Osztályvezetı: Czirok István

2 Szerz.sz.: II/5-623/2006. MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred Erdész köz 2.

NAGYKANIZSA MIKLÓSFA PARKERDİ ÉS ARBORÉTUM KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

Tervezı: Fecser István …………………………… Osztályvezetı: Czirok István ……………………….

Balatonfüred, 2007. május

TARTALOMJEGYZÉK 1. ELİZMÉNYEK ..................................................................................................... 1 2. VIZSGÁLAT .......................................................................................................... 2 2.1. A tervezési terület lehatárolása ....................................................................... 2 2.1.1. Tulajdonviszonyok.................................................................................. 2 2.1.2. Természetföldrajzi adottságok ................................................................ 2 2.1.3. Az erdıterület leírása .............................................................................. 3 2.2. Az erdı funkcionális felosztása, közjóléti hasznosítás................................... 8 3.1. Az arborétum fejlesztési programja ............................................................. 10 3.1.1. Állománykezelési munkák.................................................................... 11 3.1.2. Közjóléti létesítmények ........................................................................ 21 3.2. Fenntartási munkák....................................................................................... 34 3.2.1. Növényápolási munkák......................................................................... 34 3.2.2. Mőszaki fenntartási munkák ................................................................. 39 4. INTÉZKEDÉSI JAVASLAT ............................................................................... 42 4.1. Létesítményjegyzék ..................................................................................... 43 5. KÖLTSÉGELİIRÁNYZAT ................................................................................ 44

1.

ELİZMÉNYEK A községi erdıként is ismert 119 ha-os erdıre 1976-ban készült az arborétum jellegő növénygyőjtemény létrehozását és az erdı közjóléti hasznosítását megalapozó parkerdı terv. A megvalósított mőszaki létesítmények a folyamatos, ugyan egyre szőkülı fedezető fenntartás mellett is elhasználódtak, tönkrementek. A sétautak, melyek sok esetben az egyes állományrészek elhatárolását is szolgálták, benıttek helyenként eltőntek. Az arborétum jellegő erdırész is sokat változott az idık során. A felnövekvı különbözı fafajú általában közel elegyetlen állományfoltok a többnyire jó növekedésőek, de emellett tapasztalhatók jelentıs pusztulások is, aminek úgy abiotikus, mint biotikus oka fellelhetı. A magas záródás okán a terület áttekinthetetlen, az egzóták csak kismértékben, helyenként szegélyekben vagy szabad állásba kerülve tudják teljes pompájukat megmutatni. A 28 ha-os győjteményes részhez 91 ha hagyományos állománykezeléső, többnyire ıshonos fajokból álló erdırészletek csatlakoznak összességében 119 ha-os tömböt alkotva, melyet községi erdıként is említenek. Amellett, hogy kiemelt érdeklıdés elsısorban a győjteményes részre irányul, mint kirándulóerdı a teljes terület figyelembe veendı. A közjóléti fejlesztés igénye - a kistérségre készült Nagykanizsa és Környéke Erdészeti Fejlesztési tervben, mely a Térségfejlesztési Társulással egyeztetve készült - a teljes terület vonatkozásában került megfogalmazásra. A Nagykanizsa-Miklósfa Parkerdı és Arborétum közjóléti fejlesztési terve készítését az ÁESZ Zalaegerszegi Igazgatósága ezeknek a szempontoknak alapulvételével támogatta.

2

2. VIZSGÁLAT 2.1. A tervezési terület lehatárolása A községi erdıként is ismert Bunyai-erdı a település délkeleti részén a belterület közelében, attól 600 m-re kezdıdik. A nem túl nagy 119,1 ha-os tömböt a Szaplányosi-határárok választja el az Ágneslakot is magába foglaló Csurgó irányába húzódó jelentıs kiterjedéső erdıségtıl. A Bunyai-erdıt mezıgazdasági mőveléső területek határolják, keleti oldalon természetes határa egy vízmosásos völgy, délen kisebb szántók után a Bunyaaljai rétek a rétben folyó Szaplányosi határárokkal. A terület megközelítése a településrıl DK-re kivezetı földúton lehetséges. Ezen az úton, mely szép fasorral szegélyezett , az erdı ÉNY-i sarka érhetı el a volt csemetekert területén. Ez a rész ill. a csemetekerthez délrıl csatlakozó erdırészletek területe került 30-40 évvel ezelıtt egzótákkal betelepítésre ill. felújításra. A parkerdı kedvezı adottsága, hogy a községhez legközelebbi része az arborétum, mely a legnagyobb érdeklıdésre tarthat számot. A megközelítés gyalogosan, személygépkocsival, autóbusszal egyaránt megoldott a már említett úton. A gépjármővek parkolására az arborétum területén kívül elégséges hely áll rendelkezésre. 2.1.1. Tulajdonviszonyok A vizsgált erdıterület magántulajdont képez, erdıgazdálkodási viszonya rendezett. 2.1.2. Természetföldrajzi adottságok Nagykanizsa – Miklósfa a Principális völgy elnevezéső földrajzi kistáj déli végén helyezkedik el. A kistáj észak-déli irányú völgy, melynek átlagos szélessége 3,3 km, míg hossza 45 km. A völgy kialakulásában szerkezeti mozgásoknak folyóvízi eróziónak és deflációs erıknek egyaránt szerepe volt. Az 1-3 km széles völgyfeneket és a völgylejtıket többnyire pleisztocén folyóhomok és jégkorszaki vályog béleli ki. Déli részén a völgylejtık lealacsonyodnak a lankás lejtıkkel határolt völgy 4-5 km széles völgymedence szerő lapállyá szélesedik. Ilyen kitettségben helyezkedik el a Bunyai erdı is. Az éghajlat mérsékelten hővös – mérsékelten nedves. A napsütéses órák száma 1.900 fölötti, ebbıl a nyári idıszakra 750 óra körüli napsütés valószínősíthetı. Télen a déli részen 185-190 óra napsütés várható. A déli részen a hımérséklet is magasabb, évi átlaga 9,7 oC, míg a nyári félévé 16 oC.

3 Április 15 és október 15 között, azaz mintegy 183 napon a napi középhımérséklet meghaladja a 10 oC-t. A fagymentes idıszak hossza 172-177 nap, kezdete április végétıl várható és október közepéig tart. A legmelegebb nyári napok hımérséklet átlaga 32,5 oC körüli, míg a téli abszolút minimumok átlaga 17,5 oC körül mozog. A csapadékösszeg 750 mm, ebbıl a tenyészidıszakban a déli részeken 470 mm várható. A hótakarós napok átlagos száma 36 – 38, az átlagos maximális vastagsága 30 – 32 cm. A völgy tájolásának megfelelıen az É-i és D-i szélirány együttesen 60 %-ot képvisel. A déli rész felszíni vizei a Principális csatornán át a Murába folynak. Árvízi jelenséggel kora nyáron, míg kisvízzel nyár végén kell számolni. A talajvíz a széles völgytalpakban 2 – 4 m között mindig megtalálható. A talajvíz keménysége 25 – 35 nko kémhatása a kalcium – magnézium - hidrogénkarbonát által meghatározott. A hosszan elnyúló kistáj a Zalai flórajárásba tartozik. A terület potenciális erdıtársulásai a gyertyános tölgyesek, a tölgy – kıris – szil ligeterdık és az égerligetek. A talajok a folyóvölgy jellegbıl fakadóan zömében réti talajképzıdmények. A folyóvölgy felé nézı lejtık talajai agyagbemosódásos barna erdıtalajok, részarányuk nem elhanyagolható 36 %. Az általunk vizsgált erdı is zömében ezen a talajtípuson áll. A homokos mechanikai összetételő változatok termıképessége gyenge, VIII. kategóriájú, míg a vályogos mechanikai összetételőeké kedvezıbb V. kategóriájú. A kistáj táji, tájképi és kultúrtörténeti adottságai szerények. Turisztikai vonzerıt Nagykanizsa vagy a nagykapornaki román stílusú apátsági templom képvisel és ide sorolható ha szerényebb adottságként is, a Bunyai erdı egzótagyőjteménye. 2.1.3. Az erdıterület leírása Miklósfa községhatára, a 36 b és 36 c erdıgazdasági tájrészletek, azaz a KeletZalai Dombvidék és a Kanizsai homokvidék tájrészlet határán helyezkedik el. A Bunyai erdı térsége a Kelet-Zalai Dombvidék területére esik. Az új tájbeosztás (Magyarország Erdészeti Tájai ÁESZ Budapest 2006) 52 a számon Kelet-Zalailöszvidék néven tárgyalja. A löszvidék sajátosan tagolt meredek dombhátakkal és mélyen bevágódott vízmosásos völgyekkel. A talajerózió igen tevékeny, ez az erdımővelési megoldások kiválasztásánál sem hagyható figyelmen kívül. A tengerszint feletti magasság 150 – 200 m közötti, a szőken vett győjteményes területen 158-192 m közt változik a magasság. Klímahatások tekintetében a részben mediterrán (két csapadék maximum) részben atlanti (egy csapadék maximum) behatások érvényesülnek. A szubmediterrán hatást jelzi a csertölgy általános megjelenése.

4 A dombok oldalain, tetıin jellemzı agyagbemosódásos barna erdıtalajok termırétege mindig vályogos és CaCO3 mentes. Az erdıtalajok hármas szintezettsége jól felismerhetı, sıt az A szint két részre osztása is többnyire típusos. A termıréteg vastagsága 70 – 140 cm közt változik. Ezeken a talajokon szép erdık nevelhetık. Az itt található erdıtípus a kitettségtıl, hajlásszögtıl és domborzattól függ. A győjteményes területen szerencsés adottság a viszonylag kis kiterjedésben az említett tényezık változatos elıfordulása. A terület növényföldrajzi besorolása több vitát kiváltott és ennek megfelelıen többször változott. Mai felfogás szerint Kárpáti 1960, Soó 1962 a táj a magyar flóratartomány (Pannonicum) dunántúli flóravidéke (Transdanubicum) zalai flórajárásához (Salaidense) tartozik. Az erdıgazdasági táj ıshonos fenyıi az erdei fenyı és a boróka. A lombfák közül ıshonos a bükk, kocsánytalan-, kocsányos-, cser- és molyhos tölgy, virágos kıris, cseresznye, berkenye, szelídgesztenye, gyertyán, hársak, mézgás éger, juharok, szilek, rezgı- és fehér nyár. A terv tárgyát képezı erdı Nagykanizsa – Miklósfa 3.956 ha-os erdıterületének 3,3 %-át teszi ki, de mint tudományos célokra is felhasználható fajtagyőjtemény és mint kedvelt parkerdı jelentısége százalékos arányát messze meghaladja. Az erdı teljes területe magántulajdon, gazdálkodói viszonya rendezett. Az azonban érzékelhetı, hogy mind a győjteményes rész kezelésének, mind a parkerdı fenntartásnak a gazdasági erdı üzemeltetéséhez hozzáadódó többletköltsége a tulajdonosok számára gondot okoz. Az erdı említett társadalmi szinten értékelhetı hozamát biztosító gazdálkodói szinten megjelenı többletköltségeket a funkciók tartamos mőködtetése érdekében célszerő a tulajdonosok felé támogatás formájában eljuttatni, kompenzálva a mérhetı eredménycsökkenést. Az erdı jó termıhelyi adottságai mellett zömében természetszerő állományokból áll. Kivételt képez ez alól a volt csemetekert és néhány csatlakozó erdırészlet fenyıegzótákkal történt felújítása. A honosítási kísérletekkel egyezı metódusú, zömében elegyetlen fenyıtelepítések gazdag fafajsort alkotnak. Elegyetlen kultúrerdık is találhatók a területen. Ezek a vízmosások megkötésére talajvédelmi céllal telepített akácosok.

5

6 Az erdık korosztály összetételére a kiegyenlített kormegoszlás jellemzı. A fiataltól az idıs erdıig minden korcsoport megtalálható a viszonylag kis területen. A különbözı korú állományok térbeli elhelyezkedése mozaikos. Ettıl némileg elkülönül a győjteményes rész egykorú tömbje és a legidısebb állományok az erdı szélén. A tölgyesek egységes tömbjét a különbözı állományrészek színesítik, ez fenntartható ill. a szálalásos mővelésmód felé elmozdulva az erdık természetszerő képe tovább javítható. Az adatokból látható, hogy a 80 év feletti állományok 30 %-ot képviselnek és vágásérettségi mutatójuk is negatív. Ezek esetében az állománytípus függvényében megfontolandó a vágáskor növelése és a felújítás során a természetes felújítás elıtérbe helyezése, idıbeni elhúzása.

7

8 2.2. Az erdı funkcionális felosztása, közjóléti hasznosítás Az erdı meghatározó része parkerdı elsıdleges rendeltetésbe sorolt. Ez alól kivételt az elkülönülı sáv jellegő vízfolyásokhoz, vízmosásokhoz kapcsolódó részletek képeznek, ezek részben talajvédelmi, részben faanyagtermelési rendeltetéssel bírnak. Az elsıdleges rendeltetés besorolás nem különíti el az erdınek arborétum jelleget adó növénygyőjtemény területét. Ez a győjteményes rész a korábbi csemetekert területét és a tıle délre esı részletek egy részét fedi le. A volt csemetekertben a 9 A1 – D és T1; T2 erdırészletek találhatók meg. Az itt álló erdıtelepítések 30 – 38 év közöttiek. A fenyvesek fıfafaja a lucfenyı, vörösfenyı, erdeifenyı, melyekbe foltosan, csoportosan, szálanként vagy a szegélybe számos egzóta fenyı került telepítésre. A lombállományt a vörös tölgy és kocsányos tölgy képviseli. A fenyıtelepítések késıbb is folytatódtak a 9-es tagban, annak középsı részén, csatlakozva a korábbi fenyvesítéshez. Ezek a részletek a G 1-3 jelőek, koruk 21 év. A 9-es tag további részletei az E; F és H 1-2 hagyományos keménylombos, zömmel tölgy alapú állomány. Az állományösszetételt vizsgálva megállapítható, hogy a 9-es tag részleteinek zöme a hagyományos erdıgazdálkodástól eltérı szemlélettel egy honosítási kísérlet lehetıségeit és egy különleges, egzótákban gazdag növénygyőjtemény létrehozását célozva kerültek felújításra. Az erdı település közeli fekvésénél fogva és a változatos fenyıtelepítések esztétikai vonzerejével kedvelt kirándulási célterületté vált. Ennek elfogadásával került szinte a teljes terület parkerdı elsıdleges rendeltetésbe sorolásra. A jelenlegi használatot vizsgálva megállapítható, hogy az erdı keleti 7 és 8 tagba tartozó hazai keménylombos állományokból építkezı része a kirándulók érdeklıdésén kívül esik. Az egzótákban gazdag 9-es tag északi H; F részletekig terjedı része a kedveltebb és ma is látogatott parkerdı részlet. Ennek centruma a pihenıház és az elıtte lévı tisztás, mely fogadja és sok esetben teljes idıre le is köti a látogatókat. A parkerdı centrumon kívüli létesítményei az idıvel elenyésztek a sétaúthálózat is esetleges, sok helyen benıtte az erdı. A fenyıtelepítések felnövekedése és záródása is sokat elvett a korábbi látvány szépségébıl. A győjteményes állományrészekben a kezelések során nem alakítottak ki tisztásokat, szélesebb nyiladékokat (vőket), így szinte nincs szabad állású fa, mely habitusával a kirándulókat gyönyörködtetné. Az állományok záródása is magasabb, mint az parkerdıben elvárható. A rudaskorú erdıkbe, ami egyébként gazdasági erdıben nem gond, itt alig lehet belemenni. Többek között ez is oka, hogy a látogatóforgalom a parkerdı centrumát terheli elsıdlegesen.

9

10 3. 3.1.

FEJLESZTÉSI TERV Az arborétum fejlesztési programja A miklósfai növénygyőjtemény az arborétum fogalmának ha azt botanikai szempontból vizsgáljuk, maradéktalanul nem felel meg. Ennek több oka is van. Elsı és legfontosabb, hogy vélhetıen a létrehozójának sem az volt a szándéka, hogy a hajdani csemetekertbıl egy erdészeti arborétumot alakítson ki. A foltos és részben szálankénti vagy szegélyekben vezetett elegyítések mellett telepített fenyvesek állománykezelése sem az arborétumokra jellemzı kezelési irányelvek szerint történt. Azok az erdıkre jellemzı általánosnak tekinthetı üzemtervi elıírásoknak megfelelıen történtek. A telepítésekben tudományos munka nem folyt sem az egyedek, sem az állományok adott termıhelyi és állományszerkezetbeni viselkedése nyomon követésére. Ez valójában kiaknázatlan lehetıség, mert számos az erdészeti gyakorlatban ritkán telepített fafaj a helyi viszonyok befolyásolta erdei környezetben való alkalmazhatóságára nyújtana információt. A győjtemény másik, az oktatás, a tudományos kutatás helyszíne melletti adottsága az esztétikai értéke. Mint „különleges” lépten-nyomon nem látható fák erdei környezetben való számos elıfordulása vonzza a botanika iránt fogékony kirándulókat. Ez a tény és a közjóléti létesítmények ide telepített köre tette az erdıt kedvelt kirándulóhellyé. A fenntartási és kezelési munkák azonban ezen a téren is kívánni valókat hordoznak magukban. Míg a bejárat melletti tisztás esztétikailag és mőszakilag jól kezelt – karbantartott, addig a győjteményes rész és a további erdıterület nehezen megközelíthetı, sétaúthálózata eltőnıben van, közjóléti létesítményei hiányoznak. A közjóléti fejlesztést a „külsı” adottságok, mint a lakóterület közelsége, jó megközelíthetıség, turistaút hálózatba való bekapcsoltság, a terület ismertsége egyértelmően indokolttá teszi. A parkerdı rekonstrukcióját a meglévı botanikai, állományszerkezeti és a teljes erdıterület nyújtotta közjóléti turisztikai adottságokra kell felépíteni. Ennek során a meglévı fenyıtelepítések célszerő állománykezelésével azok állékonyságát növelni kell. Biztosítani kell az ígéretes egyedeknek a konkurencia nélküli növıteret fokozatosan kisebb csoportokat - akár egyedeket szabad állásba kell hozni. A záródás ütemes, de nem egyidejő csökkentése mellett a terület áttekinthetıségét biztosító szegély alakításokra és díszcserjék telepítésre alkalmas „szabályozási szélességő” sétaút hálózat alakítandó ki. A természetes pusztulás, rossz növekedés vagy káresemény (hótörés, szúkár) miatt kialakuló hiányokat részben a tisztások arányának növelésére, részben szoliter fák telepítésére a fajgazdagság növelésére kell felhasználni. Az állománykezelési munkák mellett a közjóléti létesítmények kialakítása párhuzamos feladat. Ennek során megoldandó az oktatási, kutatási feladatok biztosítása és a látogató-forgalom közjóléti létesítményekkel való kiszolgálása. Az oktatás-kutatás tárgya a meglévı és folyamatosan fejlesztendı növényállomány, de emellett szükség van szállást, pihenést és fedett helyen munkavégzést

11 biztosító épületre, valamint egy osztálynyi tanuló befogadására alkalmas szabadtéri tanterem kialakítására, ezek szociális helyiségeire, vizesblokkra. A kirándulók fogadására az erdın kívül parkolóhely létesítendı. A tisztások bıvítendık. Létre kell hozni a teljes erdıterületet feltáró sétaút hálózatot, erre felfőzve különbözı pihenést, játék lehetıséget szolgáló közjóléti létesítményt. A rekonstrukció eredményeként megújuló parkerdı gondos, a használati súlypontokra figyelı fenntartásával biztosítani kell annak hosszú távú mőködését. Ennek része, hogy a tevékenység szervesen ágyazódjon be az erdıgazdálkodó általános erdészeti tevékenységébe és az bírjon olyan mértékő pénzügyi támogatással, amilyen többletterhet vállal az erdı iránt megnyilvánuló társadalmi, közjóléti igénybevétel színvonalas kiszolgálásával. 3.1.1. Állománykezelési munkák A tervezési területen eltérı jellegő és hasznosítású területrészek találhatók, ez és a jövıbeni funkcionális beosztása a területnek meghatározza az egyes erdırészletekben folyó állománykezelési munkák irányelveit. A meglévı adottságok és azok fejleszthetıségére alapozva javasoljuk a 9. tag A1tıl F-ig bezárólag található részleteit a T1 és T2 tisztással együtt arborétum jellegő területként kezelni. Ezt az üzemtervben oktatás-kutatási rendeltetéső „401 TAN” tanerdı másodlagos rendeltetés besorolással célszerő rögzíteni. Az erdık tényleges védelmi szerepének megfelelıen a 7 G és H erdırészleteket, valamint a 9 N és P erdırészleteket a faanyagtermelés ill. parkerdı elsıdleges rendeltetését javasoljuk talajvédelmi erdı elsıdleges rendeltetésre változtatni. A 7-es, 8-as és 9-es tag további parkerdı elsıdleges rendeltetéső részletei maradnának jelenlegi besorolású rendeltetésüknek megfelelı hasznosításban azzal, hogy másodlagos rendeltetésükben célszerő megjelölni a faanyagtermelést mint gazdasági rendeltetés.

A tervezett funkcionális beosztás szerint: parkerdı elsıdleges-, tanerdı másodlagos rendeltetéső parkerdı kirándulóerdı, faanyagtermelı másodlagos rendeltetéső talajvédelmi erdı elsıdleges rendeltetéső faanyagtermelı elsıdleges rendeltetéső tisztás út, nyiladék

27,8ha 69,7ha 13,2ha 3,6ha 0,4ha 4,4ha 119,1ha

12

13 A tanerdı (arborétum jellegő terület) állománykezelési munkái tag, erdırészlet bontásban kerültek áttekintésre az érvényes üzemterv elıírásainak figyelembe vételével. 9 A1

0,80 ha az ÚT által három felé osztott részlet, a LF 62 %-ot képvisel JF 38-at, idıs tölgyek a nyugati szegélyen állnak. A luc több helyen pusztul, lékesen kigyérült. Az azonos korú JF jobb növekedéső, egészséges állományrészt alkot az elágazó utakkal közbezártan. A részlet délnyugati sarka elegyetlen JF-vel van felújítva. Az alászorult száradó lucfenyıket fokozatosan el kell távolítani, a TI1 felıli szegély lombfákkal színesíthetı. A 3. sürgısségő törzskiválasztó gyérítés mellett rendszeres visszatéréssel egészségügyi termelés végzendı. 9 A2 0,70 ha az ÚT által kétfelé osztott részlet, KST 10 % VT eleggyel. Rendkívüli kezelést nem igényel. 9 A3 1,50 ha az ÚT által kétfelé osztott részlet, elegyetlen VT. Rendkívüli kezelést nem igényel. 9 A4

0,50 ha LF, 28 % VF-vel elegyítve. Az állományneveléseket a VF javára kell végezni, láthatóan jobb a növekedése. Az út felıli sarkokba telepített egzóták és a jegenyefenyı szegély alatt rendszeres kaszálást kell végezni. 9 A5

0,60 ha LF erıs szúkár miatt rendkívüli fahasználat (tarvágás) folyamatban. Felújítását az arborétum jelleg fenntartása mellett javasoljuk. A mozaikosság biztosítására célszerő lenne keménylombos állományt létrehozni a területen. 9 B1

5,30 ha az üzemterv szerint LF 33 %, VF 6 %, ZDF 17 %, KJF 8 %, EGYF 5 % és EF 26 %-os elegyével kialakított részlet. Az üzemterv 3,7 ha-os alávonással kétszeri tisztítást ír elı a részletben. A részlet elegyítése tömbös vagy még ezt is meghaladó területigénybevételő a felsorolt fafajok körébıl. A meglévı jól fellelhetı sétaúthálózat az egyes állományalkotó fafaj területét jól elkülöníti. Javasoljuk a következı üzemterv készítésénél a részletbeosztást finomítani, ezzel a tervelıírások pontosíthatók. Célszerően elkülönítendı a ZDF, a JF, a SF, a LF és az EF területe. A részletben problémás a két tömbben elıforduló ezüstfenyı, ennek rossz növekedése okán visszamaradt, száradó egyedei egészségügyi termeléssel eltávolítandók. Az erdei fenyı hótöréssel érintett állományrésze hasonlóan kitermelendı, mielıtt felverıdı akác foglalja el helyét.

14

A pótlásokat foltos, mozaikos elegyítésben fenyı és lomb fajokkal kell elvégezni. Jó példa lehet erre a DF lékibe ültetett lombfa (platán). Az állományrészeket elkülönítı, határt képzı sétautakat fel kell újítani a sétaúthálózat kialakításánál leírtak szerint. Az úthálózatot helyszíni bejárás alapján jelöltük a tervtérképen, üzemterv kiegészítés esetén síkrajzi felmérésük szükséges. 9 B2

0,70 ha fiatal állomány 32 % VF elegyítéssel bíró LF. Az állomány sőrő, jó növekedéső. Az állományt számos hazai lombfaj színesíti. A tisztítások és gyérítések során azt a lombelegy és a VF javára kell végezni. 9 C1

1,10 ha az állomány fıfaja atlaszcédrus Cédrus atlantika, második koronaszintben soros elegyítése hemlokfenyı Tsuga canadensis és tiszafa Taxus bacccata került telepítésre. A fıfafaj növekedése ígéretes, a hemlokfenyı azonban a mélyárnyékban gyenge növekedéső, laza koronájú. A tiszafa jelenleg a cserjeszintet foglalja el, de növekedése megfelelı. A részlet északi részén a kerítéssel párhuzamosan egy sétautat kell kialakítani. A teljes terület alávonásával egészségügyi termelést javaslunk, mely során az alászorult visszamaradó cédrusokat javasoljuk eltávolítani. Kísérletképpen a hemlokfenyıt célszerő lenne egy-két helyen fényhez juttatni. 9 C2

0,40 ha lucos fıállomány szálanként mamutfenyıvel Sequea gigantea elegyítve, nyugati szegélyén gyenge növekedéső ezüstfenyıvel. Egyes mamutfenyı a magassági növekedés visszaesését mutatja, csúcsszáradás tapasztalható az egyébként virulens egyedeken. A lucosban az alászorult fákat el kell távolítani. A mamutfenyık környezetében az állomány záródását foltosan csökkenteni kell. Egy szegélyközeli mamutfenyıt és a jobb növekedéső szép lombszínő ezüstfenyıket szálanként vagy csoportosan szabad állásba kell hozni.

15

9 C3 0,70 ha zárt lucos 13 % OC Chamaecyparis lawsoniana-val elegyítve. Az erdırészletbıl az alászorult száraz és száradó egyedeket el kell távolítani, a szegélyközeli hamisciprusok közül egy-egy fát szabad állásba kell hozni, biztosítva a rálátást. 9 C4

1,60 ha az egykorú részlet VF 53 %, LF 23 %, ZDF 15 % és JF 9 %-os elegyébıl áll. A négyzetes területet sétaútak 4 szabályos kockára osztják közel azonos területtel. Az egyes részek eltérı állományszerkezetőek. Az északkeleti negyed lucosa laza hálóban tartalmazza a ZDF elegyítést. A duglaszfenyı növekedése a lucot meghaladja, utóbbi sok esetben alászorult, száradó. Az északnyugati negyed JF és VF elegyő itt a vörösfenyı tekinthetı uralkodónak, de a JF is jó állagú. A két déli negyed sok száradó felsı szintben lévı lucot tartalmaz, gyakorlatilag egységes területrész. A részlet három részre bontása megfontolandó, ez a két északi negyed és a déli 1/2 területrész lehet. A felsı negyedekben a javafák javára kell a gyérítést végezni. Jelenleg az alászorult pusztuló fák eltávolítása a feladat. A déli, úttal párhuzamos sávban a lucok nagymérvő pusztulása elırevetíti a szúkár fellépés lehetıségét. A területen megvizsgálandó a rendkívüli fahasználat szükségessége. Felújítás során megfontolandó 0,2 ha nagyságú tisztás kialakításának lehetısége az úthoz csatlakozva. 9D

0,70 ha vízmosás megkötés LF-vel, elegyfajok ZDF, VF és A. Az állomány funkciójának jól megfelel, cserjeborítása a területnek szórványos, ez veszélyt hordoz magában.

A tervezett törzskiválasztó gyérítést kíméletesen kell elvégezni, figyelemmel az állomány vízmosást megkötı funkciójára.

16

9E 3,1 ha szép cseres-gyertyános-kocsányos tölgyes. A természetszerő erdı megırzendı. Területén az akácot vissza kell szorítani (10 %). Felújítása során a mesterséges eljárások kerülendık, célszerő szálaló üzemmódra áttérni a fahasználat során erre a 78 éves kor (22 éves vágásérettségi mutató) még ad lehetıséget. 9F

2,8 ha erıs gyertyános túlsúlyt (45 %) mutató részlet sok cserrel (37 %) és a 18 %-nyi kocsányos tölgyben számos kiemelkedı minıségő törzszsel. A részlet 7 éves vágásérettségi mutatója mellett nincs véghasználatra elıírva. Felújítását természetes úton vágásos üzemmódban javasoljuk. A felújítással cseres-gyertyános-kocsánytalan tölgyes hozandó létre. A végvágás során hagyásfák csoportokban, foltokban hagyandók vissza. Távlatban javasoljuk itt is áttérni a szálaló üzemmódra. 9 G1

1,80 ha 90 % JF-t és 10 % EGYF-t tartalmazó részlet az egyéb fenyı itt kolorádói jegenyefenyı Abies concolor, mely fıleg a részlet északi részén jelenik meg. Az egyébként többnyire egységes részletet jelöletlen nyiladékok három részre osztják. Az állomány szép növekedéső, egészséges. A nyiladékok, sétautak megtartását javasoljuk, de a részlet megosztása ezek mentén szükségtelen. A szegély hullámos megbontását, különösen a sétautak indulásánál célszerőnek tartjuk itt cserjék telepítésére nyílik lehetıség, valamint rálátást kapunk a szép lombozatú fenyıkre.

17

9 G2

1,10 ha eredetileg elegyetlen lucos, melyet pusztulása miatt fokozatosan át kell alakítani. A munka a 0,44 ha-on megtörtént, itt a luc helyére KJF került. Tervezett további 0,50 ha lecserélése VF, ZDF, KDF és EGYF fafajokkal. A szúkárok visszaszorítására célszerő a teljes lucfenyı állomány levágása és az üzemterv szerinti felújítása. A felújítás során foltos, csoportos elegyítésbe lombos fafajok telepítését is javasoljuk 10 % mértékig. Az út mellett hullámos szegély alakítást javasolunk a fákra való jobb rálátás biztosítására. 9 G3

1,90 ha LF, VF, ZDF, JF és EGYF elegyes állománya. A vörösfenyı különösen délnyugati részén jó növekedéső. A megjelent akácsarjak visszaszorítása eredményes. A gyérítések során az elegyesség fenntartására törekedni kell. A javafákat szálanként vagy csoportosan fıleg az utak, nyiladékok mentén szabadállásba kell hozni, rálátást kell biztosítani a szép fákra. 9 H1

1,30 ha VT 80 %, KST 20 % elegyarányú állománya szálanként számos VF. Jó növekedéső szép állomány. Üzemterv szerinti kezelése szükséges. A VF elegyfajok kíméletet érdemelnek, a fıfafaj rovására is elınybe részesítendık a nevelıvágások során.

18 9 H2

1,20 ha VF, B, VT elegyes állománya, fiatalos üzemterv szerinti kezelése szükséges. A nevelıvágások során a bükköt kell elınybe részesíteni. Az idıs vöröstölgy hagyásfák megırzendık.

A parkerdı további kerítésen kívüli erdırészleteiben, melyek faanyagtermelı másodlagos rendeltetéssel bírnak az érvényes üzemterv szerinti gazdálkodás folytatandó. Irányelvként megfogalmazható, hogy a tarvágásos felújítás kerülendı. Az elıírásokban szereplı vágáskorokat a lehetıség szintjén meg kell emelni. Az ıshonos fafajokból álló erdık felújítását természetes úton a szálalásos üzemmód felé elmozdulva idıben elnyújtva kell elvégezni. Az idegenföldi (esetünkben akác) fajokból álló erdıket ha parkerdı rendeltetésőek, le kell váltani hazai természetszerő állományokkal. Ez esetben és az erdıkárok (hótörés, szúkár) felszámolására a részletek alávont területén a tarvágás és ezt követıen a mesterséges felújítás alkalmazható. A felújítások végvágásában idıs hagyásfa csoportokat kell visszahagyni az állománykép változatosságának növelésére. A tisztások gyérítések során az elegyfák, vadgyümölcsök, másod, harmadrendő fák kíméletére az állomány szintezettségének biztosítására gondot kell fordítani. Az erdıbıl a holt fa maradéktalan eltávolítása kerülendı. A sétautaktól, pihenıhelyektıl kétszeres famagasságra lábon száradt és kidılt fák egyaránt visszahagyandók hektáronként 5-15 m3 mennyiségben. (A WWF Magyarország szerinti ökológiailag megfelelı mérték 20 – 30 m3/ha.) A talajvédelmi elsıdleges rendeltetéső részletekben a fafajmegválasztás alárendelendı a mielıbbi védıhatás elérésének. Az erdı kezelését úgy kell folytatni, hogy a folyamatos védıhatás biztosított legyen.

19 A faanyagtermelı elsıdleges rendeltetéső területeken a mindenkori üzemterv szerinti gazdálkodás folytatandó. Területi kiterjedésük okán jelentıségük csekély a parkerdı vonatkozásában. A tisztások közjóléti célt szolgálnak, így területükön a lágyszárú vegetáció kellı gyakoriságú kaszálással karbantartandó. Az erdıszegélyeket meg kell tartani, szükség szerint az eredeti határvonalra vissza kell szorítani. A tisztásokon a felverıdı fák és cserjék elszaporodását meg kell akadályozni, eltávolításuk tuskókiemeléssel szükséges. Utak, nyiladékok, a meglévı út és nyiladékhálózat a gazdasági célokat jól szolgálja és elégséges is. Karbantartásuk rendszeres kaszálással a szegélyek benövésének visszaszorításával és a belógó ágak legalább 3 m magasságig való felnyerésével biztosítandó, kivéve a már kialakult esztétikai értéket képviselı szegélyeket.

Az utakon évente, szállítások során szükség szerint, gréderes profiligazítást kell végezni, hogy azok és a nyiladékok a kirándulók részére járhatóak legyenek.

20

21

3.1.2. Közjóléti létesítmények A fejlesztési program szerint a parkerdı funkciója az arborétum jellegő részén kiegészül oktatási-kutatási lehetıségekkel. Ennek megfelelıen a központi tisztást mentesíteni kell a „zajosabb” piknikezı, játszó, sportoló kiránduló forgalomtól. Ezt az adott tevékenységhez köthetı közjóléti berendezések célszerő elhelyezésével és két parkerdei centrum párhuzamos kialakításával lehet biztosítani. Fogadási szakasz A parkerdı megközelítése a községbıl kivezetı önkormányzati kezeléső kızúzalékkal stabilizált burkolattal ellátott úton történik. Az út második fele bevágásban halad, itt a vízelvezetı árok jó karban tartandó, a burkolat kátyúzása szükség szerint végzendı.

A parkerdı bejárattal átellenben az út tengellyel párhuzamosan 7 gk. számára parkoló építendı tükörkiemeléssel, 15 cm vastag vegyes szemszerkezető tömörített zúzottkı burkolattal.

22

A bejárati kapu középen kétszárnyú gazdasági bejárattal jobb és bal oldalán egyszárnyú gyalogos bejáróval bír. A fából készült kapuzat megfelelı állagú festése azonban felújítandó.

A kapun belül egy térképes tájékoztató tábla helyezendı el, melyen bemutatásra kerül a parkerdı fıbb látnivalóival, létesítményeivel. Felhívás helyezendı el rajta a természet és a parkerdı értékeinek gondos megırzésére, a szemeteléstıl, szabálytalan tőzgyújtástól való tartózkodásra. Tájékoztatást célszerő adni a parkerdı beruházójáról, kezelıjérıl. A kaputól az erdıbe déli irányba üzemi út halad, melyrıl balra a duglászfenyves szélében gyalogút vezet a kezelıházhoz. Az út földprofilját 1,8 m szélességben fel kell újítani és 5 cm vastag 5/10-es osztályozott kızúzalékkal kell borítani. Az út tisztás felıli szegély kiegészítendı. Sétaút építés meglévı nyomvonalon 1,8 m széles 75 fm Konténeres cserje telepítés útpadkán 30 db

23 Parkoló kialakítás 45o-os beállóval 7 db szgk. részére 87,5 m2 Térképes tájékoztató tábla (részletrajz sz.: III/3-109) 1 db Sétaút hálózat A parkerdı sétaút hálózata a bejárattól induló és oda visszatérı rendszerő. Átmenı jelleggel érinti a parkerdıt a Nagykanizsáról délre Belezna irányába futó piros jelzéső turistaút. A turistaút Miklósfáról a már említett közúton éri el a parkerdı bejáratát és a 9-es tagon halad át É-D irányban.

A 7-es és 8-as, valamint a 9-es tag kerítésen kívüli erdırészleteiben a kirándulóforgalom a meglévı nyiladékhálózaton kerül vezetésre minimális bıvítéstıl eltekintve a 9 K területén. A nyiladékokon a gyalogos forgalmat azok gondos és kellı gyakoriságú kaszálásával kell biztosítani a benövı ágak rendszeres eltávolítása mellett. Az említett területeken az 1,2 m széles földprofilú járófelület kialakítása nem szükséges. A teljes parkerdıterületet lefedı sétaúthálózat alapelemeként az üzemi utak és a nyiladékok felhasználásra kerültek. Új nyomvonalak kialakítása részben ezek összekötésére, részben az arborétum jellegő részen az egyes állományfoltok, facsoportok bemutatására van szükség. Az arborétum sétaúthálózatának sőrősége a parkerdei átlagnál értelemszerően nagyobb. A kerítésen belıli területen a sétautak nyomvonalán 120 cm széles földprofilú gyalogút alakítandó ki, melybıl a cserjéket felszínen futó gyökereket el kell távolítani és a felületet gyommentesen kell tartani. A sétautak őrszelvényét 3x3 m-en ágaktól, benövı cserjéktıl szabadon kell tartani. A kétoldali 0,9 m-es gyepes padkát rendszeres kaszálással kell fenntartani. A térképen jelölt helyeken pl. útelágazásokban, rálátást igénylı növények környezetében ez tovább szélesíthetı.

24

A kiszélesített padkán az erdıszegélybe díszítı értékő szoliter cserjék telepítésére van lehetıség. A sétautak mentén többé-kevésbé szabályos ismétlıdéssel, a térképen jelzett helyeken támlás padokat kell elhelyezni. Az elágazásokba irányító táblák segítik a tájékozódást. Javasolt sétaút, nyiladék nyomvonalon 3 m széles őrszelvényben 4.920 fm; Fák, cserjék irtása az útelágazások javasolt teresedéseiben tuskózással, finom tereprendezéssel, füvesítéssel 4.560 m2 Gyalogos forgalomra javasolt, rendszeresen kaszálandó nyiladék 2.420 m; Támlás pad (részletrajz száma: IV/3-8) 22 db Irányító tábla (részletrajz száma: III/3-12) 6 db Növénytani bemutató A „tanerdı” másodlagos rendeltetéső részletek 28 ha-os területén a sétaúthálózat egyben az egyes részletek, „kísérleti parcellák” elválasztását is szolgálja. Ez azt eredményezi, hogy a növénygyőjtemény minden része feltárásra kerül. A 3 m őrszelvényben kialakított sétautak lehetıséget adnak az egyes parcellák faállományát bemutató tájékoztató táblák elhelyezésére, valamint az érdeklıdésre számottartó elegyfajok, egzóták névtáblával való megjelölésére. A tájékoztató táblákkal átellenben a sétautak padkáján 2 db támlás pad elhelyezését javasoljuk. Tájékoztató tábla (részletrajz száma: III/3-3) 8 db Növénynév tábla (részletrajz száma: III/3-4) 30 db Támlás pad: sétaúthálózatban számbavéve.

25 Központi tisztás A 9 TI1 erdırészlet korábban is a parkerdı reprezentatív központi részeként funkcionált.

Ezt a szerepét meg kell tartani, de területérıl a „zajos” tevékenységet, piknikezést át kell helyezni a parkerdı TI2 részletébe. A központi tisztást alkalmassá kell tenni nagyobb csoportok (min. 1 iskolai osztály) fogadására. A tisztáshoz csatlakozóan az A1 részletben elhelyezendı egy nagymérető nyitott oldalfalú faház, melyben beépített asztal-pad garnitúrák mellett cca. 30 ember egyidejő tartózkodása biztosított. Az épület elsıdleges funkciója szabadtéri tanóra, oktatási foglalkozás megtartása. A meglévı szalonnasütı elbontásával egy erdei iskolai rendezvényekhez alkalmas tábortőzrakó hely alakítandó ki a tisztás közepén a nyírek koronavetületén kívül. A tisztáson szórtan 6 db asztal-pad garnitúra helyezendı el. A vízvételi lehetıséget egy kútház felépítménnyel és a csurgalékvíz szikkasztását szolgáló győjtıaknával kell kiegészíteni. A tisztás gyalogos forgalmát a bevezetı útról leágazó és a kezelıházhoz visszavezetı kavicsburkolatú 1,2 m széles sétaúttal kell kiszolgálni. A sétaút kitér a kezelıházhoz is kapcsolódó illemhelyhez. A tisztást határoló erdı szegélyvonalát a térképi határvonalon kell tartani, ha szükséges a cserjék, felverıdı újulat irtásával. A tisztás területén a meglévı fákból és cserjékbıl a tervtérképen jelölteket el kell távolítani. Fa- és cserjetelepítést a területen nem javaslunk. Az építés a fa- és cserjekivágás során sérült gyepfelület finom tereprendezés után füvesítéssel kiegészítendı. Elvégzendı munkák: irtási munkák, fakivágás, cserjeirtás 150 m2 finom tereprendezés, füvesítés 110 m2 sétaút, zúzalékborítással 1,2 m széles 145 fm kútház felépítmény szikkasztóval l db tőzrakóhely paddal (részletrajz sz.: I/1-10) 1 db pihenıház (részletrajz sz.: V/1-33 a-b) 40 m2 1 db pad-asztal garnitúra (részletrajz sz.: IV/3-52) 6 db irányító tábla (részletrajz sz.: III/3-12) 1 db

26

27 Kutató (kezelı-) épület A központi tisztás szélén áll egy 52 m2 alapterülető betonlábazatos faház. Az épület felújításra szorul. Funkciója a parkerdı kezeléséhez kapcsolódik, de alkalmas 2-3 fıs kapacitásig kutatók szállás és munkahelyéül is. Funkciójában felújítása során változtatást nem javaslunk. A felújítás során az épület cseréphélyazatát könnyebb bitumenlemez (tegola) fedéssel javasoljuk lecserélni. A tetıhélyazat cseréje elıtt a tetıszerkezet javítását el kell végezni, a feladat pontosítása a hélyazat bontás során lehetséges. A tetıfedés cseréje mellett az ereszcsatorna cseréje is elvégzendı. A tetıszerkezet javítása mellett a könnyőszerkezetes falazat is átvizsgálandó és a sérült, korhadó elemek cserjéjérıl gondoskodni kell. A faszerkezető falazat teljes külsı felülete idıjárásálló kültéri vastaglazúrral eredeti színében átfestendı. Épületfelújítás: tetıbontás tetı- és falszerkezet javítás ereszcsatorna bontás tetıfedés tegola bitumenzsindellyel ereszcsatornaszerelés festés, mázolás

82 m2 30 fm 82 m2 30 fm 79 m2

28

29

A kezelıépülethez kapcsolódva egy illemhely található attól 30-40 m-re. Az illemhely állaga leromlott, elújításra szorul. Tekintve, hogy a terület vezetékes vízzel ellátott, megoldható egy zuhanyzót, WC-t magába foglaló vizesblokk megépítése. A vizes blokkot a kutatóház igénybevételére kell tervezni, figyelembe véve WC használat vonatkozásában a központi tisztás látogatottságát. Javaslatunk szerint 2 zuhanykabin, 2 WC egység, 3 piszoár és egy kézmosó helyezendı el egy nyeregtetıs, könnyőszerkezetes faépületben. A víz melegítésére napkollektort javaslunk. A keletkezı szennyvizet zárt rendszerő tárolóba kell felfogni. Amennyiben a vizesblokk beruházás középtávon nem valósítható meg, az illemhely felújítását javasoljuk a mellékelt részletrajz szerinti megoldásban, szikkasztó rendszerő őrgödörrel. 3 egységes illemhely (részletrajz szám: III/2-3)

2 db

Parkerdei pihenıhelyek A parkerdı kirándulói részére egy piknikezésre, rövid – néhány órás tartózkodásra alkalmas kiránduló központot javaslunk kialakítani a 9 TI2 erdırészletben. (Pihenıhely 1) A pihenıhely felszereltsége 3 db tőzrakóhely, mellettük ülıtönkök. Tőzrakóhelyenként egy-egy asztal-pad garnitúra kerül elhelyezésre, zivatar esetén egy esıház nyújt védelmet. A tisztáson a gyerekek részére 2 db mérleghinta, 1 db négykarú körhinta és 2 db hármas mászófa helyezendı el. A szomszédos A3 erdırészletbe egy 3 egységes illemhely építendı. A pihenıhely megközelítését a parkerdı sétaúthálózata biztosítja. A tisztáson elhelyezendı egy tájékoztató tábla, mely a tőzrakás szabályaira és veszélyeire hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogy a keletkezett hulladékot a kirándulók vigyék magukkal, ne hagyják a parkerdıben. A tovább vezetı sétautakon elérhetı célpontokat irányító táblák jelzik, ilyen a horgásztó, ivóvíz (kijárat), stb.

30

31 A 9 M és P erdırészletek között az erdın kívül egy horgásztó található egyesületi kezelésben. ( Pihenıhely 2)

A 9 M erdırészlet délkeleti sarkán javaslunk elhelyezni egy esıvédı házat beépített asztallal, paddal, továbbá egy tőzrakóhelyet megépíteni és egy asztal-pad garnitúrát elhelyezni. A pihenıhely szervesen kapcsolódik a parkerdıhöz fı megközelíthetısége a piros turistaút nyomvonala. A 9 N erdırészletbe egy egy egységes illemhely építését javasoljuk. szalonnasütı (részletrajz sz.: I/1-11) asztal-pad (részletrajz sz.: IV/3-52) támlás pad (részletrajz sz.: IV/3-8) esıvédı ház (részletrajz sz.: V/1-4; V/1-5) illemhely (részletrajz sz.: III/2-3; III/2-2) tájékoztató tábla (részletrajz sz.: III/3-3) irányító tábla (részletrajz sz.: III/3-12) erdei játszószer mérleghinta (részletrajz sz.:II62-7) négykarú körhinta (részletrajz sz.: fotó) hármas mászófa (részletrajz sz.: )

4 db 5 db 11 db 2 db 2 db 1 db 3 db 2 db 1 db 2 db

32

33

34

3.2. Fenntartási munkák A miklósfai parkerdı jó adottságai folytán az erdei kirándulás feltételeit biztosítja ugyan, de a fenntartási munkák célirányos fejlesztése a tervezett rekonstrukció késlekedése esetén is szükséges a szolgáltatások szinten tartásához. A parkerdı tervezett közjóléti fejlesztése a fenntartási munkák körét csak bıvíti, elsısorban a sétaúthálózat továbbá a telepítendı mőszaki létesítmények gondozási igényével. A közjóléti fejlesztési terv szerint az erdıterület funkciók szerinti beosztása a következı: arborétum jellegő terület: 27,8ha parkerdı (kirándulóerdı) : 69,7ha erdei pihenıhely (tisztás): 0,4ha sétaút: 1,5ha nyiladék (kiránduló forgalommal): 0,4ha 3.2.1. Növényápolási munkák Az állománykezelés alapjaiban különleges feladatot jelent a győjteményes részletek területén a közjóléti szempontokat is figyelembe véve, míg a kirándulóerdıben csak ez utóbbi bír jelentıséggel. Az erdıterv az állománykezelési feladatokat tárgyalja, de nem kellı részletességő a győjteményes erdırészletek vonatkozásában. A teljesség igénye nélkül a 3.1.1. fejezetben az arborétumi részletek állománykezelési többletfeladataira felhívtuk a figyelmet. Javasoljuk a következı erdıterv készítésének idejére az érintett részletek vonatkozásában egy botanikai fejlesztési és fenntartási tervet készíteni, melynek tervjavaslatai beépíthetık legyenek az erdészeti üzemtervbe. A meglévı kerítés jó karban tartásával folyamatosan biztosítani kell az állomány vadkár elleni védelmét. Ugyanígy biztosítani kell az ellenırizetlen erdei melléktermék győjtés elleni védelmet.

35

Az erdei melléktermékek győjtésére a gazdálkodó elıírásai irányadóak. A fenyvesek állománykezelési munkái során jelentıs mennyiségő díszítı lomb nyerhetı, mely értékesítése nem közömbös. Az állománykezelés az értékesítés szezonális jellegének megfelelıen tervezhetı, tekintve, hogy ez zömében a növényzet nyugalmi idıszakára esik. A győjtemény telepítésének eredeti célja a Magyarországon nem ıshonos, elsısorban zöldövezet fásításban, parkerdıben felhasználható díszítı értékő fenyı exóta és lombos fajok kipróbálása volt állományban, ill. a tapasztalatok hasznosítása a késıbbiekben a gyakorlatban. Az állomány, a legkorábbi telepítéseknél az eddig elvégzett belenyúlások ellenére nem kívánatosan összenıtt, alászorult, ezért a gyérítési feladatok elvégzése elengedhetetlenül szükséges. Az eredeti cél szem elıtt tartás mellett a kezelést az ápoló vágásokat erdészeti módszerekkel célszerő folytatni. Továbbra is cél a szaktudomány részére az állomány nevelési és hozamnövekedési értékelhetıség a tömegesen ültetett, de nem ıshonos fafajok esetében. A győjtemény feltétlenül alkalmas arra a vizsgálatra, hogy a helyszínen megtalálható exóta fenyık és lombos fafajok különösebb kezelési kiegészítés nélkül hogyan viselik az adott körülményeket. A győjtemény teljessége érdekében azonban tudomásul kell venni, hogy a túléléshez feltétlenül szükséges egyes területeken a belenyúlás az állományba. A kivágásoknál feltétlenül célként kell kitőzni, hogy a legfejlettebb, legformásabb, jellemzı habitusú, legnagyobb díszítı értékő egyedek maradjanak meg az

36 adott fajból. A részletek szélén esztétikai igény, hogy szoliter módon nevelt, alulról ágas, formás egyedek fejlıdhessenek. Ahol a tömeges telepítés megengedi, foltosan drasztikusabb belenyúlást is javaslunk, kifejezetten a megmaradó állományra való rálátás érdekében. A győjtemény területén nagyon hiányoznak a gyepes tisztások, a jól beállt részletek távolból megcsodálásának lehetısége, a rálátás, a térhatás kihasználása. Sajnos az eredetileg kijelölt úthálózat egy része gyakorlatilag az állomány növekedésével „megszőnik”, alagúttá válik. Ezért ahol lehetıség adódik, fokozatosan és tudatosan felújítandók, szélesítendık a benıtt utak. A kivágások egyedi kijelölésénél az adott állomány, faj térigényét, ritkaságát mindenek elıtt figyelembe vettük. Amennyiben több ritka faj közül kellett vágásra javaslatot tenni, a máshol ismételt elıfordulás, egészségi állapot, forma, együttes mérlegelése alapján döntöttünk. Szükséges bizonyos fajok, fajták beazonosítása botanikus részvételével. A beazonosítás egy teljes naptári évet vesz igénybe, hiszen sokszor virágzáshoz, terméshez kötött a korrekt meghatározás. Szükségesnek tartanánk a közeljövıben egy teljes átfogó fajtaleltár elkészítését, amely jó tapasztalati anyagként kezelhetı: milyen fajok képesek az adott klimatikus körülmények között plussz kezelés nélkül megélni, fejlıdni. A győjtemény fajgazdagságának bıvítése a meglévı állományba és a kialakult lékek helyén lehetséges.

37

38 A parkerdı jelenlegi látogatottsága is igényli a növények kitáblázását. Ezt egyrészt a különlegességek esetében, másrészt a sétaút mentén fajonként folyamatosan elvégzendı. A növények megjelölésére 15 x 20 cm-es festett vagy fotózott alumínium táblát javaslunk 70 cm-es fémcsıre szerelve. A tábla tartalmazza a latin és magyar nevet, valamint a növény származási helyét. Az állománykezelések során a kivágott egzóták dendrometriai adatfelvételét folyamatosan el kell végezni és az adatokat megbízható módon rögzíteni kell. Célszerő egy adatbázis felállítása a növényleltár alapján, melyben minden változás vezethetı és a kutatások, kiértékelések alapját képezi, biztosítva annak folyamatosságát is. A győjteményes részben éves visszatéréssel egészségügyi termelést kell folytatni, eltávolítva az elpusztult vagy pusztuló alászorult egyedeket. Szúkár vagy hótörés fellépése esetén azonnali rendkívüli fakitermelést kell kezdeményezni a károsított részletek letermelésére, megelızve ezzel a kárláncok kialakulását.

Fokozott gondot kell fordítani a tőzvédelemre, a vékony száraz gallyakat a vágások után ki kell szállítani vagy ellenırzötten meg kell semmisíteni. Amennyiben tőzvédelmi figyelıszolgálat van, vagy létesül a térségben, azt a parkerdıre ki kell terjeszteni, a látogatókat a fokozott tőzveszélyrıl tájékoztatni kell. A tisztások és a sétautak, nyiladékok kaszálással történı karbantartása gépi munkával biztosított.

39

Ezt a sétaúthálózat rekonstrukcióját követıen a kiszélesített padkák teljes területén is, az idıjárástól függıen 3-5 –szöri visszatéréssel kell végezni. A rendszeres kaszálással a cserjék és fák újulatának felverıdése megakadályozható. A sétautak 3 x 3 m-es őrszelvényébe a benövı ágakat évi egyszeri ágnyeséssel kell eltávolítani. Az erdıszegélyeket a kijelölt határvonalakon kell tartani a szükséges cserjeirtásokat tuskóeltávolítással kell végezni. A gépi munkavégzés, anyagszállítás során a sétautak profilja sérül, ezt a munkák befejeztével rendbe kell hozni a gyalogos közlekedést biztonságossá kell tenni. 3.2.2. Mőszaki fenntartási munkák A parkerdı közjóléti létesítményeinek folyamatos használhatósága az eszközök rendszeres és tervszerő karbantartásával biztosítható. A fenntartási munkák a kivitelezéssel párhuzamosan lépnek be és általánosságban elmondható, hogy a kivitelezés megfelelı minısége és pontossága a fenntartási igényt nagymértékben befolyásolja. A parkerdı területén a közjóléti létesítményeket legalább évente egyszer alapos revízió alá kell vetni, ennek alapján készíthetı el az éves fenntartási terv és igényelhetı hozzá támogatás a vonatkozó FVM rendelet szerint. A szemle alapján ki kell javítani az idıközben keletkezett károkat, a hiányokat pótolni kell, a megelızı kezelések (impregnálás) is ezúttal végzendık el. Ilyen feladatok pl.: - hiányos tetızet, deszkázat javítása - laza, mozgó alkatrészek cseréje - fa berendezési tárgyak impregnálása - térképi jelek, jelzések felújítása, stb.

40 Ezen túl célszerő idıszakos vizsgálatok elvégzése is, mely egy-egy forgalmasabb idıszak után, vagy kirívóan rossz idıjárási esemény után esedékes. A zúzalék borítású parkolót és sétautakat évente egyszer a fıszezonon kívül javítani kell. A süllyedéseket, az esetleges eróziós károkat kavicsfeltöltéssel, tömörítéssel és osztályozott zúzalékterítéssel kell helyrehozni. A gyomosodást évi kétszeri gyomirtózással meg kell akadályozni. A burkolatban sétaút földprofilját évente egy alkalommal karban kell tartani, az eróziós károkat feltöltéssel, tömörítéssel korrigálni kell. A cserjeirtással szabaddá tett őrszelvényben a sarjakat, felverıdı cserjéket évi két alkalommal nyeséssel visszaszorítani. A sétaút szelvényekbe belenövı, forgalmat akadályozó ágakat ugyanebben a munkafolyamatban el kell távolítani. A parkerdı füves felületeit, nyiladékokat, padkákat, sétautak menti teresedéseket, tisztásokat évi négy alkalommal kaszálni kell. A kaszálékot a tőzveszély csökkentésére össze kell győjteni és a területrıl ki kell szállítani. A parkerdı kezeléséhez, kutatási feltételek biztosításához szükséges épület a parkerdıben került kialakításra. Az épület, a vízvételi létesítmények éves karbantartása a normál üzemvitel elıfeltétele. A győjteményes terület vadkár elleni védelmét a meglévı drótfonatos kerítés biztosítja és egyúttal vagyonvédelmi célt is szolgál. A kerítés és a kapuk állapotát folyamatosan ellenırizni kell, a keletkezett károkat azonnal meg kell szőntetni. A kerítésen belül került vad kihajtását vagy kilövését késedelem nélkül el kell végezni.

41

42

4.

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT A fejlesztési terv 3. fejezetében ismertetett elképzelések nagy részének költségigénye várhatóan pályázat útján nemzeti vagy EU-s forrásból finanszírozható a Zala Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóságán, mint jelen tervezési munka támogatóján keresztül. A támogatások mértékét és azok megpályázásának mikéntjét az évente megjelenı FVM rendelet szabályozza az agrártámogatások igénybevételének feltételei körében. A jelen tervben is szereplı beruházások támogathatóságának elbírálását a Zala Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatósága útján kérelmezve az FVM Természeti Erıforrások Fıosztálya végezte. Amennyiben a tervezett összes munka finanszírozására ebbıl a forrásból nem nyílik lehetıség, úgy saját eszközöket vagy más pályázati forrásokat kell feltárni a beruházási költségek teljeskörő fedezésére. A pályázat benyújtásához mellékelni kell az érintett földrészletek tulajdoni lap másolatát és a tulajdonos írásbeli hozzájárulását. A mőszaki feladatok dokumentálásához a jóváhagyott parkerdı fejlesztési terv áll rendelkezésre. Általános gyakorlat, hogy míg a közjóléti létesítmények megvalósításához jut állami beruházási keret, a fenntartásra, karbantartásra már csak a szükséges töredéke, annak ellenére, hogy a létesítmények közcélúak és díj nélkül használhatók. Ez a kedvezményezettre is kötelezettséget ró, mellyel a beruházás fenntartása során számolni kell. Fontos a beruházást követıen a létesítmény megvalósulását „leltár” szerint az Erdészeti Igazgatóságnak bemutatni és azt mint közjóléti létesítményt nyilvántartásba vételre kérni. Ez a nyilvántartás megkönnyíti a jövıben a - jelenleg kidolgozás alatt álló fenntartási munkák támogatási rendje szerinti – fenntartási költségre irányuló pályázatkészítést. Amennyiben a győjtemény arborétum jellegő fejlesztése napirenden marad a 3.2.1 fejezetben javasoltak szerint dendrológus szakértı igénybevételével el kell készíttetni egy, az üzemtervnél részletesebb fafajfelvételezést, célszerően a jelenlegi erdırészlet beosztás alapján indulva. A fafajlista és az állomány jellemzık alapján elkészíthetı az a kezelési és fejlesztési terv, melynek végrehajtásával a jelenlegi győjtemény erdészeti arborétummá alakítható. A közjóléti fejlesztési terv objektumaként szóba került egy vizesblokk szükségessége (3.1.2 fejezet). A parkerdı távlati fejlesztése igényelhet ilyen jellegő szolgáltatást, ennek tervezése azonban építési szaktervezı igénybevételét teszi szükségessé, megvalósítása pedig építési engedély köteles beruházás. Jelen tervben ezt mint alternatív lehetıséget jelöltük, megvalósítása szakági terv készítését igényli.

43 4.1. Létesítményjegyzék A parkerdı fejlesztési terv a Bunyai erdıben a meglévı növénygyőjtemény jellegő állományok bemutatására, sétaúthálózat kialakítására tesz javaslatot. A sétautak, vegyes használatú erdészeti üzemi utak mentén közjóléti létesítmények kerülnek elhelyezésre ún. szórt elrendezésben. A tisztásokhoz, ill. a horgásztóhoz kapcsolódva erdei pihenıhelyek kerülnek kialakításra centrális létesítménycsoportok létrehozásával. Mindezeket a létesítményjegyzékben fajtánként a beruházás feladatának számszerősítésére összesítve leírtuk. A parkerdei berendezések fa anyagú, rusztikus kialakítású, de a balesetmentes használatot biztosító felület–megmunkálású létesítmények (padok, asztalok, esıházak, táblák, erdei játszószerek, stb.). Felületkezelésük engedélyezett, idıjárási hatások ellen védı lazur jellegő festéssel ellátott, melyet a fenntartás során rendszeres ismétléssel fel kell újítani. A közjóléti létesítmények részletrajzai a mellékletek között csatolásra kerültek.

. részletrajz Közjóléti létesítmény sétaút 1,8 m sz.zúzalék burk. sétaút 1,2 m sz. zúzalék bor. sétaút 1,2 m sz. földprofilú sétaút füves nyiladékon gépkocsiparkoló drótfonatos kerítés kapu kezelıépület pihenıház esıház esıház térképes tájékoztató tábla tájékoztató tábla irányító tábla növénynév tábla tőzrakóhely tőzrakóhely kútház asztal-pad garnitúra támlás pad játszószer illemhely illemhely

száma --------V/1-33 a-b V/1-5 V/1-41 III/3-109 III/3-3 III/3-12 III/3-4 I/1-11 I/1-10 IV/3-52 IV/3-8 II/2-7 III/2-3 III/2-2

mennyiség megjegyzés szórt központi pihenıpihenıösszesen létesítmény tisztás helyek 1 helyek 2 75 m ---75 m -145 m 230 m 105 m 480 m 4.920 m ---4.920 m 2.420 m ---2.420 m 87,5 m2 ---87,5 m2 2.220 m ---2.220 m meglévı 3 db ---3 db meglévı 52 m2 ---52 m2 meglévı -1 db --1 db --1 db -1 db ---1 db 1 db 1 db ---1 db 8 db -1 db -9 db 6 db 1 db 2 db 1 db 10 db 30 db ---30 db --3 db 1 db 4 db -1 db --1 db -1 db --1 db -5 db 3 db 2 db 10 db 22 db -3 db 8 db 33 db --5 db -5 db -2 db 1 db -3 db ---1 db 1 db

44

5.

KÖLTSÉGELİIRÁNYZAT -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

sétaút kızúzalék borítással 1,8 m szélességben, cserjeirtás-ágnyesés 3x3 m őrszelvényben 75 m á.: 360 Ft/m

27,0 eFt

sétaút kızúzalék borítással 1,2 m szélességben, padkarendezés 2x0,4 m szélességben 480 m á.: 200 Ft/m

96,0 eFt

sétaút földprofil kialakítással, 1,2 m szélességben, cserjeirtás- ágnyesés 3x3 m őrszelvényben 4.920 m á.: 270 Ft/m

1.328,4 eFt

sétaút füves nyiladékon kaszált járófelülettel, cserjeirtás-ágnyesés 3x3 m őrszelvényben 2.420 m á.: 110 Ft/m

266,2 eFt

gépkocsi parkoló, hengerelt zúzalékborítással (7gk) 87,5 m2 á.: 1,2 eFt/m2

105,0 eFt

drótfonatos kerítés 2.220 m

á.: --

--

kapu személy- és gépjármőforgalomra, fa- és fém felépítményen 3 db á.: --

--

épület renoválás 52 m2 tetıhélyazat csere, külsı fa határolófalak festése, ereszcsatorna csere 1 db á.: 577 eFt/db pihenıház 40 m2, hatszöglető -- térkıpadozat 40 m2 á.: 7,5 eFt/m2 -- rögzített, szelvényáruból készült asztal-pad 5 db á.: 60 eFt/db

577,0 eFt 1.600,0 eFt 300,0 eFt 300,0 eFt

esıvédı ház asztal-pad garnitúrával 1 db á.: 800 eFt/db

800,0 eFt

esıvédı ház paddal 1 db

650,0 eFt

á.: 650 eFt/db

45 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

térképes tájékoztató tábla 1 db á.: 250 eFt/db

250,0 eFt

tájékoztató tábla növényekrıl 9 db á.: 180 eFt/db

1.620,0 eFt

irányító tábla 10 db

á.: 15 eFt/db

150,0 eFt

á.: 4 eFt/db

120,0 eFt

tőzrakóhely központi tisztáson 1 db á.: 320 eFt/db

320,0 eFt

tőzrakóhely pihenıhelyen 4 db á.: 80 eFt/db

320,0 eFt

kútház felépítmény meglévı ivókúthoz 1 db á.: 80 eFt/db

80,0 eFt

növénynév tábla 30 db

asztal-pad garnitúra félrönkbıl kialakítva, helyszínen felállítva 10 db á.: 70 eFt/db

700,0 eFt

támlás pad félrönkbıl kialakítva, helyszínen felállítva 33 db á.: 20 eFt/db

660,0 eFt

játszószerek, helyszínen beépítve -- mérleghinta 2 db á.: 90 eFt/db -- négykarú körhinta 1 db á.: 120 eFt/db -- hármas mászófa 2 db á.: 90 eFt/db illemhely (három részes) 3 db á.: 350 eFt/db illemhely (egy részes) 1 db

á.: 150 eFt/db

fakitermelés (tuskózással) a tervezett téralakításokban, átlag átmérı 30 cm 90 db á.: 2 eFt/db

180,0 eFt 120,0 eFt 180,0 eFt

1.050,0 eFt

150,0 eFt

180,0 eFt

46 -- cserjeirtás 4.710 m2 á.: 50 Ft/m2 -- durva és finom tereprendezés 0-20 cm vtg-ban 4.670 m2 á.: 60 Ft/m2 -- füvesítés talajjavítással á.: 250 Ft/m2 4.670 m2 Költségelıirányzat mindösszesen:

235,5 eFt 280,2 eFt 1.167,5 eFt nettó 13.812,8 eFt