Pályázat a Siófoki SZC Baross Gábor Középiskolája és Szakiskolájának tagintézmény-vezetői beosztására Vezetői program
Készítette: Kispéter Sándor Zamárdi, 2016. március 30.
1
Tartalom
II. Vezetői program .................................................................................................................................. 3 1. Pedagógiai alapelvek ................................................................................................................... 3 2. Az intézmény vezetése ................................................................................................................ 4 3. Az intézmény beiskolázása .......................................................................................................... 5 4. Az intézmény szakmaszerkezetének változása ........................................................................... 5 5. Az intézményi hagyományok, rendezvények .............................................................................. 7 6. Az intézmény tárgyi adottságainak fejlesztése............................................................................ 9 7. Az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése ....................................................................... 9 7.1 Belső kapcsolatrendszer ........................................................................................................ 9 7.2 Külső kapcsolatrendszer ...................................................................................................... 10 8. Az intézmény közeljövőben megoldandó, kezelendő feladatai ................................................ 11 9. Összegzés ................................................................................................................................... 12
2
II. Vezetői program 1. Pedagógiai alapelvek Az intézmény a nevelő-oktató munkájának céljait és feladatait a Pedagógiai Programban határozta meg: „Iskoláink nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, az európai keresztény-humanista értékrend és a nemzeti értékek hatják át. Az iskolán belüli és kívüli kapcsolatok kialakítását az emberi méltóság és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a különböző kultúrák iránti nyitottság és tolerancia jellemzi. Biztosítja a tanulók azon jogát, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való minél teljesebb beilleszkedést. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja az, hogy közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, kiterjessze és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, kialakítsa az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, a kitartó és fegyelmezett munka képességét, erősítse a tanulók önállóságát, öntevékenységét, kreativitását, fejlessze a diákokban az önmagukért és környezetükért érzett felelősséget, neveljen mások és a másság elfogadására, az újra való nyitottságra, rugalmasságra, előzze meg vagy csökkentse a sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságukból eredő hátrányát, készítse fel a tanulót a társadalomba való sikeres beilleszkedésre, segítse őket egy értékeket és javakat teremtő élethez, az adott sajátos nevelési igényű tanuló sérülés-specifikus szempontjait figyelembe véve támogassa a társadalmi beilleszkedését, segítse a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni sikereket segítő funkcióinak fejlesztését, a tanuló képességeinek és tehetségének kibontakozását, fejlessze a NAT és a kerettanterv által deklarált kulcskompetenciákat.”
A vezetői program készítésekor nem csak a Pedagógiai Programban meghatározott alapelveket és a hatályos jogszabályokat vettem figyelembe, hanem a tizennyolc év alatt 3
szerzett tapasztalataimat, ismereteimet felhasználva igyekeztem az intézmény adottságainak is megfelelő reális célokat kitűzni. 2. Az intézmény vezetése Vezetői munkám során korábban és megválasztásom esetén tagintézmény-vezetőként is az alábbi elveket tartom a legfontosabbnak: -
A sikeres működés elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott, jó munkahelyi, intézményi légkör. Nem csak a pedagógusok, hanem valamennyi iskolai dolgozó együttes munkája tudja megteremteni azt az egymást is támogató környezetet, mely nélkül ma már nem lehet eredményeket elérni.
- Az iskola, a tantestület munkájában egyetértésnek kell lennie a célok, feladatok meghatározásánál. Fontosnak tartom a kollégák véleményének megismerését egy-egy döntés előtt, hiszen csak olyan célokkal lehet azonosulni, melynek meghatározásában, kitűzésében részt vettek, és így el is várható az azok elérésére irányuló tevékenységük.
- Fontos, hogy a kollégák ne csak véleményüket mondhassák el, hanem elképzeléseiket, ötleteiket is megoszthassák, majd azok bevezetésével hatékonyabbá tegyék az iskola működését. -
A feladatok megosztása során, az egyenletes leterhelés mellett, lehetővé kell tenni, hogy mindenki a számára megfelelő feladatot vállalja, és így legyen aktív részese az iskolai munkának.
-
Lényeges feladat a konfliktusok konstruktív megoldási lehetőségeinek megtalálása, a lappangó konfliktusok feltárása. Amennyiben ez nem történik meg, a konfliktusok rossz munkahelyi légkört eredményeznek, előbb-utóbb váratlan helyen és időben törnek a felszínre, nagy kárt okozva.
-
Fontos a megfelelő információáramlás megteremtése, mind intézményen belül, mind az intézmény és a partnerei között. A hatékony munkához, a megfelelő döntések meghozatalához elengedhetetlen, hogy a szükséges információk mindenkihez időben eljussanak. Meghatározza az információáramlás hatékonyságát az is, hogy az érintettek számára a lényeges, a releváns információkat szolgáltassuk, és azok pontosak, teljes körűek legyenek. Az információk közlésére a hagyományos módszerek mellett meg kell keresni a technikai újításokban rejlő lehetőségeket is.
Az intézmény vezetői létszámát (két tagintézményvezető helyettes, egy gyakorlati oktatásvezető) jogszabály határozza meg. A feladatok elosztásában az intézményi hagyományok szerint kialakult munkamegosztást folytatom, az egyenletes terhelés figyelembe vételével.
4
3. Az intézmény beiskolázása Az iskola pályaválasztási tevékenysége több területre terjed ki. Az intézmény vezetői részt vesznek az általános iskolák pályaválasztási szülői értekezletein, nyílt napon tájékoztatjuk képzéseinkről az érdeklődőket és pályaválasztási kiállításokon is részt veszünk. Az iskola felméréseiből az derült ki, hogy az általános iskolások pályaválasztását leginkább a kortársaktól és a szülőktől származó információk és a nyílt nap tapasztalatai határozzák meg. Ennek megfelelően a költséges és sok energiát lekötő pályaválasztási kiállítások számát csökkentettük, nagyobb hangsúlyt fektettünk a nyílt nap rendezvényeire és a honlap valamint a Facebook oldalaink tájékoztató felületeinek fejlesztésére. Mindezek mellett új módszereket is kipróbált az intézmény. Sikeresnek bizonyult, és ma már hagyományosnak mondható a Siófoki Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével közösen rendezett tanműhely bemutató. Szakmáink interaktív tájékoztatóival közvetlenül is megkeressük az iskolákat. Ennek a fogadtatása vegyes volt, de ezek között is volt olyan, mint például a környezetvédelmi képzésünk, melynek bemutatására folyamatosan igény mutatkozik. Az intézmény tanulói létszámának megtartása meghatározó az iskola jövője szempontjából. Ki kell tudni használni azt a kedvező helyzetet, hogy három megye területére terjed ki a beiskolázási körzete, Somogy megye mellett Fejér és Tolna megyéből is érkeznek tanulók. Ezért a beiskolázási tevékenység évről-évre történő megújítására van szükség. Ennek minden területre ki kell terjednie, az iskolai rendezvényekre, az általános iskolákban tartott tájékoztatókra, valamint az iskola honlapjának és Facebook oldalainak tájékoztató felületeire. Kiemelkedő szerepe van ebben a folyamatban a külső kommunikációnak. A jelentkezők, a külső szemlélők számára egyértelműen, érthető módon kell bemutatni az iskola pedagógiai gyakorlatát. Világossá kell tenni, hogy az intézmény támogató, biztonságos környezettel kívánja a beiratkozó tanulók szakmaszerzését, továbbtanulását segíteni. Az iskolával kapcsolatos információkhoz való hozzáférésnek, a kapcsolat felvételének és a kapcsolattartásnak nem csak a pályaválasztás, hanem a tanulmányok ideje alatti biztosítása is alapkövetelmény ma már. A beiskolázási tevékenység hatékonyságának fontos része, hogy az iskola a tanulók, a szülők számára versenyképes szakmákat kínáljon.
4. Az intézmény szakmaszerkezetének változása A közelmúlt szakmaszerkezeti változásainak bemutatása is mutatja: az iskola elkötelezett híve annak, hogy a munkaerőpiaci igényt a jelentkezők igényével és az intézmény lehetőségeivel összehangolva új képzéseket indítson. A gazdaság szereplőinek részéről mégis gyakran megfogalmazódik az az elképzelés, hogy a szakképzésnek sokkal gyorsabban kellene alkalmazkodni a munkaerőpiaci igényekhez. Miért megvalósíthatatlanok ezek az igények?
5
Egy új szakma bevezetését mindenképpen meg kell előznie az intézmény részéről egy alapos előkészítő munkának. Első lépésben fel kell mérni, hogy melyek azok a szakmák, melyek hosszú távon remélhetőleg elhelyezkedési lehetőséget biztosítanak a végzős tanulók számára. Ezt a beiskolázási körzetre vonatkozva kell meghatározni, ami a kistérségi adottságok különbségei miatt nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kiemelten támogatott szakmák közé sorolják a kiválasztott képzéseket! A szakma kiválasztását követően meg kell vizsgálni annak központi programját, valamint szakmai- és vizsgakövetelményeit. A kiválasztott szakma humán és tárgyi feltételeinek megteremtése jelenti a legnagyobb terhet az intézmény számára. A jogszabályok szerint előírt végzettséggel rendelkező oktatók számára az intézmények nem tudnak versenyképes jövedelmet biztosítani. Az oktatásnak elkötelezett, évtizedek óta szakmát tanító pedagógusok pótlására sincs lehetőség, az új szakmák viszont olyan tudást igényelnek, mellyel a munkaerőpiacon a közalkalmazotti bér többszörösét meg lehet keresni. A fentiekben leírtak szerint az iskolák a pályakezdők felvételével orvosolhatják ideiglenesen a problémát. Hosszú távon azonban nem képesek maradásra bírni őket, előbb-utóbb a versenyszférában biztos megélhetést találnak és elhagyják a pedagógusi pályát. A bevezetendő szakma eszközfejlesztése szintén problémát jelenthet. A szakma jellegétől függően akár több százmillió forintos beruházást is igényelhet bizonyos tanműhelyek felszerelése. Az iskolák számára pályázati források állnak rendelkezésre, ezek többsége azonban az MFKB által preferált szakmákat részesíti előnyben, a helyi érdekek, igények nem tudnak érvényesülni. A feltételek megteremtésével párhuzamosan megkezdődhet a szakma népszerűsítése. A beiskolázási körzetben minimum egy évre szükség van ahhoz, hogy egy új szakma képzése köztudottá váljon, és az osztály indításához szükséges számú jelentkezőt regisztrálhasson az iskola. A döntést követően tehát egy-két év telik el a szakma indításáig, majd a képzés jellegétől függően minimum 3 év az első szakmunkás kibocsájtásáig. Összességében 5-6 év telik el tehát a döntést követően a szakmunkások munkaerőpiaci megjelenéséig. Már ez is óvatosságra készteti a szakképző iskolákat, hiszen még egy évre sem lehet előre megjósolni a gazdasági, munkaerőpiaci változásokat. Az viszont komoly problémát jelent számukra, hogy az új szakmák osztályait csak úgy tudják feltölteni, ha a tanulókat a „divatos” szakmák felől átirányítják. Ez magában hordozza azt a veszélyt, hogy a diákok más intézményekbe iratkoznak be, létszámot veszítenek, és végül egyik szakmát sem tudják indítani. A tanulókat vonzó szakma elvesztésével az oktatókat, eszközöket is elveszíti az iskola. Összességében elmondhatjuk, hogy a szakmaváltást a szakképző intézmények kellő óvatossággal kezelik, a komoly anyagi és erkölcsi veszteségeket a bizonytalan munkaerőpiaci előrejelzések miatt nem kockáztatják meg. A Siófoki SZC Baross Gábor Középiskolája és Szakiskolája ennek megfelelően kellő óvatossággal kezeli a szakmaszerkezet változtatását. A 2016/2017-es tanévre két új szakmát hirdetett az iskola, a szakgimnáziumi gyakorló ápoló és a szakközépiskolai villanyszerelő 6
szakmákat. A középfokú beiskolázási eljárás áprilisi végeredményének megismerésekor derül ki, hogy indítani tudjuk-e ősszel ezeket a képzéseket. Hosszú távon mindkettőre igény mutatkozik, ezért a következő tanévekben is meghirdetésre kerülnek. A 2017/2018-as tanévre új szakmaként a szakközépiskolai kőműves képzést tervezzük bevezetni. A munkaerőpiaci igények kielégítésére a 2015-től ismét indítható felnőttoktatás nyújt lehetőséget. A folyamatban lévő képzésekből újabb évfolyamokat nem tud indítani az iskola, mert korlátozott a tanműhelyi kapacitása, tanulószerződés kötésére pedig csak a jelentkezők töredékének van lehetősége. A következő tanévre ezért az alábbi képzéseket hirdette meg az intézmény:
Asztalos (2 éves esti képzés, második szakmaként) CNC gépkezelő (1 éves esti képzés, gépi forgácsoló végzettséggel,) Festő, mázoló, tapétázó (2 éves esti képzés, második szakmaként) Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (2 éves esti képzés, második szakmaként) Kőműves (2 éves esti képzés, második szakmaként) Szerszámkészítő (2 éves esti képzés, második szakmaként) Autószerelő (2 éves nappali képzés, érettségire épülő szakma) Műszaki informatikus (2 éves esti képzés, érettségire épülő szakma) Érettségi felkészítő képzés (2 éves esti képzés, OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkezők számára)
A felnőttképzések indításával kapcsolatban egyeztetések folynak, a finanszírozás problémája miatt azonban hosszú távon lehet csak számítani indításukra.
5. Az intézményi hagyományok, rendezvények Fontosnak tartjuk, hogy a diákok számára változatos lehetőségeket biztosítsunk a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Az iskola tanulóinak döntő része azonban nem siófoki lakos, így a mindennapi utazás, a tanórai leterheltség mellett éppen a szabadidő hiányzik, sok próbálkozásunk tehát eredménytelen maradt. Mégis több olyan rendezvénye van az intézménynek, melyek ma már hagyományosnak mondhatók:
7
-
A szeptemberi jó időt használja ki az intézmény a biciklitúra alkalmával. A Kis Balaton-kör (70 km) teljesítését felvezetőkkel, kísérő szerviz autóval segíti az iskola, valamint a pihenők alkalmával ellátást is kapnak diákjaink. A rendezvény nem csak sportolási lehetőséget biztosít tanulóinknak, hanem egymás megismerését, az egymásra való odafigyelést is segíti.
-
Az elsős avató, melyre az őszi szünet előtti utolsó tanítási napon kerül sor, a kilencedikesek játékos, osztályok közötti versenye. A kezdeti feszültség után, az osztályfőnökök részvételével, mindig jó hangulatú rendezvényen erősödhetnek az osztályközösségek.
-
A végzős diákok hagyományos rendezvényét, a szalagavatót februárban tartjuk.
-
1996-ban vette fel az iskola Baross Gábor nevét. Azóta minden tavasszal, a szünet előtti utolsó napon tartja meg az iskola diákönkormányzata a diáknapot, a Barossnapot. Tanulóink változatos kulturális, sport és egyéb rendezvények közül választhatnak.
-
Ballagási ünnepélyünket a végzősök utolsó tanítási napja utáni szombaton rendezzük, ekkor kerül sor az Év Diákja elismerések átadására is.
-
Az iskola örökbe fogadta Nyim falut, melynek keretében minden tavasszal faluszépítésen vesznek részt az iskola önkéntesei. Ezt a hagyományt a közösségi szolgálat bevezetése tovább erősítette.
-
Többnyire májusban kerül megrendezésre az iskola gyalogtúrája, mikor mindig új célok felkeresésére hívja diákjait az intézmény.
-
A Somogyi TISZK időszakában vált hagyománnyá a tanév végén megrendezésre kerülő Strandfoci Bajnokság, mely iskolák közötti versenyt reményeink szerint továbbra is folytathatjuk.
-
Diákjaink a tanév során havonta vehetnek részt egészségnapon, melyek az aktuális világnapokhoz kapcsolódnak.
-
Félévente szervez az iskola történelmi emlékhelyekre kirándulásokat, melynek arra érdemes résztvevőit több osztályból választjuk ki.
-
Két nemzetközi programban is részt vesz az iskola. A BISEL program keretében tanulóink a Sió, a Koppány és a Jaba patak vízminőségét határozzák meg. Az eredményeket a Belgiumban lévő központban dolgozzák fel. A GLOBE program keretében meteorológiai, vízkémiai, biológiai borítottság vizsgálatokat végeznek a diákok. Az eredményeket az amerikai Colorado Egyetemen értékelik.
8
A rendezvények megtartása, azok támogatása korábban az anyagi források csökkenése miatt vált kérdésessé. Elsődleges célom tehát, hogy a már hagyományos, bevált rendezvényeink megtartását, színvonalának emelését biztosítsam, amire jó lehetőséget nyújtanak a szakképzésben, a fenntartásban végbemenő változások. Ezt követően lehet az anyagi és a humán erőforrások figyelembe vételével újabb lehetőségeket keresni.
6. Az intézmény tárgyi adottságainak fejlesztése A tárgyi adottságokat bemutató fejezetben említett problémákra az intézmény vezetése évek óta próbál megoldást találni. A fenntartóváltással kialakult helyzettel már reménykedhetünk abban, hogy mindhárom telephely problémáit sikerül megoldani. Az iskola Bakony utcai épületének energetikai felújítására több pályázat előkészítése is megtörtént. Ezek nem csak a fűtésrendszer és a nyílászárók cseréjét tartalmazzák, hanem a szigetelési munkákat és napelem rendszer beépítését is. A vízvezetékrendszer cseréjét szintén pályázati forrásból tervezzük megvalósítani. A tornaterem tetejének szigetelésére, a beázások megszüntetésére az egyeztetések alapján a tulajdonos Siófok Város Önkormányzata biztosít forrást. Az öltözők felújítása saját forrásból kezdődhet meg terveink szerint. Az egyre sürgetőbb informatikai fejlesztésre, mind az informatika termek, mind az iskolai adminisztrációra használt berendezések esetében, fenntartói forrásból kerülhet sor. A tanműhely felújítási munkálataira, nyílászárók cseréjére szintén fenntartói forrásokat szeretnénk igénybe venni. A tanműhely bővítésére viszont hosszabb távon számíthatunk csak. A Széchenyi utcai épület esetében saját forrásból kell megoldani a tantermek felújítását.
7. Az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése Az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése állandó feladatot jelent a vezetőségnek és az iskola dolgozóinak. 7.1 Belső kapcsolatrendszer Az iskola hatékony működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a nevelőtestület és az intézmény vezetősége között kölcsönösen hatékony legyen az információáramlás, biztosítva legyen a napi munkakapcsolat. A hagyományos módszerek mellett ma már kihasználja az iskola az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét is, mely lehetővé teszi a gyors, egyértelmű, pontos tájékoztatást (email, Facebook). Nem csak az iskola vezetősége keresi meg a kollégákat ilyen módon, hanem a pedagógusok is kihasználják ezeket a lehetőségeket iskolai és személyes problémáik ismertetésére, valamint segítség, támogatás kérésére. Fontosnak tartom, hogy a már meglévő információs csatornák működését javítsam, és új lehetőségeket találjak ezen a téren is.
9
A diákönkormányzat szerepének növelése, az iskola életét befolyásoló eseményekbe történő minél szélesebb bevonása is célszerű lenne. A diákok véleményének megkérdezésével, a nevelőtestület és a diákönkormányzat együttműködésével hatékonyabb lehetne a nevelési problémák csökkentése, a szélsőséges viselkedés visszaszorítása, a renitens tanulók megfékezése. Diákjaink sokat segíthetnének az iskola arculatának kialakításában, az intézményről kialakult vélemények javításában. Ennek fontosságát a beiskolázásról szóló fejezetben már említettem, az iskola választásánál a szülők mellett a kortársak véleménye a meghatározó. A szülőkkel történő együttműködés a sikeres iskola egyik fontos jellemzője. A helyzetelemzésnél már rámutattam, hogy az iskola adottságaiból következően ez terület több kívánni valót hagy maga után. Sajnos még szakközépiskolai osztályoknál is gyakori, hogy nem sikerül együttműködni a gondviselővel. Pedig az eredményes iskolai munka egyik fontos eleme a diák, a pedagógus és a szülő együttműködési rendszere, melyben mindenki számára megismerhetőek a tanulás, a nevelés területén felmerülő problémák, és így azok kezelése is könnyebben megoldható. Az egyik legfontosabb fejlesztendő területnek ezért azt tartom, hogy a kapcsolattartás hagyományos formáinak megtartása mellett megtaláljuk azokat az új módszereket, melyekkel a szülők többségét be tudjuk vonni a munkába.
7.2 Külső kapcsolatrendszer A külső kapcsolatrendszer fejlesztésének legfontosabb eleme egy egységes arculat kialakítása. Nyílt, egyértelmű kommunikációval kell megerősíteni, hogy az iskola elsődleges célja az, hogy a tanulókat segítse az iskola elvégzésében, szakma megszerzésében, tanulmányaik folytatásában. Be kell tudni mutatni, hogy mindezt olyan környezetben tehetik, ahol biztonságban érezhetik magukat, képességeik sokoldalúan fejlődhetnek és ahol életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak. Az iskola fenntartója ugyan a Nemzetgazdasági Minisztérium, mégis fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljon a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatallal. Az iskola épületei ugyanis az önkormányzat tulajdonában vannak, de támogatja a város az iskolát azzal is, hogy a szalagavató ünnepséget a tulajdonában lévő Kálmán Imre Kulturális Központban tarthatjuk. Az intézmény pedig a városi ünnepségek résztvevője. Az általános iskolákkal kialakult kapcsolatrendszert is fejleszteni kell. Meg kell találnunk azokat a területeket, amelyekkel kapcsolatban igényt tartanak az iskolánk tájékoztatására, együttműködésére. A mindkét fél számára hasznos programok lehetnek a kapcsolatok további bővítésének alapjai. Ilyen például a balatonföldvári Széchényi Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolával a környezetvédelem területén kialakított együttműködés, vagy az október hónapban rendszeresen megrendezésre kerülő, általános iskolák csapatainak szervezett labdarúgó-bajnokság.
10
A vállalkozásokkal, intézményekkel kialakult kapcsolatrendszert sem elegendő ápolni, hanem bővíteni kell a partnerek körét. Erre már csak a duális képzés miatt is szükség van, minél több tanulónak kell biztosítani a külső gyakorlati helyet.
8. Az intézmény közeljövőben megoldandó, kezelendő feladatai A pályázat írásakor már körvonalazódnak azok a problémák, melyek megoldására az iskola hatékony működése érdekében rövid távon is szükség lesz:
A szakképzés átalakítása, a jogszabályi változások közül a képzési formák elnevezése, a szakgimnázium, a szakközépiskola fogalmának bevezetése már eddig is több problémát vetett fel. Az intézmény érdeke, feladata, hogy a fogalmak mögötti tartalmat minél hamarabb rögzítse a köztudatban, a pályaválasztás időszakára mind a szülők, mind a tanulók számára egyértelműnek kell lennie, mit jelentenek ezek a képzések.
A szakképzés átalakításának már ebben a tanévben is érezhető problémája, a bevezetőmben említettek szerint, az ágazati képzésben előírt nyári gyakorlatok megvalósítása. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elképzelése szerint, a valós munkakörülmények megismerése érdekében, már a 9. évfolyamot követően, együttműködési megállapodással, külső gyakorlati helyen kell a diákoknak teljesíteni a nyári gyakorlatot. Erre azonban kicsi az esély, mert a tanulók kevés ismerettel, gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a vállalkozók számára pedig komoly adminisztrációs és anyagi terhet jelent a tanulóknak a fogadása. Amennyiben a diákok nem találnak gyakorlati helyet, az iskoláknak kell megoldani a feladatot, márpedig erre nincsenek felkészülve. Ehhez nem rendelkeznek sem elegendő műhely kapacitással, sem elegendő humán erőforrással. A 2014/2015-ös tanév nyári gyakorlatai esetében sem sikerült minden szakmában elhelyezni a tanulókat, az idei nyáron pedig még egy évfolyamnak lenne szüksége gyakorlati helyre!
A szakképzés átalakításának nehéz követhetőségét mutatja, hogy még az oktatás irányítói sem tudják a változások miatt kialakult helyzetet kezelni, az ágazati szakmai érettségi vizsga követelményei egy évvel a vizsga előtt sincsenek kidolgozva. Történik mindez annak ellenére, hogy az erről szóló törvényt 2011-ben alkották, több mint négy éve van hatályban.
2016-ban a szakgimnáziumok bevezetésével a kerettantervek is megváltoznak. Problémát jelent, hogy ezek csak a nyár közepén jelennek meg, így a következő tanév tervezésére az utolsó pillanatban lesz lehetőség. Előrejelzések szerint a szakmai órák további növelése várható a közismereti órák terhére. Ez nem csak a munkaerő gazdálkodásban fog problémát jelenteni, hanem a közismereti érettségi felkészítésben is.
11
Megoldatlan a pedagógusok minőségi munkájának jutalmazása. Az egyéni képességek, eredmények elismerésére már nem elegendő az erkölcsi elismerés, gondoskodni kellene az anyagi jutalmazásról is.
A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók száma évről évre növekszik. Ellátásuk jelenleg óraadó tanárral történik. Az ellátást igénylő tanulók számának ilyen mértékű növekedése hamarosan szükségessé teszi főállású fejlesztő pedagógus alkalmazását.
Az intézmény még mindig nem rendelkezik elegendő anyagi forrással ahhoz, hogy a pedagógusok részéről felmerülő egyéni képzési igényeket kielégítse. A beiskolázási terv szerint még a tanításhoz szükséges végzettségek megszerzésében sem tud az iskola mindenkit támogatni, csak a továbbképzési program hosszabb távú terve elegendő ehhez.
A nevelés, a fegyelmezés terén az iskolának évről évre újabb problémákkal kell szembenéznie. A szenvedélybetegségek, az iskolai és az annál súlyosabb jogsértések megelőzésében nagy segítséget nyújtanak az egészségnapi rendezvények és az iskolarendőr program. A pedagógusok folyamatos odafigyelésére, éberségére van szükség ahhoz, hogy a felmerülő problémákra azonnal tudjon az iskola reagálni.
9. Összegzés A mai világot jellemző gyors változások az iskolák életét is meghatározzák. Az intézményekkel szembeni elvárásoknak csak gyors alkalmazkodással, rugalmassággal lehet megfelelni, csak így biztosítható sikerességük. Pályázatomban ezért az iskola adottságaiból kiindulva próbáltam meghatározni azokat a területeket, melyek meghatározzák a jövőnket. Vezetői programomban, a realitás talaján maradva, vázoltam azokat a lehetőségeket, melyekkel eredményes maradhat az iskola. Mindezekkel úgy kívánok élni, hogy az iskola értékeit megőrizzük, a stabil, biztonságos működést ne veszélyeztethesse semmi. Úgy gondolom, hogy a közoktatásban eddig végzett munkám, vezetői tapasztalataim alkalmassá tesznek erre a feladatra. Céljaim elérése érdekében kérem ezért a Siófoki Szakképzési Centrum, a nevelőtestület, az alkalmazotti közösség, a szülői szervezet és a diákönkormányzat támogatását a tagintézmény-vezetői pályázatom kedvező elbírálásához. Zamárdi, 2016. március 30.
12
