PÁLYÁZAT. A Gazdagréti Óvoda Kindergarten in Gazdagrét Óvodavezetői álláshelyére

PÁLYÁZAT A Gazdagréti Óvoda Kindergarten in Gazdagrét Óvodavezetői álláshelyére

Kapja: Budapest Főváros XI.ker. Újbuda Önkormányzatának Képviselő testülete 1113. Budapest Bocskai út 39-41.

Pályázó: Jánosné Szedlacsek Éva 2030. Érd Ács u. 18.

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő testület! Tisztelt Kilturális és Köznevelési Bizottság!

Szivárvány - Gazdagréti tér

Pitypang Óvoda

Szivárvány - Törökugrató u. Hivatkozással a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Közigazgatási Állásportálon meghirdetett intézményvezetői álláshelyre, alulírott Jánosné Szedlacsek Éva megpályázom a Budapest XI. kerület Gazdagréti Óvoda Kindergarten in Gazdagrét intézményvezetői álláshelyét.

Budapest, 2015. május 27. Tisztelettel: Jánosné Szedlacsek Éva

2

TARTALOM Személyi adatok.………………………………………………………………………………………. 4 Szakmai önéletrajz…………………………………………………………………………………….. 4 1. BEVEZETÉS………………………………………………………………………………………. 7 1.1 Szakmai hitvallás………………………………………………………………………………… 8 1.2 Törvényi háttér- pályázat elkészítésének meghatározó dokumentumok………………….. 9 1.2.1

Jogszabályi háttér………………………………………………………………………. 9

1.2.2

Óvodai alapdokumentumok áttekintése………………………………………………… 10

2. HELYZETELEMZÉS………………………………………………………………………………. 10 2.1 Szociokulturális háttér…………………………………………………………………………… 10 2.1.1

Alap szolgáltatásban részt vevő gyermekszám 2014/2015 nevelési évben ……………. 14

2.1.2.

Gyermekvédelmi adatok………………………………………………………….…….. 15

2.1.3.

Tartalmi munka…………………………………………………………………………. 16

2.2 Humán erőforrás…………………………………………………………………………………. 18 2.2.1.

Jelenleg engedélyezett létszám ………………………………………………………… 18

2.2.2

A nevelőtestület és a munkájukat segítők képzettség mutatói…………………………. 20

2.3 Működési feltételek biztosítása…………………………………………………………………. 23 2.3.1.

Tárgyi feltételek…………………………………………………………………………. 23

2.3.2.

Felújítások………………………………………………………………………………. 23

3. VEZETÉSI PROGRAM…………………………………………………………………………….. 24 3.1 Működési feltételek………………………………………………………………………………. 24 3.1.1.

Biztonságos intézmény megteremtése…………………………………………………. 24

3.1.2.

Gazdálkodás……………………………………………………………………………. 24

3.1.3.

Szolgáltatások…………………………………………………………………………..

27

3.1.4.

Ünnepek, hagyományok……………………………………………………………..…

27

3.2 Szervezet struktúrája, humán erőforrás feltételeinek biztosítása, fejlesztése…………….. 28 3.3 Szakmai szervezetfejlesztés - A szervezeti kultúra fejlesztése…………………………….. 32 3.4 Vezetési koncepció……………………………………………………………………………… 39 3.4.1

Az elkövetkező 5 év feladatainak ütemezése az intézmény minőségelvű működtetésének terve ……………………………………………………………........

40

3.4.2

A Gazdagréti Óvoda Pedagógiai Programjának megvalósítását célzó elvek, feladatok

46

3.4.3

A minőségelvű intézmény működési garanciái…………………………………….…… 51 3.4.3.1. Vezetői funkciók működtetése…………………………………………………. 54 3.4.3.2. Tervezés, szervezés…………………………………………………………… 55 3.4.3.3. Ellenőrzés, döntés, irányítás…………………………………………………… 56 3.4.3.4. Humánerőforrás menedzsment…………………….………………..…………. 57

3.4.4

Az óvoda kapcsolatrendszere…………………………………………..………………. 58

4. ZÁRÓGONDOLAT ………………………………………………………………………………… 62 5. MELLÉKLETEK……………………………………………………………………………………. 63 3

Személyi adatok

Név:

Jánosné Szedlacsek Éva

Születési hely, idő:

Budapest XII. 1969. június 25

Anyja neve:

Fülöp Éva

Lakcím:

2030. Érd Ács u. 18

Telefon:

+36-30-982-98-86

E-mail:

[email protected]

Állampolgárság:

magyar

Munkahely:

Gazdagréti Szivárvány Óvoda 1118. Budapest, Gazdagréti tér 2/a

Beosztás:

óvodavezető

Szakmai önéletrajz Iskolai végzettség: Apor Vilmos Katolikus Főiskola - Vezető óvodapedagógusi szak  2009.01.15 - 2010.12.14 Pedagógus szakvizsga

 2000 - 2003

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyógypedagógus, pszichopedagógiaszakos tanár Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola - Szarvas

 1994 - 1997 Óvodapedagógus  1983 - 1987

Bem József Óvónőképző Szakközépiskola

Folyamatban lévő tanulmányok: 

TÁMOP 3.1.5 Szaktanácsadói képzés

2015

 Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti ellenőrzéshez és a pedagógusminősítéshez kapcsolódó intézményvezetői feladatok ellátására

2015 4

Szakmai továbbképzések: 2013

Óvodás és kisiskolás korú gyermekek kortárs közösségben tapasztalható magatartás problémáinak hatékony megoldási stratégiái

2011

Módszertani kérdések az óvodapedagógusok képzésében I., II., III., IV.

2010

Korszerű módszertan gyakorlatvezető óvodapedagógusoknak I, II, III

2008

Gyermeki agresszió

2006 - 2007

Integráció, inkluzív nevelés kisgyermekkorban

2006 - 2007

Együttnevelés, befogadás, tolerancia a nevelésben - oktatásban

2006

Értékelés, mérés az oktatási - nevelési intézményekben

2004

Sindelar - Zsoldos program 1-2

1998

Preventív gyógytorna

1998

Zoopedagógia

1992

Fejlesztőpedagógia

Munkahelyek: • 1988 -

XI. Gazdagréti Szivárvány Óvoda

• 1987 - 1988

XI. Fogócska utcai Napköziotthonos Óvoda

Munkaviszony kezdete: 1987.augusztus 15.

Jelenlegi beosztás: intézményvezető

5

Szakmai életutam: 1987. aug. 15.-től kezdve dolgozom óvodapedagógusként. 1988. szeptember 1.-ig a Budapest XI. ker. Fogócska u.-i Napköziotthonos óvodában, s annak megszűnte után változatlan testületben, az újonnan épült Gazdagréti Szivárvány Óvodában kezdtem dolgozni. 2011 januárjától a Gazdagréti Szivárvány Óvoda óvodavezetői feladatait látom el. Vállalt, kapott feladataim óvodapedagógusként: -

helyi nevelési program kidolgozása az erre alakult óvodapedagógusi team aktív tagjaként

-

a partneri elégedettség mérésének, értékelésének irányítója - értékelő csoport vezetője

-

minőségirányítási team koordinátora

-

iskolaköteles korú gyermekek képességvizsgálatnak szakmai irányítója

-

szakmai munkaközösség vezetői feladatok ellátása (5 év)

-

gyermeknevelő partnerintézményekkel (lakótelepi bölcsődék, Általános Iskolák) való kapcsolattartás felelőse

-

az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram változása alapján a Helyi Nevelési Program átdolgozásának szakmai irányítója

-

az

óvodai

dokumentációs

rendszer

megújításán

dolgozó

munkacsoport

vezetése

(csoportnapló, 3-7 éves gyermekek fejődésének nyomon követését szolgáló dokumentum, projekt rendszerű tervezés írásbeli rögzítése) -

2006-tól munkaközösség vezetőként a két telephelyen dolgozó nevelőtestület szakmai munkájának koordinálása

-

2009. óvodavezető-helyettesi feladatok ellátása

-

2011. január - óvodavezető

-

2011-től gyakorlatvezetőként kapcsolódom az ELTE Óvóképző és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karának pszichopedagógusi képzésébe.

-

2012-től minden évben részt veszek az ELTE TÓK államvizsgáztatásában, mint szakmai bizottsági tag.

6

1. Bevezetés „Az igazi nagyság mértéke az, hogy mekkora szabadságot adsz másoknak, nem pedig az, hogy mennyire tudsz másokat arra kényszeríteni, amit te akarsz.“ /Larry Wall/

Az utóbbi

évek

társadalmi

változásai

az

élet

minden

területére,

így az

intézményes

kisgyermeknevelésre - az óvodapedagógiára is hatást gyakoroltak. Észre kellett vennünk, hogy megváltozott körülöttünk a világ. A társadalom az elmúlt időszakban az értékválság jeleit egyre erőteljesebben mutatta, vele párhuzamosan a családok anyagi biztonsága is megrendült. Mind kevesebb figyelem, idő, és törődés jut a gyermekeknek. Sokat tudó, de érzelmi intelligencia terén (társas kapcsolatok) vesztes nemzedék van felnövekvőben. Ennek kompenzálására, a családi nevelés megsegítésére az óvoda - mint nevelő intézmény szerepe, fontossága megnőtt. A megváltozott körülményeknek, a társadalmi elvárásoknak csak a magasan kvalifikált, jól összeszokott, csapatmunkára képes nevelőtestület képes megfelelni. Az óvodás gyermekek felnőtté válásának kulcsa részben a mi kezünkben van, hiszen az óvoda köznevelési rendszerünk első láncszeme. Ezért elsődleges célul kell kitűznünk, hogy óvodánk egy olyan biztonságos hely legyen a gyermekek számára, ahol életük nagy részét örömmel, felszabadultan tölthetik. A mi dolgunk, hogy biztosítsuk számukra a nyugalmat, a természetes életteret, minél több gondoskodással. A vezetői munkám lényegét az elkövetkezőkben is, mint eddigi munkámban is a bizalomból táplálkozó emberi kapcsolatokon alapuló együttmunkálkodásban látom. E hivatás gyakorlása során, kellő elhivatottsággal, etikus magatartással, egy olyan gyermekközpontú óvodai élet megvalósításán munkálkodunk, amelyben alkalmazkodva a körülöttünk végbement változásokhoz, együtt, csapatként veszünk részt a célok megfogalmazásában és megvalósításában. Ennek érdekében az óvodai élet szervezésében főszerepet kell biztosítani a játéknak, a mozgás örömének, a cselekvésvágy kielégítésének, az ösztönös, természetes kíváncsiságból adódó megismerésnek, amikor a gyermek érdeklődése, tevékenysége ezt megkívánja. Meggyőződésem, hogy a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztését az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével lehet csak megvalósítani, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával és elfogadásával. Felnőtt

és gyermek számára egyaránt fontos az egyénre irányuló törődés,

a pozitív

megnyilvánulásokra való odafigyelés és az őszinteség. Mint

óvodavezetőnek,

a

legfontosabb

feladatom,

hogy

a

megfelelő

humanista

személyiségjegyeket erősítsem kollégáimban, hogy minél több mély hivatástudattal rendelkező óvodapedagógus és segítő alkalmazott nevelhesse a gyermekeket, akik tudatosan vallják, hogy minden, ami az intézményben zajlik, a gyermekek érdekében történik.

7

Olyan gyermek-, és tevékenységközpontú, korrekt partnerkapcsolatokra épülő intézményt szeretnék, ahol a minőségi munka a hatékonyság alapja; ahol mind a gyermekek, mind a felnőttek biztonságban és alkotó légkörben élnek. Ahol a bizalom, a kiegyensúlyozott légkör és a szeretet egysége adja meg azt, hogy a gyermekek boldogok, s mi eredményesek lehessünk választott hivatásunkban. Célom az intézmény hatékony és törvényes működtetése, mely egyaránt megfelel a társadalmi elvárásoknak, a helyi sajátosságoknak, a fenntartói és partneri igényeknek. Vezetői programom megfogalmazásánál

törekedtem,

hogy

harmonikusan

illeszkedjen

az

óvodák

Pedagógiai

Programjához és az intézményi minőségirányítási feladatokhoz.

1.1. Szakmai hitvallásom Hiszem és vallom: 

hogy a gyermekkor a felszabadult, felhőtlen, örömteli játék időszaka;



hogy a szabad játék és a tudatos tervszerű munka a gyermekek személyiségének, képességeinek kibontakoztatását, fejlődését eredményezi;



hogy a felelősségteljes pedagógiai munka eredményeként kreatív gondolkodású, cselekvésre kész, nyitott, a tudásvágy igényével rendelkező gyermekeket nevelünk, mely egész életükre nézve meghatározó irányultságot eredményez;



hogy a gyermeki személyiség kibontakoztatásához elengedhetetlen a feltétel nélküli elfogadás, az a nevelési attitűd, mely a szereteten alapul, ami biztonságot nyújt a gyermekeknek a harmonikus, egészséges fejlődéshez;



hogy belső meggyőződésből fakadóan hinnünk kell, hogy a hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési

igényű

gyermekek

nevelése,

befogadása

a

normál

gyermekközösségbe

megalapozza a későbbiekben a társadalomba való integráció lehetőségét; 

hogy a Gazdagréti lakótelep kisvárosszerű életében az óvoda közösségépítő erővel bír, és ezt a feladatot tudatosan fel is vállalja;



Az összevont óvoda vezetői állásának megpályázása új kihívást jelent számomra. Fontosnak tartom, hogy az óvodák értékeit, hagyományait megőrizve, új tartalmakkal kiegészítve egy új intézmény

megszületésekor

hozzájáruljak

az

optimális

feltételek

biztosításához,

mindazokhoz, amelyek az intézmény eredményes működéséhez szükségesek. 8

1.2. A vezetői programot meghatározó dokumentumok 1.2.1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvénya nemzeti köznevelésről 

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeleta nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeleta nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeleta pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletaz államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

2014. évi C. törvényMagyarország 2015. évi központi költségvetéséről 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendeletaz Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendeleta Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendeleta pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, vmint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeleta pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2013. (III.01) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 346/2013.(IX.30) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, pedagógus - szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

9

Jogi kötőerővel nem bíró dokumentumok: 

Önértékelési kézikönyv óvodák számára



Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára



Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció 2015. Újbuda Esélyegyenlőségi Programja 2010-2015 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda önkormányzati minőségirányítási program

1.2.2. Az óvodák alapdokumentumainak áttekintése  A Gazdagréti Piypang Óvoda hatályos Alapító Okirata  A Gazdagréti Szivárvány Óvoda Kindergarten in Gazdagrét hatályos Alapító Okirata  Gazdagréti Pitypang Óvoda Pedagógiai Programja  Gazdagréti Szivárvány Óvoda Kindergarten in Gazdagrét Pedagógiai Programja  Gazdagréti Szivárvány Óvoda Kindergarten in Gazdagrét Szervezeti, Működési Szabályzata  Gazdagréti Pitypang Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata  Gazdagréti Szivárvány Óvoda Kindergarten in Gazdagrét Óvoda Házirendje  Gazdagréti Pitypang Óvoda Házirendje  Gazdagréti Pitypang Óvoda Továbbképzési programja  Gazdagréti Szivárvány Óvoda Kindergarten in Gazdagrét Továbbképzési programja

Óvoda egyéb dokumentumai  Gazdagréti Szivárvány Óvoda Kindergarten in Gazdagrét Munkaterve  Gazdagréti Pitypang Munkaterve  Tanügyi dokumentációk  Vezetői beszámoló

10

2. Helyzetelemzés 2.1. Szociokulturális háttér Mindkét óvoda a Gazdagréti Pitypang Óvoda és a Gazdagréti Szivárvány Óvoda a Gazdagréti lakótelep tetején, Budapest Újbuda határán található, kerületünk egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében. Elhelyezkedésileg a lakótelep „kis szigetén” helyezkedik el mind három épület, így földrajzilag már most egységet alkot valamilyen módon. A Pitypang Óvodaa lakótelep közepén, 8 csoportban fogadja a gyermekeket. Csoportjaik homogén szervezésű csoportok. Nevelő munkájukat gyermekközpontú szemlélettel, a gyermekek egyéni fejlődését, életkori sajátosságait, szükségleteiket szem előtt tartva, változatos tevékenységek, közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségeit biztosítva valósítják meg. 2015/2016-os nevelési év létszámai: Pitypang

Elefánt

Napocska

Teknős

Napraforgó

Fóka

Pillangó

Delfin

Alma

nagy

nagy

nagy-középső

középső

középső

kis

kis

kis

25

26

26

27

23

25

22

Korcsoport Létszám

25 1 SNI-s

Férőhelyszám - létszám alakulása: 2012/2013 év

2013/2014 év

2014/2015

Férőhelyszám:

225 fő

225 fő

225 fő

Létszám:

202 fő

198 fő

205 fő

Pitypang

110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2012/2013

2013/2014

2014/2015

11

Az épület egy szintes, két lépcsőházas napfényes, jól felszerelt épület. Két terasz és egy nagy, jó fekvésű tanösvénnyel rendelkező kert tartozik hozzá. Az óvodában nincsen tornaterem, tornaszoba. Tornázni a szomszéd iskolába az óvoda részére átalakított tornaszobába járnak át. 8 csoportban 199 kisgyermekkel foglalkoznak - 3 kis-, 2 középső-, 1 nagy-középső és 2 nagycsoportban. A csoportok átlaglétszáma 25 fő. Pedagógiai

munkájuk

során

nagy

hangsúlyt

fektetnek

a

környezeti

nevelésre,

a

környezettudatos életmód és környezetvédelem fontosságára.

A Szivárvány Óvoda kétépületben működik, 15 csoportban fogadjuk a gyermekeket. Vegyes korcsoportú és homogén csoportokban biztosítjuk a gyermekek nevelését, a szülők igényeinek megfelelően, és a gyermekek optimális fejlődésének figyelembevételével. Két csoportban biztosítjuk a német nemzetiségi nevelést azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei igénylik a német nyelv és kultúra ápolását. A csoportok élete rugalmas napi - és heti időbeosztás szerint szerveződik a csoport két óvónője és a dajkája közreműködésével, a gyermeki igények figyelembevételével és a szülők aktív bevonásával. 2015/2016-os nevelési év létszámai: Szivárvány Gazdagréti tér Korcsoport Létszám

Piros vegyes 28 1 SNI-s

Barna

Sárga

vegyes

vegyes

27

28

Kék

Lila

vegyes

vegyes

27

28

1 SNI-s

2 SNI-s

Zöld kis 27

Bordó

Rózsaszín

vegyes

vegyes

30

29

1 SNI-s

A Gazdagréti téri székhely a lakótelep tetején, egy szintes épület világos, jól felszerelt csoportszobákkal. A kert két teraszos, változatos domborzatú, fás; az alap felszereltséggel rendelkezik.

Tornaszoba,

tornaterem

nincs.

A

gyermekek

mozgásigényét

a

testnevelés

foglalkozásokat a csoportszobákban, az udvaron vagy a szomszédos sportpályán tartják meg a pedagógusok. Pedagógiai munkájuk során a komplex esztétikai nevelés –a művészetek eszközeivel való nevelésre fektetjük a hangsúlyt.

12

2015/2016-os nevelési év létszámai: Szivárvány Törökugrató u.

Oroszlán

Katica

Mókus

Süni

Maci

vegyes

vegyes

vegyes

vegyes

vegyes

25

27

26

1 SNI-s

1 BTM

1 SNI-s

nemzetiségi

Korcsoport Létszám

28

27

1 SNI-s

Vakond nemzetiségi

Pillangó

vegyes

vegyes

17

26

A Törökugrató utcai telephely a lakótelep alján helyezkedik el. Az épület egy szintes könnyűszerkezetes épület a legidősebb a lakótelepen épült óvodák között. A folyosók zártak, a csoport szobák világosak. Alapterületüket tekintve nagyobbak, mint a többi óvodaépület csoportszobái. A 8. csoportszoba helyén lett egy tornaszoba kialakítva azután hogy a tornatermet nem lehetett funkciójának megfelelően használni. Kertje nagy, tagolt, növényes, két teraszos. Kiemelt feladatuk a komplex esztétikai nevelés mellett a nemzetiségi nevelés és a lépésrőllépésre program alkalmazása (1 csoportban) Férőhelyszám - létszám alakulása: Szivárvány

2012/2013 év

2013/2014 év

2014/2015

Férőhelyszám:

415 fő

415 fő

415 fő

Létszám:

408 fő

412 fő

402 fő

110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2013/2014

2014/2015

2015/2016

Az átlag létszám 25 fő, az elmúlt években fenntartói engedéllyel 27-28-29 főre emelkedett bizonyos csoportoknál. Az feldolgozott adatok szerint mindkét óvoda kihasználtsága folyamatosan közel 100%.

13

A társadalmi, gazdasági változások következtében a családok nevelésében, értékszemléletében, anyagi helyzetében is változások következtek be. Sajnálatos tény, hogy növekszik a szociálisan éretlen, nehezen kezelhető, nevelhető gyermekek száma. Így az óvodának a nevelés mellett más feladatokat is el kell látnia, pl. beszédfejlettségi problémák, magatartászavarok kezelése, szociális és gyermekvédelmi feladatok. Mindkét intézményben a betöltött 5 éves korú gyerekeknek van lehetőség szükség szerint logopédiai ellátásra , és gyógytestnevelési ellátásra a Fenntartó által.

2.1.1. Alapszolgáltatásokban résztvevő gyermekek száma 2014/2015. nevelési évben Pitypang Óvoda A fejlesztés tartalma

Létszám

Logopédia

22 fő

Gyógytestnevelés

38 fő

Utazó gyógypedagógus - SNI ellátás

1 fő

Utazó logopédus - SNI ellátás

1 fő

Nevelési Tanácsadó

5 fő

Szivárvány Óvoda A foglalkozás tartalma Logopédia

Gazdagréti tér

Törökugrató u.

14 fő

25 fő

-

42 fő

Utazó gyógypedagógus – SNI ellátás

4 fő

2 fő

Utazó logopédus- SNI ellátás

6 fő

2 fő

Nevelési Tanácsadó

9 fő

7 fő

Gyógytestnevelés

A Gazdagréti téri székhelyen nincsen gyógytestnevelési ellátás 2 éve, reméljük a következő nevelési évben sikerül biztosítanunk azoknak a gyermekeknek, akiknél az ortopéd szakorvos javasolja.

14

2.1.2. Gyermekvédelmi adatok Az óvodák gyermekvédelmi feladata mindenekelőtt a gyermeki személyiség és a család tiszteletben tartása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a családi nevelés erősítése, kiegészítése és ezzel együtt a gyermekek iránti felelősség ébren tartása volt. Az óvoda minden dolgozója szeretetteljes odafigyeléssel, egyénre szabott fejlesztéssel segíti a hátránnyal érkező gyermekeket. Tapintatos, személyes kapcsolatot igyekeztünk kialakítani azon családokkal, akik segítséget kértek, vagy láthatóan segítségre szorultak. A titoktartási kötelezettség minden - családokat érintő kérdésben érvényesült. Az intézményekben - épületekben 1-1 fő gyermekvédelmi felelős dolgozik, tartalmas együttműködést folytat a gyermekvédelem társintézményeivel. Az új fogalmakat, mint „halmozottan hátrányos helyzet,” és a „sajátos nevelési igény” tatalommal töltöttük meg az elmúlt időszakban. Az Önkormányzat esélyegyenlőségi programjának célkitűzései beépültek az óvodai nevelőmunkába, megfogalmaztuk az óvoda Esélyegyenlőségi Programjában. Kapcsolatrendszerünk természetesen igazodik a változó körülményekhez, feladatokhoz. Pitypang Óvoda rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők (100% kedvezmény)

9 fő

3 és több gyermekes (alanyi 50% kedvezmény)

29 fő

tartós beteg (50% kedvezmény)

3 fő

veszélyeztetett

-

hátrányos helyzetű

9 fő

halmozottan hátrányos helyzetű

0 fő

diétás étkezésben részesülő

3 fő

Szivárvány Óvoda

Gazdagréti tér

Törökugrató u.

7 fő

14 fő

3 és több gyermekes (alanyi 50% kedvezmény)

44 fő

31 fő

tartós beteg (50% kedvezmény)

7 fő

4 fő

veszélyeztetett

1 fő

3 fő

hátrányos helyzetű

7 fő

14 fő

halmozottan hátrányos helyzetű

2 fő

-

diétás étkezésben részesülő

8 fő

1 fő

rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők (100% kedvezmény)

15

Az gazdagréti családok anyagi körülményei jónak mondhatók. A szülők túlnyomó többsége munkahellyel, megfelelő egzisztenciával rendelkezik. Néhányan szociális segélyre, támogatásra szorulnak. Jelenleg 40 gyermek étkezik 100%-os térítési kedvezménnyel. A nagycsaládban élő gyermekek száma a két intézményben 135 fő, ők a törvényi rendelkezés szerint 50%-os étkezési kedvezményben részesülnek.

2.1.3.Tartalmi munka Pitypang Óvoda A vezetői beszámoló és az éves munkaterv alapján Az óvoda stratégiai célkitűzése a gyerekek és szüleik igényeit kielégítő, minden területen az óvodás korosztály érdekeit szolgáló minőségi szinten való működés. A nevelés a Pedagógiai Programnak megfelelően folyik az óvodában. Anyanyelvi nevelés

fejlesztése

áthatja

az

óvodai

nevelést,

a

nevelés

eszköze

és

a

gyermeki

tevékenységrendszer tartalma, így a beszédfejlesztés, a beszédmegértés készségének fejlesztése a nevelésben elsődleges. Logikus gondolkodásra nevelés, értelmi nevelés a játékba integrált, önkéntes cselekvéses tanulás óvodánkban átszövi a mindennapi tevékenységeket, folyamatosan jelen lévő komplex hatás együttesként érvényesül, az első lépést jelenti abban a folyamatban, amellyel a megfelelő módon gondolkodó és cselekedő felnövekvő nemzedéket neveljük, bízva abban, hogy önmagáért, társaiért és környezetéért felelős ember válik belőle. A fenntarthatóság elérése, a környezetvédelem és egészségvédelem az óvodában elsődlegesen, de nem kizárólagosan az egészségkultúra fejlesztését, a természetes életmód, a fenntartható fejlődés iránti igény alakítását, pozitív értékrend átadását, az egészséges életvitel iránti igény megalapozását jelenti. Tudatosan és következetesen támogatjuk a művészeti jellegű tevékenységek mindennapi pedagógiai gyakorlatban való érvényesülését.1998-tól a Környezetvédő Oktatóközpontok Országos Szövetségének, óvodai oktatóközpontjaként működünk. 2008 -ban elnyerték, és 2011- ben megújítottak a ZÖLD ÓVODA címet, az idei év kezdetén adták be pályázatukat harmadszorra a ZÖLD ÓVODA címre. Részt vesznek "Újbuda Környezettudatos Óvodája 2015" pályázatban. Két munkaközösség működik: 1. Külső világ tevékeny megismerését segítő munkaközösség 2. Szakmai munkaközösség Szivárvány Óvoda Munkánkat a nevelőtestületünk által kidolgozott, módosított Nevelési Programunk alapján végeztük, kidolgozott heti és napirend alapján. Nevelésünk célja, hogy a gyermekek testi és lelki fejlődését, személyiségük szabad kibontakoztatását elősegítsük az életkori és egyéni sajátosságaik figyelembevételével. Élmény és tevékenység gazdag óvodai élettel biztosítottuk, hogy minden gyermek a saját képességeinek megfelelően a legmagasabb fejlettségi fokra jusson el az óvodáskor 16

idején, és az iskolai életmódra alkalmassá váljék. Az óvodai életünk tevékenységformái változatosak, a gyermeki kíváncsiságra és érdeklődésre épülnek, az életkori sajátosságaikhoz igazodnak. Prioritást élvezett továbbra is a játék, az olyan óvodai légkör, napirend szervezése, mely lehető legjobban biztosította a gyermek pszichoszomatikus és interperszonális kapcsolatainak egészséges fejlődését, feladatunk volt a szabad játék és a fejlesztő játék helyes arányának megtalálása. Két csoportunkban továbbra is kétnyelvű német nemzetiségi nevelés folyt, az elfogadott

német

nevelési

program

alapján.

Továbbra

is

szakszerű

diétával,

nagyobb

gondoskodással, odafigyeléssel neveltük integráltan táplálékallergiás - tej, tejfehérje, liszt érzékeny, diabeteszes, olajos magokra, fruktóz allergiás - gyermekeinket. Továbbra is készültünk a sajátos nevelést igénylő gyermekek nevelésére, hiszen alapító okiratunkban is benne van, pluszban még a diabeteszes gyermekek ellátása került az integráladó csoportok közé. A művészetekkel való nevelés a nevelési év folyamán végig kiemelt feladatként kezeltük. A csoportbeli vizuális alkotómunka gazdagítására sok figyelmet fordítottunk. Az anyanyelvi nevelés során sok mondóka-, mese-, vershallgatás mellett a mesedramatizálás jelentette a legnagyobb irodalmi élményt a gyerekeknek. A nyelvművelést mindvégig fontosnak tartottuk (beszédkultúra

fejlesztése:

szókincsbővítés,

kifejező

készség

fejlesztése,

beszédfegyelem,

gondolatok gazdag és árnyalt kifejezése). Kiemelt feladatunk volt a részképesség gyengeséggel rendelkező gyermekek fejlesztésének lehetőségeinek bővítése, egyéni fejlesztési lehetőségek kihasználása. Két munkaközösség működik: 1. Matematikai tartalmak a nevelésben - Gazdagréti tér 2. Egészségnevelés a nevelőmunkában Törökugrató u.

Szivárvány –

Szivárvány -

Gazdagréti tér

Törökugrató

3 fő

1 fő

beszédfogyatékos

2 fő

1 fő

autista

1 fő

SNI-s gyermekek pszichés fejlődési zavar

Pitypang 1 fő

mozgássérült Összesen:

1 fő 1 fő

6 fő

3 fő

17

2.2. Humán erőforrás 2.2.1. Jelenlegi engedélyezett létszám A törvényi előírásoknak megfelelően a személyi feltételek biztosítottak voltak.

PITYPANG Engedélyezett létszám 1 fő óvodavezető

óvodapedagógus

16 fő pedagógiai Nevelést segítő

asszisztens

2 fő

munkatársak:

Technikai dolgozók:

dajka

8 fő

óvodatitkár

1 fő

konyhai dolgozó

Részmunkaidőben

1 fő

takarító

1 fő

takarító

2 fő

kertész

1 fő

Minden csoportban két szakképzett óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel, közvetlen segítőik szakképzett dajkák. Az intézményben 2 pedagógiai asszisztens segíti a kiscsoportok munkáját. Szükség és igény szerint külső szakemberek segítik a gyermekek fejlesztését.

18

SZIVÁRVÁNY Engedélyezett létszám

Gazdagréti tér

Törökugrató u.

„A”

„B”

Összesen 1 fő óvodavezető

óvodapedagógus

óvodapszichológus Nevelést segítő munkatársak: Technikai dolgozók:

Részmunkaidőben

foglalkoztatott:

31 fő 16

14

1 fő

pedagógiai asszisztens

4 fő

2

2

dajka

15 fő

8

7

óvodatitkár

1 fő

1

konyhai dolgozó

2 fő

1

takarító

2 fő

2

takarító

1 fő

gondnok

1 fő

1

kertész

2 fő

1

1

2

1

Minden csoportban két szakképzett óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel, közvetlen segítőik szakképzett dajkák. Az intézményben 2 pedagógiai asszisztens segíti napi váltásban a csoportok munkáját.

Az óvodapszichológus a Szivárvány Óvoda nevelőtestületének tagja, de faladatait most három intézményben látja el - a Pitypang Óvodában, a Tölcsvár Óvodában és a Szivárvány Óvoda 2 épületében.

A segítő szakemberek tekintetében a feladatokat mindkét intézményben ugyanazok a személyek látják el jelenleg is, ami megkönnyíti az összekapcsolódás után a feladatok ellátásának szervezését, meg van a kapcsolat ezen szakemberekkel már most is.

19

2.2.2. A nevelőtestület és a munkájukat segítők képzettségi mutatói Óvodapedagógusok

Pitypang Óvodapedagógusok száma: 17 fő. Ebből 14 fő főiskolai végzettségű, 2 fő egyetemi végzettségű óvodapedagógus,

1

fő

másoddiplomát

szerzett,

mentálhigiénikus

végzettséget.

4

fő

óvodapedagógusi szakvizsgát tett, (1 fő óvodai szakértő, 1 fő fejlesztőpedagógus, 1 fő környezeti nevelő,

1

fő

inkluzív

nevelő)

További

képesítések:

1

fő

grafológus

szakoktató-

szaktanácsadóvégzettség. Az óvodában az idei évtől 3 gyakornok dolgozik. Az idei nevelési évben 3 új óvodapedagógus érkezett a nevelőtestületbe, ketten gyakornokok, akiket az óvodavezető helyettes, valamint közvetlen munkatársaik, mentoraik, a munkaközösség vezetők segítik a helyi szokások elsajátításában.

Szivárvány Óvodapedagógusok száma: 31 fő. Ebből 31 fő főiskolai végzettséget szerzett, 1fő másoddiplomás: gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár, 9 fő pedagógiai szakvizsgával rendelkezik (4 fő vezetői, 3 fejlesztőpedagógus, 1 fő gyógytestnevelő, 1 fő szakirányú szakvizsgával). Az idei nevelési évben az óvodában 4 gyakornok dolgozik, akiket mentoraik segítenek.

Az óvodapedagógusok szakképzettség szerinti megoszlása

PITYPANG

főiskolai végzettséggel rendelkezik

17 fő

szakvizsgával rendelkezik

4 fő minősítését kérte

2 fő

gyakornok

3 fő 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

SZIVÁRVÁNY

31 fő

főiskolai végzettséggel rendelkezik

9 fő szakvizsgával rendelkezik

7 fő

minősítését kérte

3fő

gyakornok 0

5

10

15

20

25

30

35

Óvodapszichológus: Munkájának célja a gyermekek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelőmunka hatékonyságának segítése. Feladatai: szakszerű pszichológiai szűrővizsgálatok, előkészítő diagnosztikai vizsgálatok esetenkénti elvégzése. Mentálhigiénés, preventív, közvetítő funkció. Konzultáció és tanácsadás konkrét nevelési problémák megoldása, lehetőségek kiaknázása céljából. Tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Szaktudásával az óvoda nevelőmunkáját segíti, hatékonyságát növeli.

A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak mind a pedagógiai asszisztensek mind a dajkák megfelelő hozzáértéssel tudnak részt venni a gyermekekkel kapcsolatos gondozási, nevelési feladatok ellátásában.

Pedagógiai asszistensek

érettségi vizsga

pedagógus végzettség

összesen

1 fő

1 fő

2 fő

Szivárvány - Gazdagréti tér

-

2 fő

2 fő

Szivárvány - Törökugrató u.

2 fő

-

2 fő

Pitypang

21

Dajkák

érettségi vizsga

dajka szakképzettség

nincs képzettsége

összesen

Pitypang

7 fő

6 fő

2 fő

8 fő

Szivárvány – Gazdagréti tér

5 fő

7 fő

1 fő

8 fő

Szivárvány – Törökugrató u.

3 fő

6 fő

1 fő

7 fő

Minden dajka elvégezte a HCCP tanfolyamot, feladatukat ennek megfelelően látják el. Az

óvodatitkárok

megfelelő

szakképzettséggel,

alapfokú

számítástechnikai

ismeretekkel

rendelkeznek. Munkájuk bizalmi állás, mind a felnőtt, mind a gyermekközösség tekintetében. Mindkét intézmény mindhárom épületében a konyhai feladatok ellátását teljes munkaidőben konyhai alkalmazottak segítik. Az előírásoknak megfelelően elvégezték a HACCP tanfolyamot, feladatukat ennek megfelelően látják el.

A takarítók feladat ellátása minden épületben speciális munkaidő beosztással és feladatkörrel jelenik meg. Mindkét tagintézményben a pedagógiai munkát segítő dolgozókra jellemző a továbbképzés, önképzés igénye. Munkájukat - az ösztönzés csekély lehetőségeinek dacára - önállóan és lelkiismeretesen végzik. A dajkák irányítása, munkájuk szervezése, összehangolása a vezető helyettesek feladata. Stratégiai jelentőségű a gazdasági ügyintézők munkája. Képzettségük, feladatvállalási készségük a garancia munkájuk színvonalának megtartására.

A pedagógiai munkát segítő külső munkatársak: Pitypang

Szivárvány

logopédus - 1 fő

logopédus - 2 fő

utazó gyógypedagógus - 2 fő

utazó gyógypedagógus - 2 fő

utazó logopédus - 1 fő

utazó logopédus - 1 fő

gyógytornász - 1 fő

gyógytornász - 1 fő

22

2. 3. Működési feltételek biztosítása 2.3.1. Tárgyi feltételek A csoportszobai és udvari tárgyi eszközök minden épületben megfelelnek a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet mellékletét képező kötelező eszköz és felszerelési jegyzéknek. A meglévő tárgyi feltételek a gyermekek ellátásához, neveléséhez, a változatos játéktevékenységekhez és mozgásigényük kielégítéséhez sokrétű lehetőséget biztosítanak. Az eszközök folyamatos karbantartása, cseréje elengedhetetlen a gyermekek testi épsége, a korszerű pedagógiai nevelés és a minőségi fejlesztés érdekében. A fenntartó által biztosított költségvetési kerethez a szülői közösség elkötelezett szerepet vállal az óvodai alapítványok támogatásával - hozzájárulnak gyermekeik környezetének fejlesztéséhez, a programok szervezéséhez - melyet ezúton is szeretnénk megköszönni.

2.3.2. Felújítások: Az elmúlt évben elvégzett felújítások: Pitypang: ablak cserék a csoportszobákban csoportszobákban burkolat cseréje tisztasági festés

Szivárvány – Gazdagréti tér: csoportszobák festése

Szivárvány – Törökugrató u. : két gyerekmosdó, udvari mosdó teljes felújítása

23

3. Vezetési program 3.1. Működési feltételek biztosítása, fejlesztések, felújítások Célom: a fennálló törvények, rendeletek, belső szabályzatokban foglaltak betartásával az óvoda törvényes működésének biztosítása.

3.1.1. Biztonságos intézmény megteremtése Célom: a gyermekek és dolgozók testi és lelki biztonságát garantáló óvoda. Feladatok: az óvoda munkavédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, egészségvédelmi, élelmiszer egészségügyi, balesetvédelmi rendeleteinek és előírásainak maradéktalan betartása - a dolgozók megfelelő képzése és a megvalósításba való bevonása. A dolgozók lelki biztonságának megteremtése érdekében a „biztonságos munkahelyet” elsősorban a munka biztonsága jelenti. A gyermekek lelki biztonsága érdekében támogatom a folyamatos, édesanyával történő óvodai befogadás

gyakorlatát.

Helyeslem

a

szülői

igények

messzemenő

figyelembevételét,

csoportválasztásnál - óvónőválasztásnál, amennyire a pillanatnyi lehetőségek engedik. Óvodánkban továbbra sem történhet semmi a szülők tudta és beleegyezése nélkül, kívánságra mindenki lehetőséget kap az óvodai mindennapokba való betekintésre.

3.1.2. Gazdálkodás Az új óvoda továbbra is a fenntartó jóváhagyásával részben önálló gazdálkodású intézményként működik majd. Az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a Budapest XI. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete által előirányzott intézményi költségvetési keretből biztosítom, betartva a törvényességi szabályokat, melyet lehetőségeinkhez mérten saját forrásokból igyekszünk kiegészíteni. A gazdasági recesszió, az Önkormányzati források csökkenése előre vetíti kiemelt feladatunkat a takarékos gazdálkodás folytatását annak érdekében, hogy előbbre lépjünk az eszközbővítés, és az intézmény korszerűsítése terén az elkövetkezendő években. A távlatai feladat továbbra még inkább a költségvetés kímélő megoldások felkutatása, a külső források, - szponzorok, szülői támogatások, pályázatok - megtalálása, az alapítványok sikeres működtetése. E feladat át kell, hogy hassa minden óvodai dolgozó szemléletét, és kiemelten kell kezelnünk a köztulajdonával való bánásmódot.

24

A piac törvényei úgy érvényesülnek az óvodában, hogy ismertté kell tenni az intézményt, meg kell mutatni, miben vagyunk sikeresek, milyen értékeket preferálunk és ezek megtartására milyen garanciákat biztosítunk. A jó szakmai kapcsolat elengedhetetlen a Fenntartóval. Mindez jól szervezett menedzseri munkát igényel a vezetőtől, ami azonban nem helyettesítheti a pedagógiai vezetést. Az új intézmény felállását követően a Köznevelési törvény, a végrehajtási rendeletek és a pénzügyi törvényekben bekövetkezett változásokból adódó feladatok lesznek: 

Közüzemi és szolgáltatási szerződések átírása, megkötése.



KIR rendszer működtetése -

lezáró statisztika a megszűnt intézményeknél,

-

statisztikai jelentés az összevont intézményre,

-

személyi nyilvántartó rendszer összehangolása,

-

az új jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyermekek nyilvántartásba vétele.

Az étkezési térítési díjak befizetésénél nem történik változás csak az új intézmény nyilvántartásának tekintetében. A bérgazdálkodásunkat továbbra is a törvényes keretek között kell végeznünk. - A dolgozói juttatásoknál kiemelten kell figyelembe venni az óvodánkban működtetett teljesítményértékelés eredményeit. - Az esetlegesen képződő bérmaradványt, a rendelkezésre álló jutalom keretet a közösen kialakított jutalmazási elvek alapján osztjuk szét a dolgozók között az óvodavezetés aktív bevonásával az önértékelés eredményeit is figyelembe véve. Dologi - tárgyi eszközök: 

A meglévő eszközök, berendezések védelme, karbantartása, folyamatos állagfelmérés



A rendelkezésre álló anyagi erők célszerű felhasználása



Bővítés alapelvei: - „keveset, de minőségit” - az eszközök, felszerelések legyenek esztétikusak, szervesen illeszkedjenek a meglévő tárgyi környezetbe, legyenek balesetmentesek, biztonságosak, egészségre ártalmatlanok - szolgálják fejlesztő tevékenységünket - az audiovizuális eszközök továbbfejlesztése 25

- szakmai könyvtár fejlesztése - mindkét játszóudvar eszközeinek folyamatos védelme, bővítése a helyi adottságokhoz alkalmazkodva - a kötelező eszköz és felszerelés jegyzékben foglaltaknak megfelelően gondoskodni kell az elhasználódott eszközök folyamatos cseréjéről, a hiányzó eszközök pótlásáról, az intézményi eszközrendszer korszerűsítéséről

Az intézményben történő felújítások és fejlesztések során elsősorban a költségvetésre és kiegészítésképpen a pályázatokra és az alapítványra támaszkodhatok. Az épületek közötti költségvetés megosztásánál továbbra is a gyermeklétszám, feladatfinanszírozás szerinti elosztási elvet tartom célszerűnek. Az elkövetkezendő évekre szóló fejlesztési és felújítási terveimet az határozza meg, hogy hogyan alakul a Gazdagréti téri épület bővítése, valamint az épületek állagmegőrzésének érdekében a folyamatos, átgondolt felújításra, karbantartásra a jövőben is szükség van.

Megfontolt beosztásra, gazdálkodásra törekszem; és ezt elvárom az intézmény valamennyi dolgozójától.

Az óvoda állagának és eszközeinek megóvása minden kolléga felelőssége.

Feladatunknak kell tekinteni az óvodát segítő anyagi források felkutatását – a szülők támogatásait, a meglévő alapítványok további működtetését, a pályázati lehetőségek kiaknázását. Az intézmény gazdasági helyzetéről munkatársaimat tájékoztatni kívánom. A költségvetéssel kapcsolatos döntések előkészítésében az általános helyettes és a telephely vezető-helyetteseinek konstruktív hozzáállására számítok. Pedagógiai Program által kitűzött fő területek, célok és feladatok, a fejlesztések tekintetében prioritást élveznek: 

Sokoldalú személyiségfejlesztés bővítése: homok-víz asztal, hangszer park fejlesztése, mobilizálható gyermekbútorok.



A különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni fejlesztésének eszközei, és fejlesztő játékok.



Egészséges életmódra nevelés, a mindennapos fejlesztő mozgás eszközeinek további bővítése.

26

3.1.3 Szolgáltatások Célom, hogy a szolgáltatások igénybevétele csak a lehető legkisebb mértékben csökkentse a gyermekek szabad játékra szánt idejét. Délelőtti elfoglaltságok: Alap ellátásban szervezett logopédiai és gyógy-testnevelési foglalkozások Délutáni tevékenységek: Katolikus és református hitoktatás óvodásoknak szülői igény szerint (hely biztosítása az óvodában) Felzárkóztatás és tehetséggondozás: Speciális képzettséggel rendelkező helyi óvodapedagógusok irányításával nagy hangsúlyt fektetve az óvoda művészetekkel nevelő helyi programjára: -

zeneovi

-

alapozó mozgásterápia

-

mozgásos tevékenységek – külső szakemberek bevonásával

3.1.4 Ünnepeink, hagyományaink Mind három telephelyen működnek a már sok év alatt kialakult helyi ünnepek, hagyományok az egyébként előírt állami ünnepeken túl. Szándékom elősegíteni mindenki számára a kölcsönös betekintést, a folyamatos tapasztalatcserét a három épület nevelői között, és a szülők igénye szerinti részvételt. Szélesebb körben szeretnék támaszkodni az ehhez értő munkatársaim szervező tevékenységére. Az óvodai programokon túl továbbra is gazdagítjuk az óvodán kívüli közös élményt nyújtó programokkal a kínálatot.

27

3.2 A Szervezet struktúrája - humán erőforrás feltételeinek biztosítása, fejlesztése

Minden vezetőnek alapvető vágya, hogy kiváló kollégákkal dolgozzon együtt. Az óvoda közössége sokszínű egyénekből formálódó együttes, vallom, hogy mindenkitől lehet valamit tanulni. Legfontosabb vezetői feladatomnak tartom mind a három épületben a nyugodt, kiegyensúlyozott, gyermekközpontú, a minőségi szakmai munkát elősegítő légkör fenntartását, megerősítését. Nem egyszerű dolog harmonikus egésszé formálni egy csapatot, de mindenképpen szükséges és elengedhetetlen a nevelés érdekében. Az óvodavezető egyik leghangsúlyosabb feladata, hogy olyan munkakörülményeket teremtsen, amelyek biztosítják az alkalmazotti kör számára az elvárható, színvonalas, pontos munkavégzést. A tárgyi feltételeken túl a közösségépítés, a széleskörű információáramlás biztosítása, a pontos, jól szervezett munkarend, a feladatkörök határozott megfogalmazása, és tudatosítása alapvető. Ahhoz, hogy folyamatosan jó teljesítményre legyünk képesek, nem elég szeretni hivatásunkat, jól kell érezni magunkat a munkahelyünkön, hiszen kreativitásunk, alkotókedvünk ez által bontakozik ki. Vezetői munkám során fontos feladatomnak tartom az eredményes alkotó munka megteremtéséhez a nyitott, őszinte légkört. Nagyon fontos, hogy amikor reggel megérkezünk a munkahelyünkre, teljes odaadással forduljunk a napi feladatok felé.. Az óvodai nevelés egyszeri és megismételhetetlen folyamat. Ezért nem engedhetjük meg, hogy középszerű, - esetleg saját önuralmunk hiánya miatt - alacsony napi teljesítményt

nyújtsunk

a

gyermekek

nevelésében.

Meggyőződésem,

hogy

csak

lelkileg

kiegyensúlyozott emberekből álló kollektíva képes a gyermekek nevelésére, mert a személyes gondok - akár indokoltak, akár nem - konfliktusokhoz vezetnek, kihatnak a környezetre. Az óvodapedagógusoknak partneri szemlélettel kell egymáshoz és a technikai dolgozók felé fordulni. Végig kell gondolni, hogyan tudunk egymásnak még jobban segíteni, hogyan lehet szorosabbá tenni az együttműködést a gyermekek hatékonyabb fejlesztése érdekében. Az óvodaimunka sikerességében a kölcsönösség és a bizalom meghatározó. A személyes egyeztetéseknek és a csoportok közötti megbeszéléseknek az elkövetkezendő időben nagyobb jelentőséget szánok, hiszen minden csoportban vannak egyéni sajátosságok és a kollégák is mások. Az azonos elvek tisztázásaután a feladat az operatív megvalósítás, ebben az összmunka, az együttműködés elengedhetetlen. A változások szükségszerű velejárói a minőségi, újító munkának. Az új, igazán nagy intézmény megalakulásával még több ember személyiségét, nevelési elveit, gondolatait kell közös nevezőre hozni. Igyekszem olyan alapot megteremteni az optimális működéshez, melyben az óvoda minden dolgozója megtalálja helyét és szerepét. 28

Ezért tudatosulni kell a közösség minden tagjában, hogy: 

a jelen társadalmi helyzetben a változás minden szervezetben bekövetkezik;



a változások, változtatások a hatékonyabb és színvonalasabb pedagógiai munka érdekében kell, hogy megtörténjenek;



a konfliktusok természetes velejárói a változásnak, azonban a személyeskedések nem vezetnek eredményre;



a vitáknak, véleménykülönbségeknek gondolkodást serkentő, ösztönző hatásúaknak kell lenniük.



a legnagyobb vezetői tudással, tudatossággal sem lehet kielégíteni minden érdekcsoport szükségletét;

Vezetőként továbbra is a csapatépítésben gondolkodom, mert csak a magasan kvalifikált, jól összedolgozni tudó teammel leszek képes a feladatokat a jövőben is elvégezni, hogy óvodánk magas színvonalon tudjon megfelelni a partneri elvárásoknak, igényeknek. A hatékony és szervezett munka érdekében továbbra is mindkét irányba működő információáramlás megerősítésére van szükség. Fontos, hogy mindenki pontosan tudja, mit várnak tőle egy-egy feladat elvégzésekor, az ő tevékenysége hogyan illeszkedik az óvoda munkafolyamatába. Mikor és kitől kérhet segítséget és ki fogja ellenőrizni a munkáját. Mindezek tisztázása érdekében megerősítést igényelnek azok a fórumok, dokumentumok, melyek elősegítik a tisztánlátást: 

Nevelői értekezletek



Munkatársi értekezletek

 Dajkamegbeszélések  „Kerekasztal” beszélgetések (előre egyeztetett témában) 

Csoportok közötti munkamegbeszélés (társcsoportok, nemzetiségi csoportok)



Írásos dokumentumok, tájékoztatók megismerése (szabályzatok, vezetői utasítások, emlékeztetők, körlevelek, munkaköri leírások)

A nevelést közvetlenül segítő és technikai dolgozók:  Ismerjék az adott időszak nevelési célkitűzéseit, ezzel segítve megvalósulásukat.  Mint eddig, legyen továbbra is jellemző rájuk az empatikus készség, alkalmazkodás, tolerancia, szeretetteljes kommunikáció a csoportokban.  Továbbra is lelkiismeretesen végezzék a feltételek megteremtését (tisztaság, otthonos – családias szemlélet). 29

 A pedagógiai asszisztensek faladatainak konkrétabb meghatározásával a csoportban zajló segítő munka még jobb megerősítése, tevékenységek kiszélesítése..  Szándékom az intézmény minden csoportjára tekintettel az a dajkai munkarend kialakítása, ami lehetővé teszi a segítő szerep erősítését, az óvodai munka hatékonyabb segítését a nagy létszámú csoportokban a gyermekek érdekében. Arra törekszem, hogy hatékonyan gazdálkodjak saját és munkatársaim idejével is. Fontos a teljesítményértékelés, az önértékelés hatékony működése, amely a vezetői ellenőrző tevékenység alapja. Ebbe be kívánom vonni valamennyi munkatársamat. (elsősorban a helyetteseket, munkaközösség vezetőket, önértékelési csoport tagjait), akik saját hatáskörben, saját jogkörrel rendelkezve végzik tevékenységüket. A közösség alakulásának fontos elvei: 

toleráns, megértő és a másokat elfogadó együttműködő magatartás,



egymás tiszteletben tartása,



nyílt, őszinte kommunikáció,



egymás munkájának megbecsülése, segítése,



felelősséggel való részvétel az óvodát érintő kérdésekben, közös határozatok, döntések meghozatalában,



legjobb tudása és képessége szerint vegye ki mindenki a feladatokból a részét.

Továbbképzés, önképzés: Az óvodában dolgozók életében mindig is nagy jelentősége volt a továbbképzésnek, önképzésnek.. Ma a gyorsan változó külső körülmények között nap mint nap újabb szakmai kihívásokkal találkozunk, melyeknek nem lehet másként megfelelni, csak tudásunk folyamatos megújításával. A humán

erőforrás

fejlesztése

érdekében

fontos,

hogy

kollégáim

szakmai

erőfeszítéseit

támogassam, karrierjüket segítsem, szervezzem. Támogatni kívánom a továbbképzéseken való részvételt. Törekednem kell arra, hogy biztosítsam a feltételeket, a lehetőségeket ahhoz, hogy valamennyi pedagógus a nevelési programunk szellemében és saját érdeklődési körének megfelelően fejleszthesse szakmai tudását. Támogatni kívánom a nevelőtestület tagjait abban, hogy minél színesebb legyen a testület arculata, minél több saját mentor segítse a többiek munkáját. Természetesen nem csak a pedagógusok, hanem az alkalmazotti közösség továbbfejlődését, képzését is támogatni kívánom. A továbbképzések anyagi támogatásában nagy szerepet kell kapnia a pályázati lehetőségek felkutatásának és kiaknázásának. 30

A szakmai továbbképzéseknél általam javasolt fő szempontok: 

szakirányú továbbképzéseket és szakvizsgák



a minőségbiztosítási képzések



a nevelési program fő területéhez kapcsolódó továbbképzések



a telephelyek specifikumait

Német nyelv, alapvető informatikai ismeretek, művészeti szakterületek, fejlesztőpedagógia, gyógypedagógia- egyéb szakvizsga értékű képzések, inkluzív nevelés, tehetséggondozás, „zöld programok”, mentálhigiénés ismeretek, dajkaképző. Elengedhetetlen azoknak a fórumoknak a működtetése, ahol az újonnan tanultakat átadhatják egymásnak a kollégák. Szükségesnek tartom a helyi hospitáló rendszer működésének felülvizsgálatát, új formák keresését a három épületben dolgozó kollégák között is, hogy egymástól is tanulhassunk. Legfontosabb vezetői feladatomnak tartom mind három épületben a nyugodt, kiegyensúlyozott, gyermekközpontú, a minőségi szakmai munkát elősegítő légkör fenntartását, megerősítését. A kialakult közösségi hagyományokat a jövőben is ápolni szeretném. A testület szakmai és közösségért végzett munkájának elismerését fontosnak tartom. Elsődleges szempontnak tartom a munka színvonalát, a közösségért vállalt és végzett feladatokat, és az adott nevelési évre a jogszabályi elvárások mellett a közösség által preferált jutalmazási szempontokat. Biztosítani kívánom: 

Az intézmény személyi feltételeit a törvényi előírásoknak megfelelően.



A továbbképzéseken való részvételt, a finanszírozási és az előmeneteli rendszert a törvényben előírtak alapján.



A törvényben megfogalmazott nevelőmunkával és az óvoda működésével kapcsolatos döntési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogokat a nevelőtestület részére.

Döntéseim előkészítésében építek az óvodai közösség véleményére. A jövőben igyekszem kollégáim ötleteit figyelembe venni, s a felkínált alternatívák mérlegelése után meghozni döntéseimet.

31

3.3 Szakmai szervezetfejlesztés - A szervezeti kultúra fejlesztése

Szervezeti kultúránk megalapozásának és fejlesztésének célja a szervezet teljesítményének, hatékonyságának növelése; valamint a szervezet tagjai személyes fejlődésének támogatása. A nevelési év kezdetén rendkívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a Munkaterv elkészítésére, melynek során az alábbi alapelveknek kell érvényesülnie: 

Fogalmazódjanak meg intézményi, telephely, és bizonyos feladatokat illetően csoportok szintjén is a célok és feladatok.



Legyen mindenki számára egyértelmű a célok és feladatok végrehajtásának struktúrája.



Személy szerint, minden dolgozó találja meg a határidőkhöz rendelten saját feladatait.

Elsődleges cél a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek tiszteletben tartásával valamennyi óvodaépületünkben a nyugodt és kiegyensúlyozott légkör biztosítása. További céljaink: 

Az óvoda működését szabályozó dokumentumok (Pedagógiai Program, SZMSZ és mellékletei, Házirend) egységes értelmezése, megalkotása.

A célok elérését támogató kiemelt feladataink: 

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és végrehajtási rendeletei minél szélesebb körű, és alapos megismerése.



A minőségelvű működés alapját képező szabályozó dokumentumaink (Pedagógiai Program, SZMSZ és mellékletei, Házirend) törvényi és fenntartói elvárások szerinti elkészítése. A jelenlegi dokumentumok összedolgozása a specifikusságok, sajátosságok megőrzésével.



A gyermekek egyéni fejlettségi állapotára épülő nevelés és fejlesztés - családjaik széleskörű bevonásával.

Az intézmény vezetősége Konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség célja, hogy az intézmény működéséhez a feltételeket biztosítsa. Meghatározza a célokat, a fő irányokat, és érje el belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását.

32

A vezetőség tagjai:  intézményvezető  általános intézményvezető-helyettes – a magas gyermeklétszám, illetve a sokirányú vezetői feladatok optimális elvégzéséhez szükségesnek tartom a vezetői folyamatban.  telephely-vezetőhelyettesek  intézményi minőségügyi vezető – önértékelési csoport  óvodaközi szakmai munkaközösség / munkacsoport vezetők Az vezetőség felépítése: ÓVODAVEZETŐ

Óvodatitkár

Óvodatitkár

ÁLTALÁNOS ÓVODAVEZETŐ HELYETTES

1. TELEPHELYVEZETŐ

2. TELEPHELYVEZETŐ

3. TELEPHELYVEZETŐ

Telephelyvezető-helyettes

Telephelyvezető-helyettes

Telephelyvezető-helyettes

Pitypang székhely résznevelőtestület

Szivárvány telephely résznevelőtestület

Aranykapu telephely résznevelőtestület

GAZDAGRÉTI ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE

Pitypang székhely

Szivárvány telephely

Aranykapu telephely

GAZDAGRÉTI ÓVODA NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAI 33

Az óvodavezetés: 

elkötelezett a Köznevelési törvény és a fenntartó elvárásainak



elkötelezett a helyi Pedagógiai Program cél- és feladatrendszerében megfogalmazott értékrend és elvárások megvalósításában,



elkötelezett a partnerközpontú működés kiépítésében, személyes példájukkal, szakmai tudásukkal, humán magatartásukkal az óvoda értékrendjének és elvárásainak megvalósításában,



meghallgatják a dolgozók szakmai és magánjellegű problémáit,



a célok kitűzésekor figyelembe veszik az óvoda tárgyi és humán erőforrásait,



gyermekközpontú szemléletmódjuk példamutató,



partnereink igényeinek felmérése rendszeres, az igényfelmérés felhasználása tudatos,



különböző képzésekben való aktív részvételükkel, a nevelőmunka, az intézményi működés eredményességét, hatékonyságát biztosítják.

A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között havi rendszerességgel az Éves Munkatervben megfogalmazottak alapján folyamatos. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást. Az intézményvezető-helyettes, valamint a telephelyek vezetői mind a pedagógusok, mind pedig a technikai dolgozók részére tartanak szervezéssel összefüggő értekezleteket, valamint közvetítik az információkat a vezetői megbeszéléseken elhangzottakról. Az általános vezető-helyettesnek elsősorban a szakmai szervezetfejlesztés feladatait kell ellátnia, ezért kiválasztásában fontos szempont lesz a megfelelő képességeket és ismeretek megléte. Az átszervezést követően a telephely-vezetők feladatköre lényegesen megváltozik. Munkájukat felelősséggel, jó szervezőkészséggel, gyors döntési képességgel, átgondoltan kell végezniük. Személyükben az épületekben zajló jelenlegi munka folyamatosságát szeretném megtartani, minden esetben minden ott dolgozóról és folyamatról sokrétű és széleskörű ismeretekkel rendelkeznek. Megválasztásom esetén kérem a Fenntartót, hogy biztosítsa annak lehetőségét, hogy egy függetlenített általános vezető-helyettes dolgozhasson mellettem.

Sikeres és eredményes munkánkhoz egy Óvodavezetői team-et kell létrehozni, melynek elsődleges célja az intézményi átszervezést követően a kiegyensúlyozott és nyugodt működési feltételek biztosítása, a pedagógiai és szervezési feladatok intézményi szintű koordinálása.

34

Feldolgozott tartalmak: 

A nevelési év indításával kapcsolatos feladatok.



Teljesítményértékelés

javasolt

rendszerelemei,

a

teljesítményértékelés

egyéni

beszélgetéseinek előkészítése. 

A működés garanciális elemeinek számbavétele.



2016. évi költségvetés előkészítése.



Működést szabályozó dokumentumok; elkészítéséhez információk és tartalmak gyűjtése, megvitatása.



Feladataink

a

gyermekek

egészségügyi

ellátásával

és

egészségfejlesztésével

összefüggésben, a kerület egészségügyi szolgálatával történő konzultáció előkészítése, majd a tapasztalatok megvitatása és beépítése a szabályozó dokumentumok tartalmaiba. 

Munkatervi feladatok féléves értékelése.



A megváltozott vezetői feladatok közös értelmezése: „Tabuk és mítoszok a vezetésben.”



Az óvodai ünnepek és rendezvények koordinálása.



Nyári óvodai élet szabályai, feladatai, helyi sajátosságai.



A nevelési év értékelésének előkészítése.

Nevelőtestület - Nevelőtestületi értekezletek

Elsődleges célja: Teljes körű nevelőtestületi értekezletek szervezésére a magas pedagógus létszám, illetve az intézmény folyamatos működésének biztosítása miatt csak a törvény által engedélyezett nevelés nélküli munkanapokon kerülhet sor, vagy az óvoda zárását követő időszakban. Fontosnak tartom, hogy a nevelőtestület delegált képviselői havonta találkozzanak, és dolgozzák fel a Munkaterv szerinti tartalmakat. Feldolgozott tartalmak:  A Köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei legfontosabb változásai.  A készülő szabályozó dokumentumok tartalmainak folyamatos megvitatása, közös értelmezése.  Féléves és éves értékelés előkészítése.  Csapatépítés

35

Hosszú távú közös szervezeti és szakmai céljaink meghatározása, valamint a rövidtávú feladatok minőségelvű kivitelezése céljából intézményi szinten öt szakmai munkacsoportot munkaközösséget kívánok kialakítani.

Tagok száma

Szakmai csoport Törvényességi munkacsoport

Foglalkozási alkalmak száma

9

7

6-9 fő

14

Pitypang Szakmai munkaközösség

16

14

Szivárvány szakmai munkaközösség

16

14

Aranykapu (Törökugrató u.) szakmai munkaközösség

14

14

Önértékelési munkacsoport

Törvényességi munkacsoport - óvodaközi munkacsoport

Elsődleges célja: az intézmény, szabályozó dokumentumainak elkészítésében való aktív közreműködés, különös tekintettel az alábbi feladatok ellátására: 

Megjelenő új törvények és jogszabályok tanulmányozása, közös értelmezése.



A székhely és telephelyek szakmai és működésbeli „specialitásainak” megjelenítése.



A dokumentumok legitimációjának előkészítése (szülőkkel történő megismertetés).

A törvényességi csoport munkaértekezletei terveim szerint - havi rendszerességgel történnek. Feldolgozott tartalmak: 

A Köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei legfontosabb változásai.



SZMSZ tartalmainak közös értelmezése, összefüggései a Házirend és a Pedagógiai Program tartalmaival  rendszerlátás képességének fejlesztése.



A készülő Pedagógiai Program és Házirend tartalmi elemeinek megvitatása, kiegészítése.



Pedagógiai Program tartalmi és formai elemeinek megvitatása.



Munkaköri leírások közös értelmezése



Részvétel

szabályozó

dokumentumok

tartalmi

elemeivel

foglalkozó

külső

szakmai

továbbképzésen, kerületi szintű műhelymunka keretében minden telephely óvodából 1 fő.

36

Az óvodaközi szakmai munkacsoport az 1 évben: a szabályozó dokumentumok összedolgozása

1. SZMSZ és mellékleteinek elkészítése, melynek célja a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és végrehajtási rendeletében foglaltak, valamint a fenntartói és intézményi elvárások érvényre juttatása. Az óvoda jogszerű és zavartalan működésének biztosítása. A gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, működésünk demokratikus rendjének garantálása. A jelenleg működő két intézmény Szervezeti Működési Szabályzatának felülvizsgálata, átdolgozása

2. Házirend

elkészítése,

mely

dokumentum

célja,

hogy

tájékoztasson

a

mindennapok

zavartalanságát biztosító alapvető szabályokról. Szabályozza a gyermekek, szülők és a dolgozók kapcsolatát, a humánus és biztonságos együttéléshez. A gyermekek személyiségének megfelelő fejlesztéséhez szükséges normákat. Az óvoda belső rendjét a nyugodt légkör biztosítása érdekében.

3.

Pedagógiai Program megalkotása: annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsőleg motivált tanulásra, helyi Pedagógiai Programunk igyekszik megalapozni a jelenkor és a jövő kihívásaihoz elengedhetetlen attitűdöket, készségeket és képességeket. Programunk felismeri, értékeli és bátorítja a gyors változásokhoz, az alkalmazkodáshoz szükséges tulajdonságok kialakulását, mint például: rátalálni a problémákra - megoldani őket; kreatívnak, fantáziadúsnak és ötletesnek lenni; valamint érzékenynek saját közösségünk és környezetünk problémái iránt. Programunk épít arra, hogy a család a szocializáció első színtere, figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget. Hangsúlyt helyez az élmények individualizálására, a gyermekek döntési képességeinek fejlesztésére, az óvoda és család együttműködésére. A Pitypang Óvoda és a Szivárvány Óvoda pedagógiai programjának felülvizsgálata és összedolgozása egy jól használható, mindkét intézmény specifikumait, sajátosságait tartalmazó közös Pedagógiai Program létrehozására.

Önértékelési munkacsoport: - óvodaközi munkacsoport létrejöttét a tanfelügyeleti rendszer és az önértékelés bevezetése teszi kötelezővé. Feldolgozott tartalmak: 1.Az általános elvárások megismerése, megértése, értelmezése. 2. Az intézményi elvárások megismerése, megértése, értelmezése. 3. A kapcsolódási pontok meghatározása, megfeleltetés. 37

4. Szükség esetén az intézményi elvárások pontosítása, átfogalmazása, kiegészítése. 5. A pontosított, kiegészített intézményi elvárások adott struktúra szerinti rendszerezése. 6. A megújult intézményi elvárások egyeztetése a tantestülettel, fenntartóval. 7. Az elfogadott elvárás-rendszer rögzítése (dokumentumban, informatikai felületen). Az eredmény: egységes struktúrában megjelenő, közös alapokon nyugvó, zárt értékkészlettel rendelkező intézményi elvárások az intézmény esetén.

Az óvodai munkaközösségektől alkotó munkát várok, támogatom újító kezdeményezéseiket.

Óvodapedagógusokkal, pszichológussalszemben elvárásom: 

szakmai igényesség,



a megváltozott jogszabályi környezet ismerete, és gyakorlatban történő alkalmazása,



gyermeki jogok és szabadság tiszteletben tartása,



kreatív alkotóképesség,



folyamatos önképzés,



jó kapcsolat gyermekkel, szülővel; intervenciós pedagógiai szemlélet és gyakorlat érvényesítése,



gyermeki képességek kibontakoztatása; különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása,



együttműködési képesség,



adminisztráció pontos végzése,



pozitív érzelmeket közvetítő, elfogadó magatartás,



intézmény jó hírének öregbítése,



kulturált viselkedés, megjelenés,



tolerancia, alkalmazkodóképesség.

Nevelőmunkát segítő dolgozókkal szembeni elvárásaim (pedagógiai asszisztensek,dajkák, óvodatitkárok, konyhások, takarító, kertészek): Az Alapprogram értelmében az elvárások, követelmények nem csak az óvodai pedagógiával, pedagógusokkal szemben változtak meg, hanem a pedagógiai munkát segítőkkel szemben is. Az Alapprogram így fogalmaz: ”… az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott munkájának 38

hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.” A dajkáknak ezért meg kell teremteniük azt az egészséges, tiszta, rendezett környezetet, melyben a gyermekek a mindennapjaikat töltik, valamint az óvodapedagógus irányítása, útmutatása mellett aktívan részt kell venniük a gyermekcsoportok

mindennapi

életében.

Ennek

az

összhangnak

a

megteremtéséhez

szükségesnek tartom a csoportos óvónők és a dajka mindennapi kommunikációját, a feladatok megbeszélését, értékelését. Elvárásaim 

önálló, igényes munkavégzés,



a megváltozott jogszabályi környezet ismerete és gyakorlatban történő alkalmazása,



gyermeki jogok és szabadság tiszteletben tartása,



együttműködési készség óvodapedagógusokkal, technikai dolgozókkal,



jó kapcsolat a gyermekekkel, szülőkkel,



kulturált viselkedés, megjelenés.

Szeretném, ha minden munkatársam azonosulni tudna a kitűzött célokkal, és e szerint végezné munkáját. Szeretném, ha munkájának sikere inkább a saját elhatározásától, erőfeszítésétől, motiváltságától függne, mint az utasításoktól. Szeretném, ha hasznosnak, fontosnak tartaná munkáját, melyben érzi, hogy tevékenységével hozzájárul az intézmény eredményeihez.

3.4. Vezetési koncepció Vezetői programomban olyan óvoda működtetését tűztem ki célul, ami az elkövetkezendő években, egy új szerkezetben, partnerei megelégedésére kíván működni. Közösen kialakított értékekhatározzák meg minőségét, jövőképét. A működés sikeressége továbbra is a minőség folyamatosjavításán, a csapatmunkán, a környezet elégedettségén múlik. A óvodában minden óvodapedagógus, dajka, minden dolgozó részese az óvodai egyéni arculat alakításának, a helyi nevelési program színvonalas megvalósításának. Olyan gyermek és felnőtt partnerkapcsolatra épülő óvodát szeretnék irányítani, ahol a minőségi munkahatékonyságának alapját a gyermekek és az ott dolgozó felnőttek alkotó együttműködése jelenti. Vallom, hogy akkor tudunk igazán sikeresen dolgozni, ha mindenki képességeinek megfelelőenjárul hozzá az eredményekhez. Hiszem, hogy minden emberben van pozitívum, amire a jövőben is építeni szeretnék. 39

Meggyőződésem, hogy a csapatformálás akkor sikerülhet igazán színvonalasan, ha a vezetőt elfogadják szakmai tekintélyként, mivel célkitűzései és emberi hozzáállása alapján szervesen beleillik a nevelőközösségbe. Közös munkánk eredményeként 

Folyamatosan növekszik a nevelés hatékonysága az intézményben.



Az

erőforrásokkal

úgy

gazdálkodunk,

hogy

önkormányzati

többletráfordítás

nélkülnövekedjen az eredményesség. 

A kerület óvodái között kivívott helyet, hírnevet öregbítjük, és a specialitást, a németnemzetiségi nevelést eredményesen megvalósítjuk.



Segítjük gyakorlatvezetői munkánkkal (ELTE TÓK) a jövő óvodapedagógusainak képzését.



A

gyermekek

nevelésében

a

személyiségfejlesztést,

tehetséggondozást,

felzárkóztatásteredményesen megvalósítjuk, a sajátos nevelési igénynek megfelelően biztosítjuk afeltételeket az esélyegyenlőség jegyében. 

Nevelőtestület folyamatos fejlődéssel megfelel a XXI. századi társadalmi igényeknek, óvodásaink felkészülnek a „változó világ” kihívásaihoz igazodó alkalmazkodásra.

Az új vezetési struktúra miatt nagy segítség lenne számomra ha lehetőség lenne

külső

segítségre. A „nagy” intézmény működtetése által megjelenő feladatok optimális elvégzéséhez, az intézmény fejlesztéséhez nagy segítséget nyújtana egy külső intézmény fejlesztő segítsége, aki tapasztalattal és ismeretekkel rendelkezik e téren.

3.3.2. Az elkövetkező 5 év feladatainak ütemezése – az intézmény minőségelvű működésének terve Rövid távú célokfeladatok 2015-2016.

Középtávú célokfeladatok 2015-2018

Hosszú távú célokfeladatok 2015-2020

Megjegyzés

A törvényes működés feltételeinek megteremtése és biztosítása Intézményi dokumentumok áttanulmányozása, felülvizsgálata. Jogharmonizáció ellenőrzése. Szabályozó dokumentumok mellékleteinek elkészítése. Tanügyigazgatási dokumentumok törvényhez igazítása; csoportnapló, fejlődési napló.

Szabályozó dokumentumok törvényi változásokhoz és partneri igényekhez igazítása.

A köznevelést és az intézmény működését meghatározó törvényi, jogszabályi elvárásoknak való megfelelés. Pedagógiai Program beválás vizsgálata.

A Pedagógiai Program beválás vizsgálatának szempontjait és eljárásrendjét a Minőségügyi Kézikönyv fogja tartalmazni.

A törvényes tartalmi és formai elemek folyamatos biztosítása.

40

A működés garanciális elemeit tartalmazó Kézikönyv elkészítése.

Intézményi szinten a minőségbiztosítási rendszer működtetése. Mérési-értékelési rendszer kialakítása a törvényi elvárások és partnerek igényeinek tükrében.

A megjelenő jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése: közlönyök online letöltése, a lehetőségek függvényében a területet érintő konferenciákon és továbbképzéseken történő részvétel.

Kézikönyv tartalmi elemeinek folyamatos bővítése, a működés gyakorlatának tökéletesítése.

CD- Jogtár megrendelése, használatának bevezetése.

Gazdálkodás, működési; tárgyi és eszközbeli feltételek biztosítása Telephely- vezetők számára segítségnyújtás a vezetési funkciók hatékonyabb érvényesítéséhez.

Ösztönzés a vezetési funkciók hatékony ellátását támogató továbbképzéseken történő részvételre, önképzésre.

Vezetői utánpótlás tudatos tervezése.

Nyílt, őszinte kommunikáció, az együttműködés, az együttgondolkodás és a bizalom erősítése.

Az intézménnyel kapcsolatos elvárások figyelemmel kísérése.

A fenntartói minőségpolitika elvárásainak beépítése az intézmény működésébe.

Szakmai információáramlás további finomítása: a szakmai munkához szükséges információhiányok feltérképezése. Udvari játékok karbantartása, épületek állagmegóvása. Tiszta, esztétikus, rendezett környezet kialakítása. Intézményi dekorációk frissítése. Hirdetőtábla esztétikus megjelenése. Nyári tervezett karbantartási, felújítási munkák koordinálása.

Szakmai információáramlás megfelelő működtetése.

A szakmai munkához szükséges információhiányok feltérképezése - módszere: ötletbörze nevelés nélküli munkanapon.

Eszközök és felszerelések szükség szerinti bővítése, javítása Szivárvány Telephely bővítése Takarékos gazdálkodás, egyéb külső források felkutatása a megtervezett eszközpótlás eléréséhez (pályázatokon való részvétel, támogatók keresése)

Intézményi honlap elkészítése, beindítása.

Honlap folyamatos működtetése és tartalmi elemeinek bővítése.

A Gazdagréti épület bővítésével a óvoda köteles gyermekek optimális elhelyezése

Az optimális csoport létszámok biztosítása

Eszköznorma szerinti feltételek biztosítása. Hatékony gazdálkodás mellett a tárgyi feltételek folyamatos bővítése.

Igény szerint a csoportok honlapjainak vagy közösségi oldalainak kialakítása, működtetése.

Honlapunk elkészítéséhez és működtetéséhez továbbiakban is szülői segítséget kérünk.

41

A humán erőforrás biztosítása, fejlesztése Fluktuáció esetén a humán erőforrás minőségi szinten történő biztosítása.

Új dolgozók felvételi eljárásrendjének kidolgozása.

Szakmai képzettségi mutatók további bővítése belső és külső továbbképzéssel és önképzéssel.

Pedagógusok ösztönzése szakvizsga megszerzésére.

Telephelyközi és helyi szakmai munkacsoportok és munkaközösségek megerősítése.

Munkacsoportok és munkaközösségek munkamódszertani kultúrájának fejlesztése.

Külső értékelési rendszerre, valamint a minősítési rendszerre történő felkészülés; a bevezetésre kerülő tanfelügyeleti rendszer, Pedagógus Életpálya Modell és szaktanácsadói rendszer eljárásrendjeinek és eszközrendszereinek megismerése. Egyéni portfóliók elkészítésének segítése.

A külső szakmai értékelés és minősítés nyilvános szempontjainak beépítése a működés folyamataiba.

Nyugdíjba vonuló alkalmazottak megfelelő utánpótlásának biztosítása. A belső értékelés során „kiváló” minősítést kapott pedagógusok ösztönzése a minősítési rendszeren belüli megmérettetésre (Életpálya Modell). Intézményi ellenőrzésbe a szakmai munkacsoportok és a munkaközösség vezetők hatékonyabb bevonása.

Digitális kultúra továbbfejlesztése

Wi-fi rendszer kiépítése a telephelyeken, az IKT eszközök használata

Pedagógusok informatikai kompetenciáinak bővítése, napi tevékenységekben az IKT eszközök megjelenése, az óvodapedagógusok felkészülésénél az internet napi szintű használata

Dajkai munkacsoport működtetése, dajka kompetenciák bővítése, tökéletesítése.

Teljesítményértékelés alkalmával az értékelő beszélgetéseken egyéni dajka kompetenciák és azok minőségének beazonosítása.

Új dolgozók felvételénél a dajka szakmai végzettséggel rendelkezők előnyben részesítése.

Óvodapedagógusok módszertani szabadságának növelése. Munkamorál erősítése. Tettek, szavak összhangjának megteremtése.

Akkreditált képzéseken minél többen vegyenek részt, legyenek motiváltak erre az óvodában dolgozók. Csapatépítő programokon széles körben vegyen részt mindenki, az intézményi klíma érdekében.

Stabil nevelőközösség, képzett óvodapedagógusok, dajkák, kompetencia határok betartásával fejlesszék a rájuk bízott gyerekeket.

Intézményi kommunikáció fejlődjön, finomodjon.

42

Helyi továbbképzések szervezése, a jó gyakorlat bemutatása

A továbbképzési terv felülvizsgálata, különös tekintettel a programorientált képzésekre.

Személyi anyagok felülvizsgálata.

Személyi anyagok folyamatos „karbantartása”. Oktatási Hivatal portálon a pedagógusok egyéni „profiljának” kialakításához segítségnyújtás.

A nevelőtestület és alkalmazotti közösségfolyamatos szakmai fejlesztése, stabilizálása A pedagógusok egyéni „profiljának” kialakításához szükséges segítségnyújtást elsősorban az alkalmazást gyakorló pedagógustársaktól, és a rendszergazdától várjuk.

Pedagógiai célkitűzések és feladatok – Szolgáltatások Pedagógiai Program A bevezetés tapasztalatainak folyamatos bevezetése  megvitatása, a hangsúlyos tartalmainak elméleti és területek kijelölése és gyakorlati szinteken történő feldolgozása. megfelelő kezelése 

A telephelyek önálló arculatainak megjelenítése.

Az önálló arculat és a Pedagógiai Program telephely- specifikus elemeinek folyamatos bővítése.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja hangsúlyos elemeinek csoportszintű átgondolása és beépítése a nevelési folyamatba; egészségnevelés, erkölcsi nevelés, környezettudatos magatartás megalapozása, mindennapos fejlesztő testmozgás. Egymás gyakorlati munkájának megismerése, hospitálási gyakorlat kiépítése intézményi szinten.

 Az egymástól történő tanulás intézményi gyakorlatának meghonosítása.

Szülők bevonása az óvodai életbe.

Nevelőmunkánk megismerésével a szülők együttműködésének, felelősségérzésének fokozása. A szülőkkel történő kommunikáció minőségének fejlesztése.

A programbeválás vizsgálatok eredményei, a törvényi változások és a partneri igények alapján az intézmény pedagógiai jövőképének felülvizsgálata, szükség szerinti korrekciója.

 A nevelési - oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése és azok ápolása.

Család-óvoda kapcsolatának erősítése, minőségi változása.

43

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek felismerése, gondozása. Felzárkóztató, gazdagító tevékenységek nevelőmunkába történő beépítése.

A tehetségígéretes gyermekek kreativitásra ösztönzése, a szülők segítése a tehetséges gyermekek nevelésében. A hátrányos helyzetű és a problémás gyermekek inkluzív nevelésének feltételeinek megteremtése, folyamatos fejlesztése.

Továbbképzések szervezése, PP tartalmak kidolgozása, szülői programok szervezése és lebonyolítása, beszerzések.

A pályázati záró tanulmány tartalmi elemeinek beépítése a Pedagógiai Programba.

A tehetséges, kiemelkedő képességű gyermekek speciális szükségleteinek, foglalkoztatásuk feltételeinek megteremtése külső tehetségműhelyek felkutatásával. A hátrányos és SNI gyermekek körében a differenciált egyéni foglalkoztatás pedagógiai módszereinek folyamatos bővítése.

A pályázati projekt fenntarthatóságának biztosítása.

Kapcsolatok kiépítése és továbbfejlesztése, ápolása Az SZMSZ- ben szabályozott, és a Pedagógiai Program megvalósítását szolgáló kapcsolatok megfelelő ápolása.

Telephelyek közötti kapcsolat szorosabbra fűzése. Életszerű, probléma centrikus, hatékony kapcsolat ápolása a fenntartó Önkormányzattal.

Folyamatos kapcsolattartás.

A közösségen belüli információáramlás erősítése, a kapcsolattartási formák tartalmi fejlesztése

Nyílt, őszinte kommunikáció, az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a bizalom erősítése

(programok, tréningek)

. A szülőkkel való partneri együttműködés erősítése, új kapcsolati formák keresése

A közvetlen és közvetett partnerekkel történő kommunikáció erősítése a kölcsönös, egymás érdekeit szem előtt tartó kapcsolattartás érdekében. A minőségirányítási feladatok hatékony működtetése, a feladatok megosztása a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség bevonásával.

Az óvoda minőségirányítási rendszerének magas szintű megvalósítása. Az intézmény külső kapcsolatrendszerének erősítése.

44

Vezetői munkám kiemelt céljai, feladatai:

 A hatályos törvények, rendeletek betartásával az óvoda törvényes működésének biztosítása, a biztonságos óvoda megteremtése, a gyermeki-, szülői-, alkalmazotti jogok érvényesítése.



A három épületben működő nevelőtestület nevelőmunkájának összehangolt irányítása -

zökkenőmentesen - melynek eredményeként egy összhangot mutató, minőségileg magas szintű nevelőmunkát végző egységes testület alakul.



Az összehangolt nevelés érdekében a székhelyen és mindkét telephelyen a korábbiaknál

mélyrehatóbban kell élni a feladatmegosztás lehetőségével, a vezetőségi tagok (vezető helyettes, munkaközösség vezető, önértékelési csoport tagjai, gyermekvédelmi felelős) és az eseti megbízottak aktivizálásával.

 A kisebbségi német kétnyelvű csoport működésének elősegítése. 

A Helyi Nevelési Programban és a pedagógusok előmeneteli rendszerében megfogalmazott

célok eléréséhez való folyamatos közelítés, a nevelési feladatok, mint óvó-védő, szociális, személyiségfejlesztő feladatok minőségileg biztosított és fejlesztett faladatainak elvégzése.

 A befogadó szemlélet erősítése a mind három épületben működő nevelőtestület munkájában.  Pályázati lehetőségek szélesebb körű feltérképezése, kiaknázása a forrásbővítés érdekében. Feladatunknak tekintem a helyi nevelési program megvalósulásának és fenntarthatóságának folyamatos vizsgálatát, mérését, értékelését és szükség esetén a korrekcióját. Olyan óvodai élet irányítása:  ahol szeretetteljes,biztonságérzetet adó, érzelem gazdag, tevékenykedésre serkentő légkör uralkodik, a gyermeki jogok érvényre juthatnak.  ahol az egyéniség, az indivídum áll a nevelés középpontjában a közösségi háttér fontosságának hangsúlyozásával.  ahol a gyermekek lelkileg szabad, testileg egészséges és szellemileg kreatív emberekké válnak.  ahol a nevelők és segítők értékrendjéből nem hiányzik a humánum, a szeretet, a tolerancia, a munka és tudás megbecsülése, a hagyomány - a család - haza - nemzeti kultúra és az anyanyelv tisztelete, az „élet” és a természet védelme, a humor, és ahol tudnak élni a felkínált önállósággal és pedagógiai szabadsággal.  ahol a szülők és az óvoda dolgozói partnerként számíthatnak egymás segítségére, ahol a szülők biztonságban látják gyermekük fejlődését, s szívesen ránk bízzák legnagyobb kincsük gyermekük nevelését. 45

Az első év egyik legfontosabb célkitűzése és feladata szervezeti kultúránk megalapozása - a közösség által elfogadott és közösen értelmezett értékek, meggyőződések rendszerének kidolgozása. Fontos, hogy ezeket a szervezet tagjai hosszú távon érvényesnek fogadják el, kövessék, s a belépő új tagoknak átadják, mint követendő mintáit, és mint kívánatos gondolkodási és szemléletmódot. Szervezeti kultúránknak jelenleg vannak látható megjelenési formái (a teljes dolgozói kört érintő értekezletek, munkacsoportok tevékenységei, kialakuló logó) és vannak közvetlenül nem vizsgálható, a látható felszín alatt meghúzódó jellemzői (értékek, feltevések, hiedelmek, érzések, attitűdök). Tudjuk, és valamennyien érezzük, hogy ez a folyamat hosszadalmas, és csakis az érintettek minél

szélesebb

körű

bevonásával

lehetséges,

azonban

az

eredményes

működés

szempontjából meghatározó jelentőséggel bír.

3.4.2 A Gazdagréti Óvoda Kindergarten in Gazdagrét Pedagógia Programjának megvalósulását célzó elvek és feladatok, az intézményi szakmai munka fejlesztésének feladatai A Pedagógiai Program céljainak megvalósításához olyan óvodai életteret kívánok biztosítani a gyermekek számára, ahol biztosított a gyermekeknek az optimális fejlődés lehetősége, ahol szeretetteljes légkörben, érzelmi biztonságban játszik, tanul, pihen; ahol fokozottan előtérbe kerül a szociális funkció, a szocializáció segítése, és alakulnak viselkedési normái.

Fontos számomra olyan légkör megteremtése: 

amely ösztönzi a gyermeket az önállóságra,



bizton támaszkodhat az óvodapedagógus - gyermek partnerkapcsolatra és a gyermekközösség segítő erejére,



ahol optimálisan kibontakoztathatja adottságait,



ahol bizalom és biztonság kellemes légköre uralkodik,



ahol odafigyelnek rá, és választ kaphat kérdéseire,



ahol joga van kezdeményezésre,



ahol természetes lelkesedése és dinamizmusa megerősítést kap,



ahol támogatják erőfeszítéseit. 46

Minden gyermek

egyedi,

megismételhetetlen személyiségvonásokkal rendelkezik,

ezért a

pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem a minden gyerekben rá jellemző sajátosságokhoz, az általános korosztályi vonásokat is figyelembe véve. Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A problémák természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei. Az egyéni megsegítés lehetősége minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására, segíti az esélyegyenlőség kialakítását, a gyermekek részképességeinek, képességeinek fejlesztését, segíti a felzárkóztatást. A külső szakember komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek. Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre. Olyan óvodai élet szervezése a célom, ahol elsősorban a játéktevékenységen keresztül kívánjuk a gyermekeket hozzásegíteni azokhoz a képességekhez, amelyek megkönnyítik számukra a kapcsolatteremtést, kommunikálást, konfliktusaik megoldását; melyben olyan erkölcsi tulajdonságok fejleszthetők,

mint

együttérzés,

figyelmesség,

mások

elfogadása,

önfegyelem,

kitartás,

szabálytartás, önzetlenség.

Elveim a Pedagógiai Program megvalósításában A gyermekek tevékenységét folyamatos napirend keretében kívánom szervezni, szem előtt tartva azt a tényt, hogy az óvodás gyermek elsődleges tevékenysége a játék, melynek motiváló ereje az élmény. Hangsúlyt kívánok fektetni a környezet megismertetésére, kirándulások szervezésére. Kiemelt szerepet tulajdonítok a természetes közegben történő megfigyeléseknek. Az iskolára való felkészítés a gyermek óvodába lépésétől áthatja a pedagógiai munkát. A tanulási folyamat alapját az érzékelés, észlelés útján szerzett tapasztalatoknak kell képeznie. Cél: sokoldalú tevékenység közben fejleszteni a gyermek értelmi képességeit, és pozitív viszonyt kialakítani az elkövetkező iskolai tanuláshoz. A gyermek gondozására, testi szükségleteinek kielégítésére rendkívüli figyelmet kell fordítani, hiszen ez alapozza meg a gyermek jó közérzetét, amely minden más tevékenységhez szükséges. A mindennapi fejlesztő mozgás nélkülözhetetlen eleme a gyermek életének, ezért minden óvodapedagógusnak arra kell törekednie, hogy a rábízott gyermekcsoport (az évszaktól függetlenül) minél több időt töltsön levegőn, szabadon vagy szervezetten minél többet mozoghasson, játszhasson. Meggyőződésem, hogy a gyermekek ízlésvilágának formálásában, a közösségi attitűdök kialakításában sokat tehet az óvoda. Ezért célom, hogy a magyar kultúra értékeivel megismertessük a gyermekeket. A pedagógusok tudatosan kutassák e területet, majd beépítve a

47

mindennapokba megalapozzák a gyermekek hazaszeretetét, hagyományaink, értékeink megbecsülését, szépségek iránti fogékonyságukat. Biztosítjuk továbbra is az ételallergiás gyermekek szakszerű ellátását. A szülők igényeit figyelembe véve különböző „szolgáltatásokkal” színesítetjük gyermekeink életét. E szolgáltatásokat a következő időszakban is szeretném a családoknak biztosítani, annak szem előtt tartásával, hogy az óvodai életbe úgy illeszkedjenek, hogy ne zavarják meg a gyermekek nyugalmát, tevékenységét. Minden pedagógusnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie gyermekvédelmi feladatok tekintetében

a

családok

helyzetét;A

szociokulturális

adottságokból

adódóan

az

óvoda

gyermekvédelmi munkája kiemelten fontos tevékenység. Az alapvető gyermek- és családvédelmi feladatok ellátása minden pedagógus feladata. A gyermekvédelmi felelősök átfogják és koordinálják, segítik a megoldáskeresést az óvodavezetővel közösen. Az összehangolt munka teremti meg mindazokat a feltételeket, melyek a gyermekek mindenek felett álló érdekeit szem előtt tartva biztosítják és védik a gyermekek jogait. Törekedni kell a nehéz helyzetben élő családok megismerésére, a lehetőségekkel élve a maximális segítségnyújtásra. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek érdekében a segítségnyújtás lehetőségeit fel kell térképezni. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sajátos nevelést igénylő, valamint a tanulási nehézségekkel és magatartászavarokkal küzdő gyermekek nevelésére / fejlesztésére. Biztosítjuk a lehetőséget fogadóóra, fórum, közös beszélgetés szervezésére a szülők számára. Ügyintézési tanácsokkal segítjük a szülőket,ha igénylik. Biztosítjuk az ételallergiával élő gyermekek szakszerű ellátását. SNI-s gyermekek ellátása: Különleges gondozási igény: A gyermek életkori sajátosságának fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása.

- tanulási problémákkal küzdő gyermekek - magatartászavarok miatt problémás gyermekek - kivételes képességű gyermekek, tehetségígéretek - nemzeti kisebbséghez tartozók és bevándorlók - ételallergiában szenvedő gyermekek Óvodánk vegyes életkorú csoportjaiban vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését az Alapító Okiratban megjelölt szakfeladatnak megfelelően. mivel a Gazdagréti Óvodába járó gyermekek nagy többsége a lakótelepen lakik, az SNI-s gyermekek is itt élnek szükségesnek látszik, hogy az intézmény ami magában foglalja az összes óvodát itt helyben a lakótelepen megkaphassa az ellátást SNI-s kategóriájától függetlenül. 48

Célunk: a sajátos nevelési igényű kisgyermek illeszkedjen be az óvodai csoportba, a csoport fogadja őt be, a közösség hasson rá húzóerőként.

Gyógypedagógiai fejlesztés hatására képességei

optimálisan fejlődjenek. A többségi gyermek és felnőtt közösség az együttélés során olyan humán értékekkel gazdagodjon, mint elfogadás, tolerancia, segítőkészség, értékelődjön fel az egészség, mint érték - ha erre lenne lehetőség élőkörnyezetükben az inkluzív-befogadó nevelés jobban érvényesülhetne. A tehetségfejlesztésmódjaiközül elsősorban a gazdagítás - dúsítás módszerének alkalmazását preferálom. A tehetségígéretes gyermekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tehetségígéretes gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekben célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni. Kisebbségi német kétnyelvű csoport működésének. programja speciális feladatként jelenik meg a óvoda két csoportjában. Az ehhez tartozó feladatok szakszerű ellátását két német nemzetiségi szakképzettséggel rendelkező óvodapedagógus látja el magas szinten. A német nemzetiségi nevelés célja, hogy a gyermekek kétnyelvű környezetben nevelkedjenek, megismerjék és ápolják a német nemzetiség nyelvét és kultúráját, mindez a hagyományok felkutatásával, átörökítésével valósul meg. A német nemzetiségi nevelés, csakúgy mint a helyi nevelési program egyéb területei, az óvodás korú gyermekek életkorához igazodóan, az egyéni fejlődési ütemet szem előtt tartva valósíthatóak meg. Hagyományaikhoz kötődő ünnepek: St. Martin nap, Advent, Ostern. Célkitűzésem ezen a területen, hogy az eddigi hagyományokra épülő, jól működő nemzetiségi nevelés

értékeit

megőrizzük,

ápoljuk

és

erősítsük,

konstruktívan

együttműködve

a

társszervezetekkel. Ami az óvoda német nemzetiségi nevelésével elkezdődik, az itt helyben tovább hasznosul - iskolai keretek között: az általános iskola német tagozatos oktatásában (német nyelvű képzés, mely középfokú nyelvvizsgával fejeződik be) és a Mechatronika Gimnáziumban ahol felsőfokú nyelvvizsgával zárul a képzés. Feladataink továbbra is a helyi programunkban megfogalmazottak maradéktalan teljesítése. Segítünk a gyermekeknek feldolgozni és megérteni: 

a tárgyi világot a hozzájuk közel álló tevékenységeken keresztül



az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül



a logika és matematika világát játékos szituációkban



a kimondott szót rajzoláson, dramatizáláson, szöveghallgatáson és a kifejezőkészség gyakoroltatásán keresztül.

Programunk a személyiségfejlődés valamennyi területét (testi, társas, érzelmi, erkölcsi és kognitív) elősegíti: 49



a testi fejlődést nagy-, és kismozgásokon keresztül



a társas, erkölcsi és érzelmi fejlődést egymás támogatásán, tiszteletén, elfogadásán, megbecsülésén; a megegyezésen és a közös munkán keresztül



a

kognitív

fejlődést

problémamegoldó

helyzeteken,

logikai

-

gondolkodtató

feladatokon, és a véleményalkotás bátorításán keresztül. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek: 

elég időt kapjanak tevékenységeikre



lehetőséget kapjanak egy-egy téma sokoldalú megközelítésére és megismerésére



biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket



követhessenek el hibákat (melyeket természetesnek tekintünk), oldjanak meg konfliktusokat



részt vehessenek a közösségi szabályok megalkotásában



lehetőséget kapjanak a választásra az egyes tevékenységek közül.

Átörökítve és továbbfejlesztve a program specifikus műveltségtartalmakat – minden telephely építhet a már kialakult nevelési gyakorlatára. A tervezőmunkában hangsúlyt kell helyeznünk a projektekben való gondolkodásra és tervezésre, valamint a megvalósítás során, a fejlesztési tartalmak közötti komplexitás érvényesítésére. Gyakorlatvezetés óvodánkban: Az ELTE - TÓK szakának a képzési programjában gyakorlati helyszín biztosításával várjuk és segítjük a jelenlegi tanulókat, a jövendőbeli kollegákat a nappali, és az esti szakokról. A gyakorlati képzés elméleti alapjait kiegészítjük tapasztalatok, saját élmények, kompetencia-alapú ismeretek és alkalmazásuk biztosításával.Gyakorlatorientáltságra törekszünk, vigyázva a korszerű pedagógiai és pszichológiai módszertanok megvalósulására. Egymásra épülő és fokozatosan bővülő ismeretekkel segítjük a tanulókat, biztosítva a megfelelő gyakorlatot.A tanulók útja a gyakorlatban

a

megfigyeléstől a részfeladatokba való bekapcsolódásig, majd a tevékenységek irányításától a teljes óvodapedagógusi szerepkör ellátásáig irányul.Időtartamában az egynapos megfigyelésektől a többnapos gyakorlaton át a 8 hetes összefüggő gyakorlatig tart a 3 év folyamán.Társas jellegében egyéni és csoportos képzési formákban, egymást kiegészítve valósul meg.A hallgatói önállóságot tekintve a kezdeti, részletekre kiterjedő felkészítést egyre önállóbb tervezés, kivitelezés és növekvő felelősségvállalás váltja fel. A gyakorlati képzés fő jellemzői: fokozatosság, műhely-jelleg, reflektivitás, integráltság. Fontosnak tarjuk, hogy a fogadó óvónők jól felkészültek lévén megfeleljenek az adott képzés módszertani, pszichológiai és mentálhigiéniás részének, igényesek legyenek a munkájukban. Gyakorlóhelyünk megfelel a tanulási terepek feltételeinek, habár nagyon hiányzik a tornaterem. 50

Ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen az együttműködés, összehangoljuk az óvodai programot a képzési programmal, amihez a vezető- és az óvodapedagógusok nyitottsága szükséges. Ha van nyitottság a tapasztalt kollégákban a későbbiekben kibővítenénk a mentori munkát a Pitypang telephelyre és a Törökugrató-Aranykapu telephelyre is.

3.4.3. A minőségelvű intézmény működés garanciái: A nevelés - oktatás minőségének javítása, az oktatási ágazat egyik kiemelt koncepciója. A nevelési intézményekben a minőséget a Pedagógiai Program céljainak, a normáknak való megfelelés és a felhasználók igényeinek kielégítése jelenti. Vagyis a gyermek szükségleteinek, érdekeinek, a szülők és a fenntartó igényeinek való megfelelés. Az ösztönző rendszer és a teljesítményértékelési rendszer koherens működtetése biztosítja az intézményi minőségpolitika megvalósulását. A teljesítményértékelési rendszer a teljes munkatársi kör által elfogadott értékek és normarendszer alapján működik.

A teljesítményértékelési rendszer

működtetése során arra törekszem, hogy: - személyre szóló és ösztönző hatású legyen, - érvényesüljön a segítségnyújtás, megerősítés, fejlesztés, - a korrekció követhető legyen, - az értékelés szolgálja az egyéni erőfeszítések elismerését, az egyéni karriertervezést. A sikeres minőségfejlesztő munka érdekében: 

Szükséges és elengedhetetlen, hogy a nevelőtestület reális önértékelést végezzen önmaga személyével, munkájával kapcsolatban. Ezáltal fejlődik a nevelőtestület önismerete, önkritikája, sokaknál az önbizalom is.



Meg kell tanulni a problémákat kezelni, az őszinte véleményeket, kritikákat elfogadni, ezáltal fejlődik a testület szervezeti kultúrája.



A külső és belső értékelésekkel, önértékeléssel, a tényekre alapozottan kell megállapítani erősségeinket és fejlesztendő területeinket. Ennek tudatában kell kijelölni a továbbfejlődés irányát, munkánk hatékonyabbá tétele érdekében.



Fejleszteni kell a kommunikációt annak érdekében, hogy partnereink még jobb képet kapjanak az óvodában folyó nevelő-fejlesztő munkáról. Kiemelt feladat a gyermekek fejlettségi állapotának megfelelő, hatékony kommunikáció a szülői ház felé.



A minőségi munka és a partnerközpontú működtetés érdekében a vezetőség folyamatos feladata – összhangban a külső értékelési és minősítési szempontokkal - az ellenőrzés, elemzés, értékelés megszervezése, nyomon követése. 51

A megvalósításban elengedhetetlen az együttműködési készség, és a csapatszellem. A hatékony és minőségen alapuló munka érdekében a programban megfogalmazott szempontok szerinti mérések, partneri elégedettség mérések eredményei alapján a partnerek visszajelzése, az elvárások folyamatos figyelemmel kísérése segíti elő a szakmai szempontból jogos igényeknek való mind teljesebb megfelelést. A szakmai minőségi munka értékelésére elkészített dolgozói teljesítményértékelési rendszer a minőségirányítási folyamat részeként épül be a külső és belső ellenőrzési folyamatba. Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében

az

intézményi

önértékelés

jogkövető

megszervezése,

ha

szükséges,

a

tevékenységlátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása. A pedagógusok felelőssége abban áll, hogy a nevelési, tevékenység és foglalkozáslátogatás, és az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógusok és a vezetés összteljesítményét mutatja. Mind a belső, mind pedig a külső szakmai ellenőrzések során annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak: - Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés, - Az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljainak való megfelelés, - Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés. Arra törekszem, hogy minőségfejlesztő munkánk csapatmunkára épüljön, működésünk tervezett, ellenőrzött és dokumentált legyen. Megfeleljünk az óvodahasználók a külső ellenőrzési rendszer és az ÖMIP-ben intézményünkkel szemben megfogalmazott elvárásoknak.

52

Törvény–hatályos jogszabályok,rendeletek Fenntartó Nevelésikoncepció–EsélyegyenlőségiP.,ÖMIP min. ir.

PedagógiaiProgram

Operatívszint

Stratégiaiszint

Küldetés,jövőkép

Minőségpolitika

Intézményicélok Pedagógiai alapelvek

Feladatéses zközrendszer

Minőségfejl.i Minőségcélok rendszer

SzervezetiésMűködésiszabályzat

Működésiszint

Évesmunkaterv

Intézkedésitervek

Napiműködés

Mérések,értékelések

53

3.4.3.1. Vezetői funkciók működtetése A vezetői funkciókat a törvényesség, a fenntartói elvárások, az SZMSZ-ben, a Házirendben, az intézmény Minőségirányítási Programjában és a munkaköri leírásokban foglaltak alapján kívánom megvalósítani. Az óvodai célok megvalósításának érdekében a vezetési funkciók összhangjának megteremtése (tervezés, szervezés, irányítás, döntés, ellenőrzés, értékelés). A feladatok tudatos, fontossági sorrend szerinti rendszerezésével, időrendi besorolásával, a személyi és tárgyi feltételek összehangolásával, a határidők és felelősök megjelölésével stratégiai és operatív tervek elkészítése. Fontosnak tartom az alapvető célok és a határidők betartását. A célok, tervek megvalósításához szükséges külső és belső feltételek, források megteremtése, meglévő partnerkapcsolatok ápolása, fejlesztése, a menedzsment hatékony működtetése. A vezetés fontos elemét képezi az a tevékenység, mely biztosítja, hogy a szervezet képes legyen magához vonzani, megtartani, és képességeikben, ismereteikben fejleszteni alkalmazottait. További feladat a munkakörök és reszortfeladatok által támasztott elvárások, igények, valamint a munkát végzők attitűdje közötti minél tökéletesebb összhang megteremtése, a szervezeti és egyéni célok összekapcsolása. A vezetői munkám fejlesztési területei: 

feladatmegosztás vezető-helyettessel, telephely-vezetőkkel munkaközösségvezetővel, munkacsoport vezetőkkel



tájékoztatás, döntés-előkészítés



információáramlás



szervezeten belüli kommunikáció

54

3.4.3.2. Tervezés, szervezés Tervezés o

a helyi nevelési programból feladatok időarányos lebontása, a megvalósítás érdekében

o

a

program

folyamatos

tervszerű

elemzésének

kidolgozása,

a

szükséges

újraértelmezés o

a továbbtanulás tervezése az óvodai és egyéni érdekek egyeztetésével

o

a költségvetés hatékony tervezése, megvalósítása

o

munkáltatói feladatok, humán erőforrás tervezése,

o

a tárgyi eszközkészlet folyamatos korszerűsítése a törvényben előírt eszköznorma és a helyi PP megvalósíthatósága alapján

Szervezés Az óvodai élet kétféle szervezést tesz szükségessé: - pedagógiai, belső tartalmi szervezési teendők, - operatív, külső szervezési feladatok. a tudatosan átgondolt, arányos munkamegosztás folyamatos és szükségszerű szervezése, o

munkakörhöz igazodó munkarend stabilizálása, reszortfeladatok arányos elosztása

o

belső kapcsolattartási formák korszerűsítése, továbbápolása- Szülői Munkaközösség

o

a minőségi munka feltételeinek folyamatos biztosítása

o

külső kapcsolattartási formák tudatos szervezése, fejlesztése (bölcsődék, iskolák, gyermekjóléti

társintézmények,

nevelést,

fejlesztést

segítő

társintézmények,

regionális,szakmai társintézmények, kulturális, művészeti társintézmények) o

az intézményi továbbképzési, önképzési bázis erősítése, az újonnan szerzett ismeretek szervezett keretek között zajló átadása a pedagógus társaknak

o

információs bázis hatékonyságának növelése

o

alapdokumentumok folyamatos, naprakész felülvizsgálata

55

3.4.3.3. Ellenőrzés, döntés, irányítás

Vezetői ellenőrzés célja, a hatékony működés elősegítése.

A tények okainak feltárása

lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, a valós eredmények és a tetszetős látszatok megkülönböztetését, az eredmények megerősítését, a jó módszerek elterjesztését. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a megvalósítás módjára, tempójára, eredményére. A vezetői és belső ellenőrzési terv az éves munkaterv része. Négy területet ölel fel:

- szakmai, pedagógiai tevékenység ellenőrzése, - gazdálkodás ellenőrzése, - munkáltatói jogokból adódó ellenőrzés, - tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzését.

Az ellenőrzési feladatok megvalósításában továbbra is számítok a gyakorlott és magasan kvalifikált vezető-helyettesek, a munkaközösség-vezetők és a minőségügyi vezető aktív munkájára. Döntés Az

értékelés

az

ellenőrzés

tapasztalatara

épül.

Az

értékelés

akkor

jó,

ha

személyiségfejlesztő és hatékonyságnövelő funkcióval rendelkezik. Az óvoda szakszerű és törvényes működtetéséhez és a vezetői eredményességhez megalapozott döntések sora szükséges. Az

eredményes

intézményvezetéshez

megalapozott

döntések

sora

szükséges.

Döntéseim meghozatala előtt számítok a javaslattételi, véleményezési, és egyetértési jogkörök gyakorlóinak együttműködésére (nevelőtestület, vezetői feladatokat ellátók) Fontos az átruházható döntési jogkörök átadása. A felelősi rendszer működése segíti a munkamegosztást. Irányítás o

a csapatszellem további erősítése

o

a megfelelő módón előkészített döntések meghozatala (időbeliség, egyéni, kollektív vélemények, informatikai bázis tovább fejlesztése, egyéni, kollektív érdekek figyelembe vétele),

o

nyílt kommunikációs légkör megteremtése,

o

vezetőtestület hatékonyságára, véleményalkotására való alapozás 56

o

törvényességi előírásoknak megfelelő üzemeltetés biztosítása, az annak megfelelő változások figyelembe vétele - szükséges korrekciók időben történő elvégzése – lehető legkevesebb konfliktus mellett

o

a

követelményállításnál

alapelv

a

fontossági

sorrend,

az

elérhetőség,

a

korrigálhatóság, a méltányosság o

munkafegyelem, munkavégzés pontossága- minőség, igényesség

o

szakmai munka terén a gyakorlati munka következetes megvalósítása

3.4.3.4. Humánerőforrás menedzsment

„Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek.” (József Attila)

A vezetés fontos elemét képezi az a tevékenység, mely biztosítja, hogy a szervezet képes legyen magához vonzani, megtartani, és képességeikben, ismereteikben fejleszteni alkalmazottait. További feladat a munkakörök és reszortfeladatok által támasztott elvárások, igények, valamint a munkát végzők attitűdje közötti minél tökéletesebb összhang megteremtése, a szervezeti és egyéni célok összekapcsolása. Mindezen feladatok stratégiai tervezést igényelnek. Feladatomnak tekintem a bevezetésre kerülő pedagógus előmeneteli rendszer előkészítését intézményi szinten, melyet a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65.§-a szabályoz. Célom a nevelőtestület minden tagjának mielőbbi részvétele a minősítő eljáráson. Személyes feladatomnak tekintem: - A humánus, demokratikus, alkotó munkahelyi légkör fenntartását. - Az emberi erőforrások menedzselése érdekében kidolgozott kiválasztási és betanulási rend alkalmazásával, szakmailag jól képzett testület biztosítását. - A személyes felelősség, szerepvállalás, valamint a csapatmunka összhangjának biztosítását. 57

- Az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítását és igényének erősítését. - Módszertani kultúra fejlesztésével a szakmai autonómia kiszélesítését, a publikációk fontosságának kiemelését. - Még hatékonyabb szervezeti kommunikáció kiépítését. - A nevelőtestület bevonását a döntés-előkészítő és a döntést megvalósító tevékenységbe. - Észrevegyem és elismerjem a munkatársaim teljesítményét, törekvéseiket a mindennapi munka során. - Óvodánk legyen átlátható, egyenletes teljesítményt mutató, kiszámítható. Minőségirányítás Az ösztönző rendszer és a teljesítményértékelési rendszer koherens működtetése biztosítja az intézményi minőségpolitika megvalósulását. A teljesítményértékelési rendszer a teljes munkatársi kör által elfogadott értékek és normarendszer alapján működik. A teljesítményértékelési rendszer működtetése során arra törekszem, hogy: - személyre szóló és ösztönző hatású legyen, - érvényesüljön a segítségnyújtás, megerősítés, fejlesztés, - a korrekció követhető legyen, - az értékelés szolgálja az egyéni erőfeszítések elismerését, az egyéni karriertervezést.

3.4.4. Az óvoda kapcsolatrendszere A kapcsolatrendszer bemutatásával szeretném érzékeltetni meggyőződésemet, mi szerint az óvodát nem pusztán intézményként képzelem el a jövőben sem, hanem a környezetéhez ezer szállal kötődő, annak szövetébe erősen beágyazódott szellemi- kulturális nevelő centrumot értelmezem. Célom

a

„partnerközpontú

szemléletmód

gyakorlati

megvalósítása,

az

igényes

nevelőmunkával a partnerek elégedettségének kiérdemlése.

A család, óvoda kapcsolata A nevelés összhangjának megteremtése érdekében kiemelt feladatunk a családokkal való együttműködés, a kapcsolatok mélyítése. A hatékonyabb nevelés érdekében fontosnak tartom, hogy megismerjük a gyermekek családját, otthoni környezetüket, fejlődésük

58

jellemzőit. Ez csak úgy lehetséges, ha a kölcsönös bizalom elvét minden esetben betartjuk. Nevelésünk eredményességét nagymértékben befolyásolja az óvoda és a családok együttműködése. Ehhez a szülők bizalmát el kell nyernünk, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy az együttnevelés érdekében az óvodapedagógusnak kell a kezdeményező szerepet vállalnia. Az óvodapedagógusnak figyelembe kell vennie a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíteni szükséges az intervenciós gyakorlatot, azaz, a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Lehetőséget biztosítunk, hogy óvodakezdés előtt megismerkedjenek az intézménnyel, az itt dolgozókkal. A kialakult hagyományokat továbbra is ápolni kívánom: nyílt napok, ünnepélyek, játékdélutánok, közös kézművesedések, szülői értekezletek, fogadóórák a telephelyek hagyományait, specialitásait figyelembe véve.

Család és óvoda együttműködése Továbbra is alapvető feltételként értelmezem a családdal való együttműködés változatos formáit: Lehetőséget kínálunk arra, hogy a szülők betekinthessenek az óvoda életébe, programokat, rendezvényeket szervezünk közös élményszerzésre, az egymással való ismerkedésre, a helyi közösség építésére. információban gazdag, tartalmas közös csoportos szülői beszélgetéseket szervezünk, szükség szerint szakértő vendégek meghívásával - a szülőket érdeklő témákban, rétegcsoportos megbeszélések (az újonnan óvodába érkező gyermekek szülei, iskolába menő gyermekek szüleinek tájékoztatása), napi információkat nyújtunk, fogadó óra keretében előre egyeztetett időpontban részletes tájékoztatást nyújtunk a szülőknek gyermekük fejlődéséről, óvodai honlap létrehozásával segítjük a család és az óvoda közötti jobbinformációáramlást, hatékonyan működtetjük az SZMK-t a szülői jogok megfelelő érvényesítésére.

59

A családok és az óvoda kiegyensúlyozott és harmonikus együttműködésének érdekében az óvodavezető feladata, hogy szervezze meg - a szülők érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumait, - az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, - a rendszeres kapcsolattartást a családokkal. A jövőben is rendkívüli körültekintéssel szükséges megszervezni óvodánk nyitottságát – a szülők igényeit, javaslatait figyelembe véve.

Külső Kapcsolatok:

Bölcsőde Az eddigi gyakorlathoz híven továbbra is szükségesnek tartom a kialakult jó kapcsolat ápolását. Az óvodapedagógusok munkájához nagy segítséget nyújt, ha tájékoztatást kapnak az újonnan érkező gyermekek szokásairól, fejlettségükről. Az információ tudatában segíteni tudunk a gyermekeknek az óvodai beilleszkedésbe. Iskola Az iskola az óvodai élet után meghatározó szerepet tölt be a gyermek életében. A zavartalan iskolakezdés érdekében kulcsfontosságú a két intézménytípus együttműködése, melynek elsődleges célja, a szemlélet és gyakorlat közelítése. Az átmenet feszültségeinek oldása megkívánja

az

Óvodai

nevelés

országos

alapprogramjában

megfogalmazottak

érvényesítését: „ A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik”. Ezért elsődleges, hogy az intézmények megismerjék egymás koncepcióját, nevelési céljait és módszereit. Folyamatos kapcsolattartás, fontos visszajelzések a tőlünk kikerült gyermekek további fejlődéséről, egymás munkájának ismerete, közös programok a lakótelepen működő 2 iskolával. Szakértői Bizottságok A gyermekek fejlesztésének, iskolára való alkalmasságának elbírálásában szükség esetén a bizottság szakembereihez fordulunk. A pszichológus megfigyeléseket végez a csoportokban, segíti az óvodapedagógusok munkáját. A gyermekek fejlesztése érdekében továbbra is fontosnak tartom a kölcsönös együttműködést. A logopédiai szolgáltatást a jelen gyakorlat szerint szeretném biztosítani az óvodások részére. Az egyre bővülő problémák kezelése érdekében még több alkalomra van szükség, hogy a Tankerületi Szakértői Bizottság 60

szakemberei az intézménybe kijárjanak - melyhez a feltételeket biztosítani kívánom. A tehetségígéretes gyermekeket a tankerületben működő „Tehetségpont” szakembereihez irányítjuk. Az Alapító okirat értelmében Óvodánk ellát sajátos nevelési igényű gyermekeket is, fejlesztésük érdekében a Megyei Szakértői Bizottsággal tartjuk a kapcsolatot. Fenntartó Az Újbuda Önkormányzattal és a Hivatal munkatársaival az évek során sikerült jó munkakapcsolatot kialakítani. Az elkövetkező időszakban is törekszem a kapcsolatok megfelelő ápolására. Célom:a fenntartói elvárások képviselete és az azoknak való megfelelés.

Kerületi

Német

Kisebbségi

Önkormányzat

-

A

német

nemzetiségi

nevelés

eredményessége nem nélkülözheti továbbra sem a szoros kapcsolatot.

Az intézmény működését támogató egyéb kapcsolatok : 

MÁK



GAMESZ



Logopédiai Központ



Gyermekjóléti Szolgálat, családsegítő- az óvodai gyermekvédelmi munkánkban nélkülözhetetlen segítőtársak



Gazdagréti Közösségi ház – kulturális programok



Helyi Nyugdíjas Klub



Móricz Zsigmond Könyvtár



Gyermekorvos és védőnő



ÁNTSZ



Gyermekétkeztetés

61

4. Záró gondolatok

Az óvodavezetés felelősségteljes, sokrétű, összetett munka, melyben a stabil elemek és az új feladatok, valamint az azonnali döntésre váró tényezők folyton váltakoznak. Ahhoz, hogy nevelésünk sikeres legyen, egy olyan közösségre van szükségünk, ahol az óvoda dolgozói alkotó módon kezdeményeznek, készek a megújulásra; a vezető pedig képes felismerni és megmutatni a helyes nevelési irányokat, nyitott a problémákkal szemben, emberséges kollégáival. A vezetés részéről a bizalmon alapuló, jó légkört alapvető fontosságúnak tekintem, követve ezzel az óvodánkban eddig érvényesülő gyakorlatot. A tartós motiváltság feltételének tartom a világos, egyértelmű stratégiát és feladatkijelölést. A jó döntések elengedhetetlen feltétele a kölcsönös informálás és szabad kommunikáció. A közösen kialakított célok fokozzák az ötletgazdagságot, az önállóság tiszteletét, ugyanakkor segítik az önként vállalt szabálytudatot. Elengedhetetlen az olyan fesztelen, segítő jellegű ellenőrzés, értékelés, amely biztosítja a sokszínűséget, a módszertani szabadságot, a tévedés vállalhatóságát. Szükségesnek tartom, hogy a kitűzött célokat a nevelőtestület, a dolgozói közösség magáénak érezze, és mindenki részt vállaljon ennek megvalósításában. Ennek szellemében kívánom szervezni az intézmény pedagógiai munkáját, melyben célom egy egységes, jól funkcionáló testület irányítása, melyet egymás segítése jellemez.

Továbbra is célom, hogy mind emberileg, mind szakmailag megfeleljek a vezetői követelményeknek. Feladatomnak tartom, hogy az óvoda egyszemélyi felelős vezetőjeként vállaljam a döntésekkel járó felelősséget. Kívánom, hogy óvodánk hosszú távon maradjon vonzó az itt élők számára és színesítse kerületünk színvonalas óvodahálózatát. A pályán eltöltött hosszú évek tapasztalata, az eddig végzett munkámba vetett hitem alapján jelentem ki, hogy kellően felkészültnek és elkötelezettnek érzem magam a megpályázott munkakör ellátására, a Gazdagréti Óvoda Kindergarten in Gazdagrét vezetésére.

A pályázatomban leírt elképzeléseim, a kitűzött célok, a megfogalmazott feladatok megvalósításához kérem a Gazdagréti Pitypang Óvoda Nevelőtestületének és Alkalmazotti körének, a Gazdagréti Szivárvány Óvoda Nevelőtestületének és Alkalmazotti körének, a Szülőknek a bizalmát, valamint a Tisztelt Képviselő Testület támogatását. 62

MELLÉKLETEK

Erkölcsi bizonyítvány Munkáltatói igazolás Oklevelek Tanúsítványok

63