P O L l T l KA l. K Ö Z G A Z D AS Á G l ts T Á RSADAL M l V Á R ME G Y E l L A P

P O L l T l KA l. K Ö Z G A Z D AS Á G l

ts

T Á RSADAL M l V Á R ME G Y E l L A P

ll A TV A N.

OKTÓBER Hó 15. IV. ÉVFOLY AM 1\l. SL....'.\1

T A R T A I_J

o

M:

Dr. Hedry Lörincz főispán, a kiállilás védnöke, Eger: Tempora mulantur. Dr. Petro Kálmán országgyűlt-si képviselő, a rendezííbizotlság elnöke, Eger: Vendúgeinkhcz. Trak Géza polgármcstcr Eger : Szereleltel hívunk és várunk mindcnkit Egerbe. Kállay Miklós földmívelésügyi i·s Fabinyi TihamP.r kereskedelmi minisztcrck. az egri borhét iövédnökt>inek nyilatkozatai. A kormány olcsó népruházási akciója. Beszi·lgcli·sünk dr. Szigeti Pálla!. Révász József rendiírlanácsos, l latvan : Hatvan törlt'netének szomorú napjai. Dr. Országh Sándor, a Magyar Maglenyészll'si r. t. igazgalcíja, Budapest :·.·Az olajos magvak i•s a szájabab termelési·nek k1•rdúséhez. (V). A borhd margójára. A ltevcsmcgyeiek részvétele az országos kertészeti kiállításon. Hofbauer Arthur, adó i•s könyvszakt>rtó Rudapest : Az adófizető polgárok fújdalmai és örömei. Soltész Juci Tiszafüred: Zágon István ··éleli·nek küliinbözíí stációi n tiszaszöliísi kuriától a Nemzeli Szinházig. Dr. Kékessy Dezső Wszolgabiró, a hatvani járás fonlosabb eseményeirőL Vitéz Fluck ·Gusztáv vm. gazdasági felügyelő ter· mi·nyjelentl•si•böl. Magnin Alfréd füzesabonyi lüjeRyzií sikere. Dr. Dienes Barnabás tanító Tiszafüred : A ni•piskola l'gészségügye. Szcrkeszlííi üzPnclck. Továbbú hírek ~··s bcszúmolók a me~ye mínden részi·biil.

.•v•.•e.·v•f•o•ly•a•m•..........................l9;33!.~·~o:kt:ó:b:er~t:s·-.................._. .~1~9~s~

HEVESVARMEGlE

-~~-~---.-------

POLI~ Al, KOZ .. GA Z DA sA G l ÉS T A R S ADA L~\1 V AR"\ EG YEI L A P

..........................._

MEGJEIJ-::\JK liA \'(J:\TA Kf:TSZER. ELÖFIZETESI ÁRAK; EGY ÉVRE 12 PENGO. FÉLÉ\'RE 6 PE\GÖ. \EGYEDf:\.RE 3 PE\ GÖ -~

TEMPO'RIJ. MUTANTU'R. Itta: dr. Hedry C6rinc:i!.

Sok eve már annak. hogy az e~ri lyceum épüleknek pompás helyist'geiben a Heves vármegyei bortermelök és gyümölcslernJelö gazdák nagyszerűen sikerült kiállítás kf'retében a változatosság ragyogó sorában mutatták be lerm(·seiknek legjavát az ország közönségének. Már akkor demonstrálódott. hogy a vármegye talaja, t;ghajlata. csapadékviszonyai nemcsak az évszázados szölötermelés intenzív kultiválására, hanem a gyümölcstermelésnek rendszeres fejleszlésére is kiváloan alkalmas. Pedig minő más termelési viszonyok állottak fenn akkor és minő küzdelmes nehézségek mutatkoznak ma. A háború elölt a béke áldások éveiben a bor termelés. a bor piacra hozása. értékesitése gondot egyáltalában nem képezeit, s noha itilottak lenn rendelkezések, a magyar bor korláll<m mennyiségben lépte ál az országhatáro kat és szerzett 'i lághírl magának Villánynak. Ménesmagyarádnak, Tokajnak. Badacs:>nynak és az egri hegyeknek bora. A gyümiilcstermefl;S még abban az idliben ko· moly lermell·si úgal nem is 1-.t·pezett és azt csak házi szüks(··~letck kieli·~Zíll·sérc. \·agy egyes gazdaságok mellt:·kiu.:azatak(;n t. inkább pilsszi(í kielégítése szempontjábol ioiytatták. \la \ últoztak az idők és ma úqy a bortermelés kódése. mint a gyümölcstermelés !.(azdaságpolitiluink eqy-e!.(y súlyos probll;mája. Közhelyeket ismt;teln(·nk akkor. ha lelsorolnánk mindazt a nehézsé!.(el. akadúl y!, amely ma a magyar bor értt"·kesíkse elé tornyosúL merl a hangsúly mindig az értékesílt;s neh(·zst:·gein \'an. amely mellett a termelésnek l;S védekezt:·snek kültsl;gesebb mivolta elenyésző tehertétel. S bár az értékesítési árak terén a legutóbbi időkben mutatkozik a ja\'ulás némi derengő ft;nye, a szölös!.(azda társadalom mé!.( nem mondhatja, ho~Zy a borternwlés \·itlstigtin ttiljuloll. S ha bár ma a lwlyzetbiíl lesztirt ignzsiu.:. ho!.(y a scgit(·snek Pgyctlen módja a csemc~t· szöléí termelésnek lejlesztése a borszőlök hittrúnyüm. ezt a kalc!.(órikus lanácsol nem lP~et mindenlwr (;s mindenüll eredmt;nnyel és a haszou IH•cscglelií r('ményt;ben kercsztüldnni. Szomorú tapasztalatokm jutnúnak példC1úl az <'!.(ri hegyvidl>k széilösqazdái. ha me~únn\n u bor értékesitési válsá!.(O!, borszölőiket c~emegeszíilö\'el telepitenék ál. anélkül. hogy előzetes prcibálkozás alapján pontosan kitapasztalnák, melyek azok a csemt"geszölö lajták. umelyeknek termelése a talaj külön)e!.(es minősége folytán bevezettessék és amelynél biztos!llalnék. ~ csemegeszőléí egyik legfontosabb követelmenye a JOl csomagolhatóság és szállítóképesség. Helyes. ha keressük a módokat ezen a téren is. ám mindaddig, míg ill kielégitő és megnyugtató megoldásra találun~. fokozottabb módon törekednünk kell a bor lermelesének és értékesítésének problémáját megoldani.

Másként áll a helyzel a gyümölcstermelés terén. Közgazdaságunk legfrissebb és erőteljesebb ága maga előtt lág perspektívái lát. A magyar gyümölcs keresett világcikk. Lehet, hogy kiállitásban. csomagolásban, egyöntetűségben még megelőznek más, e téren fejlettebb államok, de gyümölcsünk íze és zamata versenyen kívül áll és felülmulhatatlan. Ezek a körülmények az értékesítési lehetőségek lág !erél nyujtják és ma már kormány, országos szervezet. intézmények, gazdaságok és egyének rendszeresen és szabályozoltan láttak hozzá, hogy a gyümölcstermelés! országosan megszervezzék. Most megnyíló bor és gyümölcs kiállításunk e két cél érdekében rendeztetell; felsorakoztatjuk a vármegye különbözö vidékeinek termékeit. a Győn­ gyös-visonlai, az egri, hevesi boroknak sok fajta ti· pusál ; másrészt be óhajtunk számolni arról is, milyen fokon áll gyümölcstermelésünk jelenleg. Tudom, hogy az ország minden részéből ideérkező vendégeink megelégedéssel és talán meglepetéssel is iogják látni, hogy a bortermelésnek nívója olyan magas, mely nemcsak az ország figyeimét érdemli meg. hanem u küliöldnek érdeklődésére is méltán számíthat. Lássák meg a szölö és bortermelés sok százados kulturájában felnölt és abban tiszteletreméltó gyakorlatra szert tett nagyszerű erőfeszítést. Vigyék magukkal és hirdessék az ill szerzell benyomás:lik alapján az egri és hevesmegyei boroknak hírét. T eremlsenek azok számára érdeklődési és szerezzék meg annak a minél tágasabb beliöldi piacol. Köszöntöm hazafias meleg érzéssel a kiállitásunkon megjelenő külkereskedelmi hivatalt és kérem, hogy ill szerzetl benyomásaik alapján karolják lel termékeink értékesitésének fokozc,ftabb lehetőségeit. lquzolják a külföld előtt rtitermellségünket. exportra t~rdemes mivoltunknak le!.(yenek szószólói. Kiállító termeléíinket pedig arra kérem. kereisenek összekiitl k 1 tett:·st úgy ezen hivatal. minl az ill megje enö üföldi kereskedők es vevök kiküldötteivel. lg\'ekezzenek a megadott szűk korlátok köz! is elsősorban is· merelségeket és azok révén elhelyezési lehetősége­ kt"l és megállapodásokat keresni. Merl bár a kiállítás anyaga beszél, a boldogulás eszközei csak akkor teremnek meg számunkra, ha azokat egyenkint igyekszünk megszerezni. Még soha sem állott hevesmegyei gyümölcs és bortermelök rendelkezésére ily mérvü lehelőség és alkalom arra, hogy a termés be· mutatásával nemcsak a termelés mikénti fejlesztése b !elöl szerezzenek értékes tanácsokat és ut aigazilá-

2.

HEVESVÁRMEGYE

sokat. hanem módjukban legyen az értékesilés kérdésében a szakszerű felvilágosításoktól kezdve, a kivitel lebonyolításáig kimerítő felvilágosításokat nyerni. Végül mély lisztelettel üd\·özlöm a körűnkben io!Jm Ű\·elésügyi es kereskedelmi miniszter Ur Öexcc'llenciáikat és midőn megk_öszönöm nekik. hogy magas megjelenésükkel kiállításunk jelenmegjelt~nu

1933. október 15.

tőségél országossá lenni méltóztattak. lisztelettel arra kérem őket, tegyék munkálkodásuknak tárgyává Heves vármegye bor és gyümö!G.stermelésének eléíbbre vitelét ennek a szorgalmas népnek érdekében, mely hazája javának szolgúlatában minden idi'n ál bő­ séggel áldozolt fáradságot és küzdelmel és amely el van telve avval a wménnyel. hog)· mindcn nchr'zségek köz!. megfeszik !l rr unkúja meg fogj
~====~=======--

Vendégeink/je:! A magyar cimer hánnas halmából nekünk megmaradt Mátra hegység lankái itt ö lelke ;nek össze a Bükk hegység dombjaival Egerben, ennek a talán ma is legmagyarabb vármegyének székhelyén. Ide hordta össze a vármegye népe a szőke fisza parljáróL a Kékes csúcs árnyékából, az Eged \·ulkánikus tüzétól - · kérgt>s tenyerű magyarak munkájának eredmény(·! s a mindannyiunk lstenének áldását. -- Elhozta, hogy megmutassa a gyönge jelenben, hogy bármennyire is bizonytalannak látszik a jövő. bizik erejében, munkájában é> kitarlásában, az anyaföldben, a napsugár lelkében, amely benne vérré. életté. lélekké és jókedvvé lesz. Nem kenyeret hozott, hanem piros almúl, sárgulú körkt, mosolygó szőlőt, tüzes bort. egri bikavért s hogy magának kenyeret teremtsen, kikaparja a földet. szétrcpcszti a sziklát. harcol fergeleges elemekkel. epró kis rovarokkaL penészgombákkal : - a munkút elvégzi a hevesmegyei megyar maga, de szomorúan látja, hogy munkájának mily kevés kenyér eredménye van. Azért !ömle tele Európa legszebb barok palotájál. az egri lyceumot két keze munkájának és a jó Isten áldásának eredményével s azért vándorol Dobó

lslvc>n viirosiiba nagy gyűk:.~t Imiani s az.'·rt mulatja meg Eger! szüreti fclvonulúsban, -- lwgy is \·olt cz r(~gen - mert meg akarja mutatni. hogy a hit (~s bizalom még nem veszett ki a mag)·ar ll·lckbéíl. Hittel t's bizaiummal fogadjuk t:·s mclcg szeretettel üdviizüljük vcndégeinkct. a 111:1gyur kormúny képviselöi'. 11 földmívek·süg\Í ,·.sa l;·:resk,.d,·lemügyi miniszter urakat, a fels<íhúz (·s k(TJ\'Ís·:i<'íhüz lagjait, szeg.:ny orszúgunk gazdasúgj (·s p(·nzügyi kitünőségcit. a kiüllitúsl rcndcúí Pgyesük!t'k illusztris vezeWil s mindenkit. 11ki Egerbe jiitt, mert tudjuk. hogy ne:11 u kivúncsi~üg, hanem uz egyesCill criível való segiteni akmús hozzn őket \'Úrmegyc;nk székv•'trosübu s rm~rt meg \·agyunk gy{íziid,·e. hogy ök is a mugyar (·Ini nkarú:> c:s a rnugym keny(·r munkiisei. -~ Mi megmulatjuk, mir,• \·agyunk kl•pesck acélos er<ível. kitartó munkúvul. azonban \'é.irjuk a túmogalá~;t, hogy munkánk ercdm,;nyi-1 u jiiv{íbcn nngyobb kenyérre cscrélhe~sük út. mert cz fogja megteremteni a bizalm<~l és a megnyugvá:;!. Dr. Petro Kálmán országgyűlési képviseló. az egri borhét rendezöbizottságúnak elnöke.

S2.eretettel f)ívunk és várunk mindenkit Egerbe J Irt a: Trak Gé;;r.a.

A trianoni csonkaország megszűkült határai közé szorult magyarságnak egyik ész&ki n;gvúra, Eger \'árosa, évezred
dálkodúsa ugy kifosztottúk PZI a l;is mmadt;k tJrszügot anyagi javuibtil. h lJ gy mir• rfl'nrlilp úhwlkodva csodülknzhalunk: 6lünk ll1l.'!./ 'l L•helst;ges. hogy <;lünk 'l Lzt il csocL'il ls!,•n irgi!Lnitn ki\ Li l m···g l'gynck kiisziinhdJuk: ann:d\, lrog\ n pus:dulit~rlitk f(•nyegd
1933. október 15.

HEVESVÁRMEGYE

3·

rendezi mosl városunkban ezt az egri borhetet, hogy leljesen felveszik a versenyt hazánk legnevezetesebb ezen bemutassa a hevesmegyei és egri gazdatársa- borvidékeinek boraival is, sőt külföldön is elismert dalom okszerű és célszerű, szorgalmas, tevékeny nevet szereztek az egri bornak. A szölőtermelő Egermunkásságának kiváló rninöségű bor és gyümölcs· nek még külön érdekessége a borpincék rendszere. termelvényeil. Eger város és egész lakossága öröm- A szőlőterületeken alig találunk pincéket. a szölős­ mel, szivvel és lelkesedéssel nyujtja ehhez segítségét. gazdák majdnem mindegyikének külön pincéje van Eger jelentősége háromféle vonatkozásban ~öz­ a városban és különösen olyan helyeken, ahol a ismerl. Első sorban: a műemlékek városa, számtalan régi zeg-zugos utcák domboldalakra futnak fel, egész nagy~rtékű barokk-korbeli épülete, h:llalmas temp- hosszú pincesarok alakultak ki. A pincék közül igen lomm, a nevezeles Lyceum, a lörökmecset. Dobó sok látványosságszámba megy sokágú folyosóival, István vára az e nemben országunkban egyedülálló magas, íves boltozatával. óriási hordók légiójávaL A gyümölcstermelés is szépen fejlődik Egerben. ásatásokkaL rekonstruált kazamata-rendszerével. a legujabbkori cilinos parkültetvények, a fürdök, uszodák, Régebben inkább csak a szölöültetvények közölt elmind olyan látnivalók, miknek érdekességél. értékét szórtan láttunk gyümölcsfákat, ujabban már tervszeigazolja az évről· évre örvendetesen fokozódó idegen- rűen telepitenek egész gyümölcsösöket. melyekben főként kiváló cseresznyét és berzencei szilvát terforgalmunk is. Eger másodsorban : nevezeles iskolaváros. Az melnek nagy mennyiségben, ezekből exportképesek elemi ok!Riás nagyszámú, maclern iskoláján kivül vagyunk, de a Gyümölcstermelő Egyesület propaganmindenféle tipusú középfokú leány és fiu tanintézet- dája nyomán más gyümölcsfajták bevezetése is tel. érseki jogakadémiúval rendelkezik, melyek ha- folyamatban van. Reméljük, hogy a most megnyíló borl.étre idegyományos vallásos és hazafias nevelé:;i rendszerükkel erős pillérei nemzeli közművelődésünknek. érkező vendégeink a kiállítás bő és változatos anyaEnnek általános Plismerésél lanusilja az is. hogy a gában nemcsak meg fogják ismerni Heves vármegye sok korszerűen berendezell internátusban igen sok gyümölcs és szölőkulturájának termékeit, hanem olyan növendék is lakik. kiket távoli vármegyékbőL azokat meg is fogják kedvelni és értékelni, mint a magyar földnek a munkás magyar kezek nyomán faidegen városokból küldenek ide gondos szüleik. kadó olyan áldását, amely bizonyitéka lesz a nagy És Eger végül : hires városa a jó bornak. A leigázollságban, sulyos sorscsapások alatt is feltörő várost körülölelő szelid lejtőkön. régi kulturájú szölö- ősi magyar energiák szivós küzdelmének, a magyar dombokon teremnek a jóhírű egri borok. közöttük a élniakarás ösztönös fajfenntartó erejének, mely képes tüzesvérű ('gri bikavér. A város lakosságának majdlesz visszavívni ősi örökségünk~!. biztositani örökre nem fele hivatásszerüen foglalkozik s<:ölötermeléssel. .. helyünket a nap alatt"! Itt századokon ál apáról-fiura szállt ennek a termeEger város egész lakossága ünnepi örömmel lési ágnak kedvelése és a hozzáértés, mihez párosul készülődik erre a találkozásra. A nagy, látványos az ujabb idők szakszerű fejlődésének megértése és szüreti felvonulás. egyéb szórakozási lehetőségek és ezek tanulságainak felhasználása. Mindezeknek együt- a város sok szép látnivalója hitünk szerint alkalma· tes eredménye, hogy gazdanépünk törekvő. szargai- sak lesznek arra, hogy vendégeink jól érezzék magumus munkája, - ha lsten áldása is segiti a nélkii- kat és a hasznos tanulságokon kivül kellemes emlözhetetlen jó idöjúrással. - olyan kiváló borokat lékeket is vigyenek el innét magukkal. termel. amik minöségben. ízben, zamatban, értékben Szereleltel hívunk és várunk mindenkit Egerbe l

---=======--

KáJlay Mildós fö1dmíve1ésügyi és Fabinyl Tl.fjamér kereskedelemügyi minis::eterek. a::e egri bor.fjét fövédnökeinek nyi1atko::eatai. Az óramutató még mcssze jár a kihallgatást jelző de a miniszterek várótermei máris benépesülnek. A telefon szinte másodpercenként berreg s a megcsonkitott haza minden részéből a drótidegszá· lakon hozza a kérök. könyörgök jajszavát Mindenkinek nagy baja Véln, s bajában mindenki magávnl a .. professzorral" szereine beszélni. csuk attúl remt'ivc gyógyír! panaszára. Eljöttünk mí is, hogy gazdas ígi életünk két legiöbb őrélöl biztató. meleg szól vigyünk a vármegye küzdö, verejtékező termelöinek. akik munkájuk eredményét összehordták az egri lyceum épületébe, hogy egy ország :-zinc elölt legyenek lanúságol életreva· lóságukróL A kapolt nyilatkozatokat az alábbiakban közöljük: Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter nyilatkozata: .. Az ország mezőgazdasási termelésének egyik legiontosabb ága a szölőgazdaság. Nagy-Magyaroridőtől,

szág 520.000 k. hold szőlöjéböl megmaradt a mai Maqyarországon 400.000 k. hold. amely normális körülmények közöll. ha egészséges borárak alakulnak ki, - terményben körülbelül fél akkora értékél képviseli annak az értéknek, amely 2,800.000 k. hold búzavelés területen ugyancsak normális buzaárak mellett produkálható. A szőlógazdaságnak különös jelentősége van szociális szempontokból is, mert a --100.000 k. hold terület kb. 60J.OOO embernek ad évente 80-100 napon át megélhetést és egyúttal becsületes megélhetést azoknak a családtagoknak is, akiknek eltarlásá· ról kell gondoskodni. Nagyon természetes tehát. hogy a földmivelésügyi tárca vezetésének elvállalása óta fokozott gondot forditok arra, hogy a magyar szölögazdaság lehető rentabilitását a mai rendkívül nehéz viszonyok közölt is biztosithassam. Ennek a törekvésemnek az elérését célozták tehát mindazok az intézkedések, amelyek hivatalba-

4.

HEVESVÁRMEGYE

lépésem óta láttak napvilágo!. Itt utalok a borfogyasz· tási adónak a korábbi kormányok által kezdeményezett, de a moslani kormány alatt megvalósult csökkentésére, azokra a támogatásokra, amelyekkel a borexport előmozdítását biztosíthatjuk. a legközelebb a parlament elé terjesztendő hegyközségi törvény és az uj borlörvény-javaslatokra, a csemegeszőlő termelés fokozása érdekében teljesen ingyenes csemegeszőlővesszők kiutalására, azokra az intézkedésekre. amelyekkel a borpárlatnak helyet biztositoltam az élvezeli szeszpiacon. Remélem, hogy úgy ezeknek az intézkedéseknek, mint azoknak az inlézkedéseknek, amelyeket a szőlőgazdaság helyzelének javítása érdekében a jövőben lenni szándékozom, meglesz az eredménye. Ezt a tevékenységet nagy méclékben segíti elő Hevesvármegye közönségének az az elhatározása, amellyel céltudatos és tervszerű munkájának tanujelét adandó, ezt a kiállilás t rendezi, amely mindenesetre alkalmas lesz arra, hogy a Heves vármegye gazdasági életében olyan különös jelentőséggel biró

1933. október 15.

szőlőgazdálkodásra és annak a terményeire fokozoltan

hívja fel a közfigyelmet Szereleltel üdvözlöm Heves vármegye lermelőit és mindazokal, akik a kiállításon résztvesznek s azt kívánom, hogy fáradozásukat a jól megérdemelt siker koronázza." Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata. "Örömmel megyek Egerbe, hogy Heves vármegye termelőinek és kereskedőinek az októberi borhétlel kapcsolatos kiállításán megje!enhessek. Helyesnek és szükségesnek tartom, hogy a hevesmegyei gyümölcs és szőlőkulturál az oltani értékes bor- és gyümölcstermelő vidék kiállítás kerett>ben úgy a belföldi, minl a külföldi fogyasztóközönség részérc bemutatja, annál is inkább, mcrl Heves vármegye termelőinek produkturnai eddig is méltó helyet foglaltak el úgy a belföldi, mint a kü!földi fogyasztó piacokon. Melegen kívánok a kiálliláshoz sok sikert. ..

A kormány olcsó népruf)á;;cási akciója. Dr. Hedry Cőrinc2 főispán a legodaadöbb kö2remüködésre f)lvta fel a ()atóságokat. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszler lom ba: nyersen, (sárgús szín\í.) rr {~lcr<.'nki·nt 48.3 . még a nyár folyamán meginditolla az illetékes gyár- fillér, - fehérilve 62.3 fillér, - kékre vagy feketére iparral azokat a tárgyalásokat. amelyeknek célja a festve. mélerenkénl 6K6 fillér úrban. földmíves [akósság olcsó iparcikkekkc:-1 való ellátáA kereskedelmi miniszler a leghelyesebb elgon· sának biztosítása volt. dolással igyekszik a nagyszerű tervet kivitelezni, A kereskedelmi miniszlernek nagy szereleltel bevonva a szintén sínylődö kcrc!'~cdelmcl is, sőt vili tárgyalásai meghozták a kivánt eredményt, s a gondja volt rit, hogy az illetékes szcrv<.'k rnindenüll kormány inlenciója szeríni sikerült erős befolyásával a kisiparossúggal is lépjenek l~rintkezésbc, hogy azok a földmíves lakosság olcsó ruházkodását biztositani. a helyzet kellő rnérlegelésével julúnyos árban dolAz ipar, kereskedelem és a mezőgazdaság ér- gozzák fel ezen szövetcket. dekképviseleteivel folytatoll hosszú tárgyalások után Heves vármegye fiíispúnja az ügyhöz mi·ltú a kereskedelmi miniszler három szövetfajlál válasz- buzgósúggal és odaadással keresle m<.'g körlcvdében tott ki az akció céljaira, mégpedig l) egy meleg be- a hatóságokat. hogy azok a nC·p széles rdegeivel a kecsanyagol, melynek ára a kiskereskedöknél vásá- megfelelő kapcsolatot lcremlsl;k meg, hogy a korrolva mélerenkénl 4.83 P.-be kerül, 2) nadrágszövelel mánynak a földmives lakús.~ág megsegítC·se l;rdek(;· (strux) mélerenkénl 2.09 P.-érl, és 3) egy pamut fe- ben kezdeményezell akcióiiiban minden mrn rúszohérnemű anyago!, mely négyféle színben kerül forgarúll résztvehessen. ~============~

Beszélgetésünk dr. S:igeti Pállal. A .. Hevesvármegye" munkatársa fölkereste dr. Szigeti Pált, aki szives volt hozzá inli·zett kérdéseinkre az alábbiakban válaszolni : Milyen jelentőbéget tulajdonít az ország gazdasági talpraállítása szempontjából a mólgymországi gyümölcstermelésnek ? "Véleményem szeríni e kérdésnek van egy pozitiv és egy negativ oldala. A pozitívum az, hogy a külföld jó pénzéért minél nagyobb mértékben tudjuk szállitani a mi páratl11n ízű gyümölcseinket A negatívum az, hogy mentesileni tudjuk az országol a külföldröl behozolt gyümölcsért kiadott millióktúl. Az első szempontból a tennivaló az. hogy elő­ ször azt lermeljünk. amil a külföld legszívesebben vásárol.

másodszor, ezt úgy vüloqnssuk (··s csonmgoljuk, amint az a külföld izll;s(·nPk 111C't::fPIPI. harmadszor, a lkvizng-azdúlkodüs l;S Plh-níírzl;S úgy legyen végrehajh·a Pnn(•l 11 ki·nyes (•s úrúk alatt romló ilrúnál. ho~y a kcr<.'skcdPil'm lll' is vPgye l'szre. hogy az a világ-un van, nll'rl amint azt múr {·szn• kell venni, akkor annak rombohí hutúsa fpk·r Pg-y közepes jé-gesiível. Müsodik szpmpontbúl. a behozolt gylirniilcsiik kérdését vizsgúlva, lagadhalntlnn. hogy a kiizii:lsl:g az iíszi idénytöl az eper (··r(•s(•Jg iriss gyümiilcesel ellátva nincs. Azok a gyümölcsök. mP!yek 1m;g termés után bizonyos ideig elmktúrozhahík, amint rli\·id ideig a szölö és hosszabb ideig az alma és körte, ma még kellő m e n n y i s é g b e n

1933. október 15.

HEVESVÁRMEGYE

nem állanak a piac r e n d e I ke · · D 'bk' t t J· zesere e egke e~ ti ~e?'l e_ ]esen alkalmasak a friss na~ancsn~ a po a sara _esk~ mag ~ar viszonyok közölt külö1 1 nos~n ~z _a ma es orte enyegesen drágábban állíth~to ~lo es_ keves~~bet teremnek, mint olt, ahol a khmahkus es talaJVIszonyok évről-e'vre b- · t . t b' t 't k M· d oseges ermes 1~ ~SI an~ . . 1_n azonáltal elismerésre méltó az ~z1yos erk!~sz1tes.k. a':"ellyel a magyar gazda go!' o es mu_n ~ knekm' 1melve. még az anyagi ered~eny _nag~mervu oc azata mellett is elkövet a maga reszerol mmdenl. hogy a közönségnek évro·t- · bb · · b d evre nagyo. . menny1~~g ~~ lu jon almát és körlét rendelkezesere bocsaJiam. Tudom~som van róla, hogy a hevesmegyeidinyn~~ elhelyezese szempo_nl)ából a gazdák új piacon kJserl~teztek, - .e~en k1serletek a jövőre vonatkozólag m1lyen eredmennyel kecseglelnek? . ..Erre __ néz_ve az idei hűvös nyár tapasztalatai utan egyelore JObban szerelnék nem nyilatkozni de le~yen ~óla meggy?ződve, hogy ebből a szem~ont­ b?! a .?mnyelermeloknél áldozatkészségben nem lesz hiB ny. Nem_ m_éltózlalik-e abban veszélyt látni, a hevesme?yel d1!'ny~lermelök exportlehetőségeire nézve, hogy evek ola eppen a legprimább szakemberek Csány kör~yékéről külföldre mennek dinnyél müvelni; olt a hozzu nem ertőket öntudatlanul is szakmunkássá nevelik ki és ezáltal veszélyeztetik késöbb olt a maguk munkalehet<ísegének folytatását és a hevesi dinnyetermelök exportlehetőségeit? .,A magyarországi cigánybandák az utolsó 60 évben E_uró~a ~inden városát megjárták, egyes helyeken evek1g Js gyönyörködtették muzsikájukkal a közöns~gel, de nincs a Kárpátokon kivül egy falu sem, amely ezen idő alatt képes lett volna cigánymuzsikusl nevelni. A cigánybanda és a magyar muzsika csak a Kúrpálok lwrimáján belül terem, - a csányi dinnyés hiába megy oda. ahol nincs meg a csányi talaj és a csányi levegő. Lehel véglé-re dinynyél termelni Délmagyarországban is, de azoknak. még ha megnyilnak is a világ piacai, sokkal nagyobb távolsúgokat kell leküzdeni -- és nemcsak a gaz· dáknáL hanem a kereskedelemnél is hiányozni lognak az évtizedek tapasztalatai. Lehel dinnyél a Csallóközön, vagy a Felsőtiszaháton termelni. sőt fognak is termelni. amig az a helyzet. hogy a dinnye az Ipoly balparlján 3 filii-r, viszont kétölnyivel odább talán 50 fillért is adnak érle. Mert az ilyen díszparitás elbírja azt. hogy a termés a mienknek az ár· nyéka, és a kockúzula a csányi dinnyetermelésnek u sokszorosa l<'gyen. Nem tudjuk azonban elképzelni. hogy az iinellútúsnuk ilyen nngymérvű őrülete hosszú t;vel{en k<.'reszlül fennimiható legyen. Mn jdcnléíst'gel és rnilycn eredményeket vár egy ilyen reprezentatív kiállilástól? .. Mindeneselrc közelebb hozzu az eladókat a lermel<íkhöz. búr őszintén megvallva. nem nagyon hiszem, hogy az ilyen kiállilás azt eredményezhelné. hogy a külfö~di vevők ennek következtében mosl már törni logják magukal Hevesvármegye boráért és gyümölcséért. Azonban. ha meggondoljuk, hogy a termelő azért a rengeteg gondérl. verejlékérl, melynek árán a termésig eljut, anyagiakban mily kevéssé van rekompenzálva, nem becsülheljük alá annak a jelentőségél, hogy az ilyen kiállításon azok. akik szép eredményeket értek el, elismerést kapnak mun· kájukérl és biztatás! a jövőre nézve."

d

5.

Hatvan tiJrténeténe'k. szomorli napjai. lrta : Révász József. Ta.tá~j~rás korabeli törlénetröl mesélek. A ha. lal aratasarol. Hatvan város pusztulásáról. Nem ez vqlt az ~tolsó áldozat, mit Hatvan hozolt hazájáérl. Ra 3q
6

HEVE SYÁRMEGYE

~·-----------------------

Igy követelte ezt akkor az ország szokása. A bűnös megijedt és a király lábai elé borulva esedezett bocsánatért. Hatalmas pártfogói börtönbüntetést eszközöllt-k ki számára. Midőn kiszabadult, újra kezdte régi életmódját ... Folkus a már újra éledt Hatvan várost szemelte ki prédájául. 1245-ben rabló várnéoével lecsap a ..főtisztelendő esztergomi érsek által újra felépített és benépesített virágzó Hatvan városára. Lakosságál kardélre hányatta. a várost lerombolta és gonoszabbul a tatárnál még a templomot is megbecstelenítette". (Fejér, Codex Dipl. IV./1. 401-409.) IV. Béla király haragja engesztelhetetlen volt. Folkust az 1:!45-ben tartott országgyűlés fej és jószág vesztésre itélte. A rabló tudva, hogy már nincs bocsánat. megszökött a büntelés elöl. Mint bújdosó koldús nyomoru !túl végezte be életét.

1933.

október

15.

Azóta századok multak el. Ismét rossz idők járnak. A keleti szörnyeteg különböző formában megint felütötte fejét hazánkban. Pusztítása nyomát Folkus ivadéki. hiénák, és hollók seregei követték. Ujra meggyötört arcú, otthonukat vesztett. bús marzyarok járják az országot . . . Fel a fejjel szenvedö magyar testvérem l Várd az idők múlásál. a sors kerekének fordulását. Nézd Hatvant, a sors üldözöltjél, ,ismét újra éledt, ismét virágzó magyar fészek . . . Es Te Uram, ki sokszor nagy csodával segítél néped bánafán "mentsd meg Magyarországunkat miután annyi gyászt hoztál reája, engedd, hogy ismét örvendjen e nemzetnek megmaradt része." (Planet us des truelionis Hungariae.) Adj a magyar nép szivébe békés egyetértést. Tartsd távol tőlünk Folkus szellemeit.

~=============-

A: olajos magvak és a s:ójabab termelésének "-érdésé.fje:. lrta: Dr. Országb Sándor. Heves vármegye gazdaközönségél közelről érdekelheti, hogy milyen perspektívái nyit meg mezögazdasági termelésünk és kivitelünk részére Papen némel birodalmi alkancellár ur azon n {ilatkozata, melyben a szójabab és az olajosmagvak termelésének felkaroJására buzdít bennünket. A magyar agrársajtó majdnem egyhangúlag azzal reagált a felhivásra, hogy figyelmébe ajánlotta Németországnak azon számos egyéb t~rményünket. melyeknek N~­ metországba való exportja a legnagyobb nehézségekbe ütközik és kiemelte, hogy kockázatos kisérlet volna a régi, Magyarországon meghonosodott termelési ágak rovására oly ujabb termelési irányzatot felkarolni, melynek elhelyezési lehetősége éppen olyan problematikus. Minthogy azonban minden helyes közgazdasági politikának az adottságokból kell kiindulnia. elsősorban is számolnunk kell azzal. hogy Németország uj kormánya az autarchia elvét még az eddiginél is maradéktalanabbul akarja megvalósilani, ami jelen esetben annyit jelent, hogy mindazt az agrárproduktumot amil német klima alatt termelni lehet. maga akarja elöállitani. Ily körülmények között a gabona, állat stb. exportunknak minden esetleges kiterjesztését Némelországtól engedményekkel kell megvásárolnunk, utópia lévén azt hinni. hogy a politikai baráhágot fel lehet váltani közgazdasági aprópénzre ; különös ellenszolgáltatás nélkül csak olyan terményeink átvételét remélhetjük kieszközölni, melyekkel nem támasztunk versenyt a német mező­ gazdaságnak, vagyis amelyeket Németország eddig is külföldröl hozott be. Ennyiben tehát nagyon logikus a szójabab termelésének és exportjának felvetése. rnerl a szájababot Ném~tország - m(•gpedig óriási, (•venle mintegy l O millió métermázsás mennyist~gben valóban igen messziröl. Mnndzsuriitbúl hozza be. A leküzdhetetlen nehézséq azonban olt van, hogy a szójabnb világpiaci ára áthidalhatatlan titvolsá~ban van él magyar gözdél terme:ési költségeitöl. Tulitn nem lesz érdektelen ezzel kapcsoktiban utalni arra, hogy Mugyarországon egy idiíben múr szen~pclt él szcíjubélbtermelés jelszava. igaz. hogy egészen mús körülmények között. éspedig a háboru alatti dclmiszerhiány idejében. Abban az idéiben egyesek az óriási protcin és zsirtartalmu szójubabban láttúk a kiizt~peurópai átlamok élelmezt'si problémájának megoldá~át : a szójakenyér. a szújaúrstli és a szújababbúl készithetö számos más fajta élelmiszer lett \·nlnu hivéllvu a

polgári lakoEság ré3zére rendelkezésre nem álló fehérjedú5 élelmiszerek. különösen a hus pótlására. Ez~k az idők elm Jltak; a m':li l!azdasági krizis jellemzője nem a hiány, hanem a bőség mindennemü term:!lvé:1Yben, d~ különösen a!{rárproduktumokban, ugy ho:{y a szójabab. mint minden más szurrogátum elvesztette vonzóerejél a népélelmezés szempontjábóL Fennmarad azonban a szójabab rendkivüli jelentősége az állati takarm~myozús terén. különiis~n ott. ahol süldök. növendék úllutok n•szére kell r. ~hérjedús takarmányról gondoskodni. Minth.J~Y azonban az importált szújudara megfizethetetlen drá!{a, közelfekvő volna az a gondolat. nem tudn:t-e a magyar gazda a szójubabot hclyb~n való feletetés céljaira maga termelni. Erre. dL• hangsulyo.'.zu:<. csakis erre a c<."·lra a szójélbab termelése kifizetiidönek is látszik. különösen azóta, amióta Magyarországon akldimutizált. biztosan beérií vet )mJ.g ~al renddkezünk és amióta a szájabab eteté3 ~nek mikt~ntje is meL'oldnttnak tekinthetö. Az clséí irúnyban nagy <··rdc~mci vannélk u vármegye területén műkiidq_ h:llvuni növényncmesitö telep vczctéíjének, L·~gt'tny OJiin professzornak. mert élZ általu kítenyi•sztett sz•ijalnb vetéíma.g több (•v tapasztalata szeríni m!g szeptember hú folyamún biztosan beérik. A Magyar M :tglenyt~szti~si rt. itital 19:11. évben Hi gazdasúgban lefolytatott kisérlclt•k a hatvani nemesitett sztijubab ut ú n termi•s(·böl ma!{yur holdanként 5:!1 kg. vagyis knt. holdankt•nt !i9K kg. ittlagtermést eredményeztek. N. ·:n sok ez akkor, ha tudjuk. hogy e!{yes gazdasÚ!{<Jkbnn kiv,~telesen múr U. séit l Ö múzsús krm·.~sl is ek· rit-k. d.. plt> g, hu figyelembe vesszük, ho!{y a lwrún<'ríis<··g <~s béitmmöség a szójububnúl sajnos némileg L'll<'nt<;t<'s tulajdon~úg-ok. am~~nnyih~·n il legnn!{yobb krm<··st nyujl{l it"· les<~ .wk Mugyurorszúg-on c~uk külö~tiisPn kedvt•zéí kiirülmr!nyek kiiziill t~rnt•k b:~. i<~hilt il gazdakiizönségnek nem ajúnlhatr"lk, mert hr1 c.~ak <'!{Y é\·b:~n is elpusztul u termés :~ vagy l <'v l
1933. október 15.

HE~ESVÁRMEGYE

körülbelül 7 _P.e':'gője marad a szójabab fejében. ha azt export cebaua lermelné, holott a termelési költség ~örülbelül ezen összeg kétszeresére tehető Ez a termelési költ~ég tehát_ luiságosan nagy ahho~. ill~tve_ az exporlar t.~.dkeves ahhoz, hoRy Némelország reszer~ ~er~el~essunk. De nem luiságosan nagy a termelesi k_?lt~eg, ha azt vesszük figyelembe, hogy l·l.- pengos ar~n ol_y takarmányra tesz szert a gazda, mely cea 20 szazalek nyers zsirt és 4 százalék nyers proleint tartalmaz. A feltakarmányozás szempontjából azonban sulyos akadúl y állott fenn a legutóbbi időkig, amenynyiben az állatok a zsirtalanilás utján készitett extrahült szójudarát igen szivf.'s~n fogyasztották ugyan, de az eredeli állapolu szcíiababból hésziletl darát a bennP lévö <'melygős izü anyagok jelenléte folytán a legutóbbi idökig nem lehP!clt el<.'lni. Mióla azonban Spilka Imre gúdorosi földbirtokos megismerlelte a gazdaköziinséggd az éí igen eg~ szerű pörkölési eljárását és miúla ezen eljiJ.rás é:li•két a Weiser proleszszor ur felügyelete ulHII a báró llatvany-féle nagygombosi uradalomban lefolytatolt kisérletek beigazolták, f.'Z az akadály is tnf.'gszünl. A'11ennyire óvni kell tehát a gazc!ukiiziinst;gel uttcil. hogy a Ni·melország részérc való szójabab l<'rmclési•ben valami mentő ötletel lásson. annyira lPhet ajimlani mindf.'n husserlés i•s növendékitiiul larlcínak. hogy extrahált szójaliszl helyell scijúl gazdaságúban !f.'rmelt szójababot hasznúljon piirkölt úllapolban. A vonatkozó ndatokat Weisl'r Istvim Pgyelcmi lanúr a .. Köztclek" t9Hl évi december hó !()J- t().j szúmaiban telte közzé. A szújélbab Pxporlja nemcsak pillanatnyilag rem1;n~ telen. de a lPgkiizelebbi jö\·öre nézve is kilútústulannak lütszik. mcrl a szájabab viiiigpiaci ára évPk úln csiikkenéi lemknciál mulal. amelynPk még nem ~··rkeztünk el a m1;lyponljúra. A mandzsuriai szójab<:bterml··s c'•pp ezidéiszPrint olyan érkkesitési krizis alatt itll. melylwz h·pesl a mi buzm'rlékesilési probll•múnk cltiirpül. Annak ellenére. hogy Mandzsuriúbun az idc;n ciriüsi szcíjnbabtcrmés volt, a kivitel a mult ~··vihl'z h·pcsl 2:1 szúzalékknl visszaesett. nmi nnnnk lulnjdonithatú, hogy a Kinúban urnlkodó kiizúllapotok fo h lim sPI i• re is pútolha· tutlan elii!PIIt'·!Pie voln11 versenykt'pPsségünknek. Anu az olajmnc:vak ll'rmelt·s(•nek felkarolásál iliC'Ii, ill eg1;SZt'n mús a hclyzPI. Lenmagból Néml'l· orszúgnuk .J i•s fél millirí mélt•rmúzsál kitevő behozatala van, mclyben Magyarorszúg eddi!~elé jófor: mún ncm veli ri•szt. A lenmag termelése a jelenlegi 2:J--2·1 pengiís pl'slparilúsos itr mellett .kifiz~tödöll_: a probléma tehát arra redukálódik. haJlando-e N~­ metország eg.' nagyobb mennyiségű lenma~nak f1x áron való átvételére kötelezettséget vállalm. Ennek a lehetősége adva van azáltal, hogy Németország devizahelyzeténél fogva a magyar áruért egy preferenciális árat fizethet annak fejében, hogy nem kell devizát forditania ezen beszerzésre. hanem a német-

7.

magyar árucsere forgalomban egyenlitheti ki az ellenértéket. Minthogy a lenmag is beletartozik a Németországban ujabban inaugurált monopolisztikus zsír és olaj gazdálkodás körébe és a némel kormány, egyik legutóbbi hivatalos közlése szerinl. a német termelőnek 2:!, jövő évre pedig 24 márkás átvételi árat kiván biztositani a belföldön termelt lenmagra vonatkozólag, tehát megvan a lehetősége annak. hogy ez a megállapodás, melyen földmivelésügyi kormányunk már hónapok óta fáradozik, valóban létre is jöjjön. Kétségkivül a gazdaközönség részére is igen nagy jelentőséggel fog birni a lenmagtermelésbe való bekapcsolódás. Reméljük, hogy ezen Jukrativnak ígérkező termelésben való részvétel kizárólag a termelő gazdaság alkalmatosságától fog függővé tétetni és a lebonyolítás olcsó kommerciális módon fog végbemenni, úgy hogy a termelő valóban hozzájul ahhoz az előnyhöz, amelynek elérését a kormány maga elé tűzte.

.ll borfjé1 margójdra. (V.) A .. Hevesvármegye" junius 15-iki számában úlnaJ.. inditottuk ama lelkünK.böl fogant tervet, hogy rendezzünk ősszel Egerben. a vármegye székhelyén gyümölcs és borkiállítást. ahol a vármegye termelői verejtékes munkájuk gyümölcset bemutathassák. A sok vállvonogalónak. a kétkedőknek e helyről üz<>njük meg az okot, amely tervünket napvilágra hozta. Valahogy úgy éreztük. hogy megüli a vármegyénket valami nehéz borulat, amely nyomasztólag hat még azokra is, akik kint a természel csendjében szántják a pacsirta d11.lát hallgatva. a magyar ugart, s úgy gondoltuk, hogy kell valamil csinálni, amely a tunyaságot szétlépve. szélfoszlalja a kedélyeket megülö ködöt, és egy nagy megmozdulássai, értékeink felszínre hozásával élet és küzdö kedvel visszanyerve, kiharcoljuk termelvényeink ré~zére azt a helyet, amely kiválóságuknál fog\'a mt'ltán megilleti azokat. . . . A bensőséges öröm boldog érzésével látjuk a hatalmas szervező munkát. A vármegye főispánJá­ ntik telefonja berreg, és hívószava szélröppen a vármegyében. Az érsekfőpásztor a kiállilás rendelkezésére bocsájtja a gyönyörű lyceumot. Dr. Petra Kálmán, Eger képviselöje fáradhatatlan buzgalommal tevékenykedik, gazdasági életünk két féí őre, a földmivelési és kereskedelmi miniszler. minl fövédnökök. beigérik eljöveteleiket. munkába lép a külkereskedelmi intézet. s annak feje, Winchider István, megmozdul a MÁV. s az IBUSZ. a fillc>rcs \·o na tok k1•~zen úllanak. jelentkezik u rédió. hu~y helyszini kii;.veti!<•sscl világgil riippenlse a lelkeket megfogó esPmt'nycket. Az előkészítő munkúlatok két erös lenditéi kereke: Balogh István gazdasági egyesületi titkür és dr. Frank Tivadar tanilcsnok fúradhatatlanúl tovább működik. már nyomja a Glóbus u l{özönségel hívó szines plakátokat. s a többnyeh·lí brosurákat. ameh·<'k az ország határain túlra eljutva hívják hozzánk az idegeneket. Működésbe lép a nagy segítő kéz, a siker elmaradhatatlan kelléke, a főváros és az érdekelt vidék sajtója. A termelök száz3i lázasan csomagolnak, s az első kalapácsütések viszhangoznak a történelmi multú lyceum épületében. Az ~tazni készülök ezrei szerte az ortozágban nagv várakozással, zsebükben a megváltott jegyekkel imádkoznak a szép időért. s készül a nagy szüreti felvonulás, hogy gyönyörű látványossága a meghatottság könnyeit is kicsalja a nézök szeméből

~8·---------------------

HEVESVÁRMEGYE

A Vigadó-léri me neljegyirodában a .. Filléres gyors Egerbe" lábiához megindul az emberáradat, magányos hölgyek, urak, egymáshoz símuló fiatalok egymásután jönnek. Mindegyike mondja a nekünk kedves lelkünket melegíló szól : "Egerbe kérek kettőt".' "Én hármat a nemdohány?.óba". Jön egy egy· szerúen öltözött nénike. kis gyermekét vezetve, boldogan szorítja a kapolt jegyet, mondván : .. Látod fiacskám, ugye hogy kaptunk!" Ugy szereltem volna megsímogalni mindannyiál, mintha nekünk kedves, jóbarát lenne. Aztán jött egy jólöltözö:t úr. Wienbe kért egy relurjegyel. Haragudlam rá, ugy éreztem, hogy ez ellenség, s úgy szereltem volna rábeszélni, hogy Egerbe jöjjön. Eger uccái fellobogózva, ünnepi ruhába öltözve köszöntik a vendégként érkezett sok ezer magyar testvéri, s az egri bikavér, a debröi hárslevelú, a domoszlói, a gyöngyösv;sonlai. a gombosi és heveskörnyéki borok, csem~geszölök és társaik elindulnak hódító úljukra, hogy szerte az országban elioglalják az öket jogosan megillető helyet.

.11. fjevesmegyelek részvétele az orszdgos kertészeti lí.ldl1ltdson. Végigjártuk az iparcsarnokban legutóbb lezajlott kiúllitásl és kuta!ó szemmel kerestük a hevesvármegyei kiállítókat. Eltérőleg a vidék többi kiállitóitól. a megyénként való csoportosulás helyell mindössze négy különálló kiállitól találtunk. Altalános feltűnést keltelt az .. Agrária ·· szőlő­ telepítéí r. t gyümölcs és borkiállitása. Szölőkülönle­ gessé'!eit, a hires csPmegeszölő fajtákat, igy a .. Tompa Mi1ály"'. Dobrelabi", .. Prohászka Ottokár", .. Ezeréves Magyarország", Muskát Malthiász János" t's .. Matthiász Pipiske.. valdmi nt kiváló minóségú bor ait, az édes m•Iskotály. \'eltelini rizling és burgundi vörös fajtákat. IO\·ábbá az Ü\'Pgcsövekben kiállitolt gyökeres csemegeoltvá:1ynit nagyon sokan megcsodálták ~·~s vásárol ták. A "He,·es,·ármegye" munkatársa t>ppen jelen ,·olt. amikor Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter mcleg elismPrését fejezte ki a lútoltak felelt. Heuduska Rezsö vezérig[lzgató. m. kir. kormányfőtamicsos és ilj. Köny\·es Arpád igazgató, a telep ecsédi vezeliijének i·rdf'me, hogy az összes kiállítók közül mondhatni, az első \'onalban foglalt helyet \'éÍrmegyénk ez t'rtékes telPpP. A búró llah·any féle uradalmak rPmek szép \·irágokkal és g} ümölcsiikk.el kt•ltellck kiizfeltünést. A gyiínyörü cyk.lámenel,riil i-s a kiállitolt !-fYÜmiilcsiik közül különösen a Simdor cúr almúröl rt kiiziinség a IC'gnagyobb elragadtalftssal beszélt. Ott lúttul~ 1m>g dr. C'rdőtclki KO\ úch József földbirtokos nagyon sz1>p örökzöld. diszfil (·s cseresznyegyüj!emén~ él. \'alaminl Szt'kely G,·ula he,· esi kertészelénPk országos hirli kt•tszC'rl<'rm(i fiildiC'per fajtftját is. .. Schrikker Sándor faiskolája Alsótekerespuszta, u. p, Lepsény, gyümölcsfát, díszfát, díszcserjét és rózsát a legjobb minöségben, a legértékesebb fajtákban szállítja. Képes oktató árjegyzékét az t-rdeklödöknek díjtalon ul küldi."

1933. október 15.

Az adófizetö polgárok fájdalmai és örömei. lrta : Hofbauer Arthur. Semmi sem érinti oly érzékenyen a ma emberét, mint az, ha a zsebéhez akarnak nyúlni. Szabad akaratából is nehezen teszi azt. de hátha még kényszerítik arra és ilyen kényszerít() eszköz az adó. Merl hát arról lesz szó, Llmelyet mindig igen kedves és mulatságos dolog volt szidni és csáélység ltifiz~tni. E téren azonban sajnos nagyot válhzlak az idök. a bevételek leromlottak és úgy a kincstár, mint az adózó mindent elkövet. hogy a bevételei emelkedjenek. De amig az adózó hiába igyekszik. hogy jövedelme gyarapodjon, addig a kincstár az adóalupol emelve minden téren hatalmas nyomást gyakorol a poif~úri társadalomru, hogy az minél több adót fizessen. Ügyelni kell tehát mindenkinek. hogy ha téves vagy igazságialan adókivetése van, hogy kellő idő­ ben megtegye a lépéseke!. hogy adöját arra a mértékre szállítsák le, amely mi·rlék ül adózó jö\'edelmének megfelel. vagy jövPdelem hiúnyában uz adó teljesen törölte'!sék, esetleg a legn•inimálisabb Ideire lecsökken tessék. Ezen eliárások folynak most az adófelszólamlási bizottságok keretén belül és mindazok, akik kellő időben az általuk sérelmesnek vélt adóalapol megfellebbeziék, azoknak a bizoilsági lftrgyalások során lehetösé~ük nyilik arra, hogy a téves kivetésük helycsbitését kérjék t•s az el is rendeltess<·k. Ennek dacéira sok csetbP!l elöforclúl. hogy az aliózó a felszölamlási bizoltsúg lüizl::enjúrilsúntl ser.t jut az ö igazsúgúhoz és k<~nytelen panasszal n Közigazgatási bizottsftghoz forclúlni. Melyek is lehetnek azok uz okol~. melyek elöidézik. hog-y az adózó polgúr az általa elképzelt igazsághoz nem jut '! llyf'n sokfi·le lehet. Pl. : nem szereile fel magitt a szükst'!-feS bizonyikkokkal. nem ismeri tiih•letesPn a tiirv1~nycs rendl'lkez1•sPkPI. \·agy pedig u bizottsú!-1 nem \'olt kelliik(•ppn informülva u felszólaló fél anvagi helyzett•ről. illetve jii\'edPimériíl. de előfordulhat az is, ho!-fy olyan inforrnitció futott be a bizottsághoz. amely embPri lt-vedésc:;.en alapulva 1:·ppen ellentdes a való t~nyPkkcl. Ilyenkor nem lehet múst IC'nni, mint mP<'(Jmnaszolni n kin•t(·st u Közigazgutit:-:i birósúgnúl. MiPiött erre rütérni·nk. fontos tudni minden udózónak, hogy aki a felszúlnmlúsi bizottsÜ!-f Plíitt. m: ott megúllapitott udóalapol ~zúhclilt~g elfogadta. dc jegyzőkiiny\·ilcg alúirüsitval az! mt•g n<"m Prósitette. Ú!-IY czPn elfogaditsnnk joghatúb·n nincs. s ha nztuz adózó s1··relnwsnck tnlüljn, m('!-Willlilszolhliilni mindazoiö 1<'·tc>lekc!. amelyt-kt•l a ft•lszólamlitsi bizottsú!-{ a túr!-{Htlások sorún tt;kinll·lbe n<"m ,·ett. illt•l\·1' ntt··~\'Ízs~<Üni elmulasztott. Sokszor eliiforduL hogy a fPisz••lillnlúsi b1zottsúg uz ud,izú !d k1•rt'•s•;rt' 11 kiiny\'\'ÍZS!.!<.'tlattal L·lujúnlo:t bizon}itúst nt•m fpgmlja el. illt'l\'l' a ·kiinyv-

1933. október 15.

HEVESVÁRMEGYE

vizsgálatot nem rendeli el, mely esetben a Közigazgatási Biróság a sérelmes határozatot leloldja és a könyvvizsgálat megtartását elrendeli. Minden adózó polgárnak érdeke - dacára annak. hogy a Közigazgatási Biróság az összetorlódott munkái következtében cea 6 hónap alatt tud határozalot hozni - panaszt tenni, mert ha késöbb is, de okvetlenül hozzakerül ahhoz az igazsághoz, amelyet bizonyilani tud és amely a valóságnak megfelel. A beadott panasznak a kivetett adók megfizetésérc halasztó hatálya nincs. Előfordul, hogy a ielebbezési határidő valamilyen elhárithatutlan akadály köyetkeztében elmulaszluloll. m ~ly Jselbóln hitelt érdemlő módon indokolt igazoJási kérelmet kell a ielebbezéssel egyült IS nap alatt beadni, attól a naptól számilva, amikor a ielebbeés legkésöbb beadható lett volna, vagy ha az akadilly késöbb szünik meg, amikor az megszünt. Azonbun a mul:ts.~:tás napjától számitott 6 hónap eltelte után igazolást kérni nem lehet. amely igazoJási kérelem hirinyában a további jogorvoslatnak helye nincsen. Mosl veszem észre. hogy u eimen az adófizető öröméről is beszéltem, holott ilyen nincsen. mert mikor van uz adófizelőnek öröme ? Ha nagy jövedelmei volnának és abból kis adót kellene fizetni, de sajnos, a mai helyzetben kis jövedelmek vannak és nu~y udt"Jt kell fizetni.

---

Október 15-én rendezik a 60-as emléknapot Egerben. A volt 60-as gyalogezred hősei iránti kegyeletből l'venlc megtartott emléknapja az idén október hó 1.'5-én lesz. Az emlt•künnep délelölt fél !Okor a ciszterciek templomában megtartott szenimisévPI kezdődik. amelvel vilc:.z Rc:.dt>i Gerő. u hatvanasok volt litbori lelkésze pontifikál. Ez után az eiPsPII bajtúrsuk Pmlc:.kmű\·c:.nel~ mcgkoszonizására vonulnak ki, Deli l círakor bajtársi küzös ebéd lesz a Juhúsz fc"·IP \'Pndc•glc'íben. mclyt•l bajtársi t:·rtekezlel ki i\ Pl. Az Pmlé•knup annúl impozánsabb mt:•relűnek igérkezik. merl H borhc'·l megnyitásúra való tekinleiIPI fdlc·ws gyor.:okkul él virlc'·krc'íl is remc>lhelc'ílcg sokan fognuk nv·gjc·lenr:i. Dr. Tápay-Szabó Lüszló előadása Hatvan· han. Ertc·stilt·siink S/.t'rinl n hatnmi kaszinó dr. Tür•ay-Swbc·, l úszlú !'s.nl'!emi tunürl. u Pesti Napló csillag•JS cikkcinc•k irújúl eliíudús meglmlüsúra kC:·rte It•!. Az l'liiudús. c·Jgv ,··rlc•siiltünk. -- P hó 2!-1-én rll~lutún ll·sz. tiLnelcon ·\··alli,;zinű,;c'·g sz~rinl a községDr. TZgjelenlt>k. valamini n szomszc•dos kiizsC:•gek kJkuldiiltei. igy az apczi ll'n•nlc.'k is. Ko <ács 1\liklós fiíjegyzc"í \'PZCll'se alatt. Az űnnPpi isl<'nliszlt>lel mpgtarttisa ulún Maksn Jlinos plt'•bános PmPlkl'dPit szdlcmű beszi•d kist.'relc'bc•n felszentelte a z
9

Meghalt Steiner Ferenc, az Egri Kereskedók Egyesületének társelnöke. Munkás életének delén, 45 éves korában október hó 2-án hosszú szenvedés után elhúnyt Egerben Steiner Ferenc, az Egri Kereskedők Egyesülelének társelnöke. Az elhúnyt Eger város közgazdasági és társadalmi életében hosszú éveken át önzetlen munkájával és szereletreméltó egyéniségével általános megbecsülést és szereletet vívott ki. Steiner Ferenc korai eltávozásával szinte pótolhatatlan menlorukat vesztetlék el az egri kereskedők, akiknek az ügyét mindig lelkiismerettel képviselte a különbözö fórumokon. Páratlan éleslátásával. mély szociális érzékével és emberszeretetével ott volt mindenült. ahol igazságos érdekek megvédéséról volt szó. Mindenre kiterjedő agilitással újjászervezte az Egri Kereskedők Egyesületél s mindenl meglett annak felvirágoztatásáérl. T emetése folyó hó 4-én a részvét impozáns megnyilvánulása mellett folyt le s azon Eger város minden társadalmi rétege képviseltette magát.

S~E~KES~TÖIÜ~ENETEK. Ki a hibás? Ne sz1dja az urát, Nagyságos Aszszony, ő egészen ártatlan ebben a nagy .. zokni" fogyaszlásban. Maga vett neki egy tucat .. zoknit", párjál 56 fillérért, gyönyörű divatszínekben és ma, egy hónap multán már olyan állapotban vannak, hogy stoppo/ni se lehet őket. Mind így vagyunk ezekkel az 56 filléres .. zoknikkal". Az ember forgatja, nézegeti az új lábtyűl, gyönyörködik a remek csíkokban. a guszlusos szövésben. meghúzigálja, látja milyen remekül nyúlik, beledugja a kezét. körülméri az öklét vele s arrikor a boltos mindent garantált. meg is veszi szépen. Nos aztán mikor a negyvenkettes. becsületesen szolgáló lábakra a .. zokni" elő­ ször felvonul. nagy erőművi gyakorlatokkal és óvalosan felkényszerítve. olyan szép plasztikusan látszanak az erőteljesen formált férfiláb körvonalai. hogy az bámulatos. Különiisen a l'arkon feszül hatalmasan a hari mya, de elöl a körm ök forp1ája is jól kivehető. annyira .. passzent" állású. Es jó vékony. könnyen csusszan a láb a cipóbe bele, az ember felsóhujl, végre egy új h"risnya. amin a tündéri újjacskák által oda\'arázsolt stoppolási foltok előnyte­ len me~\'aslagodásai nem okoznak majd szabálylalan nyomásokat a mai világban sok kiméletre igényl tarló lábakra. Mikor aztán a harisnyatarló becsatolására kerül a sor. kiderül. hogy az új harisnya szára egy kiss(• rövid és miközben nyújlogaljuk. egy két sZl'lll Plt a sima c:'s fordítolt szemek határán mindjárl le\' ülik ... 'J o dc ez semmi" jelszó\·al útnak indul az ember l;s este konslatálódik csak az. hogy a sarkon jc'J S pengéís, a lábújjakon pengöstől 10 filléresig vúltozú lulylonossági hián~ ok t•ktelenkPdnek a Yadonulúj .. zoknin". Bizony kér,'m. a:: tí.i .. zokni" l'i.~e­ ft·;;,;nl'h .~cmrni mcí.~ hiínl' nincs. mint houu }árt is u ... ::olmiban". És ezt az ~ö fillt>rps .. zokni" nem hirjn. ki nC'm állja. Pltől ideges lesz és inkább megszukad C:·s elszakad. dL• ilyen brutális sirapának nem teszi ki m:~:.:át Ö olyan gyöngéd. mlinyeken .. n\rt". IPnge C'gyed. minl a ne nyúlj hozz(tm lle\'Ü Yirá!-(ocslw. Jelszaya (:sak annyiban különbözik lo'íle : nl' júrj bt•nnem. Es en1wd.ie me!{. Maga a hibás. ml'rl \·úsilrolt ilyen .. zokniknt" és mc'g hibú.~abb. hogy mindjúrl L'gy lucatot \'ásárolt bellilt>. Többeknek: helyszüke mial! es:lk a kii\·C'Ikezc3 szú:n-.Jnkban ,·álaszolnalunk.

10.

1933. október 15.

HEVESVARMEGYE

Dr KéJeeasy De~esiJ fiJs~eoJgabJró a .fjat.",anl fdrds tontosabb eseményeJriJJ. Vasárnap délelőtt lO óra van. amikor a Hevesvármegye munkalársa szemben ül hivatali helyiségében a hatvani járás főszolgabírájával, aki napi posláját bontja. Hála a közigazgatás egyszerűsítéséről évek óta elhangzott kívánalmaknak. alig 50-60 ügydarabot olvastunk meg hirtelenében, ünnepi adagként Érdeklődésünkre dr, Kékessy Dezső főszolga­ bíró szíves volt bennünkel a hatvani járás fonlosabb eseményeiről az alábbiakban tájékoztatni: .. A járás terülelén kiadott rendelkezésemhez és kérésemhez híven igen szépen folyik az egyes községekben a Vöröskereszt Egyesületek megalakítása. Horton már megalakul!, a többi községekben is hiszem, hogy még ez évben megkezdik működésüket. A reviziós zászlók is még ez év folyamán fel fognak állíttatni a járás minden községében, A lakásságnak régi óhaja fog teljesülni a közel jövőben azáltal. hogy az Ecséd-rózsaszentmártoni, minleqy hét kilométer hosszú, törvényhatósági út kiépül, amelyhez csatlakozni fog az 5 km. hosszú, Szücsi-csonkáspuszlai bekölő út. A földmunkák nagy része már készen van, a további munkálatok részben mosl ősszel, részben a jövő lavasszal fognak folytatódni. Ezen ulépítkezések amellett, hogy munkaalkalmal biztosilanak a lakosságnak, rendkivül fontosak. A Pászló-Hasznos-mátraházi nagyjelentőségű út megoldási problémája igen fontos állomásához érkezett. Alsóhuláig készen van az ul. e hó 16-án lesz a kereskedelmi miniszlérium kiküldöltének közbenjötlével a helyszíni tárgyalás. amelyen a Mittraháza mellelli 17-es kilomélerkötöl létesítendő Pásztó felé vezető, minlegy 9 km. hosszú mátrai franzverzális ul tárgyalása lesz." A hatvani járás főszolgabirúja lO évvel ezelc'íll inditolla meg ezen út létesitésének a gondolatát. Ez az út lesz az ország egyik lcgszebh vidékén v{•gigvezeló ulvonal, s ez lesz hivalva arra, hogy a Mátra legszebb részét, a Pásztó környéki részt is hozzáfl·rhetövé legye a közönség részére. Hevesvdrmegyében oz Idén féJmiJJió md:sdval több búza termell a tavalyindi Az országszerte jó buzatcrm(;s Heves vúrrnegy(' gazdasági élckben is jó ercdm(•nyeiH•t muiHI. A mcgyei gazdatársadalom u betakari!its után szúmadásl csinálva megállapíthatja, hogy az idei év mennyiségben felülmu)ja u tavalyi hozarnol s csuk n nwzéígazdasági árak alacsonyabb volta az. an-Ji aggocla-

lommal tölti el a gazdákat A kormány exportnyitó intézkedései csak kis mértékben enyhílik a helyzetet . Vitéz Fluck Gusztáv vm. gazdasági felügyelő jelentése szerinl a tavalyi búzaterméssel szemben az idei lerméstöbbl~t a félmillió mélermázsát meghaladja, pontosan 641.850 mázsával több búza termell az idén. Az egyes termelési ágakal lekintve búza 1.234.496 mázsa termell a tavalyi 59::!.646 mázsával szemben. Rozs a tavalyi 137.6:1.1 mázsával szemben 171.912 mázsa, árpa a tavalyi :1::!9'811 mázsával szemben 292 320 mázsa termelt, tehát kevesebb, minl tavaly, merl kevesebb volt az árpával bevetett terület is. Zabból ,].96:! mázsával termell több, lengeriből 9::!,908 mázsiival viszont kevesebb, hurgonyából az idén ::!0.887 mitzsu termett. ami mcssze alatta marad a tavalyi mennyis(•gnek. Cukorrépúból 301.:100 mázsa termelt, ami csak kevéssel múlja felül a tavalyi mennyis(•gel. Holdanként ittlagban buzából !)'.5, rozsból 8. árpából 8, zabból 7, tcngcriböl l O, burgonyiibúl 2 l és cukorrépúból l 00 mitzsa termelt. lvády Béla beszámolója Apczon. lvúdy Bt'·la. a pásztói kerület orszúggyűl{·si képviscl<íje folytalla a Taron megkezdett bcszitmoló kiiruljál kerületében és e hó l-én Apczon tartoll beszámoló bcszi·del. A vasútnc.'tl ünncpdycscn fogadtitk a h•pviscliit. A közöns(~g az islcntisztclct utitn n kultúrházban gyülekezett. ahol Hatitr Múrlon kisr.:azda nyitolta meg a gyűlési, szép szavakban üdviiziiltc a k<'·pvisclöl, akit felkért bcszitmolö bcsz{•d('•nck meglmlitsüm. A nagyvonalú beszúmolól lelkes (•)jcnzéssel fogadta a kiizönség és Ll·vay lstvún ~azda a beszéd mcglartiisa ulitn záróbeszédében hülús kiiszünctct mondolt h-itcly Bélának az ö t-rlékcs, nagy munkússitg{u;rt.

Magnin Alfréd föjegyzö sikere. tvek óta, mint e~yik le~fonlosabb probléma szercpel a felszínen a kiizigazqalús cgyszerüsiflos{·nek iqcn iontos kt·rdi·se. A belü~yrniniszlcr pályúzalol hirdelcll e kl·rd('•s mcgoldüsúra, s u bet:•rkezctt pú)yúzalok clbirúlúsúl az orszúgos jcgyziíegyesülctrc bizta. Őszinte iiriimrnel veltük a hiri. hogy ezen szdcskiirü pitlyú/.ulon n p;'d)
-EGRI BORKERESKEDELMI VÁLLALAT D A N CZ G Y U L A

v c z c t <' s e

a

l

a t

t.

Ajánlunk eladiism nagyobb mennyisl'gü kivülö finom egri uradalmi faj ó-borokat. -- Vitsúrolunk itilandúan a legmagasabb napi áron muslol, valamint kiforrolt borokat saját részünkre, valamint külföldi megbízásból.

Pincészet: Eger, Csiky Sándor ucca 12 sz.

1933. október 15.

HEVESVÁRMEGYE

A népiskola egés;i!ségügye lrta: dr. Dienes Barnabas.

A népiskolák egészségügye szempontjából rendkivüli fontos kijelenlés hangzott el a legutóbb tartott orvosszövelségi gyűlésen. Heves megye főorvosa többek közölt a következőket mondta: .. Ha jó közegészségi állapolokat Ghajtok teremteni, kis és középiskolák tanulóit kell a lantestülelen ál az egészséglannal évtizedeken ál impregnál ni." Ezen m~-~~llapHás nagy jelentőségéről igen könynyen megwozodhetunk, ha a népiskola egészségügyével behatóbban foglalkozunk. Sajnos, ezzel a kérdéssel a lc~utóbbi időkig vajmi keveset törődtek. A pedagógiai szaklapokban alig-alig találunk az iskola egészségügyével foglalkozó cikkeket. Az orvosi lapok foglulkoznak ugyan a kérdéssel. de azokat csak orvosok olvassák. s így ~rrűl a pedagógusok tudomást nem szerezhctnek. Hogy az orvosi kar lényleg foglalkozik a népiskolu egészségügyéveL annak bizonyságául szolgál az a cikk. amelyet dr. Neuber Ede egyelemi tanár írt az .. Orvosi Hetilap" 1931. május havi szitmúban. Ilyen irányú cikke a nevezett egyetemi tanárnak az is, amelyet rektori székfoglalójaként mondott el l !r3 l. szeplemberében. (Orvosi Hetilap 19:11. október :U E cikk bevczelés(;ben azt mondja: .. Az egészs<~g nemcsak magánérdek. hanem érdeke az egész nemzelnek: minden nPmzelnck arra kell törekednie, hogy minden egyes polgúra. mint a nemzeli lét egyik pillérc kifogüstalan lesti és lelki egészséggel, életerő­ vel rcndPikezzék. merl különben az egyes polgárokbúl IPI<;pilell állam cse~khamar roskataggá válik és az elsíi katasztrófa elsöpri a föld szinérőL" A kivúló egyetemi tanár alapos szaktudással. nugy törléndmi ismerettel fpjlegcli, hogy mílyen jelentiisége \'an uz úllam ~zemponljúból u testi és lelki épségnek. Ennek harmonikus fejleszlé~él a nemzeti lét szempontjúbúl elengPdlwtetlen követelményként úllilja lel. A !Ps ti <'·s lt·lki t;pst'•g harmonikus fejleszlt;se az ol\·os t'·s a l>l'Jagúgus fdaduta. Az orvos azonban csnk n lesti t··pség<;l \'l;di a gyermeknek, merl hiszen csnk akkor vesszük ig,•nybe segilst'·gL;I. ha a gyermeket bl'!egs(·g t··ri A lt•sli L;s lelki é-pség harmonikus i ·jleszlt;st~ a ne\·l'ltí fl'ladata. 1\j·rcks már mosl. hogy n ne\'l·líí tudutúbnn \~é'gt• ~; l - li t;\ nyi lunkiit;·ipzefts<;gi idíi alatt lll<'<'Ú\'iiSS<;k. s•"•l lwrmonikus11n ft•jlt'ícljün. Ami 11 g\ ,·rnwk szl'llemi ml:\·l'll·sél illeti. olt ma múr igPn k•·\·és piliHISZ !Pht'l. nll'rl a modcrn pcda!.(ogia n vilú!.(húború utún t'>riúsi lt;;)(•sspl haladt elrírC' mindt•n fokon. dP küliiniist•n az l'lt•mi oklalúsban. l b azonban a !Psli t'·ps,;g <;.~ <'~L;szst'·g ~zpmponljú­ b,.J) \·izs,~úljuk iiZ ,.),•mi isiwin mun!z~el tudnünk a \·i lúgháború kii\ etkezm(•nyekt'·nl jelentkezíi

11.

sok-sok_ ~elegség pusztítását megakarlályozni. A mai gazdasagi leromlás és általános nyomor nemcsak gye~~~keinket tizedeli meg, hanem a megmaradt generaciO egészséges fejlődését is leheletlenné teszi. A lapas~talt pedag~gus már maga is megállapítja gyer~~ker~ek logyatekosságál. külön mvosi vizsgálat nélkul. kenytelen azonban a lestileg és szellemileg hátramarad_! gye~.meket is. felvenni és nincs módjában an~~k ~aros kovetkezmenyeit megakadályozni. Mennyi baJtol es szenvedéstől szabadúlna meg a lejletlen gyermek, a tanító, a szülő, ha a beíratás előtt az orvos. megvizsgálná a gyermeket. s a testileg és szellemileg fejletlen gyermeket még egy évre felmentené a ~ankötelezellség alól. Ez a kiválasztás az iskolába berratkozoll gyermekek egészségi állapolára is kedvező ~alást gyakorolna. A gyenge és fejletlen gyerme_k Igen haJlamos a különböző belegségekre és ezaltal veszélyezteli az iskola egészségél. T esti és szellemi fejlődésére pedig egyenesen végzeles lehel az a 4-5 órai tanulás, amelyet a gyermekekkeltúlzsúfolt és rosszúl szellőztelett iskolában végez. . A ~ötelező orvosi vizsgálat tehát úgy az egészseges. mmt a beteg gyermek szempontjából szükséges és föltétlenül megvalósítandó Nézzük már most azokat a követelményeket, amelyeket az iskolába beiratkozott gyermekek egészségének megvédése tesz kötelességünkké. Ezekel kél csoportba oszthatjuk. Az elsőben azok volnának, amelyek az iskolafenn tartó, a másodikban azok, amelyl'k a tanító kötelességei. Az iskolafenntartó (állam, egyház, társulat) köteles gondoskodni arról. hogy tágas, világos. száraz lanterem álljon a gyermekek rendelkezésére. Ugyancsak az iskolafenntartó köteles gondoskodni azok fűtéséről és takarításáróL A nevelő kötelességét egy mondatban foglalhalom össze: mindent a gyermek egészségéérl. Az iskolafenntartó a mai nehéz viszonyok közl a legelemibb kötelességél sem tudja teljesíteni. eltekintve az egyes városi iskoláktóL A falusi iskolákban még mosl is igen sok helyen 80-100 gyermek nm egy tanteremben. Ha még hozzávesszük azt is, hogy a tantermek takarílása. szellőztetése és fertőt­ lenitése igen primitÍ\· módon van megoldva, akkor kétségbe kell esnünk a jövő generáció egészségél illetöleg. Az anya- és csecsemővédelem természeles folytatúsakénl kdlene jönnie az iskolába kerülő gyermekek kötelező orvosi vizsgálatának. Nem képzelhető Pl. hogy az ,;ven kint e~n szer tartott szemvizsgálat az Pgészségi úllapol ellenőrzésére elegendő. Az iskoli'ts gyermekek egészségügyi szempontbúl vélú meg\·izsgálása egyes szórványos esetektől p)f!f,;re~. bórbetegségekre terjedt ki. A \ izsgúlut l'rt•dmt·nyé\·el nem akHrok bővebben foglalk;lzni. c~ak pgyrt cmlitek meg: !909 elemi iskolás "\ ermek ktlzül tisztaság tellintekben !:105 tanuló esett kifogils uh Történt pedig a vizsgálul Debrecen és ki>rnH;kl;n..k tanulói között. amely vidék lakói állitólill! i1 lt'!.(!llt.ldnsabbak. Az iskolás gyermekeknek n ferlőzö betegségek szempontjúból \·aló megvizsgálása a mai nehéz viSZ<J'l\ ok kuzötllehetetlen. me rt óriási költséget igényel.

HEVESVÁRMEGYE

1'2.

1933. október 15.

Zágon István életének küiönbözö stációi a kuriától a Nemzeti Szinházig.

De a tisztasági szabályok a mai körűlmények közölt is megvalósíthatók. Ez már a tanító munkája, ez nem tiszaszőlősi kíván anyagi áldozatot. csak munkát és türelmet. A munkához nem kell egyéb, mint a tisztasági szabályok szigorú alkalmazása az iskolában és megvalósítása a taniló és tanítvány által. Ha a tisztaság lrta : Soltész Juci. követelményeit megvalósitjuk, akkor jelentékenyen Zágon István gyermekkori pajlásom. Gyakran előbbrevittük a népiskola egészségügyét is, mert a járt hozzánk ezüsthajú, finomlelkű nagyapjávaL akitisztaság fél egészség. nek a leggyorsabb, prüszkölő paripái voltak a körHa a tanító céltudatos következelességgel el- nyéken és sokszor játszottunk Pistáéknál is a szép lenőriz minden gyermeket. hogy a tisztaság követelszőlősi kúriál övező régi parkban, ahol kitünő alkaményeinek megfelel-e, akkor ennek üdvös hatása lom kinálkozott a bújócskához. előbb-utóbb mutatkozni fog. A tisztasági szabályok Pisla szelíd szőke gyerek volt, akit a gézengúz ~tzigorú megvalósitását a mai gazdasági viszonyok sem akadályozhatják, merl hiszen anyagi áldozatol fiúk gyakran elpáholtak és inkább a leánfpajlásokat kedvelte. nem kíván. De jött néhány évi rossz termés, sertésvész és Hiába függesztjük ki az iskolában azokat a táblákat, amelyek a tüdővész elleni küzdelmel cé- hasonló áldás, a szép kis birtok gazdát cserélt, a lozzák, ha az iskola porban úszik, ha a gyermekek tönkrement birtokos ispánnak menl. Intéző lett. majd közös edényből isznak. Eredménytelen lesz a legjob- tiszttartó, végre felküzdötte magát egy huszonötezer ban felépített tanilás, ha annak gyakorlati megvaló- holdas birtok jószágigazgalójává. sítása elmarad. A mai nemzedéket az életre kell Apjai kemény küzdelmeinek a példája állott a nevelni. Az életre való nevelés pedig a helyes elvek komoly gyerek előtt, aki szorgalmasan elvégezte a gyakorlati megvalósítása által történik. Valósítsuk meg zentai gimnáziumot. majd Pestre került a műegye­ tehát a tisztaság követelményeit az iskolai élet min- temre. den vonatkozásában. Hosszú évek után ebben az időben találkazA testi és lelki épség harmonikus fejlesztését tam vele ismét egy diákotthon műsoros eslélyén. Az célozza a kultuszminiszter 5980,93~ sz. rendelete is, előadók a diákok közül kerültek ki : Fóthy Jancsi, a mely lehetövé teszi. hogy a gyermekek alkalmas idő­ Pesti Hírlap kedvelt kritikusa, a két Makoveczky fiú ben a szabadban tanúlhassanak. Ez az intézkedés a RózsahegyrőL Tolstoj híres háziorvosának öccsei. kigyermekek egészsége szempontjából igen üdvös volna, tűnő zongoristák, - Hoffmann Pali, a Király szinház csakhogy ehhez alkalmas területre volna szükség. nagytehetségű volt cselli11lája, a Nemzeli Zenede taIlyenekkel azonban a mai iskolák nem rendelkeznek. nára - szerepeltek. Az iskaláink udvara legtöbb helyen fátlan sivatag. A zenés darabok, versek. kuplék szerzője, a Ezt a sivatagot kellene először fás ligetté varázsolni. Ez is megvalósiiható még a mai gazdasági rendező. dí<>zletező, conferancier Zágon István volt. A conferálásl Hajnal Mario, a Fiuméban élö viszonyok közl is. Az állam évtizedes mulasztásál pótolva több elismert grafikus, akkor még feslőnövendék ötletes ezer új elemi iskolát építtetett. Ezekből a tiszta. vi- gyors karríkatúra rajzokkal fűszerezle, Ű rendezte lágos, egészséges épületekből új szellemnek kell ki- legutóbb a magyar-olasz művészeti kiállítást. amely áradni. A modern egészséges iskolák mintaképéül szép erkölcsi sikerekkel járt. kell szaigáini ezeknek. Az épület azonban nem elé~. Leginkább a diákotthon keretein belől lörlénö A szellemet a tanító viszi az iskolába. Az iskolate- epizódok, a diákság baja-öröme volt megénekelve, rem lisztánlarlásában. az udvar, a környék fásilásá- az egé~z műsoron bizon) os couleur local húzódott ban, vezető és irányitó csak a tanító lehet. mert hi- végig, ahol a megértő Schubert igazgatónak tréfásan szen ez a tanító otthona. Ebben a munkában hat- hozták mindazt a tudomására, aminek megváltoztahatós segítőtárs a községi orvos, csak forduljon hozzá tását óhajtották. bizalommal. Ha a tanító és orvos céltudatosan együttA szellemes produkció! nagy taps jutalmazta. működnek a népiskola egészségügye érdekében. akEgyik vendég így gratulált Pisiának: .. Nagyszerű, kor ennek eredménye elmaradhatatlan. A tisztaság, második Ndgy Endre ... 11 fúsitás az a kd tényező, amelyet a mai gazdasági Pisiúnak nem lelszett a kritika, fdhúzla az orviszonyok között is megvalósithatunk. rát, merl ő .. első Zágon Istvim akart lenni. .. Állitsuk tehát e két tényezőt a népegészégiigy Háborús t•vek, hmclt~r elejc"·tííl v{·gig, sebesük·szolgálatába, hogy lestben és lélekben erős generáció! nevelhessünk a jövö nagy feladatainak megva- sek, kitüntetések. A rnérniik1 fakultásnak búcsút mondott, hogy hajlurnát követve a küzdelmes irodalmi lósilására. pályán működhessen. Az ~li!iíÍ kupk·t az Andrássy ut: szinház adta elií, amelynek akkor már Zúgon István volt a titkára. Sok apró dal és riivid d n mb után jött a .. Marika ·· az első nagy siker. Megjárta Ausztriát. Olaszműköszörűs fmom acélárú or~zú~ot. Hollandiál, Svájcot. Angliúl. Bécsben a szaküzlete Eger, Széchenyi u. 9 Burgszinház előadásában került szinre. Ugyanabban Üjtókések, kerti ollók, borot- az évben másik nagy sikere volt, a "Darázsfészek""kel, anelyben több része volt, mint amennyil az átvák, hajvágógépek garantált dolgozói jelleg fedett. miuőségben, legolcsóbban beKözben megházasodott. Felesége a báios Verö szerezhetők ! Mártha, akinél családi tradició a művészet. ·

VÁMOSSY ______ _..

1933. október 15.

HEVESVRMEGYE

Apja Verő György, a .. Szultán" nagytehetségű szerzöje, anyja Margó Célia, a Magyar Szinház kitűnő müvésznöje. Mártha tizenhat éves korában óriási sikert aratoll u Magyar' Sz in házban a .. Mandarin"·bt>n és a .. Prédában". Onnét fantasztikus gázsival leesalták vidt>kre, ahol egy-egy év1g játszott Pozsonyban, Kassán és Debrecenben, - ha lehel még nagyobb sikerrel, minl Pesten. Akkor hirtelen olthagyla a szinészelel a feslőpaletta kedvéért, mégpedig olyan eredménnyel, hogy mindjárl első képével bejutolt a Tavaszi Titrlatra. ahol elsőrangú kritikákat kapott. Miríla fi•rjhez ment. csak a gyermekeinek és férjének i-1, nem szerepel a nyilvánosság elölt. Rendkivül kedves volt a Belvárosi Szinházban adott .. Szegt'ny leányt nem lehet elvenni" vígjáték, amelynek filmváltozuta külföldön óriási sikert aratott. Tartalma i·s kmúju u eimnek ellenkezője, ar.nak a bcbizonyítúsa. hogy igenis lehet. sőt úlmutatits arra. hogyan lehet. Sol< szellemcs rövidebb·hosszabb írás, darab, rádió (·s filmszereplés után Zúwm István életének jelentlis itilomása volt a lcgclíikcléibb magyar színpadon. a budapesti Nemzeti Szinhitzbun. idei első ujdonsúgkénl bemutatoll romantikus komédiúja. .. Az i!~(·n-1 földjp" nagyon tetszik a Nemzeti Szinhúz spcciúlis közönségének. amely meleg fogadlalúsbun röszesílelle ked ves írójál. aki ezúllal is kii:myed szórakoztul<í rn1ídon igyekezell felejlelni a \'ilitgkrizis sok gondjút-bujúl. ha csak rövid időre is. :vlúr csuk ez(·rt is mt•gádcmli Zúgon a közönség szt>lp-; rrtegt··m·k rokonszenvi-L

Braun J.

Hevesmegy~i Takarékpénztár Eger Alapítlatott 1846. Fiókintézetei: Füzesabony,

K á l é s T i s z a n á n a. Érdekközösségben a PESTI HAZAI ELSÚ TAKARÉKPÉNZTÁR

Eger. o,,bó u. 32. - mint az egri borht't kiúllitúja.

Ajánlju

kivál6 minöségü uradalmi fajbora it.

Elfogad pénzt kamatozás végett betétkönyvre és folyószbnlára. Kölcsönöket igen elönyös feltételek mellett folyósít. Tőzsdei megbízásokat gyorsan lebonyolít. Vesz és ad idegen pénzeket.

Székely Gyula földieper palánták HE V E S E N

e lsöra n gú

kaphatók. Nagy válaszlék a legkü lönbözöbb virágokban l

kérjen árjegyzékell Csemegét Desszeriet

:-J.S() HATVAN! MfiMAJ.OM

ti~z'.l'ldtt•l

t·rt<'siti u liszl\·ú~úr~ú lwzons• g,•t, hogy az alilbb1 uzld•·ldwn is úrusitja kicsinylwn '·s Ilii!!\ h

A n il g Y ,·. r d t' m [i ki.,ziins,··g szi\·t's púrtlogi1sút 1\,··ri m~ il l il n l i ,·,z l ,. t l' k n··s;rt'•rt• is.

llt•gt•tltis lh·l;: ,(it(inwsl<'rnl-1 Kani;~sui utca ~ :-
l

EGYESÜLETTEL

kerlészelében

Eger és Vidéke Borpincészet

1l-

13.

a

Likőröket

az EGRI -~----Ha, n g y a, szövetkezetben Piac 1ér ,. ú s ú r o l h a t a legjobb l' g b e n,

m i n ű s

Ruh;\zati üzletébe a legujabb ószi di,·akikkek megérkeztek.

Nagy választék, lzléses minták. Ol cs ó á r ak.

....................

1933. október 15.

HEVESVARMEGYE

14.

Valódi egri bikavér kapható.

kereskedöjénél, mert a rendelések sorrendj61 ben szállitjuk a 3 lámpás 7331-es Orion rádiót, mely különleges csövekkel különleges nagy dinamikus hangszóróval ellátott BandPass Európa vevő, 6110•. más nevekre hitelesltett, átvilágított skéléval, hange röszabályozóval és hangszínezet váltóvat Ezen készülék teljes hangerővel, szelel(tfven hozza Európa minden számottevő állomás•t. Készpénzára P. 225.-

+

Dr. Braun Béla Zger, Káptalan u. 2S. sz. EI ne mulassza megnézni a gyön}örű, modern KORONA SZÁLLÚ termei!.

,

Magyar Altalános Hitelbank BUDAPEST.

V. József-tér 3. Alapíttatott: 1867. Sürgönycim: Hitel. Bankosztály, - Gabonaosztály, - eukorosztály, - Szeszosztály, - Gyapjúosztály, - Biztosílóosztály. Budapesti fiókok : l. Dísztér 16. V. Berlini tér 9. l. Krisztina tér 2. VI. Andrássy ul :33. ll. Széna tér 5. VII. Károly kir. ut 3. IV. Kálvin tér l. VIII. József krt. 33. Vidéki fiókok: Kecskemét Sátoraljaujhely Baja Miskolc Sopron Debrecen Nyíregyháza Szekszárd Eger Pécs Székesfehérvár Győr Brassó Nagyvárad Temesvár Fiume.

Fadd, Paks, Tatabánya.

MAGYAR SÜRGÖNYCIM: GRANARI UM

ey6rt;o:

Orion izzólámpagu6r

Féíképviselü a hatvani járásban

FVCHS rádió és villamossági vállalat HA TV AN Telefon : IOH sz.

Kováts Sándor volt fogyasztási adófclügyclö, bizományos O. F. 8. eng-edi· l yes

ingatlanforgalmi irodája, házak, szölök, birtokok adás-vételét legelön y ö s e b b e n k ö z v e t í t i. EGER. Malom uccu fi szúm,

MAG'l,ENYÉSZrfÍ~SI

ll. rl,.

BUDAPEST-MONOR

~

TELEFON: -11- 1- liO.

KÖZPONTI IRQDÁl ÉS MONORI MAGKERESKEDÉSE A KOSSUTH LAJOS UTCÁBÓL

RÁKÓCZI-UT 7. SZÁM AL~ KÖL TÖZKÖDÖTT. ÚSZI VIRÁGHAGYMA ÉS MAGÁRJEGYZÉKET BÁRKI K l V Á N S Á G Á R A KÜLD I N G Y E N ÉS

B É R M E N T V E.

is ki1nnyrm leljesilhehéí feltételek rnelletl

családi !já:at

villát, st b.

épit!) et.

ingatlant

vúsitrolhal. vagy drága kamatozású Jt:ölcsönét levúltlwlja J o és fél év alatt !i."l,·szthdo fjo.'i.s:úlejáratu • .,. \·agy 56. 41. 27. n<Úl idittl liirll·szlhdii rövid lejáratú kölcsönökkel. •••:t" L"' f,-t, ,t;,_"'"''"' "Y"'' .. *'A.J.4T OTTHOI'I" r.pitii-

l.. d,,tl"l'l,-Sz·j\ t'!\,,·zt'( tlitH!iJPl'"t \' .. \\'t·l\t'rlt• St~ n dor uh n ~l. sz)

-,·;.,.;:n jol>hpu r l l ker il r ell lgu:r.gutó.'iága: 1·: ( ~ J·: J( s z('(" h (' ll y i lJ t' 2 l sz ú 111. ('il

f~g·t·i

lHu·pi n cé sze t EGE R.

11•11

l\0 ' ll l'llS ll'll1 · l\ll'.. .. z

. Sz.l··ci1".11)'I. uiL-,·-tb
Lmdulmi fdjhoro!; nagybani eladúsn t··s ll'lkiisml'rdt•s. prmlos kiszolgúlúsa il l e g o l c s 6 b b n u p ~b..!.!!,!

(j l ok~~·, c~

JI,,

PO"

t:trt1·,~

PdJyd:ati .fjirdetmény... Hevesvármegye liszafüredi járásához tartozó Tiszaörsi egészségügyi kerben nyugdíjazás folytán megüresedett tisz:"lörsi körorvosi állásra pályázatot hirdelek. Az orvosi kör székhelye Tiszaörs község, a körhöz t~rloznak még : Nagyiván, Tiszaigar, Tiszuszöllös és Orvény községek. Felhivarn mindazokat. akik ezen állást elnyerni óhajljitk. hogy az 190t5. évi XXXVIII. t. c. 7 §-ában eleiírt képesitésüket, erkölcsi és politikai rnegbizhalöságukal, forradalmi magatartúsukat. eddigi alkalrnazlatúsukal és katonai szolgálatukat igazoló okmányokkal felszerel! púlyázati kérelmüket hivatalomhoz l n: n. évi októbor hó 30-án déli 12 óráig nyujlsák be. A késöbb érkező pályázati kérelmeket figy•elembe venni nem fogom. Az állás javadalma a62.600 19:!6 B. M. számú rendelettel megállapiloti illetmény, az időközben kiadoll rendeletekkel csökkentett mérlékb~n. fuvarátalány i·s a drmegyei szabályrendelettel megállapitolt rendeksi, beteglátogalási és rnűléti díjak. Miulán a tiszaörsi orvosi körnek két orvosi körre való ml'gosztitsa folyamatban van, - a megválasztandó körorvos a kör kettéosztása eselén semmi néven nevezendő kártérítési. vagy más igényt nem támaszthat. A választást 1933. évi november hó 6-án délelölt 10 órakor Tiszaörs község községházának tan
ki,·itclhen

TURUL

,.,1 )( . ,;t rt't h ;1 z l u 11 :--;Z t' r L- z IH· tr"1 he. u;u{ F" liCl'il. ( ···~luliijdon .. s: Schm•t•Wl'isz S
Üveg és porcellán szervizek, csillárok, alpalcl
Klein Zsigmondnál Eger.

--Kaliforniai

pajzstetűtől mentes

Gyiimölcsiát Magastörzsű

és bokorrózsát

Di~:zfát

Diszcserjét Éli) virágot

Gyökeres j,

szőlövesszöt

.r:nilyt•:t nH'lll1\·i:-.t··~

l'l'll

stb.

i.;t·n t~ks: . n ~;.:dli!

ul\GHVÁRYJÖZSEF laiskolája

,

CEGLED. Budapesti imda VI. Andrássy-ut 56. Oktaló nagy á r j e g y z é k ingyen.

HEVESVARMEGYE

16.

1933. október 15.

Alapittatott: 1907. -~

Alapittatott: 1907.

lát!e~z~df/o~kai'!fo!:s~f!e. ll

EGER, Széchenyi dcca, Hitelbank épület. .._

g;? . J0/933 szám.

1881: LX. 1.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyam-

mal számított óvadékképes értékpapirosban a kikülllrverési .fjirdelmény-Jdvona1. döttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói

Hevesmegyei Takarékpénztár végrehajtatónak Kiss József és tsa végrehajtást szenvedő ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság végrehajtási árverést 900 pengő tőkekövetelés és járulékai behajtása végett az egri kir. járásbiróság területén levő, Egerbakta és Eger községben fekvő s az l. egerszalóki 422 sz. betétben A l. l. 2. sorsz. 83. 86 hrsz. alatt foglalt s Kiss József nevén álló kert és ház ingatlanok 1/a.ad részére annak alkotó részei és tartozékaira a C. 13 sorsz. alatt 4573 l 912 sz. végzéssel özv. Tanner Antalné sz. Juhász Zsuzsanna javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog lenntartása mellett 700 pengő kikiáltási árban. ll. az. egerszalóki -122 sz. betétben A-:··1 sorsz. 87 hrsz. alatt foglalt s Kiss József nevén álló kert ingatlan 113 részére. annak alkotó részei és tartozékaira a C. 13 sorsz. alatt-1573/1912 sz. végz<'ssel özv. Tanner Antalné s:;_. Juhász Zsuzsanna javára bekebelezett özvegyi haszonszpénzben. vagy az

letétbe helyezéséről kiállitott letéli elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési felll'teleket aláírni (1881: LX. t.-c. 147 .. 150., 170. §§: 1908: LX. t.-c. 21.§.) Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb igéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szeríni megállapitott bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908: XLI. 25. §.) Eger. 19:3:1. évi szeptember hó 2 napján. dr. Garass s. k. iartísbirósügi litkitr.

BARANYA Y és LOSONCZY asztalos, kárpitos és bútorüzeme. EGER. SZÉCHENYI UCCA 25 SZ. Mindennemű újrendszerű bútorokból nagy raktárkészlet. - Ebédlők, hálók. úriszoba és konyhaberendezések. Pk. t:3077 !l3:3 sz.

Fksz. l 990

n:n.

Árverési fjirde1mény. Dr. Mande! Sándor szolnoki iigyvi·d által képviselt Szolnoki l litelbank rt. (HOOO pengő) kérelmére és csatlakozott Gallus y Gyula és túrsai (:::3:1-1.1 9 P.) Vacuum0i1Companyöl8.08 P. (•s 17ö.28P. és:!2-1.2öP. 1:3:1.1)5 P. és 65.50 pengő Braun József (-150 pengö) javára HOOO pengő tőke és több követell~S járulékai erejéig az egri kir. júrüsbirr'lsélg 19:!:3. i•vi Pk. l :3077 sz. vi·gzt~st'\·Pl elrendelt kiell•giksi v(·grehujtús folytán \'t··grf'hajtúst szenvedötéíl l<'io!-llalt ll:lO rwngéírc becsült ingtiséÍgokru az órvert~; meglmtás1H cln•ndl•lem. dP csak mm 11z e~etre, hu kiel<'gill•si joguk ma is fennúll s lm <"Ilenük hula,ztó hatúl;ú igi·nykt·reset folyamatba nincs. végrehajtüst szenvedett lakúsún Bessenyéitell'k hí utca 25 és folytatólag Tapély pusztán közbenjiittPI !Pendü megtartására haláridöül 19:J3. évi október hó l H napjának délután fél :J órája tüzelik ki, amikor a biróilag lefoglalt lovak, traktor. borjúk, búza, rozs. árpa, csikó. malacok s egyéb ingósiigokat n legliibbet igéréinek készpénzfizelés mellett. esetleg be~sáron al~[ is el fo~o~ adni ':"ég akkor is, ha a bejelentő iéi a helyszmen nem Jelennék meg. hu csak ellenkező kívánságot irásban nem nyilvánít. Eger, l933. évi szeplember hó 22-én. Rolik Lajos kir. bir. ''egreh11iló. minl biró~ligi kiküldölt.

Van sZ<'rl·nc·1r·r1k 11

lltl~!>­

<··nl<·mtt •·pti•·:Jt :.;z:•t«l<-k<,/.o• ki.•ziinsi·g ligyr·IJit<·' :r> {' v ú l il i (. fi n ú l l (}

....................... Gö zté~ lng yá •·ti n~i ru ,

fpJ!Jivni. ilhoi!J,.,,." ''"Hmsod lll<''!)<·k <·::~,~\ !t'
___..._____ minr'Jsr'·~t·l

r·s

itlL:-IIlJOS

iÚtl

1e1öcsel·ép

és 1ég1áját ....,. . . ..mmm-.. .a úlliljuk t•J<,. f:píliíip;J~· r<·szvt'·nylúrsasúg i:·:··: l;r"l. Gn.Jilit) Simdm 1il< ·< .í sz Teldon. :C:'I ,." .í:..' ·;zi,:::

EDISON. villamossági és n;líszaki vái!alat EGER STANI>M~IJ

Ol< ION 1'1111.11 'S I'S T 1-:1.1·:1'0\ 1; Y\ l\ l r.:d,.,!, ki•p\·tsr•J,.I,·. J":" s p " r l c i k k , · k , s 1 i i i 1 r r ' ;, :!liS/l ~G l. v g ld sz.

Árverési .(jirdetmény. Dr. Fíihn-r l 'id iig\ \(·d id l: d k•·p\ is<·ll N<·tTozeli l lil<'linl<'·z!'l rt. jm úrit li:'tl;._ !"i:! 1 "'il''" l• .\v·, .., liihb Liiv<'-

h'I«'·s júruk·kni <'rr•jr.·i·~. n !!~l

11

~..,' 1:~i l\ ir

Ji.If<·,~;hírl'>s{I(~

I!J:I:!, ···vi !l:!li sz. ,,·gz,·.;,·.,,.J r·lr.·nd•·lll\i<·l•·•:,ll··si ,,···:r.. lwjlits folylún ,·i·gr,·hilJiiisl szr•tt\ ,.d.,l mits io~lal­ lalúkjavúm is nzún <'t,." 1IH':'!' :1 !."J:<, ·ti •·ln•JHi<-11'111. d t~ csak nrra nz PSPir<'. ha kir·k·c;di·si .rr••:11k lltil is f,·nnilll <'S ha diPnük hnlnszk, h;dúh 11 i•:•·JJ\ k•·r<'sl'l fol\ :lllwlhiln J.incs. -- vi·~rl'hajt/Jsl sz<~ll\<'d" l:~kits:·IIL Biriliing r•ddig mc~óllapiloll ki•lls<'<<: !Iti l'''il''.'' 11;'-i liJI,., ll;tl\illlhnn IPt•ndíi mPglmlit;;.Ú:t lt:d;ú:tlri•JI )'i.U ,., tilo\ <'111hPr hú :lnapjún'Z(In)<'g,

'iiiuny:,·llnpu sli> s t•gy<;JJ in~ósúgokal a legtöbbet n~:·n,J_wk dt· lt•c;;tlúbb u becsúr ~.'::-részéérl -készJwnzliz•·lt··s. llJ<·II,•II t·l fogom adni, mé~ akkor is, ha it I"'Wl<'nl() ft··l n lwJy,/.ilwn nem jelenne meg, ha cs;1k dlt~nkezií kivúnsúgot íritsbun nem nyilvánít. Ha!vun. l <J: n. <··v i október hó 3-án. Darvay Gábor

ll :m l !):::;. szúm.

---

kir. ibirósúgi vc~rchllitó.

JÍ.rverési .fjirdetmény-ldvonat. . llevtJsmegyei Takün··kpi1nztúr végrehajlalónak Cydvni JOOO ar. pengő tökeköveIr !<'s <·s júrulr'kai bchajtúsu vt;gelt az egri kir. járüsbírósúg ten.ilcti•n lcvii, Fclséítúrkány községben fekvií sa !clsötárkúnyi 699 sz. betdben A+3-8 sorsz, :'!)02 7 b 29m 8/a 2$:108/b b 2$:108 6 a hrsz. szántó Gyetvai Józse! t's neje Barta Kozál nevén álló ingatlanokru l :!UO pengli kikiitltási úrban. Ha azonban az (nYerés u c~atlukozottak bitrmclvikönek kívánságára tartatik meg, akkor a kikiitltitsi ár 5000 pengő leend. A lelsölúrkányi l 10 sz betdben A If. 8. 10. 13. l :i. Hi. sor;z. 1GV2. 2101. :32:3-1. hrsl. ingatlanokból <'S l drb. közös erdö és l drb. küzös legelő illelöst··gb<íl Gyctvui Józsefné Barta Rozál illetőségére l OKO pcnr;ii kikiúlléisi úrban. l-la uzonban az árverés a csi:ll:tkozollak búrmelyikénck kívánságára tartalik rn<'c;, ligy a kikiúllúsi úr ;)()()() pengö leend. Az úrvcrt' si l ~J:J:3. i· vi december hó 29. napján rl.·lutún :l órakor Fcls(jtúrkány községházánál fogják nwgtmtur i. Az úrvcr,··s alá kerülő ingatlanok a kikiállási úr kdharmaclúnúl alacsonyabb áron nem adhatók el. dlc·l\·c il csallakozottnknál 5000 pengőn alul. Az úrverelni szúnclt1kozók kötelesek bánaipénzül il kikiúllúsi úr l O' u-út készpénzben, vagy az l KK l : LX. 1.-c- 12. ~-úban meghatúrozoli árfolyammal szúrnílolt úvadi·kki·pcs l·rtékpapirosban a kikülrJ.,IInt·! ll'lcnni. ho~y a búnalp(·nznek előleges birói l•·ktlw hek,.zt·s<·níl kiüllitott letéli elismervényt a kiktild,·,lln<·k. úlndni <··s az árverési feltételeket aláírni (lKKI: LX. 1.-c. lll .. 1:)0 .. 170. §§: l90H: LX. t.-c. 21. ~-) ,\z aki az in~atlané·rt u kikiáltási árnál ma(lasll' it•,; \1\ omhnn n ki kiúitiisi úr százaléka szeríni nwg:'tllitpitoll búnalpénzl nz áltnla igál ár ugyanany11) i szúZillddti~ kicg(·szitc•ni (190H: XLI. 25.). Eg,• r. l !UJ. é-vi szcptcmber hó 2S napján. . Dr. Értekes s. k. jb. titkár. ,\ szcrkeszksbcn résztvesznek: &H"rb..,n: Dr. &rlacl1 Sándor, Gröngpösön: Dr. K atrics Ká:tnán, t:piszafüreden: Dr. "0églt ,9ózsef J!"""'~;..,n: "Figldr Gáza, Pásztón: "iléz dr. Szilágpi Sándor. Fc!Piiís szcrkesztö és kiadótulajdonos: "<:lig "0dmos ..Hatt'an,_ Telefon: 6~. Titrsszt·rkt'sztii: f3.Jiogq 9slt'án Gpöngpös. l'~•·zir;tlok. ,.J, ifizdt·si t•s hirdetési dijuk a kiadóhivatal

cim<··r<' l fatvanbu küldcndök. l l ircleksek díjszabús szcrint.

Egyes s:ám ára 50 fillér. Qq4iU~'JVi«(llf ~··-.:o:~g.:..,~~~~~~· .'-~~~:-%~;o~..., U

l

IBindf~ld ~árk .és fi~i r~: reszve,.ytarsasag :~ '~ :~:

épületfa keresked ö cégnél ~: a legmodernebb kivitelü .~. :Oi · cemenlúrúk ú; mükiivt!k :.-. ~ beszerezhctúk. :~, '~ · Hatvan. Teleion 30. .~ O~:OO:Oiiii...w"~:W;.~.~»"~~':--.~"{-t"i'~·""!.l'.... '-~ o;;.:··:.:.··x·.:.:.:.··x. ·x·~ ·x·.:.:.:.··x ·x .. x·o ~ Blument.fjal Béla ~~ ,. épületfa- kereskedése és ~· ~ cementf.!yára. >; ,. Hatvan. Teleion 29. >; ;-. Elsűrendü cemenlúrúk l ~ ~ Mindenncmü épilűanyag: >;

fc

ccmcut, tt··, Ll, c~~crq·, n;t.;, J.;~··I or

~

a legjobb minöségben kaiJhaló . ...,

Bristol.•. Bristol... Bris.to1 S:zá1Jó Budapest Dunapart á r b a n és szolgáltatásban vezet l Szoba teljes ellátással személyenként napi 12• .,. pengöért.

Bell Miklósl

~t: J. ~;

tégla és cserépgyára. M á t r a d ·e r e c s k e.

O~~ ~,;x,.~--~. ~v.T.,.. ~,.,.Y~O

Eladó gyümölcsfaoltványok. KESERŰ

BÁLii\T Iaü;Lulúiúban,

Pusztamonostor, Szolnok Pllgyc. (A Magyar Faiskolai S:..;iivdsé~ tagja.) Alma. körte, sziku, lwjszi, cseresznye. meggy, di<), CIJCfla magról. nidkürtc cs \ adü!mu, kél éves csé·meték. VL·rsr·nyké-

nagyszálloda EGER

HAJDU ÁRMIN

Tulajdon":;: Eger mL·gyci vüros. lkriii : Untcrrdner János.

u z l e t é t

A gondos hiiziasszonynak

csü1örtö:kön elsü leendöje, hogy felkeresse

'

pcs minijs(·g l·s iirak. /\rjl~gyzl·­ ket kivúnntra küldiik. L':l<;~.:ui<'>·

kal szÍ\ ,·sen fogadok. Telepern küz\·dlt ·mi l a pu~zwmoJJw;[ori \'ú s ,·,t ü ll om ú s mcllell \·~m.

igen juliinyos áron l - Denatur..11l szcsz nagyban és kicsinyben l - Vidéki megrendeléseket pontosun eszközlök l - Saját érdeke parancsolja, hogy egyszer próbúlju meg. kap

1-'ch-ilú:~o;;ilü:.;(J}wl
VUmoi Jd,•gcnio,golrni Hivatal, Eger (vüroljhúz).

..

~===========~~:::··~ ~~

........

...._~,.

l

......

Borkereskedők,

Eg·yluíznteg·yei ~fakarélipénztár l{rl,. E G E R. TELEFON : 175. SZAM. Fiókintézete l< :

Jászberényben és Gyöngyösön

.-.-

...

szölösgazdák

.

figyelmébe! l. rendü tölgyfahordó minden nagyságban kapható

JÓZSEF. .... ..............

DÉZSI ,.. ~

ltádárnál HA TV ANB AN. N Y U M A T O T T·

V L li ll

ULZ SU

K O !'i Y V N Y O M lJ A J A 13 :\ N

HAT VA NBA

N