OSZTÁLYOZÓVIZSGA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 5. osztály AZ ÉVES ANYAG ISMÉTLÉSÉHEZ, RENDSZEREZÉSÉHEZ, NYÁRI GYAKORLÁSHOZ
NYELVTAN 5. OSZTÁLY 1. Kommunikációs fejezet nyelv, anyanyelv, kommunikáció fogalma, tényezői; jelek világa, a beszéd zenei eszközei, a fogalmazás alapjai (műfajai: elbeszélés, leírás, párbeszéd), a tanulás tanulása (TK. 45. oldaláig) 2. Hangtan: ábécé, betűrend, mgh-k és mshk csoportosítása, magán- és mássalhangzótörvények (TK. 56-68.) 3. Helyesírási alapelvek (TK. + füzetből a házikó) 4. Állandósult szókapcsolatok: szólás, közmondás, szóláshasonlat, társalgási fordulatok, szállóigék (TK. 113-116 + füzet!!!) 5. Hangalak és jelentés, a szavak alakja: füzet + TK. 104-112.) egyszerű szó, összetett szó, toldalékos és tőszó, egyjelentésű, többjelentésű, azonos és hasonló alakú, ellentétes jelentésű, rokon értelmű, hangutánzó, hangulatfestő)
IRODALOM 1. Mesék világa: mese fogalma, fajtái eredet (nép-, mű-), forma (verses, prózai) és tartalom (tündér-, állat-, fabula stb.) szerint 2. Mondák és mítoszok fogalma, jellemzői 3. Elbeszélő költemény: János vitéz – szerző, keletkezés, műfaji jellemzők, történet, költői képek: metafora, megszemélyesítés, hasonlat 4. A regény fogalma, fajtái – A Pál utcai fiúk története, szereplői, mondandója 5. Az elbeszélés fogalma, jellemzői - versek Mindenhol az olvasott versek, történetek ismerete szükséges, pl. mítoszok, mondák: Daidalosz és Ikarosz, Csodaszarvas stb. Tanulni a tankönyv megfelelő fejezetéből, regiszteresből Jövő évi házi olvasmány - Gárdonyi Géza: Egri csillagok (olvasónapló nem kötelező, de készíthető. Igényességétől függően jutalmazom. Az első fejezet: Hol terem a magyar vitéz? – ellenőrzése október végén várható)
UGYANEZ TÉTELEKRE BONTVA Nyelvtan: I. félév 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Nyelvünkről, az anyanyelv fontossága életünkben A kommunikáció (fogalma, tényezői, jellemzői) A jelek és jellemzőik A beszéd zenei eszközei (hangsúly, hanglejtés stb.) Fogalmazási műfajok: elbeszélés, leírás, párbeszéd A tanulás tanulása – jegyzetelés, vázlatírás, kulcsszavak stb.
II. félév 1. A hangok világa, az emberi beszédhangok csoportosítása: a magán- és mássalhangzók csoportjai 2. A hangtörvények (hangrend és illeszkedés + msh-törvények 3. Helyesírási alapelvek 4. Állandósult szókapcsolatok: szólás, közmondás, szóláshasonlat, szállóige, a hétköznapi társalgás formulái 5. Hangalak és jelentés viszonya szavakban
Irodalom: I. félév 1. 2. 3. 4. 5.
A mesék világa, mesefajták (eredet, forma, tartalom) A mese jellemzői Mondák és mítoszok A görög istenvilág bemutatása A Pál utcai fiúk – házi olvasmány: a szerzőről, keletkezéséről; szereplők, cselekmény, szerkezet stb.
II. félév 6. A regény és a novella fogalma, különbsége 7. Az elbeszélő költemény fogalma; a János vitéz keletkezése, cselekménye 8. Költői eszközök: metafora, megszemélyesítés, hasonlat 9. Petőfi élete, versei (a tanult versek alapján: Fekete kenyér, Egy estém otthon stb. 10. MEMORITEREK (kívülről megtanulandó versek: minden tételhez húz a vizsgázó egy verset is az alábbiak közül; ezt el kell mondania! - János vitéz – 1. ének végig (pár versszakot kell majd elmondani belőle) - János vitéz – 4. ének - Petőfi: Egy estém otthon - Petőfi: Fekete kenyér - Petőfi: Az alföld - Arany: Családi kör – 1-2. versszak Összeállította: Fülöp Károly - szaktanár
OSZTÁLYOZÓVIZSGA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL
6. osztály IRODALOM – a felkészüléshez: Alföldi Jenő. IRODALOM 6. – Nemzeti Tankönyvkiadó (TK és mf, Sokszínű irodalom – Mozaik Kiadó) I. félév ( a vastag betűvel szedett versek memoriterek is egyben, kívülről megtanulandók) 1. Mondák és mítoszok ismétlése 2. Népköltészeti műfajok, a népdal 3. A ballada fogalma, jellegzetességei a. Kőmíves Kelemenné b. Kádár Kata 4. A reneszánsz és humanizmus irodalma, a korszak jellemzői a. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete b. Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, Egy katonaének (részlet: „Az jó hírért-névért) 5. A históriás ének: Tinódi Lantos Sebestyén (Budai Ali basa históriája) II. félév 6. A Toldi keletkezése, Arany és Petőfi levelezése – episztolák (Petőfi: Toldi írójához…) 7. A Toldi műfaja, szerkezete (előhang, mottó, expozíció stb…) 8. A Toldi cselekménye, szereplők jellemzése (részletek a Toldiból: Előhang, ’. ének első 3 versszaka és utolsó, IV. ének – Álom-allegória) 9. A felvilágosodás kora Magyarországon és Franciaországban 10. Csokonai versei: Tartózkodó kérelem, A Reményhez, Zsugori uram
NYELVTAN – a felkészüléshez: Antalné – Raátz: Magyar nyelv és kommunikáció – Nemzeti Tankönyvkiadó (TK és mf. Ill. Beszéd és írás c. tankönyv) I. félév 1. A szófaj fogalma, a szófajok csoportosítása 2. A névszók I. – Főnevek csoportjai, helyesírásuk 3. A névszók II. – Melléknevek és számnevek és helyesírásuk 4. A névmások I. – Csak főnevet helyettesítők 5. A névmások II. – A főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítők II. félév 6. Az ige fogalma, mit mutat meg az igealak, ragozási sorai 7. Az igefajok és egyéb igefajták 8. Az igenevek 9. Határozószók 10. Egyéb szófaji csoportok: mondatszók, viszonyszók stb. Összeállította: Fülöp Károly szaktanár Budapest, 2012. június 20.
Jó felkészülést kívánok!
OSZTÁLYOZÓVIZSGA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL - 7. osztály IRODALOM – a felkészüléshez (egyéb tankönyvcsalád is használható): Alföldi Jenő. IRODALOM 7. – Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (TK és mf.) 1. félév (a vastag betűvel szedett versek memoriterek is egyben, kívülről megtanulandók)
1. 2. 3. 4.
A reformkor történelmi háttere, kulturális élete; jelentős alakjai Irodalmunk a XIX. században: a romantika jellemzői, a magyar romantika képviselői Kölcsey Ferenc élete, pályaképe Kölcsey művei (művek ismerete elemzéssel: keletkezés, műfaj, téma, költői képek, szerkezet, nyelvezet, verstani jellemzők) a. Himnusz (óda, himnusz) b. Huszt (epigramma) c. Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (parainesis – erkölcsi intelem)
5. Vörösmarty Mihály lírája a. Szózat (a szónoklat felépítése, összehasonlítás a Himnusszal) b. Ábránd, A merengőhöz, Szép Ilonka 6. 7. 8. 9.
Petőfi Sándor élete, pályaképe Petőfi lírája: A borozó – népies helyzetdalok Petőfi tájversei: Az alföld, A puszta télen Petőfi: forradalom és szabadságharc: a. Egy gondolat bánt engemet (rapszódia) b. A XIX. század költői (ars poetica) c. Nemzeti dal d. Föltámadott a tenger (allegória) 10. Petőfi szerelmi költészete a. Reszket a bokor, mert… (dal) b. Szeptember végén (elégia, hitvesi líra) c. 2. félév (a vastag betűvel szedett versek memoriterek is egyben, kívülről megtanulandók)
1. Irodalmunk a szabadságharc után 2. Arany János élete, pályaképe 3. Arany János: Letészem a lantot, Emlények 4. Arany János balladái – A walesi bárdok (elemzéssel), Szondi két apródja / Mátyás anyja 5. Jókai Mór regényíró művészete, főbb regényei, a történelmi regény fogalma 6. Jókai: A kőszívű ember fiai – a szabadságharc regénye: a regény műfaja, szerkezete, konfliktusrendszere, főbb szereplői (HÁZI OLVASMÁNY!!!) 7. Mikszáth Kálmán pályaképe, művei 8. Mikszáth: Szent Péter esernyője – regény és film 9. Mikszáth Kálmán novellaíró művészete: A néhai bárány (cselekmény, szerkezet, elemzés) 10. Vajda János költészete
NYELVTAN – a felkészüléshez (egyéb tankönyvcsalád is használható): Antalné – Raátz: Magyar nyelv és kommunikáció – Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (TK és mf.)
1. félév
1. A mondat fogalma; a mondatfajták a beszélő szándéka, logikai minőség és szerkezet szerint 2. A szószerkezetek 3. Az egyszerű mondat elemzésének lépései (kérdéstechnika, jelölés aláhúzással és ágrajzzal 4. Az alany-állítmányi szerkezet, egyeztetési eseteik 5. A tárgyas szószerkezet; a tárgy fajtái 6. A határozók és a határozós szószerkezet 7. Az internetes szövegek olvasása (Tanulás tanulása) 8. Könyv- és könyvtárhasználat, a hivatkozás 9. Anyanyelvünk zenéje: hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünet, hangerő) 10. Fogalmazási kalauz: A kiselőadás, a hozzászólás és a felszólalás
2. félév
1. A jelzők és a jelzős szószerkezet 2. A minőség-, mennyiség- és a birokos jelző. A kijelölő jelző 3. Az értelmező és az értelmezős szerkezet 4. A mellérendelő szószerkezetek 5. A szóösszetételek 6. A szerves összetételek: alá- és mellérendelés 7. Szervetlen összetételek 8. A különírás és az egybeírás szószerkezetek és szóösszetételek esetén 9. Ritkább szóalkotási módok 10. Fogalmazási kalauz: a köszöntés és a köszönetnyilvánítás
Összeállította: Fülöp Károly szaktanár
Budapest, 2014. október 8.
Jó felkészülést kívánok!
OSZTÁLYOZÓVIZSGA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 8. osztály IRODALOM – a felkészüléshez: Alföldi Jenő. IRODALOM 8. – Nemzeti Tankönyvkiadó
I.
félév (a vastag betűvel szedett versek memoriterek is egyben, kívülről megtanulandók)
1. Irodalmunk a XX. században, a Nyugat c. folyóirat jelentősége 2. Ady Endre élete, pályaképe 3. Ady költészete I. a. Az értől az Oceánig, A föl-földobott kő b. A magyar Ugaron, Párisban járt az Ősz c. Ifjú szivekben élek
4. Ady költészete II. a. Lédával a bálban b. Őrizem a szemed 5. Móricz Zsigmond élete, művei. A hét krajcár 6. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – házi olvasmány 7. Babits Mihály költészete
II.
félév (a vastag betűvel szedett versek memoriterek is egyben, kívülről megtanulandók) 1. 2. 3. 4.
Juhász Gyula versei: Tiszai csönd, Magyar nyár 1918, Milyen volt, Anna örök Karinthy Frigyes írói munkássága Kosztolányi Dezső lírája Tóth Árpád és Juhász Gyula versei: Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Milyen volt, Tiszai csönd 5. József Attila költészete: Curriculum vitae (kötelező olv.), Tiszta szívvel, Mama, Ringató, A Dunánál, Altató, Elégia, Születésnapomra 6. Radnóti Miklós költészete: Tétova óda, Nem tudhatom, Első ecloga, Erőltetett menet, Razglednicák 7. Az újabb magyar irodalomból, választható költők, írók: Weöres, Örkény, Nagy László, Nemes Nagy Á, Csoóri S, Lázár E.
NYELVTAN – a felkészüléshez: Antalné-Raátz: Magyar nyelv és kommunikáció 7-8. Nemzeti Tankönyvkiadó
I.
félév
1. Kommunikáció: közvetett, közvetlen, párbeszéd, monológ 2. A mondatfajták a beszélő szándéka szerint 3. A mondatfajták szerkezet szerint (tagolt, tagolatlan, egyszerű, összetett, teljes, hiányos, tő és bővített
4. 5. 6. 7.
Az összetett mondatok fajtái, elemzésük lépései Az alárendelő összetett mondatok A mellérendelő összetett mondatok A többszörösen összetett mondatok
II. félév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az alanyi, állítmányi és tárgyi alárendelő mondatok A határozói összetett mondatok A jelzői alárendelő és a mellérendelő összetett mondatok Sajátos jelentéstartalmú mondatok Az írásjelek, az idézés Könyvtárhasználat, ismertetés, vita, önéletrajz, kérvény Anyanyelvünk eredete, a nyelvtörténet korszakai, első nyelvemlékeink A magyar nyelv rétegei: köznyelv, területi és társadalmi nyelvváltozatok
