PÁLYÁZAT
a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola intézményvezetői munkakörére
Magyar András Tamás
A pályázat kiírója: Emberi Erőforrások Minisztere
A pályázó: Magyar András Tamás megbízott intézményvezető
Az intézmény: Dunaújvárosi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 2400 Dunaújváros, Kossuth Lajos utca 10/A OM azonosítója: 201471
A pályázat benyújtásának dátuma: 2013. július 3.
A pályázat azonosítója: 457-7/2013/KIK/072
Nyilatkozatok Alulírott Magyar András Tamás pályázatot nyújtok be az Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt, az Oktatási és Kulturális Közlönyben és a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján megjelent Dunaújvárosi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola intézményvezetői munkakörére. Kijelentem, hogy a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20. §-a, illetve a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, s ezt a mellékelt dokumentumokkal igazolom. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom az eredetivel mindenben megegyező sokszorosításához és továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető. Nyilatkozom továbbá, hogy hozzájárulok a személyes adataim – pályázatommal összefüggő – kezeléséhez. Dunaújváros, 2013. július 3.
Magyar András Tamás pályázó
Tartalomjegyzék Nyilatkozat …………………………………………………….………………………. Szakmai önéletrajz ……………………………………………………………………. Szakmai program ……………………………………………………………………… I. Bevezetés ……………………………………………………………… II. Helyzetértékelés ………………………………………………………. 1. Az iskola története………………………………………………… 2. Az épület és a tárgyi erőforrások …………………………………. 3. Humánerőforrás ………………………………………………….. a) A tanulók …………………………………………………. b) A diákönkormányzat ……………………………………… c) A pedagógusok …………………………………………… d) A szülők ………………………………………………….. e) Az Iskolai Szülői Szervezet ……………………………… III. Fejlesztési terv………………………………………………………... 1. Egészséges életmódra nevelés …………………………………… 2. Bűnmegelőzés …………………………………………………… 3. Érzelmi nevelés ………………………………………………….. 4. Felzárkóztatás – tanulószoba ……………………………………. 5. Gazdasági és társadalmi ismeretek ……………………………… 6. Hagyományápolás, rendezvények ………………………………. 7. A helyes, kulturált kommunikáció ………………………………. 8. Honismeret ……………………………………………………… 9. Idegen nyelv – külföldi munkavállalás ………………………….. 10. Időgazdálkodás ………………………………………………….. 11. Informatika – számítógép-használat …………………………….. 12. Készségfejlesztés ………………………………………………… 13. Konfliktuskezelés ………………………………………………… 14. Könyvtárhasználat ……………………………………………….. 15. Környezetvédelem, környezettudatosság ………………………… 16. Közösségfejlesztés………………………………………………… 17. Mérés-értékelés …………………………………………………… 18. Minőségfejlesztés ………………………………………………… 19. Művészetek, kreativitás …………………………………………... 20. Szakmai és tantárgyi versenyek, tehetséggondozás ……………… 21. Sport ……………………………………………………………… 22. Szakképzettség, szakmai tudás …………………………………... 23. Szakmai kapcsolatok ……………………………………………... SWOT-analízis ……………………………………………………………….. Záró gondolatok ……………………………………………………………… Mellékletek Oklevélmásolatok Egyetemi végzettséget igazoló oklevél Szakvizsga meglétének igazolása Hatósági (erkölcsi) bizonyítvány
1 2 6 6 6 7 9 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 13 14 14 15 15 16 16 16 16 16 17 17 18 18 19 19 19 20 20 21 22 23
Szakmai program I. Bevezetés Immár vége a második tanévnek is, mely az irányításom alatt zajlott. A korábban megfogalmazott célok egyre jobban körvonalazottak. És menet közben újak születnek. A tíz éven át alapítványi fenntartásban lévő iskola elszigeteltségét teljes mértékben sikerült megszüntetni.
Úgy érzem,
jó
kapcsolatot
ápolok Dunaújváros középiskoláinak
igazgatóival. Segítjük egymást, nem riválist, hanem partnert látunk egymás személyében. Szakítottam a liberális oktatásszolgáltató-szemlélettel is. A köznevelési törvény szellemében közszolgálatot látunk el, a köz javát szolgáljuk többek között oly módon, hogy tanulóinkkal szemben emeltük a követelményszintet, melynek ők egyre inkább igyekeznek megfelelni. Tantestületem – kiszabadulva az elődöm által gyakorolt autokrata vezetői stílus béklyójából – felszabadultan, lelkesen végzi napi munkáját. Összetartó közösség a miénk, mely egy célért dolgozik, hogy a Keri jó iskola legyen. Az eddig végzett munkánkra büszke vagyok, de továbbra is szeretnék részese és irányítója lenni annak a folyamatnak, mely közös célunk eléréséhez vezet. Továbbra is büszke vagyok arra, hogy jelenleg is számos diákunk végez nyári gyakorlatot a vendéglátás területén Németországban. Szeretném, ha jövőre angol nyelvterületen is lenne kapcsolatunk. Átszerveztem, a korábbihoz képest egyszerűsítettem, gyorsabbá és olcsóbbá tettem az intézmény ügyvitelét. A jövőben ennek működését még hatékonyabbá kívánom tenni. Tanítványaink ebben a tanévben is jól szerepeltek helyi, megyei és országos versenyeken. A következő tanévben meg szeretném sokszorozni a versenyző diákjaink számát. Hiszem, hogy tanítványaink - alacsony családi háttérindexük ellenére - tehetségét képesek vagyunk a felszínre hozni és fejleszteni. A sikerélmény a legfontosabb, amit tanítványainknak adhatunk. Január 1-től a korábban állandósult finanszírozási problémák is megszűntek, így végre teljes mértékben a pedagógiai-szakmai munkára koncentrálhatok. Leadership vénám sokat segített
a
változások
kommunikálásában
és
menedzselésében.
Felismertem
a
pályázatokban rejlő lehetőségeket is. A jövőben erre nagy hangsúlyt kívánok fektetni. Oktatott szakmáink a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportokon belül sikeresek, a munkaerőpiacon van rá kereslet. Tanítványaink – ha maguk is akarják – el tudnak helyezkedni választott szakmájukban. Ezt
is nagyon fontosnak tartom. A szakképzés átalakulása – reményeink szerint – jó irányba fogja befolyásolni a színvonal alakulását. Vezetőként szeretnék ezeknek a folyamatoknak a karmestere lenni. Hiszek a csapatmunkában, mely által céljaink megvalósíthatók. Közszolgálat,
csapatmunka,
külföldi
kapcsolatok,
versenyfelkészítés,
pályázatok,
szakképzés – ezek azok a kulcsfogalmak, melyek a következő időszakot meg fogják határozni a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolában, ha a döntéshozók nekem szavaznak bizalmat.
II. Helyzetértékelés
1. Az iskola története
A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola 2011. augusztus 30-tól került újra önkormányzati fenntartásba változatlan képzési rendszerrel. Ezt megelőzően a 2001/2002. tanévtől „A Jövő Oktatásáért” Alapítvány volt az iskola fenntartója. Az iskola története húsz évvel ezelőtt vette kezdetét: az 1990/91-es tanévben négy hagyományos kereskedelmi szakközépiskolai, tizenkét kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképző és egy háztartásgazdasági szakiskolai osztállyal kezdte meg működését a Rudas Középiskolától
függetlenedett,
önálló
intézmény
ugyanebben
az
épületben.
Ebben a tanévben elsőként kapcsolódtunk be a kereskedelmi gazdasszony kísérleti képzésbe, sőt, emellett ki is dolgoztuk e képzési szak tematikáját az ország többi kereskedelmi és vendéglátó-ipari középiskolája számára. Mivel ez a szakma nem került be az Országos Képzési Jegyzékbe, ezért iskolánk az 1995/96-os tanévre iskolázott be utoljára erre
a
szakmára
tanulókat.
A kereskedelmi
szakközépiskolai
képzés
tartalmi
megújításaként a kísérlethez történő csatlakozásunkat az 1992/93-as tanévtől „követő iskolaként” engedélyezte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Ugyanettől a tanévtől engedélyezte a minisztérium azt is, hogy az integrált vendéglátó-ipari szakképzési kísérlethez szintén „követő iskolaként” csatlakozhassunk. Szintén ekkor került bevezetésre a korszerűsített szakmunkásképzés kísérleti oktatása is. 1992-ben pályázatot nyújtottunk be az Emberi Erőforrások Képzése Világbanki Ifjúsági Projekt
(PHARE)
támogatására,
mely
eredményeként
az
1993/94-es
tanévben
megindulhatott a fenti projekt alapján a vendéglátás-idegenforgalmi szakmacsoportos képzés. E program keretében jelentős mennyiségű korszerű eszköz, berendezés és szoftver
beszerzésére került sor. Felmenő rendszerben a kereskedelmi és vállalkozói, valamint világbanki vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakközépiskolai képzést követően a 13-14. évfolyamon megindult a technikus képzés is. A piacképesebb szakképesítés megszerzése érdekében minden évfolyamon folyik idegen nyelvi képzés. Az 1996/97-es tanévtől a vendéglátó szakközépiskolában bevezettük a második idegen nyelv tanulását. A tananyag biztosítja
a
tanulók
számára,
hogy
naprakész
tudással
rendelkezzenek.
Vendéglátó szakirányban tanuló diákjaink szakmai gyakorlatukat 1996 szeptemberétől a Fészek tanétteremben, a kereskedő szakirányban tanuló diákjaink 1997 októberétől a TANABC-ben és néhány esetben vállalkozóknál végezték. 2005 szeptemberétől tanulóink gyakorlati képzését zömmel a Fészek Szakképző Kft. végezte. Új gyakorlóhellyel bővültünk a Fantázia Divatüzlet megnyitásával, ahol szintén a Szakképző Kft. végezte a gyakorlati oktatást. Szakiskolai tanulóink évtizedek óta sikeresen szerepelnek az országos szakmai versenyeken. A 2003-ban sikeresen pályáztunk a Szakiskolai Fejlesztési Programban való részvételre. Pedagógiai, szakmai és módszertani munkánk megújítását a fejlesztési program szerint végeztük. Tananyagfejlesztésbe, mérés-értékelési módszerek és új tananyagok kidolgozásába is bekapcsolódtunk. Tantestületünk folyamatosan részt vett pedagógiai, módszertani és szakmai munkánk megújítását elősegítő képzéseken. 2006 májusáig 39 szaktanárunk és szakoktatónk vett részt hazai, illetve 24 fő külföldi továbbképzéseken. A programban 15 pedagógus tett eredményes ECDL Start vizsgát. A régi iskola a program keretében közel 40 millió forint értékű eszköztámogatásban részesült. 2009-ben pályázatot nyújtottunk be a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3. 1. 4. keretében a kompetencia alapú oktatás meghonosítása céljából. Ezen pályázat megvalósítása során 25 millió forint állt rendelkezésre továbbképzésekre, projekthetek megszervezésére és eszközbeszerzésre. Ezt a pályázatot a 2010/2011. tanévben még jónéhány – sikeres – európai uniós pályázat követte, mely szintén új tudást és eszközöket jelentett az iskola pedagógusainak és diákjainak. Sajnos, csak múlt időben. Iskolánk a 2011/2012. tanévtől – jogutód nélküli megszűnéssel - került vissza a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatához, és vált új szakképző intézménnyé. A benne oktatott szakmák változatlanok és továbbra is hét megyéből vonzzák a tanulókat. A 2013. január 1-jével történt – újabb – fenntartóváltás ilyen szempontból viszont zökkenőmentesen zajlott le.
2. Az épület és a tárgyi erőforrások
Az iskola épülete Dunaújváros központjában fekszik, a kedvező elhelyezkedés nagy előnyt jelent a közlekedés és a könnyű megközelíthetőség szempontjából. Diákjaink hetven százaléka a környező településekről jár be az iskolába nap mint nap. Maga az épület eredetileg általános iskolának épült, egyszintes, kőből készült az 1970-es években. Statikailag jelenleg is kifogástalan. Nyílászárócserére és a tantermek otthonosabbá tételére viszont nagy szükség lenne. Néhány teremben a falak erősen penészednek. Az épület fenntartási költsége mindemellett alacsony – legalábbis a többi iskolaépület rezsijéhez viszonyítva. Ezek az előnyök természetesen gyengeségeket is hordoznak: a kis épület gyakran bizonyul szűknek, délelőttönként jellemző a zsúfoltság. Ezért szükséges – bár megszokott – az ún. „kétműszakos” oktatás, reggeltől késő délutánig tanítunk. Kevés a tanterem, így az osztályoknak sajnos nem lehet „sajátja”. Nehezebb az órarendkészítés, a napi munka megszervezése. Az iskola korábbi fenntartója 2011-ig egy alapítvány volt, mely mikor befejezte működését, minden eszközt összecsomagolt és elvitt. Az önkormányzat nehéz anyagi helyzeténél fogva nem tudta ezeket az eszközöket pótolni. Így valószínűleg a mi iskolánk az ország egyetlen olyan iskolája, ahol nincs digitális tábla, de még projektor sem. Sőt, jelenleg szkennerünk sincs. De nincsenek korszerű számítógépeink, szoftvereink sem, nincsenek ergonomikus bútoraink a tantermekben, kopottak a táblák. Használhatatlan az iskolai könyvtár, mert a könyveink kétharmadát is elvitték. Hiányosak a sport- és a szemléltetőeszközeink is. Mindezeken az előttünk álló években pályázati és fenntartói forrásból javítani szeretnék. Vannak halaszthatatlan területek (öltözők, mosdók, penész, számítógépek).
3. Humánerőforrás
a) A tanulók
Tanulóink Dunaújváros és vonzáskörzetéből (Fejér, Tolna és Bács-Kiskun megyei településekről) járnak elsősorban hozzánk. A diákok két százaléka kollégiumban él azalatt az idő alatt, míg nálunk tanul, a legnagyobb részük naponta bejár a környező falvakból. Tanulóink létszáma – a demográfiai hullám ellenére – nem csökken: jelenleg nyolcszáz
diákunk van 28 osztályban. Tanulóink az alsó középosztály gyermekei, akik átlagos vagy gyengébb képességűek. Tapasztalataink szerint az elmúlt években egyre nagyobb arányban jelentkeztek nevelési problémák, melyek elsődlegesen a tanulók otthoni közegéből eredeztethetőek. Kitartó és türelmes pedagógiai munkával azonban jobb életesélyekhez lehet őket juttatni. Ehhez nélkülözhetetlen a kölcsönös megértés és szeretet. Tény, hogy a hátrányos helyzetűek aránya évről évre nő, mögöttük sokszor egyszülős család áll. Előfordul néhány esetben, hogy maguk a tanulók látják el a családfenntartói szerepet, az iskolába kényszerűségből járnak, valódi motiváció és életpálya-elképzelés nélkül. Egyre gyakoribb a korai gyermekvállalás miatti magántanulói státusz. Az ötven igazolatlan óra utáni hatósági intézkedés visszatartó ereje azonban – tapasztalataink szerint – csekély. Ezekben az esetekben a szülőket nem az foglalkoztatja, hogy gyermekük miért nem jár iskolába, így megfosztva magát az iskolázottság adta lehetőségektől, figyelmük kizárólag a kiesett „jövedelem” visszaszerzésére korlátozódik, melyhez nem ritkán megnyerik a háziorvos jóindulatát is. Ezek az esetek ritkák, ám annál szomorúbbak. Szerencsére tanulóink többsége azért jár iskolába, hogy tudást és szakmát szerezzen. A fegyelmi helyzetet is sikerült javítani az elmúlt két évben. Következetes és egységes pedagógiai munkával tovább lehet javítani tanulóink magatartását és szorgalmát is. A következő tanévtől tervezem bevezetni az egységes mérés-értékelés módszertanát. Azt szeretném, ha összehasonlíthatóvá válnának nemcsak a tanulók, hanem a pedagógusok eredményei is. A tanórai fegyelem alapkövetelmény. Úgy lehet eredményesen nevelni és oktatni, ha az órán munka folyik. A fegyelem megtartása a pedagógus személyiségétől nagymértékben függ. Fontos tehát a példamutatás. Csak akkor várhatjuk el a tanulótól, hogy az irányításunkat elfogadja, ha a következetességet és az önfegyelmet önmagunkra nézve is kötelezőnek érezzük. Nem feledhetjük Eötvös József erre vonatkozó intelmét: „Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás (…) megmarad.”
b) A diákönkormányzat A tanulók kis közössége tömörül ebbe az érdekvédelmi csoportba. Szerepet vállalnak rendezvényszervezésben, az iskola környezetének ápolásában. Havonta gyűlést tartanak, ahol pedagógus segítségével tervezik a munkájukat.
c) A pedagógusok
Jelenleg 42 pedagógus és 12 technikai dolgozó lát el különböző feladatokat az intézményben. Hárman kisgyermekükkel otthon vannak. Mindössze két óraadóval dolgozunk, mely a korábbi évekhez képest komoly javulást jelent ezen a területen. A tantestület főleg nőkből áll, mely általános jelenség, átlagéletkora viszont fiatalabb a szokottnál, mindössze 35 év. Ennek többnyire csak az előnyét élvezzük. A nyugdíjas éveit - most már ténylegesen – kezdő kollégák tapasztalatát és szakértelmét viszont szeptembertől nehéz lesz pótolni. A következő tanévben a munkaközösség-vezetőkkel gyakrabban és rendszeresen szeretnék órákat látogatni. Ennek célja egyrészt az ellenőrzés (pedagógiai, módszertani), másrészt az egymástól való tanulás gondolata.
d) A szülők
A szülőkkel való kapcsolattartás minősége és gyakorisága alapvetően meghatározhatja egy-egy tanuló előmenetelének alakulását. Fontos a szülők rendszeres tájékoztatása. Ez leggyakrabban az ellenőrzőn keresztül történik, de rendszeresen használjuk a telefont, sőt, újabban az internetes közösségi oldalak is lehetőséget kínálnak erre, mellyel a szülők egy része szívesen él. A szülői értekezletek természetesen a legfontosabb fórumok. De sajnos az a tapasztalat, hogy itt öt-hat szülő jelenik meg, azoknak a tanulóknak a szüleik, akiknek sem a magatartásával, sem a szorgalmával kapcsolatban nem merül fel kifogás. Sőt. Lényeges, hogy a szülőkkel való kapcsolattartás korrekt, szakmailag és törvényességi szempontból is megfelelő legyen. Befogadó és nyitott szemléletű iskola lévén mindig szívesen látjuk a szülőket, elbeszélgetünk velük a gyermekükről, a nehézségekről, próbálunk nekik tanácsot adni. A serdülőkor okozta feszültséget próbáljuk oldani, melyért a legtöbb szülő nagyon hálás, és partnernek bizonyul a gyermek nevelésében, jó irányba terelgetésében. e) Az Iskolai Szülői Szervezet Működése hasonló a diákönkormányzatéhoz. Sokszor csak formális a szerepe. A szülők ezt a fórumot nem használják fel arra, amire hivatott lenne. Inkább csak tájékoztató jellegű összejövetel minden tanévben kétszer az ISZSZ gyűlése, melyet az igazgatóhelyettes hív
össze és vezet. A szülők hozzászólást, javaslatot csak ritkán tesznek, pedig szívesen fogadjuk. Alapelveim, melyekre a jövőben is építhetünk: a bizalom, az empátia, a gyermekközpontúság, a következetesség, a nyitottság, a személyes példamutatás, a segítőkészség és nem utolsó sorban a szakmai felkészültség. Tanulóinktól pedig elvárjuk, hogy legyen igényük a tudásra, a tanulásra. Elvárjuk a szabálykövetést, a becsületet, a tisztességet, a megbízhatóságot. Tartsák be az etikai és viselkedési normákat. Legyenek fegyelmezettek, udvariasak, igényesek, önállóak. Tartsák fontosnak a tiszta környezetet és a higiéniát.
III.
Fejlesztési terv
Az alábbiakban sorra veszem azokat a területeket, melyek a közösen megalkotott pedagógiai programunk prioritásai is. Ezen területek folyamatos és következetes fejlesztése változást kell, hogy eredményezzen tanulóink személyiségében.
1.
Egészséges életmódra nevelés
Az egészségtudatos magatartás sajnos, nem jellemzi tanulóinkat és családjaikat sem. Ezért nekünk kell megmutatni, hogyan kell vagy lehet változtatni ezen. Az osztályfőnöki órák egyik fontos feladata ez, mely a tanmenetekben is tükröződik (AIDS, nemi betegségek, drog, alkohol; szűrővizsgálatok, sport és táplálkozás). Prevenciós feladatokat lát el ezen a téren a védőnő és a biológiatanár is. A testnevelőknek szintén nagy szerepe és felelőssége van ebben. Mindegyiküknek szívügye ez a terület, úgyhogy a tanulóink egészségéért végzett munka inkább csak pénzkérdés. Ezt pályázatok segítségével fogjuk áthidalni a jövőben. Olyan értékrendet szeretnénk kialakítani diákjainkban, mellyel az őket érintő kérdésekben felelősséggel tudnak dönteni. Nagyon fontos, hogy egy meghatározott időszakban a prevenció és az egészséges életmód kérdése minden diákot érintsen. Ha ezt a város vagy egy nagyobb közösség is támogatja, akkor a probléma megelőzése, felismerése és kezelése is egyszerűbb. Az egészségnevelésben az iskolai vezetés, a tantestület, a segítő
szakmai szervezet, a szülői munkaközösség és a diákság koordinált partneri együttműködésére, kölcsönös titoktartására, folyamatos értékelésre, visszacsatolásra van szükség. Humánerőforrás ezen a területen az iskola kapcsolattartása az Egészségmegőrzési Központtal, a többi érintett szervezet megkeresése szükség esetén (védőnő, iskolaorvos); az iskolai felelősök folyamatos együttműködése, az osztályfőnökök tájékoztatása, a szülők bevonása a célok megvalósításába, kapcsolattartás szülőkkel, kollégiumi nevelőtanárokkal. A folyamatos szakemberképzés,
a kortárs
segítők munkájának támogatása,
a
veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése, a tanulók motiválása az osztályfőnöki órákon, szakórákon és az iskolán kívüli foglalkozásokon, a tanulók véleményének felmérése az Iskolai Diákönkormányzat megbeszélésein, szükség esetén kisebb diákcsoportoknak, egyéneknek való segítségnyújtás. Tárgyi erőforrások a külső és belső szabályzatok, kiadványok, tájékoztatók, videofilmek, könyvek, a pályázati felméréssel megállapított információk, jogszabályok, a kiképzett szakemberek által megtartott foglalkozások, iskolán kívüli tevékenységek, nyitott nap és az iskolai délutáni programok: versenyek, vetélkedők stb.
2.
Bűnmegelőzés
Az iskolarendőrrel szoros az együttműködésünk. Rendszeresen előadásokat tart a kilencedik évfolyamon bűnmegelőzési céllal. Az egyre nagyobb méreteket öltő kábítószerproblémával kapcsolatban sem lehet strucc-politikát folytatni. Szembe kell nézni azzal, hogy tanulóink fele valamilyen módon már kapcsolatba került a drogokkal. A droghasználat következményeit nem titkoljuk tanulóink elől. Gyakran emlékeztetem őket arra, hogy „öreg drogos nincs”. Talán van ennek a mondatnak némi visszatartó, preventív ereje. Az iskolarendőr jelen van az iskolai rendezvényeken is. Munkájával hozzájárul a tanulók fegyelmezettebb magatartásához.
3. Érzelmi nevelés
Tizenéves tanulóink hajlamosak az érzelmi zavarokra: magányra, depresszióra, dühre, féktelenségre, idegességre, szorongásra, indulatosságra, agresszióra. Szükség van tehát az érzelmi nevelésre: az önismeret, az önkontroll, az empátia, odafigyelés a másikra, a konfliktuskezelés és az együttműködés elsajátítására. Sok türelemmel, toleranciával, példamutatással érhetjük el mindezt.
4. Felzárkóztatás – tanulószoba
A tanulószoba lehetősége és a délutáni foglalkozások sorába illesztése kezdetben néhány kollégát megmosolyogtatott, néhányan pedig értetlenül álltak az ötlet előtt. Voltak viszont olyan elhivatott és lelkiismeretes osztályfőnökök, akik időt és energiát nem sajnálva, minden eszközt megragadva tanulószobára fogták diákjaikat, melynek sok esetben meg is lett az eredménye. Ki kell mondanunk, nem szabad a szőnyeg alá söpörni ezt a problémát sem: a legtöbb diák otthonában nem tanul. Vagy azért, mert nincs külön szobája, íróasztala, vagy azért, mert iskola után dolgoznia kell, vagy azért, mert egyszerűen lusta. Ezen volt képes változtatni ez a délutáni foglalkozás. A jövőben is folytatni szeretnénk ezt a tevékenységet. Ehhez nagy segítséget fog nyújtani a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósítandó tanulóbarát környezet, ahová a következő tanévtől a délutáni tanulószobát szervezni szeretném. Ez a tanulásra ösztönző, kellemes környezet szükségképpen javítja majd az eredményeket.
5. Gazdasági és társadalmi ismeretek
A pénzügyi és etikai ismeretek oktatása kormányzati elvárás is, valóban nagy szükség van rájuk. Társadalmunk pénzügyi kultúrája szegényes, az együttélés szabályaira pedig meg kell tanítani a fiatalokat. Meg kell értetnünk velük, hogy a társadalomban elfoglalt helyük nincs bebetonozva, munkával és kitartással ki lehet emelkedni a legmélyebb „gödör”-ből is.
6. Hagyományápolás, rendezvények
A hagyományok ápolása megtartó erő. A közösséghez való tartozás érzése pótolhatatlan a személyiségfejlődés szempontjából. Iskolánk hagyományos rendezvényei közé tartoznak a nemzeti ünnepek, a megemlékezések, a holokauszt, a kommunista diktatúra áldozataira emlékezés. A nyitott nap - A pályaválasztás előtt álló általános iskolai tanulók és szüleik részére bemutatjuk az intézményünket és a gyakorlóhelyeken folyó szakképzést. Az iskolakarácsony - meghitt, családias légkörben együtt ünnepelnek pedagógusok és diákok. A szalagavató és a ballagás. Ezeket minden alkalommal azonos keretbe illesztve, más-más tartalommal igyekszünk megtölteni. A tantestület néhány tagja elkötelezett ezeknek a
hagyományoknak az ápolásában, melyhez én minden támogatást megadtam és a jövőben sem lenne ez másként.
7. A helyes, kulturált beszéd, megfelelő kommunikáció
Tudatosítjuk a diákban, hogy a beszéd- és íráskultúra a társas, társadalmi megértést és kommunikációt szolgálja, és az önkifejezést elősegítő kommunikáció az információs társadalom tagjainak életében különösen fontos. Bátorítjuk a diákot a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokra, alkalmakat teremtünk a beszéd- és
íráskészség gyakorlására.
Tudatosítjuk, hogy a nyelvi megnyilatkozásoknál az egyénnek nagy a felelőssége. A nyelv tudatos és helyes használata nem lehet csak a magyarórák feladata. Igyekszem rámutatni arra, hogy egymás segítése egymás erősítése is – a helyes beszéd és a helyesírás terén is.
8. Honismeret
„Ismerd meg hazádat!” – vallom. Fontosnak tartom – történelemtanárként – az atlasz- és térképhasználat készségszintre emelését. Szorgalmaztam a földrajz mint választható érettségi tantárgy tanulását a 11. évfolyamon. Ilyen jellegű vetélkedőkön szívesen látom ott a tanulóinkat. A szülőföldhöz való ragaszkodás fontos építőköve annak ismerete. A manapság jellemző elvándorlás útjába így talán némi akadályt gördíthetek, természetesen a szó jó értelmében. Ezzel kapcsolódok a következő prioritásunkhoz.
9. Idegen nyelv – külföldi munkavállalás
Aki teljesítményorientált világunkban boldogulni akar, elég pénzt akar keresni, annak szüksége van aktív idegen nyelv tudásra. Akár itthon szeretne dolgozni, akár külföldön. Iskolánkban heti négy órában tanulnak idegen nyelvet a diákjaink, angolt és németet. Ez az óraszám relatíve magas (a többi tantárgy óraszámához viszonyítva), az eredmény mégis elmarad. Nagyon kis szókinccsel rendelkeznek a 12. év végén, grammatikai ismereteik ebből fakadóan hiányosak, mindez pedig azt eredményezi, hogy az idegen nyelven kezdeményezett kommunikáció esetükben meghiúsul. Kiemelten fontosnak tartom a nyelvoktatásunkban bekövetkező mielőbbi változtatást. A probléma körüljárását és felfejtését már megkezdtük, látjuk a hibákat, párbeszédre van szükség. Ugyanis, mint azt a bevezetésben is írtam, büszke vagyok a németországi nyári gyakorlat lehetőségére, arra,
hogy ez sok diákunknak ugródeszkát jelentett a későbbi külföldi munkavállaláshoz – felnőttként. Ezt nagy eredménynek értékelem. Ehhez pedig minden segítséget meg kívánok adni a jövőben is, természetesen, ha a döntéshozók nekem szavaznak bizalmat.
10. Időgazdálkodás
Tanulóink időfogalma, időorientáltsága szűk. Csak napokra tudnak tervezni. Sokakban nem tudatosul a tanulás megtérülő jellege. A jövőbe ma kell befektetni. Erről rendszeresen beszélgetni kell velük. Másrészt meg kell őket tanítani arra is, hogyan tölthetik az idejüket hasznosan. A legtöbben nem értik, miért szokták azt mondani, hogy „az idő pénz”.
11. Informatika, számítógép-használat
A digitális írástudás manapság ugyanolyan alapkövetelmény a munkaerőpiacon, mint az idegen nyelv ismerete. Ezért az informatikaoktatásnak is nagy szerepe van tanulóink jövője szempontjából. A számítógép nem csak szórakozásra és kapcsolattartásra való. Munkaeszköz.
12. Készségfejlesztés
Az országos kompetenciamérés tavalyi eredményének analízise szerint kimutatható a hozzáadott pedagógiai érték a családi háttérindex és a tanulók szövegértési és matematikai eszközhasználatának viszonylatában. Az alapkészség-fejlesztésre irányuló törekvéseink tehát nem eredménytelenek. Szégyen, nem szégyen, de valamikor meg kell tanítani a gyerekeknek a százalékszámítást, a mértékegység-átváltást, az igekötős igék helyesírását. Javítani kell az olvasástechnikájukat, a szövegértési képességüket. Felismertem a problémát és felvállaltam a megoldását. A 10. évfolyam mérési eredményei pedig azt mutatják, hogy igenis szükség van felzárkóztatásra és differenciálásra.
13. Konfliktuskezelés
Igyekszünk a resztoratív módszertant alkalmazni annak érdekében, hogy a konfliktusok valódi okai a felszínre kerüljenek, és mindenki számára elfogadható megoldás szülessen. De ezen a területen még sokat kell fejlődnünk.
14. Könyvtárhasználat
Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen színtere a könyvtár. Párezer kötetes iskolakönyvtárunk ugyan nem nyújt szívderítő látványt, mégis azt gondolom, hogy azok a tanulók, akik átlépik a könyvtár küszöbét, céllal mennek: olvasni szeretnének, ami mai világunkban ritka kincs. A könyvtári állomány bővítését ezért nagyon fontos feladatnak tekintem. Emellett a könyvtár a digitális információszerzésben is segítségére kell, hogy legyen a diákoknak, de a tanároknak is. Ezen a téren szintén hiányosságokkal küszködünk. Remélem, a jövőben fejleszteni tudjuk a könyvtár informatikai ellátottságát is.
15. Környezettudatosság
Minden év szeptemberében vesz részt az iskola a takarítási világnap rendezvényein. Ennek keretében a kilencedikes tanulók osztályfőnökükkel egy előre beosztott terv alapján rendezik, takarítják az iskolát és annak környékét. A szükséges eszközöket az IDÖ munkáját segítő felnőtt szerzi be. A Föld napján plakátokkal emlékezünk meg az eseményről. Motivációs erőként hat a gyerekekre, hogy a termeket rendszeresen ellenőrzik. Az épület és környezetének tisztán tartása kiemelt feladat az intézményben a tanulók és a pedagógusok számára is. A folyosókon ügyeletes tanár minden szünetben és a tanítási idő végeztével is felügyel, és a tisztaság és a rend betartására utasítja a renitenseket. A hetesek feladata, hogy a tanítási óra elején és végén jelentsék, ha a termet nem megfelelően tiszta állapotban vette át az osztály; a szünetekben kiszellőztetik a termet és ellenőrzik osztálytársaik padjait a tanóra végén. Ha mégis kirívóan koszos és rendezetlen marad a helyiség, az osztályfőnök felügyeletével az egész osztálynak kötelezően rendet kell tennie a teremben. A folyosókon lévő mosdókat szintén az ügyeletes tanár ellenőrzi a szünetekben. Környezetünk rendben tartásába bevonjuk tanulóinkat. Alkalmanként ősszel és tavasszal a gereblyézésben, télen a hólapátolásban segítenek az egyébként ezeket a feladatokat is végző technikai dolgozóinknak. A hulladékkezelés megfelelő módját több tényező is segíti. Minden teremben, forgalmasabb átjárónál és az udvar több pontján is szemétgyűjtő edények találhatók. A városi szintű rendezvények természetesen bennünket is érintenek; ennek kapcsán vettünk már részt például műanyag palackgyűjtésben, madárismereti versenyeken, illetve rendeztünk már városi környezetvédelmi vetélkedőt, plakátversenyt. Tanulóink szívesen vettek részt mindebben, amit örömmel üdvözöltünk,
hiszen a legnagyobb szemléletformáló ereje a környezeti nevelésben is az érzelmekkel alátámasztott önálló cselekvésnek van. A Nemzeti Parkok tájékoztató anyaga az oktatónevelő munkához rendelkezésre áll. Amennyiben a diákok saját finanszírozással látogatást tesznek valamelyik Nemzeti Parkunkban, a szakértővel történő vezetés nagyobb élményt adhat, és a látogatások mindig növelik az érzelmi kötődést az adott területhez, így a kíváncsiságot is a többi iránt. Az energiatakarékossággal kapcsolatos elméleti tudnivalókat fizika és kémia órán sajátítják el tanulóink, a gyakorlatban pedig főleg az iskolai fölösleges lámpahasználatra hívjuk fel a figyelmüket. Ehhez a szülői ház megerősítést adhat az otthoni takarékos energia-felhasználásra törekvéssel. Az energiával való takarékoskodás módjaira, az alternatív energiaforrások használatára minden tanórán felhívjuk a figyelmüket, gyakorlati életből hozott példákon keresztül mutatunk rá a takarékosságra. Próbáljuk megszerettetni velük a testmozgást igénylő, környezetkímélő közlekedési eszközöket, biztatjuk őket a kerékpározásra, gyaloglásra. Az iskolánk területén található növények nagy részét egykori tanulóink ültették el, amire azóta is nagyon büszkék vagyunk. Ezek mind elősegítik, hogy tanulóinkból aktívan tevékenykedő környezettudatos felnőtt legyen. Ehhez azonban sok külső segítségre is szükségünk van: a családra, a médiára, a gyerekeket körülvevő baráti körök együttműködésére: ők az iskolával együtt lehetnek nagyon hatékonyak a környezeti nevelésben.
16. A közösségi szellem erősítése
Az összetartozás érzése nagyon fontos. Ennek eszközei többek között az egyenruha, a matrózblúz kötelező jellege ünnepi alkalmakkor. További eszköze lehet még a közös tanulás, a versenyre készülés, a versenyzés, az értékóvó magatartás és a segítőkészség. Ezek mindegyikére ösztönzöm a diákokat, a jövőben pedig még nagyobb elvárást fogok támasztani a versenyélet felpezsdítésével szemben, a sikerélményhez jutás érdekében.
17. Mérés-értékelés
Régóta tervezem a ténylegesen egységes mérés-értékelés kidolgozását és megvalósítását. E tanév végén a tantestület belevágott ennek kialakításába, és remélem, hogy a következő tanévben végleges formát öltenek a tesztek, melyek összehasonlíthatóságot fognak biztosítani mind a tanulók, mind a tantárgyak, mind pedig a pedagógusok terén. Ez – biztos
vagyok benne – sok mindenre rá fog világítani, közelebb fog vinni problémagócokhoz és megoldásokhoz.
18. Minőségfejlesztési elképzelések
Az iskola legnagyobb erőssége a pedagógusok oktató, nevelő tevékenysége. Fontos a jól képzett, a tudását megújítani képes tanárok támogatása. A pedagógusértékelés pozitív hatással bír önértékelésükre. Az Intézményi Minőségbiztosítási Programnak tartalmaznia kell a pedagógusok értékelésével kapcsolatos szabályozást is. Öt kulcskompetenciában kerül sor az értékelésre: a szakmai tudás alkalmazása, kommunikáció és kapcsolat értékelése, együttműködés, megbízhatóság és felelősségvállalás, komplexitás kezelése. A szakmai munka ellenőrzése az iskolavezetőség feladata. Az ellenőrzés magasabb szintű formája a jövőben a szakfelügyeleti rendszer bevezetése lesz. 19. Művészeti alapismeretek, a kreativitás fejlesztése
A vendéglátás sok tekintetben kreatív munka. Ezért teret engedünk a művészeteknek is (színészet, képzőművészet). Helyi tantervünk szerint a rajz és vizuális kultúra, illetve az ének-zene oktatás eddig is kapott szerepet a tantárgyak között, a jövőben ez csak a rajzra és a művészettörténetre fog korlátozódni.
20. Szakmai és tantárgyi versenyek, tehetséggondozás
A tehetség kibontakoztatásában fontosnak tartjuk tanulóink személyiségének minél teljesebb megismerését, a képességeik felismerését. Az eredményes munkavégzéshez igyekszünk kialakítani a tanulók reális önértékelését. A tehetségfejlesztésre hatással vannak a tanulók szociális, családi körülményei és az őket körülvevő érzelmi környezet. Részt szoktunk venni az Implom József Helyesírási Versenyen, a Kazinczy Ferenc Szép Magyar Beszéd Versenyen, a Városi „kisbiológus”versenyen. Valentin napon teadélutánt, Halloween alkalmából iskolai szintű tökfaragó, angol nyelvi délutánt rendezünk – vetélkedő jelleggel. Az Adventszeit in „Keri”: iskolai szintű, karácsonyváró német nyelvi délután szokott lenni. Időnként egy-egy tanulóval részt tudunk venni az Országos közismereti tanulmányi versenyek valamelyikén, főleg földrajzból. Rendszeresen sok
tanulót indítunk az Országos szakmai tanulmányi versenyen, legutóbb négy szakács és egy pincér tanulónk ért el jó helyezést. 21. Sport
A
tanulók
szabadidős
tevékenységének
megszervezésében,
mozgásigényének
kielégítésében nagy szerepe van a testmozgásnak. A sport szeretete tényező az életminőségben. A foglalkozásokat testnevelő tanárok tartják. A délutáni foglalkozások keretében igény szerint kosárlabda, kézilabda, aerobic, röplabda sportkör működik. Aktívan részt veszünk a városi sportéletben: iskolánk a tárgyi feltételek függvényében. Ezen kívül minden sportágban indulunk a városi alapszintű versenyeken. Diákolimpián versenyeztetjük a tehetséges tanulóinkat kézilabda, labdarúgás, asztalitenisz és torna sportágakban. 22. Szakképzettség, szakmai tudás
Iskolánk összetett oktatási intézmény, amely tanulóit versenyképes kínálattal várja. Alapvető célunk, hogy diákjaink sokoldalúan képzettek legyenek, olyan oktatási-nevelési rendben tanulhassanak, amelyben érdeklődésüket, képességeiket, személyiségüknek megfelelően gyarapítsák tudásukat és azt a munkaerő-piaci körülmények között hatékonyan alkalmazzák, ezáltal jó szakemberré váljanak. Olyan nevelésre törekszünk, hogy a gyerekekben kialakuljon az egyre magasabb szintű szakmai megújulás igénye. Vallom,
hogy a
kereskedelem,
vendéglátás,
idegenforgalom területén dolgozó
szakembereknek nemcsak a gazdasági változások rendszeres ismeretével, hanem az etikai normák elsajátításával is rendelkezniük kell. Értékeket kívánunk megőrizni és továbbadni: a tudáshoz hozzáadni az emberi együttélés legelemibb szabályait meghatározó értékeket, mint a tisztességet, a hűséget, a becsületességet, a megbízhatóságot, az áldozatkészséget, a kitartást, a másik ember tiszteletét. Alapvetően fontos az esztétikai érzék fejlesztése, szakmaszeretet,
hivatástudat
kialakítása,
a
piacorientáltság
tudatosítása,
és
a
gyakorlatorientáltság is. Fontos az élő kapcsolat a piaci szereplőkkel, az elméleti és gyakorlati felkészültség, a használható idegen nyelv tudás. Jónak tartom a moduláris képzést, az átjárhatóságot, mely többféle lehetőséget kínál. Iskolánk a kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban folytat szakképzést. Az új képzési struktúra szerint bevezetjük a
hároméves szakképzést hagyományos szakmáinkban, mint a szakács, cukrász, pincér, eladó. A szakközépiskolai képzés végén pedig vendéglátás-szervező vendéglősöket, illetve logisztikai ügyintézőket bocsátunk majd ki, ők a most beiskolázott kilencedikesek lesznek. A mi tanulóink elenyésző arányban tanulnak tovább a felsőoktatásban, a diploma számukra elérhetetlen, így népszerűek az érettségi utáni OKJ szerinti szakmáink. A szakközépiskolai képzés a törvényi előírásoknak és a pedagógiai programnak megfelelően folyik. A négy év során megtörténik a tanulók felkészítése az érettségi vizsgára, miközben szakmai alapozást, orientációt kapnak a vendéglátás vagy a kereskedelem irányába. Néhány éve az érettségizett diákjaink a klasszikus szakképzést választják, és „visszaülnek” szakácsnak, pincérnek vagy cukrásznak a 11. évfolyamra. Az a tapasztalatunk, hogy így válnak igazán jól képzett, érett, önálló és kreatív szakemberré. Versenyeredményeik is kiválóak. Ez a folyamat fordítva is sikeres: az eredetileg szakiskolai tanulóink, végzett vendéglátóipari szakemberként vagy kereskedőként újabb két évre beülnek az iskolapadba, hogy érettségi vizsgát szerezzenek. Az a tapasztalat, hogy harminc százalék körüli lemorzsolódás után jó eredménnyel érettségiznek. A Tanbolt és a Tankonyha rendezetlen jogi helyzete még okozhat érdeksérelmeket a közeljövőben, de úgy gondolom, hogy az iskola érdeke azt kívánja, hogy saját/fenntartói kezelésbe vegyük mindkét létesítményt. A legideálisabb állapot az lenne, ha a szakmai elméleti tárgyakat oktatók a tanműhelyekben el tudnák mélyíteni a tanulók tudását. Így eredményesebb és következetesebb munkát tudnának végezni, mely mindenkinek a javát szolgálná, főleg a tanulókét. Jelenleg nem ez a helyzet.
23. Szakmai kapcsolatok Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara A Kamara a szakképzés egyik legfőbb kontrollja, tanácsadója, az összes gazdálkodó szervezet képviselője. Különösen szoros és gyümölcsöző az együttműködés a vizsgák szervezése és lebonyolítása tárgyában. Gazdálkodó szervezetek A vendéglátóipari vállalkozók és a kereskedők külső gyakorlóhelyet jelentenek sok diákunk számára, ezzel együtt – a legtöbb esetben – garantált a szakmai fejlődésük. Támogatandó, hogy diákjaink valós piaci környezetben, valós munkahelyi légkörben tanulják a szakmájukat.
Mintegy összegzésképpen, a teljesség igénye nélkül a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola legfontosabb jellemzőit SWOT-elemzéssel gyűjtöttem csokorba.
SWOT-analízis
LEHETŐSÉGEK
ERŐSSÉGEK · központi irányítás, állami finanszírozás
· pályázati források
· egy irányba tartó pedagógusközösség
· átalakuló jogszabályi környezet
· versenyképes szakmák oktatása
· életpálya-modell
· az
iskola
épülete
könnyen
· béremelés
megközelíthető · erősek a külföldi szakmai kapcsolatok · jellemző az ifjúságvédelmi gondoskodás · pedagógiai alapelveinket minden tanórán érvényesítjük · tanulószoba · versenyek · adminisztrációs rendszer · belső ellenőrzés, minőségirányítás · jól menedzselt kapcsolatrendszer · gazdag diákélet – hagyományok · javuló fegyelmi és tanulmányi helyzet
VESZÉLYEK
GYENGESÉGEK
· csökkenő motiváció
· kinőttük az épületet · korszerűtlen
a
technikai
felszereltség · szegényes az eszközparkunk
· kiégés · a tárgyi erőforrások fejlesztésének elmaradása vagy hiányosságai
· kevés a könyvtár kötetszáma · pénztelenség
Záró gondolatok
A változás jó. A múlt értékeit megtartva, a régit nem feledve, ötvözve az újjal, csak jobb születhet. Ezen az úton haladunk. Iskolánk múltja, jelene és jövője szorosan egybefonódik, a folyamatos megújulás pedig vállalt szükségszerűség. A szakképzés nívójának folyamatos emelése mellett a fegyelemre és az emberi értékek megőrzésére helyezzük a hangsúlyt. Ez a célrendszer az elmúlt időszakban körvonalazódott a korábbi liberális szellem és szolgáltatói szemlélet ellenhatásaként. Az átfogó reform, mely a köznevelés mindennapjait jellemzi, időszerű és szükséges. Kollégáimmal együtt elkötelezett vagyok az új szabályok bevezetésében, a köznevelés átszervezésében. Hiszek a kollektív bölcsességben.
Izgalmas időszak áll előttünk, szeretnék részese lenni. Továbbra is telve tervekkel és nem légből kapott vágyakkal, ismereteim, képességeim és az eddig bevezetett újítások sikere alapján alkalmasnak tartom magam arra, hogy folytassam a két éve megkezdett munkát, és öt éven át vezethessem még ezt az intézményt mind a tanulók, mind a szülők, mind a pedagógusok, mind pedig a fenntartó megelégedésére. Őszintén remélem, hogy méltó leszek a bizalmukra.
Dunaújváros, 2013. július 3.
Magyar András Tamás pályázó
