P O l. I T l K A I . K 0 Z G A Z D A S A G I ÉS T Á RS AD A L M l V Á R M E G Y E l L A P .· . ~~;r;~il.iit~\ ....... ,_ ..., . . :;~?l'i'-\.1,~
_l
T' A R l' A L O M: Az egri borhét : október 15-22. A heves· megyei termelök bor és gyümölcskiállítása. Az egri kaszinó fennállásának 100 éves jubileuma. Szent-lvány ·Ferenc, földbirtokos Apcz: Útállapotok. Dr. Pálosi Ervin egyelemi magántanár Eger: Útmutató Eger várához. Reflexiók Eger város képviselötestületi üléséhe z. LátogHtásunk a Stefánia Szövetség hatvani rendelöjében. Dr. Ko.nstein Jenő orvos, az Országos Stefánia Szövetség JtjO számú anya és csecsemővédií intézel vezetőorvosa Apcz: A vidék és az egészségügy. Gyöngyös ragy napja. Az f'gri fesfőművészek kiállítása. Náda11i : Mennyei magasságok, földi mély· sé~ek.
A Karácsondi Önkéntes Tüzoltó Testület aO éves jubileuma. Az ül;iyvédi kamarák kamaraközi értekezlele Egerben. A MOVE, Egri Sport • Egylet munkája a vidék sportéletében. A hatvani képviselőtestület közgyű)ése. Ki gyujtja meg a Vöröskereszt Egyesületek:kialudt szeretetmécsesét a vármegye egyes helyein ? A postaigazgatóság figyelmébe. Szerkesztői üzenetek. Továbbá hírek. beszámolók a megye minden részéből.
HATVAN.
SZEPTEMBER Hó 15. IV. ~VFOLYAM 17. SZÁM.
-·-~
Ki gyujtja meg a Vöröskereszt EgyesUietek kialudt szeratet-mécsesét a vármegye egyes heiyein ? Az érző, emlékezni tudó és akaró ember lelkében a Vöröskereszt Egyesület nevének hallatára is az elragadtatás és 1:1 hála érzései fakadnak. Mindnyájan tudjuk, micsodu nagy horderejű, nemzeli missziól teljesítell ez a nagyszerű egyesület a békében, de különösen a hilboruban. És ime mégis"rnégis .ilyen dicső történelmi multtal rendelkező -vérme~éberi is megeshetett, hOgy a vármegye székhelyén Egerben, de a vármegye egyéb helyein is, mint Tiszafüreden, Hevesen, Füzesabanyban és még más l'télyek~n is kialudt a nagyszerű láng, az Íg~zi embcr~zeretet mgyogó tüze, amelynél annyi szenvedű melegedett a szörnyüségek nehéz -éveiben. t~ ha bátorkodunk k~rdPzni miérl? Talán olyan verőfényesnek ígérkező a jüvőnk, hogy t>rre uz egész világol beragyogó lüzre múr nem lesz :;oha szük· ségünk? Szinle halljuk a gyenge hangú választ, - ezt éppen nem igen mondhaljuk, dc szegények vagyunk és nincs módunk m~g íillörekkel sem fermiartani az egyesület működését. Jól tudjuk, hogy szegények vagyunk, de eniedtessék meg nekünk, hogy ill nyiltan megkérdezhessük, vajjon a lerongyolódott Pásztó, Gyöngyös,
Hatvan társadalma gazdagabb, hogy olt mégis szílják, állandóan élesztik és ébren tartják ezt az elvitázhatatlanul legnagyobb fontosságú sze nt tüzet? A halvani járás löszolgabíráje a legutóbb tarIolt jegyzóí értekezleten igazán ·lelkéből jövő kérő szóval fordult az értekezlet tagjaJhoz, hogy minden odaadásukkal arra törekedjenek, hogy ez a nagyszerű egyesület még ez évben mindenült meg let~yen alakítva és kezdje is meg működésél ! A községek sok gonddsl k~dő vezetői áthatva az elmondottaktól, sokan az átélt. élvezett eml~ keklől is késznek nyilatkoztak a nemes terv kivilelére. Kérő szóval fordulunk e helyről a járások. d küzs(·gek vezetőihez s
A postaigazgatóság figyelmébe !
SPORT.
Az egyik olvasónk beküldött hozzánk egy részére érkezett levelező- lapot, amelynek a cimzése vissza van hajtva, azzal a panasszal, hogy 20 fillér bGllle\t!t;\ kellell neki fizetni azéi!, merl ö visszahajtolt résznél csak hosszában volt tökéletes a ragasz· tás, mig u kél oldalán egy kis hézag volt látható. Azt mondja nemcsak az fáj neki, !:.)gy anyagilag megröviditelték, hanem hogy ebben a nehéz időben még bosszantják i:; l Valahogy úgy érezzük, hogy a panaszosnak tökéletesen igaza van, Nagyon helyesen lesz1 u posta, laugyha szervei segitségével űrködik azon, hogy meg ne kárositsák, de a tulhajtoll. tuibuzgó szűrszálhasogatú hajlóvadászat ellen mi is szút emelünk, mert meg vagyunk róla győzőcive, hogy ez egyéni "kóros" tulbuzgóság csupán és nem a felsőbbségnek egyent's utasítása. Mert hiszen képtelenek vagyunk meg~rteni, hogy mi kára lehet, vagy vun abból u m. kir, posIának, hogyha veletlenul az oldalon egy kissé feljön a ragasztás, hiszen az néha a dobálásnál, a kezclé-snél is előfordul. Ime ez is, az éleihűl kimgadott példa. Valaki tulbuzgó, valaki nagy ukur L:rmi, éreztelni akarja a nagy erejét, talán nincs mú;; rnódja, tehát vádlottnak nézi a közönséget, pcd1~· pedJg talán helyesebb lenne arra gondolni, hogy ebben u lázas, tengődő ideges világban, aki lerójja u drágc\ porlót már nagyon sokat tell, többek közölt az ű f1zetéséhez is hozzájárult és ha véletlenül szépséghibút is ejtene, még nem egészen érett a zaklatásra, a büntetésr('. Állcsszük a panasz! illetékes helyére, él postc.igazgatósághoz ubiJan u b1zlos tudatban, hogy u fel sőbbség meg logJél tu:.:.:;:i uzt az ulai és az eszközl arra, hogy uz ilyen túlbuzgóságuk ne izgassák az arnugy is eléggé megcibált idegzetű publikumot.
A Hut-vani Vasutas Sport Egyesülei tenniszverseny e. Szcplernber 8--10 közölt rendezte meg u HVSE lcnniszver~enyél. A férfi egyesben elsií lett ö;ndfdd Imre. Sárközy és Valkovszky előtt. A nűi egyesben Domány Ernőné került az élre, dr. Gáspárné és Vallwvszky előtt. A f~rfipárost Sárközy Valkovszl;y pár nyerlék meg, a má~;odik és harmadik ldyr,~ Bindfeld- SzemNe, illetőleg Darvas-Kért-szy keru! tek. A vegyes púrosban Dományné-S ·,rközy púré vuit u gytízelem, akiket sorrendben dr. Dr•nesnéSzc:ncre, Siítér Múrla· Durv as pi;rok követtek. j·~lsikerült
.
5:-.urdokpüspö!.i uj plebánosu. Érlesülésünk szcrinl dr. Maksa János, Szurdoltpüspöki uj plebáno:;u dfoglulla hival d:il. A Hevesi Polgúri Lövt'szegye~:ü'et !l,•ves vúsjrlt~n·n sz(·plernber ht'• :! 11· {~n rt•ggel Y •í ra i k(•zdettd rendt·zJ meg Hev~svúrmt'l:~ c kisfegyver b
gyc~zcrle n11gy ' .-dekl(iJés mulatlwzik. Mindcnnt~mü fclvdá;{Ositús~al Enge! Emil községi főjegyző, n;.: egyesület elnöke szolgól. Hibaigazitás. Szcplcmbcr hú 1-iki számunkban Leg(my Odön vcúrigm.galolól mcgklenl nyilatkozatban egy snjnálnlos szed<~si hiba tör\Pnt, rnelynek helye~;bbitésél a küvdkPzúkben ndjuk: A 15 oldal rnú:;odik kikezdésl-nek utolsó roomlala "Tavuly ilyenkor a zab iíízsdei <.'.ru IU.75 P. volt, cz.-.cl :;zemben ma 9.90 P." helyett n küvetkezű mondut a helyes : Tavaly ilyenkor a zau tőzsdei ára 10.75 P. volt ezzel szemben ma 6.90 P.
IV. évfolyam.
)"33
--~-.-.....m................~~-·~·~sz;e~p~t~e~m~b;e~r•l~5~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .~1~7~szám.
HEVESVARMEGYE ... .................
~~~~~~~~~--~--~-~~ ------~ POLITIKAI, KÜZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁRMEGYEI LAP
..........~ ~~~~~--------------~------------------..........................
MEtjJf-:LE\IK l L\\ 1l\T,\ Kl.lS/J·X J:L()FJ/ETJ:SJ ,\J<,\K, EGY E\'RE !2 PENG O. ffJ.f:\'RE b PE\GÜ. NEGYEDÉVRE 3 PENG Ö ---~
Az egri borhét: október 16-22. A heve"rnegyei termelők bor- és ~yümölcskiáHHása. \j IH;,.!; ;J,ti~Ul'.l
~~ll···. l::i··,d:·!1
sf·~.!fl~ ~l.) le:·:-... ii!IJ<·I,- u [,·l~·;~,_l··rl
}.;J·b(·n j,··lr!,·n!:\.
d'r\
t··r· ~·z.';!\,
id11:11;1>
i ~PgÍI
k~-!í'd···, tf'r:n<·t(·;l-.,
·.·rdc-
Ih<~~· il
n;~~ .-:;(•:11orú
nnpji!ihé.n h.1Zi!k1s. n•·•J:zdnwnl(i munlw. lh1•n .i••szid"n fogi!lll. •·rk·kPs st•c:its•·t:mt'i.il/lsnnk l!·kinljilk 1111 iiZI il :l~"t!rnozdu úst is. ilm•·ly a vúrmt·~yt• bor ,·.s !..!yiimi.Jcskrnwléi ,··rc!,·k•·'J•·:J nz ok!<',l){'r l 'J-,··n nH'!..!ll~ il,·, <'C:ri hodwlel t'·lt-lrPhi,·Jit. Sokszo:os iirtiml' \ illl ilnnak. é1ki lwcsi.iiPics iinz..tl .. n~···..;~t·l 'Psz rt'·szt l' gy ilyPn diikl;szil•i rnunkúban i·~ nupr<.>l·niiJHkc;szitií munka s unnuk elsií úllomúsa u külkPreskPdelmi inlt'•zpl n>IL a kiállílús étnYrl«"·nl túrg,·alús ,·olt. Itt is. szinll' mPgismdliídn• llélllottuk n bizlill<'> ki.i<'!l'nksl. ho~\ .. Lúlo~alo fiilktiPni'd l<·sz. ko1110h. nHg~ 1111'1111~ ist'dw11. nwrl b,:ernt•k il Z llSSZ<'S \ id1•Í\i \Úri ISI >k k1 IZ l >It il kC:Ililg~ oh b \'ilrÚZSl'rt'j<• \illl ,··s sohils<'lll Judunk d fill,·ws g\·orsoknúl iiiHl\ i SZ<'I'<'I\ <.'ll\ J ll\ 11\IdllÍ. !111!l! élllll'llll\ ll il ki·,_ /.i)nst'!-! i~~t·n~ t•l. ..
\Ios! ,.~, ujabb llil!.l' sik<•rrtíl szúmoi!Hilunk bt• Dr. Szmrl'('súnyi Lnjos. E~<'r ,··rsl'kf,·ipúsztora a núln júrl kiildiithu·gnl'k a lq,:rwgy o bb kl·szs(·ggPI jelenteiiC' ki. hogy az orsz<Íg ,··s vitrnwgyl' t'•rdeki·ben kt•sz öriimmel túmognljn a kiállitüst •·s mmak sikcrl' érdcké-
ht·n il kiikli'>ltsí•!,: k,··r,·.,;,··w {,J(•nw·di c: m'i'.':1;;•,kkénl is 'HlQ~•;rli•kű ly<·•·umot. ), jú ügy ,··rd,·kt'·ben ;;zc·retnénk. hug; ha az Crspl,fripúszlor együllc;rzésént>k nc:gys'.erű peldája úthutnú a 'úrrnegye minden szümollevő <"rt ékét és !T!ind<:•zok s ill e;sösorban a termelökre gondolunk. ·- akik a kiállilás •'rdekében bfirmit is tehetrwk, szivesen logják fogadni a szervezőbizollság fL"I!livúsúl és lelkük egt>sz odaadásúval fognak elkövl'lni mindcnl. nogy a rendezendő kiállítás, mirt! mindl•n t;vben megismétlődő gazdasá!{i megmozdulás. a küz érdekeben párját ritkító sikerrel járjon.
Az egri Kaszinó fennállásának száz éves jubileuma. Szeptember 8-án, Kisasszony napján napsütéses. ünnepi hangulatban gyülekezett Eger intelligenciája a ciszterek templomába, ahol delelölt 1O órakor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyen dr. Szmrecsányi Lajos érsek is megjelent, és amelyet dr. Kürti Menyhérl perjel. tankerületi föigazgaló celebrált. Valami csodálatos ünnepi hangulat ülte meg a lelkeket. s amidön a király- es kormányzódíjas egri dalkör gyönyörű dallamai Huszlhy Zoltán karnagy vezetése alatt felhangzottak, szinte magukkal vitték a magasságok felé az ájtatos hivők visszaemlékező hálaiméli t. Eger ősz érsekének áldásától kisérve gyülekezett az ünneplő közönség a százéves jubileumát ünneplő egri kaszinó pompásan feldiszilett nagytermébe. A várakozásteljes ünnepi csend megtört Az elniiki pódiumon ülö dr. Erlach Sándor meghatottságtúl szinle remegő hangja megszólalt. félrelibbent a liirténelmi kárpit l;S elébünk tárult a valóban gróf Szl'chenyi Istvim el~ondolásában és szeiiC"mébPn megszi.ill'IPII Kaszinó ]()ll P\'Ps műkii
2.
HEVESVÁRMEGYE
.. Pár nappal ezelőtt a kiváló közjogi m::>ltóságnak. a bölcs egyhúzfejedelemnek ideálisan szép gyémánt· miséjél ünnepeltük. - ma pedig azért menlünk a templomba. hogy kedves intézményünknek, az Egri Kaszinónak száz éves fennállása alkalmából hálát adjunk az Istennek, amiért hozzásegitell bennünket e nevezetes évfordulóhoz. Egy nemzet életében is jelentős idö sen irányitó befolyást gyakorolt Heves vármegyének és Eger városának közéletére. Végtelen ül kedves kandalló-szabájából eszmék indultak ki, választásokat döntöttek el é,; sorsokat irányitottak. A függetlenségi és negyvennyolca~ eszméknek sokáig bevehetetlen fellegvára volt ez az ódon Kuria. Ebből ered az a hatóságok és társegyletek által is respektált előjoga a Kaszinónak. hogy a március 15-iki ünnepségeket Egerben és a kápolnai emll·k· ünnepel a csatatéren mindig él Kaszinó rendezi. A negyvennyolcas idők emlékének i·brenlarlá· sára a Kaszinu Bre:z:na.l} Imre indítványúra Kossuthserlegel is alapiloll. mellyel él Kaszinú e!-{yik tagja évenként emlékbeszédet mond. A Kaszinó soha sem maradt el u köz;ótékony· ság lcn;n sem. amil legjobban dokumentál az a pénzlár-könyvbiil veli ndtil, hogy a Kaszinó eddig több, rniot ·IO.OOD pengéit udotl jótékony célra, eltekintve attól, ho!-{y a város közvilügi!úsáru mindjárl kezdetben liz <·.,. alatt ·ll-10 forintot szolgá!tatott be a vúros p(·nzl~.rúhd (leginkább óZ e l: ·lm rc•ndczell vigalmak jövedelmeiböl.)
A közművelödésnek állandóan szolgálatában állott. - Egészen legutóbbi leszegcnyedésünkig majdnem az összes napilapok és folyóiratok jártak. KönyvIára 3000 kötetből itll. közte ~ok nagy értékű első kiadás. - Kincsként őrizzük Koss:.:th Lajosnak Országgyűlési Tudósilásait és aranak későbbi iolytatását, a Törvényhatósági Tudósitásokat."
A szónok további beszédében meleg szavakkal emlékezett meg arról u támogatásról. amelybPn a k"'szinó a művészetek minden ágál n•szesitetle, majd felsorolta a Kaszinó volt kimagasló tagjait. s igy folytalla: .. A Kaszinó mai lagjai közölt legrégiÍJJ idő óta tagja Kaszinónknak: Brünauer Bálint ur •"íméltósága, uki 1876 óta, tehát :il év óta tagja megszakitás nélkül s akit, minl nagyrabecsült seniorunkat. ez ünnepély.~s alkalomból e helyről is tisztelettel üdvözlök. A Kaszinó első elnöke, főelőltilöje volt gróf Almásy Kristói. utána következtPk : Dapsy Rafael. gróf Keglevich Miklós. Babics lstvún, lsaák Lúszlú. Csiky Sándor (hosszú ideig) Petravich Bert;tlan. Bnbocsay S:índor. Imr~' Miklós és legutóbb Junkuvics Dezső, akit éppen c cenlennárium évében kellett --- legnagyobb fájdulmunkra - elvesziteni. ··· N:•rnps pgyénisége, derüs bar{;lsága é ..• lehiggadt biilc;;c·ség,~ ne· héz időkben - a legválságosabb időkbc·rr -- szPrencsésen vezetle ál a Kaszinó hajójlit u zú:onyok között. - Emlékét örökké szereleltel fogjuk iirizni és enne::k az által is kifejezést adunk, hogy heh<;l a legkJzelcbbi lisztujilásig nem töltjük be . Mélyen tisztelt hölgyeim és urai ! Száz évesel< lettünk. Öreg ill minden. A fala~. A b~.;torok, melyen ülünk. öregek uz asztalok, mclyen írunk. Öreg a felfogásunk a tisztcsségriil •s a hazaszeretetről. És öreg a hitünk abban, hogy ez az intézmény e reánk váró második évs.'.itzadban minél előbb meglátja még ugyunazokat a széle~.. nagy, lsten kez{•töl olyan tetszetősre forrnfllt huti!rokat. m''ly~k közölt fogantatott." Dr. Erlach S:índor megnyitó beszéde uttin Brezn :tY Imre ny. lflnitóképzőintézeli igazgató ismertette a kaszinú l 00 c' ves törlén elél. Nagyhatású beszéd P pf pjén küliinös szereleltel adózott az emlékezés oltárán Pyrker Jeinos Lúszló palrímcha (•rscknek, akinek lá· mogatá:;áml és rendkivül (·rtékes szellemi irányitásával alakult meg és indult m<'g a kaszinó működése. Az 1831-ben Singer Ferenc (~s társai últal rnP!-{tt!akitott ka.~zinc} a Pyrker Júnos i•rsek últal hnn,~ozft,fotl messzc~ .iiivöbclútú ct'lkitu~:i~sek alnp)Ún úllitottn cissze u magn ulupszubúlyait.- i\it·jníí hum·maltPiitell nagy beszédPiwn sok mindcn ~··rt<··"'-'" mlntrúl iliPgc·mll·kezve. tiiblwk kiiziitl fclo!vaslir nz IH·I l·!'s c•vPkböl szárma;d, lwszinúi búli mcghivcJI c··s a nwg.idPnl btíli tudósil/rsolwt is. Talülú szavukklll rnag.,m<Ílln rnt'g 11 kaszinó függetlens<'gi <"·rzelmű politik
1933. szeplember 15.
HEVESVÁRMEGYE
az t?'-~n f5athol_ikus Kör, dr Órius I\.indor C"'-'e!Pm_ 1 m:tganlnnnr pedig a Thi:!ia ~'"ri szini·"tt·· . "t'· s s ~~ nevében 1 11 k lk ~ · ··' ·' 70 ar~ '1:. b o .1 enH· u Pelett szl':lc•rnü üd. voz o esze'd e kmonc el, l'lmelyPkbPn j ul il' 1 k· . . 't köszöntötték. J a 0 c~szmo K 1 k ü ön icmelj ük Heves y Guszlirv 111; hatásos, gondolutokkt~l bPszc··cl•;l - kIchteltN nag-,·szerü -k' J . ' · - ' . ". k'1 az l egN_v;c e 1 • CJ 1e o~y őeg-yiPI c'-s a MANSZ egn csoportJa nevebPn kosziinliittP a kaszinói. ·
A
3.
k isz özg;ü!és uliln a kaszinó éttermében ba_n_kett _v__ olt.. amelyen az első felszálaló dt. Hedry L ormc l mspan vo l l. aki rrélye-nszánló beszédben a kcJTmányzól köszöntölte fel, mondván, hogy nemcsak a lradiciók tisztelete, hanem a lelkünkben élő szer_ele_l és_ hűséges ragaszkodás az. amely hangol ad cs c l !eh a 1ege 1ső magyar embert, a kormányzói. .
d
Felszólaltak még dr.
---===;=====·=~=a=zg=a=l=ó=ja=e=·s=v~il;.:é.:z~Lányi
~imkovits Józse!, a kaszinó Arpád ny. ezredes is.
tl"tálla.:potok. lrtu: Szent-lvány Ferencz. ~ __ nemzeti kultura. jcill·t. l'~!yik legmegbizhatóbb én, ki a vidéken lakom s harminc évre vissza tudok fokm~_roJt! mmdc•ntill az Pg-yes országokon keresztül- emlékezni. nem emlékszem, hogy ezen az ulszaka· vezeto ko~ulak .. ország-ulak állapota. jól~arbanlétele, szon gőzhenger dolgozott volna. Bizony ez hosszú ~v~g-y lt>zul_lotls~·gp: l~·romlollsú!-la. Az utak az egyes évek büne, s ma már annyira sulyossá vált, hogy a allumo_k v~·rkc•nn!-Ws<'nPk fontos ülerei. s tekintve, sok hanyagolás eredményeképen az ut most már h~Jgy arnbar k~;rbn_nlu~lúsuk lulún egyik legdritgább csak egy teljes ujraépitéssel hozható radikálisan ujra resze_ é-1~ _l'nemu ~wdasoknak. mégis tulajdonképen karba. Dehát persze. az ul ilyen állapota nem észegy omtst nemzell vag-yont, Iéikél k1;pv::"•lnek tehát lelhető annyira egy hatalmas Daimler puha párnáin t;l nem hanyagolú:-;uk minden szempontból e~inens amilyenen talán egyszer, véletlenül. errefelé vetődik crdek. egy-egy maga~abb személyiség, aki latbavetné hat_Az idegen, _a_ki t•gy ismPretlen orszúgba t;r. jó- ~~tós szavát ebben az ügyben. Hogy ennyire rossz, lorman azonnal tielelei tud magának alkotni az utak J~rhatatlan az ut, csak mi érezzük. egyszerü, közöná_!lé~pc~_túból az t gé sz orszúgra. Idegenlorgal 'Ili jelen- seges halandók, kik naponta is csikorgaljuk a foguntosegu . .-\zonban nPmcsak ebhöl a szempontból fon- kat. a feneketlen kátyuk közölt és akik nem győz tosak. de sajnos, az egyéb szúllilitsi eszközök. (va- zük a patkóvasat ráivasat, tengelyt vásárolni. Hiába, sui, tehemutci.) horribilis drúgasága folytán az ország- messze esik ez az ut BalassagyarmattóL Olyan is! uluk vannak hivalva ismét a kereskeddmi. gazdaA másik legiontosabb utunk a hatvani. nem súgj úruk szállilásúnak lebonyolitására is. KüiÖnösen kevésbbé siralmas állapotban van. Zagyvaszántótól tlzonban a mt>ziigazdustigra ü·gtelt>nül fontosak. any- Lőrincin át, tel,esen járhatatlan ez is. Ennek folytán nytra, hogy a jú, vagy rossz utak elevt>nn~. rc•ntabi- jólormán el vagyunk zárva a járási központunktól, lissü tudnak !<>nni vulamPiy gazdaságot. viszont a hogy ez milyen mérhetetlen károkat okoz nekünk járhatatlun ul<~l< b1·núvú. passzivvü. ez elképzelhető. Pedig innen-onnan egy éve. hog; Ma. mikor mindent el kell követni mindenkinek az ul mel!é van készitve a zúzottkő, homok, de minda köz c'-rdekében, rnikor minden segitséget meg kell ezideig a munka mégsem kezdödött meg érthetetlen adni a dolgozóknak. küzdőknek. az utak jókarban- okokból. Nyilván megvárják ezzel is, mig a javitás tartása fokozotlan fontos. hacsak ml;g mélyebbre már nem elég, de majd ez is álépilésre szorul ! Jóformán ttz egész vidék megbénul ennek a két utnak siilyedni nem akurunlc a teljes lezüllése következtében. Sajnos ut:onban, ugy látszik az utuk mi•gis mosAzonban a saját portánk előtt is van mit setohagyermekként kezellt>lnek s a mostoha viszonyokat elsősorben azok érzik meg legnagyobb mérték- perni. Igaz. hogy a lent emlitett nógrádi utakhoz ben. Különösen szembeszökö ez olyan utvonalakon. képest még a mi hevesi utaink elsőrendüek, de csakis ahol tiibh vármegye területén kell keresztül haladni. ebben a viszonylatban ! Például az Apcról Jobbágyi Ott. ahol nagyobb az utakra lorditolt gond. vagy felé vezető uton. - amely pedig szintén a salgólarcsak teljesen száraz nagyobb összeg üll az utak karbanturtására rendel- Jam lőutvonal egy része-. kezésre. egész európai nivójú utakon haladhutunk. időben lehet közlekedm, mert a legkisebb eső után mig el nem ér az ut egy más vármegye területére. tengelyig érő viz, sár boritja az utteslet. Ugyanis az ahol azután leneketlen kittyuk. kiálló alapkövek. el- ut mellett elhuzódó árkok jó egy méterrel magasabhanyagolt. rozoga hidak. araszos sár megbénitják a bak az utiestnél s igy természetesen esők alkalmával az ut hasznavehetetlenné válik. Azonkivül az forgalma t. állomással ös~tzekötó ut is annyira ki van kopva, Minket ill Hevesvármegye hatvani júrásának hogy a télre az is járhatatlan lesz. Nógrád közé ékelt zegzugaiban két utvonal c'-rint első Igy egyetlen kivezető ut ezen a vidéken a sorban. Egyik a Budapestről Saigólarjánba vezető Gyöngyös felé vezető ut marad. amelyik ugyan szinföulvonal. másik a járásunk sú·khelyével. Hatvannal lén nem jeles, de járható. üss-:::ekötő utvonal. Hogy milyen károkat okoz utjaink ilyetén elAz első, Pesimegye határáig. részint pompás hanyagoltsága, az bővebb magyarázatra nem szorul. karban van Aszcidig, részint !üthető Versegig. AzonEbből a szempontból igy hamarosan a legsötétebb ban átlépve Nó!!rád határát. az ul a szó legszorosabb Balkán sorsára jutunk. érlc>lmében teljesen járhatatlan. hasznavel.etetlen. Mondhatom, szomorú látványt nyujtott a multNógrádmegye ezt az ulszakaszl olyan nagy mértékben elhanyagolta hosszú évek során. egészen Zagyva- koriban az a két angol ujságiró, akinek ezen országszánlóig, hogy ma már ez a lőutvonal Budapesl- uton elakadt autóját négy ló vontatta ki, s kiknek ez Salgótarján közöli e miatt a darab miall nem hasz- a lehetetlen szituáció alkalmat adott egypár nem éppen nálható. Itt még az a mentség sem állhal meg, hogy idegenforgalmi propagandára alkalmas lénykép kéa mai viszonyok az oka az állapotoknak. mert noha szitésére l
~4·-------------------
HEVESVÁRMEGYE
Tudjuk mi azt. hogy ma semmire sincsen pénz, talán mi crazdák a legjobban tudjuk! De erre ke_ll lenni pén~nek! Itt nem lehet semmi kifogás!.. T~rm~ szetesen azonban a hibákat addig kell_ -~~J~VIIam. mig azt kis költséggel el lehet érni. Az onasr munkákra azután természelesen nincsen pénz ! Egy egész vidéket azonban ~égsem lehet megbénitani, elzárni a világtól. Azt p~drg: _h<:>qy egy ol~an fontos utat, mint a Budapest-salgotarja~I. egyszeruen egy darabon meg lehessen szüntetni, megsem gondol· nám! Azonban itt a panaszkodás vajmi keveset ér, itt tenni is kell már egyszer valamit. Itt a ~iránk.ozá~. m:'rgelődés. nem segit. Kézbe kell venm az rllet_ekeseknek a dolgot, még ha nehéz és kellemetlen rs. Ezeket az utakat tovább hanyagolni már nem _lehet, merl a fentebb leirt o~okon kivül ez a nemzeh vagyon egyenes megkárositásához, elherdálásához vezet. Ilyen utak mellett ne beszéljünk idegenforgalomról, kulturáról. haladásróL mert hamarosan oda: jutunk igy, hogy négy ökröt k~ll majd i~gn! ~zok ele a Daimlerek elé is. Vagy add1g nem surgos . Talán célravezető lenne, ha vármegyénk közszerelelnek örvendő alispánja, ki az útügyeknek ugyis elismert szakértője. felhivná a nógrádi illetékesek figyelmél az itt a határszélen dul ó ázsia~ útállapo!?kra. Meg vagyunk győződve, hogy ez ~redmennyel ~s Jarna. Reméljük, hogy Ű, ki vármegyenknek mmdeg go~ dos. szeretetteljes atyja, nem fogja ezt elmulasztani. vidékünk érdekében. Tegye meg, mi nagyon szépen kérjük!
Gyöngyös nagy napja. Folyó hó 10-én zajlott le a HONSz gyönqyösi zászlajának avató ünnepélye gyönyörű ünnepség keretében. Az országos jellegű ünnepdyen az ünnf'plök nagy sokaság& jelent meg, az ünnepség fényét József főherceg, tábo-nagy, az ünnepség védnökének megjelenése is emelte. A tábori mise reggel 9 órakor kezdődött, amelyet vitéz Subik Károly kananak mulalott be. aki izzó hazaszeretettől áthatott rem"k beszéddel szenielte fel a HONSz gyöngyösi csoportjának gyönyoru zászlaját. A zászló felszentelése után József főherceg az ünneplő közönség lelkes éljenzése mellett intézett szózatot a rokkant bajlársakhoz. Dr. árvátfalvi Nagy István. a HONSz országos elnökének ünnepi beszéde után dr. Hakker Béla, a gyöngyösi csoport elnöke, Gyöngyös város őrizetébe adta át a felszentelt zászlót, amelyet dr. Puky Árpád polgármester vett át hazafias beszéd kiséretében. Ezekután a zászlószögek beverése következett, elsőnek dr. Hedry Lőrinc főispán verte be a zászlós:t.öget a kormányelnök nevében, utána vitéz Subik Károly oldalkanonok az érsekfőpásztor képviseletében. Az ünneplő közönség körében megjelent dr. H o d os sy G e d e o n, G y ö n g y ö s országgyülési képviselője is, aki a többi notabilitásokkal egyetemben ugyancsak elhelyezte zászlószögét. Az ünnepség fényét nagyban emelte a Dobó István 14-ik honvédgyalogezred zenekara, és a gyöngyösi iparosok dalkörének szereplése.
1933. sz:)p1en1bf'r 15.
Az egri festömüvészek képkiállitása. Az egri k!l~zinó százéves éviorduló~ánll:~ na~y.szerű ünnepe m~ltó keretben fol~! ~e.-~ _drszko~gy~les.te~ mének falát Eger város muve~zrf]mn~k k~·per drszrtették minlegy hangos tanubrzonysaga~ent annak, hogy 'Heves · vármegye székh~lyó_n a ... kultura ezen ágának is megfelelő, értékes kcpvrselor vannak. A díszközgyük·s lefolyása utim a jelenle~·ök sokáig gyönyörködtek a kiállitott k••rekben. amelyekről az alábbiakban szá:nolunk be : Kiivér Gyula három reprezentatív portré szerepeL - :vlüvei az elegancia jt>gyében születtek és a közönség nagy lt"lszésévcl találkoztak. Meilinqer Dezső az ismert és mindig bájos havas p.3.szt~lj~in kivül elhozott .. Ebé~ ... _cim~el egy hatalmas mt'relü vásznat. mcly napsuht le zold domboldalon ebéd~·lő mezei munkús családot ábrázol. A kép uj irányt jelf'nt Me:linger müvészeti~ben és nemcsak mt'reteind. d·~ na'{y müvészi kvalitásainál fogva is dominálja a ki<íllitást. HernáJr Bandm:rnn AdD!/' nagy anan<'tsz csendélele a legbravurosabb munka. amit ebb:~n a genreben elt•rni lehet. F.rdős t:íjk•'P ~in a niipfónynek a lombokon átszűrödö játéka rn ·~Ieri kt'zzcl van viszszaadva. . Steinhnwwr At~Öslon fiatul niíi mck<·w· franciás könnv,·dst;gével. kitünéí tónusaival a kiüllitásnak legjobb ·képei kiit.é larlonk Pedig a kiitllitús nivója egészen ma~as. --- Az ,·j intl•ri•~urjd mi 1denkor szíves~n lútoll kedvl~net•i a kiiziins'·gnek. Hof'huuserné Ficzere lrmának kegyeletes és szerető kézzel megfestett portréja is (,•d·.~s anyjáról) feltünést kelt, de müvészi szempontokbciltm•s:: ennek is felette áll szindús és bátor kézzel m•~gicstett virágcsendélete. Pap Kökény<'sdyné Sze<'ike Izabella az uj irimyok felé c •ez nagy müvcszi k<•szsi•ggel, sok t.dentummal t's férfius erővel. - Súrgu, kt•k hullerei pompitsan hanl{sulyozz:tk kcpt'nek fiíll'mújút u csPncll·lctein. figurális képein rwdig a bútor kézzel meghuzolt kanturok e~ l~ sze n cgyi•ni kamkteristikumot a ~nak kt'pének. 1\orény József portri•jávul és bmát tanulmányával a müncheni iskola értékes képviselője. Gurau Einira szindus, rnint mindig- lila csendélete és sötét tónusú templomi interi~urjc annál jobban tetszenek, minél tovúbb nézi őket az ember. Érsekkerti részlete is igen jó. Timon Iza egy hungulatos kis ak,·melljével csupán a névjegyét adta le. E..o:ekböl a ni'VJ<~gyekböl szivesen látnánk többf~l is. Ocsoár Géza és dr. Kastalu l.~lvcín uj nevek az egri művészek közölt. - Müvt•szetük azonban kiforrolt és sokat igérő. Két egészen ifju embe• is bemutatkozott ezen a kiállitáso~. - Az egyik Hamza Tibor, a másik pedig K. Kiss Zelma. Fiatalsúgukból folyó természetes dolog, hogy mindkelten u legujabb áramlatok hivei és követői : itt bemutatott képeiken azonban a legujabb irányok túlzásai nélkül. - A tehetség mindkettőjük műveiből biztalóan sugárzik. Házasság. Poliner Jucika (Csány) dr. Forgács Mihály budapesti ügyvéddel r. hó l O-én házásságat kötött. (Minden külön értesilés helyett.) Vármegyei közgyülés. Hevesvármegye törvényhatósága r. hó 18.-án tartja rendes közgyülését. a kisgyülés pedig r. hó 15-én lesz.
1933. szeplember 15.
HEVESVÁRMEGYE
ó.
trtmuta.tó Eger várához. lrtu : dr. Pálosi Ervin. Eger vára az Eger patak középsö folyá · ·t már hanyatlóban volt a törökök hatalma és az ostl_ekszil~. ah_?l a Bükk. hegység elöheg~ei kezdöda~:k romló sereg, amelyben majdnem az összes nyugati es ezt a volgyet elzmja észak felé. Nanvobb · 1 _ nemzetek képviselve voltalt körülzároita a várat, Eg_er vara . . Je en - . h toseg _e~ a kk or Jutott, amikor"'' a törökök Rusztem basát kiéhezlette, aki szabad elvonulás elf!leghodtlotl~k Ma~yarc.rszág kétharmad részi-t. Az lenében feladta a várat. A vár újabb jelentőséghez ~szukn~ugahJelvt9ek megszállása is tervbe volt véve, a kurucok felkelése idején jutott, amikor a felkelés ep p azer! ~lobb_ E~ er véritt is el kellett foglalni, hogy vezére Rákóczi Ferenc főhadiszállása hosszú ideig a me_gszallok ha_tn ·ért ide ~wtrr.ilri békeköté!'sel lezürult és utána az e"ri váes E~<'r vtmtl. nmelyPI Dol:ú lsh·im \'Úrkapilány vé- m! a katonai heh tarlólanács elpusztílotta, lt<~!l'Y ne dett_ 2.00() 1'_mbem•l. ostrom édit Íogtu. Dobó István szolgálhasscn újból !Pikelök támpont.kul. · a :most . ktuntPIIP (•s n védií f'Prcg cs<·ki·ly lt;lszá- . . Az egri vár 12-12 óta 1700-ig folyton épült, át~ma tekt_ntettel u belsií munkúk végzi'sére önként epttlelel\ és megertsíttelett a vérépíté!'zel fejlődésével Jelentk~·zo asszonyokat is visszaturtotl. A törökök r:úrhuzemosan. Eger vára nem egy megmerevedett emberuldozutot n en k;m(·i• e ;;;) napig ostromolták vitrrendszer. amil~ er. Ek a tcbbi várak legnagyobb réa n<"m tll!sitgosnn megt•réí~itett vitmt, ·de a H'döse- sze, amelyek egyetlen egy kor várépílészi tudomáre~ hösie:~ség(', étz itssz<m~ ok rf'ttenthete\:en bittorsága n~ ál tükrözik vissza, hanem 5 évszázad minden vármtatl. nk tk legnag~ o bb n· sz<'· ly id<' ién szintt:·n beál- építési metédusa feltaiálhéttó benne. Aki a várépílés lotink a vt'déík kiizé. -- u v{mtt plfoglé:lni nem tudta. fejlödését lé.nulmányozni akarja, az Eger várában A kiizben beitilott hideg (·s él Küliinbiizéí. a török megtalálja a különböző várerődítési rendszerek mindtáborban elterjpdt betegsél.lek a törököket visszavo- egyikét. Az ó-olasz, ó-francia, új-olasz, és új·irancia n~litsra k~~.nyszerit<'lti·k. A méír teljesen kimerült vé- (Vauban-rendszer) a Dürer Albert által bevezetett dos<'reg l e Deumot tartott. Velük örvendezett az újítások és a magyar várvédelem tapasztalatai által egész keresztény világ és Eger vilra hősi védelméről kialakított várerődítési újítások mind megtalálhatók különbözéí nyelveken ötvenhitrom imt jelent meg a Eger várának a föld alatt épen maradt részeiben. nyugati orszéigokban. Buda elfoglalása után ez volt Ha a vátos felől a vár előudvarába a főkapun az elsö nagyobb kudarc, amelyik a törököt érte és amely bebizonyította, hogy kellő biltorsággal a török ál belépünk. é,kkor a vár legújabb részél.:e jutunk, túlnyomó hatalmával szemben maroknyi bátor cso- mert az előudvart körülvevő várfal a vár visszafoglalása utáni időben. 1700 körül épült. A várudvar portok is SZPmbe tudnak szállni. Eger véira sikeres védPimének okai abban is hossztengelyének közepe fáján egy emeletes lőrések kereshetök, hogy a magyar haditudomány és tapasz- kel ellátott háromszög alakban kiugró hatalmas báslalat egy olyan várvédelmi rendszert alakított ki, tya van, amelyet az 1552. ostrom után Dobó István amelyik az akkori lámadó eszközökkel sikeresen utóda a várkaptlányi lisztségben : Bornemissza Gergely építletett 1556-ban. Dobó István lellegvára dél szembe tudolt szállni. felé ezen bástyáig terjed és ezen a ponton falai Eger vúm 12-12-i~ a tatürok betörr'•st'ig nPm volt annyira megsérültek, hogy kijavitásuk már nem volt aszó szoros értelmében vett vár. A püspöki székes- keresztülvih~tő és azért a vár délnyugati sarkát ezegyház, királyi palota. püspöki és képtalani épüle- zel az újjonnan épült hatalmas bástyával erősílették tek voltak benne. Amikor u laliirok 1242-ben ezeket meg. Ha ettől a bástyától a keleti oldalon levő söfeldúl tük. ukkor vett t' k körül a viiral köfallal és létkapuig egy vonalat húzunk, akkor Dobó István 1526-ig u köz~pkori értelemben vett lovagvár volt. által védelmezett vár ettől a vonaltól északra esik. A török veszély nyomása alatt u várat kiépítették Az ettől a vonaltól délre eső bástyák. kazamaták 1552-ig az akkori haditechnika vívmányai szerint. és Vauban-léle orxellcn-ok, minl 1560-tól 1580-ig A várfalakon belül kiiPrjedt földalatti folyosó épültek Európa leghíresebb építészeinek tervei szeés kazamata rendszer épült ki. amely lehetövé lelte ríni. Az előudvar végén van a Vedáni olasz épía csapal eltolásokat u veszélyPzletell pontokra, anélkül. hogy azt az ellenség- megakEdúlyozhatta volne. lész által tervezett kaputorony. A torony két kapuja A várfuiakon belül. amdyt•ket az itgyúk könnyen 90 fokos szögben áll egymásra, ép úgy a legtöbb szélrombolhallttk, magyar rendszPr szeríni egy belső kapunál is, hogy a belső kaput védő őrségei ne lepaliszitd és fiildvür volt kii•pitvP. Amint a török egy hessen direkt ágyútűz alá venni. A Vedani féle kabitslyill. vagy egy faln~·szll'let Plfoglult. a védők visz- putorony mögött voltak a belső földbástyák elheszavonultuk u miigiittc k·\·(í fiilds<'mcokbu és koncent- ly<'ZH', amelyek ma már elpusztultak. A belső várrúlt úgyti és puskutüzzPI t•s Pllentitmadit~sal lese- udvarba belépve jobbkézre egy magas dombot perték u liirökiikPt 11 fulukrúl. Kiterjedt mértékben látunk. amelynek tetején a várban lévő Kálvária alkalmaztük u vr'dPlembPn u forriÍ szurlwt l;S olajat. húrom fe~zülete látható. Ezek a keresztek egy 170:!mkl;lúkat (•s pdárdúkut. gyult'•kony anyagokkal itt- ben fölrobbantolt cavallieren állanak, amehnek célja ilutott koszorúkat és ezekkel meg-liilliill hordókaL A volt. hogy ebből minl legmagasabb középpontból a Vl'delemnek ebben a szakúban az pgri asszonyok is lellegvár minden veszélyeztetett pontjál ágyútűz alá levi·kpny részt vettek ('s ezzel kivívták a hős egri lehessen venni. A Vedáni féle kapuval szemben asszonyok nevét, amely Kelet-Európában fogaiommá 1870-ben épült új kaszárnyák vannak. Ezek közüla vált. 54 évvel késéibb, amikor a várat idegen zsol- legészakibb azonban az 1770-ben épült püspöki pados katonaság védte, a vár árulás folytán törökök lota átalakítása révén keletkezett. Még ma is látható kezére került, akiknek birtokában 1687-ig volt. Ekkor benne a XV. század legvégén épült szép góthikus
6.
HEVESVÁRMEGYE
keresztfolyosók egy része. A vár nyugati fala mentén voltak elhelyezve a káptalan régi palotáí, amelyek ma már mind elpusztultak. A c 3 vallier északi lábánál terül el a Szenl János székesegyház. Ennek legrégibb része 1140-töl 1205-ig épült háromhajós és három apszísos románstílű székesegyház. A kÁözépső megmaradt apszison még ma is látszik az rpádkori falfeslés egy négyzetméternyi darabja, amely dacára annak nem pusztult el. hogy t :i~~ száz évig a földbe volt eltemetve. Ebben a székeseJyházb:ln van eltemetve Imre király (1204). A XIII. és XIV. században a román templom déli oldalhajójához góthikus kápolnasort építettek. Ezekben az ásatások folyamán a vár védelmében elesett hősök lö:negsirjait találták meg. A sírokban utólag másokat is temettek el. úgyhogy a leletek dacára az egyés csontvázak kora nem állapítható meg. A XV. század közepén egy hatalmas gól székesegyház építésél kezdték meg. Ennek a sz:ékesegyháznak főhajója szélesebb a Kölni dóm főhajójánáL A gól székesegyház háromhajós volt. de ezeken kívül még egy széles folyosó húzódott végig, amelynek a szentélyt körülvevő szakasza tizenegy kápolnává volt kiépítve. Ezen templomok faragolt köveinek maradványai a vár kazamaláiban vannak kiállítva és tanúskodnak a magyar építőművészet fejlett ízléséről és grandiózus alkotásairól. amelyet a török invázió derékban törl ketté. A székesegyház mellett nyilik a vár sölétkapuja, amelynek belső része a tatárjárás után épült 1250 körül, míg külső részét Verancsics püspök építette 1563-ban. Egy kocsikijáró és két gyalogkijárója
1933.
sz~plemb:!r
15.
van. Ebből egy felvonó hídon állehetettarra a hidra jutni. a11elyik a szem!Jen levő dombon épült külsö vár ba, az úgynevezett sáncba vezetett, amely már teljesen elpusztult és helyén a város házai láthatók. A sötétkapuból négy egymás mellett és egymás felett levő hatalmas földalatti terembe jutunk. amely ostrom idején fedezékül és raktárul szolgált a várőrségnek. Ebből a Bornemissza nagybástyának udvarába. innen további kazamatákba jutunlt, amelyek az oreillonokban elh:!lyezett ágyú< llásokhoz vezetnek. Innen a földalatti fólyosókból a vár minden má~ b·htyájába eljuthatunk. A fedett csapal eltolásokon kívül ezek a folyosók arra szolgáltak, hogy az ezekben elhelyezett örségek megfigyelhessék. mikor és hol ásott az ellenség robba!'lló aknál a vár falához. A robbantó akna volt akkoriban a legveszedelmesebb tánadó eszköz. A délkeleti bástya sarkán láthaló :na is egy ilye1 robbantó akna pusztító munkája. A vár kazamalai és folyosó rendszeréból eddig egy kilométer van feltárva s körülbelül X-10 km. vár még feltárásreL Ezen folyosókból az egyik a vártól északkeletre elterülő dombok közé visz és titkos kijáróul szolgált. E~y másik folyr vára a hozúH'rlö épité-szek szPrinl a várépílésnek egyik leghalalmasubb Pmléke. élö hadtörlén elem, amPiym·k IHnulmányozú>itra Európa minden országúból .~dtmtJ:;éln járlak Eg1 r \ üritban.
--=============-Reflexiók Eger város képviselötestületi üléséhez.
.. Rossz az akkusztikája a teremnek" mondotta a képviselőtestület egyik igen értékes tiszteletreméltó tagja a legutóbbi, szenvedélyekkel telitett viharos képviselőtestületi ülésen. Tény és való, a terem akkusztikája is nagyon rossz. de mentsen lsten, hogy jobb legyen addig, amig az izgalomszülte villamossággal telitelt légkör le nem csillapodik. Mi a helyes diagnózist orvosi münyelven talán hyperneurastheniának mondhatnánk. Sz:eretjük az igazságot önmagáért, s Eger város közügyei jól felfogolt érdekében igyekszünk keresni és rámutatni, hogy mi is a baj eredő oka. mi a való lényállás és mi a helyes gyógyítás módja ... Akik a város lanácstermében szóhoz juthatnak. ténykednek, meg vagyunk róla győződve, hogy míndannyian azzal a szent meggyőződéssel lépik át a lanácsterem küszöbét. hogy önzetlenül. a köz érdekében kivánnak dolgozni. Egy baj van csupán, hogy vannak. akik az egész énjükben magukkal hordják régi ülések. régi kellemetlenségek, s régi szenvedélyek sulyos terhét, szóval mindazokat, amelyeknincsenek .. napirendre tűzve." A terembe lépöknek szigoruan kell megbiráini és disztingválni ténykedéseiket Két részből áll ugyanis az ülésterem dolgozó társasága : az emelvényen ülőkből és társaikbóL a köz alkalmazottaiból, és a velük szemben ülökböl. a kenyéradó gazda, - a köz - képviselőiből.
A köz lisztviselöinek, s ez szól el!'éísorban az aktív lénykedé~l végzéí referensnek minden esetben tudnia kell. hogy a kenyéradó gazdája képviselőinek a tárgyra vonatkozó minden megjegyzését, minden birálatál a legnugyobb lisztelettel tartozik fogadni, viszont u képviselőknek minden esetben tudniok kell, hogy u rt•feráló asztalnéli is önérzetükre, becsületükre vigyázó. ugyancsak emberek ülnek, akik u mai nehéz, alig elvisPihetö életben. tele bajjal, megkinzott idegekkel rncunek munknhelyükre. A legutóbbi gvülés lefolyúsánálláttuk, hogy hála lstennek az indulatok szavakban vall jobb lett volna, a vihmos kitön~sek eliitt mérlegelni ezeket ! Az igazsághoz híven Ic kell szög-eznünk, hogy a referálásmtk az a mödja, amil a legutóbbi ülésen láttunk. semmiképpen sem helyes, semmiképpen sem szerenesés ! A referensnek a referálurna tárgyát minden szenvedély nélkül kell előadni. s ugy a közbeszólás alakjában feléje röppenő megjegyzésekre, valamint a felszólalásokra az összes felszólalások után adhatja meg a válaszát; szenvedélyesen visszakiállani és személyes vitákat a referátum közben lefolytatni nem lehet. Az esetben, hogyha a referens, - elég helytelenül - személyében támadtatnék meg, vagy férfias
1933. szeplember 15. önérzelét
HEVESVÁRMEGYE
sértő módon aposzlroiáltatnék, a gyülést
vezetőnek kötelessége a leglapinlatosabb. de legener· gikusabb módon a megtámadott védelmére kelni. Ugyanez a kötelesség áll iPnn a gyülés vezetőjére n<.'zve, hogyha az t>lőadó részéről történne ilyen ki· siklás a képviselökkel szemben. Hogy teljesen tárgyilagosak legyünk, megálla· piljuk, hogy az előzékeny. csendeshangú vezetést meg kellene toldani nagyobb erejü, talán .. villanyerőre" berendezell éleshangú csengővel. Igyekezzünk megszabadulni a ballaszttól a köz júl ielfogo:t 1'rcekében. Dobjuk ki a .. rossz akkusz· tikát. ·· ne vigyük be a közgyűlés termébe elmu:t esemt>nyek emlékeit és emeljJk a közgyülés tárgya· litsi nivójál olyan fokra. hogy az méltó legyen Eger· hez t's irányla::ló az egész vármegyének.
L~togatásunk
a ,,Stefánia Szövetség" hatvani rendelöjében.
Valami különös jó érzés fogolt el bennünket. amikor a Stefánia Szövelség ujhatvani rendelöjébe beléptünk. Mögötlünk maradt a gyülölettel telitell. egymást taposó. érdekek harcát élő. csunya világ, - elöltünk tisztu. hófehér lcwmben éiZ emberszeretet érzésétől összegyüjlött húsz güg}ögő kisgyermek az édesanya simogató karjai közöll. Ragyogó tisztaság mindenüll. a teremben. a kis gyermekeken. az anyákon, minde· nütl az egészség ez elengedhetetlen kelléke, minde· nütt, ahovit tekintünk <·s mindezl az igaz emberszerelel vmázsolta elő. Egymitsulún lt>pnek az orvosi rendelő asztalához u parúnyi kis jószúgokkaL mindenki hozza kezelt•si lapját. s az orvos jókodó. szeretö szavakkal adja a lanücsot. az ingyen gyógyszert. . .. Ll'lket melcgitö jelenetekben van reszunk egy il1·en rendelésnt•l. ahol a kicsi liókák, parányi ember~semel!•k nPvelnek, sirnak és csöppnyi kezeikkel nmúgy magyarmiskitsan bele is kapaszkodnak a doklor búcsi hujúb't. . . Humoros jelt•netekben is biívelkedik egy Ilyen rPndclt's. Az e ~y ik n.:1gyolhalló nén''<éWI megkérdezzük, hogy a vizsgitini túrgyát kcpcző csecsemő hanyndik gyPrmekt•? .. Tizt'niitödik. k<'rem sz<'pen. és mt··g sincs s<'gi!s(·g sehol!"" l! út nem i~gyen_ g~ógyi~; juk t•s túplüljuk u maga kisgyermeke!. nemkem · I,(·rdi u rendelő orvo,;. dr. Weil Gyulu. No Igen. ?e dZert egy kis szúzpengöcskt• is jó volna. voll _ni u !t•l<•let. Valami ultutliszerl kert a gyermek reszcrt'. mert éjjel nappal sir. és nerr. hagyja aludni. NPm szab~1d t•jjel szoptatni, - az a baja, kis gyermekne~ nem lehet altatól adni! .. Hogy lehet ugy fölnevelm gyermeket. hogy éjjel ne szoptassák meg," lelelte él nagylapasztalalu anya? k" 1· ·d Mindenki megkapta gyógyszerét. Iula 0 ce uláját, s a gondos orvosi utbaigazitásl. . .. .k . Megtekintettük a modern berendezcsu leJ ~n}hát, ahol naponta 40 gyermeknek készílik az uve-
7.
gekbe kimért, sterilizál! tejadagokat. Kérdésünkre megtudjuk, hogy amig a betegek meglelelő gyógytejel kapnak. az egészségeseknek koruknak és sulyuknak meglelelő táplálék lesz kiulalva. Valóságos lstenáldása a szegény szülö anyák részere a vándorkelengye, amelyben minden, a gyermek tisztántartásához szükséges eszköz meg,·an. A másik rendelőhelyiség a hatvani községháza egyik részében van elhelyezve. s ugyanolyan lis:i:lán, nagyszeru gondossággal van beszervezve. Itt is, Ujhatvanban is hetenként kétszer van rendelés. A S:efánia Szövelség már cca. 7-8 éve fejti ki áldásos működését városunkban. A vezető orvosi tisztel dr. Grál Andor látja el. ujabban dr. Weil Gyula orvostársával egyetemben a legnag~obb odaadáss~:~( és szeretettel. Jóleső érzéssel a lelkünkben hagytuk el a kisgyermekek egészsegének. a magyar jövőnek megbecsülhetetlen őrhelyét. l's a hála tiszta érzésével gondoltunk azokra a jóságos lelkekre, akiknek emberszerelele ezt a nemes intézményt megleremtelte. Itt is. olt is halljuk a városban, hogy milyen gonddal és milyen szereleltel látogatják dr. Hirsch Albertné és özv. báró Hatvany Sándorné a Szövelség által kezelt gyermekeket lakásaikban, és milyen féltő szerelellel vigyáznak a gyermek környezelének tiszlaságára is. S tudomásunk van arról a folytonos nagy anyagi áldozalról is, amellyel ezt a nagy horderejű intézményt állandóan szivesen támo~alják. Hatvan község előljáróságál, élén V árkonyi Sándor iőJeg>zövel a legnagyobb elismerés illeti a kepviselötestülettel egyetemben, hogy az intézmény fennállása li!a nagy szereleltel és évi 3200 P. öszszeggel biztosilották az intézmény eredményes mű ködését.
A hatvani képviselötestület
közgyülése. Hatvan község képviselötestülete fólyó hó 14-én tartolla gyűlései. amelyen az 1934. évi költségvetést tárg\ étllák. Napirend elölt Vig Vilmos indítványára a kö~~yülés egyhangú lelkesedéssel elhatározta. hogy dr. Szmrecsányi Lajos érsekfőpásztort pappá szentelesenek 60 éves évfordulóján hódolatteljes táviratbtm üdvözli. A költségvetés első .,ozzászólója báró Hatvany Endre volt. aki nagyvonalú beszéd keretében loglalkozoli a köll3égveléssel és megállapította_. hogy ~~r vannak egyes tételek, amelyekkel aulomahkus beaihtásuk mi~tt a jövőben foglalkozni kell. eliogadja ezidöszerinl a költségvetési lervezelet. Meggyőződése, ho"\" az elöljáróság mult évi költségvetéssei szembe~· való megtakarítási tendenciája jóval kisebb, mint él község adófizető polgárai teherbíró képességének csö~kenése, éppen ezért mulatott rá felszólalásában azon tételekre. amelyeknek elasztikusoknak kell lenni és igazodni kell a község jövő évi teherviselő képességéhez. Felszólaltak még Tomoga István. a költségvetés elfogadása ellen, Juhász János _és _Vig \::ilmos, -~ költségvetés elfogadása mellett, utobb1 ketto a gyumölcskertészi állás létesíté"e érdekében, amt'lyet a képviselötestület egyhangúlag magáévá tett.
8.
HEVESVÁRMEGYE
A vidék és az P.gészségügy. lrta: Dr. Kornstein Jenő A háborút kövelő gazdasági és erkölcsi reakció a közegészségügy terén is elvégezte az ő des.tr~áló munkájál. Eltekintve a mai modern kor kulturhigienzájától és az orvostudománynak utolsó é\·szá-;:adban törlént hatalmas fejlődésétöl. mt'gis azt ke.! latnunk. hogy a leromlott gazdasági helyzet. a nagy munkanélküliség a lakosság ellenálló energiáját olyan nagy mértékben vette igénybe és csökkentette. hogy az ma mitr a népegészségügy terén feltétlen károsodást okozott. Ha végigolvassuk az elmult esztendők egészségügyi jelentésetl, azt látjuk. hogy .~a-;:ánk különb?zií részein az egyes betegsegek. de !okcpen a ff'rtozo betegségek időről-időre tömegesen fellépnek i•s áldozatokat követelnek. Ha végiglapozzuk az Orszúgos Steiéir.ia Sziivetség 1932. évi működési jelentését. bizony szomon.iság szállja meg a sz.vünket s megdöbbcn:e n~sz szük tudomásul rideg statisztikai adatokkal es grafikonokkal bizonyítva, hogy a csecsemöhalálozás az egész ország területén hatalmas eme1kedést mutat. Igy 1930-ban a csecsemőhalálozásnak országos átlaga csak 14·5 százalék volt. 1931-ben némi roszszabbodással még mindég csak 16'3 százalék volt, 1932-bcn pedig már 18 százaiékra ugrott fel. Egész köteteket lehetne írni az eg.'es népbetegségek problémáiról. de itt nagyobb részletekben ezekre kitérni nem akarok. bár minket pl. a gümőkór igen közelről érdekel. mert köztudomású. hogy Hatvan- és vidéke lakosságának mintegy 35-40 százaléka tuberkulózissal fertőzött. A mult esztendőben pedig Pásztó és környékén lezajlott elég tekintélyes hasihagymáz járvány még élénken emlékezetünkben lehet. Mi az oka tehát annak. hogy az emberiség hatalmas kulturális haladása, technikai felkészültsége dacára sem tud annyira védekezni az egyes beteg· ségekkel. mint más veszélyekkel szemben. Ugyanakkor. amikor a .. homo sapiens" repülőgépével átkel az Oceánon, ismétlő fegyverével pillanatok alatt végez az őserdő leghatalmasabp állataival. még mindég nem korlátlan ur a legparányibb élőlénnyel, a baktériummal szemben. A bajok forrása ott ke.-esendő, hogy egészségügyi védőszervezeteink nincsenek megfelelő módon kiépi/ve és sajnos a társadalom még nincsen tudatában a prophilaxis, a prevenlio, vagyis a betegségek megelőzésének iontosságával. Amikor a betegségek megelőzésének hiányos voltára akarok rámutatni, akkor löképpen a vidék,szorosabban a !alu hiányos prevenciójál értem alatta. Hiszen vidéken az egészséges élet feltételeihez megadatott a miliő (földszintes lakások, kis távolságok. tiszta levegő stb.) s mégis azt látjuk. hogy relative a falu egészségügyi viszonyai rosszabbak. minl a nagyobb városoké. Köztudomásu. hogy a falu nPpe az orvos tanácsát csak l•:gvégsö esetben veszi ig<~nybe. sőt az egyes ingyenes védiíintézeti tnnúcsadások igt'nvbevetelére is nehezen szoktathat<'J rú. pPeiig az egyes népbetegségek bizonyos elhanyagolt stádiumúban kurativ ténykedésünk bizony ell~g szük keretek közé szoritkozik. Itt Ichitt egyetlen legbiztosabb. legeredményesebb, de egyben leggazdaságosabb akciónk a betegségek megeliízése. Mint említettem, minket leginkább a tuberkulózis érdekel, tehát nézzük. mi mindenl lehelnénk a tub~>rkulózis terjedésének meggátlása érdekében, s mik azok a durva hibák, amelyeket
1933. szeplember 15.
el szoktunk mule.szlani. Mint ismeretes, a gümőkór, lőképen a belélegzés utján terjed m. p. vagy közvetlen u fertőzött egyén utjain, vagy közvetve a por, illetve a levegő közvelitésével. Meleg és száraz nyár alkalmával a falu valóságos poriclhöbcn uszik és ilvenkor aztán a gyermekst>reg az ucca porában kedv;~re kihancurozza magát. siíl csupa kedves pajkossúgból egymás ~ülét. szem<;!, szájitt teleszórják a milliárdnyi bakteriummal fertozött porral. Az utak portalanitása. akár a llíbb ulvonaluk o/ajozrísóvol, vagy rendszeres locsolilsával mitr egy nagy lép<~s volna s csak ez az egyetlen knykedés múr fontos laklor n betegs<'g ter.iPcli·sc'-nek rneggútlúsMYm. lit kell megemlikrwm a nelytelen lalusi épitlwú·sPkf'!. n fiilclPs lakirst. a piciny ablakokat stb. stb. A wndszc•rt•s szelliízki<"•s szintl·n ismeretlen log11lom. Ki\·úrwtos volna minden ;)()()() k·l<-krc• <'gy-egy !iicliíg<mdoú, inj,;set f,•lúllilú'gakadályozlatott. Hála lstennek : itt már sokat haladtunk. mcrt gt'meskutak és ültalában nyilott kutak már csak szórványosan itt-ott litthatók. A nyitot! kutak közhasználata tehát szigoruan eltiltandú. Ha már a viznél tartunk. az is gondolkodás tárgyát képezheti. hogy hol és mikor, de föképen húnyszor fürdik a falusi ember. Ha tekintetbe vesszük azt. hogy a tisztaság fél cgészsög, ugy ez cg(·szen komoly és emlitést érdemlő probléma. Egyik-músik betegcmnél meg is mer!Pm reszkirozni. hogy ilyen irányban nyomozzak. síít egyik paciensemnek. amikor rheum{ts panaszai ellen meleg fürdiít javasoltum. u felPiet uz volt. hu múr fi2 esztendeig meg volt nwleg fürdéí nélkül. ugy most múr nem szivesPn pr<.Jbúlkozik veiP. s~ kell valinnunk iehúi ÍÍszini<~n -- lisziPlet il ki\'i·!clc•kn<'k - hogy a falu n<~pének nem tudom húnv szúwk·lw egyúltalitn nem fürdik. Ezt !urh-u. mi·ltú;1 csodúlkozhatunk. hogy mindPn kulturhúz melli· eddig ffil~g nem került egy-egy kiizfürdií is tcW alá. Tudatosan utoljára hagytam a n(·pegészst~gügy legionlosabbját, az anyu- és csecsemövédelem kl·rdésél. Fentebb már ernlitettem uz Orszitgos Stefánia Szövelség 1932. évi nem cléggt; megnyugtató jelen-
i\-!3:3. sz:-ptember 15.
HEVESVÁRMEGYE
ksi·t. l\1aqyarorszúg- csecsemöhulandríséÍ!:(a nemzetkiJzi vonaik Jzw;okban kulönöst>n azokon a heh eken ig-cn magas, ahol az anya- és csecsemőv"dt•le.m hivatalos szervezele:. az qrszügos Sleiéinia Sziivetsc·g meg nem tudott vedelm1 munkúval bekapcsolúdni illetve vedöinlézetcket j,~lúllitani. l\1egfddö m<'>do~ gondozolt egi~szs(•gt•s Csé·cseméík a késöbbi korban 'IZ <'!."(YPS bctegs(·l-(·'k leküzdes<··vel szembt•n sokkal ellt·ntúllúbbak s u csecst~m(í- <'s gyermekkori bete!:(st•l-(<'k (nngolkin) ugysztilvún ilZ egy(•n egt'sz elete~e szúlti mamdandú elvúltozúsokat okoznak. A túrsadulomnak tehát kötel•~ss<~ge az embervédelem munki.iúl múr a csecsemiíkorban. s!ít u pruenatuhs korf-:nn hatlwtúsan <'11\ezcL·ni. Tt•rtnt"·szeles<•n a CS"C,.;<'mŐ ,-,;d<~l,•m dun m<·gs.cervezfektl. nemcsak n c-;ecsPmiihalidozús csiikkt·nt. dt• ugyanukkor a szüll'i<~st~k szúma is sznporodotl. Azúltal. hog\· az anva(•s <"S<'CS<·méí\·é Iéi ink•zet"k iiZ iiso.;zt•s n<;pbcll'gsé~ek Pllen praeventiv harcol tolytatnak. ültalános egi·szs(•g,.,.. dl'l nel g-yakorolnak. M1ulún az egeszsegügyi gondozús mcllett a csulád szociális bajaival is törődnek. sPgi•lyeket nyujlnnak. embervt'delmel végeznek. sőt ugyanakkor egt'szs(·gvt~delmi oktatús és ismeretterjesziéi Pliié!dús uljún a csulúd ü·delmt'·t is g\akoroljúk. A mnQ"yarorszúgi cst•cs<·méíhalúlozúo; egyik legfiíbb oki! éiZ anyúk abszolut tudatlansúga. A falu nt~Jl~' mind<•n ujitúst. il(y az anya- és csecsemiívt-döinkz<•lt•k tdúllitúsút s ilZ t•zzl'i kapcsolatos \·édönői lútogatúsokat is Pleinte idt•l(enkcdve fogadja. de ha a ü·déiinkzPft•k nemzelmcntií liir,•kvi·~wiriíl megg\Özcídiill. ugy bizedommal kér onnan segitst'~gel. E megszPrzPII bizalom últal a n··dt'iintézet szemi·h-zetl': orvos ,·.s vi•diinii ügy<·s fog'ISokkal éiZ eg<~sz ésalód bizonyos moridis ft•liogúsait útalukithutja. A védöinkzdek IH'vl'iií hntúsúnak Prcdtn<'nyeki•pf'n az anyák megtunuliúk o~osnn szt•rl'tni t~s megbecsülni csecsenH'íiüket. gyt•rnwkt·ik<·l. \ltogcúf "Jihututla:1 éiszin!PsrggPI mondhntom csuk liibbek kiizölt pl. azt. ho;ry Apc kiizsi·gb··n a \ ,·diiinlt;zd ötödik esztend ös működese úta - húla a fi<'>ksziiv,•tsi·g nt•messzivű vezetéiségérwk -- ruhútlnn t'•s i·hezéi csf'Csl'méi nem ldező iogalo'll. Ezt a hilw!PtiPnn"k hangzó tiiiitúsomat ~zen+ nt··m. ha k mondotta. hogy minden gyermeknek Pgyforma jPIPnliis<··ge van a nPmzPI szempontjúbúl. mert minden gy,·mwk a jii\·iiji·ben hordja a nemzet boldot(ulúsút. akúrmilyPn alacsony kis viskúban szü1<'1<'11 is. vnt(y akúr palotübun. lsten különiis kegye i·s n•ndei!Pkse búrkit is elhivhut a nemzel kormúnyzúsúra. A gycrmckvi·dclcm a magyar jövií kovúcsolása 1 Az egri lyceumban lesz a hevesmegyei termelök bor és gyümölcskiállitása. Vezető cikkünkben múr cmlitést tettünk azon örvendetes körülményröl, hogy dr. Sz:mrecsányi Lajos érsekfőpásztor a nála jiu! küldöltség : dr. Hedry Lörinc főispán. dr. Petró Kálmán orsz. gyül. képviselő, es Gasztonyi Andor földbirtokos kérésére a lyceum épületet átengedte a kiállítás rendezésére.
9.
Mennyei magasságok, földi mélységek. lrta : Nádasi. (Folytatás.) . . Másnap a versenytéren már korán reggel zászlok Jelezték az ünnepsé5et. Tribünök voltak szép rendben fölállítgatva a zö'd gyepen. A nézöközönsegnek külön és külön a versenybíróságnak. A lovakat a lovászok meg a tisztiszolgák szep rendben vezetgették. A gesztenyefák árnyékában l1elvezlék elöket s megengedték rajtuk a hevedereket . A pionírok a rendező ti~ztek utasítása szerint á:lították lel az akadályokat. Eppen most ásták ki a vizes árkot és öntülték bele a \i zet. Kerítéseket hoztak. Köfal utúnL:atot. Fa törzs akadályt. Lassan mind a tizenkét akadály elkeszült. Sietve jöttek a katonai előkelőségek. Tábornokok. lcirzstisztek, dámák. kisasszonyok . . . csak úgy fénylett, ragyogolt a sok úri nép. Piros lampaszszok villantak ki a hol~nek pasztd színű ruhái közül. Ragyogtak az atiliák. csillogtak a kitüntetések. Kilenc órára volt jelezve a főherceg megérkezése. pontosan akkor kezdődik a nagy verseny. Harsány kürtszó jelezte a lenség megérkezését. A zenekar az uralkodóház himnuszát Játszotta. Rövid jelentés. A fenség helyet foglalt. Jobbra tőle két fiatal leánya örömtől sugárzó arccal nézte a tömeget. Bájosan nevetgeltek es aranyszőke kibontott hajukat meg-meg libbenlelte n szél. Hátuk megett a szalgálali jelvényes segedtisztek ültek. A kürlös újabb jelzt'•sére megindult vágtában az első versenyző tiszt. Hogy Cscleyt miként vette rá Miska Oliviával a vers~nyen való részvételre, azt nem sikerüli kikutatni. A pul•'•cok nem szakták a maguk recipejél SQ kölcsön adni. se megmagyarázni. Ott forgolódott a sok lovasversenyző egy elkülönített helyen és kisarsolt számuk szeríni szólították őket a versenybe. Bandinak a :-l t -es számot osztottáK ki. Jártak- keltek. sürögtek-forogtak, rövid vágtákat csaptak a lovasok. Egyik-másik a próbaakadályt \·ette. hogy a tüzes paripákai foglalkoztassák. Cseley halványan, szomorúan ült már a nyeregben. Alig erdekelte az egész parádé. O már talún nem is e földön élt. csak a leste. Látta a sok jóbarálot . . . Köszöntötték, kezetfo):lak. Vidéki cimborák vidám kérdéseket intéztek hozzá. mind ahány, annyi tőrdöfés volt az szomorú szivének. - Minek utoljára még ez a tarka komédia? Miska. ha egyszer-egyszer nézte is a versenyzeikeL mint komoly érdekelt. -- le nem vette a szemé! egy per;;re a gazdájáróL Minden öl percbe oda lopakodott hozzá. Egyel igazított valami csaton, szíjjon. megsimogatta a lovat. Aztán !lYUfával termett ott közben megigazgatta Olivia szép sörényél. Olyan volt ez a ló most. mint egy szép gömbölyű kislány : Begyes. pattogó. A verseny javában folyt. Jöttek mentek a lovasok. Egyik lovas a vizesároknál felbukott, ló s lovas eg-ymás hegyén hátán hevert összekavarodva. Szegény fiatal tisztel ölben vittc:k ki. Egy másik idősebb tüzérkapitány pompásan ugratott. Lassan, abszolut nyugodtan, minden temperamentum nélkül vette az akadályokat. Tizet hiba
10.
HEVESVÁRMEGYE
nélkül. A tizenegyediknél a rudal a ló a hátsó lábával leverte. Ennek is lett már hibapontja. Ez ~ rutínos, öreg versenyző egyik legkomolyabb ellenfd volt. Egy fiatal kadétoi szólított a k ü rt. H osszu. 'l a·b u· nagy angol félvérje úgyszólván átlépte az a~adalyo kat. Egyiket a másik után, hatodikat, h~ted1ket . . . a nyolcadiknál messziröl ugrott a félver s a_ leugrásnáL mintha kissé megcsuklott volna az eleJe. Az élesszeműek már bukástól tartottak, de hála lstennek nem törlént baj, n kadétnak azonban lebilleni a fejéről a sapkája. Hibapontot kapolt érte. Megint egy jó szürke jött ki, valamí bábolnai arabs. Nagyszerűe:'! ugrott, sajnos alacsony kis termetű a ló, ezért erősen meg volt méreteiben hendikeppelve. Elérte öt is egyszer a végzet : döntött akadályt. Közben odakint Olivia is mozgolódni kezdett. Cseley jártatta jobbkézre, balkézre, leveregette, kis időre aztán megnyugodott. Most felmorajlott a tömeg, hangos sóhajtások lettek hallhötók. Megint ájultan vittek ki egy lovast. Miska már kékült. zöldült az izgatottságtól. Most már minden percben oda-odaszaladt Cseleyhez. Az idő tizenegy óra felé járt. Alig nyolc-tíz tiszt volt már csak. Olivia végkép nem akart már nyugodtan maradni. Ágaskodni, makrancoskodni kezdett. Hej, pedig éppen nem való volt ez a türelemjáték egy agyoncsigázott idegzetű emb~rnek. Cseley durván megrántotta a szárat. Olivia fájdalmasan felkapta a fejét és evvel vége volt a nyugalomnak. Cseley ostorhoz nyult. Miska nem mert már oda sem nézni. Tudta, evvel aztán mindennek vége . . . Csak az eget bámulta, hogy nem szakad· e rájuk. Olivia újból felágaskodott Miska nem birt magával. odaugrott a lóhoz és megcirógatta a fejét. - Csak most meg ne tessék vágni főhadnagy úr, mert akkor én . . . akkor . . . és fájdalmában könny szökött a szemébe - fölakasztarn magam. - Erigyj inne! te ! - Tessék én rám vágni főhadnagy úr, de ezt a lovat most meg ne üsse, merl akkor vége a Marisnak is . . . meg a födnek is . . . meg mindnyájunknak . . . Ketten fogták már le Oliviát, a lovas meg a lovász. Habzott a szája, csak úgy túrta a tajtékot. Az orrlyukai kitágultak, egy ököllel be lehetett volna nyúlni. Miska erős marokkal fogta a szárat s a lovat megvezette szépen előre, csurom víz volt már a ló. - Főhadnagy úr, most tessék vele egy kis rövidvágtát csinálni, a két próbaakadályt venni. de most már menni kell neki . . . Elengedie a szárat és gyonan félre ugrott előle. A ló vágtába szökött. Neki az első próbaakadálynak, a másodiknak. Szinte dühös volt, rágta, ette a zablát, makacsul megszegle a nyakát bele a szügyébe. Cseley másodszor is vette a próbaakadályokat. Alig hogy megindJlt. a kürtjelzés öt szólította. A ló idegeskedett a második próbaakadálynál a leugráskor erótoen megzökkent Ez egy kissé kijózanilotta. Azután nagy elánnal iszonyú sebesen rohant. Mosl befordul! Cseley a versenymezönybe. Az első akadályon, mint egy sólyom vágolt keresztül. a másodikon is . . . a harmadikon mint egy őz kapott át. Az emberek felfigyeltek. Minden oldalról hallatszott a kedvező megjegyzés.
!933. szept<.> n ber 15
- Ej-ha! mondla az ezred örnagya ; a kis paprikajancsi ! Jegyezte meg a tüDe kedves kis mókus zérek parancsnoka. . . . . . . . Egyi -{el a másik utan, mmt a szelvesz. hiba nélkül abszolválta a kis hókafejű kanca. Aztán megint belorduli a tribün elé, a legnehezebb akadály következett, a vizesárok. Rettentő lendülettel közeledel!. Eddig egyforma erős !-l'aloppban ment minden. - Jó lsten csak most segítsd ál Bandit. szurkoltak a jóbarátok Egy pillanal műve volt . . . Á·á-á álmélkodtak a "''zök, s túl volt a vizesárkon is. A főherceg mosolyogvu jegyezte meg ; - Sie ist. wie eine Knöllkirsche! Mtskö. úrnak éreztP- már magát. Hetykén odaszólt egy tüzérnek - már fogjuk a három smkál a pecs"tes levélnek. Most ébredt fel Cs<.>ley két hét óta. Az örült sebesség, a kezdeti siker. a biztatás és a remény magához térilették. Kezdett bízni a gyözelemben. Már csak a legkönnyebb akadályok voltak hátra. Eszbe kapolt és napsugaras gondolatfoszlányok szálltak ál az agyán : Hátha . . . Lefogla a lovat. lassított. közvetlen az akadály előtt adott kis szárat. combnyomást s a ló máris átröppent. Eszélyes feje megint teljes egészében a helyin volt. (Folytaljuk.) Képviselői beszámoló. lvády Béla. a pásztói kerület országgyülési képviselője érlesülésünk szeríni e hónap második felében kezdi meg kerületében beszámolói körutjál. A kerület lakássága nagy érdeklödéssel várja a beszámolót, amely minden alkalommal országos vonatkozásban is jelentős politikai esemény szakott lenni.
A karácsondi Önkéntes Tűzoltó Testület ötvenéves jubileuma. Mult szá!Jlunkbau hírl adtunk már arról. hogy a karácsondi ünkéntes Tüzoltó Testület szeptember 3-án ünnepelte meg fennállásának 50 éve~ jubileumát. A jubileumi díszközgyűlést Holtzer Lajos fő jegyző, a karácsondi Önkéntes Tűzoltó Testület elnöke nyitotta meg és szép beszéd keretében ismertette a testület félszázados eredményes tevékenységél. Az országos Tüzoltó Szövetség elnökségét HirIing Gyula m. kir. kormányfótanácsos, elnökségi elő adó képviselte, aki mély hatást keltő, nagyvonalú beszédben üdvözölte a jubiláló egyesületet. Ez alkalommal Heves vármegye tüzoltószövelsége is évi rendes közgyűlést tartott. Gróber Ferenc főszolgabiró alelnök vezetése alatt. Breznay Imre vm. tűzrendé szeti felügyelő éves jelentését dr. Búzás Endre vm. főjegyző ismertette. A gyűlés kimagasló pontja Hiriing Gyula indítványa volt. amelyben fölkérle Heves vármegye tűz oltószövelségét, hogy mindazon bajlársaknak, akik a nemzet hívó szavára a haza védelmére keltek a világháborúban, neveit örök példaadás gyanánt a tűzoltótestületek székházainak falán örökitsék meg l A hazafias szellemű indítványt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá.
l 93:3. szPptember 15.
HEVESVÁRMEGYE
Az ügyvédi kamarák kamaraközi értekezlate Egerben. Az ügyvédi kamarák országos kamaraközi érl•·k,·zletet tartanak Egerben. uz ügyvédkcrdcsPk tárg\úban. A_z egész ügyv<'di túrsmlalom nagy qirakozússal tckmt a szeplember 17-én tartandó <'rtekezlet eli·. mPlync•k progrw.nnja lelöld i az ü g .-vi·di probl,;múk minden egyes tl~májitl. A ki·rdésck Pliíadzettek tiszlelel(•rp EgPr városa (·s iiZ egri kamara. melyPn biz myára <'rdekes felsz,·,tHiúsok lognuk Plnang.wni. Az i-rlekezlel ré->zlve' ií1 a IJ.lliin:n:r'isr fwrltir.~uk é.~ G!J6rl!I!-JÖS város meg· hír·rísu iolytún meglútagatjük a Kéke~tet
fvl;.
A MOVt. Egri Sport Egylet munkája
a vidék sportéletében. A Move Egri Sport Egylet egyik legelsri állomása, t·s sú·p Prl'drn<;nyc>i ubn n~r·~\rc!hivntotf mlivPiéíje n \id,··ki sportn·1k. Usz•'•i \·di1ghirl. <'l!\'t-·b sportoltH or'Zsl. il \IPs!' ilgdts ltilitkúrúl. aki il lun·ikt•ztik·t lllt>tldo!t;~ s;.alw:iJb mmt t'i.IY ,.,.,,z,·d,· ,,./, tvi korcsolvuszezon nagyon mostullil volt az Pgyesül<'ltel szt>mb~·n. 11mil lt>gjobban az atlt'likai szakosztúly tagjai éreztek meg. A szakosztnlyok kö-
1
ll.
zül ~bg~ edül csak ez a szaka ,ztálv az me ly sa]' át · éfl•Je o nem tudj:1 v . . · d, . távolabi . l k erscnyei 1 megren ezm. avagy ;l JI eye en rend(• ~ett 'ersenyeken résztvenni. Hogy a szakosztályok ellitt anyagi tekintetben m:gnvtiJ~n az a~ ut. mcly a tudá>uk szelesebb körbt nr be bizonyilusahoz vc•zet. az elnökség minden lor · · · Iranyu · · 1 F 1'''·.'·,·se_ .. . a beveteli !eh 'l<·l·Qe· · ~ ..,aek · fok ozasara ~· Vl·lr>dott a j,;gpályának a jelenlegi footballpályár~ u citkte_le .. ~ert tudvalevőleg a mostani jégpálya urnusz. t~lé!Jaban rothado novénygyökerek okozta mell'g k1gozolges állnndóan kt-~slelteti a korcsolyaszezon nwgnyitúsál, holott ebben az időben minden kcs:?.:·ln:.' nup tetemes wsztPséget jelent az egyesület szun;au .. Ezen a tala]on a szükséges viznivótmk femtmt_asa_ IS nagyon költséges. A j~·gp:ílya átvitelének elofel~etele azonban a melegedő kérdése, mert a JClen.legi he~ye_n_ lévő melegedő nagy távolság miatl nem. JO_het s~amtlasba. Errenézve egyedüli megoldás ':1 palyan mar kezdettől logva nélkülözött tribOn feleplt:se. ~el_y elsősorban rentábilisabbá teszi a ~.ed vezo_tlen 1d_oben megrendezett mérkőzések anyagi reszel, r.nas?ds?r?a~ az uj jégpályán megoldja a melegedo_ kerd~set IS. Itt talál tehát cáfolatot az eg~ese_ <1. al tal tevesen hitt az a felfogás, hogy tribün feleptlesevel csak egy szakosztály, nevezetesen a iootball van ki»egilve. mert kiv~tel nélkül minden szakosztály fejlődesél lesz hivatva előmozditani. Első és legsürgősebb teendő tehát a tribün felépilése. mely után már automatikusan következnek a továbbiak. Nem olyan nagy összeg kell hozzá, s mans megoldást nyernenek a szak >sztályok mai nehéz anyagi gondjai. A hozzávetőleges költségvetes szeríni az összeg, amiből egy, a hd y i viszonyoknak megfelelő tribün H építése kitelik 5.000P-t tesz ki. Ezt az öszsz.eget amort~zációs kölcsönképpen kivánja élZ egyesulet h•!ve~:':. A felvett kölcsön 10 év mulva nyerne teljes kicgyen:itést. Az egy évre eső annuilása a felvett kölcsönnek 6 sz'izalek rn .•!lett kPreken 685 P. Az an~uitás pontos fize-tesénc-k teljesitése i~jeben a kölcsönző lekölne az évi brutto bevételek 15 százalékút. nmi a cea ·1.000 P. évi forgalom m !lett, ami teljes szúzalékban biztosra vehető - 600 P.-1 les..: ki. A mutatkozó hiány a jelenlegi költségvetesb~n szereplő. s tribün felépitese által megoldást nvert kiadúsi tételekből nyerne kiegvenlitést: Ez ol~an ö~sz<'gc•t tesz ki. ~Imi kétszere;-;l·n fedPzné a mu'tatkozc> hiúnvt. Ez egyedüli megoldás. urni az egyesület szakosztúlyainak további sikPreit biztositani tudná. NPm Hent rizikó! a kölcsönziinek sem, mNI a kimulillott szúmndatok teljesen reúlis számitéÍsok eredm(·n~ Pi. Viszont teljesen indiff,·wns a tőkes szemponljilb
h
hel 1
az
1
ziit~-.·g
,.1"11.
12.
HEVESVÁRMEGYE
SC.E'RKESC.TŐI UC.ENETEK. Balaton és Mátra. Az egyik is más. a másik is más, végül semmi uj nincs a nap alatt. Nem mindenki akar víz mellett nyaralni. vannak, akik a hegyeket jobban szeretik. Por ott is van é-s ill is van. mert mindkét na~yjövőjü üdüléívidék most é-rkezett fejlödése első t>lappjaihoz. Hcwy drága a nyaralás a magyar fürdökön? Ez sem áll. Van olcsó és van drága nyaralús. Az osztrák füryöhelyeken semmivel sem olesubbak az üdülés költségei és azok a bizonyos napi ,l shillinges penziók eldugolt falvakban. kis para~ztházakban vannak csak meg. ahol reggelire kap egy fél liter tejel egy karéj kenyérrel, déin· olt és azt ehet, amil akar, de külön kell fizetnie. eslére pedig megint bekészitenek a szobá.iitba egy fpl liter tejet, meg egy karé.i kenyeret. Vasárnap estére esetleg egy darab jó kemény sajtot. vagv tejfölös turól. Ilyen szállást és ellátást nitJunk is megkap ezért a pénzért. - A Balaton jelentősége utóbbi időkben fokozódott, merl a nehezebben elérhető ter geri fürdök előnyeit tudják mellette megtalálni nemcsak a hazánkbeliek. hanem az osztrákok és délnémetek is, akik az egészen másjellegű északi tengeri fürdöhelyekhez képest itt sokkal enyhébb időjárásbeli viszonyokat találnak. A Mátra viszont elsősorban hazai közönségünk érdekében volna lovábbfejlesztendö. Pedagógia. Értesülése helyes, az illető ellen iegyelmit rendeltek el. - Nem közölhetjiik, személyi hajszát nem iolytalunk. Alfa. Köszönjük, bevált, sorra iog kerülni, csak egy kis türelmet kérünk. l!rdeklódó. Nagyon sajnáljuk. hogy kívánságát nem teljesíthetjük. Mi szenzációkra nem utazunk, mi a nisi kéjgyilkos és tánainak sem iejképét sem .. idegfeszítő" ténykedéseik leírását nem szállítjuk étvágygerjesztőnek az ön reggelijéhez. Állatsereglet a házban. Valóban soknak (e:,el minősiteni 3 kutyát, 6 macskát, egy papagáj! egy házban. De talán a helyzet mégsem ilyen sötét, lévén egy tágas udvarú falusi udvarházról szó. T essék a nagyobb kutyusokat kifelepiteni házőrzöknek. a deák menjenek egerészni, a papagáj majd csak meglesz valahogy odabenn. A kutyáknak kis házat kell csinálni, a deáknak pedig le kell venni a kosztiejadagokat, hogy az egerésző kedvük megjöjjön. Pocsék idő. Hát lehet igy is mondani, bár a pocsék a pocsolyával rokon és a pocsék idő alatt inkább a sáros. latyakos időjárást értik az emberek. De hogy mindenre rossz ez a szeles, száraz és hideg időjárás, nemcsak a meghosszabbitott vakációval póiélvezeteket kereső iljuságnak, az biztos. Sok kárt is okoz, mert a gyümölcsöt leverik a viharos szelek a fákról, a szőlő pedig nem akar megérni. És akkor nemcsak az idő rossz, hanem az idei borunk is bicskanyitogató természetüvé válik. De, kérem szereleltel ki tehet róla ? Méhészet. Ugy érlesültünk, hogy az idén a méhészeknek komoly gondjaik vannak a mc'•hek leldtetése felől. a mézelés annyira gyengén sik<>rült n ros!'n bizonnyal ismd szükS(;g lesz a kedvezm!··nyrs cukor kimzlilsúm. n m(•húllomány áltP(Pltetésének biztosilúsa érdekdll~n. (gy folyik a mi Kimaimunk tejjel és mézzel. · Közös strand. Tessék figyelemmel illolvasni azokat a cikkt>ket. Minden kérdésben lehet pro és kontra álláspont és mindenütt találhatók ilthidalc'J megoldások, minl ahogy találtattak is.
l 9:3:3. szeplember 15
Utkaparók. Ön csodálkozik, hogy az országúton az utlmparók csak piszmognak és ahelyett, hogy az utut kaparnil . inkább rásöprík ujból a port az autósok nagy bosszúsi1gára. Nem lennék ezt, ha erre szükség nem lenne. De a mostoha P<'nzügyi helyzetben vc'•dni kell a teljesen piín're lejért utiestet {·s az isznpos pornak n \"i!'<SZHSÖprése abban él remt;nyben történik. hcl!'y Pgy-egy Psíí PZI a .lÓ kiiléíanyagol i.~mél bt>iszapo(jn él megmozdulásm hHjlélmos kőpálya kavicsui köz<;. O nix. Level{·! U!-lyszólvún teljes fprjt>dclm••ben közöljük ill : k<'n tisztelt Szerkt·szlii Ur! Fi~yelc>mmel olvusom éiZ Öniik lupióban m<,>sl kezdiidii .. Szerlwsztiíi ÜZ<'nckkd." Okastélin uz On bt>Yczdiíjd is, neki'm is l<'ts;~;dl. nemcsnl;. az .. In·>deúknuk". Azt akmom csak irni. ho~ y n lr!-!Plsií "S,"rll•s .. cimü. illetve jeligéjü Üz<'nct megij •s:t.lell! ! Lútszik, ho~\· Ön ii<:lal emb<'r, mr st jú hnszn<':l n•nnt'. ha voiria fdcsc'·ue é-s néha útn•vidiúlhutnil vPic él SzNkeszlői üzeneteket. ö semmil•selre sem cngt>dle volna, hogy a legelső üzeneibe olyan ki•nycs alsóruhu darabokat ernlegessen és még hozzá nem is a finomabbik nevén ! Most a szegény ijedös kis liinyokat mind elriasztotta ! Mondom a kis lányok most nem lesznek .. nyájas előfizetők", csak .. nyájas elönemfizetök." Nem is olvastam el aztán a ll. számu üzeneteket. csak a legutóbbit; nagyon örülök. hogy egy kis vidámsilgot igyekszik b~levinni az üzenetekbe. Kérem ne vegye rossz n('ven u fentieket, nem krilizálni akartam, csak ... ráérek,- sajnos nagyon is.A "pusztai magányról" akarok pár szót irni, engedelmével. (Nem a "pusztai magányhoz", nem érdekel. hogy ki irta.) Istenem. milyen ellentétek vannak! Arra kérem igen lisztelt ')zerkeszlö ur, nem tudná-e meglejteni azt az igen iontos probl!'mát, hogy ha már a jó Isten nagyságos asszonyokat teremtett, miért nem lehet egyforma soruk. illetve miért nem lehet minden nagyságos asszonynak jó sora! ? Pár évvel ezelőtt nekem is olyan formán telt el egy napom mint a .. Pusztai magány" irja. Bezzeg mosl nem kell korán kelni, mert nincs fejés, disznó-etetés. stb. nincs szakácsné, nincs kerlész és tejes, nincs eb ... akarom mondani . . . igen, az uram - sajnos egész nap itthon lábatlankodik merl. nincs már IJiegint nincs - munka ! Hogy mit csinálunk, talán nem is kiváncsi, nem baj, azért én megirom, nogyhu már beleiitradtunk abba, hogy semmit sem csinálunk, elővesszük a beteg idők áiiumál. az édes mákonyt, az .. abrakadabrát" és törjük a fejünket, hogy mi ez: Kas saison ka'! vagy, hogy egy botnak hány vége van? stb. Hozzánk nem járnak vend<;gek, mcrt nem tudnék részükre csirkét vágatni <;s megvan az embernek az a kutya lerm<;szele, hogy ahol nem lehel n't<'sl enni. ott nincs kedvük kvalerkitzni ! Mi·g egyet SzcrkPsztií ur l Ilu n .. llevPsvúrmc~' ~t" okashatom. n Pm unnlkoznm, (mnjd mPg ('SZ u l<'nc e~y kis nivr·>snbb olvasni való(··rt. sc Uj ldiík ~~· ~~<·sli llirlnp. -- Kis ujsú!-{, Friss ujsüu. kell az ordo~nek! Azt mc!-{lnnulhnlnúnk beliíle, ho!-{y küliin~dc variilciókban hogyan kell gyilkolni !) nekem ez ts egy kis szórakozús, bitrmilycn szilmz falut is hiil~yek részére, csak n szin{•vcl nem tudok kibékülni ! Onök olyan j<í és hüs<;g('S hazafiak mind ott a SzPrkeszlősl•gben, hogy amig Trianon él. gyászbaborulva
9n
szerkesztenek l? Ha meglátom e lapol, mindjárl . eszembe jut az a ·kis vers, hogy pisztoly dördül keltő hördül stb. már H. J.-nek tovább nem tudom. Lám ez a szürke meg fekete szin ilyenre inspirálja a sze~rény költőket!" Szivesen vesszük, ha más is hozzászól, mert van mihez hozzászólni. Akkor majd egyült üzenünk a többinek is.
kétharmadánál, az A--J-l sorsz. ingatlant a kikiáltási ár felt''.nél alacsonyabb úron eladni nem lehet. Eger, l9ila. augusztus :30.
dr. Garasa s. k. kir.. jb. titkár. A kiadmány hiteléül : Guggenbergné kiadó. A liszafüredi járás fű-sz-c->1-ga_b_i_r~ja. 2507, 19:l:i. szám.
Pályázati hirdetmény. 10134t1933 szám.
Árverési :póthirdetmény. A telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Mezölárkányi Hitelszövetkezet végrehajlatónak vitéz Kovács Géza végrehajltist szenvedö ellen :1'156 P. 19 f. töke s júruléka erejéig inditott végrehajtási ügy· ben az 1933 évi julius hó 3 napján 741lll933 tkvi szám alatt kibocsátolt árverési hirdetml'nnyel J. a mczlilárkányi 489 sz. betétben A+ l sorsz. 1017 hrsz. alatt foglalt s Kovács G.!l:a (vitéz) nevén álló ház ingutlanra, annak alkoló részei és larlo:i:ékaira 1310 P. kikiúltási árban. ll. a mezólárkányi 489 sz. betdben A l. 1-6 sorsz. alatt 1711;5. 3235/6. 3236/ü. :32il(j/Jl :.12l!8/6. 1711 •t.i hrsz. ala ll foglalt s vitéz Kovács Géza nevén ölló szántók és legelő ingatlanra 2:!511 P. kikiáltiisi árban a Mezötárkány községházánúl19:13 évi október hó 1!J napjának d. u. ii órájára kitü..:öll árvcrést az l&sl : LX. t.-c. 167 §-a értelmében Hevesmegyei Takarélll)énzlár végvrehajtató 800 P. töke és járulók~:.tiból álló köveldésének behajtása érdekében ts meg fogják tart<.mi. Eger, 1933, évi augusztus hó 29 napján. Szikszay s. k. kir. jbirú.
Végzés. Az egri kir. jbiróság, minl telekkönyvi hatóságtól. IOH34/tk.- 1!)33 sz. A tkvi. hatóság a Pr;nc Sándorné viatónak Bodó János Vl"grehajtást szenvedö elleni ügyében a 9095/l9:i:i tk. sz. árv. hirdetményt akként i~Hzilju hi. hogy az egerbaktai 653 sz. belétben A l. 1--7 sorsz. ll. ingatlan i.ikiáltási ára: 830 Pengő a ll. 1-7 sors:t.. n. ingatlan kikiáltási ára 1300 P. 50 fillér. a A. -f · l sorsz. a. ingatlan kikiáltási ára 1316 P. Ezen kikiitltási árak mellett, ha az árverés meglurlúsát Princ Sándorné végrehajtató kivánja, akkor az A l. 1-:l sorsz. ingatlant a kikiáltási árnál alacsonyabb iiron, az A. ll. 1-7 sorsz. ingatlant a kikióllúsi ár kétharmadánál, az A+l sor ingatlant a kikiöltősi ór feknt>l alm~sonyabb áron, ha pedig az árverés mcgtartúsúl dr. Prcszler József csatlakozott kiv.lnja, akkor az A L 1-3 sorsz. ingatlant 6~0 P-nél alacsonyabb úroQ, az A. ll. 1-7 sorsz. ingatlant a kikitlltási ár
Heves vármegye tiszaiüredi járásához tartozó Poroszló községben lemondás folytá~ megüresedett seg{,djegyzüi úiiúsru púiyúzutot hirdetek. Felhívom mindazok._;i, akik ezen állást elnyerni óhajljá.k, hogy elüírt képesilésüket. eddigi alkalmaztatásukut, erkölcsi- és politikai megbízhatóságukat igazoló okmányokkal ielszcrdt pályázali kérelmüket hozzám folyó évi szeplember hó 26-án déli 12 óráig nyujl:;ák be. A hiányosan felszcrclt, vauy elkésve érkezell pályázati kérvényeket nem logom figyelembe venni. A segédjegyzői állás javadalma a 6:!.000 !926 B. M. sz. és az ezt módo3iló rendeletekben megállupitott itzetes és tcrmt~szelbem lakás. A választás határnapját később iogom kitüzni. Az állás jelenleg helyellessel be van töltve. Tiszafüred, 1933. évi szeptember hó 5-én. Dr. Ficzere Jenő löszolgabiró. Az adófeiszólamlúsi
bizottságok müködése.
E hó közepén kezdi'{
me~ megyeszerle flZ adófelbizottságok müködt'·sük~t. A rendkivül
szólamliisi sulyos gazdasági helyzet foly :ón bi:.:vnyára nagyon sok lesz a panaszoló, akik st:·reimeik orvoslúsa végett a bizotlságokat fölkercsii{. l'ugadhatatlan, hogy a bizoltságokn,tk nehéz munbjuk lesz, mert egyrészt szem el. ,ll kell nekik t.:uluni a törvényes rendclkezéscket. :núsrészl u türvcnyck szellemet iigyelembevévc a jogos mdtún} ossúg alapján meg kell mérniök itdetük kimondásánál az adózók nehéz helyzetél is. A szerkesztésben résztvesznek:
G)gerben: Dr. &riadt $andor, 6\,'öng\'Ösön: D~. Katries 1\álmán, ~iszafiireden: Dr ·~~glt9ózsef
J{e"esen: ~iglár 6~za, Pásztón: t?it~z $zilág\)i Sándor.
ar.
f elclős szerkeszlil cs kiadótulajdonos': '0ig 't?ilntos. }(at"an, Gfelefon: S§. Társszerkeszlő: ~aioglt ~sttJáll 6\'~119\'ÖS. Keziratok, clöiizctési és hirJelési dijak a kiad'óhivatal eimére Hatvanba küldendök. · Hirdetések díjszabás szerint.
Egyes s:dm dra 50 fiiJér. o••••·e~&aar.e~o
l
IBindfeld Márk és fiai
~
a
l
BrJstoJ... BrJstoJ...
részvér~ytársasag i
épületfa kereskedő cégnél ifi a legmodernebb kivitel ü~ cementárúk és mükövek i beazerezhetők.
Bristol S:á11ó Budapest Dunapart
61
lG. . . .8'N«oatff0f0mp~Cfdftfl'Nir+O Hatvan. Telefon 30. '
á r b a n és szolgáltatásban vezet l
o .x:"'%·rx·r"'%"t-"1"X"1 ·1· :x o
,. BlumeD11)al Béla
~
~ épületfa- kereskedése és
~
~
~ ~
cementJlyára. Hatvan. Telelon 29.
Elsőrendü cementárúk l Mindennemü építőanyag :
~ ~
Szoba teljes ellátással személyenként napl 12• .,. pengöért.
~
~ ~
r
y *?'E!?!
Bell .Miklós
l\uzpouli iroJa :
llocvátlj MJijály ucca 774.
f4 a lemobb minőségben kapható. ~ .... • .0 ~
•=• a Sr? •
~
cement, tét,la, cserép, nad, kőpor stb, ~
~~~
,
tégla és cserep-
Naiy és kisméretü l iéptéJlla, hornyoltcserép
.._-~o
g y
A Hatvani Gőztég l~ és Cserépgyár r -t. h~tvani
gyártelopeu
k.ituuú
1\a~yméretü tegla
TEI.EfON:
KESERŰ BÁLINT laiskoláiában,
Pusztamonostor, Szolnok megye. (A Magyar Faiskolai Szövetség tagja.) Alma, körte, szilva, kajszi, cseresznye. meggy, dió, eper· fa magról. vadkörte és vadalma, két éves csemeték. Versenyképes minőség és árak. Árjegyzé· ket kívánatra küldök. Látogató· kat szívesen fogadok. Telepern közvetlenül a pusztamonostori v ás ú t á ll om á s mellett van.
hozponti uuJ.1 Gya.tclct,
~~.
A gondos háziasszonynak
csütörtököD
. '
ll
\·,-;,uutclaJt,kat
első
:~l.
HAJDU
rés:i ctfJzetesre Js kapljaló!
u
~.::· .... ,_ '""" .....;;a;:....~~'l'""'~····:a:"""'~
hogy lelkeresse
ÁRMIN
z l e t e t
•
•'--""--""""'--"-""'-"~•
-
11"
~
, d' , k, "l, k k ra 10 eSZU e e
t
Illés Béla radiószaküzletében. Eger. Telefon: 230.
~ fl
~
1 ;
n y i l v á n o s
étterme és szállodája Mátrafüred (Bene)
Bérlő : WICKL P ÁL Telefon: Mátrafüred.2. igényt kielégitő kénye· Eiész éven át nyitva. lern. Modern étterem, Elsőrend ü szálloda, 16 napozó.- Penzió. Di· tágas, világos déli lek· vésü csendes szobáétós koszt. Szőlőkura. Szolid árak. hgyclrnes val. Minden szobában kiszolgálás. Ll ő és u ló· folyó viz. Külön füridényben engedmény. dőszobák. M i n d e n
DEZSO
'
uhol ir~ss pörkolesü elsőrendű
~Standard~l k á· V lé D t k ·
l~
CsonQrádvárlllegyei Általános Tanítóegyesület üdülöháza,
VfGH
teendője,
Olcsó áron,-
===========::!_!!::-"~'-'-'-"""""""-"e
NYOMATOTT
Ja •
11ornyollcs•rép
..
Eladó gyümölcsfaoltványok.
a
Nl á t r a d e r ecske.
mmóségu.
• ap agen JU t"anyos aron . - . enaturáll SZCS:l nagyban es kacsmyben l - Vidéki pontosan eszkozlok l - SaJat erdeke parancsolja, hogy egyszer
megrend~l~~e~et
próbálja meg.
Borkereskedők, szölösgazdák ..........................
···-
figyelmébe l
1. rendü tölgyfahordó minden n a g y s á g b a n kapható
DÉZSI JÓZSEF. .................... ~
kádárnál HATVANBAN.
KÖNYVNYOMDÁJABAN
HATVANBAN
--
