Pályázat a Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézményvezetői állására Készítette: Tóthné Détári Gabriella

Pályázat a Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézményvezetői állására Készítette: Tóthné Détári Gabriella

2014.

Intézményvezetői álláspályázat

Készítette: Tóthné Détári Gabriella

Pályázat a Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására

Pályáztató: Emberi Erőforrások Minisztere

Pályázó: Tóthné Détári Gabriella 2344 Dömsöd, Tassi út 29.

Intézmény: KLIK Kunszentmiklósi Tankerülete Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 6098 Tass, Dunai út 24. OM: 027936

Benyújtás dátuma: 2014. április 25.

2



TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ............................................................................................................................... 4 1.

Pedagógiai hitvallás ...................................................................................................... 6

2. Helyzetelemzés.............................................................................................................. 8 2.1.

Az intézmény rövid története napjainkig .............................................................. 8

2.2.

Az intézmény fontosabb adatai, jellemzői és adottságai ..................................... 9

2.2.1.

Az intézmény tanulói .......................................................................................... 10

2.2.2.

A működés személyi feltételei ........................................................................... 11

2.2.3.

Tárgyi feltételek ................................................................................................... 13

2.3.

Néhány gondolat a nevelő-oktató munkáról....................................................... 15

2.4.

Hagyományaink ...................................................................................................... 18

3. Vezetői program .......................................................................................................... 19 3.1.

Nevelési-oktatási feladatok.................................................................................... 20

3.2.

Alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése ................................................... 21

3.3.

A szervezeti kultúra fejlesztése, minőségfejlesztés............................................. 23

3.4.

Együttműködés, kapcsolattartás a partnerekkel ................................................ 25

3.5.

Egészség- és környezetnevelési program ............................................................. 28

3.6.

Az iskola menedzselése .......................................................................................... 29

Záró gondolatok ................................................................................................................. 30 Pályázati nyilatkozat ..............................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Mellékletek listája ............................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Önéletrajz..........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Személyes adatok ...................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tanulmányok ..........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Továbbképzések .....................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Egyéni készségek és kompetenciák ........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3



„Tudnod kell, hogy sok-sok vázlat után születik meg a remekmű! Ne add fel! Egy életed van, egyetlen dobás. Nem érdemes kishitűen, félszegen egy helyben topogni, vagy duzzogva félreülni. Tudj kacagni saját kudarcaidon, és kezdd elölről.” (Böjte Csaba)

Bevezetés Még nem telt el egy esztendő, mióta elkészítettem az első pályázatot a tassi Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézményvezetői beosztására. Sokat gondolkodtam azon, hogy az előző pályázat anyagából mit érdemes megtartani. Arra az elhatározásra jutottam, hogy átdolgozva megismétlem a korábbi időszakra vonatkozó gondolataimat, hiszen nem lehetek biztos abban, hogy a korábbi pályázati anyagot minden érintett már olvasta. Természetesen az elmúlt egy év alatt szerzett tapasztalataimmal és új elképzeléseimmel kiegészítve szeretném a pályázatot az olvasók, a véleményezők kezébe adni. Pedagógusi pályafutásom egyidős a rendszerváltozással. Az elmúlt közel negyed század alatt a társadalom és benne a közoktatás is számtalan, olykor gyökeres változáson ment át. Ebben a folyamatosan alakuló oktatási rendszerben biztonságot jelentett számomra a tassi iskola, melyet 1991 óta Józan Györgyné igazgató vezetett. Amikor bekerültem a nevelőtestületbe, éppen átalakulóban volt az intézmény vezetése. Kicsiben lejátszódott minden olyan csatározás, amely akkor jellemezte a magyar társadalmat, ám viszonylag rövid idő alatt ismét a gyermekek kerültek az iskolai élet középpontjába. A nevelőtestület tagjainak többségére a segítőkészség, a gyermekek és a kollégák szeretete és tisztelete volt a jellemző, igazi közösséget alkottunk. A biztonság azonban nem jelentett változatlanságot, hiszen a társadalom is folyamatosan változott körülöttünk. Oktattunk matematika-testnevelés tagozatos osztályokban, több nagyszabású pályázatban vettünk részt, erdei iskolát működtettünk, kialakítottuk jelenlegi működési formánkat, a két tanítási nyelvű oktatást, valamint 20 éven át rendeztünk iskolánk névadójának tiszteletére igényes rendezvénysorozatot. Igyekeztünk úgy alakítani-formálni oktató-nevelő munkánkat, hogy megfeleljünk a nálunk tanuló gyermekek, szüleik és a fenntartó önkormányzat, vagyis szűkebb és tágabb környezetünk igényeinek. Mindig

4



törekedtünk arra, hogy diákjaink számára biztosítsuk azokat a készségeket és képességeket, valamint erkölcsi alapot, amellyel a mindennapi életben boldogulni tudnak. 2012-ben váratlanul nyugdíjba vonult iskolánk korábbi igazgatója. A fenntartó önkormányzat képviselő-testülete hosszas gondolkodás után úgy döntött, hogy a közoktatás várható átalakulása miatt átmeneti megoldást választ: a nevelőtestület egyik pedagógusát bízza meg a vezetői feladatokkal egy év időtartamra. A külső bíztatás és belső motivációk alapján arra az elhatározásra jutottam, hogy elvállalom annak az iskolának a vezetését, melyben pedagógusként 1989 óta tanítok. A feladatra kihívásként tekintettem, sok munkára, nehéz, de izgalmas tanévre számítottam. A megbízás a képviselő-testület bizalmát tükrözte, de magam mögött érezhettem az intézmény alkalmazotti közösségének támogatását is. A pedagógusi lét és munka, valamint az intézményvezetői feladatkör közötti hatalmas különbség – főként ilyen irányú tapasztalat híján – fokozatos áthidalásában a legnagyobb segítséget az iskola igazgatóhelyettese nyújtotta számomra. Ezt ezúton is köszönöm neki! 2013 májusában pályázatot nyújtottam be az Emberi Erőforrások Minisztere által meghirdetett intézményvezetői beosztásra. Pályázatomat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke eredménytelennek nyilvánította (nem rendelkeztem közoktatási vezető pedagógus szakvizsgával), így a 2013/2014-es tanévre az intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint az intézményvezető-helyettes kapott megbízást az iskola vezetésére. Jelenleg megbízott intézményvezető-helyettesként tevékenykedem. Az elmúlt közel huszonöt esztendőben elért eredményeim, a lassan két tanévet átölelő vezetői/vezető-helyettesi munkám és személyes ambícióim alapján, a közös cél érdekében együttműködő

vezetőtársamra,

a

szakmailag

jól

felkészült,

megújulásra

nyitott

nevelőtestületre, valamint iskolatitkárunkra alapozva úgy érzem, hogy képes vagyok az intézményvezetői feladatok ellátására, a vezetéssel járó felelősség vállalására. Ismerem az intézmény helyzetét az erősségeivel és problémáival együtt, és képesnek érzem magam arra, hogy az iskola jövőjét kedvező irányban befolyásoljam vezetői tevékenységemmel. Célom, hogy az eddig kialakított értékeket, hagyományokat megtartva az új társadalmi követelményeknek megfeleljen iskolánk.

5



1. Pedagógiai hitvallás „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!” (Mécs László) Bár nem Tasson születtem, sőt nem is itt lakom, de az elmúlt évek alatt sokkal több időt töltöttem a településen, mint otthon. Tanítványaim révén a legtöbb családban ismerős vagyok, örülök volt diákjaink sikereinek és együtt bánkódom az esetleges kudarcok miatt. Itt emlékezem meg ünnepeinkről és itt veszek részt a civil szervezetek rendezvényein. Talán azt is mondhatom, „tassi polgár” vagyok. Ebből fakadóan kötelességemnek érzem, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek iskolám érdekében. Gyerekként gyakran álltam az osztályközösségünk élére, szívesen szerveztem és vezettem iskolai programokat, kirándulásokat, táborokat. Ilyenkor késztetést éreztem arra is, hogy meglévő ismereteimet megosszam társaimmal. A pályaválasztáskor azonban a biológia szeretete miatt nem a pedagógus pályát választottam, inkább a mezőgazdaság mellett döntöttem. Az ember „sorsa” azonban elkerülhetetlen, hétéves kitérő után a pedagógushivatás mellett köteleztem el magam. Az addig megszerzett szakmai és vezetői tapasztalat azonban csak hasznomra vált, mind az oktató-nevelő munkában, mind a kollégáimmal kialakított kapcsolataimban hasznosítani tudom azokat. Pályafutásom során megtapasztaltam, hogy a pedagógus személyisége mennyire meghatározza a tanítványai sorsát. Munkánk során ennek teljes tudatában kell lennünk. A ránk bízott gyermekek gyakran hordoznak magukban olyan terheket, családi problémákat, melyek felismerését és kezelését fontos feladatnak tartom. Napjainkban a családok java részének anyagi és szociális helyzete láthatóan romlik. Számos család helyzete kilátástalan és ez megmutatkozik a gyermekek motiválatlanságában is. Nekünk, pedagógusoknak ismerni és érteni kell ezeket a problémákat, és meg kell ragadnunk minden lehetőséget, hogy gyermekeink alkalmassá váljanak a mindennapi élet nehézségeinek leküzdésére. Amikor 2012 nyarán vállalkoztam az intézmény vezetésére, megpróbáltam végiggondolni, hogy milyen feladatokat kell majd ellátnom és milyen elvárásoknak kell majd megfelelnem. Akkor még csak körvonalazódott az oktatási rendszer átalakítása, a jelenlegi tanév viszont már teljes egészében az új szervezeti keretek között folyik. Az intézményrendszer szervezeti

6



átalakítása sok bizonytalanságot, rengeteg feladatot és nagy felelősséget jelentett, de véleményem szerint ez nem okozott fennakadást a pedagógiai munkában, az iskola mindennapi életében. Az oktatásirányításnak, de az egész magyar társadalomnak is növekednek az iskolákkal szembeni elvárásai, így még nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy milyen is legyen a mi iskolánk, milyen kívánalmaknak kell megfelelnünk? Sokféle tanulmány foglalkozott már azzal, hogy milyen is egy jó iskola. A kutatások eredményeit, megállapításait nem tartom célszerűnek felsorolni a pályázatomban, hiszen a szakirodalomban mindezek megtalálhatók. Következzen itt néhány gondolat arról, hogy én milyen iskolát szeretnék? ·

Iskolánkat jellemezze a tervszerű, következetes, és személyre szabott pedagógiai munka!

·

Minden nap adjon gyermekeinknek valami újat, valami érdekeset, ami motiválja őket a tanulásban, és amitől személyiségük gazdagodik!

·

Iskolánk segítse diákjainknak kitalálni, hogy ki miben tehetséges, milyen irányban induljon el a „nagybetűs” életben!

·

Törekedjünk arra, hogy az intézmény pedagógiai tevékenysége megfeleljen a helyi közösség, a fenntartó és a tágabb értelemben vett társadalom elvárásainak!

·

Tanulják meg gyermekeink, hogy cselekedeteik csak a társadalmi igények által meghatározott keretek között mozoghatnak! Tudatosuljon bennük, hogy a szabályok betartása nem korlátot jelent az önmegvalósításukban, hanem a környezethez való alkalmazkodást szolgálja!

·

A diákok és a pedagógusok közös tevékenységét jellemezze a szeretet, a jó hangulat, az empátia és egymás segítése!

Nyújtson biztonságot iskolánk minden gyermek

számára! ·

Tanítványaink felnőttként büszkén és elégedetten gondoljanak általános iskolájukra!

7



2. Helyzetelemzés 2.1.

Az intézmény rövid története napjainkig

A reformáció megjelenése idejéből anyakönyvi feljegyzések, tárgyi emlékek utalnak arra, hogy a XVI.-XVII. században a településen már működött iskola. A XX. század viharos évei alatt is nagy gondot fordítottak a gyermekek oktatására, olykor 300 diák tanult a faluban, szétszórt iskolaépületekben. Az 1950-es és 60-as években, tanyasi iskolákban, összevont osztályokkal is folyt tanítás. A 70-es évek elejére két épületbe koncentrálódott az általános iskolai oktatás, a régi ún. kisiskolában és az időközben felépült új iskolai épületben tanultak a gyerekek. 1984-ben új épületszárnnyal bővült az ún. nagyiskola, így összesen tizenöt tanteremben zajlott az oktatónevelő munka. Jelentős megújulást hozott 2010-ben az időközben korszerűtlenné vált nagyiskolai épület felújítása, melyre „Az ormokra nem hívják az embert, oda fel kell kapaszkodni” című uniós pályázat keretében adódott lehetőség. Ennek eredményeként energiatakarékosan működő, akadálymentesített, tanuló- és oktatásbarát környezet jött létre, mellyel méltán büszkélkedhet a falu lakossága. A másik épület teljes felújítására még nem adódott pályázati lehetőség, de abban az épületben is történtek olyan átépítések, melyek a kisdiákok és nevelőik számára biztosítanak ideálisabb és barátságosabb környezetet. Az 1990-es évek elején, az iskola új vezetése gondolkodni kezdett azon, hogy ki legyen iskolánk névadója. Kiváló és egyedi lehetőségként merült fel egy lokálpatrióta kollégánk gondolataiban, hogy Tass község kiemelkedő személyisége, Földváry Gábor legyen az, akiről az intézményt elnevezzük. Földváry reformkori politikusként nagy hatással volt az akkori szellemi életre, nevéhez fűződik a Pesti Magyar Színház megépítése, ő alapította a Vakok Intézetét, és jelentős szerepet játszott az első magyar Takarékpénztár létrehozásában. „Amikor iskolánk névadójának választotta, valójában az ő szellemiségét, az önerőből induló cselekvés nemességét fogadta el” – írja Horváth Attila művésztanár kolléga névadónkról az iskola honlapján. Ezt a gondolatot és példát követjük azóta is. A társadalmi, politikai változások hatására folyamatosan változnak az oktatással szemben fellépő elvárások. A változó igényekhez alkalmazkodva alakítottuk, változtattuk az évek

8



során pedagógiai programunkat: új tanítási-tanulási módszereket kezdtünk alkalmazni (tevékenységközpontú oktatás, differenciált tanulásszervezés, projektnapok), majd hat évvel ezelőtt bevezettük a két tanítási nyelvű oktatást, és ez tükröződik iskolánk jelenlegi elnevezésében is. Fokozott szerepet vállalunk a társadalmi és területi különbségek mérséklésében, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában és tehetséggondozásukban (IPR pályázatok), valamint arányaiban nagy létszámban oktatunk integráltan sajátos nevelési igényű gyermekeket. Ebben a tanévben is 10 % feletti a sajátos nevelési igényű tanulók aránya és külön feladatot jelentenek a szintén nagy számban tanuló beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő diákjaink is. 2013. január 1-jén gyökeres változás történt iskolánk történetében. A 2012. évi CLXXXVIII. törvény 4. §-a alapján intézményünk – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással – az állam fenntartásába került, így pedagógiai szakmai munkánkat közvetlenül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kunszentmiklósi Tankerülete felügyeli és koordinálja. Az elmúlt időszakra elmondható, hogy az intézmény és a tankerület között jó kapcsolat alakult ki, a tankerület munkatársaival hatékony az együttműködésünk, szakmai és emberi vonatkozásban is számíthatunk segítségükre, támogatásukra. Az iskola működtetése a megszokott keretek között zajlik, hiszen a község képviselőtestületének döntése alapján a jövőben is az önkormányzat látja el az iskola működtetési feladatait, így továbbra is napi szintű a kapcsolatunk a község vezetőivel. A 2013. január 1. óta eltelt időszakban kedvező tapasztalataim voltak a működtetéssel kapcsolatban, hiszen iskolánk takarékosan, de zavartalanul működik a szűkös gazdasági környezetben. A felmerült problémák megoldásában bizton számíthatunk a település vezetésének és képviselőtestületének segítségére, ugyanakkor az iskola pedagógusai és diákjai is tevékenyen részt vesznek a község rendezvényein.

2.2.

Az intézmény fontosabb adatai, jellemzői és adottságai

A Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Tass Község közigazgatási területéről fogadja diákjait, de a környező településekről is járnak hozzánk gyermekek. Az intézmény 8 évfolyamos általános iskola, alaptevékenysége a tanköteles korú gyermekek

9



általános iskolai nevelése-oktatása alsó és felső tagozaton. Két telephellyel rendelkezünk. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan, a többi tanulóval együtt történik. Különleges pedagógiai célként az iskola minden évfolyamán két tanítási nyelvű nevelésioktatási intézményként működünk. Tass község lakói elsősorban mezőgazdaságból, valamint a Ráckevei-Dunaág és mellékvizei adta lehetőséget kihasználva, szolgáltatási tevékenységből élnek. Napjainkban egyre többen vállalnak munkát a településtől távol, ami azt jelenti, hogy a szülők egy része nagyon kevés időt tud együtt tölteni gyermekével, és ez a nevelési-oktatási intézményekre ró több feladatot. Sajnos jelentős azoknak a családoknak a száma, ahol az egyik, vagy mindkét szülő hosszú idő óta munkanélküli, jó esetben közfoglalkoztatottként vagy csak alkalomszerűen dolgozik. Ennek következményeivel szintén meg kell küzdenie az iskolának.

2.2.1.

Az intézmény tanulói

Tass község lélekszáma, a lakosság összetétele lényegesen nem változott az elmúlt évtizedben. A 2013/2014-es tanév októberében 214 tanuló járt iskolánkba. Ez a létszám az elmúlt évekhez képest minimális csökkenést mutat, de a következő tanévre várható első osztályosokkal ismét emelkedés várható. Hat tanuló a környező településekről jár hozzánk. A tanítás 10 csoportban zajlik, az alsó tagozat két évfolyamán vannak párhuzamos osztályok. A tanulói létszám csökkenése (elköltözés illetve 8 évfolyamos gimnáziumba történt felvétel) miatt az 5. és a 6. osztályok összevonásra kerültek, így a felső tagozat jelenleg évfolyamonként csak 1-1 osztállyal működik. Jelenleg az első osztályban 28 fő, a nyolcadikban 19 fő tanul. Évfolyamismétlőink száma 2 fő. Magántanulónk jelenleg (szülői kérésre) egy fő, aki 8. osztályos, és 2014 márciusában költözött a településre. Két napközis és egy tanuló szobai csoportot működtetünk ebben a tanévben, a beiratkozott gyermekek száma 82 fő volt. Iskolánkban rendkívül magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, és ez az utóbbi években kismértékű emelkedést is mutatott. Ebben a tanévben összesen 115 hátrányos helyzetű tanulónk van (54%), ebből 43 fő halmozottan hátrányos helyzetű (20%). Magasnak mondható a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő diákjaink aránya is. 23 fő (11 %) SNI-s és 50 fő (23 %) BTMN-es

10



tanulónk részére kell biztosítani a tanév során a fejlesztő foglalkozásokat és szükséges rendkívül nagy figyelmet fordítanunk a tanórákon történő fejlesztésükre, speciális foglalkoztatásukra is. A településen élő családok szociális, kulturális és anyagi helyzete egymástól eltérő, ezért nevelő és oktató munkánkat ehhez a helyzethez kell igazítanunk: tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tartjuk a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja megegyezik: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

2.2.2.

A működés személyi feltételei

A 2013/2014-es tanévet 18 pedagógus álláshellyel kezdtük, ebből egy státuszt január első feléig határozott időre szóló munkaviszonyban dolgozó pedagógussal töltöttünk be. Jelenleg minden álláshelyen határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező pedagógus dolgozik. Egy pedagógusunk gyermekgondozási segélyen van, egy pedig a terhességi gyermekágyi segély idejét tölti. Egyikőjük feladatait a gyesről éppen visszaérkező tanító látja el, a másik pedagógushelyet határozott időre szóló közalkalmazotti munkaviszony keretében töltjük be. Egy fő prémium éves kollégánk van, aki jelenleg az iskolai könyvtárban tevékenykedik, sakk-szakkört vezet és ellátja az iskola munka- és tűzvédelmi felelősi feladatkörét. A pedagógusok munkáját egy fő iskolatitkár és 2013 októbere óta egy fő pedagógus asszisztens segíti. 2013. január 3. és április 30. között, közmunkaprogram keretében még egy fő, szakképzettséggel rendelkező pedagógus asszisztens is támogatja a nevelő-oktató munkát.

A nevelőtestület átlagéletkora 40 év körül van. Csak négy

pedagógusunk helyi lakos, egy kolléga az iskola szolgálati lakásában lakik, egy pedig albérletben; a többi pedagógus a környező településekről jár be. Iskolánkban három munkaközösség működik: alsós, felsős és német nyelvi munkaközösség. A szülők képviseletét az osztályonként megválasztott tagokból álló Szülők Közössége látja el. A törvényi előírásoknak megfelelően ebben az évben megalakult az Intézményi Tanács is, melyben egy nevelőtestületi tag, egy delegált a szülői szervezet részéről és egy települési önkormányzati képviselő látja el a feladatokat.

11



Az oktatás-nevelés személyi feltételei alapvetően biztosítottak iskolánkban, bár a szakos ellátottságban hiányosságaink vannak. A tankerületi rendszer bevezetésével ettől a tanévtől kezdődően biztosítani tudjuk, hogy minden tantárgyat szakos pedagógus tanít. Így Apostagról egy földrajz szakos és egy fizika szakos, Szalkszentmártonból egy ének-zene szakos, Kunszentmiklósról egy rajz szakos és egy kémia szakos tanár tanít változó óraszámban, iskolánkban. A testnevelő tanári feladatokat nyugdíjas pedagógus látja el 2013. június 30-ig, egy gyesen lévő kolléganő helyett, akit valószínűleg még több évig helyettesítenünk kell. A pályázatom készítésének ideje alatt vált nyilvánvalóvá, hogy matematika szakos kolléganőnk munkájára a továbbiakban nem számíthatunk, mert sajnálatos módon elhunyt. Így hamarosan pályázatot kell kiírni matematika szakos pedagógus részére, mivel sem a mi intézményünkből, sem a tankerületi iskolákból nem tudjuk őt pótolni. Addig is nyugdíjas pedagógus alkalmazásával, valamint helyettesítéssel biztosítjuk a matematikatanítást. Az „utazó” óraadó tanárok lelkiismeretesen végzik munkájukat, de szerencsésebb lenne helyi pedagógusokkal betölteni az állást, akik nem csak a tanításban, hanem a nevelőtestület szerteágazó munkájában is részt tudnának venni. Erre a mai ismereteim birtokában azonban kevés esélyt látok. Így azonban túlzott terhelés jut kollégáimra a tanórákon kívüli tevékenységek terén, és ez olykor már korlátozza a diákjaink számára nyújtott foglalkozások, tevékenységek körét. Az alsó tagozatban tanítói ellátottságunk megfelelő, speciális képzettségükkel még az 5. és 6. évfolyamokon is számolhatunk. Jelenleg biztosítottak a két tanítási nyelvű iskolák nyelvszakos pedagógusaira vonatkozó előírások, de az új pedagógiai programunkhoz igazodva egy fő pedagógus továbbképzésére lesz szükség. A gyógypedagógiai feladatokat és a fejlesztő pedagógusi munkát utazó gyógypedagógus, illetve fejlesztő pedagógusok látják el. A fejlesztő foglalkozásokat a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kunszentmiklósi Tagintézményének négy szakembere tartja ebben a tanévben, a sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges fejlesztést a dunavecsei BKMÖ Duna Menti EGYMI gyógypedagógusa biztosítja. A fejlesztésre szoruló tanulók nagy létszáma indokolttá tenné, hogy saját gyógypedagógussal rendelkezzen iskolánk, ezért keressük a lehetőséget egy megfelelő szakember alkalmazására. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a fejlesztő munka minden pedagógus kötelezettsége a tanórákon és azokon kívül is, hiszen iskolánkban integrált oktatás folyik.

12



Sajnálattal tapasztaltuk ebben a tanévben, hogy a Pedagógiai Szakszolgálat – megfelelő szakemberek hiányában – nem tudta biztosítani tanulóink számára a gyógytestnevelést, az iskolapszichológusi szolgáltatást, és a logopédiai foglalkozás is csak néhány gyermekre korlátozódott, pedig tanulóink jelentős részének lenne szüksége az ellátás ra. Bízom benne, hogy a következő tanévben sikerül biztosítani intézményünkben ezeket a szolgáltatásokat. Az állandó technikai dolgozók létszáma 3 fő, őket Tass Község Önkormányzata foglalkoztatja. Munkájukat közmunkaprogram keretében, változó létszámú személyzet segíti, akik hosszabb-rövidebb ideig dolgoznak iskolánkban. A technikai állomány feladata a két iskolaépület, a tornaterem és az ebédlő-könyvtár épület tisztán tartása, portaszolgálat ellátása és naponta több mint 100 gyermek étkeztetése. Az önkormányzattal kialakított jó viszonyt mutatja, hogy jelenleg megoldott az intézmény biztonságos működtetése.

2.2.3.

Tárgyi feltételek

Az intézmény történetének rövid bemutatásában kitértem az iskolai épületek kialakítására, állapotára. A Dunai út 24. szám alatti épületünk korszerű, de a felújítás óta eltelt négy év nyomai már látszanak a falakon. A „nagyiskola” diákjaink által kedvelt színfoltja a felújításkor kialakított ökosarok, melyet pályázat keretében beszerzett ülőhelyekkel tettünk még hangulatosabbá. Kedvezőbb anyagi helyzet esetén az épület melletti betonozott terület felújítása lenne szükséges. Folyamatban van az épület tetejéről lefolyó esővíz elvezetésének rendezése, mely az állagmegóvás miatt elkerülhetetlen. A Dunai út 1. szám alatti, ún. kisiskolánál meg kell említeni, hogy a vizesblokk különálló épületben található, ami esős időszakban problémát okoz. Az épület belülről tiszta, karbantartott, de a külső vakolat a szigetelés hiánya miatt omladozik, jelentős felújításra szorul. Mindkét épület udvari részén történtek az elmúlt időszakban kisebb-nagyobb felújítások, de a barátságos környezet kialakításához még bőven van teendő. Tanulóink komfortérzetét javítaná, ha mindkét telephelyünk udvarán fedett kerékpártároló kerülne kialakításra. A tornatermünk a régi épülettel közös telken található, ami megkönnyíti a kisiskolások testnevelés órára jutását, a nagy iskolától 200 m-t kell felsős tanulóinknak sétálni. A tornaterem felszereltségét a különböző pályázati lehetőségek kihasználásával sikerült

13



biztosítani. Eszközállományunk gyarapítását a Diáksportegyesület anyagi támogatásának is köszönhetjük. Továbbra is megoldásra vár a tornaterem beázásának megszüntetése, a parketta és a világítás felújítása. A sportudvarunkat is pályázat segítségével újítottuk fel, területe rendezett, környezete parkosított. Ugyanezen a telken - egy korábban elhanyagolt területrészen – a három évvel ezelőtt kialakított gyógynövény- és fűszerkertünk növényállománya szépen alakul. Tanulóink, lelkes pedagógusok segítségével a technika óra keretében és délutáni szabadidejükben gondozzák a kertet. A növényállomány gyarapítását néhány szülő, a diákönkormányzat és egy helyi civil szervezet támogatja. Tantermeinkben – szintén több pályázati lehetőséget kihasználva – kicseréltük a régi padokat és új tároló szekrényekkel egységes képet alakítottunk ki. Minden osztályteremben van számítógép vagy laptop, valamint internet hozzáférési lehetőség. Nyolc fix és egy mobil interaktív táblával rendelkezünk, így a pedagógusok nagyobb része napi munkájában tudja alkalmazni a korszerű IKT eszközöket. Informatika tantermünk 23 férőhelyes, számítógép parkunk nem régi, de karbantartása és felújítása folyamatosan szükséges. Szemléltető eszközökkel viszonylag jól ellátott iskolánk, bár ezek rendszeres pótlása, megújítása mindig aktuális feladat. Intézményünkben nem csak általános iskolai oktatás, hanem felnőttképzés és művészeti képzés is folyik. Ebben a tanévben a Kun László Középiskola és Szakiskola két esti tagozatos gimnáziumi osztálya tanul iskolánkban, valamint az Új Széchenyi Terv keretében szervezett idegen nyelv oktatásának adunk otthont központi épületünkben. Szintén helyet biztosítunk a Levendula

Alapfokú

Művészeti

kézműves

és

társastánc

képzésének,

valamint

a

kunszentmiklósi Varga Domokos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tassi Tagintézménye művészeti oktatásának is. 2012 januárjától az önkormányzat kezelésébe került a dunai Napsugár Gyermek és Ifjúsági Tábor, amit gyermekeink iskolai szervezésben kedvezményesen használhatnak. Nyári osztálytáborokat, német nyelvi tábort, valamint vízi tábort szervezünk gyermekeink részére, akik így minimális családi hozzájárulással tölthetnek néhány napot pihenéssel, játékkal, olykor tanulással. Ebben a táborban szerveztük korábban erdei iskolai programjainkat is.

14


2.3.


Néhány gondolat a nevelő-oktató munkáról

Iskolánk jövője szempontjából legfontosabb feladatunk, hogy a település tanulói számára vonzó legyen intézményünk és megtartsunk minden tassi diákot. Célkitűzésünk, hogy tanulóinkat eredményesen készítsük fel a pályaválasztásra, ezzel biztosítva a sikeres pályaorientációt. Továbbtanulási mutatóinkra jellemző, hogy az elmúlt négy évben végzett 103 diákunkból 10 tanuló gimnáziumban, 43 érettségit adó szakközépiskolában és 50 szakiskolában tanult tovább. Örvendetes, hogy gyarapodik azoknak a továbbtanulóinknak a száma, akik a magasabb szintű német nyelvismeretüket kamatoztatni tudják új iskolájukban. Fejlesztési célként megfogalmazható, hogy növelnünk kell a szakközépiskolai oktatásra felkészült tanulóink arányát, hogy minél több lehetőség álljon előttük a munkaerő-piacon. Visszajelzések alapján tudjuk, hogy volt tanulóink jelentős része megállja a helyét a középiskolában és csak kis létszámban váltanak intézményt egy éven belül. A jelenlegi társadalmi környezetben új kihívást jelent számunkra a szocializációs és a legkülönfélébb magatartási problémákkal küzdő tanulók létszámának emelkedése. Egyre gyakrabban fordulnak elő tanítványaink között olyan problémák, melyek az eltérő családi háttérből és a konfliktuskezelési technikák ismeretének hiányából adódnak. Kiemelt feladatnak tartom, hogy az iskola pedagógusai elsajátítsák azokat a technikákat, melyekkel ez a problémakör megnyugtatóan kezelhető. Az intézmény pedagógiai programja tartalmazza azokat a legfontosabb pedagógiai alapelvként megfogalmazott célokat, valamint a célok eléréséhez szükséges eszközöket és módszereket, amelyek meghatározzák iskolai rendszerünk működését. A 2013 márciusában elfogadott pedagógiai programunk mindenki számára hozzáférhető az iskola honlapján. Folyamatos karbantartása és aktualizálása a többi iskolai dokumentummal együtt a vezetés feladata és felelőssége. A 2008/2009-es tanévben bevezetett két tanítási nyelvű oktatás intézményünk színvonalának emelkedését szolgálja. Az eltelt négy esztendőben sokat tettünk annak érdekében, hogy a szülők megismerjék a korai nyelvtanulás előnyeit, amely készségszintű nyelvtudást ad, bátrabb nyelvhasználatot biztosít, fejlettebbé válik a figyelem és az új nyelv kedvezően hat az anyanyelvre. Az idegen nyelv tanulása közben a gyermekek nyitottak, érdeklődőek és nem szoronganak. A tanév zárásaként a 4. évfolyamtól kezdődően

15



diagnosztikus vizsgát tesznek tanulóink német nyelvből, ezzel komoly vizsgatapasztalatot is szereznek. Az előző tanévben végzett diákjaink már öt éven át voltak részesei a két tanítási nyelvű oktatásnak. A középiskolából való pozitív visszajelzés megerősít bennünket abban, hogy jó utat választottunk. Az új köznevelési törvény szigorúbb feltételekhez köti ezt az oktatási formát, ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell, és pedagógiai programunkat ennek megfelelően alakítottuk át. Problémaként merül fel az SNI-s tanulók nyelvtanulásának kérdése. Nemzetközi vizsgálatok bizonyítják, hogy egy idegen nyelv elsajátítására még ők is képesek, valamint megfigyelhető, hogy a kommunikáció fejlesztése oldja a tanulási nehézségeket. Az SNI-s tanulók értékelésénél azonban figyelembe kell vennünk sajátos nevelési igényeiket. A két tanítási nyelvű oktatást tesszük vonzóbbá akkor is, amikor tanulóink részt vesznek a Budapesten megrendezett Országos német nyelvű vers- és prózamondó versenyen, vagy más iskolák által szervezett német nyelvi versenyeken. Házi német nyelvi versenyeinket május hónap során rendezzük meg. Törekszünk a nyelvtanulás élményszerűvé tételére, ezért ebben a tanévben is szerveztünk látogatást a Magyarországi Német Színházba, Szekszárdra. A két tanítási nyelvű oktatás követelményrendszere jelentősen módosult az új Nemzeti alaptanterv bevezetésével. Ez iskolánk számára azt jelenti, hogy a célnyelvből a tanulók legalább hatvan százalékának a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2, a nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintet el kell érnie. A követelmények teljesítése a jelenlegi ötödik évfolyam tanulóit érinti. Új feladatként jelentkezik ebben a tanévben hatodikos diákjaink idegen nyelvi felmérése. Az újdonságra való felkészülés komoly erőfeszítést kíván tanártól, diáktól egyaránt. A 2013/2014-as tanévben – hasonlóan az előző tanévhez – két IPR pályázatot tudtunk benyújtani, így több mint 2,5 millió Ft támogatási összeggel gazdálkodhattunk. Ismét jelentős összeget fordítottunk a szociális hátrányok enyhítésére, tanulóbarát környezet alakítására, IKT eszközök vásárlására. Minden rászoruló tanulónkat el tudtuk juttatni színházi vagy cirkuszi előadásra, sőt helyben volt lehetőség mozgó planetáriumi előadás megtekintésére is. Az IPRes pályázat keretében vásároltunk 1 db interaktív táblát, mely a kisiskola oktatási színvonalát emeli. A 2013. március 25-től 2015. február 15-ig terjedő időszakra szól a „Közoktatás fejlesztése, innovatív iskola kialakításával Tasson” című TÁMOP 3.1.4-12/2 pályázat, mely

16



pályázaton 5.271.185 Ft összeget nyertünk. A pályázatban szereplő feladatok és programok közül a dunai táboroztatás 2013 nyarán már sikeresen lezajlott, jelenleg a 2014 nyarán esedékes ausztriai német nyelvi táborozást szervezzük negyven tanulónk számára. Eddig háromféle továbbképzésen vettünk részt kollégáimmal, melyek az erkölcstan tanításához, az infokommunikációs technológiák oktatásban történő alkalmazásához és konfliktuskezelési kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódtak. Ez utóbbi, 30 órás továbbképzésen a tantestület minden tagja részt vett. A projekt teljesítéséhez a hátralévő időben még számos feladat vár a nevelőtestületre. Iskolánkban három évvel ezelőtt – alkalmazkodva az információs világ gyors változásához és a szülői igényekhez – próbaként bevezettük a digitális naplót, majd a következő tanévben teljes egészében áttértünk annak használatára, melyet a szülők egy része örömmel fogadott. Az elmúlt tanév előkészítése során azonban nem láttuk biztosítva a rendszer működését, ezért a nevelőtestülettel egyeztetve, a digitális napló használatának felfüggesztése mellett döntöttünk. A jelenlegi helyzetet ismerve úgy gondolom, hogy a pedagógusok részére nem okoz nehézséget a digitális napló újbóli használata, mivel iskolánk eddig is a Magiszter.net Digitális Iskola rendszerét használta. Amikor a kor követelményeinek megfelelő iskola kialakításáról gondolkodunk, újfajta megközelítést kell a szemünk előtt tartani. Ahhoz, hogy a munkaerő-piac változó igényeihez alkalmazkodni tudó gyermekeket neveljünk, képessé kell tenni diákjainkat az egész életen át tartó tanulásra, arra, hogy alkalmasak legyenek életpályájuk bármelyik szakaszában új készségek és kompetenciák elsajátítására. Ezért kell a hangsúlyt az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére helyezni, mivel ezek teszik alkalmassá az egyént az élethosszig tartó tanulásra. Az évente elkészült matematika és a szövegértés országos kompetenciamérés eredményeivel iskolánkban nem lehetünk elégedettek. Az intézmény jövőjének egyik meghatározó elemeként kiemelt figyelmet kell fordítanunk tanulóink fejlesztésére, az eredmények javítására. Ennek érdekében a 2013-as kompetenciamérés eredményeit áttekintve elkészítettük intézkedési tervünket, és ezért szervezzük 2014 szeptemberére minden pedagógusunk részére a 30 órás mérés-értékelés továbbképzést.

17


2.4.


Hagyományaink

Hosszú évek óta tartó, tudatos hagyományépítéssel törekszünk tanulóink számára változatos és érdekes programokat biztosítani, ezáltal értékes emberekké nevelni őket. Húsz éven keresztül nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepeltük iskolánk névadójának, Földváry Gábornak a születésnapját. Ebben az évben – a tanulók előtt álló mérések és vizsgák sokasága, valamint a pedagógusok megnövekedett terhelése miatt – kisebb megemlékezést tartunk, de továbbra is gondozzuk névadónk emlékét. Nemzeti ünnepeinken iskolánk minden diákja együtt ünnepel a település lakosságával, melyekre tanulóink készülnek az alkalomhoz méltó műsorokkal. Iskolai megemlékezést tartunk az aradi vértanúk tiszteletére és a Nemzeti Összetartozás Napján, vetélkedőket és közös délutánokat szervezünk a Víz napján és a Föld napján. Minden évben nagy érdeklődés mellett rendezzük meg vers- és prózamondó, valamint mesemondó versenyeinket. Földváry napi rendezvényeink egyike az évente megrendezésre kerülő Madarak és fák napja akadályverseny. Néhány évvel ezelőtt indult hagyományteremtés céljából az azóta nagy érdeklődést vonzó Márton-napi felvonulásunk. Tanítványainkkal együtt töltjük a Mikulás délutánt és változatos programokkal készülődünk a karácsonyra. Hagyományos gyermek farsangi bálunk diákjaink és a szülők körében is rendszerint nagy sikernek örvend, és 8. osztályos tanulóink hosszú hetekig készülnek a felnőtt farsangi bál keringőjének bemutatására. A tanév végén várva várt esemény a 8. osztályosok ballagása és bankettje. A tanév során színházlátogatások, tanulmányi kirándulások és különféle tanulmányi versenyek teszik változatosabbá diákjaink mindennapjait. Az egészségtudatosságra nevelést célozzák egészségnapjaink, sportrendezvényeink, a környezettudatos szemlélet kialakítását a papír- és elemgyűjtés, valamint a fűszerkert gondozása szolgálja.

18



3. Vezetői program „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” (Szent-Györgyi Albert) A közel negyed százados pedagógusi és másfél éves intézményvezetői/vezető-helyettesi múlttal a hátam mögött nem egyszerű megfogalmazni, hogy mint vezető, milyennek gondolom a Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola elkövetkezendő öt évét. A bevezetőben már említettem, hogy tisztelettel gondolok az intézmény előző igazgatójára, akinek elképzelései az iskola mai arculatában megmutatkoznak. Az elmúlt két évtizedes vezetői munkáját sikeresnek értékelem, hiszen egy jól működő intézményt adott át nyugdíjba vonulásakor. Az alapvető irányon nem kívánok változtatni, inkább csak alakítani, csiszolni szeretnék azon. Fő célkitűzésként továbbra is szeretném, ha a két tanítási nyelvű oktatás feltételeinek és követelményeinek iskolánk meg tudna felelni! A társadalom, és általa a nevelési-oktatási

környezet

állandó

változása

azonban

megköveteli

a

folyamatos

alkalmazkodást, így a vezetői programomban is megjelennek új területek. Vezetőként az alábbi célokat szeretném elérni: -

az iskola legyen alkalmas a társadalmi változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a társadalmi különbségek mérséklésére, a hátrányokkal induló gyermekek megsegítésére,

-

hosszútávon legyen biztosítva az iskola fennmaradása, működőképességének megőrzése,

-

legyen biztosítva a pedagógusok szakmai önállóságának elismerése, munkájuk megbecsülése és értékelése, szakmai fejlődésük,

-

a nevelőtestület legyen képes a szakmai és tartalmi megújulásra, az önálló, aktív, kezdeményező pedagógiai munkára,

-

legyen jellemző a feladatmegosztás, jelöljük ki közösen a célokat, és azok eléréséhez teremtsük meg az egyetértést,

-

működjön tovább a demokratikus vezetési gyakorlat,

-

legyen összhang a nevelőtestület jogaiból adódó döntések és a vezető egyszemélyi felelős döntése között, 19



-

az információk kerüljenek megosztásra a testület tagjai között, működjön a nevelőtestületen belül aktív kommunikációs rendszer,

-

őrizzük meg és fejlesszük tovább az iskola hagyományait, közös értékeit és eredményeit,

-

és nem utolsó sorban: jellemezze az iskolát a nyugodt, együttműködő, családias légkör.

Az iskola fejlesztési programja csak a pedagógiai folyamat összes résztvevőjének, a gyermekek, a szülők és a pedagógusok, valamint a fenntartó és a működtető közös akaratával, együttműködésével

valósulhat

meg.

Elkészítésekor

figyelembe

vettem

a

törvényi

szabályozásokat, az iskola alapdokumentumaiban foglaltakat, valamint kollégáim véleményét, ötleteit.

3.1.

Nevelési-oktatási feladatok

Véleményem szerint az iskolában a konkrét tanulmányi, valamint a tanulmányi munkát előkészítő, elősegítő tevékenység a legfontosabb. A tudás gyarapodása, a gondolkodás és ezáltal a személyiség fejlődése szorosan összefüggenek, ezért szilárd alapokat kell teremtenünk az egyéni képességek, a tehetség figyelembe vételével. Fejleszteni kell tanulóinkban a logikus gondolkodás, a lényegkiemelés képességét, hiszen az e téren elért eredmények a tanulmányi munka más területeire is hatással vannak. Visszaemlékezve a pályán eltöltött évekre, mindig érzékeltem, hogy mások az iskolába bekerülő diákok. Más viselkedéssel, új problémákkal szembesültünk szinte minden évben. Ma úgy gondolom, hogy ezek a változások felgyorsultak, sokkal szembeötlőbbek és általában nehezebben kezelhetőek. Az iskolába belépő gyerekek már apró gyermekkorban tele vannak feszültséggel, melyet otthonról, a családi környezetből hoznak magukkal. Pedig eredményes oktatás ilyen körülmények között nem folytatható. Jól megfigyelhető az egymással szembeni türelmetlenség, a tolerancia hiánya. Gyakoribbá vált az agresszív viselkedés. A gyermekek szinte semmilyen konfliktusmegoldó technikával nem rendelkeznek és sajnos ez jellemző a szülők esetében is. Ennek okait érdemes lenne vizsgálni (hajszolt életmód, vagy munkanélküliség okozta szűkös családi költségvetés; egyszülős családok, vagy a családok keveredése) de számomra inkább az a fontosabb, hogy milyen eszközök vannak a kezünkben, amellyel

segíthetünk

a

magatartási

zavarok

leküzdésében,

az

iskolai

agresszió

20



visszaszorításában. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a médiumok fogyasztásra ösztönző reklámjai mutatnak példát, a szülők pedig tehetetlenek követelőző gyermekeikkel szemben. Egyre kevesebb az a család, ahol a gyermekek óvó, gondoskodó, egyben nevelő közegben nőnek fel. Az iskola feladata, hogy elfogadó környezetet alakítson ki, a gyermekeknek pozitív példát mutasson, és következetes elvárásokat, határozott értékrendet állítson a tanulók elé, már az iskolába kerülés pillanatától kezdve. Fordítsunk nagyobb figyelmet a tanítványok egyéni gondjainak megoldására, a mentálisan, pszichésen veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére. Segítségül hívhatók a drámapedagógia eszközei, játékok, kirándulások, táborozások. Ehhez azonban a pedagógusoknak is rendelkezniük kell azokkal a módszertani eszközökkel, amelyek alkalmassá teszik őket erre a feladatra. A TÁMOP pályázat keretében ezért is terveztem a legnehezebben kezelhető diákjainknak kiscsoportban zajló, konfliktuskezelést segítő foglalkozásokat, melyekre ez év őszén tudunk csak lehetőséget teremteni. A rendszeresen agresszív, durván viselkedő diákokat kiemelt odafigyeléssel, a szülők és a gyermekjóléti szolgálat bevonásával, óraközi szünetekben a társaktól való elkülönítéssel és személyre szóló feladatokkal talán jobb belátásra tudjuk késztetni.

3.2.

Alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése

A társadalmi változások következményeként módosultak a munkaerő-piaci elvárások is. Az iskolapadból kikerülve, egyetlen szakmát megszerezve ma már nem boldogulhat senki sem egész életében. Folyamatos önképzésre, életünk végéig tartó tanulásra van szükségünk. Ehhez azonban más szemléletet kell az oktatásban meghonosítani: előtérbe kell helyezni az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztését, az alkalmazásképes tudás megszerzését. Ennek érdekében szeretném az iskolánkban általánossá tenni az olyan korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását, mint a tevékenységközpontú tanulás, a tanórai differenciálás vagy a kooperatív tanulási forma. A nevelőtestület több tagja egy korábbi pályázat keretében részt vett olyan továbbképzéseken, ahol ezeket a tanulási technikákat elsajátíthatta, de ifjabb kollégáinknak erre még nem volt lehetőségük. Külső hospitálásaink alkalmával már minden, jelenleg az iskolában tanító pedagógus részt vett az új pedagógiai módszerek alkalmazását

21



bemutató órákon, de meg kell teremteni a témakörrel kapcsolatos továbbképzések további lehetőségét, anyagi kereteit. Iskolánkban a következő kulcskompetenciák fejlesztésének látom elsősorban a lehetőségét: -

anyanyelvi kommunikáció és matematikai kompetencia fejlesztése (tanulási nehézségekkel küzdő és tehetséges gyermekek differenciálása a tanórákon, együttműködés a fejlesztő- és gyógypedagógussal, versenyeken való részvétel),

-

idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése (két tanítási nyelvű oktatás célnyelvi órákon és más tantárgyak óráin, év végi vizsgák, nyelvi vetélkedők, versenyeken való részvétel)

-

digitális kompetenciák fejlesztése (a tantermek jelentős része alkalmas az IKT eszközök mindennapi alkalmazására, digitális tananyagok használatára),

-

szociális kompetenciák fejlesztése,

-

egészséges

és

kulturált

életmódra nevelés

(mindennapos

testnevelés,

egészségnapok, iskolai étkeztetés, nyári vízi tábor). A 2013. évi országos kompetenciamérés eredményeinek értékelésekor két jelentős problémával szembesültem. Az egyik, hogy nincs a tantestületben olyan pedagógus, aki kellőképpen jártas lenne a mérés-értékelés témakörében. Több év óta szerepel iskolánk továbbképzési tervében feladatként a pedagógiai mérés-értékelés szakvizsga megszerzése, de eddig erre a feladatra senki nem vállalkozott. Mivel a képzésnek anyagi vonzata is van, ezért keresni kell a pályázati lehetőségeket. A másik megoldandó feladat, hogy az eredmények javítása érdekében az egész nevelőtestületnek át kell gondolnia eddigi tevékenységét és tudatosabban kell megtervezni az elkövetkező időszak feladatait a szövegértés és matematikai alapkészségek fejlesztésének területén. Az országos kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében szeretnék nagyobb nyilvánosságot biztosítani – elsősorban a felsős szülők felé – a mérés céljaival és eredményeinek hasznosításával kapcsolatban és törekednünk kell tanulóink eredményesebb motiválására is. Az előzőekben már említettem, hogy tanulóink képesség szerinti összetétele osztályonként eltérő és változatos, ezért nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a tanórai differenciálás. Ennek elősegítése érdekében a 2013/2014-es tanévtől kezdődően, a nagyobb létszámú osztályok a 22



német nyelven és az informatikán kívül matematika, valamint magyar nyelv és irodalom tantárgyakból is csoportbontásban tanulhatnak. A gyengébb képességű, lassabban haladó diákok számára felzárkóztató foglalkozásokat biztosítunk német nyelv, matematika és magyar nyelv

tantárgyakból.

Tehetséges

diákjaink

német

nyelvből,

környezetismeretből,

történelemből és testnevelésből járhatnak tehetséggondozó órákra, valamint ebben a tanévben indult el egy pályaorientációs foglalkozássorozat 6. és 7. osztályos tanulóink bevonásával. Az énekkar és az informatika tehetséggondozás, valamint az iskolarádió szakköri formában működik. Szakmai munkánk eredményességét mérjük a pedagógiai programunkban meghatározott vizsgarendszerünk segítségével. A 8. évfolyam végén magyar nyelv és irodalom, történelem és német nyelv tantárgyakból, valamint a természettudományos tárgyakból kell vizsgát tennie minden tanulónknak. Ezen kívül a 4. évfolyamtól kezdődően német nyelvből rendezünk diagnosztikus vizsgát, mely írásbeli és szóbeli részből áll, és komoly kihívást jelent diákjaink számára a tanév végéhez közeledve Az új Nemzeti alaptanterv fokozatos bevezetése és a tankönyvellátás rendjének megváltozása jelentős feladatokat ró a nevelőtestület tagjaira. A jogszabályok viszonylag gyors változása szintén nem könnyíti meg a helyzetünket.

3.3.

A szervezeti kultúra fejlesztése, minőségfejlesztés

A demokratikus vezetési stílus, a hatáskörök és feladatkörök pontos tisztázása biztos alapot teremthet a jó munkahelyi légkör kialakulásának, mely elengedhetetlen feltétele az alkotómunkának. Fontosnak tartom, hogy minden kolléga úgy érezze, az intézmény eredményes működése az ő akaratuk és tevékeny együttműködésük nélkül nem lehetséges. A nevelő-oktató munka a minőség, hozzáférés, hatékonyság hármas követelményének figyelembe vételével zajlik. A szervezeti kultúra fejlesztésével kettős a cél: az intézmény hatékonyságának növelése, illetve a pedagógusok egyéni fejlődésének támogatása. Olyan szervezet működtetése a célunk, amely képes az önmegújításra, tevékenységközpontú és a csapatmunkát helyezi előtérbe. Fontos minőségpolitikai célkitűzés, hogy az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka minősége az elvárt partneri igényeket kielégítse, valamint megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A köznevelési törvény közvetlenül nem írja elő az intézmények

23



minőségirányítási programját, de a pedagógiai munka hatékonyságának mérése, értékelése továbbra is alapvető követelmény marad, és nem szabad elfelejtkeznünk a pedagógusok minősítési rendszeréről sem. Jelenleg nincs olyan pedagógus az intézményben, aki kötelezett vagy jogosult lenne a minősítési eljárás lefolytatására, de a későbbi minősítésre való felkészülés minden pedagógus feladata. A minőségi munkavégzés érdekében az alábbi feladatokat kell elvégeznünk: -

tartsuk meg és erősítsük a nevelő-oktató munka minőségét,

-

tanóráinkon rendszeresen alkalmazzuk az új oktatásszervezési módszereket, a bevált módszerek mellett új munkaformákat, módszertani eljárásokat is próbáljunk ki, bővítsük tudásunkat,

-

mindennapi munkánkban használjuk a korszerű IKT eszközöket, digitális tananyagot,

-

tanítsuk meg tanulóinkat tanulni: sajátítsák el diákjaink az egyéni tanulás módszereit, és alakuljon ki bennük az önálló ismeretszerzés vágya és képessége,

-

sajátos nevelési igényű tanulóink számára megfelelően differenciált és személyre szabott tanulási programokat alkalmazzunk,

-

a gyengébb képességű, lemaradó tanulóknak biztosítsuk a felzárkóztatást, szükség esetén az időkeret bővítésével,

-

belső hospitálások szervezésével ösztönözzük egymást a minőségi munkavégzésre,

-

nyílt napok szervezésével biztosítsuk pedagógiai munkánk nyilvánosságát,

-

a tanulók egyéni érdeklődésének kielégítésére biztosítsunk lehetőséget szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, sportfoglalkozások megszervezésével.

Szeretném folytatni a már megkezdett jó gyakorlatokat, hiszen iskolánk eredményei a pedagógusok áldozatos munkáját bizonyítják. Az intézményen belüli kapcsolattartás többirányú. A mi intézményünkben kevés pedagógus dolgozik, de az egymástól különálló épület miatt nem találkozunk minden nap az összes kollégával, és mindent nem is lehet naponta megbeszélni. Ezért fontosak a hétfő délutánonként megtartott vezetői megbeszélések, ahol megbeszéljük az előző heti történéseket és a következő heti feladatokat. A vezetőség tagjai ilyenkor tolmácsolják azokat a kérdéseket is, amelyek a kollégákat foglalkoztatják. A heti teendőkről a két tanári helyiségben feljegyzés kerül kifüggesztésre, így minden pedagógus tájékozódhat az aktuális feladatokról. Fontosabb

24



és hosszabb tudnivalókról körözvény készül, melyet a kollégák aláírásukkal láttamoznak. Minden hónap utolsó csütörtökjén értékelő értekezletet tartunk, melyen megbeszéljük az aktuális teendőket, időnként szakmai vitákat is folytatunk, valamint ekkor beszéljük át tanulóink havi tanulmányi teljesítményét és az osztályfőnökök beszámolnak az elért sikerekről, vagy az előforduló magatartási problémáikról. Az értekezleteken mindenki elmondhatja a véleményét, aminek csak az idő szab határt. Természetesen, ha egy kollégának magánjellegű problémája merül fel, négyszemközt beszélünk róla. Érzésem szerint a kollégáimmal közvetlen a viszonyom és kölcsönös a tiszteletünk egymás iránt, hiszen többségükkel hosszú évek óta dolgozom együtt. Meglátásom szerint fiatalabb kollégáimmal is sikerült jó viszonyt kialakítanom.

3.4.

Együttműködés, kapcsolattartás a partnerekkel

A nevelési-oktatási intézményben folyó munkát a legjobban azok tudják megítélni, akik abban közvetlenül részt vesznek. A részvétel azonban meghatároz egy bizonyos látásmódot is annak tükrében, hogy a résztvevő milyen szempontból érintett az adott munkafolyamatban: siker, netán kudarc érte. Szükség van tehát a végzett munka objektívebb megítélésére, ami nehezen mérhető, sokszor nem is igazán látható. Ezért szükséges kialakítani és fenntartani olyan kapcsolatokat, amelyek kívülről láthatják az intézményben zajló tevékenységet. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, mint az intézmény fenntartójához csupán adatok érkeznek, ezek alapján nem lehet és talán nem is szabad megítélni egy iskola működését. A járási tankerületnek azonban már közvetlenebb a rálátása az intézményben folyó munkára, ezért rendkívül fontosnak tartom a folyamatos párbeszédet, kölcsönös tájékoztatást, hiszen a közös gondolkodás mindkét fél érdeke. Az elmúlt másfél évben jó kapcsolatot sikerült kialakítani a tankerület vezetőivel és munkatársaival. Útmutatással, jogszabályi értelmezésekkel, személyes konzultációkkal segítik az iskolavezetés mindennapi munkáját. Különös hozadéka a tankerületi rendszer bevezetésének, valamint a tankerület vezetésének pozitív hozzáállását bizonyítja, hogy az intézményvezetői értekezletek más és más intézményben történő megszervezésével közelebb kerülnek egymáshoz a térség iskolái és ez szorosabb együttműködésre késztet bennünket.

25



Ugyanilyen fontosnak vélem, hogy az iskolát működtető községi önkormányzattal is napi kapcsolatot tartsunk fenn, mivel ők szabják meg a működési feltételeinket, nekünk pedig jól felfogott érdekünk, hogy – igaz, hogy a jelenlegi formában csak gazdasági téren – eleget tegyünk elvárásaiknak, a takarékos üzemeltetésnek. Mint felelős vezető, én eddig is a folyamatos párbeszéd és együttműködés híve voltam mindkét szervezet esetében. Az iskolában dolgozó technikai dolgozókkal és a takarítást végző közmunkásokkal is törekszem a normális, kollegiális kapcsolat kialakítására és fenntartására, időnként előfordulnak azonban apróbb összetűzések. Az elmúlt években sokat tanultam a szülőkkel történő kapcsolatban lévő nehézségekről. Többször megvívtuk néhány szülővel a csatát, de igyekeztem mindig hangsúlyozni, hogy a problémák megbeszélése nem csak az iskola, hanem a gyermek és a szülő érdeke is. Intézményvezetőként is erre törekszem. Szeretném, és kérem is a szülőket arra, hogy a gyermeküket és az iskolát érintő problémáikat ne az iskola falain kívül beszéljék meg, hanem forduljanak hozzánk bizalommal. Többnyire sikerül is a konfliktusokat feloldani, de előfordulnak kudarcok is. A továbbiakban arra törekszem, hogy az eddiginél is több alkalommal vegyenek részt a szülők iskolánk életében és akkor jobban meg is ismerik azt. Különösen fontosnak tartom, hogy a szülők többsége vegyen részt az évente két alkalommal meghirdetett nyílt hetünkön, mivel ott testközelben láthatják, hogy milyen oktató-nevelő munka folyik iskolánkban. Erre az alkalomra az óvodások szüleit is meghívjuk, hiszen az ő gyermekeik is hamarosan az iskola tanulói lesznek. A napközi otthonos óvodával közös esélyegyenlőségi munkacsoportot működtetünk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére. A két tanítási nyelvű oktatás bemutatására minden tavasszal szülői értekezletet tartunk az óvodában (ez ma már jogszabályi követelmény is), melyen tanító nénik és a német nyelvet tanító pedagógusok is részt vesznek. Jó kapcsolatot ápolunk az iskolai Szülők Közösségével. A legtöbb rendezvényünket támogatják, a tanév végi jutalomkönyveket is ők biztosítják, sőt a farsangi bál bevételéből minden évben jut iskolai taneszközök vásárlására, vagy a tanulóbarát környezet alakítására. Törvényi kötelezettségeinknek teszünk eleget akkor, amikor véleményüket kérjük például a tankönyvrendelés, vagy az iskolai dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban.

26



A településen működő egyházak és civil szervezetek képviselőivel általában jó kapcsolatot ápolunk. Kölcsönösen részt veszünk egymás rendezvényein, olykor csak nézőként, máskor a programok aktív részeseként. Iskolánkban, ebben a tanévben három egyházi gyülekezet hittan óráin vesznek részt tanulóink. Több civil szervezettől és a község polgármesterétől is kapnak diákjaink jutalomkönyveket a tanév során rendezett versenyeinken és a tanévzáró ünnepségen. Rendezvényeinkre rendszeresen meghívjuk a kunszentmiklósi 7TV munkatársait, valamint fényképekkel is dokumentáljuk rendezvényeinket. Évente 3-4 alkalommal jelentetjük meg „Csöngő” című iskolaújságunkat, melyet a diákok írnak. A tanulók egymás közötti kapcsolattartását segíti a hetente egy adással jelentkező TASS-KA rádió. Tagjai vagyunk

a

DUErádió

Országos

Iskolarádió

Hálózatnak.

Iskolánk

honlapján

(www.foldvarytass.hu) rendszeresen jelennek meg aktuális híreink. Iskolai rendezvényeinket színesítik, de a településen is egyre több helyen szerepelnek „Dalos Pacsirtáink”. A bájos gyermekkórusban pedagógus kollégák is énekelnek, változatos repertoárral rendelkeznek. Fiatal csapatuk iskolánk jó hírét költi. Egyre szorosabb kapcsolat formálódik a Faluház, a Községi Könyvtár és a Tassi Kulturális Egyesület vezetőivel. Egymás munkájának megismerése, közös programok szervezése mind a település fiatalságának érdekeit szolgálják. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársaival havonta tartunk egyeztető megbeszéléseket, de szükség szerint napi kapcsolatban is vagyunk velük. Ifjúságvédelmi felelősünk, az érintett osztályfőnökök és az intézmény vezetői is rendszeresen fordulunk hozzájuk problémáinkkal és kérjük segítségüket. Ugyancsak jól tudunk együttműködni a körzeti védőnővel. Legfontosabb partnereinket, a diákokat hagytam utoljára. A diákönkormányzat érdemi működtetése, a tanulók és a tanulóközösségek érdekképviseletének hatékony működtetése, problémáik megoldásának segítése kiemelt vezetői feladat, melyre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani.

27


3.5.


Egészség- és környezetnevelési program

A gyermekek hosszú éveket töltenek nevelési-oktatási intézményekben. Ebben az időszakban tudunk érdemi hatást gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók ösztönzést és tudást szerezhessenek egy ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás mintájának az iskolai élet minden területén jelen kell lennie. Biológia szakos pedagógusként kiemelkedően fontos számomra, hogy tanulóinkat környezettudatos és egészséges életmódot élő felnőttekké neveljem. Korábban ez is része volt az erdei iskolai programoknak. A tanórákon természetesen megjelennek a témához kapcsolódó ismeretek, de az utóbbi években visszaszorultak azok az alkalmak, melyeken kiemelten tudtunk a témakörrel foglalkozni. Iskolánk hagyományai között már megemlítettem a vetélkedő keretében megrendezésre kerülő Víz és a Föld napi rendezvényeinket, a Magyar Diáksport Napját, valamint a Gyalogló Világnapot. Hasonlóan kedvelt programunk minden esztendőben a Madarak és fák napja rendezvény, melyet a Duna-parton szoktunk lebonyolítani. Évente rendezünk papírgyűjtést, résztvevői vagyunk a PontVelem programnak, és több éve rendezzük meg játékos sorversenyünket a környező települések kisiskolásai számára, „Kapkodd a lábad” elnevezéssel. Nyáron, a dunai táborban úszni és kenuzni tanulhatnak meg diákjaink. A TÁMOP 3.1.4-12/2 pályázat keretében csekély anyagi forrást is biztosítani

tudunk

egészségnevelési

programok,

egészségnapok

megszervezéséhez,

dohányzást megelőző és drogprevenciós előadásokhoz. Fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint minden gyermek részesüljön az általános iskolás évei alatt elsősegélynyújtó képzésben, ezért vásároltunk pályázati összegből egy újraélesztési tanbábút. Célom, hogy megtaláljam azt a keretet, melyben diákjaink elsősegély-nyújtási ismeretekkel gazdagodhatnak a tanórán kívül is. Jelenleg is figyelemmel kísérem az iskolai közétkeztetést. Több alkalommal tartottunk az önkormányzat vezetőivel és az étkeztetést biztosító vállalkozóval egyeztető megbeszélést, melyek hatására javult az étkeztetés minősége, bár sok még a teendő a gyermekek ízlésformálásával kapcsolatban. Az 1-6. osztályos tanulóink számára több éve biztosított a minden napi iskolagyümölcs, és minden diákunk elfogyaszthatja a napi iskolatejet vagy

28



tejterméket. Mindkét lehetőséget szívesen fogadják a gyerekek. Remélem, ezek a központi kezdeményezések a továbbiakban is megmaradnak. A környezettudatos magatartás kialakításának egyik fontos állomása lehetne a jövőben a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a településen. Az iskola épületeiben ugyan megoldhatnánk a hulladékok válogatott gyűjtését, de ennek addig semmi értelmét nem látom, amíg nem tudom diákjainknak bebizonyítani, hogy ténylegesen felhasználásra kerül a szétválogatott hulladék és nem a szemétszállító autó egyetlen tartályában végzi az összes szemét. Ehhez anyagi forrásra lenne szükség, és ezt a községben még nem tudták megoldani.

3.6.

Az iskola menedzselése

Az iskola menedzselése rendkívül fontos feladat egy vezető számára. Korábbi iskolavezetőnk gyakran emlegette, hogy mi, pedagógusok rendkívül sokat dolgozunk, de ezt „senki” nem tudja rólunk. Bármilyen jó munkát is végeztünk, nem tudtuk magunkat megfelelően menedzselni, illetve arra már nem maradt elegendő energiánk. További feladat tehát az iskola egységes arculatának kialakítása, bár ebben már történtek lépések. Van az iskolánknak saját logója, címere, jelvénye és sulipólója, de ezeket aktualizálni kellene. Nagyobb hírverést kellene biztosítanunk többek között a Diáksportegyesületnek az adó 1 százalékáért, vagy az iskola által szervezett rendezvények nagyobb látogatottságáért. Régóta próbálkozunk német nyelvű testvériskolai kapcsolat kialakítására, de ez ideig nem sikerült egyetlen, hozzánk hasonló intézménnyel sem felvenni a kapcsolatot. Jelenleg Lengyelországban próbálunk olyan iskolát találni, akikkel a német nyelv lehet a kommunikáció eszköze. Amennyiben ez a próbálkozásunk sikerrel járna, cserelátogatások, közös európai programokon (pl. Erasmus Plus) való részvétel lehetősége nyílna meg iskolánk előtt.

29



Záró gondolatok Pályázatom megírására több ok is ösztönzött. Az elmúlt közel negyed század alatt az életem részévé vált a tassi iskola. Rengeteg munka, sok öröm és kevés bánat jellemezte az elmúlt éveket. Úgy érzem, hogy megértem erre a feladatra, és az elmúlt másfél évben lehetőségem volt arra, hogy kipróbáljam magam ebben a felelősségteljes munkában. A vezetői munka számomra kihívást jelent. A kihívásoknak többnyire az tud megfelelni, aki kellő alázattal viseltetik a szakmája iránt, nagy elszántsággal, erővel és teherbírással rendelkezik, képes felvállalni a gyakran adódó konfliktusokat és támogató közösségi és családi hátteret tudhat maga mögött. Én azt gondolom, hogy ennek a kihívásnak eleget tudok tenni. A pályázatban igyekeztem felvázolni az iskolám jelenlegi helyzetét, az erősségeket, a megoldásra váró gyengeségeket, és a társadalmi környezet változásaiból következő új igényeket. A ránk váró feladatok megvalósításhoz adott egy jó közösség, mivel a nevelőtestület tagjai és a pedagógiai munkát segítő nem pedagógus kollégák egy célért dolgoznak, az iskolánkba járó gyermekek boldogulásáért. Az eddig elért eredményeinkre, közösen létrehozott értékeinkre szeretnék építeni vezetői munkámban. Végezetül álljon itt egy idézet arról, hogy én milyen gyermekeket szeretnék nevelni a Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában, Tasson: „Én tanuló és szorgalmas, de amellett játékos magyar gyermeket akarok. Mert csak játékos, eleven magyar gyermekből lehet derűs, dolgos magyar férfi, aki vállalkozását s az élet nagy kötelességeit emelt fővel, mosolyogva és nem elkeseredéssel vállalja” (Klebelsberg, 1926). Kérem pályázatomhoz a bírálattal megbízottak együttműködő támogatását és bizalmát! Tisztelettel

Tóthné Détári Gabriella 30

Pályázat a Földváry Gábor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézményvezetői állására Készítette: Tóthné Détári Gabriella

Recommend Documents