PÁLYÁZAT A PRO KULTÚRA SOPRON NONPROFIT KFT. ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZET ÜGYVEZETŐI ÁLLÁSÁRA PATAKI ANDRÁS. (kivonat) NOVEMBER 23

PÁLYÁZAT A PRO KULTÚRA SOPRON NONPROFIT KFT. ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZET ÜGYVEZETŐI ÁLLÁSÁRA (kivonat)

PATAKI ANDRÁS

2016. NOVEMBER 23.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ GONDOLATOK …...…………………………………………………………………

3

MOTIVÁCIÓ ÉS ÁLTALÁNOS KONCEPCIÓ A PRO KULTÚRA IRÁNYÍTÁSÁRA ................... PATAKI ANDRÁS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA... …………………………………………….. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ………………………………………………………………….

3 6 9

HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS TÁVLATOK ………………………………………………………

10

KULTURÁLIS IGAZGATÁS – Szolgáltatás és szolgálat – közön(y)ség vagy közösség?...... Gondolatok a soproni kulturális koncepció szemléletéhez…………………… …. A kultúra mint a város arculata és mint legolcsóbb városmarketing………… …. Változó kulturális terek, városi közéleti események ………………………. Helyi alkotók és alkotóközösségek megmutatásának alkalmai……………. Tematikus rendezvénysorozatok…………………………………………… Rendszeresen visszatérő programok……………………………………….. Öntevékeny csoportok működtetése……………………………………….. Konferenciák, szimpóziumok………………………………………………. Kiállítások …………………………………………………………………. Szabadtéri rendezvények …………………………………………………… Képzések, továbbképzések …………………………………………………. Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar ………………………………… József Attila Művelődési Ház, Balf ………………………………………… GYIK Rendezvényház ………………………………………………………

10 10 11 12 12 12 12 13 13 13 14 15 16 16 16

GAZDASÁGI IGAZGATÁS – Szemelvények a tízparancsolatból – a hetedik ………………. Értékesítési koncepció ……………………………………………………………… A gazdasági igazgatás további területei …………………………………………… Gazdasági osztály ……………………………………………………………. Műszaki osztály ……………………………………………………………… Üzemeltetési osztály …………………………………………………………

17 17 19 19 20 20

MŰVÉSZETI IGAZGATÁS – Színház – az emberibb emberért ……………………………… A Soproni Petőfi Színház elmúlt öt évéről és a jövőről …………………………… Helyzetmeghatározás, művészeti alapkoncepció ……..…………………… A társulatról ………………………………………………………………… Vendégjátékok, fesztiválok ………………………………………………… Képzések, mesterkurzusok ………………………………………………… Látogatottság – nézettség mint a színházi teljesítmény mérésének bűvszavai …………………………………………………………………… A következő évad terve ……………………………………………………. Sopron Balett ………………………………………………………………………… Barlangszínház ………………………………………………………………………. A Soproni Petőfi Színház színházi nevelési programja (2012-2016) …………….. Együttműködő partnerek …………………………………………………………… Színházklub, színitanoda ……………………………………………………………. Beruházási és fejlesztési kérdések (SPSZ) ………………………………………….

21 21 21 22 22 23

ZÁRÓ GONDOLATOK ……………………………………………………………………………

56

25 27 29 31 33 45 49 52

2

BEVEZETŐ GONDOLATOK MOTIVÁCIÓ ÉS ÁLTALÁNOS KONCEPCIÓ A PRO KULTÚRA SOPRON NONPROFIT KFT. IRÁNYÍTÁSÁRA

Az elmúlt esztendőkben a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. keretein belül a Soproni Petőfi Színház igazgató–főrendezőjeként tevékenykedtem. Négy évvel ezelőtt a közszolgálatiság gondolatának jegyében adtam be igazgatói pályázatomat. A vállalt feladatokat teljesítettem. 2012-es pályázatunk valóra váltása során kollégáimmal együtt azzal a meggyőződéssel láttunk munkához Sopronban, hogy az igényes – egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató – közönségszínház koncepcióját megvalósítsuk. Kialakult egy racionális, a sokrétű nézői igényeket lefedő bérletrendszer, s a nézőszám jelentősen megemelkedett. Létrejött a tánctagozatból az önálló Sopron Balett. Új műfaj, a táncjáték vert tanyát Sopronban, igazi társulat született, amelynek munkája nemcsak a színház prózai előadásait tette látványosabbá, hanem önálló alkotásaival is kivívta a nézők megbecsülését. S nem utolsó sorban megvalósult egy jól átgondolt és eredményesen működtetett színházi nevelési program, amely találkozott a diákok és a pedagógusok igényével. Mára elmondhatjuk, hogy ötödik éve él és alkot Sopron városában egy közösség, amelyet – úgy érzem – egyénenként és társulatként szívesen fogadtak, és kijelenthető, hogy teljesítményük alapján meg is szerettek a nézők. A színészek valódi ismerősökké váltak, a bemutatók pedig ünnepi közösségi eseményekké léptek elő az elmúlt esztendőkben. Köszönhető ez annak, hogy társulatunk minden tagja itt él Sopronban, és igazi sopronivá vált, továbbá annak is, hogy színes és változatos műfaji kínálattal álltunk a közönség elé, évadonként új és hatékony szempontok alapján állítva össze a repertoárt. A társulat szakmai morálja példaadó. Munkánk alapja a felelősség, amelyet alkotótársaink iránt érzünk, s hasonló felelősséget viselünk az alkotói feladatok és a közönség bizalma iránt. Nagy öröm színházunknak, hogy társadalmi szerepvállalásaink és a városi kulturális életben betöltött szerepünk miatt is széles körben kedvelnek bennünket. Az elmúlt négy évben némiképp cserélődött a közönség összetétele, és arányaiban is változott a színházlátogatók száma Sopronban. A teátrum tudatosan és nagy energiákat mozgatva dinamikusan nyitott a fiatal közönség irányába, s a sikeres iskolaszínházi programnak, valamint a városi és környékbeli pedagógusokkal való jó együttműködésnek köszönhetően jelentősen növekedett ennek a korosztálynak a létszáma a bérletesek között. A jövő közönségének a felnevelése, a színházba járás megszerettetése egyik fontos missziónk. Korábban még csak meg sem fordultak óvodás korú gyermekek a színházban, mára több mint ezer bérletesünk van ebből a korosztályból. Az alsós diákság hagyományosan színházba járó réteg, az ő körükben is sikerült növelnünk a nézőszámot, ahogy a felsős korosztály körében is, amely a rájuk szabott színházi nevelési előadások révén egyre közelebb került a színházhoz. Hasonló tendenciát rögzíthetünk a középiskolások esetében is, azonban az ő megszólításuk 3

további munkára, újabb módszerek keresésére sarkall bennünket. Az egyetemista színházlátogatók száma is megkétszereződött, amely nem kis mértékben annak köszönhető, hogy jó együttműködést sikerült kialakítani az intézmények rektorával, dékánjaival, valamint a hallgatói képviseletekkel. Színházunk a soproniaké, de ez nem jelent bezárkózást. Tudatosan építettük fel színházi kapcsolatrendszerünket, amely mára Bécstől az oroszországi Szaranszkig, Révkomáromtól a vajdasági Zentáig és Erdélyig ér. Fontos számunkra a kitekintés, a szellemi horizont kitágítása, hiszen a fesztiváldíjakban is elismert művészi színvonalat így tudjuk megőrizni és magasabb szintre emelni. A fentiek tükrében jogosnak tűnik a kérdés, miért jelent kihívást számomra a Pro Kultúra Sopron Nonrofit Kft. ügyvezetői állása. Közművelődési intézmény-vezetői, valamint különböző típusú színházaknál folytatott vezetői munkáim során szert tehettem olyan tapasztalatokra, amelyek birtokában megalapozottan állíthatom, hogy képes leszek a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. előtt álló szervezeti, munkaszervezési feladatok átgondolására, a szükséges strukturális változtatásokra vonatkozó döntések meghozatalára, továbbá a többfunkciós művészeti feladatok irányítására és eredményes menedzselésére. Ezen feladatok átgondolását, újrahangolását azért is fontosnak tartom, hogy a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. keretei között működtetett kulturális intézmények és szervezetek ne egymás ellenére, hanem egymást segítve, saját erősségeikre építve járuljanak hozzá a közös szervezet gazdaságos és kiemelkedő minőségű működéséhez, s ezen keresztül Sopron városának és a Sopron-Fertődi kistérség településeinek helyzetbe hozásához, a polgárok kulturális igényszintjének emelkedéséhez. Határozottan vallom, hogy máig nem avult el az a két legfontosabb érték, amely már a középkori ember világképét is meghatározta: a szolgálat és a szeretet. Az utóbbi jelen esetben a kellő empátiás készséget, a munkatársakért érzett felelősséget mint vezeti attitűdöt jelenti számomra, míg az előbbi a köz szolgálatának kötelezettségére utal. Bízom abban, hogy leendő munkatársaimmal együttműködve valóra válthatjuk legfőbb törekvésünket, amelyet így fogalmazhatnánk meg: értékközvetítés a köz szolgálatának jegyében, hogy emberibb emberré váljunk a színház és kultúránk által.

A későbbiekben egy önéletrajz formájában bemutatkozom, majd – szintén önéletrajzi formában – ide idézem azon személyeket, akiknek munkájára támaszkodni szeretnék az ügyvezetői munkám során, amennyiben elnyerem a megpályázott állást. Munkatársaimmal együtt arra törekszem, hogy  

munkánkat mind közművelődési, mind színházi értelemben a köz szolgálatának elve vezesse; tegyük nyitottabbá közművelődési ágazatunkat, tárjuk fel a civil szférához utat találó lehetőségeket;

4

    



   

    

minden lehetséges ponton legyünk részesei aktivizáló és igényt felkeltő erővel a város és polgárainak hétköznapi és ünnepnapi életében; kapcsolódjunk minél több ponton Sopron városának turisztikai koncepciójához; egyszerűsítsük és tegyük hatékonyabbá a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. szervezeti felépítését; fokozott figyelemmel kövessük a közpénzek elköltésének módját a tervezéstől a hasznosulásig; önálló értékesítési osztályt hozzunk létre, amely lépés nagyban növeli a cég stabilitását és egyben új lehetőségeket is nyit előttünk a közönség létszámának növelésére a közszolgálat jegyében; erős társulatot építsünk a Soproni Petőfi Színházban, azaz folytassuk a már megkezdett – nagymértékben a szakmai továbbképzésekre is alapozott – munkát, miközben olyan progresszív irányú színházi útkeresést folytassunk, amely egyben a közönség széleskörű igényét is figyelembe veszi; a színházban folytassuk a tematikus évadok rendszerét, amely mindig egy-egy fontos, aktuális elvre, gondolatra épül; tovább építsük és segítsük a Sopron Balett útját; Európa kulturális térképére helyezzük a Barlangszínházat; folytassuk a már megkezdett és sikeresen felépített színházi nevelési programunkat, amely a fiatal nézők magas szintű színházértő készségének és igényes színházhasználó attitűdjének alakításában alapvető feladatunk; az oktatási intézményekkel mind a stratégiai célok megfogalmazásában, mind a napi gyakorlat szintjén tovább erősítsük már eddig is jól alakuló kapcsolatainkat; öt év alatt Sopront nemzetközi vonzerővel bíró fesztiválvárossá fejlesszük; bővítsük stratégiai partnereink körét hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt; tovább működtessük a Színházklubot és a Színitanodát, s ezekhez hasonló új kezdeményezések lehetőségét is felkutassuk; megtartsunk minden szervezeten belüli értéket, s a továbblépésnél ezekre építsünk.

5

PATAKI ANDRÁS SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

SZAKMAI TAPASZTALAT 2012-től színházigazgató, főrendező Soproni Petőfi Színház 2012-től művészeti vezető Forrás Színház 2008-tól szakmai alelnök Magyar Versmondók Egyesülete 2011-2016 művészeti vezető Evangélium Színház 2010-2012 operatív igazgató Veszprémi Petőfi Színház 2009-2012 igazgató Újvárosi Művelődési Ház, Győr 1995-2012 igazgató Forrás Színház 2003-2009 egyetemi oktató Pécsi Tudományegyetem 2000-2008 vezető kommunikációs tréner Állami Számvevőszék 2004-2008 szervezési és gazdasági igazgató Magyar Versmondók Egyesülete

6

2000-2008 drámatagozat-vezető Vörösmarty Gimnázium, Ajka 1991-1995 színész, rendező Veszprémi Petőfi Színház

TANULMÁNYOK színházi-rendező (MA) (egyetemi diploma) Színművészeti Egyetem, Marosvásárhely (Románia) okl. felnőttképzési és művelődési menedzser (MA) (egyetemi diploma) Pécsi Tudományegyetem hittanár (főiskolai diploma) Győri Hittudományi Főiskola előadóművész (felsőfokú szakképesítés) Nemzeti Filharmónia

SZÍNHÁZI RENDEZÉSEK                     

Szabó-Solymosi: Diktátor (mozgásjáték) A nagybácsi menyasszonya (középkori francia bohózat) A pór, a fia, meg az oskolamester (trufa ismeretlen lengyel szerző tollából) Petkó Jenő: Egyszervani komédiák (utcai mesélés) Mrozek: A nyílt tengeren (játék a színpad alatt) Németh Ervin: Salamon király varázsgyűrűje (zenés mesejáték) /2x Él a magyar! (zenés pódiumjáték) Heltai Gáspár: Az szelíden tobzódás módjairul (zenés komédia) Sue Townsend: Adrian Mole titkos naplója (színpadi játék) /2x Németh Ervin: Morcogi vitéz (mesejáték) Faragott arcok (impro-játék) Németh Ervin: A szebeni muzsikusok (mesejáték) /3x Passió ‒Márk evangéliumából /TV-felv./ Németh Ervin: Emlékem elől ne fussatok! (pódiumjáték Szendrey Júliáról) /2x Passió ‒Máté evangéliumából /TV-felv./ Szárnyak zenéje (zenés játék versre) Móra Ferenc: Kuckó király (színpadi játék) Németh Ervin: A farsang farka (zenés játék) Passió ‒ Lukács evangéliumából /TV-felv./ A tűz őrizői (tan-játék) Sík Sándor: István király (tragédia) /2x 7

                             

Szophoklész: Antigoné (tragédia) /2x Steinbeck: Egerek és emberek (színmű) /TV-felv./ /3x Weöres Sándor: Csalóka Péter (zenés mesejáték) /2x Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (színpadi játék) Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány (zenés mesejáték) /2x Ibsen: Peer Gynt (drámai költemény) Móra Ferenc: Körtemuzsika (mesejáték) Németh Ervin: A halhatatlanságra vágyó királyfi (zenés mesejáték) /TV-felv/ Molière: A fösvény (vígjáték) Németh Ervin: Áldott János (mesejáték) Gogol: A revizor (komédia) /2x David Laing: Dújú ríli lávmí (etűdök emberekre) Heltai Gáspár: Ponciánus császár históriája (zenés komédia) Szétlövészeti múzeum – történelmi panoptikum (verstárlat) Molnár Ferenc: Az üvegcipő (vígjáték) /3x Németh László: VII. Gergely (történelmi dráma) Németh Ervin: Szivárvány szép kapujában (zenés mesejáték) Kövek zsoltára (zenés áhítat) 3x Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (zenés mesejáték) /2x Szamártestamentum (középkori mulattató játék zenével) Arany-kor (zenés balladás est) /3x Katona Imre – Szarka Gyula: Csíksomlyói magyar passió (misztériumjáték zenével) / 3x Németh Ervin: Székely betlehemes (zenés mesejáték) Páskándi Géza: Vendégség (dráma) Szabó Magda: Kígyómarás (színmű) Ingmar Bergman: Őszi szonáta (színpadi játék) Hedry Mária: Kelj fel és járj (dráma) Dés – Geszti - Békés: A dzsungel könyve (musical) Rejtő Jenő: Rejtő, a megejtő (kabaré) Örkény István: Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók! (tragi-groteszk)

FILMES TEVÉKENYSÉG         

Polányi passió /TV-játék/ Duna TV 1998 (rendező) Máté passió /TV-játék/ Szombathelyi Televízió 1999 (rendező) Passió Lukács szerint /TV-játék/ Pápa Városi Televízió 2000 (rendező) István király /TV-film/ Duna TV 2001 (rendező) A Morcogi /TV-játék/ Duna TV 2008 (producer) A napfényben fürdő kastély /TV-játék/ Duna TV 2010 (producer) Képtelen történet /TV-játék/ Duna TV 2013 (producer) Esterházy-történetek /kisfilmek/ Pápa Városi TV 2014 (rendező) Csonka délibáb /TV-játék/ Duna TV 2015 (producer)

8

A PRO KULTÚRA SOPRON NONPROFIT KFT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

GAZDASÁGI IGAZGATÓ

GAZDASÁGI OSZTÁLY gazdasági, pénzügyi, jogi feladatok pályázatok ÉRTÉKESÍTÉSI OSZTÁLY szervezés, értékesítés közönségkapcsolatok kommunikáció PR, marketing

KULTURÁLIS IGAZGATÓ

KÖZMŰVELŐDÉSI OSZTÁLY Közművelődési feladatok rendezvények kiállítások galériák konferenciák zenés bérletek kiscsoportok szabadtéri programok szimfonikus zenekar balfi művelődési ház

FŐRENDEZŐ (MŰVÉSZETI IGAZGATÓ)

SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ művészeti feladatok

BARLANGSZÍNHÁZ művészeti feladatok

MŰVÉSZETI TITKÁRSÁG

ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY üzemeltetés gyártás raktározás gépjárműpark FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG MŰSZAKI OSZTÁLY műszak

KÖNYVVIZSGÁLÓ

9

HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS TÁVLATOK

Az alábbiakban a szervezeti felépítésben rögzített rendszer alapján áttekintjük a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. jelenlegi állapotát, s felvázoljuk vezetői koncepciónk alapjait – kitérve a távlatosabb elgondolásokra is.

KULTURÁLIS IGAZGATÁS Szolgáltatás és szolgálat – közön(y)ség vagy közösség?

Gondolatok a soproni kulturális koncepció szemléletéhez

Az egydimenziós ember fogalmát Herbert Marcuse alkotta meg 1959-ben, aki „a fogyasztói társadalom kívülről irányított emberét” értette alatta. A német szociológus már hatvan évvel ezelőtt is úgy látta, hogy kizárólagosan a fizikai-anyagi javak fogyasztására szoktatott társadalmak lakóinak szemléletmódja és szokásai globális jelenséggé váltak. Az egydimenziós ember fogalma az arctalan tömegek atomizált résztvevőjét jelenti, amely méltatlan az ember eredendően háromdimenziós létmódjához. Ha napjainkban nézünk körbe akár szűkebb, akár tágabb környezetünkben, és innen tekintünk vissza az elmúlt évtizedekre, észrevehetjük, hogy egyéni, családi, közösségi, nemzeti és nemzetközi szinten a Marcuse által felismert jelenség egyre markánsabbá, napjainkra pedig a maga ideáljaival, szokásaival és ehhez idomuló intézményrendszerével együtt szinte önjáróvá vált. Úgy tűnik, az embernek a Teremtés rendje szerint járó háromdimenziós létmódjából mára globális szinten is kikopott a lelki és szellemi dimenzió, és a pusztán fizikai szinten történő létértelmezés uralkodik. Nem lehet véletlen, hogy az utóbbi időben egyre határozottabban felismerhetjük az elfeledett létdimenziók létjogosultságára törekvő igényt. Az igény feltámasztásának kezdeti gyerekbetegségeivel egyetemben intézményrendszeren belül és kívül fel-feltör a háromdimenziós létmód hívása, a teljesség közegébe történő bekapcsolódás szükséglete. Ennek a területe az, amit ma általánosságban kultúra néven foglalunk össze. 10

A kultúra jelentéskörét nem egyszerűsíthetjük le pusztán fizikai-anyagi értelemben használva kulturális javak fogyasztására, hanem visszaadva az emberi létezés háromdimenziós méltóságát érvényesítjük – jelen esetben meglévő kulturális intézményrendszeren belül – a lélek és a szellem hívását. Mindez közelebbről azt jelenti, hogy a kultúra alapvetően nem pusztán szolgáltatás, hanem a lélek és a szellem egyéni, közösségi, nemzeti és egyetemes emberi mércét érvényesítő szolgálata. Nem pusztán szolgáltatás, fogyasztás, a szabadidő hasznos eltöltése vagy szórakozáson alapuló kikapcsolódás, hanem éppenséggel a teljességbe történő bekapcsolódás. Nem a létről történő elfeledkezés, hanem annak közegébe történő csatlakozás. Más szóval: tudatszint-emelés. A tudatszint-emelés pedig nem más, mint test‒ lélek‒szellem teljességébe, az egyetemes emberibe történő bekapcsolódás. Az egymást szolgáló lelkek alkotják a közösséget. Amennyiben egy kulturális intézmény az egydimenziós társadalom közönyösségének meghaladását tűzi ki célul, a megszokott szolgáltatás funkciókon kívül meg kell nyitnia az utat olyan formák felé, amelyek az emberek önmagukra és egymásra találását szolgálják; amelyek a minőség felmutatásával a magasabb rendű közegbe történő beavatást szolgálják; amelyek a magyar és keresztény értékrendet szolgálják (s ez itt befogadó attitűdöt jelent és nyitottságot az egyetemes értékek felé); amelyek a fesztiválok és egyéb kiemelt tömegprogramjai mellett a hétköznapok megszentelt pillanatokkal is áthatott rendjét szolgálják.

A kultúra mint a város arculata és mint legolcsóbb városmarketing

Az előbbiekből a napi gyakorlatra nézve az következik, hogy a városi kulturális funkció jelenlegi szemléletét tudatosan olyan irányban egészítjük ki, amelyek a minőségi kulturális szolgáltatás megszokott rendjén túlmenően megnyitja az utat a városlakók egyéni és közösségi szinten egyaránt megnyilvánuló kezdeményezései előtt. Más szinten és más módon egyfajta visszatérés ez a helyi közösségekre hangsúlyosan építő közművelődési funkcióhoz. Másfelől kapcsolódás ez a Nemzeti Művelődési Intézet néhány éve indított közösségfejlesztő programjának szemléletéhez, amikor a kulturális közfoglalkoztatás országot átfogó szervezése során immáron megfogalmazódhattak a kulturális és közösségi értékteremtés új rendszerbe történő állításának eszményei.

A kulturális sokszínűség önmagában tehát nem képezhet olyan erőt, amely elégedettséget és boldog alapállást képező élhető városi közeget teremt, hiszen szerte a világon mindenfelé ezt a sokszínűséget tapasztalhatjuk megannyi túlkínálattal. A közösségi összetartozás létrejötte nélkül az élhető város közege sem jöhet létre. A közösségi összetartozás pedig belülről eredő, tehát nagy erőt biztosító arculatot is létrehozhat, ill. a meglévőn módosíthat.

11

A városi kultúra minőséget felmutató kulturális szolgáltató funkciója tehát megmarad, ám kiegészül a lelki és szellemi egészség megőrzése, ill. visszaállítása érdekében végzett közösségfejlesztő tevékenységekkel. Ennek érdekében az alábbi főbb elvek érvényesítése tekinthető feladatnak:

Változó kulturális terek, városi közéleti események. Nemzeti ünnepek, közéleti események, nyitottság a testvérvárosi kapcsolatok ápolása során létrejövő eseményekhez, céges és iskolai rendezvények stb. megvalósítása, amelyekben az egész város lakossága érintett. Színházunk az elmúlt évek során lényegében minden városi ünnepélyen és rendezvényen részt vett nagy sikerrel. Ezres létszámú tömeg előtt a szokott lezajlani a március 15-i ünnepség, több százas létszámmal szerveződnek az október 23-i ünnepségek a Széchenyi téren – különösen emlékezetes marad a 60. évfordulóra készített műsorunk. Sopronban kiemelt szerepe van a decemberi Hűség napi rendezvények, és hosszasan sorolhatnám még az eseményeket. Ezt a fajta együttműködést a későbbiekben is fel kívánnánk tartani.

Helyi alkotók és alkotóközösségek megmutatásának alkalmai. Az elmúlt évekhez viszonyítva a jelenlegi helyzetben ez a tevékenység a résztvevők bátorítására szorul. Ennek oka, hogy az utóbbi időben a közösségi élet rovására olyan fokon vált hangsúlyossá, szinte kizárólagossá a kulturális szolgáltatás eszménye, hogy az emberek szinte teljesen leszoktak a kezdeményezésről. Napi szinten csírájában szükséges ezért felismerni az éppen születő értékeket, és kezdetben akár a kétes minőség kockázatát is vállalva, folyamatos mentori tevékenységgel életben tartani, terelgetni szükséges azokat. Az elsődleges cél a lelki és szellemi egészség megteremtése érdekében az örömteli együttlét, amelynek ereje más területekre sugározva is kifejti hatását.

Tematikus rendezvénysorozatok. Hosszabb ideig, akár egy egész éven keresztül végighúzódó, több alkalommal megvalósuló kulturális események, amelyek az időszak alatt akár több helyszínen is megjelenhetnek. Célja, hogy egy-egy kiemelt eszményt több oldalról, többféle lehetséges szempontból, különböző művészeti ágak vagy tudományos eljárások felmutatásával körbejárjunk.

Rendszeresen visszatérő programok: pódium színház, koncertek, kiállítások, irodalmi estek, filmes események stb. Mindenféle művészeti ág országos és nemzetközi szinten is mérhető minőségének folyamatos bemutatkozási alkalmai. Ezek alapvetően vendégjátékokra, meghívott előadókra épített események, amelyek a magas szintű értékrend felmutatásán túl, bekapcsolják a várost a hazai és nemzetközi vérkeringésbe.

12

A Győri Filharmonikus zenekarral néhány éve kötött megállapodást fenntartanánk, a neves együttes a Liszt Ferenc Hangversenybérlet nézőit szolgálja ki, ill. szervezi meg egy sorozatban hat koncerttel. A bérletvásárláshoz kapcsolódó kreatív kedvezményeket is megtartanánk. A Koraesti Hangversenybérlet kedvezőbb árral működik a Liszt Ferenc Hangversenybérletnél, ezért alkalmas az ifjúsági és nyugdíjas nézők szélesebb körben való megszólítására is. Főként a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar koncertjei adják a négy előadásos sorozat gerincét. A bérlet jellegét és jelenlegi struktúráját megtartva esetleg egy előadásban nyitnánk a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarral való együttműködés irányába is. (Sopron zenei kultúráját tekintve is különleges városnak számít, Liszt Ferenc, Joseph Haydn hajdani koncertjei felelősséget rónak az utókorra.)

Öntevékeny csoportok működtetése. Ehhez elsőrendűen arra van szükség, hogy egy ilyen, alapvetően közösségi szerveződésű igény megfoganhasson és megszülethessen. Ezek körülményeinek megteremtése nehezebb a szolgáltatáshoz szokott emberek számára, mint a folyamatos működés fenntartásának biztosítása. Kialakulására gyakorlatilag nincs szabály, elindulhat egy kiállítás-megnyitó vagy egy konferencia egyetlen pillanatából. Amennyiben a szolgáltatási szemlélet kiegészül a szolgálat szemléletével, ezek a belső szükségletből származó pillanatok, nem válnak észrevétlen pillanatokká, és termékeny talajra találva elindulhatnak a maguk fejlődése útján.

Konferenciák, szimpóziumok. A kulturális tevékenység egyik kiemelt programsorozatai lehetnek, amelyek akár arculatot biztosíthatnak a város számára. Önálló kezdeményezéssel létrejött konferenciák és szimpóziumok, vagy más intézmények, cégek által szervezett konferenciák, szimpóziumok számára biztosított helyszín. Egy aktuális, a város közéleti és kulturális közegét is érintő jelenség köré szervezett konferenciák és/vagy szimpóziumok, amelyek nem csak a város és a régió, de akár országos vagy nemzetközi szinten is kiemelkedő lehet. Előnye, hogy városmarketing szempontjából koránt sem olyan költséges, mint pl. egy fesztivál. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a konferencia és kulturális központ elnevezés a konferenciák vonatkozásában is minél inkább indokolttá váljon. Ezért partnerséget kell keresnünk az élet szinte minden területén az egyetemtől kezdve turisztikai rendezvényszervező cégeken keresztül a legkülönfélébb civil szervezetekkel.

Kiállítások. Sopron városa dúskál képzőművészeti értékekben is, kiemelten fontos feladat tehát, hogy múltunk és jelenünk értékes relikviáit fel tudjuk tárni, meg tudjuk mutatni a nagyközönségnek. Intézményrendszerünk remek kiállítóterekkel rendelkezik, melyek közül kiemelkedik a Casino átépítésével nemrég elkészült Munkácsy terem, mely exkluzív képzőművészeti, iparművészeti, régészeti stb. kiállításokat tesz lehetővé. A Munkácsy 13

teremben folytatni kívánjuk a nemzetközi kitekintéssel is bíró, a honi és a külhoni érdeklődésére is számot tartó kiállítások szervezését. Megtartanánk és továbbfejlesztenénk a kiállítások mellé szervezett rendhagyó alkalmakat, melyek lehetnek zenés tárlatlátogatások, vagy más, flashmob-szerű meglepetések. A kiállításokhoz a gyermek- és diákközönség öntevékenységre építő „útikalauzokat” készítünk. („Fedezd fel!”, „A kiállítás titkai” stb.), amelyek segítségével a célközönség játszva szerezhet ismereteket, végezhet összehasonlító műveleteket és rendszerező tevékenységet. A Festőterem is hagyományos kiállítóhelynek számít, kiemelten adhat megnyilvánulási lehetőséget helyi érdekeltségű művészeknek. A Petőfi Színház I. emeleti előtere premierek alkalmával immár harmadik éve színtere képzőművészeti, fotó és jelmezkiállításoknak, mint ahogyan a Liszt központ különböző terei, előcsarnokai alkalmasak különböző kiállítások megszervezésére, mint pl. a hagyományos vasútmodell-kiállítás…stb. Létkérdés, hogy fenntartsuk és kiszélesítsük az országos és nemzetközi hatókörrel bíró partnerségi körünket, helyi szinten pedig kiemelt partnerünk marad/lesz a Soproni Képzőművészeti Társaság (Keresztény Richárd vezetésével), a Soproni Fotóklub (Hipságh Gyöngyi vezetésével), az Alkalmazott Művészeti Intézet… stb.

Szabadtéri rendezvények. Az elmúlt években is jelentős programsor valósult meg különböző szabadtéri helyszíneken pl. Fő tér, a szépen felújított Mária-szobor környéke, Városi Zenepavilon, Erzsébet-kerti Zenepavilon, Tündérfesztivál, Soproni Vágta és még hosszasan folytathatnánk a sort. Ezen programok életre hívásában és működtetésében stratégiai partner volt Nemes Márk és Sipos Ferenc. Rájuk e vonatkozásban is hasonlóan tekintünk. (Nem szabadtéri helyszín ugyan, de volumenét tekintve ide sorolható a Novomatic Sport és Musical Aréna. Eddigi nyitottságunkat megtartva elképzelhetőnek tartjuk, hogy igény esetén együttműködjünk a Raabersport Kft. vezetésével. Török Zoltán ügyvezető úrral néhány éve már folytattunk tárgyalásokat arról, hogy akár közös produkcióban gondolkodva mutassunk be musicaleket, amelyeket akár a színházi bérletrendszeren belül is lehetne értékesíteni. Hasznosnak tartanám e gondolatmenetünk felfrissítését. Így akár a 2018/2019-es évadtól kezdődően újabb struktúrát teremthetnénk a bérletrendszerben. Megválasztásom esetén ezt az ötletemet újból felvetem az Aréna vezetésének.) A VOLT Fesztivál Sopron városának kiemelt, nemzetközi hírű nagy rendezvénye, amelyre az idei évben Szívtárogató címmel kiegészítő programokat szerveztünk a VOLT-Feszt időszakában a város különböző pontjain. Hasznosnak tartanám, ha az idei óvatos lépésünket követné e kiegészítő programsor jelentős bővítése, amely előnyös lehet a város minél szélesebb bemutatására és a VOLT pezsgő fesztiválhangulatának kiterjesztésére. Erre az időszakra – de akár más időszakokra tekintettel is – feleleveníthetnénk a 2013 nyarán már elindított kezdeményezésünket, mely szerint a belváros arra alkalmas terein színházi, zenés programokat adunk elő (pl. a Szent György plébánia udvarán vagy a Fő téren stb.). Ezekkel a programokkal növelni lehet a belváros turisztikai vonzerejét („Itt gyakran történik valami érdekes!”).

14

Természetesen kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a több mint fél évszázados múltra visszatekintő Soproni Ünnepi Hetek összművészeti fesztiválra. Hagyományosan itt a színházi előadásokon kívül templomi hangversenyek, koncertek, képző- és iparművészeti kiállítások, gyermekeknek szóló rendezvények kapnak helyet a programban. Izgalmas része e rendezvénysorozatnak a Soproni Tündérfesztivál, amelynek szervezésébe bevonnám az eredeti ötletadókat, elsősorban Farkas Anikó egykori népművelő kollégánkat. A Sopron FolkFest rendezvényeit hagyományosan Sipos Ferenc állítja össze kitűnően. Igyekezni fogunk még aktívabban együttműködni vele a program sikeréért. Ugyancsak kiemelt alkalom az adventi rendezvények és a karácsonyi vásár időszaka, amely egy hónapot ölel fel, s színpadi produkciókkal, kézműves kirakodóvásárral, a gyerekek számára kiírt képzőművészeti pályázatokra érkezett alkotásokból rendezett kiállításokkal és a szabadidő igényes eltöltésére alkalmas programokkal várja az érdeklődőket. Remek turisztikai vonzerővel bíró rendezvény még a Borünnep is május végén, melyen főleg a zene legkülönfélébb válfajai játszanak a soproni bor mellett főszerepet. Megtartanánk és bővítenénk a várkerületi Mária-szobor környéki koncertek, rendezvények, szabadtéri kiállítások rendszerét és a közönséget is aktív részvételre serkentő alkalmak körét. Néhány év alatt különleges fesztiválvárossá lehetne alakítani Sopront a rendezvények átgondolt és összehangolt tervezésével és szervezésével. A jelenleg rendelkezésünkre álló rendezvények ígéretes kiinduló pontot jelentenek ezen az úton. 2019-ben lesz a Páneurópai Piknik 30. évfordulója. Az emlékezetes Végtelen Európa táncmű – melyet a 25. évfordulóra mutattunk be – sikere arra ösztönöz bennünket, hogy még szélesebb gondolkodással közelítsük meg ezt a jeles alkalmat, melyre a művészeti programok (pl. Zelei Miklós: Zoltán újratemetve – a budapesti Nemzeti Színház előadása) mellett konferenciával, filmbemutatókkal, koncertekkel stb. is méltó partnerei lehessünk a programot szervezőknek.

Képzések, továbbképzések. Tapasztalhatjuk az oktatási intézmények leterheltségét, ahol sok esetben fel sem merül, hogy oktatási alaptevékenységükön kívül további képzéseket szervezzenek. Egy kulturális intézmény némely profilja azonban magában rejti a képzési lehetőségeket is. Az egyetemre építve OKJ képzéseket vagy pedagógus továbbképzések szervezésével nem pusztán a résztvevőket, hanem azok környezetét (család, munkahely) is bevonja működési közegébe. Ugyanebbe a körbe tartozik az oktatási intézmények olyan – egyes művelődési területekhez kötődő – feladatainak átvállalása, amelyek szervezési és szakmai feladataikban túl nyúlnak egy-egy oktatási intézmény lehetőségein. Ezen területek közül hiánypótlónak tekintjük a mozgóképkultúra és médiaismeret elnevezésű tantárgycsoport háttértámogatásának biztosítását. Különösen fontos lenne az általános iskola 8. osztályosai számára egy országos tanulmányi verseny szervezése (nekik nem létezik ilyen!), ill. nekik és a középiskolások számára is egy-egy évente akár több alkalommal is ismétlődő tematikus filmklub létrehozása. 15

Mindezek megvalósításában számítunk a nagy tapasztalattal rendelkező Filmkarc Mozgóképtudományi Alapítvány szakmai támogatására és részvételére.

Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar. A zenekar 1829-ben alakult (Soproni Zeneegyesület néven). Magyarország egyik legrégibb amatőr zenekaraként ma is önkéntes tevékenységként zenetanárok és műkedvelők együttmunkálkodásából a város egyik büszkeségeként működik (Kóczán Péter brácsaművész vezetésével). 2013 óta működtetője intézményünk a zenekarnak, mely tevékenységet töretlen intenzitással a későbbiekben is folytatni kívánunk. Törekedni fogunk a színház zenés repertoárjában való minél szélesebb megjelenési lehetőség megteremtésén is. A zenekar regisztrált előadó-művészeti szervezet státuszát meg kívánjuk őrizni és a zenekar működésének feltételeit tovább javítjuk.

József Attila Művelődési Ház, Balf. Elkötelezettek vagyunk a balfi művelődési ház kulturálisművelődési gazdagítása iránt. Horváth Teri Kossuth-díjas színművésznő szobája és a Nemzeti Emlékhely állandó kiállítása is itt található. Lényegében egy kistelepülés művelődési háza a balfi, mely nyitott kell, hogy legyen az öntevékeny kisközösségek rendezvényeire, mindenben támogatni kívánjuk a helyi kezdeményezéseket, melyeket kiegészítünk érdeklődésre számot tartó programokkal.

GYIK Rendezvényház. Néhány éve a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. akkori vezetése lemondott a rendezvényház üzemeltetéséről, melyet azóta az egyetem fenntartásában működő cég üzemeltet Orbán Júlia vezetésével. A ház közművelődési értelemben prosperál, számos a Liszt központból kihulló rendezvény talált otthonra itt. Orbán Júliával széleskörűen együttműködve a GYIK érdekeit nem sértő, de a Liszt központ közművelődési funkcióit jelentős mértékben bővíteni kívánó koncepciónk összhangba hozását kell elvégeznünk.

16

GAZDASÁGI IGAZGATÁS Szemelvények a tízparancsolatból – a hetedik Hatékony, nem hivalkodó, takarékos céget szeretnénk építeni, amely erőforrásait a létrehozandó művészeti és közművelődési érték számára optimalizálja. Olyan céget képzelünk el, amely a soproniak számára az eddigieknél tágabbra nyitja kapuit, meglátja, érti és segíti a kisebb és nagyobb közösségek törekvéseit, vonzza, neveli, műveli a fiatalokat, akik szintén otthonosan érezhetik magukat az intézmény falai között. Olyan céget tartunk kívánatosnak, amelyet a helyi társadalmi élet számon tartott, annak központi székhelyét jelenti. A gazdasági igazgatás az általunk javasolt elképzelés szerint kiemelt szereppel bír. Az ügyvezető igazgató ugyanis főrendezőként saját hatáskörben tartja a művészeti igazgatással kapcsolatos területeket. Rendkívül fontos tehát, hogy a napi operatív működéssel kapcsolatos feladatokat a gazdasági igazgató segítségével oldjuk meg.

Értékesítési koncepció E területen kiemelt jelentősége van az értékesítési koncepciónak, melyet az alábbiak szerint foglalhatunk össze. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. gazdasági stabilitása és várható növekedése szorosan összefügg az intézményrendszer által kínált programok, tevékenységek versenyképességével. Minél inkább képes az intézmény nagy hozzáadott értéket, ha úgy tetszik, innovációt tartalmazó szolgáltatásokat előállítani, annál inkább versenyképessé válik, s a versenyképesebb háttérrel működő gazdálkodásnak a növekedési potenciálja is magasabb. Ha ezt az utat kutatjuk tehát, érdemes a minél nagyobb hozzáadott érték előállítását lehetővé tevő innovációra figyelnünk. Programkínálatunkban ügyelnünk kell arra, hogy az újdonságot (azaz nagyobb hozzáadott értéket) tartalmazó ajánlataink mögött minél nagyobb arányban legyen jelen a saját magunk által hozzáadott érték. Vásárolhatunk persze (vásárolnunk is kell) továbbra is máshonnan jövő kész produkciókat vagy rendezvényeket (pl. operaelőadások vagy a Soproni Vágta), de saját versenyképességünket - mely kisugárzódik pl. a Barlangszínház esetében a magyar határokon túlra is - minél több saját és/vagy koprodukciós programmal lehet biztosítani. A megfelelő út: az önmagunk által kibontakoztatott innovatív művészeti munka kiszélesítése, melynek ösztönző hatása lehet tevékenységünk teljes területére. Az innovatív művészeti tevékenység fogalomköre tág. Beletartoznak persze az új programok vagy előadások, de az új struktúrák kifejlesztését, az új szervezési, vezetési és marketing módszerek alkalmazását és az új üzleti kapcsolatrendszer kifejlesztését is ide értjük. Elsőrangú előadások bemutatása önmagában csak fél siker, ezeket az előadásokat a lehető leghatékonyabban értékesíteni is kell, műsoron kell tartani minőségi szinten, és a saját 17

szűkebb piacunkon túl is érdemes eladni. Különös figyelmet kell fordítanunk nézőinkre, mint vevőkre. A velük való kommunikáció is része a minél teljesebb módon kiépítendő innovációs láncnak. A közgazdaságtanból ide kapcsolódó téma az értékláncok hossza. A mi esetünkben ez az értéklánc az adott előadás elgondolásától az utolsó előadás befejezéséig és archiválásáig tartó teljes folyamatot jelenti, melyben működési rendszerünk, egységeink egésze teljes körűen részt vesz (vagy a folyamat bizonyos szakaszaiból esetleg kimarad). Ebből következik az a tény, hogy ha nagyobb részt foglalunk el saját kapcsolódási pontokon az említett értékláncban, annál diverzifikáltabb, annál inkább sokszálú és „piacbiztos” a gazdálkodásunk is. Jelen pillanatban ezek az értékláncok a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. működését illetően jellemzően rövidek és hiányosak. (Például: szinte kizárólag kommersz előadásokat vásárolunk, mert azt gondoljuk, hogy valódi értékesítés hiányában az magát is eladja, vagy bemutatunk egy ígéretes saját produkciót, de annak értékeiről kommunikáció hiányában nem tudunk információkat eljuttatni a közönséghez… stb.) Úgynevezett versenyképességünket növelni lehet, ha az imént említett értékláncokat összekapcsoljuk, vagyis színházak közötti együttműködéssel ún. innovatív klasztereket hozunk létre. E tárgyban francia, amerikai, argentin, orosz, cseh, osztrák, szlovák, román, szerb kapcsolatainkat kívánjuk igénybe venni, a meglévő magyarországi szövetségeseinken kívül. Az ilyen úgynevezett klaszterek a színházaink és országaink közötti együttműködés innovatív formái. Társadalmi, kulturális feltételei adottak: kölcsönös bizalom, képesség az együttes stratégiaalkotáshoz és a korrekt együttműködéshez. Önálló értékesítési osztály létrehozásával növelhető és stabilizálható a társadalmi támogatottság is, mely szintén feltétele e sikeres modellnek. Fontos olyan szervezetet felépítenünk, amelyben az ötletek kitalálói alkotó partnereket kapnak a megvalósítás gyakorlati terepén. Ezt a fajta gondolkodást kell érvényre juttatnunk, hogy minél több szálát találjuk meg és tárjuk fel az ún. piaci világon kívül is. (Gyártásban, kommunikációban, a társadalmi eseményekhez való kötődésben is érdemes megtalálnunk az alkotó partnereket.) Működésünk egészében minél inkább teret nyer a széles értelemben vett (művészeti) innováció, annál inkább növekszik társadalmi elismertségünk és a gazdasági értelemben is felfogható „termelékenység”, hisz egy-egy adott évad során a hatékony marketing, az újdonságot hordozó produkciók, a jobban szervezett munkafolyamatok több értéket tudnak előállítani, mint korábban. Ezt a működési filozófiát a költségvetés szigorú kézbentartásával, a kellőképp előre tekintő, jól felépített és racionális tervezéssel lehet megvalósítani. Szervezési csoportot kell felépítenünk, mely tevékenységével átszövi a várost és annak tágabb környékét, értékesíti a bérleteket a Soproni Petőfi Színház és a Liszt Ferenc Művelődési Központ vonatkozásában. (Vö. a 6. sz. melléklettel a lefedendő területre vonatkozóan!) A csoport feladata lesz ugyanakkor feladata lesz az is, hogy olyan PR-marketing stratégiát és módszereket dolgozzon ki, amellyel a Barlangszínház repertoárját európai léptékben teszi értelmezhetővé. A jó előre való tervezés következménye az, hogy későbbi programjainkat másfél-két évvel korábban el tudjuk helyezni a turisztikai cégek naptárában, így azok szervezhetővé és eredményesen értékesíthetővé válnak.

18

Napi feladat, hogy a jegypénztár munkáját közönségbaráttá tegyük, s az érdekeltté váljék az eredményben. A közönségkapcsolatokat kiemelt feladatként kell kezelni – egy ezzel megbízott munkatárs bevonásával. A kommunikáció, mely alatt a színház önálló televíziós műsorát, valamint a velünk kapcsolatosan megjelenő híreket, ill. a sajtókapcsolat tartását értjük, külön fejezetet érdemelne. Körülményeinkhez képest ezt a feladatkört jól teljesítették Pomezanski György és Varga Róbert kollégáink. Jobb feltételek közötti munkájukra a jövőben is feltétlenül számítanék.

A gazdasági igazgatás további területei A gazdasági osztály feladata jogszabályok szerinti pénzügyi, gazdálkodási, jogi feladatok ellátása. Ezen túlmenő feladata az értékesítési osztállyal együttműködve a jelen pályázat különböző munkarészeiből kivilágló gazdasági feladatok összességéből gazdasági stratégia megvalósítása. a) „Ami jó azt megtartani” politikája a gazdálkodásban A 2015-ös év ugyan veszteséget mutat, de ez nem jelentős a cég volumenét és nagy összegű eredménytartalékát tekintve. Magas pénzeszköz-állományú /nem megszokott mértékű/, likvid cég. Kintlévőségei kismértékűek, hosszú lejáratú kötelezettségeik/ 1.700 eft/ nem jelentősek. A szállító állomány /47.000eft/ magas ugyan, de az anyagjellegű ráfordítások mértéke valamit a vállalkozások között szokásos fizetési határidő előidézhet ilyen helyzetet. Ugyanígy ítélhető meg a követelés állományban kimutatott, viszonylag magas, 21.882 eFt. ÁFA követelés is. A halasztott bevételek viszonylag magas volumenét is igazolják a kiegészítő mellékletben részletesen bemutatott fejlesztési célra kapott támogatások. Mindez kielégítő alap a továbblépésre. b) Tartalékok aktivizálása és új bevételi források feltárása Az értékesítés árbevételének növelése Az értékesítés árbevétele 40 000 eft-al ugyannőtt a 2015-ös évben, de a Barlangszínház és témapark magas, 68.000 eft-os árbevétele az összes árbevétel-növekedés főszereplője, mintegy ellensúlyozva az egyéb kulturális tevékenység, és a konferenciák elmaradásához kapcsolódó árbevétel-kiesést. Az értékesítés árbevétel növelését a kialakítandó új szervezési csoport működtetésével kívánjuk elérni a színháza árbevétel növekedésété és a jelenlegi 77%os kihasználtság jelentős emelését. Reklámbevételek, szponzori bevételek, előadó művészeti szervezetek TAO kedvezménnyel érintett támogatásából származó bevételek növelése Hasonló vidéki színházak árbevételében mindegyik tétel nagyobb volumennel jelentkezik, ezért nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az ezekben rejlő lehetőségek realizálására. Az egyes előadásokhoz kialakított főszponzori rendszer, a reklámlehetőségek hatékony használata, az 19

előadó művészeti és a társasági adó törvény adta lehetőségek hatékonyabb feltárása számottevő eredményt adott sok helyen. Ezek akár önállóan, akár másolva kialakítható rendszerek. Több városban is tapasztalható, hogy a helyi társadalmi élet fontos momentuma az ebben a rendszerben szereplők, a városvezetés és politika találkozása számára szervezett események, estek, premierek utáni fogadások. Pályázati lehetőségek feltárása Az elmúlt évad pályázati eredménye a színház oldaláról 12 millió Ft volt,mely szép eredmény ahhoz képest ,hogy pár éve még visszaküldtük az elnyert pályázatokat és a pályázatok teljes lebonyolításával- számos más munkája mellet- egy kolléga volt megbízva. Ez változást igényel a pályázatírást és bonyolítást profi körülmények közé kell helyezni. c) Szervezeti hatékonyság javítása A már leírt szervezeti rend hatékonyabb és költségtakarékosabb, mint az eddigi, de legfőbb vonása, hogy egymás iránti lojalitással bíró vezetői kör teljesítményt és hatékonyságot növelő energiákkal bír, amelynek a megelőző időszak teljes hiányával bírt. d) Új mechanizmusok működtetése Szükséges érdekeltségi rendszer kialakítása az értékesítés területén valamint visszacsatolási mechanizmusok kialakítása a művészeti munka és annak gazdasági vetülete vonatkozásában, amelyre tervezéstől kezdődően folyamatos támaszkodhat a művészeti munka.. A műszaki osztály felépítése nagy kihívás elé állít bennünket. Jelen pillanatban elégtelen létszámban áll rendelkezésünkre az állomány. Általában gyenge fizetésekkel rendelkeznek műszaki dolgozóink, sokak csak részben elkötelezett hozzáállással viszonyulnak munkájukhoz. Egy ütőképes, a törvényi előírásoknak megfelelő, és azokat betartani képes létszámú és minőségű, professzionális műszaki állományra van szükségünk. Tartunk tőle, hogy az optimális állapot elérése évekbe telik. (Külön nehézséget jelent Ausztria szakmunkásvonzó, elszívó hatása.) Szintén fontos terület az üzemeltetési osztály, amely magába foglalja    

az épületek állagának megőrzéséért és működéséért felelős csoport tevékenységét, a gépjármű- és eszközpark üzemben tartását (üzemképes, az elvárt funkcióknak megfelelő gépjárműparkra van szükségünk, melyet nem kívánunk évente cserélni), a számítógépes rendszerek működtetését, s nem utolsó sorban a gyártás és beszerzés rendkívüli körültekintést igénylő feladatkörét (a takarékosság szemlélete és bizonyos etikai kihívások figyelembe vétele alapján szükséges a humán hátteret hozzárendelni).

20

MŰVÉSZETI IGAZGATÁS Színház – az emberibb emberért A Soproni Petőfi Színház elmúlt öt évéről Helyzetmeghatározás, művészeti alapkoncepció Művészi követelmények szerinti közönségszínházat játszani, ez a megújult Soproni Petőfi Színház igazi és vállalható feladata. Egy jól működő városi színház az átlagos nézőt veszi alapul, tehát azt a közönséget, mely a színházba beülve heterogén összetételű közösséget alkot. Ebből a feltételből indultunk ki mi is. Vagyis: érdekes és érthető színházat hívtunk életre, mely a nagyközönségnek befogadható élményt nyújt és szórakozást, s amely szellemi értéket képes közvetíteni a legműveltebb néző számára is. E „minőségi népszínházi” koncepció két alapelven nyugszik: egyrészt maximálisan figyelembe veszi a hely szellemiségének meghatározó szerepét, másrészt gondosan ügyel a sokféleképp rétegzett közönségének jó értelemben vett „kiszolgálására”. A Soproni Petőfi Színház a város és az Alpokaljának nevezhető régió színháza is, s a terület nagyon gazdag kulturális hagyománnyal büszkélkedhet. Tevékenységünk Sopron város kulturális életének létező értékeire és hagyományaira épít - a megújítva megőrzés jegyében. A Soproni Petőfi Színház vezetése az elmúlt bő négy évben egy társulati léttel bíró, többfunkciós színházat épített fel. Korábban a budapesti próbák miatt gyakorlatilag nem volt szükség a társulati létre, ám az állandó, Sopronban élő társulat működésével mindez alapvetően megváltozott. Az új helyzethez csak részben tudtunk alkalmazkodni, tekintettel arra, hogy a jelenlegi intézményi struktúra a kvázi befogadó színházi rendszerhez volt kiépítve. Fontosnak és hasznosnak éreztük egy önálló arculattal rendelkező tánctagozat fenntartását, amelynek művészeti vezetését Demcsák Ottó, a Győri Balett alapító- és örökös tagja látta és látja el. Az önálló produkciók megalkotásán túlmenően a tánctagozat a Soproni Petőfi Színház repertoárjában szereplő darabokban is végez táncművészeti tevékenységet. Az együttes a kortárs tánctechnikákat alapul véve dolgozza ki saját mozgásnyelvét, s mára önálló névvel is büszkélkedhet mint a Táncművészeti Szövetség tagja. (A Sopron Balettről még egy önálló fejezetben szólunk!) Fontos feladatnak tartottuk, hogy színházunk igényes zenei háttérrel működjék. Ennek érdekében Oberfrank Péter (Liszt-díjas, érdemes művész) karmester vezetésével helyi zenészekből létrehoztuk a színház zenés produkcióiban játszó – szinte állandónak tekinthető – zenekart, amely képes a színházunk által játszott sokféle zenés műfaj (opera, rockopera, balett, zenés mesejáték) kiszolgálására.

21

A társulatról Társulatunk összetétele színes, de mégis homogén. Számos fiatal művészt kötöttünk lakhatással együtt a városhoz. Különös jelentőséggel bír számunkra, hogy fiatal, tehetséges művészek pályakezdését segíthettük, hogy a velünk való munkában megerősödve bontakoztassák ki képességeiket. A következő időszakban a Soproni Petőfi Színház állandó státuszú társulatát csak néhány ponton kell megerősíteni, ez további három-négy új művész szerződtetését jelenti majd. Az évadok felépítésének megfelelően számos művésszel dolgoztunk együtt, akik nem állandó szerződéssel rendelkeztek, mégis egyértelműen Sopronhoz és a társulathoz köthetők. Ők azok a művészek, akik nem egy-egy előadás erejéig rándulnak le Sopronba, hanem vállalják a rendszeres, bérletezett előadásokban való részvételt is, mint ahogy a próbák hosszú időszaka alatt is itt élnek és dolgoznak velünk együtt. (Leszögezzük, hogy a szerződés formája csak munkajogi kategória.) Aki felvállalja a Soproni Petőfi Színház társulatában a játékot, az egyértelműen soproni, a mi társulatunkhoz kötődő – a miénk! Világossá kívánjuk tenni: nem „eladjuk” az előadást az adott művész nevével, hanem az adott művész azért érkezik, mert a felkérést izgalmasnak tartja, inspirációt keres a soproni művészekkel való együttjátszásban, s vállalja annak minden hozadékát. Mi több: többször és rendszeresen vissza is tér más feladatokra is! A mi társulatunk pedig örömmel fogadja, mert előrébb lépünk, s többek leszünk tapasztalataik által. A teljesség igénye nélkül sorolva a neveket: Bánsági Ildikó, Szilágyi Tibor, Eperjes Károly, Mikó István, Fodor Zsóka – vagy a zenés színházi produkcióinkban Feke Pál, Vágó Bernadett, Füredi Nikolett, Kalocsai Zsuzsa, Mészáros Árpád Zsolt, Ullmann Mónika, Szomor György, Vastag Csaba és Vastag Tamás. S csak a hála szavaival említhetjük, hogy életének utolsó művészi évadját velünk töltötte Kézdy György és Helyey László színművész. Amennyiben az Előadó-művészeti Trv. 2018. január 1-jével hatályba lép (kiemelt kategóriában 60-40% a diplomás és diplomával nem rendelkező művészeti állomány aránya), a Soproni Petőfi Színház társulata a törvényi előírásokat e vonatkozásban is betartja. A Soproni Petőfi Színház kiemelt előadó-művészeti szervezeti minősítését az elmúlt négy évben mindvégig megtartottuk, s továbbra is kiemelt célunk, hogy a továbbiakban is minden kétséget kizáróan megfeleljünk a kritériumoknak. Vendégjátékok, fesztiválok A színház nem zárkózott be természetesen a város falai közé, az elmúlt öt évben számos helyen megfordult előadásaival az országhatárokon belül és azon kívül is. Rendszeresen vittünk előadásokat a Vajdaságba, Erdélybe, a Felvidékre, Bécsbe és Budapestre (Őszi szonáta, A bábjátékos, Álmos legendája, Kelj fel és járj!, A magány változatai, Labirintus, Mozart szelet) az évad közben is. Színházi nevelési előadásainkkal eljutottunk Sopron környékének szinte minden, iskolával rendelkező kistelepülésére, de egyre népszerűbb ez a projektünk távolabbi városok (Kőszeg, Szombathely, Pápa, Kapuvár, Győr, Révkomárom, Bécs) iskoláiban is. Prózai és zenés előadásaink rendszeresen láthatók a különféle nyári 22

színházak és rendezvénysorozatok műsorán (Esztergomi Várszínház, mikházi Széllyes Sándor Csűrszínház – Románia, Szarvasi Vízi Színház, Pápai Nyár, Vászolyi Nyár). A nyári színházak között tovább építjük partnerkapcsolatunkat az Esztergomi Várszínházzal, továbbá új nyári játszóhelyet kívánunk kialakítani a Soproni Petőfi Színháznak Magyarpolányban a turisztikai nevezetességként is számon tartott kálváriadombon. Előadásaink a vendégszereplések mellett fesztiválokra is meghívást kaptak: 2016-ban az Őszi szonáta című előadásunk vett részt a kisvárdai Határon túli magyar színházak fesztiválján, az Álmos legendája című előadással pedig a Sopron Balett szerzett meg három díjat is (legjobb zene – Szarka Gyula, legjobb előadás, legjobb férfi táncos – Bolla Dániel) a Szarvasi Vízi Színház fesztiválján. Sajnálatos tény azonban, hogy tájelőadásaink nagy részét adminisztrációs nehézségek miatt ki kellett szerveznünk, így ezek meg sem jelenhettek a színház nézettségi mutatóiban. A jövőben ezen változtatni kívánunk, s a Pro Kultúra Nonprofit Kft. keretein belül szervezzük ezeket. Mindez oda vezet majd, hogy a színház nézőszáma a valós adatoknak megfelelően nő, s a finanszírozhatóság szempontjából nem jelentéktelen TAO-pénzt is vonz. Hasonlóan megszüntetjük azt a nonszensz adminisztrációs helyzetet, amely nem veszi figyelembe teljes értékű előadásként a színházi nevelési előadást: nem tud mit kezdeni azzal, hogy ez a speciális előadásfajta minden alkalommal egy osztálynyi méretű közönség számára készül! Ennek következtében a teljesített előadások szempontjából a színház hatékonysága, nézettségi mutatója és a színészek leterheltsége, teljesítménye is kedvezőtlenebb képet mutat, mint a valóság. Újragondoljuk a magyar dráma napjához kötődő szeptemberi, évadnyitás előtti találkozási alkalmunkat a közönséggel, amelyet – a nyílt nap hagyományának megtartása mellett – kiterjesztenénk az alternatív és amatőr színházi berkekben megszületett izgalmas és értékes előadások bemutatására egy új kulturális esemény, a Progressz Sopron életre hívásával. E színházi találkozó nemcsak hazai, hanem nemzetközi kitekintést is adna a nemhivatásos színházak produkcióira. Ezzel párhuzamosan a március végi színházi világnap ünnepéhez kapcsolódva tartanánk meg a Teátrumi színözön rendezvénysorozatát, amely magyarországi, hivatásos színházi társulatok különleges produkcióinak bemutatkozása lenne. Képzések, mesterkurzusok A színház olyan, Sopronban élő és alkotó társulat kialakítását tűzte ki célul, amelynek értékrendjében meghatározó szerepet játszik a nyitottság, az alkotói kreativitás, az önművelésre való törekvés, az alkotói együttgondolkodás képessége és a művészi alázat. A művészi szempontból is ütőképes, korszerű, a világszínházi folyamatokra reflektálni képes társulat felépítésének elengedhetetlen feltétele a saját továbbképzések, mesterkurzusok szervezése, ill. más szervezetek által ajánlott továbbképzéseken való részvétel lehetővé tétele. Ennek érdekében színházunk – az adott, ill. az előkészítendő évadhoz kapcsolódóan – az alábbiakat valósította meg:

23

















Nestor Pellicciaro – a világ egyik legjegyzettebb tangószakértője –, az Escuela de Tango de Buenos Aires (ETBA) vezetőjének mesterkurzusa az argentin tangó és tánckultúra köréből (megcélzott előadás: Evita) – 2013 Katona Imre, a színház vezető dramaturgja által tartott elméleti–gyakorlati mesterkurzus az olasz commedia dell’arte rendszeréről (megcélzott előadás: Goldoni: Két úr szolgája) – 2013. Sárdy Barbara ének- és hangképzési kurzusa Brett Manning „Singing Success” módszere alapján (megcélzott feladat: a társulat ének- és hangképzésének folyamatos fejlesztése) – 2013-2014 Katona Imre „Játékmód az abszurd színház helyzeteiben” címmel tartott mesterkurzust figyelemmel Jerzy Grotowski és Tadeusz Kantor színházesztétikájára (megcélzott előadás: A zuhanás második pillanata) – 2013 a Magyar Drámapedagógiai Társaság 120 órás, akkreditált drámapedagógiai képzése a társulat tagjainak Perényi Balázs, Dolmány Mária, Gyombolai Gábor vezetésével (megcélzott feladat: a színházi nevelési előadásainkban való részvétel színészdrámatanárként) – 2013 Béres László rendező mesterkurzusa „Caragiale mai szemmel – korszerű színjátszás a román színházi hagyományok tükrében” című témában (megcélzott előadás: Az elveszett levél) – 2014 Alexandre Colpacci, a Párizsban élő román rendező mesterkurzusa színészeinknek Gogol és Kafka világának egymásba játszatásával – a szövegek intertextualitásából fakadó színházi lehetőségek feltérképezése – 2016 Alekszej Batrakov, a szaranszki Jausev Állami Zenés Színház balett együttese igazgatójának mesterkurzusa a Sopron Balett táncosainak A művészi mesterség és a koreográfia plasztikus kifejezési formáinak tanítása címmel.

Rendkívül fontosnak tartjuk a színházi nevelés gyakorlatát, éppen ezért az e terület koncepcióját kidolgozó s a szakmai munkáért felelős dramaturg–drámatanár szakemberünk is több továbbképzésen, szakmai konferencián vett részt az elmúlt évadok során (a kaposvári gyermek- és ifjúsági színházi szemle műhelymunkája 2014-ben, a pécsi POSZT-hoz kapcsolódó szakmai konferencia 2015-ben).

24

Látogatottság – nézettség mint a színházi teljesítmény mérésének bűvszavai A bűvszavak helyett lássunk előbb számokat:

A

B É R L E T E S E K

S Z Á M A

MÚLT

JELEN

JÖVŐ

(5 évvel korábban)

(2016-2017-es évad)

(5 év múlva)

0

922

1.200

ALSÓSOK

2.293

3.205

3.300

FELSŐSÖK

0

1.507

1.700

1.052

2.215

2.400

3.345

7.849

8.600

ÓVODÁSOK

KÖZÉPISKOLA A gyermek és ifjúsági bérletes összesen

A számok önmagukért beszélnek. Ideérkezésünk előtt volt két olyan korosztály a gyerekek között, amely semmiféle színházi élményt nem kapott a város színházától! Az egyik a legfiatalabb nemzedék, a másik pedig azoké a kamaszoké, akik éppen megérkeztek abba a korba, amikor az analitikus gondolkodásuk fejlődése révén a legtöbb kérdést teszik fel önmagukra vonatkozóan. Ezt a helykereső, önmaguk és a világ értelmére rákérdező, kamaszodó korosztályt a város színháza magára hagyta a kételyeivel, kérdéseivel. Pedig mi, ha nem a színház a legalkalmasabb arra, hogy ennek a feszültséggel teli életszakasznak a nagy kérdéseire rákérdezni segítsen? Még megdöbbentőbb adathoz jutunk, ha összevetjük az öt évvel ezelőtti és a mai időszakot a gyermekek és diákok színházlátogatása szempontjából.

A gyermek és ifjúsági bérletes színház-

5 ÉVE

MOST

11.087

33.914

látogatások száma

25

A szám úgy keletkezik, hogy a bérletes fiatalok számát megszorozzuk azzal az előadásszámmal, amennyi az adott bérletben megvalósult. Kiderül, hogy az ifjúsági színházlátogatások száma öt évvel ezelőtt 11.087 volt, ma pedig 33.914. E annyit jelent, hogy ötéves ciklusunk alatt az ifjúsági színházlátogatások száma 305%-kal emelkedett! Ezek szerint mégis van igény a gyerekekben és fiatalokban a színházi élmény iránt – feltéve, ha az életkoruknak megfelelő problémákkal foglalkozik az. A mi színházunk – különös figyelemmel fordulva a 10-14 évesek felé – így tett az elmúlt öt esztendőben. Mással nehezen lenne magyarázható a színházi események iránti érdeklődés megdöbbentően kiugró növekedése. Viszonylag széles körben elterjesztett nézet, hogy a Soproni Petőfi Színház felnőtt nézői elpártoltak a színháztól, s hogy a felnőtt bérletesek száma radikálisan csökkent. Mi elsősorban a magunk által jegyzett időszakot tudjuk elemezni, nevezetesen azt az időszakot tudjuk számszerűsíteni, amikor idekerültünk és megkezdtük a munkát – összevetve a mai helyzettel és előrevetítve a jövőre vonatkozó vállalásainkat. Amikor ideérkeztünk, egy teljesen szétvert, konfliktusoktól atomjaira hullott „üres” épületbe, hozzá kellett látnunk egy a városban élő és alkotó társulat felépítésének a semmiből. Nem volt mit folytatni! S ehhez hozzá kell tenni, hogy a színházigazgatói állást július 1-jétől lehetett betölteni, amikor nagyon kevés idő maradt már arra, hogy az évad megszerveződjék. Ennek ellenére sikerült egy tartalmas évadot biztonsággal „levezényelni”. Idekerülésünkkor 2837 felnőtt bérletese volt a színháznak – ma 2411 felnőtt bérletesünk van. Ez 426 fővel kevesebb, mint öt évvel ezelőtt. Közben 2015-ben megnyílt a Barlangszínház, ahová ez év nyarán 416 néző váltott bérletet. A Pro Kultúra rendszerében tehát az öt évvel ezelőttihez képest mindössze 10 fővel kevesebb a felnőtt bérletesek száma! Szakmailag megalapozatlannak tartjuk azokat az összehasonlítási kísérleteket, amelyek a 1015 évvel ezelőtti felnőtt bérletesek számához hasonlítják a maiakat. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ugyanis még nem volt Szombathelyen színház, nem működött ilyen kapacitással a Barlangszínház, még nem dolgoztak ezerszámra a soproniak Ausztriában, az akkori színház is más költségvetésből gazdálkodott a jelenleginél… és sorolhatnám tovább. Színházunk előadásaira szép számmal váltanak jegyet a nézők, s a közszolgáltatási szerződésben vállalt, nézőszámra vonatkozó százalékos kötelezettségeinket eddig minden évben felülteljesítettük. Ez látható a mellékletben elhelyezett táblázatban. (Vö. a 7. sz. melléklettel!) Azt az időszakot választottuk ki, amikor a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. egyéb elkötelezettségei és be nem tervezett költségei miatt a színházi produkciós költségvetési keretből 20 millió Ft-ot kellett megtakarítanunk. Látható, hogy a százalékos nézettség még ebben a nehéz időszakban is a vállalások fölött maradt. S mondjon valaki egy olyan színházat a világon, ahol nincs értékesítés, szervezés és marketing! Mert a miénk most ilyen… Az ifjúsági színházi szervezéseket lényegében egyedül végeztem el az elmúlt években. A pedagógusok és intézményvezetők nyitottságának köszönhetően szerencsére sikeresen. Ezért is kívánok a Pro Kultúra Nonprofit Kft. igazgatója lenni, hogy a színházat kiszabadítsam a „művelődési ház szakköre” szerepéből, s valódi perspektívát nyissak a színház előtt, hogy előadásai el is jussanak a nézőkhöz. Jelen 26

pillanatban ugyanis a Soproni Petőfi Színház felnőtt nézői azok közül kerülnek ki, akik belső igényből fakadóan el akarnak jutni színházba, s keresik ehhez az alkalmakat. Ebből a megközelítésből szemlélve úgy ítélem meg, hogy a jelenlegi nézőszám nagyon is magas – csoda, hogy ennyi felnőtt nézőnk van! Alapvető cél, hogy növeljük a felnőtt bérletesek táborát: vállalható terv lehet két éven belül a háromezres felnőtt bérletes szám, melyet az ötéves ciklus végére még 10-15 %-kal emelni lehet, növelve a felnőtt bérletsorozatok számát. A mellékletben felsoroljuk az elmúlt öt év műsorrendjét, amely pontosan tükrözi, milyen jellegű, műfajú és tematikájú előadásokat láttak a különböző korosztályú nézőink az adott bérletekben. (L. 10. sz. melléklet!)

A következő évad terve Továbbra is szeretnénk tematikus évadokat kínálni nézőinknek. Ilyen lehet majd a „Százéves a hűség városa” vagy a következő évadban a „Zenés évad a nagyszínházban” összeállítás. Zenés színházi évadunk koncepcióját nem üzleti szándék és nem a nézőcsalogatás könnyű lehetősége hívta elő, hanem az a meggyőződés, hogy ezen a területen is képesek vagyunk értékeset alkotni és választékos programot kínálni a városi közönségnek. Minthogy a zenés színház is lehet kulturális alapérték, s minthogy társulatunk zenés színházi felkészültsége is magas szintű, most egy teljes évadot arra szánunk, hogy közel hozzuk és feltárjuk közönségünk számára a zenés színházi műfajok sokszínű arculatát. Nemcsak az ismert arcát, de a rejtőzködőt is. Mindegyik előadásunk úgy készül majd, mint egy-egy szórakoztató stílusgyakorlat, hogy nézőink ily módon kapjanak differenciált képet a színházművészetnek e közkedvelt és látszólag teljesen banális ágazatáról. Zenés színpadi körutazásunkat (néhány XX. századi hazai és világsiker mellett) szövegíróként olyan szerzők teszik változatossá, mint Schiller és Molière. A jövő évadban a Soproni Petőfi Színház színpadán köszönthetjük Reviczky Gábort, Szulák Andreát, Szilágyi Tibort, Mikó Istvánt, Feke Pált, Serbán Attilát, Stephanie Schlessert, Vastag Tamást, Szomor Györgyöt, Füredi Nikolettet, a színházi alkotók között pedig rendezőként Eperjes Károlyt, Novák Ferencet, szerzőként Szarka Gyulát, Demjén Ferencet.

27

A Soproni Petőfi Színház 2017/2018-es évadtervezete (Zenés évad) FELNŐTT BÉRLET:   

  

Simai Kristóf – Szarka Gyula: Zsugori uram (zenés komédia) / Rendező: Béres László Papp Gyula – Demjén Ferenc : Ármány és szerelem (musical) / Rendező: Pataki András Rosta S. Csaba – Demcsák Ottó: Labirintus (táncjáték) / Rendező-koreográfus: Demcsák Ottó W.A. Mozart – Rovó Péter: Mozart szelet (táncjáték) / Rendező-koreográfus: Rovó Péter (A Sopron Balett előadása) Zágon István – Eisemann Mihály: Hippolyt, a lakáj (zenés vígjáték) / Rendező: Eperjes Károly (Kossuth- és Jászai-díjas) Henrik Ibsen: Ha mi holtak feltámadunk (dráma) / Rendező: Pataki András The Blues Brothers (musicalshow)

KÖZÉPISKOLÁS BÉRLET:    

 

Simai Kristóf – Szarka Gyula: Zsugori uram (zenés komédia) / Rendező: Béres László Papp Gyula – Demjén Ferenc : Ármány és szerelem (musical) / Rendező: Pataki András Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (színjáték) / Rendező: Perényi Balázs Rosta S. Csaba – Demcsák Ottó: Labirintus (táncjáték) / Rendező-koreográfus: Demcsák Ottó W.A. Mozart – Rovó Péter: Mozart szelet (táncjáték) / Rendező-koreográfus: Rovó Péter (A Sopron Balett előadása) Kiss Csaba: De mi lett a nővel? (Csehov-parafrázis) / Rendező: Korányi Bálint Elton John – Tim Rice: Aida (musical) / Rendező: Pataki András

FELSŐS BÉRLET:  Petőfi Sándor: János vitéz (táncjáték) / Rendező: Novák Ferenc (Kossuth-díjas)  Elton John – Tim Rice: Aida (musical) / Rendező: Pataki András  Henning Mankell: Csillagkutya / Rendező: Németh Ervin  ALSÓS BÉRLET:   

Petőfi Sándor: János vitéz (táncjáték) / Rendező: Novák Ferenc (Kossuth-díjas) Michel Ende: A pokoli puncs–pancs (zenés mesejáték) / Rendező: Ács Tamás Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (zenés mesejáték) / Rendező: László Sándor

ÓVODÁS BÉRLET:   

Michel Ende: A pokoli puncs–pancs (zenés mesejáték) / Rendező: Ács Tamás Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (zenés mesejáték) / Rendező: László Sándor Azördögbe!!! (zenés magyar népmese) / Rendező: Gál Tamás

28

A Sopron Balett útja

A Soproni Petőfi Színház 2012-es évadától kezdve rendelkezett önálló tánctagozattal (Demcsák Ottó vezetésével), amely a későbbiekben – 2014 augusztusában – önálló társulattá alakult át, s felvételt nyert a Magyar Táncművészek Szövetségébe. A táncszínházi tagozat minden évadban képviseltette magát egy-egy új bemutatóval a Soproni Petőfi Színház repertoárjában: 2013 – Bonyár – Hűvösvölgyi – Demcsák: A szép Cerceruska (mesetáncjáték) 2014 – Demcsák Ottó: Csillagok szárnyán (táncfantázia) 2014 – Demcsák Ottó – Mikó F. László: Végtelen Európa (táncmű két részben) 2015-ben két korábbi táncjátékukat újították fel, amelyek közül A szép Cerceruska elnyerte a győri XI. Magyar Táncfesztivál keretében megrendezett Gyermek Táncfesztivál közönségdíját, míg a Végtelen Európa című táncjátékuk felújított előadásával a Fertőrákosi Barlangszínház nyári programjában képviselték anyaszínházukat. 2016 – Szarka Gyula – Szálinger Balázs – Demcsák Ottó: Álmos legendája (táncmű) 2016 – Rass-Q – Demcsák Ottó: Labirintus (táncmű) 2016 – Rovó Péter: Mozart szelet (táncetűd) Az Álmos legendája című nagyszabású táncmű bemutatójának különlegességét – a téma mellett – az adja, hogy Szarka Gyula Kossuth-díjas zeneszerző az együttes számára komponálta az eredeti zenét, amelyet Szálinger Balázs József Attila-díjas költő versszövegei tettek még mélyebbé. Izgalmas új táncművet eredményezett a győri Rass-Q dzsessz együttessel való együttműködésük, amelynek keretében Labirintus címmel a Minótaurosztörténet született újjá az együttes zenéjére. Legújabban pedig az együttes fiatal tagja, Rovó Péter készítette el a Mozart szelet című koreográfiát a csoport számára. A Sopron Balett fontosnak tartja táncosainak rendszeres továbbképzését is. Ebben a szellemben került sor 2013 szeptemberében Nestor Pellicciaro, az Escuela de Tango de Buenos Aires (ETBA) vezetőjének mesterkurzusára (a világ egyik legjegyzettebb tangószakértője), s így érkezik 2017 januárjában – a szaranszki zenés színházzal való együttműködés keretében – Alekszej Batrakov, a Saransk City Ballet vezető koreográfusa, aki orosz balett klasszikus hagyományaira alapozva tart mesterkurzust a táncosok számára. A táncszínházi tagozat (Sopron Balett) emellett közreműködik a színház zenés és prózai előadásainak színrevitelében, hogy csak nagyobb feladataikat említsük: Kabaré (2012), Singsingsing (2013), Evita (2014), Az elveszett levél (2014), Zene, New York, Szerelem (2015), Csárdáskirálynő (2015), A bábjátékos (2016), A dzsungel könyve (2016). A színház és a Sopron Balett hagyományosan együtt készül produkciókkal a szeptemberi színházi nyílt napra, valamint az áprilisi tánc világnapjára, amely alkalmakon helyi táncegyütteseket is vendégül látnak.

29

Jelen és jövő – A Sopron Balett két legújabb darabjával (Labirintus, Mozart szelet) meghívást kapott a SŐT7 elnevezésű budapesti fesztiválra, amely a vidéki táncegyüttesek találkozója. Terveik között szerepel egy – a sport témáját érintő – közös táncelőadás létrehozása a Saransk City Ballet társulatával a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság szaranszki eseményeinek keretében. Ezt készítik elő a két együttes vezetőinek tervezett mesterkurzusai is a másik fél együttesénél.

A Sopron Balett az elmúlt években a Petőfi Színház elidegeníthetetlen részévé vált. A prózai társulat és a tánctagozat egymáshoz kapcsolódó, koherens egységet képez, és sikeresen törekszik arra, hogy igényes összművészeti előadásokat hozzon létre a zenés színpadi műfajok változatos területén. A táncművészeti munka áthat a prózai tagozatra (színészeink mozdulati kultúrája kivételesen magas szintű), s a táncosok egyre gyakrabban képesek színpadra lépni színészként és énekesként is. A működésnek ez a modellje a világszínház progresszív irányzatait követi. Alaptevékenységét tekintve a Sopron Balett önálló és karakteres műhely, de jelenléte oly módon befolyásolja a színház arculatát, hogy a tánctagozat nélkül nehezen tudnánk elképzelni a további kibontakozást. A Sopron Balett társulata napi szinten hatalmas munkát végez. Kijelenthető, hogy az a feltételezés, mely szerint táncosaink munkája könnyen kiváltható a városban található különböző táncos formációkkal, minden szakmaiságot nélkülöz.

30

Barlangszínház

Azoknak az elveknek mentén érdemes elgondolni a Barlangszínház tevékenységének valódi kibontakozását, amelyeket eddig is követtem, s melyek meghatározták a négy és fél évvel ezelőtt benyújtott színházigazgatói pályázatom alapgondolatát. Pályázatomban a Petőfi Színházat mint közszolgálati intézményt vettem vizsgálat alá, elsőrendűnek tekintve azt a tényt, hogy közfeladatokat kell ellátnia. Egy városi színház esetében ez nem lehet más, mint a drámairodalom és a színházművészet meghatározó értékeinek eljuttatása a széles és sokrétegű helyi közönséghez. És leszögezem, hogy a városi néző – a kulturális javakhoz való hozzájutás állampolgári joga alapján – ezt okkal el is várhatja tőlünk. Ami kívül van ezen, az nem más, mint szubjektív művészkedés vagy magamutogatás, netán gondolattalanság vagy hitvány üzlet. Egy magánpénzből finanszírozott vállalkozás teret engedhet hasonló tendenciáknak. Egy közintézmény viszont nem. A Barlangszínházra is a közszolgálatiság követelményei érvényesek. Csakhogy egy város behatárolható és kompakt egység. A Barlangszínház viszont nemcsak a városhoz kötődik, de sokkal inkább egy régióhoz is. Bécs és Pozsony közelsége a Barlangszínházat a kultúrák sajátos metszéspontjába helyezi. Ez a körülmény áthangolja és konkretizálja vállalható törekvéseinket. A közfeladatot akkor látjuk el helyesen, ha a Barlangszínházban teret kínálunk a magyar és egyetemes kultúra kiemelkedő értékeinek, s kinyitjuk a kaput a határokon túlra. S úgy nyitunk kifelé, hogy befogadó színházként a külföldi kínálat legjavából is igyekszünk válogatni, olyan produkcióknak adva helyet, melyek méltán tarthatnak igényt nemcsak a soproni, de a bécsi, a burgenlandi és a szlovákiai nézők érdeklődésére is. Kultúrák találkozása – ez volna a Barlangszínház arculatának emblematikus megjelölése. Ezen arculat kialakításához valóságos színházművészeti háttér, szakmai irányítottság szükségeltetik. A „Kultúrák találkozása” koncepció nem alakítható ki a Soproni Petőfi Színház valós tevékenységén kívül. Színházunk számára ez újabb kihívás, amellyel várakozva nézünk szembe, és nem felkészületlenül. Készen állunk koprodukciós előadások létrehozására a zenés műfaj nagy formátumú alkotásaiban is. Társulatunk az elmúlt években rendkívüli fejlődést mutatott ezen a téren. A Barlangszínházban bemutatandó előadások egyharmadát saját, egyharmadát koprodukciós, további egyharmadát pedig vendégelőadás képezné. Ezt a célt már 2019-re szeretnénk elérni. Megtartva hazai partnereinket – ahogy arra már korábban utaltunk – nemzetközi partnerkapcsolatainkat szeretnénk stratégiai partnerkapcsolatokká fejleszteni. A vendégelőadások között pedig eredeti világpremiereket is szeretnénk bemutatni elsősorban a zenés színház műfajában, fontos, hogy nemzetközi szinten is rendelkezzünk olyan súlyú együttműködő partnerekkel, amelyek garantálni tudják, hogy a Barlangszínház repertoárja külföldön is ismertté váljon. El kell érnünk, hogy ne a soproni nézőket ossza újra kínálati prioritás szerint szervezetünk, képesnek kell lennünk jelentős számban Sopronon kívüli nézőket is bevonzani, mely javítani tud a jelenlegi 62%-os nézettségen.

31

Sopron és a Fertőrákosi Kőfejtő turisztikai vonzerejét kihasználva meg kell szólítani a Kárpátmedencéből érkező diákközönséget, s számukra a május-júniusi és szeptemberi elő-, ill. utószezonban kínálni fel színházi élményt jelentő előadásokat a Barlangszínházban (és természetesen a Soproni Petőfi Színházban is). 2017 nyarára a szervezések, szerződéskötések már megtörténtek, így a következő nyár történéseire nincs ráhatásunk, ezért a programot maradéktalanul végrehajtjuk. A 2018-as ajánlatot márciusban tudjuk legkorábban meghirdetni. 2017 nyarán színházunk Elton John – Tim Rice rockoperáját, az Aidát mutatja be a Barlangszínházban, mely előadás véleményünk szerint már jól kivehető irányokat jelent a jövőre nézve. Az önállóan készülő produkciót a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, élő zenével, a Barlangszínház adottságaira kitalált látványvilággal, kreatív marketing támogatásával készítjük el. Miközben a műfaj szórakoztató elemeit komolyan vesszük, mellette ki akarjuk domborítani a klasszikus történet drámai mélységeit, gondolatgazdagságát. A produkcióban – amely minden bizonnyal nemzetközi visszhangot fog kiváltani – nagy szerepet kap a Sopron Balett (koreográfus Szakál Attila), részt vesz benne a teljes soproni társulat, amelyet erősít a címszerepben Stéphanie Schlesser, a belga illetőségű, Párizsban élő musical színésznő, aki a szerepét magyarul fogja énekelni. Érdekes volt szembesülnünk azzal, hogy a soproni sajtótájékoztatón megjelent a belga közszolgálati televízió is, akik a konkrét eseményen kívül bemutatták a várost, a Barlangszínházat és a Fertő-tó környékét is. Lényeges szempont, hogy a barlangszínházi kínálat a műfajok sokszínűsége elvének figyelembevételével szerveződjön. A legjelentősebb szerepet nyilvánvalóan a musicalek – mint a könnyedebb kikapcsolódásra is alkalmat nyújtó produkciók – kapják a nyári időszakra tekintettel. Szeretnénk egy egyhetes operafesztivált szervezni népszerű operák bemutatásával, amelyben partnerként tekintenénk a Magyar Állami Operaházra is. A táncos előadásoknak is tematikus hetet szentelnénk. Érzékelhető ugyanis, hogy önálló táncszínházi produkciókat nehezebb feladat értékesíteni, ezért hát szóljon egy hét a táncról a városban és a barlangban – ezekben a napokban Sopron a táncról szóljon! Orosz és argentin (Saransk City Ballet, Escuela de Tango de Buenos Aires) testvérszínházaink bekapcsolásán kívül szeretnénk együttműködni a Magyar Táncművészeti Szövetséggel és a Győri Balettel. Szeretnénk üzembe helyezni a barlangszínházban fordítógépeket és kijelzőket, hogy az előadások nyelvétől függetlenül minden nézőnk követni tudja az előadások cselekményét és dialógusait. Minél több ponton tudunk a turizmus értékesítési pontjaihoz kapcsolódni, annál szélesebb körben tudunk eljutni jövőbeni nézőinkhez (Ajánlataink például Ausztriában az ár-érték arány figyelembevételével kiemelten kedvezőek lesznek.)

32

A Soproni Petőfi Színház színházi nevelési programja (2012–2016) Színházi nevelési programunkat a továbbiakban azért fejtjük ki még az eddigieknél is részletesebben, hogy egyrészt a téma fontosságát ezzel is hangsúlyozzuk, másrészt azok számára is követhető legyen a fejezet, akik kevesebb rálátással rendelkeznek az adott témában.

AZ ELŐZMÉNYEK A Soproni Petőfi Színház művészi-szakmai és színházi-nevelési alapkoncepciója A négy és fél évvel ezelőtti pályázatunkban is fontosnak tartottuk, és ma is munkánk lényegi elemének tartjuk a gyermek és ifjúsági közönség, a diákok színházzal és színházra nevelését. Szűklátókörű gondolkodásra vallana az, ha a színház megragadna a jelen felnőtt közönségigényének kiszolgálásában, s nem foglalkozna a jövő színházértő nemzedéke szemléletének, színház iránti fogékonyságának alakításával. Aki ekképpen gondolkodik a színház feladatáról, az tulajdonképpen magát a színházat, annak közszolgálati értelemben felfogott lényegi vonását tagadja. A színház a jelen legsajátabb művészete, a köz dolgai iránt tesz fogékonnyá azáltal, hogy a társadalmi jelenségeket az egyén legkritikusabb léthelyzetében ragadja meg, a közönség személyes létélményévé téve azokat – miközben megteremti a megélés és megértés közösségi kereteit. Megélni és megérteni a színházi előadást nem csupán azt jelenti, hogy jól szórakozunk a művészi kivitelezés eredményeképpen, hanem azt is, hogy megértjük és magunkra tudjuk vonatkoztatni az élményt adó szellemi tartalmat. Ehhez pedig elengedhetetlen annak a színházi nyelvnek a készségszintű olvasása, amelyen ez a művészeti ág beszél. Ennek a „tanítása” és „tanulása” sosem késő, ám kétségtelen, hogy gyerekkorban kezdve a leghatásosabb. Aki nem ismeri fel és el ennek fontosságát és hasznosságát, az színházcsinálóként (értsd: a köz szolgálójaként) önmaga alatt vágja a fát! Problémát jelenthet egy hivatásos színház számára a különböző nézői rétegeknek való megfelelés. A gyermek közönség is több rétegre bomlik: mást kíván életkori sajátosságainak, gondolkodásbeli fejlettségi szintjének megfelelően az óvodás korú gyermek, mást a kisiskolás, s megint mást a felső tagozatos diák vagy a középiskolás korosztály. Éppen ezért a különböző rétegek igényeit és befogadói szintjeit figyelembe véve alakítottuk ki a színház feladatait a nézővé nevelésben. Az óvodás korosztály bérletében három előadás szerepel: egy kamaraszínházi, bensőségesebb terű előadás, egy olyan, amely a bábos technikát használja, s fontosnak tartjuk, hogy a mesejáték és a bábjáték mellett megjelenjék a táncszínház is. Az alsós korosztály is három, zömében nagyszínházi előadással találkozik, amelyek műfajilag ugyancsak többfélék – biztosan szerepel közöttük táncjáték és legalább egy élőzenés előadás is –, egy valamiben azonban megegyeznek: nem sajnáljuk ettől a korosztálytól sem a nagyszabású és minőségi előadásokat! Az alsós korosztály előadásai átvezetnek bennünket a felsős bérletekhez, amelyek már négy előadást tartalmaznak, s új elemként jelenik meg közöttük a színházi nevelési előadás. A középiskolások – életkori sajátosságaik alapján – már képesek a felnőtt előadások dekódolására, ám ennek a tudásnak az alapjait a felsős színházi nevelési 33

(színháziszöveg-értési) programunk teremti meg. Elengedhetetlen, hogy a középiskolásokat is minőségi színházzal és színházi nevelési előadás legkülönfélébb formáival szólítsuk meg, hiszen az értő nézővé válás teremti meg az igényes felnőtt nézőt. A fentiekből kiindulva nemcsak a nagyszínházi előadásaink „ifjúsági bérletesítését” gondoltuk elvégzendő feladatnak, hanem olyan „suliszínházi program” megvalósítását is, amely a városi és város környéki iskolákkal – s egyre inkább a programunkról hírt vevő távolabbi városok, falvak érdeklődő iskoláival – együttműködve elérhetővé teszi minden iskolás gyerek számára az életkorának megfelelő problémákkal való alkotó, „színházi” szembesülést ún. színházi nevelési program keretei között. A megvalósulási szakasz fázisai Ezen célok megvalósulásához színházunk az alábbi feltételeket teremtette meg:    

a korosztálynak szóló irodalmi művek (regények, novellák) adaptációs munkájának elvégzése; a drámamunka tervezésére és irányítására képes drámatanár(ok) foglalkoztatása, ill. a produkcióban résztvevő társulati tagoknak a drámapedagógai továbbképzése; a különleges színházi körülményekhez illeszkedő játszási rend (bérletrendszer) kialakítása az iskolákkal együttműködve; az előadások és foglalkozások „hasznosulásának” nyomon követése különféle hatásvizsgálati módszerek kialakításával.

A megelőző négy évadban a Dúvadnevelde , a Semmi, a Luke és Jon és a Bocsáss meg, Madárijesztő! című darabok voltak láthatók, jelen évadunkban – már 17 színházi nevelési előadás tapasztalatával a hátunk mögött - a 35 kiló remény című játékot tartjuk programon, illetve ezekhez az előadásokhoz kapcsolódtak és kapcsolódnak a színháziszöveg-értési és a darab problematikáját a drámamunka eszköztárával feldolgozó foglalkozások. A színház házhoz megy a program keretében: tanítási időben, az iskola nevelési-oktatási programját szervesen kiegészítve vonja be a diákokat a színház világába, s ugyanakkor teszi a színházat magát a természetes tanulási folyamat részévé, a világ és önmagunk megértésének terepévé. A tantermi színházi program azokat a diákokat szólítja meg, akik számára a legkevesebb színházi előadás születik: a 12-15 éves korosztályt, akik a kamaszkorba érkezvén először kérdezik meg önmaguktól, kik is vagyunk, s hol a helyünk a világban.

34

A SZÍNHÁZI NEVELÉSI PROGRAM EDDIG MEGVALÓSULT ÁLLOMÁSAI 2012/2013. évad Dúvadnevelde A „zóna”, a kiskorúak büntetőtelepe valahol Oroszországban. Amikor bejössz, még van neved: Igor, Szerjozsa, Borisz, Ljosa, Kosztya, Szása, Vászka – aztán lassan lekopik rólad, mint ahogy sok minden más. És megérted, hogy az embert milyen könnyű akarat nélküli „amőbává” változtatni… Az előadás és foglalkozás kulcsmotívumai: az emlékek és az emlékezet szerepe identitásunk megőrzésében; az „amőba-lét” és a szabad emberi lét szembeállítása; a személyes szabadságunk megőrzésének lehetőségei. 2013/2014. évad Semmi „Semminek nincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezt mondja egy nyolcadikos fiú az osztályának a legelső tanítási napon, majd kisétál az iskolából. Az osztálytársakat elképeszti és felháborítja Pierre álláspontja, s szövetkeznek arra, hogy bebizonyítsák neki az ellenkezőjét. Egy elhagyott pajtában összegyűjtik azokat a dolgaikat, amelyeknek szerintük értelme van. A bizonyítás során azonban – a közösségi cél érdekében – rendre elkövetik a legnagyobb hibát: sorra megsértik egymás személyiségének integritását. Majd a nemes közösségi cél tragikus vétséget szül… Az előadás világképének kulcsmotívumai: a lét értelmének örömteli bizonyossága és a létbe vetettség szorító érzése; meggyőződés és meggyőzés határvonalai; az egyén és egyéniség integritása és szabadsága; közösség és egyéniség alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyai; az elv és a megvalósulás, a cél és az eszköz ellentmondásai; az emberi közösség állati hordává züllésének stádiumai; a felelősség kérdése – a felelőtlenségünkkel és következményeivel való szembenézés nehézségei. 2014/2015. évad Luke és Jon A színházi előadássá adaptált történet szerint a 13 éves Luke próbál visszatalálni régi életéhez, melyet édesanyja halálával elveszített. A család a veszteséggel összeomlani látszik: az apa az alkoholban próbál vigaszt találni, így Luke magányosan küzd a fájdalmas hiánnyal és a tehetetlenséggel. Apa és fia megállíthatatlanul távolodnak egymástól. Míg egy nap belép az életükbe egy rosszul öltözött, furcsa fiú, Jon. Vajon milyen szándékkal érkezik, s miképpen reagál erre a helyzetre a megbillent család? A Luke és Jon című „érzékeny” játékon keresztül ezúttal is húsba vágó kérdésekkel foglalkozik a színház. Az élet értelmén és önmaga helyzetén gondolkodó kamaszt segíti: szembesíti az elvesztett lény elengedésének lehetséges megoldásaival, egy esetleg romba dőltnek látszó élet újraépítésének esélyével, továbbá azzal, milyen a következményei vannak, ha felelősséget vállalunk valakiért.

35

2015/2016. évad Bocsáss meg, Madárijesztő! Lenka és az osztály – egy teljesen hétköznapi osztályközösség, amelyben egyáltalán nem az az értékrendszer működik, amelyet az emberi jó érzés elvár. Itt nyoma sincs a szolidaritásnak, egymás megbecsülésének, a gyengébb, a kiszolgáltatottabb segítésének, helyette viszont farkastörvények, erőszak, a közösségen belül törvényre emelt agresszió, kisszerű akarnokság, a példaképek emberi kicsinyessége tárul fel előttünk. A játék és foglalkozás fókuszában álló kérdések: a közösségi elvárásoknak való megfelelés vagy elhatárolódás; az önmagunkkal és tetteinkkel való szembenézés felelőssége; a bocsánatkérés és -elfogadás határai; meddig lehet megbocsátani annak, aki vétkezik ellenünk, ám szeretjük. 2016/2017. évad 35 kiló remény A színházi nevelési előadásunk mottója a kisregény nyitányából vett következő idézet: „Utálok suliba járni. Az égadta világon semmit nem utálok így. És ezzel még keveset mondtam. Rámegy az életem.” A 35 kiló remény egy kiskamasz története, akinek remek a kézügyessége, hatalmas a szíve, de iskolába járni nagyon nem szeret, hiszen nem igazán tud megfelelni az ottani követelményeknek. Bármit megszerel, szívesen segít barkácsolni imádott nagypapájának, de a matekkal és a szüleivel hadilábon áll. A helyzet napról napra romlik, kicsapják az iskolából, és senkinek sincs ötlete, hogyan tovább… A színházi nevelési előadás kulcskérdései: mire való az iskola, mit tartunk a tudásról és annak hasznosságáról; hogyan értse meg a kamasz a felnőtteket, hogy azok is megérthessék őt; „boldogtalannak lenni sokkal könnyebb, mint boldogulni”; mi az én problémám, mi a másik problémája – ebből mit kell felvállalnunk, kinél van a megoldás.

A PEDAGÓGIAI, MŰVÉSZI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSÉRŐL Az adaptációkról A program eddigi bemutatóinak alapjául egy-egy regény szolgált, amelynek adaptációs munkáit a program vezetője, Németh Ervin (a Soproni Petőfi Színház dramaturgja, drámatanár) végezte el. A Dúvadnevelde című előadás egy kortárs orosz szerző, Leonyid Gabisev azonos című regényéből, a másik három darab szintén kortárs szerző munkájából indul ki: a Semmi című regény a dán írónő, Janne Teller alkotása, a Luke és Jont pedig Robert Williams angol szerző vetette papírra, a Bocsáss meg, Madárijesztő! egy orosz kortárs szerző, Vlagyimir Zseleznyikov regényének motívumai, a 35 kiló remény pedig egy kortárs francia szerző, Anna Gavalda kisregénye alapján készült. Hangsúlyozzuk, hogy a szüzsé minden esetben csupán kiinduló pontként szolgál az előadások létrejöttéhez: a cselekmény új keretbe ágyazódik, amelyet mindig az adott közönség életkora, gondolkodási szintje és azok a „filozófiai” kérdések határoznak meg, amelyek az adott 36

korosztályt foglalkoztatják. Ugyancsak megjegyzendő, hogy a darab dramaturgiáját és szövegkönyvét nagymértékben befolyásolják az előkészítő próbafolyamat drámamunkájában létrejött, improvizációkból rögzített szituációk. A játék és a játéktér összefüggése, a nézői bevonódás szintje Az előadás tantermi színházként működik, vagyis a játéktér kereteit az osztályterem mérete és berendezése határozza meg: egyszerre egy osztálynyi gyerek (kb. 20-30 fő) részese a játéknak, s négyzet alakban üli körbe a 3x3 méteres játékteret. A térbeli közelség eleve felkínálja a közvetlen bevonódás lehetőségét: a Dúvadneveldében a játékkeretet megteremtő vagon utasainak, a Semmiben a fogadás meghívottjainak szerepét kapják a néző-résztvevők, vagyis ugyanolyan státusba kerülnek, mint a korábbi vétket elkövető gyerekszereplők. A Luke és Jonban szinte észrevétlenül válnak ugyanannak a térnek (a domb, az iskola, ill. Luke álmai és emlékei mint realizálódott térképzetek) részévé, amelyben a szereplők is mozognak. A Bocsáss meg, Madárijesztő! egy osztályközösség tagjaivá teszi a részt vevő nézőket, a 35 kiló remény kör alakú néző és játszótere – valamint a megszakított előadásmód, amikor is a nézők maguk is játékkal keresik a lehetséges megoldást a főszereplő adott élethelyzetére – szerves részévé teszik a nézőt a játéknak. A megvalósítás formái A projekt két-három tanítási órát ölel fel, amelynek egyik harmadában, felében maga a tantermi színházi előadás foglal helyet, ezt követi a színháziszöveg-értési (a színházi előadás eszköztárát és jelentésvilágát feltáró) foglalkozás, majd az osztály saját játéka, amellyel továbbgondolják az előadás által felvetett problémákat. (Az adott darabhoz kapcsolódó színháziszöveg-értési beszélgetés, ill. drámamunka megjelölt fókuszától függően ezek a formák egymásba olvadhatnak.) Szereplőválogatás és próbamunka Fontosnak tartjuk, hogy a színházi nevelési előadásainkban a gyerekszereplőket a néző diákok életkorához közel álló gyerekek, diákok formálják meg – mindezzel megnő a történet hitelessége a gyereknézők körében, s a játék személyessége is magától értetődőbbé válik. Az előadások diákszereplőit a Soproni Petőfi Színház tantermi színházi programjának alábbi – jól bevált – gyakorlata alapján választjuk ki. A rendező-foglalkozásvezető a színitanoda résztvevői és a városi, város környéki iskolák azon diákjai közül választja ki őket, akikkel az elmúlt évad tantermi színházi programja során megismerkedett, s akik a szövegértési és drámamunkás foglalkozáson tanújelét adták a színházi nyelv értésében és használatában való jártasságuknak, a színészi kifejezőkészség valamelyes birtoklásának. A történettel és egymással való ismerkedés után egy augusztus végi 10 napos drámamunkafolyamattal kezdődik a felkészülés az előadásra, majd a tervezett novemberi bemutatóig heti rendszerességgel találkozik a csapat egy-egy többórás próbán, majd ezt mélyíti el az iskolai őszi szünetben a diákszereplőkkel végzett egyhetes próbamunka. Felnőtt színészeink közül lehetőség szerint azok dolgoznak a színházi nevelési programban szereplőként – illetve az előadások igénye szerint drámatanárként is –, akik maguk is 37

rendelkeznek valamilyen drámapedagógiai végzettséggel és/vagy tapasztalattal, s képesek a foglalkozásvezető munkáját ilyen szempontból is segíteni. A munkamódszer illusztrálására álljon itt azon diákok névsora, akik az eddigi programban részt vettek (21 tanuló, akik közül 2 tanuló három, 7 tanuló pedig két projektnek is szereplője volt):

DÚVADNEVELDE: Ágota Barnabás (Szt. Orsolya Gimnázium, Sopron) SEMMI: Acsádi Bálint, Nagy Bíró Benedek, Soós Linda (Széchenyi Gimn.), Ágota Barnabás (Szt. Orsolya Gimn.), Benczur Adrián (Deák Téri Á. I.), Bodányi Fédra Hanga (NYME), Guttyán Márk, Kónya Krisztián (Gárdonyi Á. I.), Schweitzer Maximilián (Hunyadi Á. I.), Szaszák Zsolt (Petőfi Á. I.) LUKE ÉS JON: Csonka Mátyás (Hunyadi Ev. Á. I.), Egyed Soma, Heim Vilmos (Széchenyi Gimn.) BOCSÁSS MEG, MADÁRIJESZTŐ!: Soós Linda, Acsádi Bálint, Töreki Milán (Széchenyi Gimn.), Csonka Mátyás, Hargitai Benke (Berzsenyi Gimn.), Benczur Adrián (Roth Szki.), Kónya Krisztián (Eötvös Gimn.), Rimmel Botond (Lackner Á. I.), Kiss Klaudia (Deák Téri Á. I.) 35 KILÓ REMÉNY: Benczur Adrián (Roth Szki.), Kiss Klaudia (Handler Szki.), Csonka Mátyás (Berzsenyi Gimn.), Rimmel Botond (Lackner Á. I.), Töreki Milán (Széchenyi Gimn.), Végh Kristóf (Szt. Orsolya Gimn.), Szabó Tamás (Deák Téri Á. I.), Vincze Kristóf (Sopronkövesdi Á. I.) Nagy Mario Attila (Balassi Gimn.) Szervezés Ebben a szakaszban kerül sor az iskolák színházbérleteseinek, ill. osztályainak megszólítására. A színház egyeztet az iskolákkal a lehetséges játszási időpontokról, ezt követően töltődik fel a színházvezetés által (a színészegyeztetések lezárulta után) meghatározott játszási időkeret. Az iskolák a négy év alatt kialakult szokásrend szerint a 8 órai, a 11 órai és a 14 órai kezdések közül választhatnak – saját tanrendjüknek és a tanulók időbeosztásának legmegfelelőbben.

A visszajelzések formái A programjainkat követően többféle visszacsatolásra is kérjük a tanárokat, ill. a diákokat: a) szóbeli, nem tervezett beszélgetések tanárokkal és diákokkal is a drámamunka után az élményeikről, izgalmas, őket tovább foglalkoztató problémákról, gondolatokról, a diákokkal nagyon gyakran személyes érintettségükről; b) megkérjük a tanárokat és diákokat is, ha van kedvük, gondolatuk, írják meg azokat a foglalkozásvezetőnek e-mailben; c) a programon résztvevő tanár számára átadunk egy kérdőívet, amelynek kérdéseire akár a saját nevében, akár az osztállyal való beszélgetés után (mintegy a gyerekek véleményét összegezve) válaszolhat, s visszajuttathatja a foglalkozásvezetőhöz;

38

d) lehetőség felajánlása a kedvet érző és érzékeny diákok számára, hogy részt vehetnek a következő évad tantermi színházi előadásának megvalósításában (a tetszés, a bevonódás közvetett, alkotó energiává szublimálódó kifejeződése). A SZÍNHÁZI NEVELÉSI PROGRAM – SZÁMOKBAN, LISTÁBAN A részt vevő nézők száma évadonként és előadásonként Változás A programban részt vevő

ÉVAD / ELŐADÁS

a résztvevők %-ában iskolák száma

csoportok/osztályok száma = előadások

diákok száma

előző évadhoz képest

induláshoz képest

21

30

840

-

-

24

36

972

11,57

11,57

26

43

1.204

12,38

14,33

28

51

1.376

11,42

16,38

34

69

1.725

12,53

20,53

2012/2013. Dúvadnevelde 2013/2014. Semmi 2014/2015. Luke és Jon 2015/2016. Bocsáss meg, Madárijesztő! 2016/2017. 35 kiló remény (várható adat)

A részt vevő oktatási intézmények listája – avagy mekkora a színházi nevelési programunk hatóköre? (A megye megjelölése nélküli intézmények Sopron és környéke iskolái) Ágfalvi Váci Mihály Általános Iskola, Ágfalva Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Kőszeg (Vas megye)

39

Béri Balog Ádám Általános Iskola, Kőszeg (Vas megye) Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Sopron Cseresznye Sori Gyermekotthon, Sopron Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium, Sopron Deák Téri Általános Iskola, Sopron Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Csepreg (Vas megye) Eötvös Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola, Révkomárom (Komarno, Szlovákia) Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium, Kőszeg (Vas megye) Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola, Sopron Fertőrákosi Általános és Művészeti Iskola, Fertőrákos Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron Hild József Építőipari Szakközépiskola, Győr (Győr–Moson–Sopron megye) Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola, Sopron Lackner Kristóf Általános Iskola, Sopron Lövői Általános Iskola, Lövő Magyar Műhely ÁMK, Mezőörs (Győr–Moson–Sopron megye) Nakovich Mihály Általános Iskola – Osnovna škola Mihovil Naković, Kópháza Nyitra Utcai ÁMI Általános Iskolája, Szombathely (Vas megye) NYME Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron Pantzer Gertrud Általános Iskola, Harka Peresztegi Általános Iskola, Pereszteg Petőfi Sándor Általános Iskola és AMI, Sopron Simonyi Károly Általános Iskola, Egyházasfalu

40

Sopronhorpácsi Általános Iskola, Sopronhorpács Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola, Sopron Soproni SZC Berg Gusztáv Szakiskolája, Kapuvár (Győr–Moson–Sopron megye) Soproni SZC Porpáczy Aladár Középiskolája és Kollégiuma, Fertőd Sopronkövesdi Általános Iskola, Sopronkövesd Széchényi Ferenc Általános Iskola, Fertőszéplak Széchenyi István Általános Iskola, Nagycenk Széchenyi István Gimnázium, Sopron Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, Sopron Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat, Sopron Türr István Gimnázium és Kollégium, Pápa (Veszprém megye) Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Sopron Verein für Ung. Pädagogen und Pädagoginnen in Österreich – Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete, Bécs (Wien, Ausztria)

41

VISSZHANGOK (PEDAGÓGUSOK, SAJTÓ) Az alábbiakban néhány pedagógusvélemény közreadásával jelezni kívánjuk, milyen hatást tulajdonítanak az iskolák a színházi nevelési programunknak. (A vélemények a 2014/2015. évadban bemutatott Luke és Jon című színházi nevelési előadásunk kapcsán érkeztek hozzánk.) Elküldve: 2015. március 23. 21:10 Címzett: muvtitkarsag Tárgy: köszönet Tisztelt Cím! Szeretnék köszönetet mondani a Sopronkövesdi Általános Iskola felső tagozatos diákjai és a magam nevében, a mai napon látott Luke és Jon előadásáért, a színészek remek játékáért, és az előadást követő nagyon tanulságos és remek pedagógiai érzékkel vezetett beszélgetésért. Külön köszönet jár ezért a rendezőnek, Németh Ervinnek. Kívánjuk, hogy minél több ilyen remek, tanulságos és élvezetes előadásban legyen részünk, ezért kívánunk a rendezőnek és a színészeknek további jó munkát, és sok sikert! Tisztelettel: A Sopronkövesdi Általános Iskola felső tagozatos diákjai és Tóthné Bódy Katalin tanár ___________________________________________________________________________

Elküldve: 2015. március 25. 19:28 Címzett: muvtitkarsag Tárgy: Tantermi színház Befejeződtek iskolánkban a tantermi színházi előadások. A hét előadáson és az azt követő drámafoglalkozásokon 129 tanulónk vett részt. A maradandó élményért köszönet illeti Németh Ervint, a felnőtt és diák szereplőket. Csak remélni tudjuk, hogy ez a kezdeményezés folytatódik, hisz ez a 129 tanuló bérlettel nem rendelkezik, színházba nem jár. Ezekkel az előadásokkal élményt nyújtanak diákjainknak, közelebb hozzák a színház világát; formanyelvét a drámaórán igyekeznek megfejteni. Nagyon nagy segítséget jelent a magyar szakos kollégák számára. A feldolgozott téma még osztályfőnöki órákon is alkalmat ad beszélgetésre, az erkölcsi dilemmák megvitatására. Reméljük a jövő tanévben sorra kerülő folytatást! Sopron, 2015. március 25. Tisztelettel: Szabóné Jachimek Ilona munkaközösség-vezető Deák Téri Általános Iskola, Sopron

42

További írások olvashatók a színház honlapján az alábbi linken: http://www.soproniszinhaz.hu/szinhazi-nevelesi-program-tantermi-szinhaz-szinhazijatekok/visszhang.html A 2013-2014. évadban bemutatott Semmi című színházi nevelési előadásunkról terjedelmes elemző írást közölt a Vas Népe 2014. március 8-i száma (L. a 8. sz. mellékletet!), amelynek internetes változata elérhető az alábbi linken: http://vaol.hu/csepreg/a-semmi-diakokkal1608526

KONKLÚZIÓ Úgy érezzük, hogy a tantermi színházi projektünk jól illeszkedik a Soproni Petőfi Színház színházi nevelési koncepciójába és eddigi gyakorlatába: „húsbavágó” kérdésekkel és döntési helyzetekkel szembesíti nőzőjét és résztvevőjét – legyen az gyerek vagy felnőtt, diák avagy tanár – egyaránt. Abban is bízunk, hogy az elmúlt négy év során végzett munkánk – amelyet a színházi jelrendszer működésének, a színházi jelek jelentésképző szerepének megismertetésére fordítottunk – mára tudássá érett azokban a korosztályokban, amelyek eddig is követték munkáinkat. (Jelen esetben ez több mint 167 előadást és foglalkozást, 500 tanítási órát és közel négy és fél ezer diákot jelent!) Ennek segítségével jól tudják majd követni a kihagyásra és sűrítésre építő, a filmes dramaturgia montázstechnikáját használó előadásmódunkat. S nem utolsó sorban abban bízunk, hogy a program során megélt élmény és a megértett tudás eljut a diák résztvevőkben a jelentés önmagukra vonatkoztatásának fázisába is.

A PROGRAM EGYÉB MEGVALÓSULÁSI FORMÁI, A KITERJESZTÉS LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLÁK FELÉ

Már a középiskolákba értek azok a diákok, akik négy évvel ezelőtt velünk kezdték a színházat. Elemi kötelessége tehát a Soproni Petőfi Színháznak, hogy ne hagyja veszni ezeket a fiatal nézőket, s továbbra is minden segítséget megadjon számukra, hogy elsajátíthassák a különféle színházi nyelvek olvasását, hogy azon keresztül a kifejezett tartalmakat jól értsék, és e tartalmak révén képesek legyenek önmaguk és szűkebb, tágabb közösségük problémáival való szembenézésre. Az elmúlt négy és fél év során olyan – a bérletes nagyszínházi előadásokon kívüli programokat sikerült eljuttatnunk a középiskolákba, amelyek sikerrel szólították meg a diákokat. Az iskolai térbe helyeztünk ki olyan előadásokat, amelyek mindegyike tartalmazott valamiféle kihívást, újdonságot a középiskolás diákok korábbi színházi tapasztalataihoz képest. A Kövek című előadást drámafoglalkozás követette színész-drámatanáraink vezetésével; Ács Tamás színművész három monodrámája, a Jónás könyve, Egy őrült naplója és a Jelentés az Akadémiának után dramaturg-drámatanárunk és a művész közös beszélgetést 43

folytatott a művek alapján a diák nézők csoportjával; a Candide című „tornaterem-színházi” előadásunk pedig különös helyszínével és színháznyelvi megoldásaival keltett alapos feltűnést és érdeklődést a város és környéke közel húsz középiskolájában (több mint 7000 néző összesen 32 előadáson). A programok fogadtatása azt bizonyítja, hogy nem csak szükség, de határozott igény és érdeklődés is mutatkozik a középiskolások részéről a színházi nyelv és az előadások közös megbeszélésen alapuló megértésére. Ezen az úton elindulva a következő évadtól már a középiskolások számára is kínálunk színházi nevelési előadást, amely osztálykeretben, intenzív drámamunkával visz közelebb az élmény alapú megértéshez – a darab, az előadás és rajta keresztül önmagunk megértéséhez. Két év múlva pedig elindítjuk a rendhagyó irodalomórai programunkat is, amelynek keretében a versek és a rövideb lélegzetű irodalmi művek világát és szerzőit visszük közelebb a középiskolásokhoz.

Petőfi Művészeti Nevelési Program Hosszú távra szóló, stratégai együttműködési programot alakítottunk ki a soproni Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolával – összefogva a programban a Sopron Balett és a Soproni Pendelyes Kulturális Egyesülettel is. A nyolcéves program alapját a művészeti tárgyak adják, elsősorban a tánc- és mozgásművészetek, de mellettük hangsúlyosan lesznek jelen a képzőművészeti, zenei, színházi és mozgóképpel kapcsolatos stúdiumok is. A foglalkozások egymással szoros tematikus egységekben segítenek a gyerekeknek megismerni a közösségüket, az őket körülvevő világot. Legfontosabb szempont, hogy a művészi tevékenységen keresztül érzékenységük, empátiás készségük erősödik, s egymástól is tanulva fejlődnek ki azok a készségeik, amelyek a reális önismerethez szükségesek. Mindennek érdekében úgy szerveződik majd a legkülönfélébb művészeteket, ismereteket integráltan átfogó tananyaguk, hogy az életkoruknak megfelelő legfontosabb „filozófiai” kérdéseket vethessék fel tanulás közben. A program keretében az iskola már el is indította ebben a tanévben az első osztályát.

44

Együttműködő partnerek A stratégiai szintű együttműködések A Soproni Petőfi Színház az elmúlt négy évad során átgondolt és sokrétű nemzetközi partnerkapcsolatot alakított ki. Elsőként a Bécsi Európa Clubbal (1) köttetett megállapodás, amelynek keretében az egyesület 960 magyar tagja értesül a színház előadásairól, sokan vásárolnak bérletet, s részt vesznek a színház által tartott bécsi kamaraszínházi előadásokon is. A felvidéki Komáromi Jókai Színházzal (2), a vajdasági Zentai Magyar Kamaraszínházzal (3) és az erdélyi mikházi Széllyes Sándor Csűrszínházzal (4) koprodukciókat hoz létre a színház, s színházművészeti képzések, előadáscserék, művészek és rendezők vendégjátékai és -rendezései erősítik az összefogást. Az elmúlt évadban az oroszországi Szaranszk városának Jausev Állami Zenés Színházával (5) kötött együttműködési megállapodást a színház: közös táncművészeti képzések zajlanak, s folynak a tárgyalások a balettegyüttesek vendégjátékáról.

Az együttműködések leglátványosabb eleme az idei évad során az Őszi szonáta című Bergman-darab kamaraszínházi bemutatója volt, amelyben erdélyi, zentai és soproni művészek játszanak együtt. Hasonlóan örömteli fejlemény, hogy a bécsi kapcsolatok révén nem csupán a burgenlandi és bécsi magyar nézők kapcsolódtak be a bérletrendszerünkbe, hanem az AMAPED (Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete) szervezésében az ausztriai magyar anyanyelvű gyerekek is részesei lesznek a színházi nevelési programunknak (35 kiló remény). 45

Az előttünk álló ciklusban – megtartva eddigi együttműködéseink intenzitását – a már meglévő kapcsolatainkat folytatva és erősítve stratégiai együttműködést kívánunk kialakítani a budapesti Nemzeti Színházzal, a Pesti Magyar Színházzal és a Magyar Állami Operaházzal. Külföldi partnereink közül szintén stratégiai együttműködést szeretnénk kötni az argentin Escuela de Tango de Buenos Aires (ETBA) együttesével, melynek vezetőjével, Nestor Pellicciaróval korábban más eredményes munkakapcsolatban álltunk, hasonlóan Lucie Malková rendezőnővel, aki a budapesti Cseh Centrum igazgatója, valamint a párizsi Nicolas Talar úrral, aki számos világhírű musical jogtulajdonosa, producere.

A helyi szintű együttműködések Alapelvünkből következően a „hely színháza”-ként működtetjük a Soproni Petőfi Színházat, amely a városban hozza létre produkcióit a helyi közönség igényeinek megfelelően. A színház mint intézmény ugyanakkor nem zárkózik be, hanem együtt dolgozik az értékek teremtésében más művészeti ágakkal, más helyi és regionális kulturális és oktatási intézményekkel, egyesületekkel és kisközösségekkel is – vagyis a színházi események létrejötte érdekében az együttműködések legszélesebb spektrumában gondolkodunk. A helyi szintű együttműködések emlékezetes példái voltak az elmúlt négy évad során az alábbiak: 









A Csíksomlyói magyar passió című előadásunkban együtt dolgoztak művészeink az egyik helyi általános iskola kórusával, az előadásban szereplő videofelvételek készítése során a helyi Hagyományőrző Egyesülettel, a Sopron és Pulzus Tv kollégáival, a rendőrséggel és a városüzemeltetésért felelős céggel is. Kiváló együttműködés bontakozott ki a helyi néptáncos közösséggel (művészeti vezető: Sipos Ferenc), melynek eredményeként a Soproni Petőfi Színházban Táncfórum címmel táncművészeti produkciókra épülő sorozat indult; a Sopron Táncegyüttes tagjai pedig két nagyszabású színházi produkcióban vettek részt (Álmos legendája, Fehérlófia). Sipos Ferenc úrral rendezvényszervezőként és mint a soproni néptánc-élet kiemelkedő alakjával is szeretnénk szorosabb együttműködést kialakítani, a Táncfórum rendezvényeiben a mainál lényegesen nagyobb szerepet vállalva. A magyar költészet napján, április 11-én Sopron legkülönbözőbb pontjain színészeink „Verskommandó”-ja lép akcióba, melynek keretében intézményekben, közösségi helyeken több száz verset szólaltatunk meg. Kitűnő együttműködést ápolunk a Soproni Fotóklubbal, amelynek tagjai előadásainkat művészi igényességgel fotózzák – az Álmos legendája c. táncművünk bemutatójához kapcsolódva pedig a próbafolyamat során készített fotóikból álló kiállításuknak adtunk helyet. Börtönszínházi projektet működtetünk, amellyel a sopronkőhidai fegyházban és a győri börtönben fejtjük ki kulturális missziónkat.

46











Horváth Tamás úr az idei évben saját – megtisztelő – ötletétől vezérelve megrendezte a soproni színészbált, s a bevételt jótékony célra ajánlotta fel. Szeretnénk ezt a kezdeményezést felkarolni, s Horváth Tamás úr szervezőkészségét a későbbiekben – más területen is – igénybe venni. Karitatív tevékenységként művészi produktumokat viszünk a városi kórház betegeinek, a helyi szociális otthon lakóinak, amikor a gyógyító orvosok és gondozók véleménye szerint ennek lehetősége van (évről évre együttműködünk a Lion’s Club szervezeteivel több ponton is). Együttműködés bontakozott ki a Nyugat-magyarországi Egyetem több karával (Közgazdaság-tudományi Kar és az Alkalmazott Művészeti Intézet, Benedek Elek Pedagógiai Kar), melynek keretében előadásokat viszünk az egyetem tereibe, egyetemisták által látogatott programoknak adunk helyet; a Széchenyi István Gimnáziummal közösen SzÉPet c. városi színházi vetélkedőt szerveztünk; együttműködtünk a helyi múzeummal a Múzeumpedagógiai Nap alkalmából; a városi könyvtár olvasás-népszerűsítői programjain színészeink, dramaturgjaink rendszeres szereplők; a városi rendezvények zsűrijében, bálok fellépőiként - mindenhol megtalálhatóak a Soproni Petőfi Színház művészei. Magas színvonalon sikerült soproni zenészekből – Oberfrank Péter zenei vezető következetes munkájának köszönhetően – felépíteni színházunk zenekarát, amely együttes kifogástalanul működött közre a Bruschino úr c. operában és az Evita és A bábjátékos c. rockoperákban, valamint a Diótörő c. táncmű előadásaiban. A 2013/14-es évadtól új színházi tér bekapcsolásával bővítettük pódium-előadásaink közönséghez való eljutását, amikor együttműködési megállapodást kötöttünk az evangélikus egyházközséggel újonnan kialakított közösségi terük színházi célú felhasználására. Az „Egy este az evangélikusoknál” program keretében havi egy alkalommal mutatunk be pódiumjátékot az adott térben. (Az elmúlt időszakban a színház a legkülönbözőbb programokkal iskolákban, börtönökben, kocsmákba, templomokban, vasútállomáson, könyvtárban, különböző udvarokon, nyugdíjas otthonokban, kórházban, szabadtéri rendezvényeken, ünnepségeken is megmutatkozott.)

Speciális együttműködések: filmkészítés A Soproni Petőfi Színház – művészein keresztül – több játék- és dokumentumfilm készítésében működött együtt a filmes projektekkel. 2014 KÉPTELEN TÖRTÉNET (tv-játékfilm) – a film egy pápai zsidó fiú megmentésében részt vevők szemszögéből mutatja be a holokauszt borzalmait, a „hajdanvolt szomszédaink” sorsa iránt érzett felelősségünk kérdéseit vizsgálva. A film forgatókönyvét színházunk dramaturgja, Németh Ervin írta. A főszerepeket színházunk két fiatal színésze, Molnár Anikó és Ács Tamás, valamint Horváth Zsuzsa (Jászai Mari-, Déryné- és Aase-díjas) alakították. Kisebb szerepekben a teljes társulat 47

lehetőséget kapott a szereplésre, akik együtt dolgozhattak a több előadásunkban is szereplő Bánsági Ildikó Kossuth-díjas színművésszel is. A film producere Pataki András volt. A film több soproni (új zsinagóga, Új utca) és Sopron környéki (Fertőboz – múzeumvasút) helyszínen forgott. A statiszták között pedig soproni felnőttek és gyerekek szerepeltek. A film az elmúlt két évben 4 alkalommal szerepelt a Duna Tv, ill. a Duna World csatorna műsorán, s a helyi televíziók országos szemléjén megkapta a „Helyi érték” kategória fődíját. A filmhez Németh Ervin, a színház dramaturgdrámatanára készített oktatási segédanyagot, amelyet a filmmel együtt minden soproni általános és középiskolába eljuttattunk. 2015 CSONKA DÉLIBÁB (tv-játékfilm) – a film az ötvenes évek titkos hortobágyi munkatáborainak borzalmait mutatja be egy öntudatra ébredő kamasz fiú szemszögéből. A forgatókönyv írója szintén Németh Ervin volt. A főszerepet egy színitanodás soproni fiú, Heim Vilmos alakította. Olyan diák is szerepet kapott a filmben, aki már több éven keresztül részt vett a színházi nevelési programunk előadásaiban is játszóként – Soós Linda. Mellettük a Soproni Petőfi Színház teljes színészgárdája játszott a filmben, amelynek producere szintén Pataki András volt. A filmet az elmúlt egy évben 7 alkalommal vetítették országos tévécsatornák: háromszor a Duna Tv, kétszer a Duna World, s ugyancsak kétszer a M5 kulturális csatorna tűzte műsorra. A Csonka délibáb meghívást kapott a 2016-os Magyar Filmhét hivatalos versenyprogramjába, a helyi televíziók országos szemléjén pedig elnyerte a „Helyi érték” kategória különdíját. Szintén 2015-ben a soproni színészek közreműködésével, Pataki András rendezésében készült el a pápai Esterházy-kastélyt és a család történetét bemutató két kisfilm, s jelenleg készül a Memento ’56 című dokumentumfilm, amely a soproni eseményeket mutatja be.

További lehetőségek Folytatni kívánjuk a filmes együttműködést, hogy lehetőséget teremtsünk a soproni színészek szélesebb körű megismertetésére (tv-játékfilm Sántha Ferenc novelláiból), s nem utolsó sorban azért, hogy a film segítségével olyan helyi értékekre irányítsuk rá a figyelmet, mint a Sopronban élő és dolgozó novellaíró, Ross (Horváth) Károly Ártériek című kötete, vagy éppen a trianoni békeszerződés részeként megtartott soproni népszavazás története, amelynek centenáriuma 2021-ben lesz.

48

Színházklub A 2014-2015-ös évadban indítottuk el a Színházklub szervezését, amely 2015 januárjától minden hónapban egy alkalommal, szerda esténként kínált találkozási alkalmat a nézőknek művészeinkkel s egymással. Érdemes idéznünk az igazgatói invitáló kiadvány szavait: „Olyan körbe hívjuk Önt, amelyben egy-egy különleges élményt jelentő (felolvasó-) színházi előadás kapcsán a jelenlévők baráti hangulatban oszthatják meg egymással mély és értékes gondolataikat. A klubtagság kötődést is jelent: azt szeretnénk, ha a tagok tartalmas emberi létük részeként, annak kiteljesítőjeként tekintenének színházunkra. Olyan helyként, ahol a minőségi szórakozás mellett rendre intellektuális kihívásokkal is találkozhatnak. A Színházklub alkalmai különleges irodalmi, zenei és színházi élményt kínálnak egyszerre, s az együttgondolkodás emberformáló ereje által lesznek egy-egy szép közösségi élmény részesévé.” A találkozások kiindulópontja többnyire egy-egy különleges (felolvasó-)színházi előadás. Az első évadban a régi magyar drámairodalom néhány elfelejtett gyöngyszemét vettük a lelkes nézőkkel górcső alá, a második évad kortárs magyar szerzők műveit hozta a nézők elé, a harmadik évadunkban pedig a 25 esztendős Soproni Petőfi Színház ünneplése jelent különleges alkalmat. A felkínált előadások esetében az az álláspont kristályosodott ki a színház vezetésében, hogy igyekezzünk az érdeklődő nézőkkel megismertetni színpadhoz még nem jutott kortárs szerzőket – ráadásul mindegyik bemutatóval egy-egy sajátos formáját mutatva meg a (felolvasó-)színházi műfajnak, ill. a pódiumjátéknak. A klub házigazdája Pomezansky György, a televíziózás legendás riportere, a színház kreatív tanácsadója. Az ünnepi évadban a színházklub működtetése alkalmat adott arra is, hogy ráhangoljuk törzsközönségünket a soproni színház negyedszázados újjászületésének ünnepére. Ehhez kapcsolódva szerveztük meg a korábbi igazgatókkal való beszélgető alkalmakat, ezt szolgálta a több hónapon át futó játékos vetélkedősorozat is. A színházklubot a leglelkesebb, tősgyökeres nézőink látogatják, amely minden alkalommal jó 60-70 fős magot jelent, s megtaláljuk körükben az idősebb nézőket, de az ifjú korosztályt is. Mondhatni divat lett az egyetemista korú közönség bizonyos rétegeiben a színházklubba járni. A Színházklub programjának érzékeltetésére álljon itt az eddig bemutatott művek listája: 2014-2015. évad Cultura – Csokonai Vitéz Mihály műve Pápai László rendezésében Az éjszaka világa – Kiss Tamás zenés estje Nietzsche gondolataira A civilizátor – Madách Imre műve Pápai László rendezésében Búgócsiga – Kiss Tamás zenés estje

49

2015-2016. évad Katonai szakképzettsége: színész – Szilágyi Tibor új könyvének bemutatója Boszorkányborda – Gabnai Sándor soproni ihletettségű mesejátéka Németh Ervin rendezésében Élet a halálzónában – Kovács Dániel Gábor dokumentumjátékát Pápai László rendezte Kelj fel és járj! – Hedry Mária drámája Pataki András rendezésében Ötórai gyilkosság – Brunner Tamás krimijét Katona Imre vitte színre 2016-2017. évad Vadalma – Tóthárpád Ferenc darabjának előadása Pápai László rendezésében Megöltem az anyámat – Visky András monodrámája Szlúka Brigitta előadásában Beszélgetések Oberfrank Péter Liszt-díjas karmesterrel, ill. Szakonyi Károly íróval Virágeső – Csáky Pál színműve Pápai László színrevitelében Outsourcing – Horváth Károly soproni szerző darabja Kovács Frigyes rendezésében A kocka – Szakál Attilának, a színház koreográfusának darabja Wiegmann Alfréd rendezésében

További célok A Színházklub törzsközönsége ez év májusában úgy döntött, hogy a színház hatékonyabb támogatása érdekében egyesületi formában is megszerveződik, kihasználva a civil szervezeteken keresztül a színháznak nyújtható támogatási lehetőségeket (pályázatok, adószázalékok stb.) Ez azon túl, hogy erősíti a közönség leghűségesebb rétegének kötődését a Soproni Petőfi Színházhoz, teret kínál olyan programok megvalósításához is, amely a színház költségvetéséből nem finanszírozható. Továbbra is fenn kívánjuk tartani a Színházklub értékközvetítő vonását, olyan terepnek szánva, amelyen utat találhatnak a közönséghez a mai magyar szerzők friss, felolvasószínházi ősbemutatói. Ugyanakkor erősítjük az alkalmak klubjellegét, több teret adva a kötetlenebb beszélgetésekre és együttlétekre is.

Színitanoda Megtartottuk a korábbi időszakból a színitanoda elnevezést, ám a lényegi tartalom alapvetően megváltozott. Ugyanis elsősorban nem színészmesterségre való képzést folytatunk a tanodai foglalkozásokon, hanem a színészképzés és a drámamunka eszköztárát felhasználva olyan személyiségfejlesztő programban vesznek részt a jelentkezők, amely elsősorban kommunikációs és empátiás készségüket erősíti, felkészíti őket a csoportban szükséges együttműködésre, a különféle döntéshelyzetek kezelésére. Teszi mindezt egy improvizációs készséget fejlesztő, kreativitást igénylő közegben, ahol a részt vevők ráérezhetnek az együtt alkotás örömére, s közben önismeretük is mélyebbé válik. 50

A színitanodai munka három-négy csoportban zajlik az életkori megoszlásnak, ill. a jelentkezők számának megfelelően. A színitanodába meghirdetésekor – különböző korosztályokban – 120 jelentkező érkezett. Ez a szám az évek során az optimálisnak mondható 50-60 fő körül állapodott meg, amely létszám lehetővé teszi a 15-20 fős kiscsoportokban való foglalkozást. A tanodai csoportok vezetését – különböző feladatok, pl. mozgásgyakorlatok, beszédtechnika, tervezett drámaóra esetében a másik csoportba való „áttanítással”, a színház dramaturg-drámatanárának belépésével – a színház drámapedagógia képzettséggel is rendelkező színészei végzik. Munkájuk összehangolását az elmúlt esztendőkben Molnár Anikó színész-drámatanár látta el. A színitanodai csoportoknak nem célja mindenáron, hogy az évad végére egy előadás bemutatásával készüljenek el, ám munkájukról egy Zárótaps elnevezésű összeállított, elsősorban természetesen a családtagokból, iskolatársakból álló közönségnek szóló műsor keretében adnak bizonyságot. A kisebbek kedvenc drámás játékaikat játsszák el, a felsős korosztály apró etűdöket, életjátékokat mutat be, a középiskolások és a fiatal felnőttek hosszabb lélegzetű, életkoruknak megfelelő színjáték bemutatására is vállalkoznak. A középiskolások csoportjának bemutatója Molnár Anikó rendezésében olyan kiválóan sikerült, hogy a csoport a Mizantróp című előadásával meghívást kapott a Komlói Amatőr Színházi Találkozóra is 2015-ben. A színitanodai játéknak nem ritkán velejárója az is, hogy a színház különböző produkcióinak gyerekszereplői a színitanodások közül kerülnek ki (Az üvegcipő, Énekes madár, Liliom, A dzsungel könyve, Csillagbölcső, Semmi, Bocsáss meg, Madárijesztő!), de választanak innen filmszerepekre is gyerekeket (Képtelen történet, Csonka délibáb – Heim Vilmos, Soós Linda).

További célok A jelenlegi létszám – úgy tűnik – kifejezi a gyermeki és szülői igényeket, tehát a későbbiekben is meg kívánjuk hirdetni a tanodai foglalkozásokat. Igyekszünk megőrizni a foglalkozások kiscsoportos jellegét, az életkorok szerinti differenciáltabb tagolással még közelebb vinni a gyerekekhez az életkoruknak megfelelő gyakorlatokat és élethelyzetjátékokat.

51

Beruházási és fejlesztési kérdések a Soproni Petőfi Színházban Számos kérdés túlmutat a jelen pályázat keretein. Olyan kérdések ezek, amelyeket a Pro Kultúra majdani vezetése saját hatáskörben nem tud megválaszolni. Szükséges a város vezetésével való együtt gondolkodás, és egy – a konkrét lehetőségeket figyelembe vevő – konszenzuson nyugvó, több évre szóló fejlesztési terv kidolgozása. Ilyen probléma a Soproni Petőfi Színház épületének rekonstrukciós kérdésköre, vagy az önálló (nem bérelt) raktározási és gyártási kapacitás kérdése, vagy éppen az elodázhatatlan színházgépészeti problémák megoldása, amely összefügghet az épületrekonstrukciós kérdéssel is. Számos kérdés ez, melyet több évre szóló pontos és sikeres együttműködés válaszolhat meg eredményesen. Mellékeljük a Soproni Petőfi Színház jelenlegi állapotáról szóló jelentésünket.

A színházépület általános állapota Az 1909-ben átépített színházépület két alkalommal esett át nagyobb felújításon. A kettő közül a jelentősebb a 92-93-as volt, amely igyekezett visszaállítani az épület eredeti küllemét és színpadtechnikai és épületgépészeti felújításokat is végeztek. Ezek a felújítások azonban nem tartalmaztak újabb szcenikai megoldásokat, inkább a régi állapotokat konzerválták, fenntartva a használhatóságot. A kor és az ország akkori technikai, anyagi lehetőségei - alig három évvel a rendszerváltás után – határozták meg a rekonstrukció mértékét.

Épületgépészet Fűtés és vízellátás: Jelentős korszerűsítés szükséges. A fűtést biztosító meleg víz külső szolgáltatótól érkezik. A színház épületében elhelyezkedő fogadóblokk elavult, a közelmúltban kizárólag a szolgáltatás fenntarthatósága érdekében történtek lépések. A fűtésvezérlés cseréje nem hozott kellő eredményt, hiányoznak a külső vezérlők, a színházterem egyes részei túlfűtöttek. A fűtési körök nem válaszhatóak szét teljesen, így ha valahol meleg van, a másik helyiségekben hideg lesz, ha a meleg részen leáll a fűtés. A meleg vizet szállító vezetékek korszerűtlenek, a fő- és mellékelzáró szerkezetek régiek, cserére szorulnak. A hőlégbefúvó rendszer a légutánpótlást a színház épülete mellett haladó forgalmas közút szennyezett levegőjéből szívja a rendszerbe. A légbefúvó rendszer is régi, elavult. Szükségszerű lenne a közönségforgalmi részek légkondicionálása. A vízvezeték hálózat is régi, egyes vezetékrészek még a 60-as években kerültek a falakba, több helyen szigeteletlenül futnak a meleg vízcsövek, nem tudni milyen állapotban. A mosdók az üzemi területeken kívül a közönségforgalmi részeken is elavultak, felújításuk időszerű lenne.

52

Elektromos hálózat: A felújítás, korszerűsítés ezen a téren is elodázhatatlan. A belső hálózat a 70-es években felszerelt biztosító és kapcsolószekrényeket használja, sok helyen alumínium vezetékeken fut az áram. Amellett, hogy tűzveszélyes, rendkívül energiapazarló a rendszer, hiszen az egyes épületrészek elektromos szempontból nincsenek szétválasztva. Ha az épület egy részében, például a nézőtéri büfében – világításra van szükség, az egész közönségforgalmi részt, sőt a pincét is áram alá kell helyezni. Rövidtávon az épületrészek szétválasztása, vezetékcserék, kapcsolószekrény cserék, energiahatékony működtetés megvalósítása, hosszabb távon a teljes felújítás, az elektromos rendszer új, korszerű megtervezése és teljes cseréje a cél.

Szcenikai rendszerek Színpadi gépészet 

A kézi, ellensúlyos díszlethúzók rekonstrukciós hibák miatt nehezen használhatók. 2013 óta 4 db gépi díszlethúzó került beépítésre, használt, felújított motorokkal. Vezérlésük nem megbízható. További 2 db félkész állapotban van.



Az előfüggöny, a vasfüggöny vezérlése régi, lehetőség szerint cserélni kell.



A forgószínpad a 2014-es drótkötélcsere után megbízhatóan működik, vezérlése azonban elavult, pontos értékek beállítását nem teszi lehetővé.



A színpadpadló elhasználódott, további felújítása nem kivitelezhető, cserélni kell.



A színpadgépészeti eszköztárból nagyon hiányzik egy ponthúzó rendszer, de legalább néhány fixen rögzített ponthúzó. A jövőben, - azon túl, hogy több gépi díszletemelő és megbízható, pontos vezérlés kell, - ponthúzók telepítése szükséges.



Ugyanilyen problémákat okoz az alsó színpadgépészeti elemek közül a színpadi süllyesztők teljes hiánya. Egy rendszer kiépítése csak rekonstrukciós keretek között képzelhető el, azonban egyedi, mobil süllyedők beépíthetőek.



Az előadások lebonyolítása szempontjából nagy problémát jelent a hátsó- és oldalszínpadok teljes hiánya, és általában a kiszolgáló terek szűkössége. Megfontolandó, hogy lefelé, vagy oldalirányban milyen lehetőségek lehetnek a terek bővítésére.



Nagy rizikótényező az ügyelői rendszer állapota. Az előadások lebonyolítása csak megbízható belső utasító rendszerrel képzelhető el. A jelenleg üzemben lévő ügyelői rendszer cserére szorul.



Az elmúlt időszakban a teljes takarófüggöny rendszert cserélni kellett, így azok most jó állapotban vannak. Cserélve lett a 128 m2-es vetítőfólia is. A modern színházi előadásokban egyre elterjedtebb a vetítés mint különleges látványelem használata. A közeljövőben szükséges lenne egy motoros horizontfüggöny húzó rendszer kiépítésére. 53

Világítástechnika 

A világítástechnikai eszközpark részbeni cseréje, illetve új, korszerű reflektorok beszerzése indokolt az előadások magas színvonalú lebonyolítása érdekében. A jelenleg használt hagyományos fényvetők jó része elhasználódott. A színház közel 5 éves intenzívebb üzemvitele, illetve az addig is elégtelen számú eszközállomány bővítése, új, energiatakarékos eszközök beszerzése rövidtávon szükséges.

Sürgős eszközigény: -

20-30 db hagyományos dimmerelhető fényvető (esetleg LED fényforrással) 10-15 db korszerű robotlámpa 10 db LED robotlámpa (a már meglévő eszközök kiegészítésére)



Ugyancsak cserélni kell az elavult erősáramú feszültségszabályzó rendszert is. A színház 120 áramkörös szabályozható és 24 áramkörös direkt egységei közel 30 évesek, az elmúlt időszakban többször meghibásodtak. Üzemben tartásuk nem költséghatékony, hosszú távon semmiképpen nem kifizetődő. Ezzel együtt az áramkörök számát is növelni kell.



A közel húsz éve használt fényvezérlő gyakori meghibásodása miatt az elmúlt évben korszerű fényvezérlő berendezés került beszerzésre.

Hangtechnika 

A színházban jelenleg beépített hangtechnika jó színvonalú, korszerű berendezésekből áll. A műsoron lévő és újabb zenés darabok kiszolgálása érdekében azonban további eszközök beszerzése szükséges. Az elmúlt időszakban a hiányzó berendezéseket a Liszt Ferenc Kulturális Központból, illetve a Fertőrákosi Barlangszínházból hoztuk a színházba. Ez a gyakorlat nehézkes, több ponton bizonytalanságokat rejt magában. Előfordult, hogy ugyanabban az időpontban más helyszínen is szükség volt ugyanarra az eszközre.

Hiányzó berendezéseink: -

2-3 db erősítő monitor hangfalak hangszermikrofonok vezeték nélküli mikrofonok fülmonitor rendszer bejátszó eszközök végül, de nem utolsósorban: nagyobb digitális keverő (jelenleg a Liszt Központban áll rendszerben)

54

Vetítéstechnika 

Talán ezen a területen volt a leglátványosabb előrelépés 2012 óta. A továbblépésre azonban itt is szükség van, és a rendszer hibásan működő elemeit ki kell iktatni. A régi gyenge fényerejű projektorok helyett új projektort vásároltunk a bejátszó eszközzel együtt, és mint fent említve volt, a vetítőfólia cseréje is megtörtént.

A további előrelépést a már meglévő projektor mellé továbbiak vásárlása jelenti, hiszen a korszerű színházi látványvilág megteremtéséhez többször használnak több bejátszós rendszert. A nagyobb üzembiztonság megteremtéséhez újabb média lejátszó szoftver vásárlása is szükséges a közeljövőben.

Összegezve A legsürgősebb teendők a színház működőképességének fenntartása érdekében a következők: -

Fűtés- és vízellátó rendszer korszerűsítése Elektromos hálózat felújítása Színpadgépészeti vezérlések cseréje Színpadpadló csere Ügyelői rendszer korszerűsítése Új fényvetők beszerzése Új erősáramú feszültségszabályzók vásárlása Hangtechnikai eszközök beszerzése

55

ZÁRÓ GONDOLATOK „Aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok; és aki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen.” Mk, 10, 43-44.

Márk evangéliumának e gondolata lesz megválasztásom esetén jelmondatom a következő ciklusban. Munkámat szolgálatnak tekintem, melyet a közösség érdekében szeretnék kifejteni. Bár jelentős reformokat kívánunk végrehajtani a Kft. működtetése során számos területen, a jelenlegi értékeket, eredményeket, jó teljesítményeket szeretnénk tovább vinni, megtartani és éltetni. Meg kell jegyeznem, hogy a rövidesen nyugdíjba vonuló ügyvezető-igazgató asszonnyal munkakapcsolatunk az elmúlt években kielégítő volt, Horváth Zoltánné lehetőségeihez képest hagyott minket dolgozni. A Pro Kultúra strukturális, működési problémáiról nem tehetett, annak ő is inkább elszenvedője volt, semmint kialakítója. Reméljük, olyan munkát tudunk elvégezni kollégáimmal a jövőben, hogy az utánunk érkezőknek jó érzéssel legyen majd mit és miért folytatniuk. Ahhoz, hogy az eljövendő nemzedékek számára egy demokratikus társadalmat tudjunk elképzelni, ahhoz nem szabad megfeledkeznünk arról, amit a poliszdemokráciák már régen kitaláltak: a színház mint társadalmi intézmény rendkívül jelentős szerepet tölt be a demokráciával élni tudó állampolgár kinevelésében.

Sopron, 2016. november 23.

Pataki András

56