P O~. l T l K A l. K Ö Z G A Z D A S Á G l f:S T Á R S AD A LM I V Á R M E G Y E I L A P
T A R 1' A L O M: Dr. Katries Kálmán ügyvéd Gyöngyös: Ünnepi beszéd a Mátra Országzászló lelavatása alkalmával. A vármegyei bor és gyümölcskiállítás elő készitö munkálatai. Dr. Hirsch Albert földbirtokos. Hatvan; Kristóffy János jószágigazgató, m. kir. kormányfőtaná· csos, Kompolt; Dr. Meyer Béla dékánkanonok, ERer ; nyilatkozatai. Dr. Illinyi László tb. föszolgabíró, Pásztó: Hozzászólás a .. Mátra kulcsa" cím ü cikkhez. Balogh István a Hevesmegyei Gazdasági Ei;yesület titkára, Gyöngyös: Palócor· szágban ... Schütz Béla áltategészségügyi tanácsos Eger : Hatvan mezőváros pecsétje. Hevesmegyei ügyvédek gyűlése. Hevcsmegyci jegyzők közgyűlése. l>r. Sárközy Ferenc fogorvos Hatvan: Vázlatok a logorvoslás egyes tárgykö· re iből. Joó Gyula vállalkozó Eger : A kontár-kérdésről.
Dr. Gráf Andor községi orvos Hatvan : Magyar orvosok társasutazása Salzkammergutban. Szerkesztői üzenetek. Heykál Ede főkertész Eger: Néhány szó az utcák t-s útvonalak fásításáróL Továbbá hirek, beszámolók amegye min· den részéből.
HATVAN. 1933. J U L l US Hú 15. IV. f:VFOL YAM 13. SZÁM.
szemüvegen ál nézve, nem olyan egyszerű dolog, ezért minden község vezetóségének, mielött egy ilyen fásítással akarnak foglalkozni azt ajánlom, ho~ry szerezze be Cséry Gyula nyug. városi lökerlész, az Országos Magyar Kertészeti Egycsulet titkárának, a M. Kir. Belügyminisztérium támogatásával 1928. évben megjelent .. A oáros é:s falu fásílúsa" című mű vét. mcly az erre vonatkozó szakszerű, minden irányban tájékoztató útbaigazításokat megadja. Nagyon Iontos dolog azonban a kiültetett fáknak a védelme. Sajnos e téren igen elszomoritó tapasztalataink vannak : a fiatal fáknak kitürdelése, azoknak bicskákkal való összevagdosása, egy-két galyacska letépése helyett az egész korona letörése, a filcskáknak tánirudak.hoz erősítell kötözőanyagának (néha egy egéllz utvonalon) való szándékos clvagdosása, miáltal egy erősebb szel, vagy a koronu.lak saját súlyánál fogva való lehajlásával a ía ketté törik, továbbá a lámrudak ellopása néha egész út vonuion stb. E téren vulna szükseg oly intézkedésre, hogy az iskolák., elierkeszek l'li levcnkk vezetoi hassanak oda, hogy a gyermekek már zsenge korukiJiln tunutják meg tisztelm a köz intézményeit, a fákat és nóvenyzetet szeretni és megbecsülni.
Néhány szó az utcák és útvonalak fásftásáról. lrta : Heykál Ede. Az utcák és útvonalak fásításának ideje visszanyúlik a lagrégibb időkre, timikor is uj telepek, községek és városok építésénél ki-ki a saját ízlésének meglelelő fanemet ültetett háza elé, a neki tetsző tő és sortávolságra. Innét keletkeztek nagyon sok helyen az évtizedek után beállott, a fák fejlődésével kapcsolatban bekövetkezett nagyon kellemetlen állapotok, hogy a fa lombja az épület tetőzelél rongálja, az esőleveze tőcsa:ornút virag vagy lombhullásával eltömi, a fa gyökérzete az épüicihez való közelsege miölt behatol nem egy esetben magába uz épületbe, annak lala alá vagy közé s igy néha jelentékeny károkat is okozhat. De ennek a rendszertelen, össze-vissza való lúsításnak nemcsak ezek a hátrányai, hanem magában vi·ve é:IZ egi~s.~: úlvoné:!l magán viseli a rendezetlenség bélyegét, mcrt u különiéle fajtájú és nemű fák, azoknak egymústöl való eltérése fejlődésre, alakra és színeződésre, hozzá még u különbözö sor és tőtú volságra ültetett fák csak rontják az utca es ulvonal képét, hiányozvún belőle az egyöntetűség, rendezettség, összhang. Ezért legtöbb helyen kevés kivétellel, u hatóságok vették kezükbe a fásítás ügyét, mely nemcsak küzegészségü~yi t's szépészeti szempontból b1r rWHY jelentőséggel, hanem rendkivül fontos közgazdasúgi é-rdekből is. mert célirányos, rendszerl's lásilússul sokoldalúlag hasznosítható, mml példúul a se/yemlenyé
·uralom alat a .. minden a mienk" elv alapjún, az ország maJd minden ré~zében rettenetes pusztítást vittek végbe e, !~ren is. Nem kimélve uz t>vlizedes, s;~.~pen leJiett, ~.:efJukat s rendeltetésüket immtir jól Loetöltő ~aegyedeket. egész hosszú útvonalakat tettek tönkre. Irtottak ki a lelketlen, vandál kezek. Mi_ndenéselre ez is nagyban hozzújárul ahhoz. hl)~~ ~~nl mmd~n téren, úgy ill is megkezdődjék az ~JJat•p1tes mu~kuJa, mely az elmult L'Vtizednek staliszlikéti aciatmból ítélve örvendetesen halad előre. Nagyban ho:r.zájárul ehhez az a többféle nagY.on ~?vös _k<_.>r!llán~i~téz_kedés, mely a fósításokrwk kulo~fele m<_.>dJmra hlvJa lel az erre hivutott halóság?k h~y~lmet.. mmt a hősök emlékének megörökítésere lorlent .. faültelesi akció" stb, valamint a felltöbb helyc>n az e~és~ országban, sőt még a legeldugottabb falun, .. tunyan es pusztán felállított .. hősök emlékszo?r?. vagy más egyc•b .. emlékmű" környékének belmnl~sa v~gy p~rkszerű kiképzése is, nem is szólva a. sokfele "lomegfásílási akcicíról" valamint a fásílas~u~ egyéb módjairól ; ugy hogy e téren ma már valosag<_.>s versenyre l~elnck egymással városeJk és ialv_ak, Igyekezvén egyik a más1kat felülmulni, mivel az 111 __ elm~~.d?ll~kon kivül ennek "idegenl'org(l/mi szem~ontbol 1s 1gen nagy jelentősége van. . . . fe~intelte( arra, hOHY az utcák és útvonalak fas1tasa Igen nagy körültekintést igényel és szakértői
Lódíjazás Pétervásárán. Poroszlói Graefl Jenő, vármegyénk lótenyész b.izoltmányának elnöke a Hevesmegyei liazdusági Egyesület l YJ-1. évi lodijazásál a péterviisárw jarásba junius ~Y.-ére tűzte ki. Ebben a járásban WIL. év óta nem volt lódijuzás, ezelőtt J évvel vezette be ide a lóldmivelesügyi nuniszlérium a lipicai lajt, igy kétszeresen érdekes volt szakkörök számára a ludíjazáson várható ielhajttis. . Miklóssy Aladár jarási löszolgabiró és Balogh h.;tvan gazduság1 egyesüJeti titkár nagy korültekintessel foganatosított rendezésében ez a lódlJBZás fényes, mondhatnók minden várakozáson lelüh eredmennyel loly le. Ugy a felhajtolt anyag, mint annak minösége, a lovak és csikók nagy szuma, áJJoltsúgi toka arra v~llanak, hogy a pctcrvásárai járás lótenyésztó gazdal nemcsak hozzáértéssel. de szl,rclettel rs karoltak fel a lótenyésztest, melynck értéke az uulomobíhzmus terjedésével párhuzamosan nemhogy csökkenne, de gazdasági vonatkozásban is ernclkcd1k. , A lúd1jazás bíráló bizottságaban megjelentek : Graell Jenő, Horhy liyorgy elnükök, u löldmívclésügyi_ ~iniszter kepviseleteben Uub1cs l.iyula menesk~n ornagy, .a ":armegye részérol Ukoli!.:súnyi Imre ahsptm, dr. tlrro Jozsef alJegyző, :>chútz Béla állatcl{esz:.;ég~gyi ta~~C!Ios, ~ járás részéről Miklóssy Alu~~r loszolgubuo, dr. :>zvellcska Antal tb. föszolgab.ro, P1ller Kálmán szolgabirú, Engelhurdl Sándor ullatorvos, Hal~sz Sándor m. kir. guzdasagi lelügyelö. . , ~ gazdasagi egyesLilet lugJal kozul ott vollak : b.aro Solymossy J~nö, lvúdy liubor, Uemczky Elemér, liruell 1\aroly, U1csáns:lky Mihály, tovúbba Uarr'lczy Ucnes, d~. hehtukker Jenó, dr. Koucz Lajos és még sokan ma.s~k: k~knek nevét feljegyezni nem sikerül!. _. A b1ralo -~lzottság a kancák ket- ús a csikók h?ro~ _csoporiJ~ban, .vegül a kisgazduk igáslogat?IJBZBSI csopor~Ja~an 2\Jb lelhajlott ló és fogat közül 2_1 o~levelet, l~ largydijal és ;;o pénzdijal. összesen öj d1Jal osztott ki. ") Suit
.--HEVESVÁRMEGYE ____________________....... ________________________
IV. l'vfolyum.
1933. julius 15.
13 szám •
~~~~--~~------~.a-----~~--~------~---------- p O L I T I K -\ 1. K 0 Z G .-\ Z D A s A G I tS T A R S A D A L .\\ I Y A R .\\ E G Y E I L :-\ P ·~·~~··:t.i.J•LI•.I:\Ii'>. l'l.~~\\~t~J~\-~!'.~-\~i'>.~l:-~rsii../~.I~.R~'-~l~:J~~.<~..li~I~/~~E!IT~I.s~J~A~i<~A~KM,ÍII~-JII;!~I:II:\~.R~'I··:·~~·~·,~·:!\!i.(ii;r~')·.•F.J:jÍu~:\•!·~~·:·íi·I'IIIÍI:•\•l,•.t.•J.•\•I•:tÍiil~l~:l~ll~\~i~~IÍI·::•l~I'.I:~\·C·(J
_,
Ünnepi beszéd a :Má.tra, országzászló fela. vatása alltalmá val. Elmondoltd: Dr. Katrirs Kálmán. T. C:nnep]li 1'\t~zr .ns,'g l Amik• •r d mosl i-·lm·ntolt orszúgzti~z!c', tulapt.<.t· lim Onok ,.j,·. úlloi' t:gy t'rZl':ll l'lsti koll·lo·sst'•günk o•lkuldl'lli mt>ly ht~dr.lutfnl teljt>s lwnf;.·.: (;dviizll'tim· kPI Egt•r tisz t'rsr·ko··\;pz iolú il'lwl i IZ ,·; fríü·dniiki szimr:ai alaH bontnlwzz."·k ki. t~s k;·,,,.J .. ~s,;!.(Lin{ hitZdiit'u. liidú\·al t'·s szt•rr•lt•ttt-1 l\,·,~7rir~kni n nlilgym inlt•gritús fliradhftiutlnn ilJlOSJo)úJ. LrmÚnt:Z\' :\úndor Ur (im(·ftús<ÍgtÍJ, uk i t•ljiilt k<.•zt'nk. hogy nz ii mag~ m IPik,·n<'k szd· áradt". tüú·t rúnk sugúrozlassújúl. az orszúgzúszlr'>t n'trosunkban is
···s
fclit\'HS~él.
(;y;·,ng) i is gilzcLgabb ll'! t t'>:Y nu g~ jo·i~nl<'ís(·gű n-nwkmLi\1·1. --- G \ting) iis Yúros t;s u g-yt>ng\'OSI Jél· rús lwz:~fius ki.,zi•ns•·c:•· l•·ll\t'bt• zürhuljil éiZI a lwtalmns pn•nurKiwnt•ntot. mnc·ly llitpm szerinl nt'lll hilgyhat I.) ug!t,! , g) l'llt·n mag~ mnak addig. amig l'Z u zúszlt', ürbocé-lw st.<>kkt•n. Igy f<·lélrbt.•t-r
Uraim. - küliini•st•n pPdig ti le\entt-k. \1wnor· orsz;'tg ifjusÚ!.(il. akik nlig ismPri!l'k PnnPk il nPmzdi lüjdaloll'néd\ Predtijt;l. in nt· n a Csor kaorszúg északkcle!t·rwk zúszlaJél rösen balkúnizli hangzavar rneiiPtt bP\'C>nult. besé-túlt :\lúmmmosszi· gel \·úros hatúréiba :mo olúh katona. Elöl csimpolyüsok. miigottük rongybocskoru bakák. oldalt citrom· sárgéira festell öszv(·rekPn lárvafeht;rre púderezt>ll tisztPk. Ez u díszes Iéirsasúg fp]sorakozoll ft város liiieri-n (·s a csimpoh·ások kisé-rele rnellett azt danoHa : leereszkedtek a Kárpátok lejtőin a rumun) sasok. szPikergelték a magyarokat. elvettek a földjeiket. -- de meghagytak annyit. amennyi elt•g marad nekik temetőnek. Ez volt ama nevezes t;szakkeleti oláh hódítás. - így taposolt rá az ezereves Maqyarország földjere az oláh bocskor
lJmi;n, ifJü Rmútuim 1 l la az ü \ ii~!gh ,borus orosz giízhengl'r bddoj!otla \·olnu u lelegzetc·t uz utdsú ma~ yar bdkübuderporos (•s bocskoros nwgklt·pedt's azonban több mint egy hiilúl. - ez a mag) m törlt'·nelernnek lt>girtúzalosab jajgat a róna. --szi·gvenP. ,\;:.".ta .. jajgat a bérc. kiidbe borul: n magyar hatúr". csak ö ft'ktel~n !-{'.ü liilet mereszli rimk \ érbt•n forgti szemt'·l De hát rnit'rt a g) Liliilet. a::wiy a \·ilág mindnt;~Y !úja fPiiil it magyarsúg fp]& csatlogtatja iogül ' 1 Honnan a bosszu fé-k!Pienst'gt>. amely minden· áron a rnegscmmisült;s felé akarju sodorni ezt a rokonlalan népe·! 'l Hét vdkes ,·olt-C' Lr·onidéisz abban. hogy a v&re uto Ist> cspppj _;ig 'i•delmezle T Prmopylét. Blinrissé vült-P !\1agyarorsztig a\'\·al. hogy hiYatalos lévén a -.ilúghübon:r v(·rlakodalmúra. kiosztott szerepél glóriás vilt·zs(·gge.l (·s li.irhL'It'llen SZÖ\ elsC:•gi hlíst··ggel tölliit ll' be ! '! Hiszen hol \'1:111 a szt>nnye~· folt azon a zászlón. arnl'ht>l I!H-1-ben kibontottunk 'i [gy meg~ilkolt fejPdelrni hitvespúr szomotu kt;pe és a szöve\segi hüsr·g 1 Ez volt a jegy. ez \'olt a jel~zó. azon túl pPdig ~e hatalmi \·ágy, se \'l-rszomj. se lajgyliliilet. Ezzel a tiszta zc.'tszlóval indult hadba a rPgi \lagyarorszüg minden nt;PP. t•zt ;wrdozta meg egy ellenségt·.~ fl;lvilág elölt. ezzel kezl-ben nPmesnek. \·iteznek. bt'csülésrc méltónak találtatott és ha \·an mt'·g egy szt>rnern) i erkölcs ezen a sáros föld teken. akkor azt a hüborüs zászltil :\lag~arorszéignak ma sem kell mP~sz~'gyelnie. .. Es mégis - hiszen Onök nagyon jól tudják azok a világhírhedt férfiak. akik arra ,-állalkoztak. htrgy Európa népt'·t ki\·ezessek a megJsmétlödiitt kő korszakból. - nem mérlegeltek sem eseményeket. sem hatú okokat. sem nemzelerkölcsöket. hanem olt Trianonban vérgözöktöl túlfeszíle11 aggyal látványos kereszthalálra ill'lték Magyarországot. Nagy volt a halálra ítélt, nagy n>lt a halott. - négy darabra vágták. hogy négy lernelőnek ferge rágja es a trianoni kriptához odatelepítetté-k megreszegült poroszlóikat Még mosl is áll az egekbe ordító halotti lor! Onnan az Alduna hullámaiból. a Kárpátoknak szik-
2.
1933. julius 15.
HEVESVÁRMEGYE
larepedéseiből áthallódik hozzánk a magyar lestvéreink keserű zokogása. - mi pedig itt, az országzászló alatt csüggeteg lélekkel várjuk : hogy kél-e már csíraerjesztő szél, amely termövé teszi a magyar ugart? hasadozik-e a Trianon kriptaköve? -- nyilik-e az út, amelyen eljön a történelmi igazságok európai revelálódása !
Tisztelt Ünneplií Közönség, iljú Bar.itaim ! Ennek a országzászlónak köbe merevült 7 kopjajából a honszerző 7 magyar vezér lelke figyelmeztet bennünket, hogy az ö vérükön szerzett magyar földön, Árpád ősi telkén idegenek ülnek; - ez a magyar címer azt hirdeti. hogy a négy folyó és hármas halom országát, Szent htván birodalmát ellenségek farkasioga lépi ; - az árbóchegyén a csillogó szeniséges kereszt a magyar nép krisztusi szenvedéseil jelenti, - de egyuttal azt is hirdeti. hogy a halál után még van feltámadás.
Polgármester Ur! Fogadja ezt az országzászlót nr.gy szivének forró szerelelé b~. M J m ?g a nc:n";eti fájdalmal szimbolizálja és igazsá.j'ért kiált az ég felé, de mi érezzük. Gyöngyösnek és a gyöngyösi járásnak népe tudja, hogy nem messze van az idő, amikor a mátrai szél meglebbenti e zászló háromszinü selymét és lágy suhogását kéklő halmok lelett átröpíti a trianoni határokon, ahol felénk hajlítia dús kalást:ál a Bánat vetése, megkondulnak a székely harangak és valahol a kassai dóm felett kigyúllad egy bujdosó felhő, - a porladó kurucok visszajáró, kisértő lelke. . Mi érezzük, mi tudjuk. hogy az a kuruc lelek l~S e zaszl?val életr~hívott m~g-yar őst>rő az igazság ~atalma~al. vagy ha kell. Arpúd kurd.iának villámaIv~l szetut a Inanemi telemvirrasztök közöll. magasra szaktell _azt a felúrbócon lengő zászlót és szikrázó f~nnycl IrJit az
~============~
A vármegyei bor és gyümölcskiállítás előkészítő munkálatai. A bensőséges öröm jóleső érzésével számolhatunk be azon örvendetes körülményrőL hogy az ősz szel Egerben rendezendő bor és gyümölcskiállítás terve általános elismeréssel és örömmel fogadtatott. A kiállilás rendezőbizottságának vezérkara a a közeli napokban meg fog alakulni. s el fogj:1 készíteni a minden részletre kiterjedő munka!ervezetet. hogy a kiállítás mmiaszerű. impozán~ legyen. Már most. a munka kezdetén luclalában az emberi kishitűségnek. kérő szóval fordulunk a ter nelők höz. akikn ~k érdekeit a kiállítás leg~lsösorb:tll szolgálja, hogy a saját érdekükben legalább annvit tegyenek meg, mint azok az önzeÚen férfiak .. akik becsületes odaadással kívánják a sikerbe w•lett biztos reménnyel az ö ügyüket szolgálni. A kishitűek, az örökös kétkedők és a .. Tamások" álljanak idre, ebben az öldöklő ~azdasitgi háborúban csak egész emberekre V ..in szüksé·günk. akik tudnak és mernek is u dermedtst>~ből kiemelkedni. Mindenkinek a lelkét át kell 'latnía a tetirekészség és lelkesedés olyan magasfokú tüzéne ~. mint amilyen a mozgalom lelkes vezt>töjébcn, dr. Pelro Kálmán országgyűlési képviselőjt'~ben él. Dr. Puky Árpád, a gyöngvösi<>k ki ;úló agilitású polgármcstere igen találóan mondotta. • ennek a kiálli tásnak nagyszerűen kell sikerülni: legyen f'Z az alkalom a két testvérváros lelkes ölelkezésének a napja, amelyen a vármegye minden része a lel{odaadóbb ügyszeretettel szintén megjelenjen J" Az ország és a vármegye közgazdasági életének kiváló értékei szólalnak meg a kiállítás mellett. az IBU~~ vezetősége pedig átérezve az ügy nagy fontossagat. a legnagyobb készséggel tett kijelentést lapunk részére, hogy úgy a bel. valamint a külföld érdeklődőinek felvonúltatását a legnagyobb készseggel vállalja. ·
Bízó reménnyel közöljük az alábbi nyilatkozalokat: Dr. Hirsch Albert nyilatkm-:ata. A rPndczcnclií gyümiilcs t'·s borkiüllilás kádésében dr. Hirsch Albert szive-; volt hu ~z-i intézell kérdésünkre az ul~. az 1dei fagy miatl so!,an n:•m f<>[J'n:Ik Tf;szt vPh<·lni." Kristóffy János jószágigazgató leve'e szerkesztőnkhöz.
Igen tiszlPit Fiíszcrkcszl
A megrendezt~s körül Eger város és a GazdaEgyesület agilitásában feltétlenül megbízunk.
1 93:t julius 1''·
HEVESVÁRMEGYE
Eger városnak érdekében áll az idegenforgalom emelése, a Gazdasági Egyesületnek pedig kötelesséile a vármegye szölösgazdái érdekeinek előmoz ditása. Az első pontnál tehát nincs hiba. A kiállítók megszerzése már nehezen fog menni. A kiállítás a termelőnek pénzbe kerül s ha azt akarjuk, hegy kiállításunk tetszetős legyen, az sok pénzbe kerül. A kiadásoktól pedig ma mindenki turtózkodik s így valószínűleg takarékossági szempontokból na~non sokan akarnak majd elmaradni, már pedig ha heves:negyei kitillítá~t rendezünk, azon ott kell lenni minden termelönek, és annak a kiállításnak eredményesnek, nagynak, szépnek kell lenni és emlékezetesnek kell maradni. A kiállítók meg~zervezése tehát nagyon fontos feladat. ez tulajdonkl'pen a kiin· duló pont. A kiállítcisnak látogató közönsé!!'cl egy vasár· napra könnyű lesz szerezni a rendezőségnek, úgy, hogy egy filléres gyors árában a belépti díj is bent foglaltatik, csak az ellátásról és rendfenntartásról kell gondoskodni. Hátra van mosl a legiontosabb : tudunk-e a kiállításnak vevó közönségel is biztosítani? A termelök természelesen-és azt nem lehet nekik rossz néven venni, hogy a kiállítást nem mulatságnak nézik - azon reményben állítanak ki, hogy a kiállítás rl'vén valamit el is tudnak adni és pénzhez julhHinak. KPrdés vajjon meg tudjuk-e moz· ditani vásiulúsra is a küllöldi vevöket? Sajnos a külföldi szftllítélsi, vám és valuta nehézsi-gekkel sú· lyosbított gazdasitgi viszonyok miatt küllöldi vevökre biztosan nem suíoníthillunk. marad lt>hát a belföldi fogyasztúsra való dadás ll'hetősége . . . De nem folytatom. Súlyos problémák ezek s ha r.·'mi reményl bizlatóan si ·goldani a rt>ndt>zőségnek. úgy örömmel üdvözölhetjük az egri borkiáliiiás gon· dolatál. Maradtam Fíiszerkeszlö Urnak kiváló lisztelettel kész híve: Kristóffy János Meyer Béla dékán-kanonok nyilatkozata. Meyer Béla dékán-kanonok nagy megérlé:isel fogadta a bornap tervél s a következöket mondotta: .. Az egri ember a borok kezelésére nem fordit olyan gondot. amilyent a kereskedelem, illetve a fogyasztök megkivánnak Pedig az egri bor megérdemelné, hogy minöségének megfelelöen jó kezelésben részesüljön. A borkiállítás nyomán megindul egy egészséges verseny, amely a kisgazdákat is arra fogja késztetni, hogy a kommerszborokat is olyan nívón hozzák forgalomba. amilyen az igényeket kielégíti. Ebben a tekinletben hiányokat pótol a kiállitás és itt mutatkozik majd meg első gyakorlati je· lentősége. Egyébként minden tekintetben hasznos és lámogatásra méltó a terv. Hevesmegyei bort és gyümölcsöt követeljen mindenütt r
3.
A Mavart igazgatóság figyelmébe. Több jogos panasz érkezett hozzánk, hogy Hatvanban is, és más megállóhelyeken is, az ~o~lasok csak akkor tudják meg, hogy nincs üres hely a Mavarlon. amelyre várne::k. mikor a kocsi már megér· kezik, és időközben a vonatol és esetleg egyéb szállító eszközl is elmulasztották. Mindenesetre a Mavarl igazgatóságának kötelessége gondoskodni arról. hogy az utasok meglelelő időben leadott teleionértesíléssel tudomást szerezhessenek az egyes lelszállóhelyeken arról, hogy az érkező Mavarlon ninc3 hely, hogy u azásukat más módon biztosítsák, hiszen nagvon könnyen m glörténhetik, hogy az utasnak terminushoz kötölt pontos megjelenési kötelezettsége van, amely nem (.,.het függövé téve attól. hogy a Mavarlon van-e hely, vagy nincs! MeggyőzödPsünk. hogy a Mavarl igazgatósága méltányolva felszólalásunk jogosságát, az ügyet a közönség kivánsága szeríni fogja elintézni ! Bell Miklós elöadása Egerben. Az ingatlan pénzrendszer hiveinek táborából alakult Nemzeli Reformpárt \'ezl're Bell Miklós v. ország!!} ülési képvast>lö nagyszámú halkatóság előtt július :!-án előadast tartoll Egerben ,.!\1itöl függ államunk életk~pességew eimmel. Bevezelől Pálosi Ervin dr. jogakadémiai tanár mondott, majd Bell Miklós előbb a magán- és államháztartás viszonyáról. s az ingatlan fedezeli pénzrendszer bevezetésének jelentősé géről tartoll érdekes előadást. Esküvö. Eger város egész társ:tdalmán!lk meleg együltérzése kiséretében vezette oltárhoz július 12-én az egri főszékesegyházban dr. Magnin E ek vármegyei aljegyző. löispáni litkár Tóbiás llikét, Tóbiás József műszaki főtanácsos );?ányát. Az ünnepélyes szerlarlás előtt Magnin Adorján gyöngyösi esperes plébános. a völegénynek bál) ja szenlmisét mulalotl be a gazdagon díszílelt löoltárnál. Ugyan· csak ö végezte a házasságkötést is és intézett magasszárnya)á;ú szavakat az ifjú párhoz A völegény rét
4.
HEVESVÁRMEGYE
19:31. julius 15.
~~~~~~--------------
Hozzászólás a "Mátra kulcsa" cfmü cikkhez. lrta : dr. Illinyi László. Engedje meg nekem ~ ~eves~·á~m~g) e _Jegutób?i akarata és megértése az útépítés szép tervél valóra számában megjelent fenh c1kk oszmlen lisztelt es váltja. nagvrabecsült írója. hogy a bizonyára sokak által n~gy A nyugati Mátrál mé!-1 kevese~ is_m~ri~ ('s ~z _a érd~klödéssel olvasolt cikkében foglaltakra szere!ly magyarázata annak. hogy az új malral ul Jelenlose: éJ>zrevételeimel e lap hasábjain meglehessem. am1re gél még mindig nem ismerik fel kellőképen. de ak1 már csak azért sem tarlom magam illeotéktelennek, ide t~ved és bejárja ezt a gyönyörű vidékel - lemert ha nem csalódom kilün_lele~l ...a~~a!: gyen az túrista vagy n:-araló. nézze a dol_gol közhogy a Mátra-kérdéssel kapcsolalban .. Paszlo JOV<;JJe igazgatási szempontból vagy a nemzetgazrlasz szemcím alatt megirt cikkemet nemcsak hogy elolvasasra lÍvegén -- egyszerre lelkes hivévé szrgödik az útméltatta, de - sajnos -· azzal eqyel ne~ ér~vé~, építésnek. Ezért csak azt tudon . ké~ii:_ min?.enkitől, jóré.~zben e cikkem nyomán támadt ellenvelel!'e~y~ aki a Mátra-kérdéssel foglalkozm k1van. elobb kenek óhajtoll kifejezést adni, így tehát a hozolaszolas resse fel és járja be ezt a·?.: l~tenáldotta ddL>ket és joga. úgy érzem engem is megillet. az ill látottak után alkosson magának vélt•m(•nyt a Talán kissé le kellett volna, hogy .. hűlsön" ez dolgokról. - De LZ út szükséqess('géröl egy jó \1ütra a cikk. de igaz Mátra-barátnak vallván magam, in- lérl~~í> limul:n:":nyozúsa is mPggy!íztPk mindr-nkit. kább örömmel kell azt fogadnom, merl úgy látszik a Egyébki·nl Pü~ztrínt:k a l'vlitlra-ki·rck·sb.~ való beMátra-1-.érdés immáron bevonúll a sajtóba, amely kapcsolúdúsilru JT.'ill az uj<Jnnnn (;püló hul:li lit adott szintén egyik hathatós eszköze lesz annak. hogy a Mát ra .. vármegyénk életében egyre jobban szerephez. impulzust. hanem epp··n forditv.l idl il dolo.( uz út érvényre jusson"', .,divatba'" jöjjön és hovatovább kiépítésé-nek gondobtilt --- •·ltekinlve a~: 11nn:úrun orszáaszeric is ráterelödjék az érdeklődés. mieolőtl 2000 lelket számlúló hulilk beka;Jc:-mlil:-.úban n•ilö éll>:::lk él pmancso:ú szüksl'g<'sscgvégle~es alakol nyerne. ez is átmenjen a közvéle- helvi érdekléíl nek felism ~ré sc vetl~tle fel és érleli<' ITI('!{. hogy u mény kohójának tisztító tüzén. De más okból is szükségét látom annak. hogy sajnos triano1i megcsonkilotlsá!{unknid fogva Pásztó szemszögéböl nézve ujból visszalérjek a nemcsak tur sztikailag, d~· gazdusilgila_, is uj eleire Mátra-kérdésre. merl a kél cikk netán felületes szem- kelt Mátra - am,.,lyréíl a .. Vlútra kulcsa" cikkírója beállítása könnyen arra a téves és káros felfogásra oly lelkesen ism;•ri el. Ing)' .. vármecn (•nknek minvezethet. mintha Gyöngyös és Pásztó e kérdésben denféle ~zen puniból elvitatrwbtLm legnug) ,,bb lííkéje, szembe kerülhetnének egy~ással. vagy hogy ez utóbbi kinc-;e. kiaknú.-.1--atatlan manyb;'::1 :úja .. 1\i.~meltt•ssék felbuzdulván a gyöngyösi sikereken a későn ébredök a mai elszigetells(·gébéí:, hozzM:~rhdövé tr>tpss(•k. mohó sietségével és irigységével velné magát bele hog{ a h'~gységel hossz óan éltsz·.•lö ködoqalmu út egy komolytalan és már az egyenlőtlen erőviszonyok által egy ÚJ lüktető lüc~r··l kapjon. T ~rm:'.-;zt>lcs. hogy miall is biztos kudarcba fuló versengésbe. hogy a Púsztr), am ~lv a megváltrl. ami Gyöngyösről a Mátra zolásám szábad l~'{yen hivalkozoom mm, hogy dr. érdekében kiindúlt és máris oly jelentős alkotásokat Kékessy Dezséí járási fiíszolgabiró úr fPiisnwn·én eredményezett, de a további építő munkában egyePásztónak és vidók~nek az lit kiépíh'si·hez füzéidö lőre legalább is a mi szerény viszonyainkhoz rr.érten elsőrangú M-dú.·il -- t•zir.·•nl múr kiizd egy é ;tizP~ s amint azt a körülmén;ek majd lehetövé teszik del eze l ölt m :~gletle a kezd emt~nyezií k•p(>seket. Es mi is be akarunk kapcsolódni, rem<·lvén. hogy ll hogy ezt a jrí lanácsol Pá-;ztcí is mennyire mag{J,~vá .. Mátráról alászáiiQ szebb és jobb jövőből" Pásztótudta tenni, t-rdcm~~s les;r. itt idézni n kcpviscliitcsnak is jut valami. Es lesszük ezt azzal a megnyugtató tudattal. hogy a Mátrát nem kell senkitől elhó- lületnek erre vonatkozó határozukiból : dítanunk, merl hála Istennek jó darab jutott nekünk "Ezen út Pásztói és vid(•kr'l u Mátrának. rninl is belőle és hotzá még igen szép és talán legválto- ősrégi akadálynak elhciritásúval Pgyb.•n u vármc!{yézatosabb részéből. A természeti szépségekben bő vel és annak székvárosúval hozza az autófor~alom velkedő nyugati Mátrának ill van a kapuja. de amíg fejlődésével mind elönyiiscbbé váló összeköttetésbe. azon ál út hiányában nincs közlekedés. legfeljebb Amellett a vármegye terülelén ~k majdnem 1 /--itll<>vő csak szép tervekel szövögethelünk. de vajmi k(wesel Mátrának eddig elhagyatott. csak túristúk illtal járt tehetünk. Vajjon út nélkül szó lehetell volna-e· egy- részeiben nemcsak turisztikai és aulhetö mennyire visszavetett bennünket, talán megemlíthe- ségeket és új munltaalkalmakat teremt. merl ez az tem, hogy az országban ma egyedülálló magaslati út a 900 méler magasságig vezethetö, t•szakra a Mafekvésű hutáinkban való nyaralás iránt évröl-évre gaslálra csúcsaiban, délre a Budai hegyek és Nagyfokozódó érdeklődés nyilvánul meg. de sajnos túl- alföld szépségeiben gyönyörködtelri, az országnl\k nyomó részben visszariadnak a közlekedés elmara- egyik leglátogatottabb túrista és autótúraútja lesz. Es doltsága és kényelmetlensége mialt és nem arra kell-e nem légvárak feslése üzon feltevés, hogy ezen új gondolnunk, hogy ha jó utunk volna, mily könnyen útvonal megt>pi!Pse maid a Mátra életében nemcsak megteremthetnénk ott a szerényebb igényű közép- a sport. hanem a tudományos geológiai kulatás megosztály számára a falusi nyaralás feltételeit. De nincs indítása. a nemzetgazdaságilag fontos anyagok, termessze az az idő, 'l.mikor az illetékes lényezök jó- mészeti kincsek feltárása terén is új korszakol jelent.
1933. julius l t).
~.
HEVESVÁRMEGYE
De ezen új ut a Bükkhegys~gcn m::r ú:wzclctt túrnútnak is mdtó ikPrte!'tVI;rc lesz. rwm ,..ngedvl' ál annt~k az elséí.~züliilt~~g f'l6nyl'it. rm·rl él l\1iltra Budapt'sthf'z majdnem fele úttal közelebb t•sik. ami vármegyl'i von:!lkozfrsbun is nn!-(y (·!éíny, merl a Mátrán (•s Bükkön úlvonuló két úlné!k f!lr!!nlmi llötpont;a Eger vitrosa l<'sz." l'vleggyíízííd,··sern szf'rint .. a :\·lirtrn éldéh·n c:'i!k a ten·,·zt·lt pé·r~ztó---g;,l~u--rnúln.hé'rzd út ir:dí:hc.t,;a mPJ..! az <·~t··~,z~·a·)~t·s \"t:.rkt'ring:<;l, húl azt ignzú r szÍ\Tsen mq.Jnt:ud:-rir, a tudnú. h'•!lY rnirc és hol b.-ím ;'rs~ZCIII '! A pirszlói .. kincskerPs(íl;" ideje lejilrl . l"!:d:'. 1 >h i·· ·~:... J<:r·.l.!·!•or hiivp~·~Li!~ ir~l;übb a 1\·1/rtm l~in'dú ~:··nlngus s:~nkc;r!iíit"n··k Nm·?ky Jenő· nek úlmuléiiÜs{rl L t\ Mittm gf'oP.''liT '- · 1oé!iui viszo· nvéri") (·s r.P Íűz;.i:nk ,,:rm•·s n•m,:n\<'k(•t éJhhPz, amit a·!i1ld m•·!>f' wil !{t'l. hd111·:n i1úú 1)b il föld fekdnén szt~P crd<.isl"~l"inkb("n. ü nlPzt;~~ :zdn~ú~L:nl <;!-~ :1 gyümölc,.;lerrnek·sbcn kert•ssük ji~víí11k<:l és boldogulá· su nkat.
Palócországban
•
lr:a: Balogh István. Küliin ki-; nrszü~ a mPgcso:1kított h:1zában. Küliin kis ,-ilt'rg 11 rnui hil.iszolt dctű t'•s t•l(ír!' még sem jutó vilúgunkban. \ J!irlóc:>k orszúga. Mindt•n m:'rs nl•. \lür hu étrrdt~le indulünk. mér akkor t'·rezzük, hoQy ,·is,.;zmr.<'gyünk nrluhm it. Hoqy hovú '! lskm•m, 1-.:szt•n sc h1rsc•m júrlunk ta';'m uzelütt ott és megis mindC'n c·l~ éln isnwrcísnl'k lünik. olyan megnyuglntúnak. olnm barútsilgosr·:-: kr•dvesnek. SC'mmi nug\·szérhir,.;l!l P"m ,·irrunk ''" mh:is olyan furcsa. jó (·~zt.sek fognak Pl. nm int közdPdii:lk hozz:i. Elhagyunk mi lmsan odafelé menet mindent. Elmarad Kálbnn a gyors. barütsügosan pöfögő, ringójúrúsú kis \ c)nat gurul n•lünk lovitb b. Az utasok is V<íltoznnk. Allomásrcil állomúsra uln7gatnak. Ft-l meg It•. Az úllomirsoknn mindég wirjéik ökt-1, az ujonnan felszúllóknt mt•g kikist'•rik. Erre úgy látszik, még fáj az <'mbC'reknek. hu valaki elme~n· közülük. örülnek ha valaid megérkezik hozzújuk. A kis vonat l;szrevétlen bevisz a nagy hegyek közé. A nagy hegyek mögé bújik. erdők alján gurul lova, nagyokat süvít a sorompóknáL réteket kRszáló legények, szenál gyűjtő leányok integetnek a vonal után. A levegő más, a távlatok mások. itt-ott várromok, másült barátságos falvak. csúcsos templomtornyok, erdők alján. völgyek mélyén kis tanyáh ... Mint a régi nagy hazában. Minthtt haza mennénk. Oda. ahová most nem mehetünk haza. Ki a felvidékre. ki Erdélyországba. Azért olyan ismerós minden. Es az állomásokon kocsik várnak. fénye~·szőrű jól ápolt keménykötésű lovacskákkal. Nem autók. Elmaradt a gyors. elmaradtak az autók, elmarad minden ami 1933. Mintha 1914. lenne. Mintha visszamentünk volna oda, ahonnan akkor elindultunk. Nyugalom, béke, csend. Csendes, jóképű emberek, vidám asszonyok, leányok. Fark-. csóváló kuvaszok, kerítésen kuksoló macskák. El-
marad uzt;:n a von;:~! ls. Az Sl~ mer berni'nni PalócországbEl. Csak a szélén kerülgeti. De be nem mer menni. Sem innen, sem a tul_só oldaláról, Eger !elöl. 1\leg a harmadik o!dalról. Uzdról se. Mind csak odilig megy, dc be nem. Azt rr.ondják. rettentő gtrzdasHgi kára ez Palócorszügn'lk. Hogy nincs ben:1e vasút. Mink úgy éreztük, ho~y nem kiira. Nem e;~e úgy a baj, a nyom''rúság, nem hozlll helybe a gondot. a ve~zedel mel a gőz ereje. Nem kormozia be spekulációival il rnnsinák füstje. Ugy van ott talán minden. mint ahogy mink szerc!nt>nk. ha nálunk is lenne ... Csavargós keskeny erdei utakon gurul a kncsi. 111-fJlt fuvarosok jönnek szembe fit·•al rakott hosszú kocsikkal, imitt-amott egy-egy gyalogos bandúkol hegynl'k fel. völgynek le. A falukbém m;pviselet. szaladó gyerkőcök. kocsit roham· a ugató ~ ut~rák. Egy ilyen falu talán akkora sincs. mint az alföldi vidékeken egy nagyobb uradalmi major. De falu. Sok sz:í.z éves település. N&melyik falu olyan, mintha rgy nagy család lenne. Még a nevük is egy. Ragndvt:ny névvel különbözteli meg egymást a sok nzonos nevű csaláJ. A ragadványnév azlún lassan hivdalossá is le~
-0Különben nagy C'>em~nyek napján jártunk ott. A vármegyei gazdal"ági egy e!< ü let lódijazást tartott Pétervt"tsárán. V áraszón meg búcsú volt. :\1indent összevéve meg Péter Pál napja is volt. Mindenkinek hozott ez H nap va:ami jót. Az öregeknek ünnepi pihenést. a fiataloknak néznivRlót. versenyt. mulat· ságot. u gy~Jrmekeknek mézeskalácsot. árpacukrot Palócország nem ndgy. A fővárosa se nagy. Kedves, nagy falu. köröskörül hegyekkel. távolabb erdökkeL A temploma szépen fenn egy dombon, alatta árnyas, nagy parkban a földesúr kastélya. Nincsenek formából kiugrott új középületek, rendes, símafalú sokablakos hosszú udvarházban vannak a hivatalok. Sok öreg fa. még több fiatal : üde pázsitú gyakorlótér a leventéknek benn a falu közepén. semmi zsLfoltság, rendes. tiszta utcák. csínnal me· szell házak. festett kerítések. Szép nagyocska falu, nem akar városnak látszani. Pedig minden van ill, ami egy járási székhelyen kell : föszolgabíróság, járásbíróság, adóhivatal. csendőr8ég, orvosok, gazdasági felügyelőség, ió tűzoltóság, nagy gőzmalom. villanyvilágílás, ménállomás, meg ki tudja még mi minden. 26 falu fővároa ez a hely. Első közöllük. de nem akar felettük lenni. A lódíjazás rengeteg embert hozott össze ebből a 26 faluból. 296 loval vezettek fel a díjkiosztó bizottság elé. Borzasztó sok ló ez. Hevesvármegye országos hírű lótenyészlő bizoltsági elnoke szemé-
6.
19:3:1.
HEVESVÁRMEGYE
lyesen jött el Poroszlóról korál nem le~intve megnézni. hogy áll a lovak dolga Palócországban. Olt volt a gazdasági egyesület elnöke. maga is hófehérhajú daliás öregúr. a földmívelésügyi mini~zler megbízástt.ból egy ménesk;iri őrn:1gy, akit még huszárkapitány korában úgy mellékesen tizenkétszer jártak ál az oro~z meg olasz golyók és mosl mégis lóháton járja a kerületét. ahol az időből futja. A vármegye dijuit maga az alispán hozta el a kioszlásra, pedig de sok más helyre is hívták ezen a n'lpon. Voltak olt még sokan mások. akiknek senki sem parancsolta, hogy ott legyenek, mégis eljöttek. Hát bizony, szeretik ezt a Palócországot Nem sajnálják érle a fáradságot, meg a költséget, hogy ha csak egy napra is egy évben, de mégis lássák. Hogy a lovakkal hogy volt? Bizony majdnem úgy, hogy szebbe!. jobbat, többet találtak ott, mint amennyire számítottak. Uj hazája !ett palócország a lipicai lovaknak. A régi fogarasi ménes ivadékai itt szeretik meg az új hazát. Itt barátkoznak meg a Mátra köveivel. a Mátra ragadós agyagjávaL Szépek és fiatalok. Finom lábuk, ível\ nyakuk, utolérhetetlen szép szürke színük, okos nézésük, játékos kedvüknek párját kell keresni. Meg is van elégedve a bíráló bizottság. Osztja a díjakat, alig lehet számlálni. Ugy csinálják ezt. hogy járatják körbe a lovakat és ami gyengébb. azt kiküldik a karikából. Bizony sokáig járlalják öket. Először a fias kancákat, aztán a négyéveseket. aztán a fiatalabbakat, le egészen egyéves csikókig. Nehéz itt bírálni. Alig-alig tudnak egyel-egyel kiküldeni. De mégis csak muszáj, hiszen mindet díjazni nem lehel. Hát lassan-lassan apadnak a karikába járók. Mikor leap:~dt a számuk. sorba állítják a megmaradoltakat. jön a szigorúbb vizs~álat. Mi volt az apja, az a!lyja honnan való ; me~szalaj latják a lovakat. vizsgitiják a lábakat. a lesldl:wtot. arányokat. Nagy és hosszú munku ez Délelótl tíztől bajlódnak veb déli egy óráig. Három óra hosszat a tűzö. forró napon. a pá~zla esőben és még hátra van az igásfogat díjazás is. Az is be:etarl félórába. Ezekből is alig lehet választani. Végül elkészüln~k ezzel is félkettöre. Ki látolt már ilyet? Egy cso nó komoly, idős úr, akinek van magának is lennivalója elég, aki egész héten járt tör 1ényhozói. meg más közügyekben a más dolga után. a maga gazdaságával nem is ért rá törődni. ahelyett hogy megpihenne az ünnepen, nekilódul és elmegy Palócországba loial vizitálni, díjakat szed össze a palócnak. magyaráz, izzad, küszködik a tömeggel, tanít oktat. sodortatja magát a néppel ide oda, lovak közölt mászkál. rontja a torkát és boldog és örvend és bizlatja :1 palóco!, hogy csak így tovább l Bizony, érdemes ezen elgondolkozni. Hogy ezek az urak így lesznek. Senki nem parancsol nekik, semmi érdekük, személyes közvetett vagy közvetlen hasznuk nincs benne. Nem is magukat ünnepeltetik, nem is a népnek gyujtanak talmi örömtüzeket Nem, ök csak meg akarják dicsérni azt, aki a lovak körül jól sáfárkodott. Most a palócok voltak soron, bebizonyították, hogy szeretik a lovat. Jó a lovuk. Minl minden lószeretö magyar gazdáé. Mert a palóc is előbb magyar, azután palóc.
LátJa, látja megint elfelejtette az előfizetési dijat beküldeni. Sietve hozza helyre a hibát. A ..Hevesvármegyét" ne csak olvassa, hanem flze88en ls elő reá !
juliu~
15.
Hatvan mezöváros pecsétjei. (Részlet egy készülö ltönyvböl.) lrta: Schütz Béla. Hatvan jelenle~ ism~rl l'~!~rPgibb pecsi>lje az egri káptalnn m~gánl,·véltúrúban (Nro 2:3. D. :3. F. l. folyószám l.) talál hu 'ó, ahol az. a hou:úwrlozó oklevél fek 'le. selyPmsodratán tüg-~I. Az oklcvd. 1152 oklób~r 21-f>n k ·it. rövid tartalma a?., hog-y Wracz lstv ..ín es Ch~p · \1úlyás, Hatvan m·~zöváros b:rái. az eg-ri bptai:J!ln:d eg-y,!z~é!.l ~t kötnek a kúptalannnk j:lró borliz~d miki•nli szedése ü~yt'ben. A pec ..;(•l f"szkn '· "rek alaku. ·10 mm. szóles, hulvúnysárga viasz. közepén sötétebb súr~a viaszba ·•... nyomlilit a tuléJjdonki·ppni pecs<'ld mcly 22 mm. úlm<•riíjü, k<"rekil<'ll. hitromszögletli köd•plwri címerpaizs. Pnnelt sú·k·n ·l rnm. szt~ll•s l:erl'l HU! PCs<'l hasznúlalélnak jog-út i·s tulcin azzal együti az .. oppidum" (kivúltságos meziivúros) Jelleget, búr a telit'!b'Zések csak 1406-ban emlitik Hatvant oppidum jt>lziív!'l. Megerősiti e icltevt•st V mju Elemér muzeumi iuuzgató véleménye, mely szeríni a pecs<'•l a XIV-ik szúzud elejéről való. Ebben a korbun (XlV. sz.) nem hasznúltak gyakran pecsétet. mégis az l :152-ben kelt levél pecsétjén a betük t's az arc rajza elmosódott. ez tehát a pecsét kopottságát, mar hosszu idön ál \·aló használatát jelenti. azt. houy a pecsét már l 62-ben is régi, használt lehetett ; e me!lett szól u majuscula betük régies alakja is. Sajnos, a pecsét belüinek egy r{•sze hiányzik, ugy, hog} a hozzálarlo:t:ó oklevél nélkül nehéz lenne tartalmát és értelmét kibetüzni ; a legjobban olvasható rész a bal közepén levő .. DEHOC" betük, melyek az elöl idézell oklevél szövege szerinl és egész bizonnyal .. DE HOTHUON"-ot (Hatvan-t) jelentik. Megérthet'> még az irás kezdetét jelentő kereszt után (a cimerpaizs felső sorában a közepén) következő forditolt .. S" belü, mely nyilvánvalóan "Sigjllumot" (pecsét) jelent; a többi részből a jobb felso sarokban UM A.C betük olvashatók, a bal alsó sar~kban C l rJl betük. A körirat összefüggően, VarJu Elenér muzeumi igazgató megállapitása szerint (a zárjelben levő betük Ietöredezettek, hiányosak) a következő: SC[IVI]UM AC J[UDI]CltllDE HOT[HUON). vagyis Sigil!um Civium ac Judicis, de Hothuon ; ma-
-·.•' '
szii~l<"lü
[933. jdius !5.
HEVESVÁRMEGYE
gyarul : a hatvani polgárok és bírák pecsétje. (A raj:;r.on levő bPtűk kevéssé sikerültek, nem mulalják teljesen a méljuscula tipus!.) Bizonyos. hogy az oklev<>l és a pecsét valódi, ezt !nt:~ Jjn oz o'd(~v~l külsö alakja, betűi, a szövegnek. ilL!tüleg a kift·jeúst~kn ·k lwrsz .rűsége, va•aminl az oklf•vél azon kJtétele, hogy : .. ezen dolog örök emlékezelt>ül adjuk jelen levelünket a has:::nálni szakott /JI!C8élünkkel megerősítve." A. eimpaizs közepén korai gól modorú göndörfürlö:; lej látszik, ezen glóriához hasonló körrész van, könnyen. l~hetsége~, hogy a képmás an!nal_t. vagy sze n let abrazol. s m1ulún Héllvanbun már az Arpádok álatt úllt a Szent Mária Magdolnáról newzeit plébúniatemplom (amiröl más helyen beszélünk). nincs kizárva. hogy él fej ezt a szentet ábrázolja, de az is leh ·lségcs. hogy S1.ent Mariliiról van szó, akiről a Hat vanban 1210 körül letelepedett premontrei rend káptulcmjüt nt•vezték. Nem talitijuk nyomát, hogy a kiizs···g ki!iíl kapb él pecsét használatának jogát, lehet. ho!{y l. Káwly, vagy Nagy Lujos király adta, de az 1s HH~tst;ges, hogy a pecs '' Öl-lszefüggésbe hozható a N<~gyhutv;.ni család címerével; u. i. ez a cséllitel vol: a .!:Pdíváros földe:->ura a középkorban. (A csoldd cimer(•t jelenleg még nem ismerjük.) A pecst'·tnek - tudtunkkal - csak ez az egy példúnyu ismeretes. Mt'!tiegyzendö. hogy dr. Iványi Béla szegedi eg-y<'!Pmi pro!Psszor, élki 191S-ban élZ egri káptalan magimlt'\'Pitúrávul f >glulkozott. az oklevelet ismeri. kt;zjcgye mjta van. 11;)2 utim s~1mnit sem hallunk Hatvan pecsétjériíl. nemsokúra ráborul mezövárosunkra a török m{·gsúJIIús lt>ple. De éllig űzik ki a törököket 1687-ben, múr a követkc?.Ö évben. 1688-ban, Hatvannak ujabb, vésPlt pt•cst;tjt'•vPI talitlkozunk. ez uzc.nban az elöl leirt rég1!iil - mely valószínűleg feledésbe ment teljesPn különbiizi~. E:;r.t o (Jt'Cs(·tet Pgy-egy t 705 (~s 1706-ban !~elte zeit levél zárójáról ismerjük. a kél levél az egri káptalan magánlevéltárában (Nro 23. D. B. F. !.) 10 és ll folyószám alatt található minl oslyapecsél. A leveleket a .. ~al vany V1kzlö Rendek" (Rákóczi katonái) és a .. Hatvani lakosok" irták az egri káptalanhoz egyházi ,.,.. tized ügyében. Ez Hatvannak a török hódoltság utáni idők első i!lmerl pecst;tje, kerek, 2!) mm. átmérőjű, körirala: ,.Sigillum. Hutvaniense. Ano. 1688." Leírása a következő: Az egylark ú. első lábai közölt jogart tarló, heraldikailag jobbfelé ágaskodó oroszlán cimerpaizsba van zárva, fején korona, melyböl kettős kereszt nő, a címerpaizs körül u. n. foszlányok. Az oroszlán rajza a címer többi részéhez képest primitív. ami annak tulajdonitható, hogy a vésömesler a pecsétet valószínűleg oly címerről rajzolta le, amelyiken az oroszlán szinlén primitiv kivitelű volt, a pecsét u. i. feltűnöen hasonlít nt"mesi cimerhez. Késöbb nem találkozunk sem ezzel, sem más pecséttel. csdk 1774-ben tű nik fel ehhez hasonló, de már variált alakú pecsét négy változatban, 1786-ig,
kb. 20 esetben. (Ekml. N. 23. D. 3. F. l. és F. 2. számok alatt és a Hatvanra vonatkozó bortized kimulatásokon.)
z ..........."',
.,,,,
7.
A hevesvármegyei ügyvédek gyülése. Az egri ügyvédi kamara lagjai folyó hó 8.-án dr. Petra Kálmán elnök országgyűlési képviselö elnöklete alatt tartották gyűlésüket Gyöngyösön, a Hungária szálló nagytermében. Dr. Petro Kálmán elnök megnyitó beszédében lelkes szavakkal köszöntölte a kamara megjelent tagjait, az egri kir. törvényszék elnökének képviseletében megjelent dr. Cserba Béla gyöngyösi járásbírósági elnököt, majd mélyenszántó beszédben mulatott rá a sulyos gazdasági helyzetre, amelynek egyenes füg~vénye az ügyvédi kar hihetetlenül nehéz állapota. A világháború rengeteg könnyet termelt- mondta. -- a gazdasági hélború még többeL A háboruban elesett, az életüket vesztelt legjobbjainkat meggyászoitu <, s az élet ment tovább, ma a gazdasági háborúban egész gaszdHági ágak mennek tönkr~. s ha van áldozat, akkor az ügyvédi kar az; amelynek ereje a gazdasági erőkból táplálkozik. Nehéz a kibontakozás utját látni, -- megtalálni. Látunk gazdasági lenoméneket é:; építömeslereket. akik a szférákban járnak, látunk gazdasági berendezésekeL amely·:ket kikezdett az élet. a töke és a munka eredöje közé odaékelődött a gép, amely gyiutja a munkanélkülieket.Csodálkozássallátjuk, hogy miként csökken a munka értéke, és miként emelkedik az ipari termékek ára. A gazdasági életben mintha törvényszerűség volna a bibliai hét bő és hét szűk esztendő megi.'imétlödé:<e, kérdés, hogy most hol állunk. nem mélyülnek-e még mosl is a bajok ? Különbözö tervek merülttk fel az illetékeseknél, a magym ügyvédi kar sulyos helyzetének t nyhitésére. Vigyáznunk kc·,l ezekre a gyógyszerekre. nekünk minden erőnkkel meg kell óvni az ügyvédi kamarák v61aszlmánytnn1. 1{ függetlenségél. és minden illetéktelen befolyástól való menlességét. Az ügyvédi kar érdekében a nagy épitömunkát én már az elsöé11es jogásznál kezdeném. annak tudása gyarapítására. kötelező gyakorlntál kivánnám a jelöl teknek. nagyobb j Jgot adnék az ügyvédi kar választmányának. s a nyugdíjas lisztviselök elöl bezárnám a kaput! Bármit hozzon is az élet, a nyomorúságában is lenkölt történelmi hivatást betöltő ügyvédi kar a rendet és a konszolidációt fogja támogaini ! A megjelentek meleg ovációja kisérle az elnöki megnyíló!, melynek elhangzása után dr. CserbaBéla bírósági elnök állott fel, aki üdvözlő beszédében reámutalolt arra, hogy nem a kötelesség hívla a gyűlésbe, hanem a belső átérzés, a megértés, a szerelet és ragaszkodás. A törvén) széki elnök, a maga és bírótársai nevében őszinte, meleg szereleltel köszöntötte az ügyvédi kar megjelent tagjait, hangozlatván, hogy az egész működése alatt módjában állott az ügyvédeket jóban-rosszban megismerni és kiváló tulajdonságaikért értékelni. Az ügyvédi kar mélységes fájdalma és sértett önérzete szólalt meg dr. Somogyi István hatalmas erejű felszólalásában ... Két kézzel szórla bele a magyar életbe a magyar ügyvédi kar a maga kincseit, s mosl szomoru, hogy arra kényszerült, hogy védeni kell magát. Ki akarnak bennünket szaritani a magyar sorsközösségböl, egy tervszerű hadjárat indult meg az ügyvédség ellen, hogy lejárassa. diszkreditálja azt. Nincs szükségünk védekezésre, nem vagyunk mi alábbvalók semminemű társadalmi rétegnéL - Azzal vádolnak bennünket. hogy ennek a kornak vám•
8.
l 93:3. julius 15.
HEVESVÁR\1EGYE
szedöi vagyunk. holott mind~nünket fdáldoziL•k minden időben ingyen a köznek ! _ Bü:-~zken mutatunk ma is rá a magym ügyúdi kar puritán nagy alakjára, V ázsonyi Vilmos igazságüavmini:-~zterre. aki oly szl•gényen halt meg, hogy ö;~ze kellett szedni részére a temelé1
A hatvani m. kir. önálló gazdasági népiskolában junius hó 22-én tartották meg az évzáró vizsgálatokat. :\lindazoknak, akiknek alkalmuk volt a vizsgákat meghallgatni és a növendékek kiállítását megtekinteni. igen jóleső érzést okoztak a hallottak és a látottak. Páratlan teljesitménynek kell minösitenünk 9. kiállilás anyaga után és a növendékek feleletei után itélve azt a munkát. amelyet az intézet igazgatója, és tanerői végeztek. Örömmel szemiéitük a növendékek gyönyörű kézímunkáit, amelyhez az anyago! az iskola szövőgépén a növendékek maguk állitották elő. Különösen szép volt a sárközi himzés, amelyet a növendékek saját tervezésük szerint készítettek. Értesülésünk szerint a jövő évben főzőiskola is fog nyílni, bár mosl is intenzíven foglalkoztak háztartási tanulmányokkal. ·példa erre, hogy a vizsgán naoszerűen sikerül tarhonyát készítettek.
A hevesvármegyei jegyzök közgyülése. A Hevesvármegyei Községi és Körjegyzlík Ewesülete Füzesabonyban f. évi julius :3-úr. Mal.(nin Alfrt:·d elnöklésével kiizgylift;,..f tnrtott. A m ~~y:-:zómbun megjelent Ingokon kivtil étl Orsz{tg.·s Jc•gyzcicgyt'sület képvi.~l'let(;JJt'n dr. Koncz j,·lnc•s orsútgos t'l.()t·süiPti elnök (•s Erdt'·ki Kúlmc'!n alPiniik iel•·nl lill'!.(. Az elniikf megnyifc'• utún Pmt>nfi-zy Jt•n,·i Pgyleti fiíjt>gyzö t('r.i•·szktt•· eiéi i\7. ,··d j~.Jc.nt•··st. 1\.it•lpnlés 'llegállupitja. hogy <•··g !oh·ton nii. Sr·mmi enyhüll;s !'Z('n 11 lt··ren ninc". <>iiPnlwn h,·,n:qm·,l·h{,. naprn h:thftn~ oz•'•dik az él bürokr;tlíkus munlw. ::wly mindinkúbb g mt·gg/dolj;t iít a je~yzií Vi!lc',rli hivHfi::;(m"k telj,~silésében. Lelkes \·úmkozüss11l nc'•z :1 jeg:. zi.i km annak u dii:Jit;;mek pf,;be, nm•·lyet 11 kiizs,··l!i igHz·~fl-twk. me ly így P !,l~ ü tiPsen oly iisszegt'l fog j•·lc•n!Pni. hogy Pgy-kt;l itrva gyt'Tmek évi nevt>l!f•tt;s,•t IPh tiívt·· lt>szi.
Találós kérdést adott fel a Mavart a gyöngyösi ügyvédg} ülés tagjainak_ A gyöngyösi llung{aria szitlk,f>nn lt>znjlott ügyrc··szlvt>viik nwn r<'•s7.l' H Muvart óltrtl rt'ndt>lkeú·sn• bocsúJfolt szitllítli Ps7.kiizzel igyekezett a mútrnhit7.i túrsas cbf.dn•. \1i tagadüs. türelmt>tlenck és t'·hesek volf;1k. A \lil\'itrl kelici t>liírclittiissnl gondoskodott a·/.onbnn az PliikPiií utasok szórakozta tilsúrúl. Eriis vitn ;ndult mPg ugyanis, hogy mift;IP !'r<'detű szerszitm lehet uz 11 szitllitcicszkii7., anwlvnck egyt"!len ablaka sem volt nyit ~ulú. süt az ajtHJa is nehezen júrt. c;s mindiisszt> •~gy kis szPieliilyuk volt a tetőn, ez uzonban mra volt jr·,, hogy n kocsi elejéröl behúzzn az orcsiklnndozó hPnzinbli7.f. Az c·gyik nt;zt't szerint b11lúr l(•ht>lt>ll ifiukorüban. a mitsik csoport eréísen agitült HmPIIett. hogy rabszállitó kocsi volt. voll egy hmm11d1k nr'zl'! is, hogy ez a kocsi fekelC:·n c;rkezvén GyiingyiisrP. --hullaszúl!itó lehetett. séít olyan vt··lc·mC:·ny is akadt. amely pecérkocsinak nyilvünitotta Noé apánl1 hagyatékát. Az utasok, mikiizben a rendeziif agyonüléssei fenyegették. esküvel fogadtitk. hogy ezzel a betyár szerszámmal nem jönnek vissza. Az ebéd azonban olyan jó volt Mátraházán, hogy elfeledték az út keserveit s nagy elszántsággal u.ira igénybevették a kocsit. de még ma is tanakodnak a pedigré megállapitásán. v<'dgyűl,;s ulim n
----
Megalakult Egerben az Akcio Katholika Központi tanácsa. Júliu;; 5-én az egri hitéletnek jelentős napja volt. ekkor alakult meg az Akcio Katholika Központi tanácsa az egyházkerület közel 120 lelkészének és a vezető papságnak jelenlétében. Dr. Szmrecsányi Lajos érsek mondott klasszikus veretű megnyitó beszédet, ezután megválasztották az egyházi éli vilá1d vezetősége!.
1933.
julius
15.
HEVESVÁRMEGYE
· Vázlatok a fogorvoslás egyes tárgyköreiböl. lrta: dr. Sárközy Ferenc. Wolytalús.) Csak ha szükségképen rá vagyunk kényszerítve, for_dulhatunk nyugodt~n a gyökérkezeléshez. Ugyanis mar ab ovo megemhtem, hogy bármilyen tökéletes· nek. és j_ólsi_k~rültnek látsszék is az a gyökérlömés, a~ 1de~ ~rhalozal elölése és szélroncsolása a fog táp· lal~o~asa~ak..a me~szűnésével. tehát a lassú pusz!ulasaval_ 1s _Jar. A log állománya mindig jobban és Jobb~n k1szarad. a zománchasábak l~repedeznek. a denlm 1szé_IP<;>rlik _küls? traumák (sérülések) ellen egyik s~m el enallo. m1~ vegül a korona ils letörik. A gyökerkf'zelt fo!!a~ ullagos élettartama (ha minden jól megy) 10-lr> ev. A modern fogorvosi tudomány szakdolgozatainak és vitáinak legnagyobbrészben a gyöké~kezelés képt'.d mrgyúl. Ez tehát annyit jelent, hoay egyike a Jegvaj~dóbb kérdeseknek. amelyekben n~gy bizonytalansagok. nagy vi~leménykülönbségek uralkodnak. Jel,~nleg az a legeliogadottabb kezelési mód, oz egyqyökerű. úgynevezell csöves fogakból telJesen kiirtjuk (exstirpáljuk) az ideget. a többgyöke~űckni-1 pedig csak a kamrúban levő ér ideghálózalot lisztiljuk ki (azaz ampL•Iitljuk). A töb~gyökerű fogaknak a gyökércsalornáik ugyanis szükek és kanyargósRk lévén. csak nPhezt~n és tökéletlenül lennének kitukmíthatók. Leül a beteg él székbe és kér, hogy vegyük ki fogából az ideget .. merl tudom. hogy azután nem fáj többet" és .. hányszor kezeli a fogat doktor úr. mennyi valtacserél végez wic? Merl, hogy ez és az az úr ennyiszer. meg annyiszor cserélgeti benne azt a gycigyszt>rt•s vallugo)yr;.~s:ttnrna a tapasztnlutok és a tudom(my m:ti állitsa szerinl. annál kedvezöbb az ·'red.uény. Nem uz a fontos. hogy az idegkivt>H ulún liibbször cs<'rt•l.iük a logban a mumilikúlú vattát. h11nem az, hogy minéltökéletesebben teljesitse a hinllúsúl. Mint-1 többször áll nyitva egy gyiikt'rcsalornu. unnal nagyobb a fertözés veszt>lye. Ni•zzünk a szoba siMI sarkúból u beszűrődő napsugúrbll. r~l'nge!f'g apró. szinle mikroszkópikus. porSZ<"mecskét lsinlicialó anyago! használjunk. Terméselesen szerünk megválasztásánál is vigyáznunk kell. nehogy gyökérhártyaizgalmal. (a többgyökerű fogaknál elég gyakran előfordul) vagy pláne gyökérhártyagyulladást okozzunk, mely utóbbi esetben a fog eltávolítása is szükségessé válik. Különben gyökérhártya izgalmat okoz gyakran · az ideigleues tömöanyagnak a fogüregbe nyomása is. Képzeljük el, amint a puha. elasztikus tömöanyagal ho~y
9.
ráhelyezzük az üregre. Benyomjuk a cavitásba, rá a valtagombócra, ugyanakkor azonban az ottlévő levegő összepréselödvén, nyomást gyakorol az idegcsonkra, közvetve a gyökérhárlyára, amely igy irritálva izgalomba jön. Ezek azonban a leggyakrabban vissza szaktak fejlődni. Hátra lenne még a gyökérlö:nések leírása, amelyeket következményeik miatl feltétlenül szükségesnek tartok ismertetni. A gyökértömés a csőfogakban közönségesen poen va~y stift elnevezésű kis rudacskákból áll. amelynek anyaga guttapercha. vagy ezüst (praxis aureában) lehet. Ezt különbözö ragacsos desinficialó masszába dugják, amellyel egyült leszik be a gyökér üregéb
HEVESV ÁR\-IEGYE
10.
Szerelném azonban, ha ezekből egy tanulságot levonna az igen tisztelt olvasó: hogy az alattomosan. fájdalom nélkül és csendben kifejlődő cane_s profundá! (mély iogszú) elkerülje, vizsgál_tas~a _i~lul gy~k rabban a fogait, ho~y a iogszúl mt"g 1deJeben, mml caries superficialis (felületes iogszú) tömetless~ meg, ami ideális és egyben szül;séges is. (Vege.) •) A múlt számunkban Ieadoii közlernény sajlcihibtiinak helyesbbilésél lásd
B
borilólap belsö oldalan.
.A. ko ntár-kérdésről. lrla : Joó Gyula. Jól tudjuk. milyen nehéz ';la ~eg~lni mi~d~n~ nyiunknak. Mindegy, ki az. A hszl~•selonek m•mmt;tlisra szállítolt fizetése van. A gazdanak, ~a tere';~ IS valamije, nincs ára annak. A ~~reske_done~ nmcs vevője. Az iparos, kinek munka1an~k Ja_vares_z~ az említett társadalmi osztályok szüksegleteii elegilelle ki, ezek pénz nélkül állván, majdnem telj_esen ';Iunka nélkül van. ·Egyformán ránkborul azulan. mml az égbolt, (vagy minl majd a sírbolt) a maximálisra fokozott adóteher. Igy néz ez ki kívülről. Azonban. ha belülről nézzük, látjuk, hogy legrosszabbul mégis az iparo~ ság áll, merl a közterheken kívül h~zz:~ mé~ ~ m_ar majdn~m megélhetését veszdyezteh a kontarkodas. Ez pedig az, hogy akinek mégis valamely ipari munkára már elengedhetetlenül szüksége van, azt nem iparigazolvánnyal rendelkező iparossal készitleli el. hanem vagy az illető szakmában kevéssé jártas, abban képesítést nem szerzett. - de ha ez meg is van, - mindenesetre olyas valakivel, kinek iparigazo!ványa nincs. Szóval kontárraL Az ilyen dolog bár némely szempontból nézve érthető. ám a legtöbb és legkomolyabb oldaláról véve igen káros következményeket ad. Érthető abból a szempontbóL hogy ezek a kenIárok jóval olcsóbban készitenek mindennemü munkát, minl az iparigazolvánnyal rendelkező iparosok s mindig az volt, de különösen ma az mindenkinek az eminens érdeke, hogy mindazt amire szüksége van, a lehető legolcsóbban szerezze be. Most már, hogy a kontár olc&ó, az természetes. Mert nézzük csak: Tudjuk. hogy az iparigazolvánnyal rendelkező iparos azt az összeget, melyet munkájáérl kap, nem mind teheti Z3ebre, hanem annak csak nagyon-nagyon kis százalékát. Elsősorban ki kell fizetnie belöle az anyago!. Azután jönnek : jövedelemadó, kere!leladó a százalékokkaL forgalmi adó, társadalombiztosító, ipartestüleli tagsági díj stb. Ez a rezsi. S ezzel szemben a kontár rezsije ? Egyáltalában semmi. Elő áll tehát a~ a helyzet. hogy a munkák javarésze, de legalábbis igen sok része a kontárok kezébe kerül s így az iparigazolvánnyal rendelkező iparosságnak hovatovább nem lesz egyéb dolga, minl az adót s egyéb terheket fizetni. Munkája nincs, keresni nem keres, igy hát miből ? Ha van egy kis vagyona, azt olvasztja el, ha nincs, ugy tán egy kis ingóság s ha mindez eliogy? Megkapjuk a kontárkodásnak az államra nézve végtele:tül káros következményét, elpusztul az iparosság mint adóalany. Nyilvánvaló, hogy az állam a kontároktól nem tud bevasaini egy fillér adót sem. Szigorú rendszabályokkal, keményen végrehajlott törvényekkel kell tehát megvédelmeznie azt. ki fenntartásához hozzájárúl, hisz ez a legelsöbbrangú érdeke.
193:3. julius 15.
Eddig az volt a gyakorlat, hogy m_eJ.:büntették a kontár!, valami csekély összegre. Meghz~lle, sokszor szivesen, és nyugodtan dolgozott towabb. Meg kell büntetni a kontár!, dP sokkal jobban meg kell büntetni azt. ki kontárral dolgozi 1!. Elv volt az a kontúrok megbúnlcl!'s(•nd. hogy élni neki is van joga. Elhiszem. De akkor törölje cl az állam az iparigazolvánnyul nmdelkczö iparosság szörnyű terheit. hogy egyiorma eséllyel indulhHs -on a munkáért. mert élni elvégre neki is vcm joga . Be kell az államnak látnia azt. hogy m: ip:uosságnak a kontárkérdés igen súlyos tehcrk·tele s ?da fajulhat, minl emlitellcm V·Jit. hogy az Ipmo-sag-ol minl adóalanyi a'. állam elveszti, ha ebbt~ u k(\.rclésbc mihamarább bele ne :1 nyúl eriís ké:r.zPI. Meg kell büntetni mint mondám fl kontúrnak munkát adót is. Legyen nPki olyan drágu n kontár által késlitett munka mintha iparigazolvúnnyal rendelkező iparossal készíttette volna el. Hozzü kell szoktatni mindenkit ahhoz. hogy ne dolgozlnsson kontárraL A munkáltató igy annyiban jobbt~n i~o~ fog járni, hogy az elvégzPII munka ulitn garanciüt kap. amil ko1tártól persze soha nem vürhat. Ezzel clPTnénk azt is, kogy az iparosságban lt·vö nagy munkanélküliség egy jó ri~sze ielszivódnék. mt•rl így az iparigazolvánnyal rendelkező iparosság munkilt kapván, alkalmazni tudja és fogja azokat. akik eddi~ mint kontárok működtck. Előfordul még az is, mint a kontárkodás egyik mondhatnám aliaja, hogy egyes iparosok azért vállalnak majrlnem kontár áron munkát, mert sem az anyago!, - de ha ezt már hitelben nem kap, a közterheket már eleve nincs szándékában megfizetni. A becsületes iparosságé a kár. Utolsónak, de nem utoljára van azután még egy nagy baj a kontEírkérdés körül. Ez pedig az. hogy nagyon sok esetben magu az a hatóság. kin a kontárkérdés nyugszik. magu is kontúrokkal dolgoztat. Ugynevezell házilag. Elvégzcndö munkáit első sorban nem iparigazolvánnyal rcnclkezö iparosoknak adja ki. hanem azt icilogadott scgédekkel s egyebekkel. egyszóval kontárokkal végezteli el. Igy elő segiti az iqarosságol a ~nk szélére jutni s nem látja be, hogy ezzel önmagát kárositja meg.
Magyar orvosok társas-utazása Salzkammergutban. lrta: Dr. Gráf Andor. Az utóbbi időben, mióla a rossz pénzügyi viszonyok és a valutáris korlátozások megnehezítik a küliöldi nyaralásokat mind sűrűbben rendeznek ujságok szerkesztőségei, utazási irodák társas utazásokat. Ezek egyrészt csoportok alakitásával utazási kedvezményeket tudnak elérni, másrészt pengöben lehet nálunk fizetni a részvételi díjakat és leveszik utasaik válláról a podqyászszállitás, megfel.~lő szállás és élelmezés kiválasztásának gondjait. Ugyes rendezés segitségével pár napos tartózkodással egy-egy helyen mód és alkalom nyilik az idö célszerű kihasználására és a:.: összes látnivalók megtekinlésére. A .. Magyar Orvos" orvosi ujság szerkesztösége a husvéti ünnepek alkalmából husvét hetére hirdetett 8 napos .. erdélyi utat" 60 pengő összköltséggel, Nagyvárad, Kolozsvár, Brassó és az erdélyi fürdöhelyek megtekintésére. Ezen utak minimális költsége azáltal lett volna elérhető, hogy előzetes tárgyalások
1933. julius 15.
HEVESVÁRMEGYE
eredmények~pen az Erdélyi Magyar Kárpál Egyesület és az erdélyi magyar orvosok és szanalór.umok látták volna vendégü! az utazásan résztvevő magyar orvo,ulwt és hozzátarlozóík81. Sajnos a román állam ehben irred•.•ntu prop gandát látott és nem adta meg a beuluzásí en!-!edélye'H~t. Ezen társas utuzás helyett hirdette meg a .. Magyar Orvos" a pünkösdi ünnepekre 6 napos kirándutását Sulzkammergut területére. Hónapok óta tartó levelezés és készütődés eredményeképen 59 tagú társaság útra kelt június 2-án. hogy felejthetetlen emlékekkr·l térjen vtssz:i ausztriai utazásábóL Ktszabadítva magukat a mindennapi élet gondjaiból, nyitott szemmel. pihenf.sre és üdülésre vágyó lélt~kkt•l szálltunk fel mindannyían a részü 1kre fenntartolt küliin wagqon fülkéjébe. A magyar határon virágcsokrot vett iti vezetönk dr. Forbúth Súndor f<íorvos. hogy a bécsi állomáson fogadii~unkra rnPgjt·l··nl osztrák orvos egyesület vezetiís<'gt~n< k n•~vlinkben útnyujlsa. Alig volt időnk u vas(JIÍ v,·ndt"••diibt•n oiJt;dl.mk el[ogyasztás:\ra, már is ult,zlimk lovúbb és aránylag frissen, üden. még világrJs n11ppal rn<•g<;rk<'zlim~ Gmunden fürdö területére. A rend<>zii~ég ill 2 :l szúllobun és szanatóriumban eihelyezt.• utasait és azután kt;szülődni kezdtünk az dsö ünn:'pély<~s n1csoru eliogyasztására. A fürdöpalotu díszterm(·lwn vúrt bennünket a lerílett usztal és Gmund,•n fürdővúros tiszteldünkre rendezell bankett kerek·br·n üdviizöltP falai közölt a magyar orvosokat t-s hozzútartozóikat. Az a sóausztríai lmlomiinyföniik Linzból megjelent llszt..!Plünkrt' (•s gy uj tó szavak kiséreté-ben enwlft> poh,trút 11 magyar lesl\·áek egészségére, viszsznkívúnva a régi sáp idiikt•t. mikor nugy <;s ha:ctlméiS \olt 11 kd JH'mzel egvútt. mondván .. ha voltak is kiiziittünk ob·kor d,L·rt'J~~iák. uzuk csak szorosubbá fűzték kiiziittünk a kapcsolntol. mint a szcrelmes,·k kiiziill 11 ci\lidüsok ... Azon hö kívánsággal fejezte be kösziinkí besúdi·t. búrcsak miPiőbb térn<;nek vissza UJhnek vonulát mutalja t:·s innen nyerte c heg} csu cs az alv ú görög n ö -- die schlalend e Griechin elnevczt;st. Dt;lutún 2 c•wi hnjóuttal a Traunseen Plérlük Ebensee városkút a ló másik végt;ben. Ezen hajóút felejthetetlen volt. lnn<'n a tenger felszíne föliitt 1600 meter magasan fekvií Feuerkogel havas hegy lele~ére értünk. !200 méter magasságban hoztél fel utasait a levegiiben a drótkötélpálya vasút. A gyengébb idegzelű~k ezen utat izgalmak közölt lették meg és mindannviunknak élm<;ny volt letekinteni útközben a mélyst'·gekbe és szemlélni a csodás lája.kat. Itt ~gy páran nekivágtunk a havas hegyeknek cs_m;gmas_ztuk a szomszédos hegyet is, majd hógolyozassal tollöttük el a szabad percekeL Az esti órákban értünk
ll
vissza Gmunde>nba. Harmadik nap reggelén ismét vasútra ültünk és l óra mulva megérkeztüuk lsd>l városába. Az állomáson fúvós zenekar hangjai fogadtak bennünket és annak zenéj~. kiséretében vonultunk be a szanatórium falai közzé. Unnepi üdvözlő szavak elhangzása után végigkalauzoltak bennünket Ausztria legszebb gyógyintézetében, mely a legmodernebb stílusban épű-lt. pazar és szakszerű berendezéssel van ellátva. Büszke;;éggel töltötte el lelkünket az a tudat, hogy a mi mátrai szanatóriu:nunkkal hasonlítva öszsze intézetüket. a mienk túlszárnyalja nagyságával, tökéletes orvosi berendezésével az övékét. Társaságunk egv része elindult megtekinteni néhai Ferenc József kmtélyát. me h ben annyi szép ével töltött öreg királyunk. kinek kedvenc nyaralóhelye volt lschl. Mi pedig kisebb csol'ortokká alakulva felhasználtuk él rendelkezésünkre álló pár órát és autón kirándultunk az alig félórányira levő h:ill-;ladti tóhoz. Az autóút Salzkammergut legszebb vidékén vezetett keresztül A tavon 30 perces molorc~>ónak kirándulással eljutoUunk a ló másik végében levő Halistadt városkához. A kis tó körül van veve meredt:k, kopár sziklákkal és sza:-adékokkal. melyek közölt van olyan is, hová sohasem süt be a nap. Sietve tértünk vissza lschlbe, hogy még idejében érjünk a tiszteletünkre rendezell i; n nepi ebédre. A linzi tarlományfőnök ide is utánunk jött. hogy a banketten elnök )ljön. Pazar lakoma elfogy asz' ása. lelkesítö és ben •ünket magyarokat é> orvosokat ünneplö szónoklatok meghallgatása után fúvós .-.enekar hangjai mellett vonultunk ki a pályuudvarra, hogy folytassuk utunkat Salzburg felé. A vasúti út a Salzkammergu:!n:t :negf.elt utak egyik legszebbike volt. Egymás u!tin haqyluk el Wolfgangsee, Attersee, Mondsee. a :a mk me n lén épült csodás városkákat. meredeken haladva a hegyek közötl. Estefelé megérkeztünk Salzburgba. Itt mindenki megkapván száiiL1sál. még egy rövid sétát tettünk a városban. hogy általános képet nyerjünk a látnivalókról. Másnap délel<)tt megtekintettük ponlosabban a város nevezetességeit. Salzburg székhelye a régi Ausztriához tartozó Salzburg tartománynak. Valamikor. pár száz évvel ezelőtt önálló volt. és az időben ura é~ parancsolója. egyházi. de viléigi fejedelme is a mind •nkori salzburgi h~rcegérsek. Ök le!lék naggyá és h:1t 1lma~;sá S3.1zburg városát, mely egy nagy erödil!m'ny a mai Hoche-Salzburg tövében fekszik és a sziklús falak várövszerlíen sz~>gélyezik az ó-várost, Salzburgnak történeti nevezelességű patinás városrészéL Itt emelkedik a dóm kettős tornyával és zöld kupolájával. Az előtte levő tért>n rendezi minden évben Reinharcll s abaclléri játékait, melyeknek mintájára a szegedi fo~adalmi templom előtti téren mi is színházi előadásokat rendeziünk a szabadban. Minden oldalról zárt területen állítják fel a szinpadot, melynek hálterél kép?zi 11dóm és oldalsó falait az itrkúdos oldalfalak ; előtte építik fel a :3.000 nézó szúmára készülő nézőlerel. Az ünnepi játékokat minden évben megrendeztk. julius végére. aggusztus elejére már mosl is meghirdették. Azok részben a dóm elötti téren, másrészt a különböző koncertházakban tarlalnak meg. H évvel ezelőtt Dohnányi vezérlete alatt a mi filltarmónikusaink is rendkivüli sikerrel szerepeitek ill és még mél is szereleltel emlékeznek vissza az intelligens és zeneileg magas képzeltséggel biró salzburgiak azon művészi ékezetekre. melyekbe1 a mieink részesi• (Folytntjuk.) tették őket.
12.
HEVESVÁRMEGYE
S2E'RKE 82 T Ól SERTÉS. Önnek azt mondották (•gy társaságban, hogy elmenet galyás para~zt::ak. :\1osl nem tudja. meg van·e sért,·e vagy nf'm. Egyszer egy nagyon kedves jogász társaságban 11 kö,·,~tkt·z.'í
193:3. julius 15.
U2ENE TEK.
latkoznak a ké·pvi~Piií uruk. kiivc!Pl1k n kiizmunkát, meg miegymásl. ami Mogúl bizony untntja. No de, ha ezt. amil ill üzPnPk \'l11gának. mint kPJvps t'!i jei kislánv megszivleli, tilokban :1wgsugom, hogy u kedves főszerkeszlií most h11!úroztn Pl a napokban · terel szakít a szépirodulornnuk i~. él po(··tikus lc>lkületü liatalurak is szi,hoz jutnak. s7.ó,·nl amil Maga rmnaszol, orvosolva lesz. KLASSZIKUS NYELVEK. Hjaja, ez ilyenkor mindi!{ cléíjön. :\l1kor a f1unk elzug a latinból vagy a giirögblíl. :\1i u i<'szkt>s fecsk<•nek az a latin meg az a göriig. l liszen én is lanultam, mosl meg már semmire st>m eml(•kszem bf'lííle. Kiment a fejembőL Kérem szereletkl. én minden olvasúl ITIPgbecsülök és nEm akarok kedve t>llent•re üzeneteini itten . . . Megsughutom, de keltiink közölt marudjon, én se sokra emlékszem. Még legtöbbet a görög irodalom meg ll milhologiára tudok visszac>mk·kczni. Hogyne, az a nagyszerű családi élet ott uz Olimpuszon, az öreg Zeüsz. meg az a Danne, aranyesc3, nimfák, Sappho vc>rsei. Dionysos (gyengébbek kc>dvéérl Bacchus), a vén Sybillll. Penciope vászna (Képzelje, hogy birta magát az a néí. 10 évig szöll az urára várva és ll kt>rc3i azalatt fel{•lték a háztartást). No meg a három szép islennö azzal az almával olt Párisban, akarom mondani Púris előtt . . . Hát hiszen kedves barátom, szomorú az. ha a gyermek elzugott. De miböl éljenek a szeg<>ny diákok, ha nem lennénPk elzugolt kisdiákok. Ki hivna jó nyári kosztra házitanilót a hüs falusi kuriúra ? Majd csak meglesz ez valahogy, Hogy a klasszikus nyelvek száműzen dök az iskalábúl? Tessék reáiba iraini a gyereket. Az is jó. Ott nincs klasszikus. Ott német meg franciából hasai el az, akire pikkelnek. Merl le!szik tudni, aki elhasal. arra mindig pikkelni szoktak. IRÓDEÁK. Kedves lródeák. Maga azt írja nekem. hogy a mult szám bevezetújéhez külön is gratulill és nagyon élvezte azt. Magának persze. aki olt a kellemes löszerkeszlöi közelségben tanyázi'-<. mégis csak van érző szive és me~sajnált azért a kinlódásérl. amivel a rám oszlott szerepel népszerűen bevezetni lörekedtem. De azért tudja. nem vagyok egészen biztos ebben az üzenetbe~;1. Föleg olt nem, hogy Maga élvezte volna ezt. En azt hiszem Maga elöljáróha előlegezett egy kis élvezelet Magának azokra a gondokra, amelyeket ezek az üzene!Íiások nekem okozni lognak és eddig derűsen és minden különösebb kötelességérzés nélkül folydogáló ujságirói létem kellem0~tess0égeire sötét árnyakat vetne~. SZEMÉRMES K L T . Megéreztem uram, hogy On lesz az első l Miuötán a kezdet kezdetén vagyunk, örömmel közlöm a~ n v~rsének első slrólájál, hogy.. művél nyomtatasban lassa. Boldog vagyok. hogy Onnek ilyen örömet okozhatok, ime az édes kis költemény : Szerelmes gyermekem Neked írom dalom Ne hallja senkisem Csak magam dúdolarn Kér;m. ne. is zavarta~sa magát és dudolja magában tovabb. VEGZET. Egesz meg vagyok döbbenve ezen a tömö~ségen. ime a vers. melynek címe, ha jól veszem k1 a dolgot, a jeligével azonos : Egy a leány. Férfi keltő. Pisztoly dördül. Kettő hördül. Két új sirhant domborul.
Ki és kik ezek, miért, hol és hogyan ? Kérem, legalább nekem írja meg bizalmasan, hol történt ez a dolog ? No és mikor volt a temetés, hogy mindjárt domborult is kettő 'l Kérem, ha nem tesz eleget kérésemnek, én olyan dupla llírhantot domborítok az Ön poétikai pályafutására, hogy az összes hasonló szellemi termékei esirájukban esnek az enyészet papírkosarának prédájául. SÚHAJ. G. MlKLÚS. Az eddigiek után ez egész üdítőnek tűnik, sietek a nyilvánosság számára is megörökíteni. · Sóhaj. Üt a válás néma órája Egy szótlan sóhaj leng át a légt>n Eltávozik a szivem párja Úh mi könn~ ú elmondani néltem. A sok lengés és néma szótlanság mellett r~agyon tetszik nekem az a könnyedség, amellyel m~ndezeket elintézi. Öriilök kérem Miklús, hogy nem kell vigasztalnom magát. És mondja, egy ilyen némán ütő órát ~eP.! tudna nekem is küldeni? NYARALAS A MÁT" RABAN. Lehet Mátrafüreden, különböző szállók és penziókban 5-7 pengő között, de konyhás lakást is bérelhet. lrjon kérem az Erdőmérnöki Hi\'atal, Mátrafüred eimre és kérjen prospektusokat.
A Kömlöi Dalkör sikere az országos dalosnapon. Július első két napján tarlották meP, Budapesten az országos dalosversenyt, amelyen lill>b, mint tízezer dalos részvélelével 167 dalárda nevezett be. A fővárosban több ízben sikerrel szereplö Kömlói Róm. Kath. Dalkör a könnyü népdalokban 39 dalárda közül az első díjat hozta el. E.~ az eredmény Nemes János karnagy rátermettsége mellett a kömlói földmíves dalosok fejlett dalkultúráját és lelkes· ségét dicséri. 1684/tk, 1933. szám.
Arverési hirdetmény-kivonat. Magyar Olasz Bank Rt. hatvani fiókja (képv. dr. Fodor lajos ü. H.) végrehajialónak Garami Istvan és neje Sipos Anna végrehajtást l!zenvedök ellen indított végrehajhisi ügyében a telekkönyvi hatóság végrehajtási újabb árverést 1190 pengő tö~ek~ve!~ lés és járulékai behajtása végett a hatvam krr. Ja: rásbiróság területén levő, Hatvan községben fekvo s a hatvani 521~. sz. tkvi. betétben A l. 1-1, 6. 7, 10, 11 sorsz. J~. HH5, 101018, 1813:1. 1814'.1. 181216 1810.'1~· hrsz. alatt foglalt Garami István es neje slpos Anna nevén álió íngatl':mra 33~ pen~ó kikiáltási árban - ttz ugyanolt 5~13 sz. tkvr. betetben A I. 1-4 :Wrsz. 18llll. 1812,1--9, 181~~~-9. 181312 hrsz. alatt foglalt B 1-2 S'lrsz. Garami István és neje Sipos Anna nevén álló 26/40 rész illetóségr~ 380 pengő kikiáltási árban elrendelte. . .• Az árverést 1933. évi augu~ztus ho 3. napJan dél~lött 9 órakor telekkönyvi hat.lság hivatalos he. .. , . lyiségében fdt. 2 ajtó fogják megtartani. Az árverés alá kerülö ingatlanokat a krkraltasr ár kétharmadtínál, özv. Suba Albertné kér~lmé~e. 2400 P~nél Haller János kérelmére 2850 P-nel, Kanrtz Ignác és fia kérelmére 2900 P-nél alacsonya~b áron . . nem adhatók el. Az árvereini szándékozók kötelesek banatpen· zül a kikiáltási ár 10 "/u-át készpénzben, vagy az 1881 :LX. t.·c. 42. §-liban meghatarozott árfol~a!!' mal számított óvadékképes értékpapirosb~n a kr~u!: döttnél letenni, hogy B bánalpénz~~k ~lolege~ brror letétbe helyezéséról kiállitott letell ~hsmerveny! ~ kiküldöttnek átadni éa az árverési feltetelekel aláírna
(1881: LX. t.·e. 147., 150., 170. §§: 1908: LX. t.-c. 21. §.). Az aki az ingatlanért B kikiáltási ámál magasabb igéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XLI. 25. §.). Hatvan, 1933. évi március hó 9 napján. Dr. Berecz József sk. kir. járásbíró. 4329/tk. 1933. szám.
Arverési hirdetmény-kivonat. Egyházmegyei Takarékpénztár r. -t. végrehajtalatónak Ködmön József és neje végrehajtást szenveclök ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság végrehajtási árverést 1500 P. tökekö· vetelés és járulékai behajtása végett az egri kir. járásbíróság területén levő, Eger városában fekvő, és az egri 1506 sz. betétben A l. l., 2., sorsz. 10516, l 0517 hrsz. alatt foglalt, s időközben Ködmön Józsefról Pummer Mihályné, Ködmön Teréz nevére átírt, kert és szántó ingatlanra, azok alkotó részei és tartozékaira. 1400 Pengő kikiáltási árban, -az egri 1507 sz. betétben A l. 1., 2., sorsz. 10548, 10549, hrsz. alatt foglalt. s időközben Ködmön József és neje szül. Kis Terézról Pummer Mihályné szül. Ködmön Teréz és Fiser Józsefné szül. Ködmön Piros nevére titírt szántók ingatlanra, azok alkotó részei és tartozékaira 1600 Pengő kikiáltási árban, elrendelte. Az árverést 1933. évi augusztus hó ll napján délelölt 9 órakor az egri telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében 12 ajtó logják megtartani. Az árverés alá kerülö ingatlanok a kikiáltási ár kétharl'!'adánál alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árvereini szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 "!o-át készpénzben, vagy az 1881 :LX. t.-e. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapírosban a kiküldöttnél letenni, ho;~y a bánatpénznek előleges birói letétbe helyez~séról kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX. t.-c. 147.. 150.. 170.. §§: 1908: LX. t.-e. 21. §.) Az aki az ingatlanért a kikiáltási ámál magasabb igéretet tett, ha többet ígérni senki sern akar, köteles nyomban a kikiititési ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (19(}8: XLI. 25. §.) Eger, 1933. évi május hó l. napján. Dr. Garas s. k. kir. jbíró. A szerkeszlésben résztvesznek : &gerben: Dr. &riadt Sánaor, 6vöngvösön: Dr. Katric:sl\álmán, 'l'iszafüreaen:Or "E)églt,gózsef Hevesen: c:r
Egyes s:dm dra 50 fJlJér. od~í!:f4.~~~-mvs~~so
1Sindfeld ~árk. és fi.ai ~ részvenytarsasag
l ~ 111
~
Bristol... Bristol..•
~
épületfa kereskedő cégnél ~ a legmodernebb kivitelű (t] cementárúk és műkövek t&i
beszerezhetők.
Bristo1 S:áJJó Budapest Dunapart
i
~
Hatvan. Telefon 30.
á r b a n és szolgáltatásban vezet l
O§'AO'A~I:tb~I:Ph.!MI~~i!YP~'-~0
::.·:x:·.x:·Jt·x·.1 o ~ Blument.fjal Béla ~ o·x·~·,.-z·x·,.-·
Szoba teljes ellátással
~
épületfa- keres~edése és ~ cementgyara. ~ ~ Hatvan. Telelon 29. ~ ~ Elsőrendű cementárúk l ~ ~ Mindennemü épitőa~yag : >-s ~ cemcut, tégla,
~
c!-.CI t.: p,
naU, kopur
szemolyenként napi 12.". pengőért.
llorvú.tb Mlbály
st~. ~
O~X-.~~-"'·"';t .. 4 ...~.. ;. .,.;:; . .1.~.0
ÉDES és DÉCSY
A Hatvalll l.lúztégla és Cscr . . phyat
hatvalll
IRÖGEPCÉG Budapest VII. Akácia utca 13. lrógépek 50 pengőtől, l<emington Royal, Smith Oliver olcsó árusitása jótállás mellelt. Szaks:.:erű javítóműhely. J ó m u n k á é r t ki t ü n l e l v e.
órás és ékszerész üzlete
HATVAN. Legolcsóbb bevásárlási forrás, bazárárúkban is.
uccu 774.
tegta es
Nagy és kísméretü l géptégla, hornyoltcserép l
a legjobb minőségben kaphato. ~~
Vig Ee:;,·enc
.Heli ltlikiós
Küzponti iroda :
gyartclcpén
kituH•-,
cserepgyá Ié:J. M á t r a d e r e cske.
r -t.
JlllliO~..:gu.
t\a"'yménau tóglu
t JOlll.}"vii.~!'.. u.: p
1\i~Iw.:n.lu
ll~.:tllllt.::-,t.:,l..'j-i
A gondos háziasszonynak
csü1örtökön h.ciZ}''JJl.I !!<•Ja :!2.
~1.
l ,
v;~'Oii~• , .. d•·h."t
első
il
leendője,
hogy lelkeresse
HAJDU ÁRMIN
Olcsó uroli.· n;:s;zlc.tfl;zetctsre ls kupfja aól
u z l e t é
~~~~~~A~ .. ~~
•""'"' ""' "'"'""'""""""'""". 1-" :St an d ar dl~
t
' kávét ahol lriss pörkölésü
elsőrendű
~ rádiókészülékek l ~u~~~:.:::e~~tá~~;;~~n ~s -ki~~~~:
~
lltés BéL1 ~ ben l - Vidéki meJrendelésekel radiószaküzletében. l pontosan eszközlök l -· Saját ér~ Eger. Teleion: 230. ~ deke parancsolja, hogy e~y:;zcr """""'""".."'"'"-'"'"'-• próbálja meg. n:n..mr a ·-;sasr~~Hiliíl---------~ _.
-A
m
•=
hat\'ani vas~! i felüljáró alatt. az áliom;ishuz vez~tö ut mel.lett, emeletes saJát házahan n y 1 t u t t a me g máJ us e ls e J é n
s : á J J o d á l á t és
CSF..KÖ
éttermét
G l'
ll~
Jl.
A gyönyürü árnyas kerthelyiseg valóság~al üuülöhely. Amegyebeliek csak egyszer próbáljé!k meg! Álljanak meg autúikkal! A legizlcte· sebb ételek és italok sz o l i d p o l g ;t r i ;'t r o n lesznek kiszulgri.iva.
Olcsó menU és pen2-ló rends2.erl NYOMATOTT
V~GH DEZSO
KÖNYVNYOMDÁJAHAN
HAIVANBAN
