Paletta. Oscar-díjra jelölt rendező. meg a Líceum Galériában,

Paletta Líceumi

az egri eszterházy károly főiskola közéleti lapja

xvi. évfolyam 3. (124.) szám • 2010. március

Oscar-díjra jelölt rendező Sosem látott fejlesztések képei a Líceum Galériában

Ünnepélyesen is elindították a Líceum a természettudományért című projektet

Oscar-díj-jelölt magyar ani­ má­ciós­film-rende­ző mun­kái­ ból nyílt kiállítás már­cius 10én 10 órakor a Lí­ceum Galériában. A Balázs Béla-díjas M. Tóth Géza négy rövidfilmjéből (Ikarosz, Maestro, Ergo, Mama) válogatott össze kimerevített képkockákat, s egy kivetítőn folyamatosan láthatóak az említett alkotások is. A megnyitón Jónás Zoltán kulturális programigazgató rövid köszöntője után dr. Kis-Tóth Lajos, általános és fejlesztési rektorhelyettes és dr. Szíjártó Imre docens, a

Mozgóképkultúra Tanszék vezetője nyitotta meg a kiállítást. Megtudhattuk, hogy némileg médiumidegen összeállításról van szó, hiszen egy háttéranyagot láthatunk M. Tóth Géza munkáiból, amelyek elsősorban mozgóképek. Természetesen az alkotó is jelen volt a megnyitón, akinek művei már több mint 200 nemzetközi filmfesztiválon szerepeltek, s közel 70 díjat el is nyertek. Az egyik legértékesebb az Amerikai Filmakadémia Oscar-díj-jelölése a Legjobb Animációs Rö-

vidfilm kategóriában, amelyet a Maestro című filmjével érdemelt ki 2007-ben. M. Tóth Géza 1995 óta tanít a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A megnyitón arról is szó volt, hogy az Eszterházy Károly Főiskola szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot a három nagy magyar művészeti felsőoktatási intézménnyel. A kiállítás április 12-ig tekinthető meg a Líceum Galériában, hétfőtől szombatig 8 és 17 óra között.

Csehi Dorina

V. Nemzetközi Monodráma Fesztivál Kiemelkedő előadásokkal, ismert és elismert színészekkel és minden nap zenés estekkel várja a színház és a kultúra iránt fogékony érdeklődőket a Gárdonyi Géza Színház az V. Monodráma Fesztiválon március 27–31. között.

A tanár is megmondja Közösségi portálok szerepe a kampányban

A közösségi portálok mindegyikünk életében jelen vannak, legyen szó az iwiwről, a facebookról vagy a twitterről. De nemcsak a mi életünkben, hanem a politikai kampányban is egyre nagyobb hangsúllyal vesznek részt a fent említett oldalak. Hacsi Lajos politológust, a Politológia Tanszék mestertanárát kérdeztük a jelenségről. Magyarországon, sőt az egész világban nagyon új még ez a törekvés – hangsúlyozta a tanár úr, és kiemelte, hogy a hazai kampányban résztvevő közösségi oldalak országunkban a 2008-as Obama-kampány mintájára működnek. De mivel az elérhetők köre és a kampány jellege is teljesen más, így sikeressége nem feltétlenül egyértelmű. A legfrissebb adatok szerint a magyarországi internet-előfizetések száma egy év alatt 472 ezerrel gyarapodott, és ezzel majdnem átlépte a 2,8 milliót. Egy régebbi felmérés (KSH) szerint pedig a legnagyobb fel-

használói réteg a 18–25 évesek korosztálya (majdnem 30%). Az internet – és ezen belül a közösségi oldalak – választási kampánycélú sikeres felhasználásának egyik oka ez lehet. Ráadásul a pártok számára fontos momentum, hogy ennek a korosztálynak nagy része első választó. A másik jelentős tényező az internet könnyű és viszonylag olcsó elérhetősége. Egy közösségi oldal bárki számára ingyen hozzáférhető és a felrakott anyagokért sem kell fizetni. Ez szerencsére nem jelenti azt, hogy kevesebb felelősséggel tartoznak az itt elkövetett „hibákért”. 2002-ben is megjelentek már a kampányban a különböző internetes kísérletezések, a párthonlapok és a politikai tartalmú elektronikus levelek. A 2006-os választáskor újnak számítottak a politikusok blogjai, és 2009-ben az EP-választásokon megjelent a párthonlapon közzétett nyílt kampányszámla is.

Folytatás a 2. oldalon

Habis László polgármester A Líceum megépülése óta a legnagyobb beruházás kezdődött el főiskolánkon. Az 5,3 milliárd forintos költségvetésű projekt során teljesen megújul a Líceum, de a Campuson is lesznek változások. A Líceum a természettudományért elnevezésű, az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP 1.3.1. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása című pályázat sikeres projektjének ünnepélyes megnyitóját 2010. március 5-én tartották az Oratorium Artium Pyrkerianumban. Dr. Hauser Zoltán rektor köszöntötte először a meghívottakat, és Eszterházy Károly gondolataival indította útjára a programot:

fotó: Szántó György „Soha semmi sem szerezhetett volna lelkemnek nagyobb örömöt ennél…, mert hiszen, amikor ennek a líceumnak alapjait lefektettem és nagy költségemmel be is fejeztettem, semmi másért nem tettem, mint szeretett hazámért és a közjóért, hogy itt a Múzsák otthonában, a királynak hű és a hazának hasznos polgárokat formálni lehessen”. Beszédében kiemelte, hogy sokunk számára nemcsak öröm, hanem feladat, lehetőség és felelősség is a program megvalósítása, és szívből kívánta, hogy teljesüljön az építtető szándéka, miszerint a hazának hasznos polgárokat lehessen nevelni jobb minőségben, jobb feltételekkel.

Folytatás a 2. oldalon

Elkezdődtek a felújítások, felfordulások a Líceumban Elindult a Líceum rekonstrukciója. Munkások nyüzsögnek az udvaron, teherautók használják a néhány hete még diákoktól hangos aulát. A következő két évben teljesen megújul főiskolánk legrégibb épülete. A ránk váró kellemetlenséget követően egy teljesen felújított, a kor igényeinek teljesen megfelelő oktatási és tudományos tér fogja majd biztosítani a minél színvonalasabb képzést. A Líceum a természettudományért című projekt ünnepélyes megnyitóján, március 5-én megismerkedtünk a legfontosabb változtatásokkal is. Wiedermann János projektmenedzser rövid bemutatójából kiderült, hogy az épü-

letrekonstrukció mellett megújul a könyvtár is, és a bővítés mellett új szolgáltatásokkal is gazdagodik a Líceum. A naprakész és erős informatikai alkalmazások kialakítása is fontos eleme a projektnek: 3D-s mozi épül, illetve nagysebességű wifi-elérést biztosítanak majd az oktatási térben. Fontos elemei a munkálatoknak az épület alatti bővítések, a Varázstorony felújítása, és a TTKlaboratóriu­mok létrehozása és fejlesztése is. A jelenlegi pincehelyiségek átalakításával a mínusz szinten – többek között – élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi és informatikai képzésre alkalmas laborokat is építenek.

Folytatás a 2. oldalon

2

• líceumi élet •

Sosem látott fejlesztések Folytatás az 1. oldalról Rektorunk után dr. Manherz Károly, az OKM szakállamtitkára a projektet méltatva elmondta, hogy a mostani fejlesztések évszázadokat kapcsolnak össze a hagyománytisztelet és a korszerűség jegyében. Felhívta a figyelmet arra, hogy itthon és Európában egyre kevesebb hallgató érdeklődik a természettudományok iránt, és hogy az Egerben induló természettudományi projektnek nem csupán helyi üzenete van, hanem ez a törekvés az Európai Unió kihívására válaszoló országos példának is tekinthető. Dr. Manherz Károly hangsúlyozta, hogy a most induló projektnek hozzá kell járulnia az ember és technika és az ember és természettudományok közötti láthatatlan fal lebontásához, és az embereket kell közelebb vinni a természethez, a természet csodáihoz. Dr. Köpeczi Bócz Tamás, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség HEPIH-fő­igaz­gatója a pályázati összeg elnyerésének jogosságáról és a főiskola érdemeiről beszélt. Elmondta, hogy az EKF azzal, hogy a Líceum felújítása helyett nem valamilyen egyéb bővítést szorgalmazott, és nem szebb és szebb műszereket akart ven­ni, és a távolabbi érdekeket vette figyelembe, mindenképp egy elismerésre méltó hozzáállás. Dr. Köpeczi Bócz Tamás köszöntője végén Társadalmi Infrastruktúra-fejlesztésért kitüntetést adott át rektorunknak, dr. Hauser Zoltánnak. A kitüntetés díszoklevelének átadását követően dr. Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke – Eszterházy Károly püspök mai utódaként – beszédében felhívta a figyelmet arra a tévhiten alapuló, ma is észlelhető jelenségre, hogy sokan az egyházat a tudományellenességgel párosítják. Pedig az érsek szerint az egyház a tudományból mindig új inspirációt kap ahhoz, hogy egyre inkább keresse az igazságot. A megújuló Líceumot látva dr. Ternyák Csaba kiemelte, hogy az egyház régen is fontosnak tartotta a tudományt, mint ahogy azt napjainkban is teszi. A város képviseletében Habis László polgármester örömünnepnek nevezte a projekt kezdetét, hiszen olyan értékek jönnek majd létre, amelyek előremozdítják a város, a megye, Észak-Magyarország és egész hazánk fejlődését. Megemlítette, hogy ez a munka a legnagyobb egri uniós fejlesztés, amelyet a közeljövőben számos más beruházás is követ majd. Habis László köszöntőjét követően Paszternák István, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális vezetője beszédében kitért arra, hogy a kulturális hagyományok alapjain történő fejlesztések mindig örömmel töltik el hivatalát. Tolmácsolta meghatódottságát, utalva a Líceumhoz fűződő bensőséges viszonyára, és üdvözölte a megvalósult elképzelést, amellyel nem egy új, „csupa ablak” épületet álmodtak meg a pályázók, hanem a régi, patinás Líceum épületét újítják fel, és teszik még tovább értékállóvá. A megnyitót záró pohárköszöntő előtt a projektet részletesen ismertette Wiedermann János projektmenedzser, Botos Judit vezető tervező (Botos Építész Iroda Kft.), Szűcs Gyula elnök-vezérigazgató (HUNÉP Universal Zrt.) és Tóth Imre ügyvezető igazgató (IMOLA Építő Kft.).

Magyar Krisztián

A tanár is megmondja Folytatás az 1. oldalról Hacsi Lajos azt is hozzátette, hogy sajnálja azt, hogy még nincsenek olyan politikai-szociológiai jellegű vizsgálatok és felmérések az egri főiskolások körében, amelyek szavazói szokásaikról, aktivitásukról vagy akár csak arról szólnak, hogy a hallgatók köréből mennyien és milyen közösségi oldalakat használnak, és ott elolvassák-e a politikai tartalmú üzeneteket és hirdetéseket. Egyébként éppen az interjú napján jelent meg egy közösségi médiafelmérés Szabó Gábor összeállításában a webforgalom.hu oldalán Pártok és politikusok a közösségi médiában 2010. március 10-én címmel.

Kovács Adrienn



Líceumi

Paletta

Elkezdődtek a felújítások

fotó: Kovács Dóra

A Líceum udavara a munkálatok kezdetén Folytatás az 1. oldalról A régészeti lelőhelyek feltárása miatt az Infotórium nem jöhet létre, de a Campuson meg lesznek valósítva a projekt céljaihoz alkalmazkodó funkciók. A munkaterületet átadták, innentől kezdve nagyon látványos munkálatok veszik kezdetüket. A következő két évben lesz az összes

építkezés. Botos Judit vezető tervező elmondta, hogy a belső térben megvalósul a komplett akadálymentesítés; új burkolatot, berendezéseket, információs táblákat kap az aula a közönség méltó fogadására. Megújulnak a körfolyosók, a melléklépcsőházak és a főlépcsőház is. Néhány válaszfal engedélyezett elbontásával új, egyterű iro-

dákat hoznak létre. Megnyílik az épület keleti bejárata is, és az ott kialakított csarnokkal és jegypénztárral segítik a turisták kényelmét, és választják ezzel ketté az idegenforgalmi és az iskolai szolgáltatásokat. A fentieken túl felújítják a liftet és a padló- és kőburkolatokat és az összes ajtót és belső téri ablakot is.

Magyar Krisztián

Még nem kötelező mindenkinek a testnevelés Főiskolánkon még nem kötelező a testnevelés mindenki számára, csak a TTK hallgatóinak kell felvennie a tantárgyat, amelyet két teljes félévben kell teljesíteniük. A főiskola a testnevelés teljesítésnek számos lehetőségét kínálja a TTK hallgatói számára, hogy minél rugalmasabban elvégezhessék azt. Ilyen például a túrán való részvétel, a rendszeres úszás, a kondicionáló terem, a fallabda, a teniszezés, a mix-röplabdázás a kosárlabda (lányoknak, fiúknak), a gyógytestnevelés, az aerobic, a floorball, valamint a kispályás labdarúgás. Dr. Honfi László a Testnevelési és Sporttudományi Intézet igazgatója úgy gondolja, hogy főiskolai szinten jelenleg a testmozgást, mint kontaktórás tárgyat nem lehetne kötelezővé tenni minden diák számára, hiszen még ez sem garantálja feltétlenül, hogy élnének a fiatalok ezzel a lehetőséggel. Ha viszont működne is, akkor nagyon komoly humán erőforrásbeli és infrastrukturális követelményeket kellene teljesítenie az intézménynek ahhoz, hogy mindez létre tudjon jönni. Ez a jelenlegi gazdasági környezetben nehezen realizálható. Több létesítményre lenne szükség, és több testnevelőt is kellene alkalmazni ahhoz, hogy mindez a kitűzött cél megvalósuljon. A TTK-n

alkalmazott módszerrel azonban viszonylag kis anyagi ráfordítással az általános testnevelés kérdése főiskolai szinten is megoldható lenne. Az intézetigazgató hozzátette, hogy szervezett keretek között a főiskola az utolsó lehetőség a fiatalság számára, hogy valamelyik sportot, sportágat megkedvelje, és elkezdje azt rendszeresen űzni. Igaz, ma már ha valaki sportol, annak kőkemény anyagi vonzatai vannak. Csak azok áldoznak rá, akiknek elsősorban van rá pénzük, és nem utolsó sorban a mozgást tűzik ki célul, ami magával vonzza az egészséges életmódot. Az intézetigazgató nagy álma, hogy egyszer majd a csarnok dugig megteljen aerobikozó hallgatókkal, hiszen szükség van a mozgásra, mivel annak hiánya népbetegségek kialakulását okozhatja napjainkban. Európában majdnem az utolsó helyen állunk a sportot valamilyen szinten űzők arányában, hiszen nálunk ez ma mindössze 9%, amely eredmény az élsportolókat is tartalmazza. Finnországban ez az arány közel 70%. Ez nagy szégyen ránk, magyarokra nézve, és ezen mindenféleképpen változtatni kell.

Ligler



Líceumi

Paletta

3

• líceumi élet •

Kóbor diákigazolvány keresi gazdáját

Hiába a pénztárca vagy a zsebbe csúsztatható irattartó, hiszen kérik a buszon a buszjegyhez, fénymásolunk vele (egy évvel ezelőtt még kávét is ezzel vettünk), és még megannyi helyen elő kell vennünk, hogyha igazolnunk kell, hogy főiskolára járunk. Így aztán bármennyire is vigyázunk rá, sosem tudhatjuk, mikor kél lába a diákigazolványunknak. Azt azonban nem árt tudnunk, hogy mi a teendőnk ilyenkor. Először is, mindenképpen próbáljunk meg visszaemlékezni, hogy hol vesztettük el, vagy ha más nem, hát arra, hogy hol volt meg utoljára. Ha ugyanis az iskola valamely épületében vagy más közintézményben felejtettük, kis szerencsével hamar a nyomára akadhatunk, mert a megtaláló ilyen helyeken köteles igazolványunkat a portán leadni – még a Polgári Törvénykönyv szerint is. Persze előfordulhat, hogy utcán vagy – ami még rosszabb – buszon, vonaton esett ki a zsebünkből, kezünkből. Ilyenkor, aki megtalálja, annak az adott település polgármesteri hivatalában kell leadnia, így a porták után célszerű ott is érdeklődni. Ha mégsem jelentkeznénk diákunkért – pedig mégis ott őrzik – levélben értesítenek pár hét elteltével, esetleg postán utánunk is küldik (amennyiben messze lakunk). Ez az eljárás érvényes minden iratra, pénztárcára, mobiltelefonra és a hasonló személyes tárgyakra. Nem biztos azonban, hogy a megtaláló valóban így cselekszik, mert például nincs tisztában az imént leírtakkal, vagy mert jóakaratból szeretné minél gyorsabban visszajuttatni hozzánk. Ne feledjük, hogy aki a diákigazolványunkat a kezében tartja, az máris tudja a nevünket, a lakcímünket, születésünk helyét és idejét, valamint azt is, hogy melyik felsőoktatási intézménynek vagyunk a hallgatói. Ezek segítségével akár személyesen is felkereshetnek minket, vagy kapcsolatba léphetnek velünk az internet segítségével. Igazolványunk elvesztése esetén nem árt tehát, ha telefonunk folyton be van kapcsolva, és az sem, hogyha gyakran felnézünk azokra a közösségi oldalakra, amelyeken regisztrálva vagyunk. Viszont mindemellett arra is gondolnunk kell, hogy igazolvány híján nem tudjuk magunkat igazolni, ha szükség lenne rá. Ha nem is igényelünk azonnal újat, a tanulmányi osztályon mindenképpen kérjünk ideiglenes diákigazolványt (akkor is, hogyha azonnal igényelünk, hiszen a megérkezéséig még várnunk kell). Ehhez nem kell mást tennünk, mint

Képünk illusztráció

befizetnünk a Neptunon keresztül 550 forintot, illetve keresnünk vagy készíttetnünk magunkról egy igazolványképet. Ez az ideiglenes igazolvány áll egyrészt egy kemény kártyából – rajta az intézmény nevével – illetve egy személyi kártyából, amelyen a mi adataink, illetve képünk szerepel. A kettő kizárólag együtt érvényes! Emellett arra is figyeljünk oda, hogy az érvényességét 60 naponta hosszabbítanunk kell, ugyancsak a TO-n. Ez a 60 nap azonban már elég sok idő ahhoz, hogy új igazolványt igényeljünk, hiszen ha az előző eddig nem került elő, lehet, hogy már nem is fog. Ezt a lépést amúgy is célszerű mielőbb megtenni, mert az igénylés és a kézhezvétel között eltelhet néhány hét, de akár jó pár hónap is. Igénylőlapot a két Hallgatói Centrum valamelyi­ ké­ben kell kérnünk, és ugyancsak az egyikben kell majd kitöltve leadnunk is azt. Szükségünk lesz ehhez is egy fényképre, továbbá ki kell fizetnünk postai úton 1600 forintot az Oktatási Hivatal részére (ehhez használjuk az igénylőlaphoz mellékelt, már előre kitöltött csekket). Innentől már nincs más dolgunk, mint várni, amíg az új igazolvány meg nem érkezik, amelyet a Hallgatói Centrumban vehetünk át. Arról, hogy megérkezett-e már, nekünk kell érdeklődnünk. Ha ezalatt mégis előkerülne a régi, bátran használhatjuk, amennyiben rajta van az éppen aktuális érvényesítő matrica. Viszont le kell adnunk a Hallgatói Centrumban, amint az újat kézhez kapjuk. Mindent összegezve vigyázzunk iratainkra, hiszen a diákigazolvány esetén is látszik, mennyi bonyodalmat okozhat az elvesztése, hiánya pedig még nagyobbakat (például a Volán járatain: amennyiben nem tudunk érvényes diákigazolványt felmutatni a diákkedvezménnyel vett jegyünk mellé, 6000 forintos pótdíjat kell fizetnünk). Ha azonban mégis megtörténne a baj, járjuk végig a fent leírtakat. És ne szégyelljük, bárkivel megeshet!

Böszörményi Sándor

fotó: Kovács Dóra

A kémia és a „társművészetek” A kémia és a „társművészetek” volt a címe annak az előadásnak, amely a Mindentudás Egyeteme című tévéműsorból most eljutott főiskolánkra is dr. Murányi Zoltán szervezésével. Mert a kémiá­ nak manapság rossz a hírneve, pedig ha a média nemcsak arra koncentrálna, ami balul sül el, az iskola pedig nem venné el a diákok kiséletező kedvét, talán más lenne a helyzet. Hiszen a kémia ott van életünk minden pillanatában, a kémia élhetőbbé, érthetőbbé teszi a világot. A kémia hasznos tudomány. A kémia már-már művészet. Erre hívta fel a figyelmet a Tudományos Szieszta keretein belül március 10-én az előadó, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Kémia Tanszékének tanára és a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Hannus István. Tehát a kémia művészet. Vagy ha nem is egészen az, mindenképpen olyasmi, ami nagyban segíti a művészeteket. Ezt azóta gondoljuk így, amióta 1965-ben Robert Woodward a koleszterin és a B12vitamin molekuláinak szintetizálása után Nobel-díjat kapott azzal az indoklással, hogy a kémiát – mint tudományt – művészi szintre emelte. Azonban ennél kézzelfoghatóbb bizonyítékokat is találunk. Pél­dául az irodalomban a híres sci-fi-író és kiváló kémikus, Isaac Asimov nemegyszer hívta segítségül történeteiben a laboratóriumot és a vegyületeket. De Örkény István írásainak tömörségén is érződik vegyészmérnöki, gyógyszerészi munkássága. A festészetben még ennél is na-

gyobb szerepet játszik a kémia. Segít ugyanis meghatározni egy mű keletkezésének idejét és körülményeit. Segít lebuktatni a hamisítókat. Sőt, nélküle nem léteznének a különböző festékek sem. De jelen van még a filmiparban is a laboratóriumokban játszódó forgatókönyvek és a kémikus rendezők révén. Továbbá ennél nagyobb hangsúllyal kap szerepet a zene világában. Borgyin, a szerves kémia orosz professzora Igor herceg címmel operát írt (noha életében befejezni már nem tudta), a vegyi hadviselés feltalálójának, Habernek az életéről pedig musical is született. Vagy figyeljük csak meg, hogy miről is szólnak a Kraftwerk dalai! S hogy a felsorolásból a szobrászat se maradjon ki, az előadás után dr. Vizi Béla, a Veszprémi Egyetem Általános és Szervetlen Kémiai Tanszékének egykori oktatója, nyugdíjas docense, kémiai szobrász megnyitotta saját kiállítását. Érdemes az itt megjelenő műveknek a csodájára járni a „C” épület emeleti aulájában, hiszen láthatjuk, hogyan jelennek meg művészi formában a különböző vegyületek molekulái (mint például a rózsa illata), a polimerizáció folyamata, vagy maga a periódusos rendszer. Végül, az este zárásaként Jónás Zoltánnal egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül dr. Hannus István, dr. Vizi Béla, dr. Ujfaludi László, dr. Erőss István és Lőrinczné dr. Theil Katalin tárgyalták a természettudományok és a művészetek kapcsolatait.

Böszörményi Sándor

4

• líceumi élet •

Könyvtári barangolás Tudnivalók és érdekességek – ez a fő vonal, ami mentén elindultunk, hogy kiderítsük, mi is az, amit egy főiskolás esetleg nem tud a könyvtárunkról. Már az utánajárás során érdekes információkkal szembesültünk, amelyeknek köre egyre csak bővült, ahogy beszélgettünk Czeglédi Lászlóval, a könyvtár főigazgatójával, Gál Tiborral, az igazgatóhelyettessel és Balogh Ferenccel, az Egyházmegyei könyvtár igazgatóhelyettesével. Az EKF Központi Könyvtára közel 10 000 hallgatót igyekszik kiszolgálni. Elsősorban a nappali tagozat tudja kihasználni a könyvtár szolgáltatásait, de már második éve van a könyvtárnak szombati nyitvatartása is a levelezős hallgatók számára. Egyre több elsős hallgató előtt nyílik lehetőség arra, hogy órai keretek között megismerkedjen a könyvtár rengeteg területével. Bár ez nemcsak a hallgatókon, hanem a tanszékeken is múlik, valamint a könyvtárnak is rengeteg munkája van benne – fűzi hozzá Czeglédi László. Ennek segítségére szeretnék a Neptun-tájékoztatást, a weboldal struktúráját és a folyosói információs rendszert is bővíteni. A könyvtári rendezvények is elősegítik a hallgatók becsalogatását, gondolhatunk itt például a konferenciákra, könyvbemutatókra (pl. Mikes Kelemen Törökországi leveleinek hasonmáskiadása). A Líceum épületének földszinti folyosóján található a Társadalomtudományi és Természettudományi szakrészleg a Folyóirattárral, ahol a kurrens folyóiratok (112-es olvasóterem) és a bekötöttek egy része található meg. Ez több mint 200 folyóiratcímet takar. A könyvtár tervei között szerepel, hogy egy önálló, külön olvasótermet biztosítson a folyóiratoknak, ahol a „B” épület alagsorában pihenő, bekötött folyóiratok is közvetlen elérhetők lennének. A folyosó végéből nyíló Médiatár is helyhiánnyal küzd, ám ez a közelmúltban történt fejlesztéseknek is köszönhető. Az elmúlt időszakban ide 8 médiaeditáló munkaállomást, illetve egy látáskárosultaknak kialakított munkaállomást is telepített a főiskola. A mostani főiskolai rekonstrukciós projekt során a Médiatár nagyobb helyet fog kapni. Nemcsak technikailag, de állományában is bővült ez a részleg. A mozgóképkultúra szakos hallgatók számára pedig egy főiskolai filmklub indult ezen a helyen, amely általában hetente két alkalommal várja az érdeklődő hallgatókat. A médiatár technikai lehetőséget nyújt azoknak a hallgatóknak is, akik házi feladatként vagy iskolán kívül vágási vagy szerkesztési feladatokat kapnak. Szintén a földszinti folyosóról lehet elérni a szakdolgozattárat, amely jelenleg egy külső raktárban van elhelyezve az átalakítások miatt. Az állandó látogatás helyett hetente egy napon, szerdán érhetők el a szakdolgozatok az arra kíváncsiaknak. A könyvtár főigazgatója reméli, hogy minél hamarabb lehetőségük nyílik egy elektronikus szakdolgozattár kifejlesztésére. Bár ennek még ki kell találni a megfelelő metódusát, azonban már közeledik az e-portfóliók feldolgozásának kérdése is, amely egyelőre csak a mesterképzéses hallgatókat érinti. Az első emeleten – két teremben – található a nyelv- és irodalomtudományi szakrészleg. A 213-as teremben vannak a nyelvészeti idegennyelvű és magyar könyvek, bibliográfiák – tájékoztatta lapunkat Gál Tibor, a könyvtár igazgatóhelyettese. A 214-es teremben találhatók az irodalomelméleti és -történeti könyvek magyar és idegen nyelven is, illetve a szépirodalom szintén több nyelven. A részleg különlegességei közzé tartozik a Churcill-gyűjtemény, melyet iskolánk 2006 őszén kapott ajándékként Svájcból. Európában ma mindössze három helyen hozzáférhető ez az egyedülálló gyűjtemény. Vannak azonban olyan régi könyvek is, amelyek szintén érdekesek lehetnek a hallgatók számára: Gárdonyi Géza Dante-fordítása (részlet), Pázmány Péter Kalauza 1637-ből, Oláh Miklós (egri püspök): Attila és Hungária 1763-ból, a legrégebbi pedig egy hétnyelvű szótár: Petr Loderecker munkája 1605-ből. Bár nem iskolánk könyvtárához tartozik, mégis muszáj megemlíteni az „A” épület első emeletén található Főegyházmegyei Könyvtárat és a könyvtár barokk termét. A helyiség főiskolások számára is használható, de külön beiratkozást igényel – mondta el Balogh Ferenc, a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatóhelyettese. A könyvtár régikönyves állományából néhány érdekesség: kódexek (34 db), a világon egyedülálló Dante-kódex, amelyből három darab van az egész világon, de egyikben sem szerepel a Luxemburgi Zsigmondnak szóló ajánlás, csak a miénkben. Különböző illusztrációi miatt magyarságunk szempontjából a Miskolci-misszálé is fontos. Miskolci Istvánról kapta a nevét, és ez egy 14. század eleji kódex. A szentírás legtöbb nyelvű (105) fordítása is itt található meg a magyar könyvtárak közül. Ebben az épületben működött az egri nyomda – mondja Balogh Ferenc, így a nyomdának szinte minden terméke megtalálható, ami itt készült. Végezetül kiemelte még a Hell Miksa-féle csillagászati különgyűjteményt is.

Kovács Adrienn



Agria Voces

Líceumi

Paletta

Főiskolánk egyedi hangzású dzsesszegyüttese Több koncerten láthattuk, de leginkább hallhattuk már főiskolánkon és Egerben az Agria Voces zenekart. A főiskola hivatalos dzsesszegyütteséről a tagok közül Balázsi Vivient, Niczky Nikolettet, Fehér Sándor Adriánt és Nagy Zoltánt faggattuk. Az együttes pontosan két éve alakult. 2008 szeptemberében érkezett egy felkérés az Ének-zene Tanszékre egy marokkói zenei fesztiválról. Egy évvel korábban egy másik csapat utazott ki ugyanerre a rendezvényre, a szervezők azonban újabb tehetséges zenészeknek szerettek volna lehetőséget adni a bemutatkozásra. Az új kiszemeltjük az Agria Voces együttes lett. A csapat, mondhatni, a FIMUM Nemzetközi Fesztivál miatt alakult meg. Az együttesnek összesen hét tagja van. Balázsi Vivien Noémi és Niczky Nikolett énekesek, de olykor a basszusgitáros, Erdész Márton is dalra fakad. Szólógitáron játszik Fehér Sándor Adrián, a dobosuk Klem Dénes, a billentyűk mögött Cseh András áll, zongorán pedig az Agria Voces zenei felelőse, Nagy Zoltán kíséri a csapatot. Ismert külföldi és magyar számokat dolgoznak fel. A zenekar olyan híres számokat alakított saját hangzására, mint például a világhírű Hair musicalból a Let the Sunshine In, az ABBA-tól a Thank you for the music, a KFT-től az Afrika, a Jézus Krisztus Szupersztárból a Szupersztár vagy a Bon bon-tól a Valami Amerika.

Az együttes külföldön egyelőre még csak Marokkóban lépett fel, de szeretnének zenélni Eger egyik testvérvárosában is. Itthon a főiskolai ünnepségek (évnyitó, évzáró, diplomaosztó) állandó résztvevői. Az Ifjúsági Házban volt már egy nagykoncertjük is, valamint a régióból külsős felkérőik is akadnak különböző fesztiválokra, és az idén az EFEN-en is fellépnek majd. Jelenleg nem tartják magukat sikeres zenekarnak, azt mondják, a siker még nem itt kezdődik számukra. Úgy vélik tettek felé pár lépést, de az még nagyon kevés. Az idáig megtett út is hatalmas munkával járt, de még rengeteg feladat és kihívás vár rájuk a jövőben, hogy valóban álszerénység nélkül kijelenthessék, ők egy sikeres együttes. Azt viszont mindannyian hangsúlyozzák, ha nem lenne jó a kapcsolat a zenekar tagjai között, akkor nyilván mindez a hátrányukra válna. Ezért is tartják nagyon fontosnak a barátságukat, ami gördülékenyebbé teszi a munkájukat. Mindenkinek egyenlő beleszólása van a számok kiválasztásába, de azért mégis van egy művészeti vezetőjük, aki egyben a zenekar alapítója is és az Ének-zene Tanszék egyik adjunktusa: Nagy Zoltán. Kezdetben az ő konkrét elképzeléseit valósították meg, azóta már az együttes többi tagjának is van beleszólása, ötlete.  Szerelemből zenélnek, szeretnek a zenéjükkel örömet okozni másoknak, s mint mondják, ennél nem is kell több!

Ligler

Színvonalasan érdektelen

For Tunes és Buszkasi az Ifjúsági Házban

A Magyar Jazz Ünnepe 2010. esemény alkalmából adott koncertet a For Tunes együttes március 4-én este az Ifjúsági Házban. Ám előbb az előzenekart hallgathattuk meg, amely a Derszu Uzalából ismert Nagy Róbert nemrég alakult csapata volt. A Buszkasi Bass annyira friss termék az egri zenei palettán, hogy még csak második alkalommal áll ezzel a felállással a pódiumra. A dalaik a finom hangszerelés ellenére is megkapóan dinamikusak. Szövegeik okosak, mégis kön�nyen emészthetők. A trió zenéje a szívünknek kedves, kesernyés közép-kelet-európai rock’n’rollnak hat. A számok fanyar magyarsága sokszor Cseh Tamást idézi, ugyanakkor – igaz, csak foltokban – oly-

kor még a Republic legrosszabb pillanatai is visszaköszönnek. A helyenként kiforratlan dallamvilágot produkáló csapat azonban még így is a város legígéretesebb muzikális projektjeinek egyike. Az idő és a próbák előrehaladtával pedig minden korrigálható. A For Tunes zenéjéről ez már sajnos nem mondható el. A zenekar egyetlen bűne, hogy dzsesszt játszik. Méghozzá az ország élvonalához méltó szinten, elvégre a 2009ben a Sziget antirasszista koncertsorozatának vendégei voltak. Ha pedig egy együttes tagjai képzettek, az a dzsessz esetében mindenképp pozitív, a legtöbb poptermékre azonban lemoshatatlanul rányomja a bélyegét. Az a fene nagy

igényesség általában csupán halálos unalmat eredményez. A gitárszaxofon-bőgő-dob felállású csapat zenészei borzasztóan tapasztaltak. Mindegyikük saját hangszerének virtuóza, ez kétségtelen. De mit ér mindez, ha hiányzik minden, ami a zenét élvezhetővé teszi? A dögösség és a jófejség nélkül hasztalan minden. A kiherélt koncertélményt ráadásul teljesen ellehetetlenítették a számok közti, kínosan ügyetlen felkonfok. A For Tunes tehát tökéletesen megtestesít mindent, ami dzsessz. Tökéletesen felnőttes és érdektelen. Márpedig, ha ebben mérik a műfaj sajátosságait, akkor egy tökéleletes dzsesszzenekar műsorát hallhattuk.

Kovács Dávid

Legendás koncertek nyomában A Fekete Bárányok és az A. E. Bizottság a Leányka úton

A Hallgatói Önkormányzat és a Bródy Sándor Könyvtár zenei részlegének együttműködésével valósult meg Zsoldos Marianna és Orsó Éva a Fekete Bárányok és a Bizottság című előadása március 10-én. A könnyűzenei tematikájú rendezvénysorozat első alkalmával az 1980. augusztus 23-án a Hajógyári-szigeten színpadra lépő együttesek történetét és fogadtatását tárták fel. Így olyan formációkról esett szó, mint a Beatrice, a Hobo Blues Band, a P. Mobil, valamint az A. E. Bizottság. A jelenlévők megismerhették egy letűnt kor-

szak olyan, viszonylag keveset taglalt szegletét, amikor a beat-korszak már leköszönőben volt, illetve amikor a „Három T” és dr. Erdős Péter popcézár messzire elérő keze vetett árnyékot a hazai zenei életre. A hatalom által nem támogatott csapatok mindennapjait feldolgozó, jó hangulatú előadás élményét archív fény- és mozgóképek tették még élvezetesebbé. Nagy örömre ad okot, hogy az intézményen belül megvalósult egy ilyen hiány­pótló rendezvény. Bizalommal várjuk a folytatást.

Kovács Dávid



5

• színház •

Líceumi

Paletta

Két és fél felvonás Maya-szerelem

Még a két világháború között, 1931-ben keletkezett két kiváló zeneszerzőnk, Fényes Zoltán és Harmath Imre tollából a Maya című operett. Előbbinek ráadásul ez a darab hozta meg a nemzetközi hírnevet is. A mű egyébként eredendően egy hősszerelmes története tele mindazzal az elemmel, amit előre elvárhatunk az ilyenfajta operettektől. A főhős, Charlie (Schruff Milán) Párizsban megöli barátját – közbe mégsem –, mert az viszonyt folytat az általa imádott hölggyel – pedig mégsem. Hősünk így Észak-Afrikába menekül, az idegenlégióba, ahol egy Maya nevű táncosnő (Járó Zsuzsa) szeret belé. Charlie végül dezertőrként vis�szatér Párizsba, ahol szembesül ártatlanságával, találkozik Mayával – immár, mint világhírű táncosnővel –, akitől a női szeszély jogos csapásait szenvedi el a szerelmes happy endig. Ez a történet kígyózott fel a Gárdonyi Géza Színház színpadára is Zsótér Sándor rendezésében. Felkígyózott, ugyanis az operett műfaja itt Ladányi Andrea koreográfiáján keresztül egybeolvadt a balettel is. Itt viszont sürgősen le is kell szögezni, hogy amit a cikk írója látott a darabból, azt minden bizonnyal jobban látta az, aki jártasabb a színház – és főként az egri színház – világában. Legyen ez az írás egy műkedvelő, ám ke-

vésbé műértő ember beszámolója hasonló helyzetben lévő társai számára. Operettről van szó, kis operáról, a tömegkultúra egyik első termékéről, amely a 19. század legvégén és a 20. század elején zsúfolásig tömte a színházakat. Könnyed, zenés szórakozás, ahol a bonviván és a primadonna a három felvonás során egymásba szeret és a tündöklő ruhaköltemények ugyancsak főszerephez jutnak. Talán ez a könnyen emészthető egyszerűség és az eredetiségnek alig helyt adó, bebetonozott szabályrendszer volt az, ami a Kossuth-díjas Zsótér Sándort bánthatta, amikor nekivágott a darab rendezésének. A díszlet szinte olvadt mézeskalácsként vicsorgott a nézőkre, s hogy a giccs tovább fokozódjon, ugyancsak a díszlet részévé vált a balett, amit az egri tánctagozat adott elő a háttérben. De bizony a szereplők sem úszták meg, hogy ne kelljen megtanulniuk egy-két tánclépést. Ez a mozgásvilág kísérte végig az előadást. A műfaj gúnya akart mindez lenni? Minden jel erre utal. Különösen az a megoldás, hogy a legionista statiszták is balett-tánco­ sok voltak, ám a szerephez illő, maszkuláris mozdulatokat aligha várhattunk tőlük. És tulajdonképpen a táncosok ott voltak majdnem mindenütt. Még érdekesebbé tette a darabot, hogy a

szereplők testbeszéde már-már a végletekig ki volt emelve, mintegy a mögöttes mondanivalót csak azért is előtérbe helyezve. Különösképpen igaz volt ez Madelaine (Mészáros Sára) alakjára. Ezek az apró trükkök bizonyára nem nyerték el a teljes közönség tetszését. De vitathatatlanul kreatív megoldásai az operett egyszerűségének. És ha már operett, akkor nem maradhat el az ének sem. Azonban ez is kicsit másképp jelenik meg, mint általában. Ugyanis rögtön kihallható, hogy a színészek nem elsősorban zenés darabokra specializálódtak, hiszen énekük nem éppen letisztult. Ez viszont némileg segített minket kiragadni a történet mesevilágából, s valahogy sokkal életszagúbbá tette a dolgot.

Kitüntetések egri színészeknek Bozó Andrea Jászai Mari-díjat, Vajda Milán Márciusi Ifjak Díjat kapott

Ebben a hónapban két színházi elismerés is Egerbe került. Hiller István oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő színművészeti tevékenységéért Jászai Mari-díjat adományozott Bozó Andreának – aki egyébként főiskolánk hallgatója is volt –, a Gárdonyi Géza Színház színmű­vé­szének. Idén harmadszor adták át a Márciusi Ifjak Díjakat a Parlament Delegációs termében rendezett ünnepi díszelőadáson olyan 35

év alatti fiataloknak, „akik tevékenységükkel elősegítették Magyarország kulturális gyarapodását”. Idén a nemzeti ünnep alkalmából 15 alkotó- és előadóművész, illetve a tudomány, a kultúra, a technológiai és társadalmi innováció terén kimagasló teljesítményt elért fiatal vehette át a Márciusi Ifjak Díjat a Parlamentben. Idén az egri Gárdonyi Géza Színház tagja, Vajda Milán is kitüntetést kapott.

Nőkről nőknek – Nőnap után Schäffer Erzsébet előadása az Urániában

Az Egri Lokálpatrióta Egylet meghívására Egerben tartott előadást Schäffer Erzsébet, a Nők Lapja főmunkatársa, a 2009-es esztendő Prima Primissima díjasa március 10-én. Az est moderátora Fehérváryné Gyenge Zsuzsa, az Agria Közéleti Akadémia ösztöndíjasa, a Lady’s Circle elnöke volt. Ha röviden kellene jellemeznünk az előadást, akkor a „Már megint eszembe jutott valami!” mondattal tehetnénk azt, ami hűen tükrözi a beszélgetés változatosságát és kötetlenségét. A címmel ellentétben nem csupán a nőkről hallhatott a hallgatóság. A „pipacsvirágos” újságíró emlékei között kalandozva mesélt történeteket a nők erejéről, a véletlenről és a megbúvó emberségről. A sokszor vicces, ironikus és nagyon személyes történetek között kitért olyan dolgokra, amelyekben hangsúlyoz-

ta, hogy a nő nem létezhet egyedül, csak a férfival együtt alkot egészet, és feladata, hogy támogassa az erősebbik nemet. Munkásságáról, nem is inkább a módszereiről mesélt, az írógépről, amin még ma is dolgozik, a számítógéppel vívott „harcáról” és arról, hogy a toll az, ami soha sem ver át. Végezetül érezhető sajnálattal vette tudomásul, hogy lejárt az idő, és an�nyit mondott csupán: „De nagy kár, pedig pont eszembe jutott valami”.

Leskó Mátyás

fotó: Gál Gábor

Mészáros Sára, Schruff Milán 

fotó: Kovács Dóra

A szereplők mindezeket az akadályokat becsülettel vették, s noha a székükhöz szögezni a nézőket nem is sikerült, valami szívhez szóló szórakoztatást mégis csak kerekítettek a nesze nektek operettből. Ám itt is van mit megjegyezni, hiszen a főszerepek kissé elsikkadtak, és alakítás terén így az úgymond poénemberek váltak igazából kontrasztossá. Sosem szerettem igazán a zenés darabokat, és a Maya ebben az esetben nem tudott ezen változtatni. Talán nem is akart. Mindettől függetlenül úgy érzem, érdemes lenne még egyszer megnézni. Csak úgy kíváncsiságból. Csak hogy lássam, milyenre csiszolta az idő ezt a hétköznapinak egyáltalán nem mondható előadást.

Böszörményi Sándor

V. Nemzetközi Monodráma Fesztivál Egerben Kiemelkedő előadásokkal, ismert és elismert színészekkel és minden nap zenés estekkel várja a színház és a kultúra iránt fogékony érdeklődőket a Gárdonyi Géza Színház az V. Monodráma Fesztiválon március 27–31. között. A monodráma önmagában is egy unikum, ennek ellenére a műfaj jobbára csak szórványosan, elszigetelten jelenik meg különböző színházak repertoárján. A cél tehát az, hogy a fesztivál erősítse a különleges színházi forma presztízsét, népszerűsítse azt a közönség körében, és a szakmát is ösztönözze monodráma-előadások létrehozására. A fesztiválon a hazai és külföldi előadások legjobbjai jelennek meg a műfajból. A monodrámán belül teret kap a bábjáték, a zenés és prózai darabok, a tánc és performance is, hogy minél több társadalmi csoportot elérjen a program, a gyerekektől az ifjúsági korosztályon át a felnőttekig. Kezdettől fogva tudatos a fesztivál nemzetközi karakterének erősítése. A nemzetköziség hidat épít a kultúrák között. Gazdagodik a néző, a házigazda, a vendég. Szakmailag fontos, hogy a találkozó társulatok tanulhassanak más európai színházi törekvésekből, saját munkájukat pedig megmérethessék egy nemzetközi tükörben. A fesztivál azonban a közönség nevelésének is eszköze. A délelőtt 11-kor kezdődő előadás gyermekeknek szól, de a tizenéveseket is megszólítja néhány darab. Este különlegességekkel, színházi élményre épülő programokra várják a középiskolás és főiskolás fiatalokat is: az igényesebb popzene „költői” lépnek fel pódiumkoncerteken, a fesztivál profiljához igazodva szintén egyedül vagy csak egy kísérő zenésszel.

6

• hátsódal •

Körkérdés: Mi a véleményed arról, hogy főiskolánkon nincs minden hallgató számára kötelezően teljesítendő sportkurzus? Berzák Stefánia, magyar nyelv és irodalom, II. évfolyam – Egyrészt hiányzik a rendszeres testedzés, amihez a gimnáziumi évek alatt hozzászoktam. Másrészt viszont abban biztos vagyok, hogy már semmi nem férne bele az órarendembe.

Soós Judit, képi ábrázolás, II. évfolyam – Hiányzik a sport, és az iskola keretein belül könnyebben meg lehetne oldani, hogy rendszeresen edzésben legyünk. Azonban biztos vagyok benne, hogy két gyakorlat között nem lenne túl nagy kedvem futni, ugrálni.

Kovács Attila, informatikus könyvtáros, II. évfolyam – Én személy szerint örülök, hogy nincsen kötelező sportkurzusunk, mert így is sok órám van egy napon, és nem hiányzik belőle egy kiadós ugrándozás.



Amikor táncra perdül a nagybőgő Lehet, hogy tavaszodik. Például, ha valaki március 9-én éjfél környékén a Bazilika felé kószált, könnyedén botlott életvidám, már-már a tavaszi jókedvet idéző arcokba. Ráadásul, ha a Broadway felé vitte a lába, szinte biztosan nem állta a jó zenét az utcáról hallgatni. Ha pedig belesett a Mystery Gang koncertjére, igazi táncolós rockabilly-buliban találhatta magát. Egri Péter és bandája ismeretlenül is hamar az ember szívébe lopja magát, a lányokéba mindenképp. A srácok pillanatok alatt sodornak magukkal az ´50-es évek hangulatába, és felesleges ellenkezni velük, előbb vagy utóbb úgyis táncra perdülünk. Ha a koncert közepéig valaki kibírja ülve, le a kalappal, de a Ponyvaregény zenéje ellen már nem tehetünk semmit. Feladjuk, és cserébe tömény rock and roll a jutalmunk, méghozzá a legjobb fajta. A játékban nem sűrűn találunk hibát, a maximális hangzáson felül nem maradhatnak el a csábos kacsintások. Paszinger Zoli kezei között a nagybőgő is táncra perdül, Egri Peti hangja végleg a fülekbe mászik, és a Tamási László ütős játékával teljes trió végül mindenki lába alól kihúzza a talajt. Sokféle fiatalt fújt össze kedd este a szél a táncparketten, de mivel a fiúknak a zene mellett a stílus az erősségük, könnyedén csábították el az ifjúságot saját ínyenc birodalmukba, ahol az ingujjak feltűrve, és a szoknyák a magasban táncolnak. Azt hiszem, tavaszodik. Kétségkívül.

Tóth Krisztina Pelle Tamás, informatikus könyvtáros, II. évfolyam – Egyrészt hiányzik a sport, másrészt viszont nem tudom, hogy hogyan lehetne megvalósítani a gyakorlatok és előadások közötti sportkurzusokat.

Líceumi

Paletta

fotó: Daróczi Péter

Kockázat nélkül külföldön, ingyen

Szeretnél világot látni, megismerkedni más népek kultúrájával, kilépni a monoton hétközna­ pokból? Szeretnél tapasztalatokat gyűjteni, megtanulni más perspektívából megközelíteni egy-egy feladatot, megtudni, hogy mire is vagy képes egyedül? Szívesen segítenél másoknak? Szeretnéd hasznosnak érezni magad? Akkor neked szól a Fiatalok Lendületben Program 2. alprogramja, az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS)! Ha elmúltál már 18 éves, de még nem vagy 30, előtted áll a lehetőség, hogy 2–12 hónapig önkéntes munkát vállalj Európában. Nem követelmény a nyelvtudás, sem a diploma, sőt még a gyakorlat sem. Az EVS lényege, hogy teljesítsd a vállalt feladataidat egy civil szer-

vezetnél az alábbi területek valamelyikén: kultúra, sport, ifjúsági, illetve szociális ellátás, polgári védelem, művészet, környezetvédelem, kulturális örökség vagy fejlesztési együttműködés. Így a munkahelyed lehet akár egy környezetvédő szervezet, egy sportközpont, egy lakóotthon, egy közösségi rádió, vagy akár egy mozi is. A cél, hogy közös projekteket hozz létre más országokban élő fiatalokkal. A programnak az Európai Bizottság biztosít anyagi tőkét, így a fogadó szervezeted (ahol dolgozni fogsz) biztosítja az utazási költségeidet, a szállásodat, az étkezésesedet, a vízumodat és a biztosítást, valamint havonta folyósítanak számodra zsebpénzt is,

amivel szabadon rendelkezhetsz. Lesz egy mentorod, aki az ottléted alatt végig támogat, hozzá bármikor fordulhatsz, ha segítségre van szükséged. A munkát se úgy képzeld el, mint a napi robotot, a szolgálati helyeken kifejezetten értékelik a kreativitást, nyitottak az új ötletekre, főleg, ha azok európai, nemzetközi értékeket képviselnek. Sajnos nem juthat mindenki Erasmus-ösztöndíjhoz, de akik lemaradtak róla, az EVS-szel lehetőségük nyílik külföldön tölteni rövidebb-hosszabb szakmai gyakorlatot, nyelvtanulással egybekötve. Bővebb információt a www. eurodesk.hu weboldalon találsz.

Csehi Dorina

Márciusi véradó ifjak A X. Egri Tavaszi Fesztiválon március 16-án este a Dobó téren fellépett Herczeg Flóra (akit a Társulat Rékájaként ismerhettek) és a Veszelka Kommandó. „Ilyen az, amikor egy punk, egy rocker, egy metálarc, egy népzenész, egy klasszikus zenész, a kisokos, a kisherczeg és egy bolond összefognak” – mondják magukról. És így is van. Az együttes nagyon jó hangulatot teremtett a hideg ellenére, és a közönség is igen nagy létszámú volt. Reméljük, ez a jó hangulat meghozza a jobb időt is a további programoknak. Kovács Adrienn

A kora tavaszi szél szép számmal fújta a hallgatókat a „B” épületbe március 2-án és 3-án. Az első délután 38, a második napon 31 jelentkezőtől vettek vért a Magyar Vöröskereszt munkatársai. Az önkéntesek összesen 69 egység levett vérrel járultak hozzá az országos vérkészlethez. Életüket szerencsére nem, de vérüket ismét becsülettel adták beteg embertársaik egészségét szolgálva a véradók.

líceumi paletta – az egri főiskola közéleti lapja. Főszerkesztő: barna béla • Főszerkesztő-helyettes: magyar krisztián • Tervezőszerkesztő: tömösközi péter • Munkatársak: barna enikő, birkás boglárka, böszörményi sándor, csehi dorina, farkas anett, ferencz norbert, gerstmayer anita, hevesi norbert, kiss adrienn, kovács adrienn, kovács dávid, kovács dóra, kömlői dóra, leskó mátyás andrás, ligler erika, pálóczy ádám, szarvas adrienn, szilágyi edina, tóth krisztina, tóvaji tímea. Kiadja az Eszterházy Károly Főiskola • Felelős kiadó: Líceum Kiadó • A szerkesztőség címe: Eszterházy Károly Főiskola, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, 3300 Eger, Egészségház u. 4. Tel.: (+36 36) 520–438 E-mail: [email protected] • Nyomdai munkák: B. V. B. Nyomda és Kiadó Kft., Eger, ügyvezető: budavári sándor, tel.: (+36 36) 518–413 • Megjelent 2500 példányban • ISSN 1589–0147.