehet. Elsőként az épületek közötti információátadás rendszerét kell megszerveznünk. Az első nevelési év indításakor - mint új szerkezetű intézmény -, még nagyobb jelentősége lesz az évkezdő feladatok megszervezésének. Az év eleji nevelési és alkalmazotti értekezleteken még alaposabban át kell gondolnunk és meg kell oldanunk az új szervezethez igazodó, szervezési feladatainkat. Pedagógiai tartalmú, a működést meghatározó belső szervezési teendők: óvodai beíratás, óvodai csoportok kialakítása, óvodapedagógusok, technikai dolgozók csoportbeosztása, az új óvodások fogadása, értekezletek, ünnepélyek megszervezése. Külső szervezési feladatok: nevelés nélküli munkanapok megszervezése, szülők tájékoztatása, pályázati lehetőségek kihasználása, külső kapcsolatrendszerek kiépítése. Az ellenőrzés és értékelés folyamata Ahhoz, hogy egy intézmény jól működjön, elengedhetetlen a tervek folyamatellenőrzése, reális értékelése, és ha szükséges, korrigálása. Az intézmény belső ellenőrzésében részt vesznek: óvodavezető, függetlenített vezető helyettes, a székhely és a telephelyek vezető helyettesei, munkaközösség vezetők, egyes ellenőrzéssel megbízott technikai dolgozók.

27

Az ellenőrzésekről minden esetben jegyzőkönyv készül, melyben az elvégzett munka elemzését és a fejlesztési javaslatokat rögzítjük. A külső ellenőrzésekben (tanfelügyeleti és minősítési) az óvodavezető és szakvizsgázott vezető helyettesei vehetnek részt. A külső értékeléseknél az intézményi belső értékelésnek (pedagógus, vezető, intézmény önértékelése) nagy jelentősége lesz. Ha az óvoda reálisan, a saját céljai és feladatai alapján végezte önértékelését, akkor a tanfelügyeleti és a minősítési ellenőrzés eredménye is pozitív, megerősítő értékeléssel zárul. 3.2. A humánerőforrás fejlesztése Az Albertfalvai Óvoda nevelőtestületének szakmai felkészültsége (a helyzetértékelésben szereplő képzési mutatók alapján) megfelelő a pedagógiai program megvalósítására. A nevelőtestület tagjainak képzettségei összeadódnak, számos területen ez szakmai fejlődést fog eredményezni. Az óvodaközi munkaközösségek munkájára az egymástól való tanulás, a „jó gyakorlatok” befogadása lesz a jellemző. Ahhoz, hogy ez az óvoda betöltse az Alapprogramban foglalt feladatát, - az óvodások sokoldalú, harmonikus nevelését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztését-, az egész alkalmazotti közösségnek együtt kell dolgoznia és valamennyi munkatársunknak folyamatosan fejlesztenie kell szakmai tudását. A nevelőtestület továbbképzési rendszerét kiépítve támogatni kívánom a szakmai munkát fejlesztő továbbképzéseket: • • • • • • •

elsősorban a 7 éves kötelező továbbképzés 120 órás teljesítését (a fenntartó ehhez anyagi támogatást nyújt), az óvoda programjához kapcsolódó tanfolyamok elvégzését (az intézményi költségvetésből támogatható), a pedagógus szakvizsgát, mert a Mesterpedagógus fokozat e nélkül nem szerezhető meg (a képzések önköltségesek), az egyetemi diplomát adó mesterképzést abban az esetben, ha az óvodapedagógus tanulmányai miatti hiányzásai nem ró aránytalan terhet a többi dolgozóra, az országos, fővárosi, kerületi szakmai továbbképzéseken való részvételt (a konferencia részvételi díját az intézmény fizeti), a fejlesztő pedagógus és az óvodapszichológus szakirányú továbbképzéseit (önkormányzati támogatással kifizethető), a technikai dolgozóknak szervezett továbbképzéseket (pl. dajkák fóruma), a továbbképzés részvételi díját az intézmény fedezi.

A különböző képzéseken elsajátított személyes tudás átadásának módját továbbra is meg kell szerveznünk. A munkaközösségi foglalkozásokon, értekezleteken lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az elvégzett továbbképzés eredményességéről, az óvodai nevelőmunkánkba való beillesztéséről az óvodapedagógusok beszámoljanak, a továbbképzéseken kapott dokumentációkat, szakmai anyagokat írásos vagy digitális formában a kollégák számára is elérhetővé tegyék. A fenntartó Köznevelési koncepciójában 5 szakmai munkaközösség működését engedélyezi, finanszírozza. Két óvodaközi szakmai munkaközösség működésére teszek javaslatot, a nevelőtestület feladata lesz ennek a kérdésnek megvitatása. 28

Az egyik munkaközösségnek az intézményi önértékelés rendszerének kidolgozása és az ehhez szükséges szakmai dokumentumrendszer elkészítése lenne a feladata, a másik óvodaközi munkaközösség a minősítési eljárásra készülő kollégák felkészítését végezné,valamint a gyakornokoknak és az új dolgozóknak nyújtanának szakmai támogatást, elméleti, gyakorlati segítséget. A majd megválasztott munkaközösség vezetők a munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. Ezen kívül a székhelyen és a két telephelyen működne egy-egy munkaközösség, amelyek az eddig önállóan működő óvodák pedagógiai programjaihoz, sajátos nevelői gyakorlatukhoz kapcsolódó szakmai fejlesztéseket végeznék. A munkaközösségek által szervezett „házi” továbbképzéseikre - az eddigiektől eltérően-, a kibővült nevelőtestület tagjai is meghívást kapnának. Minden nevelőközösségnek az egyik lényegi kérdése a kezdő pedagógusok, gyakornokok és az új dolgozók közösségbe való beilleszkedésének segítése, szakmai támogatása. A gyakornokokat segítő mentorok kiválasztása, a szakmai segítségnyújtás rendszerét a Gyakornoki Szabályzat tartalmazza, de a megoldások módjai az óvodai gyakorlatban igen sokszínűek. A Bükköny Óvodában is –miután az óvoda három épületben működik-, az egyik gyakornokunkat a másik épületben dolgozó óvodapedagógus mentorálta. Nyilvánvalóan jobb megoldás, ha egy épületben dolgozik a mentor és a gyakornok, de tapasztalataink azt mutatják, hogy a kapcsolattartás módjai a másik épületben is jól megszervezhetők. Az Albertfalvai Óvoda rendszerében a gyakornokot segíti a saját mentor óvónője, lehetősége lesz a szakmai munkaközösség támogatását igénybe venni, valamint az óvodavezető helyettes kollégákhoz is fordulhatnak szakmai kérdéseikkel. Kiemelt jelentőségűnek tartom a mentorálás folyamatát, hiszen ez meghatározó lehet a gyakornok pályájának alakulásában is. Az új kollégák (óvodapedagógus vagy technikai dolgozó) szakmai fejlesztését, a közösségbe való beilleszkedésének segítését a továbbiakban is egy tapasztalt kolléga, általában a szakmai munkaközösség vezetője vállalja. A nevelőmunkát segítő kollégák (pedagógiai asszisztensek, dajkák) továbbképzését is támogatom. Az elmúlt években már több olyan képzés, konferencia volt, amelyek az ő munkájukhoz nyújtottak segítséget. A „házi” továbbképzések is jó alkalmat nyújtanak arra, hogy elméleti és gyakorlati tudásukat fejlesszék és egymástól is tanuljanak. Magamra nézvést is fontosnak tartom szakmai és óvodavezetési ismereteim folyamatos bővítését. A 2011-ben kiadott CXC. törvény a nemzeti köznevelésről jelentős változásokat hozott a nevelés, oktatás területén. A törvény bevezetése is több szakaszban történt, minden nevelési évben több változással is járt. Az ebben a témában tartott továbbképzéseknek, konferenciáknak rendszeres résztvevője voltam és leszek ezután is, hiszen folyamatosan frissítenem kell tanügy igazgatási, vezetési és szervezési ismereteimet. Az óvodapedagógusok számítástechnikai ismereteinek bővítése most már szakmai előmenetelükhöz is nélkülözhetetlen. A minősítő eljárásokban e nélkül a tudás nélkül nem is tudnak részt venni. Az IKT eszközök használata a pedagógus kompetenciák részévé vált. A székhelyen és a telephelyeken már kialakított, közösség erősítő programokat, közös ünnepeket, kirándulásokat, a nyugdíjas kollégákkal való kapcsolattartást fontosnak tartom a későbbiekben is.

29

A minőségi nevelőmunkát, a közösségért végzett tevékenységeket szeretném anyagilag is elismerni. A jelenlegi rendszerben a szerény jutalomalapon túl a kereset kiegészítés ad lehetőséget egy kiválóan elvégzett munka jutalmazására. Bízom benne, hogy később más forrásokat is találunk a dolgozók munkájának elismerésére. Tisztában vagyok azzal, hogy egy új közösség kialakulásának idő kell, nem lehet csak szervezéssel, intézkedésekkel létrehozni. A személyes kapcsolatok alakulását azonban segíti, hogy az óvodák pedagógusai már többnyire ismerik egymást. Az albertfalvai óvodák munkatársai számos alkalommal találkoztak már szakmai bemutatókon, tanfolyamokon, a bázis óvodai továbbképzéseken, a kerület rendezvényein. 3.3. Az Albertfalvai Óvoda pedagógiai programja Az óvodák pedagógiai programjai a következő nevelési évben - a törvényi változásoknak megfelelően -, átdolgozásra kerülnek. Az Albertfalvai Óvodák pedagógiai programja egy új dokumentum lesz, de tartalmában megőrzi mindazokat a szakmai értékeket, a helyzetelemzési fejezetben részletezett szakmai eredményeket, amelyet az eddig önállóan működő óvodák létrehoztak. Az értékek megőrzésére az lesz a garancia, hogy a dokumentum kialakításában mindhárom nevelőtestület elismert, szakmailag magasan képzett óvodapedagógusai vesznek részt. Pedagógiai programunknak az Óvodai nevelés országos alapprogramjában (363/2012. (XII.) Korm.rend.) foglaltakat kell alapelvként tekinteni, miszerint: „Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek.” A pedagógiai program cél-és feladatrendszerében meg kell, hogy jelenjenek az intézményirányítás legfontosabb szakmai célkitűzései is: • az óvodai élet valamennyi tevékenységformáiban (elsősorban a játék, szervezett tevékenységek) a tanulás lehetőségének változatos biztosítása, annak érdekében, hogy óvodásaink személyisége sokoldalúan fejlődjön, az adott időben a gyermekek alkalmassá váljanak az iskolai életre, • a gyermekek fejlődésének nyomon követése a megfigyelési napló, személyiséglapok vezetésével, az értékelések tartalmazzák a gyermekek fejlesztési módjait, • olyan tevékenységformák tervezése, amelyekben minden kisgyermeknek lehetősége van egyéni képességeinek kibontakoztatására, • egy olyan befogadó, elfogadó óvodai környezet kialakítása, ahol minden kisgyermek biztonságban érezheti magát. A pedagógiai program kiemelt feladatai Az óvoda pedagógiai programjából egyértelműen kitűnjék, hogy a nevelőközösség a játékot az óvodáskor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységének tartja. A szabad játékban minden kisgyermek megtalálja az egyéni fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelő tevékenységet.

30

Ahhoz, hogy egy kisgyermek elmélyülten, biztonságban tudjon játszani szükségesek azok a feltételek, amelyeket a program részletesen tartalmaz: • • •

megfelelő játszóhely, ahol a gyermekek szabadon, kreatívan használhatják a csoportszoba berendezéseit, a gyerekek által kialakított „saját terek”, megfelelő idő: jól kialakított, rugalmas napirend megfelelő játékeszközök, amelyek nem feltétlenül készen kapott eszközök, hanem a gyermekek kreativitását kibontakoztató tárgyak, közösen is elkészíthető eszközök.

A gyermekek játékát megfigyelve nagyon sok információt szerezhetünk óvodásaink érzelmi és értelmi képességeiről, társkapcsolatairól, beszédfejlődésének alakulásáról. A rendszeres, írásban rögzített játékmegfigyelések a gyermekek fejlődéséről vezetett dokumentum kiemelten fontos része. Az egészséges életmódra nevelés Az eddig önállóan működő óvodák programjában is kiemelt szerepet kapott a gyermekek optimális testi fejlődésének elősegítése érdekében végzett, az egészséges életvitelt megalapozó tevékenységek rendszere. A gondozási teendők ellátásában, a betegségmegelőző, tiszta óvodai környezet kialakításában a dajkák szerepének nagy jelentőséget tulajdonított mindhárom nevelőközösség. A mindennapos testedzés nagyobb részt az óvodaudvarokon valósult meg, a mozgásfejlesztés újabb módszereit, a mozgásos játékokra alapozott, drámapedagógiai elemeket is felhasználó fejlesztést használják, nevelőmunkájukba beépítették az óvodapedagógusok. A csoportszobákban is lehetőséget kell biztosítanunk a szabad mozgásra, a csoportszobák méreteitől függően kisebb méretű tornaszerek, mozgásra ösztönző berendezések is álljanak a gyermekek rendelkezésére. Az iskolaérettség kritériuma a testi fejlettség, nagyon fontos, hogy ennek érdekében a gyermekek egészséges táplálkozására, a betegségek megelőzésére az óvónők és a dajkák fokozottan figyeljenek. Szervezzenek olyan közös programokat, ahol együtt tevékenykedhet szülő és gyermeke (egészségnapok, gyümölcsnapok). Amíg nem épül ki ismét a gyógytestnevelői foglalkozások rendszere, addig célszerű a mindennapi testedzés részévé tenni a tartásjavító, lábboltozat erősítő játékos gyakorlatokat. Környezettudatos szemlélet alakítása Az „Újbuda környezettudatos óvodája” pályázat eredményeképpen nagyon sok olyan programon vehetett részt mindhárom óvoda, ahol megismerhették közvetlen és tágabb környezetüket, rácsodálkozhattak a természet szépségeire. A tevékenykedtetésre, cselekedtetésre alapozott játékos foglalkozásokon szerezhettek élményszerű ismereteket a szűkebb és tágabb környezetükről. A már többéves munka tapasztalatait az óvodapedagógusok összegezték, beépítették tervezőmunkájukba, ez alapján végzik fejlesztő munkájukat. A helyi környezet megismerésének nagy szerepe van a környezeti nevelésben. Továbbra is megszervezzük az óvodai kirándulásokat, hiszen az élményeken alapuló játékos tanulás az óvodáskor sajátossága. A környezet megóvását szolgáló tevékenységek megszervezésével válik majd a későbbi életkorban környezettudatos egy óvodás kisgyermek. A szelektív hulladékgyűjtés jelentőségét játékos tevékenységeken keresztül ismertetjük meg a gyerekekkel (mobil szelektív hulladékgyűjtő rendszeres használata, elhasználódott anyagok újrahasznosítása). 31

Képességfejlesztés, tehetséggondozás Óvodásaink képességei legteljesebben a játékban, a többi nevelési területen tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel fejleszthető. A pedagógiai programban területenként kifejtésre kerülnek a képességfejlesztés módjai, lehetőségei. Játékos formában, élményt adó közös együttlétben fejleszthetők leginkább a gyermekek mozgásos, nyelvi, logikai, matematikai, zenei, vizuális és érzelmi-akarati valamint szociális képességei. Pozitív megerősítéssel, az egyéni fejlettségi szinthez igazodó módszerekkel segítjük elő a képességterületek fejlődését, amely által óvodasásaink sikerélményhez is juthatnak. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az átlagtól mindkét irányban eltérő fejlődésű gyermekekkel (tehetségígéretes, vagy a részképességeiben lemaradást mutató) egyéni módszerekkel foglalkozunk, igénybe vesszük a külső szakemberek segítségét is. A gyermekcsoportok közösségfejlesztő munkájában a barátkozás, segítőkészség, figyelmesség, együttérzés és a tolerancia képességét erősítjük. A hátrányos helyzetű, nehezebben szocializálható, s talán ezért lassabban fejlődő gyermeknél először az érzelmi biztonság megteremtésére törekszünk, s ha ez létrejött, akkor fejleszthetjük elmaradt képességeit. Hagyományőrzés A művészeti nevelés valamennyi területén lehetőség van a hagyományok ápolására. Mivel az óvodai élet egésze az élményekre épül, a gyermekek érdeklődéssel vesznek részt bármely anyanyelvi, zenei vagy vizuális tevékenységekben. A népmesék, népdalok és a népi kismesterségek óvodában megvalósítható formái beépülnek a mindennapjainkba, nevelői gyakorlatunkba. Feladatunknak tekintjük továbbra is a kulturális értékek átadását, maradandó értéket képviselő zenei, irodalmi anyagból válogatunk. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése Az Albertfalvai Óvoda székhelyén és telephelyein is nevelünk sajátos nevelési igényű kisgyermekeket: Ezüstfenyő székhely: beszédfogyatékos gyermekek Pajkos telephely: légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek Bükköny telephely: autista spektrum zavarral küzdő gyermekek Mindhárom nevelőközösség beépítette önálló programjába a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való bánásmódot, speciális módszereket, a segítő szakemberekkel való együttműködést. A szakértői véleménnyel rendelkező kisgyermekek esetében a velük való foglalkozás azonosságokat is tartalmaz: • a gyermek aktuális fejlettségi szintjének alapos megismerése, • a gyógypedagógussal, logopédussal együttműködve fejlesztési terv készítése, • a gyermek komplex, differenciált, egyénre szabott fejlesztése, • a befogadó gyermekközösség és a sajátos nevelési igényű gyermekek kapcsolatának nyomon követése, • a fejlesztéshez szükséges környezeti, tárgyi feltételeinek megteremtése, • a befogadó közösség elfogadására, türelemre, toleranciára nevelése, • a nevelőközösség szakmai tudásának folyamatos bővítése. A légúti megbetegedésben szenvedő kisgyermekekkel való speciális foglalkozást, a segítő szakemberekkel (szakorvos, asszisztens) az együttműködés módjait, a többéves nevelői gyakorlat leírását a nevelőtestület már elkészítette. Az Albertfalvai Óvoda pedagógiai programjában ötvözi a nevelőtestületek által kidolgozott nevelési célokat és a megvalósítás módjait.

32

3.4. Az elkövetkezendő öt év feladatainak ütemezése Alapfeladatainkra és a hosszú távú fejlesztésére egyaránt összpontosítva meg kell jelölnünk a rövid és középtávú prioritásokat, az ehhez kapcsolódó feladatokat és az egyes felelősöket, az ütemezett végrehajtást. Rövid távú célok, feladatok Középtávú célok, feladatok Hosszú távú célok, feladatok 2015-2016 2015-2018 2015-2020 1. A jogszerű működés feltételeinek megteremtése és biztosítása A törvényes működést A működési folyamatok A székhelyen és a biztosító dokumentumok időközi ellenőrzései telephelyeken a működési elkészítése (SZMSZ, folyamatok szabályozottak, házirend) ellenőrizhetőek Az épületek közötti Az óvodavezetés tagjai A belső kommunikációs információáramlás között kialakult az rendszer hatékonyan segíti bevezetése (belső információ átadás rendszere működési folyamatokat kommunikáció kialakítása) A tanügyigazgatási A módosított dokumentumok A tanügyigazgatási dokumentumok beválásának, dokumentumok teljes aktualizálása, módosítása a használhatóságának összhangban állnak törvényi változásoknak ellenőrzése megfelelően csoportnapló, a gyermekek megfigyelési naplói) Az intézmény önértékelési Az óvoda pedagógusok Az egymásra épülő dokumentációjának kétéves önértékelési önértékelési rendszer elkészítése (pedagógusok, ciklusának tapasztalati (pedagógus, vezető, vezető, intézmény), az eredményei intézmény) jól működik önértékelő csoport megalakítása A tanfelügyeleti ellenőrzések A minősítő vizsgák és a Az óvodapedagógus, és a minősítő vizsga ill. minősítő eljárások óvodavezető és az eljárás ütemezése lebonyolítása intézményi ellenőrzés eredményei céljaink megvalósulását mutatják 2. Az intézmény gazdálkodásának, működtetésének tárgyi, eszközbeli biztosítása Tárgyi eszközrendszerünk felmérése, az eszköznorma szerinti pótlása Az intézményvezető helyettesek informatikai eszközeinek felülvizsgálata, pótlása Az óvodai honlapok áttekintése

Egyéb források feltérképezése az eszközfejlesztésben (pályázat, külső támogatók) Az óvodapedagógusok által használt IKT eszközök bővítése

Hatékony gazdálkodással a tárgyi feltételek folyamatos bővítése

Közös tartalmak kialakítása az egyedi sajátosságok megtartásával

Az aktuális információkat tartalmazó, informatív honlap működtetése

33

Az egész intézmény információs rendszerének biztonságos működtetése

3. A humán erőforrás biztosítása, fejlesztése A belső továbbképzési rendszer kiépítése, a jó gyakorlatok átvétele (a munkaközösség vezetők irányításával) Az intézményvezető helyettesek feladatkörének pontos meghatározása, helyettesi munkájuk vezetői támogatása A munkatársak egyéni szakmai fejlődését és az intézményi lehetőségeket (anyagi támogatás, helyettesítés) összhangba hozva a továbbtanulási rendszer áttekintése, ha szükséges, módosítása Az új munkatársak befogadási rendszerének kiépítése A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók (dajkák, pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek) továbbképzése, kiemelten az SNI gyerekek nevelésében Az óvodapszichológus munkájának átcsoportosítása ( Albertfalvai Óvoda- egy pszichológus)

A nevelőtestület tagjai szakmai fejlődésük elősegítése érdekében aktívan kapcsolódjanak be a munkaközösségek munkájába A vezető helyettesek a székhelyen és telephelyen önállóan hozzák meg a hatáskörükbe tartozó döntéseiket A külső tanfolyamok, továbbképzések tapasztalatainak átadásaszakmai munkaközösségi értekezleteken

A pedagógus minősítési eljárások során a nevelőtestület tagjai jó eredményeket érjenek el, éljenek a továbblépés lehetőségeivel A vezetői utánpótlás tudatos tervezése

A pályáztatási eljárás intézményi módszereinek tökéletesítése

A nyugdíjba menő munkatársak helyére – közösségünk értékeinket elfogadó- dolgozók kiválasztása A továbbképzéseken részt vett kollégák tudatosabb munkavégzése

A továbbképzéseken részt vevők tapasztalatainak átadása munkatársaiknak

Az óvodaépületekben dolgozó munkatársak, gyermekcsoportok még alaposabb megismerése

A szakvizsgát adó képzések elvégzésének elősegítése, támogatása

A már kialakult munkakapcsolat eredményeképp folyamatos szakmai megsegítés (gyermekek, szülők, pedagógusok) 4. Pedagógiai célkitűzések, feladatok A pedagógiai programot A pedagógiai programnak A programbeválási átdolgozó munkacsoport a megfelelő csoportszintű vizsgálatok a program és a megadott határidőre elkészíti dokumentumok elkészítése gyakorlat egységét igazolják a dokumentumot Az óvodákra eddig jellemző Az egyedi sajátosságok A „jó gyakorlatok”-az egyedi önálló arculat megjelenítése megjelenítése szakmai sajátosságok a dokumentumokban és a bemutatókon hangsúlyozásával-a szakmai nevelőmunkában folyóiratokban is jelenjenek meg (pl.: Óvodai nevelés)

34

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosított, kiemelt területei (mozgásfejlesztés, egészség-, környezetvédelem, közösségi nevelés) beépítése a nevelési folyamatba A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési módszereinek bővítése

A kiemelt területek fejlesztése, továbbképzések tapasztalatainak beépítésével

Pedagógiai méréseink igazolják a kiemelt területeknek a mindennapi nevelőmunkába való beépülését

A gyógypedagógussal és a logopédussal az együttműködési folyamat tökéletesítése egy közösen kialakított rendszer alapján

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési dokumentumainak még szakszerűbb elkészítése (megfigyelések, fejlesztési lehetőségek)

5.Kapcsolatok kiépítése, fejlesztése További együttműködési A közös bizalmon alapuló lehetőségek kialakítása, a jó együttműködés, ahol a szülők gyakorlatok átadása (a természetesnek veszik, hogy sajátos nevelői gyakorlatot bekapcsolódhatnak a tükröző szülő-óvoda csoportok életébe, szívesen együttműködés) vesznek részt a szülőknek szóló szervezett alkalmakon A pedagógiai Az Újbudai Pedagógiai Az újfajta kapcsolatrendszer szakszolgálatok és az óvoda Intézet megszűnte után működtetése az együttműködési létrejövő Pedagógiai Oktatási óvodapedagógusok szakmai rendszerének újragondolása, Központtal kapcsolatfelvétel fejlődésének érdekében szabályozása A szülők bevonása a csoportok mindennapi életébe

3.5. A minőségelvű intézményi működés megvalósítása A minőségelvű működés megvalósítása érdekében az elkövetkezendő időszakban, - a törvényi változásokból adódóan -, a következő feladatok elvégzésére kell összpontosítanunk: • • •

az új szabályozó dokumentációk és a módosításra váró dokumentumok elkészítésére, a törvényességi, hatósági és szakmai ellenőrzésekhez szükséges előmunkálatok elvégzésére, az intézmény, a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, a pedagógus minősítésekre.

Az eddig önállóan működő óvodák mindegyike megtartotta és működtette teljesítményértékelési rendszerét. Ezeket a meglévő rendszereket alapul véve kell majd kialakítanunk saját önértékelési rendszerünket úgy, hogy annak tartalmaznia kell a pedagógusokra, vezetőre és az egész intézményre vonatkozó értékelést. Az intézményi etikai kódex elkészítése is a közeljövő feladata lesz. Ha elkészítendő szabályzataink gyakorlatközpontúak lesznek, az intézmény valós folyamatait írják le és a helyi feltételrendszereken, sajátosságokon alapulnak, akkor ebben az új szervezeti felépítésben az óvodavezetés gördülékenyebben tudja majd a pedagógiai, szervezeti, gazdasági folyamatokat áttekinteni, irányítani.

35

A már meglévő dokumentumokat alapul véve készítjük el: • az óvoda pedagógiai programját, • a szervezeti és működési szabályzatot, • a házirendet, • a továbbképzési tervet, • az intézmény önértékelési dokumentációját (pedagógusok, vezető, intézmény). Felértékelődik, megváltozik az intézményi munkaközösségek szerepe. „A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítő eljárásában.”/ (Nkt.71.§ (1)/. A kibővült nevelőtestületek szakvizsgázott, a közösség és a szülők által is elismert tagjaiból választott óvodaközi munkaközösség, munkacsoport tagjainak mind a dokumentumok, mind az önértékelési rendszer kidolgozásában aktív szerepe lesz. Az a szakmai tapasztalat, elméleti tudás, együttműködési képesség, amelyet eddig az óvodapedagógusok saját óvodájukban megszereztek, most a tágabb közösség hasznára válhat. A vezetői hatáskörök átruházásával a feladatok hatékonyabb elosztása érhető el. Az óvodapedagógusok minősítő eljárásában a magasabb vezetői feladatok is átruházásra kerülhetnek, így az adott pedagógus ellenőrzésében részt vehetnek a vezető helyettes (szakvizsgával rendelkező) kollégák is. Az óvoda ötéves önértékelési programja tartalmazza az az előkészítési szakaszt (tervezés, tájékoztatás, általános elvárások intézményi értékelése), a megvalósítás szakaszát (csoportlátogatások, interjúk, kérdőíves felmérés megszervezése, az önértékelések értékelése) Az óvodapedagógusok önértékelése önmagában is fontos eleme az óvoda folyamatos minőségfejlesztésének, de a tanfelügyelést megelőzően kötelezően el kell végeznünk. Az óvodapedagógusok értékelésének alapját a minősítéssel megegyező pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó elvárások alkotják. Óvodapedagógusaink nevelőmunkáját az alábbi kompetencia területek alapján minősítik: • az óvodapedagógus módszertani felkészültsége, • a pedagógiai tervezés minősége, • a tanulás támogatása folyamatának értelmezése, a nevelőmunkájában történő megvalósítása, • a gyermekekkel való bánásmód, az egyéni bánásmód, az egyéni sajátosságok értelmezése, • a gyermekcsoportok fejlesztése, • a pedagógiai folyamatok és a személyiségfejlődésnek folyamatos értékelése, • kommunikáció és szakmai együttműködés, • elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a minősítés előkészítő folyamatában kollégáinknak segítséget nyújtsunk. A már minősített munkatársaink munkaközösségi foglalkozás keretében átadják tapasztalataikat közösségünk tagjainak. Nagyon fontos közösségépítő erőnek tartom, ha óvodapedagógusaink megérdemelt sikerélményhez juthatnának a minősítő folyamat során.

36

Az eddigi kerületi gyakorlatnak megfelelően, az óvodavezetők a nevelési év végén elkészítették intézményük szakmai-pedagógiai tevékenységének értékelését, amely egyben a vezető tevékenységének értékelése is volt. Az év végi értékelésből és az év kezdéskor elkészített munkatervből a vezető irányító, szervező tevékenységét is minősítette a szakértő. Ezek a dokumentumok képezik majd az alapját az intézményi és a vezetői önértékelésnek. A tanfelügyeleti ellenőrzés keretében a vezetői munkáját is értékelik. A vezetői önértékelési területeken (nevelés, tanulás irányítása, változások kezelése, önmaga és mások irányítása, az intézmény stratégiai vezetése) kell hitelesen bemutatnia, hogy a különböző dokumentumokban megjelölt vezetői és intézményi célok a gyakorlatban is megvalósultak. Az intézményellenőrzést követően az óvodavezető feladata lesz az 5 évre szóló intézkedési terv elkészítése, amely az intézmény fejlesztési lehetőségeit tartalmazza. A következő nevelési évtől már folyamatosan fog működni az Oktatási Hivatal által szervezett ellenőrzési rendszer. Az ellenőrzések megszervezése, lebonyolítása még több feladatot ad majd az intézményeknek. Az Albertfalvai Óvodának már a kezdetektől arra kell törekednie – az új szerkezeti rendszer kialakítása mellett-, hogy ezt az ellenőrzési folyamatot az óvodavezetőség tagjainak vezetésével hatékonyan irányítsa. 3.6. Az óvoda kapcsolatrendszerének fejlesztése Az intézményi partnerlista mindegyik óvodában kialakításra került, folyamatos frissítése a minőségbiztosítási munka egyik fontos feladata volt. Az új partnerlista összeállításakor az egyes intézményben levő kapcsolatrendszerek hatással lehetnek a többire is, új kapcsolatok is létrejöhetnek, melyek az Albertfalvai Óvoda életét is színesíthetik. Partnerek

Kapcsolattartó a partnernél

gyermek

szülő

szülők alkalmazotti közösség

Szülői Szervezet elnöke óvodavezető helyettesek, Közalkalmazotti Tanács képviselői irodavezető és a köznevelési csoport munkatársai

Budapest Főváros XI. Kerületi Újbuda Önkormányzat a környező általános iskolák (különböző fenntartásúak) Bölcsődék (elsősorban a körzeti Bóbita bölcsőde) Autista Alapítvány Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. kerületi tagintézménye Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottságai Üjbudai Humán Szolgáltató Központ

Kapcsolattartó az intézménynél óvodapedagógusok, óvodavezető és helyetteseik óvodavezető és helyettesei óvodavezető és helyettesei óvodavezető

iskolaigazgató és a pedagógusok

óvodavezető és az óvodapedagógusok

intézményvezető

óvodavezető

az alapítvány munkatársai az óvoda gyógypedagógusa pszichológusok, logopédusok óvodapedagógusok pszichológusok

óvodavezető, az óvoda gyógypedagógusa

családsegítő szakemberek

gyermekvédelmi felelősök

37

Az óvoda gyermekorvosa, gyermek fogorvosa, védőnői szolgálat ÁNTSZ Oktatási Hivatal XI. kerületi Gazdasági és Műszaki Ellátó Szolgálat Kulturális, szabadidős intézmények (Albertfalvai Közösségi Ház, a KULTI intézményei) Idősek Klubja (anyák napi és karácsonyi műsorok) Bozsik Program (ovi-foci)

gyermekorvos, asszisztensek

óvodavezető

területi felügyelő a hivatal kapcsolattartói vezetők, ügyintézők

óvodavezető óvodavezető óvodavezető, óvodatitkárok

szervezők

óvodapedagógusok, óvodatitkár

szervező

óvodapedagógusok

edző

óvodavezető, óvodapedagógusok

Óvodai nevelésünk kitüntetett, elsődleges feladata a családokkal való együttműködés. Ez a kapcsolattartás akkor működőképes, ha a kölcsönös bizalmon alapul. Az együttnevelés érdekében az óvodapedagógusoknak kell a kezdeményező szerepet elvállalnia. A szülői elégedettséget a továbbiakban is mérjük, hiszen az igény és elégedettségi mérések eredményeire alapozzuk tervező és fejlesztő munkánkat. A Szülői Szervezet tagjaival ezután is olyan kapcsolat kialakítására törekszem, amely lehetővé teszi óvodai életünk minden területére kiterjedő együttműködésünket. Értekezleteinken a szülők aktivitására, segítő ötleteikre, javaslataikra a későbbiekben is számítunk. Megőrzendőnek tartom az Albertfalvai Óvodában azokat a már kialakult hagyományokat, ünnepeket, szülőknek szervezett programokat, amelyet az eddig önállóan működő óvodák alakítottak ki. Újbudai Ezüstfenyő Óvoda • Csemeteavatás • Zene világnapja • Ezüstfenyő nap • Mesehónap • Inas játék • Tarisznyázás. Újbudai Pajkos Óvoda • Őszi-tavaszi Pajkos napok • kreatív alkotó délutánok az ünnepek előtt • OVI színház • a hagyományos ünnepek egyedi szervezése Bükköny Óvoda • mesedélután • az OVI színház előadásai gyermekeknek, szülőknek • kézműves délutánok • év végi óvodakirándulás a Kamaraerdőbe (gyermek, szülő, dolgozók) • Márton napi lampionos felvonulás 38

Mind az iskolákkal, mind a bölcsődékkel fejlesztendőnek tartom a jelenlegi kapcsolatrendszert. Az óvodát megelőző intézménytől számos szakmai információt szerezhetünk, amelyekre óvodai nevelőmunkánkat építhetjük (pl. a bölcsődében megismert irodalmi, zenei anyag, vizuális technikák, stb.). Az eddigi kapcsolattartás helyett egy intenzívebb együttműködés kialakítására törekszem, természetesen bevonva az intézmények pedagógusait is. A környező iskolák együttes programjait is színesíthetnénk. Szeretném, ha óvodai bemutatóinkra egyre több pedagógus kolléga fogadná el meghívásainkat. Az intézmények meglévő kapcsolatrendszerének feltérképezése, áttekintése, a fejlesztés irányának közös megvitatása után tudjuk majd véglegesen kialakítani az Albertfalvai Óvoda kapcsolatrendszerét. Miután az Újbudai Pedagógiai Központ ebben az évben megszűnt, mindenképpen szükséges lenne a kerületi nyolc óvoda számára egy olyan szakmai fórum, munkaközösség, amely az aktuális szakmai feladatokhoz nyújtana segítséget az óvodai szaktanácsadók vezetésével. A Pedagógiai Oktatási Központok (POK) feladata lesz majd a pedagógiai-szakmai szolgáltatások biztosítása. A központtal való kapcsolattartás, együttműködés formáit a szervezet felállásakor tudjuk csak kialakítani. A Szülői Szervezet tagjaival ezután is olyan kapcsolat kialakítására törekszem, amely lehetővé teszi óvodai életünk minden területére kiterjedő együttműködésünket. Értekezleteinken egyre nagyobb a szülők aktivitása, segítő ötleteikre, javaslataikra a későbbiekben is számítunk. 3.7. Az Albertfalvai Óvoda tárgyi feltételrendszerének bővítése Az óvodaépületek elhelyezkedése, nagysága, építési ideje, a benne lévő csoportszobák nagysága, udvara, felszereltsége más és más. A folyamatos karbantartásra, felújításokra, az elhasználódott berendezések cseréjére ezután is szükség lesz, hiszen a nevelőmunka alapfeltétele a biztonsági előírásoknak megfelelő tárgyi környezet. A tárgyi eszközök beszerzésében lehetőség nyílik majd a nagyobb beszerzésekre (tisztítószerek, irodaszerek), amely egy gazdaságosabb működést fog eredményezni. A csoportok eszközeinek, játékainak vásárlásakor minden esetben számítok az adott épületben dolgozó vezető helyettesek, óvodapedagógusok véleményére, hiszen semmiképpen sem az a célom, hogy mindenhol ugyanolyan tárgyi környezet legyen. Inkább a jó minőségű eszközök beszerzésére törekszem, még akkor is, ha esetleg azonnal nem is tudjuk megvásárolni. A hamar tönkremenő, használhatatlan játékok, eszközök csak a kidobandó szemetet képezik. Már pedig mi arra szeretnénk nevelni óvodásainkat, hogy óvják a környezetüket. Az eszközökkel való ésszerű takarékoskodás (pl. tisztítószerek), a fokozott figyelem az energia felhasználásra (víz, villany), a keletkezett hulladék szelektív gyűjtése és elszállíttatása mind az élhető, fenntartható környezetünk megóvására szolgál. Ezt a környezettudatos szemléletet szeretném a továbbiakban is támogatni, erősíteni. Pénzügyi erőforrásaink, lehetőségeink egyenletes felhasználását tervezem ezután is. Pályázatok és alapítványi források kihasználásával is bővíthető meglévő tárgyi eszközrendszerünk. Az óvodai alapítványok bevételeit természetesen az adott épületbe járó gyermekek nevelésében használjuk fel.

39

Felújítások A kötelező eszközbeszerzés folyamatos bővítése mellett mindegyik épületre vonatkoztatható felújítások: • • • • • • • •

az óvodaudvarok napvédelme, zuhanyozás feltételeinek biztosítása az árnyékolás és a levegőszennyezés csökkentése érdekében fák, cserjék, virágok ültetése az óvodaudvarok kerítéseinek karbantartása a játszószerek folyamatos biztonsági vizsgálata, javítása tisztasági festések a csoportokban tálaló konyha korszerűsítése (ahol szükséges) nyílászárók cseréje az elhasználódott parketták felcsiszolása, cseréje

Tárgyi beszerzések Felszereltségünk bővítésekor inkább a lassúbb ütemű, de a minőséget elsődlegesnek tartó szemlélet alapján tervezem bútoraink, eszközeink beszerzését. Mind az öt épületben, kisebb-nagyobb mértékben szükség lesz az alábbi eszközökre: • az óvodaépületek számítógépes rendszerének fejlesztése • projektorok • a csoportok munkájában is jól használható IKT eszközök • a játéktevékenység fejlesztéséhez használható mobil téralakítási bútorok, eszközök • a művészeti nevelés eszközei, kellékei • az anyanyelvi nevelést elősegítő játékok, eszközök • a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban használható speciális eszközök • a mozgásfejlesztés tornaeszközei • az SNI gyermekek fejlesztőjátékai, eszközei

40

4. ÖSSZEGZÉS 1828-tól, az első óvoda megalapítása óta nagy változáson ment keresztül a magyar óvodapedagógia. Brunszvik Teréz az akkori társadalmi, gazdasági viszonyaihoz igazodva hozta létre Budán az első óvodának ugyan még nem nevezett, de az óvodáskorú gyermekek nevelésével foglalkozó intézményét. 1868-ban az óvoda olyan „nyilvános intézet, melybe nappali órákra a kisded gyermeket beadják, hogy ott kellő vigyázat alatt legyenek, s felfogási tehetségökhöz képest némi elemi ismeretet szerezzenek” (A magyar nyelv szótára). Az óvodák a mai napig hordozzák ezeket az alapértékeket, mint a biztonság vagy az egyéni fejlettséghez mért fejlesztés, nevelés. A most létrehozandó óvodában is –az Alapprogram szerint- folyik majd a nevelőmunka, amely a magyar óvodapedagógiai hagyományokon, a pedagógiai és pszichológiai kutatásokon, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatán alapszik. Mindezekhez hozzáadódnak az óvodák eddig elért pedagógiai eredményei, egyedi sajátosságai. Az első pályázatom elnyerésekor azok a kollegák támogatták és segítették vezetői programomat, akikkel együtt kezdtem óvónői hivatásomat. A következő években erre az együttműködő közösségre támaszkodhattam. Együtt készítettük legfontosabb nevelési dokumentumainkat, alakítottuk ki óvodánk mostani arculatát, kerestünk és vezettünk be új, innovatív módszereket. Az Újbudai Ezüstfenyő Óvoda és az Újbudai Pajkos Óvoda vezetői is ugyanezt az utat járták be, kiépítettek egy stabil közösséget és kollégáik segítségével létrehoztak egy sajátos nevelési értékkel bíró, jól működő óvodát. A mostani pályázatom beadásakor ezeknek a nevelőközösségeknek a támogatására szeretnék számítani, akik ebben az új helyzetben is képesek az együttműködésre, annak érdekében, hogy a hozzánk járó gyermekek ugyanazt a gyermekközpontú, érzelmi biztonságot nyújtó, egyéni fejlődésüket biztosító nevelésben részesüljenek, mint eddig. Ennek az új szerkezetű intézménynek a kialakítása - szakmai tapasztalataim ellenére is- kihívás számomra. Felkészülve a kezdeti problémákra, konfliktusokra, személyes munkabírásom példájával és az ehhez szükséges támogató családi háttérrel pályázom meg az Albertfalvai Óvoda vezetői állását.

41