ÓZDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

PÁLYÁZAT

az ÓZDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM főigazgatói (magasabb vezető) munkakör betöltésére (azonosító: NGM2016/Ózdi/FI)

Készítette: Tóth Béla

VEZETŐI PROGRAM I. Ózdi Szakképzési Centrum I.1. A szakképzési centrum jogállása A szakképzési centrum (a továbbiakban: centrum) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés

intézményrendszerének

átalakításával

összefüggő

módosításáról

szóló

146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított, szakképzési feladatot ellátó költségvetési szerv, köznevelési intézmény. A szakképzési feladatot a centrum a tagintézményei által látja el.

A centrum alapadatai a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r)

Hivatalos megnevezés: Ózdi Szakképzési Centrum OM azonosító: 203046 Rövidített név: Ózdi SZC Angol megnevezés: Ózd Center of Vocational Training Székhely: 3600 Ózd, Zrínyi Miklós út 1. Levelezési cím: 3600 Ózd, Petőfi Sándor út 20. Hivatalos honlap: www.ozdiszc.hu Vezető: főigazgató Alapító: szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter Alapítás dátuma: 2015. július 1. Alapító okirat kelte, száma: 2015. június 15., NGM/24439/27/2015 Gazdálkodási jogkör: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv ÁFA alanyiságának ténye: általános forgalmi adónak alanya Számlavezető pénzintézet neve: Magyar Államkincstár B.-A.-Z. Megyei Igazgatóság Előirányzat-felhasználási keretszámla szám: 10027006-00335333-00000000 Adóigazgatási azonosító szám: 15832087-2-05 Statisztikai számjel: 15832087-8532-312-05 PIR törzsszám: 832089

8

I.2. A Centrum működési területe, intézményei 2015. július 1-től az országban 44 szakképzési centrum alakult, ebből Borsod-AbaújZemplén megyében három, egyike a 4 tagintézményt irányító Ózdi Szakképzési Centrum. Az új működtetési rendszert a szakképzési intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működésének elősegítésére és a gazdasági-piaci szereplők képzési igényeinek gyorsabb és rugalmasabb kielégítésére hozta létre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az új rendszerben

a

szakképzési

centrumok

gazdálkodási és

szakmai önállóságot,

a

tagintézmények részleges gazdálkodási önállóságot kaptak. A szakképzési centrum fő feladataként a szakközépiskolai és szakiskolai nevelést-oktatást, HÍD programok keretében folyó képzést folytat, nappali, esti formában felnőttoktatást, valamint kollégiumi nevelést is ellát. A Szakképzési Centrum feladata a centrumhoz tartozó tagintézmények szakmai munkájának koordinálása, működtetői feladatok ellátása, a gazdálkodással, munkáltatással kapcsolatos feladatok, felnőttképzés, felnőttoktatás koordinálása. Célja, hogy a négy tagintézményben színvonalas képzést biztosítsunk, az ehhez szükséges feltételeket megteremtsük, szakmai segítséget nyújtsunk. Az Ózdi Szakképzési Centrum Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sajó völgyében elhelyezkedő, Miskolc után a két legnagyobb város, Ózd és Kazincbarcika két-két szakképző iskoláját foglalja magába. Az iskolák beiskolázási körzete azonban jóval túlmutat Ózd és Kazincbarcika városán, hiszen a környező településekről jelentős a bejáró tanulók száma. Két iparváros, melyek nagymértékben megsínylették a rendszerváltás körüli éveket, a nehézipar leépülését, az ipari struktúra átalakulását. A nehézipari ágazatoknak az 1990-es években megkezdődött tartós visszaesése következtében a térség életét és fejlődését meghatározó nehézipari üzemek leálltak, illetve csökkent kapacitással működtek. Mára már olyan kedvező folyamatok indultak be, melyek nyomán új kép alakult ki Ózdról: a kohászat és a bányászat megszűnését követően életképes és a fejlődéshez kapcsolódni tudó településsé vált. Mintegy 35 ezer fős lakosságával a megye második legnépesebb városa. A 28 települést magában foglaló vonzáskörzetével együtt mintegy 80 9

ezer fő vallja magát az ózdi kistérséghez tartozónak. Napjainkban sok, a gépipari hagyományokra épülő

középvállalkozás működik itt, világcégek települtek be,

meghonosodott az elektronikai ipar (General Electric, Johnson Electric). Kazincbarcika város az ország egyik „vegyipari fellegvára” volt az elmúlt évtizedekben, így a munkavállalók legnagyobb hányada ma is a vegyiparban tevékenykedik. A kistérség legnagyobb munkáltatója a mintegy 3 500 főt foglalkoztató BorsodChem Zrt, amely 100%-ban külföldi érdekeltségű vegyipari óriásvállalat, a Wanhua Industrial Group tulajdonában áll. Tevékenységi köre a műanyag alapanyag gyártása, de kisebb arányban szervetlen, vegyialapanyag gyártásával is foglalkozik a cég. A városban és térségében jelen vannak feldolgozóiparban tevékenykedő külföldi (jellemzően német) és hazai tulajdonú vállalkozások egyaránt, melyek az alábbi ágazatokban

dolgoznak

(vegyipari-,

műanyagipari-,

gépipari

termékgyártás,

fémfeldolgozás, textilipar, fa-feldolgozás, üveggyártás, nyomdaipar). A szakképzési rendszernek folyamatosan igazodnia kellett a fenti struktúraváltásokhoz, és ez a feladat mindinkább előtérbe kerül napjainkban. Most, amikor a munkaerőpiac igényeire rugalmasan, a lehető leggyorsabban reagálni tudó szakképzés kialakítása a cél.

A centrum tagintézményei, azok székhelyei Tagintézmény megnevezése

Telephely címe

Ózdi SZC Bródy Imre Szakképző Iskolája

3600 Ózd, Petőfi Sándor út 20.

Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskolája

3600 Ózd, Bolyki főút 2. 3600 Ózd, Zrínyi Miklós út 1. 3600 Ózd, Árpád vezér út 13.

Ózdi SZC Surányi Endre Szakképző Iskolája és Kollégiuma

3700 Kazincbarcika, Irinyi János utca 1.

Ózdi SZC Deák Ferenc Szakképző Iskolája és Művészeti Szakközépiskolája

3700 Kazincbarcika, Herbolyai utca 9. 3700 Kazincbarcika, Herbolyai utca 7.

10

Ózdi SZC Bródy Imre Szakképző Iskolája Cím: 3600 Ózd, Petőfi Sándor út 20. E-mail cím: [email protected] Telefon: +36 (48) 572 067 Weblap: brody-ozd.sulinet.hu Iskola kódszáma: 042101

Szakterületek: 1. Villamosipar és elektronika: elektronikai technikus 2. Informatika: műszaki informatikus 3. Szociális: szociális szakgondozó; szociális asszisztens Az Ózdi SZC Bródy Imre Szakképző Iskolája a város és a térség közoktatásában és szakképzésében közel 50 éve meghatározó szerepet tölt be. Hosszú évtizedekre visszatekintő oktatási tradícióit megőrizve a Bródy képzési szerkezete fokozatosan átalakult, alkalmazkodva ezzel a munkaerő-piac és a modern gazdaság elvárásaihoz. A 2016/17-es tanévtől a jól megszokott, piacképes villamosipar és elektronika ill. informatika ágazatok mellett-mintegy hiánypótló jelleggel tervezik a szociális területen folyó szakképzést is az iskolában. Felnőttoktatásban esti tagozaton egyrészt érettségi, másrészt szakmai végzettség – mechatronikai technikus- megszerzésére van lehetőség.

Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskolája Cím (székhely): 3600 Ózd, Bolyki főút 2. Email cím: [email protected] Telefon: +36 (48) 473 211 Cím (telephely): 3600 Ózd, Árpád vezér út 13. Email cím: [email protected] Telefon: +36 (48) 572 044 Iskola kódja: 042102

11

Szakterületek: 1. Gépészet: gépgyártástechnológiai technikus; gépi forgácsoló; hegesztő; CNC-gépkezelő 2. Építészet: festő, mázoló, tapétázó; kőműves és hidegburkoló 3. Faipar: asztalos 4. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: kereskedő; eladó 5. Elektrotechnika-elektronika: villanyszerelő 6. Vendéglátás-turisztika: cukrász, pincér, szakács, vendéglátó eladó Az ózdi szakképzés több mint 125 évét szimbolizáló nagy múltú intézmény két szakképzési helyszínen, jól felszerelt iskolai tanműhellyel, belső elméleti és gyakorlati oktatási képzési helyszínekkel (pl. tankonyha, tanétterem, tanbolt, villamosipari mérőterem, CNC-oktatólabor) folytat szakközépiskolai és szakiskolai képzést, de – a tanulók helyben tartását célozva - részt vesznek az érettségi utáni szakképzésben is (technikusok). A székhelyen oktatott, hagyományosnak mondható ipari szakmák mellett a telephelyen a vendéglátáshoz tartozó szakképesítésekre várják a jelentkező tanulókat nappali tagozaton, illetve esti tagozatos felnőttoktatás keretében. Az iskola képzési struktúrája

Ózd

város

és

környéke

nagyobb

foglalkoztatóinak,

kis-

és

középvállalkozásainak igényeit is igyekszik figyelembe venni és kiemelten kezelve törekszik a keresett hiányszakmák oktatására.

Ózdi SZC Surányi Endre Szakképző Iskolája és Kollégiuma Cím: 3700 Kazincbarcika, Irinyi János utca 1. E-mail cím: [email protected] Telefon: +36 (48) 310 822 Weblap: www.suranyi-szki.sulinet.hu Iskola kódszáma: 042103

Szakterületek: 1. Egészségügy: ápoló 2. Szociális: szociális gondozó és ápoló 3. Gépészet: gépi forgácsoló, CNC gépkezelő, ipari gépész 12

4. Villamosipar és elektronika: villanyszerelő, elektronikai technikus 5. Közlekedésgépész: autóelektronikai műszerész, autószerelő, karosszérialakatos 6. Kereskedelem: kereskedő, eladó 7. Vendéglátóipar: vendéglátásszervező, pincér, szakács 8. Szépészet: fodrász

Az 55 éves tagintézmény a város és térsége, illetve a megye meghatározó szakképzéssel foglalkozó közoktatási intézménye. A tagintézményben a mindenkori társadalmi – gazdasági átalakulásoknak megfelelően változott a képzési profil. A kétszintű szakemberképzés nappali tagozaton, felnőttoktatás keretében, valamint felnőttképzésben folyik az ipari és a szolgáltató szakmák vonatkozásában. A szakmai eredmények mellett a tagintézmény jelentős eredményeket ért el a tehetséggondozásban, sportban és a tanórán kívüli nevelésben.


Cím: 3700 Kazincbarcika; Herbolyai utca 9. E-mail cím: [email protected] Telefon: +36 (48) 310 034 Weblap: www.deaksuli.hu Iskola kódszáma: 042104

Szakterületek 1. Képző és iparművészet: grafikus 2. Épületgépészet: épületgépész technikus; központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 3. Ügyvitel: irodai asszisztens 4. Gépészet: hegesztő 5. Építőipar: kőműves és hidegburkoló; festő, mázoló, tapétázó 6. Könnyűipar: női szabó Kazincbarcika több évtizedes múltra visszatekintő iskolája a Deák. Két épületben zajlik az oktatás. A főépületben az elméleti képzés, illetve az irodai asszisztensek és a grafikusok 13

gyakorlati oktatása folyik. A „B” épületben a gyakorlati képzés történik jól felszerelt tanműhelyekben. Ez utóbbiban találhatóak a művészeti képzés rajz tantermei, tűzzománcés varrodai tanműhelyek. Itt szerezhetik meg a hegesztők, kőművesek, festők, épületgépész technikusok, központifűtés szerelők is a gyakorlati tudásukat. Az informatikai ismeretek bővítését 5 jól felszerelt számítógépes terem segíti. Egyre jelentősebb a digitális eszközök alkalmazása.

II. A képzési szerkezet A képzési szerkezet igen szerteágazó. A térségben nagy hagyományokkal rendelkező gépészeti

szakmacsoportos

képzések

mellett,

az

elektrotechnika-elektronika,

az

informatika, az építészet alkotja a kínálat egyik felét, a másik részt a szolgáltató jellegű szakmacsoportok,

a

kereskedelem-marketing,

a

vendéglátás-idegenforgalom,

az

egészségügy, a szociális szolgáltatások és az ügyvitel szakmacsoportok teszik ki. A palettát színesíti művészeti képzés is. A szakmai képzések mellett az Arany János Kollégiumi Program a hátrányos helyzetű tehetséges fiataloknak nyújt lehetőséget, valamint a Híd Program keretében a leszakadók felzárkóztatása is feladataink közé tartozik. A képzéseink sokszínűségével lehetőséget kívánunk nyújtani a szülői, tanulói elvárásokat és a változó munkaerő-piaci igényeket is figyelembe vevő szakmaválasztáshoz. A térség vállalkozásaival együttműködve, a duális képzés keretei között, a megfelelő szintű szakmai tudás megszerzéséért és a személyes kompetenciák kialakításáért dolgozunk. A kor igényeinek megfelelő, színvonalas képzést a felnőttoktatásra és felnőttképzésre is igyekszünk kiterjeszteni, melyet a térségi igények is alátámasztanak. Szakképzés Ózdon: A. Szakközépiskolai oktatás (ágazat / szakmacsoport) Ágazat / Szakmacsoport

Tanulói létszám

Villamosipar és elektronika Informatika Vendéglátóipar Gépészet Elekrotechnika-elektronika szcs. Informatika szcs. Érettségire felkészítés

51 60 42 15 18 18 75 279 fő 14

Tagozat N/E N N N N N N E

B. Szakképzés (szakmák) Szakképesítés

Tanulói létszám

Elektronikai technikus Műszaki informatikus Gépgyártástechnológiai technikus Cukrász Pincér Szakács Hegesztő Eladó Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Vendéglátó eladó Festő, mázoló, tapétázó Kőműves és hidegburkoló Asztalos Villanyszerelő Mechatronikai technikus Cukrász Szakács Hegesztő

23 9 26 61 31 56 57 52 13 44 13 3 6 16 20 27 25 24 506 fő

Tagozat N/E N N N N N N N N N N N N N N E E E E

Szakképzés Kazincbarcikán: A. Szakközépiskola (Ágazat / Szakmacsoport) Ágazat / Szakmacsoport

34 14 13 43 14 67 26 70 29 62 45

Tagozat N/E N N N N N N N N N N N

18

N

11 12 80 23 15 576 fő

N N N N N

Tanulói létszám

Épületgépészet Gépészet szcs. Ügyvitel Képző és iparművészet Művészet, közművelődés, komm. szcs. Egészségügy Egészségügy szcs. Közlekedésgépész Közlekedés szcs. Kereskedelem Kereskedelem-marketing szcs. Kereskedelem-marketing , üzleti adminisztráció szcs. Villamosipar és elektronika Elektrotechnika-elektronika szcs. Vendéglátóipar Vendéglátás-idegenforgalom szcs. Szépészet

15

B. Szakképzés (szakmák) Szakképesítés

Tanulói létszám

Épületgépész technikus Irodai asszisztens Alkalmazott grafikus Textilrajzoló és modelltervező asszisztens Festő, mázoló tapétázó Hegesztő Kőműves és hidegburkoló Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Autószerelő Gyakorló ápoló Kereskedő Elektronikai technikus Villanyszerelő Gépi forgácsoló Eladó Pincér Szakács Karosszérialakatos CNC gépkezelő Élelmiszer-és vegyiáru-eladó Fodrász Géplakatos Irodai asszisztens Hegesztő Gyakorló ápoló Pincér Szakács

37 12 9 3 6 104 23 66 18 27 24 27 10 81 54 140 92 93 71 10 29 14 19 13 22 12 12 14 1042 fő

Tagozat N/E N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N E E E E E

Míg az iskolák életét az utóbbi évtizedben a sorozatos fenntartóváltások és az illetékes döntéshozók intézményszerkezeti átalakításai jellemezték, addig az intézmények képzési szerkezete hosszú évek óta meglehetősen stabilnak mondható. Ez a stabilitás azonban látszólagos. Természetesen folyamatosan igazodtak a köznevelés és –oktatás, illetve a szakképzés területét érintő mindenkori törvényi változásokhoz. Az elmúlt időszak legfontosabb változásai: -

szakiskolában a 2+2 éves képzés kifutó rendszerben való megszűnése, a 3 éves képzés indítása

16

-

szakközépiskolában az szakmacsoportos képzés helyett az ágazati képzés megjelenése

-

moduláris képzések helyett az új OKJ szerinti képzések (komplex) bevezetése

-

HÍD II. programok indítása

Nehezíti az iskolák helyzetét, hogy a fent említett változások miatt párhuzamosan jelen vannak a régi és az új szabályok szerinti képzések is. Tanulói létszámok

Az iskolák erőfeszítései ellenére a 9. évfolyamra beiskolázott tanulók száma az elmúlt öt évet figyelembe véve évről-évre csökken. A 2016/2017-es tanévet a Centrum intézményei 2449 fő tanulói létszámmal kezdték. A diákok 54%-a (1331 fő) szakiskolában, míg 1118 fő szakközépiskolában tanul. A tanulók 43%-a (1050fő) leány. A kollégiumban elhelyezett tanulók száma 56 fő. Sajnos a tanulólétszám további csökkenése várható.  A jelenlegi tanév végén a képzési struktúrában történt változás miatt (2+2-es, illetve 3 éves képzés) jóval több tanuló tesz szakmai vizsgát és fejezi be tanulmányait, mint normál időszakban, és mint ahány tanuló felvétele várható. Ez negatívan érinti a közismereti és szakmai tárgyakat oktatókat is. Legfontosabb küldetésünk a szakképzés iránti érdeklődés növelése.  Az iskolák stabilitása nagymértékben függ a kilencedik évfolyamra és a szakképző évfolyamokra történő beiskolázástól. Ki kell használni az oktatási rendszerben végbemenő pozitív változásokat, hogy a diákoknak újabb lehetőségeket biztosítsunk (szakmai vizsgát követően érettségire való felkészülés, szakmai ráépülések, felnőttoktatás keretében második szakma megszerzése), ezáltal megnövelve munkaerő-piaci esélyeiket.  Növelni kell a pályaválasztási tevékenységünket, a jól bevált módszerek mellett új stratégiák kidolgozásával (lásd Pályaválasztás fejezet).

17

III. Személyi feltételek A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége, szakos ellátottság

Az iskola színvonalas oktató-nevelő munkájának alapvető meghatározója a tanári kar összetétele, magas

szintű pedagógiai, szakmai munkája, alapos

felkészültsége,

együttműködő képessége és személyes példamutatása. A pedagógusok személyisége, gyermekközpontúsága, a folyamatos fejlődésre való hajlama egy-egy iskola sikertényezője lehet. E tényezőknek napjainkban különös jelentősége van, hiszen a gazdasági változásokhoz igazodó szakképzés komoly feladat elé állítja az iskolákat illetve a pedagógusokat. Az alkalmazotti létszám Pedagógus

Intézmény

NOMKS

Egyéb alk.

Egyetem Főiskola Középfok

Határozott idejű Részmunkaidős kinev. fogl.


14

5

0

2

1

5

0


8

32

6

2

7

9

2


53

37

1

4

10

1

3


21

18

1

1

1

1

1

Centrum

1

1

0

0

6

2

0

Összesen (fő)

97

93

8

9

25

18

6

9

25

198 fő

A Centrum alkalmazásában állók jelenlegi létszáma 232 fő. 

A főállású pedagógusok létszáma 198 fő, ebből 3 fő tartósan távol van.



Az alkalmazottak átlagéletkora 48 év. A következő 5 évben 26 fő éri el a nyugdíjkorhatárt.

Az intézményekben - a korábban kialakult együttműködés eredményeként – gyakori az áttanítás. Az óraadók száma viszonylag kevés.

18

A pedagógusok végzettség szerinti összetétele

A kollégák közül 97 fő egyetemi, 93 fő főiskolai és 8 fő középfokú végzettséggel rendelkezik. Az oktatás személyi feltételei az iskolákban részben megoldottak. Az elmúlt években az iskolák mindent megtettek annak érdekében, hogy az álláshelyeket megfelelő iskolai és szakmai végzettségű dolgozókkal töltsék be, azonban az egyes hiányszakok (pl. idegen nyelv, mérnöktanár, szakoktató) országos jelensége miatt ezt nem minden esetben sikerült megvalósítani. Továbbra is a folyamatosan változó szakképzés az a terület, ahol hiány van a pedagógus végzettséggel rendelkező oktatókban, szakoktatókban. Sőt ezen a területen egyre nagyobb a probléma. A közeljövőben várható nyugdíjazások már a hagyományosnak mondható szakmáknál is (pl. kőműves, asztalos, hegesztő) felveti a szakemberhiányt. Sajnos a jelenlegi pedagógus életpályamodell még mindig nem elég vonzó a mérnökök és más gyakorlati szakemberek számára. A pedagógusok besorolása az életpályamodell szerint Intézmény

Pedagógus I.

Pedagógus II.

Mesterpedagógus


15

3

1


44

2

0


72

16

3


31

8

1

1

1

0

163

30

5

Centrum Összesen (fő)

A nevelőtestület szakmai felkészültsége a kor elvárásainak megfelelő. Az elmúlt években tanáraink bizonyították, hogy képesek megbirkózni a folyton változó feladatokkal, hiszen

az

elmúlt

időszak

szakképzési

változásaira

való

átállás

rugalmasan,

zökkenőmentesen ment végbe. Az elmúlt időszakban számos projekt keretében sikerült kihasználni a fejlesztési lehetőségeket. Ezek nagymértékben hozzájárultak a kollégák szakmai, módszertani megújulásához: 19

-

TÁMOP 3.3.13. – Egy méltányos, befogadó oktatási rendszer megteremtése és megvalósítása

-

TIOP 1.1.1-12/1 Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztése a közoktatásban

-

TÁMOP 3.1.4-12/2-2012 Innovatív iskolák- „Az oktató-nevelő munka megújítása Ózd és Putnok középiskoláiban”

Feladataink: 

Az elkövetkezőkben törekedni kell arra, hogy az érintett területeken főállású, a törvényi előírásoknak megfelelő pedagógusok alkalmazásával lássuk el a feladatokat. Ez szakmai, pedagógiai, illetve vezetési szempontból is kívánatos lenne. Az alkalmazással kapcsolatos előírások betartása érdekében ösztönözni és a lehetőségekhez mérten támogatni kívánom az át- és továbbképzésben résztvevőket. Az elkövetkezőkben próbálunk kihasználni minden ilyen irányú pályázati lehetőséget.



A folyton változó és megújuló szakképzés területén érzem leginkább fontosnak a folyamatos szakmai fejlődés, az új technikai ismeretek átvételének szükségességét.



A továbbtanulás mellett fontosnak tartom, hogy az egyes szakterületeken dolgozó

kollégák

rendszeresen

részt

vegyenek

tantárgyi

és

szakmai

továbbképzéseken, szakmai tanácskozásokon, lépést tartva a technikaimódszertani fejlődéssel. 

Alapvető fontosságú az iskola és a pedagógusok módszertani kultúrájának átfogó fejlesztése. Minden pedagógus számára továbbra is szükségesnek tartom a számítógép készség szinten történő kezelését, az oktatásban történő felhasználásának általánossá tételét.



Az elkövetkezőkben is olyan pedagógusokra lesz szükség, akik tudásukat önképzéssel állandóan fejlesztik, hogy meg tudjanak felelni a változó kor követelményeinek. A sikerhez elengedhetetlen, hogy együtt dolgozni tudó, szakmájukat és a tanulókat szerető pedagógusok tanítsanak az iskolában.

20

Pedagógus életpályamodell

Átsorolások, minősítések Intézményi szinten – a 2014. évi rendkívüli eljárás keretében, majd a 2015. évi minősítések következtében – 30 fő került besorolásra a Pedagógus II. fokozatba. A TÁMOP-3.1.5/12 „Pedagógusképzés támogatása” kiemelt projekt keretében 5 fő mesterpedagógus besorolást ért el.  Az oktatási Hivatal által ütemezett módon a minősítési eljárások lefolytatását az előírásoknak megfelelően a jövőben is segítik az intézmények. Gyakornoki rendszer A 2015/2016-os tanévben minősítési eljárás keretében 1 fő sikeres minősítésen esett át, melynek eredményeként Pedagógus I. fokozatba került átsorolásra. Jelenleg több gyakornoki besorolásban lévő pedagógusunk nincs. Tanfelügyelet A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerének működését és az ellenőrzés kereteit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény írja elő. Az

ellenőrzés

a

köznevelés

minőségének

javítása

érdekében

a

pedagógusok,

intézményvezetők és az intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul.  A

minősítésben,

ellenőrzésben

érintett

kollégák

legyenek

tisztában

kötelezettségeikkel, az eljárásrenddel.  Az intézmények a minősítések és értékelések eredményeit felhasználva határozzák meg a fejlesztések irányait. Önértékelés A törvényi előírások szerint az intézményekben megkezdődött a pedagógusok önértékelése. Megalakultak az önértékelési csoportok, melyek az éves munkaterv részét képező ellenőrzési tervük alapján végzik munkájukat. Az önértékelés célja, hogy az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását áttekintve segítséget nyújtson a pedagógiai-szakmai munka fejlesztéséhez.  Az önértékelést végző csoportok feladatukat tervszerűen, ütemezetten hajtsák végre.  A pedagógiai-szakmai ellenőrzésre kijelölt pedagógus kollégáknál az intézményi szintű önértékelések időben történjenek meg.

21

Fejlesztő pedagógusok

A törvényi előírásoknak megfelelően kötelező jelleggel a tanórai foglalkozásokon túl habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon kell, hogy részt vegyenek az SNI-s, vagy egyéb speciális rendellenességgel bíró tanulók. Ezt megfelelő végzettségű fejlesztő pedagógusok végezhetik, akik sajnos hiányoznak a rendszerből. Csak

egy

intézményben

van

főállású

fejlesztő

pedagógus,

ott

a

korábbi

eszközfejlesztéseket követően jó körülmények között folyik a munka. A többi intézményben a lehetőségekhez igazodva óraadókkal próbálják a feladatot ellátni. Sajnos a térségben ezen a téren szakemberhiány van. Nem pedagógus állományú dolgozók

Az intézmények nevelő-oktató munkáját közvetlenül segítők szám 9 fő (iskolatitkár, rendszergazda). Az adminisztratív, ügyviteli, és egyéb feladatokat összesen 18 fő látja el. Nem pedagógus állományú dolgozók Intézmények

NOMKS

Ügyvitel

Ózdi SZC Bródy Imre Szakképző Iskolája Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskolája Ózdi SZC Surányi Endre Szakképző Iskolája és Kollégiuma Ózdi SZC Deák Ferenc Szakképző Iskolája és Művészeti Szakközépiskolája

2

1

2

2

4

5

1

1

Összesen:

9

9



Tanbolti eladó

Raktáros

Takarító

1

3

1

3

5

5

Az intézményben alkalmazott pedagógusok és nem pedagógus dolgozók munkája egymásra épül, egymást kiegészíti. A mindennapi nevelési-oktatási és egyéb feladatok elvégzése csak együttesen lehet eredményes.

Az intézményekben a háttérszolgáltatást 2011-től – a korábbi szerződések szerint – a Cordate Zrt., illetve az általa létrehozott Kft-k munkatársai végzik.

22

A munkavállalók száma 61 fő, az alábbi megoszlásban: Intézmények

Karbantartók

Takarítók

Portaszolgálat

4

4

1

3

8

2

3

15

8

2

7

4

12

34

15

Ózdi SZC Bródy Imre Szakképző Iskolája Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskolája Ózdi SZC Surányi Endre Szakképző Iskolája és Kollégiuma Ózdi SZC Deák Ferenc Szakképző Iskolája és Művészeti Szakközépiskolája

Összesen: 

Szükséges felülvizsgálni a további együttműködést a gazdaságosabb működés, a hatékonyabb humánerőforrás és a rendelkezésre álló anyag- és eszközállomány jobb kihasználása céljából.

IV. Tárgyi feltételek Az

iskolák

ingatlanjainak

tulajdonosai

a

helyi

Önkormányzatok.

Ózd

Város

Önkormányzatával megkötésre került a vagyonkezelési megállapodás, míg Kazincbarcika Város Önkormányzatával ez folyamatban van. Az oktatást szolgáló ingatlanok ingatlan címe

1 2 3 4 5 6 7

3600 Ózd, Sándor út 20.

Petőfi

3600 Ózd, Bolyki főút 2. 3600 Ózd, Árpád vezér út 13. 3600 Ózd, Zrínyi Miklós út 1. 3700 Kazincbarcika, Irinyi János utca 1. 3700 Kazincbarcika, Herbolyai utca 9. 3700 Kazincbarcika, Herbolyai utca 7.

ingatlan helyrajzi száma

ingatlan hasznos alapterülete (m2)

1185

4096

8626

3293

8110/A/19, 8110/A/22-24

2338,77

8036/1

1389

2620/2

9409

204/12

2480

567/1

3022

23

vagyon feletti rendelkezés joga Vagyonkezelői jog Vagyonkezelői jog Vagyonkezelői jog Vagyonkezelői jog Vagyonkezelői jog Vagyonkezelői jog Vagyonkezelői jog

az ingatlan funkciója, célja

Szakképző iskola Szakképző iskola Szakképző iskola Tanműhely Szakképző iskola Szakképző iskola Tanműhely

A

40-50-60 éves épületek állaga a komolyabb felújítási munkálatok hiánya miatt

leromlott. Az elmúlt időszakokban csak részleges felújítások történtek. Ilyen volt pl. a Sajó-menti TISZK TIOP-3.1.1-08/1-2008 projektjének keretében a tanműhely épületek felújítása a Zrínyi úton és az Irinyi utcában, vagy az Irinyi utca 1. szám alatti főépület és kollégium villamoshálózat felújítása a tavalyi évben. Kijelenthetjük, hogy az épületek szinte mindegyike teljes felújításra szorul. Épületek korszerűsítése



Az épületek műszaki állapotából következik, hogy ezen a területen nagyon sok a tennivaló. Az elkövetkező időszakban nagy feladatot jelent az épületeink felújítása, állagának megóvása, karbantartása. Az ehhez szükséges anyagi erőforrások azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre. Ezen a téren továbbra is keresni kell a megoldás lehetőségeit a fenntartó és a tulajdonosok bevonásával, folyamatosan figyelemmel kísérni a pályázati lehetőségeket.



Elemi érdekünk azonban, hogy önerőből is lehetőségünk legyen alapvető állagmegóvási, karbantartási munkálatok elvégzésére, ugyanis a nagy, átfogó felújítások mellett több olyan terület is van, ahol sürgősen szükség van kisebbnagyobb beavatkozásokra (tornatermek javítása, beázások megszüntetése, festési munkálatok).



Fontosnak tartom az intézmények vagyonának védelmét, gyarapítását.

IV.1. Elméleti oktatás, közismereti képzés A közismereti képzések feltételrendszere minden helyszínen megfelelő. Az intézmények rendelkeznek a legfontosabb taneszközökkel. Az elmúlt időszakban néhány pályázat segítette a fejlesztéseket: -

TIOP 1.1.1 Ennek keretében az intézmények IKT eszközöket, interaktív táblákat, projektorokat, laptopokat kaptak. Ezek az eszközök szemléletesebbé, hatékonyabbá tehetik az oktatást.

-

A TÁMOP-3.1.4-12/2 Innovatív iskolák pályázata keretében az ózdi iskolákban történtek IKT fejlesztések, illetve a mindennapi testneveléshez, a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó eszközbeszerzések. Ezek az eszközök az egészséges életmódra nevelés hatékony eszközei lehetnek a jövőben.

24

Saját erőből taneszköz fejlesztésre az elmúlt öt évben lényegében nem volt lehetőség. 

A közeljövőben megoldandó feladatok:

-

az intézményekben nagymértékben elhasználódnak az oktatást és az ügyviteli feladatokat ellátó számítástechnikai eszközök, fénymásolók, nyomtatók. Ezek cseréje szükséges.

-

egyes helyeken meg kell oldani, illetve javítani kell az internet ellátást (Bolyki főút, Herbolyai út 7-9, kollégium),

-

szükséges a kollégiumi szabadidős tevékenységek tárgyi feltételeinek javítása,

-

tovább bővíteni az interaktív táblákkal ellátott modern tantermeket,

-

szabadtéri sportpályák, műfüves futsal pálya felújítására, sporteszközök pótlására, beszerzésére van szükség,

-

szükséges néhány tornaterem (Irinyi u. 1., Herbolyai utca 9.) felújítása.

IV.2. Szakmai gyakorlati oktatás Mind a négy intézmény rendelkezik saját tanműhellyel, ahol biztosítani tudják az alapozó képzést és az azokra épülő szakképzés feltételeit. A gyakorlati képzés a 90-es évek elején a szakmák nagy részében teljes egészében a saját tanműhelyekbe tevődött át. Ettől kezdődően a mindenkori iskolavezetés számára meghatározó feladattá vált a tanműhely fejlesztése, a gyakorlati eszközök bővítése, korszerűsítése. Az utóbbi időben újra felerősödött az igény arra, hogy a gyakorlati képzés külső helyszíneken, tanulószerződéssel történjen A tanműhelyek telephely megnevezése

telephely címe

1


3600 Ózd, Petőfi Sándor út 20.

2


3600 Ózd, Bolyki főút 2.

2.1

3600 Ózd, Zrínyi Miklós út 1.

2.2

3600 Ózd, Árpád vezér út 13.

3 4

Ózdi SZC Surányi Endre Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma Ózdi SZC Deák Ferenc Szakképző Iskolája és Művészeti Szakközépiskolája

3700 Kazincbarcika, Irinyi János utca 1. 3700 Kazincbarcika, Herbolyai utca 9. 3700 Kazincbarcika, Herbolyai utca 7.

4.1 25

A tanműhelyek szerepe megváltozik az elkövetkező időkben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére bevezetésre került a kamarai garancia intézménye. A rendelkezés megerősíti a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességét és ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését célozza meg. Kimondja, hogy a tanuló gyakorlati képzéséről a 9. évfolyamot követően a szakiskola akkor gondoskodhat, ha a gazdasági kamara nem tudja tanulószerződéssel gazdálkodónál elhelyezni. Térségünkben jelenleg több ilyen terület is van. Az iskolában folyó gyakorlati oktatás feltételrendszere jónak mondható. Sajnos azonban a Sajó-menti TISZK fejlesztéseit követően (2010) csak a 2012-ben és 2013-ban a Munkaerőpiaci Alap terhére kiírt szakképzési pályázatok nyújtottak lehetőséget egy-egy iskolában a fejlesztésre. 

A

gyakorlati

oktatás

korszerű,

magas

műszaki

színvonalú

eszközöket,

berendezéseket igényel. Ez viszont folyamatos korszerűsítést, az eszközállomány megújítását teszi szükségessé. A fejlesztések anyagi fedezetét várhatóan – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is főleg pályázatokból kell biztosítani. 

A szakmai képzések feltételrendszerét megvizsgálva meg kell határozni a fejlesztendő területek prioritását, különösen szem előtt tartva a képzések változásait.



Be kell vonni az oktatásba azokat a technológiákat, eszközöket, anyagokat, amelyek az ipari gyakorlatban használatosak. A meglévő eszközök kihasználtságát próbáljuk javítani.

V. Nevelő-oktató munka színterei, célkitűzései

Iskoláink az ország társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot még mindig jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott észak-magyarországi területein működnek. Az elhúzódó gazdasági válság sok családban hosszú évekre mély nyomokat hagyott. A megélhetésért, létfenntartásért folyó mindennapos küzdelem során fokozatosan elértéktelenednek olyan alapvető értékek, mint a tudás, a műveltség. Sajnos háttérbe szorult az ezek megszerzéséhez vezető út, a tanulás fontossága.

26

Hosszasan lehetne elemezni azt a nevelési környezetet, a leszakadó térségi gondokat, amelyekből nevelési problémáink alapvetően erednek. A tanulási és magatartási zavarok okai mélyek, és többnyire nem önmagukban, hanem halmozottan jelentkeznek.  Valószínűsíthető, hogy az elkövetkező években folytatódik ez a tendencia, és mind nagyobb arányba kerülnek be az iskolákba a különféle szociális hátrányokkal, tanulási, magatartási problémákkal küzdő gyerekek.  Folyamatosan számolni kell azoknak a tanulóknak a jelenlétével és képzésével, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének különböző okokra visszavezethető rendellenességével bírnak (SNI, BTMN). Az iskolákban folyó oktató munka alapvető célja, hogy a diákok tanulmányaik végére elsajátítsák az általános műveltség mellett a szakmai követelményeket, és képesek legyenek a megszerzett szakmai ismereteiket munkahelyeiken önállóan alkalmazni, továbbfejleszteni. A tanulói összetétel ismeretében nem meglepő, hogy a tanulmányi eredmények mutatói viszonylag gyengék és természetes, hogy az egyes intézményekben, intézménytípusokban is eltérő értékeket mutatnak. Nyilvánvaló, hogy a tanulmányi eredmények erősen összefüggnek a hiányzások magas számával.  Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a teljesítménymutatókra. Ezeken a területeken a szinten tartás mellett a mutatók javítása lehet csak a cél. Iskolánk egyik legfontosabb feladata megpróbálni legalább részben ellensúlyozni a hátrányokat okozó külső körülményeket, pótolni a hiányosságokat, melyekkel tanulóink egy része iskolánkba kerül. Ennek érdekében:  Nevelőmunkánkban továbbra is kapjon kiemelkedő szerepet az alapvető erkölcsi normák, magatartási szabályok megismertetése, gyakoroltatása.  Törekedni kell a tanulók motiváltságának fejlesztésére, a sikerélmény biztosítására, mely fokozza a nyitottságot, fogékonyságot, segíti az értékek befogadását.  A tanulók megfelelő leterhelése, képességeik optimális fejlesztése érdekében növelni kell

a

differenciált

foglalkozásokat,

ezzel

is

segítve

a

lemaradókat

a

felzárkóztatásban, hiányzó ismereteik pótlásában, a kiemelkedő képességű tanulókat magasabb szintű ismeretek elsajátításában.  Továbbra is vállalni kell a tehetséges tanulók felkészítését, versenyeztetését.

27

Tehetséggondozás

A különleges bánásmódot igénylő tanulók másik csoportja a tehetséges tanulókból tevődik össze. A tehetséget azonban szükséges felismerni, felkarolni és segíteni.  Ösztönözzük a diákokat mindazon tevékenységekben, amelyek az iskolák hagyományaira épülnek.  Az évről-évre meghirdetett tanulmányi versenyeken a tanulók felkészülten és eredményesen képviseljék iskolájukat.  A Szakma Kiváló Tanulója, valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken és egyéb, hasonló céllal meghirdetett szakmai vetélkedőkön felkészülten vegyenek részt tanulóink.  Továbbra is vállalni kell a tehetséges tanulók felkészítését: - a továbbtanulók, a nyelvvizsgára vagy az ECDL vizsgára készülők támogatását, segítését, - lehetőségeink szerint az igényeknek és az érdeklődésnek megfelelően kell alakítani az iskola szakkörrendszerét (informatika, nyelvi, multimédiás, szakmai), - segíteni kell a kulturális vetélkedőkön, sportversenyeken induló tanulók felkészülését. Külső és belső mérések

Az intézmények minden tanév elején elvégzik a belépő 9. évfolyamos tanulók alapkompetenciáinak (matematika, szövegértés) felmérését, illetve a szaktanárok tantárgyi méréseket végeznek.  Az értékelést követően kerüljön sor az eredmények elemzésére, amely a további

fejlesztések alapját képezze. NETFIT

A 2014/2015-ös tanévtől kezdődően az intézmények a tanév rendjében foglaltak szerint megszervezik a tanulók fizikai felmérését.  A testnevelés órák szervezésénél vegyük figyelembe a kiértékelt eredményeket. Kompetenciamérések

Az intézmények 10. évfolyamos diákjai minden évben részt vesznek az országos kompetenciamérésben. A 2015-ös mérés mindegyik iskolában alulteljesítést mutat.  Az okok feltárásával a felzárkóztatást segítő fejlesztési terv készítése szükséges. 28

Érettségi és szakmai vizsgák

Az intézmények alapvető feladata a tanulók felkészítése a vizsgákra. Az idei vizsgaidőszakban kerülnek túlsúlyba intézményeinkben a komplex szakmai vizsgák, de változnak az érettségi vizsgaszabályok is. Jövő tavasszal megjelenik az ágazati szakmai érettségi vizsga.  Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a jogszabályi változásokat. A vizsgákat nagy körültekintéssel, a jogszabályi előírások pontos betartásával kell előkészíteni, megszervezni és lebonyolítani. Szintvizsgák

2015. július 1-től a kamarai garanciavállalás keretében a szakiskola 9. évfolyamán azoknak a tanulóknak, akik teljesítik a szintvizsga követelményeit és számukra megfelelő képzőhely biztosított, a továbbiakban a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében kell folytatniuk. Módosult tehát a szintvizsga funkciója. Az első szakképző évfolyamon azt méri fel, hogy a tanuló rendelkezik-e azokkal az alapkompetenciákkal, amelyek birtokában kihelyezhető gazdálkodó szervezethez.  Az idei szintvizsgák eredményei alapján kijelenthetjük, hogy diákjaink jó szinten megfeleltek a követelményeknek. Továbbra is feladatunk, hogy tanulóink kellő alapozást szerezzenek az iskolai tanműhelyeinkben. Ifjúságvédelmi feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok jelentősége az elmúlt években kétséget kizáróan egyre fontosabbá vált, sőt iskolai szerepe a jövőben még inkább felértékelődik. Napjainkban egyre több a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanuló, így térségünkben fokozottabban kell számolnunk ezzel a problémával. A fenti problémák kezelése sok esetben speciális módszereket és megfelelően képzett szakembereket igényel. Míg ennek a lehetősége nem adott, addig a pedagógusokra hárul ez a feladat.  Rendszeres feladatunk a hátrányos és veszélyeztetett tanulók feltérképezése, problémáik megismerése, figyelemmel kísérése. Nagy hangsúlyt kell fektetni – esetleg külső szakértők bevonásával – a megelőzésre.

29

Testnevelés, sport, egészséges életmód

Az iskolák nemcsak a tanulók értelmi, érzelmi, hanem testi fejlődéséért is felelősek. Az egészség, mint legnagyobb érték diákjainkban való tudatosítása nap mint nap felvállalt feladataink közé tartozik. Korunk fiataljai számos csábító, egészségromboló hatásnak vannak kitéve (dohányzás, alkohol, kábítószer). Kötelességünk, hogy megpróbáljuk szembesíteni őket ezen életstílus veszélyeivel, az életminőséget hosszú távon is befolyásoló káros következményeivel, s érdeklődésüket az egészséges életmódot szolgáló területek, pl. a sport felé terelni.  A mindennapos testedzés lehetősége biztosított az iskolákban, de színvonalasabbá, változatosabbá tehető, így növelhető a tanulói aktivitás. A prevenció érdekében szorosan együtt kell működni az iskolaorvossal és a védőnővel.  Fejleszteni kell a tanulók higiéniai kultúráját, az egészséges életmód szokásainak kialakítását. Hagyományok

A múlt ismerete, a hagyományok tisztelete, ápolása, hagyományok teremtése az iskolai oktató-nevelő munka szerves része. Az intézmények több évtizedes hagyománya él tovább iskolai rendezvények, versenyek megszervezésében. A hagyományokat ápoló rendezvények, legyen az ballagás, szalagavató, ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró vagy nemzeti ünnep, tanulmányi verseny és vetélkedő, megmutatkozási lehetőségek a tanulók számára, a tehetségek megmérettetésére szolgáló alkalmak. Olyan alkalmak, amelyeknek részese az iskolai élet közössége, így azok a közvetlen céljukon túl viselkedésre, az alkalomhoz illő megjelenésre is nevelnek. Ezeket a hagyományokat őrizni kell.

VI. Változások a szakképzésben A kormány által 2015-ben elfogadott „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció kiemelten foglalkozott többek között a szakképzési intézményrendszer fejlesztésével, a gazdasági igények kiszolgálásával, a duális képzés erősítésével, kiszélesítésével. Ez az átalakítás 2015. július 1-vel, a szakképzési centrumok létrehozásával megkezdődött. Ezek a centrumok lehetnek egy jól működő, hatékony szakképzési rendszer alapjai. 30

A szakképzés kiszélesítése érdekében több jogszabály módosítás is történt. A köznevelési törvény módosítása ételmében 21 évről 25 évre került felemelésre az az életkorhatár, ameddig a tanuló nappali tagozaton kezdhet új tanévet. Ez segítség azok számára, akik valamilyen ok miatt „év vesztesként” már nem tudtak szakmát szerezni. A felnőttoktatás megújulása

Új életre kelt a felnőttoktatás a szakképzésben. A második szakképesítés is ingyenessé vált az iskolai rendszerű szakképzésben, de a második szakma csak a felnőttoktatás keretében szerezhető meg. Ez lehetőséget ad a már dolgozó munkavállalóknak is arra, hogy új szakképesítést szerezzenek.  Az Ózdi Szakképzési Centrum intézményeibe 221 fő iratkozott be szeptemberben a felnőttoktatás esti tagozatára, a keresztféléves képzésre pedig 18 fő. Igény mutatkozott a szakács, cukrász, pincér, hegesztő, mechatronikai technikus, gyakorló ápoló és irodai asszisztens szakképesítésekre, és a szakmával rendelkezők érettségire való felkészítésére.  A jövőt illetően a felnőttoktatás további népszerűsítése, és az intézmények közötti összehangolása szükséges. Felnőttoktatás aránya a teljes tanuló létszámhoz

Képzési formák





össz. tanuló létszám

felnőttoktatás létszáma

öss. tanuló létszám






A. Szakközépiskola (9.-12. évfolyam)

222

52

57

0

458

0

118

0

B. Érettségi utáni szakképzés

52

20

26

0

100

12

62

13

C. Szakiskolai szakképzés D. Egyéb képzések (HÍD, ÁJKP, …)

0

0

428

76

629

26

251

22

0

0

23

0

0

0

23

0

274

72

534

76

1187

38

454

35

B. Érettségi utáni szakképzés

7

7

C. Szakiskolai szakképzés

11

11

472

53

Keresztfélév:

274 Felnőttképzés aránya a teljes létszámhoz

72

534

26%

76 14%

31

1187

38 3%

11%

Nagyobb szerepvállalás a felnőttképzésben

A korábbi években az iskolák önálló akkreditált felnőttképzési intézményként, majd a Sajó-menti TISZK irányításával rendszeresen részt vettek a felnőttképzésben. 2014-2015-ben a Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskolával, mint bázis iskolával együttműködve vettek részt iskoláink a közfoglalkoztatottak képzésében. 

2015-ben elvégeztük a Szakképzési Centrum felnőttképzési engedélyeztetését (Eng.szám: 001378/2015),majd idén tavasszal számtalan program engedélyeztetése történt meg.



A Miskolci Szakképzési Centrummal együttműködve részt veszünk a GINOP-6.1.115 „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt projektben.



A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal által „A 2016. március 1. és 2016. december 31. közötti időszakban képzéseket elindító, a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 3. § szerinti felnőttképzést folytató intézmények képzési jegyzékének összeállításához” című pályázatán Ózd és Kazincbarcika térségében 38 képzésre nyújtottunk be ajánlattételt.

További jelentős változások, amelyek nagy része a következő tanévben lépnek életbe: Új intézménytípusok kialakítása

A 2016/2017-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul, benne 4+1 éves képzés folyik. A képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint az érettségit követő szakképzési évfolyamból áll. Az első négy évben növekszik a szakmai képzés, azon belül is a gyakorlati képzés aránya, amely biztosítja, hogy a tanulók érettségi mellett szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit követően pedig érettségire épülő „technikus” szakképesítés szerezhető. Az érettségivel együtt megszerzett szakképesítés növeli a tanulók lehetőségeit (munkába állás, továbbtanulás technikus képzésben vagy felsőoktatásban), így növelheti ennek az iskolatípusnak a vonzerejét. A jelenlegi szakiskola elnevezésében szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbbtanulási lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Ekkor a tanuló négy közismereti vizsgatárgyból 32

tesz érettségit. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik, megszűnik a képzés „zsákutca” jellege.  Az új struktúra indulásáig szükséges módosítani Alapító okiratot, a pedagógiai programban megjelenő közismereti tárgyak helyi tanterveit és a szakmai programokat.  Az új kerettantervekben várhatóan tovább csökkennek a közismereti tantárgyak órakeretei. Az ezzel kapcsolatos személyi döntéseket át kell gondolni és ütemezni.  Ki kell alakítani az új programok személyi és tárgyi feltételrendszerét. Változik az Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Az új képzési struktúrához igazodva jött létre az új OKJ. Szakképesítések szűntek meg, jöttek létre vagy alakultak át. Ezeket a változásokat kellett figyelembe venni az intézményeknek már a 2016/2017. tanév beiskolázása, valamint a 2017/2018.tanév beiskolázási tervének elkészítése során.  Át kell gondolni az iskolák képzési palettájának szükséges módosításait. Kazincbarcikán felmerült a vegyipari területen a szakmunkásképzés újraindítása. A Kamara bevonásával fel kell mérni a vállalkozók igényeit ezen az új területen.

A duális képzés erősítése

Intézményeinkben megvizsgálva a gyakorlati képzések formáját, megállapíthatjuk, hogy a szakképzésben résztvevő diákok (1558 fő) 47%-a tanulószerződéssel, vagy együttműködési megállapodással vesz részt a gyakorlati képzésben. Figyelembe véve a 9. évfolyamos szakiskolai tanulók számát (408 fő), akik gyakorlati képzését az iskolai tanműhelyben kell ellátni, akkor a fenti arány 63%-ra változik, ami jónak mondható. Gyakorlati képzések formája, létszáma Saját tanműhelyben foglalkoztatottak

Együttműködési megállapodással foglalkoztatottak

Tanulószerződéssel foglalkoztatottak

Érettségi utáni szakképzés

177

34

39

Szakiskolai szakképzés

655

14

639

Összesen

832

48

678

33

 Szeretnénk elérni, hogy a minőségi vállalati képzőhelyek bővülésével a duális képzési formában részt vevők száma növekedjen a valós gazdasági körülmények között zajló gyakorlati képzés arányának növelése érdekében. Ennek érdekében folyamatos az egyeztetés a Kamarával és a vállalkozásokkal.  Az érettségi utáni szakképzésben is keressük legalább az együttműködési megállapodások lehetőségét. Örömteli, hogy az idei tanévben olyan cégek is szerepet vállaltak az elektronikai technikusok képzésében, mint a Johnson Electric, illetve a General Electric.

A hiány-szakmában tanulók számának növelése

A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj (a továbbiakban: ösztöndíj) célja a Kormány rendeletében meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó, első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben részt vevő tanulók támogatása. Az ösztöndíj forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze (a továbbiakban: képzési alaprész). A 297/2015.(X.13.) Korm. rendelet szerint a 2016/2017-es tanévben már húsz hiány-szakképesítés támogatása valósul meg.  A Centrum intézményei az alábbi hiány-szakképesítések oktatásában érintettek: épületgépész technikus, gépgyártástechnológiai technikus, mechatronikai technikus, gyakorló ápoló, gépi forgácsoló, hegesztő, kőműves és hidegburkoló, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő.  Jelenleg 209 fő tanuló részesül ösztöndíjban és 100 fő tanuló részére biztosítjuk a felzárkóztatást.  Növelni kell a hiányszakmákat tanulók számát, hiszen ezekkel a szakképesítésekkel a diákok is nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el. Örömteli, hogy egyes érettségi utáni szakképzések is bekerültek a növekvő számú hiányszakmák körébe.

A HÍD programok kiterjesztése

Egyre nagyobb számban jelennék meg a munkanélküliek között a 8. évfolyamos végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők. Szükséges lenne ezeket a fiatalokat bevonni a szakképzésbe, és a megújult szakképzési HÍD program segítségével számukra rész-szakképesítés megszerzését biztosítani.

34

 Intézményeink nyitottak erre, egy-egy iskolánk nagy hagyományokkal rendelkezik a felzárkóztatás területén (Közismereti HÍD program, Szakiskolai Fejlesztési Program). Munkaerő- piaci igények A munkaerő- piaci igényeket szem előtt tartó szakképzési rendszer kialakításának és működtetésének egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdaság munkaerő-igényéről minél pontosabb információk álljanak rendelkezésre. A gazdasági szereplők feltérképezésében a Kamarának nagy szerepe van. A Kamara 2015. évei kutatási adatait régiók szerint vizsgálva Közép-magyarország dominanciája mellett a nyugat-dunántúli megyékben várható a legnagyobb mértékű létszámbővítés, az azonban talán meglepő lehet, hogy Észak-magyarország vállalatai is jelentősnek mondható új munkaerőigénnyel számolnak rövidtávon. A szakmák területét vizsgálva a szolgáltatás és a feldolgozóipar területén várható nagyobb számban bővítés. A

pályakezdőkkel

kapcsolatos

vállalati

vélemények

általában

pozitívak.

Hiányosságként az életkori sajátosságból fakadó tapasztalathiányt és az önálló munkavégzés képességének hiányát említik. Ezen képességek javításában a duális képzés keretében a vállalatoknak meghatározó szerepe lehet.  Térségünkben is egyre több vállalat, vállalkozás ismeri fel a gyakorlati képzésben való részvételének fontosságát (együttműködés, tanulószerződés).  Szorosabb kapcsolat és együttműködés kiépítése szükséges a vállalkozásokkal

Pályaválasztás Az elkövetkező időszakban még több energiát kell fordítani az iskolák, a szakmák, az iskolai szakképzés megismertetésére, népszerűsítésére.  Folytatni kell a jól bevált programokat (Pályaválasztási Kiállításon való részvétel, nyílt napok szervezése, szórólapok, hirdetések megjelentetése), de meg kell újítani a marketing tevékenységet a szakképzés megújult lehetőségeinek szélesebb körű megismertetése érdekében.  Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az online felületeken (Facebook, Twitter, weblap) való megjelenésnek.

35

 E mellett szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a körzet általános iskoláival. Az iskolák a vállalkozásokkal és a Kamarával összefogva népszerűsíthetik a szakképzést. Ilyen rendezvények: -

Pályaválasztási kiállítások

-

Szakmák éjszakája

-

Nyílt napok, pályaválasztási szülői értekezletek

-

Szakmai napok az általános iskolákban

-

Szakma Sztár Fesztivál A szakképzés szereplőinek – iskoláknak, oktatóknak, tanulóknak – mindig nagy kihívás egy országos versenyen való megmérettetés. A magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakmai tanulmányi versenyek országos döntőit a Szakma Sztár Fesztivál keretében szervezi meg már évek óta. Ezen keretek között jó lehetőség van egy-egy szakma szépségeinek a bemutatására, a szakmák népszerűsítésére, presztízsének növelésére – amire nagy szükség van.

A szakmaválasztás előtt álló általános iskolásoknak hasznos információforrás lehet a Kamara tájékoztatója, a szakmavilag.hu honlap. Itt tájékozódhatnak a szakképző iskolákban tanulható szakmákról. A képzések tartalmáról, a szakmai és vizsgakövetelményekről nyújt teljes körű tájékoztatást a NSZFH honlapja (nive.hu). Az intézmények saját honlapjukon tájékoztatják az érdeklődőket a pályaválasztással kapcsolatos információkról, a nappali és felnőttoktatásokról, az egyes indítható szakmákról, azok feltételeiről, segítve az érdeklődőket a választásban.

VII. A Centrum működése, szervezeti struktúrája, gazdálkodása A centrum többcélú köznevelési intézmény, amely a centrum székhelyén működő központi egységből (a továbbiakban: a centrum központi munkaszervezete), és a tagintézményekből áll. A Centrum feladatait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9.§ b) pontjában foglaltak alapján a nemzetgazdasági miniszter által 2016. februárjában jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) alapján látja el.

36

A centrum feladata és hatásköre:

Feladata az alapító okiratban meghatározott tagintézmények nevelési-oktatási tevékenységének irányítása, szervezése, valamint önálló gazdálkodási tevékenységet folytatva biztosítani: a) a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési szerkezet kialakítását, b) a tagintézmény zavartalan működésének (nevelési-oktatási tevékenységének, a jogszabályok által meghatározott közfeladat végrehajtásának) feltételeit, c) a beiskolázás sikerességéhez szükséges pályaorientációs tevékenység feltételeit, d) az aktív szerepvállalást a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben. A tagintézmény a centrum szakképzési feladatellátást – a jogszabályok és jelen szabályzat által meghatározott feltételek között – önállóan végző szervezeti egysége. Létszámkeret A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 61. § (3) bekezdése alapján, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013 (VIII.30.) Korm. rendelet 35. § (1) – (2) bekezdése szerint. A centrum központi munkaszervezete a centrum működésével kapcsolatos, különösen a a) b) c) d) e) f) g) h) i)

szakmai (tanügy-igazgatási), pénzügyi/gazdálkodási/számviteli, műszaki/üzemeltetési, vagyongazdálkodási, projekt (pályázati) beszerzési/közbeszerzési, humánerőforrás-gazdálkodási, jogi, titkársági

feladatokat látja el. A centrum vezetése: A centrum élén a főigazgató áll, helyettesei a szakmai főigazgató-helyettes és a gazdasági főigazgató-helyettes. A központi munkaszervezet engedélyezett létszáma 9 fő, jelenlegi létszáma 8 fő. A pénzügyi területen szükség van további egy könyvelő későbbi foglalkoztatására. A jogi és a közbeszerzési feladatok ellátását megbízási szerződéssel biztosítjuk. 37

Megszervezésre kerültek: a munkaügyi nyilvántartó rendszer (KIRA), a pénzügyi rendszer (ELEKTRA), a

-

könyvelési rendszer (ForrásNet) működtetéséhez szükséges személyi feltételek, a fenti feladatok végzéséhez a tárgyi feltételek megteremtése többségében a meglévő

-

intézményi tárgyi eszközökből valósult meg, köszönet az Ózdi SZC Bródy Imre Szakképző Iskola igazgatójának, aki a Centrum működéséhez szükséges tárgyi eszközöket jelenleg is biztosítja. Kiépítésre került a naprakész gazdálkodási működtetéshez szükséges adatokat biztosító vezetői információs rendszer, -

kialakításra kerültek a hatályos jogszabályok által előírt bevallások és jelentési kötelezettségek határidőben történő elkészítésének munkafolyamatai, felelősei,

-

megszerveztük a tagintézményi leltározás végrehajtását és elindítottuk a régóta halogatott selejtezés folyamatát,

-

kialakítás

alatt

áll

az

analitikus

készletnyilvántartás

a

tagintézmények

mindegyikében, -

kialakítottuk az ellenjegyzési és érvényesítési jogköröket, valamint ellenőrzési, a főigazgató

által

átadott

kötelezettségvállalási,

utalványozási

és

szakmai

teljesítésigazolási jogkörök gyakorlásának rendjét, -

megszerveztük

a

kapcsolattartás

formáit,

de

a

gyorsabb,

pontosabb

információáramlás biztosítása terén még vannak tennivalóink, -

átvizsgálásra kerültek az átvett szerződések, a költséges, helyettesíthető szerződések felmondás alatt állnak.

A szakmai munka végzésére létrejött csoport együttműködésben, összhangban végzi munkáját a gazdasági részleggel.

38

Az ÓSZC központi munkaszervezete felépítésének ábrája

Főigazgató

Gazdasági főigazgatóhelyettes

Szakmai főigazgatóhelyettes

Főkönyvi könyvelő

Szakmai referens

Analitikus könyvelő, pénzügyi referens

HR ügyintéző

Gazdasági, titkársági ügyintéző

A szakmailag önálló, és gazdaságilag részben önálló tagintézmények irányítását a tagintézmény-vezetők (igazgatók) látják el. A felelősségi-, feladat- és hatásköröket az SZMSZ, illetve a munkaköri leírás rögzíti.

39

VII.1. Gazdálkodás A magas színvonalú oktatáshoz, szakmai képzéshez, a szakképzési feladatok megvalósításához anyagi erőforrásokra, folyamatos fejlesztésre van szükség. Alapvető tehát, hogy pénzeszközeinket céltudatosan használjuk fel, illetve próbáljuk bővíteni. A Centrum és az intézményei a KIRA munkaügyi kincstári adatszolgáltató, illetményszámfejtő programot használják, a Centrum teljes, a tagintézmények részleges jogosultsággal. A banki utalások a Kincstári Elektra rendszerrel történnek. Könyvelésünk alapja a ForrásNet szoftver, amelyet a Soft-Key Bt készletmodulja egészít ki. A tagintézmények ez utóbbit kezelik. Dolgozóink részt vettek a szükséges továbbképzéseken, a ForrásNet alapozó és ráépülő oktatáson. Ezenkívül az aktuális számviteli változásokról rendszeresen kaptunk tájékoztatást irányító szervünk szervezésében megtartott előadásokon. Ezeken dolgozóink megismerték a belső szabályzatokat és munkájuk alapvető jogszabályi előírásait, mint: -

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

-

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,

-

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31) Korm. r.

-

4/2013. (I.11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről. A vagyon részletezése az ÓSZC-ban (2015.07.01.)

Vagyon típusa

Hely

Összesen (Ft) Bruttó érték

Immateriális javak

Halmozott ÉCS

Nettó érték

Ózdi intézmények

22 839 465

22 839 465

0

Kazincbarcikai intézmények

28 490 800

28 372 030

118 770

51 330 265

51 211 495

118 770

31 639 472

7 031 384

24 608 088

381 548 250

361 232 507

20 315 743

638 361 537

613 563 836

24 797 701

Összesen:

1 051 549 259

981 827 727

69 721 532

Vagyon összesen

1 102 879 524

1 033 039 222

69 840 302

Összesen: Tárgyi eszközök, Ózdi gépek, berend. felsz. Intézmények járművek (TISZK) Ózdi Intézmények Kazincbarcikai Intézmények

40

A kiadások és bevételek alakulása 2015-ben: Kiadások (2015.07.01-2015.12.31.) Megnevezés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadás Ellátottak pénzbeli juttatása Költségvetési kiadások

Teljesítés összege (EFt) 343 076 98 316 131 773 17 119 590 284

% 58 17 22 3 100

Bevételek (2015.07.01-2015.12.31.) Teljesítés összege (EFt)

Megnevezés Működési célú támogatások államháztartáson belülről Működési bevétel Központi irányító szervi támogatás

120 640 12 925 640 362

A Centrum 2016. évi költségvetésének tervezésekor nagy segítséget jelentett az intézmények önálló tervezése, amely megmutatta, hogy meghatározott keretek között van igény az önállósodásra. A rendelkezésre álló önálló intézményi költségvetés ugyanakkor olyan felelősséget is ró az intézmények igazgatóira, amellyel csak megfelelő gazdasági szakemberekre támaszkodva tud megbirkózni. A betartandó jogszabályi követelmények magasan képzett gazdasági dolgozókat kívánna meg nemcsak a Centrumban, de intézményi szinten is. Ez sajnos iskolai szinten még nem adott, ezért jelenleg csak kölcsönös bizalommal és együttműködéssel lehet működni. A Centrum a lehetséges keretek között a legnagyobb döntési önállóságot kívánja biztosítani intézményeinek, így kincstári kártya használatát biztosítja az intézményvezetők részére. A 2015. évi forráshiányos évet követően a 2016-os tervezés már nagyobb mozgásteret biztosít a Centrum intézményei számára. Kiadások (2016. évi terv) Megnevezés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadás Költségvetési kiadások

Kiadások összege (EFt) 816 262 233 616 417 654 1 467 532

41

% 56 16 28 100

Bevételek (2016. évi terv) Bevételek összege (EFt) 35 684 142 737 178 421 1 289 111 1 467532

Megnevezés Szolgáltatások ellenértéke Egyéb működési bevétel Költségvetési bevétel Központi irányító szerv támogatása Összes bevétel

A gazdaságos és hatékony működés érdekében szükséges intézkedések:  Beszerzések szigorú ellenőrzése, árajánlatok bekérése  Szükség esetén egyes technikai feladatok közcélú foglalkoztatottakkal való ellátása (portás, kertész, karbantartó) A kontrollált kiadások mellett fontos eszköz lehet a saját bevételek felülvizsgálata:  A pályázatok fontossága ebben a programban sem hangsúlyozható eléggé. A korábbi évek fejlesztéseinek, a tárgyi feltételek javításának egyik legfontosabb forrásai voltak a pályázatok. Minden lehetőséggel élni kell, mert a legkisebb támogatást is eredményesen lehet hasznosítani az oktatás érdekében.  Felnőttképzési

programokban

való

részvétel.

Fenntartva

a

kapcsolatot

a

Kormányhivatal Felnőttképzési Főosztályával, a gazdálkodó egységek igényeire építve

lehet

rugalmas

képzési

programok

kidolgozásával,

bevezetésével

bekapcsolódni a felnőttképzésbe.  Szabad kapacitások kihasználása (szolgáltatási tevékenység, terem bérbeadás, …).  Szponzorok által nyújtott támogatások. Ezek a támogatások a legtöbb esetben nem pénz formájában jelennek meg (gépek, eszközök átadása, versenyek díjazása, …). Hozzájárulnak az iskolák kapcsolatrendszerének a fejlesztéséhez, bővítéséhez is.  Az iskolák alapítványai folyamatosan fogadják a személyi jövedelemadóból felajánlott egy százalékokat. A kommunikációnk javításával általánosabbá válhatna a felajánlás ezen fajtája és nőhetne a befolyt összeg. A pénz felhasználása az alapítványok céljaival összhangban segíthetné az adott intézmények tehetséges diákjainak elismerését, szabadidős programok szervezését.  Nem csak a bevételi források növelése, hanem a meglévő források, eszközök jobb kihasználása, a kiadások csökkentése is javíthat az iskola pénzügyi helyzetén. Néhány lehetőség: 42

- Meglévő eszközeink maximális kihasználása, védelme, karbantartása, - Saját erőből végzett felújítási, karbantartási munkák. Továbbra is hasznosítani kell a technikai dolgozók – lehetőséghez mérten a tanulók - szakmai tudását, kapacitását a korszerű és esztétikus feltételek további megteremtése, javítása érdekében.

VII.2. Kapcsolattartás

Szorosabb együttműködést és kapcsolattartást tervezek a Centrum és az intézmények vezetői, valamint szakmai területeken az érintett szakemberek között. Az iskolák és a Centrum is széleskörű külső kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amelyet bővíteni és hatékonyabbá kell tenni az elkövetkezőkben. Ennek érdekében az alábbi feladatokat emelném ki: 

Szorosabb és eredményesebb együttműködést folytatni a szülőkkel.



Erősíteni az együttműködésünket a környezetünkben működő vállalatokkal, gazdasági társaságokkal és a B.-A.-Z. megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. Ez alapján biztosítani kell a tanulói gyakorlóhelyeket, növelni az iskolarendszeren kívüli képzésben az iskola szerepvállalását.



Nagyobb

figyelmet

fordítani

az

általános

iskolákkal

való

folyamatos

kapcsolattartásra, a beiskolázás és a pályaválasztás érdekében. 

Fokozottan kihasználni a helyi média nyújtotta lehetőségeket az eredményesebb PRmunka érdekében.



A fentieken kívül a meglévő és bevonandó partnereink: - az önkormányzatok, - a térség oktatási-nevelési, egészségügyi, sport és kulturális intézményei - szakmai szervezetek, kamarák - felsőoktatási intézmények

43

ÓZDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

Recommend Documents