A GÖDÖLLŐI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKLAPJA
XIII/1. 2008. Szent Imre-nap
AZ ÚR JÉZUS FÁI
Ott a kedves őszi napsugárba kint, gyümölcstől hajol meg a fák ága mind. Gazdagon, bőséggel termett meg mindenik. Hű kertészünk szíve úgy örül nékik.
Az Úr Jézus fái emberéletek. Én is az ő kedves fája lehetek. Kertjébe fogadta kicsiny életem, S csupán egy a vágyam azóta nekem: Hogyha majd megérint ősz hideg szele, állhassak előtte gyümölccsel tele. Túrmezei Erzsébet
Szent Pál apostol XVI. Benedek pápa Szent Pál-évet hirdetett 2008. június 28-tól 2009. június 29-ig az apostol születésének 2000. évfordulója alkalmából. Ebben az esztendőben különös figyelemmel és szeretettel fordulunk a nemzetek apostola, Szent Pál felé, aki 2000 éve született. Az apostolok közül az ő életéről és jellemvonásairól tudunk a legtöbbet. Tarzuszban született, Benjamin törzséhez tartozó zsidó családban, római állampolgárként. Ifjú korában komoly vallási nevelést kapott. A farizeusi hagyományokat Jeruzsálemben a híres rabbitól, Gamálieltől sajátította el. Jézust valószínűleg sohasem látta földi működése idején, de a megszületett fiatal keresztény egyháznak elszánt üldözője lett, és jelen volt Szent István diakónus megkövezésénél. A föltámadt Jézus megjelent neki a Damaszkuszba vezető úton. Ekkor Jézus kinyilatkoztatta neki a keresztény hit igazságait és kijelölte különleges szerepét a pogányok térítésében. Ettől kezdve egész életét Krisztus szolgálatának szentelte. Szent Péterrel megismerkedve jóváhagyást kapott apostoli munkájához. Kirajzolódik előttünk három missziós útja Kis-Ázsiában, Görögországban és Macedóniában. Részt vett az Anyaszentegyház első apostoli zsinatán, amely nagy jelentőségű volt, mert döntése alapján a zsidó vallási törvények többé nem kötelezték a pogányságból megtért keresztényeket. Ezután az Egyház nagy lendületet vehetett a pogányok keresztény hitre térítésében. Azt is tudjuk Szent Pál életéről, hogy Jeruzsálemben letartóztatták, börtönbe zárták, majd Rómába küldték, mert római állampolgárként fellebbezett a császárhoz. Ottani házi őrizetéből kiszabadulva a hagyomány szerint az akkor ismert világ végső határáig, a mai Spanyolországig is eljutott, majd ismét börtönbe került, és a Néró-féle keresztényüldözés vértanúja lett. Ez a Krisztus születése utáni 67. évben történt, egy napon Szent Péter apostol vértanúhalálával. Mi maradt ránk gazdag örökségéből? Az általa alapított egyházközségek a történelem viharaiban felmorzsolódtak, de a hozzájuk intézett levelei örök időszerűséggel tanítanak bennünket, mai keresztényeket is. Fennmaradt életének példája is: Krisztus iránti mérhetetlen szeretete, amellyel a vértanúságot is vállalta, és ezáltal lett a hithirdetésnek, az evangelizációnak égi pártfogója. Ha az apostol leveleit olvassuk, bennünket is átjár az
2
a buzgóság, amely őt Krisztus követésében állandóan sürgette. Szent Pál évében elmélkedjünk gyakrabban hozzánk szóló tanításáról és intelmeiről, amelyek nem mindig könnyen érthetőek, hiszen Krisztus felfoghatatlan gazdagsága (vö. Ef 3,8) egy élethosszig tartó úton vezet, míg el nem jutunk a teljes megértésre (vö. Kol 2,2). Maga az apostol írja világhíressé lett szeretet-himnuszának végén: „Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre” (1Kor 13,12). Amit azonban megvalósíthatunk és a legmagasztosabb úton vezet bennünket, az a szeretet. Az az erény, amely egyszerre földi és mennyei, emberi és isteni, ideig való és örök. Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei A Kilikia (Kis-Ázsia, ma Törökország) tartományban található, Nagy Sándor alapította kereskedelmi és kulturális központban, Tarsus városában született 1 körül, Benjámin törzséből származó hellenizált zsidó családban. Eredetileg Saulusnak hívták. Római polgárjoggal rendelkezett, melyre hivatkozott is. Zsidó neveltetésben részesült, Gamaliél rabbi tanította Jeruzsálemben (ApCsel 22,3). “Polgári” foglalkozása sátorkészítő volt. A farizeus irányzatot követte, részt vett a korai keresztények üldözésében: jelen volt István vértanú kivégzésénél (ApCsel 7,58). Később a Damaszkuszban lévő keresztények ellen indult, de útközben (a „damaszkuszi úton”) csodás eseményben volt része (ApCsel 9,2-8), és ő is Jézus Krisztus követőjévé vált (ezt nevezzük Pál-fordulásnak). Megtérése (34 körül) megadta élete értelmét. A Törvényért és az atyai hagyományokért égő buzgólkodása a keresztények üldözőjévé tette. Hogy mikor és hogyan találkozott velük először, már nem lehet megállapítani. Az Egyházzal való összeütközése azonban
2008 - a Biblia éve nyilvánvalóan összefüggésben állt azzal a válsággal, amely Jeruzsálemben István megkövezéséhez, a jeruzsálemi keresztény közösség hellénisztikus csoportjának üldözéséhez és elűzéséhez, továbbá a damaszkuszi egyházközség alapításához vezetett. Pál a szigorú zsidó törvénytiszteletet védelmezte a Törvénytől való szabadsággal szemben. Nemcsak egy keresztre feszített Messiás ,,botrányáról volt szó, hanem arról a kérdésről, hogy a Törvény érvényes útja-e az üdvözülésnek. A Törvény vagy Jézus Krisztus? -- ez lett életének döntő kérdése. a szigorú zsidó törvénytiszteletet védelmezte a Törvénytől való szabadsággal szemben. Nemcsak egy keresztre feszített Messiás ,,botrányáról volt szó, hanem arról a kérdésről, hogy a Törvény érvényes útja-e az üdvözülésnek. A Törvény vagy Jézus Krisztus? -- ez lett életének döntő kérdése. És ez időben történt megtérése. Úgy értelmezte mint Isten tettét, és Jézusnak ezt a megjelenését egy sorba állította a Föltámadott megjelenéseive . Pál kényszerítve érezte magát, hogy föladja az üdvösség útjának, az addig helyeselt jámborságnak értelmezését. Később igehirdetésében minden embertől megkívánta ezt a megmérettetést: amit nyereségnek tartott -- a választott néphez, a Törvényhez való tartozást -- most jelentéktelen dolog lett. ,,Amit előnynek tartottam, azt Krisztusért hátránynak tekintem… Érte mindent elvetettem, sőt szemétnek tekintettem, csak hogy Krisztust elnyerhessem, és hozzá tartozzam. Hiszen nem a Törvény útján váltam igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit révén (Fil 3,7 sk.). A megfeszített Messiás volt ténylegesen Isten új és végleges üdvözítő tette. Ez jelentette a fordulatot; Isten jövője kezdődött meg vele. A Törvénynek, a Törvényhez való hűségnek és a cselekedetekből való megigazulásnak az útja érvényét veszítette. Új út nyílott. Az ember az üdvösségét csak Istenben találja meg, akinek tökéletes bizalommal ki kell szolgáltatnia magát. Krisztusnak ez a kinyilatkoztatása Pál számára azt is magában foglalja, hogy Isten mint a zsidók és a (Törvény nélküli) pogány népek Istene mutatkozik be. A pogányok is hivatalosak a hit útjára. Pál kényszerítve érezte magát, hogy föladja az üdvösség útjának, az addig helyeselt jámborságnak értelmezését. Később igehirdetésében minden embertől megkívánta ezt a megmérettetést: amit nyereségnek tartott -- a választott néphez, a Törvényhez való tartozást -- most jelentéktelen dolog lett. ,,Amit előnynek tartottam, azt Krisztusért hátránynak tekintem… Érte mindent elvetettem, sőt szemétnek tekintettem, csak hogy Krisztust elnyerhessem, és hozzá tartozzam. Hiszen nem a Törvény útján váltam
igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit révén (Fil 3,7 sk.). Meghívatásával együtt Pál fölismerte, hogy az evangéliumnak a pogányok közötti hirdetése az ő feladata. Ez a tudat szinte kényszerként nehezedett rá (vö. Gal 1,16; 1Kor 9,16). A hit útja lett életének témája. Emiatt gyanússá vált saját keresztény testvérei előtt, s magára vette népének gyűlöletét, pedig a végsőkig szerette ezt a népet, és megmentéséért a saját üdvét is odaadta volna (Róm 9,1 sk.). Származásával összhangban áll mozgékony szelleme. Jól beszélt görögül, ismerte a hellén műveltséget. Így helyzete Jézus minden tanítványánál alkalmasabbá tette, hogy a legkülönbözőbb fölfogású és képzettségű emberek nyelvére lefordítsa az evangéliumot. Zsidó volt a zsidóknak, görög a görögöknek. Mindenkinek mindene lett -- így fogalmazta meg egyszer később az igehirdetés máig érvényes programját (vö. 1Kor 9,20--23). Tökéletes szinten birtokolta a teológiai érvelés képességét (2Kor 12,1 sk.). Úgy beszélt, mint környezetének vándor tanítói, himnikus nyelven magasztalta Isten nagy tetteit (Róm 8,31 sk.) de a korintusi kikötőmunkások nyelvét is ismerte. Leveleiben vannak bensőséges helyek az egyházközség megnyerésére (2Kor 6,11; 7,2). Van bennük szeretetreméltó kedvesség, amikor ott kér, ahol követelhetne, hogy egy szökött rabszolga részére lehetővé tegye a büntetlen visszatérést (Filem). Gondolkodásmódjára jellemző a világosság (2Kor 2,17; 4,2 sk.) és a kérdésfeltevés radikalizmusa. Ismételten megkísérelte, hogy Isten cselekvéseinek azt a mindent meghaladó megtapasztalását, amely a Názáreti Jézusban megnyilvánult, megfelelően kifejezze, és az utolsó következményekig végiggondolja. Pál-fordulása előtti élete azonban nem múlt el nyomtalanul: „tüskét kaptam a testembe” – írta. Bibliakutatók feltételezik, hogy vagy maláriája volt, epilepsziában szenvedett, vagy pedig állandó fogfájása volt. Igaz, mások szerint a „tüskét” megtérési élményekor szerezte: mivel hogy „bűnös állapotban látta meg az Urat”, az attól szenvedett látáskárosodása bizonyult részben maradandónak. Rómában, a sírja fölé épített Szent Pál katedrálisban (olaszul: San Paolo) nyugszik.
3
XXIII. János pápa 10 parancsolata A derű tízparancsolata XXIII. János pápa szerint
Csak ma, Megpróbálok kizárólag a mai napnak élni anélkül, hogy életem minden problémáját meg akarnám oldani. Csak ma, A lehető legjobban fogok figyelni arra, hogy mindenki felé udvarias legyek És a viselkedésemre: Senkit nem kritizálok és senkit nem áll szándékomban megszólni, Vagy fegyelmezni, hacsak nem önmagamat. Csak ma, Örömteli leszek annak bizonyságában, Hogy a boldogságra vagyok teremtve, Nemcsak a másvilágban, hanem már itt, ebben. Csak ma, Alkalmazkodni fogok a körülményekhez És nem fogom azt várni, Hogy ezek hajoljanak meg vágyaim előtt. Csak ma, Tíz percet jó olvasmányokra szánok Emlékezve arra, hogy miként az ételre szükség van a test életéhez, A jó olvasmány szükséges a lélek életéhez. 4
Csak ma, Valami jót cselekszem, És senkinek sem fogok beszélni róla. Csak ma, Legalább egy olyan dolgot megteszek, Amihez nincs kedvem, És ha megbántanának, megpróbálom majd, hogy senki se tudja. Csak ma,
Készítek egy részletes napirendet. Lehet, hogy nem fogom teljesíteni, de mégis megírom. És őrizkedni fogok két véglettől: a kapkodástól és a tétovázástól.
Csak ma, Szilárdan hinni fogok-még akkor is, ha a körülmények az ellenkezőjét bizonyítjákHinni, hogy az Isteni Gondviselés úgy törődik velem, mintha semmi más nem létezne a világon. Csak ma, Nem fogok félni és különösképpen nem fogok félni attól, Hogy értékeljem azt, ami jó és attól, hogy higgyek a jóban.
Érdemes elolvasni! Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba. Gárdonyi hiteles történeti forrásokra támaszkodva, s széles körű történelmi tájékozottsággal írta meg regényét. A mű Függelékében közli az író a tárgykörre vonatkozó jegyzeteit is (Igazítások Attila történetén). Tóth Lászlónak a regény keletkezési körülményeit taglaló utószava egészíti ki a tizenkét éven felülieknek szánt nagy regényt.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (pl. Olaszországban, Lengyelországban és Japán-
ban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna. A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka, Geréb, Áts Feri – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz – és a könyv olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk is emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is. A regényben szereplő grund – a regény szövegéből kideríthetően – a mai Pál és Mária utca sarkán volt (a Józsefvárosban), Nemecsekék lakása pedig a Rákos utcában (ma Hőgyes Endre utca, a Ferencvárosban), az akkoriban a környéket meghatározó alacsony, egészségtelen házak egyikében. A tó helyszínét Fogarassy Miklós irodalomtörténész azonosította: Az Üllői úti klinikák közül utolsó, a mai Természettudományi Múzeum felé eső tömböket csak később, a Millennium (1896) után építették meg – ezeknek az épületeknek a „telkén” lehetett az a tó, ahol a regény szereplői a Füvészkertben a vörösingeseket kihallgatják A Pál utcai fiúkat az teszi népszerűvé, hogy az élet minden ága-boga benne van: iskola és játék, barátság és harc, pártoskodás és összetartás - minden, egészen a halálig. S az író mindezt gyerekésznek, gyerekszívnek szólóan szőtte regénybe. A gyerekvilág tükrében láttatja a világot. Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek története átélhető csaknem bárhol, s az ezredfordulón semmivel sem kevésbé, mint születésekor, a XX. század kezdetén. Talán ez a magyarázata a regény példátlan hazai és világsikerének. Közel két tucat nyelven jelent meg, s ajánlott olvasmány nemcsak a magyar iskolákban, hanem távoli földrészeken is. Király Artúr 6. b 5
Tanáraink Manninger
Vilmosné (Magdi néni)
1961 májusában születtem Törökszentmiklóson. A szüleim nagy szeretettel és féltő gondoskodással neveltek, testvérem nem lévén, minden figyelmük csak rám irányult. A gyermekkoromat Fegyverneken töltöttem, általános iskolába is itt jártam. Kedves tanítóim és tanáraim voltak, nagy szeretettel emlékszem rájuk. Kedvenc időtöltésem volt a babáimmal játszani, sokat fésülgettem, rendezgettem őket, még ruhákat is eszkábáltam nekik. Akkoriban a „Mileszelhanagyleszel? ” kérdésre a válasz: „Fodrász vagy táncdalénekesnő!” volt. A gimnáziumban gondoltam először arra, hogy tanító néni leszek, de kicsi koromtól fogva többgyerekes anyuka szerettem volna lenni. A gimnáziumi tanulmányaimat Debrecenben végeztem, a nagy múltú Református Kollégiumban. Ezek az évek egész életemre meghatározóak lettek: a rendkívül jó osztályközösségünk, a tanáraink szigorú szeretete, az iskolánk lelki és szellemi élete. Azokban az években, az egyházi iskolában végzetteknek a pedagógusi pályára nem vezetett egyenes út. Egy-két évig dolgoztam, utána a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolára jártam, Budapesten kezdtem tanítani. 1985-ben mentem férjhez, és a két nagyobb gyerekünk Dani és Lencsi érkezése után költöztünk Kistarcsára, Katica már itt született. Mindhárman „Szent Imrés” diákok voltak. Dani ma már főiskolás, a két lányunk a Premontrei Gimnáziumba jár. A zene, népzene és a néptánc szeretetével sikerült beoltanom őket, valószínű, hogy ez a pályájukat is meghatározza majd. Sokat imádkoztam azért is, hogy ha véget ér a főállású anyaságom, akkor a Szent Imre Iskolában taníthassak. A mostani 7/a volt az első osztályom ebben az iskolában, - akiket harmadikos korukban kaptam meg -, és öt év eltelte után újra harmadikosaim vannak. Nagyon szeretem őket, és örömmel jövök minden nap az iskolába, hálát adok az Istennek a kisebb és a nagyobb családomért.
6
Ráki Márta
1982 tavaszán születtem és egy ici-pici Borsod megyei faluban, Jósvafőn nevelkedtem. Ahová még a mai napig is visszahúz a szívem, hiszen anyukám, egyetlen öcsém és nagymamám jelenleg is itt élnek. Ezenkívül persze az a soksok gyerekkori emlék, ismerős, na meg persze az a páratlan szépségű táj Jósvafőn és környékén, ahol a mai napig is szeretünk nagyokat kirándulni. Nagyon sokáig nem tudtam, hogy mivel szeretnék foglalkozni, ha majd nagy leszek. Amikor aztán középiskolába kerültem, egy nagyon kedves biológia tanárnőt kapott az osztályunk. Akkor döntöttem el, hogy én is biológia tanár szeretnék lenni. Így kerültem az egri főiskola biológia-földrajz szakára. Már a főiskola befejezése előtt tudtam, hogy Veresegyházon vagy környékén szeretnék tanári állást kapni. Vágyam teljesült, rögtön pályakezdőként állást kaptam Gödöllő legjobb általános iskolájában, a Szent Imrében. Aki miatt idejöttem erre a környékre Ő ma már az én férjem és most építgetjük álmaink közös családi fészkét.
Agytorna ��
Angol rejtvény
��
7. Hegy 8. Kertész 9. Jármű 10. Ceruza 11. Évszak 12. Ősz
1. Bakancs 2. Hordó 3. Kert 4. Szilva 5. Pince 6. Túra
��
�� �� �� �� �� �� ��� ��� ���
�� �� ��
Német rejtvény Tajti Blanka 6. a ��
1. Köszönet 2. Hónap 3. Üdvözöllek 4. Év 5. Az Úr napja 6. Mennyország 7. Templom 8. Szolgálat
�� �� �� �� �� ��� ��� ���
9. Pap / Lelkész 10. Kereszt 11. Könyv 12. Örökkévalóság 13. Ima 14. Evangélista 15. Angyal
��� ��
��� ��
���
��
Magyar rejtvény (Benke Balázs 7.a)
1. Szent Pál eredeti neve 2. Itt feszítettékeg a Megváltót 3. ...János 4. Szűz Mária édesanyja 5. Az egyik apostol 6. Jézus idejében gyógyíthatatlan betegség 7. Az egyik evangélista
8. Egyiptomi folyó 9. Helytartó (Jézus korában) 10. Jézus nevelőapja 11. Jézus követői 12. Istentisztelet 13. Örömhír 14. Feszület 15. Szent Pál ebbe a városba is írt levelet
�� �� �� �� �� �� ��� ��� ���
��� ��� ���
7
Vidám percek „HuMorzsák...” Pistikét elviszi az apja a János-hegyre kirándulni. Felmennek a kilátóba, és az apuka mutatja a gyereknek a panorámát: - Látod, kisfiam! Innen láthatjuk az egész várost. - Nem igaz, apu, mert sehol se látom a fagylaltost! ****** Doktor úr, ma ettem életemben először osztrigát, és borzasztóan fáj tőle a gyomrom. - Lehet, hogy nem volt friss. Nem volt furcsa szaga, amikor felnyitotta? - Fel kellett volna nyitni? ****** Az ellenőrző tiszt a felsorakozott katonákhoz: - Kinek nagy a bakancsa? - Jelentem, nekem - feleli Kovács honvéd. - Délután jelentkezzen a raktárban, kicserélik! - Nem szükséges, jelentem, a lábam is nagy. ****** Utas a MÁV jegypénztárosához: - Kérek egy helyjegyet Miskolcra, 1. osztályra, nemdohányzóba, menetiránnyal szembe, közel a büfé kocsihoz, ablak mellé és nem a kerekek fölé. Mire a pénztáros: - Uram! A vészfékek vállmagasságban vannak. Megfelel ez így önnek, vagy rakassuk feljebb azokat? ****** Két kisfiú összebarátkozik a játszótéren. - Az én nevem Peti, hát a tiéd? - Misi. - Az én apukám könyvelő. Hát a tiéd? - Ügyvédként dolgozik. - Őszintén? - Nem, csak a szokásos módon. ****** A rendőr megállít egy autóst: - A személyit, jogosítványt, forgalmit kérem! - Cakumpakk? - Ja, hogy külföldi? Akkor mehet tovább! ****** Képzeld, tegnap majdnem elütött egy autó.
8
- Igen? Úristen! - Egy perc alatt lepergett előttem az egész életem. Annál a résznél akadtam csak el, hogy egyszer kölcsönkértél tőlem egy ezrest, de sehol se találtam azt a részt, amikor visszaadtad. ****** Felvételi beszélgetés az orvosi egyetemen. Kérdezik a jelentkezőtől: - Mondja, ha bejut az egyetemre, mi az elképzelése, mit fog csinálni öt év múlva? A diák ránéz az órájára, és így felel: - Nos, most péntek délután 5 óra van. Az azt jelenti, hogy mához öt évre éppen a golfpályán leszek. ****** Mondd, Pistike, mit is magyarázott a biológiatanár, mikor hirtelen összeesett? - Azt mondta, hogy: “Gyerekek, látjátok, itt van ez az ártalmatlan vizisikló...” ****** A kisgyerek izgatottan jön haza az iskolából: - Anyuci, tudod mi vagyok én? - Nem kisfiam. - Személyes névmás. ****** Egy szőke nő a múzeum folyosóján járkálva véletlenül összetör egy vázát. A teremőr oda is szól neki: - Hölgyem, maga normális? Egy ezerkétszáz éves vázát tört össze! Erre a szőke nő: - Hála istennek, én meg azt hittem hogy még új volt... ****** Hány óra van magánál Jean? - Hat, uram! - Jean, akkor adjon el ötöt, nekünk egy óra is elég. ****** - Hívja a mentőket, Jean! - Mi baj, uram? - Elütötte az óra az éjfélt. - Jean, csipog a citrom? - Nem, uram. - Akkor a kanárit facsartam a teába.
„Gyerekszáj...” -Kolumbusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt.
-Az őserdő olyan terület, ahova emberi kéz még nem tette be a lábat. -Zrínyit a bécsi kamarilla által felbérelt ólmozott vadkan ölte meg. -A végek vitézei többnyire nem éltek haláluk napjáig, mert már korábban elestek. -Julius Caesart a márciusi Idusok ölték meg. -Egyiptom őslakói a múmiák. -A kutatók az őshazában megtaláltak az ősmagyarok hátrahagyott részeit. -A Bibliát Guttenberg találta fel. -Anonymus III. Béla névtelen jegyese volt. -A XVIII. századi főurak palotakertjei tele voltak szépen nyírt szökőkutakkal. -A baktériumokról: - Van mikroszkopikus, ami kicsit nagyobb, mint ami mikroszkóppal látható. -A középkorú lovagok a lovagi tornákon mindig egy hölgyet tűztek maguk elé. -A nemzetiségi iskolákba több ajkú diákok járnak. -Nyáron nő a kalapos gomba, télen a kucsmagomba. -Villon fő műve az Ótestamentum. -A görög ábécé kezdete: alfa, béta, céda... -II. József, a vaskalapos király Mária és Terézia fia volt. -A fecske egy költöző madár, olyan, mint a gólya, csak sokkal kisebb és nem hasonlít rá. -Barbarosa seregében kitört a pestis, amely elöl maga a császár is csak álruhában tudott menekülni. -Ady Boncza Bertalant vette feleségül. -A Toldi olyan mű, amelyben a főhőst feldolgozzák. -A kőolajat kövekből sajtolták. -Eötvös József többek között Budán született. -Csapadékfajta: lisztharmat. Gyűjtötték: Kispál Csenge, Stelli Gréta 6.b, Benke Balázs, Adrienn néni 7.a
Erdei iskolák 5. a osztály Nagy várakozással, esőben indultunk Tünde nénivel és Márta nénivel Parádfürdőre. Elhelyezkedtünk a Muskátli vendégfogadóban, majd elindultunk felfedezni a környéket. Megnéztük az ásványvíz gyűjteményt,láttunk cseppkövet,simogattunk őzikét és nyolcan átöleltük „Rákóczi fáját”…és mint minden nap-amikor csak tehettük-játszottunk a patakban. A napot mesével,játékkal, közös imádsággal zártuk. Kedden felfedeztük a forrásokat egy nagy túra keretében. Hegyet másztunk, nyomokat kerestünk, közben Zsombor a Pál utcai fiukkal szórakoztatott minket. Felkerestük Parádon a palóc tájházat, majd meglátogattuk a kosárfonót és az üvegcsiszolás mesterségével is megismerkedtünk. S z e rd á n a Cifra istállóban a kerék a kocsi történetéről tanult u n k , valamint Marcitól a lovak gondozásáról. Ezután számháborúztunk. Délután Magyarország második legnagyobb vízesését csodálhattuk meg, ahová vadregényes út vezetett. Az esti játék és őrangyalozás mellett izgatottan készültünk a csütörtöki Ki mit tud?-ra. Másnap Parádra mentünk, ahol az 5.b-vel találkoztunk Asztalos Joachim fafaragó kiállításán. Innen Bodony felé indultunk felfedező útra. Este a tábortűz és nyársalás után nagyokat nevettünk a Ki mit tud? produkcióin. Pénteken reggeli után busszal indultunk Mátrafüredre, ahol a palóc babamúzeumot kerestük fel. A kedves néninek-aki a múzeumot létrehozta- könnyeket csalt a szemébe énekünk és a két Ádám tánca. A játszótéri pihenő után erdei vasúttal utaztunk tovább Gyöngyösre. A legszebb és legnagyobb kiállításra, a Mátra múzeumba mentünk,ahol egy őskori mamut csontváza fogadott minket. Innen vonattal robogtunk haza. Fáradtan, sok élménnyel érkeztünk meg az erdei suliból, de útközben már azt kérdeztük: ”Hétfőn nem indulhatunk újra?” Winkler Zsuzsi, Illés Barbara 5.a 5.b osztály Hétfőn megérkeztünk Mátraszentimrére. Sajnos
elkezdett zuhogni az eső, de a kedvünk nem romlott, mert bementünk az ottani iskola tornatermébe játszani. Miután visszaértünk a szállásra, mindenki festett magának egy egyenpólót. Kedden délelőtt meglátogattuk a három falu templomát, majd a vörös kilátóhoz mentünk. A szerdai napon egész napos túrát tettünk Ágasvárra külön túravezetővel. Ezen a napon nagyon elfáradtunk, de jól éreztük magunkat. Csütörtökön Fallóskúton kis kápolnát tekintettünk meg, ahol egy remetével találkoztunk. Nagy élmény volt, amikor meghúzhattuk a kis harangot. Péntek reggel a nap első sugarait focival és métával üdvözöltük. Majd a parádi túrán sok érdekességet tekintettünk meg. Végre elérkezett a sástói bobozás! Nagyon jó volt 200-zal száguldozni! Mindenki fantasztikusan érezte magát és már alig várjuk a következő erdei iskolát. Albert Julianna 5.b Erdei iskola 6.a A zempléni erdei iskolát mindenki izgalommal várta. Különösen, amikor Terike néni ízelítőt adott a programokból. Hétfőn 3 órás vonatozás után, szakadó esőben megérkeztünk Tokajba, a Vízisport Turistaházba. A szállásunk a Bodrog és a Tisza találkozásánál volt. Délután egy borospincébe menekültünk az eső elől, ahol a szőlőtermesztésről, a világhírű tokaji borfajtákról kaptunk ismertetést. A híres nedüt meg is kóstolhattuk, majd városnézéssel fejeztük be a délutánt. Az esti közös programokat mindig örömmel vártuk. Kedden egész napos buszos túra volt a 8.b-sekkel közösen. Vizsolyban láttuk az első magyar nyelvű Károli Bibliát. Sárospatakon, Boldogkőváralján és Széplakon sok látnivaló várt ránk. A nap koronája a meglepetésprogram, a sátoraljaújhelyi libegőzés volt. Szerdán métáztunk és számháborúztunk. A kenutúra a Tiszán mindenkinek a legemlékezetesebb élménye marad. Szerencsé-
9
Erdei iskolák re megúsztuk „szárazon”. Csütörtökön Szerencsre vonatoztunk és a gyönyörű Rákóczi várat „vettük be”. Délután megmásztuk a meredek Kopasz-hegyet és a tetőn sárkányrepülők látványa fogadott bennünket. Az utolsó estét, éjszakát szűnni nem akaró vidám kacaj, jókedv jellemezte. A tábor emberének új osztálytársunkat, Fannit választottuk. Azt kívántuk bárcsak még egy hetet itt tölthetnénk. Idén is nagyon jól éreztük magunkat az erdei iskolában. Az itt szerzett emlékeinket nem felejtjük el soha! Kakucs Katalin 6.a 6.b osztály Hétfő reggel készülődés: izgulok, hogy odaérek-e anyával időben! Már a buszon is jó a hangulat! Odaérve már várjuk, hogy megnézhessük a szállásunkat. Itt a héten 3 mókust is láttunk! Miután kipakoltunk, máris útra kelve a Három falu templomát néztük meg. Majd a Vöröskő-kilátó következett. Én részemről nem mertem fölmenni, mert mikor fújt a szél, a kilátó is mozgott. Kedden az ágasvári túrán rengeteget mentünk. Nagyon meredek úton mentünk föl és le, de csodás tájakat láthattunk. Szerdán Sirokon a várat néztük meg, gyönyörű volt, alagutakban mentünk, és mivel sötét volt, Miklós megijesztett minket. A Kékesen meseszép kilátás tárult elénk! Parádon pedig megnézhettük a kocsimúzeumot, és egy fafaragó kiállítását. Csütörtökön délelőtt métáztunk és számháborúztunk. A számháborút úgy játszottuk, hogy ha 5 embert már leolvastak, akkor 1 visszamehetett új számmal. Délután átsétáltunk Fallóskútra, ahol a remetével is találkoztunk.
Pénteken barátságos focimeccsen egy góllal kikaptunk az 5. b-sektől. Ebéd után boboztunk Sástón, remek volt! Én akkor boboztam először: Chanellel voltam, ö vezetett, és nem ismerte a féket! Nagyon jól éreztük magunkat, minden este játszottunk, volt ima, mese, ének is. Már nagyon várom a következő szeptembert! Laukó Veronika 6. b 7.a osztály Hétfőn reggel szakadó esőben indultunk Kétbodonyba.
10
Megérkezve a szállásunkra kipakoltunk és elfogyasztottuk az otthonról hozott elemózsiát. Közben szerencsére az eső is elállt, így elindultunk felfedezni a falut. Sokat játszottunk, külön öröm volt hintázni a szállásunk udvarán. Este zseblámpákkal felszerelve indultunk sétánkra. Kedden Horpácsra mentünk, ahol először meghallgattuk a Mikszáthról szóló kiselőadásokat, majd megnéztük a nagy író házát. Érdekes volt látni Mikszáth Kálmán személyes tárgyait, eredeti kiadású könyveit. Horpácson van egy szuper játszótér, ahol remek egy órát töltöttünk. Ebéd után kézműveskedtünk. Egy kedves néni bőrből készült ajándéktárgyakat segített alkotni. Szerdán reggeli után indultunk nagy túránkra. Átsétáltunk Romhányba, közben sok gabona- és gyógynövénnyel ismerkedtünk. A Rákóczi emlékszobornál újabb kiselőadásokat hallhattunk híres hadvezérünkről. A szobor körüli park remek terepet adott a számháborúzáshoz. Innen átgyalogoltunk Rákóczi mogyorófájához. A sok „sétától” megéhezve jól esett megenni a kapott szendvicseket. A hatalmas fára persze sokan felmásztak. Visszaérve a szállásra már alig vártuk a vacsorát.
Csütörtökön megint esett az eső, így programcsere lett. Délelőtt mentünk a tájházba, délutánra kisütött a nap, ekkor mentünk a vízivilágos túránkra. Itt sok érdekes növénnyel ismerkedtünk meg, de a legjobb az volt, amikor egy szabadtéri medencét körbeülve, belógattuk a lábunkat a vízbe. Sokan fürödtek is volna, de ahhoz már hűvös volt. Esténként mindig őrangyaloztunk, játszottunk, rengeteget nevettünk. Utolsó este tábortüzet raktunk, így hangulatosabb volt beszélgetni, énekelni. Sőt Marci szervezésében érdekes műsort láthattunk. Pénteken reggeli után Ki mit tud?-ot tartottunk, az elmúlt héten hallott és látott dolgokból. Utána megnéztük a helyi állatkertet, ahol mosómedvéket is etettünk. Ebéd után sokat játszottunk, míg meg nem jött a busz értünk. Ebben a táborban is sokat fejlődtünk lelkileg, kár, hogy csak egy hétig tartott. Margitházi Tímea 7.a
Erdei iskolák 7.b osztály Hétfő reggel a vasútállomáson kezdődött az egész. Áztunk, fáztunk, késett a fél osztály, de azért élveztük. Befutott a vonat, felszálltunk és elkezdtünk nevetni, étkezni, kártyázni, beszélgetni. A vonat Sátoraljaújhelyig ment, onnan busszal mentünk tovább Pálházára. A szálláson először csak pihentünk, mert esett az eső. Másnap Telkibánya volt a cél. Rostallóig kisvasúttal utaztunk, onnan gyalogoltunk. Szerdán a Füzéri várat vettük be. Előtte még megnéztük a hollókői porcelángyárat és múzeumot. A gyár nagyon érdekes volt, végül mi is festhettünk kis porcelán tányérokat. A gyártól felgyalogoltunk a füzéri várhoz. Negyedik napon Sárospatakra mentünk. Megnéztük a Református Gimnáziumot, a Szent Erzsébet templomot és a Szent Erzsébet házat is. Onnan strandolni mentünk. A nap fénypontja mégis az esti szalonnasütés volt. Bár volt , akinek a szalonnájából hamu lett. Az este nagyon viccesre sikerült, szerintem mindenki aznap érezte magát a legjobban. Pénteken először Széplakon a Kazinczy múzeummal kezdtünk, majd következett a libegő. Onnan már hazafelé vettük az irányt. A vonatút még viccesebb volt, mint a hétfői utazás. Gödöllőre érve a búcsúzkodások után fáradtan, de boldogan indultunk haza. Kresztyankó Teodóra 7.b 8.a osztály Az idén a 8.a osztály Agárdon töltötte az erdei iskola hetét. Kata néniék nyaralójában szálltunk meg. Zsolt atya jött kísérő tanárként, aki mindennap tartott nekünk misét. Szinte mindennap alámerültünk a Velencei-tóba. Kétszer kenuztunk és mind a kétszer nagyon élveztük. Ezekben a napokban meglátogattuk Székesfehérvár belvárosát egy vetélkedő keretében, megcsodálhattuk a Bory vár csodálatos szobrait, bepillantást nyerhettünk a nádas élővilágába, elmentünk Pákozdra és „nagy” túrára hajóval. Utolsó nap főzőcskéztünk. Volt bableves, pogácsa, tiramisu, lángos. Minden nagyon jól sikerült.
N a g y élmémy volt még a modern vonat WC-je is, ami különleges funkciókkal örvendeztetett meg minket. Így telt az utolsó erdei iskolánk Kata nénivel. Kiss Anita, Szabó Luca 8.a 8.b osztály Az osztályunkkal Tokajban voltunk erdei iskolában. Most voltunk utoljára ezzel a társasággal egy hetes közös együttléten. Kiselőadásokkal is készülnünk kellett különböző témákban. Nagyon szép volt. Első nap vonattal utaztunk le Tokajig. Miután megérkeztünk azt terveztük, hogy felmegyünk a Kopaszhegyre, de mivel esett az eső, egy borospincét látogattunk meg. Megkóstoltuk a tokaji édes szamorodnit. Utána hazamentünk és lehetett horgászni. Estefelé beosztottuk a csapatokat, vacsoráztunk és el lehetett menni futni, amiért pluszpont járt. Utána Trixi néni mesélt nekünk egy könyvből, aminek az volt a címe, hogy ,,Békeföld és Mannyland”. Minden nap tíz óra után volt a takarodó. A következő napokon sokféle programunk volt. Bejártuk Tokaj belvárosát, kirándultunk és még kenutúrán is voltunk, Szerencset is meglátogattuk. A kenutúra nagyon izgalmas volt. A Tiszán és a Bodrogon is eveztünk. Elég fárasztó volt, de nagyon élveztük. A mi csapatunk amikor elfáradt elkezdett énekelni, így egy kissé elfeledtük a fáradtságunkat. Amikor Szerencsre mentünk, akkor elmentünk a csokiboltba és a várba is. A boltban nagyon sokféle édesség volt. Csokik cukorkák és egyéb finomságok. A szerencsi várban meghallgattunk három kiselőadást. Ezek után az volt a feladatuk a csapatoknak, hogy körbe kellett járni a várat és a látottak alapján egy előadást kellett összehoznunk, amiben mindenkinek szerepelnie kellett valamilyen módon. Vonattal mentünk vissza a szállásra. Sátoraljaújhely, Sárospatak, Vizsoly és Boldogkő is szerepelt az uticéljaink között . A Sárospataki kollégium múzeumában megtudhattuk, hogy régen milyen körülmények között tanultak a diákok. Vizsolyban tanulmányozhattuk az eredeti Bibliát. Nagyon szép volt minden és nagyon jól éreztük magunkat. Oláh Judit 8.b
11
ŐSZI ÖTLETTÁR Tobozerdő lakói Ha erdei sétátok során már elég sokféle termést gyűjtöttetek, könnyen elkészíthetitek a saját tobozerdőtöket. Természetesen másféle figurák is lehetnek az erdő lakói, ez csak a Ti fantáziátokon múlik. Szükségetek lesz még zöld temperára, néhány gyufaszálra, gyurmára és ragasztóra. ÖTLET: Olló vagy más hegyes szerszám segítségével lehet kiszúrni a terméseket, de ehhez kérjétek felnőtt segítségét!!
Az erdő lovagja Szükséges anyagok, eszközök: gyufaszál, toboz, csipkebogyó, makk, parafa dugó, kevés gyurma, kenderkóc (lehet vékony fonal is), hurkapálca, filctoll Az erdő lovagja nagyon mutatós, ha sikerül elkészítened, díszítheted vele a szobádat.
Termésékszer
A lovag feje makkból van. Ha a makkot kilyukasztod, és egy gyufaszálat helyezel bele, máris kész a nyaka. A testét parafa dugóból készítsd, a kezét és a lábát gyufaszálakból. A cipője két kis parafa darab legyen. A lovag pajzsa is parafából van. A ló teste toboz, melyre 5 lyukat kell fúrni, s hurkapálcából lábakat és nyakat illeszteni hozzá. A ló feje csipkebogyóból, a farka és a sörénye kenderkócból van. Patái gyurmából készülnek. Utolsó lépésként már csak szemeket és szájat kell rajzolnod a lovagnak és a lónak egyaránt.
Szükséges anyagok, eszközök: Makk-kupacs, vékony kalapgumi, vékony zsineg, akrilfestékek, ecset Makk-kupacsból egyedi nyakláncot készíthetsz magadnak, de remek ajándék is válhat belőle. Törd le a makk-kupacsok szárát, és felnőtt segítségével lyukaszd át a helyét. A kalapocskákat fesd be, és hagyd megszáradni. A színes kupacsokat fűzd fel egy zsinegre úgy, hogy egyfelé nézzenek. A zsineg végét kend be egy kis ragasztóval, hogy merev legyen, mert így könnyebb lesz fűzni. Végül kösd össze a zsinórok két végét.
Jó munkát kívánok mindenkinek, de ha lehet, a kicsik felnőtt segítségével barkácsoljanak!
A kiadásért felel: Varga András igazgató Szerkesztik: Dohanicsné Vígh Adrienn és az iskola szorgalmas diákjai Tördelés: Indasoft Bt. Nyomdai munkák: Kamipress Nyomda és Könyvkötészet, Mogyoród
