TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése
„Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés” Hallgatói tananyag V. modul Munkaerő-piaci ismeretek jelentősége a pályaorientációban
1
2
Témavezető: Emesz Ferenc
Közreműködők:
a PÁTESZ Kft. tanácsadói a TÁMOP 2.2.2 – 12 Projekt-végrehajtási Osztály szakmai felügyeletével
Készült a TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 –„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu
PÁTESZ Kft. 2013
3
4
Tartalom 5. MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ........ 7 5.1 ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS ÖNMENEDZSELÉS .................................... 7 5.1.1 BEVEZETÉS AZ „ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS ÖNMENEDZSELÉS” CÍMŰ ALMODULBA ......... 7 GYAKORLAT: HÁTAMON A NEVEM ................................................................................. 7 5.1.2 AZ ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS AZ ÖNMENEDZSELÉS ALAPFOGALMAI .......................... 8 GYAKORLAT: TE HOGYAN? ........................................................................................ 8 ÖNTÁJÉKOZÓDÁS ÉS ÖNMENEDZSELÉS ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................... 9 5.1.3 KULCSKÉPESSÉGEK ....................................................................................... 17 GYAKORLAT: MINIMUM ELVÁRT ................................................................................. 17 5.2 FELVÉTELI BESZÉLGETÉS ............................................................................ 18 GYAKORLAT: ÉLESBEN ........................................................................................... 18 FELVÉTELI BESZÉLGETÉS ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................... 20 5.3 ÉLETPÁLYA-MENEDZSMENT TECHNIKÁK, IDŐORIENTÁCIÓ ........................ 24 GYAKORLAT: MÚLT – JELEN - JÖVŐ ............................................................................ 24 IDŐPERSPEKTÍVA KÉRDŐÍV ...................................................................................... 25 IDŐORIENTÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................. 29 5.4 A KÉPZÉS ZÁRÁSA ...................................................................................... 31 GYAKORLAT: AZ ELVÁRÁSOKTÓL A TANULSÁGOKIG .......................................................... 31 5.5 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS............................................................................. 30 KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM ........................................................ 33 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ........................................................................ 34
5
6
5.
Munkaerő-piaci
ismeretek
jelentősége
a
pályaorientációban 5.1 Öntájékozódási technikák és önmenedzselés Az önismeret és a pályaismeret mellett a pályaorientáció további fontos pillére a munkaerő-piaci ismeretek. A pályaorientációs konzulens feladata ebben az esetben egyfelől
a
munkaerő-piaci
információk
biztosítása
(pl.
ld.
előző
modulban,
adatbázisokban történő keresés, szűrés) a tanácskérő számára, másfelől felkészíteni a tanácskérőt a megmérettetésre, legyen szó munkaerő-piacra történő belépésről (pl. pályakezdők), akár munkaerő-piacon belüli váltásról. (Fontos, hogy általános iskolások esetén ezeknek az élethelyzeteknek a középiskolai felvételi feleltethető meg). Az almodul indító gyakorlata az emberi tulajdonságokra, kompetenciákra hívja fel a figyelmet, amely fontos része a munkaerő-piacon történő elhelyezkedésnek és a középiskolai felvételinek is. Ezt követően a csoport interaktív módon összegyűjti az általuk
ismert
és/vagy
használt
öntájékozódási
technikákat.
A
kulcsképességek
fogalmának mélyebb megismerése és adaptációja abban segíti a konzulenst, hogy képes legyen
álláshirdetés-figyelésre,
illetve
a
majdani
tanácskérők
kulcsképességeire
fektessen hangsúlyt, amennyiben ő a munkaerő-piacon tovább szeretne lépni. Az Öntájékozódási technikák és önmenedzselés című tanegység célja tehát, hogy a képzésben résztvevők elsajátítsák és alkalmazzák célcsoportokra, illetve helyzetekre szabottan
az
álláskeresési
technikákat,
valamint
öntájékozódási,
önmenedzselési
technikákat.
5.1.1
Bevezetés
az
„Öntájékozódási
technikák
és
önmenedzselés” című almodulba Gyakorlat: Hátamon a nevem Kérdések
formájában
az
önismeret
bizonyos
elemeinek
(személyiségjegyek,
kompetenciák, magatartások, foglalkozás) megfogalmazása. Cél – A gyakorlat célja a b emelegítés, hangulatteremtés, kérdezéstechnika gyakorlása,
kompetenciák,
tulajdonságok,
foglalkozások
témájá ról
gondolkodás, az almodul témáira és egymásra hangolódás segítése.
7
való
5.1.2 Az öntájékozódási technikák és az önmenedzselés alapfogalmai Gyakorlat: Te hogyan? Tapasztalat-megosztás mentén gyűjthetik össze az önmenedzselési és öntájékozódási technikákat és alkalmakat. Cél – A gyakorlat célja az öntájékozódás és önmenedzselés fogalmai nak megismerése és adaptációja. A pályaorientációs konzulensek egyik feladata, hogy a tanácskérőt (iskolából munkába, ill. munkából munkába átmeneti helyzet esetében, valamint iskolából iskolába is) támogassa a munkaerő-piacon való sikeres elhelyezkedésben, és a sikeres felvételin is. Ehhez fel kell hívnia a tanácskérő figyelmét az öntájékozódás és az önmenedzselés fontosságára, illetve támogatnia kell a tanácskérőt abban, hogy minél sikeresebb legyen ezeken a területeken. Segítő kérdések:
Hogyan került a mostani munkahelyére?
Honnan értesült arról, hogy van betöltetlen álláshely a mostani munkahelyén?
Milyen felvételi folyamaton ment keresztül?
Milyen kompetenciáit kellett hangsúlyoznia – hogyan tette?
Mennyiben különbözött ez a korábbi elhelyezkedési tapasztalataitól?
Családtagjai,
barátai,
ismerősei,
akár
más
szakmában,
hogyan
helyezkedtek el? Mi segített nekik? Milyen felvételi eljáráson mentek keresztül? Honnan szereztek tudomást az adott állásról? Legfontosabb megállapítások: ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. .............................................................................................................................
8
Öntájékozódás és önmenedzselés összefoglalás 1. dia
Jegyzeteim .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... ..........................................................
2. dia
Jegyzeteim .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... ..........................................................
Jegyzeteim
3. dia
.......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... ..........................................................
9
Öntájékozódás és önmenedzselés A munkaerő-piacon való eligazodás talán legfontosabb eleme az öntájékozódás, míg a sikeres helytállás kulcsa az önmenedzselés. Az öntájékozódás (1. dia) azt jelenti, hogy az egyén önállóan jár utána információknak releváns információforrásokat alkalmazva. Napjaink
legfontosabb
információforrása
az
internet,
legyen
szó
munkaerő-piaci
trendekről, adatbázisokról, álláshirdetésekről (pl. az állásportálokon) stb. Természetesen továbbra is széles körben érhetőek el a nyomtatott sajtóban (napilapok, gazdasági lapok, szaklapok) is álláshirdetések. Iskolások számára további lehetőség a diákszervezeteknél, egyetemi álláskereső szervezeteknél információt szerezni egy-egy területről, állásról vagy éppen
általános
munkaerő-piaci
helyzetről
országosan,
regionálisan
vagy
helyi
viszonylatban. Ugyancsak bőséges és hasznos információkhoz lehet jutni állásbörzéken, ha a fiatal körbejár, beszélget egy-egy stand (cég, szervezet) képviselőjével, kitölt jelentkezési lapokat. Felnőttek számára a munkaerő-közvetítők (akár állami, akár magán), és a munkaerő-kölcsönzők is tudnak segítséget adni akár információ, akár állásajánlatok tekintetében. Az öntájékozódási technikákat csoportosítani lehet aszerint, hogy kiknek érdemes használniuk. Ezek alapján: 1. Fiatalok, kezdő szakemberek, középszintű végzettségűek számára elsődleges információforrást jelentenek az újsághirdetések, internetes hirdetések. 2. Beosztottak, középvezetők számára az újsághirdetéseken és adatbankokon túl, a közvetlen
felkutatás
is
releváns.
Ez
utóbbi
azt
jelenti,
hogy kiválasztási
tanácsadók – a náluk lévő adatbank alapján – telefonon felkeresik az illetőt, és egy-egy álláslehetőség keretében kiválasztási folyamatra hívják az álláskeresőt. 3. Felső- és középvezetők, speciális szakemberek esetében gyakran történik meg, hogy
a
meglévő
állásból
elcsábítják,
(akár
fejvadász
cég,
akár
ismerős
kezdeményezésére) ajánlás alapján. Esetükben is jellemző az adatbank, amely a speciális kompetenciákat tartja számon, így speciális munkakörben tudják, kit kell keresni. A pedagógus kollégáknak is jó, ha ismerik ezeket a technikákat, ugyanakkor diákjaik esetében továbbra is a legfontosabb tényező, hogy megtanítsák őket:
álláslehetőségekről tájékozódni, a különböző forrásokról való informálással;
jó önéletrajzot és motivációs levelet írni, adott esetben portfóliót készíteni;
a felvételi beszélgetéseken történő jó kommunikációra, a korábban nem tudatos elemek tudatosításával.
10
Az önmenedzselés (2. dia) a menedzselés (irányítás) és az ön (magam) szavakból áll. A menedzselés (irányítás) tartalmazza a motivációt, a tervezést, a célállítást, az erőforrások felkutatását, a megvalósítást, az ellenőrzést, a szabályozást, stb. a feladatnak megfelelően. Az „ön” szót két jelentésben használjuk: én, mint autonóm szereplő és irányító (nem a külvilágból valaki), illetve mint az irányítás célpontja. Jelenleg
nincs
homogén
definíciója
az
önmenedzselésnek
és
az
önmenedzselési
készségeknek. Inkább fókuszpontokról beszélhetünk: •
stratégiák a hatékony és sikeres tervezéshez és önszabályozáshoz;
•
autonómia növelése;
•
integrált ön-aktualizáció.
Ezek alapján az alábbi definíciót használhatjuk: Az önmenedzselési készségek olyan készségek, melyek segítségével az egyén figyelmét az általa fontos célokra irányítja, azok megvalósításáért, valamint a folyamat fenntartásáért erőforrásait mozgósítja. Az önmenedzselés során az egyén több más (egyéni és szociális) készséget erőforrásként használ, és stratégiai úton kombinálja a saját szükségletek és célok érdekében. Az életpálya
építési
kompetenciákra
az
önmenedzselés
integratív
összetevőjeként
tekinthetünk. Ide tartoznak pl. az önszabályozás és önkontroll, a döntés, tervezés és problémamegoldás, valamint a hatékony időmenedzsment. Az
önmenedzselési
készségek
kiemelkedően
fontosak
a
sikeres
tervezéshez
és
cselekvések végrehajtásához. Minden tevékenység – tudatosan vagy tudattalanul – kognitív és aktív lépések sorozatára épül. Ha az önmenedzselésre, mint folyamatra tekintünk, a következő fontos lépéseket határozhatjuk meg (Pro-skills projekt szakmai anyaga alapján1): 1. Célok kitűzése 2. Erőforrások és akadályok mérlegelése 3. Munkafolyamat hatékony tervezése 4. Megvalósítás lépésről lépésre 5. Motivációs egyensúly fenntartása
1
’Pro-skills, basic skills for life long learning’, „Szociálisan hátrányos helyzetű emberek élethosszig tartó tanulás alapját képező szociális és egyéni készségeket fejlesztő projekt szakmai anyagai, letöltés: 2013. április 12. http://www.pro-skills.eu/products/#train
11
A célok kitűzése folyamán az egyénnek figyelnie kell, hogy a felállított célok konkrétak, mérhetőek, elérhetőek, relevánsak és időszerűek legyenek (Doran, 1981)2. Fontos olyan saját cél választása, ami realisztikus és az egyén identitásával koherens. Ezen felül szükséges időről időre az elért eredmények értékelése, majd ennek tükrében a célok felülvizsgálata. Ha
a
diákok/kliensek/ügyfelek
önmenedzselési
készségét
célkitűzési
technikák
tanításával kívánjuk fejleszteni, az alábbi fontos szempontokat kell figyelembe vennünk:
A kitűzött célnak pontosan kell tartalmaznia, hogy az adott egyén mit és miért szeretne elérni/megvalósítani.
Konkrétan meg kell határoznunk, hogy miből, fogjuk tudni, mi jelenti, hogy elértük a célunkat.
Tudnunk kell, hogy milyen konkrét lépések vezetnek a cél eléréséhez.
Meg kell vizsgálnunk, hogy az adott célkitűzés időben releváns-e, azaz „most vane itt az ideje”;
Fel
kell
mérnünk,
hogy
összhangban
van-e
szükségleteinkkel
és
erőfeszítéseinkkel”;
Át kell gondolnunk, hogy valóban saját magunk által kitűzött cél-e ez (nem más elvárása alapján cselekszünk csupán).
Fontos, hogy a diák/kliens azonosulni tudjon célkitűzéseivel, és tudja, hogy mikor, és milyen konkrét lépéseket kell érte tennie. Ennek érdekében először érdemes hosszú távú célokat kitűzni, és meghatározni a prioritásokat. A motiváció fenntartása érdekében érdemes rövid távú célokat is meghatározni, amelyek mérföldköveket jelentenek a hosszú távú célok felé. Célok hierarchiája tehát:
jövőkép (vízió);
átfogó célok − hosszú távú célok;
konkrét cél − középtávú, taktikai − a hosszú távú cél eléréséért mit kell tenni;
rövid távú célok − a mindennapi megvalósítás szintje.
Egy konkrét cél általában válaszol az alábbi öt kérdésre: Mit?, Miért?, Ki?, Hol?, Milyen?
Mit akarok elérni?
Miért akarom elérni célomat? Mi motivál benne? Mi lesz a haszna, a pozitív hozadéka?
2
Ki/kik vesznek benne részt?
Doran, G. T. (1981). Management Review, Volume 70, Issue 11(AMA FORUM).
12
Hol, milyen helyszíneken fogom megvalósítani a célomat?
Milyen módon érhetném el a célomat? Milyen vágyak, szükségletek vezérelnek? Milyen akadályokat, kényszereket tudok azonosítani?
Az erőforrások és akadályok mérlegelése során az egyénnek fel kell mérnie, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre a cél eléréséhez. Fontos az is, hogy az erőforrások mellett tisztában legyen a felmerülő akadályokkal, problémákkal, és azok lehetséges
gyakorlati
megoldási
lehetőségeivel.
Az
erőforrások
és
akadályok
felméréséhez hasznos lehet egy listát készíteni az előnyökről és hátrányokról. Ennek a helyzetelemzésnek egy lehetséges módszere a SWOT analízis (Strengths – erősségek; Weak points – gyenge pontok; Opportunities – lehetőségek; Threats – fenyegető tényezők). Az erősségek azokat a belső erőforrásokat jelentik, melyek segítenek a cél elérésében. A gyenge pontok alatt az akadályozó belső tényezőket listázhatjuk. A lehetőségeknél a cél eléréséhez segítő külső tényezőket vehetjük számba, míg a fenyegető tényezőknél a külső veszélyforrásokat, akadályokat gyűjthetjük össze. Ezt az alábbi táblázat segítségével tehetjük meg:
Pozitívum
Negatívum
Belső
(S) Erősségek
(W) Gyenge pontok
Külső
(O) Lehetőségek
(T) Fenyegető tényezők
Az
így
felállított
elemzés
a
jelenre
vonatkozik,
dinamikussá
tehető,
ha
a
diák/kliens/ügyfél megfogalmazza az egyes területek közti összefüggéseket (pl. hogyan tudom erőforrásaimat mozgósítani a veszélyek elhárítására; melyek azok a lehetőségek, melyeket erősségeim figyelembevételével leginkább ki tudok használni stb.) Az erőforrások és akadályok elemzésénél fontos, hogy a támogató erőforrásokra fókuszáljunk és realisztikusak legyünk az akadályokkal kapcsolatban. Az akadályok leküzdésében megoldást jelenthet a probléma megbeszélése másokkal. A döntés formálisan választást jelent alternatívák között. Az alternatíva legalább két különböző cselekvési, választási lehetőségre terjed ki. A nem-cselekvés is a lehetőségek közé tartozik. A döntés objektív kényszer, amelynek tünete a probléma, forrása a célok
13
és az adottságok közötti ellentmondás. A döntés mindig jövő-orientált irányultságot fejez ki a jelenben.
A döntéshozatal lépcsői: 1. Probléma megfogalmazása és a döntés szükségességének megállapítása; 2. Döntés kritikus tényezőinek azonosítása; 3. Lehetséges alternatívák kidolgozása; 4. Alternatívák elemzése; 5. Alternatívák szelektálása, legjobbak kiválasztása; 6. Döntéshozatal; 7. Döntések verifikálása, utasítások megfogalmazása; 8. Döntések végrehajtásának ellenőrzése.
A munkafolyamat hatékony tervezése során a fent említett (SWOT) helyzetelemzésre építve az egyén kialakít egy reális megvalósítási tervet. A tervezés folyamán fontos meghatározni, hogy a kitűzött cél tükrében mi a reális időbeni megvalósulás (határidők); milyen világosan meghatározható és körülírható rész-célok fogalmazhatóak meg ebben a folyamatban; illetve ki vesz még részt a megvalósításban (ki segíthet a kitűzött cél elérésében). A tervezés során szükséges a fontossági sorrendet, a sürgősséget és a célok egymásra épülésének elvét szem előtt tartani. Fontos, hogy mind a célok kitűzése, mind a tervezési folyamat a célcsoport helyzetéhez igazodjon. Diákok esetében például ne legyen nagyon komplex és bonyolult. Ennek érdekében számos tervezési eszköz és lista áll rendelkezése, amelyeket az egyén helyzetéhez kell igazítani. A tervezés után a kivitelezés szakasza következik. Ez a jól meghatározott tervek alapján valósítható meg, ezért fontos a célok világos és konkrét megfogalmazása, az erőforrások és akadályok helyzetelemzésen alapuló meghatározása, és a konkrét megvalósításhoz szükséges lépések hatékony megtervezése. A lépésről-lépésre történő megvalósítás a tervezett lépések helyes sorrendben történő gyakorlati megvalósítását jelenti. Ennek során előfordulhatnak előre nem látott akadályok, felmerülő nehézségek. Ezek miatt (is) fontos az időről időre történő értékelés, mely során áttekinthetjük az eddig megvalósult rész-célokat, időbeni realitást, és szükség esetén történhet újratervezés, valamint újabb erőforrások mobilizálása. A technikák kiválasztásánál és az erőforrások használatánál a közbülső célok elérése érdekében az egyénnek rugalmasan kell válaszolnia ezekre az esetlegesen felmerülő új körülményekre. A folyamat során fontos szempont a motiváció folyamatos fenntartása. A nehézségek felmerülése, illetve a megvalósítás időbeni hossza türelmet és kitartást kíván. A pontos tervezés ebben az esetben is segíthet, hiszen ha jól körülírt célunk van, melyhez konkrét 14
lépéseket rendeltünk, ezek áttekintése segíthet fenntartani a motivációnkat. Fontos a célkitűzésnél hangsúlyozni az egyén belső motivációit (azaz: miért fontos nekem ez a cél). Ezekhez érdemes visszatérni a folyamatban, mert segíthet fenntartani a motivációt. A folyamatban fontos az érzelmi viszonyulásokra való reflexió is, azaz az arra való rálátás, hogy az adott célokhoz, helyzethez, a folyamatban felmerülő eseményekhez milyen az érzelmi viszonyulása az egyénnek. Itt fontos készségként felmerülhet az önkontroll, és az érzelemszabályozás. Érdemes már a tervezési szakaszban felkészülni az esetleges akadályokra, és az ehhez kapcsolódó csalódottság feldolgozására. Egy konzultációs helyzetben, akár már a tervezés szakaszában, előzetesen fel lehet készülni a csökkenő motivációval való megküzdésre. Bizonyos diákok/kliensek/ügyfelek számára az önmenedzselés, (tudatos célkitűzés, tervezés, megvalósítás és értékelés) új és ismeretlen folyamat lehet. Pályaorientációs konzulensként
fontos
felkészülnünk
arra,
hogy
minél
konkrétabb
eszközökkel
támogassuk ezt a folyamatot, illetve segítsük az önmenedzselés készségének fejlődését. A tudatos tervezést, az önreflexiót tanulni kell, fontos, hogy erre fokozatosan vezessük rá a hozzánk forduló tanácskérőt, bátorítsuk őt ebben a folyamatban. Az önmenedzselés fejlesztését célzó gyakorlatok (akár csoportos, akár egyéni) legyenek jól átláthatóak, érthetőek, és célcsoportra szabottak. Néhány gyakorlati ötlet: •
’SWOT’ analízis elkészítése a bemutatott táblázat segítségével, majd megbeszélés (csoportos vagy egyéni);
•
rövid-, közép-, és hosszú távú célok meghatározása, majd ezekhez konkrét cselekvési tervek felállítása (mit kell tennem/elérnem ezek megvalósításához tíz éven belül, öt éven belül, három éven belül, két éven belül, egy éven belül, fél éven belül, egy hónapon belül, egy héten belül);
•
kiscsoportos beszélgetések, visszajelzés kortársaktól;
15
Az önmenedzselés egyik fontos eleme a kapcsolatépítés (3. dia). A kapcsolatépítés a kapcsolati háló építését jelenti: emberekkel való rendszeres találkozás és beszélgetés tud segíteni abban, hogy új / jobb munkát találjon az egyén. Ezzel ugyanis esélyt ad magának, hogy meg nem hirdetett munkakörökről is tudomást szerezzen, illetve információhoz jusson munkáról, szervezetekről, emberekről. Ehhez idő és türelem szükséges. Sokat segíthet ebben három lista összeállítása:
A lista: azoknak a listája, akik közvetlenül állást biztosíthatnak (ügyvezetők, HResek). Ők lesznek az ismeretségi körben a legkevesebben, éppen ezért az is cél, hogy az ő számukat növelje.
B lista: azokat gyűjti egybe, akik kapcsolatot létesíthetnek az álláskereső és az ’A’ listán szereplők között (pl. volt kollégák). Ez már egy hosszabb lista.
C lista: mindazok, akik bármilyen módon segíthetnek az álláskeresésben.
Alapszabály a kapcsolatépítésben, hogy az egyik személy hozza a másikat, aki hoz még egy valakit (ezt nevezik hólabda módszernek). Persze az is fontos, hogy ezeknek az embereknek mit mond az egyén. Fontos ezt is előre kigondolni: az eddigi tapasztalatok, kompetenciák,
sikerek
hangsúlyozásának
és
a
célállás
megfogalmazásának
mindenképpen szerepelnie kell a kommunikáció tartalmi elemei között. Továbbá a nonverbális kommunikáció is fontos ebben az esetben: egy lelkes, hozzáértő és munkába állni vágyó személyt lásson a másik fél az álláskereső személyében. A pedagógusok, szociális- és munkaügyi szakemberek úgy tudnak segíteni a hozzájuk forduló diákjaiknak/klienseiknek/ügyfeleiknek, ha bátorítják a munka világába belépni szándékozó diákokat és szüleiket, illetve klienseiket, hogy ezt a listát úgy állítsák össze, hogy a fiatalok a szülők, a felnőtt kliensek pedig a saját listájuk mellett közeli hozzátartozóik
és
jó
ismerőseik
ismeretségi
körét
is
listázzák.
Így
a
szülők,
hozzátartozók, közeli barátok/ismerősök is jelentősen tudnak segíteni a diák/felnőtt kliens elhelyezkedésében (esetleg felvételijében).
16
5.1.3 Kulcsképességek Gyakorlat: Minimum elvárt A most következő gyakorlat során napjaink kulcsképességeit különböző források felhasználásával, kiscsoportos munkaformában gyűjthetik össze. Cél
–
A
gyakorlat
célja
a
kulcsképességek
fogalmának
és
tartalmának
megismerése, adaptációja A kiscsoportok közösen kapnak egy-egy forrást – álláshirdetések, SZVK részlet, Pályatükör részlet, Karriertükör részlet – és közösen átnézik, megkeresik és megvitatják azokat a képességeket, amelyek szakmákon átívelőek, azaz szakmától függetlenül szinte mindenhol elvártak. Kulcsképességek: ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. .............................................................................................................................
Legfontosabb megállapítások: ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. 17
5.2 Felvételi beszélgetés A pályaorientációs konzulens egyik fontos feladata, hogy felkészítse a tanácskérőt a munkaerő-piacra való belépéssel kapcsolatos (pl. pályakezdők), vagy a munkaerő-piacon belüli váltáshoz kapcsolódó megmérettetésre. (Fontos, hogy általános iskolások esetén ezeknek az élethelyzeteknek a középiskolai felvételi feleltethető meg). Ez az almodul ezekre a helyzetekre készíti fel a konzulenst. Helyzetgyakorlatokon keresztül a felvételi interjú, mint „megmérettetés” kerül górcső alá: mit szükséges egy felvételi beszélgetésen hangsúlyozni, és azt hogyan érdemes megtenni. A Felvételi beszélgetés című tanegység célja tehát, hogy a képzésben résztvevők sajátélmény
szerzése
nyomán
elsajátítsák
és
alkalmazzák
célcsoportokra,
illetve
helyzetekre igazítva a felvételi beszélgetésre való felkészítést.
Gyakorlat: Élesben Komplex
eset-szimuláció
segítségével
kipróbálhatják
magukat
felvételiző
vagy
felvételiztető szerepében, ezzel adaptálva a felvételi beszélgetés témáit (kompetenciák, erősségek hangsúlyozása, fejlesztendő területek pozitív színben történő feltüntetése, hitelesség, testbeszéd stb.). Lehetőségük nyílik az elhangzott elmélet, és az eddigi saját tapasztalataik alapján, szituációs gyakorlaton keresztül kipróbálni egy-egy felvételi beszélgetést. Cél – A gyakorlat célja a felvételi beszélgetés több szempontú (felvételiző, felvételiztető)
megismerése
és
adaptációja
nagy csoportos
feladat
segítségével. Szerepek:
Bizottság: 5 fős bizottság, melynek tagjai az előre meghatározott iskolai képzés/munkakör betöltéséhez
szükséges kompetenciákat
gyűjtik össze
és
előkészítik a felvételi beszélgetés kérdéseit és/vagy feladatait.
Felvételizők: át kell gondolniuk (a termen kívül), vajon milyen kompetenciákat akar látni a bizottság, illetve fel kell készülniük a felvételi beszélgetésre.
Megfigyelők: értékelés megfigyelői szereplap alapján, a felkészülési időben és a felvételi beszélgetés során megfigyeli a látottakat, leírja tapasztalatait.
18
Legfontosabb megállapítások: ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. Eszközök: Szereplapok a tréner által biztosítva. 19
Felvételi beszélgetés összefoglalás Jegyzeteim .......................................................... 4. dia
.......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... Jegyzeteim ..........................................................
5. dia
.......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... ..........................................................
20
Az
állásinterjú/felvételi
vizsga
helyzet
legfontosabb
eleme,
amikor
személyesen
mutatkozhat be a jelölt egy interjú vagy beszélgetés keretén belül. Itt mutatkozik meg leginkább, hogy milyen az illető önmenedzselési technikája. Fontos ugyanis tudni, hogy nem feltétlenül az nyeri el az adott helyet/pozíciót, aki a legalkalmasabb, hanem az, aki legjobban „eladta önmagát” – szerencsés helyzet, ha ez a két dolog ugyanabban a személyben
ölt
testet.
Fontos
tudatosítani,
miként
érdemes
felkészülni
egy
interjúhelyzetre (4. dia), illetve ott hogyan kell viselkedni annak érdekében, hogy elnyerje a jelölt a felvételiztető tetszését. Ahhoz, hogy a jelölt jól el tudja magát adni, akár egy iskolai felvételi beszélgetésen, akár egy állásinterjú során, elengedhetetlen, hogy tisztázza magában a következő kérdéseket:
tudja-e, hová akar eljutni?
felkészült-e a beszélgetésre?
tudja-e a legjobb formáját nyújtani?
megfelelően értékeli-e a lehetőségeket?
A felkészülésnek két további lépése van: 1.
A jelöltnek ki kell alakítania a saját arculatát, aminek alapja, hogy az illeszkedjen a jelölt személyiségéhez és a célszervezethez, a célálláshoz. Fontos a megjelenés (ápoltság, öltözet, stb.) célszervezethez igazított helyes kiválasztása.
2.
A célszervezet alapos megismerése: a honlapról, cikkekből vagy akár ismerősöktől meg kell ismernie, illetve át kell látnia a jelöltnek a szervezet történetét, felépítését, a vezető munkatársak nevét és pozícióját, iskolák esetében a szakokat és főbb tantárgyakat, munkahely esetében a szervezet által kínált termékeket, illetve szolgáltatásokat.
A felvételi beszélgetésnek több jellemzője lehet. Ezekre adott esetben rá is lehet kérdezni akkor, amikor a felvételi időpontjáról esik szó a jelölt és a célszervezet képviselője között:
Előszűrés: iskolai felvételi vizsgán nincs. Állásinterjú helyzetben gyakori, hogy a jelentkező
a
szakmai
vezető
előválogatójával,
vagyis
a
szervezet
HR-es
szakemberével találkozik. A HR-es az állás betöltéséhez szükséges általános kompetenciákat vizsgálja;
Állásinterjú esetében a szakmai vezető, iskolai felvételi eljárás esetében a tanár, a jelölt speciálisabb, szakmai kompetenciáit vizsgálja. Állásinterjúnál a csapatba való illeszkedés különösen fontos felvételi szempont;
21
Változó az interjúban/felvételi eljárásban résztvevők száma. Oldottabb a légkör négyszemközti helyzetben, ám a két vagy több fős felvételi bizottság a jelöltről objektívebb benyomásokat tud szerezni;
Nem ritka, hogy az interjú során a jelölttel egy helyzetet ismertetnek, és arra kérik, mondja el, mit tenne abban a szituációban – ilyenkor a gyakorlati tudást igyekeznek megvizsgálni;
Ritkább, de előfordul, hogy ún. stressz interjút folytatnak a jelölttel. Ennek célja, hogy a jelölt stresszhelyzetre történő reakcióit felmérjék. Tudni kell azonban, hogy ilyen esetben az interjúztatónak kötelessége elmondania utólag, hogy a jelölt stressz-interjún vett részt.
Napjainkban egyre gyakrabban esik meg, hogy a jelölttel telefonos, vagy videóinterjút készítenek. Ezt akkor alkalmazzák, ha költség- és időmegtakarítással kívánnak élni, vagy ha az interjúnak térbeli akadálya van.
A felvételi interjúk során három alapvető szempont szerint vizsgálják a jelöltet: (1) képes-e helytállni (tanulni vagy teljesíteni); (2) hajlandó-e hosszabb távon helytállni, azaz mennyire motivált (akár tanulásban, akár munkavégzésben); (3) be tud-e illeszkedni a célszervezetbe, a leendő csapatba. Ez utóbbi annyira fontos, hogy az illeszkedést olyan adottságnak tekintik, ami nem, vagy nagyon nehezen változtatható. Így akár egy jó képességű jelöltet is elutasíthatnak, ha az interjún az a benyomás alakul ki róla, hogy nem tudna beilleszkedni pl. munkamorál, csapatmunkára való képesség, munkatempó stb. miatt. Pedagógus kollégáknak különösen fontos szem előtt tartaniuk, hogy diákjaik ilyen folyamaton (továbbtanulás vagy munkakeresés miatt) előbb-utóbb részt fognak venni. Éppen ezért érdemes lehet azokat, akik már most a munka világa felé lépnek, felkészíteni, akár azokkal közösen, akik ezt a lépést még nem most kívánják megtenni. A felvételi során a testbeszéd (5. dia) üzenetei a mondottaknál is erősebben befolyásolják az interjúztatót abban, hogy alkalmasnak találja-e a jelöltet? Első benyomás kialakítására egyszer van csak lehetőség: mindez 90%ban az interjú/felvételi első négy percében dől el, 60-80%-ban a nem verbális kommunikáció alapján! Annak érdekében, hogy a jelölt a lehető legjobb benyomást keltse a felvételiztetőben, a következőket érdemes szem előtt tartani:
Érdemes 10 perccel az interjú időpont előtt megérkezni. Nem sokkal korábban és nem elkésve, e kettő ugyanis egyformán udvariatlanság és nem kelt jó benyomást.
A belépés során magabiztosan (az ajtóban nem megállva, egyenletes tempóban) kell bemenni az interjúzás helyszínére.
22
Olyan erővel fogjunk kezet, amilyen erővel a másik. A kézfogásunk legyen határozott!
Az ülőhelyet általában az interjúztató határozza meg, ami lehet egymással szemben vagy 45 fokban is (ez a barátságosabb), ám fontos, hogy ne süppedjünk bele, de ne üljünk feszengve a szék legszélére sem. Nyitott testtartásra törekedjünk (kezek a karfán vagy az ölben, kissé előredőlve a felsőtest, lábak egymás mellett).
A beszélgetés során maradjanak a gesztusok végig egyszerűek, nyugodtak, a jelöltnek átgondolt mozdulatai legyenek (amelyek alátámasztják a mondanivalót), a pótcselekvéseket mellőzze.
A mimika legfontosabb eleme a folyamatos szemkontaktus, amely azonban ne váltson át „bámulásba”. A nem túlzott, kedvesen mosolygó száj és szem biztosan a jó benyomást erősíti.
A hangszín maradjon higgadt, nyugodt, ugyanakkor, ha valós, lehet jelezni a lelkesedést egy-egy témával kapcsolatosan.
Fontos, hogy a jelentkező az interjúztató nonverbális jelzéseire is figyeljen (előfordulhat, hogy túl hosszúra nyúlik egy válasza és ezt hátradőléssel, ujjdobolással, stb. jelzi az interjúztató).
A távolságot illetően a személyes teret mindig tiszteletben kell tartani!
Összességében viselkedjen a lehető legtermészetesebben a jelentkező!
23
5.3 Életpálya-menedzsment technikák, időorientáció A pályaorientációs konzulens egyik nagyon fontos feladata, hogy a tanácskérőt életpályájának menedzselésében is támogassa. Ez jelenthet közvetlen támogatást (amikor egy konkrét munkavállalási/felvételi helyzetről van szó), de szólhat értékek (pl. hosszú
távú
gondolkodás),
hozzáállás
(jövő-orientáltság),
vagy
cselekvések
(újraértékelés) közvetítéséről is. Az
Életpálya-menedzsment
technikák,
időorientáció
című
almodulhoz
kapcsolódó
gyakorlat egy önismereti kérdőív kitöltésére hívja meg Önöket, amelyből kiderülhet az időorientációjuk. A tanegység célja, hogy annak végére a résztvevők képesek legyenek az önmenedzselési és
öntájékozódási
technikákhoz
kapcsolódó
időorientációs
beállítódás
témájának
ismereteit és készségeit a hozzájuk forduló tanácskérők számára átadni pályaorientációs munkájuk során.
Gyakorlat: Múlt – jelen - jövő Önértékelő kérdőív kitöltése az életpálya-menedzsmentet támogató időorientációról. Cél – A gyakorlat célja felismerni az egyéni időorientáció jellemzőit , illetve annak jelentőségét az életpálya -menedzsment sikeress égéhez.
24
Időperspektíva Kérdőív3 Kérem, olvassa el az állításokat, majd a lehető legőszintébben válaszoljon arra a kérdésre, hogy „Milyen mértékben igaz Önre ez az állítás?”. Tegyen „X”-et a skálán a megfelelő rubrikába! Kérem, válaszoljon az ÖSSZES kérdésre! Egyáltalán nem igaz 1
2
Semleges 3
1. A barátokkal való összejövetel szerintem az élet nagy örömeinek egyike. 2. A gyermekkoromhoz köthető képek, hangok vagy illatok csodálatos emlékeket idéznek fel bennem. 3. A sors sok mindent meghatároz az életemben. 4. Gyakran gondolok arra, hogy mit kellett volna másképpen tennem az életemben. 5. A döntéseimet legfőképpen a körülöttem lévő dolgok és emberek befolyásolják. 6. Úgy gondolom, hogy az embernek minden reggel előre meg kellene terveznie a napját. 7. Örömmel tölt el, ha a múltamra gondolok. 8. A pillanat hevében szoktam cselekedni. 9. Nem aggódok, ha a dolgokat nem sikerül időben elintézni. 10. Ha el akarok érni valamit, akkor célokat tűzök ki magam elé és átgondolom azt, hogy pontosan hogyan tudom azokat megvalósítani. 11. Összességében sokkal több jó dologra emlékszem, mint rosszra. 12. Amikor a kedvenc zeném hallgatom, gyakran elvesztem az időérzékem. 13. Első a munka, aztán a szórakozás. 14. Nem számít, hogy mit teszek, majdcsak lesz valami. 15. Élvezettel hallgatom azokat a történeteket, amelyek arról szólnak, hogy a „régi szép időkben” hogyan mentek a dolgok. 16. A múlt fájdalmas élményei újra és újra lejátszódnak a fejemben. 17. Úgy próbálom a lehető legteljesebben élni az életemet, hogy mindig az adott napra koncentrálok. 18. Felbosszant, ha kések egy találkozóról. 19. Legszívesebben minden egyes napot úgy élnék meg, mintha az lenne az utolsó.
3
A Zimbardo Time Perspective Inventory (ZTPI, Zimbardo és Boyd, 1999) magyar változata
25
Teljesen igaz 4
5
Egyáltalán nem igaz 1 20. Gyakran beugranak a régi szép idők boldog emlékei. 21. A barátaimmal és a hatóságokkal szembeni kötelességeimnek időben eleget teszek. 22. Bántalmazásban és elutasításban bőven volt részem a múltban. 23. A pillanat hevében döntök. 24. Nem próbálom előre megtervezni a napjaimat, inkább úgy élem azokat, ahogy jönnek. 25. Túl sok olyan kellemetlen emlékem van, amelyekre nem szívesen gondolok vissza. 26. Fontos, hogy izgalmassá tegyem az életem. 27. Elkövettem olyan hibákat az életemben, amelyeket bárcsak helyrehozhatnék. 28. Úgy érzem, fontosabb élvezni, amit csinálsz, mint az, hogy időre kész legyen a munka. 29. Sokat nosztalgiázom a gyerekkoromról. 30. Mielőtt döntést hozok mérlegelem, hogy mit nyerhetek, és mit veszthetek. 31. Azért kockáztatok, hogy ne váljon unalmassá az életem. 32. Sokkal fontosabb, hogy élvezzem az életet, mint az, hogy csak a célra koncentráljak. 33. A dolgok ritkán alakulnak úgy, ahogy eltervezem. 34. Nehezen tudom elfelejteni a gyermekkorom kellemetlen emlékeit. 35. Kevésbé tudom élvezni azt, amit csinálok, ha az elérendő célokra és eredményekre kell gondolnom. 36. Össze szoktam hasonlítani a jelent a múlttal, még akkor is, ha élvezem azt, ami éppen van. 37. Nem igazán lehet tervezni a jövőbe, mert a dolgok sokat változnak. 38. Az életemet olyan erők irányítják, amelyeket nem tudok befolyásolni. 39. Nincs értelme a jövőn aggódni, mert úgysem tudom befolyásolni azt. 40. A feladataimat időre befejezem, mivel folyamatosan dolgozom rajtuk. 41. Azon kapom magam, hogy valami máson gondolkodom, amikor a családtagjaim arról beszélnek, hogy mi volt régen. 42. Kockáztatok, hogy izgalmasabbá tegyem az életem. 43. Listát írok a tennivalóimról. 44. Gyakrabban hallgatok a szívemre, mint az eszemre.
26
2
Semleges 3
Teljesen igaz 4
5
Egyáltalán nem igaz 1 45. Képes vagyok ellenállni a kísértéseknek, ha tudom, hogy be kell fejeznem egy munkát/feladatot. 46. Gyakran magával ragad a pillanat izgalma. 47. Az élet manapság túl bonyolult, jobban tetszik a régi idők egyszerűsége. 48. Jobban szeretem a spontán barátokat, mint azokat, akik kiszámíthatóak. 49. Szeretem az olyan családi összejöveteleket és hagyományokat, amelyeket rendszeresen megtartunk. 50. Eszembe szoktak jutni a múltban történt rossz dolgok. 51. Sokáig tudok nehéz és unalmas feladatokon dolgozni, ha ez kell az előrejutáshoz. 52. Amit ma elkölthetsz, ne halaszd holnapra. 53. Gyakran többre mész szerencsével, mint kemény munkával. 54. Eszembe jutnak azok a jó dolgok, amelyekből kimaradtam az életem során. 55. Szeretem, ha az intim kapcsolataim szenvedélyesek. 56. Mindig lesz arra idő, hogy utolérjem magam a munkában.
27
2
Semleges 3
Teljesen igaz 4
5
Időperspektíva Kérdőív – Pontozási útmutató
Skála neve
Kérdések
Átlag (szórás)
Múlt negatív
22, 25, 34, 50
2,295 (1,06)
Jövő
10, 13, 21, 40, 45, 51
3,67 (0,66)
Múlt pozitív
2, 15, 20, 29
3,685 (0,79)
Jelen hedonista
31, 32, 42
2,93 (0,86)
Jelen fatalista
37, 38, 39
2,56 (0,86)
Az „Átlag (szórás)” oszlopban az egyetemista nők eredményeinek átlaga (és szórása) látható (csak tájékoztatásul). Az 5 különböző időorientáción elért pontszámokat egymáshoz szükséges viszonyítani, a következőképpen: 1. a kérdések oszlopban azoknak a kérdéseknek a száma látható, amelyeknek a pontszámait össze kell adni; 2. az összesített pontot annyival kell elosztani minden egyes időorientáció esetében, ahány kérdés pontszámát összeadta (múlt negatív = 4, jövő = 6, múlt pozitív = 4, jelen hedonista = 3, jelen fatalista = 3). A legkiegyensúlyozottabb életvezetéshez az jár a legközelebb, akinél a jövő időorientáció átlaga a legmagasabb, de még magasak mellette a múlt pozitív és a jelen hedonista eredmények is, illetve a múlt negatív és a jelen fatalista átlagok alacsonyak.
28
Időorientáció összefoglalás4 6. dia
Jegyzeteim .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... .......................................................... ..........................................................
Az időorientáció (6. dia) az egyénnek olyan jellemzője, amely arra utal, hogy figyelmét döntéshozatalkor, ítéletalkotáskor, cselekedetei során mely időszakra és milyen módon fordítja. Ezek hangsúlyokat mutató, egymást nem kizáró lehetőségek. Öt eltérő időorientációt lehet megkülönböztetni, mindenki mindegyiket alkalmazza, csak más hangsúllyal:
Múlt
pozitív:
a
múlt
nosztalgikus
eseményeit
idézi
fel
döntéseinek
meghozatalakor;
Múlt negatív: a múlt kellemetlen eseményeire vagy traumáira koncentrál egy-egy döntésnél;
Jelen hedonista: jelen élvezete mellett dönt, „lesz, ami lesz”;
Jelen fatalista: élettel és jövővel szembeni lemondó, reménytelen hozzáállás jelenik meg a döntésekben;
Jövő: a jövőbeli jó és rossz lehetőségeket tartja szem előtt, amikor a döntéseknél mérlegel.
A kiegyensúlyozott működést az alábbi három (múlt pozitív, jelen hedonista, jövő) orientáció egyenletes megléte biztosítja:
A jövőorientáció szárnyakat ad a jövőkép miatt.
A „múlt pozitív” élteti a hagyományokat, megalapozza a személyes identitást.
A „jelen hedonista” a pillanat élvezete által, a játékossággal és érzékiséggel támogatja a mindennapokat.
4
Lukács Éva Fruzsina: A pályaválasztás és identitásfejlődés összefüggései. A pályaválasztási bizonytalanság típusai az identitásállapotok tükrében , 2011 http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/Lukcs_va_Fruzsina_doktori_rtekezs.pdf
29
Az
önmenedzselés
szempontjából
érdemes
megismernünk
saját
időorientáció-
beállítódásunkat, és a kiegyensúlyozottságra törekedni. Egyrészt egy ilyen személyiséget szívesen választanak ki akár a képzések, akár a munka világában, másrészt ez a kiegyensúlyozottság a mindennapokban is erőt ad ahhoz, hogy jól teljesítsen az egyén, illetve a mindennapi nehézségeket jól fogadja. Az élethosszig tartó tanulás szemlélete ugyancsak összefüggésben áll ezzel: a múltban tanultakra, tapasztaltakra építve, a jelen tanulási, tapasztalási lehetőségeit kihasználva kell a jövőt építeni. A pedagógusok felhívhatják a diákok figyelmét erre a szemléletre, és példákat gyűjtethetnek velük arra vonatkozóan, hogy mikor, mi és miként segítette őket a sikeres önmenedzselésben (akár egy felelés példáján). Fontos, hogy ezek egyéni beállítódások, és még fontosabb, hogy fejleszthetőek. Így, akinél úgy tűnik, a hozzáállása nagyban gátolhatja őt a jövőbeni sikeres életpálya-menedzsmentben (akár a tanulás-, akár a munka világában), annál érdemes ezekre rávilágítani és fejlesztést javasolni.
5.4 Modulzáró értékelés Az 5. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az Ön aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel. A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése. A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az eredmény eléri, illetve meghaladja a 60%-ot.
30
5.5 A képzés zárása Gyakorlat: Az elvárásoktól a tanulságokig Kérem, egyénileg idézze fel a három nap történéseit, a képzéssel kapcsolatos elvárásai teljesülését (vissza tud tekinteni a falon található flip-chart papír segítségével is) fogalmazza
meg
tanulságait,
amelyeket
szem
előtt
fog
tartani,
mint
leendő
pályaorientációs konzulens. A legfontosabb gondolatait a képzést záró nagycsoporton ossza meg a csoporttársaival! Cél
–
A
gyakorlat
célja,
a
képzésre
vonatkozó elvárások
teljesülésének
átgondolása, illetve a képzés során tanultak megfogalmazása . Szempontok:
Vártam és kaptam
............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. .............................................................................................................................
Vártam és nem kaptam
............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. .............................................................................................................................
Nem vártam és kaptam
............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. ............................................................................................................................. .............................................................................................................................
31
32
KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Szerző(k) 1.
2.
3.
Lukács Éva Fruzsina Pease, Barbara és Allan Pintér Zsolt
Tananyag/szakirodalom címe
Kiadó
A pályaválasztás és identitásfejlődés összefüggései. A
http://pszichologia.phd.elte.hu/v
pályaválasztási bizonytalanság típusai az identitásállapotok
edesek/Lukcs_va_Fruzsina_dokto
tükrében
ri_rtekezs.pdf
A Testbeszéd enciklopédiája
Hogyan csináljunk karriert?
5
Tananyag jellege5
2011
A
6
Park Kiadó, Budapest
2006
A
2
Horton Books, Budapest
2004
A
2
A TANANYAG JELLEGE: BAL OLDALI OSZLOP: K – KÖTELEZŐ ÉS A – AJÁNLOTT JOBB OLDALI OSZLOP: 1 – TANKÖNYV (JEGYZET), 2 – SZAKKÖNYV, 3 – TANULMÁNY, 4 – JOGSZABÁLY, KOMMENTÁR, 5 – JOGESET, 6 – EGYÉB
33
Kiadás éve
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Szerző(k) 1.
2.
3.
Doran, G. T. Lukács Éva Fruzsina Pintér Zsolt
Tananyag/szakirodalom címe Management Review
Kiadó Ama Forum
A pályaválasztás és identitásfejlődés összefüggései. A pályaválasztási bizonytalanság típusai az identitásállapotok
http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/Lukc s_va_Fruzsina_doktori_rtekezs.pdf
tükrében Hogyan csináljunk karriert?
Kiadás éve 1981
2011
Horton Books, Budapest
2004
http://www.pro-skills.eu/products/#train
2008
Menedzselés mesterfokon
Novotrade, Budapest
1987
Time Perspective Inventory magyar változata
ZTPI, Zimbardo és Boyd
1999
’Pro-skills, basic skills for life long learning’, Szociálisan hátrányos 4.
Pro-skills
helyzetű emberek élethosszig tartó tanulás alapját képező szociális és egyéni készségeket fejlesztő projekt szakmai anyagai
5. 6.
Scott, B.; Söderberg, S Zimbardo, A
34
35
36
