Pálffy Géza: Uralkodó-koronázások a kora újkori Magyarországon Ajánló bibliográfia a Bölcsész Akadémia előadásához. Készítette Radványi Ferenc könyvtáros. A korszak története Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A 17. század története. Magyar századok. Sor. szerk. Szvák Gyula. Pannonica Kiadó, Bp., 2000. Domokos György - Fodor Pál - Hegyi Klára - Kelenik József - Pálffy Géza: A hódoltság kora. Szakkönyv- és tanulmánygyűjtemény a törökkor történelméből. CDROM. Arcanum Kiadó, Bp., 2005. Erdély története három kötetben I. A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László Mócsy András. II. 1606-tól 1830-ig. Szerk. Makkai László - Szász Zoltán. Akadémiai Kiadó, Bp., 1986. Magyarország története tíz kötetben 3/1-2. (Magyarország története 1526-1686.) Főszerk. Pach Zsigmond Pál, szerk. R. Várkonyi Ágnes. Akadémiai Kiadó, Bp., 1985. Magyarország története tíz kötetben 4/1-2. (Magyarország története 1686-1790.) Főszerk. Ember Győző és Heckenast Gusztáv. Akadémiai Kiadó, Bp., 1989. Pálffy Géza: A három részre szakadt ország 1526–1606. (Magyarország története 9.) Kossuth Kiadó, Bp., 2009. Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. História könyvtár. Monográfiák, 27. História - MTA Történettudományi Intézet, Bp., 2010. Pálffy Géza - Ágoston Gábor - Oborni Teréz - Barta János - Csorba László: A magyar újkor története. Szerk. Szvák Gyula. Pannonica Kiadó, Bp., 2007. Pálffy Géza: Romlás és megújulás 1606–1703. (Magyarország története 10.) Kossuth Kiadó, Bp., 2009. Pálffy Géza: Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Akadémiai doktori értekezés. MTA Történettudományi Intézet, Bp., 2008. Pálffy Géza: Szent István birodalma a Német-római Birodalom határvidékén. A Magyar Királyság és a Német-római Császárság a 16-17. században. Történelmi Szemle, 2007/3, 327-349.p. Pálffy Géza: Szétdarabolódva a közép-európai kultúrkörben. In: Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28 - 2008. július 27. I. köt. (katalógus)
Szerk. Mikó Árpád - Verő Valéria. Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 2008. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2008/3, 13–21.p.) Pálffy Géza: A 16. század története. Magyar századok. Sor. szerk. Szvák Gyula. Pannonica Kiadó, Bp., 2000. Szakály Ferenc: Három részre szakadt-e Magyarország 1526 után? Korunk, 1997/7, 31-38.p. Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711. Magyarok Európában II. Sor. szerk. Glatz Ferenc. Háttér Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1990. Tóth István György: Három ország, egy haza. Adams Kiadó, Bp., 1992. R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében 1526-1790. I. köt. Korona Kiadó, 1999. R. Várkonyi Ágnes: Megosztottság és egység. Alternatívák a 16-18. századi Magyarországon. Liget, 2000/10, 64-76.p. A korszak Habsburg-uralkodói (1526-1705) Bertényi Iván - Diószegi István - Horváth Jenő - Kalmár János - Szabó Péter: Királyok könyve. Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói. Officina Nova Kiadó, Bp.1993. 94-119.p. Magyarország uralkodói. Szerk. Szvák Gyula. Pannonica Kiadó, Bp., 2003. 194-221.p. Nógrády Árpád - Pálffy Géza - Velkey Ferenc: Magyar uralkodók. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2006. 57-75.p. Rácz Anikó: Magyar uralkodók. A magyar történelem királyai és erdélyi fejedelmei. Aquila Kiadó, Debrecen, 2006. 153-192.p. A magyar arisztokrácia Barta János: Az arisztokrácia válaszútja. Rubicon, 1994/10, 30-34.p. Bessenyei József: Vajon kinek a pártján? A Habsburg-párti arisztokrácia kiformálódása 15261540. Rubicon, 2003/11-12, 70-76.p.
Bessenyei József: Ferdinánd király és a magyarországi arisztokrácia, különös tekintettel Ferdinánd pártjának kialakulására. (1526-1540). Történelmi Szemle, 2003/1-2, 93-107.p. Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért.
A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16–17. században, 1-2. In: Századok, 2010/4, 769–792.p. és 2010/5, 1085–1120.p. Ekler Péter: „Kék vér, fekete tinta.” Arisztokrata könyvgyűjtemények 1500-1700. Mercurius, 2006. 5-10.p. Pálffy Géza: A Batthyány család a törökellenes határvédelemben a XVI–XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények, 2009/2, 321–356.p. Pálffy Géza: Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Turul, 2011/1, 3–6.p. Pálffy Géza: Közös állam, közös udvar, közös arisztokrácia. História, 2004/5, 14-18.p. Pálffy Géza: Különleges úton a Magyar Királyság arisztokráciájába. A Révay család a 16. században. Történelmi Szemle, 2009/1, 1–20.p. Pálffy Géza: Magyar arisztokraták – horvát nemesek. Identitások a 16-17. században. História, 2011/5-6, 24-28.p. Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése). Századok, 2009/4, 853–882.p. Pálffy Géza: A szigetvári hős kettős szolgálatba. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia politikai elitjében. Várak, Kastélyok, Templomok, 2010/4, 8-11.p. Pálffy Géza: A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában. Egy különleges arisztokrata família Magyarországon. Történelmi Szemle, 2011/1, 63–84.p. Pálffy Géza: Utak a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján. História, 2010/3, 29-32.p. Szekfű Gyula: Az új nagybirtok kifejlődése és nemzeti szerepe. In: Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet III. 2., bőv., teljes kiad., Bp., 1935., 168-227.p. A főúri és uralkodói udvarok életmódja és reprezentációja Barlay Ö. Szabolcs: Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. Gondolat Kiadó, Bp., 1986. Benda Borbála: Étkezési szokások a 17. századi főúri udvarokban Magyarországon. Doktori disszertáció. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bp., 2004. Buzási Enikő: A 17. századi arisztokrata udvari kultúra formái Nádasdy Ferenc mecenatúrájának példáján. Egy interdiszciplináris kutatócsoport bemutatkozása. Századok, 2010/4, 849-852.p.
Buzási Enikő: Portrésorozatok a 17. századi magyar arisztokraták politikai reprezentációjában. Művészettörténeti Értesítő, 2011/1, 11-21.p. Csízi István: Magyar arisztokrata nők címerhasználata a XVI-XVII. században. Fons, 2012/3, 391-405.p. Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra – Horn Ildikó. Balassi Kiadó, Bp., 2006. Jankovics József: Wesselényi Ferenc nádor és a festő Spillenberger János. Egy főrangú temetés művészeti vonatkozásai és utóélete. Ars Hungarica, 2007/2, 239-254.p. Kecskeméti Gábor: „Domini sumus” (Vallási tanítás és nemesi reprezentáció 17. századi halotti beszédek inventiójában.) Irodalomtörténeti Közlemények, 1992/4, 381-398.p. Koltai András: Egy főúri lakodalom előkészületei. (Esterházy László és Batthyány Eleonóra menyegzője Rohoncon 1650-ben.) Lymbus, 2003. 117-136.p. Koltai András: Magyar udvari rendtartás. Utasítások és rendeletek 1617-1708. Osiris Kiadó, Bp., 2001. Koppány Tibor: Johann Michael Tripsius kőszegi képíró. Adalékok a 16-17. század főúri temetkezéseinek történetéhez. Ars Hungarica, 2007/2, 221-238.p. Fukári, Valéri: Felső-magyarországi főúri családok. (A Zayak és rokonaik 16-19. század.) Kalligram Kiadó, Pozsony, 2008. S. Lauter Éva: Főúri kertek és reprezentáció a 17. században. Korunk, 1993/5, 103109.p. Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Gondolat Kiadó, Bp., 1987. Pálffy Géza: Udvari ceremónia és hatalmi reprezentáció. História, 2005/3, 33-36.p. Pangerl, Irmgard – Scheutz, Martin – Winkelbauer, Thomas: Der Wiener Hof im Spiegel der Zeremonialprotokolle (1652-1800). Eine Annährung. Studienverlag GmbH, Innsbruck –Wien – Bozen, 2007. Péter Katalin: Az asszony neve. Arisztokrata névhasználat a 16-17. századi Magyarországon. Történelmi Szemle, 2010/2, 151-188.p. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században I-III. 2. kiad. Helikon Kiadó, Bp., 1986.
Régi magyar kertek. Szerk. Géczi János – Stirling János. Művészetek Háza, Veszprém, 1999. Stirling János: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI-XVII. Művelődéstörténeti tanulmányok. Enciklopédia Kiadó, Bp., 1996.
században.
Szabó Péter: Főúri végtisztesség a 17. században. História, 1989/3, 12-13.p. Szabó Péter: Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. TDI könyvek 7. L’Harmattan Kiadó – ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola – Nyitott Könyv, Bp., 2008. Szabolcsi Bence: A XVII. század magyar főúri zenéje 1-3. Budapesti Szemle, 1928. 208. köt. 602. sz. 104-126.p., 603. sz. 261-286.p., 604.sz. 385-422.p. Sziklay László: Thurzó György udvara mint késő-reneszánsz irodalmi és tudományos központ. Helikon, 1971/3-4, 393-401.p. Tarbay Gabriella: Főúri életforma. Négy évszázad Vöröskő várában. Szalon, 2007/2, 18-28.p. Tompos Lilla: Főúri öltözékek az Esterházy-kincstárból. Szalon, 2011/2, 8-13.p. R. Várkonyi Ágnes: Batthyányak a kora újkorban. Műveltség, hatalom és reprezentáció. Élet és Tudomány, 2007/2, 38-41.p. Magyar főrendek a bécsi udvarban Koltai András: Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban: Batthyány Ádám (Bécs 1630-1659). Korall, 2002/9, 55-78.p. Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. Történelmi Szemle, 1999/3-4, 331-367.p. Pálffy Géza: A magyar nemesség I. Ferdinánd bécsi udvarában. Történelmi Szemle, 2003/1-2, 45-59.p. Pálffy Géza: A magyar nemesség a bécsi udvarban. (Habsburg-berendezkedés. Mi történt Mohács után?) Rubicon, 2003/11-12, 77-80.p. Pálffy Géza: A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16-17. században. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál – Pálffy Géza – Tóth István György. Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 2. Bp., 2002. 307-331.p.
Pozsony G. Etényi Nóra: A magyar királyi udvar egy kortárs német hetilapban. Tudósítások az 1655-ös országgyűlésről. In: Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G Etényi Nóra – Horn Ildikó. Balassi Kiadó. Bp., 2005. 172-191.p. Futala Tibor: Federmayer, Frederik: A pozsonyi patríciusok származása, etnikai és vallási hovatartozása a 17. század folyamán. Kisebbségkutatás, 2000/4, 762.p. Hangay Zoltán: Arcok a XVI. századi magyar reneszánsz pozsonyi fejezetéből. Limes, 1995/3, 7-14.p. Holl Béla: A pozsonyi nyomdászat történetéhez a XVII. sz. első feléből. Magyar Könyvszemle, 1973/3-4, 377-385.p. S. Lauter Éva: Pozsony városa új szerepben. In: Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra – Horn Ildikó. Balassi Kiadó, Bp., 2005. 144-171.p. Mikó Árpád – Pálffy Géza: A pozsonyi ferences templom reneszánsz és korai barokk síremlékei. Művészettörténeti Értesítő, 2005/3-4, 319-348.p. Mikó Árpád – Pálffy Géza: A pozsonyi Szent Márton-templom késő reneszánsz és korai barokk síremlékei. Művészettörténeti Értesítő, 2005/1-2, 107-172.p. Pálffy Géza: Mi maradt az önálló magyar királyi udvarból Mohács után? In: Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G Etényi Nóra – Horn Ildikó. Balassi Kiadó, Bp., 2005. 45-59.p. Pozsonyi koronázások. Élet és Tudomány, 1987/7, 222.p. Szentmártoni Szabó Géza – Virágh László: Megzenésített magyar szitkozódás és a pozsonyi bolhák egy Lassus-motettában. Irodalomtörténeti Közlemények, 2001/3-4, 341-358.p. Tózsa-Rigó Attila: A pozsonyi politikai elit a XVI. század első két harmadában. Fons, 2007/2, 187-277. Korona és alkotmányjog Bartoniek Emma: Corona és regnum. Századok, 1934/7-8, 314-331.p. Bartoniek Emma: Pótlás a „corona és regnum” című dolgozathoz. Századok, 1934/9-10, 493.p.
Bartoniek Emma: A magyar királyválasztási jog a középkorban. Századok, 1936/910, 359-406.p.
Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme története. Historia Incognita. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő - Gödöllő, 2003. Endrey Antal: A Korona országa. A Szentkorona-eszme történelmi megvalósulása. Boldogasszony könyvek, Hódmezővásárhely, 2002. Lutter János: A szent koronával való koronázás alkotmányjogi jelentősége. Szent László Nyomda, Nagyvárad, 1917. Timon Ákos: A Szent Korona elmélete és a koronázás. 2., bőv. kiad. Stephaneum Nyomda, Bp., 1920. Timon Ákos: A Szent Korona és a koronázás közjogi jelentősége. Rákos J. kiadása, Bp., 1907. Koronázási jelvények Bárány – Oberschall, Magda von: Die Sankt Stephans Krone und die Insignien des Königreiches Ungarn. Verlag Herold, Wien – München, 1961. Benda Kálmán – Fügedi Erik: A magyar korona regénye. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1979. Bertényi Iván: A magyar korona története. Népszerű történelem. Sor. szerk. Réz Miklósné. Kossuth Kiadó, Bp., 1978. Bertényi Iván: A magyar Szent Korona. Magyarország, címere és zászlaja. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1996. Csomor Lajos: Őfelsége, a Magyar Szent Korona. Kiad. V. Hunyadi László, Székesfehérvár, 1996. Deér József: A magyarok Szent Koronája. Historia Incognita. Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., - Attraktor Kiadó, Máriabesnyő – Gödöllő, 2005. Dercsényi Dezső: A magyar koronázási ékszerek. Műemlékvédelem, 1978/2, 97102.p. Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása. MTA, Bp., 1886. A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Vál., szerk. Katona Tamás, bev. Györffy György. Európa Könyvkiadó, Bp., 1979. Koronák, koronázási jelvények. Szerk. Bende Lívia – Lőrinczy Gábor. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Társaság, Ópusztaszer, 2001.
A koronázási jelvények okmányai. Szerk. Szvitek Róbert József – Tóth Endre. Ford. Mauer Zsuzsa (latin), Orgona Angelika (angol). Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2003. Kovács Éva – Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Corvina Kiadó, Bp., 1980. Kovács Szilvia: A magyar királyi jelvényekről. Aetas, 2002/4, 172-175.p. Pálffy Géza: A Szent Korona és a koronaláda balesete 1638-ban. In: „Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX születésnapjára. Főszerk. Jankovics József, fel. szerk. Császtvay Tünde, szerk. Csörsz Rumer István – Szabó G. Zoltán. MTA Irodalomtörténeti Intézet, Bp., 2007. 1431-1444.p. Révay Péter Turóc vármegyei főispán rövid emlékirata Magyarország több mint 600 éve tündöklő Szent Koronájának eredetéről, jeles és győzedelmes voltáról, sorsáról. Ford: Kulcsár Péter. In: A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Vál., szerk. Katona Tamás, bev. Györffy György. Európa Könyvkiadó, Bp., 1979. 296-370.p. Ruffy Péter: Koronánk könyve. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1981. Teszelszky, Roger Cornelis Emil: De sacra corona regni Hungariae. De kroon van Hongarije en de ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572-1665). Dissertaties. Rijksuniversiteit, Groningen, 2006. Tóth Endre: István és Gizella miseruhája. Századok, 1997/1, 3-74.p. Tóth Endre: A magyar koronázási jogar. Árulkodó forma. Élet és Tudomány, 1999/52-53, 1640-1642.p. Tóth Endre – Szelényi Károly: A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások. 2. kiad. Kossuth Kiadó, Bp., 2000. Tóth Endre: Szent István és a koronázási jelvények I-II. Magyar Szemle, 2011/7-8, 1734.p. és 2011/9-10, 89-109.p. R. Várkonyi Ágnes: Doktori vita a Magyar Szent Koronáról Groningenben. A korona jelentésváltozásai. Élet és Tudomány, 2006/32, 998-1000.p. Zétényi Zsolt: Magyarország Szent Koronája. Múlt – Jelen – Jövő. Kairosz Kiadó, Szentendre, 2001. Zsoldos Attila: A Szent Korona. História, 2000/5-6, 21-26.p.
Király- és királyné-koronázások Bán Péter: Egykori portugál szemtanú I. József 1687. évi pozsonyi koronázásáról. Levéltári Szemle, 1985/1, 56-62.p. Bartoniek Emma: A koronázási eskü fejlődése 1526-ig. Századok, 1917/1, 5-44.p. Bartoniek Emma: A magyar királlyáavatáshoz. Századok, 1923/7-10, 245-304.p. Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története. Az Akadémiai Kiadó reprint sorozata, Bp., 1987. Forray Teréz: A magyar királyok koronázási szertartásai. Doktori értekezés. Kultúra Nyomda, Szeged, 1929. . Fraknói Vilmos: A magyar királyválasztások története. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Bp. 1921. Fügedi Erik: A magyar király koronázásának rendje a középkorban. In: szmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Memoria saeculorum Hungariae 4. Szerk. V. Kovács Sándor. Akadémiai Kiadó, Bp., 1984. 255-273.p. Holcik, Stefan: A pozsonyi királykoronázások története. Ford. Nagy Judit. Európa Kiadó, Bp. - Tatran Kiadó, Bratislava, 1986. Holub József: A nádor szerepe a koronázáson. Századok, 1917/1, 89-93.p. Kacic, Ladislav: Zene a pozsonyi koronázási ünnepségek idejében (1563-1830). Ford. Czagány Zsuzsa. Magyar Zene, 2005/4, 447-460.p. Kalmár János: Királyné-koronázás Pozsonyban 1714-ben. In: Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16-17.században. Szerk. G. Etényi Nóra – Horn Ildikó. Balassi Kiadó, Bp., 2005. 215-231.p. Király János: A király-koronázás eredete, egyházi kifejlődése és ordóbeli kialakulása. Székfoglaló értekezés a Szent István Akadémián. Stephaneum Nyomda Rt., Bp., 1918. Klipp, Anton: A pozsonyi koronázási domb. Honismeret, 2006/4, 43-50.p. Kollányi Ferencz: A veszprémi püspök királyné-koronázási jogának története. Veszprém, 1901. Krizkó Pál: Az 1563. évi koronázási ünnepély. Századok, 1877/1, 27-48.p. S. Lauter Éva: Nádori reprezentáció a XVII. században. Aetas, 1992/3, 5-18.p.
Liszty (Listius) János: II. Miksa beiktatásának rövid leírása. Ford. Kenéz Győző. In: A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Vál., szerk. Katona Tamás, bev. Györffy György. Európa Könyvkiadó, Bp., 1979. 270-294.p. Ludiková, Zuzana: Zsámboky János röplapja Miksa magyar királlyá koronázásáról. Századok, 2009/4, 975-980.p. A magyar királynék koronázásáról. Jogtudományi Közlöny, 1867/1, 3-4.p., 1867/2, 78.p., 1867/3, 14-15.p. Osváth Gyula: A nádor részvétele a koronázáson. Jogtudományi Közlöny, 1917/33, 293-294.p. Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15–17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok, 2004/5, 1005–1101.p. Pálffy Géza: A magyar királykoronázások történetének eddig ismeretlen alapforrása: a magyar tanácsosok 1561. évi javaslata a koronázások pozsonyi szertartásrendjéről. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla Oborni Teréz. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2008. 489–503.p. Pálffy Géza: A Magyar Korona országainak koronázási zászlói, 15-20. század. História, 2010/8, melléklet, I-IV. Pálffy Géza: A Magyar Korona országainak koronázási zászlói a 16–17. században. In: „Ez világ, mint egy kert…” Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet - Gondolat Kiadó, Bp., 2010. 17–52.p. Pálffy Géza: Nádasdy Tamás nádor a magyar királyok koronázási szertartásáról (1561). In: Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek. Szerk. Császtvay Tünde Nyerges Judit. Balassi Kiadó - MTA Irodalomtudományi Intézet, Bp., 2009. 305– 310.p. Rácz Lajos: Uralkodói eskük. (Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség.) Jogtörténeti Szemle, 1992/5, 42-48.p. Rácz Lajos: Uralkodói eskük és választási conditiók. Állam és Jogtudomány, 1985/4, 745-776.p. Rakovszky István: A magyar királynék koronázásáról. Jogtudományi Közlöny, 1867/5, 22-24.p.
Tilcsik György: Újabb forrás I.József magyar királlyá koronázásáról. Levéltári Szemle, 1987/2, 70-73.p. A vegyes korszakbeli magyar királyok megválasztása és koronázása. Magyar Sion, 1864/2, 132-138.p.
