ÓZD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

ÓZD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

2007. december 10. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve

ÓZD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

Készítette:

Megrendelő:

EURON Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

Ózd Város Önkormányzata

1146 Budapest, Cházár András u. 5. Közreműködő szakértők: Balogh Zsigmond 4080 Hajdúnánás, Petőfi u. 54. Tel.: 06-30/2494647 Dr. Cs. Nagy Gábor Debrecen, Tutaj u. 4. Tel.: 06-20/9787637

Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. -

-2-


Tartalom

Bevezetés, előzmények

1. oldal

1. Helyzetelemzés 1.1. A település –közoktatási szempontból fontos – általános jellemzői 1.2. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások 1.3. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai, iskolai) ellátásának feltételei 1.4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó mutatók 1.5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 1.6. A nevelő-oktató munka feltételeinek vizsgálata 1.7. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata

5. oldal 5. oldal 7. oldal 11. oldal 15. oldal 17. oldal 24. oldal 27. oldal

2. 2.1. 2.2. 2.3.

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja Általános célok Konkrét célok az országos és a városi közoktatás politikai koncepciók alapján Az esélyegyenlőséget biztosító célok az ÖMIP alapján

30. oldal 30. oldal 31. oldal 34. oldal

3.

Kötelezettségek és felelősség

34. oldal

4. 4.1. 4.2. 4.3.

Akcióterv A 2000. évi Települési Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálata A helyzetelemzésben felmerült esélyegyenlőségi kockázatok és problémák Problémalista intézkedési terve

35. oldal 35. oldal 38. oldal 41. oldal

5. Megvalósítás 5.1. Fenntartói megvalósítás 5.2. Az Intézkedési Terv megvalósítása a társintézményekkel közösen 5.3. Az Intézkedési Terv megvalósítása intézményi szinten 5.4.Várható eredmények

43. oldal 43. oldal 44. oldal 45. oldal 45. oldal

6. 6.1. 6.2.

Monitoring és nyilvánosság Az Intézkedési Terv monitoring vizsgálata Nyilvánosság

46. oldal 46. oldal 46. oldal

7.

Konzultáció és visszacsatolás

46. oldal

8.

Szankcionálás

47. oldal

9.

Legitimáció

47. oldal

10.

Dátum

47. oldal


-3-


Bevezetés; előzmények A hazai közigazgatási rendszer korszerűsítésének irányairól 2003. szeptemberében készült kormányhatározat a modernizáció megfogalmazott célrendszerével összefüggésben az államilag támogatott, alkotmányosan garantált alapellátás megszervezésekor a következő prioritásokat jelölte ki: •

minden állampolgár számára legyenek elérhetők a minőségi szolgáltatások,

•

mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek,

•

a társadalmi erőforrások fejlesztése segítse megalapozni az uniós források maximális kihasználásának feltételeit,

•

a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon.

Számos tényező indokolja, hogy a közoktatási rendszerben zajló folyamatok feltárása, megértése érdekében elemeznünk kell a társadalmi és gazdasági környezetben zajló változásokat is. A közoktatás a legutóbbi időkig egyike volt azon társadalmi alrendszereknek, amelyeket a globalizálódás és a nemzetközi integráció viszonylag kevéssé érintettek és amelyeknek fejlődését alapvetően belső nemzeti tradíciók és hatások alakították. Az ezredforduló azonban ezen a területen is változást eredményezett: míg a 90-es évtized második felében az OECD-csatlakozás révén megvalósult PISA-vizsgálat (amely súlyos visszajelzéseket adott a közoktatási rendszer hatékonyságáról) jelezte előre a nemzetközi hatások erősödését, addig napjainkra az Európai Unió oktatásügyi szerepének látványos bővülését érzékelhetjük. A 2010-re kitűzött, konkrét statisztikai mutatókkal jól ellenőrizhető EU-s oktatáspolitikai célok, a lisszaboni folyamat keretében megszületett „Részletes munkaprogram” elemei − a 2003. tavaszán történt magyar aláírás révén − meg nem kerülhető kihívásokat jelentenek a hazai oktatáspolitika számára is, hiszen mindhárom alapvető prioritásnak: •

az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése,

•

az oktatáshoz és képzéshez való hozzájutás megkönnyítése minden ember számára és

•

az oktatás és képzés megnyitása a tágabb világ előtt

aktuális jelentősége van a magyarországi fejlesztés irányait illetően is.


-4-


További nemzetközi hatások (a növekedési kilátások bizonytalansága, a munkanélküliség növekedése stb.) mellett természetesen a hazai társadalmi és gazdasági folyamatok főbb áramlatai is determináló erővel bírnak (a demográfiai és a munkaerőpiaci viszonyok alakulásának

kedvezőtlen

trendje,

az

esélyegyenlőségi

mutatók

romlása,

oktatási,

költséghatékonysági feszültségek stb.). Mindez egyértelműen kifejeződik az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának prioritásaiban és tervezett intézkedéseiben épp úgy, mint az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájának alábbi elemeiben: •

az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén,

•

az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése,

•

az oktatás minőségének fejlesztése,

•

a pedagógus szakma fejlődésének támogatása,

•

az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának fejlesztése,

•

az oktatás tárgyi feltételeinek javítása,

•

a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása.

Oktatási egyenlőtlenségek, speciális igények A tanulók iskolai továbbhaladását és sikerességét számottevően befolyásolja, hogy milyen mértékben és hogyan jutnak hozzá az információhoz és a tudáshoz. A műveltség közvetítésében nem csak az óvoda, iskola, hanem a család, a média és a kortárscsoportok is jelentős szerepet játszanak. A hazai és nemzetközi vizsgálatok rendre kimutatják, hogy a tanulók teljesítményében szisztematikus és stabil különbségek tapasztalhatók mind a családi háttér, mind a lakóhely tekintetében. Az oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek problémája napjainkra alapvetően minőségi kérdéssé vált. Ezt az összekapcsolódást a nemzetközi szakirodalomban használt méltányosság (equity) kifejezés sokkal pontosabban fejezi ki, mint a nálunk meghonosodott esélyegyenlőség szó (ez utóbbit nemzetközi szóhasználatban a különböző etnikai csoportok és a többség közötti kapcsolatokra tartják fenn: equal chances). Az oktatás eredményessége tekintetében megfigyelhető egyenlőtlenségek kétféle módon ragadhatók meg: az oktatási rendszeren belüli előrehaladást, valamint a mérhető tanulási teljesítményeket dokumentáló adatok alapján. A rendszer hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója a kudarcot vallók, a hazai szóhasználatban leszakadóknak, lemorzsolódóknak nevezett fiatalok aránya.


-5-


Az oktatási egyenlőtlenségek mértékéről rendelkezésünkre álló információk fent említett két csoportja az oktatáson belüli egyenlőtlenségek kétfajta megjelenési formájára utal: az egyik a strukturális szelekció, a másik a minőségi egyenlőtlenség. Nem hanyagolható el ugyanakkor a tanulók lakóhelye szerinti különbségek hangsúlyozása, ugyanis mind az oktatási rendszeren belüli előrehaladás, mind a különböző továbbtanulási lehetőségekhez való hozzáférés, az ezzel kapcsolatos motivációk tekintetében is bőséges adatbázis áll rendelkezésre a hatékonyság javításának kezdeményezése érdekében. A város-falu dimenzióban mért egyenlőtlenségek Magyarországon jelentősen meghaladják az OECDátlagot és ez arra vezethető vissza, hogy a területi dimenzión keresztül a nagymértékű szegregáció folytán a különböző településeken élő gyermekek eltérő szocioökonómiai háttere által gyakorolt hatás érvényesül. A jelzett egyenlőtlenségeket tovább árnyalja a kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai kudarcait kiváltó további tényezők sora, valamint a gyermekek, tanulók egyéni különbségéből adódó eltérő igények megjelenése (sajátos nevelési igényű tanulók, illetve kiugróan tehetséges gyermekek foglalkoztatása, fejlesztése). Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek ennek megfelelően egymást kiegészítő célokat jelölnek meg – a következők szerint: •

az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz egy adott, védett csoport tagjai számára is, míg

•

az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.

Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyidejűleg megvalósul, s ily módon az adott, védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fentiekben részletezett kritériumok teljesüléséhez fejleszteni kell a fenntartó és közoktatási intézményei fogadókészségét, azaz ki kell alakítani a •

megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot,

•

az emberi méltóság tiszteletben tartását,

•

a társadalmi szolidaritás érvényesülését.


-6-


Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések stratégiai terve az adott település/kistérség Esélyegyenlőségi Programja, amelynek integráns része a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv. Az Esélyegyenlőségi program alapjául a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program szolgál, amely kiterjed: •

a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,

•

az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére,

•

a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezésére,

•

a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,

•

az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására és

•

a területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére.

Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések megtervezésével és végrehajtásával érhető el. Az adott

területet érintő

szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. A program megvalósításához fontos ugyanakkor a cél elérését szolgáló garanciák, konkrét feladatok és módszerek meghatározása, azok időbeli ütemezése, vagyis:a programmal koherens intézkedési terv készítése. A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65.§-a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Jelen esélyegyenlőségi intézkedési tervünk a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja megalapozni és folyamatosan biztosítani. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani minden szakmai és infrastrukturális fejlesztés települési szintű kezdeményezése és/vagy támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók

oktatási helyzetére.. Kiemelten

fontos az


érintett

intézmények

-7-


oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e Ózd városában a diszkrimináció-, illetve szegregációmentesség, és megvalósul-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele - az egyenlő hozzáférés biztosításán túl - olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik a meglévő hátrányaikat és javítják iskolai sikerességüket.

1. Helyzetelemzés 1.1.

A település – közoktatási szempontból fontosabb – általános jellemzői

Demográfia Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)

39360 38897 645 1248 4171 2100 --4142

2000. január 1-jén az állandó lakosok száma 41690 volt, a csökkenés azóta 2793 fő (6,7%). A lakónépességen belül a közoktatási szolgáltatásokat igénylők számának alakulása: •

0 – 5 éves korosztály: 2335 fő (jelenleg:1893 fő, a csökkenés 18,9%!)

•

6 – 18 éves korosztály: 7096 fő (jelenleg: 6271 fő, a csökkenés 11,6%!).

Az utóbbi adatok a népesség elöregedésének egyértelmű mutatói. Népességvándorlás Mennyire jellemzők az alábbi típusú bevándorlások a településen? (1=Egyáltalán nem jellemző …5=Nagyon nagy mértékben jellemző) Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről

3 2 2 2 1 1 2 Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. -

-8-


Mennyire jellemzők az alábbi típusú elvándorlások a településről? Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre

2 2 2 3 3 4 3

A fenti mutatók nem jelentenek objektív értékeket, mégis figyelemre méltó lehet, hogy az elvándorlás erőteljesebb tendenciát jelez, mint a bevándorlás. Szociális helyzet a településen Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? e Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan b hátrányos helyzetükről b Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb ő iskolai végzettségről nyilatkoztak l Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

összesen Külterületen élők száma:

ebb ől

3-5 éves gyermekek száma ebből óvodába jár általános iskolás tanulók száma

Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: 3-5 éves gyermekek száma ebb ebből óvodába jár ől általános iskolás tanulók száma

4567

78

289

61

985

247

2321

218 3032

halmozottan hátrányos helyzetűek

341

összesen

Összesen 3303 2517 2106/fő/hó 4810 1560

halmozottan hátrányos helyzetűek

135

49

109

37

877

562


-9-


A településen élők szociális helyzetének vizsgálatakor figyelmet érdemlő tényezők: •

a gyermek/tanuló

státusának

megítéléséhez

szükséges

szülői

nyilatkozatok

számaránya alacsony érték (37%), •

a külterületen élő 3 – 5 éves gyermekeknek több, mint 15%-a nem jár óvodába és az óvodai nevelésben részesülők között is 20%-ot meghaladja a 3H-s arány, míg

•

az általános iskolások között 25% fölötti az arányuk,

•

az

etnikailag

szegregált

lakókörnyezetben

élő

gyermekek/tanulók

mutatói

aggasztóak: a 3 – 5 évesek 20%-a nem jár óvodába, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya az óvodások körében 36,3%.

1.2. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások Közszolgáltatások elérhetősége A település népessége jellemzően hol tudja elérni az alábbi közszolgáltatásokat? Más településen, A szolgáltatás Közszolgáltatások Helyben éspedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási X tanácsadás Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X


-10-


A táblázat mutatói egyértelműen bizonyítják, hogy Ózd Város, mint fenntartó önkormányzat kizárólag helyben biztosítja mindazokat a közszolgáltatásokat, amelyek az óvodai nevelés, illetve az általános iskolai nevelés-oktatás terén az intézményhasználói kör igényeként megjelenhetnek. Ebbe nem csak az említett intézménytípusok alapfeladatainak ellátása értendő, hanem valamennyi olyan – szakszolgálati, illetve gyermekjóléti – ellátás is, amely kapcsolódik egyfelől az óvodáztatáshoz, iskoláztatáshoz, másfelől a szociális feltételekhez is. A hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlősége szempontjából ennek a ténynek meghatározó és elismerést érdemlő jelentősége van. Az Ózd Város által fenntartott közoktatási hálózat bemutatása Óvodák: •

Alkotmány Úti Óvoda

•

Béke-Telepi Óvodák o Árpád Vezér Úti Óvoda

•

Városközponti Óvoda o Nemzetőr Úti Óvoda

Általános iskolák és óvodák: •

Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda o Virág Úti Óvoda

•

Bem Úti Általános Iskola és Óvoda o Mogyorósvölgyi Óvoda

•

Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda o Petőfi Úti Óvoda o Damjanich Úti Óvoda o Sajónémeti Napköziotthonos Óvoda o Sajónémeti Általános Iskola

Általános iskolák: •

Bolyky Tamás Általános Iskola

•

Újváros Téri Általános Iskola

•

Vasvár Úti Általános Iskola

Általános és szakképző iskola: Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. -

-11-


•

Árpád Vezér Úti Általános és Szakképző Iskola o Királdi Tagiskola o Domaházi Tagiskola

Általános Művelődési Központok: •

Brassói Úti Általános Művelődési Központ o Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola o Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola

•

Csépány-Somsály ÁMK o Csépányi Általános Iskola o Csépányi Óvoda o Somsályi Tagóvoda

•

Sajóvárkonyi ÁMK o Általános Iskola o Tétény Úti Óvoda o Mekcsey Úti Tagóvoda o Bánszállási Óvoda

A bemutatott struktúra érzékelteti, hogy a fenntartó •

az óvodai szolgáltatást 14

•

az általános iskolai szolgáltatást 10

feladatellátási helyen biztosítja, ami azonban nem jelent ennyi önálló közoktatási intézményt.

Más

szóval:

az

intézményhálózat

racionalizálása

(intézményegységek,

tagintézmények létrehozása) megtörtént és jelenlegi formájában működőképesnek bizonyul.


-12-


A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településén igénybe vehető közszolgáltatások esetében milyen szervezeti-intézményi formában történik a feladatellátás? Több válasz is lehetséges, több válaszkategória is megjelölhető! A feladatellátás fenntartói háttere Közszolgáltatások

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága X X

Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság

Intézményfenntartó társulás

Többcélú Társulás

X

Megyei önkormányzat

Egyéb

X X X X X X X X X

X X X X


-13-


Az intézményhálózat biztosítja a fenntartó által jóváhagyott óvodai, iskolai pedagógiai programok érvényesítését, a szakmai előrehaladást, a szakképzés egyes területeinek helyi megvalósítását. Az

önkormányzati

fenntartású

intézmények

kínálatából

mindössze

az

alapfokú

művészetoktatás hiányzik, ezt azonban más fenntartói háttérrel biztosítják a településen élők számára. Feltétlenül kiemelést érdemel, hogy Ózd Város a pedagógiai szakszolgáltatás/szakmai szolgáltatás és a gyermekjóléti szolgáltatás terén a napjainkban legkorszerűbbnek tartott fenntartói/szervezeti hátteret érvényesíti, amikor ezeket a szolgáltatásokat Többcélú Társulás keretében valósítja meg. Részösszegzés: •

Ózd Város népességi mutatói (negatív demográfiai trend, elöregedés) alapvetően nem térnek el az országos mutatóktól, ugyanakkor a szociális feltételrendszer tekintetében alulmúlja azokat (a külterületen élők aránya 11,6 %, és az etnikailag szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élők aránya 5,9 %!).

•

A hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya ez utóbbi népességcsoportban meghaladja a városi átlagot, a közoktatási szolgáltatásokba történő célirányos bevonásuk egyértelmű intézkedéseket kíván.

•

Ózd Város Önkormányzata kizárólag helyben, a településen biztosítja az esélyegyenlőség szempontjából fontos szolgáltatásokat; azok egy részét igen korszerű közigazgatás-szervezési keretek között. Az óvodáztatás tekintetében ugyanakkor említést érdemel, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bevonása a közoktatásba nem valósul meg maradéktalanul.

1.3.

A településen élő 3 – 18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai, iskolai) ellátásának feltételei

Óvodáztatás Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. -

14 1200 1316

-14-


Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

168 121 20 3 49

Általános iskola Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

10 225 178 3907 39 41 207 860 500 439 987 19

Az óvodai ellátást a fenntartó önkormányzat kötelező feladatként teljesíti és az jelenleg 14 feladatellátási

helyen

valósul

meg.

Az

intézmények

területi,

megközelíthetőségi

elhelyezkedése jó. Az óvodáztatásra irányuló szülői igények kielégítése maradéktalan, elutasítás nem történik. Figyelmet érdemel viszont, hogy a 3 – 5 éves gyermekek szüleinek egy része nem íratja be gyermekét a területileg illetékes óvodába. A jelenleg működtetett 1200 óvodai férőhelyen 1316 beíratott gyermek ellátása valósul meg, ami közel 110 %-os


-15-


kihasználtságot jelent. Az óvodába beíratott gyermekek között a halmozottan hátrányos gyermekek aránya 12,8 %, viszont a be nem íratottak közötti arányszámuk 20 %. Az általános iskolákban foglalkoztatott tanulók nevelése-oktatása 10 feladatellátási helyen valósul meg. A jelenleg 3907 fő összes létszámból 1 %-nyi a magántanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók aránya, míg a gyógypedagógiai ellátásra szorulók mutatója (az integráltan foglalkoztatott sajátos nevelési igényűeken kívül) 5,3 %. A halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya 22 %. Az Ózd Város által fenntartott óvodai és általános iskolai hálózatban összesen 5223 gyermek/tanuló nevelése/oktatása valósul meg, akik közül 1028-an halmozottan hátrányos helyzetűek, ami 19,7 %-os arányt jelent. A településen a középiskoláztatást biztosító hálózatnak csak egy része jelenik meg Ózd Város önként vállalt feladatellátásaként, további középiskolák a BAZ Megyei Önkormányzat fenntartásában működnek. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma

Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma

Összesen:

Halmozottan hátrányos helyzetű:

1389

187

Óvodába jár helyben más településre eljáró eb bő eb l bő települések nevei: l

1268 1268 --

168 168

Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró eb eb bő bő eb l l bő települések nevei: l

1990 1987 3

502 502

Felső tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró eb bő eb l bő települések nevei: l

Hangony, Borsodbóta 1924 1920 4

358 358

Borsodbóta,, Csernely


-16-


A táblázat adatai szerint az óvodáztatás és az általános iskolai ellátás terén nem mutatható ki számottevő mobilitása más településre történő irányultság tekintetében. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek

A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Óvodába jár más településről bejáró eb tömegközlekedéssel eb bő iskolabusszal bő l falugondnoki szolgálattal l egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró eb eb tömegközlekedéssel bő eb bő iskolabusszal l bő l falugondnoki szolgálattal l egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró eb tömegközlekedéssel eb bő iskolabusszal bő l falugondnoki szolgálattal l egyéni (szülők szgk.-val)

Összesen: 5223 1316 48 24 5 -19 1987 141 117 9 -15 1920 209 161 43 -5

Halmozottan hátrányos helyzetű: 1028 168 -----502 15 5 10 --358 25 19 6 ---

A település óvodahálózatába beíratott gyermekeknek mindössze 3,6 %-a más településről bejáró és közöttük nem mutatható ki halmozottan hátrányos gyermek. Ez arra utal, hogy a környező kistelepülések igényesebb és megfelelő szociális feltételek között élő családjai veszik igénybe az ózdi szolgáltatást. Az általános iskolai tanulók körében 350 fő (közel 9 %) a bejárók száma és közülük mindössze 40 fő tartozik a halmozottan hátrányos helyzetűek közé, ami egyidejűleg azt is jelenti, hogy a hálózatban foglalkoztatott 3H-s tanulók meghatározó többsége ózdi állandó lakos. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az alsó tagozatosok között 25,3 %, míg a felső tagozatosok között „csak” 18,6 % a 3H-s tanulók aránya, ami egyértelműen mutatja, hogy a „feljövő” generációkban növekszik ezen tanulók (elsősorban cigány gyermekek) aránya.


-17-


Részösszegzés: •

A városban az óvodai férőhelyek száma nem éri el a tényleges igények mértékét és ezt a hiányosságot fokozza a külterületen, illetve szegregált lakókörnyezetben élők jellemző mutatója (az óvodai szolgáltatást igénybe nem vevők aránya). Ez a tény a kapacitás bővítésének igényét veti fel, különös tekintettel a már említett halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben történő óvodáztatására, a szocializációs folyamat szervezett megvalósítására.

•

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek beazonosítása megkerülhetetlen feladat. Ez az előfeltétele annak, hogy a szervezett óvodáztatásuk révén esélyegyenlőségük biztosítása és előmozdítása megvalósulhasson

1.4.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó mutatók

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közoktatási rendszerbeni arányszámait, és oktatásuk tartalmi jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:


-18-


Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben

OM azonosító

028902 028899 028900 028908 028901 028904 028905 028909 028906 028907 029306 028511 028524 028510

Intézmény neve

Apáczai Cs. J . Ált.Iskola és Óvoda Árpád Vezér úti Ált. és Szakképző Iskola Bem úti Általános Isk. és Óvoda Bolyki T.Ált. Isk. Csépány-S. ÁMK Petőfi S. Ált. Isk. és Óvoda Sajóvárkonyi ÁMK Szabó Lőrinc Ált. Isk. és Szakiskola Újváros Téri Ált. Isk. Vasvár Úti Ált. Isk. Széchenyi I. Közgazd. SZKI Alkotmány Úti Óvoda Béke Telepi Óvodák Városközponti Óvodák Városi összesen:

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai Normál (általános) tanterv és/vagy két tanítási nyelvű tagozat iskolai oktatás Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen 3H

Összesen

HHH

SNI

350

128

1

350

128

1

--

--

--

--

--

675

181

11

675

181

11

--

--

--

--

--

504

172

1

366

150

--

138

22

1

--

--

411 277

35 26

-3

264 277

34 26

-3

147 --

1 --

---

---

---

571

180

9

571

180

9

--

--

--

--

--

583

235

6

583

235

6

--

--

--

--

--

411

29

16

243

25

10

168

4

6

--

--

421 625

14 37

1 1

343 271

13 20

1 1

78 354

1 17

---

---

---

455

11

--

455

11

--

--

--

--

--

--

116 338 270 6007

39 7 15 1109

-2 -51

116 338 270 5122

39 7 15 1064

-2 -44

---885

---45

---7

-----

-----

A táblázat utóbbi 5 sorának adatai nem képezik a helyzetelemzés ezen fázisának kötelező elemeit, csupán a teljesség és áttekinthetőség érdekében tüntettük fel azokat.


-19-


Részösszegzés •

A város általános iskoláiban igen polarizált a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, amit a következő kimutatásban rögzítünk:

Intézmény neve (I. kategória) Sajóvárkonyi ÁMK Apáczai Csere J. Ált. Iskola Bem Úti Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Árpád Vezér Úti Ált. Iskola Átlag:

3H arány % 40,3 36,6 34,1 31,1 26,8 33,8

Intézmény neve (II. kategória) Újváros Téri Általános Iskola Vasvár Úti Általános Iskola Szabó Lőrinc Általános Iskola Bolyky Tamás Általános Iskola Csépány-Somsály ÁMK Átlag:

3H arány % 3,3 5,9 7,0 8,5 9,4 6,8

Az adatok egyértelműen tanúsítják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók meghatározott többségének jelenléte 5 iskolára koncentrálódik, ami nem alapvetően újkeletű jelenség, kialakulása pedig számos tényezőre vezethető vissza. A 3H-s tanulók 25 % feletti aránykülönbsége a következő viszonylatokban áll fenn: o Sajóvárkonyi ÁMK: a II. kategória valamennyi (5) iskolájával, o Apáczai Csere János Á.I.: a II. kategória valamennyi (5) iskolájával, o Bem Úti Á.I.: a II. kategória 4 iskolájával, o Petőfi Sándor Á.I.: a II. kategória 2 iskolájával. Ez összesen 16 relációt képvisel, amelyek eredményes kezelése csak hosszútávú intézkedések révén remélhető. •

Figyelmet érdemlő tényező, hogy az emelt szintű oktatásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem éri el az adott iskolában kimutatható összesített arányszámukat,

vagyis:

a

„minőségi”

szolgáltatásokhoz

való

hozzáférésük

korlátozott. •

Fentiekből adódóan egyértelmű következtetésként adódik, hogy fel kell tárni a kialakult szegregáció létrejöttének okait, és az akciótervben ki kell dolgozni megszüntetésének stratégiáját mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel.

1.5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok Az alábbiakban azokat a mutatókat rögzítjük –a központi programban nem szereplő – táblázatokban, amelyek az iskolai nevelés-oktatás hatékonyságának, eredményességének elemzését biztosíthatják Az áttekinthetőség érdekében külön táblázatban rögzítettük az iskolák nevét és sorszámát, s ezeket a későbbiekben következetesen érvényesítettük.


-20-


Az intézmények megnevezése és sorszáma: Az iskola neve Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda Árpád Vezér Úti Általános és Szakképző Iskola Királd Általános Iskola Domaháza Általános Iskola Bem Úti Általános Iskola és Óvoda Bolyky Tamás Általános Iskola Brassói Úti ÁMK Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Brassói Úti ÁMK Szabó Lőrinc Általános és Szakképző Iskola Csépány-Somsály ÁMK Csépányi Általános Iskola Ptőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Sajónémeti Általános Iskola Sajóvárkonyi ÁMK Általános Iskola Újváros Téri Általános Iskola Vasvár Úti Általános Iskola

sorszáma 1. 2. 2/A 2/B 3. 4 5. 5/A 6. 7. 7/A 8. 9. 10.

Iskolán kívüli programokban való részvétel Intézmény sorszáma

Részvétel ténye IGEN

1. X 2. X 2/A 2/B 3. X 4. X 5. X 5/A n.a. 6. X 7. X 7/A 8. X 9. X 10. *jelölés: helyi értelmezés n.a.: nincs adat

NEM

Útravaló Útravaló

Résztvevők létszámaránya % 2006/2007. 2007/2008. összes 2H,3H összes 2H,3H 8,4 15 13,0 17,0 2,7 2,4 3,5 2,8

Útravaló Útravaló Útravaló

6,0 0,25* 4,6

n.a. 100* 2,7

6,0 n.a. 1,8

n.a. n.a. 3,6


1,1 0,5

100* 0,7

1,1 4,5

100/50* 6,0


8,0 4 fő

13,6 4 fő

12,0 n.a.

14,3 n.a.

A program neve

X

A vizsgált intézmények 90 %-a részt vesz olyan iskolán kívüli programban („Útravaló”), amely a hozott hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztatását, képességeik kibontakozásának elősegítését és iskolai tanulmányaik eredményességét szolgálják. A nem teljes körű adatszolgáltatásból is kiderül, hogy ebben a többlet-szolgáltatásban a halmozottan hátrányos


-21-


helyzetű tanulók aránya meghaladja az iskolai szintű átlagértéket, ami tudatos osztályfőnöki, szaktanári szervező munkára utal. Az országos kompetenciamérés mutatói (2006.) Az intézmény sorszáma 1. 2. 2/A 2/B 3. 4. 5. 5/A 6. 7. 7/A 8. 9. 10.

Eredmény az országos átlaghoz képest JOBB GYENGÉBB X X

Teljesítmény az országos átlag %-ában iskolai 2H/3H 65 55 70 70

X X X X X X X X X

85 102,5 103 98,5 81,7 82,5

n.a. n.a. 103 94,6 n.a. 74,4

71,7 104,6 101,8

n.a. n.a. n.a.

Az adatok azt tanúsítják, hogy az objektív teljesítménymérés eredményei abban a 3 általános iskolában (valamint a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában) haladják meg az országos átlagot, amelyekben igen alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az országos átlagtól elmaradó intézmények esetében vagy nincs szignifikáns különbség az iskolai összesített átlag és a halmozottan hátrányos helyzetűek teljesítménye között, vagy nincs is adat az utóbbira. Ezek a mutatók egyértelmű szakmai feladatot körvonalaznak az érintett nevelőtestületek számára: mind a szövegértés, mind a matematikai képességfejlesztés terén javítani kell az átlagteljesítményt és ezen belül a 3H-s tanulók eredményeit is.


-22-


Lemorzsolódásra vonatkozó adatok: Tanév

2003/2004 .

2004/2005 .

2005/2006 .

Mutató

Arány (%)

Összlétszámo Évfolyam- n belül ismétlő HHH tanulók között Összlétszámo Hiányzás n 250 ó belül több HHH tanulók között Összlétszámo n Évfolyambelül ismétlő HHH tanulók között Összlétszámo Hiányzás n 250 ó belül több HHH tanulók között Összlétszámo n Évfolyambelül ismétlő HHH tanulók között Összlétszámo Hiányzás n 250 ó belül több HHH tanulók között

Az intézmény sorszáma 4. 5. 5/A 6.

7.

11,9

1,5

1,9

1,6

5,8

17,2

n.a.

67*

3,4

n.a.

0,3

6,3

2,74

0,5

n.a.

n.a.

9,8

n.a.

100 *

5,1

107

13,5

2,7

15,3

0,8

1.

2.

5,7

11,6

2,7

2/A

2/B

3.

8.

9.

10.

2,7

14,2

n.a.

2,1

2,5

5,0

18,6

n.a.

0,0

n.a.

n.a.

3,0

5,2

0,79

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

6,0

7,4

3/0 fő*

n.a.

1,7

2,2

3,0

3,5

4,0

19,5

n.a.

1,21

n.a.

71*

3,5

n.a.

4.7

7,0

23,9

n.a.

0,0

7,5

6,16

0,7

n.a.

n.a.

n.a.

3,0

7,6

0,74

n.a.

n.a.

9,8

n.a.

100 *

n.a.

n.a.

n.a.

5,4

10,7

3/0 fő*

n.a.

7,5

10,4

12,2 7

0,8

3,6

3,0

5,4

6,7

12,8

n.a.

0,96

2,8

13,4

n.a.

100 *

5,8

n.a.

8,6

9,6

17,0

n.a.

0,0

1,6

6,4

8,0

0,5

n.a.

n.a.

n.a.

2,5

4,6

0,50

n.a.

2,8

7,8

n.a.

100 *

n.a.

n.a.

n.a.

3,5

5,6

2/0 fő*

n.a.


7/A

-23-


Lemorzsolódásra vonatkozó adatok II.: Tanév

2006/2007 .

2007/2008 . (tervezett)

Mutató

Arány(%)

Összlétszámo n Évfolyambelül ismétlő HHH tanulók között Összlétszámo Hiányzás n 250 ó belül több HHH tanulók között Összlétszámo n Évfolyambelül ismétlő HHH tanulók között Összlétszámo Hiányzás n 250 ó belül több HHH tanulók között

2/A

2/B

3.

Az intézmény sorszáma 4. 5. 5/A 6.

1.

2.

4,5

10,3

10,6

1,0

2,1

2,0

7,2

0,7

14,2

n.a.

100*

4,8

0,5

0,8

8,6

7,9

0,0

n.a.

n.a.

12,1

n.a.

0,0

1,8

11,7

9,8

2,0

14,5

1,1 2,0

8.

9.

10.

8,0

16,5

n.a.

1,28

11,6

10,5

15,9

n.a.

66*

n.a.

1,1

1,0

3,8

0,48

0,16

n.a.

n.a.

100*

1,4

3,2

2/0 fő*

100*

0,5

2,0

n.a.

6,3

5,0

13,6

n.a.

0,48

11,7

100*

4,0

n.a.

7,9

8,0

11,0

n.a.

10,0

5,0

3,4

0,5

n.a.

n.a.

0,5

0,7

4,4

0,24

n.a.

5,9

3,9

100*

n.a.

n.a.

-

1,0

4,0

1/0 fő*

n.a.


7.

7/A

-24-


2008/2009 . (tervezett)

Összlétszámo n Évfolyambelül ismétlő HHH tanulók között Összlétszámo Hiányzás n 250 ó belül több HHH tanulók között

2,8

10,7

n.a.

0,5

2,0

n.a.

6,1

4.0

13,0

n.a.

0,48

1,5

14,1

n.a.

100*

4,0

n.a.

7,8

7,0

12,0

n.a.

10,0

0,8

4,7

n.a.

0,5

n.a.

n.a.

0,5

0,7

4,1

n.a.

n.a.

n.a.

5,9

n.a.

100*

n.a.

n.a.

-

1,0

3,9

n.a.

n.a.


-25-


Továbbtanulási mutatók (%) a 2005/2006. tanévben:

Intézmény Gimnázium sorszáma összes 2H/3H 1. 34,0 0,8 2. 8,2 6,9 2/A 2/B 3. 24,0 n.a. 4. 37,0 0,0 5. 5/A 32,0 n.a. 6. 6,6 100* 7. 15,0 0,0 7/A 8. 2,6 9. 50,0 8 fő* 10. 39,0 20,0 országos 36,6 * jelölés: helyi értelmezés szerint

Szakközépiskola összes 2H/3H 8,0 0,8 38,8 37,9 34,0 43,0 51,0 46,7 47,0

Szakiskola összes 2H/3H 58,0 38,0 51 51,8

Speciális szakiskola összes 2H/3H -

n.a. 18,0 n.a. 20,0 60,0 9,0 0,0 ÉRTELMEZHETETLEN, MERT KÖZÉPISKOLA n.a. 17,0 n.a. 71,4 46,7 100* 20,0 36,0 76,0 -

17,9 42,8 32,0

15,7 7 fő 30,0 43,1

79,5 7,2 33,0

84,2 2 fő 61,0 19,0


1,3

Nem tanul tovább összes 2H/3H 2,0 3,4

n.a. -

4,0 -

n.a. -

-

2,0

4,0

-

-

-

-26-


A lemorzsolódásra vonatkozó mutatók alakulása csak részben követhető nyomon a rendelkezésre álló adatbázis alapján. A legutóbbi 2 tanév adatait elemezve megállapítható, hogy mind az évfolyamismétlő, mind a tanulói jogviszony megszűnéséhez vezető mulasztási óraszám tekintetében magasabbak a 3H-s tanulók mutatói, mint az iskolai összesített érték. Ez a megállapítás a 2., 5., 6., 7., 8. sorszámú iskolákra érvényes, hozzátéve, hogy a 8. iskola esetében 2006/2007. a „fordulat évének” tekinthető: a 3H-s tanulók javára változott a kimutatás. A továbbtanulási irányok és arányok vonatkozásában kimutatható, hogy •

az érettségit adó iskolatípusokban történő továbbtanulás városi aránya nem éri el az országos átlagot (a már említett, kiemelt 3 általános iskola kivételével),

•

a 2H-s, 3H-s tanulók arányszáma gimnázium és szakközépiskola esetében alulmúlja az iskolai mutatókat, ami azt jelenti, hogy ezen tanulók meghatározó többsége szakiskolába kerül,

•

3 intézmény jelezte, hogy végzős tanítványai között előfordult tovább nem tanuló eset is és ezek többsége a 2H-s, 3H-s tanulók közül került ki.


A város vizsgált intézményei között jelentős eltérés van a lemorzsolódási, vagy továbbtanulási mutatókban. Ennek megfelelően szakmai beavatkozás (az érintett intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében.

•

A közoktatási törvény hatályos előírásai szerint amennyiben az országos kompetenciamérések iskolai eredményeiben bármelyik iskolában alulteljesítés tapasztalható az országos átlaghoz képest, akkor beavatkozás (az érintett intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges.

•

A kompetenciamérés eredményeiről pontos kimutatással kell, hogy rendelkezzenek az intézmények. Ezek nyilvántartását meg kell oldani annak érdekében is, hogy a megfelelő pedagógiai intézkedések tervezhetők legyenek.


-27-


1.6. A nevelő-oktató munka feltételeinek vizsgálata

Intézmény sorszáma

Logopédiai fogl.,egyéni fejl. hely

Nyelvi labor

Szükségtanterem

1. 2 2. 1 2/A 2/B 3. 1 4. 1 5. 5/A 1 6. 7. 2 7/A 8. 1 2 9. 10. 1 2 *jelentése: tornaszoba és sportpálya van

Szám. techn. szaktanterem

Számítógép (min.P4)

Internet hozzáférés

Tornaterem

4

4 34

4 34

-* 2

1 1 6 1 1 1

1 14 118 38 19 18

1 14 118 34 17 18

2 1 1 1 1

2 1 1

29 9 28

29 9 28

1 1 1

Az általános iskolák egy része még mindig bajlódik szükségtanteremben megvalósuló oktatással, egyidejűleg az idegen nyelvi kultúra fejlesztését hatékonyan segítő nyelvi laboratórium mindössze 2 iskolában található. Az informatika oktatását szolgáló eszközpark kapacitása is heterogén képet mutat: eltekintve a Közgazdasági Szakközépiskola meggyőző felszereltségétől, az általános iskolák között többségében épp azok rendelkeznek kevés számítógéppel, amelyekben az átlagosat meghaladja a 2H-s, 3H-s tanulók aránya. Elismerést érdemel ugyanakkor, hogy – bizonyára tudatos fejlesztés eredményeként – az internet-elérés gyakorlatilag maradéktalanul biztosított. Az iskolahálózat infrastrukturális állapotának további fontosabb problémái az alábbiakban foglalhatók össze: •

A Brassói Úti Általános Művelődési Központ viszonylag új, modern épülete a közelmúltban statikai okok miatt perspektivikusan életveszélyessé vált, ezért annak „kiváltását” kell megoldania a fenntartó önkormányzatnak.

•

Az 1970 – 80-as évtizedekben, a korabeli szabványok szerint épült általános iskolák lapostető-megoldása nem bizonyult időállónak; rendszeresek a beázások.

•

A Sajóvárkonyi ÁMK épület-együttese (tantermek, irodák egyaránt) méltatlan a városi közoktatási infrastruktúrához. Ez a megállapítás még akkor is helytálló, ha megemlítjük, hogy – elsősorban külső, pályázati források felhasználásával – korszerű Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. -

-28-


informatika és természettudományos szaktanterem is rendelkezésre áll. A problémát súlyosbítja az a tény, hogy itt a legmagasabb a 3H-s tanulók aránya, a tanulók 94 %-a cigány-származású. •

Ugyancsak teljeskörű rekonstrukcióra érett a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Petőfi Sándor Általános Iskola. Igaz, hogy a közelmúltban felavatott könyvtár, illetve néhány tanterem, valamint az ebédlő felújítása jelzi a fenntartói erőfeszítéseket, ám a nyílászárók, vizesblokkok, az elektromos hálózat, a víz- és szennyvízvezetékrendszer rendkívül elavult.

Az óvodák tornaszoba-ellátottsága: Óvoda neve

Gyermeklétszám

Csoportok száma

Tornaszoba mérete (m2)

Játszóudvar Mérete (m2) 2221 231 1800 200 1511,7 700 375 4768 2051 2960 1296 2668

Alkotmány Úti 116 4 55 Csépány 77 3 Tétény 78 3 Mekcsey 50 2 63 Virág 91 3 44,1 Bánszállás 30 1 Somsály 32 1 Újváros Téri 221 9 69 Árpád Vezér Úti 117 4 38,8 Petőfi Úti 98 4 Damjanich Úti 55 2 Sajónémeti Ó. 24 1 Városközponti 111 4 56 1216 Katona Úti Nemzetőr Úti 159 6 42,2 6600 Mogyorósvölgyi 58 2 1450 Az óvodáknál nincs külön sportudvar, ezért nem adtunk meg méretet.

Felszereltsége Állapota nincs közepes hiányos hiányos közepes hiányos rossz hiányos hiányos gyenge gyenge gyenge minimális minimális közepes

rendezett jó rossz rossz közepes rossz rossz rossz közepes rossz rossz rossz nem megfelelő rossz közepes

2000. január 1-jén mindössze 2 óvoda rendelkezett tornaszobával. Ehhez képest az előrelépés egyértelmű, ami a fenntartó tervszerű fejlesztő döntéseinek eredménye lehet. A játszóudvarok állapota és felszereltsége ugyanakkor számottevő hiányosságokat, elmaradást tükröz, és ez további intézkedéseket feltételez. A fenti tényezőkön túl az óvodák infrastrukturális állapota megnyugtató; a feladatellátás tárgyi feltételrendszere összességében biztosított. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. -

-29-


A település szakember-ellátottsága

Feladatok

Az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul Teljesíti

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szakellátás

X X X X X

Hiányok megnevezése

Nem teljesíti X

Apáczai: testnevelés, földrajz, angol

X X X

A táblázat adatsora egyértelműen igazolja, hogy a városi közoktatási hálózatban a szakember-ellátottság megoldott, egy-egy hiányzó szakember munkája állandó helyettesítési rendszerrel, vagy határozott idejű munkaszerződéssel kezelhető.


A fentiekben részletezett tényezők miatt jelentős eltérés van az iskolák infrastrukturális feltételeiben, ennek megfelelően beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel.

•

Ugyancsak jól kontrollálható tervezetet kell készíteni a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékében foglalt előírások ütemezett teljesítése érdekében.


-30-

1.7.

A település intézményei számára biztosított források vizsgálata

Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben? tanulók létszáma OM azonosít ó

2004/2005 intézmény neve

tervezett tanulói létszám

2005/2006

2006/2007

2007/2008

integrációs

képességkibontakoztató

integrációs


integrációs


integrációs


--

96

--

131

--

111

--

110

--

--

--

64

--

48

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

028908 Bolyki T.Ált. Isk.

--

--

--

--

--

--

--

--

028901 Csépány-S. ÁMK Petőfi S. Ált. Isk. és 028904 Óvoda

--

42

--

51

--

50

--

50

--

127

--

113

--

164

--

--

028905 Sajóvárkonyi ÁMK Szabó Lőrinc Ált. 028909 Isk. és Szakiskola Újváros Téri Ált. 028906 Isk.

--

119

--

52

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

--

028907 Vasvár Úti Ált. Isk.

--

--

--

--

--

--

--

--

--

384

--

411

--

373

--

160

Apáczai Ált. Iskola 028902 és Óvoda Árpád Vezér úti Ált . 028899 és Szakisk. Bem Úti Ált.isk. és 028900 Óvoda

Városi összesen:


Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben (2004., 2005. 2006. év) OM azonosí Intézmény neve tó 028511 Alkotmány Úti Óvoda 008514 Béke-Telepi Óvoda 028510 Városközponti Óvoda Apáczai Csere János Általános 028902 Iskola és Óvoda Árpád Vezér Úti Általános és 028899 Szakképző Iskola Bem Úti Általános Iskola és 028900 Óvoda 028908 Bolyky Tamás Általános Iskola 028901 Csépány-Somsály ÁMK Petőfi Sándor Általános Iskola és 028904 Óvoda 028905 Sajóvárkonyi ÁMK 028906 Újváros Téri Általános Iskola 028907 Vasvár Úti Általános Iskola Nevelési Tanácsadó 029306 SZIKSZI Szabó Lőrinc Általános és 028909 Szakiskola

Önkormányzati/társulási hozzájárulás (Ft)

1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft)

11165000 42757000 30362000

14251000 52217000 36998000

18091000 70233000 49637000

111650 123219 119535

129554 158714 145090

164463 207176 192391

35890000

43616000

58115000

111114

126057

169926

79667000

98659000

13233500

115963

140140

207097

61145000

76923000

100539000

103635

136388

183131

35315000 38276000

44717000 36518000

59703000 49965000

88508 129310

114073 129038

152304 173490

52272000

65310000

87582000

117729

126324

153115

49143000 35267000 56439000 27870 43775400

64486000 43304000 74852000 11722000 56180950

88278300 57179700 89623800 15477000 72814500

83434 87947 84111 NA. 89704

110610 109630 113412 NA. 113727

157078 137451 144321 NA. 155586

42759300

53652200

71702100

84505

109843

145146


-32-

Az adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt 3 tanévben integrációs támogatást nem igényeltek az iskolák, viszont a képesség-kibontakoztató támogatás iránti igény rendszeresen megjelent azon intézmények részéről, amelyekben a városi átlagot meghaladó a 2H-s, 3H-s tanulók aránya. A fenntartó önkormányzat intézményi költségvetési hozzájárulásának mértéke számos tényezőtől függ, amelyek közül itt csak két meghatározó elemet emelünk ki: •

az adott intézmény épülete(i)-nek száma, mérete, infrastrukturális és működési jellemzői,

•

a nevelőtestület nagysága, életkor- és végzettség-szerinti összetétele.

Ennek megfelelően az utóbbi 3 lezárt gazdasági év hozzájárulási mutatóinak elemzése helyett az 1 gyermekre/tanulóra jutó hozzájárulás összegeit vettük alapul a következő megállapítások rögzítéséhez: •

a 2005. évi fenntartói hozzájárulás növekedése 2004-hez viszonyítva városi szinten kb. 25 %-os, míg 2006-ban (2005-höz viszonyítva) meghaladja a 30 %-ot; ez igen jelentős önkormányzati támogatást képvisel,

•

az 1 gyermekre/tanulóra jutó támogatás 2006. évi összegeit alapul véve a legnagyobb ráfordítás (207 EFt/fő fölött) a Béke Telepi Óvoda és az Árpád Vezér Úti Általános és Szakképző Iskola esetében mutatható ki, míg a legalacsonyabb értékek (140 – 150 EFt/fő alatt) az Újváros Téri, a Vasvár Úti Általános Iskola, valamint a Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola vonatkozásában jelentkeznek,

•

az évenkénti támogatás-növekedés legjelentősebb arányban (32 illetve 42 %) a Sajóvárkonyi ÁMK esetében adódott, míg a legkisebb érték (8 illetve 21 %) a számos szempontból hátrányos helyzetű Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda költségvetését érintette.


A normatívák igénylésénél az integrációs oktatás (IPR) bevezetésével a normatív alapú intézményi bevételek mértéke növelhető lenne.

•

A fenntartó által biztosított költségvetési hozzájárulás intézményenkénti arányaiban indokolatlan különbségek, diszkrimináció nem mutatható ki; az évenkénti ráfordítás mértéke számottevően emelkedett az utóbbi 3 gazdasági évben.


2. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja 2.1

Általános célok

Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a városban a szegregáció- és diszkriminációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A nevelési-oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a városban élő hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – a következő területeken: •

a felvételi eljárás, a beiratkozás folyamatában,

•

az ismeretközvetítő eljárásokban,

•

a gyermekek/tanulók egyéni fejlesztésében,

•

a személyiségfejlődés és az egyéni teljesítmény értékelésének gyakorlatában,

•

a tanulásvezetésben, a tanulói előmenetel lépéseiben,

•

a fegyelmezés és a megalapozott büntetés gyakorlatában,

•

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

•

a pályaorientáció során, a továbbtanulási irány(ok) és helyszín(ek) kiválasztásában,

•

a közoktatási intézmények humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

•

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének „A gyermekek jogairól…”szóló egyezménye figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos gyermekeknek/tanulóknak: •

az emberi méltóságát,

•

a különleges gondozáshoz való jogát és

•

a személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt.

Határozott célkitűzésünk az, hogy a város közoktatási hálózatában folyamatosan kiterjedjen •

a diszkriminációmentesség,

•

a szegregációmentesség, Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. -

-34-

•

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,

•

a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és

•

az integrált nevelés-oktatás érvényesülése.

2.2.

Konkrét célok az országos és a városi közoktatás-politikai koncepciók alapján

Szakmai célok: •

Az óvoda-iskola átmenet „törésmentességének” biztosítása o bemeneti vizsgálatok rendszerbe állítása o az átlépést biztosító módszertani kultúra bővítése

•

Tanköteles kor előtti dyslexia-szűrés

•

Logopédiai ellátás bővítése

•

A nem szakrendszerű 5 – 6. osztályos oktató-nevelő munka bevezetése o a helyi tanterv felülvizsgálata az általános iskolákban o a NAT 2007. évi módosításának érvényesítése o az általános iskola „alapozó” szakasza pedagógiai hatékonyságának javítása

•

Az országos kompetenciamérés eredményeinek helyi hasznosítása o a dokumentáltság és hozzáférhetőség megoldása o az eredmények munkaközösségi és nevelőtestületi szintű feldolgozása

•

Az integrált nevelés-oktatás rendszerbe állítása o az IPR tartalmi, módszertani elveinek nevelőtestületi szintű feldolgozása o a rendszer működtetése az érintett osztályokban

•

A módszertani, tantárgy-pedagógiai kultúra bővítése o projektoktatás o kooperatív tanulás o tanulásvezetés

•

A pedagógiai értékelés korszerűsítése o a személyiségfejlődés egyéni gondozása, mutatóinak dokumentálása o a tanulói teljesítmény „sokcsatornás” értékelése

•

A lemorzsolódás mértékének csökkentése o a bukási/évismétlési arányok javítása o a tanulói mulasztás mértékének csökkentése o tanórán kívüli differenciált felzárkóztató foglalkozások megtartása


•

A továbbtanulás irányainak és arányainak javítása o az érettségit adó iskolatípusokba történő jelentkezés mértékének növelése o differenciált foglalkozások rendszerbe állítása az általános iskola fejlesztő szakaszában o a tovább nem tanulók számának további mérséklése

•

Az új Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzés bevezetése o SZVK, központi programok munkaközösségi szintű feldolgozása o a moduláris képzési szerkezet feltételeinek megteremtése és alkalmazása

•

Az idegen nyelvek és az informatika oktatásának további erősítése:

•

A tehetséggondozás pedagógiájának, szervezeti kereteinek erősítése o városi tehetséggondozó központ, városi tehetségháló kialakítása o a motiváció érdekében a megyei, regionális és az országos tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanulók elismerése

•

Az önkormányzati fenntartású/támogatottságú táborokban a városi intézmények erdei iskola programjainak támogatása

•

A gyógytestnevelésre járó tanulók szakmai foglalkoztatása hatékonyságának javítása

Személyi fejlesztési célok: •

Az iskolapszichológusi hálózat megalapozása és kiépítése

•

A pedagógusi továbbképzési beiskolázási tervekben preferált területek: o

a fejlesztő pedagógus képzés támogatása

o az IPR bevezetésének megalapozása, o a nem szakrendszerű oktatás szakmai/pedagógiai elősegítése o a módszertani kultúra további bővítése o a moduláris oktatás módszertanának bevezetése •

A városi tehetséggondozó központ, városi tehetségháló kialakításához szakemberek biztosítása

•

Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára

•

Speciális

szakmai

tudás

megszerzésének

támogatása

(nyelv,

informatika,

tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő) •

Pedagógiai asszisztensek és az oktatást segítő további munkatársak (rendszergazda, oktatástechnológus, stb.) alkalmazása az iskolai intézményegységekben


-36-

Tárgyi feltételek terén: •

Tornaszoba-kialakítás folytatása az óvodákban

•

Az óvodák játszóudvarának felújítása

•

Az óvodai férőhelyek számának felülvizsgálata, a valós igényekhez történő igazítása, szükség szerinti bővítése

•

A Sajóvárkonyi ÁMK épületegyüttesének teljes rekonstrukciója

•

A Petőfi Sándor Általános Iskola teljeskörű felújításának folytatása, befejezése

•

A Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola új iskolaépületének felépítése

•

Nyílászárók cseréjének folytatása

•

Vizesblokkok, tetők felújítása, épületgépészeti fölújítás

•

Az általános iskolai számítógép-park és nyelvi laboratóriumi ellátottság további fejlesztése, a különbségek mérséklése

•

A kötelező taneszköz- és felszerelési jegyzékben előírt elemek beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje

A mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében: •

Biztosítani kell az érintett körben az iskolatej-ellátást

•

Gondoskodni kell az általános iskola első osztályosai számára ingyenes füzet- és felszerelési csomagról

•

Az aktuális jogszabályi előírások szerint minden érintett tanulónak ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket

•

Vissza kell téríteni a sikeres állami nyelvvizsga és ECDL vizsgák költségeit

Iskolaszervezési célkitűzések: •

A szegregáltságot tanúsító iskolai mutatók folyamatos megszüntetése, a beiskolázás megfelelő szabályozása

•

A

külterületi

és

etnikailag

szegregált

lakókörnyezetben

élő

gyermekek

óvodáztatásának biztosítása •

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók „beazonosítása” feltételeinek maradéktalan megteremtése, a dokumentáltság érvényesítése

•

A 3H-s tanulók arányának növelése az Útravaló program megvalósításában

•

A

kompetenciamérési

biztosítása

eredmények

dokumentáltságának

és

nyilvánosságának


•

A 3H-s tanulók emelt szintű oktatásban való részvételi arányának növelése

•

A Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola folyamatos „átszervezése”

•

Felzárkóztató szakiskolai osztály(ok) szervezése a mindenkori igények függvényében

•

A

térségi

szintű

szakképzés

szervezési

társulás

létrejöttének

előkészítése,

bekapcsolódás a központi képzőhely(ek) működtetésébe 2.3.

Az esélyegyenlőséget biztosító célok az ÖMIP alapján •

A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az önkormányzat önként vállalt, illetve a jogszabályban előírt közoktatási feladatainak ellátása magas szakmai színvonalon valósulhasson meg. Olyan koordináló, irányító tevékenységre törekszik, melyre jellemző a szolgáltató jelleg, a nyitottság, átláthatóság és a minőség iránti elkötelezettség.

•

Az önkormányzatnak alapvető érdeke, hogy minden 3-18 éves gyermek számára biztosított legyen a megfelelő fejlődés esélyét nyújtó nevelés, oktatás. Ugyancsak fontos, hogy az egyes intézményekben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülő, a fenntartó és a helyi társadalom számára egyaránt átlátható és az eredményessége nyilvános legyen.

•

Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerével szembeni elvárások: o biztosítania kell az esélyegyenlőséget, o képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre, o teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket.

3. Kötelezettségek és felelősség A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben pontosan meg kell fogalmazni, hogy az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében milyen kötelezettségeket vállal az önkormányzat. Szükséges annak pontos megjelölése is a dokumentumban, hogy a kötelezettségek teljesítéséért ki/kik milyen körben felelősek. Ezért az alábbiakat rögzítjük: •

Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének irányításáért és végrehajtásáért felelős vezető személy: Benedek Mihály polgármester

•

Az Intézkedési Tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásáért felelős: a Művelődési és Sport Ügyosztály osztályvezetője. Az ő feladata és felelőssége a program Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. -

-38-

megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. •

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felkerül az önkormányzat honlapjára. Ezáltal biztosítják, hogy a dokumentum a város minden lakója, de főként az oktatási intézmények, a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhetővé válik, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék az abban foglaltakat.

•

A Művelődési és Sport Ügyosztálynak biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, ugyanakkor - az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges szankcionáló intézkedéseket.

•

A Város polgármesteri vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások szellemiségét és előírásait, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak.

A fentieken túl ki kell emelni, hogy valamennyi, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó partner felelősségének tekinthető, hogy megismerje az Intézkedési Tervben foglaltakat és annak elemeit magára nézve is kötelező tényezőként kövesse.


4. Akcióterv 4.1. A 2000. évi Települési Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálata Jelen dokumentum helyzetelemző fejezetében a demográfiai viszonyok áttekintésekor már hivatkoztunk az Intézkedési Terv megfelelő mutatóira. Ezen a helyen további kiemelésként kell megemlíteni: •

az óvodai fejezet hangsúlyozza, hogy 10 év alatt 25 %-ról 37 %-ra növekedett az óvodákban a cigány etnikumi gyermekek aránya és akkori általános iskolai első osztályosoknak csak 90 %-a járt előzőleg óvodába, míg

•

az általános iskolai fejezet 50 % felettinek jelzi a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek arányát és kiemeli, hogy a cigány etnikumi tanulók aránya 35 %-ra emelkedett, ami a pedagógiai programokra is hatással volt.

A fenti tényezők figyelembe vételével fogalmazódott meg az a program-elem, amely szerint az esélyegyenlőség biztosítására a külső városrészekben új „egész napos” osztályok indítását kellene terveznie a fenntartó önkormányzatnak. Jelenlegi elemzéseink szempontjából figyelemre méltó, hogy az Intézkedési Terv a korabeli középiskolai továbbtanulási irányokat és arányokat a következők szerint rögzíti: gimnázium 24 %, szakközépiskola 41 %, szakiskola 35 %. A dokumentum számottevő feltétel-javítást tervez a közoktatási intézmények épületeit illetően, ám azok egy része nem valósult meg. Az eredeti Intézkedési Tervben foglaltak és az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások (a közoktatási és a szakképzési törvény többszöri módosítása, az aktuális kormány- és OMrendeletek), továbbá Ózd Város közoktatási intézményeinek jelenlegi jellemzői ismeretében, az alábbi javaslat fogalmazható meg: Az önkormányzat illetékes bizottsága, illetve a Művelődési és Sport Ügyosztály mérlegelje a jelen Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2.2. részfejezetében rögzített célkitűzéseket és feladatokat, s azokat jelenítse meg a Városi Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálata és átdolgozása során. Ózd Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat A kistérségi fenntartású Pedagógia Szakszolgálat új, minden feltételt biztosító felújított épületbe került elhelyezésre.


-40-

Mint szakszolgálat a szülők és a pedagógusok nevelőmunkáját, valamint az óvodák, iskolák feladatainak ellátását segíti és a pedagógiai szakszolgálat rendszerébe illeszkedik bele. Tevékenységi köre: •

gyógypedagógiai tanácsadás,

•

korai fejlesztés és gondozás,

•

fejlesztő felkészítés

•

nevelési tanácsadás,

•

logopédiai ellátás,

•

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

•

gyógytestnevelés.

A nevelési tanácsadóban dolgozók különböző szakképesítésű munkatársak (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus,) ambuláns rendelésen látják el a gyermekpszichológiai és fejlesztő pedagógiai diagnosztizálást és gondozást, dokumentált módon valósítják meg az iskola-alkalmassági vizsgálatokat. Az intézmény jelenlegi elhelyezése – a hosszú távú tervezés szempontjából - nem megfelelő, mert szolgáltatásai iránt növekednek azt igények, másrészt a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 4. számú mellékletében előírt kötelező helyiségeinek (a vezető iroda, tornaszoba a mozgásterápiához, orvosi szoba, zuhanyzó, raktár) csak részben felel meg. Megfontolandó: a jelen tervezési ciklus végéig – a Társulási Tanáccsal együttműködve – a kor igényeinek megfelelő infrastruktúra létrehozása. A közoktatási intézmények kapcsolata a Szakszolgálattal igen sokrétű, hiszen a város valamennyi közoktatási intézményének feladata az integrált nevelés, oktatás. Ennek szakszerű ellátásához évről-évre egyre nagyobb szükségük van a nevelési tanácsadó és a gyógypedagógiai szakszolgálat szakembereinek a segítségére. Az együttműködés formái: •

vezetői szinten személyes megbeszélések, egyeztetések, problémafeltárások

•

a nevelési tanácsadó szakembereinek intézményi kapcsolattartó feladata

•

az intézmények, a nevelési tanácsadó és a gyógypedagógiai szakszolgálat szakembereinek

intézményközi

munkaközösségei

(fejlesztő

pedagógusok,

pszichológusok) •

közös szakmai programok (előadások, továbbképzések, nevelési értekezlet, szülői értekezletek).


Az iskolák az intézményi és szervezeti együttműködések értékelése folyamatában a következő általánosítható megállapításokat tették: •

a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal általában eseti/alkalmi a kapcsolattartás, de van példa a heti gyakoriságú egyeztetésre is

•

rendszeres (többségében havi gyakoriságú) a kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal

•

leggyakoribb rendszerességű a védőnői szolgáltatás igénybe vétele, míg

•

a civil szervezetekkel való kapcsolattartás intézmény-specifikus, általában az iskolát támogató alapítványhoz kötődik.

Gyermekvédelem A települési gyermek- és ifjúságvédelmi munka számos szakmai partner együttműködésére épül, így különösen a jelzőrendszer tagjainak összefogására. Közös munkájuk összehangolása az önkormányzat feladata is. Ennek érdekében a Művelődési és Sport Ügyosztály koordinálja az iskola gyermekvédelmi felelősök munkáját, biztosítja naprakész szakmai ismereteik folyamatos frissítését. Feladatok: •

Az óvodai gyermekvédelmi munka szakmai segítése

•

A csekély számú jelzést indító intézményekben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka megélénkítése

•

A tankötelezettség kiterjesztéséből adódóan a tanulók nagykorúvá válásáig tartó iskolába járási kötelezettség miatt új programok, program-elemek kidolgozása

•

A családok segítése a szociális munka és a szociálpedagógia eszközeivel

•

Általános és középiskolai drogprevenciós programok kidolgozása, megvalósítása

Javaslatok: •

Rendszeresen fel kell mérni a veszélyeztetett tanulók körét, a kialakított adatbázisra támaszkodva feladat- és intézkedési tervet kell készíteni

•

Szakszerűen és azonnal kell reagálni, aminek feltétele, hogy szoros kapcsolatot kell tartani az iskolai és iskolán kívüli segítő hálózattal


-42-

•

A tanulókat rendszeresen és az életkoruknak megfelelően tájékoztatni kell az illegális drogok, a pszichoaktív anyagok hatásaival és veszélyeivel kapcsolatban.

4.2. A helyzetelemzésben felmerült esélyegyenlőségi kockázatok és problémák Problémák •

Szegregáltság az általános iskolai tanulói összetételben: felvételi körzethatárok és a halmozottan hátrányos helyzetűek magas aránya

•

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésének hiányosságai a külterületen, illetve az etnikailag szegregált környezetben élők tekintetében

•

Szülői nyilatkozatok bizonytalansága a halmozottan hátrányos helyzetű státus megítélésében

•

Kompetenciamérések eredményei

•

Emelt szintű és általános tantervű osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya

•

Lemorzsolódási mutatók

•

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az érettségit adó középiskolákban

Beavatkozások Azonnali intézkedést követelő (rövid távú, 1 év határidejű) feladatok: •

Intézkedések a külterületen, illetve etnikailag szegregált környezetben élők óvodáztatási arányainak növelésére

•

Beiskolázási körzetek felülvizsgálata, az általános iskolai szegregáció megállítása

•

A szülői környezet tájékoztatása az óvodáztatási és iskoláztatási lehetőségekről

•

A Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola új épülete építésének megkezdése

•

A kompetenciamérések eredményeinek egységes dokumentálása és értékelése

•

Gyermekvédelmi felelősök felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatokra

•

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése az általános iskolák 5. évfolyamán

•

Veszélyeztetett tanulói kör felmérése és folyamatos nyilvántartása

•

Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a lemorzsolódások csökkentése céljából

•

Térségi szakképzés szervezési társulás előkészítése


•

Együttműködés kialakítása a Cigány Önkormányzattal

•

Intézmények esélyegyenlőségi programjának elkészítése

Középtávú feladatok (3 év határidővel): •

Óvodai férőhelyek számának felülvizsgálata a 3 éves korosztály teljeskörű óvodáztatása érdekében

•

Óvodai játszóudvarok korszerűsítése, a tornaszobák számának növelése

•

Az általános iskolai integrált oktatás-nevelés rendszerbe állítása, szakmai megerősítése

•

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók középiskolai továbbtanulási mutatóinak javítása

•

Városi tehetséggondozó központ létrehozása

•

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának növelése az Útravaló programban, illetve az általános iskolai emelt szintű oktatásban

•

A Sajóvárkonyi ÁMK és a Petőfi Sándor Általános Iskola infrastrukturális megújítása

•

A Szabó Lőrinc Általános Iskola „átszervezése”

•

Felzárkóztató szakiskolai osztály(ok) meghirdetése és indítása

•

Kompetenciamérések eredményeire épülő intézkedési tervek elkészítése

Hosszútávú feladatok (6 év határidővel): •

A közoktatási intézményhálózat épületeinek műszaki (lapos tető, nyílászárók cseréje, elektromos és vízi közmű-hálózat felújítása)

•

Iskolapszichológusi hálózat kialakítása

•

Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak körének bővítése

•

Pedagógusok továbbképzésének tervszerű megvalósítása


-44-

4.3. Problémalista intézkedési terve Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Szükséges a külterületen, illetve etnikailag szegregált környezetben élő 3H-s gyermekek felmérése, óvodai felvétele

A 3 éves népesség körében a halmozottan hátrányos helyzetűek felmérése

A város közoktatási intézményeiben nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya., kimutatható a szegregáltság

Beiskolázási körzetek felülvizsgálata, módosítása, szülők tájékoztatása

Gyermekvédelmi feladatok pontosítása

Gyermekvédelmi felelősök felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatokra

Hatékonyabb együttműködés az esélyegyenlőség biztosítására

Együttműködések felülvizsgálata a társszervezetekkel

Intézkedés leírása

Felmérés készítése, egyeztetése jegyzői adatokkal

a

Felmérés készítése, javaslat a képviselő testület felé a módosításra. Felkészítés tartása a gyermekvédel mi felelősök részére, további konzultáció biztosítása Fórumok, konzultációk szervezése

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Pontos kimutatás a 3H-s gyermekekről, óvodáztatási arányuk növekedése Kimutatások az intézményekben található hátrányos helyzetű tanulók arányáról.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Pontos kimutatás a 3H-s gyermekekről, óvodáztatási arányuk növekedése Kimutatások az intézményekben található hátrányos helyzetű tanulók arányáról.

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Pontos kimutatás a 3H-s gyermekekről, óvodáztatási arányuk növekedése Kimutatások az intézményekben található hátrányos helyzetű tanulók arányáról.

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósítá sának határideje

Intézményve zetők, fenntartó

2008. március 31..

Művelődési és Sport Ügyosztály

2008. március 31.


2008. augusztus 31.

Év végi beszámolók




2008. április 30.

Fórumok, konzultációk száma




Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

A város intézményei között jelentős eltérés van a lemorzsolódási, és a továbbtanulási mutatókban.

Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a lemorzsolódások csökkentésére, a pályairányításra

Az érintett tanulókra egyéni fejlesztési tervek készítése

Hatékonyabb együttműködés az esélyegyenlőség biztosítására

Együttműködés kialakítása a Cigány Önkormányzattal

Fórumok, konzultációk szervezése

Az esélyegyenlőség biztosítása az intézményekben

Intézmények esélyegyenlőségi programjának elkészítése

Az országos kompetenciamérések eredményei

Az átlageredmények javítása szövegértésből és matematikából

Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása a városban

A város esélyegyenlőségi programjának kimunkálása

Intézmények felkészítése az esélyegyenlőségi programok elkészítésére Nevelőtestületi /munkaközösségi szintű elemzés és felkészítés A program elkészítése, véleményezése elfogadása

Az intézkedés megvalósítá sának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

2008. szeptember 15.

Fejlesztési tervek megléte

Lemorzsolódás csökken, továbbtanulási mutató javul

Lemorzsolódás csökken, továbbtanulási mutató javul

2008. március 31.




Művelődési és Sport Ügyosztály, intézményvezetők

2008. június 30. .

Intézményi esélyegyenlőségi programok

Művelődési és Sport Ügyosztály, intézményvezetők

2008. június 30.

A mérési eredmények



Elkészül az esélyegyenlőségi program

A programban foglaltak megvalósítása

A programban foglaltak megvalósítása

Az intézkedés felelőse Művelődési és Sport Ügyosztály, intézményvezetők Művelődési és Sport Ügyosztály, intézményvezetők

Polgármester

2007. december 31.


Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

-

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

-

-46-


5. Megvalósítás 5.1. Fenntartói megvalósítás Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve alapján a fenntartónak biztosítania és vizsgálnia kell, hogy minden - a közoktatási intézmények működését és pedagógiai

munkáját

közszolgáltatásokat

érintő,

meghatározó

és -

esélyegyenlőségi stratégiai

szempontból

dokumentumba

és

fontos

egyéb

iránymutatásba

beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. A fenntartó értékeli, visszacsatolja és nyilvánosságra hozza az Intézkedési Terv megvalósítása során szerzett információkat; meghozza elismerő/szankcionáló intézkedéseit. Biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra, illetve folyamatos továbbképzésüket és felkészültségük értékelését az érintett területeken - az alábbi alapelveknek megfelelően: •

A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezetet kell biztosítani.

•

A társadalmak szinte mindegyikében a segítségre szorulókat megbélyegzések, diszkriminációk övezik. Ezért kiemelkedő fontossággal bír az értékek közvetítése a segítségnyújtás folyamatában. A lakosság széles körében tudatosítani szükséges, hogy az egyén és a társadalom felelőssége közös. Legfőbb alapérték kell, hogy legyen: a lehetőségek, források és szolgáltatások mindenki számára egyenlő hozzáférésnek a biztosítása abból a célból, hogy a gyermekek/tanulók személyiségés képesség-fejlődése töretlen legyen, egyéni adottságaik kibontakozhassanak.

•

Második alapértéknek az számít, hogy a pedagógus szakemberek úgy álljanak kapcsolatban a szolgáltatást igénybevevőkkel, hogy azok értékeit, személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartják.

•

A szegénység szélsőséges formáinak közvetlen oka az alacsony jövedelem. Ezért viszonylag rövid időn belül mindenki számára biztosítani kell a megélhetés társadalmilag

elfogadott

minimális

szintjét

a

legalacsonyabb

bérek,

a

társadalombiztosítási vagy univerzális ellátások, illetve a segélyezés megfelelően összehangolt korrekciójával. Elő kell segíteni a közoktatási intézmények nevelési


-43-


programjának a szociális hátrányokkal kapcsolatos fejezeteiben foglaltak maradéktalan megvalósulását. •

Az

esélyegyenlőtlenségek

csökkentésében,

a

kirekesztés

enyhítésében

kulcsszerepük van a szociális szolgáltatásoknak is. Ide tartozó feladat a szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének biztosítása; az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítése; az integrált formában történő ellátásszervezés a szociális és egészségügyi ellátások összehangolásával. Mindezek –a közoktatási esélyegyenlőségi elemekkel összehangolt módon- valóban komplex esélyteremtést eredményezhetnek. •

A lakossági kapcsolatokra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Fontos, hogy az érintettek korrekt információkkal rendelkezzenek a közoktatási szolgáltatásokról, azok tartalmáról, a jogosultsági feltételekről és a hozzáférési lehetőségekről. A tájékoztatáshoz – a helyi médiák mellett – fel kell használni az elektronikai eszközöket is.

5.2. Az Intézkedési Terv megvalósítása a társintézményekkel közösen Gyermek – és ifjúságvédelem feladata: •

Gyermek – és ifjúságvédelmi rendszer működtetése {felelős: Polgármesteri Hivatal}

•

A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók gondozása

•

Gyermekvédelemben érintett szakemberek (tovább)képzése

•

A támogatásra szoruló családok életkörülményeinek javítása {felelős: Városi Családsegítő Szolgálat

•

Folyamatos drogprevenció a szakmai és civil szervezetek bevonásával.

Egészségügy: •

Iskolaorvosi és védőnői hálózat működtetése

•

Alkalmazottak munkaegészségügyi vizsgálatának megszervezése

•

Intézmények akadálymentes megközelítésének biztosítása {felelős: Képviselő testület}


-44-


Szociálpolitika: •

Munkaügyi kirendeltségekkel együtt reintegrációt elősegítő képzések, programok indítása

•

Szociális ellátórendszer működtetése (felelős: Polgármesteri Hivatal)

Közművelődés, sport: •

Programok szervezése a szabadidő hasznos eltöltésére (felelős: ÓMI Városi Művelődési Központ)

•

Sportolási lehetőségek biztosítása {felelős: Sportcentrum Kht.)

•

Nyári táborok szervezése (felelős: ÓMI Városi Művelődési Központ)

Munkaerő-gazdálkodás: •

Intézményvezetők pályáztatása {felelős: Képviselő-testület}

•

Intézményi dolgozók létszámának meghatározása {felelős: Képviselő-testület}

5.3. Az Intézkedési Terv megvalósítása intézményi szinten A közoktatási intézményeknek vizsgálniuk kell, hogy: •

nem folytatnak-e szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot,

•

biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása,

•

biztosítottak-e a feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatáshoz.

A helyi elemzések alapján a közoktatási intézményeknek a 2007/2008-as tanév folyamán el kell készteniük a közoktatási esélyegyenlőségi programjukat.

5.4.Várható eredmények •

Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez jobban igazodó, korszerű intézményrendszer jön létre, s ezzel az egyes intézményekben ellátottak életminősége jelentősen javul.

•

A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szinte kedvezően változik

•

Az

ellátást

biztosító

alkalmazottak

létszámban

és

szakképzettségben

követelményeknek megfelelnek •

Az önkormányzat feladatellátási kötelezettségének magasabb szinten tesz eleget.


-45-

a


•

A civil szféra bevonásával hatékonyabb együttműködés jön létre a szociálpolitika és a közoktatás szereplői között, s ez elősegíti az ellátotti jogok érvényesülését, a modell értékű programok elterjesztését.

6. Monitoring és nyilvánosság 6.1. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik: •

Az intézmények az éves beszámolóikban értékelik az esélyegyenlőségi program megvalósítását.

•

A Művelődési és Sport Ügyosztály az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít a képviselő-testületnek, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket.

•

Az értékelést minden érintett intézmény megkapja, s annak kijelölt fejlesztési területeit a saját éves tervezésénél figyelembe veszi.

6.2. Nyilvánosság •

A fenntartó és az intézmények a programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik.

•

Ezen túl szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

7. Konzultáció és visszacsatolás •

A Városi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv a településen működő közoktatási intézmények közreműködésével készül.

•

Az adatok gyűjtése az intézmények és a fenntartó feladata, az OKM által közzé tett adattáblák segítségével.

•

Az első elkészített dokumentumot az érintettek bevonásával és véleményeinek kikérésével 2008. december 31-ig kell véglegesíteni. Felülvizsgálata 2009. december 31-ig történik.


-46-


8. Szankcionálás Az intézmények beszámolóinak kötelező részeként szerepel, hogy milyen módon garantálható a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak érvényesülése. Konkrétan megjelenik, hogy milyen intézkedéseket tesz az önkormányzat, ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni; illetve, hogy milyen következményekkel járhat a program be nem tartása a megvalósításban résztvevőkre nézve.

9. Legitimáció A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2008. február 19-én a 8/KH/2008. (II. 19.) sz. határozatával elfogadta.

10. Dátum Ózd, 2008. február 19.

Benedek Mihály polgármester

Összeállította: Balogh Zsigmond

Dr. Cs. Nagy Gábor

közoktatási szakértők


-47-


Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testületétől Kivonat a Képviselő-testület 2008. február 19-i ülésének jegyzőkönyvéből 220/SzÜ 8/KH/2008. (II. 19.) számú határozat Tárgy: Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének elfogadása Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2003 évi CXXV. törvény alapján elkészítette közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét, megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2003. évi CXXV. törvény alapján készített esélyegyenlőségi programot megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: 1. Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét elfogadja. Az intézkedési tervet az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni és az Ózdi Művelődési Intézmények Városi Könyvtárában hozzáférhetővé kell tenni. Felelős: Polgármester Határidő: 2008. február 29. 2. Az Közoktatási Esélyegyenlőségi Program végrehajtásának feladataira – a minisztériumi szakértők véleményét figyelembe véve - az érintettek bevonásával 2008. június 30-ig akciótervet kell készíteni, melyet az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni és az Ózdi Művelődési Intézmények Városi Könyvtárában hozzáférhetővé kell tenni. Felelős: Művelődési és Sport Ügyosztály vezetője Határidő: 2008. december 31. K. m. f. Dr. Csiszár Miklós jegyző távollétében Dr. Almási Csaba s.k. jegyzői feladatok ellátásával megbízott ügyosztályvezető

Benedek Mihály s.k. polgármester

A kivonat hiteles: Pécsiné Ózd, 2008. március 18. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft. -

-48-

ÓZD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

Recommend Documents