p'^^-m^ Mi^:-} islli :k- ; út:t:t^'-j \. ^ J-f^ Éiii^'v --^ r^^>^v 5^^*^ ''K - v*uí -»

Mi^:-}

p'^^-m^

iSlli

:kút:t:T^'-j

\

.

^

J-f^

Éiii^'v

--^

V

r^^>^V 5^^*^

-•

v*uí

-»•

''K

;

Y

^13

-9

HARVARD UNIVERSITY.

LI B

RAR

OF THE

MUSEUM OF COMPARATIVE ZOÖLOGY.

vjV^tvkaaaW^ Ví),\\e)%

R.

& SOHN Buchhandlung

FRIEOLANOER

Berlin N.W.

6.

11. Carlstrasse 11.

Az

éghajlat és idjárás befolyása a lepkékre. Irta

A

A. Aigner Lajos.

idjárás a legnagyobb fon-

lepkékre nézve az éghajlat és

tossággal

bír.

éghajlat, mint

Egészben

kedvezbb

véve

rájuk

nézve

a

meleg

a hideg, habár egyes fajoknak, úgylátszik, szükségük

van bizonyos fokú hidegre, hogy megélhessenek {Evebia, Pavnassüis). Oly fajoknál, melyek nagy területen vannak elterjedve, az

idnek elodázásában Németországban már feb-

északi éghajlat befolyása kivált a megjelenési nyilvánul. Brefkos farthenias

ruárban, Norvégiában itt

p.

o.

déli

pedig csak júniusban

oly idjárás kezddik,

mint amott

jelenik

meg, a

midn

már mindjárt az év kezdete

után szokott lenni.

Az

elkésett megjelenéssel

természetesen

karöltve jár az iva-

dékok csökkenése. Ha a röpülési id oly késn következik be, hogy az év hátralev része nem elegend második ivadék megérlelésére,

ilyennek

megjelenése

természetesen

lehetetlenné válik.

Az ivadékok számára

egyébiránt az is csökkent hatással van, hogy hidegben a fejldés is* lassabb. A hernyó gyors növekvése délen oly gyors, hogy p. o. a Papilio Podalirius II. ivadékának július-augusztusban petébl kikel hernyója Magyarországon csaknem ugyanakkor éri már el teljes kifejldését, mint északi tájakon a júniusi petébl származó egyetlen ivadékú. Különösen ess vagy ködös vidéken megtörténhetik, hogy daczára az aránylag csekély hidegnek a hernyónak lassú fejldése folytán az ivadékok száma háromról egyre száll alá, mint a Lycaena Icams-x\dX, mely QueenstGwnban (Canada) évenkint csak egyszer röpül, hazánkban pedig három ízben is. Könnyen érthet, hogy azonos éghajlat vagy idjárás befolyása különböz országokban a lepkékre más-más hatással kell

nedves éghajlatú országban a lepkék fejldésének igen kedvez, szárazban ellenben legnagyobb részüket legyen. Rendkívüli szárazság

Rovartani Lapok 1902. május.

pl.

A. Ai^ner Lajos.

í)0

tönkreteszi

;

ugyanaz a nyár, mely 1882-ben Angliában a lepkéket nagy mennyiségét érlelte meg.

ritkává tette, Livlandban rendkívül

Mind a

mégsem

legnagyobb

hogy az

mellett,

állítható

képviseli

tájakon fordulnak

éghajlat lényeges

el

a

befolyással van,

hogy az egyes lepkecsoportok

általánosságban,

trópusokban, a kisebbek pedig hidegebb

egyes nemeknél (Cossus, HepiaUis, Pyralis)

;

épen az ellenkezje észlelhet. Másrészt a hosszúsági íokok irányá-

ban

gyakran

is

szélesség

földrajzi

Apolló

lepkék alakja, ugyanazon

a

kisebbedik

folyton

mellett,

Arctia caja és számos

Antiopa, V. Atalanta, nag3?-obb, mint

hogy

kimutatható,

Nyugoti-Németországban

;

pl.

így

más

Vanessa

Európában

faj

alatt Amerikában Paniassins Magyarországon nagyobb mint

ugyanoly szélesség

Keleti-Oroszországban

;

;

és

viszont Szibériából került egyes fajok az

európaiaknál kisebbek stb.

Az

éghajlat okozta színeltérésre

általános megjegyzéseket tenni,

hatók

Míg

fel.

határozott szabályok alig

és

Polyoíumatus észak

Lycaena

Colias,

nézve szintúgy lehet ugyan

de

állít-

felé több-

nyire halványabb lesz, addig Anglia melanistikus alakokban gazda-

gabb bármely déli országnál. Bíipalns píniarins és Coenonympha Typhon északon halványabb, holott a nálunk tiszta fehér Pieridák amott sokszor sötét pikkelyzetek. Ugyanaz az éghajlati különbség, mel}^

Spanj^olföldön

Polyommatus Phlaeas-unkat

Lycaena corydon-\mka.t var. alhicanssá halványítja napsugara a

Pafilio

Podaliriiist

sötétté el

;

Itália

teszi,

meleg

világosabbá, a P. Maclmont Vi-

szont sötétebbé teszi.

Az fel,

melyek

éghajlat

a

alatt

nem

következket hozzuk mérsékelt, parti vagy continentális

tarthatnak,

vagy

tropikus

elforduló

közül, mel3''ek azonban

megjegyz'ések

általános

említett

kritériumokra igényt

itt

a

habitusának

fajok

különbségére

vo-

natkoznak. I.

N

ag3^ iág. Azon családbeliek, mel3'ek legtöbb képviselje a

mérsékelt zónákban

honos,

többi a trópusokban.

A

itt

keleti

tünteti

fel

legnagyobb

alakjait

;

a

országok continentális éghajlata va-

lamely fajnak nagyobb példányait

érleli

meg, mint a nyugati ten-

germellék. II.

Alak. A

szárny alakjának bizonyos

kiszögelések, farkiczák stb., az egyenlít

tatkoznak, mint a sarkvidék

zaléka a tropikus

felé.

A

felé

sajátságai,

mink

határozottabban

szabálytalan

a

mu-

szárny-alak szá-

faunában nagyobb, mint a mérsékelt égaljéban, és keleten nagyobb, mint n^'ugaton.

Az

III.

idjárás

égliajlat és

he folyása

a lepkékre.

91

Szín. A Rhopalocerák hidegebb vidékeken (typusban) vilásötétebbekké válnak. Az északi

sabbakká, a Heterocerák ellenben

vidékek a tropikusoknál aberratiókban,

kivált melanistikus alakok-

ban gazdagabbak. \\\

R

a

j

A

z.

Rhopalocerák

rajzokat s élénkebb

hidegebb

tájakon

a

az egyenlít

színellentéteket

A

élesebb.

rajz

eg3'szin fajokhoz képest

több

mutatnak

complikáltabb

íelé

a Heterokceráknál

;

Rhopaloceráknál

tarkát mutat,

a kelet az

mint a nyugat ten-

gerparti éghajlata.

W. égalj ü

Egyéb tulajdonságok. tájakon

a

srbben

lepkék

Mérsékelt

szrzöttek,

és

de

kivált

hideg

g3^érebb

pik-

kelyzetek, semmint a tropikus fajok.

hogy a tropikus

Köztudoniásü,

rónákat is

tájak, a

mérsékelt és hideg

a fajok, hanem az egyedek számára nézve Ennek az egyenltlenségnek az oka fleg az évsza-

nemcsak

fölülmúlják.

kok változása, a mely a tél tartamára a növények és állatok életét csaknem egj'aránt megszakítja. Téves lenne azonban az a feltevés, mintha mindig a kemén\^ tél lenne az oka annak, hogy a rákövetkez nyáron kevés a lepke. Habár kivételesen kemény tél után, min pl. az 1879/80~ki volt, sok vidéken egyik vagy másik lepkefaj úgyszólván eltnik, mégis inkább az enyhe telek azok, melyek kivált ha több követi egymást — a leghátrányosabb befolyással vannak a lepkékre. Az 1882-ki enyhe tél Angliában és Németország sok vidékén a lepkéket nagyon megtizedelte.

—

Az enyhe

tél

hátrányos hatása többféle.

Els

sorban a lepkék

úgy hogy azok kevésbbé biztosan jutnak párosodáshoz. Ha pl. nagyon enyhe januárban már a Phigalia pedaria els példányai megjelennek, a melynek löpülési ideje áprilisig terjed, akkor nagyszámú ivadékára kevesebb kilátás lesz, mintha ers fagy után hirtelen bekövetkez márczius néhány nap alatt az összes példányokat kikelésre bírja. megjelenésében

abnormitásokat

Továbbá nagy hátrány lel hernyókat vag}/

okoz,

az,

lepkéket

hogy az enyhe

téli

téli

napok a

kite-

álmukból kizavarják. Egymást

követ néhány meleg nap az állatokat téli búvóhelykbl kicsalja, a hirtelen bekövetkez fagy pedig meglepi s megöli ket de meg ;

a növényzet gyér s egj^szín

maradt rovarev madarak

volta

ell

miatt

kevésbbé

elrejtzni, a

ket a legszorgosabban. Ha az szutó rendkívül szép

bírnak az

itt

melyek épen ilyenkor

keresik

lepke ismételt ivadékhoz fog

:

és hosszantartó, akkor

számos

oly hern3''k, mel3'ek redszerint szép-

4-

92

jtemberben

télire

jíifejldve,

Lajps.

-A-igner

elrejtznek,

újra

eljönnek és még

szkor elbábozódnak, a minek a következménye az további néhány

—

meleg hét után a lepke

talán tél

lehet,

hogy

— meg-

közepén

még szszel fejldnek melyek természetesen csakhamar elpusztulnak kitelel lepkék a petéiket az egyévi tápnövényre lerakják, a helyett, hogy 4zt tavaszkor az új csírákra raknák. Ezek után szabályul kimondható, hogy a hideg tél, ha nem túlságosan kemény, a lepkékre

jelenik

oly bábok, melyek különben kitelelnek,

;

ki lepkékké,

;

nézve kedvez.

A

forró nyár ép oly káros hatású, mint az

enyhe

habár

tél,

Meleg és száraz nyáron nagyszámú lepke eltorzul, mint ezt hazánkban 1898-ban is észleltük. Ennek oka valószínleg nem abban rejlik, mint állították, hogy a szárazság folytán a kikel lepke szárnyai megszáradnak,

sok lepke

kedveli

mieltt teljesen

napokat.

báb pedig,

—

van,

hanem inkább abban, hogy nem nyer

;

volta miatt a hernyó

nedvtelen

és

táplálékot, a

szüksége

szintén

forró

kifejldhettek volna

a növények száraz

elegend

a

is

—

melynek bizonyos nedvességre

nem kap elegend

nedvességet, hogy

egészséges lepkévé alakulhasson. Ezzel egybevág az, hog\^ száraz

idben

a lepke kisebb

és aberratió

A

szokott lenni s ilyenkor

a legtöbb variatió

mutatkozik.

lepkék fejldésére legelnyösebb az az idjárás, ha az év-

Verfényes, de éjjeli fagynek lefolyása körülbelül a következ ezt meleg és tiszta, de számos gyal járó márczius után ess április ers eszéstl megszakított nyár követi, a mely változó szeptemberi :

;

id zás tik

után szép októberi napokat hoz, melyeket utóbb kiadós havafelvált.

és

b

Ily

idjárás mellett alighanem a legtöbb lepke pározha-

ivadéknak adhat

életei.

Ez azonban nem

állhat általános szabályként. Van számos mely épen a károsnak feltüntetett száraz nyáron fejldik különösen nagy számban. A teljesen rendes, lepkékben bvelked

lepkefaj,

évek ritkán

azok,

melyekben a kártékon\^ hernyók nagy mennyi-

ségben elszaporodnak és pusztítanak években

szokott

bekövetkezni.

Dizonyos fajokra nézve azonban

nyáron a Vanessa

cardtti,

;

ez inkább lepkékben szegény

Ess kedvez

nyár általában ;

pl.

az igen

Colias Ediisa és Plnsia

hátrányos,

ess

1879-ki

gamma

rend-

mennyiségben lépett fel s az 1888-ki ess nyáron déli Németországban a Lasiocampa pini nagy károkat okozott. Viszont azt tartják, hogy az 1882- és 1883-ki kedveztlen nyara Lycaena kívüli

Ariont Angliában csaknem teljesen

kiirtotta.

Egyébként ess nyáron

Az

idjárás befolyása a

éghajlat és

^o"k az albinistikus alak, vailanfiint

nedvesség

érte.

az 1897.

pl.

így

akkor év

lepkékre.

9^8

ha a bábot túlságos sok havában számos

is,

augusztus

nev

példányát fogtam az Epinephele Janira ab. semialba

még szken

tikus eltérésének,

pedig a Kincstári

szrétnek igen

kimért

tömérdek

az egyedeknek

A

vihar megsemmisíthet. szárazföldi szél

után a

mennyiségben

óriási

helyén, a mely némi ideig víz

kis

lepkék életére nagy befolyása van a szélnek

ártalmas;

A

számláltak.

hogy

midn

egy-eg}^ lépésre

sík tengeren

még

pedig

néhány napi

40 darabot

is

találkoznak oly lepkesere-

is

elragadott, és

szél

is,

melyet egyetlen

megfordult, a fehérpillék tetemét oly

találták,

a

mennyisége,

Keleti tenger partján, szél

hajók a

melyeket

gekkel,

albinis-

eltt elterül Hosz-

a lepke elszínezdését idézte el.

alatt állván,

A

erd

melyek menthetetlenül

el

van-nak veszve.

A hmérsék iránt való

hideget

nemcsak hogy

igen zavarja

hogy még

érzékenysége

R-nél

— 12o

vígan

is

— 14o

st mégis dermednének. A kitelel R.

a legedzettebbek,

azonnal

megd^mednek

^z

még

A

lepkefajok-

lepkék a

téli

életfunctióiban

sem

hogy az Anisopteryx aescularia röpültek,

bogarakról tudjuk,

és

R-t is elbírnak, a nélkül,

hogy csak

nappali lepkék hímjei a hideg ellen

meleg

olykor

egyes

különböz.

st

kibírják,

jól

A

említettük.

igen

pl. észlelték,

így

;

— 2°

még

hímjei

ket

már

befolyását

nak az

téli

napokon

ismét, mihelyt újra

a

is

mutatkoznak, de

hideg

11,000

beáll.

magasságban valami 20 Vanessa Aialantá-t találtak megfagyva, a melyek kétségkívül derült napon felröpültek s ott a hideg hirtelen meglepte. A megdermedt állapotban szünetel minden életmködés, úgy hogy annak mesterséges elidézése által az életet tetemesen meg lehet hosszabbítani. Pieris hrassicaet, mely nyáron iepkealakban csak 1 2 hétig él, téli hideg alatt hónapokig ellehet lábnyi

—

A

tartani.

lepkék

s

egyéb

rovarok

petéi a

hmérsék

iránt igen

indifferensek.

Az alakban lihatrix,

absolut hidegségi fok, melyet a lepkék igen

elbírnak,

midn

burkából

és hernyók, melyek volna

törni,

vígan

befagyasztottak, elpusztultak,

Még nagyobb

alacsony.

annyira

tovább 2^'2

ellentállást

imago és hernyó

befagyott

megszabadították,

Scoliopteryx

azonnal újra

feléledt,

megfagytak, hogy darabokra lehetet-t Hernyókat 33o mellett hirtelen

élnek.

annnélkül,

midn

Jégbe

óra

hogy az

nekik ártott volna

;

viszont

hosszat 10 foknyi hidegnek kitették.

tanúsít a

báb a

hidegség

meleg, kivált a száraz forróság iránt igen érzéken3^

ellen,

míg a

;

Ern.

Csiki

94

De ha

hmérsék nem

a rendkívüli

szünteti ínég mindig

is

el oly lepkén, mely fej-, annak kitéve volt. Biztossággal nem állítható,. hogy a hideg ezt, avagy amazt a hatást idézi el így pl. a Melitaea Trivia, Argynnis Selene, Selenia limaria és Zonosoma functaria nyáron kisebb a téli bábból kikelönél, viszont a Pieris Daplidice és Lycaena Argiades nyáron nagyobb a tavaszinál. az

életet,

mégis

különféle változást idéz

ldési korszakaiban

:

A

hideg a melanistikus alakok létrejöttének általában kedvez

a

Hibernia

kemény marmorinaria gyakori

az Argynnis valesina,

példák rá zord nyarakon

leucophaearia

var.

ellenben a barna Vanessa levana bábja

A hmérséklet nem lehet.

Deiopeia

piilchella

azonban

trópusokban

Vanessa

felényi

alig

szabályzatot

általános

Megemlítjük még, hog}a

alakja iprorsa)

él.

befolyásáról

felállítani

fellépése,

Ebben a tekintetben meglep mesterséges hmérséki kísérletek.

pedig minden stádiumban nyáron

eredményiekre vezettek a

kitelel, fekete

telek után

Antiopa és

nagyságúak, mint

Európában, más fajok viszont két akkorák. Ezeknél fogva a

hmérséknek

a

lepkére

egyes fajokra specifikusan különböznek

való

hatásat

az

tekintenünk. Kivételt

kell

csupán a melanismus képez, a melyre van physiologiai magyarázat^ és a

melyrl alkalmilag már

egyet-mást elmondottunk.

(Seitz A.

nyomán.)

A (Az

bogarak systematikájáról.

újabb vizsgálatok

e r e

d

Csiki

Irta

m

é n

y

e

i

n

c

1<

ismertetés

e.)

Ern.

I.

A

hívatásos

szetes rendszer"

Coleopterologusnak kikutatása

is

bogarak, egyes családok vagy

A

kes.

juk

:

rendszecek legtöbbje,

ffeladata

a

„termé-

ezt mily mértékben, az összes

nemek

határain belül teszi, az mellé-

st minden

tartózkodás nélkül mondhat-

mindegyik rendszer mesterséges, mint ilyen pedig csak ideiglenes

érték, és végérvén^^es

A

nem

eg^^ testrész

a

lehet.

legrégibb beosztások a szín és alak szerint, \'agy a

beosztás a lábfejízek száma

meg

egyik

hogy

;

alakulása

alapján rég

alapján

követelményeknek,

felállított

vizsgálnunk

idejüket multák.

rendszerek kell

az

nem

összes

késbbi Az ilyen felelnek

testrészek

;

A tehát csak

alakját,

bogarak systentatikájáróh

vagy

csápok

szájszervek,

a

9b

lábak

vizsgálata

nem elegend.

Linné

nagyon sokan foglalkoztak

óta

egyebek

e kérdéssel,

Fabricius, Latreille, Westvvood, Burmeis-

között csupán

E r c h s o n nevére akarok emlékeztetni a régibbek, J a c q u en D u V a ^) és az amerikai L e c o n e és H o r n- ra ^) az újabbak közül. Legújabban pedig B r a u e r, A d o p h, R e d t e nH o r n. W., G a n g b a u e r, b ja c h e r J., E s c h e r c h, V e r h o e Lameere, Meinert, Kolbe. stb. nevéhez fzdnek az ez

t

e

1

i

r,

i

t

1

1

i

ff,

.

1

irányú kutatások.

G

an g

1

b a u e

inkább csak egyes

r

vagy

bogarak rendszerérl

az összes

ismeretesek

eléggé

vizsgálatai

családok

és

eddigelé

családsorozatokra vonatkoznak,

szóló

tanulmányainak eredményét

munkájának^) utolsó kötetében igéri közzétenni. Ganglcsoportjai vagy családsorozatai a Caraboideák, Staphylinoideák és Clavicorniák, melj^ek munkájában már tárgyaltattak, ezekrl tehát már tiszta képet alkothatunk magunknak, a többiekrl {Lamellicornia, Serricornia, Heteromera, Rhynchophora és PhytapJiaga) majd csak a jövben fogunk egyet-mást megtudni. Legújabban Lameere (1900.) és Kolbe (190L) kísérlettek meg a bogarak rendszerét új alapelvek szerint megállapítani, illet-

nagy

bauer fbb

leg kiépíteni.

E

a

osztályozása

ugyan nem érdemel különös ismer-

Tanulmányai nélkülözik az összehasonlító-morphologiai

tetést.

pot

alkalommal foglalkozni.

két rendszerrl kívánok ez

Lameere inkább

és

bogarak

szellemes 3

rendjét

combinatió

alrendre

osztja,

ezek

furcsa és azt hiszem elég, ha azt e helyen

nem

Lameere rendszere

Aug. Teredüia

Lymexilidae,

:

nem

okolja meg.

(1900.):

Cantharidiformia.

I.

1.

bizonyára nagyon egyszeren bemutatom

mert eljárását

teheiek,

is

a Cantliaridiformia,

Rendszere

Staphyliniformia és Carahiformia. többet különben

ala-

Dolgozatában*)

szülöttjei.

Anobiidae,

Bostrychídae,

Cupe-

Derodontidae.

sídae,

2.

Malacodermata

3.

Sternoxia

1)

3)

Cantharididae, Melyridae.

Dascíllidae, Elaterídae, Buprestidae.

Genera des Coléoptéres d'Europe. Paris 1854

Leconte & Washington, 1883. ^)

:

:

Horn,

Classification

Die Kafer von ^NJitteleuropa. Wien,

Xotes pour le classification Tom. 44. 1900. p. 355—377. 4)

of

des

the

1892.

— 1861.

Coleoptera

oí'

North

America

f.

Coléoptéres. (Ann. Soc.

Ent. Belgique.

96

Ern.

Csihi

4.

Macrodadylia

:

5.

Brachyuiera

Dermeslidae, Byrrhidae.

6.

Palpicornia

7.

Clavicornia: Nitidulidae. Mycetophagidae, Cisidae

lidae, Phalacridae,

:

:

Parnidae.

Hydrophilidae.

Lathridiidae,

Col^^diidae,

?,

Eröty-

Endomychidae, Cocci-

nellidae, Cucujidae. 8.

Plryfophaga

Chrysomelidae,

Cerambycidae,

Brenthidae,

'.

Bruchidae, Curculionidae. 9.

Heterdmera

:

Melandryidae, Lagriidae.

10. Lafifllicornia

Lucanidae, Scarabaeidae.

:

Siaphyliniformia.

II

Silphidae, Histeridae, Staphylinidae, Pselaphidae, Platypsyllidac, Pulicidae.

Carabiformia.

III.

Rhysodidae. Carabidae, Paussidae, Dytiscidae, GM'inidae.

hogy e rendszer curiosumokban bvelkedik. Eltehogy a Pulicidákat még mindig a bogarakhoz sorolja és a Platypsyllidák mellett akarja elhetyezni, nagyon érdekes egyes alcsaládok elhel3^ezése is. Rokon alcsaládokat elválaszt egymástól és azokat egészen más családokba sorozza. így a Cantharidák egy Látni való,

kintve

részét

(=

attól,

{Malachiinac

és

Mclyrinae)

Corynetinae

a

Cleridae) alcsaládokkal a Melyridac

Clerinae

és

családba sorozza.

Oedemermae

riinae, Pytkinae, Pyrochro'mae, Melo'inae,

A Lag-

és Anthici-

nde subfamiliák együttesen alkotják a Lagriidae családot. A Troginac k a Lucanidae családban nyernek elhelyezést. Nagyon heterogén elemek {Silphinae, Clamhinae, Sphaeriinae, Hydroscaphiuae, Scaphidiinae, Corylopkinae, Trichopt ryginae, Scydiuaeniitae) alkotják a Silphidák családját

is.

A Carabídák-hoz

ninae-k pedig épenséggel a Dytiscidák-hoz

Sok

évi

tanulmány gyümölcse

rének munkája

Kolbe fig3''elembe,

a

mint

^^),

Kolbe

H.

a berlini

J.,

mely részletesebb ismertetést

bogártest

olyanokat,

Ezek a következk torgyrk, az eltör

:

^)

tartozó Oinophro-

kerültelc.

a és

több

szervét, illetve

meh'ek

csápok,

annak

czélra

ily

els

a maxiiiák

pleurái, az

azok

részeit

párja, a gúla, a

el- és középmell coxális

Vergleicliend-murphülogische Untersuchungcn

fiir

Eduárd von Martcns.

p.

\'ette

legalkalmasabbak.

;in

Colcopteicn ncbst Grund-

lagén zu einem System und zur Systematik derselben. (Aichiv tür Xaturg.

1901. Bciheft. Festschriit

múzeum

igénye'.

<S9-1ö(), Taf.

II.

&

(',7.

IH.)

.Hirg.

A

gödre, a szárnyak és erezetük, a csípk, a

a hím ivarszerve,

szeh'ényezetfsége,

m

rovarok néhány életjeJenségéröl.

a

trochanterek, a potroh

az

ganglion-láncz,

ovari-

umok, a Malpighi edények és a lárvák. Rámutatott továbbá arra, hogy ezen részeknek még speciálisabb vizsgálata és más részek bevonása

kivánaios

mindenesetre

alsó ajak, a

mentum, a

a tor és potroh

volna.

Ilyenek

a mandibulák,

:

fejtok varratai, az epistoma, labrum, szem,

a stigmák, lábak, a bels váz, a

többi viszonyai,

apophysiseinek viszonya a ganglion lánczhoz, a tracheák,

kitinváz

a bélcs, az izomzat

Az

stb.

említett egj^es

itt

részek

fontosságát

és

melyek a rendszertani vizsgálatoknál következkben emelhetjük ki.

jönnek, a

rovarok néhány életjelenségérl. Irta

A

tulajdonsá-

tekintetbe

gaikat,

A

fbb

D. E.

rovarok életének lefolyása

alatt

vannak, mozzanatok, méhnek

kedvezknek, valóságban pedig a

sokszor csak látszanak

porodásában, az egyén életének fentartásában

mintha akkor,

mikor

a

legnagyobb

nem épen

biztosságban

faj

sza-

a legjobbak,

érzik

magukat,

vagy fölöttük volna az éltöket kioltó ellenség. Önkéntelenül eszembe jut, hogy az embert is gyakran veszedelem fenj'egeti, a nélkül, hogy csak álmodott volna róla. mögöttük, elttük,

JVlintha

romboló- és

maga

csak okszer összefüggés volna a ment-, védelmez-,

azt akarná,

is

hogy akkor haragját

is

eszközök

pusztító

is,

között,

mintha

csak

a

természet

hogy akkor, mikor emel, eg^^szersmind

mikor

szeretettel fogja ölébe a rovart,

sújthat,

egyszersmind

éreztesse vele.

Ezen különös hatás azonban jótékony, mert ez bizon3^ára egyik nevezetes mozzanat, hogy a természet háztartásának egyensúlyán

ne

essék

csorba.

közre, melyekre alig kívül,

mely

gátlólag

speciális esetre

gátlónak hatik

tartott

bír

ok,

Sokszor

vagyunk hat,

olyan

tekintettel,

még egy

érvény nyel,

de

körülmények

játszanak

mert az általánosabb okon

olyan viszont

is

lehet,

az

is

elnyére

csak látszólag az, mert inkább

a rovarnak. Az okok ezek szerint vagy az

mely csak a lehet, hogy a

állat

bl kifolyólag, mint öröklési okok tnnek fel, tehát ren következnek, vagyis természetes folyományok ;

vál-

természeté-

természetsze-

de

lehetnek.

:

n. E.

98

sából

igen nagy, sok példát

az

bizonyos fokú csalódá-

állat

szármozott

hibából

észrevevési

pl.

száma

el,

fordulnak

ritkábban

jóllehet

fel

okok.

melyek a közönsége-

egynéhányról akarok megemlékezni, azokról,

A

1.

Cladiusok

A

voltak.

nem

symbiosis

mint röpülése

A

3.

tölgyfákon

található,

nagy

volt

Psyche

kagylós is

burok

A

4.

elnj^ére a légynek, mert ügy

Epichviopteryx

védelmezése

nem

mely

tehát az utánzott csigaház

veszedelmessé

mellett,

Microgaster glomeratus burka

a Hymenopterának,

Microgaster

hernyója,

kelix

áldozatul esik, mint a Fruticicolák, melyek-

gyapjos voltánál fogva sok

van

találtam,

kési fejldés okozta. melyeknek lábán Obisiumok

szenvedett.

is

nek tudvalevleg sok ellenségök van, alakú

iga-

elpusztulásukat a

;

Októberben több legyet láttam,

2.

említetteket

még november 8-án

melyeket

lárvái,

kivétellel, elpusztultak

járása,

melyek az

példákat,

következkben sorolom el

a

zolják,

kevés

A

közé tartoznak.

sebbek

Mivel a rovarok

lehetne említeni, én azonban csak

állatot elidegenít,

de teknitve

szabadul

azt,

válik.

is

amennyiben

annyiban,

tehát védelmez, javára

hogy a burokból

sok

kárára van.

ki,

Az Ocneria dispar szivacsszer burka védelmezi a petémégis elpusztul akárhány petéje, azaz nem fejldik belle

5.

ket,

de

hernyó. Amint tapasztalram,

dn

mények

között

hogy a

nag3'"obb

A

6.

540

öo'Vo

A

maradt peték száma.

— 600

pete

burokban

— 66"/o

között váltakozik a med-

szivacsszer szokott

több

a

Polistes gallica fészkében

burokban rendes körül-

lenni.

meddn

Azt

vettem észre,

maradt peték száma.

élsköd fürkésznek

lárvája,

mikor már a kemény burkot kiválasztotta, ersen zörög, megmozdul,

hogy

ellenségeit

tá\'ol

tartsa,

de akárhányszor történik, hogy

a fészekbl kiesik és elpusztul. 7.

lálunk,

Egyes

\'espák,

nem fejldnek

melyeket a Polistes gallica

ki teljesen,

fészkében

ta-

szárnyatlanok maradnak, a minek

az az oka, hogy a tér kicsiny. 8. Az Osmiák csigaházakban fészkelnek, különösen a Helicogena pomatia üres házában, milyen könnyen érheti az Osmiákat a

veszedelem. 9.

A hangyák

kiviszik bábjaikat a napra,

hogy mintegy

siet-

tessék a fejldési viszonyokat, de ezzel eg^^szersmind bajba sodor-

ják azokat. 10.

Typhlocyba rosae

még november

mennyivel gyöngébb, kisebb energiájú,

könnvebben meglehet

fogni.

20-án

mint máskor

is

látható,

de

és mennyivel

Egy

11.

A Hydrophilns

katalógusról.

9^

mely tudvalevleg a vizek lakója lev lyukakban bábozódik, sok-

piceiis,

és melynek lárvája a part mentén

ersen befagy, de egyes esetekben helyzete kedvez, megmenekülhet. Amint

szor elpusztul a vízben, ha az

ha a fagyás nem nagy és

akkor

helyzete

tapasztaltam,

kedveztlen,

kedvez, ha

>és

jégban

lev bogarakat hazavittem

viszont

ha vízszintesen van a

függlegesen van;

jégben

és

mert ha

Hydrophilns életben maradt, míg

a jég megolvadt, egy-két

kezleg, ha kedveztlen helyzetben

a

pl.

melegebb helyre tettem, hog;y ellen-

azaz vízszintesen feküdt a

volt,

jégdarabban, soha sem maradt életben. 12.

tn

A

Sisyphíts Schöfferi, ha a

gomolyt gurítja, nagyon mozog, könnyen agyon tapossák.

és mert lassan 13.

A

GryUiis

és

doiiiesticus

campestris

danája

fel-

elárulója

rejtek helyét. 14.

A Rhynchües

betnleti lárváját,

mert étlen szomjon 5

—6

mezi, épen a burok

teszi

elpusztítása 15.

A

nem

hétig

feltnvé

mely nagyon szívós élet, jóllehet

elél,

is

és

így

ers burok

észrevevése,

rovaroknak korai megjelenése,

befolyásolja

az

élet idejét,

hernyói, Lytta vesicatoria 16.

A

Sarcophagák

stb.,

--_ .^

A

közelmultbin

pl.

pl.

a Peiiteliíis griseus-é,

Irta

hátrálta-

a Cnethocamfa processionea

mert elpusztításuk annál könnyebb.

dögev

lárvái a

Egy

sajtót.

szedése,

ütközik nagy akadályokba.

továbbá a rovaroknaJv vagy lárváiknak tömeges fellépése tólag

védel-

állatok áldozatául esnek.

katalógusról. Mallász József.

méltó

feltnést

Pontos czíme a következ

kelt munka hagyta

el -a

: i

„A kecskeméti államilag segél^^ezett evangélikus református fgimnázium állat- és összehasonlító állatbonctani és lermészettudo mányi és politikai földrajzi statisztikai és néprajzi gyjteményeinek katalógusa. Claus K. dr. „Lehrbuch der Zoologie, 1891" czím mve és sok más kiváló állattani munka segítségével összeállította Balázs István philosophiae :

:

doctor, a vegytan, természetrajz és földrajz okleveles rendes középiskolai tanára. Budapest,

1902.

Singer és Wolfner. .Andrássy-üt 10."

M állás z

IGO

munka

Mieltt ezen t

a mint az az említeti

irodalmi múltjára,

katalógus

István

dr.

és 3. lapján

2.

:

pollenrl, különös tekintettel

„A

1.,

ismertetésébe fognék, kötelességet vélek

hogy röviden rámutassak Balázs

eljesíteni azzal,

olvasható

József.

angiosperm fajokra" czím

munkáját

„Miután

honi

a a

német

növénytani tudományos szakfolyóiratok közül egypáran ismertették

szerz

munkájának rövid

e

Professeur

(pl.

német ésfranczia

Parmentier, a Institut botanique de Besancon

P.

dr.

tartalmát, a külföldi

közül szerzt többen hogy munkáját czímükre elküldeni szíveskedjék." (!)

(Francé)

igazgatója)

botanikusok

fölkérték

„A kolozsvári piaci tej egészségügyi 2., szempontból" czím munkájáról pedig „Több ahhozért szakember, tanárok, lapok

orvosok, gyógyszerészek

egynehányan,

közül

^Potássy János, vegytan

m.

oki.

cím

zése"

No

k.

stb.,

továbbá a napi-

—

nyilatkoztak,"

st

állami freáliskolában a

rendes tanára, a „Nagyváradi piaci tejek khémiai elemértekezésében

állami freáliskola 1898

k.

elismeréssel

a nagyváradi m.

tudományos

lenyomatban

(!)

is

— 99-ik

(megjelent

évi

Értesítjében

Nagyváradon) pedig forrásul használja

de hagyjuk, elég

ebbl ennyi

nagyváradi

a

és külön

föl."

és térjünk át a 179, illetve

183 oldalos munkára, melynek „tájékoztató" -jából elég következket olvasnunk,

hogy a szerzrl

tatva lehessünk

:

„Az

—

jelen

—

esetben

tájékoz-

kitömött állatokat dezinficiáló ládában benzinnel

inficiált,

megpróbáltam

és szénkéneggel

is

dezinficiálni,

nem

lévén azonban

termünk vagy szobánk, sem pedig igazi dezinficiáló ládánk, ahol és amiben az állatgyjtemény ferttlenítévolna, -- bár a benzin és a sét kifogástalanul végrehajthattam semmiféle

helyiségünk,

szénkéneg a legtöbb fertzött tította

az

inficiáló

emls

rovarbábokat

állatban és

madárban elpusz-

és rovarlárvákat,

—

mégis köny-

hogy a gyjtemény egyik régi szekrényében a figyelmes keres néhány kitömött állatban moly- vagy Dermestes-álcát még mindig találna. Az is könnyen lehetséges, nyen megtörténhetne

-7—

st

valószín,

—

talán,

hogy a benzin és a szénkéneg a

dezinficiáló

ládába rakott kitömött állatokban az összes rovarpetéket,

álcákat,

bábokat stb. megölte, de miután az ablakok repedésein keresztül a

(nemde az a bizonyos „éjjel-nappal fújdogáló alföldi szél" ?), a levegáramlás az utcák porával, piszkával új, él rovarpetéket, szél

rovarbábokat

(!)

etc.

hordott be a szertárterembe, a romlás

csiráit,

a

:

Egy

rendszer, roszszul

régi

már

rakott,

Ha

záró, primitív

gyjtemény-szekrényekbe állatokba és madarakba

emls

-^

^

ezek után a közel 11

meggyzdünk

hamar

101

rovarmenies

dezinficiált,

lijra beoltotta".

katalógusról.

gen kívül azon

74

munkát átlapozgatjuk csak.

ívnyi

'2

hogy ennek fényoldalát minden kétsé-

arról,

oldala, vagyis

közel 5 ívnyi

terjedelme

teszi,

mely nyomdafesték hiányában anyaszz tiszta fehér színben ékeskedik. Ide számíható még az a körülbelül 16 oldal is, melynek mindegyike a dája, így

papir és nyomdafesték pazarlásának klasszikus pél-

katalógusnak

a

pl.

remek czíme 3

idézett

oldalt foglal

„minden jog fen tartva" egyet: „a részvénytársaság könyvnyomdájából,^ K e c.s k e m ét e n " egyet „a tartalomjegyzék a e g utó só oldalon o v a s h a ó." egyet „II. néprajz (Beszerzés alatt)". 4 oldalt ez: „Állat- és összehasonlító állatbonctani gyjtemény."; 3 oldalt: függleges és vízszintes el,

egy

oldalt elfoglal továbbá,

a:

;

1

:

;

t

1

:

;

irányban húzott egyenes vonalak (kimutatás) pl.

állalkör. Protozoa, V

„í.

Végeredményében tehát

félévi fáradságos oldalra terjed

—

Retepora

á.

csak egyet celliilosa

Ezek

s.

is

után, bár

e n

y

ol^^an

fölírassál

mint

e k." stb. stb.

e 183 óldalos katalógus,

mely „két

é s

voltaképen 93

de végtére

hogy a gyjteményé-

e.

meg

tehet róla,

ki

fgimnázium"

r.^)

említsek, a „VII. ál

van

L.

1

munka eredménye"

látszólagosan;

„Kecskeméti "ben, hog\'

é g

a

1

t

k ö r"-bl

pl.

és ennek külön oldal jut

szerz ersen

hogy

biztat,

„Lehrbuch der Zoologie,

csak a

?

„Claus

K. Dr.

cím mvét

1891."

és

más niodern szisztematikái munkákat használtam az Állat- és összehasonlító állatbonctani jtemény rendezéséhez", csak félve nézegetjük a

-g

y

„tud

o

mán

3^

o s" részt.

S nem ok itt

találkozunk, igazán Izleltetül

mes

— A

íme

adok pár mutatványt

evangélikus

:

—

többet igazan

nem

érde-

:

Hemipterák

E

melylyel

megdöbbent „modern"!

klasszikus rövidítés

református."

minden szellemességnek: bonctani gyjtemény."

Egj^ ..á.-

:

a Dipterák felsorolását

„á.

s.

másik és

ö.

Coccidae családnál kezdi és a

a

felsorolását

Pentatomidae családnál végzi; 1)

„szisztematika",

nélkül, mert az a

á.

e.

r "

ilyen

gy."

azt

jelenti

rövidítés,

azaz

,,

:

,,

az

államilag

„Acalysegélyezett

mely szintén nincsen hiján

állat-

és összehasonlító állat-

Malldsz József.

I'(l2

ptera"

(Sepsinae) családnál kezdi

(Tipulidaé)

„Limnobiidae*'

és a

Lepidopterák

á

végzi;

családon

„Ophrnsidaé*^

az

felsorolását

(Noctuidae) családnál kezdi és az „Equitidae" (Papilionidae) csalá-

A

don végzi.

Coleopterák

a

felsorolását

családnál

Coccinellidae

kezdi és a Cicindelidae családnál végzi.

Ha szerz „modern szisztematika "-ja így néz ki, nem csodálkozhatunk, ha nemcsak a fajtákkal, fajoknemekkel, de még a családokkal sincs tisztában.

akkor azután kal,

A

Dipteráknál

p. o.

Conopidae,

tus L. a

Boinbyliidae

Simulidák

reptans

és

L.

családokba

Bibioiiidae

a

diadema

Medeterus

Simulta

a

,

a Syrphidákhoz tartozó Melithreptus scrip-

a

L.

helyezi.

Dolichopodiia a

„columbacschensis''

S.

A

Coleopteráknál a

Silphidákhoz tartozó Catops és Agyrtes és az Alleculidákhoz tartozó

Cteniopus snlphíirea L. a Chrysomelidae, az Anthaxia {^=Bíiprestidaé) az Elateridae családba sorozza; a Byrrhidae családból Xylophaga lett

Josus-sul együtt a

Most már

Dermestidae családba.

elképzelhet

az

fajok felsorolásánál találkozunk

a

Coleopteráknál

Coccinella közül csupán kett az, a többi

1

Rhopalopus és

hanem 1 A synonymmá lett

közül egy sem az, irechus.

melylyel

zavar,

A

!

4 Callidiutn közül eg\'etlen egy sem

Phymafoies,

(!)

tartozó Scolytns rugu-

és a ByrrJms-i beosztja a szúfélékhez

az,

és

10 felsorolt

Hippodomia és Halyzia; hanem 1 Pyrrhidium, 1 :

Hylotrwpes;

1

nemek

a

pl.

ép

Clytus

így 5

Plagionotus, 2 Clytanthtis és 2 Xylocsalád-,

nem- és faj-neveknek pedig

se hossza, se vége, ezeknél talán csak a sajtóhiba több.

No

de befejezem

vetkez zéséhez val,

A

:

böngészést és csak

még

kö-

„tudományos" rész általános jellem-_

Coleopterai részben

p.

0.236

felsorolt állatnál

106 hiba

a felsorolt 72 Dipteránál 45 hibával, a pókoknál pedig 4 (négy)

De

—

(hét) hibával találkozunk

állatnál 7

czímekkel

üres lap közepén állatbonctani

fészkeket és

—

úgy látszik, még azokkal a tisztában, melyek oly sok, különben

sincs

díszelegnek,

gyjtemény" azt

a

mert különben

fejezetében csak

húgyköveket

még hozzáveszszük

csak.

szerz

ezektl,

eltekintve

hangzatos

nak

az „érdekes"

kis adattal szolgálok a

és

tényt,

az „összehasonlító

nem

szrgolyókat

sorolna ?

fel

madár-

Ha mindezekhez

hogy szerz néhány tanítványá-

munkáját, ügy megkaptuk a hosszüczím katalógus tiszta képét. De ha valaki kérdezné, hogy egy ilyen munkát miért is kell „ismertetni," ügy felelettel maga a szerz szolgál: „Mmtán az. 1901-ik év március havában végre az Állat- és ö. á. gyjtemény {!)

segítségével (?) végezte a determinálás nehéz

hiszem, hogy

;

,

:

!

Episeina glaitcina Esp.

103

Összes tárgyainak rendszertani csoportosítását dezett

befejeztem, a ren-

is

gyjtemény Katalógusát most íme közzéteszem, hogy

két

munkám

—

szakemberek

gyakorolhassanak s hogy hogy munkám fölött Ítélkezzenek, mert hiszen amely pillanatban eg}^ szerz egy mvet a kön3^vpiacra bocsát, ugyanakkor feltétlenül aláveti magát az egyúttal mindenkinek, a ki csak ahhoz értk bírálatának is, kezébe veszi e könyvet, tudomására juthasson, hogy a vegytan, természetrajz és földrajz tanára üres idejében az 1898 1899 a

fölött

amikor szakkollégáimat

kritikát

kérem,

arra

—

—

1900

—

— 1901

tanévekben a kecskeméti

fgimnázium

reformátos

gélikus

államilag

kulturális

segélyezett evan-

fejldését

miképpen

reám

híztál volt,

igyekezett elmozdítani."

—

Uram

—

!

hogy elvégezzem"

„elvégeztem a

szerint ez a katalógus,

azaz

szerz klasszikus

általánosságban

:

s

rövidítésével élve: á.

s. e. r.,

rémséges. Valóban szerencse,

egészében

„minden jogot fentartott"^

szerz

hogy.

dolgot, melyet

azon megjegyzéssel, hogj^ szerény véleményem

-)

remélhetjük, hogy példáját egyhamar

nem

legalább

így

követi senki

Episema glaucina Esp. Irta

A. Aígner Lajos.

Ezt a rendkívül változó bagoly pillét néhány év óta tanulmány tárgyává tettem és az összehasonlítás kedvéért igyekeztem számo-

sabb példányát összegyjteni. Ez annyira

sikerült, hog}' jelen észle-

leteimet mintegy száz példányra alapíthatom.

A

leírások a

1.

Glancina

csaknem egyszín

következ alakokat különböztették meg Esp.

Ab. iersina Stgr. (tersa

2.

többnyire két fekete 3.

(tersa

^"ar.

(et

Hb.,

trimacula

Frr.),

vörhenyes,

;

Boisd., trimacula H.-S.), szürkés,

folttal;

ab.)

dentimacula

Hb.

(trimacula

Hb.),

szürke,

sötét foltokkal 4.

Var. et ab. hispana

foltokkal,

fehér

erekkel.

A

Boisd. (trimacula

H.-S.), kékes,

subvar. meiidionalis

Calb.,

világosabb. 5.

-)

Ab.

(et.

v.)

nnicolor Dup., sárgás, csaknem egyszín

János evang. XVII.

r.

4.

v.

•

ers

valamivel

-

A. Aigner

llU

Ab. Grimeri

6.

Lajos..

Obih.)

Boisd. (ab. albida

két

fehér,

fekete

petytyel

Mint synon^nnái

zk nem

fajnak,

mutatják, és

voltak tisztában

vagy önálló fajnak

A

is

felsorolt

nézve a

erre a fajra

különböz

alakjait

régi szer-

összetévesztették

tartották.

alakok közül a dentimaciilát tartom a valódi törzs

hanem mert nézetem

nemcsak mert leggyakoribb,

szerint

az eredeti rajzolatot leghívebben megrizte, holott a többit pioi^ressiv

alaknak tekintem, melyeken egyes rajzelemek gyöngülnek, elfakul-

st déhbb

nak,

tájakon teljesen

el is

cula-nak példányai egymás közt

enyésznek. De

nagyban

is

maga

a

denfima-

változnak. Alapszíne

szürke, vagy barnás-szürke, sötétbarna rajzokkal, de gyakran sötét

barnás, niíg a rajzolat a pirosba játszik.

Legtypikusabb egy nstény példányom.

ers

szrzettel

szürke

potroha

;

Feje és tora szürke,

barnás-szürke

;

csápja szürke, a

ersen fésils lába fehéres, szürkés behintéssel. Fels szárnyának alapszíne szürke, apróbb fekete pontokkal behintve ez a szín az egész t- és középtért foglalja el, és terjed a szegélytérig, melytl a fekete pontokból álló s a mells szegélytl a bels szegélyig lefutó hullámvonal választja el. Az így elhatéren, a világosabb szín mells középér mögött három tárolt hímé

;

;

fekszik, t. i. az elég nagy vesefolt, a tnél hasonló mely csaknem a bels szegélyig ér, és közben a körfolt, szélesen a hullámvonalnál könyököt képezve mely azonban folytatódik a bels szegélyig. A három foltot közben fekv, jellemz-

alapszín alakú

folt

folt,

—

—

két fekete petty választja közt,

el

egymástól; az egyik, a vese- és körfolt

megközelítleg négyszög, a másik, a kör- és tbeli

háromszög. A

élével befelé irányuló

lev hézag négyszög

sötét

van

barnával

kitöltve,

pettyig terjed; úgyszintén a

A mells

A

szín

világos

szegély azonban, a

dorsalis ér a tbeli foltot

folytatását, valamint a túl

lev

vonal eltt

is

is

megfelel

fekete határvonalat mutat.

vonal húzó. lik végig.

Az

a

pettytl kiindu-

barnával van félkörben

futó,

a

rajztala^..

sötét

kitöltést

szintén

világos

határolja és átszeli a körfolt

sötét kitöltést

sötét árnyalattal,

megvan, de

közt,

szín félkörben

mells középérig

csúcsáig

alul

szegélytér az alapszínnél

lámvonal mentén

mely

hátsó középér a három foltot és

végig átszeli, míg a bels szegély

szín

.

háromszög

lólag a fekete vonallal határolt tbeli folt

körülfutva.

folt

vesefolt és hullámvonal közt

kissé

is.

A

hullámvonalon

világosabb szütke, a hul-

mely a fekete csipkés szegély-

itt

szélesebb és sötétebb, és befelé némi

A

barnás rojtozat közepén finom szürkés

alsó

szárn}^

szürke, a szegélyvonal felé

105

Episetííia glaucina Esp.

sötétebb átnj^alattal

ers

kés, fajztalan,

Az

a rojtozat világos sziürke.

;

fonák oldal szür-

összes rajzelemek változók, elenyészk.

nyon többé-kevésbbé megmarad a folt

A

fénynyel.

fekete széle, de olykor ez

pedig fakóbarnává

és a tbeli

a sötétbarna kitöltés

Szóval minden hasonlatosság

lesz.

egyforma

lehet két teljesen

legtöbb példá-

hullámvonal

fekete

alig látszik,

is

A

alig

mellett,

állatot találni.

A legvilágosabb szín példányok már oly közel állnak a tersinahoz, hogy

megkülönböztetni,

bajos

attól

vagyis a két alak közt

alig lehet határt vonni.

A

melynek

tersinán,

alapszíne

szürkés,

vagy barnás-fehér,

avagy halvány fakóbarna, a hullámvonal és a foltközök kitöltése csak a két fekete petty az alapszínnél valamivel sötétebb barnás ;

tnik

ersen, de ez sem mindig, mert ritkább esetben a bels,

fel

háromszög

A

petty

is

látható.

alig

barnaszín példányai viszont a ^latícina-hoz mely csaknem egyszín barna, a jellemz két fekete petty helyett az alapszínnél valamivel sötétebb barna és keskeny sárgakeret a többi rajz alig, vagy épen nem látható, az erek sem dentiniaciila

"Vezetnek,

;

Játszanak

het

még

egyik példányomon

;

a

négyszög

petty

is

alig ve-

észre.

A

var.

hispana

kékes

egyébként

alapszín,

teljesen

meg-

egyezik a deiüimacítla sötétebb példányaival, a melyhez valószín-

Budapesten

leg az összes

tartoznak

sabb szürke dentiniacula

Az a leíró

ab.

nem

sárgás.

petty és

sárgás,

alighanem a iersina-hoz

állítólag

egyszín

ugyan (csak a négyszög de

alatt láttam,

már Budapesten is fogtak, Gyjteménj^emben van Anker-féle példány, mely csaknem rajztalan

csaknem

mint imicolor egy régi nyalatkéní),

név

is

mind csak világo-

volt.

melyet

imicolor,

szerint

úgynevezett hispana-'péXáknyo^

talált

a melyeket én ezen

;

a

hanem

tartozik.

hullámvonal mutatkozik barnás

ái-

fehér s ennélfogva

láttam teljesen rajztalan

Viszont

budapesti nnicolor példányt, mely azonban világos barna s ennél-

fogva a glaíiciná-hoz vonható.

Az

ab.

A

dentiinacula

Ausztriában,

Kul-tó

Déli-Oroszországban,

mellékein,

Budapesten,

glaucina ban,

Grimeri fehéres, a jellemz két fekete petytyel. elfordul Déli- és Közép-Németországban^

:

valamint

Pécsetty

keleti

Kis-Ázsiában és az

Mag^^arország

Pozsonyban

kevés

Ausztriában, Déli Francziaországban és

valamint

Alagx-arországon

:

helyén,

(igen ritkán) és

Budapest,

Iszik-

.

Nagyágon

m. ;

a

keleti Kis-Ázsiá-

Pécs, Szent-Gotthárd,

A. Aigner Lajos.

106

környékén, az utóbbi két helyen igen ritkán

Eperjes és Pozsoo}' a

hispana Andalúziában, Északi

Olaszországban

országban

(itt

kérdéses)

az nnicolor

;

Mauritániában

ban,

országon

(Mauritanica),

;.

Fels

a subvar. ineridionalis csak Olasz-

;

nyugati Francziaországban, Spanyolország-

és

Mauritániában,

Siciliában^

A

:

Afrikában

Kis-Ázsiában

keleti déli

Grimeri pedig

a

:

Olaszországban és

állítólag

Magyar-

is.

alakok Budapest környékén, nevezetesen a Svábhegy

jelzett

közepétl október közepéig többé-kevésbbé 17-féle Anker Lajos feljegyzése szerint

szeptember

tisztásain

st

gyakoriak,

—

—

itt

eltérést is lehet találni.

A

lepke állítólag

éjjeli

10

— 12

hogy az alkonyat

tapasztaltam,

ki.

Magam úgy

beálltával 6 órától 7

óráig röpül,

óra

közt kel

azután már csak fszálakon, virágokon és kórókon ülve található s ilyenkor

sem

fel

st ha

riad,

megérintjük, a földre

ejti

magát és

akár hányat fekve, mozdulatlanul fekszik. Meglehet, hogy

ott,

éjfél

Tény: hogy a régibb gyjtk a lepke kedvéért hajnali 3 óráig is künn tartózkodtak. Magam 9 — ^/2l0 óráig megvoltam elégedve a fogással, és ilyenkor már igen hvös is után újra szárnyra

lévén az

A

éj,

kél.

nem idztem.

tovább

szürkés-barna, ibolyás

tünet hernyó április-májusban

Muscari racemosum- és Anthericum lálkozik alatt

a növény

nappal

;

bábozódik

liliagon

él,

de csak

közelében a földben

van,

éjjel

a

táp-

és a föld.

is.

Petébl való tenyésztése nem nehéz, de kissé körülményes. Erre nézve hátrahagyott jegyzeteiben Anker Lajos a következket mondja; „A tenyésztés czéljára nagy, körülbelül 6 lábnyi hosszú és 3 lábnyi széles,

nélküli ládát kell a földbe tzött és nagy ers czövekekre rászegezni. A ládát 9 hüvelyknyi magasan megtöltjük földdel, melyre közökben gyepet helyezünk el oly formán, hogy tenyérnyi közt hagyva, egy sor Anthericumot ültetünk (könnyen fogamzik), azután ismét közt hagyva, egy sor gyepet rakunk le s így tovább. Mindez szkor teend, fedél

léczekkel összekötött

mieltt a lepke röpülne.

A nstény kelnek

ki

:

néhány száz

petét

addig üvegben tartjuk.

is

rak, a

Az egészen

melyek még szkor fiatal

apró hernyókat

elzleg gyeppel csak mikor már megersödtek, helyezzük ket az

sekély kis tenyészt házikóba teszszük, a melyet láttunk említett

ket is,

el,

és

nagy ládába, melyben

száraz

tölgyfalombbal,

de arra ügyelünk,

kitelelnek. Erre a czélra jól

szükség

esetén

hogy sok hó ne legyen

befödjük

egyszer gyékénnyel rajta,

a melyet kü--

:

107

Különfélék.

lönben a gyékényrl könnyen ürt szalmával töltjük

ki,

el

A

láda alatt

lev

nagy hidegnek

job-

lehet távotítani.

arra a czélra, hogj' a

ban ellentállhassanak. Tavaszkor,

ha

hogy

észreveszszük,

hangyák kezdenek

a

mozgolódni, mindenekeltt eltakarítjuk a láda

alatt

a czövekeket krétával rajzolt tenyérnyi széles

azon nem haladnak vag^i'

lev

át a

földet.

Ha

kizöldül

nél kell

A

látjuk el

hangyák. Azután eltávolítjuk a gyékényt

lombot, a száraz levelekkel

tatkoznak majd hernyók

lev szalmát és

gyrvel

a is,

azonban

beborítjuk

a

ládában

gyep és a tápnövény, nemsokára mumelyek mibenlétérl este gyertyafény-

meggyzdnünk. ládában

lev

még

földet,

elbábozódtak volna, egész nyáron

azután át kissé

is,

miután a hernyók

nedvesen

kell tartanunk^

mert a földben lev bábok különben könnyen kiszáradnak. Ez az

oka annak, miért van száraz

esztendben oty kevés, nedves

tendben

De

beii,

pedig oly sok lepke.

daczára a nagy

szárazságnak,

nem

ez

áll

esz-

mindig, mert 1854-

nagy mennyiségben mutatko-

zott a lepke."

Az

utóbbit

magam

is

tapasztaltam, mert az 1900. és 1901.

esztendben is bven volt található a lepke. Ugylátszik hogy többé vagy kevésbbé számos elfordulására az id-

igen száraz tehát,

járásnak

nincs

nag}'"

befolyása.

Különfélék. Ritka bogár eötordulása Magyarországon. Az 1895. évi augusztHalász Árpád makói tanár Tusnádon egy igen ritka Cerambycidát, a Xylotrechiis faiitherinus Sav.-t gyjtötte. Ezt az északi állatot elször S a v e n i u s írta le (Hummel's Essai, IV. 1825 p. 66) Ulabar}^ környékérl Finnországból, késbb (1830) G e b 1 e r Dél-Szibériából (Barnául és az Irtis mellékérl) Clyhis adspersiis és utóbb Thomson (1874) Platinotus Moei név alatt írta le Norvégiából (Christiania). Azóta megtalálták egyes példányokban Tirolban (Bozen és Ueberetsch között), Kelet-Poroszországban (Mühlhausen), Sziléziában (Teschen) é-s Csehországban (Policka) is. KeletPoroszországban 1870-ben ü h 1 erdész Salix caprea-bó\ nevelte a Saperda similis L a i c h.-al együttesen. Halász tanár az els mag^^arországi példányt a M. Nemzeti Múzeumnak adományozta. Csiki Ern.

hó 9-én

M

Árpád

Egy légyfaj, mint a délafrikai liáború okozója. A franczia közoktatásügyi minister 1891-ben valami Foa nev férfit küldött Délafrikába, a ki ott oroszlánra, elefántra, hiénára s egyéb állatokra vadászott. Kirándulásain a Matabelaföld határáig hatolt, vagyis addig

Külön féJe.

108

pontig", a hol a hirhedt Tse-Tse-légy a tartózkodást az emberre nézve lehetetlenné teszi. Ez a légy tudvalevleg nem közvetlenül az embert támadja meg de kínozza, st meg is öli összes házi állatait a lótól a kutyáig. „Ez az átkozott légy úgymond Foa utazási mvének ismertetje a politikai eseményekre nagy befolyást gyakorolt s azáltal, hogy a búrok ell iszonyú terjedelm marhalegelket elzárt, a mostani háborúnak egyik fokozója lett. Ha az a lég\' nem állja útjukat a régi puritánok fiai a sóvár angol aranyés gyémántkeresk els rohamakor alighanem felszedték volna sátorfájukat, és marhájukkal a gazdasági civilisatió elrseiként észak felé vonultak volna."

a

;

—

—

A selyemtenyésztés Kínában, Déli-Shantung hegységeiben az

b

1900. évben igen fejldtek a hernyók.

volt.

A

száraz, meleg idjárás folytán

Csaknem minden háznál

kitnen

néhány gyékény, Utóvégre nem jutott a tömérdek nagy szárazságtól a szederfák csak

melyeken a hern^'ói tenyésztik. hernyónak elegend táplálék. A gyéren bocsátottak lombot s akárhány-

volt

fa teljesen

ki

is

száradt.

A

—

szederlevelík ára annyira felszökötr, hoR}^ mázsáját 4 6 koronával Elfordult, hogy csaknem teljesen kifejldött hernyókat, fizették táplálék híán, eg^'szeren kidobták az utczára. Csak annak, aki kell tápanyaggal rendelkezett, volt jó szürete akinek a szederleveleket vennie kellett, kárral dolgozott, mert a gyékényre való hernyó, mel}' 4 korona érték gubót ad, 6 8 korona költséget igényelt. A gubó igen könny volt ugyan és kevés selymet adott, de a tömeg kárpótlást nyújtott. Fontját öO —70 filléren vették fleg a franczia kereskedk. A legombolyított nyers selyem darabja mintegy 10 angol fontot nyom és 28 lat ezüstbe kerül. Shantung kopár hegységein a selyemtenyésztés tartja fenn a lakosságot, annélkl az egész vidék elpusztulna. Nag^/ban is zik már a ten3^észtést. Gazdagabb paraszt, ki elbb 10—20 gyékényen tenyésztette a hernyót, most 80—100 gyékényt tart. E mellett a tölgyfa-szövt is tenyészük, mely évenkint két szüretet ad, míg a szeder- szöv csak ez eg3''et. Az Ailanthus-szövt csak egészen mellékesen ten^^észtik nem szép, de ers selymet ad, melyet a parasztok síját maguk dolgoznak fel és ruházatra használják. ;

—

;

Lepke mint étel. A New South Walesen lev Bugong-hegység egyes részein minden tavaszszal valami sárga éjjeli pille oly tömérdek mennyisége mutatkozik, hogy nemcsák a sziklákat lepik el sren, hanem azok hasadékaiban is összegyülemlenek. Ezek a

nagyszámú

varjút vonzanalí oda, a melyek a sziklákon fészkizárólag azokkal táplálják. De a benszülötteknek is kedvelt táplálékul szolgálnak. Erre a czélra nag)' tüzeket raknak a sziklák közt s azok alatt, minek következtében a füstti elkábult pillék nagy mennyiségének birtokába jutnak. Ekkor eloltják a tüzeket s a hamut gondosan eltávolítják az immár átmelegedett talajról, melyen a pilléket ide-oda hengerítik, míg azok lábai és szárnyai leválnak. Testöket ezután famozsarakban szétzúzzák s a pépbl pillék

kelve, fiókáikat

1^

Különfélék.

élv.zzete apró kalácsot készítenek. Ennek gyakran napokig eltartó roszuUétet idéz el

lehet

;

az de

els kísérletnél könnyen hozzá

szokni.

Az Ailanthus-SZÖVÖt (Attacns cyntlüa) Európa több országá]3an igyekeztek a közönséges selyemszöv helyében meghonosítani. Hernyója az Ailanthusfán és Ricinuson él, de fzfalevéllel is táplálkozik. Francziaország több részén, st Déli Németországban is Hazánkban többen foglalkoztak tenyészteljesen meghonosodott. Piso Kornél^ tésével, kivált sokat kísérletezett Bustyaházán de meghonosítása nem sikerült S3 neki, se másnak. Nem ártana, ha Dél-Magyarországon tennének ez irányban kísérleteket ott valószín, hogy meg lehetne honosítani. Sphinx convolvuiJ L. meK^ tudvalevleg Ázsiában és Afrikában, st Ausztráliában is elfordult, az 1901. évben úgy hazánkban mint Németországban rendkívül nagy számban lépett fel, de mégsem oly mennyiségben, mint az azori szigetek egyikén, San Miguelen, a hol hern\'ója és bábja némely évben a batáta-földeken oly tömegesen található, mint nálunk a fehér pillék (Aporia, Pieris). Augusztusban a hernyók fleg zöld színek, szeptember végén pedig leginkább :

barnák. A töldek kitisztítását a pul^^kákra bízzák, a melyeket odahajtanak s a mel^^ek néhány nap alatt a » helyzetet tisztázzák*. A lepke ott sok esetben nappal is röpül.

Mehádiai mslypiüe.

Schwarz^

liegnítzi

(sziléziai)

bogarász,,

néhány éve májusban g\áijtött Mehádia környékén s egyik barlangv ban nem talált ugyan bogarat, de sötét helyeken molypilléket, melyekbl gyakran 20 30 példány ült szorosan egymás mellett és melyek a gyertyavilágtól felriadtak, a mit a megfigyel a dalmát barlangokban nem tapasztalt. Nézete szerint a pillék csak a nagy forróság ell menekültek a barlangba. Ez a molypille az. Alíicíta (Orneodes) cyniatodactyla Z., mely a magyar faunára új

—

;

sokáig csak Görög- és Dalmátországból volt ismeretes, de az új lepke-katalogus szerint azonkívül nemcsak délkeleti Mag^^'arországon, hanem a magyar Tengermelléken is elfordul. A selyemszöv Aníherea-nemnek ausztriáliai fajain közelebb oty szervet fedeztek fel, a melylyel a kikel lepke a gubót felmetszi. Ez a szerv egy rövid, kemény, fekete, hajlott tüske, mely a fels szárny tövén áll. Kopott példányokon tisztán látható, egyébként elfödlR a pikkelyek. A gubó felvágása különben elég hosszú idt vesz igénybe megfigyelték, hogy az Antherea Lormithi-nak arra ötöd fél órára volt szüksége. Dr. Sírecker Ármin, a ki „Butterflíes and moths of Notrh America" czím által Észak-Amerikának egyik legismertebb lepkészévé vált, közelebb elhunyt. Mintegy 200,000 példán3'-t magába, foglaló lepke-gyjteményét Rev. Hoffman D. 20,000 dollárért megvette s a ne\\'3'orki „American Museum of Natural Hisíory"-nak' ajándékozta. ;

mve

Ii'odalom. Lichtwardt,

Neue

B.,

u nga

Szerz

r

i

XXV.

(Diptera.) (Termr. Füz.

h e D o 197— -200.)

s c

1

p.

genust (Dolichophonis)

új

Mocsáry,

Alex.,

Species XXV.

(Termr. Füz.

is

:

a

qu o t C h ry 339—346.)

1

p.

i

s

i

h o p o d

és 3 új

fel

állít

metyeket D r. Kertész Kálmán fedezett sotíis pennatns (Növi), Afhrosylns piscator Dolichophonis Keriészii (Pöstvén.)

c

i

d e

n.

ír

le,

fajt

úgymint

fel,

i

Chry-

:

Bucrari)

(Növi,

és

A. d

i

d a

r

m

u

n o v a e.

Szerz 8 új faj fémdarázst ír le, Ivöztük eg}' magyarországit Chrysis (Pentachrysis) enchronia, melyet Zenggen P a d e w e t h i

fedezett

fel.

.4.

Z

Klafálek, Fi\, \'

o n

K

r

ii

n n

e

U n g a r n,

t

B o

(Termr. Füzetek

XX\\

Szerz 8

ír

n

d e

s s

i

s n

e n

i

VMVl.

r Neurop und H e r z

e r o

t

e

i

d e n

g o \m n

a.

161—180.)

p.

mint: Stenophylax JVinnegnthi (^Sarajevo), Chaetopteryx singuíaris (Vares), Micraseina sericeiim (Pazaric, Stolac), GLossosoma JiscopJiontm (Stolac), Panorpa clavigera (Hercegovina), Taenioptcryx seiicoinis (Rézbánya), T. araneoides (Budapest), T. hamiilata (Budapest). Ez utóbbi háromnak tanulmányozása arra bírta, hogA' az eredeti genust restringálva, 3 új genust állítson fel ezek Rhabdiopieryx, Deinopleryx, N'epJwpteryx, mely utóbbi név azonban a lepidopterologiában már elfoglalva lévén, A. meg nem állhat. uj

fajt

:

;

Rothe

Cai'l

S 1

c

h

Dr.,

me

a n d s

Ara 2

1 1

V

e r

1

u n d kor.

50

úg\'

le,

o i

1

1

ng

de

r

s

t

á n d

ü

e

S

c

e s

h

t

g e

i

e

we

r r i

z.

e

s i

\' e r z e

c h

-

c

li

Ungarn

s,

2. Autl.

i

n

i

s

d e

r

Deutsch-

Wien, 1902.

Pichler.

fill.

.Szerznek e czimen 1886-ban megjelent elég gyarló mvecskéjének második javított és bvített kiadása, a mennyiben a 2\licrolepidopterákat is felvette és lehetleg megjelöli a lepke röpülési- s a hernyó fejldési idejét, valamint a tápláló növényeket is. EnnélEgyéb fogva" tájékoztatóul szolgálhat nagyobb kirándulásol-con. czélja alig lehet, mert a ki csak magyar, osztrák, német vagy svajczi lepkék gyjtésére szorítkozik, annak sok fölösleges nevet n^'újt, a ki pedig európaiakat gyjt, annak meg keveset. Oly gy}t pedig, a ki középeurópai lepkéket gyjtene, se többet, se kevesebbet, olyan alig akad. .4. Aigner Lci'os.

—

„ROVARTANI LAPOK" átiszug der Aufsálze díesei in uagar. Sprache erscbeioenden entomologiscben Monatschrílt

Unter Mitwirkuno- von i)r.

A. Bedó, Dl. C. C/iyzer, Dr redigirt

G. Entz und Dr. G.

Y. Aigrner- Abafi

L..

Budapest

IV.,

und

Molnár-utcza IX.

1902. Mai.

Horváth

von

K. Osiki.

24.

Bánd

Heft

5.

S. 89. L. V. Aigner-Abafi Der Einfluss von Klima und Witlerung auf die Schmetterlinge. Erörterung dieses Themas hauptsáchlich nach A. Seitz, mit Aufführung einiger Daten aiis der ungarischen Fauna z. B. wird bei Constatirung der Thatsache, dass wenn die Puppe zu vieler Násse ausgesetzt ist, albinotische Formen in grosser Anzahl auftreten, erwáhni, dass \"erfasser im August 1897. auf einer Wiese, die einige Zeit unter Wasser stand, zahlreiche albinotische Exemplare von Epinephele Janira antraf. :

;

S. 94.

E.

Csíki

:

Über

die

Systematik

der

Coíeopteren I. der Systema-

Nach einem kurzen Rückblick auf die Entwickelung tik wendet sich Verfasser, nachdem G a n g b a u e r 1

'

s

Werk noch

System

daher nicht zu überblicken ist, e e r e, welches ganz mitgetheilt wird, z\i dem System von A. L a nebst Hinweisung auf die Wunderlichkeiten und die Unhaltbarkeit desselben. Sodann übergeht Verfasser zu dem System von H. J. K o 1 b e, welches ausführlich gescnildert werden soU. nicht fertig vorliegt,

sein

m

ten.

S. 97. E D. Einige Erscheinungen aus dem Lében der InsekIm Lebenslaufe der Insekten treten Erscheinungen auf, welche

für dieselben anscheinend günstig sind, in Wirklichkeit aber sich hinsichtlich der Fortptlanzung und der Erhaltung des individuellen Lebens als nachtheilig erweisen. Diese Wechselwirkung ist jedoch

wenn das Gleichgevvicht im Haushalte der Natúr nicht Zuweilen treten Umstánde auf, die wir kaum beachten, denn ausser der allgemeinen Ursache, welche hemmend wirkt, können auch solche bestében, welche nur im speciellen Falle wirksam sind, dagegen kann die für nachtheilig gehaltene Ursache dem Insekt znm Vortheil gereichen. Zur Illustration dieser Sátze nothwendig,

leiden

soll.

führt Verfasser verschiedene Béispiele auf. So z. B. sind die Eier von Ocneria dispar durch die schwammige Hülle geschützt, zahlreiche (55 60^/o} aber können sich wegen derselben nicht entwickeln. In den grösseren Eiernestern {welche in der Regei 540 600 Eier enthalten), kommen mehr taube Eier vor, als in den kleineren. Ebenso ist Microgaster gÍQmeratiis durch seine Puppenhülse geschützt, anderseits ist ihm selbe zum Nachtheil, weil viele Individuen sich nicht entwickeln können. Die Larven von Hydro-

—

philns piceiis verpuppen sich

in

Erdlöchern

am

Uferrand,

gehen

10

aber iin Wasser zu Grundé, wenn dasselbe stark getViert, hingegen bleiben sie am Lében, wenn der Frost niclu zu stark und ihre Lage günstig ist dies ist der F'all, wenn sie perpendiculár situirí sind. Verfasser' liess solche eingefrorene Exemplare aufthauen und ;

mit dem Lében davon, wáhrend andere, die horizontal lagerten, aus der Starre nicht mehr ervvachten. Über einen Katalog. Jüngst erschien Mallász S. 99. J. V.

manche kamen

:

Sammlungen des

ref. Oberg\ninasiums zu KecsDies Opus ist nach dem Urtheil des Kritikers ein in jeder Hinsicht monstruöses Machwerk, welches als Vorbild dienen kann, wie ein solcher Katálogiiicht anzufertigen ist. Episema glaucina Esp. Auf Grund S. lOo. L. V. Aigner-Abafi eines reichen Materials schildert Verfasser die verschiedenen Formen dieser áusserst variablen Noctue, als derén eigentliche Stammform er die v. deiitimacula ansprijht, weil selbe die háufigste ist und Zeichnungselemente aufweist, welche bei den anderen F'ormen im Schwinden sind. Der Faltér ist bei Budapest auf Bergwiesen im September ziemlich háufig. Man hat behauptet, das derselbe zwischen 10 12 Uhr Nachts schlüpft und vor Zeiten hat man ihn oft bis 3 Uhr morgens gesammelt. Verfasser beobachtete, das der Faltér beim Eintritt der Dámmerung von 6—7 Uhr fliegt^ dann aber nur mehr an Blumen, Grashalmen und dürren Stengeln sitzend zu finden ist. Derselbe fliegt dann auch nicht auf und berührt man ihn, so lást er sich fallen und bleibt regungslos liegen. Alöglich, das er nach Mitternacht wieder fliegt, denn bis ^2l0 Uhr hat mag alsó spáterVerfasser keine in Copula gefunden, dieselbe

ein Katalog der

kemét von Dr. S

Balázs.

t.

:

—

erfolgen.

Kleinere Mítthei.ungen.

Ein s e 1 e n e r K a f e r in der Fauna Cs k Anfangs August 1895 fand A. Halász, Professor zu

S. 107. E.

Ungarns.

i

i

1

:

Makó

(Comitat Csik) die sehr seltene Ceramb3"cide bei Tusnád Xylotrechiis pantherinus Dies nordische Thier wurde 1825 von

Savenius aus Finnland G e b e r aus Süd-Sibirien

dann 1830 als Clytiis adspeysns von und 1874 von Thomson unter dem Namen Platinotus Moei aus Norwegen beschrieben. Seitdem wurden einzelne Exemplare in Tirol, Schlesien, Böhmen und Ost-Preus;

1

sen gefunden. trat im Jahre L. 901 S p h n X co nVo vu Ungarn, als auch in Deutschland in aussergewöhnlich grosser Anzahl auf, ist aber wohl nirgends in solcher Menge anzutreffen, wie auf der Insel San Miguel (Azoren), wo die Raupen und Puppen auf den Balatenfeldern oft so massenhaft auftreten, wie bei uns die Weisslinge. Zur Vertilgung derselben treibt man. Truthühner in die Felder, die darin gründlich aufráumen. vS.

sowohl

100.

Literatur.

ward

1 i

1

i

1

in

t,

A.

Besprechung

Mocsár y,

der

Publicationen

F. KI a p á

1

e

k und Dr

von C.

Licht-

B. Fx

o

t

h

e.

ífe *i?

^ ^ 'M ^ ^ ^

^^ ^^ *4»

<3í*

ít*

<áí*

^ ^ ^ ^ ^ <^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^^ ^3í*

1902. május.

IX. kötet.

5.

füzet.

ROVARTANI LAPOK H AVI FOLYÖII^AT különös tekintettel a

hasznos és kártékony

roYarokra

-*-

BEDÖ ALBERT CHYZER KORNÉL

D»'

DR-

m

D«D"-

ENTZ GÉZA

HORVÁTH GÉZA

KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK

A.

AIGNER LAJOS

ks

CSÍKI

ERN.

m BUDAPEST, A

1902.

ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IV,, MOLNÁR-UTCZA 24.

Es

KiADÖHIVATALA

m N'>es):ielenik

minden hónap els napján,

július és jaugusztus

Elfizetési ára egész évre 8 kor.

havak kivételéve

Tartalom. Avj éghajlat és idjárás befolyása a lepkékre.

Irta

A. Aigner Lajos

Hí^

bogarak systematikájáról. írta Csíki Ern. 1 rovarok néhány életjelenségérl. Irta 1). E Egy katalógusról. Irta Mnllász József Episema glaucina Esp. Irta A. Aigncr Lajos

A A

Külön fél ék

1)4 1)7

9Í)

lüo

:

Ritka bogár elfordulása Magyarországon. Irta CsiJil Egy légyfaj mint a délafrikai háború okozója

Ern.

.

.

.107

.

.

selyemtenyésztés Kínában Lepke mint étel Az Ailatithus-szöv Sphinx convolvuli L Mehádiai molypil'e. A selyemszöv Antherea

ll

8

100 lLÍ> lí.í) •

:

100

•

Irodalom

110

A

kir.

Természettudományi Társulat állattani minden hónap elsö péntekén (VIH., Eszterházy

magy.

szakosztálya 16.)

A féle

7

IHÍ)

Dr. Strecker .\rmin

utcza

1'

iii8

.\

ülést tart.

Vendégeket szívesen

entomoiogusok

budapesti

lát.

minden pénteken

este a Muhr

vendéglben (Kerepesí-út 44.) találkoznak.

£íleclveziinéiay. Az

1897.,

szolgálhatunk.

1898 Új

,

1899

,

1900. és

fele

elfizetk

kötetekbl csak egyes példány áron kaphatók: kötet 10 kor., I

áll II.

évfolyammal még

1901-iki teljes

áron

kaphatják.

Az

elbbi

ezek következ

rendelkezésre; kötet 6 kor., Az

I.

és

III.

köte

tet készpénzben visszaváltjuk,

Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz

(IV.,

Molnár-uteza

24.) czimzendök.

J.

V.

Mailász

Studien über ungarische

Car*íibeii-

I.

Uber Carabus obsoletus und dessen Verwandte. 7 ábrával, Bvidapest, 1901.

= ÁRA

1

KORONA.

Mieerrendellictö szei-kesztsée'üzLb: litján.

—

3 2044 106 180 649

^c ...

-fv

^^-'

í^

'^r *-^

•V

^- ^"^^yj^

.u^^