P 427 Viczay- és Khuen-Héderváry család, (Fond)

P 427 Viczay- és Khuen-Héderváry család, 1563-1946 (Fond) scope solutions ag

Archive Plan Context Context:

MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) P (3165) Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai - P szekció, 13. sz.-21. sz. (Fondfőcsoport/Szekció) P (45197) Családi fondok, levéltárak, 1237-2012 (Levéltárfőcsoport) P (3689) Khuen-Héderváry család levéltára, 1514-1946 (Fondcsoport/Levéltár) P 427 Viczay- és Khuen-Héderváry család, 1563-1946 (Fond)

Information on identification Ref. code

P 427

Ref. code AP

P 427

Title

Viczay- és Khuen-Héderváry család

Creation date(s)

1563 - 1946

Creation date(s), remarks.

1563 - 1946

Level

Fond

Hagyományos papír alapú adathordozó Running meters 0.85 Raktári egységek

Nagydoboz : 4 (0.71 ifm) Mintacsomó : 1 (0.14 ifm)

Additional comments Comments

1612-1945 6 nagydoboz = 0,85 ifm. Gyarapodás: 1438/1984. OL.sz. Az iratokból kiemelt Mohács előtti oklevelek Q 103., térképek S 103., tervrajzok T 71. törzsszám alatt találhatók. A Viczay család a Kanizsai és Ostffy családdal együtt az Osl nemzetségből származott. Nevét a Sopron megyei Vicza helységről kapta. A család 1645-ben nyerte el a bárói, 1723-ban a grófi cimet. A közéletben különösebben kiemelkedő tagjai - Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökön kívül - nem voltak/1. :394-396. old. I. A.-B. sz. melléklet/. Viczay János 1651-ben elvette a Héderváry család utolsó férfisarjának, Istvánnak leányát, Katalint s vele kapta a Győr megyei Hédervárát, amely a család állandó lakhelye lett. A családtagok közül kiemelhetjük Viczay II. Mihályt /1756-1831/, aki először jogi tanulmányokat folytatott, majd visszavonult Hédervárra, ahol archeológiával és főleg numizmatikával foglalkozott, továbbfejlesztve az apja, I. Mihály által megalapozott érem- és régiséggyüjteményt. Felesége, Grassalkovich Anna Mária révén örökölte a Grassalkovich-birtokokat és a levéltárat. /L. 401. old. / Viczay Héder, a család utolsó férfisarja /1807-1873/ továbbfejlesztette a gyűjteményt; egy ideig Győr megye főispánja volt. Birtokait másodfokú unokaöccse, Khuen-Héderváry Károly, győri főispán, a későbbi horvát bán és miniszterelnök, a Nemzeti Munkapárt vezére örökölte. /1. 394-396. old. / A család birtokai Győr, Moson, Sopron, Tolna, Nyitra, Árva, Szerem, Somogy és Pozsony megyében feküdtek. A birtokok négy uradalmat alkottak, amelyek közül a legnagyobb, a hédervári uradalom, Győr és Moson megye területén feküdt. Sopron megyében, a család eredeti lakóhelyén volt a lósi, Tolna megyében az iregi, Szerém megyében pedig a nustári uradalom. A családi és birtokiratokból csak elenyésző töredékek maradtak fenn. *** A pusztulás előtti állapotról készült jegyzék: A.) A Viczay- és Khuen-Héderváry-család levéltára.

This document was created using an EVALUATION version of ActiveReports. Only a licensed user may legally create lnyr.eleveltar.hu

1

reports for use in production. Please report infractions or address questions to [email protected]. Copyright © Sunday, October 02, 2016 2002-2011 GrapeCity, inc. All rights reserved.


Comments

Terjedelem: 78 iratcsomó. Kor: 1281-1916 között; 1941. I. A család által rendezett birtokjogi és családi iratok. (Elenchizált és jelzetes iratok.) A.) A hédervári és iregi uradalom és más kisebb uradalmak iratai. B.) A loósi és más nyugatmagyarországi és felvidéki birtokokra vonatkozó iratok. C.) A nustári uradalom iratai (tartalomjegyzékkel). D.) Vegyes peres iratok. 33 iratcsomó, 2 db. elenchus. II. Személyi iratok. Családtagok és alkalmazottak levelei, személyi iratai, számlái és perei. (A-Z és AA-HH) 10 iratcsomó. III. Birtokigazgatási iratok. A.) Földesúri és tiszti határozatok. B.) Tiszti utasítások. C.) A Bécs-Bruck-i Vasút érintése az uradalom területén keresztül. D.) Az uradalmakra és az ezekkel kapcsolatos perekre vonatkozó levelezés. E.) Vegyes gazdasági és úrbéri iratok. F.) Úriszéki iratok. 16 iratcsomó IV. Birtokkezelési iratok és számadások. A.) A hédervári uradalom iratai. B.) A loósi uradalom iratai. C.) Az iregi uradalom iratai. D.) A nustári uradalom iratai. E.) Perek. 14 iratcsomó.

Comments

Comments

V. Vegyes iratok. Genealógiai táblázatok, gyászjelentések és esküvői értesítések, számlák, nyugták, kötelezvények, országgyűlési iratok, a Védegylettel kapcsolatos levelezés, a hédervári könyvtár meglévő darabjainak jegyzéke, a család által gyűjtött kéziratok, rajzok, megyei helységnévtárak; vegyes iratok és töredékek. 5 iratcsomó. A Viczay-család a kihalt Kanisay és élő Ostffy-családdal közös törzsből, az Osl-nemzetségből származott. Nevét a Sopron megyei Vicza helységről kapta. A család 1645-ben nyerte el a bárói, 1723-ban a grófi címet. A közéletben különösebben kiemelendő tagjai - Khuen-Héderváry Károly megbízott elnökön kívül - nem voltak. Viczay János 1651-ben elvette a Héderváry-család utolsó férfisarjának, Istvánnak leányát, Katalint s vele kapta a Győr megyei Hédervárát, amely a család állandó lakhelye lett. Egyik leányuk, Erzsébet révén került rokonságba a család az Amadékkal. Unokájuk, Viczay Jób Ebergényi László labanc tábornok Eszter nevű leányát vette feleségül. Jób testvére, Antal Rákóczi híve volt. Jób fia, Viczay I. Mihály (gr. Draskovich Lipót leányát, Terézt vette feleségül), aki gr. Pálffy János unokája volt. I. Mihály alapította a hédervári múzeumot. Fia, II. Mihály (1756-1831) először jogi tanulmányokat folytatott, majd visszavonult Hédervárra, ahol archeológiával és főleg numizmatikával foglalkozott, továbbfejlesztve az apja által megalapozott éremés régiséggyűjteményt. A hédervári múzeum az ország legszebb magángyűjteménye volt, külföldi tudósok is meglátogatták és írtak róla. I. Mihálytól kezdve a családnak több tagja viselte a cs. kir. kamarás címet. II. Mihály győri főispán jó barátságban volt gr. Széchenyi Ferenccel, a Nemzeti Múzeum alapítójával. Hasonló barátság fűzte ennek fiához, Széchenyi Istvánhoz is. Idősebb korában II. Mihályt fiától, III. Mihálytól való megkülönböztetés céljából rokonai és barátai (köztük Széchenyi is) leveleikben "papá"-nak szólították. Széchenyi Istvánnal a lótenyésztés ügyében működött együtt. Az 1802-ben és 1817-ben a lótenyésztés fejlesztése érdekében alakult bizottságoknak II. Mihály is tagja volt, mint régi ménes tulajdonosa. Hédervári ménesében 1793-ban nemcsak angol lovai, hanem angol lovászai is voltak. Baráti kapcsolatot tartott fenn Hardegg Henrik tábornokkal, aki a század elején a bábolnai állami ménes felügyelője volt. II. Mihály a hídépítés és nemesi adózás kérdésében is osztotta Széchenyi nézetét. - Unokája, Viczay Károly (megh. 1867) az egyik reformkori országgyűlésen a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tételének ügyében foglalt állást. Testvére, Viczay Héder (1807-1873) mint katona ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal és mikor ez a 40-es években Batthyány Lajos gróffal Keletre indult, ő is hozzájuk csatlakozott. Ez az utazás benne is erősen kifejlesztette a régészet iránti hajlamot; a hédervári gyűjteményt néprajzi és numizmatikai téren gyarapította. 1848-ban festészeti tanulmányútra ment Olaszországba (1854-ig). 1868-ban Győr megye főispánja lett. Benne halt ki a Viczay-család. Birtokait unokaöccse, gr. Khuen-Héderváry Károly, győri főispán, a későbbi horvát bán és miniszterelnök és a Nemzeti Munkapárt vezére örökölte.


2



Comments

A család birtokai Győr, Moson, Sopron, Tolna, Nyitra, Árva, Szerém, Somogy és Pozsony vármegyében feküdtek. Sopronban, Győrben, Nagyszombatban, Pozsonyban és Bécsben házaik voltak. A családtagok többször tartózkodtak Bécsben, azonban leginkább birtokaikon gazdálkodtak vagy tudományos és művészi hajlamaiknak éltek; országgyűlésekre eljártak, de az országos politikában jelentős szerepük nem volt. A családi birtokok négy uradalmat alkottak. Ezek közül legnagyobb volt a hédervári uradalom, amely Győr és Moson megyék területén feküdt. Sopron megyében, a család eredeti lakóhelyén volt a loósi, Tolna megyében az iregi, Szerém megyében pedig a nustári uradalom. Ezeken kívül több más megyében elszórtan feküdtek a család birtokai. A hédervári uradalom iratai között megtaláljuk a Héderváry, Viczay és a rokon-családok legfontosabb családi (személyi), birtokjogi és peres iratait. (kinevező iratok a családtagok által viselt méltóságokra vonatkozólag, házassági szerződések, végrendeletek, családi megállapodások, osztozkodások, birtokállományra és vagyonra vonatkozó kimutatások stb.) Hasonló jellegű iratokat találunk az uradalom egyes helységeivel kapcsolatban: Ráró, Raraszeg (kisdunai halásza), Hidegkút, Zseli, Darnó, Arak, Novák, Nagy- és kisbodak, Orbán puszta és Kápolna, Remete, Lipóldfalva, Asvány, Öttevény és Öttevénysziget, Dunaszeg, Szentpál, Ladamér, Zámoly, Újfalu, Szabadi, Medve, Esztergető puszta; Kisbaráti és Táplánypuszta; a győri kuria és a Győr külvárosában fekvő ház; az uradalom területén kívül fekvő kuriák; az uradalomhoz tartozó szigetek, erdők és rétek.

Comments

Comments

Az uradalomban folyó gazdálkodást megismerhetjük (tiszti instrukciókból, az uradalmi tisztek számára készült utasításokból), a számadásokból, továbbá a tiszti szék és a földesúr határozatokból. Az uradalom élén a hédervári tiszttartó állt, akinek Hédervár mezővárosban havonként tiszti ülést kellett tartania, a földesúr vagy helyettese és az uradalmi fiskális jelenlétében. Itt beszélték meg az előző hónapban végzett és a következő hónapban végzendő munkát. A megbeszélésekről jegyzőkönyveket vezettek (1807-8, 31, 35-36 és 39 évekre vonatkozólag, ezek meg is maradtak). Kisbaráti és Táplánypuszta - Sopron megyében, a loósi uradalomban Dasztifalu és Egyházasfalu közvetlenül a földesúr felügyelete alá tartozott. Az általános tiszti utasításokon kívül megvan a tiszttartó, erdőmester, számvevő, számtartó és kasznár számára készült utasítás. (XIX.sz. és XVIII.sz. vége.) - A hédervári uradalom számadásai az 1713-1910 évekből maradtak fenn. Az anyag meglehetősen hézagos, 1752-től kezdődőleg ugyan több egymás után következő évből is vannak feljegyzések, de 5-10-25 év kiesés is előfordul. Mellékletekkel ellátott teljes számadás aránylag kevés van köztük. Az uradalom egyes kerületei külön nyújtottak be számadásokat, az egész uradalomra vonatkozólag pedig a tiszttartó, számtartó és kasznár. A XIX.sz. második felében a feladatok egy részét a könyvelőség és a főpénztár látta el, melynek irattárából csak töredékek maradtak fenn. Találunk kimutatásokat az alkalmazottak javadalmazásáról, a nyugdíjasok illetményeiről, az uradalom banktartozásairól és földhitel-intézeti kölcsönökről is. - A jobbágyság terheire vonatkozólag urbáriumok, (Ráró 1624, 1679; egész uradalom: 1655), és különféle szerződések maradtak fenn. Megvannak a hédervári uradalmi molnárok céhszabályai (1835). Az uradalom elenchizált anyagában fentieken kívül vannak még adatok a jobbágyok által okozott erdőkárokra, földfoglalásokra, urasági hajdúk megverésére; jobbágyok kölcsön-, zálog- és bérlet-ügyeire; a borkimérés jogának protestáns vallási engedmények fejében a földesúrnak való átengedésre stb. - Jó forrásanyag a parasztok helyzetére vonatkozólag a hédervári uradalom kb. 3 fm terjedelmű úriszéki iratanyaga (1698-1847). Ezt kiegészítik a földesúrhoz és az uradalmi tisztekhez benyújtott jobbágypanaszok, kérvények (1791-1850 között); a főleg Öttevény-szigetre vonatkozó jobbágy-becsűlevelek, leltárak és végrendeletek, melyekből egyes paraszti rétegek anyagi helyzetét tanulmányozhatjuk (1787-1838); végül az uradalom különféle úrbéri perei (XIX.sz. 50-es éveiből), amelyek egészen az úrbérrendezés koráig visszamenőleg feltárják a földesúri kizsákmányolás és a jobbágyság rovására történő vagyongyarapítási kísérletek különböző fajtáit. Az uradalom falvainak egy része a Duna mentén feküdt, így az iratokban több helyen szerepel a folyam kiöntése (1726), a védekezésül épített dunai gát (1816), a dunai aranymosás (Kisbodak 1683, Lipótfalva 1753). Az uradalmon keresztül húzódott a postaút, később a vasútvonal; a postára a XVIII. század óta vannak adatok. - Egyes falvakra vonatkozólag néhány térképet is találunk.


3



Comments

A loósi uradalom (Sopron m.) anyaga hasonlóképen tagolódik. Az uradalomhoz tartozó és egyéb Sopron megyei, a család birtokában lévő helységek: Ebergöcz, Vicza, Dasztifalu, NagyErdő, Jánosháza, Somló, Iván, Széplak, Nemeskér. - Az uradalomra vonatkozó számadások (1752-1828 között) egy része mellékleteket is tartalmaz, azonban a sorozat itt sem teljes. A tiszttartó, számtartó, kasznár, kulcsár, sáfár, bíró számadása mellett olykor az ellenőrzésnek is nyomát találjuk. Több összeíráson kívül (1750-es évek) megmaradt a loósi nagy erdő felbecsülése (1846) és a loósi juhászatról szóló kimutatás (1865). A parasztság helyzetére vonatkozólag érdekes egy 1589-ből származó urbariumszerű leírás (Fasc.16.), továbbá a kevés úriszéki irat (Fasc.11. és külön), valamint az elenchizált iratoknak a jobbágyságra vonatkozó adatai. (Különösen Fasc.53. és 54.)

Comments

Comments

Az iregi uradalomhoz (Tolna megye) Ireg, Iregszemcse, Kánya, Ozora, Tamási, Döbrököz és Tengelic tartozott. Az elenchizált anyagból 9 fasciculus irat, továbbá számadásmellékletek és kevés úriszéki irat vonatkozik az uradalomra. Az iregi ispánok, számtartók, kasznárok számadásai és összeírásai (1726-1830 között) ugyancsak hézagosak és hiányosak. - A jobbágysággal kapcsolatosan figyelemreméltó Dobrőköz mezőváros lakosainak zendülése (1699, Hédervári elenchus Fasc.57-58.). A két vastag kötetet kitevő nustári uradalmi iratok (1750-1780-as évek között) a br. Sándor-család szlavniczai ágával való összeházasodás útján kerültek a Viczay-levéltárba. A családi, birtokjogi iratokon kívül itt sok és érdekes adatot találunk a jobbágyság helyzetére és küzdelmeire vonatkozólag. Kiemelkedők: az úrbérrendezéssel kapcsolatos parasztmegmozdulások az 1750-es években; Jarmina község lakóinak megmozdulása (urasági pandúrok megtámadása stb.) az 1760-as években; a bródi határőrök erőszakoskodása a nustári vásáron (1760-as évek); a földesúr, br. Sándor József pere, elítéltetése; a boroszlói és spilbergi fegyházból írott levelei (jobbágyokkal szembeni állandó hatalmaskodás, jobbágy-gyilkosság, parasztasszonyok és leányok ellen elkövetett erőszakosságok, a megyei hatóság semmibevevése); az urasági pandúrok szolgálatmegtagadása, stb. A felsorolt uradalmakon kívül a család egyéb birtokaira vonatkozólag is van több-kevesebb anyag. Nyitra megyében: Berencs vár, a czifferi, bakonyi, bucsányi, karkóczi és felsőzélai birtokrészekkel; Revischne vár, Sárfő kastély, Liptse vár és Saskő, tartozékaikkal; Pozsony megyében: Eberhard, Alsó- és Felsőnebojsza, Nagy- és Kis-Ság, Surány, Kelecsény puszta, Nagy- és Kiskajal, Barakon, Sigarth, Salgó és Udvarnok; Galántha mezőváros, Hódi, Közép, Borsa, Gány, Felső MagyarEgyházosfalva és FelsőMerethe; Pozsonyés Nyitra megyébe: Éleső, Holits és Sassin; Árva és Lietava; - Zemplén megyében: Sztropkó. - Turócz megyében: Tótpróna mezőváros és tartozékai; - Hont megyében: Teszér. - Vas megyében: Sárvár és Ikervár (Draskovich-birtokok); - Zala megyében: Pereszteg. - Somogy megyében: Ötvös. - Ezenkívül a Dunántúl és a Felvidék nyugati részén is volt a családnak több kisebb birtoka. Grassalkovich III. Antal halála után (1841) örökölték a Grassalkovich-birtokokat is. Az eddig felsorolt birtokokra és uradalmakra vonatkozólag - az elenchizált anyagon és a nem elenchizált uradalmi anyagon kívül - találunk még adatokat a családi peres iratok között, továbbá a levelezésben. A perek egy vagy több birtokra vagy egész uradalomra vonatkoznak, a földesúr személyes ügyében, vagy a földesúr és parasztok között támadt ügyben. A birtokokra, a gazdálkodásra és a jobbágyok helyzetére vonatkozólag érdekes és változatos forrást jelent a levelezés, különösen az uradalmi alkalmazottak, tisztek, ügyvédek és a családdal kapcsolatban álló kereskedőházak levelei. A régi alkalmazottak (pl.: Balogh László, Ungár Mihály, Pintér Mihály, Hegedűs József, stb.), az ügyvédek és a hitelezők előtt nem volt titok, teljes nyíltsággal vitatták meg az uradalommal kapcsolatos gondokat. Különösen érdekes a kereskedőkkel való levelezés. (1790-1870) Ezek nemcsak megvásárolták az uradalmak terményeit (gabonát, gyapjút), hanem előleget adtak és hitelt is szereztek a gyakori pénzzavarokkal küzdő család számára s több évtizedes kapcsolat soráőn a bankár és bizalmas tanácsadó szerepét is betöltötték. Viczay II. Mihály a bécsi Biedermann-testvérek (Laser, Mayer, Herschel és Baruch) gyapjúkereskedő céggel állt kapcsolatban. Biedermmannék állandóan megvásárolták az uradalom gyapjúját, kölcsönöket szereztek, vállalták különféle kifizetések lebonyolítását, vásárról áruk beszerzését, képek, értékek, ékszerek külföldre való eladását, stb. A fiatal családtagok (pl.: III. Mihály) pénzzavarai alkalmával közvetítést vállaltak köztük és a szülők között. A cégnek jó külföldi összeköttetései voltak.


4



Comments

- Viczay Károly pénzügyeit a von Schey gyapjúkereskedő cég bonyolította le (a testvérek, Philip és Marcus Schey, valamint utóbbinak Anton nevű fia). Viczay Héder és Figdor et Söhne bécsi céggel működött együtt. Utóbbi két cég a Rotschild és Sina bankházakkal állt kapcsolatban. A kereskedők, amint pl.: Viczay III. Mihály 1832-1841 között zajlott csődpere mutatja, nem mindig jutottak könnyen a kölcsönadott pénzhez. A kereskedők leveleit kiegészíti és a kor hitelviszonyaira fényt vet Imrédy Lipót ügyvéd levelezése. - Ebben a vonatkozásban Khuen-Héderváry Károly iratai között Möller jószágigazgató, Hummel és Kovács intézők levelei adnak felvilágosítást. Möller többek között a nustári "szocialista zavargások"-ról is beszámol (1897). Egyéni ízű és színes forrásanyagot nyújt a családtagok személyi levelezése. A legszűkebb család, rokonok és barátok nemcsak a családi eseményekről, a birtokokról, birtokperekről, kölcsönökről, váltókról emlékeztek meg leveleikben, hanem az országos, sőt európai eseményekről is. Olykor már foszladozó s rendszerint rossz kézírású leveleikben néha pár mondattal eleven körképet adnak. (Pl.: Viczay II. Mihályné Grassalkovich Anna Mária, Viczay Ferencné Zichy Amália a napóleoni háborúk végén, stb.) Levélírójuk vagy más körülmények folytán kiemelkedő levelek és személyi iratok a Viczay-levéltárban:

Comments

Comments

A Héderváry-család XVI. századi magyar (és latin) nyelvű levelezése (Héderváry II. György és IV. Lőrincnek az 1530-as években fogságukból családjukhoz intézett levelei). - Viczay Jób levelei apósához, br. Ebergényi László labanc tábornokhoz, családi- és birtokügyben. Ebergényi Ilona levele húgához, Eszterhez apjuk halála alkalmával. - Br. Amadé László, a költő levelei, magyar és német nyelven, több családtaghoz, főleg Viczay I. Mihályhoz, családi és peres ügyeikről. 8.sz. levelében megemlékezik a hédervári múzeumról, a 29.sz.-ban a horvát parasztmozgalmakról (1755), 61.sz.-ban utal a Viczay-ménesre. 1758.nov.27-i levelében a tatárnak Erdély felé közeledéséről ír. 1764.dec.22-én egy rokon jelenti Amadé László halálát. - Viczay II. Mihály egyik levélírója, br. Orczy László talán azonos azzal az Orczy kir. biztossal, akinek több beszéde maradt fenn. II. Mihály levelezésben állt Széchenyi Istvánnal, aki 4 levélben bizalmasan beszámolt neki terveiről (nemzeti kaszinó, lótenyésztés, nyelvművelő akadémia; véleménye a nemzetiségekről, Franciaországról, Angliáról, Németországról, Oroszországról). Közös barátjuk volt Hardegg Henrik tábornok, a bábolnai ménes felügyelője, aki a magyar lótenyésztés ügyében írt neki több levelet, egyikben megemlékezett Széchenyinek arról a tervéről, hogy Arábiából hozzon be lovakat. Viczay II. Mihály Győr megyei főispánságával kapcsolatban több érdekes adat található a loósi iratok között (1787. Fasc.57.), Győr megyének a királyhoz felterjesztett sérelmei, Győr megyei dica-összeírások, Pozsony megyei statutumok, az úrbérrendezéssel kapcsolatos megyei megjegyzések; a lengyel összeesküvők befogadásának kérdése (1769); békeszerződés Rákóczi Ferenc és az ausztriai uralkodóház között; szempontok a kamarai- és koronabirtokok, valamint az esztergomi érsekség birtokai számára szolgáló urbarium kidolgozásához). A család egyik tagja, valószínűleg Viczay Károly, résztvett a Védegylet munkájában. Így kerülhetett a levéltárba a Védegylet levelezésének egy része az 1845-47 évekből, Csanády Ferenc és Nagy József levelei a textilipar ügyében. A levelek jellemző és színes adatokat tartalmaznak a magyar iparfejlesztési törekvésekről, a magyar textilipar akkori helyzetéről, fejlődésének akadályairól és nehézségeiről (pl.: egy brünni gyáros csak azért létesített Pozsonyban kisebb műhelyt, hogy kinti árúit ezen keresztül csempészhesse be; több visszaélés leleplezése; a pesti vásár előkészítése, stb.) Politikai szempontból jelentősebb szerephez csak a Viczay-család örököse, gr. Khuen-Héderváry Károly jutott. Közéleti pályáját mint Győr megye főispánja kezdte. Működésével kapcsolatban iratai között bizottmányi ülési jegyzőkönyveket találunk (1868-1873 között). Ezeken az üléseken megtárgyalták a különféle minisztériumokból a megyéhez intézett leiratokat és utasításokat (megadva a leirat számát és rövid tartalmát). A "Vegyes" rovatban más megyék átirataival és speciális Győr megyei ügyekkel foglalkoztak. - Horvát báni méltóságával (1883-1903) kapcsolatos iratainak egy része horvát nyelvű (1871-1902 között). Az iratok között vannak különféle diplomák, üdvözlő táviratok kitüntetései alkalmával; továbbá a katonai őrvidékről, a szláv liturgiáról, a zágrábi kiállításról, a Szerbiából való marhabehozatalról, a horvátországi protestánsok helyzetének szabályozásáról, Festetics Taszilónak a horvát községek elleni panaszairól, a nustári szocialista zavargásokról szóló iratok és levelek; végül politikai barátaihoz írt leveleinek másolatai.


5



Comments

- Második miniszterelnökségére (1910-1912) vonatkozólag kisterjedelmű, jelentéktelen iratanyag maradt meg. Érdekesebbek a különféle választások iratai (1901-1911) között, főleg a Nemzeti Munkapárt megalakulása után - mely alkalommal nagy tömeg táviratot kapott - az 1910/11-i választási iratok (pártok közti megegyezést tükröző levelek, választási visszaéléseket bizonyító levelek és fotokópiák). - Megmaradtak Khuen-Héderváry különböző alkalmakkor elmondott beszédeinek fogalmazványai is. Levelei között (1871-1916) politikai érdekességű levelek is vannak, pl. Tisza Istvántól, Kállay Béni közös pénzügyminisztertől, Eötvös Lórándtól, Hideghéty Istvántól, stb.

Comments

A családi könyvtárnak és kézirattárnak csak néhány darabja áll rendelkezésünkre. Ezek között van Pázmány Péter kb. két kötetnyi levelezése, az uralkodóval, Bethlen Gáborral, általában korabeli államférfiakkal és egyházi méltóságokkal. A vegyes kéziratok között találjuk Báthory Erzsébet perét. Nevezetes darabja a könyvtárnak Tilesius-kézirat, amely a kamarai arany- és ezüst beváltási árfolyam számítási táblázatait tartalmazza (1577); a XV. századig, kb. Zsigmond koráig visszamenőleg érvényesnek tekinthetjük. Megmaradtak még különféle építkezésekkel kapcsolatos tervrajzok is. A Viczay-levéltár anyagának egy részét a család rendeztette. Ez alkalommal két elenchus készült; egyik a hédervári, iregi és más kisebb uradalmak, másik a loósi és egyéb birtokok irataira vonatkozólag. (Hédervári-elenchus és Loósi NB-jelzetű-elenchus). A bennük foglalt iratok kora a XVIII. századtól a XIX. század 30-as évéig terjed. A Héderváry-elenchus 115, a Loósi-elenchus 62 fasciculusra oszlik. Egy-egy birtoktestre vonatkozólag egy vagy több fasciculus terjedelmű iratanyag van; ezeken az egységeken belül az évrend felfelé haladó, egyébként egységenként újra kezdődik. A regeszták jól olvashatók, nem túlságosan részletezve, de világosan kifejtik a tárgyat, úgy hogy - bizonyos korlátok között - az elveszett iratok egy részét is pótolják. Az Országos Levéltárban végbement rendezés ennek a két iratsorozatnak eredeti rendjét meghagyta, illetve helyreállította, azzal az eltéréssel, hogy az 1526 előtti okleveleket a Középkori Gyűjteménybe sorolta be. Ezeknek száma 179 db., átírásokkal együtt 285; legkorábbi a győri káptalan 1281-i oklevele. Az iratanyag eléggé hiányos; vannak teljesen hiányzó fasciculusok is. A meglévő iratokat az elenchusokban ceruzavonás jelzi. A család által nem rendezett rész jegyzékét a kutató a konspektusban feltüntetett tárgyi csoportokon belül találja meg. A kutatás a Hédervári és Loósi elenchussal ellátott sorozatokban egyrészt az elenchus segítségével, másrészt a hozzá készült konspektus felhasználásával történhetik; a konspektus ugyanis feltünteti az egyes fasciculusok tárgyát, évkörét évszámmal és a tárgy megadásával jelzi a szabványos birtokjogi típustól eltérő iratokat. Az elenchus alapján az iratot "Viczay-rész" jelzéssel és a szám megadásával kell kérni. (Pl.: a Hédervári-elenchusból: Fasc.VI.No.14. - A Loósi-elenchusból: Fasc.NB. VI. No.14. - Feldolgozásokban való idézés formája: OL. Khuen-Héderváry-levéltár, Viczay-rész + fenti jelzet. A nem elenchizált anyagot a konspektusban megadott cím alapján kell kérni (és idézni), a jelzet és az évszám feltüntetésével. - A nustári uradalom két kötetes, több ezer lapra terjedő anyagára vonatkozólag a konspektus jelzi, hogy hányadik lapon vannak a tartalomjegyzékek. Ahol mód volt rá, feltünteti a konspektus a levélírók nevén kívül foglalkozásukat és a címzettel való kapcsolatukat is. Az anyag többszörös, tárgyi szempontból sokszor párhuzamos tagolódása folytán egy tárgyra vonatkozólag több helyen kell adatot keresni. (Pl.: egy és ugyanazon birtokra vonatkozólag találhatunk anyagot az elenchizált részben, a peres iratok között, a számadásokban és a levelekben is.) I. A család által rendezett birtokjogi és családi iratok. A. A hédervári és iregi uradalom és más kisebb uradalmak iratai.


6



Comments

Comments

(A Dunántúl és a Felvidék nyugati részére vonatkozólag. Elenchusa megvan, de hiányos. Birtokjogi iratoktól eltérő tárgyú iratok alább feltüntetve. - Hiányjegyzék van.) 1. Fasc.1. A Héderváry- és Viczay-családok tagjai által viselt országos méltóságok iratai és más fontos családi iratok. 1348-1736 között. Fasc.2. U. ez. 1738-1873 között. Fasc.3. A Héderváry- és Viczay-családok birtokjogi iratai. (Elenchusban regeszták.) 1274-1441 között. Fasc.4. U. az. 1443-1482. Fasc.5. U. az. 1483-1533. Fasc.6. U. az. 1534-1559. Fasc.7. U. az. 1559-1697. Fasc.8. A hédervári uradalomra vonatkozó iratok. 1442-1658. Fasc.9. U. az. 1658-1684, 1703-1732. 2. Fasc.10. U. az. 1736-1850 között. Benne: Vadászati tilalom. - Sörfőző bérleti szerző-dése. - Pék szerződése. - Leltár. - Vendégfogadó. - Hédervári fix jövedelmek. - Szigetközi protestánsok panasza. Mérnöki felmérés. - Falopás. 2.-3-4. Fasc.11-15. A rárói birtokokra vonatkozó iratok. 1548-1778 között. 1624-i rárói urbárium és összeírása. 1769-i rárói urbárium. (Említve Héderváry Ferenc hűtlenségi pere.) - 1759: a rárói uradalomhoz tartozó kocsmák bérlete. - 1768: a rárói officiálisok megállapodásai (fizetés). Fasc.16. Paraszeg, kisdunai halászat, Hidegkút (Hédervári uradalom részei). 3 drb. irat Paraszegre vonatkozólag. 1672 körül. Fasc.17. A Hédervárhoz tartozó Zseli birtokra vonatkozó iratok. 1548-1802 között. 4. 1648: Zseli és Darnó lakosai által felvett kölcsönkötelezvény. - 1700: Zseli és Darnó lakói 8 évre átengedik a borkimérés jogát Viczay Ádámnak, aki cserébe két harangot engedélyez nekik. 1719: jobbágyvallólevél. Jobbágyságra vonatkozó több irat. Fasc. 18. A hédervárhoz tartozó Darnó birtokra vonatkozó iratok. 1543-1761 között. 1699: darnóiak záloglevele, rétjük elzálogosítása ügyében. - 1702: rétbérlet földesúrtól. - 1736: darnóiak 3 évre elzálogosítják kocsmálási jogukat a földesúrnak. Fasc. 19. 1761-1845 közötti iratok. 1767: Viczay Mihály csődügye Pápay Antallal szemben. Fasc. 20. A hédervári uradalomhoz tartozó Arak birtokra vonatkozó iratok. 1772-1808. 1773: úrbéri tervezet Arak számára. - Araki constitutivum - szolgáltatások - juhtenyésztés érdekében kérvény. Fasc. 21. A hédervári uradalomhoz tartozó Novák birtokra vonatkozó iratok. 1670-1815. 1757: Pamer Máté juhásszal kötött szerződés. Térkép. Fasc. 22. Nagy- és Kisbodak. 1544-1757. 1683: kisbodaki aranymosás.1757: a Duna régi folyásának nyomozása. 5. Fasc. 23. U. ez. 1757-1832. 1810: kisbodakiak juhainak tilosba tévedése. Fasc. 24. Orbán puszta és Kápolna. 1710-1843. 1740: parasztok földfoglalása. Fasc. 25. Remete. 1742-1882 között. 1768: Remete 9 pontja. Fasc. 26. Lipoldfalva. 1479-1835 között. 1723: halászati jog a Holt-Dunán. 1753: aranymosás. Fasc. 27. Ásvány. 1550-1774. Fasc. 28. U. ez. 1775-1824 között. 1778: parasztok által okozott erdőkár. Fasc. 29. Öttevény és Öttevénysziget. 1322-1720 között. Benne: 1656: jobbágyok záloglevelei. - 1675: jobbágyság után nyomozás. - 1700: bormérés joga 10 évre földesúrnak, templomépítési engedélyért. 1705: paraszt kölcsönügy. 1714: dunai molnárok reverzálisa. Fasc. 30. U. az. 1711-1776. 1774: úrbéri ügy. Fasc. 31. U. az. 1775-1837. 1776: parasztok panaszai. 1793: Öttevényi posta. 1811: egyházi tized. Fasc. 32. Dunaszeg, Szentpál, Ladamér. 1474-1825 között. 1675: halászat. 1822: szerződés parasztokkal. 1825: u. az. Térkép. Fasc. 33. Zámoly, Újfalu. 1609-1816. Fasc. 34. Szabadi. 1666-1818 között. 6. Fasc. 35. Medve. 1543-1801 között. 1677: cserjés átengedése parasztoknak használatra. 1778: területfelosztás parasztok között. 1755: vadászati tilalom áthágása. 1758: urasági emberek eltiltása falu területének használatától. Fasc. 36. Esztergető puszta. 1451-1774 között. Fasc. 37. A hédervári uradalomhoz tartozó szigetek, erdők és rétek. 1613-1816 között. 1634: Ottova sziget lakói megverték a prófontfáért hozzájuk menő hajdukat. 1726: Duna szilajsága, kiöntés. 1767: Erdőcsere. Szerződés. 1769: kóbor állatok. 1816: dunai gát.


7



Comments

Kutatóterem megnevezése

Fasc. 38. U. az. 1777-1835. 1778: verekedés. 1779: kivágott fűzfa becslése. 1779: uradalmi sáfár úriszéki ügye. 1779: rárói kasznár ügye. 1781: aranymosás. 1835: hédervári uradalmi molnárok céhszabályai. Fasc. 39. A hédervári uradalom területén kívül fekvő kuriák. 1482-1776. Fasc. 40. U. az. 1776-1833. 1788: protestáns ügy. Fasc. 41. U. az. 1795-1833. Fasc. 42. A hédervári uradalomhoz tartozó győri kuria. 1587-1828 között. Csak az elenchusban lévő regeszták. Fasc. 43. A Győr külvárosában lévő ház. 1747-1832. 1775: ennek bérlete. Fasc. 44. Kisbaráti és Táplán puszta. 1311-1635. Csak az elenchusban lévő regeszták. 7. Fasc. 45. U. az. 1636-1693. 1689: szőlővel kapcsolatos úriszéki végzés. Fasc. 46. U. az. 1694-1702. Fasc. 47. U. az. 1702-1757. 1735: az óvári mészáros bérleti ügye. Fasc. 48. U. az. 1758-1776. 1759: a kisbaráti parasztok kérelme. - 1761: kútfurás a közlegelőn. 1774: tápláni ingóságok felsorolása bérbeadáskor. Fasc. 49. U. az. 1778-1844. 1786: térkép. Fasc. 50. Ireg, Ozora, Tamási (Tolna megye). 1327-1492. Fasc. 51. U. az. 1500-1542. Fasc. 52. U. az. 1628-1701. 1697: szerződés Ireg város lakóival. - 1700: parasztok tiltása. - 1701: u. ez. 1701: földesúri hatalmaskodás, mely áldozatokat szed a lakosság közül. 8. Fasc. 53. U. az. 1701-1733. 1716: úriszéki per, anyagyilkosság. Fasc. 54. U. az. 1733-1768. Csak az elenchusban lévő regeszták. Fasc. 55. U. az. 1769-1779. Egyházi vonatkozású ügyek, egyházi birtokosokkal kapcsolatos ügyek. 1773: kőbánya. Fasc. 56. U. az. 1780-1850. 1786: az eszéki gát. 1750: szomszéd falu által okozott kár. - 1767: urbarium bérleti szerződések - mérnöki felmérés. 1817-1821: úrbéri per. - 1809: iregi csődügy. 9. Fasc. 57. Döbrőköz mezőváros és Tengelic puszta. (Tolna megye.) 1697-1701. 1697: a döbrőközi lakosok reverzálisa a földesúrnak fizetendő cenzusról. 1699: a döbrőközi rácok elfogják és megverik a dombóvári ispánt és három szabadost. Több irat szól ugyanerről az ügyről; katonaság kivezénylése. A lakosokat szétszórták, elűzték, javaik elkallódtak. Fasc. 58. U. ez. 1702-1713. Részben előbbi ügy; részben birtokjogi iratok. Fasc. 59. Berencs vár, czifferi, bakonyi, bucsányi, karkóczi és felsőzélai birtokrészek. 1551-1756. Fasc.60. U. az. 1743-1788. Fasc. 61-90.: L. Elenchus NB-nél. Fasc. 91. Revischne vár, Sárfeő kastély, Liptse vár és Saskeő, tartozékaikkal. (Nyitra megye) 1482-1650. 1650: revisnei ingóságok összeírása. Fasc. 92. U. az. 1650-1753. Fasc. 93. Eberhard. (Pozsony megye.) 1599-1638. Fasc. 94. U. az. 1638-1763. 1650: arany- és ezüsttárgyak jegyz Bécsi kapu tér

Containers Number:

6

Use Required permission:

Nincs

Physical Usability:

Nem áll rendelkezésre

Accessibility:

Nyilvános

URL for this unit of description URL:

http://lnyr.eleveltar.hu/MNLQuery/detail.aspx?ID=4341

Comments


8


P 427 Viczay- és Khuen-Héderváry család, (Fond)

Recommend Documents