PÁLYÁZAT
______________ a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola magasabb vezetői állására
Készítette: Rápli Róbert 2012.
1
Pályázati nyilatkozat Alulírott, Rápli Róbert pályázatot nyújtok be a Szombathelyi Önkormányzat honlapján, valamint az Oktatási és Kulturális Közlönyben 2012. szeptemberben közzétett pályázati felhívás alapján a Művészeti Szakközépiskola (9700 Szombathely, Paragvári u. 77.) magasabb vezetői állására. Kijelentem, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvényben, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben és más vonatkozó jogszabályokban foglalt – a magasabb vezetői állás betöltésére előírt –, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához, és továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé. Nyilatkozom, hogy hozzájárulok pályázatom nyílt ülésen való tárgyalásához. Kötelezem magam vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatására.
Szombathely, 2012. szeptember 24. Rápli Róbert
2
Tartalom Pályázati nyilatkozat ................................................................................................................ 2 1. Szakmai Önéletrajz .............................................................................................................. 4 2. Motiváció ............................................................................................................................... 7 3. Helyzetelemzés ...................................................................................................................... 8 3.1. A képzés keretei .............................................................................................................. 8 3.2. Zeneművészeti tagozat .................................................................................................... 8 3.3. Képző-és iparművészeti tagozat .................................................................................... 10 3.4. Infrastruktúra ................................................................................................................. 11 3.5. Szervezeti felépítés ........................................................................................................ 12 3.7.1. Felvételi mutatók .................................................................................................... 14 3.7.2. Versenyeredmények ............................................................................................... 15 3.7.3. Kompetenciamérések eredménye ........................................................................... 16 3.8. Elégedettségmérés ......................................................................................................... 16 3.8.1. Intézményvezetők elégedettsége ................................................................................ 17 3.8.2. Oktatók elégedettsége ............................................................................................ 17 3.8.4. Partnerek elégedettsége .......................................................................................... 19 3.8.5. Diákok elégedettsége .............................................................................................. 20 3.9. SWOT-analízis .............................................................................................................. 23 4. Vezetői program ................................................................................................................. 24 4.1. Általános célok .............................................................................................................. 24 4.1.2. Törvényesség .......................................................................................................... 24 4.1.2. Kapcsolat a fenntartóval ......................................................................................... 24 4.1.3. Szakmai munka ...................................................................................................... 25 4.1.4. Az iskola pozícionálása, népszerűsítése ................................................................. 26 4.2. Rövid- és középtávú vezetői programom ...................................................................... 27 4.2.1. Működés, működtetés............................................................................................. 27 4.2.2. Épület, infrastruktúra .............................................................................................. 28 4.2.3. Kollektíva ............................................................................................................... 28 4.2.4. Szakmai munka ...................................................................................................... 29 4.2.5. Arculat, közszereplés ............................................................................................. 30 4.3. Vezetői hitvallás ............................................................................................................ 31 5. Forrásjegyzék ..................................................................................................................... 33 6. Dokumentum másolatok .................................................................................................... 33
3
1. Szakmai Önéletrajz 1968-ban születtem Szombathelyen. Az Óvónői és Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségiztem 1986-ban. A továbbképző év alatt képesítés nélkül tanítottam, majd a sorkatonai szolgálatot követően 1988-tól a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola hallgatója voltam. Itt szereztem általános iskolai ének-zene tanári és történelemtanári diplomát. 1992-től 2012-ig a Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény (SZOI) tagiskoláiban (Takács Jenő Zeneiskola, Vörösmarty Mihály Gimnázium, Magyarlak-Csörötnek Általános Iskolája) tanítottam fafúvós hangszereket, zeneelméleti tárgyakat, ének-zenét, történelmet valamint hon- és népismeretet. Az 1300 fős egységes iskola megalapításától, 2005-től a Közalkalmazotti Tanács elnökeként végeztem érdekvédelmi tevékenységet. Pályám kezdetétől tagja vagyok a Pedagógus Szakszervezetnek. Politikai pártnak nem voltam, és jelenleg sem vagyok tagja, a civil szférában azonban aktívan tevékenykedem. 1997-ben kértek fel Szentgotthárd Város Fúvószenekara művészeti vezetőjének, azóta élek családommal Szentgotthárdon. Melléktevékenységként 15 éve foglalkozom újságírással, főleg helyi és regionális médiumoknál. 2010-ben mesterképzés keretében történelemtanári oklevelet szereztem Pécsett. 2012-ben elvégeztem a közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakot Budapesten (mindkét képzésben saját költségen vettem részt). Jelenleg ember és társadalom műveltségterületi tanár MA szakos levelezős hallgató vagyok Veszprémben (állami finanszírozásban). Pályám során több akkreditált tanári továbbképzésen vettem részt, egyebek mellett a Gonda János vezette tatabányai populáris-zenei és improvizációs kurzusokon, melyek jelentős inspirációt adtak számomra az ének-zene és a zenetörténet oktatásának modernizálására. Szombathelyen korábban számos (alább felsorolt) kulturális együttesnek voltam tagja. Szentgotthárdon, a fúvószenekar karnagyaként több szakmai és társadalmi elismerést kaptam együttesemmel. 2006-ban a zenekar elnyerte a Szentgotthárd Városért Kitűntetést, a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség, valamint a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése pedig egyaránt Elismerő Oklevéllel jutalmazta az együttest. A Kiemelt arany minősítéssel rendelkező zenekar 2008-ban az I. Sárvári Országos Fúvószenekari Versenyen 1. helyezést ért el kategóriájában. Jómagam 2007-ben a Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kulturális Tagozata kitüntetést vehettem át Kovács Ferenctől, a Közgyűlés elnökétől. 2012 nyarán áthelyezéssel kerültem a szombathelyi Művészeti Szakközépiskolába. Jelenlegi munkahelyemen határozatlan idejű kinevezéssel általános igazgatóhelyettesi státuszban történelemtanárként és társadalomismeret tanárként dolgozom. 4
Összesített szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: Rápli Róbert Születési adatok: Szombathely, 1968. augusztus 28. Lakcím: 9970 Szentgotthárd, Radnóti M. u. 22. Telefon: +36 70 381 5610 E-mail:
[email protected]
Alap- és középfokú iskolák: 1. Derkovits Gyula Általános Iskola, Szombathely Dátum: 1974-1982. 2. Óvónői és Zeneművészeti Szakközépiskola, Szombathely Szakképesítés: középfokú zenész, klarinétos Érettségi dátuma: 1986.
Felsőfokú tanulmányok, szakvégzettségek: 1. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely Szakképesítés: ének-zene szakos általános iskolai tanár Végzettség szint: főiskola Oklevél dátuma: 1992. június 13. 2. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely Szakképesítés: történelem szakos általános iskolai tanár Végzettség szint: főiskola Oklevél dátuma: 1993. június 12. 3. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakképesítés: okleveles történelemtanár Végzettségi szint: egyetem, mesterfokozat Oklevél dátuma: 2010. június 11. 4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szakképesítés: szakvizsgázott pedagógus és közoktatási vezető Végzettségi szint: egyetem Oklevél dátuma: 2012. július 7. 5. Pannon Egyetem Modern Filológiai- és Társadalomtudományi Kar Szakképesítés: ember és társadalom műveltségterületi tanár Végzettségi szint: egyetem, mesterfokozat Dátum: folyamatban 5
Egyéb tanulmányok, továbbképzések: - Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar, Budapest: szolfézstanár szak: (3 szemeszter esti képzésen 2000/2001-ben.) - Fúvóskarnagyok Országos Továbbképzése, Sopron (Akkreditált felsőfokú pedagógus továbbképzések: 1999-ben, 2000-ben és 2002-ben) - Európai Számítógép-használói Jogosítvány, Budapest (Végzettségi szint: ECDL Start, 2003.) - „B” kategóriás gépjárművezetői jogosítvány (1985.)
Munkahelyek: - Városi Zeneiskola, Sárvár: 1986-87 - Szentgotthárdi Oktatási Intézmény: 1992-től 2012-ig - Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola: 2012-től
Kulturális és közéleti tevékenységek: 1980-1988. Szombathelyi Ifjúsági Fúvószenekar - klarinétos 1984-1997. Szombathely Város Fúvószenekara - klarinétos 1990. Hangműhely Zenei Klub (BDTF Zenei tanszék) - alapító 1990-1993. Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Oratorikus Kórusa - énekes 1990-es évek első felében: Erkel Kórus, Szombathelyi Énekegyüttes, Pannon Fúvós Kisegyüttes - tag 1992-2000. General Harmony Singers - énekes, alapító tag 1997. Szombathelyi Waldorf Társas Kör - alapító tag 1997-től: Szentgotthárd Város Fúvószenekara - művészeti vezető, karnagy 1997-2006. Szentgotthárdi Hírek városi újság - újságíró, kulturális rovatvezető 1998-2003. Városi Televízió, Szentgotthárd - zenei rovatvezető, műsorvezető 2000. Szentgotthárdi Választópolgárok Társasága (SZEVASZ) lokálpatrióta értelmiségi civil szervezet - alapító tag, elnök 2002-2006. Szentgotthárdi Önkormányzat Képviselőtestülete Oktatási és kulturális bizottsága - külső tag 2006-tól: Gotthárdi Körkép kistérségi közéleti-kulturális havilap - alapító, főszerkesztő 2010-től: Rábavidék regionális közéleti kétheti lap - újságíró
Kitüntetések: 2007. Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kulturális Tagozata elismerés
Szombathely, 2012. szeptember 24. Rápli Róbert 6
2. Motiváció Aligha érhet egy pedagógust annál nagyobb megtiszteltetés, mint amikor korábbi tanárai és diáktársai kollégaként is visszavárják egykori alma materébe. Meggyőződésem szerint az embernek szüksége van időnként váltásra, új kihívásokra a pályáján. Úgy érzem, nálam most jött el a szakmai megújulás ideje, amelynek kétségtelenül katalizátorai voltak közelmúltban elvégzett iskoláim is. A nyolcvanas évek derekán öt esztendőt töltöttem el a művészeti szakközépiskola falai között. A családom mellett egy nagyszerű tanári gárda és egy baráti osztály- és iskolai diákközösség formált felnőtt emberré. Szeretett iskolánk második, gyakran első otthonunk volt; mindez kitörölhetetlen emlék számomra, amely segítette a visszatérést. Régi ismerősként, egyúttal kívülállóként is tekinthetek középiskolánkra. Anno zenészként érettségiztem, most történelem- és társadalomismeret tanárként dolgozom az intézményben. Közismereti tanár vagyok művészeti és művészetoktatási tapasztalatokkal felvértezve. Úgy gondolom, az iskola profilját és vezetését tekintve ez szerencsés párosítás lehet. Meggyőződésem, hogy nem csak az egyénnek, hanem egy intézménynek is jót tesz időnként a „vérfrissítés”. Úgy adódott, hogy a szakközépiskolában közel egy időben mentek nyugdíjba azok a kiváló elődök, akik jó 20 évig irányították eredményesen az intézményt. Most mind az igazgatói, mind az általános igazgatóhelyettesi poszton generációváltás következett be, amely reményeim szerint lendületet ad az iskolának egy olyan bizonytalan, jogszabályi változásokkal is terhelt időszakban, amikor fenntartóváltás és fokozottabb állami kontroll várható, s amikor minden korábbinál nagyobb küzdelem folyik a hasonló típusú iskolák között a fennmaradásért. Úgy vélem, hogy egy határozott vezetésű, törvényesen és kiszámíthatóan működő, magas szakmai színvonalat teljesítő iskola győztese lehet a változásoknak. Intézményvezetőnek lenni napjainkban rendkívüli feladat és nagy felelősség. Nem véletlen, hogy egy tavalyi kimutatás szerint az iskolaigazgatói pályázatokra hazánkban átlagosan 1.1 fő jelentkezik, s hogy számos helyen megbízott igazgatók látják el az intézményvezetői feladatot. Jómagam úgy döntöttem, hogy javítom e statisztikát és beadom a pályázatomat. Nem szoktam meghátrálni a kihívások elől. Bízom egyéni képességeimben, szakmai és közéleti tapasztalatomban. Bízom abban, hogy elnyerve a kollégák támogatását, közösen munkálkodhatunk az iskola fejlődéséért.
7
3. Helyzetelemzés 3.1. A képzés keretei A zeneművészeti szakközépiskola 1975 óta működik Szombathelyen, így a térség nagyobb múltú művészeti intézményei közé sorolható. Már a 80-as évek végére egyre növekvő igény mutatkozott a középfokú képző- és iparművészeti képzésre is Vas megyében. (Akkor még csak a pécsi, a szegedi és a budapesti képző- és iparművészeti tagozat működött.) Együttműködési megállapodások alapján (MMIK, Savaria Múzeum, Szombathelyi Képtár, Berzsenyi Dániel Főiskola) 1991-ben elindult a tagozat, amely – a zenei szakkal egyetemben – az évek során a dunántúli régió meghatározó művészetoktatási bázisává vált.1 A Művészeti Szakközépiskola elsődleges feladata, hogy felsőfokú művészeti tanulmányokra készítse fel növendékeit. Mind a zenei, mind a képzőművészeti oktatás párhuzamos képzésben folyik, azaz a hagyományos szakközépiskolai közismereti tantárgyak mellett a 9. évfolyamtól kezdve szakmai tárgyak oktatása is zajlik. Meglátásom szerint e jól bevált struktúra az egyik oka annak, hogy a magyarországi művészeti képzés nemzetközi összehasonlításban is kiváló, mivel így nem szakadnak félbe az alapfokú művészeti tanulmányok, kiváltképp zenei képzés esetén egy 6-8 éves zeneiskolai hangszeres és elméleti alapozó folyamat. Iskolánk tanulólétszáma 180 és 200 fő között mozog. Az elmúlt tanévben 184 növendéke volt az intézménynek, ebből Vas megyei tanuló 119, szombathelyi 49, más megyei 65 fő.2 Idén valamelyest nőtt a tanulói létszám. A kétpólusú művészeti képzést nyújtó szakközépiskola fenntartója 2012. december 31-ig Szombathely Város Önkormányzata.
3.2. Zeneművészeti tagozat A zeneművészeti tagozat 1975-ös indulásakor a hagyományos, azaz klasszikus zenei képzésre vállalkozott, amely magában foglalja a klasszikus hangszeres, a magánénekes és a zeneelmélet-szolfézs elágazást. A közelmúltban, a kor kihívásaira és a felmerülő igényekre reagálva egészült ki a képzés jazz-zenész és népzenész elágazással. Bátor döntés volt az intézményvezetés részéről a jazz-zenész és a népzenész tanszak létrehozása, mivel helyben nem volt biztosított a teljes szakemberellátás, és kérdéses volt a jelentkezők száma is. 1 2
Vízkeleti Julianna: Igazgatói pályázat, 2006. Timár Istvánné: Beszámoló a Művészeti Szakközépiskola 2011/12-es tanévében végzett munkájáról
8
Ugyanakkor hosszú távú, előrelátó lépésnek tekinthetjük a két új képzéstípust, amely lassacskán gyökeret ver iskolánkban. Összességében – úgy gondolom – jó úton járunk, amikor szélesítjük az iskola szakmai kínálatát. A zeneművészeti tagozat növendékei nem csak az egyéni hangszeres képzés során, hanem különböző együttesekben (kamaracsoport, énekkar, zenekar) játszva szereznek pályájukon jól hasznosítható zenei tudást. Diákjaink növendékkoncerteken, regionális és országos versenyeken adhatnak számot ismereteikről. Az iskola alkalmanként maga is szervezője és lebonyolítója zenei versenyeknek, elismert zenetanárainkat pedig rendszeresen hívják zsűritagnak. A tagozat zenei csoportjai, növendékei számos alkalommal közreműködnek kiállítás megnyitókon, más iskolák ünnepségein, városi és megyei kulturális és közéleti rendezvényeken, valamint jótékonysági rendezvényeken. „Tavaly egy rendkívül hasznos, Magyarországon
egyedülálló,
hagyományteremtő
újítást
kezdeményezett
Szimfonikus Zenekar igazgatója, (iskolánk volt növendéke), Mérei Tamás.
a
Savaria
A Savaria
Szimfonikus Zenekar és a Művészeti Szakközépiskola igazgatója – hagyományteremtő szándékkal, évente megrendezésre kerülő – zenei versenyt hirdetett az iskola zeneművészeti tagozatos növendékeinek zenekari kíséretes versenyműnek eljátszására a Szimfonikus Zenekar kíséretével a Bartók teremben. A pályázat célja az volt, hogy fiatal tehetségek számára fellépési lehetőséget adjon szólista szereplési rutin megszerzésére. Az iskola növendékei közül a Zenekar Művészeti Tanácsa választotta ki azt a 9 főt, akik elnyerték a szereplés lehetőségét.”3 Eddig három alkalommal került sor a növendékeinknek a szimfonikus zenekarral való közös bemutatkozására. A zenei tagozat igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatát a Vas megyei zeneiskolákkal is. Ennek a szakmai együttműködésen túl az a célja és haszna, hogy nagyobb számban küldenek iskolánkban jól felkészített növendékeket, és a tehetséges gyerekek így több segítséget kapnak a pályaorientációjukhoz.4 A zeneművészeti tagozatot kezdettől fogva nyitottság jellemezi. Mindez abból is adódik, hogy mind a tanárok, mind a növendékek aktív muzsikusok profi vagy amatőr zenei együttesekben, szimfonikus, fúvós- és vonószenekarokban, Big Band együttesekben, énekkarokban, különféle populáris zenei formációkban. Diákjaink többsége már a középiskolás években gyakorló zenésszé válik, így nem is kérdés számukra a zeneművészeti pályán való továbbtanulás. A zenei tagozat tanulóinak elsöprő többségét (egy az 1995 és 2007 közötti 15 évet vizsgáló kimutatás alapján), 98,78 %-át az érettségit követő 3 éven belül 3 4
Timár Istvánné: i.m. Vízkeleti Julianna: i. m.
9
felveszik a felsőoktatásba, zömüket zeneművészeti képzésekre.5 Egyre többen választanak továbbtanulás céljából külföldi konzervatóriumokat is, főleg német nyelvterületen; grazi, bécsi, linzi, bázeli egyetemeken pallérozzák hangszeres tudásukat. Mindez tovább öregbíti a szombathelyi zeneművészeti képzés hírnevét, és megerősíti létjogosultságát a régióban. Újdonság, hogy 2011 szeptemberétől népzenész és jazz-zenész képzés is elindult a zenei tagozaton, amely nem csak a felsőoktatásra készíti fel a növendékeket, hanem napjaink népszerű zenei irányzataiban tevékenykedő zenészek utánpótlására is hivatott. Az új szakok létjogosultságát jelzi, hogy a városi és megyei rendezvényeken is egyre gyakrabban merül fel az igény populáris-zenei produkciókra.
3.3. Képző-és iparművészeti tagozat A képző-és iparművészeti tagozat 1991-es beindítása megítélésem szerint az utóbbi évtizedek legfontosabb és legjobb stratégiai döntése volt az intézményben. Igaz, hogy vele párhuzamosan kifutottak a gimnáziumi osztályok, ugyanakkor két erős pillérre került a művészetoktatás az iskolában. Amíg a gimnáziumi képzés nem volt specifikum, hiszen a városban és a megyében számos gimnázium működik, addig a képző- és iparművészeti tagozat újdonságnak számított, és – különösen a 90-es években – kifejezetten hiánypótló volt országos szinten is. Ma már más a helyzet. „Csak a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola (a „Kisképző”) falai közül évente 70 érettségiző és mintegy 40-50 szakérettségiző kerül ki. A szakközépiskolák száma a Művészeti Szakközépiskolák Szervezete adatai alapján 57; ebből 38-40 a vizuális tagozattal rendelkező iskola (vagy eredetileg is képzőművészeti, illetve iparművészeti szakközépiskola).”6 Az erős konkurencia ugyanakkor a színvonal további emelkedését is eredményezheti a viszonylag új képzőművészeti szakokon. A képző- és iparművészeti tagozaton oktatott szakmák: alkalmazott fotográfia (film), alkalmazott- és képgrafika, bútorműves, díszítőszobrász, fémműves (ötvös) és kézműves (textil) szak. Ami a zenészeknek a koncert, az a képzősöknek a kiállítás. Nemcsak az iskolában, hanem a város különböző kulturális intézményeiben (Szombathelyi Képtár, MMIK, Savaria Múzeum, Berzsenyi Dániel Főiskola, Isis Galéria etc.) rendez a tagozat kiállításokat. A megyehatáron kívülre is eljutottak már ifjú művészeink (például budapesti Iparművészeti Múzeum, Pesti Vigadó, zalaegerszegi Ady Endre Gimnázium). Ezeken túl számos szombathelyi intézmény 5
Timár Istvánné: i.m. Sinkó István: Közép, kezdés. A magyarországi művészeti szakközépiskolák helyzete. Műértő, 2009. szeptember 6
10
logóját készítették el diákjaink. Emléktáblákkal, éremtervezéssel, díszítőszobrászati munkákkal, arculattervekkel, videofelvételekkel járultak hozzá Szombathely és a megye kulturális értékteremtéséhez vagy éppen értékőrzéséhez. Új kezdeményezésként a legutóbbi tanévben tanulóink határon átnyúló projektekben is részt vettek: „I love my T-shirt” osztrák-magyar kreatív projekt (mentor: Lukács László, volt tanítványunk), valamint Kreatív gyermekjogi projekt (kanadai-magyar) a Kanadai Nagykövetség, az Oktatási Ombudsman és a Vizuális Világ Alapítvány szervezésében. A képző- és iparművészeti tagozat szép hagyománya, hogy minden tanév végén átadja egyegy arra érdemes tanulónak a saját alapítású Bíró Anita- valamint Vass Béla-díjakat. (Előbbit a korán elhalálozott tehetséges képrestaurátor szakos egykori diákról, utóbbit arról a festőművész-rajztanárról nevezték el, aki elsőként, már 1921-ben művészeti iskolát szervezett Szombathelyen). Somogyi Ignácnak, városunk egykori fő-levéltárosának Szent Márton temetőben lévő obeliszkjét is az iskolai diákjai gondozzák.7 Mind a képző- és iparművészeti, mind a zeneművészeti tagozat növendékei sikeresen szerepelnek az országos szakmai versenyeken, évről-évre dobogós helyezésekkel és különdíjakkal gazdagítva az iskola „dicsőségfalát”. Ezek felsorolásától most eltekintek.
3.4. Infrastruktúra Az iskolaépület 1951-ben épült. A művészeti képzés előtt 1980-ig az egészségügyi szakközépiskolának adott helyet. Az 61 éves alapépület meglehetősen elavult. 1987-ben a zeneművészeti tagozat élettere új tantermekkel egészült ki, s előrelépés volt a termek hangszigetelése is. 2006-ban ismét új szárnnyal bővült az iskola, ebben kapott helyett a képző- és iparművészeti tagozat. Az új épületrész jó feltételeket biztosít a szerteágazó műhelymunkához. Ekkor történt meg az épület teljes akadálymentesítése is; kötelező elemként helyet kapott egy lift is az épületben, valamint egy mozgássérült illemhely. A felújításnak köszönhetően orvosi szoba is található a földszinten, ahol heti szinten van védőnői ügyelet. A tantermek, folyosók egyre kopottabbak, az évenkénti festésre nincs anyagi fedezet. A bútorzat is elhasznált. Ugyanakkor a tantermekben egy pályázat révén immáron interaktív táblák segítik az oktatómunkát. A zenei tagozat hangszerellátottsága jó, főleg pályázati forrásokból sikerül időnkét újabb – a növendékek által kölcsönözhető – hangszereket beszerezni. Viszont a hangszerek 7
Timár Istvánné: A Művészeti Szakközépiskola Minőségirányítási Programja végrehajtásának értékelése, 2011/12-es tanév.
11
karbantartására a kívánt összeg töredéke áll rendelkezésre, így a meglévő, drága hangszerek állapota fokozatosan romlik. A képző- és iparművészeti tagozat eszközfelszereltsége szintén megfelelő. A tornaterem állapota kielégítő, ám kicsi és öntött a padlózata, ezért nem alkalmas sportilletve táncrendezvényekre. Emiatt alig lehet bérbe adni, s általa az iskolát plusz bevételi forráshoz juttatni. Az iskola étkezdéjét szintén 2006-ban újították fel. A főzőkonyha megszűnt, jelenleg tálalókonyha áll rendelkezésére, amely korszerű, szabványosan felszerelt. Az ebédet az Elamen cég biztosítja. Az intézményben néhány éve büfé is működik vállalkozásban, az élelmezésügyi jogszabályok szigorú betartásával. Az étkező átalakításával lehetővé vált újabb szaktantermek kialakítás és a könyvtár bővítése a földszinten. Az iskola udvara szépen fásított, hangulatos zöld környezetet biztosít a diákok regenerálódására. Az itt található aszfaltozott sportpálya megfelelő lehetőséget nyújt a labdajátékok, iskolai versenyek lebonyolítására.
3.5. Szervezeti felépítés Iskolánk a 2011/2012-es tanévben a 2010 júniusában – a nevelőtestület által – elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program és IMIP, valamint a 2009 októberében jóváhagyott SZMSZ és a 2011 decemberében jóváhagyott Házirend alapján működött. A 2012/13-as tanévre a Művészeti Szakközépiskola vezetési szerkezete a következőképpen alakult: Megbízott igazgató: Tóthné Vanger Lívia; Igazgatóhelyettes: Rápli Róbert; Gazdasági vezető: Szabó Zoltán; Gyakorlati oktatásvezetők: Szabó Mónika - zeneművészeti tagozat, Veres Gábor - képző-és iparművészeti tagozat. A legújabb előírásoknak megfelelően mindössze 6 tanszak- vagy munkaközösség vezető látja el a szakirányú feladatok koordinálását: közismereti; nyelvi, plasztikus tárgyak; alapozó tárgyak; fúvós és ének tanszakok; zongora ének és ütő tanszakok; vonós tanszak felosztásban. A jazz-zenész valamint a népzenész tanszak munkáját szintén egy-egy tanár irányítja. Jelenleg 9 pedagógus végez osztályfőnöki feladatokat. A DÖK munkáját egy kolléga segíti, és ifjúságvédelmi felelős is van az iskolában. Intézményünkben a PDSZ tagszervezete működik 12 taggal és 3 fős közalkalmazotti tanácsunk van. A Szülői Közösség 9 taggal tevékenykedik. Iskolánkban alapítvány működik. 12
A Művészeti Szakközépiskoláért Alapítvány fő feladata, hogy plusz forráshoz juttassa az iskolát és a diákokat. Célja a tanulók szakmai támogatása, országos versenyeken való részvételi lehetőség formájában. A Művészeti Szakközépiskola a Savaria TISZK partneriskolája.8
A Művészeti Szakközépiskola szervezeti felépítése
3.6. Humánerőforrás A szakközépiskolában jelenleg 68 fős tantestület látja el az oktató-nevelő munkát. (45.25 fő státusszal rendelkezik az intézmény.) Számos tanár részmunkaidőben illetve óraadóként dolgozik a sokrétű, speciális képzés miatt. Többen távolabbról járnak iskolánkba, mivel a szakirányú képzés nem minden esetben oldható meg helyi tanerőkkel. A tanári kar szakos ellátottsága és szakképzettsége megfelelő, egy-két kolléga esetében indokolt lehet a továbbképzés, vagy újabb szakvégzettség, mesterfokozat megszerzése. 8
Timár Istvánné: Beszámoló a Művészeti Szakközépiskola 2011/12-es tanévében végzett munkájáról
13
3.7. Eredményesség 3.7.1. Felvételi mutatók Az intézmény Minőségirányítási Programjában (IMIP) fő célként fogalmazódott meg, hogy a továbbtanulásra jelentkezett tanulóknak legalább 70 %-át vegyék fel valamelyik felsőoktatási intézménybe a végzést követő 3 éven belül. Az alábbi adatok mutatják, hogy ezt a célt sikerül megvalósítania az iskolának. A zeneművészeti tagozat továbbtanulási mutatói 15 év (1993 – 2007) adatai alapján: 98,78 százalék. A tagozat felvételi eredményessége országosan is az élmezőnybe sorolja az intézményt. A képző- és iparművészeti tagozaton az első osztály 1995-ben végzett, az 1995 – 2007 (13 év) közötti időszakban a felsőoktatásban továbbtanulók aránya 72,79 százalék.9 A képző- és iparművészeti tagozat felvételi eredménye is eléri az országos átlagot. E tagozat felvételi mutatóinál azonban figyelembe kell venni, hogy közel kétszer annyi középfokú intézmény növendékei versengenek a felsőoktatásba való bejutásért, mint a zenészeknél, valamint, hogy a képző- és iparművészeti tagozat nem csak a felsőoktatásra készíti fel tanulóit; a növendékek reális célja lehet a kétkezi szakmákban való elhelyezkedés is. Kevés összehasonlító adat áll rendelkezésünkre a művészeti szakközépiskolák eredményességi mutatóiról, és a meglévők sem adhatnak tökéletes képet, mivel az iskolák egy része csak egy művészeti ágra specializálódott (pl. a kecskeméti Zeneművészeti Szakközépiskola), a másik része több művészeti ágat is tanít (pl. szombathelyi Művészeti Szakközépiskola). Az Országos Közoktatási Intézet 2003-ban kiadott kiadványára hivatkozva közölte honlapján a művészeti szakközépiskolák 1998 és 2003 közötti felvételi eredményességi sorrendjét a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola. Az alábbi táblázat ennek eredményét mutatja, azaz a művészeti szakközépiskolák 12. évfolyamos növendékeinek százalékos felvételi arányát a vizsgált 5 évben.10 Bár a kimutatás csak fél évtizedet vesz górcső alá, és nem szerepelhetnek benne a legújabban létesült művészeti szakközépiskolák felvételi mutatói sem, arra azért alkalmas lehet, hogy pozícionálja a nagyobb múltú képzőintézményeket. A táblázatból látható, hogy a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola a felvételi eredményesség vonatkozásában maga mögé utasítja az összes azonos profilú dunántúli középiskolát, valamint a fővárosi intézmények kétharmadát is. 9
Timár Istvánné: A Művészeti Szakközépiskola Minőségirányítási Programja végrehajtásának értékelése, 2011/12-es tanév. 10
Abrudbányay Zoltán: Pályázat a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatói álláshelyének betöltésére, Budapest, 2005.
14
3.7.2. Versenyeredmények A szakközépiskola növendékei részt vesznek szinte az összes országos és regionális versenyen. A szakmai versenyekről számos helyezést és különdíjat hoznak haza évről-évre. A legutóbbi, 2011/12-es tanévben az iskola növendékei az alábbi országos versenyeken vettek részt és értek el helyezéseket: A XV. Országos Mintázás Verseny (Pécs): I. hely + közönségdíj - Kelemen András, II. hely Szabó Ákos; Országos Diákfilm Fesztivál: Különdíj - Kulcsár Bence; VIII: Országos Zenekari Verseny (Budapest): I. helyezés; V. Országos Szakközépiskolai Énekverseny (Budapest): I. helyezés - Szűcs Attila, III. helyezés - Szegedi Benjamin, A legjobb felkészítő tanár díja - Czeller Krisztina; 15
IX. Nemzetközi Europop Énekverseny (Dömösd): II., III, és két VI. helyezés Farkas Alexandra és Szegedi Benjamin révén. Emellett az idén is több regionális és városi bemutatón igazolták felkészültségüket a szakközépiskola diákjai.11 3.7.3. Kompetenciamérések eredménye A legutóbbi, 2010-ben és 2011-ben végzett országos kompetenciamérések megerősítették a korábbiak eredményeit; iskolánk ismét az országos átlag felett teljesített.12 2011
országos átlag
iskolánk átlaga
Szövegértés:
1617
1733 (5. szint)
Matematika:
1635
1692 (4. szint)
……………………………………………………………………………………………….…. 2010
országos átlag
iskolánk átlaga
Szövegértés:
1620
1712 (5. szint)
Matematika:
1613
1639 (4. szint)
3.8. Elégedettségmérés A Művészeti Szakközépiskola friss partner-elégedettségi mutatói igazolják, hogy az intézmény a szombathelyi szakközépiskolák élmezőnyébe tartozik. Az alábbi diagramok a Savaria TISZK 2010-es felmérésének összesített eredményeit mutatják.13 A megyeszékhely fenntartásában működő
12
szakközépiskolában
az
alábbi elégedettség-összetevőket
vizsgálták: - Az oktatás színvonala, - A továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőség, - Az iskola technikai felszereltsége, fizikai körülmények, - Az oktatás anyagi feltételei, háttere, - Az iskola szervezeti szintű jellemzői (értékelés, információáramlás, vezetés stb.), - Szervezeti kapcsolatok, - Tanulói közérzet, hozzáállás, tanár-tanuló kapcsolat.
11
Timár Istvánné: i.m. U.o.:, valamint OKM FIT - intézményi jelentés 2011. 13 Savaria TISZK: Partneri elégedettségmérés összefoglalója, 2010. http://www.savariatiszk.hu/ 12
16
3.8.1. Intézményvezetők elégedettsége
3.8.2. Oktatók elégedettsége
17
3.8.3. Szülők elégedettsége
18
3.8.4. Partnerek elégedettsége
19
3.8.5. Diákok elégedettsége
20
Ide kívánkozik a 2012-ben érettségizett tanulók körében elvégzett kérdőíves elégedettségi felmérés eredménye. A felmérés alapján az iskola megfelelt a végzősök előzetes elvárásának; 20 tanuló szerint „tökéletesen”, 12 szerint „eléggé”, 9 szerint „közepes mértékben”. Senki sem írta, hogy megbánta volna, hogy ide jelentkezett középiskolásnak! A 41 megkérdezett végzős közül mindössze 4 válaszolta, hogy nem szeretne ötödévesként az iskolában maradni. A többiek – ha nem veszik fel őket a felsőoktatásba, illetve a szakmai vizsga miatt – szívesen maradnának még egy évet. A művészeti iskolában megszerzett, az életben hasznosítható értékek közül a legtöbben az alábbiakat emelték ki: teherbíró képesség (17 fő), határozottság (15), tolerancia (15), nyitottság (13), kompromisszumkészség (12). Arra a kérdésre, hogyan segítette az iskola a növendék szakmai és művészeti elképzeléseit, 28 fő (67 %) azt a választ jelölte be, hogy „nagyon sokat kaptam, tanultam”. Mindössze 3 fő írta, hogy „többet is kaphattam volna”. A „nem kaptam semmit” választ nem jelölte be senki. Figyelemre méltó, hogy az idei végzősök közül 1 fő kivételével mindenki az országos élmezőnybe helyezte a szombathelyi Művészeti Szakközépiskolát, ezen belül 17 fő egyenesen a legjobbnak tartotta!14 14
A Művészeti Szakközépiskola Minőségirányítási Programja végrehajtásának értékelése (2011/2012-es tanév)
21
3.8.6. Fenntartó elégedettsége
22
A Savaria TISZK felmérésének üzenete számomra, hogy a művészeti szakközépiskolával, annak képzési és gyakorlati képzési színvonalával az átlagosnál elégedettebbek a partnerek, intézményvezetők, oktatók, szülők, diákok egyaránt. Mindennek némileg ellentmondanak a fenntartói elégedettségi mutatók, melyek „mindössze” az átlagos kategóriába sorolják az iskolát.
3.9. SWOT-analízis A fenti kimutatások, valamint az intézmény korábbi vezetői és a saját tapasztalataim alapján az alábbi SWOT-analízist állítottam fel iskolánkra vonatkozóan:
Erősségek:
Gyengeségek:
- magas színvonalú gyakorlati képzés - átlag feletti felvételi mutatók - imponáló versenyeredmények - kiváló partner-elégedettségi mutatók - kompetenciamérések országos átlagot meghaladó eredménye - az iskola jó híre - humánus, szeretetteljes légkör, amely segíti az önkifejezést - a tagozatok aktív jelenléte a városban és a régióban - szaktermek megfelelő felszereltsége
- pénzügyi problémák (egyéni fejlesztésekre, épület, eszköz- és hangszer karbantartásra nem jut elég forrás) - tantermek, iskolapadok állapota - kirívóan sok tanulói hiányzás és késés - nem elég szoros a kapcsolat a két tagozat diákjai között - honlap minősége - egységes arculat, megjelenés hiánya - iskola menedzselése
Lehetőségek:
Veszélyek:
- profilbővítés (táncművészet, drámapedagógia) - folyamatos minőségfejlesztés - tanári kar továbbképzése - növendékek külföldi továbbtanulása - nemzetközi kapcsolatok bővítése - pályázatírói team felállítása - külső kommunikáció javítása
- országos túlképzés, főleg a képző- és iparművészet esetében - versenyhelyzet konkurens iskolákkal - földrajzi elhelyezkedés (szűkebb beiskolázási körzet) - csökkenő gyereklétszám (a demográfiai mutatók miatt) - bizonytalan jelen és jövő (fenntartóváltás, törvényi változások)
23
4. Vezetői program 4.1. Általános célok 4.1.2. Törvényesség Az egyik legfontosabb vezetői feladatnak tartom a törvényesség betartását és betartatását, s ennek szellemében a közalkalmazottak, pedagógusok érdekvédelmének érvényesítését is. Nehéz helyzetben van manapság a közoktatás, hiszen a változások újabb korszakát éljük. Rendkívüli bizonytalanságban kell dolgoznunk, ennek ellenére, vagy éppen ezért igazgatóként minden körülmények között az aktuális jogszabályok, rendeletek betartása mentén tudom csak elképzelni az iskola működését, ez lehet a legfőbb, néha az egyetlen támpont. Ha bármilyen fokú jogszabálysértést tapasztalnak a fenntartói, felügyeleti szervek az iskolában, az nem csak az intézmény és vezetője presztízsét rontja, hanem az iskola fennmaradását is veszélyeztetheti, mivel okot adhat az iskolák közötti szelektálásra, támogatásmegvonásra. A törvényesség betartása ezért sem lehet számomra, számunkra alkukérdés. 4.1.2. Kapcsolat a fenntartóval A fenntartó önkormányzat a közelmúltban az alábbi elvárásokat fogalmazta meg a művészeti szakközépiskolával szemben: - Fejlesszék az iskola nevelő-oktató munkáját annak érdekében, hogy a növendékek minél nagyobb számban legyenek képesek szakirányú felsőfokú továbbtanulásra. - A tanulókat készítsék fel az értelmiségi-művészi létre. - Az iskola a jövőben is aktívan vegyen részt a város kulturális életében. - Az iskola folyamatosan fejlessze a tanulási nehézségekkel küzdő növendékek felzárkóztatását szolgáló tevékenységrendszerét. A felsoroltak lényegében alapfeladatok, melyek egyáltalán nem megvalósíthatatlanok az iskola részéről, sőt, tulajdonképpen már jó ideje teljesülnek ezek az elvárások (lásd: a fenti kimutatásokat). Sajnos a tanulási nehézségekkel küzdő és az SNI-s tanulóink számára szükséges egyéni foglalkozásokra nincs pénzügyi fedezet, kollégáink önszorgalomból, hivatástudatból látják el a feladatot. Ezen a ponton nem elég a jogos fenntartói elvárás, a megvalósításhoz az anyagi feltételeket is biztosítani kell, kellene! Fontosnak tartom, hogy az intézmény az alapdokumentumokban foglalt célok mellett minden körülmények között figyelembe vegye a fenntartói elvárásokat, még akkor is, ha nem minden követelménnyel ért egyet. Tudomásul kell venni, hogy az intézmény és a fenntartó 24
között alá-fölérendeltségi viszony áll fenn, amely jogszabályokkal körülbástyázott. A nevelőtestület újító elképzeléseit, és a költségvetést is érintő szakmai céljait e kereteken belül lehet csak érvényesíteni. A Savaria TISZK elégedettségi felméréséből kiderül, hogy bármilyen imponálók is az iskola partner-elégedettségi mutatói, s bármilyen aktív is az intézmény a tekintetben, hogy részese legyen a város és a régió kulturális vérkeringésének, az önkormányzat „csak” az átlagos kategóriába sorolja iskolánkat. Ennek az okát abban valószínűsítem, hogy talán nem elég szoros, nem elég napi szintű a kapcsolat a fenntartó és az intézmény között. Úgy vélem, az intézményvezetőnek nagy hangsúlyt kell fordítania a fenntartóval való partneri kapcsolattartásra, együttműködésre, s hogy a kooperáció nem lehet pusztán egyoldalú; az igazgatónak időnként
kezdeményezőként
kell
fellépnie, adott
esetben konstruktív
javaslatokkal kell előállnia, segítendő mindkét fél tevékenységét. Álláspontom szerint nem csak törvényi előírás, hanem a jó együttműködés és a bizalom alapja is, hogy a fontosabb stratégiai döntések esetén az iskolavezetés egyeztessen az önkormányzattal vagy bármely fenntartóval. Ezt igazgatóként mindenképpen szem előtt tartanám. 4.1.3. Szakmai munka Iskolánkban a kezdetektől magas szintű oktató-nevelő munka folyik. Ezt egykori diákként és mai tanárként is tapasztalom, ezt igazolják a felmérések, statisztikai adatok is; iskolánk megállja a helyét bármely összehasonlításban. Legfőbb vezetői célom megőrizni a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola rangját, kivívott pozícióját. Ezzel összhangban keresni kell a fejlődés útját. Mi lehet a továbblépés záloga? A kiváló szakember gárda és az iskola évtizedek alatt kialakított jó híre garancia arra, hogy továbbra is színvonalas pedagógiai munka folyjon az iskolában. Ugyanakkor nem ülhetünk a babérjainkon, hiszen a rendszerváltás óta gombamód megszaporodtak a hasonló profilú képzőiskolák, s ezek többé-kevésbé elismert intézménnyé váltak az utóbbi évekre, mindenesetre jelen vannak a „piacon”. Erős az iskolák közötti konkurencia azért is, mert egyre kevesebb gyerekért küzd egyre több középiskola, ráadásul még nem tudhatjuk, hogy az államnak, mint leendő fenntartónak milyen elképzelései vannak a művészeti képzés jövőjét illetően. Nem könnyíti a helyzetet, hogy a művészeti főiskolák, egyetemek száma nem nőtt lényegesen az utóbbi évtizedekben; ugyanannyi felsőfokú zeneművészeti intézménybe jelentkezhetnek növendékeink, mint a hetvenes, nyolcvanas években, és a képzőművészet terén is csak néhány újabb egyetem nyitotta meg kapuit a diáksereg előtt. Következésképpen a jövőben nem lesz elég a növendéklétszám megtartásához 25
a szokásos jó minőség. Jobban „el kell adni” a partnerek felé az iskolát (lásd következő fejezet). Tanulóink felsőoktatásba való nagyarányú bejutására ugyanakkor továbbra is garancia lehet, ha elismert művésztanárok kezei közül kerülnek ki végzőseink, s ha továbbra is a megszokott magas színvonalat nyújtják. A TISZK-felmérés is mutatja, hogy amíg az iskolában folyó szakmai képzést kimagaslónak tartják a partnerek, addig a közismereti képzést „csak” átlagosnak. Ennek okát abban látom, hogy az intézményről (és általában a művészeti képzésről) a köztudatban elterjedhetett egy olyan kép, miszerint ide „csodabogarak” járnak, akik számára csupán szakképzés folyik, a többi tantárgy kevésbé számít. Mi tudjuk, hogy nem így van. Diákjaink több órát töltenek az iskolapadban és a gyakorló termekben, mint bármely más középiskola tanulói. Az ún. reáltárgyak valóban háttérbe szorulnak alacsonyabb óraszámuk révén, ugyanakkor a kompetenciamérések is mutatják, hogy diákjaink rendre az átlag fölött teljesítenek matematikából és szövegértésből egyaránt. Hogy ezt a kissé kedvezőtlen megítélést megváltoztassuk, kezdeményezem, hogy a jövő tanévtől a felvételi követelmények sorába előírjuk a központi írásbeli felvételit a magyar és a matematika tantárgyak vonatkozásában. Mindezt azonban körültekintően, a nevelőtestülettel való széleskörű egyeztetést követően tartom csak lehetségesnek, elkerülendő az esetleges negatív hatásokat, például a felvételizők létszámának csökkenését. Bizonyára javítaná az intézmény megítélését az is, ha a közismereti tárgyakból is gyakrabban jelentkeznének tanulmányi versenyekre diákjaink, hiszen erre a képességbeli és oktatói feltételek adottak. További fontos szakmai feladatnak tartom, hogy növeljük a nyelvvizsgázók számát. A párhuzamos képzés miatt az átlag középiskolásoknál leterheltebbek növendékeink, ezért reálisan egy idegen nyelv tisztességes elsajátítására marad a többségnek energiája. Ezzel együtt is el kell érni, hogy az érettségiig legalább ebből az egy nyelvből mindnyájan középfokú nyelvvizsgát tegyenek. Úgy gondolom, hogy egy mai középiskolának ez alapfeladata kell, hogy legyen, a diákoknak pedig elemi érdeke. Szerencsére nem kell már győzködni a középiskolásokat arról, hogy miért fontos számukra a nyelvvizsga; hiányát saját bőrükön tapasztalhatják rögtön a továbbtanuláskor, vagy a külföldi álláskereséskor. 4.1.4. Az iskola pozícionálása, népszerűsítése Ahhoz, hogy az intézményt megbecsülje és helyén kezelje a mindenkori fenntartó, alapvető a törvényes működés és a fenntartóval való konstruktív együttműködés – erről már szóltam. Ahhoz viszont, hogy az iskolánkba idén felvételizők viszonylag magas számát megtarthassuk, még aktívabban jelen kell lennünk a köztudatban. Mindenekelőtt törekedni 26
kell arra, hogy a pályaválasztás előtt álló felső tagozatos diákok (és szüleik) kellemes első benyomásokat szerezzenek az iskoláról. Ismerve a tizenévesek „fogyasztási szokásait”, ennek alapja egy színvonalas honlap működtetése. Fontos az is, hogy a tagozatok időnként bemutatkozzanak a vonzáskörzetünkbe tartozó iskolákban kiállításokkal, koncertekkel. Erre eddig is nyitott volt az intézmény, ezt az utat kell tovább járni, erősíteni. Fokozottabb média jelenlét révén is tudatosítani kell a lakosság körében, hogy a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola a város, a régió és az ország egyik kimagasló színvonalú középiskolája. Ehhez mérten célszerű lenne egységes arculat kidolgozására törekedni. Logónk már van a képző- és iparművészeti tagozat diákjainak jóvoltából, innen kellene továbblépni, és kitűzőkön, fejléces papírokon, felvételi tájékoztatókon, egyéb iskolai kiadványokon is megjeleníteni intézményünk jelképét, jelképeit. Mindez értékközvetítő és reklámhatású üzenet a partnerek felé, és nem utolsó sorban erősítheti az együvé tartozás érzését az iskola tanulói és dolgozói körében is.
4.2. Rövid- és középtávú vezetői programom Amennyiben lehetőségem lesz kitölteni az 5 éves vezetői ciklust, az alábbi rövid- és középtávú vezetői programot szeretném megvalósítani. 4.2.1. Működés, működtetés A Nemzeti Köznevelési Törvény és az új Nemzeti Alaptanterv követelményei alapján a tantestülettel karöltve mielőbb át kell dolgoznunk az iskola alapdokumentumait. A határidős munkákat, jelesül az új Pedagógiai Program kidolgozását máris elkezdtük. Az állami átvétel következtében jövőre minden bizonnyal további módosításokat kell végrehajtani az intézmény egyéb alapokirataiban is. Még ebben az évben elő kell készíteni a fenntartóváltást (leltározás, selejtezés stb.). Szerencsés esetben a 2013/14-es tanévet már világos feltételrendszer mentén, nyugodt körülmények között indíthatjuk el. Következésképpen a jövő évek legfontosabb vezetői feladata az átmenet sikeres levezénylése, és az új feltételrendszer alapján való működés elindítása, stabilizálása lesz. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a változások ne menjenek a minőségi oktató-nevelő munka rovására. Nem valószínű, hogy a közeljövőben lehetőség nyílik újabb tagozat (táncművészeti, drámapedagógiai) elindítására, pedig a több lábon állás szerencsés lenne. Ugyanakkor profilbővítésként célszerűnek tartom néhány szakunk felnőttképzésben való meghirdetését (pl.
27
bútorműves, jazz-zenész), illetve érettségi utáni szakképzések elindítását a képző- és iparművészeti tagozaton. Erre a feltételek adottak, s mindez pluszforrást jelentene. 4.2.2. Épület, infrastruktúra Időszerűvé vált az iskolaépület összes szárnyán az ablakpárkányok lecsiszolása és újrafestése. A tantermek forrás híján évek óta nem festették, nem meszelték ki. Egészségügyi és esztétikai szempontból sem halogatható tovább az osztálytermek rendbetétele. A tantermek azonban nem csak a festés hiánya miatt tűnnek lepusztultnak. Megfelelő dekorációval sokkal barátságosabbá lehetne varázsolni a helyiségeket, mindez nem pénzkérdés. Úgy gondolom, hogy az osztályfőnökök irányításával és tanítványaink kreativitásával kicsinosíthatók lennének a tantermek. A zeneművészeti tagozat egyes osztálytermeiben több helyen megsérült az alig néhány éve felrakott hangszigetelő borítás. Ilyen sérüléseket, szakadásokat szinte kizárólag szándékos rongálás okozhat. Igazgatóként súlyosan büntetnék mindenféle szándékos károkozást! A büntetés egyik pillére lenne a Ptk. szerinti anyagi kártérítés (melyről a 2011. évi, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 68. §-a is rendelkezik.) Úgy vélem, hogy értelmes fiataloknál egy – mondhatjuk – elit iskolában semmivel sem magyarázható e barbár magatartás. Általánosságban fokozott figyelmet kell fordítani az iskola épületének, bútorzatának, eszközeinek a megóvására. 4.2.3. Kollektíva Speciális helyzetben van iskolánk, mivel a tanulói létszámhoz képest nagy tantestülettel rendelkezik, ugyanakkor sokan részmunkaidőben vagy óraadóként dolgoznak. Ennek oka azon törekvés, hogy minden területen megfelelő szakember lássa el a szakfeladatot. A tanári kar képzettsége az előírtaknak megfelel. Ha egyes esetekben mégis szükségessé válna újabb szakvégzettség megszerzése, arra a CXC. törvény 99. §-a 2017 szeptemberéig haladékot biztosít. Ahol a pedagógus végzettséget ki kell egészíteni szakirányú képzéssel, ott mindenképpen támogatnám a kollégák továbbtanulását. Általában is fontosnak tartom a pedagógusok továbbképzését, hiszen több egymástól független nemzetközi felmérés is bizonyítja, hogy azokban az iskolákban, ahol képzettebbek a tanárok, magasabb a tanulók tudásszintje is, márpedig a legfőbb cél a minél színvonalasabb oktatás. Ugyanakkor az egy főre jutó továbbképzési keret jelentősen csökkent az előző tanévben, és ki tudja, mit hoz a jövő. Ezért intézményvezetőként azt szorgalmaznám, hogy akinek csak lehetősége van rá, állami finanszírozással képezze magát tovább. 28
Az oktatási államtitkárság által is prognosztizált iskola-összevonások, a szakképző iskolák közismereti óraszámának radikális csökkenése, a folyamatos gyerekszám-csökkenés, az órakedvezmények megkurtítása és legfőképp a jövő tanévtől várható (a gyakorlatban nagyjából 18 százalékos) kötelező óraszámemelés miatt valószínűnek tartom, hogy a következő években pedagógus elbocsájtások lesznek az országban. Egy vezetői pályázatban általában kerülni szokták a kényes témákat, azonban úgy érzem tisztességesnek, ha röviden felvázolom e tekintetben is az álláspontomat (arra az esetre, ha az állam meghagyja az igazgatók munkáltatói jogkörét). Amennyiben intézményünket is érintené a kényszerű leépítés, megpróbálnám nyugdíjazással és óra-átcsoportosítással megtartani az aktív korú kollégákat. Már előzőleg létszámstopot vezetnék be, azaz a megüresedő álláshelyekre nem vennék fel új munkatársakat (hacsak feltétlenül nem muszáj a szakfeladat ellátása végett), hogy a lehető legkevesebb kollégától kelljen megválni, amennyiben a külső körülmények úgy diktálják. Ha ez sem elégséges, akkor az érdekképviseleti szerveket is bevonva széleskörű egyeztetéssel, a szakmai és humánus szempontok figyelembevételével hoznék munkáltatói döntéseket. Szerencsésnek tartom iskolánkat, hogy önállóan gazdálkodó szerv, mivel korábbi munkahelyemen megtapasztaltam, hogy mennyi hátránnyal és fölösleges napi bürokráciával jár, ha egy iskola gazdálkodását a fenntartó végzi. Jövőre előreláthatólag megszűnik az állami fenntartású intézmények gazdálkodási jogköre, még nem tudni, ez miként érint majd minket. Gondot okoz, hogy nincs 8 órában foglalkoztatott iskolatitkár. A napi szintű adminisztrációs feladatok gördülékeny ellátása miatt indokolt lenne ez a státusz. 4.2.4. Szakmai munka A fentiekből is kiderült, hogy az iskola, a kollégák szakmai munkáját összességében kiválónak tartom. A jól bejáratott munkafolyamatokba, pedagógusi módszerekbe igazgatóként ezért sem kívánnék beleszólni. Ez alól csak akkor tennék kivételt, ha a törvényi előírások és a fenntartói elvárások változtatásokat írnának elő, illetve, ha valamelyik kolléga munkáját kifogások érnék. A tagozatok napi szakmai munkájának ellenőrzése, koordinálása továbbra is a rutinos tagozatvezetők feladata lesz. Egy iskola működésének nélkülözhetetlen forrásai a pályázatok. Sajnos, napjainkban már az alapeszközök beszerzése is pályázatfüggő. Intézményünkben többen is rendelkeznek pályázatírói képesítéssel vagy tapasztalattal, a pályázatírás mégis esetleges, jóformán a kollégák szorgalmának függvénye. Halaszthatatlan feladatnak tartom egy pályázatíró team felállítását, s ha szükséges, egy tanár kolléga pályázatíró tanfolyamra való beiskolázását is. (A 29
csoport szervezése máris elkezdődött.) Záros határidőn belül össze kell állítani egy olyan iskolai tervdokumentációt, amely alapjául szolgálhat bármely jövőbeni pályázatnak, s amely lehetővé teszi a gyors reagálást, ha szűkös a beadási határidő. A pályázatíró csoport munkáját a lehetőségekhez mérten (például a pályázatba beépítve) igyekeznék anyagilag is honorálni. Az iskolában sajnos rendszeressé váltak a hiányzások, főleg a késések. Megengedhetetlen, hogy diákjaink egy tanévben összesen 10.935 órát (fejenként átlagban 59 órát) hiányozzanak, ahogy azt 2011/12-ben tették!15 Ahhoz azonban, hogy változást érjünk el a tanulók körében, a pedagógusoknak is példát kell mutatniuk. Igazgatóként elvárnám a fegyelmezett munkavégzést és az órarendek szigorúbb betartását tanártól és diáktól egyaránt. Ezzel kapcsolatban, s hogy a szülői kontroll is könnyebbé váljék, szorgalmaznám az elektronikus napló mielőbbi bevezetését intézményünkben. 4.2.5. Arculat, közszereplés Igazgatóvá választásom esetén új honlapot készíttetnék az iskolának, melynek napi szintű frissítésével megbíznék egy kollégát. A képző-és iparművészeti tagozat vezetőjét felkérném, hogy a tagozat tervezze meg illetve bővítse ki az intézmény jelképeit, egyszóval alakítsa ki az iskola arculatát. (E célból javasolnék a képzős diákok körében egy belső pályáztatást.) A jelenlegi honlapon megtekinthető – a tagozatokat bemutató – kisfilmek helyett célszerű lenne újabbakat készíteni. (A mostani video például alkalmatlan a zenei tagozat sokszínű kínálatának megjelenítésére). 2015-ben 40 éves lesz az iskola. A kerek évforduló kiváló apropót nyújt a méltó ünnepelésre. A jubileumot látványos rendezvénysorozattal és megemlékezésekkel ünnepelve újfent reflektorfénybe kerülhetne az intézmény. A közelgő évforduló kapcsán felvetődik bennem egy névadó lehetősége is. Időszerűnek tartom, hogy egy országos vagy regionális jelentőségű neves művészről elnevezzük iskolánkat, vagy akár egy hatásos fantázianévvel egészítsük ki a Művészeti Szakközépiskola nevet. Amennyiben elképzelésemet a kollektíva is támogatná, ötletpályázatot hirdetnék meg az iskola elnevezésére a kollégák, a diákok és a szülők körében. (Célszerű lenne a névadáshoz kötni az új arculatterveket.) Iskolánk diákjai az elmúlt évtizedekben kiváló eredményeket értek el a különböző versenyeken. Mindennek azonban nincs látványos nyoma, legfeljebb egy lista őrzi a díjazottak névsorát valahol egy fiók mélyén. Igazgatóként létesíttetnék egy „dicsőségfalat” valamely forgalmas helyen (pl. a főépület lépcsőfeljárójánál), ahol látványos formában
15
Timár Istvánné: i. m.
30
emléket állíthatnánk a kimagasló eredményeknek, melyek példaképül szolgálhatnának növendékeinknek is. Fontosnak tartom a rendszeres média megjelenést. Úgy gondolom, hogy nem szerepel értékének megfelelő hangsúllyal intézményünk a sajtóban. Igazgatóként – újságírói szakmai kapcsolataimat is felhasználva – törekednék arra, hogy Szombathely és a tágabb régió lakossága is gyakrabban értesüljön iskolánk tevékenységéről, eredményeiről. Úgy vélem, az iskola jó úton jár, amikor szervesen bekapcsolódik a város kulturális életébe kiállításokkal, hangversenyekkel, különféle társadalmi vállalásokkal. Ezek sorában nagyszerű új keletű kezdeményezés a zeneművészeti tagozat növendékei valamint a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar kapcsolatának szorosabbra fűzése, mint ahogy előremutató például a képző- és iparművészeti tagozatnak a Savaria Karnevál kapcsán nyújtott szakmai közreműködése is. Aktív jelenlétünket érdemes lenne kiterjeszteni a Vas-és Zala megyei alapfokú művészetoktatási intézményekre is, ahol évente, kétévente tárlattal egybekötött koncerttel mutatkozhatnának be iskolánk növendékei. Meggyőződésem, hogy minden reklámnál eredményesebb a személyes élmény, a személyes találkozás. Ezt igazolja egy új, ám máris sikeres kezdeményezés is, a felvételizni szándékozó 7. és 8. osztályosok számára meghirdetett őszi hétvégi szakmai tábor. Ugyanezen gondolat jegyében szükségesnek látom azt is, hogy az intézmény vezetése intenzív partnerkapcsolatokat ápoljon város és régió szerte, túllépve a képző- és zeneművészet szakmai keretein. A felvételi eredmények mellett az iskola országos elismertségének fokmérője az is, hogy jelen van-e a legfontosabb versenyeken, kulturális seregszemléken, hogy művész tanárainkat hívják-e zsűrizni rangos versenyekre, s hogy mi magunk képesek vagyunk-e országos versenyek, találkozók megrendezésére. Jó lenne a Koncz János Hegedűversenyt visszacsábítani Szombathelyre; megteremteni annak feltételét, hogy a zeneiskolával karöltve ismét otthont adjunk ennek a nívós versenynek. Emellett a lehetőségekhez mérten részt kell vállalnunk országos versenyek regionális selejtezőinek lebonyolításában is.
4.3. Vezetői hitvallás „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” (Szent-Györgyi Albert) Különböző szintű vezetői tapasztalatokkal rendelkezem ugyan, de iskolaigazgató még nem voltam. Hogy ez hátrány-e vagy sem, nem tudom megítélni; annyi biztos, hogy múltból magammal cipelt vezetői sztereotípiák nem nyomasztanak. 31
Huszonegy év pedagógusi tapasztalatával úgy látom, hogy az a jó igazgató, aki szinte láthatatlan, ám mindig kéznél van, ha szükséges. Úgy vélem, hogy az intézményvezetőnek az energiáit nem elsősorban a napi teendőkre, a szakmai munka megszervezésére kell fordítania; arra
ott
vannak
a
kiváló
helyettesek,
tagozatvezetők,
munkaközösség-vezetők,
osztályfőnökök. Meglátásom szerint fontosabb, hogy az igazgató az intézmény stratégája és képviselője legyen. Az a személy, aki célokat jelöl ki, előterjeszt, tárgyal, lobbyzik és konfrontálódik az iskola érdekében, ha kell, az egyszemélyi felelősség összes terhét a vállán cipelve. Mindez épp elég feladat. A Művészeti Szakközépiskola kezdettől fogva egy szabad légkörű iskola, amely lehetőséget ad az egyéniségek és a képességek maximális kibontakoztatására. Tanáraink toleránsak, diákjaink nyitottak, az intézmény szabad légköre irigylésre méltó más típusú középiskolák számára. Meggyőződésem, hogy javarészt ennek az emberileg és szakmailag is ösztönző közegnek az eredménye tanulóink imponáló teljesítménye, iskolánk jó híre. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükséges bizonyos szabályozók, gátak beépítése a rendszerbe. Nem szabad megengedni, hogy a szabadság átváltson szabadosságba, fegyelmezetlenségbe (lásd: hiányzások, késések). Osztom Baranyi Károly nézetét, miszerint „a rend a szabadság feltétele”.16 Minden közoktatási intézmény alapvetően konzervatív kell, hogy legyen, mivel csakis így örökítheti át a nemzeti hagyományokat, az erkölcsi értékeket, az elődök tudásbéli hagyatékát. Úgy vélem, hogy meg kell találni iskolánkban is a középutat; ad absurdum reális korlátok között kell teret engedni a kezdetektől fennálló szabadelvű légkörnek. Kőfalvi István, az iskola néhai igazgatója többször hangsúlyozta tanóráin, hogy az élet minden terén képesnek kell lenni kompromisszumkötésre. „A kompromisszum a legfontosabb dolog” – mondta. S lám, igazgató úr szelleme tovább él iskolánkban, hiszen a kompromisszumkészséget az iskola által nyújtott egyik legfőbb emberi értékként említették mostani végzőseink. Haladva az élet útján, egyre gyakrabban idéződik fel bennem a diákként kapott igazgatói útravaló. Úgy gondolom, a kompromisszumkészség nem csak az egyik legfontosabb emberi tulajdonság, hanem elengedhetetlen vezetői attitűd is. Megválasztásom esetén arra törekszem, hogy az érveket és lehetőségeket mérlegre téve összehangoljam a fenntartó, az iskola, a tanárok, diákok és szülők érdekeit. Tudom, hogy ez nem sikerülhet minden esetben, de – továbbgondolva Kőfalvi István szóbeli hagyatékát – hiszem, hogy már a kompromisszum szándéka is fél siker.
16
Baranyi Károly: Az oktatás filozófiájáról. Deliberationes, 2009. II. évf. 2. szám
32
5. Forrásjegyzék - Abrudbányay Zoltán: Pályázat a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatói álláshelyének betöltésére, Budapest, 2005. - A zeneművészeti tagozat jubileumi évkönyve (1975-2005), Szombathely, 2005. - Baranyi Károly: Az oktatás filozófiájáról. Deliberationes, 2009. II. évf. 2. szám - Baranyi Károly: Az oktatás nemzeti stratégiája. Püski Kiadó, 2009. - Nemzeti Köznevelési Törvény, 2011. év CXC. tv. - OKM FIT - Intézményi jelentés, 2011. - Savaria TISZK: Partneri elégedettségmérés összefoglalója, 2010. http://www.savariatiszk.hu/ - Sinkó István: Közép, kezdés. A magyarországi művészeti szakközépiskolák helyzete. Műértő, 2009. szeptember - Timár Istvánné: Beszámoló a Művészeti Szakközépiskola 2011/12-es tanévében végzett munkájáról - Timár Istvánné: A Művészeti Szakközépiskola Minőségirányítási Programja végrehajtásának értékelése, 2011/12-es tanév. - Vízkeleti Julianna: Igazgatói pályázat, 2006.
6. Dokumentum másolatok 33
