Pályázat a Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium meghirdetett intézményvezetői állására

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

Pályázat a Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium meghirdetett intézményvezetői állására Készítette: Inotai István 2014. március

5

1. Történeti áttekintés 1.1. A Szerb Antal Gimnázium története A Szerb Antal Gimnázium a XVI. kerületben, Cinkotán található. 1906-ban nyitotta meg kapuit mint leánynevelő intézet. Az árvaház és nevelőintézet 1906-tól 1919-ig működött. Az I. világháború végén a Pozsonyból kiüldözött Pozsonyi Tanítónőképző Intézet költözött az épületbe. A tanítónőképző 1919-ben kezdte meg működését. A II. világháború idején az épület katonai objektum lett. 1947-ben helyreállították. 1952-től 1959-ig az intézmény 4 évfolyamos tanítóképzőként Teleki Blanka nevét vette fel. Az 1958/59-es tanévben végzett az utolsó tanítói évfolyam. Ezzel párhuzamosan megindult a gimnázium megszervezése is, és a 60-as évek végétől az intézmény 4 osztályos gimnáziummá alakult át (addig 12 évfolyamos iskola volt). 1969-ben az iskolát Szerb Antalról, a neves íróról és irodalomtörténészről nevezték el. A 70-es években – ameddig a körzeti határok éltek – ez az iskola vonzotta a kerület jó képességű tanulóinak jelentős hányadát, és mivel az épületben kollégium is működött, vidéki tanulók is szívesen jelentkeztek ide tovább növelve az iskola színvonalát.

A 60-as évek végén néhány iskolával egy időben a Szerb Antal Gimnázium kezdte el elsőként az orosz nyelv mellett a francia és német nyelv tagozatos szintű oktatását, és híres volt természettudományos – kémia, biológia – tagozata is, amely szintén igen vonzóvá tette a gimnáziumot. A kerület és a vonzáskörzet általános iskoláinak legjobb tanulói ezt az iskolát választották. Ez a pozitív tendencia a 80-as évek közepére megállt, aminek több oka volt. A körzethatárok megszűnésével a 8. osztályt befejező, jó képességű tanulók választási lehetőségei is bővültek, nem feltétlenül ebbe a gimnáziumba jöttek. A budapesti középiskolák többsége szintén bővítette nyelvkínálatát, és a nyelvoktatásban jó néhány iskola kiemelkedő eredményt ért el. Végül a gimnáziumban a kollégium lehetősége is megszűnt, így a vidéki jól tanuló, jó képességű gyerekek elhelyezése lehetetlenné vált. Rövid idő alatt az ide jelentkező vidéki tanulók száma minimálisra csökkent. Ennek következménye volt az, hogy egyre kevesebb jó képességű tanuló választotta ezt az iskolát; és bár még hosszú éveken keresztül némi túljelentkezés volt tapasztalható, az ide jelentkezők többsége már csak a jó vagy közepes képességű diákok közül került ki.

6

Ez a tény a gimnázium fő célját, a tehetséggondozást és a továbbtanulás segítését nagymértékben hátráltatta. Néhány év alatt az iskola tanulmányi színvonala érezhetően, tantárgyi átlaga szám szerint kimutathatóan csökkent. A gyengébb képességű tanulók bekerülése miatt a tanárok többsége korábban nem jellemző – nevelési és szakmai – problémák tömegével került szembe. A 6 és 5 évfolyamos képzés bevezetésének története és okai Ezek a körülmények kényszerítették az iskola tantestületét, az iskolavezetőséget és személy szerint engem is arra, hogy igazgatói működésem első évében, 1993-tól új utakat keressünk. A célom az volt, hogy a gimnázium továbbra is a legjobb képességű tanulók számára legyen vonzó intézmény, és a tehetséges tanulókkal tudjunk kiemelten foglalkozni. Ezért – igen komoly előkészítő munka után, a fenntartó engedélyével – 1994 szeptemberétől elindítottuk a 6 évfolyamos gimnáziumi képzést. Ugyancsak a fenti sikeres innováció volt az oka annak is, hogy 2004-ben elsőként a kerületben 5 évfolyamos nyelvi előkészítő osztály indításával folytattuk tevékenységünket.

1.2. A gimnázium épületének elhelyezkedése, története A Szerb Antal Gimnázium épülete 1906-ban készült el, sajátossága az, hogy eredetileg is oktatási célra készült (részletes történetét ld. iskolatörténet). Az iskola a Batthyány-kastély kertjében, Batthyány Ilona grófnő felajánlása alapján épült fel. A kétemeletes épület hasznos alapterülete több mint 5000 négyzetméter, melyhez egy 2 hektáros park tartozik.

Jelenleg az épület kívülről jó állapotban van, felújítása az elmúlt 20 évben szakaszosan történt. Belseje – anyagi erőnkhöz és a fenntartó, valamint a működtető önkormányzat lehetőségeihez igazodva – folyamatosan újul meg. Ez elsősorban a festést, mázolást, ill. a mellékhelyiségek korszerűsítését jelenti. Az épület a jelenlegi létszámhoz (631 tanuló) ideális környezetet biztosít. Minden osztálynak saját osztályterme van, ezek mellett számtalan kisterem, szaktanterem áll a tanulók rendelkezésére.

7

Az iskola mind alaprajzát, mind pedig a termek kialakítását és a teremméretek sokféleségét tekintve igen előnyös a gimnáziumi oktatásra, a különféle pedagógiai célzatú csoportbontás céljaira. Az épület nagysága természetesen behatárolja a felvehető gyerekek számát. Az elmúlt 2 évtizedben különösen technikai felszereltségét, szemléltetőeszköz-állományát tekintve jelentős fejlesztésen ment keresztül. Elsősorban a számítástechnika területén történt több szakaszban is jelentős modernizáció. Ennek eredménye a 2 jól felszerelt számítástechnika-terem, a tanári szobák és szaktantermek munkaállomásainak kialakítása, ami különösen a 4 éve bevezetett E-napló szempontjából jelentős. Ugyancsak fontos az 5 éve elkezdett TÁMOP 3.1.4 alapján az IKT alkalmazása, mely a tanárok között igen széles körben elterjedt, s amelynek feltétele volt a technika és számítástechnika fejlesztése.

8

2. A Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium jelenlegi helyzete (összefoglaló és visszatekintés az elmúlt ciklusra) 2.1. Az iskola szerkezete A Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnáziumban jelenleg 631 diák tanul, akiket a jelenlegi jogszabályok figyelembevételével és törvény szerinti óraszámokat tekintve 50 tanár tanít, akiknek a munkáját 4 pedagógiai munkát segítő támogatja. Az iskola műszaki, gazdasági és technikai feladatait a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet 11 technikai dolgozója biztosítja igen magas szinten. Az iskola hatalmas épülete és a hozzá tartozó kb. 2 holdas park szükségessé teszi az oktatást segítő technikai dolgozói létszámot.

Gimnáziumunkban változatlanul háromféle képzési típus található:  a hagyományos 4 évfolyamos képzés,  a 20 éve bevezetett 6 évfolyamos képzés  és a 10 éve elkezdett 5 évfolyamos képzés. Általános megítélés szerint a háromféle képzési forma nagyon jól megfér egymás mellett, sok tekintetben kiegészíti egymást. Miként korábban a 6 évfolyamos képzés bevezetése után jó néhány évig, úgy az 5 évfolyamos bevezetésénél is igaz, hogy minden új képzési forma sokkal több figyelmet igényel, és komoly megfontolás után kismértékben módosítani is kellett bizonyos dolgokon. Az iskola eredményességét döntően a 6 évfolyamos osztályok és tanulók biztosítják, de az is látható, hogy a többféle képzési forma egymás mellett élése előnyt jelent a tanulók számára. A statisztikákból láthatóan minden évfolyamon a 6 évfolyamos tanulók átlageredménye jobb, de egyre több jel mutat arra is, hogy a 4 évfolyamos tanulók is rájönnek, érdemes tanulni.  Néhány 4, illetve 5 évfolyamos osztály év végi eredménye eléri vagy megközelíti a 6 évfolyamos osztályok tanulmányi átlagát.  Kialakult egy egészséges versenyszellem, értéke van a jó tanulásnak: ez is oka annak, hogy eredményeink javultak, valamint annak is, hogy nem csökkent (mint általában a középfokú képzésben sok helyen, hanem megnőtt az ide jelentkezők száma. Az elért sikerek az alábbiakban foglalhatók össze:

9

 „A 100 legjobb középiskola” című kiadványban az 53., 48. és 70. helyezés,  az országos kompetenciamérés eredményei,  az érettségi eredmények,  a felsőoktatási felvételi eredmények,  a számtalan szaktárgyi versenyeredmény, OKTV-döntősök,  illetve a kiemelkedő sporteredmények. A fentiek mind azt bizonyítják, hogy a gimnázium nagyon sokrétűen, szerteágazó fejlesztési tematikával foglalkozik a diákokkal, és törekvése az, hogy a diákok megtalálják a tehetségük kibontakoztatásához szükséges lehetőségeket. Ma már talán nyugodtan mondhatjuk, hogy az iskola igazi alma materré vált. Azzá ugyanis nem automatikusan, pusztán az idő múlásával válik egy iskola. Ahhoz állandóság kell, óvni, megtartani azt, amit elődeink létrehoztak, folyamatosan visszaidézni azokat is, akik létrehozták, és segíteni, támogatni azokat, akik továbbviszik a hagyományokat.

2.1.1. Iskolahasználók (A gimnázium szociokulturális környezete) A gimnázium jelenleg az egyetlen tisztán gimnázium a XVI. kerületben, ahol 4, 5 és 6 évfolyamos képzés folyik. Az iskola Cinkotán, igen csendes, sok szempontból védett környezetben, egy csodálatos ősparkban (a valamikori Batthyány-kastély parkja) található. A Szerb Antal Gimnázium társadalmi-gazdasági környezetét kertvárosi és peremkerületi jellegéből adódóan elsősorban középosztálybeli és gazdálkodó réteg alkotja.

A kertvárosi, városszéli környezet meghatározó az iskolahasználók szempontjából. Tanulóink döntő többsége kerületi vagy környékbeli lakos. Társadalmi összetételét tekintve a diákok zöme a kertvárosi, vidékiesebb életformához szokott, a tipikus budapesti iskolákhoz képest kevésbé frusztrált, ideges és ingerült környezetből kerülnek ki. Tanulóink emiatt kevésbé vannak kitéve a deviáns viselkedés kockázatának, és a fentiek miatt is tisztelettudóbbak, udvariasabbak. Ez összefügg azzal is, hogy a környezetben élő helyi lakosok is figyelik, egyben nevelik is tanítványainkat. Nagyon jó a kapcsolat a cinkotai lakosokkal is. A környezet – Cinkota – régi, részben szlovákok lakta település, amely jelentős néphagyományokkal rendelkezik, s mint ilyen, fontos összetartó erőt jelent, de részben az olyan

10

környezet is az iskola beiskolázási részévé vált (Árpádföld, Kistarcsa, Nagytarcsa, lakóparkok), ahová az elmúlt években igen sok fiatal család költözött. Ez is oka annak, hogy az agglomerációból is egyre több tanulónk érkezik. A gimnázium földrajzi adottságai miatt is elsősorban a XVI. kerületi lakók középiskolája, mint az alábbi táblázatokból is látszik, hiszen a diákok többsége a kerületben lakik. Ez az 5 évvel ezelőtt készült grafikonon is jól látszik. (2009-es állapot) A Szerb Antal Gimnázium tanulói lakhely szerint

A Szerb Antal Gimnázium budapesti tanulói kerületenkénti bontásban

XVI. ker

11 6 6 61

186; 29%

XVII. ker.

112

Vidék

XIV.ker. XV. ker.

Budapest

X. ker. 311

453; 71%

XIII. ker III.ker

Ha melléteszem a 2014-es állapotot, látszik, hogy az iskolahasználók összetételében nincs jelentős változás. Budapesti tanulók kerület szerint 2; 0% 117; 26%

12; 3%

25; 6% 3; 1%

A Szerb Antal Gimnázium tanulói lakhely szerint

X. kerület XIV. kerület XV. Kerület

Budapesti tanulók ; 443; 70%

XVI. kerület 286; 64%

XVII. kerület

Pest megyei tanulók lakhelyük szerint

Csömör Gödöllő

27; 15%

23; 12%

46; 25%

Kerepes 36; 19% 27; 15% 25; 14%

Kistarcsa Nagytarcsa Egyéb Pest megyei település

Vidéki tanulók ; 189; 30%

11

Az alábbi táblázatból pedig a tanulók nemek szerinti összetétele látható, mely alapján azt lehet megállapítani, hogy az országos trendet követve a Szerb Antal Gimnáziumban is nagyobb a leány tanulók aránya (2009-ben 57 %), de a 2014-es állapotot tekintve egyre kiegyenlítettebb (52 %) ez az arány. 2008-as állapot

2014-es állapot

A gimnáziumi képzésben résztvevő fiú és leány tanulók aránya a 2007/2008-as tanévben

A Szerb Antal Gimnázium leány- és fiútanulóinak aránya a 2013-14. tanévben

80,00% 60,00%

Országos

40,00%

Szerb Antal Gimnázium

20,00% 0,00%

Fiútanulók száma; 302; 48%

Leánytanuló k száma; 329; 52%

Gimnáziumi képzésben Gimnáziumi képzésben részt vevő leány részt vevő fiú tanulók

Országos

58,62%

41,38%


57,12%

42,88%

Van olyan évfolyam, ahol 2 osztályban a fiú tanulók száma jelentősen nagyobb, mint a leány tanulóké. Ez a kiegyenlítődés egy egészséges folyamatnak tekinthető, miközben azért a fiúk nagyobb száma főleg a 7. és 8. évfolyamon okoz némi fegyelmezési problémát. A gimnázium 2004 óta folyamatosan 21 osztállyal működik. Ez azt jelenti, hogy a 7. és 8. évfolyam kivételével (ahol 2-2 osztály van) minden további évfolyamon 4 párhuzamos osztály működik. Ebből egy-egy osztály az 5 évfolyamos angol nyelvi előkészítő, az „a” és „b” jelölésűek mindig a 6 évfolyamos osztályok, a „c” jelölésűek pedig a hagyományos 4 évfolyamosak. Ebből az is látható, hogy a 6 évfolyamos képzés súlya némiképp jelentősebb. Évf.

4 évfolyamos osztályok



Osztályok összesen

7

-

-

2

2

8

-

-

2

2

9

1

1

2

4

10

1

1

2

4

11

1

1

2

4

12

1

1

2

4

13

-

1

-

1

Össz.:

4

4

13

21

12

2.2. A gimnázium képzési struktúrája A 4 évfolyamos osztály egyik fele első nyelvként németet tanul, a másik 15 fő pedig angolt. Mindkét csoport hagyományos 4 évfolyamos általános tanterv szerint halad. Az 1+4 évfolyamos nyelvi előkészítő osztály az első évben a törvény által előírt 18 órában tanulja az idegen nyelveket, a célnyelvi (angol) képzésre heti 12 óra, a második nyelv oktatására heti 6 óra jut. A 6 évfolyamos képzés alapvetően 3-szor 2 éves ciklusra bontható. Az első 2 év (7. és 8. évfolyam) az alapozó szakasz. A Pedagógiai Programban lefektetett cél szerint az első 2 évben a magyar nyelv- és irodalomnak, valamint a matematikának és az idegen nyelveknek van kiemelt szerepük. Ezekből van szintenkénti csoportbontás is. A második 2 év a fejlesztő szakasz. Itt a tanulók specializálódhatnak, választásuk szerint heti +2 órás orientációs nyelvi csoportba kerülhetnek, vagy humán és reáltárgyakat – szintén választás szerint – heti +1 órában tanulhatnak. Végül a harmadik 2 év a kétszintű érettségire és a továbbtanulásra felkészítő szakasz. Ebben a szakaszban az emelt szintű érettségire való felkészülés és a továbbtanulás érdekében tanulóink több tárgyat is – érdeklődésük szerint – választhatnak, és ezeket emelt óraszámban tanulhatják. Ahol a tanári ellátottság erre lehetőséget ad, ott az alap- és az emelt óraszámot az adott tárgyból külön csoportban tanulhatják a diákok. (Pl. magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika). Az emelt szintű érettségire való felkészülést (ha erre tanulói igény van) a tanórán kívüli foglalkozásokkal is támogatom. Ezek teszik lehetővé azt, hogy célzottan és differenciáltan a kétszintű érettségire és a továbbtanulásra készülhessenek fel diákjaink. A két képzési forma eredményessége közötti összehasonlításra a 9. évfolyamtól van lehetőség. A gimnázium oktatásszervezésének egyik központi eleme a mindegyik képzési formát és a legtöbb tárgyat átfogó csoportbontások rendszere. Hiszen ez az oktatásszervezési forma egyszerre adja meg a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak a lehetőségét a differenciált képzés keretein belül. A differenciált képzésnek ezt a rendszerét a gimnázium már nagyon régen kezdte el, messze megelőzve a kétszintű érettségi bevezetését.

13

2.3. A csoportbontások rendszere, orientációs és emelt szintű foglalkozások megszervezése A fenti eredmények egyik alapja a szintenkénti csoportbontások rendszere. Ezt a rendszert a Szerb Antal Gimnáziumban hoztuk létre az elsők között az országban. A kisebb csoportokban és a szintek szerinti bontásban nagyon nagy lehetőségek vannak. Ennek felismerése és a szabadon felhasználható óraszámok erre történő fordítása az idegen nyelvek és a matematika tárgyakból indult több mint 2 évtizede.  Első idegen nyelvet minden évfolyamon, ahol erre lehetőség van, szintenkénti csoportbontásban tanítunk.  Angol nyelvből a 6 évfolyamos képzésben (azaz 2-2 osztályban) végig 3 nyelvi csoport van.  Német nyelvből a tanulók létszáma miatt mindig egy csoport van, de ezek kis létszámú csoportok, és a csoportban nincs jelentős eltérés a tanulók tudásszintje között.  Második idegen nyelvként angol, német, francia, olasz nyelvet oktatunk.  Angol és német nyelvből 2012-től tudjuk biztosítani a szintenkénti csoportbontást, ami az összes érintett megelégedésére szolgál.  A francia és az olasz nyelv a színes nyelvi kínálatot biztosítja, de évfolyamonként csak 1-1 csoportot tudunk indítani.  Francia nyelvből évtizedek óta tudunk anyanyelvi tanárt biztosítani a francia-magyar alapítvány segítségével.  A második idegen nyelvnél is a középszintű nyelvtudás elérése a cél. 2013 szeptemberétől az óraszámot az eddigi heti 3-ról 9. és 10. évfolyamon 4-re emeltük. Így nőtt a második idegen nyelv jelentősége, ami reméljük, hogy az érettségi tantárgyak választásában és a sikeres nyelvvizsgák számában is megnyilvánul majd.  A nyelvi előkészítő évfolyamos osztályokban tanuló diákok az elmúlt 3 évben 100%ban tettek angol nyelvből érettségi vizsgát, és szinte mindenki felsőfokú nyelvvizsgával is rendelkezik. A csoportbontás rendszerét kiterjesztettük más érettségi tárgyakra is.  A magyar nyelv és irodalom esetében egyértelműen az anyanyelvi kultúra szélesebb körű megismertetése a cél.  Ezért a 6 évfolyamos képzésben 7-10. évfolyamon csoportbontásban oktatjuk a magyar nyelvet.  Az órakeret lehetőségeit figyelembe véve a 7. és 8. évfolyamon a magyar irodalom is bontásra került, de a lehetőségek függvényében ezt kiterjesztjük a 9. és 10. évfolyamokra is minden képzési típusban.  Ez lehetőséget ad nemcsak az anyanyelv ápolására, hanem a magyar irodalom szélesebb megismerésére is.

14

A csoportbontások legrégebbi hagyománya a matematika tantárgyra vonatkozik, ezzel azt is elértük, hogy a sok iskolában mumusként kezelt tantárgyból nálunk évtizedek óta nincs bukás az érettségin.   

A 7. és 8. évfolyamon 2 osztályból 3 szintenkénti csoport van. A 9-12. évfolyamon 4 osztályból 6 csoport van. A 11-12. évfolyamon a 6 csoportból 2 emelt szintű csoport jön létre.

Ennek is köszönhetően az emelt szintű matematika érettségi eredmények országos átlagban is kiemelkedő – 90 % feletti – színvonalúak. A 9. és 10. évfolyamon a tehetséggondozást segíti az ún. orientációs foglalkozás, amely az adott tárgyból tehetséges vagy a tárgy iránt érdeklődő diákoknak szánt nem kötelező tanórai foglalkozást jelenti. (Magyar, angol, német, matematika, fizika, kémia, történelem, biológia, informatika, földrajz és kémia tárgyakból lehet erre a képzésre jelentkezni.) A differenciálás és tehetséggondozás még fontosabbá válik a 11. és 12. évfolyamon, ahol már a kétszintű érettségire és a továbbtanulásra készülve a tanulók képességük, tehetségük és főleg érdeklődésük szerint jelentkezhetnek emelt szintű és emelt óraszámú csoportokba az alábbi tárgyakból: Magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvek (angol, német, francia, olasz nyelv), fizika, biológia, földrajz, informatika, társadalomismeret. (A kínálat évente változhat, de a kötelező érettségi tárgyak +2 tárgy minden évben szerepelnek.) Miután gimnáziumként a 11. és a 12. évfolyamon az emelt tárgyak kiemelkedően széles körét biztosítjuk, az elmúlt években előfordult, hogy más iskolában tanuló diák jött hozzánk olyan emelt szintű tárgyat hallgatni, amely a saját iskolájában nincs. Ez a vendégtanulói jogviszony kiszélesíti az iskolák közötti kapcsolatot is. (Corvin Mátyás, Táncsics Mihály Ált. Isk. és Gimnázium) Elősegíti a továbbtanulást és a polgári műveltséget a latin nyelv tanulásának lehetősége is. Az elmúlt 5 éves ciklusban a gimnázium tanulmányi eredményei azt bizonyítják, hogy az elmúlt (2009-2014-es) ciklus is igen sikeres volt a gimnázium életében, vagyis beváltak az oktatásszervezésnek fentiekben említett formái. Ennek mutatói:    

az év végi statisztikai adatok, az évenkénti kompetenciamérések, az érettségi eredmények és a felsőoktatási felvételi mutatók.

15

Ezen eredmények alapján ma egyértelműen a környék legjobb gimnáziumaként minősítik az iskolát, mely a fővárosi gimnáziumok rangsorában is egyre figyelemre méltóbb helyet foglal el. (lsd. alább a kompetenciamérések eredményei, A 100 legjobb középiskola rangsora) A kétszintű érettségi bevezetésének első évétől kezdve a gimnáziumot felkérte az akkori OKÉV, hogy vizsgaközpontként vegyen részt az érettségi lebonyolításában. Két éven keresztül emelt szintű vizsgaközpont voltunk, azóta – az emelt szintű érettségi vizsgák számának csökkenése miatt – középszintű vizsgaközpontként működünk együtt a KH által szervezett vizsgákban.

2.3. Beiskolázási tapasztalatok Az elmúlt években a felvételi jelentkezések azt mutatják, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a gimnázium iránt. Mindegyik képzési formára többszörös túljelentkezés jellemző. Általában a 6 évfolyamos képzésre négyszeres, a 4 – 5 évfolyamos képzésre sokszoros a túljelentkezés, de természetesen a táblázatból kiolvasható több mint 10 szeres túljelentkezés elsősorban a párhuzamos jelentkezések miatt ilyen nagy, reálisan nézve ez is kb. 3-5-szörös lehet. A központi felvételire jelentkezők száma és a beadott jelentkezési lapok száma tagozatonként a 2013-2014-es tanévben

Tagozat

Központi írásbelit írók száma a Szerb Antal Gimnáziumban

A beadott jelentkezési lapok száma tagozatonként

Felvehető létszám

01 hat évfolyamos angol 02 hat évfolyamos német

286

290

60

340

14

109

14

335

28

21 négy évfolyamos angol 22 négy évfolyamos német

-

31 öt évfolyamos angol nyelvi előkészítő 4-5 évfolyamos összesen

151

603

Továbbra is nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a külső partnerekkel – általános iskolákkal – folyamatosan jó legyen a kapcsolat, és az információk időben és pontosan eljussanak

16

az érintettekhez. Minden évben részt veszünk a „Sulibörzén”, és tájékoztatót tartok a felvételiről az általános iskolák pályaválasztási felelőseinek.

2.4. Tanulmányi eredmények, statisztikai adatok Az elmúlt évek eredményei, az iskola minőségi munkájának egyértelmű és látható jelei azokban az egzakt mutatókban figyelhetőek meg, amelyek egy oktatási intézmény szakmai munkájának csak egyik, de fontos szeletét mutatják. Hangsúlyozottan tanulmányi mutatókról van szó, a nevelési munka többi része a pályázat más fejezetében látható. A gimnázium eredményességi mutatói közül 5 elemet tartok kiemelten fontosnak. 1. Az év végi statisztikai adatok, év végi iskolaátlag 2. Az országos kompetenciavizsgálat összehasonlító mérési eredményei 3. Az érettségi eredmények vizsgálata, az országos átlaghoz való hasonlítása 4. Az iskola felsőoktatási felvételi mutatói 5. A 100 legjobb középiskola eredményei Ezek az adatok azt mutatják, hogy beértek azok az erőfeszítések, amelyeket az iskola tanári kara és az iskola vezetése közösen tett az elmúlt években azért, hogy a gimnázium ismét kiemelkedő helyet foglaljon el a kerületben, és végzett tanulói sikeresen érettségizzenek és kerülhessenek be egyetemekre, főiskolákra. Ma már rangot jelent bekerülni a Szerb Antal Gimnáziumba, amit az ide jelentkezők száma is bizonyít. Amíg sok középiskola jelenleg nem tud annyi osztályt indítani, amennyit szeretne – hiszen a gyereklétszám folyamatosan csökken, és a csökkenés már elérte a középiskolákat is –, addig nálunk továbbra is igen jelentős túljelentkezés jellemző.

17

2.4.1. Év végi statisztikai adatok Az alábbi adatsorok azt mutatják, hogy a gimnázium jelentősen javuló eredményei mögött döntően a 6 évfolyamos képzés eredményessége áll. A Szerb Antal Gimnázium tanulmányi átlaga 2000-2013. 4,30 4,20 4,10 4,00 3,90 3,80 3,70

4,10 4,09 4,10 4,09

4,22 4,16 4,18 4,17 4,19

3,98 3,97 3,93 3,94 3,96

2012/2013

2011/2012

2010/2011

2009/2010

2008/2009

2007/2008

2006/2007

2005/2006

2004/2005

2003/2004

2002/2003

2001/2002

2000/2001

1999/2000

Az év végi statisztikai adatok – iskolai tanulmányi átlag stb. – már 1994-től (ekkor indult az első 6 évfolyamos osztály) mutatják, hogy a tanulmányi munka egyre eredményesebb. A fenti táblázat egy hosszabb periódust ölel fel, ebből azt lehet látni, hogy az elmúlt 15 évben – 1999-től – az iskola tanulmányi átlaga megtorpanás nélkül nő 2013-ig (3.9-ről 4.22-re). Ennek a hosszabb emelkedő periódusnak a 6 évfolyamos eredmények folyamatos javulása, illetve a folyamatosan magas színvonal az oka. Három szakaszt lehet jól elkülöníteni:  az 1999 és 2004 közötti szakasz megközelíti a 4 egészet,  a 2005 és 2008 közötti szakasz 4.10 körüli átlagot mutat,  a 2009-től 2013-ig tartó 3. szakasz, amely lassú, de folyamatos emelkedést mutat. Ezzel együtt évekre visszamenőleg látható, hogy az „a” és a „b” osztályok (ezek a 6 évfolyamos osztályok) félévi és év végi tanulmányi átlaga minden évfolyamon jobb, mint a „c” és a „d” osztályok (ezek a 4 és 5 évfolyamos osztályok) tanulmányi átlaga. Fontos jelezni, hogy a 6 évfolyamos osztályok összetétele a kezdetektől sokkal homogénebb, az osztályközösséget általában jó képességű és jó tanuló, tanulásra sokkal inkább motivált diákok alkotják. Mind nevelési, mind tanulmányi szempontból megállapítható, hogy ezek az osztályok jelentik az igazi húzóerőt és eredményességet a gimnáziumban, de közben jelentős eredmény a 4, 5 évfolyamos osztályok statisztikai eredményeinek lassú emelkedése is.

18

2.4.2. Kompetenciamérések eredményei A másik fontos – szakmai szempontból talán a legfontosabb – mutató a kompetenciamérésekhez kötődik, ahol a követő mérések lehetőséget teremtenek az iskolán belüli és az iskolák közötti összehasonlításra. A mérések alapján összesített anyagból az intézmények összehasonlító elemzését emeltem ki, mindkét tárgyból, mind a 6, mind a 4-5 évfolyamos képzés esetén. Az alábbi grafikonok 2008-tól mutatják mindkét tárgyból, hogy az országos átlaghoz, illetve a 6 évfolyamos gimnáziumok átlagához képest a Szerb Antal Gimnázium tanulói milyen eredményt értek el mindkét tárgyból.

Matematika 8. évfolyam év

2008 2009 2010 2011 2012

6 évf. orsz. átlag

orsz. átlag

1601 1605 (485) 1622 1601 1612

10. évfolyam SZAG

547 (1658) 1755 1731 1744

orsz. Átlag

6 évf. orsz átlag

6 évf.SZAG

orsz. átlaga

4. osztályos orsz.átlag

4 évf. SZAG

1832

1648

1916

1649

1752

1804

1618

1875

1618

1798

1828 1862 1834

1613 1635 1632

1871 1877 1888

1613 1635 1632

1792 1805 1816

1696 1724 1737

1834 1809 1849

Szövegértés (magyar) 8. évfolyam év

2008 2009 2010 2011 2012

orsz. átlag

1579 (502) 1564 1583 1577 1567

6 évf. orsz.átlag

10. évfolyam

8.évf. SZAG

orsz. átlag

6 évf. orsz átlag

6 évf. SZAG orsz. Átlaga

4. osztályos orsz.átlag

4 évf. SZAG

1808

1609

1854

1609

1749

578

1766

1615

1850

1615

1819

1724 1720 1718

1774 1795 1829

1620 1617 1603

1843 1837 1800

1620 1617 1603

1794 1781 1768

1735 1723 1706

1810 1794 1801

19

1.

8. évfolyam szövegértés hat évfolyamosoknál 2010-2012-ig Kompetenciamérés, szövegértés: 8. évfolyamon 1900 1800

1774 1724

1829

1795 1720

1718

1700 1600

1583

1577

Országos átlag

1567

1500

Hat évfolyamos gimnáziumok átlageredménye A Szerb Antal Gimnázium eredménye

1400 2010.

2011.

2012.

2013-ban

Jobbak, hasonlóak, gyengébbek nálunk szövegértésből, néhány példa (a zárójelben „A 100 legjobb középiskola” c. kiadványban elért helyezés). jobb

hasonló

gyengébb

Eötvös József Gimnázium

(5.)

1847 pont

Apáczai Gyakorlógimnázium

(7.)

1891 pont

Veres Pálné Gimnázium

(41.)

1796 pont


(70.)

1730 pont

Balassi Bálint Gimnázium

(60.)

1713 pont

Óbudai Gimnázium

(94.)

1729 pont

Dózsa György Gimnázium XV. ker. Móricz Zsigmond Gimnázium

1695 pont (67.)

1667 pont

20

2.

8. évfolyam matematika hat évfolyamosoknál 2010-2012-ig Kompetenciamérés, matematika: 8. évfolyamon 1900 1850 1800 1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450

1862

1828 1755

1622

1834 1744

1731

1601

Országos átlag

1612

Hat évfolyamos gimnáziumok átlageredménye A Szerb Antal Gimnázium eredménye

2010.

2011.

2012.

2013-ban

Jobbak, hasonlóak, gyengébbek nálunk matematikából, néhány példa jobb

hasonló

gyengébb


(5.)

1935 pont


(7.)

1891 pont

Gödöllői Török Ignác Gimn.

(45.)

1912 pont


(70.)

1820 pont


(60.)

1832 pont


(41.)

1854 pont

Óbudai Gimnázium

(94.)

1779 pont

Dózsa György Gimnázium XV. ker. Móricz Zsigmond Gimnázium

1765 pont (67.)

1729 pont

21

3. 10. évfolyam szövegértés 4 és 5 évfolyamos képzésben Kompetenciamérés, szövegértés: 10. évfolyamon 4 és 5 évfolyamos képzés 1850 1800 1750

1810 1735

1801

1794 1723

1706

1700 1650

1620

Országos átlag

1617

1603

1600 1550

Négy-öt évfolyamos gimnáziumok átlageredménye A Szerb Antal Gimnázium eredménye (4-5 évf.)

1500 1450 2010.

2011.

2012.

2013-ban

Jobbak, hasonlóak, gyengébbek nálunk szövegértésből, néhány példa jobb hasonló

gyengébb


(5.)

1908 pont


(41.)

1873 pont


(70.)

1848 pont


(7.)

1855 pont


(60.)

1861 pont

Református Líceum Gödöllő

(84.)

1803 pont

Móricz Zsigmond Gimnázium

(67.)

1784 pont

22

4.

10. évfolyam matematika 4 és 5 évfolyamon 2010-2012-ig Kompetenciamérés, matematika: 10. évfolyamon: 4 és 5 évfolyamos képzés. 1900 1850 1800 1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450

1849

1834

1696 1613

2010.

1809 1724 1635

2011.

Országos átlag

1737 1632

2012.

Négy-öt évfolyamos gimnáziumok átlageredménye A Szerb Antal Gimnázium eredménye (4-5 évf.)

2013-ban

Jobbak, hasonlóak, gyengébbek nálunk szövegértésből néhány példa hasonló

gyengébb


(70.)

1945 pont


(5.)

1963 pont


(41.)

1914 pont


(7.)

1924 pont


(60.)

1901 pont

Gödöllő Török Ignácz Gimn.

(45.)

1881 pont


(67.)

1790 pont

23

5.

2013. évi felmérés a 10. évfolyamon matematikából a 6 évfolyamos gimnáziumokban

2013-ban

Az elmúlt öt évben diákjaink a 10. évfolyam matematikából egyenletesen magas színvonalon teljesítettek. A 2013-ban 10.-es évfolyam matematikából az átlagosnál is lényegesen jobban fejlődött, elérte a vezető gimnáziumok szintjét. A legkiválóbbak nagyon eredményesen versenyeznek matematikából, illetve természettudományokból. Az utóbbi években mindig volt országos döntősünk.

24

6.

2013. évi felmérés a 10. évfolyamon matematikából a 4 évfolyamos gimnáziumokban

2013-ban

Jobbak, hasonlóak, gyengébbek nálunk matematikából (4 évfolyamos), néhány példa jobb hasonló

gyengébb


(5.)

1967 pont


(7.)

1995 pont


(70.)

1847 pont

Szent László Gimnázium

(34.)

1838 pont


(41.)

1871 pont

Kölcsey Ferenc Gimnázium

(75.)

1781 pont


1812 pont

BME Két tannyelvű Gimnázium

1756 pont

Látható hogy 2013-ig – a legutolsó mérésig - stabilan őrzi a gimnázium kiemelkedő teljesítményét. Magasan az országos átlag felett, de magasan a legerősebb referenciacsoport, a nagy 6 évfolyamos gimnáziumok országos átlaga felett teljesítenek diákjaink. A fenti 4 évfolyamos táblázatokból (matematikára és a szövegértésre egyaránt igaz) látható, hogy a Szerb Antal Gimnázium 4 évfolyamos tanulói a referenciacsoportok mindegyikében magasan az országos átlag felett teljesítenek. Érdekesség az, hogy ezeknek a tanulóknak egy része már a hat évfolyamos képzésre is hozzánk jelentkezett, de akkor nem kerültek be a gimnáziumba. Vonzáskörzetünk szülei bíznak az gimnáziumban, és 2 év múlva a négy, illetve az 5 évfolyamra ide íratták be gyerekeiket. Végül a lenti táblázat a 2013-as felmérés összesített eredményeit mutatja, ebből látható, hogy az összehasonlítás az országos átlaggal adott tárgyból az adott képzési típus országos átlagával milyen eredményt mutat. A Szerb Antal Gimnázium tanulói mindegyik viszonyítási csoporthoz képest lényegesen jobbak.

25

2.4.3. Érettségi eredmények vizsgálata A következő fontos mutató az érettségi eredményekkel szemléltethető. Az első táblázat a gimnázium utolsó 15 évének érettségi átlageredményeit mutatja, látványos fejlődéssel, amely különösen az elmúlt 5 éves ciklusban mutat folyamatosan magas szintet. Az érettségi átlag alakulása az elmúlt 15 évben 4,60 4,45 4,48 4,48 4,44 4,39 4,38 4,29 4,40 4,23 4,22 4,13 4,09 4,20 4,04 3,88 4,00 3,75 3,80 3,60 3,47 3,40 3,20 3,00

26

A végzős osztályok tanév végi és érettségi eredményeinek összehasonlítása

4,80 4,70 4,60 4,50 4,40 4,30 4,20 4,10 4,00 3,90 3,80 3,70 3,60 3,50 3,40 3,30 3,20 3,10 3,00

2008-2009 Iskolai érettségi átlag 4,45 6 évfolyamos átlag 4,62 5 évfolyamos átlag 4,34 4 évfolyamos átlag 4,21

2009-2010 4,48 4,62 4,48 4,21

2010-2011 4,48 4,53 4,52 4,34

2011-2012 4,44 4,58 4,35 4,23

2012-2013 4,39 4,53 4,45 4,04

Kitűnően érettségizettek 25

21

20 15 10

12 12

14

18 17 16

18 17

8

5 0

Az alábbi táblázat pedig azt mutatja, hogy a 2013-as nyári érettségin a négy osztály 4,39es érettségi átlaga hogyan oszlik meg a képzési típus szerint, illetve hogy az érettségi eredmények és az év végi eredmények viszonya milyen. A végzős osztályok tanév végi és érettségi eredményeinek összehasonlítása 2012-2013. 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00

Összes en Tanév végi átlag 4,13 Érettségi átlag 4,39

12.a

12.b

12.c

13.nyek

4,21 4,49

4,23 4,56

3,83 4,04

4,23 4,45

27

A középszintű érettségi eredmények összehasonlítása százalékban 2013 100,00 92,00 88,50 88,33 84,44 83,36 82,68 82,29 90,00 77,14 75,00 80,00 69,52 67,28 67,30 70,00 58,01 57,66 57,57 57,50 55,98 60,00 47,59 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

Országos átlag százalékban 2013

A Szerb Antal Gimnázium végőseinek eredménye százalékban 2013

A középszintű érettségi eredmények összehasonlítása 2013 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

4,17 3,49

4,13

4,11

4,43 3,49

3,42

4,42 3,46

4,60 4,22 4,08 3,95

3,75 3,49

2,94

Országos átlag 2013 A Szerb Antal Gimnázium végőseinek eredménye 2013

28

Szemléletes az érettségi átlagon belül az egyes tárgyak érettségi eredményeit is összevetni az országos tantárgyi érettségi átlaggal (százalék és osztályzat szerint is). Mindegyik tárgy esetében világos, hogy az országos átlagnál a mi diákjaink eredménye lényegesen jobb. Előrehozott nyelvi érettségi vizsgák, nyelvvizsgák alakulása A társadalmi igények, elvárások a nyelvtudással kapcsolatban világosak. A gimnázium ennek a kihívásnak próbált megfelelni azzal, hogy a nyelvórák számát nem csökkentette, hanem növelte, megőrizte a sokszínű nyelvi kínálatot, és a nyelvoktatás színvonalára is nagy hangsúlyt fektetett. Ennek egyik formája az, hogy az idegen nyelveket a legkülönfélébb szinteken és óraszámban tanulhatják a diákok: alap- és emelt óraszámban, haladó és kezdő szinten. Emellett az 5 évfolyamos nyelvi előkészítő osztályok is a nyelvoktatás eredményességének emelését szolgálták, és igaz ez a második nyelvre is. A 0. évfolyam az elmúlt években sikeres volt, ennek a 8 éve átdolgozott tantárgyi struktúra az oka. Így a diákoknak már a kezdő évfolyamon nemcsak nyelvből és számítástechnikából, de más tárgyakból is komolyabb teljesítményt kellett nyújtaniuk. Ezért sajnálatos, hogy 2013-tól ismét csak a nyelvek és a számítástechnika kerül előtérbe a 0. évben.

2.4.4. Továbbtanulási adatok Kerületi gimnáziumként fő célkitűzésünk, hogy tanulóink érettségi utáni továbbtanulását elősegítsük. A nevelőtestület közös munkájának eredményeként ebben is jelentősen előreléptünk.

Továbbtanulók aránya 2013 10% 3% 3% 84%

Egyetem/Főiskola OKJ- képzés Újrafelvételizik Nem tanul tovább

29

Választott felsőoktatási intézmények 2013 ELTE

21%

29%

BGF 14%

5%

BCE SOTE

10% 10%

11%

BME SZIE További felsőoktatási int.

A továbbtanulást tekintve némi különbség van abból a szempontból is, hogy a diákok 4-5 vagy 6 évfolyamos osztályban végeztek. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy a 6 évfolyamos diákok sikeresebben felvételiznek, és átlagban ezekből az osztályokból 5-10%-kal többen kerülnek be a felsőoktatásba. Igaz az is, hogy a 6 évfolyamos osztályokban eleve magasabb a továbbtanulók száma. A tanulmányi munka elemzése alapján ez a különbség természetesnek mondható. A továbbtanulási eredmények értékét véleményem szerint az is növeli, hogy – miután általánosan képző gimnázium vagyunk – diákjaink a legkülönfélébb típusú főiskolákra, egyetemekre jutnak be. A felsőoktatásba kerülő diákjaink a legnevesebb egyetemeken is megállják a helyüket, és az egyetem után fontos szerepet töltenek be a társadalomban. Erre példa a honlapunkon lévő rész, ahol sikeressé vált egykori tanítványainkkal büszkélkedünk.

2.4.5. Versenyeredmények Végül, de nem utolsósorban említem, hogy tanulóink az elmúlt években kiemelkedő eredményeket értek el az országos, fővárosi és kerületi tanulmányi versenyeken. (Diákjaink versenyeztetését azért is tartom fontosnak, mert a versenyre való felkészülésük során a tananyagban még inkább el tudnak mélyülni, látókörük is szélesedik, valamint verseny- és vizsgarutint szereznek.) Továbbá a jogszabályok előírják a 6 évfolyamos és a nyelvi előkészítő osztályok további indításának feltételeit is 2016-tól, és ebben jelentős szerepet kap a versenyen részvevők száma is. A pályázat végén mellékelem az utolsó 3 év legjobb versenyeredményeit.

30

2.5. Minőségbiztosítás és hatékonysági vizsgálatok 2009-től 2013-ig 2009/10.

A 2009/10. tanévben tovább folytatódott a pedagógusértékelési folyamat. Az előző évek tapasztalataiból kiindulva az értékelésre kerülő kollégák létszámát tíz helyett ötre redukáltuk, hogy kivitelezhető legyen az értékelés. Az igazgató számára fontos feladatot az óralátogatások jelentettek. A kijelölt 5 kolléga esetében ez egy-egy szakóra látogatása volt, az osztályfőnökök estében pedig ezt még egy osztályfőnöki óra egészítette ki. Minden alkalommal készült egy-egy értékelőlap, amelyet a munkaközösség-vezető és az intézményvezető töltött ki az értékelt pedagógusról. Az óralátogatást mindig értékelő beszélgetések követték. Az értékelt tanár aláírásával hitelesítette a pontozólapokat. A második fázis az adminisztratív ellenőrzés volt, amely az éves ellenőrzési rendszerbe illeszkedett. Ennek egyik része a naplóvezetés, annak folyamatos követése szaktanári és osztályfőnöki megközelítésből. Ezt az ellenőrzést forradalmasította az elektronikus napló, amelynek zárási ideje pontosságra ösztönözte a kollégákat. A vizsgálatban részt vevő kollégák naplóvezetése pontos volt, a határidők betartása jellemezte. A harmadik rész a tanulói kérdőívek kitöltetése, annak feldolgozása, az érintett tanárok munkájának értékelése a tanulók szemszögéből. Ezen a területen is forradalmi változásokat hozott az elektronikus napló, az eddig papíron kitöltött kérdőívek „gépesítve lettek”, így az értékelés leegyszerűsödik majd. 2010/11.

Az intézményi munka értékelésének egyik pillére az önértékelés. Iskolánk Pedagógiai Programja is kitér erre, illetve az IMIP is tartalmazza, hogy 2 évente elégedettségi vizsgálatot szükséges tartani az iskola partneri oldalával. Ebben a külső partneri oldal elégedettségét vizsgáltuk. Megkérdeztük a helyi általános iskolák, a nevelési tanácsadók, illetve az iskolaorvos iskolánkkal kapcsolatos véleményét is. Ezekkel a külső partnerekkel nagyon szoros az együttműködésünk. Nagyon magas az elégedettség iskolánkkal kapcsolatban. 2011/12.

A 2011-2012. tanévben folytatódott a pedagógusértékelés. Az év értékelési feladata a belső elégedettség mérése volt egy tanári klímateszt segítségével, amelyet valamennyi kolléga és az iskolavezetés is kitöltött. 2012/13.

31

Ennek a tanévnek a legfontosabb feladata a köznevelési törvény hozta változások pontos megismerése volt, ezek bevezetése az érintett területeken. A Nemzeti Alaptantervekhez igazodó kerettantervek alapján a munkaközösségek helyi tanterveinek kialakítása volt szükséges a 2013. évi szeptemberi induláshoz.

2.6. A gimnázium nevelési helyzete A tanulók neveltségi szintje általában egyenletesen jó. Ennek egyik oka a 6 évfolyamos képzésben keresendő, de a két képzési forma egymásmellettisége is ezt erősíti. Az elmúlt években alig került sor fegyelmi ügyekre.

FEGYELMI ÜGYEK SZÁMA

2009/10

2010/11

2011/12

2012/13

2013/14

1

2

1

1

1

Ezek a fegyelmi ügyek is elsősorban hiányzások és kevésbé jelentős fegyelmezetlenségek miatt történtek. Ennek okait a pályázat 2.1. pontjában részletesen elemzem. A tanulók jó neveltségi szintjének ilyen kialakulásában az osztályfőnöki munka hatékonysága mellett szerepe van annak a körülménynek is, hogy a gimnázium külvárosi környezetben van, és így diákjainkat kevesebb negatív hatás éri. Fontos hatása van az iskolai nevelésben az iskolai környezetnek, a csodálatos parknak, amelyek mind kedvelt színterei a diákok életének. (Pl. a park gondozása egész évben a 4 kezdő osztály feladata.) De ugyancsak a park adja azokat a lehetőségeket, amelyek a környezeti nevelés témakörében több szakórán (pl. földrajz, biológia, rajz) is feladatot adhatnak tanulóinknak.

2.6.1. Az osztályfőnöki munka A hagyományos osztályfőnöki órák mellett fontos szerepe van az osztályfőnök által vezetett kiscsoportos foglalkozásoknak. Ezek a részben személyiségfejlesztő programok az osztályfőnöki munka eredményességét növelik. Az e programok során alkalmazott szituációs játékok segítik a tanulókat abban, hogy megtanulják kezelni a konfliktushelyzeteket, és fejlesztik a problémamegoldó képességüket is. Talán ez is szerepet játszik abban, hogy iskolánkat messze elkerülték a komolyabb iskolai konfliktusok. Az összeszokottság, a jólneveltség, az érdeklődés kialakulásában fontos szerepük van:   

az osztálykirándulásoknak, a színház- és múzeumlátogatásoknak, általában az osztályközösségi programoknak, amelyek az éves iskolai munkatervben szerepelnek.

32

Ezeknek a programoknak jelentős anyagi vonzatuk lehet, éppen ezért jó az, hogy a Cinkotai Főnix – Együtt a Tudásért – Alapítvány évente magas összeggel tud hozzájárulni az egyes osztályok kulturális és honismereti szabadidős tevékenységeihez. Ezzel a támogatással csökken a szülőkre háruló teher.

2.6.2. Tanár-diák viszony A Szerb Antal Gimnáziumban híresen jó a tanár-diák kapcsolat. Ennek színterei a tanórák, tanórán kívüli programok, osztálykirándulások, tanulmányi és sportversenyek, színház- és koncertlátogatások, múzeumi napok, nyári táborok stb. Megalapozza mindezt tanáraink kiváló szakmai felkészültsége, amely tanulóink számára követendő példa értékű. Ezen alapszik a nyugodt szakmai munkához szükséges partneri légkör, amely a tanórákat is jellemzi. A jó légkör legékesebb bizonyítéka az a sok tanár, aki a gimnáziumban érettségizett (ld. grafikon), és az egyetem elvégzése után visszajött régi iskolájába tanítani.

33

2.6.3. Gimnáziumunk egészségfejlesztési, drogmegelőzési programja Az Életvezetési ismeretek és készségek című személyiségfejlesztő program folytatása kiemelt szerepet játszik céljaim között, hiszen ez egy olyan iskolai prevenciós program része, amely a hazánkban hagyományosnak mondható szenvedélybetegségek (alkoholizmus, dohányzás) és az utóbbi két-három évben elsősorban a serdülő és ifjúsági korosztály körében rohamosan terjedő kábítószer-élvezet megelőzésére irányul. E program célja, hogy olyan készségek kifejlesztéséhez és gyakorlásához adjon segítséget a legveszélyeztetettebb korosztálynak, amelyek révén megbizonyosodhatnak az egészséges és biztonságos élet értékeiről, jártasságot szerezhetnek a veszélyhelyzetek felismerésében, valamint felfedezhetik önmaguk megvédésének lehetőségét és felelősségét. Ez a program tematikailag beilleszthető az osztályfőnöki tanmenetbe, de részegységei taníthatók az irodalom és nyelv, a biológia, a történelem, a rajz, az ének szakórákon is. A program folytatása attól függetlenül is fontos, hogy sem a dohányzás, sem az alkohol, sem a kábítószerhasználat nem jellemző iskolánk tanulóinak körében.

2.7. A tanári karról A tanári kar létszáma, szakpárosítása, valamint végzettsége is biztosítja a gimnázium folyamatos magas színvonalú munkáját. A Szerb Antal Gimnázium pedagógusai életkoruk szerint 2%

6%

25-29 év között

10%

18% 16%

4%

30-34 év között

24%

20%

35-39 év között 40-44 év között 45-49 év között 50-54 év között 55-60 év között 60-nál több év

34

A Szerb Antal Gimnázium tantestületének nemek szerinti megoszlása

Pedagógusaink, akik a Szerb Antal Gimnáziumban érettségiztek 42; 82%

31% Nő Férfi

69%

9; 18%

A Szerb Antal Gimnáziumban érettségizett tanárok

Az iskolai dokumentumokból, a tantárgyfelosztásból az állapítható meg, hogy a jelenlegi létszámmal, a köznevelési törvény alapján jelenleg meglévő tanári státusszal a gimnázium fő célja és elképzelése a csoportbontások és az emelt szintű képzések óraszámait tekintve megvalósítható. Emellett tehetséggondozásra és felzárkóztatásra is van lehetőség. E két utóbbi formát az évfolyamonkénti és tantárgyankénti csoportbontásokba is beépítettük. Jelentősebb fluktuáció az elmúlt években nem volt, a tanári kar stabil. Kisebb mértékű cserélődés az évenként nyugdíjba menő kollégák pótlását jelenti a mindenki által ismert okok miatt. Szerencsésnek és jónak tartom azt, hogy a tanári kar egy része olyan pedagógus, aki korábban itt érettségizett, majd az egyetem után ide jött tanítani. Ugyanígy nagyon fontos, hogy a tanári kar összeszokott, és a vitákban kiérlelt gondolatokat együtt képes megvalósítani. Ezeknek eredménye a komoly szellemi munkát jelentő Gimnáziumi Pedagógiai Program és a 2012-ben a köznevelési törvény után a helyi tantervek többsége, melyeket a kollégák dolgoztak ki. De nagyon sok munkát jelentett az elmúlt években a sok iskolai szabályzat kidolgozása is. Munkakörülmények Kiemelkedő fontosságú az, hogy az iskola dolgozói – és persze a tanulók is – megfelelő körülmények között taníthassanak és tanulhassanak. Szerencsére a gimnázium méltóságteljes épülete, a környezet és a csodálatos park megteremti ezeket a feltételeket, és biztosítja mind a tanárok, mind a diákok számára a megfelelő munkakörülményeket. Talán ez is oka annak, hogy a nevelőtestületben a légkör igazán jónak mondható. Az első emeleti nagytanári mellett, már 4 kistanáriban, jórészt kényelmes és jó technikai felszereltség mellett dolgozhatnak.

35

3. Vezetői célkitűzések a gimnázium jövőjét illetően 3.1. Szakmai, nevelési elképzelések és célok Elképzelésem szerint az iskola jövőjét továbbra is két fontos tényezőnek kell biztosítania. (1.) Az első a stabil, nyugodt és kiszámítható oktatás és nevelés folytatása. Ez alatt az elmúlt évtizedek jó hagyományainak megtartását értem: 

Elsősorban a híres és sikeres természettudományos képzés és ugyancsak sikeres idegen nyelvi (angol, francia, német olasz) képzés továbbfejlesztését,  emellett a továbbtanulók másik jelentős számú csoportja számára a történelem és matematika tárgyak kiemelt oktatását,  a több mint 15 éve bevált csoportbontáson alapuló differenciált oktatást.  Nagyon fontos annak biztosítása is, hogy a különféle egymás mellett élő tantervek ne okozzanak problémát az oktatásban, tehát az átmeneteket zökkenőmentesen vezényeljük le.  A tantestület is mindent megtesz, hogy a tantervi változások ne zavarják a nyugodt oktatást. (2.) A második tényező az állandó megújulási képesség. Ez a társadalom, a szülők, a tanulók igényeinek folyamatos figyelemmel kísérését jelenti, és ezek közül azok megvalósítását, amelyek az iskola profiljába vágnak. Ennek jegyében sikeresen be tudtuk illeszteni az iskola oktatási struktúrájába a 6 évfolyamos képzést, erősítettük a gazdasági képzést, és bevezettük az angol nyelvi előkészítő osztályt 2004 szeptemberétől. Ez utóbbi képzési formát a gimnázium tantestülete folyamatosan figyelte, és korrigálta a nyelvi előkészítő osztály első évfolyamának órakeretét, részben a nyelvi órák számát. Ezt alakítottuk át a törvényi előírásoknak megfelelően 2013 szeptemberétől. Mit jelent ez a kettősség? Igaz az, hogy az elmúlt évek – több mint két évtized – oktatáspolitikája és oktatásirányítása szinte állandóan változott (a NAT, helyi tantervek, kerettantervek, óraszámváltozások, kötelező óra növekedése stb.), és ez nem segítette elő a nyugodt, zökkenőmentes tanítást, amely a mai egyébként is gyorsan változó világban a tanulók számára fontos lett volna. Ilyen körülmények között még inkább fontos, hogy egy iskola képes legyen a fentebb említett stabilitást, nyugodt környezetet és feltételeket biztosítani az oktató-nevelő munkához Érzésem szerint a Szerb Antal Gimnázium eddig is arra törekedett, és ezután is arra fog, hogy ezeknek a követelményeknek megfeleljen.

36

Hogy iskolánk képes eleget tenni ezeknek a követelményeknek, azt az alábbiak biztosítják:       

a belvárostól való messzeség, nyugodt külvárosi, vidékies környezet, erőt, biztonságot, nyugalmat, stabilitást sugárzó épület, a kikapcsolódást, megújulást segítő csodálatos ősfás, kétholdas kert, park, stabil tanári kar, mely a szakok szerinti összetételét tekintve is stabil, a tanári kar megközelítőleg egységes szemlélete a nevelési kérdésekben, jól megszerkesztett és a lényeget tartalmazó Pedagógiai Program, valamint a többi, a zökkenőmentes munkához szükséges belső iskolai szabályzat (SZMSZ, Házirend stb.)  és a köznevelési törvény bevezetésének zökkenőmentes lebonyolítása. 1. A gimnázium alapvető célkitűzése változatlanul az, hogy a sikeres érettségihez, egyetemi és főiskolai továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz minden segítséget megadjon. 2. Tanulóink továbbtanulását úgy is kell segíteni, hogy a jövőben a tudásszintjüknek leginkább megfelelő, reálisabb választással olyan felsőoktatási intézménybe jelentkezzenek, ahová nagyobb eséllyel jutnak be. 3. Ehhez kapcsolódik a kétszintű érettségi és a felvételi pontszámok változásából adódó folyamatok figyelemmel kísérése és a diákok tájékoztatása erről. Másrészt – bár ez elsősorban az általános iskolából hozzánk jelentkező tanulók képességein múlik – törekedni kell arra, hogy a 4 és a 6 évfolyamos képzésben részt vevők tanulmányi eredménye közötti különbség csökkenjen. Ez hosszú távon nemcsak az oktatásszervezésen múlik, hanem azon a pozitív hatáson is, amelyet a szintenkénti csoportbontás jelent, hiszen már eddig is vannak jelei annak, hogy a jobb csoportba kerülés általában jelentős húzóerőt jelent. A jelenleg meglévő tanulmányi díj, amelyet minden évfolyam legjobb tanulói számára a Cinkotai Főnix Alapítvány félévente ad, valamint az évente kiadott évfolyamelső cím és az év osztálya cím is inspirációt jelent diákjaink számára. Pedagógiai és nevelési célok a jövőt illetően Alapvető célom és feladatom annak elérése, hogy a közel 2 évtizede képviselt értékek határozzák meg tanulóink tudását, viselkedését, magatartását:   

nyitottság az emberi kapcsolatokra (családi, baráti, közösségi), a világ, a szülőföld és a szűkebb környezet megismerésének igénye, tisztelete, hagyományainak ápolása, hazaszeretet, felelősségvállalás, áldozatvállalás a közösségben, az emberi jogok tisztelete,

37

  

természeti környezetünk védelme, az egészséges életmódra való igény, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye, az önismeret.

Megtartom az iskola hagyományosan sikeres profilját, amelynek alapja az egyetemi és főiskolai továbbtanulás támogatása: a.

A természettudományos tantárgyak szeretetére való nevelést és

b.

az idegen nyelvek kiemelt szerepét (idegen nyelvi kínálatunk ma is sokszínű és változatos szinten és óraszámban válaszható). Ezen belül: i. A nyelvi előkészítő osztályok nyelvi szempontból sikeresek. ii. Egy új felmérésből kiderült, hogy a 2011-12-13-as tanévben a 9. nyelvi előkészítő osztályba beiratkozott diákok közül milyen arányban érettségiztek le a célnyelvből – angolból. Ez az arány mindhárom évben 100 %-os volt. iii. A legutolsó évben (2013-ban) érettségizett diákok 86%-a B/2 szintű nyelvtudásról kiállított bizonyítvánnyal rendelkezik. Mindezek számomra bizonyítják a nyelvi előkészítő osztályok létjogosultságát. iv. De ide tartozik a diákcsere, illetve a francia, német, olasz nyelvterületen tett tanulmányutak is. Ezek nemcsak az illető nyelv gyakorlását teszik lehetővé, hanem bővítik a tanulók ismereteit is az illető országról, annak kultúrájáról. v. Megfelelő feltételek esetén ismét fel lehet kínálni az orosz nyelvet.

c.

Ugyancsak fontosnak tartom a gazdasági és kereskedelmi főiskolákra, egyetemekre való felkészülés támogatását (a matematika és a történelem tárgyak magasabb óraszámban történő oktatásának megtartását),

d.

illetve az ehhez kapcsolódó pénzügyi ismeretek – „Pénziránytű program” – fakultatív szervezését.

A megvalósításhoz az alábbiakra kívánok támaszkodni:   

a hatályos törvények alapján a gimnáziumi tantervi követelményben megfogalmazott elvárásokra, a pályázatom elején megfogalmazott gimnáziumi hagyományokra, a kliensek – esetleg változó és a gimnázium Pedagógiai Programjával összhangba hozható – elvárásaira.

Ezek az iskola szükségszerűen változó Pedagógiai Programjában tükröződnek.

38

3.2. Oktatásszervezési feladatok; a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozást és a képességfejlesztést szolgálja a tanítási órák rendszerében a különböző képzési formák alkalmazása, az egyes tárgyakból létrehozott szintenkénti csoportok megszervezése, a kis létszámú csoportban történő oktatás, és különösen az egyéni foglalkozások kiszélesítése. E célok érdekében működik egymás mellett a háromféle képzési forma, a 4, 5 és 6 évfolyamos képzés is; így a tanuló a számára legmegfelelőbb formát választhatja, és a változtatás lehetősége is adott a későbbiekben, ha rosszul döntött volna. Kiemelten fontos továbbra is:    E feladatokat

a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a diákok érdekeinek megfelelően a 2 szintű érettségire való felkészítés. tanórákon és részben tanórán kívüli foglalkozásokon kívánom megoldani:

   

az eddigi hagyományok szerint csoportbontásokkal,



2013 szeptembere óta a tanárok 22 és 26 óra közötti munkaidő-tartományában kiemelten fontosnak tartom az egyéni foglalkozások – tehetségápolás, esetleg a

szintenkénti képzésekkel és a válaszható órák számának növelésével, valamint az emelt óraszámban tanult tárgyak széles skálájának megőrzésével.

felzárkóztatás – beépítését.

Az alábbi feladatok egyben a differenciált képzést is jelentik, és részben meg is valósítják, ami a mai oktatás egyik kulcskérdése:       

az orientáció lehetősége a 9. évfolyamtól, a 6 évfolyamos képzés folytatása, az 5 évfolyamos nyelvi képzés folytatása, a matematika szintenkénti csoportbontása már a 7. évfolyamtól (4 osztályban 6 szintenkénti csoport), a magyar nyelv és irodalom tárgy alapóraszámának a 12. évben heti 6 órára növelése, egyéb kötelező érettségi tárgyak alap- és emelt szint szerinti csoportbontásban való tanítása a 11. évfolyamtól, az idegen nyelvek minél alacsonyabb létszámú csoportokban való tanítása,

39



a kísérletezést igénylő tárgyak (fizika, kémia, biológia) kis létszámú csoportokban való oktatása,  tehetséggondozási plusz órák beiktatása részben az órarendi keretek között, részben tanórán kívüli tevékenységként. Külön szeretnék foglalkozni a tanulásmódszertan című tárggyal. 2004-től a belépő 7 évfolyamos osztályokban kezdtük el bevezetni a tanulásmódszertant. Akkor azt terveztük, hogy a következő évben már minden kezdő osztályban, tehát a 9. évfolyamon is tanítani fogjuk, és ez azt jelenti, hogy a mai napig már a gimnázium minden tanulója tanulta az első évben. Ez általános sikert jelent, mind a szülők mind a tanulók többsége elégedett, és jónak, hasznosnak tartja a tanulásmódszertan tanulását. Ma elmondható, hogy minden osztályfőnök, aki induló osztályt kapott és kap, elvégezte a tárgy tanfolyamát, általában sikeresen foglalkozik az osztályával. A tanulásmódszertan oktatását azért vezettük be, hogy a tanulók könnyebben birkózzanak meg az első évben minden bizonnyal nehéz gimnáziumi tananyaggal, könnyebben tudják elsajátítani a szaktárgyak anyagát, és hatékonyabban tudják azokat alkalmazni. A jövőben az a célom, hogy nemcsak az első évben, hanem az osztályfőnöki órák keretében a többi évfolyamon is néhány órában gyakorlatként megjelenjen ez a tantárgy. Támogatom és szorgalmazom továbbá azt, hogy a hagyományos tanórákon kívül is legyenek a fenti feladatokat szolgáló foglalkozások, mint például:   

egyéni foglalkozások (nem kötelező jelleggel), melyek a felzárkóztatást és esetenként a tanulók igényei szerint a tehetségápolást is segítik, érettségi előkészítő foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások,



tanulmányi versenyekre történő felkészítés.

Fontos:  a szakköröknek,  ECL és ECDL tanfolyamoknak,  az OKTV-re és más tanulmányi versenyekre való felkészítésnek,  az énekkarnak,  a nyári alkotótáboroknak a szerepe is. Az iskola érdeke, hogy gimnáziumunk az OH-val együttműködve továbbra is vizsgaközpontként vegyen részt az érettségi lebonyolításában.

40

Sportfoglalkozások: A mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetése iskolánkban sikeres. Ennek az is az oka, hogy a feltételek nálunk – tornacsarnok, műfüves pálya, 2 udvari sportpálya – kimondottan jónak mondhatók. A tömegsport-foglalkozásoknak továbbra is fontos szerepük van, ezek egy része beilleszthető a tantervi órák közé.

Ugyanakkor lényeges az iskolai versenysport támogatása, és hagyományosan több kiemelkedő sporteredményt – világbajnoki, Európa-bajnoki címet – érnek el diákjaink annak ellenére, hogy nem sportiskola vagyunk! Kulturális élet, iskolai hagyományok: Diákjaink a tehetségük kibontakoztatása mellett színesítik is az iskola életét a különféle iskolai programokon, rendezvényeken, sőt az énekkar, a színjátszó kör, élsportoló versenyzőink, csapataink iskolán kívüli tevékenységükkel az iskola megítélését is pozitívan befolyásolják.

A korábbinál is fontosabbnak érzem, hogy az iskolai hagyományok kiemelt figyelmet kapjanak: Gondolok itt részben névadónkra, Szerb Antalra, valamint az iskola alapítójára, Batthyány Ilona grófnőre. Az is fontos lenne, ha a volt Tanítónőképző igazgatóinak (Tabódy Ida, Medgyesi Zsófia) emléke is méltóbb szerepet kapna az iskola életében. Ebben az a tény, hogy az iskola előtti felújított tér Tabódy Ida nevét kapta, egy nagyon fontos lépés.

41

Jónak, de megújítandónak tartom a minden évben szeptember 4. szombatján megrendezett nosztalgianapot. A közösségi szolgálat is alkalmat ad arra, hogy sok más mellett a környékünkön lévő szociális, kulturális, hagyományőrző szervezetek munkáját támogassuk.

3.3. A gimnázium vezetése és szerkezeti felépítése Fő célkitűzések:     

Minőségi oktatás-nevelés. A régi és az új értékek harmóniája jelenítse meg a megújuló iskolát. Az állandóság és változás legyen egyensúlyban. A változások legyenek minden esetben a legszélesebb körben elfogadott célkitűzések. A hagyományos értékek megőrzése és a versenyképesség a cél.

1. A megvalósítási rangsor elejére kerüljenek azok az oktatáspolitika által megfogalmazott célok, amelyeket teljes szívével fölvállal a tantestület, ugyanakkor a szülők és diákok igényeinek is leginkább megfelelnek. 2. A meglévő értékek erősítése, a felhalmozott szellemi tőke gyarapítása és kamatoztatása. 3. Eredményes PR munka. Az iskolai munka pozitívumainak megjelenítése mindannyiunk feladata és felelőssége. Ebben kiemelt szerepet szánok a megújult weboldalnak, az iskolai Facebooknak, s beiskolázás időszakában az iskola interneten történő propagálásának és a médiában történő hatékonyabb megjelenésnek.

3.3.1. Vezetői koncepcióm A gimnázium az 1998-ra, majd 2004-re, végül 2013-ra végleges formába öntött Pedagógiai Programjában felvázolta szerkezeti felépítését, amely szerint az iskola működik.   

A jelenlegi iskolavezetési gyakorlat jól bevált, az igazgató és az igazgatóhelyettesek feladatai világosan elkülönülnek, munkaköri leírásuk pontosan rögzíti feladatkörüket, ezért véleményem szerint azon változtatni jelenleg nem célszerű. Az iskolavezetés heti operatív megbeszélései, esetenként az iskolatanács konzultatív összehívása segíti a nevelőtestület döntéseinek előkészítését, illetve az intézményvezető munkáját. A munkaközösségek változó hatékonysággal és eltérő mértékű önállósággal végezték munkájukat az elmúlt években.

42

Mivel kiemelkedő jelentőséget tulajdonítok a munkaközösségeknek, ezért a hatékonyabb munkavégzés érdekében a jövőben célszerű    

a munkaközösség és az iskolavezetés kapcsolatának szorosabbá tétele, a munkaközösség-vezetők felelősségének növelése, megbeszéléseik célirányosságának fokozása, a munkaközösségi értekezletek gyakoribb ellenőrzése.

A munkaközösségeknek pedig folyamatosan el kell végezniük:     

az adott szaktárgy tantervi követelményeinek egységes értelmezését, a tananyag megfelelő súlyozását, a szükséges tanmenetek összeállítását, folyamatos korszerűsítését, a szaktárgyhoz szükséges szemléltetőeszközök leltározását, a hiányok pótlását, a külső információk beépítését a tananyagba, ezek egymással történő megismertetését.

A munkaközösségek (melyek az iskola minőségi munkájának alappillérei) feladatai között is kiemelten fontosnak tartom megemlíteni és vezetői ellenőrző munkám fontos elemévé tenni:    

az egymás szakmai munkájának megismerését, segítését, bemutatóórák szervezését (nyitott nap, Kertvárosi Kerületi Pedagógiai Napok), a módszertani kultúra fejlesztését, továbbképzések, külső szakértők bevonását (az anyanyelvi tanárok meghívását is ideértem), a tanulmányi versenyekre való felkészítést.

3.3.2. Az iskolai munka minőségének javítása Vizsgarendszer Az iskola eredményei mögött minden bizonnyal szerepe van a már évek óta létező belső, kötelezővé tett vizsgarendszernek. Ezért továbbra is célom a vizsgarendszer megtartása, továbbfejlesztése. Erre a köznevelési törvény is irányadó, hiszen a hat évfolyamos és a nyelvi előkészítő képzés továbbvitelének feltétele az, hogy a gimnázium 2016-tól az előírt feltételeket teljesítse. Ezért szükséges a jelenlegi vizsgarendszer és az előírt követelmények kompatibilitását megteremteni.

43

Jelenleg az alábbi kötelező vizsgák léteznek: 8. évfolyam: idegen nyelvi felmérő 9. évfolyam: matematika 10. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 11. évfolyam: történelem 11. évfolyam: első idegen nyelv Ez a vizsgarendszer a tanárok és a munkaközösségek munkájának évente ismétlődő minőségi mutatója is. Emellett fontosak a próbaérettségik minden kötelező érettségi tárgy esetében. A vizsgarendszer megtartását és fejlesztését azért is tartom fontosnak, mert a diákok nemcsak megtanulják, rendszerezik ezeknek a kötelező érettségi tárgyaknak a törzsanyagát (vagy legalábbis annak egy részét), hanem a vizsgák során vizsgarutint is szereznek. Cél a jövőben az, hogy a vizsga szerkezete és tartalma a mindenkori érettségi vizsgák szerkezetéhez, elvárásaihoz és formáihoz alkalmazkodjon. A tanév rendjében előírt országos mérésen és értékelésen túl ütemterv szerint a nevelőtestület elé terjesztem azt a programot, amely meghatározza azokat a tárgyakat, amelyeket helyi szinten is vizsgálnia kell az iskolának a tanév folyamán. (Ezeket az éves iskolai munkaterv tartalmazza.) Emellett az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alábbi meghatározott méréseket tartom szükségesnek elvégezni az előírt időközönként:   

A pedagógusok körében: az iskolai klíma vizsgálata. A szülők körében: a szülői elégedettség mérése. A tanulók körében: a tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések (évente), valamint a tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel (év elején).

3.3.3. Hagyományápolás a jövőben: a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A pályázat keretei csak arra adnak lehetőséget, hogy felsoroljam azokat a lehetőségeket, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak, és amelyeket nemcsak meg kívánok tartani, de továbbfejleszteni is szeretnék. 

Ezek megőrzendő és továbbfejlesztendő hagyományok, és a tehetséges tanulók képességeit fejlesztő, valamint bemutató tevékenységek is egyben.

44



          

Ebben a munkában kiemelkedő szerepe van a szabadidő-szervező tevékenységet támogató tanároknak, elsősorban az osztályfőnököknek, de fontos minden tanár aktív szerepe. Ez egyben az iskolai nevelőmunka egyik fontos része. Gólyabál rendezvény a belépő évfolyamok számára Tehetségkutató Gála megszervezése a zenében, táncban kiemelkedő képességű tanulóinknak képzőművészeti szakkör, a tehetséges tanulók műveinek rendszeres kiállítása az iskolában (a Tehetségkutató Gála keretében is) színjátszókör, iskolai ünnepélyek műsorainak szervezése, iskolán kívüli rendezvényeken való intenzívebb fellépés iskolai énekkar, kamarakórus tehetséges tanulók alkotásainak megjelentetése irodalmi és képzőművészeti antológiában művészi tevékenységgel kapcsolatos nyári táborok szervezése szavalóverseny rendezése, házi (szaktárgyi) pályázatok kiírása alkalomszerűen válogatás az iskolai évkönyvben a tanév kiemelkedő alkotásaiból Kapcsolda: a sajátos nevelési igényű gyermekeknek szervezett program diákjaink közreműködésével az egymás kölcsönös elfogadása jegyében

Fontosnak tartom az iskola és a szűkebb környezet, Cinkota múltjának, hagyományainak megismertetését mindenekelőtt a kezdő évfolyamos tanulókkal részben az osztályfőnöki óra, részben tanórán kívüli tevékenység keretei között.

3.4. Kapcsolatok 3.4.1. Az intézményvezető kapcsolata a Tankerülettel és a XVI. Kerületi Önkormányzattal Az elmúlt években folyamatos és jó kapcsolata volt a gimnáziumnak és személy szerint nekem is mind az ügyosztállyal, mind a polgármesteri hivatallal és a képviselőtestülettel. 2012-től a felálló KLIK-kel, illetve a XVI. Tankerülettel is igen harmonikus az iskola kapcsolata. Szerencsés az, hogy a tankerület is ugyanúgy fontosnak tartja a gimnáziumnak a kerületben ténylegesen betöltött lényeges szerepét és súlyát. Hagyományosan nagyon jó a kerületi Önkormányzat, a társadalmi szervezetek és az iskola kapcsolata. Jó néhány fontos kerületi rendezvény (Kertvárosi Pedagógiai Napok rendezvényei, Kerületi Pedagógusnap, Köztisztviselők napja stb.) került az elmúlt években az iskolában lebonyolításra, és az iskola is egyre több kerületi, ill. cinkotai rendezvényen képviselteti magát, ilyenek például a Bál, a Pedagógusbál vagy a karácsonyi koncertek a templomban.

45

A pályázat más pontján is érintem azt a kérdést, hogy az önkormányzat komoly összegeket fordított az iskola fenntartására, elsősorban az épület belső részének korszerűsítésére. Az elmúlt 10 évben az 5 évfolyamos nyelvi előkészítő osztály indítása után a tanulók száma nőtt, jelenleg 631 fő. Ezzel az épület és a technikai eszközök is maximálisan kihasználtak. A feladatok jelentősen növekedtek, már csak azért is, mert a tantárgyi struktúra változik, új tantárgyi modulok kerültek bevezetésre, melyek eszközigénye is megkívánja a korábbi éveknél jelentősebb mértékű fejlesztést, de a mindennapos testnevelés miatt is sokkal nagyobb a tornacsarnok kihasználtsága, a sportszerek elhasználódása. De ugyanígy fontos az IKT eszközök elterjedésével és a számítástechnika fejlődésével párhuzamosan ezen eszközök fejlesztése, modernizálása is.

3.4.2. Iskolaszék, szülői szervezetek, Intézményi Tanács Nagy eredménynek tartom, hogy az 1993. évi törvény előírása szerint megalakult Iskolaszék mind a mai napig nagyon hatékonyan működik. Bár nem sokkal később ennek kötelező jellege megszűnt, a Szerb Antal Gimnáziumban mindenki azon az állásponton volt, hogy működjön tovább. Ennek valószínűleg az az oka, hogy bár az iskolaszék jogosítványai nem túl kiterjedtek, mégis sikerült a gimnázium szülői oldalával mind a tanároknak, mind a diákoknak harmonikus kapcsolatot kialakítani. Évek óta a Szülők Szervezetével kibővülve működik az Iskolaszék. Sikerült megőrizni és hasznosítani a korábbi „szülők közössége” előnyeit. Így például az üléseken a szavazati joggal rendelkező szülőkön kívül minden évfolyamfelelős szülő és minden osztályt képviselő szülő is részt vesz, és általában véleményt is mond. Az Iskolaszéken történteket ezek a képviselők továbbítják a többi szülőnek az osztályok szülői értekezletein, így az információáramlás sokkal hatékonyabb. Emellett a szülők nagyobb felelősséggel vesznek részt a döntésekben. Miközben sok iskolában megszűntek az iskolaszékek, nálunk a szülők igénylik ezt a fórumot, és igen aktívan, az iskola egészét érintő kérdésekben mondanak hasznos véleményt. 2014-ben a törvény alapján megalakult az Intézményi Tanács az Önkormányzat, a tanári oldal és a szülők részvételével. Jelenleg az Intézményi Tanács megalakulásán, az elnök megválasztásán és az ügyrend kidolgozásán vagyunk túl. Elképzelésem szerint – mivel mind az Iskolaszék, mind az Intézményi Tanács hatásköre és jogosítványa hasonló, amennyiben ezzel mindkét szervezet egyetért – a két szervezet munkájának összehangolása lenne a következő hónapok feladata.

46

3.4.3. Kapcsolatom a diákönkormányzattal Úgy ítélem meg, hogy a diákönkormányzattal kialakult kapcsolatomat a folyamatosság és a jó viszony jellemzi. A legfontosabb, a tanulókat érintő kérdéseket személyesen beszélem meg a DÖK elnökségével. A diákok jól együtt tudnak dolgozni a diákönkormányzatot segítő tanárral. Arról, hogy ki legyen ez a személy, minden évben a tanulók véleményének meghallgatása után döntünk. Az elmúlt időszakban a felmerült problémákat mindig sikerült megnyugtatóan megoldani. Erre a havonta összeülő DÖK és intézményvezetői megbeszélés, valamint az évente decemberben megtartott Diákfórum vagy Diákparlament a garancia. Az iskola színvonalas működése, a diákokkal való kapcsolat folyamatossága, igényeiknek kielégítése, a szabadidő hasznos eltöltéséhez nyújtott segítség biztosítéka annak, hogy mind a diákok, mind a szülők elégedettek az iskola ilyen irányú munkájával. Más szempontból azonban a célom az, hogy a diákjogok adta lehetőségek kihasználásához is adjak támogatást a tanulóknak, és arra ösztönözzem őket, hogy a diákönkormányzatban való tevékenység a legjobb „iskola” arra, hogy a közéletiségre még jobban felkészülhessenek.

3.4.4. A nevelőtestület A tanári kar létszáma 48-50 fő között mozog. Az elmúlt években sikeresnek és jónak tartom az együttműködésünket, és hogy ez a jövőben is így legyen, erre nagy hangsúlyt fektetek. Sikeres és jó hangulatú nevelőtestület nélkül nincs jó iskola, ezért mindent megteszek ennek fenntartása érdekében. Támogatom a jövőben is, hogy volt diákjaink az egyetem elvégzése után – ha arra alkalmasak – visszajöjjenek tanítani a gimnáziumba. Jelenleg a tantestület közel 1/5-e olyan tanár, aki valamikor itt érettségizett. A tantestület kor és nem szerinti összetétele is szerencsés. A férfi tanárok aránya meghaladja az országos átlagot. (A táblázatot lsd. a 2.7. alatt) De ugyancsak jónak mondható az életkor szerinti megoszlás is, mert az idősebb, tapasztalt pedagógusok mellett a fiatal, de már tapasztalattal rendelkező tanárok aránya is jelentős. (A táblázatot lsd. a 2.7. alatt)

Pedagógusok aránya a Szerb Antal Gimnáziumban eltöltött munkaviszonyuk alapján

22%

0-5 év között 38%

5-10 év között 10-15 év között 15-20 év között

18% 6%

16%

20-nál több év

47

A gimnázium további sikeres munkájának feltétele, hogy az igazgató, az iskolavezetés és a pedagógusok a folyamatos konzultációk és beszélgetések során szorosabban együttműködjenek. Ez nemcsak az értekezleteket jelenti, hanem a mindennapok ügyeinek kezelését és feladatainak folyamatos végzését is. Lényeges, hogy a pedagógus pontosan tudja, mikor milyen ügyben kihez kell fordulnia, mi a feladata. Ezért kiemelkedően fontosak tartom az iskolai szabályzatok – mindenekelőtt az SZMSZ és Pedagógiai Program, a Házirend, valamint az Etikai Kódex – ismeretét, és ezen szabályzatok közös korszerűsítését. Célom a nevelőmunka irányítása során az, hogy – miközben minden tanár megtartja önállóságát és egyéniségét (ez adja egy jó iskola sokszínűségét) – alakuljon ki egy olyan közös értékrenden alapuló nevelési alapelv, amelyet a tanárok közösen határoznak meg, és be is tartják azt. Ezzel szeretném azt a jó hagyományt folytatni, hogy – miként eddig is – a tanárok segítik egymást, bíznak az iskola vezetésében, hisz tudják, a további sikerek záloga a továbbiakban is a közös munka. Ezért tartom fontosnak Pedagógiai Programunk folyamatos – különösen a nevelési részt illető – elemzését, és a nevelési értekezleteken – konszenzussal – elfogadott célok és eredmények beillesztését. A jövőre vonatkoztatva megválasztásom esetén azt ígérhetem, hogy az elvégzett pedagógiai és szakmai munka minősége és mennyisége, az iskola iránti elkötelezettség lesz az a mérce, amely alapján dönteni tudok a rendelkezésemre álló jutalmazás kérdésében. De miután kulcskérdésnek tekintem az osztályfőnöki munkát, ezért ezt a továbbiakban is a lehetőségekhez képest kiemelten kívánom kezelni.

3.4.5. A gimnáziumi feladatellátás szervezeti és jogi keretei A Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium a KLIK által fenntartott intézmény. Gimnáziumunk működését a vonatkozó törvényi előírások (törvények, rendeletek, utasítások), valamint a belső szabályzatok határozzák meg:     

Szakmai Alapdokumentum Pedagógiai Program, Intézményi Minőségirányítási Program, Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat,

valamint az ezekhez kapcsolódó, az iskolai tanügyigazgatással, ügyvitellel foglalkozó szabályzatok, balesetvédelmi és munkaügyi szabályzatok, gyakornoki szabályzat, vizsgaszabályzat, felvételi és egyéb szabályzatok). A jogszerű működésnek pedagógiai-szakmai szempontból irányadó alapdokumentuma az iskola Pedagógiai Programja, amely meghatározza az intézmény tartalmi működését, a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait.

48

A működés rendjét alapvetően a Pedagógiai Program és a Szervezeti és Működési Szabályzat együttesen határozza meg.

3.4.6. Oktatástechnikai helyzetkép, fejlesztési feladatok Előtérbe helyeztem az oktatás feltételeinek javítását, a szemléltetőeszközök fejlesztését, bővítését, illetve ezen eszközök modernizálását. A szemléltetőeszközöket az iskola költségvetési lehetőségeinek függvényében fejlesztettük, és ennek eredményeként minden szaktárgy lehetőségei bővültek. Megjegyzendő azonban, hogy a szemléltető- és technikai eszközök folyamatos bővítése, főleg a számítástechnikai feltételek erősítése egy gimnázium esetében állandó gondot és munkát jelent, valamint igen jelentős pénzösszeget igényel. Az elmúlt ciklusban minden évben minden tantárgy a lehetőségek függvényében egy meghatározott összeget fordíthatott fejlesztésre. Minden munkaközösség a maximális mértékig ki is használta a lehetőségeket, és jelenleg mindegyik tárgy szemléltetőeszköz-állománya és technikai felszereltsége jónak mondható. Fontos azonban kiemelni azt, hogy a közel 631 tanuló folyamatosan használja az eszközöket, így azok elhasználódása különösen a kísérletezést igénylő tárgyaknál és a számítástechnika területén igen gyors, pótlásuk – a színvonal megtartása érdekében – igen fontos. Ezért minden eszközzel támogatom, és a tanároktól elvárom azt, hogy a pályázati lehetőségeket használják ki! Külön említést érdemel a könyvtár.

A könyvtári állomány 40.000 kötetre nőtt. Leltár szerinti értéke meghaladja a 20 millió Ftot, tényleges értéke azonban ennél jóval nagyobb. Külön meg kell említeni a könyvtár gazdag videó-, DVD-, CD-ROM- és hanganyagát, amelynek jelentősége az oktatásban állandóan növekszik.

49

A könyvtár fejlesztése azért kiemelten fontos, mert egy peremkerületi iskoláról van szó, s mivel a nagy könyvtárak messze vannak, sok gyerek számára az iskolai könyvtár az egyetlen lehetőség a szépirodalom, illetve a szakirodalom tanulmányozására. A gazdag könyvtári anyag különösen fontos ismeretforrás a hátrányos helyzetű, de tehetséges tanulók számára. Éppen ezért a könyvtári fejlesztést nem is annyira a ráfordított költségek, mint a tanári és tanulói munka hatékony segítésének megnövekedése miatt fontos kiemelni. Másfelől szükségesnek tartom, hogy egy olyan hely legyen az iskolai könyvtár, ahol a tanuláson, olvasáson kívül pihenni, beszélgetni is lehet. A kerületi könyvtárhasználati versenyek is itt a gimnáziumban vannak, és a könyvtárostalálkozók is általában itt szerveződnek. Tanulóink könyvtárszeretetét mutatja az is, hogy a minden évben itt megrendezett kerületi könyvtárhasználati versenyen rendszeresen az első helyet szerzik meg. A könyvtárt illetően 5 éve azt ígértem, hogy az a célom, hogy a médiaanyag, a CD- és DVDállomány erőteljesebben fejlődjön, hogy tanulóink a legmodernebb információkhoz, segédanyagokhoz jussanak hozzá. Ez így is történt, az audiovizuális anyag igen sokrétű és színvonalas lett.

Könyvtári egységek 2013-14. 3139,00 Könyv, kötet 8271,00 Tankönyv

27124,00

Elektronikus dokumentum

50

4. Összegzés A Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium a kerület egyetlen kizárólag gimnáziumként működő iskolája. 

Kiemelkedő fontosságú intézmény a kerület oktatási életében, de jelentős a kulturális, a művelődési és a társadalmi életben betöltött szerepe is.  Célom, hogy a jövőben mind a három képzési forma (4 évfolyamos, 6 évfolyamos és 5 évfolyamos nyelvi előkészítő) egymás mellett és egymást erősítve működhessen.  Ehhez rövid távon meg kell őrizni az eddigi eredményeket, továbbfejleszteni a differenciált foglakozás és a tehetséggondozás jelenlegi formáit. Részben az óraszám növelésével, részben óraszám-növekedés nélkül a differenciált képzés erősítésével, a csoportbontás (szintenkénti csoportbontás) további formáival élve el kell érni, hogy az egyéni képességfejlesztés hatékonyabban működjön. Mindezekkel megvalósítható, hogy a jövőben a köznevelési törvényben meghatározott évfolyamokon és tárgyakból a tanulók előírt köre sikeres vizsgákat tegyen, illetve minél több diák induljon el a különböző versenyeken.  Így lehetne megőrizni azt, hogy az iskola elismertsége ne csak megmaradjon, de tovább nőjön, és hosszú távon is a 100 legjobb középiskola középmezőnyében legyen!  Közép- és hosszú távon – a fenntartó és működtető anyagi lehetőségeit figyelembe véve – azt tartanám célszerűnek, ha az iskola épületét részlegesen fel lehetne újítani, esetleg a tetőtér beépítésével további tantermeket lehetne létrehozni. Ezzel a gimnázium befogadóképessége tovább nőne, és jobban tudná biztosítani a kerületi tanulók sikeres gimnáziumi tanulmányait, és felkészülésüket a főiskolai és egyetemi továbbtanulásra. A teljes felújítás (külső-belső felújítás, ablakcsere, kazánkorszerűsítés, alagsor szigetelése) hosszabb idő alatt képzelhető el, hiszen jelentős összeget igényel, ennek előteremtése részben a fenntartó feladata lenne, de talán nagyobb részben pályázati pénzekből lenne lehetséges. Az iskolapark együttes egy nagyobb komplexum kialakításával lehetne még hatékonyabban működtethető. Ezzel a gimnázium teljesítheti azt a feladatát, amelyet a Pedagógiai Program számára előír, pályázatommal és munkámmal ezt kívánom szolgálni.

Pályázat a Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium meghirdetett intézményvezetői állására

Recommend Documents