A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TAGINTÉZMÉNYE KOSSUTH LAJOS KÖZGAZDASÁGI ÉS HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény

Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium

A T ATABÁNYAI I NTEGRÁLT S ZAKISKOLA K ÖZÉPISKOLA ÉS K OLLÉGIUM T AGINTÉZMÉNYE K OSSUTH L AJOS K ÖZGAZDASÁGI ÉS H UMÁN S ZAKKÖZÉPISKOLA S ZERVEZETI ÉS M ŰKÖDÉSI S ZABÁLYZATA

2012.

1

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény TARTALOMJEGYZÉK: 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere ............................................................... 4 1.1. Az SZMSZ elkészítésére vonatkozó jogszabályok .................................................................... 4 1.2. A törvényes működés alapdokumentumai ............................................................................. 5 1.3. A szabályzat hatálya ................................................................................................................ 6 2. A tagintézmény legfontosabb jellemzői .......................................................................................... 6 2.1. A tagintézmény alapadatai ...................................................................................................... 6 2.2. Az iskola bélyegzői: .................................................................................................................. 9 3. Az iskolai működési rendje ............................................................................................................ 10 3.1. A tanév rendje ....................................................................................................................... 10 3.2. A vezetők munkarendje:........................................................................................................ 10 3.3. A pedagógusok munkarendje ................................................................................................ 10 3.3.1. A pedagógus ügyelet rendszere ........................................................................................ 11 3.3.2. Többletmunkák kijelölése.................................................................................................. 12 3.3.3. Intézményi juttatások a dolgozóknak ................................................................................ 12 3.3.4. Szabadság kiadásának elvei ............................................................................................... 13 3.3.5. A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje ............................................................. 14 4. Elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje ...................................................... 15 4.1. Elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok hitelesítése ................................ 15 4.2. Elektronikus úton előállított, hitelesített dokumentumok kezelséi rendje .......................... 15 5. A tanulók munkarendje ................................................................................................................. 15 5.1. Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás ................................................................... 16 5.2. A tanórán kívüli foglalkozások rendje ................................................................................... 17 5.3. A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai ................................................................ 18 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzése ......................................................................................... 19 6.1. A belső ellenőrzés célja, ütemezése ...................................................................................... 19 6.2. Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak ................................................................. 19 7. Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje ............................................................ 20 7.1. Az intézmény nyitva tartása: ................................................................................................. 20 7.2. A belépés és benntartózkodás rendje ................................................................................... 21 7.2.1. Az iskola dolgozóinak helyiség használati rendje .............................................................. 21 7.2.2. Az iskola tanulóinak helyiség használati rendje ................................................................ 22 7.2.3. Az iskola használati rendje a jogviszonyban nem állók részére ........................................ 22 7.3. Kártérítési felelősség ............................................................................................................. 23 7.3.1. A tanulók kártérítési felelőssége ....................................................................................... 23 7.3.2. Az intézmény kártérítési felelőssége ................................................................................. 23 8. A tagintézmény közösségei ........................................................................................................... 24 8.1. A tagintézmény szervezeti felépítése .................................................................................... 24 8.2. A tagintézmény vezetői ......................................................................................................... 24 8.2.1. A tagintézmény vezetőinek helyettesítési rendje ............................................................. 25 8.2.2. A tagintézmény vezetőjének helyettesítése ..................................................................... 25 8.3. Szakalkalmazottak közössége: ............................................................................................... 25 8.4. A nevelőtestület .................................................................................................................... 26 8.4.1. A nevelőtestület döntési jogköre ...................................................................................... 26 8.4.2. A nevelőtestület értekezletei ............................................................................................ 26 8.4.3. A nevelőtestület döntései, határozatai ............................................................................. 27 8.4.4. A nevelőtestület átruházott feladatai, a beszámolás rendje ............................................ 27 8.5. Iskolai munkacsoportok......................................................................................................... 27 8.5.1. Szakmai munkaközösségek ............................................................................................... 27 8.5.2. Célfeladatra alakuló csoportok.......................................................................................... 29 8.5.3. Gyermek– és ifjúságvédelmi csoport ................................................................................ 29 8.6. Az osztályközösség és osztályfőnök ...................................................................................... 30 2

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény 8.7. Diákönkormányzat................................................................................................................. 31 8.7.1. A diákönkormányzat működési rendje .............................................................................. 31 8.8. Szülői közösség ...................................................................................................................... 32 9. A kapcsolattartás formái ............................................................................................................... 33 9.1. Vezetők közötti kapcsolattartás ............................................................................................ 33 9.2. A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás .............................................................. 33 9.2.1. Alkalmazotti értekezlet...................................................................................................... 33 9.2.2. A nevelőtestületi értekezlet .............................................................................................. 34 9.2.3. Munkaközösségi értekezlet ............................................................................................... 34 9.2.4. Az alkalmazottak tájékoztatásának formái........................................................................ 34 9.3. A tanulók tájékoztatásának formái: ...................................................................................... 34 9.4. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal ................................................................................ 35 9.5. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje ................................................................................ 35 9.6. Kapcsolattartás külső partnerekkel ....................................................................................... 37 9.6.1. Iskolaorvos, védőnő, pszichológus, fejlesztő pedagógus .................................................. 37 9.6.2. Kapcsolattartás gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel ...................................... 37 9.6.3. Kapcsolattartás sportszervezetekkel ................................................................................. 38 10. Ünnepélyek, megemlékezése rendje, hagyományápolás ......................................................... 39 10.1. Bányász hagyományok ápolása ......................................................................................... 39 10.2. A nemzeti hagyományok ápolása ...................................................................................... 40 10.3. A tagintézményhez kötődő hagyományok ápolása ........................................................... 40 11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .............................................................. 41 11.1. Orvos által ellátandó iskola–egészségügyi feladatok ........................................................ 41 11.1.1. A diákok, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése ............................................. 41 11.1.2. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése ................................................................................... 41 11.2. A védőnő által önállóan ellátandó feladatok .................................................................... 42 11.3. Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai .............................................. 42 12. Intézményi védő, óvó előírások................................................................................................. 42 12.1. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése ................................................... 42 13. A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. .............................................. 43 14. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai .................................................... 44 14.1. A fegyelmi bizottság .......................................................................................................... 45 15. A felnőttoktatás ......................................................................................................................... 45 15.1. A felnőttoktatás formái ..................................................................................................... 45 15.2. Az iskolarendszerű felnőttoktatás ..................................................................................... 46 15.3. Az iskolarendszeren kívüli képzések .................................................................................. 46 16. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata ........................................................... 47 16.1. A tagintézmény könyvtárának adatai: ............................................................................... 48 16.2. Az iskolai könyvtár fenntartása és szakmai irányítása: ..................................................... 48 16.3. Az iskolai könyvtár alapfeladata ........................................................................................ 48 16.4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre........................................................................................... 49 16.5. Az iskolai könyvtáros feladatai .......................................................................................... 49 16.6. A könyvtárhasználat szabályai ........................................................................................... 50 16.7. Az iskolai könyvtár gazdálkodása ...................................................................................... 50 16.8. A tagintézmény könyvtárának személyi és tárgyi feltételei .............................................. 51 16.9. A tagintézmény könyvtárosának feladatai ........................................................................ 51 16.9.1. Állománygondozás ............................................................................................................ 51 16.9.2. Az állomány feldolgozása .................................................................................................. 52 16.9.3. Állományvédelem .............................................................................................................. 52 16.10. A könyvtárhasználat szabályai a tagintézmény könyvtárában .......................................... 54 16.11. A tagintézmény könyvtárának gyűjtőköri szabályzata ...................................................... 55

3


1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere 1.1.

Az SZMSZ elkészítésére vonatkozó jogszabályok

Az iskolai élet kereteit alapvetően a következő jogi dokumentumok határozzák meg: Törvények 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban Kt.) 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésrõl (továbbiakban Nkt.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2000. évi C. törvény a számvitelről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1999. évi XLII. törvény. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról A Magyar Köztársaság aktuális évre vonatkozó költségvetéséről szóló törvény 1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1999. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Rendeletek 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési–oktatási intézmények működéséről (továbbiakban EMMI rendelet) 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelet a nevelési–oktatási intézmények működéséről 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus–továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

4

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 6/2004. (V. 18.) OM–GyISM együttes rendelet. az iskolai sporttevékenységről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet. az iskola–egészségügyi ellátásról 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet. a diákigazolványról 37/2001. (X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 193/2003. (XI. 25.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról A fenti dokumentumokban lefektetett előírásokat az SZMSZ nem sorolja fel.

1.2.

A törvényes működés alapdokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: -

jelen szervezeti és működési szabályzat

-

pedagógiai program,

-

házirend

A felsorolt intézményi dokumentumok nyilvánosak, azok papíralapú adathordozón és elektronikus formában is egyaránt hozzáférhetők, megtekinthetők és tanulmányozhatók. Mindezek megtalálhatók: -

nyitvatartási időben a tagintézmény könyvtárában

-

a tagintézmény honlapján: www.is–kola.hu

5

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Az intézmény további dokumentumai: -

alapító okirat,

-

intézményi esélyegyenlőségi program,

-

éves munkaterv,

-

további, intézményi működést meghatározó belső szabályzatok és a jelen SZMSZ mellékletei.

1.3.

A szabályzat hatálya

A Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium (továbbiakban TISZKK) szervezeti

felépítésére

és

működésére

vonatkozó

szabályzatot

az

intézmény

főigazgatójának előterjesztése után a nevelőtestület 2012. szeptember XX–én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség. Az SZMSZ 2012. szeptember XX–én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik a tagintézmény előző SZMSZ–e.

2. A tagintézmény legfontosabb jellemzői 2.1.

A tagintézmény alapadatai

A tagintézmény neve: Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Telephelyei: 1. 2800 Tatabánya Cseri u. 35. 2. 2800 Tatabánya Semmelweis u. 4. OM azonosító: 201298 Elérhetőségek: Telefon:

34/309–545

Fax:

34/309–549

E–mail:

kossuth@is–kola.hu

Honlap:

www.is–kola.hu 6

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Bankszámlaszám: OTP 11740009–15769589 Adószám: 15769589–2–11 KSH azonosító: 15769589–8532–322–11 Alapító okirat kelte és száma: 108.23/2012. (V.24.) kgy. számú határozat Az tagintézmény működési területe: Tatabánya város, városkörnyék és egyéb települések Az tagintézmény közfeladata, alaptevékenységei: I.

Nappali rendszerű szakiskolai és szakközépiskolai oktatás a) nappali

rendszerű,

4+(1–2),

illetve

5+(1–2)

évfolyamos

gazdasági

szakközépiskolai oktatás b) nappali rendszerű, 4+(2–3) évfolyamos humán szakközépiskolai oktatás c) nappali rendszerű, 5+(1–3) évfolyamos humán szakközépiskolai oktatás d) nappali rendszerű érettségire épülő szakképzés II.

Iskolarendszerű felnőttoktatás a) esti és levelező munkarend szerinti érettségire épülő szakképzés

Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 7

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232

Sajátos

nevelési

igényű

tanulók

emelt

szintű

nappali

rendszerű

szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt–szakképzés 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 931204 Iskolai, diáksport–tevékenység és –támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport–tevékenysége és támogatása 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az alaptevékenység ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatok: 562917 Munkahelyi étkeztetés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855942 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ–s képzés 855943 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ–s képzés 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 856092 Munkaerő–piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások A megszerezhető végzettségeket az Alapító okirat tartalmazza: 1. számú melléklet. A tagintézmény alapításának éve: 1963. A tagintézmény alapító szerve: Tatabánya Városi Tanács VB.

8

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Fenntartó és felügyeleti szerv: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Címe: 2800 Tatabánya Fő tér 6. A tagintézmény típusa: Szakközépiskola Felvehető maximális tanulólétszám:

2.2.

-

a nappali tagozaton

820 fő

-

az esti és levelező tagozaton

200 fő.

Az iskola bélyegzői:

Hosszú bélyegző: Felirata:

Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Tagintézménye Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 2800 Tatabánya , Cseri u. 35. Tel.:34/309–545 Fax:34/309–549

Lenyomata:

Körbélyegző: Felirata:

Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Tagintézménye Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola

Lenyomata:

9

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Az intézmény további bélyegzőit és azok használatát külön szabályzat tartalmazza.

3. Az iskolai működési rendje A tanév rendje

3.1.

A tanév helyi rendjét az illetékes kormányzati szerv által kiadott rendelet alapján az iskola éves munkaterve tartalmazza. A munkatervtől eltérni csak nevelőtestületi döntéssel lehet. A tanév rendjének tanulókra és szülőkre vonatkozó dátumai, eseményei megtekinthetők az iskolatitkárnál és az intézmény honlapján. -

A vizsgarendet a munkatervben kell rögzíteni.

-

Amennyiben a tanév során rendkívüli ok miatt (például bombariadó, hóakadály) a tanítás elmarad, a kieső órákat pótolni kell szombati napon, kivéve azokat a tanórákat, amelyekből legalább 30 percet már teljesített a közösség.

-

Közveszéllyel való fenyegetés esetén az intézmény azon dolgozójának, aki a jelzést vette, haladéktalanul értesítenie kell az intézmény vezetőjét vagy helyettesét, ezek távollétében a rendőrséget. Az iskola kiürítését (a tűzriadó tervnek megfelelően) az intézmény vezetője vagy helyettese rendeli el, majd a rendőrség utasítása szerint jár el.

A vezetők munkarendje:

3.2.

Vezetői ügyeletet kell tartani munkanapokon, a munkaterv mellékletében szereplő, az adott tanévre vonatkozó beosztás alapján, szombaton a távoktatási napokon, illetve mindaddig, amíg az intézményben saját program folyik (versenyek, vetélkedők, mérkőzések, előadások, szakkörök, a diákönkormányzat által szervezett programok stb.). A vezetői ügyeletet a főigazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény– vezető, a tagintézmény–vezetőhelyettesek, a tagozatvezető és a gyakorlati oktatásvezetők láthatják el. Vezetői ügyeletet kell tartani más napokon is, ha iskolai szintű rendezvény van az intézményben.

A pedagógusok munkarendje

3.3. -

A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nkt. 62-63. § rögzíti.

10

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény -

A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását – a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt – a tantárgyfelosztás, az órarend tartalmazza.

-

A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.

-

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet a tagintézmény–vezető állapítja meg az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) megfelelően.

-

A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.

-

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény igazgatójának vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot a tagintézményvezető– helyettesekhez eljuttatni, hogy biztosítani lehessen a tanmenet szerinti előrehaladást. Rendkívüli távolmaradásra "utólagosan" engedélyt kérni nem lehet.

-

Egyéb esetben a pedagógus a főigazgatótól vagy tagintézmény–vezetőtől kérhet engedélyt egy nappal előbb távolmaradásra, a tanóra elhagyására, és minden egyéb, az órarendet érintő változtatásra. Tantermek elcserélését a tagintézmény– vezető helyettes is engedélyezheti.

-

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a főigazgató vagy a tagintézmény vezető adja az igazgatóhelyettesek, valamint a tagintézmény–vezető helyettesek vagy a munkaközösség – vezetők javaslatainak meghallgatása után.

3.3.1. A pedagógus ügyelet rendszere A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet a tagintézmény–vezető helyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében.

11


3.3.2. Többletmunkák kijelölése A tagintézmény-vezető az alábbi többletmunkákkal bízhatja meg a tagintézményben tanító pedagógusokat a törvényi előírásoknak megfelelően: -

Óraszámmal kifejezhető feladatok: o korrepetálások o helyettesítések és összevonások.

-

A tanulók kísérése versenyek, kirándulások, egyéb iskolán kívüli programok esetén.

-

Kirándulások szervezése, vezetése.

-

Versenyekre való felkészítés.

-

Szertárak kezelése, fejlesztése, őrzése, leltározás.

-

Szabadidős programok szervezése.

-

A tanulók felügyelete (tanítási órák előtt, között, tanulmányi versenyeken, egyéb rendezvényeken, összejöveteleken pl. ünnepélyen).

-

Szakmai munkaközösség vezetése.

-

Pályázatok készítése.

-

Minden, az alaptevékenységhez kapcsolódó feladat.

A fentiek ellátása minden pedagógus számára előírható feladat. A feladattal megbízott személyeket egyeztetés után – az egyenletes teherviselés figyelembe vételével – a tagintézmény-vezető jelöli ki, s évente a munkatervben rögzítik. Tartós megbízatások: -

osztályfőnök

-

szakmai munkaközösség–vezetők

-

ifjúságvédelmi felelős(ök)

Megállapodás alapján vállalható feladatok -

tankönyvfelelős.

A feladatokkal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről. A megbízónak számolnak be előre meghatározott szempontok és forma alapján, a megbízáskor meghatározott időpontban.

3.3.3. Intézményi juttatások a dolgozóknak Kiemelt munkavégzésért járó kereset–kiegészítést a tagintézmény-vezető a főigazgató egyetértésével megállapíthat egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A kereset–

12

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény kiegészítésben részesülő dolgozók személyéről a főigazgató a tantestület által elfogadott szempontok alapján dönt. A döntéskor figyelembe veszi a Közalkalmazotti Tanács javaslatát. A tantestület által elfogadott szempontok a kereset–kiegészítésben részesíthető személyekre vonatkozóan: -

Szakmai munkaközössége és tanítványai által elismert szaktanár, akinek eredményeit a tanítványai érettségi, szakmai, felvételi, nyelvvizsgákon, megyei és országos tanulmányi és sportversenyeken elért sikerei is igazolják. Munkáját az igényesség jellemzi.

-

Tudását továbbképzések, tanfolyamok, önképzés formájában állandóan bővíti, korszerűsíti. Nem zárkózik el az új kihívásoktól és feladatoktól.

-

Szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában.

-

A diákok tanórán kívüli, szabadidős programjának szervezésében segítséget nyújt, annak aktív résztvevője.

-

Osztályfőnöki feladatait kifogástalanul ellátja, adminisztratív, szervező és segítő, valamint irányító tevékenységet végez. Aktívan részt vesz az osztályával kapcsolatos valamennyi feladat végrehajtásában. Kiemelt figyelemmel kíséri a tehetséges, a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók munkáját, életét.

-

A munkaközösség munkáját segítő csoportvezetői feladatok ellátása.

-

A pályakezdő kollégák bizalommal kérik segítségét, szakmai tanácsaival segíti beilleszkedésüket.

3.3.4. Szabadság kiadásának elvei A szabadság kiadása a hatályos jogszabályoknak megfelelően éves szabadságolási terv alapján történik, melyet a munkáltató véleményeztet a közalkalmazotti tanáccsal. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ez nem veszélyeztetheti az iskola szakszerű és törvényes működését. A pedagógusok alap– és pótszabadságát elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani. Indokolt esetben – hozzátartozó betegsége, szakmai képzés, külföldi út stb. – szorgalmi idő alatt is engedélyezhető szabadság a pedagógusok részére, amennyiben a szakszerű helyettesítés megoldható.

13

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény A szorgalmi időben kérhető szabadság igénylése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik. Az adminisztrációját a tagintézmény-vezetői utasításnak megfelelően kell elvégezni.

3.3.5. A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje A tanulók felvételének és elbocsátásnak rendje mind az alap–, mind a szakmai képzésben résztvevőkre egyaránt vonatkozik. Az iskola az Alapító okiratban meghatározott beiskolázási körzetéből vesz fel tanulókat. -

A tanulói jogviszony az EMMI rendelet 22-23. § alapján keletkezik, illetve szűnik meg.

-

A felvétel és az átvétel jelentkezési lap alapján történik.

-

A felvételről vagy átvételről a tagintézmény vezetője dönt.

-

A tanulói jogviszony a beíratás, ill. a beiratkozás napján jön létre.

-

Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról –a jelentkező, valamint a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével tagintézmény–vezető dönt.

-

A felvétel tanulmányi eredmények alapján történik.

Ügyrend tanköteles tanuló más iskolába jelentkezése esetén: A fogadó intézmény által kiállított „Befogadó nyilatkozat”, valamint ksikorú tanuló esetén a szülő által aláírt nyilatkozat bemutatása az osztályfőnöknek, illetve az iskolatitkárnak. A tanügyi dokumentumokból a kivezetést az iskolatitkár végzi. Ügyrend a tanköteles tanuló iskolánkba való jelentkezése esetén: Jelentkezési lap kitöltése, leadása, valamint ksikorú tanuló esetén a szülő által aláírt nyilatkozat leadása a tagintézmény–vezető részére. Elfogadó vezetői döntés esetén a „Befogadó nyilatkozat” kitöltése, elküldése az adott iskolába. Az átiratkozás adminisztratív lebonyolítása az osztályfőnök és az iskolatitkár feladata. Ha a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.

14


4. Elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje A tanügyi dokumentumok egy részét az országos oktatási információs rendszerek (KIR, Kétszintű érettségi szoftver, KIFIR, KIR-STAT, stb.), az iskolaadminisztrációs rendszer, valamint az elektronikus napló segítségével állítható elő. A hagyományos nyomtatványok mellett a megfelelően hitelesített elektronikus dokumentumok, valamint elektronikus úton előállított papír alapú dokumentuok is megfelelnek a jogszabályok elvárásainak.

4.1.

Elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok hitelesítése

Az elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok hitelességét az iskola körpecsétje és a tagintézmény-vezető aláírása igazolja. Több oldalas dokumentum esetén a fenti hitelesítés mellett -

a tagintézmény vezetője a dokumentum minden oldalát aláírásával látja el,

-

vagy olyan módon fűzi össze, amely biztosítja, hogy a dokumentum a hitelesítés után ne legyen módosítható.

Az elektronikus napló értékelési részéből előállított naplókivonatokat az osztályfőnök, a haladási naplót a szaktanár látja el kézjegyével.

4.2.

Elektronikus úton előállított, hitelesített dokumentumok kezelséi rendje

Ha a tagintézmény vezetője rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, akkor a jogszabályokban meghatározott digitális dokumentumokat ezzel az aláírással hitelesíti. Az intézmény irattára az ilyen módon hitelesített dokumentumokat utólag nem módosítható adathordozó eszközön (egyszer írható CD-n vagy DVD-n, vagy más írásvédett háttértárolón) legalább két példányban – a papír alapú dokumentumok őrzésének szablyai szerint – tárolja.

5. A tanulók munkarendje -

A tanulók napi munkarendjét alapvetően az órarend határozza meg.

-

A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, a tagintézmény–vezető vagy a helyettesek írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

-

A házirend tartalmazza a tanulók kötelességeit és jogait, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását.

-

A házirend betartása a tanulók számára kötelező.

15


Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. (Az ügyeleti rend beosztása az igazgatóhelyettes illetve a tagintézmény–vezető helyettes feladata.) A házirendet – a tagintézményvezető előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben előírt személyek egyetértésével.

5.1.

Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás

Az intézmény ellátja a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatását, szakképzésben a szakmai egészségügyi követelmények szerint. Az integrált nevelés nem csupán a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi beilleszkedését segíti, hanem sokféle szociális készség kialakulását eredményezi a többi gyermekben, tanulóban. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – a tagintézmény-vezető mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ehhez a kérelmet írásban kell beadni az iskola igazgatójához címezve. A mentesítési kérelem és a bemutatott dokumentumok alapján az iskola vezetője határozatba foglalja a mentesítés tényét és feltételét: a fejlesztő foglalkozáson való részvétel kötelező jellegét. -

Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.

-

Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai 16

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.” Az integrált nevelésben résztvevő tanulók haladásáról tájékoztatóként az egyéni fejlődési lap (napló) vezetése szolgál. Kitűzött céljaink: -

a sajátos nevelésű igényű tanulók eredményes szocializációja,

-

a tanulók beilleszkedésének elősegítése,

-

a többi tanulóval való együtt haladás megvalósítása,

-

az esélyegyenlőség biztosítása.

A speciális, egyedi foglalkozások formáit és szabályait a pedagógiai program tartalmazza.

5.2.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje

Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez, melynek formái: korrepetálás, szakkör, érettségire való felkészítés (közép– illetve emelt szinten), iskolai sportkör, tömegsport, tanulmányi–, szakmai–, műveltségi–versenyekre történő felkészítés, sportversenyek, iskolák közötti bajnokságok, diáknap, kulturális rendezvények. A foglalkozások számát, jellegét a gazdálkodással összefüggésben a tagintézmény-vezető javaslatára az igazgató dönti el a DÖK és a tantestület véleménye alapján. A rendszeres délutáni foglalkozások kezdésének időpontját a résztvevők – pedagógusok és diákok – közösen állapítják meg. Az anyagi vonzattal járó, eseti foglalkozásokról az osztályfőnök értesíti a szülőket. Önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indíthat. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával biztosítja.A programokat a testnevelő tanárok állítják össze és felügyelik. A diáksportkör tagjai DSK támogatással járulhatnak hozzá a sportkörök működtetéséhez. Ennek és a DSK támogatására kapott egyéb összegeknek a felhasználásáról az iskolai diákközgyűlésen kell számot adni. A diáksportkör működési rendjét, illetve a diáksportkör és az iskola kapcsolattartásának módját és formáit, az anyagi támogatás összegét tanévenként előre megkötött megállapodás tartalmazza.

17

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Az iskolában az Országgyűlés által elismert egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit– és vallásoktatást szervezhetnek.

A hit– és

vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskolában politikai párt, szerveződés nem működhet.

5.3.

A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai

A 9 – 13. évfolyamon szakközépiskolai képzésben részt vevő (nem sajátos nevelési igényű) tanulók közül a tanórák látogatása alóli felmentést csak az a tanuló kérhet, aki előrehozott érettségi vizsgát (nyelvi előkészítő képzésben részt vett tanuló esetén az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát) tett. A kérelmet írásban a tagintézményvezetőnek címezve szeptember 10–ig, illetve őszi vizsgaidőszakban tett érettségi esetén a vizsgaeredményt tanúsító okmány átvételét követő 10 napon belül kell benyújtani. A szakképzésben részt vevő diákok a tanórák látogatása, adott tantárgy(ak), modul(ok) esetén az értékelés, minősítés alól felmentést kérhetnek a pedagógiai programban meghatározott beszámítási lehetőségre hivatkozva. A kérelmet írásban a tagintézményvezetőnek címezve szeptember 10–ig kell benyújtani. A tagintézmény-vezető a kérelmekről a beadást követő 15 napon belül dönt. A tanórák látogatása alól felmentett tanulók az iskola területét az adott órák ideje alatt sem hagyhatják el, feltéve, hogy nem első, illetve utolsó órájukról van szó. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órák az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kerül megszervezésre. A könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre utaltakról, a testnevelés óra alóli teljes felmentettekről az iskolaorvos javaslata alapján a védőnő nyilvántartást készít. A nyilvántartás alapján a tagintézmény-vezető határozatot hoz a felmentésekről.

18


6. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 6.1. -

A belső ellenőrzés célja, ütemezése A pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért a tagintézmény-vezető felelős.

-

A pedagógiai munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

-

Az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet a tagintézményvezető nyilvánosságra hozza.

-

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról a tagintézmény-vezető dönt.

-

A pedagógiai munka ellenőrzése során kiemelt területek: o a pedagógiai program oktatási és nevelési feladatainak végrehajtása, o a helyi tanterv megvalósítása, o a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységnek vizsgálata, o a nevelői és oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, ezzel kapcsolatban a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata, o a

tanulók

szaktantárgyi

és

gyakorlati

tanulmányi

magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése.

6.2.

Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak

A nevelő–oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: -

a főigazgató,

-

az igazgatóhelyettesek,

-

a tagintézmény–vezető,

-

a tagintézmény–vezető helyettesek,

-

a gyakorlati oktatásvezető,

-

a munkaközösség–vezetők,

-

a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint.

19

eredményének,

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény A főigazgató és a tagintézmény-vezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A

tagintézmény–vezető,

a

tagintézmény–vezető

helyettesek

ellenőrzési

tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik a munkaköri leírás alapján. A gyakorlati oktatásvezető az általa irányított szakterülettel kapcsolatos oktató–nevelő munka ellenőrzését végzik. A munkaközösség–vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra a főigazgató vagy a tagintézményvezető adhat engedélyt, kellő időben tájékoztatva erről a meglátogatandó pedagógust.

7. Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje 7.1.

Az intézmény nyitva tartása:

A tagintézményben az épületek szorgalmi időben reggel 6:00 órától este 17:00 óráig tartanak nyitva. -

Az épületek ettől eltérő időpontban és vasárnap is nyitva tarthatóak az igazgatóval illetve a tagintézmény–vezetővel történt előzetes egyeztetés, engedélyezés alapján.

-

Szorgalmi

időben

hétfőtől

péntekig

a

nyitva

tartás

idején

belül

a

székhelyintézményben reggel 7:00 és este 19:00, valamint szombati tanítási napokon 8:00 és délután 16:00 óra között, a tagintézményben reggel 7:30 és 16:00, az iskola igazgatójának vagy egyik közvetlen munkatársának az iskolában kell tartózkodnia -

A vezetők ügyeleti rendjét az éves munkatervben előre írásban kell meghatározni.

-

Amennyiben a tagintézmény-vezető vagy közvetlen munkatársai közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges

20

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. A tagintézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva: szerdánként 9:00– 12:00 óráig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – tanítási órák vagy rendezvények hiányában – zárva kell tartani.

7.2.

A belépés és benntartózkodás rendje

Az intézménybe külön engedély nélkül léphetnek be a tanulók, a dolgozók, illetve a szülők gyermekük ügyeinek intézése érdekében. A gyermekeket kísérő szülők a tanterem bejáratáig kísérhetik gyermeküket. Mindenki más csak a tagintézmény-vezetőnek vagy helyetteseinek szóbeli vagy írásbeli engedélyével léphet be az iskolába és tartózkodhat bent a neki szóló program idejére. Napközben az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálatra beosztott technikai dolgozók ellenőrzik. Az iskola épületeinek bejárataihoz a tagintézmény–vezető, a gondnok és a takarítók rendelkeznek kulccsal. A riasztóberendezés működtetéséhez kóddal rendelkezik a gondnok és a takarítók. Az iskola valamennyi bejáratát kamera figyeli. A készített felvételek szükség esetén a főigazgató illetve a tagintézmény–vezető engedélyével az oktatás technikus irodájában tekinthetők meg.

7.2.1. Az iskola dolgozóinak helyiség használati rendje Az iskola dolgozói saját munkahelyüket, valamint a közös helyiségeket az iskola nyitva tartási ideje alatt használhatják. A tanításhoz közvetlenül nem kapcsolódó helyiségek – műhely, raktárak – megfelelő használatáért a tagintézmény-vezető felelős. Az iskola oktatási helyiségei, sportlétesítményei az iskolai feladatok ellátásán túlmenően más feladatokra csak az igazgató, illetve a tagintézmény–vezető előzetes engedélyével használhatók. Közérdekű célokra az iskola helyiségei átengedhetőek. Egyéb igénybevétel esetén az iskola bérleti díjat számít fel az önköltség–számítási szabályzat szerint. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: -

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

-

az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért,

-

a takarékos energiafelhasználásért,

21


a tűz– és balesetvédelmi valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

Berendezéseket, felszereléseket, eszközöket az iskolából kivinni csak igazgatói, illetve tagintézmény–vezetői engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet. A kivitt eszközért a külön igazgatói utasításban rögzítettek szerint felel az elismervényt aláíró személy.

7.2.2. Az iskola tanulóinak helyiség használati rendje A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Az egyes tantermek speciális használatára vonatkozó utasítások a termekben megtekinthetők, a tanévben itt tartott első foglalkozás alkalmával a foglalkozást tartó nevelő ismerteti a szabályokat. A DÖK számára biztosított helyiség használatáért a DÖK segítő tanár felelős. A helyiségekben levő berendezési tárgyakat, felszereléseket és eszközöket a tanulók nevelői felügyelet mellett használhatják. Az eszközök szakszerű használatát ismertetni kell a tanulókkal az első foglalkozás alkalmával. Az iskolába behozott tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal.

7.2.3. Az iskola használati rendje a jogviszonyban nem állók részére Kiterjed mindazon személyekre, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, abból a célból, hogy biztosítani kell: -

az intézmény zavartalan működését, a nevelő és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket

-

a tanulók védelmét

-

az intézményi vagyon megóvását

-

az intézményegység vezetőjének tájékozottságát.

Szorgalmi időben az intézmény nyitva áll azok számára, akik szolgáltatásait igénybe veszik vagy igénybe kívánják venni, az alábbiak szerint: -

a szülő joga, hogy megismerje az intézmény nevelési és pedagógiai programját, házirendjét, továbbá tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, valamint gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;

-

a fenntartó és a jogszabálok alapján arra feljogosított szerv arra felhatalmazott képviselői ellenőrzik az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét;

22


felhatalmazással rendelkező szakértők a pedagógiai–szakmai munka értékelése érdekében,

-

más szervezetek, intézmények képviselői kapcsolattartás, együttműködés érdekében.

Azokba a helyiségekbe, ahol a tanulók nevelése és oktatása folyik, a belépni csak a tagintézmény-vezető engedélyével szabad. Üzleti tevékenységgel, vagy bármilyen más eseti üggyel kapcsolatosan az intézménybe belépni, bent tartózkodni az intézmény vezetőjének engedélyével lehet. Az iskola épületébe érkezők tájékoztatása a portán ügyeletet teljesítő technikai dolgozó feladata. A portás intézkedéséig a vendégek, látogatók a porta előtt várakoznak. Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően nevelési–oktatási célra lehet használni, ettől csak a főigazgató vagy a tagintézmény-vezető engedélyével lehet eltérni. A bérleti díjak az iskola szabályzata szerint kerülnek megállapításra.

7.3.

Kártérítési felelősség

7.3.1. A tanulók kártérítési felelőssége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben jogellenesen kárt okoz, a Nkt. 59. § alapján kártérítésre kötelezett. „(1)Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési– oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.”

7.3.2. Az intézmény kártérítési felelőssége A hatályos jogszabályok értelmében az intézmény a tanulónak tanulói jogviszonnyal, ill. gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési–oktatási intézmény,

23

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

8. A tagintézmény közösségei 8.1.

A tagintézmény szervezeti felépítése

8.2.

A tagintézmény vezetői

A

tagintézmény

élén


áll,

aki

vezetői

tevékenységét

a

tagintézményvezető–helyettesek, és a gyakorlati oktatásvezető közreműködésével látja el. A 2007. évi CLII. törvény alapján, ezen személyek vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek. A tagintézmény–vezető részt vesz a TISZKK igazgatótanácsának munkájában.

24

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény A tagintézmény–vezető feladat– és felelősségi körét a főigazgató által kiadott munkaköri leírás tartalmazza. A tagintézményvezető–helyettesek és a gyakorlati oktatásvezető megbízását – a tantestületi

véleményezési

Tagintézményvezető–helyettesi

jogkör

megtartásával

megbízást

az

–

a

főigazgató

adja.

intézményben

határozatlan

időre

alkalmazott pedagógus kaphat, a megbízás határozott időre szól. A tagintézmény–vezető közvetlen munkatársainak feladat– és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. A tagintézmény–vezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk szerint, valamint a főigazgató és a tagintézmény–vezető közvetlen irányításával végzik, nekik tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Részletes feladataikat a tagintézmény–vezető egyetértésével a főigazgató által kiadott munkaköri leírások tartalmazzák.

8.2.1. A tagintézmény vezetőinek helyettesítési rendje A tagintézmény vezetője képviseli a tagintézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

8.2.2. A tagintézmény vezetőjének helyettesítése -

A vezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével –

az 1. számú tagintézmény–vezető helyettes, mindkettőjük

távolléte esetén a helyettesítést a 2. számú helyettes látja el. -

Mindegyikük távolléte esetén a főigazgató a nevelőtestület egy tapasztalt tagját bízza meg a helyettesítéssel.

-

A vezető tartós távolléte esetén az általa kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.

8.3.

Szakalkalmazottak közössége:

A szakalkalmazottak közösségének tagjai az iskola adminisztratív és technikai dolgozói: iskolatitkár, gazdasági ügyintézők, rendszergazda, oktatás technikus, takarítók, karbantartó, gondnok.

25

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Közvetlen feladatuk az iskola működésének biztosítása. A szakalkalmazottak a főigazgató, a tagintézmény–vezető és a gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt állnak. Feladataikat részletesen munkaköri leírásaik tartalmazzák. Részt vesznek az intézmény minden dolgozóját érintő megbeszéléseken, értekezleteken.

8.4.

A nevelőtestület

A nevelőtestület iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja: a székhely– és a tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő–oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A tagintézmény nevelőtestülete a nevelési–oktatási kérdésekben a tagintézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

8.4.1. A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület dönt a Nkt. alapján meghatározott kérdésekben. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni az Nkt. valamint az EMMI rendelet által meghatározott kérdésekben.

8.4.2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -

Tanévnyitó és tanévzáró értekezlet.

-

Szükség szerint rendkívüli nevelőtestületi értekezlet.

Rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

hívható

össze

a

tagintézmény

lényeges

problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada,, illetve az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Ha a szülői munkaközösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezi az értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

26


8.4.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a tagintézmény főállású pedagógusainak legalább 80%–a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban, törvényekben meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén a főigazgató, ill. a tagintézmény–vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok – fegyelmi felelősséggel – a nevelőtestület minden tagjára kötelezőek. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület többségének, illetve személyi ügyekben az érintett személynek a kérésére a nevelőtestület döntését titkos szavazással hozza meg. Ilyen esetben szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül.

8.4.4. A nevelőtestület átruházott feladatai, a beszámolás rendje -

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy

a

diákönkormányzatra.

Az

átruházott

jogkör

gyakorlója

a

nevelőtestületet köteles tájékoztatni – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. -

A tagintézmény nevelőtestülete (feladatkörük részleges átadásával) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoznak létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni, szükség esetén a fegyelmi eljárás lezárása után is sor kerülhet a nevelőtestület tájékoztatására.

8.5.

Iskolai munkacsoportok

8.5.1. Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek létrehozásának lehetőségéről a Nkt. 71. § rendelkezik. A munkaközösségek elnevezését a tagintézmény éves munkatervében rögzítjük. A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe.

27

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény A szakmai munkaközösségek feladatai: 

Döntenek működési rendjükről és munkaprogramjukról.



Tanév végén elkészítik értékelésüket a munkaközösség tevékenységéről.



Szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola vezetőségének munkáját.



Részt vesznek a nevelő–oktató munka tartalmi és módszertani fejlesztésében.



Módszertani megbeszéléseket tartanak, szervezik és figyelemmel kísérik a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását.



Segítséget és útmutatást adnak a kezdő tanároknak, kölcsönös óralátogatásokat szerveznek.



Elvégzik a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését.



Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.



Javaslatot tesznek a belső, illetve a kötelező pedagógus–továbbképzésen túli továbbképzési programokban való részvételre.



Javaslatot

tesznek

a

szertárfejlesztés,

könyvbeszerzés,

folyóirat–rendelés

pénzkereteinek, valamint az iskola költségvetésében, illetve a szakképzési alapban szakmai célra rendelkezésre álló pénzeszközeinek felhasználására, és figyelemmel kísérik azt. 

Döntenek a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról.



Véleményt nyilvánítanak a szakterületüket érintő kérdésekben.



Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, továbbá a tanórán kívüli foglalkozások programjára.



Javaslatot tesznek jutalmazásra, kitüntetésre, esetleges elmarasztalásra.

A szakmai munkaközösségek tagjai munkaközösség–vezetőt választanak maguk közül, aki a felelős a fenti feladatok teljesüléséért. A munkaközösség–vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösség–vezetőt a feladat ellátásával a tagintézmény-vezető egyetértésével a főigazgató bízza meg. A munkaközösség–vezetőt órakedvezmény és pótlék illeti meg. A munkaközösség kezdeményezheti a kutatásokat és a kísérleteket, a speciális tagozatos csoportok indítását vagy megszüntetését

28

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény A

szakmai

munkaközösségek

között

együttműködést

bármely munkaközösség

kezdeményezhet. A kezdeményező munkaközösség vezetőjének feladata a kapcsolat felvétele az együttműködésben tervezett munkaközösségekkel. Ha az együttműködésnek anyagi vonzata is van, a megállapodást írásban kell rögzíteni.

8.5.2. Célfeladatra alakuló csoportok Az iskolai szakmai munka

elősegítésére, egyes aktuális feladatok megoldására a

tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a tanácsadó testület döntése alapján. A munkacsoportok határozott időre alakíthatók, vezetőjét a tagintézmény–vezető jelöli ki.

8.5.3. Gyermek– és ifjúságvédelmi csoport A gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával a tagintézmény vezetője bízza meg az iskola egy vagy több pedagógusát. Az ifjúságvédelmi felelős(ök) minden tanév elején tájékoztatja(ák) a tanulókat osztályfőnöki órákon, illetve a szülőket az iskolai szülői munkaközösségen keresztül személyéről és elérhetőségéről. A gyermek– és ifjúságvédelmi felelős feladatai: -

a 9. évfolyamra beiskolázott tanulók szociális helyzetének felmérése,

-

magasabb évfolyamon a hallgatók szociális helyzetének figyelemmel kísérése,

-

a hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű diákok kiszűrése, nyilvántartása, segítése. A veszélyeztető ok feltárása érdekében családi környezettanulmány kezdeményezése és végzése. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres

vagy

rendkívüli

gyermekvédelmi

támogatás

megállapításának

kezdeményezése a törvény által meghatározott szerveknél, hivataloknál, -

az iskolai és iskolába érkező segélyek rászorultság szerinti szétosztásának biztosítása az osztályfőnökök bevonásával,

-

az intézményen kívüli segélylehetőségek felkutatása, erről a diákok tájékoztatása, segítségnyújtás a pályázatok megírásában, továbbításában,

-

szoros együttműködés kiépítése az osztályfőnökökkel, a tantestülettel és az iskola pszichológusával,

-

a szenvedélybetegségek megelőzésének, a betegek felkutatásának, a gyógyultak beilleszkedésének segítése, az iskolai prevenció irányítása,

29


egészségmegőrző és egészségvédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzése, szükség esetén szervezése, folyamatos kapcsolattartás az iskolaorvossal és a védőnővel,

-

a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevének, címének, telefonjának jól látható helyen való közzététele,

-

tanulók tájékoztatása a számukra szervezett szabadidős programokról,

-

a tanulók részére szervezett rendezvényeken a szervezetre káros cikkek árusítási és fogyasztási tilalmának biztosítása,

-

a diákotthonban, nevelőotthonban elhelyezett tanulók munkájának figyelemmel kísérése, nevelőikkel rendszeres konzultáció szervezése,

-

a rendőrség tájékoztató tevékenységének felhasználása,

-

az igazolatlan mulasztások tényének és okának vizsgálata, felderítése, a szükséges feladatok végrehajtása, illetve annak ellenőrzése,

-

szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, ajánlása.

-

A rászorulók érdekében kapcsolattartás: o az illetékes polgármesteri hivatalok szociális irodájával, o a gyámhatósággal, o a szülői házzal, o a nevelési tanácsadóval, o a családsegítő intézményekkel (szükség esetén pszichológussal).

Az ifjúságvédelmi felelős munkájához az iskola vezetője biztosítja a feltételeket: órakedvezmény,

továbbképzéseken

való

részvétel,

iskolai

felmérések

végzése,

szakkönyvek beszerzése.

8.6.

Az osztályközösség és osztályfőnök

Az osztályközösség az egy osztályba járó tanulók közössége. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnök megbízásáról a tagintézmény–vezető a főigazgató egyetértésével dönt. A megbízást határozott időre a főigazgató adja. Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívására. 30

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Az osztályfőnök feladatait munkaköri leírása, a javasolt osztályfőnöki témákat pedig az osztályfőnöki munkacsoport által elkészített helyi tanterv tartalmazza.

8.7.

Diákönkormányzat

Az Nkt. 48. §. és az EMMI rendelet 120. § rendelkezik a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A jogszabályok alapján, az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a Házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. Ifjúsági– politikai szervezetek iskolán kívül szerveződhetnek. A diákönkormányzat működéséhez a tagintézmény biztosítja egy küldöttgyűlésre alkalmas helyiség és egy számítógépes munkaállomás használatát, valamint alkalmanként a tagintézmény vezetőjének engedélyével a tevékenységhez szükséges egyéb eszközöket.

8.7.1. A diákönkormányzat működési rendje -

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége

a

tanulókat

érintő

valamennyi

kérdésre

kiterjed.

A

diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. -

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

-

Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

-

A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az iskola vezetése a költségvetés előkészítésekor gondoskodik.

-

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról

és

működtetéséről,

valamint

a

tájékoztatási

rendszer

(iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

31


A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési– oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

-

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: o jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; o a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

-

Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.

-

A diákközgyűlés összehívása, lebonyolítása az EMMI rendelet 120. § alapján történik.

Diákönkormányzat

működését

részletesen

szervezeti

és

működési

szabályzata

tartalmazza.

8.8.

Szülői közösség

A szülői munkaközösség saját SZMSZ–e és munkaterve szerint folytathatja munkáját. A szülői munkaközösség vezetőjével az iskola főigazgatója, illetve a tagintézmény vezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek jogszabály vagy jelen SZMSZ véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a véleményt a főigazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az intézmény szülői munkaközösségének részére a tagintézmény–vezető tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülői munkaközösség azon üléseiről, melyen az iskola képviselője részt vesz, a képviselő tájékoztatja a tantestületet. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Ennek fő formája a szülői értekezlet. Az osztályok szülői közösségének kérésére – az egész közösséget, vagy annak túlnyomó részét érintő problémák megvitatására, megoldására – rendkívüli szülői értekezletet kell összehívni. Az Nkt. által biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülői munkaközösség részére az alábbi jogokat biztosítja: 32

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Egyetértési jogot -

a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben,

-

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben.

Véleményezési jogot -

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,

-

az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,

-

az iskola működésével kapcsolatban bármilyen ügyben.

9. A kapcsolattartás formái 9.1.

Vezetők közötti kapcsolattartás

Vezetői értekezlet Tagjai: a tagintézmény–vezető, a tagintézmény–vezető helyettesek, a gyakorlati oktatásvezető, illetve szükség esetén az intézmény főigazgatója. A tagintézmény operatív döntés–előkészítő, javaslattevő szerve. Előkészíti az érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról. A vezetői értekezlet saját munkaprogramja szerint ülésezik, a témától függően meghívhat más tagokat is.

9.2.

A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás

9.2.1. Alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az óraadók tanácskozási joggal vehetnek részt. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Véleményezési jogkör: -

Az intézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával kapcsolatban.

-

A tagintézmény Szervezeti– és Működési Szabályzatának elfogadása és módosítási javaslatok kidolgozása.

33


9.2.2. A nevelőtestületi értekezlet Tagjai: a vezetők, valamint az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak a tagintézményben.

9.2.3. Munkaközösségi értekezlet Tagjai: az adott pedagógiai területhez tartozó pedagógusok Döntési jogkör -

A munkaközösség éves munkatervéről.

-

A munkaközösség szakmai munkájáról.

-

A módszertani és szaktárgyi értekezletekről.

-

A bemutató foglalkozásokról.

-

A munkaközösség tagjainak fejlesztő szakmai programjáról.

-

Az egységes követelményrendszer kialakításáról, és bevezetéséről.

Véleményezési jogkör -

Az oktatás tartalmi fejlesztésének irányáról.

Javaslattételi, állásfoglalási jogkör -

A költségvetésben az előirányzatok felhasználására.

-

Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése.

-

A pedagógusok továbbképzésére.

-

A tagintézményi pályázatokban való részvételről.

9.2.4. Az alkalmazottak tájékoztatásának formái -

Tájékoztatás írásban (a főigazgató, ill. a tagintézmény–vezető aláírással igazolják az értesítést).

-

Tájékoztatás a tanári szobákban lévő hirdetőtábla útján.

-

Tájékoztatás szóban munkaértekezleteken (jegyzőkönyv rögzíti).

-

Tájékoztatás elektronikus információs csatornákon (pl. elektronikus napló, email, web).

9.3.

A tanulók tájékoztatásának formái: -

szóbeli: osztályfőnök, szaktanárok által,

-

írásbeli: folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, faliújságon,

34


elektronikus: iskola honlapja, iskolarádió, iskola TV.

Kapcsolattartás a diákönkormányzattal

9.4.

A DÖK tevékenységét, az iskolai diákönkormányzatot a tanulók által választott, a tagintézmény–vezető által megbízott segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK a segítő tanár közreműködésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ–ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével a tagintézmény-vezető útján kéri meg. A jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről a tagintézmény–vezető gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az


a

véleményeztetésre

kerülő

anyagok

tervezeteinek

előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható.

9.5.

A szülőkkel való kapcsolattartás rendje

A tagintézmény vezetője szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn

túli

időpontokban (szülői

értekezletek,

fogadóórák).

Az

osztályfőnök rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében, nyomtatott naplókivonatban, elektronikus ellenőrzőben) a tanulmányi és magatartási előmenetellel kapcsolatban. A szülői értekezletek A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze. Iskolai szülői értekezletet a főigazgató vagy a tagintézmény-vezető hívhat össze. A szülői fogadóórák

35

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Az iskola valamennyi pedagógusa az éves munkatervben meghatározott időpontban tart szülői fogadóórát, melyről a szülőknek a tanév első szülői értekezletén szóban, majd az időpont előtt legalább 7 nappal írásban az osztályfőnök ad tájékoztatást. Ha a szülő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni. Az érdemjegyekről és hiányzásokról szóló tájékoztatást a szülő kérésére az osztályfőnök a lezárt hónapot követő hó 10–ig a szülőnek megküldi. Tájékoztatás IKT eszközök segítségével Az iskola honlapján keresztül elérhető az elektronikus napló felülete. Minden szülőnek joga van megismerni a gyermekét érintő információk eléréséhez szükséges belépési adatokat. A napló felületén megtekinthetőek a szerzett érdemjegyek, a hiányzással kapcsolatos adatok, a tanító pedagógusok neve, az osztály/csoport órarendje, illetve a jutalmazással és fegyelmezéssel kapcsolatos bejegyzések. Az

iskola

a

weblapját

(www.is-kola.hu)

és

Facebook

oldalát

(www.facebook.com/tb.kossuth) is felhasználja a szülők és más partnerek tájékoztatására.

36


9.6.

Kapcsolattartás külső partnerekkel

9.6.1. Iskolaorvos, védőnő, pszichológus, fejlesztő pedagógus -

Az iskolaorvossal, az iskola védőnőjével és az iskola pszichológusával a tagintézmény–vezető helyettes tartja a kapcsolatot.

-

A rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezésekor a védőnő az osztályfőnökökkel, valamint a tagintézmény–vezető helyettesekkel egyeztet.

-

A pszichológiai foglalkozásokra igényt tartó tanulók az iskolatitkárnál kérhetnek időpontot, aki a szükséges egyeztetéseket a pszichológussal elvégzi.

-

A gyermek– és ifjúságvédelmi felelős feladatához tartozik -

a napi kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálat területi felelősével telefonon, szükség esetén személyesen,

-

részvétel a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein felkérésre,

-

ismételt

igazolatlan

mulasztás

esetén

a

gyermekjóléti

szolgálat

közreműködését igénybe véve a tanuló szülőjének megkeresése, írásbeli figyelmeztetése -

az adódó problémák okainak feltárásához – pl. gyermekbántalmazás, anyagi veszélyeztetés – a gyermekjóléti szolgálat segítő, tájékoztató, tanácsadó tevékenységének igénybevétele,

-

iskolai részvétel a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezett felméréseiben, tájékoztató előadásain és fórumain.

9.6.2. Kapcsolattartás gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel A szakképzésben gyakorlati oktatási helyszínt, szakembert biztosító gazdálkodó szervezetekkel,

intézményekkel

a

szakképzés

szakmacsoportjáért

felelős

tagintézményvezető-helyettesek, valamint a gyakorlatioktatás-vezető tartja a kapcsolatot. Az iskola megbízottjának kötelessége legalább havonta – dokumentálható formában – kapcsolatba lépni a szakmai gyakorlati képzőhely megbízottjával, hogy meggyőződjön a szakmai gyakorlati képzés zavartalanságáról. Félévente egyszer köteles személyesen is ellenőrizni a képzőhelyet, és a tapasztalatokról feljegyzést készíteni a tagintzéményvezető számára. Abban az esetben, ha az iskola megbízottja a szakmai gyakorlóhelyen rendellenességet észlel, vagy onnan ilyen jelzés érkezik, köteles értesíteni a tagintézmény vezetőjét.

37


9.6.3. Kapcsolattartás sportszervezetekkel A sportköröket, a mindennapos testnevelés szempontjából sporttevékenységnek elismerhető foglalkozásokat tartó egyesületekkel és alapítványokkal a testnevelő tanárok tartják a kapcsolatot.

38


10. Ünnepélyek, megemlékezése rendje, hagyományápolás A hagyományápolás a közösségformálás, az iskolához való kötődés erősítésének fontos eszköze. Elengedhetetlen a haladó hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az ünnepélyeken a tanulók a házirendben rögzített ünnepi öltözékben kötelesek megjelenni.

10.1. Bányász hagyományok ápolása Bár történeti mértékben városunk nem rendelkezik több száz éves múlttal, de bányász– és nemzetiségi hagyományai erős gyökerekkel kötődnek a város embereihez. Tatabánya bányára épülő város, ami jelenleg már csak hagyományaiban él tovább. A városban szinte nincs olyan család, amelyik valamilyen szinten ne lenne kapcsolatban a bányával. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a már csak hagyományaiban élő „bányászatot” az ifjúsággal megismertessük. Valljuk, hogy hagyomány nélkül nincs kultúra. „ Csak addig él egy nemzet, amíg van hagyománya” mondta Széchenyi István. A történelem és a társadalmi ismeretek tantárgyak óráin a helytörténeti tananyagba építjük a helyi bányászkodás kezdeteit, városunk fejlődését és iparvárossá válását. A bányász dalkincs a hagyományőrzés fontos eszköze. Mind a városi, mind az iskolai ünnepeken bányászdalok, és kiemelt jelentőséggel a Bányász himnusz hangzik el. Az ének–zene órák keretében a tanulók megtanulják a Bányász himnuszt, a hallgatott zenék között pedig a bányászdalkincs további darabjaival ismerkednek meg. Az osztályfőnöki órák tantervébe beépítve szerepel Tatabánya város történetének megismerése. A helyi bányászünnepekre emlékeztetjük tanulóinkat: -

az 1919–es bányász sortűz emlékére a Szent Borbála napján: december 4–én az országos bányászünnep alkalmával,

39

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Az osztálykirándulások, a tanulmányi kirándulások programjaként szerepel a város bányász–emlékhelyeinek, múzeumainak meglátogatása: -

a Központi Bányász Emlékmű

-

a Bányász Kegyeleti Emlékmű

-

a Szabadtéri Bányászati Múzeum

-

a Szent Borbála szobra

-

A XII/a akna tornya, a Turul–hegyen

-

a Bányászudvar, Kertváros

10.2. A nemzeti hagyományok ápolása A nemzeti múlt tiszteletét szolgálják a nemzeti ünnepségekre nagy gonddal készített ünnepi megemlékezések. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeken az ünnepségeken saját tanulóink lépnek fel színvonalas műsorral. -

március 15–i és az október 23–i forradalom évfordulójának megünneplése,

-

megemlékezés az aradi vértanúkról,

-

megemlékezés a holocaust és a kommunista diktatúra áldozatairól,

-

a nemzeti összetartozás napjának megünneplése,

-

névadónk, Kossuth Lajos születésnapjának megünneplése,

-

külföldi kapcsolatainkból adódó kulturális és sport rendezvények.

10.3. A tagintézményhez kötődő hagyományok ápolása -

A tanévnyitó ünnepélyen a felsőbb évesek és a DÖK tagjai egy szál virág vagy egy köszöntő oklevél átadásával kedveskednek a 9. osztályos tanulóknak.

-

A 9. évfolyamos diákok minden év októberében vidám műsorral mutatkoznak be, majd a felsőbb évesek „Kossuthos” diákká avatják őket.

-

Decemberben – az év utolsó tanítási napján délután – óévbúcsúztató műsort tart a diákság, melyen karácsonyi népszokásokat, dalokat elevenítenek fel.

-

A 12. osztályos tanulók decemberben vagy januárban tartják szalagavató ünnepélyüket. A szalag színe zöld, sárga felirattal. A tanulók szüleiket, tanáraikat hívják meg az ünnepségre, és az azt követő szalagavató bálra. Ünnepi beszédet mond az egyik végzős osztály osztályfőnöke és egy 12. évfolyamos diák.

-

A végzős diákok az utolsó tanítási napjukon vidám, az iskolai életüket, emlékeiket bemutató műsorokkal búcsúzhatnak tanáraiktól, iskolatársaiktól.

40


A ballagásra a 12. évfolyamosok utolsó tanítási napját követően az éves munkatervben maghatározott időpontban kerül sor. Az 9–11. osztályos tanulók, díszítik fel erre az alkalomra az iskolát és a 11. osztályos diákok gondoskodnak a ballagó tarisznyákról, virágokról, könyvekről. Búcsúztató beszédet mond a főigazgató illetve a tagintézmény–vezető vagy az egyik végzős osztály osztályfőnöke, és a ballagó diákok részéről egy tanuló. A búcsúzó diákok osztályuk nevét, tanulmányi idejüket feltüntető szalagot kötnek az iskolazászlóra, majd átadják az alsóbb évfolyamos hallgatóknak.

-

A 12. évfolyamos osztályok minden évben tablót készítenek, amelyek az iskola folyosójának falát díszítik.

-

A Kossuth–nap, amely egyben a diákönkormányzat napja.

11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje -

A 14–18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola–egészségügyi ellátásban (a továbbiakban: iskola– egészségügyi ellátás) való rendszeres részvételéről [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdés b)–c) pont] az óvodák és iskolák (a továbbiakban együtt: nevelési–oktatási intézmények) e rendeletben foglaltak szerint gondoskodnak.

-

Az iskola–egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.

11.1. Orvos által ellátandó iskola–egészségügyi feladatok 11.1.1.A diákok, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése -

Az iskolai tanulók időszakos vizsgálata

-

A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése.

11.1.2.Alkalmassági vizsgálatok elvégzése A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola–egészségügyi feladatok ellátása.

41


11.2. A védőnő által önállóan ellátandó feladatok -

Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint.

-

A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.

-

Elsősegélynyújtás.

-

Az orvosi vizsgálatok előkészítése.

-

A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.

-

A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.

-

Részvétel a tagintézmény egészségnevelési programjában

11.3. Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai A körzetéhez tartozó gyermekeket – egyénileg és csoportosan – fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi.

12. Intézményi védő, óvó előírások A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor az osztályfőnök, a szakoktató köteles ismertetni. Az ismertetés tényét az osztálynaplóban kell dokumentálni. -

A pedagógus (tanár, szakoktató, osztályfőnök) szükség szerint a tanórai, gyakorlati foglalkozás, tanulmányi kirándulás megkezdése előtt köteles az ismertetést megtartani és azt dokumentálni.

-

Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában, gyakorlati munkahelyen való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend határozza meg.

12.1. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése -

Minden tanuló és alkalmazott köteles a tőle telhető legnagyobb gondossággal, a munka- és tűzbiztonsági előírásokat betartva és betartatva törekedni arra, hogy megelőzze az egészséget veszélyeztető helyzeteket.

-

A bekövetkezett tanulóbalesetet az azt elsőként észlelő tanuló köteles haladéktalanul jelenteni a legelső elérhető pedagógusnak (tanár, szakoktató, osztályfőnök).

42


A pedagógus, a tőle elvárható legnagyobb körültekintéssel szükség esetén azonnal megkezdi

a

sérült

elsősegélyben

részesítését,

haladéktalanul

értesíti

a

tagintézmény–vezetőt, tagintézmény–vezető helyettest aki intézkedik a baleset helyszínének a biztosításáról, tájékozódik a baleset körülményeiről, a sérülés mértékéről, gondoskodik a sérült szakszerű orvosi ellátásáról, értesíti az iskolaorvost, szükség esetén a mentőszolgálatot. -

A tagintézmény–vezető intézkedik a baleset kivizsgálásáról.

-

Gyakorlati foglalkozáson történt tanulói balesetek esetében együttműködési megállapodás alapján, az érvényes szerződésben megbízott szervezet jogosult eljárni.

-

Tanórán kívüli tanulói balesetek esetén a tagintézmény–vezető köteles eljárni.

-

A súlyos balesetet a tagintézmény-vezető köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni (telefonon, telefaxon, személyesen) az intézmény fenntartójának.

-

A tagintézmény-vezető minden tanulóbalesetet követően köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére.

13. A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. -

A rendkívüli esemény bekövetkezéséről haladéktalanul értesíteni kell a tagintézmény–vezetőt, akik hatáskörükben meghozzák a szükséges intézkedéseket.

-

A rendkívüli esemény bekövetkezését a tagintézmény–vezető köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni

az intézmény

fenntartójának. -

Bomba robbantásával fenyegető bejelentés esetén a tagintézmény–vezető haladéktalanul értesíti a rendőrséget és intézkedik az intézmény gyors, szakszerű kiürítéséről.

-

Az iskolaépület, tanműhely kiürítése a tűzriadó tervben meghatározott kiürítési eljárás szerint, az éppen órát, gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusok irányításával történik.

-

A kiürítési eljárás menetéről a tanulókat a tanév megkezdésekor az osztályfőnök (szakoktató) tájékoztatja.

-

A kiürítési eljárást a tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően tanévenként legalább egy alkalommal, próbariadó keretében gyakorolni kell. Erről a

43

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény munkavédelmi vezető köteles gondoskodni valamennyi, az intézményhez tartozó épületben. -

A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat a tagintézmény–vezetőutasítása szerint pótolni kell.

14. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárást a Nkt. 58. § és az EMMI rendelet 53-61. § szabályozza. Az a tanuló, aki kötelezettségeit enyhébb formában (kisebb mértékben) megszegi, fegyelmi intézkedésben részesíthető. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet 

megrovás;



szigorú megrovás;



meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;



áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;



eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;



kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás és a kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás megindításáról (egyeztetési eljárás) – az indok megjelölésével – a tanulót és – kiskorú tanuló esetén – a szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani.

44

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény A fegyelmi tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető– vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. A tagintézmény nevelőtestülete a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoznak létre.

14.1. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az iskola igazgatója, illetve a tagintézmény vezetője és helyetteseik; változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke, tanárai, a DÖK képviselője, a szülők képviselője. A fegyelmi bizottság vezetője a tagintézmény–vezető által kijelölt igazgatóhelyettes illetve tagintézmény–vezető helyettes. A fegyelmi bizottság vezetője a tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleten köteles tájékoztatást adni, szükség esetén a fegyelmi eljárás lezárása után is sor kerülhet a nevelőtestület tájékoztatására.

15. A felnőttoktatás 15.1. A felnőttoktatás formái Az intézmény az Alapító Okiratában meghatározottak értelmében felnőttképzést folytat. A képzések jellegük szerint lehetnek iskolarendszerűek és iskolarendszeren kívüliek, megszervezhetők nappali, levelező, esti formában.

45


15.2. Az iskolarendszerű felnőttoktatás Az iskolarendszerű képzések vonatkozásában a résztvevők tanulói jogviszonnyal rendelkeznek és képzésük során alkalmazni kell a közoktatási és a szakképzési jogszabályok előírásait. Az iskolarendszerű felnőttképzési csoportok indítására a fenntartó ad engedélyt a tanév órakeretének terhére, a képzésekben résztvevők az iskola közoktatási tanulólétszámába beszámítanak, az oktató pedagógusok és szakemberek feladatukat közalkalmazotti jogviszonyuk keretében végzik. A jelentkezés módja az iskola által meghatározott időszakban, a közoktatási tanév rendjéhez igazítottan történik. A képzésben részt venni szándékozó a tagintézménnyel egyeztetett módon jelentkezési nyomtatványt tölt ki és tanulói jogviszonyt létesít. A jelentkezéshez szükséges előfeltételek meglétét (iskolai végzettség, szakmai előképzettség, igazolt szakmai előgyakorlat, egészségi alkalmasság) az intézmény vezetője

ellenőrzi,

az

előzetesen

megszerzett

tudás,

a

teljesített

modul(ok)

beszámíthatóságáról dönt.

15.3. Az iskolarendszeren kívüli képzések Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a résztvevők nem rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, esetükben a felnőttképzési és a szakképzési jogszabályok előírásai az irányadóak. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevőkkel az intézmény felnőttképzési szerződést köt. Az iskolarendszeren kívüli képzések szervezéséhez való jogosultság feltétele a regionális munkaügyi központi nyilvántartás. Szervezésük eltérhet a tanév rendjétől, az iskola a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve a kezdés, a befejezés, a vizsgáztatás vonatkozásában a tanév rendjétől eltérően is indíthat képzéseket. A képzésekre való jelentkezés folyamatos, a csoportok indítása a munkaerő piaci igényekhez és a létszámokhoz igazodik. A jelentkezésnél figyelemmel kell lenni az iskolai végzettségre, a szakmai előképzettségre, a szakmai előgyakorlatra, az egészségi alkalmasságra. –ezek meglétét az érintett intézmény vizsgálja, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról dönt.

46


16. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Az iskolai könyvtár fő feladata a gyűjtemények használatának biztosítása. A könyvtár olvasói a tanuláshoz, munkájukhoz, és a szabadidejük eltöltéséhez kereshetnek irodalmat. Az iskola könyvtárába beiratkozni és kölcsönzési díjat fizetni nem kell.

A

felnőttképzésben – esti, levelező tagozaton tanulók – az iskolai könyvtárból való kölcsönzést, tartós tankönyvek esetében, 500.–Ft befizetéssel vehetik igénybe. A befizetett pénz a tartós tankönyvek fejlesztésére fordítódik. A tanulók az iskolába történő beiratkozáskor automatikusan a könyvtár olvasóivá válnak. Adataikat a könyvtáros a tanévkezdés után rögzíti. A dolgozók adatai az első kölcsönzéskor kerülnek az adatbázisba. Az esetleges adatváltozást az olvasók írásban jelzik a könyvtárosnak, aki az adatbázisban módosítja azokat. A könyvtár szolgáltatásai: 

kölcsönzés,



helyben olvasás,



tájékoztatás,



fénymásolás,



internet hozzáférés biztosítása,



könyvtárközi kölcsönzés.

A kölcsönzésre vonatkozó szabályok: A kölcsönzések nyilvántartása számítógépen történik. A kézikönyvtárban elhelyezett művek (albumok, lexikonok, enciklopédiák, szótárak) általában nem kölcsönözhetőek; kivételt képez indokolt esetben szaktanári jótállással tanulmányi versenyre való felkészülés. A könyvtárból tanuláshoz szükséges tankönyveket (tartós tankönyv) minden év szeptemberében lehet kölcsönözni. A kölcsönzött tankönyveket a kölcsönzőnek be kell kötnie és állagát úgy kell megőriznie, hogy az következő évben is használható legyen. Az ún. tartós tankönyvek kölcsönzése külön kerül regisztrálásra. A diákok év végén minden dokumentumot (a tartós könyveket is) kötelesek a könyvtárnak leadni. Az iskolából kiiratkozó tanulók, valamint az iskola azon dolgozói, akiknek munkaviszonya megszűnik, szintén kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni. Erről az elkészített formanyomtatványon igazolást kapnak.

47

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény Amennyiben az olvasó nem tudja rendezni tartozását, ugyanazzal a művel pótolhatja az elveszettet, vagy kifizeti azt. A könyvtár minden tanítási napon a székhelyintézményben 2,5 órát, a tagintézményben pedig 3 órát áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtár szolgáltatásait a nyitva tartási időn belül bármikor igénybe vehetik az olvasók, abban az esetben, ha az igényelt szolgáltatás nem zavar meg már esetlegesen zajló eseményt. A könyvtárban csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak tanulók. A könyvtárban tilos telefonálni, hangos beszéddel más olvasókat zavarni. A könyvtárban tilos dohányozni és nyílt lángot használni, valamint ételt, italt a könyvtárba bevinni. Minden olvasónak kötelessége a könyvtár bútorzatának és állományának védelme.

16.1. A tagintézmény könyvtárának adatai: -

a könyvtár neve: Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola könyvtára

-

címe: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35., 34/309–545 – 121, fax: 34/309–549

-

a könyvtár létesítésének időpontja 1963.

-

érvényes bélyegző:

16.2. Az iskolai könyvtár fenntartása és szakmai irányítása: Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó gondoskodik. (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata) Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását a tagintézmény-vezető látja el (közvetlenül) a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembe vételével. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végezheti el.

16.3. Az iskolai könyvtár alapfeladata Az iskolai könyvtár zárt könyvtár, amelyet az iskola pedagógusai, tanulói, dolgozói – és az iskola igazgatójának engedélyével külső személyek használhatnak. A z iskolai könyvtár feladatai: -

gyűjtemények folyamatos fejlesztése,f eltárása, őrzése, gondozása és az olvasók rendelkezésére bocsátása

48


tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról

-

könyvek és dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása

-

könyvtári dokumentumok kölcsönzése, bele értve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is.

-

tanárok és tanulók részére önképzéshez, továbbképzéshez, tanulmányi versenyekhez szükséges dokumentumok biztosítása

-

tanórai foglalkozások tartása (könyvek, könyvtárhasználat)

16.4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre -

kézi és segédkönyvek

-

a tantervben megjelölt kötelező és ajánlott olvasmányok

-

tankönyvek, oktatási segédletek

-

oktatási kiegészítő irodalom Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege

-

írásos nyomtatott dokumentumok: könyv, tankönyv, módszertani segédanyag

-

auditív eszközök: hangkazetta, video–kazetta, cd, DVD, CD–ROOM Részletes gyűjtési szabályok, a gyűjtés területei

-

kézikönyvtár

-

ismeretközlő irodalom,

-

szépirodalom

-

pedagógiai szakgyűjtemény

-

könyvtári szakirodalom

-

hivatali segédkönyvtár Általános alapelv: Először a kézikönyvtár állományát gyarapítjuk, mivel helyben használható, mindenki hozzáfér.

16.5. Az iskolai könyvtáros feladatai -

a könyvtár munkatervének, éves beszámolójának és egyéb beszámolóknak az elkészítése

-

részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében (pl. átépítés, bővítés, új elhelyezés, berendezés, számítógépes ügyvitel)

-

a könyvtár működési dokumentumainak készítése, az irattár kezelése

49


kapcsolatok az iskolán belül a tagintézmény-vezetővel, munkaközösségekkel, szaktanárokkal, a diákönkormányzattal, az iskolán kívüli szervekkel , egyéb szervekkel

-

szervezői feladatok: könyv– és könyvtárhasználati tanórák tematika vagy helyi tanterv alapján, könyvtári és iskolai rendezvények szervezése, támogatása

-

Állománygondozás a gazdasági vezető, a tantestület és a diákönkormányzat segítségével

-

Az állománygyarapításra fordítható összeget az iskola költségvetésében kell megtervezni, folyamatosan rendelkezésre bocsátani. A könyvtáros felelős a tervszerű felhasználásért, tudta nélkül nem vásárolható dokumentum a könyvtár számára.

-

egyedi (címleltár) és összesített állomány–nyilvántartás vezetése

-

az állomány feldolgozása (katalógusépítés)

-

állományellenőrzés, állományvédelem

-

a könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztatás

-

a szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartások (kölcsönzési nyilvántartások, statisztikai nyilvántartások) vezetése

16.6. A könyvtárhasználat szabályai Az iskolai könyvtár fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órákon kívül lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti, melyet a használók számára nyilvánosságra kell hozni. A könyvtári házirendet ki kell függeszteni a könyvtárban.

16.7. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. 1. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros–tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű folyamatos beszerzés biztosítható legyen. 2. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről.

50

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata.

16.8. A tagintézmény könyvtárának személyi és tárgyi feltételei A könyvtárhelyiségek szabadpolcosak. A nagyobbik helyiségben egyidejűleg 36 tanuló, a kisebbik, olvasónak kialakított helyiségben 8 tanuló foglalkoztatható. A könyvtáros számára külön helyiség áll rendelkezésre az adminisztráció végzésére. Letéti állomány található a kémia szertárban, a nyelvi tantermekben, a számítástechnikai teremben. A példányszámot az éves statisztika tartalmazza. A könyvtáros óraszámát az önkormányzat határozza meg. Gyűjtőkör: Az iskolában oktatott humán és reáltantárgyak, valamint a közgazdasági és egészségügyi szakirodalom határozza meg. 16.9. A tagintézmény könyvtárosának feladatai

16.9.1.Állománygondozás A könyvtáros ezt a feladatot a gazdasági vezető és a tantestület segítségével végzi. a) Gyűjtőkörnek megfelelő állományt alakít ki. A tartós beszerzésre szánt dokumentumokról hitelesített címleltárkönyvet kell vezetni. A könyvtárba érkezett dokumentumokat azonnal – a vonatkozó utasításnak megfelelően – leltárba kell venni, leltározatlan dokumentumot kiadni nem szabad. b) A könyveket a leltárba vétellel egy időben el kell látni az iskolai könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A címleltárkönyvben kell szerepeltetni a III. pontban meghatározott módon kihelyezett pedagógiai állományt is. A kihelyezett állomány ellenőrzése minden tanév végén történik. c) A nevelői kézipéldányokról (tankönyvekről), gyorsan avuló tartalmú vagy egy évnél kisebb terjedelmű kiadványokról brosúra–nyilvántartást kell vezetni. Ezeket fogyóanyagként kell kezelni és a könyvtári leltárkönyvbe beírni nem kell. d) Leltárba kell venni azokat a könyveket is, amelyek az iskola tulajdonába ajándék vagy csere útján kerültek.

51


16.9.2.Az állomány feldolgozása a) A könyvtárban számítógépes nyilvántartást kell készíteni az olvasók rendelkezésére. A nyilvántartás feleljen meg a mindenkor érvényes szabványnak. b) A folyóiratokról, az AV ismerethordozókról betűrendes katalógust kell készíteni, melyen rögzíteni kell a megőrzés időtartamát

16.9.3.Állományvédelem A könyvtár állománya társadalmi tulajdon, megőrzését és használhatóságát biztosítani kell. a) Soron kívül állományellenőrzést kell tartani a következő esetekben: -

a könyvtár vezetőjének változásakor vagy új könyvtáros munkába állásakor,

-

ha az állományban elháríthatatlan esemény vagy bűncselekmény károkat okoz.

b) Az időszaki leltározást 3 évenként kell folyamatos módon a könyvtár állományának egészére

kiterjedően

elvégezni.

Az

állományellenőrzést

bizottság

végzi

a

tagintézmény-vezető megbízása alapján. Befejezéskor jegyzőkönyvet kell felvenni. c) Az állományellenőrzést lehetőleg szorgalmi időn kívül kell megtenni. d) Az állományellenőrzés alkalmával mutatkozó hiány esetén a könyvtár vezetője fegyelmileg és anyagilag felelős, ha -

bizonyíthatóan nem tartotta illetőleg nem tartatta meg a könyvtári nyilvántartást, kezelési, használati működési szabályokat,

-

nem hívta fel (adott esetben írásban) a tagintézmény-vezető figyelmét, hogy a könyvtár állománya károsodásnak van kitéve,

-

egyéb vétkes kötelességszegést követett el,

-

a hiány a megengedett mértéket meghaladja.

e) Ha a kimutatott hiány elkerülhetetlen tárolási illetőleg kezelési veszteségnek minősül, ennek megengedhető hiány címén való törlését a fenntartó szerv engedélyezheti. A megengedhető hiány mértéke évenként az állomány négy ezreléke. f) Selejtezésre tervszerű állományapasztás (elavult, felesleges könyvek kivonása) és természetes elhasználódás során kerülhet sor. A selejtezéshez a könyvtárosnak a nevelőtestület véleményét is figyelembe kell venni. g) a könyvtár állományából egyéb okokból kivezetni elháríthatatlan esemény, bűncselekmény, behajthatatlan követelés és káló kapcsán lehet.

52

Szervezeti és Működési Szabályzat Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola Tagintézmény h) A tagintézmény-vezető gondoskodik mindazon körülmények kialakításáról, melyek biztosítják a könyvtári állomány megóvását. A könyvtárban minden tűzrendészeti óvintézkedést meg kell tenni. i) Kártérítés Az olvasók által elvesztett, vissza nem szolgáltatott, vagy megrongált dokumentumok és AV hordozók megtérítése minden használóra nézve kötelező. A könyvtárnak joga van az elvesztett, megrongált dokumentumok és AV hordozók másik példányát, vagy a beszerzési árát kérni. Ha a kölcsönző ezt nem tudja teljesíteni, akkor az általa meghatározott technikával készült másolat előállítási költségének megtérítését kérheti.

53


16.10. A könyvtárhasználat szabályai a tagintézmény könyvtárában Az iskolai könyvtár fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. A könyvtár olvasói a tanuláshoz, munkájukhoz és (vagy) a szabadidejük eltöltéséhez keresnek irodalmat. Az iskola könyvtárába beiratkozni és kölcsönzési díjat fizetni nem kell. Az iskolában a könyvtáron kívül öt helyiségben letéti könyvtár működik a megfelelő szakmai tanár anyagi felelősségével. A letéti állomány kölcsönzésre nem kerülhet, mert oktatási munkaeszköz. A könyvtár a letéti állomány kezelése, állapota felett felügyeletet gyakorol. Használat módja: -

helyben olvasás (a kézikönyvek csak helyben olvasásra használhatók, kölcsönzése esetenként hétvégére)

-

kölcsönzés

Kölcsönzés: Nyilvántartás: számítógépes nyilvántartás Nincs kölcsönzési határidő. A diákok év végén minden dokumentumot (a tartós könyveket is) kötelesek visszahozni. A hiányzó dokumentumot az érintett köteles pótolni vagy kifizetni. Nyitvatartási idő: 16 óra Az állomány védelme megfelel az érvényes munkavédelmi és tűzvédelmi szabályoknak. Védelem: -

szakszerű tárolás az adott körülményeknek megfelelően

-

rendszeres takarítás, portalanítás

-

a használat során történt kisebb sérülések javítása

-

súlyosabb sérülések esetén a könyv köttetése.

Gazdálkodás: -

a könyvbeszerzésre fordítható pénzösszeget az intézmény a költségvetésben biztosítja, ezt a könyvtáros egész költségvetési évben folyamatosan használja fel. Az állománygyarapításra fordítandó összeget a tagintézmény-vezető a könyvtáros javaslata alapján határozza meg.

-

a könyvtárfejlesztés tervszerűsége érdekében a tagintézmény-vezető tudta nélkül könyvet senki sem vásárolhat.

54


a könyvtár működéséhez szükséges nyomtatványok, dokumentumok beszerzése a könyvtáros feladata.

16.11. A tagintézmény könyvtárának gyűjtőköri szabályzata A gyűjtés szintje és mélysége A cél, hogy a tananyaghoz és szakmai képzéshez kapcsolódó irodalom középszinten tartalmilag teljes legyen. Kiemelten gyűjtendő: -

a helyi tantervben meghatározott kötelező és ajánlott irodalom, a munkáltató eszközként használatos művek

-

szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők művei, válogatások, szöveggyűjtemények.

-

az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek (könyvek, kazetták, videofelvételek)

Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményeinek megfelelő alap– és középszintű irodalmat. Biztosítani kell a tantárgyi programban meghatározott ház is ajánlott olvasmányokat legalább tanulócsoportnyi példányszámban. Kézikönyvtár: -

pályaválasztási, továbbtanulási, felvételi kiadványok: teljességgel

-

helytörténet: válogatva

-

iskolatörténet: teljességgel

-

szépirodalom. teljességgel kell gyűjteni alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerében meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat.

-

pedagógiai gyűjtemény: klasszikus pedagógiai szakirodalom : válogatva

-

Könyvtári szakirodalom: középszinten

-

egyéb dokumentumok: az iskolatörténethez, szakmához kapcsolódó AV, CD dokumentumok válogatva.

-

Kiemelten gyűjtendők a közgazdasági tudományok területéről az iskolában oktatott szakirányok dokumentumai, elsősorban a kézikönyvek a gyorsan változó jogszabályok illetve jogszabályi magyarázatok segédkönyvei.

55

A TATABÁNYAI INTEGRÁLT SZAKISKOLA KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TAGINTÉZMÉNYE KOSSUTH LAJOS KÖZGAZDASÁGI ÉS HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA

Recommend Documents