Ózd Város Önkormányzata. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Ózd Város Önkormányzata

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2010-2016

2010.

Tartalomjegyzék 1. Bevezető ............................................................................................................ 3 1.1. Az Ózd Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási hálózat .......... 7 1.2. Eredmények és feltárt problémapontok ......................................................................... 10 1.2.1. Óvodák ................................................................................................................... 10 1.2.2. Általános iskolák .................................................................................................... 12 1.2.3. Középiskolák .......................................................................................................... 17

2. Az intézkedési terv célja ............................................................................... 17 2.1. Általános célok .............................................................................................................. 18 2.2. Rövidtávú célok............................................................................................................. 19 2.3.Középtávú célok ............................................................................................................. 21 2.4.Hosszútávú célok………………………………………………………………………23 2.5. Az esélyegyenlőséget biztosító célok az ÖMIP alapján................................................ 23

3. Felelősségi körök az akcióterv végrehajtása során .................................... 24 4. Esélyegyenlőségi Akcióterv........................................................................... 25 5. Kockázatelemzés............................................................................................ 40 6. Megvalósítás ................................................................................................... 47 7. Kötelezettségek és felelősség ......................................................................... 50 8. Érvényesülés, módosítás……………………………………………………51 9.Legitimáció…………………………………………………………………..52

2

1. Bevezető Ózd Város Önkormányzata az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv gyakorlati útmutató és sablon alapján, valamint az alábbiakban felsorolt esélyegyenlőséget célzó jogszabályok szellemében kidolgozza,

és

képviselőtestületi

határozattal

elfogadja

Ózd

Város

Közoktatási

Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel összehangolja az önkormányzati közoktatási intézkedési tervet, az önkormányzati minőségirányítási programot, valamint a fenntartása alatt működő

közoktatási

intézmények

működését

és

pedagógiai

munkáját

szabályzó

dokumentumokat. Az intézkedési terv a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében szükséges konkrét beavatkozásokat (akcióterv) rögzíti. A hazai közigazgatási rendszer korszerűsítésének irányairól 2003 szeptemberében készült kormányhatározat a modernizáció megfogalmazott célrendszerével összefüggésben az államilag támogatott, alkotmányosan garantált alapellátás megszervezésekor a következő prioritásokat jelölte ki: 



 

minden állampolgár számára legyenek elérhetők a minőségi szolgáltatások, mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek, a társadalmi erőforrások fejlesztése segítse megalapozni az uniós források maximális kihasználásának feltételeit, a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon.

Számos tényező indokolja, hogy a közoktatási rendszerben zajló folyamatok feltárása, megértése érdekében elemeznünk kell a társadalmi és gazdasági környezetben zajló változásokat is. A közoktatás a legutóbbi időkig egyike volt azon társadalmi alrendszereknek, amelyeket a globalizálódás és a nemzetközi integráció viszonylag kevéssé érintettek és amelyeknek fejlődését alapvetően belső nemzeti tradíciók és hatások alakították. Az ezredforduló azonban ezen a területen is változást eredményezett: míg a 90-es évtized második felében az OECD-csatlakozás révén megvalósult PISA-vizsgálat (amely súlyos visszajelzéseket adott a közoktatási rendszer hatékonyságáról) jelezte előre a nemzetközi 3

hatások erősödését, addig napjainkra az Európai Unió oktatásügyi szerepének látványos bővülését érzékelhetjük. A 2010-re kitűzött, konkrét statisztikai mutatókkal jól ellenőrizhető EU-s oktatáspolitikai célok, a lisszaboni folyamat keretében megszületett „Részletes munkaprogram” elemei  a 2003 tavaszán történt magyar aláírás révén  meg nem kerülhető

kihívásokat jelentenek a hazai oktatáspolitika számára is, hiszen mindhárom alapvető prioritásnak: 





az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése, az oktatáshoz és képzéshez való hozzájutás megkönnyítése minden ember számára az oktatás és képzés megnyitása a tágabb világ előtt

aktuális jelentősége van a magyarországi fejlesztés irányait illetően is. További nemzetközi hatások (a növekedési kilátások bizonytalansága, a munkanélküliség növekedése stb.) mellett természetesen a hazai társadalmi és gazdasági folyamatok főbb áramlatai is determináló erővel bírnak (a demográfiai és a munkaerőpiaci viszonyok alakulásának kedvezőtlen trendje, az

esélyegyenlőségi

mutatók

romlása, oktatási,

költséghatékonysági feszültségek stb.). Mindez egyértelműen kifejeződik az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának prioritásaiban és tervezett intézkedéseiben épp úgy, mint az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájának alábbi elemeiben: 













az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógus szakma fejlődésének támogatása, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának fejlesztése, az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása.

Oktatási egyenlőtlenségek, speciális igények A tanulók iskolai továbbhaladását és sikerességét számottevően befolyásolja, hogy milyen mértékben és hogyan jutnak hozzá az információhoz és a tudáshoz. A műveltség közvetítésében nem csak az óvoda, iskola, hanem a család, a média és a kortárscsoportok is jelentős szerepet játszanak. A hazai és nemzetközi vizsgálatok rendre kimutatják, hogy a

4

tanulók teljesítményében szisztematikus és stabil különbségek tapasztalhatók mind a családi háttér, mind a lakóhely tekintetében. Az oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek problémája napjainkra alapvetően minőségi kérdéssé vált. Ezt az összekapcsolódást a nemzetközi szakirodalomban használt méltányosság (equity) kifejezés sokkal pontosabban fejezi ki, mint a nálunk meghonosodott esélyegyenlőség szó (ez utóbbit nemzetközi szóhasználatban a különböző etnikai csoportok és a többség közötti kapcsolatokra tartják fenn: equal chances). Az oktatás eredményessége tekintetében megfigyelhető egyenlőtlenségek kétféle módon ragadhatók meg: az oktatási rendszeren belüli előrehaladást, valamint a mérhető tanulási teljesítményeket dokumentáló adatok alapján. A rendszer hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója a kudarcot vallók, a hazai szóhasználatban leszakadóknak, lemorzsolódóknak nevezett fiatalok aránya. Az oktatási egyenlőtlenségek mértékéről rendelkezésünkre álló információk fent említett két csoportja az oktatáson belüli egyenlőtlenségek kétfajta megjelenési formájára utal: az egyik a strukturális szelekció, a másik a minőségi egyenlőtlenség. Nem hanyagolható el ugyanakkor a tanulók lakóhelye szerinti különbségek hangsúlyozása, ugyanis mind az oktatási rendszeren belüli előrehaladás, mind a különböző továbbtanulási lehetőségekhez való hozzáférés, az ezzel kapcsolatos motivációk tekintetében is bőséges adatbázis áll rendelkezésre a hatékonyság javításának kezdeményezése érdekében. A város-falu dimenzióban mért egyenlőtlenségek Magyarországon jelentősen meghaladják az OECD-átlagot és ez arra vezethető vissza, hogy a területi dimenzión keresztül a nagymértékű szegregáció folytán a különböző településeken élő gyermekek eltérő szocioökonómiai háttere által gyakorolt hatás érvényesül. A jelzett egyenlőtlenségeket tovább árnyalja a kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai kudarcait kiváltó további tényezők sora, valamint a gyermekek, tanulók egyéni különbségéből adódó eltérő igények megjelenése (sajátos nevelési igényű tanulók, illetve kiugróan tehetséges gyermekek foglalkoztatása, fejlesztése). Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek ennek megfelelően egymást kiegészítő célokat jelölnek meg – a következők szerint: 

az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz egy adott, védett csoport tagjai számára is, míg

5



az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.

Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyidejűleg megvalósul, s ily módon az adott, védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fentiekben részletezett kritériumok teljesüléséhez fejleszteni kell a fenntartó és közoktatási intézményei fogadókészségét, azaz ki kell alakítani a 





megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás érvényesülését.

Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések stratégiai terve az adott település/kistérség Esélyegyenlőségi Programja, amelynek integráns része a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv. Az Esélyegyenlőségi program alapjául a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program szolgál, amely kiterjed: 







 

a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezésére, a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására és a területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére.

Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések megtervezésével és végrehajtásával érhető el. Az adott területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. A program megvalósításához fontos ugyanakkor a cél elérését szolgáló garanciák, konkrét feladatok és módszerek meghatározása, azok időbeli ütemezése, vagyis:a programmal koherens intézkedési terv készítése.

6

A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65.§-a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Jelen esélyegyenlőségi intézkedési tervünk a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja megalapozni és folyamatosan biztosítani. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani minden szakmai és infrastrukturális fejlesztés települési szintű kezdeményezése és/vagy támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók

oktatási

helyzetére.

Kiemelten

fontos

az

érintett

intézmények

oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e Ózd városában a diszkrimináció-, illetve szegregációmentesség, és megvalósul-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele - az egyenlő hozzáférés biztosításán túl - olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik a meglévő hátrányaikat és javítják iskolai sikerességüket.

1.1. Az Ózd Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási hálózat 2000. január 1-jén az állandó lakosok száma 41690 volt, a csökkenés azóta 2793 fő (6,7%). A lakónépességen belül a közoktatási szolgáltatásokat igénylők számának alakulása: 



0 – 5 éves korosztály: 2335 fő (jelenleg:1893 fő, a csökkenés 18,9%!) 6 – 18 éves korosztály: 7096 fő (jelenleg: 6271 fő, a csökkenés 11,6%!).

Az utóbbi adatok a népesség elöregedésének egyértelmű mutatói. A demográfiai mutatókból kitűnik, hogy az elvándorlás erőteljesebb tendenciát jelez, mint a bevándorlás. A településen élők szociális helyzetének vizsgálatakor figyelmet érdemlő tényezők:  a 

gyermek/tanuló

státusának

megítéléséhez

szükséges

szülői

nyilatkozatok

számaránya alacsony érték (közel 30%), a külterületen élő 3 – 5 éves gyermekeknek több mint 15%-a nem jár óvodába és az óvodai nevelésben részesülők között is 16%-ot meghaladja a 3H-s arány, míg

7

 

az általános iskolások között 33% fölötti a HHH arány, ami a 2007-es év értékeihez viszonyítva 7%-os emelkedést jelent az etnikailag szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek/tanulók mutatói aggasztóak: a 3 – 5 évesek közel 20%-a nem jár óvodába, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya az óvodások körében 37,1%.

Ózd Város, mint fenntartó Önkormányzat kizárólag helyben biztosítja mindazokat a közszolgáltatásokat, amelyek az óvodai nevelés, illetve az általános- és középiskolai nevelésoktatás terén az intézményhasználói kör igényeként megjelenhetnek. Ebbe nem csak a különböző oktatási intézménytípusok alapfeladatainak ellátása értendő, valamint valamennyi olyan – szakszolgálati, illetve gyermekjóléti – ellátás is, amely kapcsolódik egyfelől az óvodáztatáshoz, iskoláztatáshoz, másfelől a szociális feltételekhez is. A hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlősége szempontjából ennek a ténynek meghatározó és elismerést érdemlő jelentősége van. Óvodák: 



Alkotmány Úti Óvoda Béke-Telepi Óvodák o Árpád Vezér Úti Óvoda



o Újváros Téri Óvoda Városközponti Óvoda o Nemzetőr Úti Óvoda o Katona József Úti Óvoda

Általános iskolák és óvodák: 

 

Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda o Virág Úti Óvoda Bem Úti Általános Iskola és Óvoda o Mogyorósvölgyi Óvoda Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda o Petőfi Úti Óvoda o Damjanich Úti Óvoda o Sajónémeti Napköziotthonos Óvoda

8

Általános iskolák: 





Bolyki Tamás Általános Iskola Újváros Téri Általános Iskola Vasvár Úti Általános Iskola

Általános Művelődési Központok: 



Árpád Vezér Általános Művelődési Központ Csépány-Somsály ÁMK o Csépányi Általános Iskola o Csépányi Úti Óvoda



o Somsályi Úti Óvoda Sajóvárkonyi ÁMK o Általános Iskola o Tétény Úti Óvoda o Mekcsey Úti Tagóvoda o Bánszállási Óvoda

Középiskola: 

Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola

A bemutatott struktúra érzékelteti, hogy a fenntartó 





az óvodai szolgáltatást 15 az általános iskolai szolgáltatást 9 a középiskolai szolgáltatást 2

feladat ellátási helyen biztosítja, ami azonban nem jelent ennyi önálló közoktatási intézményt. Más szóval: az intézményhálózat racionalizálása (intézményegységek, tagintézmények létrehozása) megtörtént és jelenlegi formájában működőképesnek bizonyul. Az intézményhálózat biztosítja a fenntartó által jóváhagyott óvodai, iskolai pedagógiai programok érvényesítését, a szakmai előrehaladást, a szakképzés egyes területeinek helyi megvalósítását. Az önkormányzati fenntartású intézmények kínálatából mindössze az alapfokú művészetoktatás hiányzik, ezt azonban más fenntartói háttérrel biztosítják a településen élők számára. Feltétlenül kiemelést érdemel, hogy Ózd Város a pedagógiai szakszolgáltatás/szakmai szolgáltatás és a gyermekjóléti szolgáltatás terén a napjainkban

9

legkorszerűbbnek tartott fenntartói/szervezeti hátteret érvényesíti, amikor ezeket a szolgáltatásokat Többcélú Társulás keretében valósítja meg. Részösszegzés: 

Ózd Város népességi mutatói (negatív demográfiai trend, elöregedés) alapvetően nem térnek el az országos mutatóktól, ugyanakkor a szociális feltételrendszer tekintetében alulmúlja azokat (a külterületen élők aránya 11,7 %, és az etnikailag szegregált,



telepszerű lakókörnyezetben élők aránya 5,4 %!). A hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya ez utóbbi népességcsoportban meghaladja a városi átlagot, a közoktatási



szolgáltatásokba történő célirányos bevonásuk egyértelmű intézkedéseket kíván. Ózd Város Önkormányzata kizárólag helyben, a településen biztosítja az esélyegyenlőség szempontjából fontos szolgáltatásokat; azok egy részét igen korszerű közigazgatás-szervezési keretek között. Az óvodáztatás tekintetében ugyanakkor említést érdemel, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bevonása a közoktatásba nem valósul meg maradéktalanul.

1.2. Eredmények és feltárt problémapontok 1.2.1. Óvodák Az óvodai ellátást a fenntartó önkormányzat kötelező feladatként teljesíti és az jelenleg 15 feladat ellátási helyen valósul meg. Az intézmények területi, megközelíthetőségi elhelyezkedése jó. Az óvodáztatásra irányuló szülői igények kielégítése maradéktalan, elutasítás nem történik. Figyelmet érdemel viszont, hogy a 3 – 5 éves gyermekek szüleinek egy része nem íratja be gyermekét a területileg illetékes óvodába. A jelenleg működtetett 1220 óvodai férőhelyen 1277 beíratott gyermek ellátása valósul meg, ami több mint 104%-os kihasználtságot jelent. Az óvodába beíratott gyermekek között a halmozottan hátrányos gyermekek aránya 32,2 %, a be nem íratottak közötti arányszámuk több mint 30 %.

10

fő Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

15

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1220

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1277

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

412

Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma

134

Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

41

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

50

Az óvodáztatás és az általános iskolai ellátás terén nem mutatható ki számottevő mobilitása más településre történő irányultság tekintetében. A település óvodahálózatába beíratott gyermekeknek mindössze 4 %-a más településről bejáró és közöttük 5,1% a halmozottan hátrányos gyermekek aránya. Ez arra utal, hogy elsősorban a környező kistelepülésekről az igényesebb és megfelelő szociális feltételek között élő családjai veszik igénybe az ózdi szolgáltatást. 7 óvoda rendelkezik tornaszobával. A játszóudvarok állapota és felszereltsége ugyanakkor számottevő hiányosságokat, elmaradást tükröz, és ez további intézkedéseket feltételez. A fenti tényezőkön túl az óvodák infrastrukturális állapota megnyugtató; a feladatellátás tárgyi feltételrendszere összességében biztosított. Részösszegzés: 

A városban az óvodai férőhelyek száma nem éri el a tényleges igények mértékét és ezt a hiányosságot fokozza a külterületen, illetve szegregált lakókörnyezetben élők jellemző mutatója (az óvodai szolgáltatást igénybe nem vevők aránya). Ez a tény a kapacitás bővítésének igényét veti fel, különös tekintettel a már említett halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben történő óvodáztatására, a szocializációs



folyamat szervezett megvalósítására. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek beazonosítása megkerülhetetlen feladat. Ez az előfeltétele annak, hogy a szervezett óvodáztatásuk révén esélyegyenlőségük biztosítása és előmozdítása megvalósulhasson.

11

1.2.2. Általános iskolák Az általános iskolákban foglalkoztatott tanulók nevelése-oktatása 9 feladat ellátási helyen valósul meg. A jelenleg 3861 fő összes létszámból 2,1 %-nyi a magántanulók és 1,3%-nyi a sajátos nevelési igényű tanulók aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya 33,5 %. Az Ózd Város által fenntartott óvodai és általános iskolai hálózatban összesen 5138 gyermek/tanuló nevelése/oktatása valósul meg, akik közül 1708-en halmozottan hátrányos helyzetűek, ami 33,2 %-os arányt jelent. Az általános iskolai tanulók körében 366 fő (valamivel több, mint 9 %) a bejárók száma és közülük 101 fő tartozik a halmozottan hátrányos helyzetűek közé, ami egyidejűleg azt is jelenti, hogy a hálózatban foglalkoztatott 3H-s tanulók meghatározó többsége ózdi állandó lakos. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az alsó tagozatosok között 35,8 %, míg a felső tagozatosok között 31,5 % a 3H-s tanulók aránya, ami egyértelműen mutatja, hogy a „feljövő” generációkban növekszik ezen tanulók (elsősorban cigány gyermekek) aránya. fő Általános iskolai feladat ellátási helyek száma

9

Általános iskolai osztálytermek száma

208

Az általános iskolai osztályok száma

163

Általános iskolai tanulók száma

3861

Ebből általános iskolai magántanulók száma

82

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

54

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

2666

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

1296

Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma

490

8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban

434

A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

1032

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

19

12

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közoktatási rendszerbeli arányszámait, és

28902

28899

28900 28908 28901

28904 28905 28906 28907

Apáczai Cs. J. Ált. Iskola és Óvoda Árpád Vezér úti Ált. és Szakképző Iskola Bem úti Általános Isk. és Óvoda Bolyki T. Ált. Isk. Csépány-S. ÁMK Petőfi S. Ált. Isk. és Óvoda Sajóvárkonyi ÁMK Újváros Téri Ált. Isk. Vasvár Úti Ált. Isk. Városi összesen:

Kategória

Intézmény neve

OM azonosító

oktatásuk tartalmi jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) Emelt óraszámú oktatás és/vagy két tanítási Normál (általános) nyelvű iskolai oktatás tanterv HH Össz HH Össz. H % SNI % % SNI % . H

I. 249

135

54,2

1

0

0

0

-

0

-

382

237

62

11

2,8

0

0

-

0

-

465

241

51,8

3

0,6

140

35

25 %

1

1%

508

43

8,5

8

1%

61

0

0%

0

0%

184

50

27

4

2%

0

0

-

0

-

402

206

51

4

1

0

0

-

0

-

407

309

75,9

10

2

0

0

-

0

-

535

30

5

5

1

0

0

-

0

-

729

45

6

8

1

387

18

5%

5

1%

3861

1296

33

54

1,3

588

53

9%

6

1%

I.

I.

II. II. I.

I. II. II.

A vizsgált intézmények jelentős %-a részt vesz olyan iskolán kívüli programban („Útravaló”), amely a hozott hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztatását, képességeik kibontakozásának elősegítését és iskolai tanulmányaik eredményességét szolgálják. Ebben a többletszolgáltatásban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az iskolai szintű átlagértéket, ami tudatos osztályfőnöki, szaktanári szervező munkára utal. A lemorzsolódásra vonatkozó mutatók alakulása csak részben követhető nyomon a rendelkezésre álló adatbázis alapján. A legutóbbi 2 tanév adatait elemezve megállapítható, hogy mind az évfolyamismétlő, mind a tanulói jogviszony megszűnéséhez vezető mulasztási óraszám tekintetében magasabbak a 3H-s tanulók mutatói, mint az iskolai összesített érték.

13

A továbbtanulási irányok és arányok vonatkozásában kimutatható: 



az érettségit adó iskolatípusokban történő továbbtanulás városi aránya nem éri el az országos átlagot (a már említett, kiemelt 3 általános iskola kivételével), a 2H-s, 3H-s tanulók arányszáma gimnázium és szakközépiskola esetében alulmúlja az iskolai mutatókat, ami azt jelenti, hogy ezen tanulók meghatározó többsége



szakiskolába kerül, 4 intézmény jelezte, hogy végzős tanítványai között előfordult tovább nem tanuló eset is és ezek többsége a 2H-s, 3H-s tanulók közül került ki.

1 0 0 0 0 0 0 0 0 1

1 0 0 0 0 0 0 0 0 1

0 3 1 0 0 4 3 0 0 11

ebből 2H és 3H

Nem tanul tovább

összes

8 12 19 2 4 15 22 4 3 89

ebből 2H és 3H

4 11 8 22 5 19 10 3 3 11 11 21 1 30 11 4 27 4 80 125

összes

ebből 2H és 3H

8 9 9 26 7 12 3 31 51 156

ebből 2H és 3H

1 3 7 4 1 0 1 3 14 34

összes

2 4 14 18 2 0 1 10 32 83

összes

22 38 43 47 20 37 37 45 87 376

ebből 2H és 3H

Apáczai Cs. J. Ált. Isk. Árpád Vezér ÁMK Bem Úti Ált. Sik. Bolyky Tamás Ált. Isk. Csépány-Somsály ÁMK Petőfi Ált. Isk. Sajóvárkonyi ÁMK Újváros Téri Ált. Isk. Vasvár Úti Általános Isk. Összesen

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola

összes

Intézmény

8. osztályos tanulók száma

Továbbtanulási mutatók (%) 2007/2008-as tanévben:

0 3 1 0 0 1 2 0 0 7

Az általános iskolák egy része még mindig bajlódik szükségtanteremben megvalósuló oktatással, egyidejűleg az idegen nyelvi kultúra fejlesztését hatékonyan segítő nyelvi laboratórium mindössze 2 iskolában található. Az informatika oktatását szolgáló eszközpark kapacitása is heterogén képet mutat. Elismerést érdemel ugyanakkor, hogy – bizonyára tudatos fejlesztés eredményeként – az internet-elérés gyakorlatilag maradéktalanul biztosított.

14

Részösszegzés 

A város általános iskoláiban igen polarizált a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megoszlása. Az adatok egyértelműen tanúsítják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók meghatározott többségének jelenléte 5 iskolára koncentrálódik, ami alapvetően nem új keletű jelenség, kialakulása pedig számos tényezőre vezethető vissza. A 3H-s tanulók 25 % feletti aránykülönbsége 19 viszonylatban áll fenn,



amelyek eredményes kezelése csak hosszú távú intézkedések révén remélhető. Figyelmet érdemlő tényező, hogy az emelt szintű oktatásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem éri el az adott iskolában kimutatható összesített arányszámukat, vagyis: a „minőségi” szolgáltatásokhoz való hozzáférésük



korlátozott. Fentiekből adódóan egyértelmű következtetésként adódik, hogy fel kell tárni a kialakult szegregáció létrejöttének okait, és az akciótervben ki kell dolgozni



megszüntetésének stratégiáját mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel. A város vizsgált intézményei között jelentős eltérés van a lemorzsolódási, vagy továbbtanulási mutatókban. Ennek megfelelően szakmai beavatkozás (az érintett intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai



sikerességének biztosítása érdekében. A közoktatási törvény hatályos előírásai szerint amennyiben az országos kompetenciamérések iskolai eredményeiben bármelyik iskolában alulteljesítés tapasztalható az országos minimumhoz képest, akkor beavatkozás (az érintett



intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges. A kompetenciamérés eredményeiről – kitérve a HH és HHH tanulók eredményeire, beleértve a családhi háttérváltozók beszámítását – pontos kimutatással kell, hogy rendelkezzenek az intézmények. Ezek nyilvántartását meg kell oldani annak



érdekében is, hogy a megfelelő pedagógiai intézkedések tervezhetők legyenek. A fentiekben részletezett tényezők miatt jelentős eltérés van az iskolák infrastrukturális feltételeiben, ennek megfelelően beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel.

15



Ugyancsak jól kontrollálható tervezetet kell készíteni a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékében foglalt előírások ütemezett teljesítése érdekében.

16

1.2.3. Középiskolák A településen a középiskoláztatást biztosító hálózatnak csak egy része jelenik meg Ózd Város önként vállalt feladatellátásaként, további középiskolák a BAZ Megyei Önkormányzat

Magán-tanulók

Kisebbs. okt-ban rész.

Vesz. helyz. tan.

1 0,1%

0

7

0

27

307

116 16%

2 0,3%

0

1

0

27

-

-

-

-

114

-

-

189

SZIKSZI

461

16

-

-

-

-

143

-

23295

149

Középfok összesen:

742

27

-

-

-

-

257

-

23295

Előző év összesen:

738

33

-

236

-

21348

-

-

-

100 36% 26

%

126 17%

11

SNI* tanulók

338

281

%

1

Árpád Vezér Úti Ált.és Szak.Iskola

Középfokú oktatási intézmények

Ebből halm. hátr.h. tanulók

0

Hátr. helyz. tanulók

4

Könyvtári egység

0

Szakos ellátottság %

1 0,2%

Bejáró tan. száma

6%

Iskolaotthonos csop.

26

Iskolaotthonos tan.

0

Napk. csop.

3

Napk. tan.

0

Tan. csop.

0 0,0%

Tanulók

Létszám / szám / érték

BTM** tan.

fenntartásában működnek.

Részösszegzés 

A város középiskoláiban polarizált a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az adatok egyértelműen tanúsítják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók meghatározott többségének jelenléte 1 iskolára koncentrálódik, a 3H-s tanulók 25 % feletti aránykülönbsége a középiskolák viszonylatában is fenn áll.

2. Az intézkedési terv célja Az Intézkedési Terv célja, hogy a város közoktatási intézményeiben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és tanulók esélyegyenlőségének megvalósulását gátló tényezők a konkrét fejlesztési

feladatok

meghatározásával

és

végrehajtásával

csökkenjenek,

illetve

megszűnjenek. Ózd Város Önkormányzata az intézkedési terv megvalósítása során az alábbi irányelveket és célokat tartja kiemelten fontosnak:

 megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve

17

 az emberi méltóság tiszteletben tartása  a szolidaritás erősítése

 méltányosság, rugalmasság

2.1. Általános célok Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a városban a szegregáció- és diszkriminációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A nevelési-oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a városban élő hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – a következő területeken: 















 

a felvételi eljárás, a beiratkozás folyamatában, az ismeretközvetítő eljárásokban, a gyermekek/tanulók egyéni fejlesztésében, a személyiségfejlődés és az egyéni teljesítmény értékelésének gyakorlatában, a tanulásvezetésben, a tanulói előmenetel lépéseiben, a fegyelmezés és a megalapozott büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a pályaorientáció során, a továbbtanulási irány(ok) és helyszín(ek) kiválasztásában, a közoktatási intézmények humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének „A gyermekek jogairól…”szóló egyezménye figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos gyermekeknek/tanulóknak: 





az emberi méltóságát, a különleges gondozáshoz való jogát és a személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt.

18

Határozott célkitűzésünk az, hogy a város közoktatási hálózatában folyamatosan kiterjedjen 



 



a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az integrált nevelés-oktatás érvényesülése.

2.2. Rövidtávú célok Azonnali, illetve 1 éven belüli beavatkozást igényelő tényezők: 

Az óvoda-iskola átmenet „törésmentességének” biztosítása o bemeneti vizsgálatok rendszerbe állítása

 







o az átlépést biztosító módszertani kultúra bővítése A külterületi és etnikailag szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek mielőbbi, lehetőleg 3 éves kortól történő, óvodáztatásának biztosítása. Tanköteles kor előtti dyslexia-szűrés Logopédiai ellátás bővítése Az általános iskola „alapozó” szakasza pedagógiai hatékonyságának javítása Az országos kompetenciamérés eredményeinek helyi hasznosítása o a dokumentáltság és hozzáférhetőség megoldása





o az eredmények munkaközösségi és nevelőtestületi szintű feldolgozása Az iskolapszichológusi hálózat megalapozása. A pedagógusi továbbképzési beiskolázási tervekben preferált területek: o

a fejlesztő pedagógus képzés támogatása

o az IPR bevezetésének megalapozása, o a nem szakrendszerű oktatás szakmai/pedagógiai elősegítése o a módszertani kultúra további bővítése 



o a moduláris oktatás módszertanának bevezetése Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára Speciális

szakmai

tudás

megszerzésének

támogatása

(nyelv,

informatika,

tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő)

19

 

Pedagógiai asszisztensek és az oktatást segítő további munkatársak (rendszergazda, oktatástechnológus, stb.) alkalmazása az iskolai intézményegységekben A Városközpontot érintő város-rehabilitációs Európai Uniós pályázat keretében, a Vasvár Úti Általános Iskola telephelyeként Tehetséggondozó Központ kialakítása. (Vasvár út 56.) Ezen intézmény a Vasvár Úti Általános Iskola férőhelyeinek számát



jelentősen megnöveli. A 3H-s tanulók emelt szintű oktatásban való részvételi arányának növelése o Az Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvodában 1. és 5. évfolyamoktól felmenő rendszerben emelt óraszámú képzés idegen nyelvből. o A Sajóvárkonyi ÁMK-ban 1. és 5. évfolyamoktól felmenő rendszerben emelt



óraszámú képzés informatikából. Egy Gandhi típusú gimnázium működésének létrehozatala előkészítésének Ózd városban. o Felmérések, szülői igények vizsgálata. o Fenntartói tervek egyeztetése. o Policy támogatás. o OCÖ szerepvállalás.



o Előkészítő munkacsoport létrehozása. A szegregáltságot tanúsító iskolai mutatók folyamatos megszüntetése, a beiskolázás megfelelő szabályozása. Beiskolázási körzetek felülvizsgálata, módosítása, szülők







  

tájékoztatása. Más településről első osztályba jelentkező tanulók iskolaválasztásának irányítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók „beazonosítása” feltételeinek maradéktalan megteremtése, a dokumentáltság érvényesítése A 3H-s tanulók arányának növelése az Útravaló program megvalósításában. A

kompetenciamérési

eredmények

dokumentáltságának

és

nyilvánosságának

biztosítása A HHH tanulók kompetenciamérésen elért eredményeinek meghatározása, a tapasztalatok visszacsatolása az oktatási folyamatba. Felzárkóztató szakiskolai osztály(ok) szervezése a mindenkori igények függvényében

 A HHH gyerekek és tanulók számának megállapítására vonatkozó intézkedések meghozatala.

20

 A közoktatási Esélyegyenlőségi Program célkitűzéseinek és az akciótervben foglalt intézkedéseknek megismertetése a legszélesebb szakmai és társadalmi környezettel.

 Szektorközi együttműködés kialakítása (egészségügyi, szociális, oktatási ágazat 

intézményei, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek). A kötelező taneszköz- és felszerelési jegyzékben előírt elemek beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos



  

cseréje Infrastrukturális fejlesztések folytatása. Az aktuális jogszabályi előírások szerint minden érintett tanulónak ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket Az esélyegyenlőség elősegítése iskolán kívüli szereplők támogató szolgáltatásainak igénybevételével. Minden releváns önkormányzati és intézményi dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program

 

célkitűzései. Az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra. „Az

integrációs

általános

iskolai

program

(IPR)

2010/2011-es

bevezetése

lehetőségének megvizsgálása"

2.3.Középtávú célok 

Az integrált nevelés-oktatás rendszerbe állítása o az IPR tartalmi, módszertani elveinek nevelőtestületi szintű feldolgozása

 



 

o a rendszer működtetése az érintett intézményekben Az általános iskolai számítógép-park és nyelvi laboratóriumi ellátottság további fejlesztése, a különbségek mérséklése Tornaszoba-kialakítás folytatása az óvodákban Az óvodák játszóudvarának felújítása Az óvodai férőhelyek számának felülvizsgálata, a valós igényekhez történő igazítása, szükség szerinti bővítése A HH illetve HHH gyerekek óvodán belül és óvodák (tagóvodák) közötti aránykülönbségeinek csökkentése.

21

  

A

térségi

szintű

szakképzés

szervezési

társulás

létrejöttének

előkészítése,

bekapcsolódás a központi képzőhely(ek) működtetésébe A telepszerű, szegregált lakókörnyezetben élő általános iskoláskorúak szocializációs deficitjének kompenzálására komplex beavatkozások tervezése. A módszertani, tantárgy-pedagógiai kultúra bővítése o projektoktatás o kooperatív tanulás



o tanulásvezetés A pedagógiai értékelés korszerűsítése o a személyiségfejlődés egyéni gondozása, mutatóinak dokumentálása



o a tanulói teljesítmény „sokcsatornás” értékelése A lemorzsolódás mértékének csökkentése o a bukási/évismétlési arányok javítása o a tanulói mulasztás mértékének csökkentése



o tanórán kívüli differenciált felzárkóztató foglalkozások megtartása A továbbtanulás irányainak és arányainak javítása o az érettségit adó iskolatípusokba történő jelentkezés mértékének növelése o differenciált foglalkozások rendszerbe állítása az általános iskola fejlesztő szakaszában



 







o a tovább nem tanulók számának további mérséklése Az idegen nyelvek és az informatika oktatásának további erősítése. Az önkormányzati támogatottságú táborokban a városi intézmények erdei iskola programjainak támogatása A gyógytestnevelésre járó tanulók szakmai foglalkoztatása hatékonyságának javítása A szegregált csoportokban foglalkoztatott gyerekek részleges integrációjának megvalósítása. Együttnevelést célzó hosszú távú deszegregációs oktatásszervezés kialakítása. Az Árpád Vezér ÁMK és a Bem Úti Általános Iskola körzethatárainak módosítása azzal a céllal, hogy eggyel kevesebb első osztály induljon ezekben az intézményekben. Egyidejűleg a Vasvár Úti Általános Iskolában kettővel több osztály induljon az első



évfolyamon. SNI tanulók integrált nevelése.

22

  

  







Az országos minimum alatt teljesítő intézmények kompetencia eredményeinek javítása. Jelentős mértékű eltérések visszaszorítása a város azonos típusú intézményeiben a továbbtanulási és lemorzsolódási mutatókban. Közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése. A HHH tanulók legalább ugyanolyan arányban vegyenek részt az iskola tanórán kívüli programjaiban, mint a nem HHH tanulók. A HHH tanulók iskolai sikerességének érdekében valamennyi HHH tanuló kapcsolódjon be az állami és civil továbbtanulást segítő programokba. A HHH tanulók ne morzsolódjanak le a szakiskolai képzésből. A középfokú oktatási intézményekben több iskolán kívüli program szervezése. A pedagógusok felkészültek legyenek a HHH tanulók integrált nevelésére. A

folyamatos

visszacsatolással

és

értékeléssel

az

egyenlő

bánásmód

és

esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése.

2.4. Hosszú távú célok 

 

Teljes körű óvodáztatás megvalósítása a HHH gyerekek körében. A telepszerű, szegregált lakókörnyezetben élő általános iskoláskorúak szocializációs deficitjének kompenzálására komplex beavatkozások megvalósítása. A HHH tanulók koncentrációjának, elkülönítésének megszüntetése. Az iskolák (tagiskolák) között és az iskolán belül ne legyen nagyobb eltérés a HHH tanulók



arányában a városi átlagnál. A tehetséggondozás pedagógiájának, szervezeti kereteinek erősítése o városi tehetséggondozó központ, városi tehetségháló kialakítása o a motiváció érdekében a megyei, regionális és az országos tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanulók elismerése

2.5. Az esélyegyenlőséget biztosító célok az ÖMIP alapján 

A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az önkormányzat önként vállalt, illetve a jogszabályban előírt közoktatási feladatainak ellátása magas szakmai színvonalon valósulhasson meg. Olyan koordináló, irányító tevékenységre törekszik, melyre jellemző a szolgáltató jelleg, a nyitottság, átláthatóság és a minőség iránti elkötelezettség. 23



Az önkormányzatnak alapvető érdeke, hogy minden 3-18 éves gyermek számára biztosított legyen a megfelelő fejlődés esélyét nyújtó nevelés, oktatás. Ugyancsak fontos, hogy az egyes intézményekben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülő, a fenntartó és a helyi társadalom számára egyaránt átlátható és



az eredményessége nyilvános legyen. Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerével szembeni elvárások: o biztosítania kell az esélyegyenlőséget, o képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre, o teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket.

3. Felelősségi körök az akcióterv végrehajtása során A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben pontosan meg kell fogalmazni, hogy az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében milyen kötelezettségeket vállal az önkormányzat. Szükséges annak pontos megjelölése is a dokumentumban, hogy a kötelezettségek teljesítéséért ki/kik milyen körben felelősek. Ezért az alábbiakat rögzítjük: 



Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének irányításáért és végrehajtásáért felelős vezető személy: Benedek Mihály polgármester Az Intézkedési Tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásáért felelős: az Oktatási Művelődési és Sport Osztály osztályvezetője. Az ő feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az



esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felkerül az önkormányzat honlapjára. Ezáltal biztosítják, hogy a dokumentum a város minden lakója, de főként az oktatási intézmények, a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhetővé válik, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék az



abban foglaltakat. Az Oktatási Művelődési és Sport Osztálynak biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői megkapják a szükséges felkészítést és segítséget

24

a program végrehajtásához, ugyanakkor - az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben 

meg kell tennie a szükséges szankcionáló intézkedéseket. A Város polgármesteri vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások szellemiségét és előírásait, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak.

A fentieken túl ki kell emelni, hogy valamennyi, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó partner felelősségének tekinthető, hogy megismerje az Intézkedési Tervben foglaltakat és annak elemeit magára nézve is kötelező tényezőként kövesse.

4. Esélyegyenlőségi Akcióterv Jelen dokumentum helyzetelemző fejezetében a demográfiai viszonyok áttekintésekor komoly problémák mutathatóak ki. Kiemelésként ismételten kell megemlíteni:

 az óvodai viszonylatban megállapítható, hogy a 2008-es adatokhoz viszonyítva 1 év alatt több mint 11 %-kal növekedett az óvodákban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, míg az óvodába be nem íratott gyermekek közül csaknem 14%-kal nőtt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya,

 az általános iskolai fejezet 69% felettinek jelzi a hátrányos helyzetű, 30 % felettinek jelzi a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát, amely a 2008-as értékekhez viszonyítva növekedést mutat,

 a középiskolai viszonylatban megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű diákok aránya 45,6 %, továbbá 17 % a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát, amely értékek a 2008-as értékekhez viszonyítva szintén növekedést mutatnak.

25

Mindezen adatok elsődlegesen nem a HHH családok számának növekedéséből, hanem az érintettek pontosabb adatszolgáltatásából származnak. A fenti tényezők figyelembe vételével fogalmazódott meg az a program-elem, amely szerint az esélyegyenlőség biztosítására a „egész napos” osztályok indítását kellene terveznie a fenntartó önkormányzatnak.

Kapcsolódó szervezetek feladatai 1. Az önkormányzat illetékes bizottsága, illetve az Oktatási Művelődési és Sport Osztály mérlegelje a jelen Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben rögzített célkitűzéseket és feladatokat, s azokat jelenítse meg a Városi Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálata és átdolgozása során. 2. Ózd Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat Szakszolgálatként a szülők és a pedagógusok nevelőmunkáját, valamint az óvodák, iskolák feladatainak ellátását segíti és a pedagógiai szakszolgálat rendszerébe illeszkedik bele. Tevékenységi köre: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés. A nevelési tanácsadóban dolgozók különböző szakképesítésű munkatársak (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus,) ambuláns rendelésen látják el a gyermekpszichológiai és fejlesztő pedagógiai diagnosztizálást és gondozást, dokumentált módon valósítják meg az iskola-alkalmassági vizsgálatokat. A közoktatási intézmények kapcsolata a Szakszolgálattal igen sokrétű, hiszen a város valamennyi közoktatási intézményének feladata az integrált nevelés, oktatás. Ennek szakszerű ellátásához évről-évre egyre nagyobb szükségük van a nevelési tanácsadó és a gyógypedagógiai szakszolgálat szakembereinek a segítségére. Az együttműködés formái: • vezetői szinten személyes megbeszélések, egyeztetések, problémafeltárások • a nevelési tanácsadó szakembereinek intézményi kapcsolattartó feladata • az intézmények, a nevelési tanácsadó és a gyógypedagógiai szakszolgálat szakembereinek intézményközi munkaközösségei (fejlesztő pedagógusok, pszichológusok)

26

• közös szakmai programok (előadások, továbbképzések, nevelési értekezlet, szülői értekezletek). 3. Az iskolák az intézményi és szervezeti együttműködések értékelése folyamatában a következő általánosítható megállapításokat tették: • a CKÖ-vel általában eseti/alkalmi a kapcsolattartás, de van példa a heti gyakoriságú egyeztetésre is • rendszeres (többségében havi gyakoriságú) a kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal • leggyakoribb, rendszeresebb a védőnői szolgáltatás igénybe vétele, míg • a civil szervezetekkel való kapcsolattartás intézmény-specifikus, általában az iskolát támogató alapítványhoz kötődik. 4. Gyermekvédelem A települési gyermek- és ifjúságvédelmi munka számos szakmai partner együttműködésére épül, így különösen a jelzőrendszer tagjainak összefogására. Közös munkájuk összehangolása az önkormányzat feladata is. Ennek érdekében az Oktatási Művelődési és Sport Osztály segíti az iskola gyermekvédelmi felelősök munkáját, biztosítja naprakész szakmai ismereteik folyamatos frissítését. Feladatok: Az óvodai gyermekvédelmi munka szakmai segítése, a csekély számú jelzést indító intézményekben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka megélénkítése, a tankötelezettség kiterjesztéséből adódóan a tanulók nagykorúvá válásáig tartó iskolába járási kötelezettség miatt új programok, program-elemek kidolgozása, a családok segítése a szociális munka és a szociálpedagógia eszközeivel, általános és középiskolai drogprevenciós programok kidolgozása, megvalósítása Javaslatok: • Rendszeresen fel kell mérni a veszélyeztetett tanulók körét, a kialakított adatbázisra támaszkodva feladat- és intézkedési tervet kell készíteni. • Szakszerűen és azonnal kell reagálni, aminek feltétele, hogy szoros kapcsolatot kell tartani az iskolai és iskolán kívüli segítő hálózattal • A tanulókat rendszeresen és az életkoruknak megfelelően tájékoztatni kell az illegális drogok, a pszichoaktív anyagok hatásaival és veszélyeivel kapcsolatban.

27

Az akcióterv a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra keresi a megoldást. Lehetőséget kínál arra, hogy a helyzetelemzésben leírt problématerületek megoldására települési szintű megoldások szülessenek, és azok hosszútávon fenntarthatók legyenek. Az Esélyegyenlőségi Akcióterv elkészítése során tematikus blokkok mentén kívántunk valamennyi, a helyzetelemzésben feltárt problématerületre releváns választ adni. Arra törekedtünk, hogy átfogó, szakmailag megalapozott intézkedések és konkrét javaslatok révén átlátható, megvalósítható fejlesztési célokat fogalmazzunk meg, annak érdekében, hogy a feltárt problémapontokat rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú távon (6 év) orvosolni tudjuk, valós javulást elérve az oktatási esélyek kiegyenlítése terén.

28

Helyzetelemzé s megállapításár a (problémára) hivatkozás

1. Adatszolgáltatá s, nyilvántartás a HHH helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozóan nem megfelelő

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Egységes, teljes körű nyilvántartás megteremtése és folyamatos karbantartás a

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az intézkedé s megvalósí -tásának határidej e

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Az intézkedés státusza1

A nyilatkozattétel eljárásrendjének felülvizsgálata

Jegyző, érintett szakemberek (szociális, egészségügyi, oktatási ágazat), intézmény -vezetők

20/1997 (II. 13.) Korm. rend. által meghatáro zottan

Adatbázis létre jötte

Adatbázis folyamatos karbantartása


3

Jegyző

2011.03.0 1 illetve folyamato s

Adatbázis létre jötte



3

Informatikai adatbázis létrehozása és folyamatos karbantartása

1 Kódok (az intézkedés státusza) 1. 2. 3. 4. 5. x.

előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban felfüggesztve

29


A településekről bejáró gyermekek, tanulók esetében adatkérés a települések jegyzőitől


Az intézkedés megvalósí -tásának határideje

Jegyző





Az intézkedés státusza

Az alábbi bontásban:




- Óvoda


A települések jegyzői a gyermekek 70%-ról adnak visszajelzést



5

- Általános iskola





5

- Középiskola 1. évfolyam





5

30


-Középiskola további évfolyamai


5




5

31

Helyzetelemzé s megállapításár a (problémára) hivatkozás


2. Hiányos adatszolgáltatás az alábbi területeken a HHH tanulókra vonatkozóan:

A hatékony fejlesztés irányának megalapozása számszerű adatokkal




Az intézkedés megvalósí -tásának határideje




Az alábbi bontásban :

Az alábbi bontásban :




Az intézkedés státusza


- A tanórán kívüli tevékenységben

Saját területen teljes körű felmérés

Intézmény -vezetők

2011. 03.01.

Az összes HHH tanuló beazonosítása

Adatbázisok felülvizsgálata, karbantartása

Adatbázisok felülvizsgálata, karbantartása

1

- Az országos kompetenciamé résben

A kompetenciaméréseknél a HHH tanulók eredményeinek kimutatása

Intézmény -vezetők, intézmény i felelősök

2011. 03.01.

Az összes HHH tanuló kompetencia felmérésének vizsgálata

Adatbázis folyamatos felülvizsgálata, karbantartása

Adatbázis folyamatos felülvizsgálata, karbantartása

1

32

Szü Helyzetelemzés megállapítása (problémás hivatkozás)

1.

2.

Szükséges a külterületen, illetve etnikailag szegregált környezetben élő 3H-s gyermekek felmérése, óvodai felvétele

A város közoktatási intézményeiben nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, kimutatható a szegregáltság


A 3 éves népesség körében a halmozottan hátrányos helyzetűek felmérése

a, Más településről első osztályba jelentkező tanulók iskolaválasztásának irányítása. b, Beiskolázási körzetek felülvizsgálata, módosítása, szülők tájékoztatása El kell érni, hogy a HHH gyermekek arányosabban kerüljenek beiskolázásra



Felmérés készítése, egyeztetése a jegyzői adatokkal

Intézményv ezetők, fenntartó

Egyeztetés az intézményvezetőkkel.

Oktatási Művelődési és Sport Osztály.

Felmérés készítése, javaslat a képviselő testület felé a módosításra. Oktatás szervezési terv felülvizsgálata Megfelelő tájékoztatással meggyőzéssel el kell érni, hogy az érintettek tisztában legyenek lehetőségeikkel, és mobilitásukat támogatni kell

MOB bizottság Intézmény vezetők, érintett szakembere kből álló együttműkö dő team (Gyermekjóléti Szolgálat, CKÖ, óvoda vezető)

Az intézkedés megvalósításának határideje

2010. decembertőltől folyamatos an

a, 2010. május. 01.–től folyamatos an b, 2010. március 1től folyamatos an

Az intézkedés eredményességé t mérő indikátorok rövidtávon (1 év) Pontos kimutatás a 3H-s gyermekekről, óvodáztatási arányuk növekedése 25 %-al Széleskörű szakmai „kerek asztal” létrehozása az oktatási területen. Kimutatások az intézményekben található hátrányos helyzetű tanulók arányáról. A törvényesség betartása

Az intézkedés eredményességét mérő indikátorok középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményes-ségét mérő indikátorok hosszútávon (6 év)

Minden 3 évet betöltő HHH gyermek be óvodázásra kerül

Minden 3 évet betöltő HHH gyermek be óvodázásra kerül

Befogadó program fenntartása és működtetése. Az új körzetekből várhatóan beiskolázásra kerülő HHH gyermekek aránya nő Vasvár Úti Általános Iskolában minimum 10 %al Az iskolabusz, ingyen bérlet igény szerinti működtetése, fenntartása

kséges erőforr ás

Befogadó program fenntartása és működtetése. A beiskolázott 1. évfolyamon az iskolák közötti arány a HHH tanulók esetén a törvényi előírásoknak megfelelő. Az iskolabusz, ingyen bérlet igény szerinti működtetése, fenntartása Érettségit adó intézményben való tovább tanulásuk esélye nő 5 %-al

33

c, Körzethatárok ismételt módosítása

Fórumok, nyílt napok szervezése

Az Árpád Vezér ÁMK és a Bem Úti Általános Iskola körzethatárainak módosítása azzal a céllal, hogy eggyel kevesebb első osztály induljon ezekben az intézményekben. Egyidejűleg a Vasvár Úti Általános Iskolában kettővel több osztály induljon az első évfolyamon.

A Vasvár Úti Általános Iskola telephelyeként tehetséggondozó központ működtetése, az intézmény férőhelyeinek számának növelése. (Vasvár 56.)

c, 2011. március 1.-től ill. értelemsze rűen, majd folyamatos an

Befogadó program kidolgozása és bevezetése. A befogadó intézmény kijelölése, a szülők tájékoztatása.

Érettségit adó intézményben való tovább tanulásuk esélye nő 5%-al

Fórumok tartása Igény szerint az érintett gyermekek utaztatásának megszervezése Határozathozatal és annak betartása. Az új körzetekből várhatóan beiskolázásra kerülő HHH gyermekek aránya nő Vasvár Úti Általános Iskolában 5 %-al Érettségit adó intézményben való tovább tanulásuk esélye nő 5 %-al

34

Elengedhetetlen a beiskolázás tudatos előkészítése

Új szegregálódási folyamat veszélye a beiskolázás során

Elvándorlás az integráló iskolákból A szülők körében népszerűtlenek az integráló iskolák

Az előre megtervezett beiskolázási számok tarthatók legyenek

Az újjáalakított felvételi körzetekben felmenő rendszerben a HHHarány kiegyenlített maradjon.

Csak valóban indokolt esetben legyen mód átvételre más intézményből

Az integráló iskolák elfogadtatása az iskolahasználókkal

Az esélyegyenlőség érdekében hozott helyi határozat betartatása

Az intézményi jelentkezések irányításának megtervezése, kommunikáció megszervezése A két érintett intézmény igazgatója együttesen vizsgálják meg, átvételre csak akkor van mód, ha nem sérül az integráció elve Hosszú távú koncepció kidolgozása - helyi és meghívott szakemberek, tanácsadók, pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek valamint a helyi ckö, civil szervezetek bevonásával

Jegyző, Polgármeste r, Oktatási Művelődési és Sport Osztály Intézményvezetők Jegyző, Oktatási Művelődési és Sport Osztály intézményvezetők

intézményvezetők

Oktatási Művelődési és Sport Osztály

Az önkormányzati határozatban foglalt osztályok indítása

Az önkormányzati határozatban foglalt osztályok indítása

2010. 03. 01., majd évente érelemszer űen

Az önkormányzati határozatban foglalt osztályok indítása.

2011. 03. 01. majd évente értelemsze rűen

Javulnak a városiintézményi HHH mutatószámok.

Javulnak a városiintézményi HHH mutatószámok.

Minden osztályban a városi aránynak HHH-gyermek felvétele

folyamatos

Egy átiratkozás sem történik az intézményvezető k véleményezése nélkül

Egy átiratkozás sem történik az intézményvezet ők véleményezése nélkül

Egy átiratkozás sem történik az intézményvezetők véleményezése nélkül

Program kidolgozása

Nő a befogadó iskolák beiskolázási mutatója 5 %-al

F


Minden osztályban a városi aránynak megfelelő a HHHgyermekek felvétele


35

Helyzetelemzés megállapítása (problémás hivatkozás





Az intézkedés eredményességé t mérő indikátorok rövidtávon (1 év)


Az intézkedés eredményes-ségét mérő indikátorok hosszútávon (6 év)

Szü kséges erőforr ás

3.

Gyermekvédelmi feladatok pontosítása

4.

Hatékonyabb együttműködés az esélyegyenlőség biztosítására

Gyermekvédelmi felelősök felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatokra

Felkészítés tartása a gyermekvédelmi felelősök részére, további konzultáció biztosítása


Együttműködések felülvizsgálata a társszervezetekkel

Fórumok, konzultációk szervezése


5.

A város intézményei között jelentős eltérés van a lemorzsolódási, és a továbbtanulási mutatókban.

6.

Hatékonyabb együttműködés az esélyegyenlőség biztosítására

Együttműködés kialakítása a Cigány Önkormányzattal


7.

Az esélyegyenlőség biztosítása az intézményekben

Intézmények esélyegyenlőségi programjának elkészítése

Intézmények felkészítése az esélyegyenlőségi programok

Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a lemorzsolódások csökkentésére, a pályairányításra

Az érintett tanulókra egyéni fejlesztési tervek készítése

Oktatási Művelődési és Sport Osztály, intézményvezetők Oktatási Művelődési és Sport Osztály, intézményvezetők Oktatási Művelődési és Sport Osztály,

2010. március 1.-től folyamatos an 2010. március 1.-től folyamatos an

2010. március 1.-től folyamatos an.

Év végi beszámolók


Fórumok, konzultációk száma: 3

Fórumok, konzultációk száma: 5

Fórumok, konzultációk száma:

Lemorzsolódás csökken minimum 5%-al továbbtanulási mutató javul minimum 5%-al

Lemorzsolódás csökken, minimum 5%-al továbbtanulási mutató javul minimum 5%-al

Fejlesztési tervek megléte Lemorzsolódás csökken minimum 5%-al továbbtanulási mutató javul minimum 5%-al


5

2010-től folyamatosan

Fórumok, konzultációk száma minimum 5 alkalom



2010 szeptebe 1.-től folyama-

Intézményi esélyegyenlőségi programok

Intézményi esélyegyenlőségi programok

Intézményi esélyegyenlőségi programok működtetése

36

elkészítésére

8.

Az országos kompetenciamérések eredményei

Az átlageredmények javítása szövegértésből és matematikából

Nevelőtestületi/munk a-közösségi szintű elemzés és felkészítés

9.

Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása a városban

A város esélyegyenlőségi programjának kimunkálása

A program elkészítése, véleményezése elfogadása

intézményvezetők Oktatási Művelődési és Sport Osztály, intézményvezetők Polgármeste r

tosan

működtetése

működtetése


A mérési eredmények javulnak.

A mérési eredmények 3 %al

A mérési eredmények 5 %al

értelemsze rűen

A programban foglaltak megvalósítása



37

Helyzetelemzés megállapítása (problémás hivatkozás)

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célkitűzéseinek és intézkedéseknek megismertetése a legszélesebb szakmai és társadalmi környezettel.

10.

11.


A HHH tanulók fejlesztése, esélyeinek javítása

A HHH tanulók egyéni és differenciált fejlesztése. Emelt szintű oktatási kínálat bővítése a város általános iskoláiban..


Kommunikációs stratégia készítése médiumok, intézmények bevonásával


Oktatási Művelődési és Sport Osztály, intézményvezetők


2010. március 1.-től folyamatos an

Fejlesztő felzárkóztatások, Képesség kibontakoztató foglalkozások Az Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvodában 1. és 5. évfolyamoktól felmenő rendszerben emelt óraszámú képzés idegen nyelvből. A Sajóvárkonyi ÁMKban 1. és 5. évfolyamoktól felmenő rendszerben emelt óraszámú képzés informatikából.

Oktatási Művelődési és Sport Osztály, intézményvezetők

Az intézkedés eredményességé t mérő indikátorok rövidtávon (1 év)


Az intézkedés eredményességét mérő indikátorok hosszútávon (6 év)

A Közoktatási Esélyegyenlőség i Programmal kapcsolatos rendezvények Média megjelenés

A Közoktatási Esélyegyenlősé gi Programmal kapcsolatos rendezvények Média megjelenés

A Közoktatási Esélyegyenlősé gi Programmal kapcsolatos rendezvények Média megjelenés

Fejlesztő és képesség kibontakoztató foglalkozások minimum heti négy órában.

Fejlesztő és képesség kibontakoztató foglalkozások minimum heti négy órában.

Fejlesztő és képesség kibontakoztató foglalkozások minimum heti nyolc órában.

Szükséges erőforrás

Pályáza2010. szeptembe r 1.

Az emelt óraszám a kötelező + 2 órát jelenti hetente, két évfolyamon.

Az emelt óraszám a kötelező + 2 órát jelenti hetente, hat évfolyamon.

Az emelt óraszám a kötelező + 2 órát jelenti hetente, nyolc évfolyamon.

ti és saját forrás

38

A középiskolás korú HHH tanulók fejlesztése, esélyeinek javítása

A város középiskolai oktatási kínálatának bővítése

13.

A HH és a HHH gyerekek, tanulók számát. A szülők több mint 30%-a nem nyilatkozott iskolai végzettségéről.

A HHH gyerekek és tanulók számának és arányának meghatározása, teljes körű, megbízható adatszolgáltatás és adatbázis kialakítása.

13.

Az integrált nevelés-oktatás rendszerszerűtlensége

Az integrált nevelés-oktatás rendszerbe állítása

12.

A Gandhi típusú gimnázium működésének támogatása Ózd városban. A HH és HHH gyerekek és tanulók 2010. évi számára vonatkozó korrekció elvégzése, szülői tájékoztató levél és szülői nyilatkozati lap módosítása A szülők tájékoztatása a HHH státusz adta lehetőségekről. Az IPR tartalmi, módszertani elveinek nevelőtestületi szintű feldolgozása. Tanulóbarát iskolai környezet kialakítása.

Jegyző, Polgármester, Oktatási Művelődési és Sport Osztály, Ckö.

2011, szeptembe r 1. illetve folyamatos an

Feltételrendszer megteremtése.

Képzés beindítása.

Képzés folyamatos működése.

Oktatási Művelődési és Sport Osztály, intézményvezetők, jegyző


Szülői tájékoztató levél Szülői nyilatkozati lap Jegyzőkönyv



Oktatási Művelődési és Sport Osztály, polgármester, intézményvezetők

2011. szeptembe r 1-től folyamatos an.

Pedagógiai program módosítása.

Tanterem fejlesztés.

Tantermek fejlesztése.

Pályázat i forrás

Pályázat ok

39

5. Kockázatelemzés


1. Egységes, teljes körű nyilvántartás megteremtése és folyamatos karbantartása


Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata

A kockázat következményének súlyossága (1-3)

A nyilatkozattétel eljárásrendjének felülvizsgálata

A szülők nem adják be a nyilatkozatot

Informatikai adatbázis létrehozása és folyamatos karbantartása

- Folyamatosan változik a HHH-sok száma az újabb nyilatkozatok beérkezése miatt - Intézmény vagy lakóhelyváltás esetén kimarad a nyilvántartásból a gyerek

1

Az adatkiadás nem egyértelmű törvényi szabályozása

1

A településekről bejáró gyermekek, tanulók esetében adatkérés a települések jegyzőitől

2

A kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-3)

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja

2

A szülők többszöri tájékoztatása intézményi és városi szintű kommunikációval a nyilatkozattételről és az ahhoz kapcsolódó lehetőségekről

1

Eljárásrend kidolgozása a probléma kezelésére, felelős személy kijelölése fenntartói és intézményi szinten (informatikus)

1

Állásfoglalás kérése az adatvédelmi biztostól fenntartók közötti, és fenntartó-intézmények közötti adatszolgáltatás törvénynek megfelelő rendjéről

40






Osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős folyamatos kapcsolattartása a szülővel, családlátogatások számának növelése a GYEJÓ szakembereivel, felelős személy kijelölése intézményi szinten

Intézményi szintű adatbázis létrehozása a HHH tanulókra vonatkozóan:

2. A hatékony fejlesztés irányának megalapozása számszerű adatokkal

Az intézményekhez nem jut el a szülő nyilatkozata -

- a tanórán kívüli tevékenységben

- az országos kompetenciamérésben


1

1 Információcsere a szakkörvezetők és más felelős szakemberek között Az országos kompetenciamérés adatbegyűjtő és –kezelő rendszerének útmutató szerinti használata

41


1.

A 3 éves népesség körében a halmozottan hátrányos helyzetűek felmérése



Felmérés készítése, egyeztetése a jegyzői adatokkal

- A szülők nem adják be a nyilatkozatot. - Lakóhelyváltás esetén kimarad a nyilvántartásból a gyerek. - Az adatkiadás nem egyértelmű törvényi szabályozása. - A szülő a lakóhelyéhez legközelebbi vagy az általa jónak ítélt intézményt választja, ezzel erősíti a spontán szegregációt



1

2

2

2

2.

Beiskolázási körzetek felülvizsgálata, módosítása, szülők tájékoztatása

Felmérés készítése, javaslat a Művelődési Oktatási Bizottság felé a módosításra.

3.

Gyermekvédelmi felelősök felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatokra

Felkészítés tartása a gyermekvédelmi felelősök részére, további konzultáció biztosítása

- Szakemberek túlterheltsége - Nem megfelelő attitűd

1

1

4.

Együttműködések felülvizsgálata a társszervezetekkel


- Koordinálási problémák - A szervezetek túlterheltsége

1

1

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja - A szülők többszöri tájékoztatása a nyilatkozattételről és az ahhoz kapcsolódó lehetőségekről - Eljárásrend kidolgozása a probléma kezelésére, felelős személy kijelölése - Családok lakóhelyváltásának nyomon követése - Városi szinten a helyi média bevonásával jó gyakorlatok bemutatása - Arányos terhelés - A megnövekedett feladatokhoz további szakemberek rendelése - Folyamatos kommunikáció és együttműködés - Éves ütemterv készítése

42


4. El kell érni, hogy a HHH gyermekek arányosan kerüljenek beiskolázásra



Oktatás-szervezési terv készítése, amely vizsgálja, hogy az óvodai, általános iskolai, és középiskolai beiratkozásnál a törvénynek megfelelő arányban vállalnak-e feladatot az intézmények a HHH gyermekek ellátásában

-A HHH szülők az általuk megszokott iskolát választják - A szülők az általuk jónak ítélt iskolát választják, és egyre nagyobb számban jelentkeznek be az adott iskola körzetébe Mindkettő a spontán szegregációt erősíti - Társadalmi ellenállás az iskolahasználók részéről - Intézményen belüli szegregáció megjelenése, erősödése - Elvándorlás az integráló iskolákból

Oktatás-szervezési terv felülvizsgálata, körzethatárok módosítása

- A meghatározott célértéket nem sikerül elérni


3


2


- A fenntartó által meghatározható felvételi eljárás során körzeten kívüli gyermeket lehetőség szerint az integrációs arányok figyelembe vételével lehessen felvenni - Az iskolahasználók fokozottabb bevonása az integrációs döntésekbe

1

1

Társadalmi környezet érzékenyítése városi szintű kommunikációval

43



Fórumok szervezése 5. Megfelelő tájékoztatással meggyőzéssel el kell érni, hogy




1

2

- Alacsony a résztvevők száma - Nem jut el a tájékoztatás a szülőkhöz

1

2

A HHH családok erős mobilitása

1

2

Folyamatos adategyeztetés a népesség nyilvántartóval

Nincs forrás a busz működtetésére

1

2

Pályázati források keresése

Nincs forrás a bérlet vásárlására

1

2

Pályázati források keresése

a beiskolázási lehetőségeikkel, Nyílt napok szervezése

Az érintett családok felkeresése, megszólítása

Igény szerint iskolabusz beindítása

Ingyenes buszbérlet biztosítása

- Intézményi szinten írásbeli, szóbeli kommunikáció erősítése -Szülők bevonása a szervezésbe - A lezajlott Fórumról tájékoztató anyag eljuttatása a HHH-s szülőknek - Intézményi szinten írásbeli, szóbeli kommunikáció erősítése - Szülők bevonása a szervezésbe

- Alacsony a részt vevők száma - Nem jut el a tájékoztatás a szülőkhöz

az érintettek tisztában legyenek

és mobilitásukat támogatni kell


44

5.




Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a lemorzsolódások csökkentésére, a pályairányításra

Az érintett tanulókra egyéni fejlesztési tervek készítése Intézmények és tanulók ösztönzése Az okok felderítése, a megfelelő válaszok megtalálása a kompetenciák fejlesztésére

- Családi motiváció hiánya - A pedagógusok egy része nehezen azonosul az integráció követelményeivel



1

- Fejlesztő foglalkozások, korrepetálások számának növelése - Intézmények fejlesztése

1

1

- Folyamatos kommunikáció és együttműködés - Éves ütemterv készítése

1

1

- Időarányos terhelés

2

6.

Együttműködés kialakítása a Cigány Önkormányzattal


- Koordinálási problémák - A szervezet túlterheltsége

7.

Intézmények esélyegyenlőségi programjának elkészítése

Intézmények felkészítése az esélyegyenlőségi programok elkészítésére

- Szakemberek túlterheltsége

2

1

1

1

8.

Az átlageredmények javítása szövegértésből és matematikából

Nevelőtestületi/munkaközösségi szintű elemzés és felkészítés

- Nem megfelelő tanulói és pedagógusi attitűd - Családi motiváció hiánya

9.

A város esélyegyenlőségi programjának kimunkálása

A program elkészítése, véleményezése elfogadása

10.

A Közoktatási Esélyegyenlőségi program célkitűzéseinek és az akciótervben foglalt intézkedéseknek megismertetése a legszélesebb szakmai és társadalmi környezettel.

- A programok nem megfelelő támogatottsága

Kommunikációs stratégia készítése médiumok, intézmények bevonásával

- Nem megfelelő tájékoztatás - Koordinációs problémák - Anyagi forrás hiánya - Szervezetlen kommunikáció


1

1

- A pedagógusok arányos terhelése - Jó gyakorlatok alkalmazása - Attitűdformáló tevékenységek - Folyamatos kommunikáció és együttműködés - Folyamatos kommunikáció és együttműködés - Jól megszervezett, teljeskörű nyilvánosság biztosítása

45


11.

A HHH tanulók egyéni és differenciált fejlesztése

12.

A HHH gyerekek és tanulók számának és arányának meghatározása, teljes körű, megbízható adatszolgáltatás és adatbázis kialakítása.

13.

Az integrált nevelés-oktatás rendszerbe állítása



Képesség kibontakoztató foglalkozások IPR bevezetése.

- Nem megfelelő tanulói és pedagógusi attitűd - Családi motiváció hiánya

A HH és HHH gyerekek és tanulók 2010. évi számára vonatkozó korrekció elvégzése, szülői tájékoztató levél és szülői nyilatkozati lap módosítása A szülők tájékoztatása a HHH státusz adta lehetőségekről. Az IPR tartalmi, módszertani elveinek nevelőtestületi szintű feldolgozása. Tanulóbarát iskolai környezet kialakítása.


2



1

- A pedagógusok arányos terhelése - Jó gyakorlatok alkalmazása - Attitűdformáló tevékenységek

- Szülők nem megfelelő hozzáállása

1

1

- Szülő többszöri, folyamatos tájékoztatása - Megfelelő eljárásrend kidolgozása

- Anyagi forrás hiánya - Koordinálási problémák

1

1

- Források keresése - Éves egyeztetett ütemterv

46

6. Megvalósítás

Ózd Város Önkormányzata az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja, és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vezetőit pedig felkéri, és a közoktatási szerződés megkötése/meghosszabbítása során figyelembe veszi, hogy: 





vizsgálják meg, és a program elfogadását követően 6 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. A program értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, ill. a programba történő beépítésének garantálására Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre és működtetünk (lásd a Konzultáció, visszacsatolás című fejezetet). Annak érdekében, hogy önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra, gondoskodunk folyamatos továbbképzésükről az érintett területeken.

Az akciótervben szereplő vállalásokról az egyes intézmények az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításába a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeket is bevonjuk.

47

Megvalósulást segítő egyéb programok Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések ( kérem kitölteni az adatokat ) Kiemelt programelem

Ezek alapján meghatározott feladatok

Határidők

IPR implementáció

Részvétel a az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok támogatásához kiírt pályázatokon.

Évente a pályázat kiírásakor

TÁMOP - 3.1.4. Pályázat: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben

Részt vevő intézmények: Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Bolyky Tamás Általános Iskola Sajóvárkonyi ÁMK Alkotmány Úti Óvoda Béke Telepi Óvodák

2009. Folyamatos

Feladatok:      

Az OKM és az ÖM infrastrukturális pályázatai Munkaügyi Központ által kiírt pályázatok

A Pedagógiai Program átdolgozása Oktatási programcsomagok bevezetése Pedagógusok képzése Digitális kultúra alkalmazása Belső képzések szervezése Folyamatos tájékoztatás a szülők, tanulók, pedagógusok felé

Nyertes pályázat megvalósítása Nyertes pályázat megvalósítása

Évente a pályázat kiírásakor Évente a pályázat kiírásakor

Célértékek Nyertes pályázat, integrációs támogatás igénybe vételének növelése Három kompetenciaterület bevezetése az iskolai oktatásban. A korszerű pedagógiai eljárások, módszerek meghonosítása. Digitális kultúra fejlesztése az iskolában. A tanulók alapkészségének, és kulcskompetenciák fejlesztése. Pedagógusok, intézmények felkészítése a nevelésoktatás tartalmainak és módszertanának megújítására, fejlesztésére. Digitális eszközök alkalmazása Infrastruktúrafejlesztés A munkakör folyamatos ellátása

Feladatok

Koordinációs

Koordinációért

státusza

feladat

felelős személy

2

HHH tanulók és gyermekek sikerességének növelése .

Oktatási Művelődési és Sport Osztály intézményvezetők Oktatási Művelődési és Sport Osztály Pénzügyi Osztály projektmenedzser intézményvezetők

2

Program sikeres megvalósítása

Polgármester Intézményvezetők

3

További lehetőségek kutatása

Polgármester Intézményvezetők

48

Monitoring

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az Intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására, az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum vezetője Határidő: 2010. augusztus 31.. majd minden év augusztus 31.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, amelyre a szülők, a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, valamint a nevelőtestületek tagjai is meghívást kapnak. Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum vezetője Határidő: az Esélyegyenlőségi Terv képviselő-testületi elfogadását megelőzően A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala is, valamint az Esélyegyenlőségi Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az Esélyegyenlőségi Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk, természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi újság, televízió és helyi rádió áll rendelkezésre, valamint kifüggesztjük a faliújságra, és a könyvtárban is hozzáférést biztosítunk. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és az oktatási intézmények különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum vezetője Határidő: 2010. november 30. majd minden év október 31..

49

Konzultáció és visszacsatolás A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre. a) Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata:      

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása, annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása, a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv aktualizálása, a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése képviselő-testületi döntésre, az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása, a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása.

A kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. b) Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai:              

intézményvezetők a fenntartó(k) képviselői Cigány Kisebbségi Önkormányzat a tematikus munkacsoportok vezetői gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök szülők képviselői diákok képviselői családsegítő szolgálat gyermekjóléti szolgálat gyámügy iskolapszichológus nevelési tanácsadó roma civil szervezet roma koordinátor, cigány dajka/roma asszisztens/ utcafelelős, stb.

50

c) Az Esélyegyenlőségi Fórum működése:    

A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására. A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

d) Észrevételek visszacsatolása A Közoktatási Esélyegyenlőségi Fórum felelőst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtésére, aki ezekről tájékoztatja a Fórumot. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselőtestületnek az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatoknak Fórum elé terjesztése: Határidő: 2010. december 15., majd évente minden év augusztus 31. Felelős: az Esélyegyenlőségi Fórum által kijelölt személy

7. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. a) A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért az önkormányzat részéről a Polgármester felel. Az ő feladata és felelőssége: 

  

Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. Emellett az Esélyegyenlőségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz.

51

b) A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről az esélyegyenlőségi fórum vezetője felel. Az ő feladata és felelőssége:    

az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása, az Esélyegyenlőségi Fórum összehívása és működtetése.

c) A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői: 

  

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek, felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában, az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak, az intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe.

8. Érvényesülés, módosítás Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) beazonosításáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. 52

Ózd Város Önkormányzata. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Recommend Documents