PAKSI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP BŐVÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

PAKSI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP BŐVÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE KEOP-1.2.0 /1F-2008-0023 TENDERTERV ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK

Megbízó: Paks Város Önkormányzata 7030 Paks, Dózsa György u. 55-61. Tervszám: 132

Kiadás dátuma: 2010. április 14. Készítette: CSIZÉR ZOLTÁN okleveles gépészmérnök GT-01-9588

Városi szennyvíztisztító telep Paks

Épületgépészet Tender terv

Munkaszám: Lapszám: 2/92

<ÉPÜLETGÉPÉSZET> VÍZELLÁTÁS CSATORNÁZÁS, HŐELLÁTÁS, SZELLŐZÉS IRATJEGYZÉK Tervezői nyilatkozat Műszaki leírás

1 lap 6 lap

RAJZJEGYZÉK GH-01.0

HŐELLÁTÁS Földszint alaprajz

M 1:50

GH-02.0

HŐELLÁTÁS Emelet alaprajz

M 1:50

GL-01.0

Légtechnika Földszint alaprajz

M 1:50

Légtechnika Fúvógépház 1., Alaprajz

M 1:50

GL-03.0

Légtechnika Fúvógépház 2., Alaprajz

M 1:50

GV-01.0

Vízellátás- csatornázás Földszinti alaprajz

M 1:50

GL-02.0

KIPTERV TMT Kft. 1089 Budapest Elnök utca 1. Tel.: 06-1/459-9050, fax.: 06-1/459-9055



TERVEZŐI


NYILATKOZAT

Az 1993. évi XCIII. számú törvény (MvT) 19 § (2) bekezdés, 1996. XXXI. számú tőrvény 21. §. (3) bekezdése, 191/2009.(IX.15.) számú Kormány rendelet 9 § (5) bekezdése alapján kijelentem, hogy Paks város szennyvíztisztító telep épületgépész tender tervei, az általános érvényű hatósági előírásoknak - ezen belül a tűzrendészeti követelményeknek, a hatályos munkavédelmi jogszabályoknak, a vonatkozó magyar szabványoknak és rendeleteknek, így különösen az 1997. évi LXXVIII. törvény 31.§ (1)(2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, valamint a 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendeletnek (az országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK)) megfelelően készültek, azoktól való eltérés nem vált szükségessé és az építési engedéllyel összhangban van, a dokumentáció a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, a betervezett termékek rendelkeznek a szükséges megfelelőségi igazolással.

Budapest, 2010. április 14.

CSIZÉR ZOLTÁN okl. gépészmérnök épületgépész vezető tervező GT 01-9588





1. ELŐZMÉNYEK

Paks város a jelenleg üzemelő szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját tervezi megvalósítani KEOP támogatás igénybevételével. Jelen épületgépészeti tender terv két épülettel foglalkozik: 1. A meglévő kiszolgáló épület egy részének átépítésével és az átépítéssel nem érintett épületrész teljes gépészeti felújításával. 2. Az új, szennyvízkezelő épület tervezésével. A szennyvízkezelő épület kétszintes. Az alsó szinten a reaktortér, a földszinten az üzemtér, a gépház és a fúvógépház kerülnek elhelyezésre. 2. VÍZELLÁTÁS 2.1.

Közműellátás

Az ingatlan meglévő vízbekötéssel rendelkezik. A telekhatártól 0,5 m-re található a vízmérő-akna. A szennyvízkezelő épület várható napi technológiai vízfogyasztás: A kezelő épület napi vízfogyasztása:

500 liter. 3000 liter

A technológiai vízre vonatkozóan lásd vízjogi engedélyt. Jelen tervdokumentációval párhuzamosan külső közmű kialakításának tervezése folyik. 2.2.

Vízellátó rendszer

Az épületek (kezelő épület, szennyvíztisztító épület) belső ivóvíz felhasználása az MI-10158-1 műszaki irányelv előírásainak ajánlásai alapján határoztuk meg: 2.2.1. Kiszolgáló épület műszaki tartalom : Az átalakítással érintett helyiségekben a meglévő vezetékek és szerelvények elbontásra kerülnek. A kiszolgáló épületbe az átalakítás után keletkező új vizesblokk egységekbe és mosogató helyiségbe beépítendő szaniterek típusa és száma: Megnevezés Mosdó WC Zuhany Mosogató 210. ST

Megjegyzés Keverő csapteleppel Hátsó kifolyású Keverő csapteleppel Keverő csapteleppel Tömlővéges kifolyószeleppel

Beépítendő darabszám 7 4 6

3 1

Csapoló egyenérték 0,5/db 0,25/db 0,67/db 1/db 1/db

A betervezett csapolók összes csapoló egyenértéke: N= 10,52. Az MI-10-158-1 műszaki irányelv előírásainak ajánlásai alapján a mértékadó csúcsterhelés az épületre 0,9 l/s. A kiszolgáló- illetve szennyvíztisztító épület önálló al-vízmérőkkel nem rendelkeznek.





A vizes berendezéseket ellátó ivóvíz vezetékeket falban vezetve juttatjuk el a csapolókig. Az épületen kívül az ivóvíz vezeték anyaga KPE cső, míg az épületen belül a vezetékeket hga (horganyzott acél – szabadon szerelve) illetve HENCO (ötrétegű alumíniumbetétes műanyagcső – falban szerelve) csővel terveztük szerelni. A szabadon illetve falban szerelt hidegvíz vezetékeket zártcellás, a költségvetésben kiírt falvastagságú csőhéj szigeteléssel kell ellátni. A kezelő épület használati melegvíz fogyasztását a meglévő kazánházban elhelyezett HMV tároló biztosítja. A terven szereplő vízvezetéki méretek meghatározásánál, a nyomvonalak kitűzésénél az MSZ-04-132-1991 és a DIN 1988 ajánlásai és előírásai szerint jártunk el. A mértékadó maximális vízsebességi értékek: - alap vezetékekben: 2 m/s - ágvezetékekben:

0,8 – 1 m/s

Az épületbe betervezett kiöntők rozsdamentes kivitelű. 3. CSATORNÁZÁS 3.1.

Közműellátás.

A terület kommunális csatorna közművel ellátott. A szennyvíz elvezetés tervét külön –udvartéri vezetékek- dokumentáció tartalmazza. 3.2. Belső csatornázás.

3.2.1. Kiszolgáló épület Az átalakítással érintett helyiségekben a meglévő vezetékek és szerelvények bontásra kerülnek. A kiszolgáló épület területén keletkező szociális szennyvizet, földárokban vezetve juttatjuk el a TFH aknába, ahonnan az atomerőművi átemelőbe kerül és egyesítve a városi szennyvízzel jut el a szennyvíztisztító műtárgyra. A szennyvízvezeték anyaga PVC, KGPVC és GE-PE csatornacső. Az épületbe betervezett szaniter berendezések, és víznyelési egyenértékük: Megnevezés

Megjegyzés

Mosdó WC

Normál kivitelű Hátsó kifolyású

Zuhany Mosogató Falikút

Keverő csapteleppel Kétmedencés Normál kivitelű

Beépítendő darabszám 7 4 6

3 1

Az épületre számított kommunális szennyvíz mennyisége: V = 3,0 m3/d.


Víznyelési egyenérték 0,2/db 4,5/db 0,6/db 3,0/db 2,0/db




4. HŐELLÁTÁS. 4.1.

A fűtési rendszer általános leírása:

4.1.1. Kiszolgáló épület: Az épület fűtését zárt, radiátoros fűtési rendszerrel oldjuk meg. A teljes épület hőellátását a földszinten a meglévő kazánházba telepített, meglévő kazánok biztosítják. 4.1.2. Szennyvíztisztító épület: A vegyszergépház, konténerterem és gépterem fűtését elektromos fűtéssel biztosítjuk! Kiszolgáló épület A kiszolgáló épület átalakítással érintett helyiségeiben a meglévő fűtési rendszer teljes egészében elbontásra kerül. Az újonnan kialakított fűtési rendszer vezetékei a kazánházban a meglévő vezetékre kerülnek rákötésre. A kiszolgáló épület hőveszteségét az építészeti adatszolgáltatásban feltüntetett rétegrendek alapján az MSZ-04-140-2:1991 illetve MSZ-04-140-3:1987 szerint számítottuk. Az épület hőellátását a meglévő kazánházba telepített, meglévő kazánok biztosítják. A kazán által előállított fűtővíz névleges hőfoklépcsője 80/60°C. A fűtési alapvezeték szabadon, födém alatt szerelendők. A szabadon szerelt fűtési alapvezetékek anyaga varratnélküli, menetvágásra alkalmas fekete acélcső, MSZ 120/2, hegesztett kötésekkel, illetve varratnélküli fekete acélcső MSZ 120/2, hegesztett kötésekkel, patent ívekkel. A radiátorok az előremenő csonknál HERZ TS 90 típusú termosztatikus radiátorszeleppel vannak felszerelve. A visszatérő csonknál HERZ RL-5 típusú előbeállításra alkalmas visszatérő szelepet kell felszerelni. A radiátorok DUNAFERR LUX N típusú, 600 mm közcsavar távolságú acéllemez radiátorok. Az ablak alatt elhelyezett radiátorok az ablak középvonalába kell helyezni, más esetekben a terveken beméretezett elhelyezés a mérvadó.

4.2.

4.3.

Szabályozás.

A kazán által előállított fűtővíz névleges hőfoklépcsője 60/40°C. 4.4.

Beszabályozás.

A fűtési rendszer beszabályozása két részből áll. Az első részben a rendszer hidraulikai számításai alapján meghatározott előbeállítási értékeket alkalmazzuk az egyes radiátor visszatérő szelepeken. A második részben a helyiség túl-, vagy alulfűtöttsége esetén a radiátor hőleadóknál a termosztátfejek állításával lehet korrigálni. 4.5.

Rendszerüzemeltetés és karbantartás.

A fűtési rendszer ürítése a radiátoroknál helyileg végezhető el. A rendszer kilégtelenítése a beépített légedényeken illetve a radiátorokon és a termo-ventilátorokon elhelyezett légtelenítő csavarokon keresztül történik. A rendszert a beüzemeléskor lágyított vízzel kell feltölteni. A gázkészülék üzemeltetésekor a gyártó előírásait maradéktalanul be kell tartani!


Városi szennyvíztisztító telep Paks 5.

. 5.1.



LÉGTECHNIKA SZELLŐZÉS Fúvó gépház.

A szennyvíztisztító épületben 2 db fúvó gépház kerül kialakításra, az egyik a földszinten, a másik az emeleten. 5.1.1. Földszinti fúvógépház: A földszinti fúvó gépházban 4 db technológiai fúvó van beépítve. Az technológiai tervező által adott adatszolgáltatás alapján a nyári esetben a szükséges szellőző mennyiség 5917 m3/h, téli esetben ez az érték kisebb. A helyiségben nyári állapotban a gépek üzeme következtében a hőmérséklet emelkedés legfeljebb 8°C lehet, a helyiség lehűtésére 5917 m3/h légmennyiség szükséges. Miután a fúvók a reaktortérbe összesen 3240 m3/h légmennyiséget fújnak be (egyidejűleg 3 fúvó működésével számolva), amely levegőt a gépteremből szívják el, így a helyiség hűtésére 2677 m3/h teljesítményű ventilátort kell alkalmazni. A hűtőlevegő és a fúvók munkalevegője a szabadból a külső ajtón elhelyezett fix zsalun keresztül áramlik a depressziós gépterembe. Az 2700 m3/h teljesítményű csőventilátor a helyiségben felmelegedett levegőt esővédő fix zsalun keresztül szállítja a szabadba. Téli üzem esetén, amikor a szellőző levegőmennyiség lecsökken, a két-szárnyú ajtóra elhelyezett 1-1 db. ajtórács egyikét hőszigetelt panel segítségével lezárjuk. A ventilátort helyiség termosztátról indítjuk. 5.1.2. Emeleti fúvógépház: A földszinti fúvó gépházban 4 db technológiai fúvó van beépítve. Az adatszolgáltatás alapján a nyári esetben a szükséges szellőző mennyiség 404 m3/h, téli esetben ez az érték kisebb. A helyiségben nyári állapotban a gépek üzeme következtében a hőmérséklet emelkedés legfeljebb 8°C lehet, a helyiség lehűtésére 404 m3/h légmennyiség szükséges. Miután a fúvók a reaktortérbe összesen 180 m3/h légmennyiséget fújnak be (egyidejűleg 1 fúvó működésével számolva), amely levegőt a gépteremből szívják el, így a helyiség hűtésére 224 m3/h teljesítményű ventilátort kell alkalmazni. A hűtőlevegő és a fúvók munkalevegője a szabadból a külső ajtón elhelyezett fix zsalun keresztül áramlik a depressziós gépterembe. Az 250 m3/h teljesítményű csőventilátor a helyiségben felmelegedett levegőt esővédő fix zsalun keresztül szállítja a szabadba. Téli üzem esetén, amikor a szellőző levegőmennyiség lecsökken, a két-szárnyú ajtóra elhelyezett 1-1 db. ajtórács egyikét hőszigetelt panel segítségével lezárjuk. A ventilátort helyiség termosztátról indítjuk. 5.2.

Kiszolgáló épület. A kiszolgáló épületben lévő szociális blokkok, amelyek külső nyílászárókkal rendelkeznek, azok szellőzését természetes úton, ablaknyitással oldjuk meg. A zárt, belsőterű vizes helyiségek szellőzését gépi úton, 1 db hangcsillapított csőventilátor segítségével biztosítjuk, v=330m3/h. A berendezés szívó-, nyomócsonkjánál hangcsillapító berendezések kerülnek elhelyezésre. Az elszívó fejek LS-100 illetve LS125-ös légszelepek, a helyiségek légpótlását az ajtókra szerelt ajtórácsokon keresztül biztosítjuk!

5.3.

Vegyszer raktár.





A belső terű, külső nyílászárókkal nem rendelkező helyiség szellőzését gépi úton biztosítjuk, 1 db fali ventilátor segítségével. A fali ventilátor teljesítménye: 100 m3/h. A ventilátor az oldalfalon keresztül dobja ki az elszívott levegőt. A helyiség légpótlása az ajtóra szerelt ajtórácsokon keresztül biztosítjuk! 6. 6.1.

FIGYELEMBE VETT ELŐÍRÁSOK ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉGEK A 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet Az országos település rendezési és építési követelményekről (OTÉK). A légszennyezettségi határértékről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelete, valamint a 17/2001. (VIII.3) KöM rendelet, továbbá a 21/2001 (II.14.) Kormány rendelet a Levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról. 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 2/2002 (I.23.) BM. rendelet a Tűzvédelem és a Polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról GMBSZ: A gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki-biztonsági szabályzata (amely kielégíti a 11/2004 (II.13.) GKM rendelet előírásait); MK-19 számú műszaki kézikönyv: a „Gázelosztó-vezeték tervezése, kivitelezése, üzemeltetése” címmel továbbá TIGÁZ TT 3000 és 4000 technológiai utasítás (TIGÁZ szolgáltatási területén) 28/2006. (V. 15.) GKM rendelet a gázszerelők nyilvántartásáról 8/1981 (XII.27.) IpM rendelet az érintésvédelmi előírásokról.

6.2.

FIGYELMBE VETT SZABVÁNYOK JEGYZÉKE MSZ 04-132:1991 Épületek vízellátása MSZ 10-158/1:1982 A vízellátás fajlagos vízigényei. Kommunális vízellátás (hatályon kívül) MSZ 04- 134:1991 Épületek csatornázása MSZ EN 10255-2005 Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek. MSZ EN 10220-2003 Varratnélküli, hegeszthető acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek. MSZ EN 10208-1:1999 Acélcsövek éghető közegek csővezetékeihez. Műszaki szállítási feltételek. 1. rész: A-osztályú csövek MSZ EN 10208-2:1999 Acélcsövek éghető közegek csővezetékeihez. Műszaki szállítási feltételek. 2. rész: B-osztályú csövek MSZ EN 1555-1…5:2003 Műanyag csővezetékrendszerek szállítására. Polietilén (PE) 1-5. rész MSZ 15286:1999

éghető

gázok

Ivóvízellátás, csővezetékek tisztítása és fertőtlenítése

MSZ EN 12056-1…5:2001 Gravitációs vízelvezető rendszerek épületen belül. 1. –5 rész.





MSZ CR 1752:2000 Épületek szellőzése. Épületek belső környezetének tervezési alapjai. MSZ 04-135/1:1982 Légtechnikai berendezések. Általános előírások. (hatályon kívül) MSZ 04-135/2:1982 Légtechnikai berendezések. Üzembehelyezési feltételek és követelmények. (hatályon kívül) MI 04-135/3:1984 Légtechnikai berendezések. Tervezési irányelvek. ME 04-132:1984 Füstmentes lépcsőházak tervezési követelményei. MSZ EN ISO 7345:1997 Hőszigetelés. Fizikai mennyiségek és fogalom meghatározások MSZ 04-140/2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Hőtechnikai méretezés. MSZ 10337:1989 Építési anyagok páraáteresztő képességének vizsgálata. (hatályon kívül) MSZ 04-140/3:1987 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Fűtési hőszükséglet számítás. MSZ EN 832:2002 Épületek hőtechnikai viselkedése. A fűtési energiaigények számítása. Lakóépületek. MSZ 04-140/4-1978 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Hűtési hőterhelés számítás. MSZ EN 12953-1:2002 Nagy vízterű kazánok 1.rész. Általános követelmények MSZ EN 12953-6.2002 Nagy vízterű kazánok 6.rész. Kazánberendezések követelményei MSZ 12623:1985 Gáz –és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása MSZ 7048-3:1983 Körzeti gázellátó rendszerek, elosztóvezetékek védőtávolságai MSZ 11413-4:1977 Gáztömörség és vizsgálata kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések MSZ EN 1443:2003 Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. MSZ EN 13384-1:2004 Égéstermék elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész. egy tüzelőberendezéshez MSZ EN 13384-2:2003 Égéstermék elvezető berendezés. Hőés áramlástechnikai méretezés eljárás. 2. rész. több tüzelőberendezéshez 6.3.

TŰZVÉDELMI RENDELETEK A terv a vonatkozó tűzvédelmi előírások, valamint a 35/1996.(XII.29.)BM. rendelet figyelembevételével készült. A kivitelezés során felmerülő tűzveszélyes tevékenységgel kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat a kivitelező vállalatnak kell meghatároznia. Ugyancsak a kivitelező vállalat feladata az ezekkel kapcsolatos tűzvédelem módjának előírása és betartatása.

Budapest, 2010. április 14.

Csizér Zoltán okl. gépészmérnök GT 01-9588 KIPTERV TMT Kft. 1089 Budapest Elnök utca 1. Tel.: 06-1/459-9050, fax.: 06-1/459-9055

PAKSI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP BŐVÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

Recommend Documents