Baross Gábor Program NYUGAT-DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS FEJLESZTÉSEK (INNOREG 2007)
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
Sopron, 2008. szeptember
Általános kérdések: Kérdés: lehet-e konzorciumvezető nonprofit vállalkozás? Válasz: non-profit gazdasági társaság a „TERMÉK-, SZOLGÁLTATÁS-INNOVÁCIÓ” (ND_INRG5_07) pályázat konzorciumvezető.
TECHNOLÓGIA-, kivételével lehet
Kérdés: a non-profit gazdasági társaság non-profit szervezetnek tekinthető-e? Válasz: igen, mivel a Gt. 365. (5) alapján: (5) Ahol törvény közhasznú társaságot említ, azon - a (6) bekezdésben és a 366-367. §-ban foglalt kivétellel - 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve nonprofit gazdasági társaságot, 2009. július 1-jétől pedig kizárólag nonprofit gazdasági társaságot kell érteni. Kérdés: a non-profit szervezetek is csak az amortizációt számolhatják el a Baross Gábor program keretében? Válasz: a 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet 3.§ a) pontja szerinti K+F projekttámogatás esetében szükséges a tárgyi eszköz amorticáziójának elszámolása a projekt idejére, tehát ez a szabályozás kizárólag a „TERMÉK-, TECHNOLÓGIA-, SZOLGÁLTATÁS-INNOVÁCIÓ” (ND_INRG5_07) pályázat esetén érvényes. Továbbá a 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseit nem kell (tehát az eszközök elszámolására vonatkozókat sem kell) alkalmazni a projektben gazdasági tevékenységet nem végző jogi személyiséggel rendelkező non-profit szervezet, költségvetési szerv és jogi személyiséggel rendelkező intézménye esetében, így ezek a szervezetek a nyertes pályázataik alapján megkötött támogatási szerződéseik keretében elszámolhatják az eszközök és immateriális javak beszerzési költségének projektre eső részét. Kérdés: kell-e valamilyen dokumentummal igazolni a saját forrás meglétét a pályázat beadásakor? Válasz: nem, a saját erő vagy egyéb forrás rendelkezésre állásáról a pályázat beadásakor igazolást nem szükséges benyújtani, viszont felhasználását a projekt költségvetésébe be kell tervezni, arról ugyanolyan módon el kell számolnia a támogató felé, mint a támogatással. Kérdés: a CD-re írandó fájloknak (munkaterv, excel űrlap) mi legyen a neve, az útmutató alapján nem egyértelmű a munkaterv elnevezése. Válasz: az excel űrlap elnevezésére valóban nincs meghatározása, kérjük, hogy az excel fájl neve a projekt azonosító és projekt- vagy konzorciumvezető vállalkozás neve legyen (pl. ND_INRG3_07_azonosít_cégnév.xls), a munkatervé pedig ugyanilyen módon képződjön, pl. ND_INRG3_07_azonosít_cégnév.doc. Kérdés: a munkaterv 3.1 és 3.3 táblázatainak elrendezése szerencsésebb lenne fekvő lapon, elforgathatók-e a munkaterv ezen oldalai? Válasz: igen, azok az oldalak átformázhatók fekvőre, amelyek szükséges (pl. táblázatot tartalmaznak). Kérdés: a pályázati űrlap kitöltési útmutatójában a 19. oldalon található egy feltétel, miszerint a 2009. évben kötelezően le kell zárni legalább egy munkaszakaszt, viszont a tájékoztató napon elhangzottak szerint március-május tájékán várható szerződéskötés, 2
előlegfizetés, akkor most hogyan kell tervezni, ha valaki csak akkor kezdené el a projektet, ha van szerződése? Válasz: a kitöltési útmutató az NKTH által kezelt összes pályázatra vonatkozik. A Baross Gábor Program Nyugat-Dunántúli Innovációs Fejlesztések (INNOREG 2007) pályázat esetében nem számít formai hibának, ha valaki nem tervez 2009-es munkaszakasz zárást, tekintettel arra, hogy addig nem kezdené el a projektjét, amíg nincs megkötve a támogatási szerződés. A támogatási szerződés megkötésekor viszont lehetőség lesz a munkaterv ütemezésének felülvizsgálatára, amennyiben szükséges.
Pályázat-specifikus kérdések: ND_INRG1_07 „ÖSZTÖNDÍJ” Kérdés: egyetem esetén karonként kell érteni a külföldi tanulmányútra kiküldhető max. 2 főt, vagy az egyetem egészére? Válasz: egyetemek, felsőoktatási intézmények esetén lehetséges ezt karonként értelmezni, viszont egy pályázatban egyszerre csak legfeljebb 2 munkatárs külföldi munkavégzésére lehet támogatást kérni. ND_INRG2_07 „SPIN OFF” Kérdés: hogyan kell értelmezni azt a kikötést, hogy „..a de minimis támogatás alkalmazására vonatkozó szabályok a díjmentes szolgáltatást igénybevevő KKV-ra is vonatkoznak. A szolgáltató kötelezettsége írásban tájékoztatni a végső kedvezményezettet a továbbadott de minimis támogatás értékéről és jellegéről.”? Válasz: a pályázó által igényelt támogatás gyakorlatilag azoknál a vállalkozásoknál jelentkezik, akiket a pályázó szervezet kiválaszt majd, így a pályázó szervezet ebben az esetben csak közreműködő szervezetként vesz részt a folyamatban. Mivel a támogatás végső kedvezményezettei vállalkozások lesznek, ezért a részükre a közreműködő szervezet (szervezeti formájától függetlenül) de-minimis támogatás formájában biztosítja a szolgáltatást (tanácsadás, inkubálás, mentorálás), mely de-minimis támogatást a végső kedvezményezett vállalkozásoknak kell nyilvántartaniuk, akár egy excel táblázatban is. A közreműködő szervezet az átadott támogatásról nyilatkozatot ad a végső kedvezményezett vállalkozásnak, melyen feltűnteti az átadott szolgáltatás ellenértékét (saját kalkuláció vagy számlák alapján számolva), és azt, hogy ezt deminimis támogatásként adta át, és ezt a végső kedvezményezett vállalkozás a nyilatkozat aláírásával tudomásul veszi. Ezt a nyilatkozatot és a nyilvántartást, valamint a tanácsadás során létrejövő dokumentumokat a végső kedvezményezett vállalkozások 10 évig kötelesek megőrizni, javasoljuk ezt egy dossziéba lefűzni. Továbbadás esetén a deminimis támogatás megítélésének dátuma a közreműködő (pályázó) szervezet által aláírt átadó nyilatkozat dátuma. A pályázó szervezet (közreműködő) köti a Támogatási Szerződést a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal, a pályázó nevére kiállított számlákkal (pl. külső megbízás, dologi kiadások esetén) és pénzügyi bizonylatokkal (pl. személyi költség) kell elszámolnia a teljes (saját célra fordított és átadott) támogatással és saját forrással is a Támogató felé (ahogyan általában az Innoreg pályázatoknál lenni szokott). 3
A pályázó saját céljaira is fordíthatja a támogatás egy részét (pl. projektmenedzsment, saját szakértőinek költsége, rezsi, tárgyi eszköz beszerzés), melyet nem vagy csak egy részét adja tovább a végső kedvezményezett vállalkozás részére, ezen saját célokra fordított költségek vállalkozás (gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó) pályázó esetén de-minimis típusúnak minősülnek, non-profit szervezet esetében pedig nem minősülnek állami támogatásnak. Ezt a költségmegosztást a pályázat költségvetésének összeállításakor is meg kell tenni már! ND_INRG5_07 „TERMÉK-, TECHNOLÓGIA-, SZOLGÁLTATÁS-INNOVÁCIÓ” Kérdés: mi a különbség az alap és az ipari kutatás valamint a kísérleti fejlesztés között? Válasz: az alábbi definíciók segíthetnek eldönteni a kérdést, viszont alapvetően ez a pályázó feladata, ő ismeri a fejlesztésének minden lépését. A meghatározások a Nemzeti Technológiai Program útmutatójából származnak. Alapkutatás: az általános tudományos és technikai tudásanyag bővítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzéshez. Ipari vagy alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelenős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban. Kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (idetartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is). Nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi. Kérdés: mihez képest kell 50%-nak lennie a kísérleti fejlesztésnek? Válasz: a pályázati útmutató 9. oldala szerint a kísérleti fejlesztés aránya min. 50% kell, hogy legyen a projekt összköltségéhez képest, tehát nem csak az A) tevékenységen belül kell 50%-t elérni, hanem a teljes költségvetéshez képest. A másik 50% lehet ipari kutatás, és/vagy B), C), D), E) tevékenység. Kérdés: pályázhat-e non-profit kft. önállóan a „TERMÉK-, TECHNOLÓGIA-, SZOLGÁLTATÁS-INNOVÁCIÓ” (ND_INRG5_07) pályázatra? Válasz: nem, csak kizárólag konzorciumban pályázhat, és a konzorciumvezető intézmény csak üzletszerű gazdasági tevékenységet elsődleges tevékenységként végző vállalkozás lehet (tehát non profit gazdasági társaság nem lehet konzorciumvezető intézmény). Kérdés: felsőoktatási intézménynek meg kell-e bontani a tevékenységeit a „TERMÉK-, TECHNOLÓGIA-, SZOLGÁLTATÁS-INNOVÁCIÓ” (ND_INRG5_07) pályázatban aszerint, hogy milyen típusú támogatás igényelhető rá? Válasz: a tevékenységek megbontását felsőoktatási intézménynek, nonprofit kutatóhelynek (nonprofit gazdasági társaságnak is) kizárólag akkor kell megbontani, ha 4
a támogatást piaci tevékenységükre fordítják. Viszont mindenképpen javasoljuk, hogy K+F tevékenységeken belül elkülönítve számoljanak (tervezzenek) az ipari (alkalmazott) kutatás és a kísérleti fejlesztés költségeivel (egy részfeladat csak egyik típusú k+f támogatást tartalmazzon. Ez mind a tervezést, mind az elszámolás és az ellenőrzést megkönnyíti. Kérdés: amennyiben vállalkozás igénybe akar venni több típusú támogatást is a a „TERMÉK, TECHNOLÓGIA-, SZOLGÁLTATÁS-INNOVÁCIÓ” (ND_INRG5_07) felhívásra beadott pályázatában, hogyan kell kitöltenie a pályázati űrlapot, illetve a Munkaterv 4.1 pontjában szereplő táblázatokat? Pl.: a személyi költségre hogyan számolja ki a támogatás nagyságát, ha több tevékenységet ugyanaz a személy fog végezni, valamint a rezsiköltséget hogyan ossza fel? Válasz: amennyiben pl. a személyi költség több tevékenységnél is felmerül, akkor a támogatást valamilyen vetítési alap segítségével tudja kiszámolni, arányosítva. A költségvetés elkészítéséhez készítettünk egy táblázatot (pályázati kiírás mellett található a www.westpa.hu (Pályázati figyelő / Innovációs pályázati felhívások / Baross Gábor Program Nyugat-Dunántúli Innovációs Fejlesztések - Innoreg 2007 felhívás almappa) honlapon: koltsegvetes_szamolotabla.xls), amit csak azok a szervezetek használjanak, akik többféle támogatást típust vesznek igénybe. Kérjük, hogy ebben az esetben a számolótáblát csatolják a pályázat eredeti példányához, a számolótábla nem számít bele a megengedett max. oldalszámba, azon felül értendő. A számolótáblát a pályázati bírálatához a Közreműködő Szervezet bekérheti, amennyiben szükséges, és nem került csatolásra. Útmutató a kitöltéshez: 1. A táblázatot az űrlapnak megfelelő formátumban kérjük kitölteni, azaz az összegeket ezer Ft-ban tűntessék fel, 2. Amennyiben a pályázó ÁFA levonási joggal rendelkezik akkor nettó módon, a levonható ÁFA külön beírásával, egyébként bruttó módon kell tervezni, 3. A személyi költségek tervezésénél célszerű kiszámolni, hogy az adott feladat elvégzése mennyi munkaórát/napot vesz igénybe és azt felszorozva az órabérrel kiszámítható a részfeladat személyi költsége, 4. A rezsiköltséget szintén valamilyen vetítési alap segítésével lehet felosztani, pl. időráfordítás, 5. Amennyiben egy tárgyi eszköz (pl. számítógép) vagy immateriális jószág (pl. szoftver) több tevékenységhez is igénybe lesz véve, akkor a költségét szintén lehet időarányosan felosztani, 6. Kérjük, a vetítési alapokkal végzett számításokat a költségvetés indoklásában részletesen ismertessék, 7. Egy részfeladathoz csak egyfajta támogatástípus vehető igénybe, amennyiben mégis szükség több típusra, úgy a részfeladatot bontsák meg újabb részfeladatokra. A részfeladat típusát jelölni szükséges a táblázatban! 8. Konzorciumi partnerek esetén tagonként külön-külön kell kitölteni, ha több vállalkozás is szerepel a konzorciumban, és mindegyik többfajta támogatást igényel, 9. Az összesen soron kapott értékek munkaszakaszokra bontva (időbeli ütemezés után) beírhatóak a pályázati űrlap 22-es lapjára,
5
