Pályázat a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tagintézménye Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola tagintézmény-‐vezetői megbízására
Készítette Magyari Gábor Tatabánya, 2012. október 29.
Bevezetés Alig egy év telt el azóta, hogy kollégáim olvashatták az Óvárosi Középiskola és Szakiskola tagintézményének vezetői pályázatára készített munkámat. Mivel az elmúlt év kevés változást hozott intézményünk életében és én sem változtam meg alapvetően, úgy gondoltam, hogy a tavalyi munkám átdolgozott változatát nyújtom be a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tagintézménye – a Kossuth Lajos Közgazdsági és Humán Szakközépiskola vezetői pályázataként. Immár 16 éve nevezhetem második otthonomnak a Cseri u. 35. szám alatt található közoktatási intézményt. Az eltelt évek alatt az iskola neve négyszer is változott, átéltem két iskola-‐összevonást, dolgoztam három nagyszerű vezető irányításával, láttam sok remek kollégám megérdemelt pihenésének, nyugdíjas éveinek megkezdését és még több lelkes fiatal kolléga első szárnypróbálgatásait. Elmondhatom, hogy nagyon sok mindent kaptam ettől a közösségtől. Utolsó éves egyetemistaként itt töltöttem a szakmai gyakorlatomat Feketéné Székely Katalin és Orlovits Ferencné vigyázó szemei által kísérve, itt éreztem először egy osztályfőnök felelősségét, és itt kóstolhattam bele az intézmény vezetésében dolgozók nem mindig puha és omlós kenyerébe. Sok olyan embernek is hálával tartozom az elmúlt évekért, akik sajnos már nem lehetnek közöttünk. Leginkább dr. Szélvári Ferencnének, Áginak, aki nélkül talán soha nem ismertem volna meg ezt a közösséget. Különös megtiszteltetés volt számomra, hogy 2004-‐ben én követhettem őt az igazgatóhelyettesi székben. Iskolánk ismét a változások korát éli. Az elmúlt évek közös munkája, a név szerint említett és a hely hiánya miatt névvel fel nem sorolt kiváló kollégáktól szerzett tudás és tapasztalat arra az elhatározásra indított, hogy elkészítsem pályázatomat a – most már tagintézményként működő – Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola vezetői megbízására.
Diákok, tanítás, szakképzés Múlt és jelen Az intézményben általában 700-‐750 diák tanult az elmúlt időszakban, és a képzési szerkezet meglehetősen stabil képet mutatott. Az érettségi vizsgára felkészítő szakszban a kilencedik
2
és tizedik évfolyamon négy-‐négy, a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon öt-‐öt osztály tanul, míg a nyelvi előkészítő évfolyam miatt egy tizenharmadikos érettségiző osztályunk is van. Az egyes évfolyamokon közgazdasági, kereskedelem-‐marketing, üzleti adminisztráció , egészségügyi, valamint szociális szakmacsoportos alapozás folyik. A beiskolázás az elmúlt években nem okozott nagy nehézségeket. Ebben sokat segített, hogy a 2012/13-‐as tanévben a
nyelvi
előkészítő
évfolyamot
kereskedelem-‐marketing,
üzleti
adminisztráció
szakmacsoportban hirdethettük meg, amelyre a lényegesen többen jelentkeztek, mint a korábbi években hirdetett szociális szakmacsoportos képzésre. A 2011/12. tanév óta már csak négy 9. évfolyamos osztály indult a fenntartó döntésének értelmében, és ennek a változásnak közép és hosszú távon is érezhető hatásai lesznek. A szakképzésben változatosabb a kép. A korábbi években nagy sikere volt a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen indított Gazdálkodási menedzser-‐asszisztens felsőfokú képzésnek, azonban ennek indítására 2009-‐ben már nem kaptunk engedélyt. Az érettségizettek körében keresett a Pénzügyi-‐számviteli ügyintéző szakképzésünk, és az utóbbi három beiskolázási időszak alapján a Marketing-‐ és reklámügyintéző szakképesítést is sokan szeretnék megszerezni. Sajnos ez a pozitív megállapítás nem alkalmazható a nappali tagozatos egészségügyi szakképzésre. Jó néhány éve nem sikerült elérnünk, hogy legalább 20 jelentkező válassza ezt a képzési irányt. Ezzel szemben a munka mellett végezhető levelező tagozatos Ápoló osztályaink egyre nagyobb létszámmal indultak. A folyamatosan változó képzési előírások többször jelentettek nehézséget, mivel a képzési terveket folyamatosan a jogszabályokhoz, szakmai és vizsgakövetelményekhez kellett igazítani. Ennek ellenére kollégáink áldozatos munkájának köszönhetően tanulóink egyre jobb eredményeket értek el a szakmai képesítő vizsgákon.
Jövő A 2012/13. tanév alapvető változásokat hoz a közoktatás szervezeti felépítésében és jogi hátterében. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, az új Országos Képzési Jegyzék, a Nemzeti Alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek, valamint a 20/2012. EMMI rendelet gyökeresen alakítja át az iskolák mindennapi működét.
3
2013. január 1-‐től iskolánk fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) lesz. A KIK a fenntartói és működtetői feladatokat nagyrészt a tatabányai tankerületen keresztül látja majd el, amely várhatóan november elején alakul meg. A helyi tankerületi felmérések, a személyi és tárgyi feltételek tételes leltározása és átadás-‐átvételre történő előkészítése 2012 decemberében fog megtörténni. Ez az érintett önkormányzatok, a köznevelési intézmények és a KIK részéről igen jelentős többletmunkát igényel majd. Ennek a változásnak jelentős következménye, hogy az iskolák a KIK, mint költségvetési szerv belső szervezeti egységei lesznek majd és gazdálkodási jogosítványaik, önálló költségvetésük nem lesz. A változások többsége a diákok és az oktató-‐nevelő munka szempontjából talán nem jelentenek alapvető változásokat, de a 2013/14. tanévtől kezdődően – mind az új NAT, mind a köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján – sok jelentős változásra kell felkészülnünk. A változásokról minél részletesebben szükséges tájékoztatni a jelenleg 8. osztályba járó diákokat és szüleiket, hiszen számukra jelent újdonságot az új szakközépiskolai képzési szerkezet. Az iskolánkba jelentkező diákok neveltségi szintje és tantárgyi felkészültsége nem javult az elmúlt években, és várhatóan a következőkben sem fog. A tanulók családi, szociális és anyagi helyzetében sem várható érezhető javulás. Ezek a külső körülmények arra kell, hogy sarkallják kollégáimat, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a tantárgyi felzárkóztatásnak, illetve az iskolai közösségépítésnek és az ifjúságvédelemnek. Ebben komoly szerepet kell vállalnia nevelőtestület minden tagjának és a diákönkormányzatnak is. A közösségépítésben segítségünkre lesznek a hagyományos tagintézményi, valamint a közösen szervezett rendezvények. Kollégáimnak nagy szerepe és felelőssége lesz abban, hogy ezek az események valódi összetartozást erősítő, nevelő hatású élményekké válnak-‐e diákjaink számára, vagy csak kötelezően letudott „előírt” feladatként élik meg azokat. A szakképzés területén a jelenlegi kínálatunk nem teljes mértékben kompatibilis az új OKJ-‐ vel, de ennek felülvizsgálata már folyamatban van. Továbbra is szeretném, ha képzéseink versenyképesnek, és a munkaerőpiac által elfogadottak lennének. Továbbra is célom, hogy iskolánk közössége a lehető legtöbbet tegye meg az egészségügyi szakképzés fejlesztéséért.
4
Ezzel összefüggő fontos feladatunk, hogy az idén a Mikes Kelemen tagintézménnyel közösen elindított szociális gondozó, ápoló szakképzés feltételeit biztosítsuk.
Tanári közösség Múlt és jelen A tantestület múltjáról bevezetőmben érintőlegesen már írtam. Mivel más környezetben nem dolgoztam, tapasztalataim más közösségekről csak közvetettek lehetnek. A mindennapos nehézségek ellenére egy alapvetően feladatorientált, tudatos csapat dolgozik intézményünkben a közös sikerekért. Jól ismerjük egymás erősségeit és gyengeségeit is, és az esetek túlnyomó többségében nagyobb súrlódások nélkül vagyunk képesek együtt munkálkodni. A nevelőtestületben nagyon sokan rendelkeznek jó szervező és innovációs készséggel, és köszönhetően a korábbi igazgatónak, ezeket a képességeiket megfelelően ki is használták. Ennek köszönhetően iskolánk sok fejlesztésnek, kooperációs projektnek volt részese az elmúlt időszakban (a teljesség igénye nélkül: Comenius projekt, TIOP és TÁMOP projektek, Innovatív iskola, Pénziránytű, SMART referenciaintézmény, Színjátszó fesztivál -‐ Aalen). Szeretném ezt a szellemiséget megőrizni és erősíteni a jövőben is. Örömteli tény, hogy kollégáim jelentős része saját maga által választott, a tanári fejlődéséhez önmaga által fontosnak tartott továbbképzéseken vett részt. Sokan rendelkeznek pedagógus szakvizsgával, és ezt a szaktudásukat az iskola rendelkezésére is bocsátják. Erőssége a tantestületünknek a modern eszközökhöz fűződő viszonya is. A digitális napló használata, illetve az interaktív táblák, számítógépek alkalmazása mindennapos rutinná vált a szó jó értelmében, és örömmel mondhatjuk el, hogy ez nem csak a „digitális bennszülött” nemzedékbe tartozó kollégákra mondható el. Az elmúlt években az iskola vezetőinek nagy segítséget és könnyebbséget jelent, hogy a gazdasági kérdések a város talán legjobb, legtapasztaltabb szakemberének a kezében voltak. Az intézményi összevonás és a fenntartóváltás miatt a jövőben ezekkel a kérdésekkel várhatóan nem tagintézményi szinten kell foglalkoznunk.
5
Jövő A tagintézmény nevelőtestületének átlagéletkora nem magas, és a közeli jövőben könyvtárosunkon és két egészségügyi szakoktatón kívül senki nem áll nyugdíjazás előtt. Jelenleg hat kollégánk (Boros Ilona, Erdély Györgyi, Földvári Ágnes, Hédi Katalin, Nagyváthy Erzsébet, Szabó Edit) van tartósan távol. Az ő visszatérésük erősítést jelenthet a magyar nyelv és irodalom, az angol és a német nyelv, a matematika, valamint az informatika tanításában. Nem kerülhetjük meg azonban azt a tényt, hogy a 2011/12. tanévben kezdődő, és a 2015/16. tanévben befejeződő osztályszám-‐csökkentés a jövőben évről évre feszültséget jelent a pedagógus álláshelyek számában. Az iskolában jelenleg a tanárok több, mint 75%-‐a elsősorban közismereti tárgyakat tanít Ez az elvonás elsősorban az ő foglalkoztatásukban jelent majd nehézséget. Eddig az iskola vezetése nem kényszerült arra, hogy csökkentse a nevelőtestület létszámát, és reméljük, hogy az integrált intézmény létrejötte – az áttanítás lehetősége – megoldást jelenthet a jövőbeli nehézségekre. A foglalkoztatási kérdésekben is igaz, hogy a következő évekre a korábban említett jogszabály-‐változások miatt nehéz tervezni a jövőt. Az eddig megismert kerettanterv-‐ tervezetek alapján azonban elképzelhető, hogy az elkövetkező években nehézséget jelent majd minden kollégánknak teljes munkaidőben állást biztosítani. Az iskolavezetésnek azonban az a feladata, hogy mindent megtegyen a foglalkoztatás fenntartásáért és a tanítási tanulási munka színvonalának megőrzéséért, javításáért. Az iskolaösszevonás a legnagyobb változást a gazdálkodással foglalkozó kollégainknál eredményezte, hiszen a korábbi években iskolánk biztostotta az egyik ágazati gazdaásgi egység székhelyét. A gazdálkodással kapcsolatos döntések tehát helyben történtek, míg ezentúl csak a legszükségesebb ügyintézés történik majd az épületben. Így a tagintézmény-‐ vezető és a gazdasági részleg közötti kommunikáció kialakítása fontos feladat. Ennek a maradéktalan, mindenki számára kielégítő megoldását azonban csak az új – tankerületi irányítással felépített – szervezet ismeretében találhatjuk meg.
6
Szülők, partnerek Múlt és jelen Iskolánk vezetése a korábbi időszakban fontos feladatának tartotta a szülők korrekt tájékoztatását, és ehhez több kommunikációs csatornát is kiépített. Az iskola weboldala, az e-‐mail formában elérhető iskolavezetők, és a digitális napló nyújtotta lehetőségek megteremtették azt a környezetet, amelyben az információáramlás akadálymentesen történhet. Az elmúlt tanévtől már a legnépszerűbb web2 csatornákon – Facebook, Twitter – is tájékoztatjuk diákjainkat és hozzátartozóikat. A hivatalos belső kommunikáció is alapvetően a számítógépes környezetre épült, amely természetesen nem helyettesítheti a mindennapi személyes kapcsolatokat, azonban az írásbeliséggel segít a pontosabb és követhetőbb információcserében. Külső partnereinkkel általuk régóta ismert és elfogadott kollégák tartották a kapcsolatot. A városban működő oktatási intézmények, az oktatásirányítás szervezetei, a szakképzésben partnerként munkánkat támogató vállalkozások a hivatalos kapcsolat mellett sok esetben személyes ismeretségekből adódó informális szálakkal is kötődnek intézményünkhöz. Két testvériskolai kapcsolatunk – az aalen Karl-‐Kessler Realschule, valamint a gelnhauseni Berufliche Schulen – német nyelvterületen jelent segítséget diákjainknak ahhoz, hogy az idegen nyelvet anyanyelvi környezetben gyakorolhassák.
Jövő A formák, amik jelenleg összeköttetést jelentenek partnereinkkel, megfelelőek. A jövőben is figyelnünk kell arra, hogy a szülőkhöz, együttműködő szervezetekhez a számukra fontos információk időben és pontosan eljussanak. Külön figyelmet kell fordítanunk a pályaválasztás előtt álló általános iskolás diákokra és szüleikre, hogy időben megismerjék az új néven megjelenő iskolát, valamint a régi és új képzési lehetőségeinket. Az iskola-‐összevonás új feladatokat is állít elénk, hiszen a székhely-‐ és a többi tagintézmény közötti információáramlás biztosítása elengedhetetlen a közös szervezet megfelelő működéséhez. Fontos, hogy a belső kommunikáció megoldásához költséghatékony,
7
ugyanakkor magas szintű szolgáltatásokat kell keresnünk. Ehhez a korszerű informatikai eszközpark is segíthet. A szakképzés infrastruktúrájának fejlesztéséhez, megújításához, valamint a szakmai gyakorlóhelyek biztosításához a jövőben is szorosan együtt kell működnünk az iskola képzési területein működő helyi vállalkozásokkal. A testvériskoláinkkal ápolt kapcsolatok további fenntartása és erősítése mellett új kapcsolatok kiépítésére is lehetőség van.
Épített környezet Múlt és jelen A tagintézmény épületeinek állapotát valamennyi kollégám jól ismeri. Tudjuk, hogy nyáron melegek a termek, télen hidegek. Sok gondunk akad a fűtéssel, és látjuk, hogy a régi nyílászárók inkább nyílnak, mint zárnak. Hetente halljuk, milyen kicsi két osztálynak a tornaterem – de legalább van. Viszont ha kicsit optimistábban szemléljük iskolánkat, akkor az is látnunk kell, hogy gyönyörű környezetben vagyunk, hogy tágas termeink (is) vannak, hogy szép az iskolaudvar és hogy a B épületben már új, korszerű ablakokat látunk.
Jövő Az épületek felújítása nem az iskolai költségvetéshez méretezett feladat. Csak remélni tudjuk, hogy az új fenntartó a karbantartási, felújítási és fejlesztési igényeinket és elképzeléseinket támogatni fogja. Amiért viszont az iskola teljes közössége tehet, az a tisztaság és az otthonosság. Ezért szeretnénk, ha a Kossuth-‐osztály cím elnyeréséhez kapcsolódó értékeléshez a terem rendben tartása is hozzá tartozna.
Technikai felszereltség Múlt és jelen Soha nem lehet azt mondani egy iskola műszaki felszereltségéről, hogy „készen van”. Mindig vannak fejleszthető területek, vannak hibák és hiányosságok is.
8
Így van ez intézményünkben is. Oktatási eszközparkunkra büszkék lehetünk, azonban az üzemeltetés során sok megoldatlan, vagy csak részben megoldott kérdéssel találkoztunk. A hibák javítása, a rendszeres karbantartási munkálatok elvégzése meghaladja lehetőségeinket. Számítástechnikai eszközeink száma egy főállású rendszergazdát igényelne.
Jövő A műszaki berendezések, különösen az informatikai eszközök sajátossága, hogy nagyon gyorsan válnak elavulttá. Ezért fontosnak tartom, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően folyamatosan újítsuk meg eszközparkunkat. A szakképzés változó igényeinek kielégítésre szintén elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés. Az ehhez szükséges források előteremtésére egyrészt a vállalkozások szakképzési hozzájárulásai, másrészt pályázatokon megszerezhető pénzek, eszközök jelenthetnek megoldást. A jövőben olyan informatikai megoldásokat kell keresnünk, amelyek minimálisra csökkentik a rendszer-‐karbantartási munkálatokat, és a jelenleginél megbízhatóbb, professzionális szolgáltatásokat nyújtanak.
Összegzés Az Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium tagintézményeként működő Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola az elmúlt évek következetes munkájának köszönhetően megfelelő minőségben látta el közoktatási és szakképzési feladatait. Ezért nem látom szükségét alapvető változtatásoknak. Ugyanakkor az iskola-‐ összevonás és a jogszabályi környezet megváltozása által teremtett helyzet sok új lehetőséget, és néhány nehézséget is jelent. Fontosnak tartom, hogy mindazon értékek továbbvitele mellett, amit a tagintézmény 50 éves működése során kialakított, az új iskolaközösség az együttműködésre építve, de a tagintézmény sajátosságait figyelembe véve alakítson ki egy mindkét rész számára elfogadható közös irányvonalat. Az iskolai alapdokumentumok kidolgozásának folyamata, és a közös értékek mellett a különbségek iránti megértés megmutatta, hogy az összevont iskolák közösségei érettek az együttműködésre, és az iskola vezetői is kellő határozottsággal és toleranciával építik a hidakat a nevelőtestületek között.
9
A tagintézmény vezetéséhez megfelelő partnerek kiválasztását nagyon fontosnak tartom, hiszen csak a többség számára elfogadott, közös érdekeket és értékeket megjelenítő vezetők lehetnek képesek a kitűzött célok eléréséhez szükséges egység megteremtésére. A sikerhez elengedhetetlenül szükséges a közösen elfogadott célok tiszteletben tartása, és a közös, egységes munka. Ehhez a közös munkához kérem a nevelőtestület támogatását. Tatabánya, 2012. október 29. Magyari Gábor
10
