Osztályf nöki program

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

Osztályf nöki program 2004. Készítette: BÉKEFI ZSUZSA HOMONNAI JÁNOS

Az osztályf nöki programban szerepl témák az OKI által min sített tantervek adaptációi. A min sítéssel az Országos Közoktatási Intézet szakmai felel sséget vállal azért, hogy ez a tanterv az általa megjelölt NAT illetve kerettantervi követelményeknek megfelel. A helyi adaptáció során kiválasztottuk a NAT követelmények osztályf nöki órákon feldolgozandó témáit, illetve magunk határoztuk meg az egyes témákhoz kapcsolt óraszámokat. Az eredeti tanterv az Országos Közoktatási Intézet tantervi adatbankjában az OKI 96KORMAIS-12 és az OKI 96EGRÉG 2-10 változat alatt szerepl min sített tanterv. 2001. augusztusában átdolgozott változatból készült 2004-ben.

Iskolánkban a hagyományos osztályf nöki munka három f területet ölel fel. Az osztályf nök teend inek, kötelezettségeinek egy része adminisztrációs jelleg munka. Ilyenek az osztálynaplóval, anyakönyvekkel, bizonyítványokkal kapcsolatos munkák, a pályaválasztásnak, tanulmányi versenyeknek stb. nyilvántartása, ezekkel kapcsolatos összesítések és statisztikák. Az osztályf nöki munka másik része irányító, vezet jelleg feladat. Az osztályf nök saját hatáskörében jutalmaz, vagy büntet, illetve ezeket az eljárásokat kezdeményezi. Felel s az osztálya viselkedéséért, az osztálydekoráció elkészítését l a kiránduláson tanúsított magatartásukig. A teljes gimnáziumi vertikumra megtervezi, tanévekre lebontja és határozott pedagógiai céllal tartja az osztályf nöki órákat, tehát irányítja az osztályközösség nevelését. Az osztályf nöki munka harmadik része szervez , összehangoló funkció. Kapcsolatot tart az osztályba járó tanulók szüleivel, az osztályban tanító tanárokkal, a kollégista tanulók nevel tanáraival az iskola egészségügyi szolgálatával, a gyermek és ifjúságvédelmi felel ssel, képviseli az osztályba járó diákok érdekeit, figyelemmel van a tanulók szociális helyzetére, egészségügyi állapotára stb. Ezeket a feladatokat összehangoltan kell ellátni.

A hagyományos osztályf nöki tevékenység említett három területe mellett a NAT illetve a kerettantervi követelmények teljesítése is részben az osztályf nöki órákon történik. A NAT és a kerettantervi követelmények ajánlott ismeretanyagát 23 témakörbe csoportosítottuk. Ezek a témák nem óráról-órára megtanítandó elméleti anyagot jelentenek, hanem át-átszövik az osztályf nök, illetve az osztályba tanító nevel k pedagógiai munkáját. Egy tanórai szituáció is adhat okot és ürügyet valamelyik téma felvetésére, megbeszélésére (pl. rendkívüli haláleset, betegség, árvíz, különös id járás, sportesemény, olimpiai gy zelem vagy veszteség, énekkari koncert, iskolai ünnepség utáni reakciók stb., stb.). Minden pedagógusnak, de különösen az osztályf nöknek jól kell szelektálnia a napi események világából, és össze kell tudni egyeztetnie az alábbi témakörökb l fakadó követelményekkel. Az éves munkatervek aktualizálása során és a napi gyakorlatban derül ki, hogy az itt felsorolt tartalmak közül mit milyen mélységben sikerült taglalni tanítványainkkal. Fontos ezért a záró (tanévet és különösen a tanulmányokat befejez ) id szak összegzése: mire jutott lehet ség, mit tudtunk a terveink közül megvalósítani, a tervezéskor fontosnak t n témák miért maradtak el. Ezeket az összesítéseket a tanév végi osztályf nöki munkaközösségi foglalkozásokon kell elvégezni, és a következ évfolyam osztályf nökeinek is át kell adni a tapasztalatokat.

A fenti osztályfönöki kompetenciákat egészíti ki, illetve újragondolásra készteti a 2003-as Közoktatási Törvény néhány deklaráltan is új eleme. Itt most ezek közül kett t emelünk ki:

A hátrányos megkülönböztetés tilalma (Kt 4.§ 7-15.) Minden tanár, de speciális helyzete révén az osztályf nök különös felel ssége, hogy pontosan ismerje és és elismerje, hogy a közoktatásban tilos a tanulók hátrányos megkülönböztetése bármilyen okból. A törvényi el írás szerint nem elég a megkülönböztetés tilalmát betartani, hanem úgy kell nevelni, oktatni, hogy minden intézkedésben, cselekedetben, döntésben a tanuló mindenek felett álló érdeke érvényesüljön. E nagyon átfogó és részletesen szabályozott témakör megismerésére az osztályf nöki munkaközösség számára osztályf nöki körlevelet készítünk, melynek értelmezésére évente a tanévnyitó osztályf nöki munkaközösségi értekezleten kerül sor.

Ugyancsak az osztályf nökök felel ssége, hogy ez a téma jelent ségének megfelel en szerepeljen az osztályf nöki órák anyagában is. A 9. évfolyamon A közösség alakulása témakörben természetesen kínálkozik a lehet ség a konkrét megtárgyalásra, a magasabb évfolyamokon szükség szerint kell vele foglalkozni. Az osztályf nöki feldolgozás a maradandóbb hatás érdekében segítségül hívhat más tantárgyakat (pl.drámapedagógia). Sajátos nevelési igény tanulók

2001.májusa

-1-

Lovassy László Gimnázium

Osztályf nöki program 7-13.

Fel kell készülni a sajátos nevelési igény tanulók iskolai problémáinak kezelésére is. Eredményes felvételi vizsga nyomán tanulói jogviszonya lehet iskolánkban testi, érzékszervi illetve a pszichés fejl dés zavarai miatt a tanulás egyes területeiben tartósan és súlyosan akadályozott tanulónak (dyslexia, dysgrafia, dyscalculia, hyperaktivitás stb.). Pedagógiai Programunkat maradéktalanul megvalósítani akkor tudjuk, ha egyre több pedagógus vesz részt ezzel kapcsolatos akkreditált továbbképzésben, hogy a sajátos nevelési igény gyerekek gondjaiban mentálisan és konkrétan is segíteni tudjon. Itt az érintett tanuló(k) és az érintett közösség(ek) összehangolódásáról is szó van. A konkrét feladatokat az osztályf nök az éves munkatervében jelöli meg. Az osztályf nököknek ismerniük kell iskolavezetés által kidolgozott eljárásrendet, hogy a szakért i illetve rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igény gyermekek számára törvényes keretek között milyen módon írják el ezen tanulók számára a tanulmányi kötelezettségek teljesítését illetve a tanulók továbbhaladásának lehet ségét. Az osztályf nök különösen figyel azokra a tanulókra, akik a tanulmányaik teljesítéséban nagyon elmaradnak, teljesítményük tartósan lecsökken. Kezdeményezheti a tanuló iskolai egészségügyi szolgálat tagjaival való kapcsolat-felvételét vagy a rehabilitációs bizottság, küls szakért bevonását is kérhet, iskolán belüli fejleszt foglalkozásra utalhatja a tanulót.

A nevel testület döntése alapján az osztályf nöki órák témáinak teljesítését, a feldolgozás tényét ellen rizzük, de nem osztályozzuk (l. PP 5.2). A magatartás min sítése (félévente): példás (5), jó (4), változó (2) és rossz (2), a szorgalom min sítése (félévente): példás (5), jó (4), változó (2) és hanyag (2). A min sítéseket a osztályf nöki munkatervben rögzített módon végezzük. A min sítéseknek igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, a PP 3. pontjában rögzített alapelveken kell nyugodniuk, és tükrözniük kell a tanulók személyiségjegyeinek változásának irányát.

A min sítésekben közösségi véleményeknek kell kifejez dni (tanulói és tanári közösségek is). Ezért a magatartás és szorgalom min sítések javasolt értékét, az osztályközösség és az osztályf nök egyeztetett véleményét az osztályozó konferencia kit zött id pontja el tt két héttel az osztályf nök a naplóba ceruzával bejegyzi. Az osztályban tanító szaktanárok ezeket a javaslatokat véleményezik. A vitatott esetekben az osztályf nök a konszenzus szándékával beszélgetést kezdeményez. Ha az osztályozó konferenciáig nem születik megállapodás, az igazgató az osztályf nök javaslatát a nevel testület döntésére bízza.

Az osztályf nöki munkaközösség és tagjainak feladata az iskolai tankönyvrendeléssel és a tankönyv-segéllyel kapcsolatban: Az osztályf nök segíti az iskola tankönyvfelel sét a tanulók névre szóló tankönyvrendelésének lebonyolításában. A diákok szülei levelet kapnak, amelynek tartalmát az igazgató, az osztályf nöki munkaközösség vezet je és az iskola tankönyv felel se alakítják ki, az igazgató írja alá. A levél az 1159/2002. (IX.26.) számú kormányhatározat és a 26/2002 (V.17) OM rendelet alapján készül. Az osztályf nök segíti a levél tartalmának pontos értelmezését, és határid re begy jti a szül k válaszát és az egyéni tankönyvrendeléseket. Tájékoztatja a tanulókat a tankönyvvásárlással kapcsolatos tudnivalókról, az ingyenes tankönyvr l és az iskolai segélykönyvtári rendszerr l. Iskola-változtatáskor, illetve a gimnázium befejezésekor segíti a tanulót abban, hogy a nála lév kölcsönzött könyvekkel elszámoljon, a számára már nem szükséges tankönyveket, a segélykönyvtárnak átadja. Az osztályf nök segíti az osztályf nöki munkaközösség vezet jét abban, hogy a tankönyvsegély odaítéléséhez a nevel testület kell és alapos információhoz jusson annak érdekében, hogy a szociálisan leginkább rászorult tanulók jussanak a differenciálásból ered nagyobb összeghez.

2004.április

-2-



OSZTÁLYF NÖKI MUNKAKÖRI LEÍRÁS A LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUMBAN 1.

Az osztályf nök éves munkájának tervezése során szeptember 15-ig (a 7. ill. 9. osztályok esetében szeptember 30-ig) osztályf nöki munkatervet készít az osztályf nöki munkaközösség munkaterve alapján. A munkatervben a 23 témakörben megjelölt NAT követelményeknek osztályf nöki órák egységére lebontva szerepelniük kell. A szül ket anyagilag megterhel programpontok akkor tekinthet k véglegesnek, ha azokat az els szül i értekezleten a szül k többsége meger síti. (Kt. 13. § és 114.§ alapján). Az osztályf nök közvetíti az osztályának a kultúrált iskolai élet szabályrendszerét. Megismerteti, értelmezi és betartatja az osztály tanulóival a pedagógiai programunkon nyugvó HÁZIREND szabályait.

2.

3.

Az osztályf nök megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit.

4.

Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) kiemelked teljesítményeket jutalmazza, jutalmazását kezdeményezi; a szabályok ellen vét ket figyelmezteti, szükség esetén megbünteti, megbüntetésüket kezdeményezi.

5.

Az osztályf nök felel s az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek el készítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz.

6.

Az osztályf nök felel osztálya viselkedéséért az iskolán kívüli, de az iskola által az osztály számára szervezett eseményeken (színház, mozi, hangverseny, osztálykirándulások stb.) is. Ezeken maga is részt vesz, vagy helyettesítésér l az iskolavezetés tudtával személyesen gondoskodik.

7.

Az osztályf nök felel s az osztály termének dekorációjáért. Arra törekszik, hogy a terem külleme legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel. A dekoráció kérdésében az osztályf nöknek az osztály tagjaival kell egyetértésre jutnia (lásd: Házirend).

8.

Az osztályf nök a megszabott határid re eleget tesz adminisztrációs kötelezettségeinek. (Osztálynapló, anyakönyvek, bizonyítványok, a féléves és az év végi osztályozó konferenciák el készítésével kapcsolatos teend k, statisztikai összesítések, érettségi adminisztráció stb.).

9.

Az osztályf nök figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok munkáját. A pedagógiai program, a tanári munkaköri leírás, a Házirend, a szaktárgyi pedagógiai programok és az érvényes tantestületi határozatok alapján figyelmezteti kollégáit kötelességmulasztásaikra (adminisztráció, dolgozatjavítás, tanóra védelme, tantervi el írások stb.). Ennek eredménytelensége esetén köteles az iskolavezetéshez fordulni. Az osztályban tanító tanárokkal való harmonikus együttm ködésr l, a kiemelked szaktanári tevékenységr l szintén tájékoztatja az iskolavezetést és a megfelel szakmai munkaközösségeket.

10. Az osztályf nök rendszeres kapcsolatot tart az osztályban tanuló diákok szüleivel kollégista tanulók esetén a tanulók nevel tanárával. Szükség esetén az éves munkatervben el írtakon túl rendkívüli szül i értekezletet tervez. Rendszeres információval segíti a szül ket, hogy gyermekük személyiségének fejl désér l és tanulmányi el menetelér l hiteles képet nyerjenek. Az osztályf nök és a szül i ház kapcsolatában legyen meghatározó a pedagógiai program alapelveiben rögzített célok megvalósítása, illetve a megvalósítás színvonala.

11. Az osztályf nök éves munkatervében rögzített határid szerint szervezi és adminisztrálja az osztály tanulóinak fakultációs elképzeléseit és pályaválasztását. Ugyancsak szervezi és adminisztrálja a két utolsó évfolyamra vonatkozóan a tantárgyválasztásokat, az érettségi vizsgára vonatkozóan az érettségi vizsga szintjét és a tantárgyválasztásait. 12. Az osztályf nök köteles megvizsgálni az osztályban tanító tanárok bármelyike számára problémát jelent eseteket. Kollegái kérésére összehívja az osztályban tanító tanárok értekezletét, ha szükségesnek látja, ilyen értekezletet maga is kezdeményez.

13. Az osztályf nök képviseli az osztályába járó diákok érdekeit. A tudomására jutott jogsérelmeket saját hatáskörében, vagy az iskolavezetés bevonásával orvosolja. 14. Az osztályf nök köteles részt venni a tanévnyitó és tanévzáró osztályf nöki munkaközösségi

2004.április

-3-



értekezleten, továbbá – amennyiben az iskola nevelési-oktatási helyzete indokolja – az iskolaév átlagában maximum kett , az igazgatóság által szervezett évközi osztályf nöki munkaközösségi értekezleten. 15. Az évfolyamfelel s osztályf nöknek feladata saját évfolyamán a munka összehangolása, és a kapcsolattartás mind az osztályf nök kollégákkal, mind az iskolavezetéssel. Az évfolyamfelel sök minden évben a tanévzáró el tt megegyeznek az évfolyam többi osztályf nökével a következ tanév iskolai rendezvényeinek tartalmi kérdéseiben.

16. Az osztályf nöki programban rögzítettek min ségi megvalósítása érdekében az osztályf nök folyamatosan gyarapítja elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteit. Az önképzés mellett akkreditált rendszer továbbképzési formát is választhat. Ennek osztályf nökök számára legcélszer bb formája az iskolavezetés által szervezett és az iskolában zajló továbbképzés (Ez minimum 12 részvev esetén szervezhet .) 17. A tanulók egészségének védelmében az osztályf nök kapcsolatba lép a szül kkel (nevel tanárral), ha egy tanulón a testi-lelki károsodás bármilyen jelét észleli. Ennek eredménytelensége esetén konzultál az iskolaorvossal illetve az iskola egészségügyi szolgálat tagjaival Az iskola egészségnevelési programjában rögzítettek alapján. Különös gondot fordít az osztályába járó sajátos nevelési igény tanulóra, és vele kapcsolatban a Kt. 8.§. 121. § , és PP 3.1 ,3.4 4.3.7b alapján jár el.

18. Az osztályf nök az osztály tanulóinak szociális helyzetével kapcsolatos információkkal segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít az osztályába járó hátrányos helyzet tanulókra, és velük kapcsolatban a PP 3.4, 4.3.5, 4.3.7b, 5.3.5. 5.4 pontjai alapján rögzített módon jár el. Szociálisan hátrányos helyzet tanítványairól a család meglátogatása által személyesen is tájékozódik. Szorosan együttm ködik az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felel sével a titoktartási kötelezettség betartásával. 19. Az osztályf nök rendszeresen kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal részben az osztályképvisel k útján, részben a diákmozgalomért felel s pedagógus segítségével. 20. Tanulmányi kirándulásra a tanév szorgalmi idejéb l egy nap fordítható. A munkaszüneti napokkal meghosszabbítva a tanulmányi kirándulás javasolt id tartama: 7-8. osztályban - 1 nap, 9-10. osztályban 2 nap, 11-12. osztályban 2, vagy 3 nap. A szociálisan hátrányos helyzet tanulók esetében az osztályf nök kezdeményezi a kiránduláshoz iskolai támogatás igénybevételét.

21. Ezen osztályf nöki munkaköri leírás mellékleteként értelmezend az iskolai jutalmazási és büntetési kódexe és ennek kódexnek része a magatartás és szorgalom min sítésének követelményrendszere.

A 20. pontban rögzített tartalmat át kell dolgozni a Kt. 114.§ el írásai alapján. Ha a tanulmányi kirándulást a PP az ajánlott kategóriába sorolta (nem kötelez iskolai foglalkozás), akkor hogyan lenne szervezhet tanítási nap terhére? A 2004/2005 tanév iskolai rendezvénynaptára, az osztályf nöki munkatervek mindaddig nem véglegesíthet k, amíg az osztályf nöki munkaközösség egyeztetett véleménye alapján a szül i szervezetekkel és a diákönkormányzattal meg nem vitatja a kérdést az osztályf nöki munkaközösség vezet je. A kérdésben kiegészít nevel testületi határozatot kell hozni, és annak tartalma alapján kell a kérdést kezelni.

2004.április

-4-



AZ OSZTÁLYF NÖKI ÓRÁKON ÉS FOGLALKOZÁSOKON AJÁNLOTT TÉMÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK 23 TÉMAKÖRBE CSOPORTOSÍTVA Az egyes témák címe melletti (E) jel az iskola egészségnevelési programjára utal. A részletes kifejtést és a tanórák számának körvonalait az osztályf nöki munkatervek tartalmazzák .

1. Pszichikus m ködésünk (E) Cél Mindazoknak az ún. lelki jelenségeknek a megismertetése, amelyek az ember viselkedésének vizsgálatához, megismeréséhez elengedhetetlenek. Legyen képes a tanuló elhelyezni a pszichikus megnyilvánulásokat az ész és érzés, az ösztönös és a tudatos rendszerében. Követelmény Minimális teljesítmény: Az ösztönös és a tudatos cselekvés közötti különbségtétel , ezek felismerése Tartalom Fogalmak: • • • • •

• • •

Érzékelés, észlelés, figyelem, asszociáció. - Az ember, mint biológiai és társadalmi lény. Az ösztönök. A tudatosság. Az emlékezet. Mnemotechnikai eljárások, amelyek használata révén létrejön a bevésés és a felidézés kapcsolata. A képzelet. A gondolkodás lényege, fejl dése. Filozófiai kérdések a gondolkodással kapcsolatban. Az akarat, akarati tulajdonságok. A tévedések. A gondolatok és érzelmek kölcsönhatása. Életérzés, depresszió, szenvedély. Az érzelmek tanulása. Szeretet, szimpátia, gy lölet, utálat, irigység, agresszivitás, frusztráció kezelésének lehetséges módjai. A nevel k felel ssége az agresszív és az intoleráns viselkedés észlelése esetén.

2. Személyiségünk (E) Cél A helyes önismeret kialakítása. A másik ember megértéséhez, tiszteletéhez szükséges képességek, felismerések kialakítása. Önmagunk felvállalása, mások bírálatának segítségként való elfogadása. Önbizalom, helyes önszeretet. Tolerancia a másság irányában. Követelmény Minimális követelmény: • Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetev i örököltek, mások megszerzettek. • Legyen képes érvelni a másik ember személyiségének tisztelete mellett. Tartalom Fogalmak: • személyiség, jellem, temperamentum, embléma, starthelyzet, rivalizálás, konformizmus, nonkonformizmus, kompenzáció, önbizalom, szocializáció, önfelmentés.

3. Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Cél Értékelje a tudáson kívül a kreativitást, a különböz szellemi képességeket. Követelmény A beszéd és a gondolkodás összefüggéseinek felismerése 2004.április

-5-



Tartalom Módszerek: • Kommunikációs, metakommunikációs esetjátékok Rudas János Delphoi örökösei c. könyvéb l • A kommunikáció stílusa és hatékonysága ill. A nem verbális kommunikáció c. részekb l Fogalmak: • A megismerési folyamat összetett jellege. Érzéki és gondolati megismerés elválaszthatatlan volta. Kreativitás a megismerésben. A társadalmi kommunikáció szintjei és az egyes szintek jellemz i. A kommunikáció eszközei, az üzenetek adása, vétele: kódok, szimbólumok alapján. Az emberi kommunikáció szintjei: direkt-, metakommunikáció. • A verbális és a nem verbális kommunikáció. Szembenézés, tekintet (tekintési szabályok) mimika, gesztusok. Kultúrák különböz sége és a kommunikáció. • A tanulás, az emlékezet. Rövid idej és tartós emlékezet. A megtanult ismeretek meg rzésének kérdésköre. Az ismétlés. A túltanulás. A motiváció. Negatív és pozitív motivációk. A programozott oktatás. Tanulási rendellenességek. A tanulás eredményének, a tudás felhasználásának kérdésköre. - Az intelligenciával párosuló megismerés okosságot, bölcsességet eredményezhet. E szavak jelentése, különbsége. A m veltség, intelligencia, okosság, bölcsesség fogalmának értelmezése.

4. Az emberi szellem Cél Legyen képes értékként kezelni a kíváncsiságot, a kérdezést. Követelmény Az emberi szellem néhány sajátossága. Tartalom Módszerek: • Beszélgetések a hitr l, az értékrendr l, a világnézetr l...stb. Szituációs játékok Rudas János Dephoi örökösei c. könyvéb l, pl. az önfeltárás serkentése ill. az Értékek és normák tisztázása cím részekb l. • Az emberi szellem néhány sajátossága. Az emberi kíváncsiság. A kíváncsiság, mint genetikusan öröklött tulajdonság. Az ember, mint a világra nyitott lény. A nyitottság elveszítésének okai. A kérdezés jelent sége életünkben.. Az er feszítés, melyet a kudarc is serkenthet. A vallási hitet részben a kudarcok indukálják, a vallások is fejl dnek. Önérdek, csoportérdek, globális érdek. • Céljainkat felismert szükségleteink - érdekeink alapján fogalmazzuk meg. Annak végiggondolása igen nagyjelent séggel bír, vajon önérdekünk, csoportérdekünk nem ellentétes-e a másik érdekeivel? • Esélyeink jelent sen romlanak, ha a hit, a tudás, az állhatatosság, a lelkiismeretesség, a szilárd értékrendszer, vagy kreativitás hiányzik. • Saját értékrendünket, céljainkat mindig vállalnunk kell. Nyitottság a világ változásaival kapcsolatban. A mindig új célok kit zésének fontossága. Az önmegvalósítás lehetséges módjai, akadályok.

5. Az ember, mint értékel lény Cél Legyen a tanuló nyitott az értékek felismerésére és elfogadására. Követelmény Legyen képes a megfontolt, meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére. Ismerje a legfontosabbnak tartott értékeket. Tartalom Módszerek: • Önismereti gyakorlatok, Rudas János: Delphoi örökösei c. könyvéb l a Szerepjátékok, a Viselkedésváltoztatás, ill. a Vágyak tudatosítása, valamint az Értékek és normák tisztázása c. részekb l. Beszélgetés tanárokkal a teljesítmények igazságos elbírálásáról, különböz foglalkozású emberekkel 2004.április

-6-



• •

•

•

értékrendszerük sajátosságairól (pl. m vészek, mérnökök, háztartásban dolgozó édesanyák, nyugdíjasok.) Színház, múzeum, tárlat-látogatások. Az értékelés az értékek segítségével történik. Az értékek az eligazodási pontok a számunkra. Az értékvállalás nem mindig tudatos, intenzitása is különböz . A család meghatározó szerepe az értékrend kialakulásában. Az "értékvezérelt magatartás", a nagyra tartott személyek követése tanulás útján jön létre. Az értéktanulás a feln tt korban is folytatódik, megküzdünk értékeinkért, a fáradság árán megszerzett anyagi, szellemi, erkölcsi értékek jobban a mienkké válnak, mint amelyet a véletlen juttatott nekünk. Az értékelés szempontjai: igazság - hamisság (ki kinek hisz, az ezzel kapcsolatos el ítéletek). Az értékelés nehézségei. Igazság és igazságosság. Az igazságosság szerepe a megállapodásokban, a terhek elosztásában, az anyagi javak elosztásában. Az illend , nem illend alapján történ "helyes - helytelen" megítélés. Az esztétikai megítéléshez használjuk a szép - rút kategóriákat. A szépség, és fajtái: természeti szép, m vészeti szép. Az ízlés, mint az esztétikai értékelés fontos szempontja. Miért szép? Kinek szép? Az ízlés, mint az esztétikai értékelés fontos szempontja. A kultúr sznob. A primitív. Az ízlés változásai. A divat. Nagyra tartott érték: a tudás. Vitathatatlan értékek: a szabadság, az egység, a munka, a szeretet (amely a kereszténységnél az els helyen áll). - A tetszés - nem tetszés, rokonszenv ellenszenv.

Cél Legyen képes a tanuló fontos helyzetekben a választási lehet ségek mérlegelésére, felismerni, indokolni maga és mások jó és hibás döntéseit. Különböz élethelyzeteket elemezve vázoljon fel különböz választási lehet ségeket, tudja megindokolni a döntések helyességét vagy hibás voltát. Követelmény Tudja, hogy az emberek mást és mást tartanak jónak és rossznak, valamint azt is, hogy sokféle értékben és normában megegyeznek. Tartalom Módszer: • Esetelemzések a mindennapi életb l, az iskolából, a családból. Értékorientációs gyakorlatok az ELTE Tanárképz F iskolai Kar A pedagógiai etika kérdései az Etika - pedagógusoknak c. jegyzetb l (Tankönyvkiadó 1986. 70-87.p.) ill. Rudas János Segít kapcsolat, Személyes kapcsolatok elmélyítése. Viselkedésváltoztatás ösztönzése c. részeib l. • A gyermek néhány dologban választhat, dönthet. A feln tt nem csak dönt, esetenként döntenie kell. A küls környezet hatására mérlegelés, megfontolás, választás, feladatállítás. Az elhatározás, amely a szándék és a tett között áll. A jó szándék és a tett összefüggései. A tetten belüli közvetlen eredmény és erkölcsi hatás. A sikertelenség erkölcsi eredményei. Az egyén felel ssége a cselekvések részleteiért, a bels munkáért, a tetteiért, a következményekért. Az egyén erkölcsi megítélésének kérdései (a szándék és a tett ellentmond egymásnak). A cselekvések fajtái: szabad és kényszer cselekvések. A kényszer. Fajtái (küls és bels kényszer)

7. Mozgatóink (E) Cél Legyen képes felfedezni a különböz viselkedések és döntések mögött végighúzódó mozgatókat. Követelmény Fontos mozgatók ismerete. A valahová tartozás élménye, ennek torzulásai. Tartalom Módszer: • A Rejtjelek c. könyv egyes fejezeteit követ "gyakorlatok". • Cselekvésünkben, magatartásunkban lév megszokások, új és új "szerepteljesítések", divatok. Cselekvéseink mozgatórugói együttesen a motivációk, azaz vágyak, törekvések, célok, megfeleléskészségek. Az európai kultúrában az eszmény a vágyak, célok és a megfeleléskészség harmóniája. A 10 motiváció, 2004.április

-7-



amely többé-kevésbé mindannyiunkat jellemez: - a kapcsolódás vágy • információszerzés és elrendezés - tekintélykövetés • feladatvégzés • életcél - erkölcs • szabadság - életmód • dominancia - birtoklás Egyéni szükséglet-kombináció, tartós beállítódások, orientációk. Ezeknek felelnek meg az egyes szituációkban produkált viselkedés-attit dök. A motiváció tudatosságának, az önértékelés biztosságának függvénye az emberek befolyásolhatósága. A szuverén ember. A különleges hovatartozásból ered normák, értékek tekintetbe vétele, elfogadása. Az emberek közötti különbségek egy általános, humanista közelítésmóddal hidalhatók át. A befolyásolhatóság. A tömegkommunikáció manipuláló hatása. Az el ítélet (keletkezése, a stigmatizáció, negatív beállítódás másokkal, pozitív a sajátunkkal). Az el ítéletesség dönt okai: a frusztráció, negatív beállítódás másokkal, pozitív a sajátunkkal). Az el ítéletesség dönt okai: a frusztráció, és annak folytán el álló szorongás, feszültség, agresszivitás, éretlenség mások iránt, a saját értékek abszolutizálása, másokra er ltetése, gyanakvás, gy lölet, elzárkózás, b nbak-képzés. Az érintettek reakciói. A visszaút nehézségei. A megel zés esélyei: a nevelés fontossága, az autoriter nevelés veszélyei. Az önálló ítél képesség er sítésének fontossága. A gyerekek nevelésének alapelve legyen: azt keressük, ami közel hoz, és ne azt, ami elválaszt.

8. Az egyes ember fejl dése (E) Cél Az ember fejl désben való szemlélete. Követelmény Helyezzen el konkrét embereket (és önmagát is) a megfelel életkori szakaszba, s állapítsa meg, mennyiben érvényesek rájuk az adott életszakaszok jellemz i. Következetesen határozott követelményeket állítva hozzá kell szoktatni a gyermeket egy racionális életrendhez, a parancsok és tilalmak teljesítéséhez. Tartalom Minimális teljesítmény: • A különböz életkori szakaszok legf bb jellemz i. • Különböz szakaszok az ember életében. A személyiség érése. Életkori jellemz k, fejl dési szakaszok. Az ember és a környezet kölcsönhatásban. A személyiség komplexebbé válása. • Az iskoláskor: az osztályban elfoglalt hely összefügg a tanulási eredményekkel. Az iskoláskor játékai. Pontos meghatározások, megfogalmazások. • A serdül kor: A biológiai érés és az ébredez nemi ösztön, mint e szakasz különleges jellemz je, a másodlagos nemi jellegzetesség megjelenése, érdekl dés a másik nem iránt, a társadalomba való belenövés, az idegrendszeri ingerlékenység, fáradékonyság. A fiúk kedvtelése az er , ügyesség, szellemesség bemutatása. A "még nem feln tt, már nem gyerek" kett ssége. Szellemi aktivitás felgyorsulása, kritikai képesség kibontakozása. Kritikus, önkritikus viselkedés. Példaképkeresés, a valahová tartozás fontossága. A társadalmi élethez való kritikus viszonyulás, és a konkrét valóság hiányos ismerete. Az érzelmi élet túlburjánzása. A baráti kapcsolatok szerepe. Hajlam a filozofálásra. • Ifjúkor: A serdül kori változások stabilizálódnak. Az érdekl désirányok megszilárdulnak. Pozíciókeresés. Különbségek az egyes társadalmi rétegek fiataljai között ebben a vonatkozásban. Az erkölcsi fejl dés 3 szakasza: a szokáserkölcs, a szabályok vezérelte erkölcs és az elvek vezérelte szabályozás. Az egyénnél található szakaszok: az els szakasz erkölcsi meghatározottságú, cselekvési orientáltságú, differenciálatlan világképre, a másodikban a kritikai szemlélet el térbe kerül, a tapasztalatokat már összegezni kezdjük, a harmadik a világnézet által, elvek által vezérelt magatartás, gondolkodás, cselekvés. • A megfelel családi, iskolai, közösségi háttér szerepe. E háttérrel bontakoznak ki a beolvadás, a szembefordulás és a szintézis szakaszai - utóbbinál az a lényeges, hogy individuális képességeink, 2004.április

-8-



tehetségeink stb. hogyan integrálódhatnak a közösségben. Mindennek feltételei: tökéletesed önismeret, a kontrollált akarat, érzelmek, az egészséges önszeretet, az empátia tudatos fejlesztése, egyszóval: a tudatos önformálás.

9. A család egészsége (E) Cél Az egészséges életvitel alapelveinek elsajátítása • Igényesség kialakítása a környezetük, testük tisztántartására. - Értsék meg a tisztaság betegségmegel z hatását. • Legyenek képesek szabadidejüket ésszer en megtervezni. - A környezetbarát módszerek alkalmazása. • Információk a nemibetegségekr l. • Gyakorlottság megszerzése az els segélynyújtásban. • Életmentésre és els segélynyújtásra irányuló készségek elsajátítása. - Az alapvet életm ködések zavarainak felismerése. • A baleseti források felismerése, és elkerülésének lehet sége Követelmény A tanuló • • • • • • • •

tudja a napirendjét helyesen kialakítani. ruházkodása feleljen meg az öltözködés egészségügyi, higiéniai és esztétikai követelményeknek ismerje az egészség fogalmát, értékét és meg rzésének szabályait, módjait. legyen igényes a teste, ruházata és a közvetlen környezete tisztántartására és gondozására. külseje legyen ápolt. ismerje a nemibetegségek védekezésmódjait. ismerje az egészséget nem károsító fogamzásgátlás módjait. tudja a nemibetegségeket ellátó egészségügyi rendszerek címlistáját. - tudjon bajbajutott embertársán segíteni. • gyakorolja be a veszélyelhárítás módszereit. • tudja a háztartási balesetek okait és megel zési módjait. - ismerje a háztartási veszélyforrásokat. • tudjon baleset esetén segítséget nyújtani. Tartalom • Ápolt küls (korszer testápolás) - a ruházat tisztántartása. • Környezeti tisztaság • Helyes napirend, életmód • Az egészségmeg rzés társadalmi jelent sége • Gyermekvállalás felel ssége. • Nemibetegségek. • A felel tlen partnerkapcsolatok. • Hepatitis B szerepe (injekciós t vel történt fert z dések, HIV, Hepatitis B) • Életmentés, els segély

10. Munkaszervezés (E) Cél • A családi szerepek bemutatása régen és ma • Felel sségvállalás a napi feladatok ellátásában. • A munkaszervezés (pihenés, teljesítmény) környezeti hatások bemutatása. • A környezetbarát munkavégzés és a háztartási megtakarítási lehet ségek felismerése. Követelmény A tanuló: • Vállaljon kötelezettséget a háztartási és családi feladatok végzésében. • Ismerje a háztartási munkák megszervezésének célszer módjait, pl. napi, heti id szakos nagytakarítás. 2004.április

-9-



• Ismerje a háztartási munkák szervezési módjait. Tartalom • Munkamegosztás a családban régen és ma. • Háztartási munkák szervezése (megtervezése) napi, heti, évi munkák. • Környezetbarát munkavégzés. • Javaslatok víz, leveg , talaj védelmére, zaj csökkentésére, energia nyersanyag megtakarítására, hulladék eltávolítására, újrahasznosítására.

11. Háztartás-, pénzgazdálkodás Cél A gazdálkodással kapcsolatos összefüggések felismerése, a pénz jelent sége. • Háztartási könyv, napló készítésének elsajátítása. • A kiadás-bevétel tervezési módjainak megtervezése. • A családi jövedelemforrások megismerése. • Az önálló vállalkozási kedv felkeltése. • A háztartási jövedelmek eredetér l, összetételér l alapvet tájékozottság kialakítása. Követelmény A tanuló: • tudja a piaci árakat elemezni, az árat és a min séget összehasonlítva ésszer en dönteni. • vezessen háztartási könyvet. • tudja a rendelkezésre álló jövedelmeket beosztani. • tudja a bevétel, kiadás tervezési módját. • vegye számba az ésszer takarékosság lehet ségét. • ismerje a család pénzgazdálkodását. Tartalom Háztartásjövedelmek összetétele, eredete. • • • •

Háztartások bevétele, kiadása, (Háztartáskönyv) Takarékossági lehet ségek (kosztpénzzel, munkával, id vel) Pénz-megtakarítási szolgáltatások.

12. A pályák szubjektív követelményei Cél • Tudatosítani a tanulókban, hogy képességeik, tulajdonságaik, illetve a pálya iránti érdekl désük megfelel-e a választott pálya munkaprofiljának. • Képessé tenni a tanulókat arra, hogy felismerjék, van-e olyan bels tulajdonságuk, amely eleve kizárja a minimálisan szükséges eredményességet az általuk választott pályán. Követelmény • A tanuló ismerje meg az eredményes munkavégzés pszichés összetev it. • A tanuló tudja, hogy az emberek különböznek egymástól, képességeik, érdekl dési körük és szerénységük sajátos volta tekintetében - s ezeknek az ismertet jegyeknek az alapján minden ember egy sor pályára alkalmas. • A tanuló tudja, hogy a pályák mindegyike képességek, érdekl dési körök és a személyiség jellemz struktúráját igényli. Mindkét oldalon azonban van egy bizonyos t réshatár, így mind az egyén egy sor pályára alkalmas és minden pálya bizonyos mennyiség ember számára hozzáférhet . Tartalom • kedvelt tevékenységlista összeállítása alapján kedvelt pályák gy jtése - a kedvelt pályákhoz szükséges képességek gy jtése • érdekl dési irányokhoz kedvelt pályák gy jtése - értékeld saját képességeidet 2004.április

- 10 -



• saját képességeihez és érdekl déséhez konkrét pályajavaslatok kidolgozása • fogalmazd meg, milyen képességek kellenek ahhoz, hogy sikeresek és elégedettek legyünk a munkavégzés során • fogalmazd meg, hogyan végzi az ember a munkáját, ha mind képességeinek, mind érdekl désének megfelel • milyen okai lehetnek a munkahelyi stresszhelyzetek kialakulásának - értékeld ezeket pozitív és negatív vonásai szerint • hogyan vezethet ek le ezek a feszültségek Fogalom: • • • • • • • •

képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejez készség számolási készség pszichikai teherbírás kézügyesség ötletgazdagság kapcsolatteremtési képesség

13. Pályaismeret Cél A tanulók ismerkedjenek meg azokkal a kifejezésekkel, amelyek közös alapot teremtenek a kés bbi munkában. Tájékozódási képesség a tovább, illetve szakmatanulás lehet ségeir l. Tartalom • foglalkozás • hivatás • - Munkaköri beosztások, követelmények - Pályaképek - pályatükrök • - Pályaszintek,- Pályaalkalmasság Tevékenység: • a tanuló gy jtse össze szótár segítségével a fontosabb fogalmakat, miután megpróbálta saját szavaival is megfogalmazni azokat • értelmezze és indokolja a külön fogalmakkal való jelölés fontosságát - foglalkozási családfa készítése • egy családtagja életútjának bemutatása a megismert fogalmaknak differenciált alkalmazásával • fogalmazza meg, mi a különbség a foglalkozás és a hivatás között és soroljon fel rájuk példákat • gy jtse össze hol, milyen pályaválasztási ismeretforrás található • a választott pályára vonatkozóan gy jtse össze, hogy milyen tevékenységeket végeznek az ott dolgozók, milyen eszközöket használnak, milyen az adott pálya pszichikai és fizikai követelményrendszere és környezeti feltétele

14. Kapcsolatok (E) Cél Legyen a tanulónak világos képe a szerepér l és hovatartozásairól. Tudatosítsa, milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért, miben és mennyiben felel s. Próbálja megítélni, milyen jelekb l lehet következtetni egy-egy megnyilvánulás igaz vagy hamis, önzetlen vagy önz voltára. Az életb l és a m alkotásokból vett példák segítségével ítéljen egy egy-egy esetet. Tudjon érvelni a gondosan kiválasztott és mély társas kapcsolat értékessége mellett. Követelmény Fogalmak: • a kontaktus-teremtés, család, reprodukció, szocializáció, kollegialitás, játékelméletek, • köt dési formák, szerepelvárások, ambivalens, önzés, hiúság, gy lölet, irigység, hízelgés, féltékenység. • Alapvet kapcsolatfajták: tárgyakhoz való viszony, tárgyaink (intim, használati, gyerekkori). 2004.április

- 11 -



• • • • • • • • • • •

• • • • • • •

Viszonyunk az él lényekhez (háziállatok, állattartás, felel sség). A másik ember jelenléte, a tömeg hatása, véletlen találkozások, alkalmi ismeretségek. A kapcsolatteremtéshez szükséges erények. - Az emberek összetartozásának küls jelei. A társasági és társas élet jelent sége. A család. A közös háztartás, az egy fedél alatt élés. A család, mint a társadalom alrendszere. Elismert (elvárt) funkciói: reprodukciós, szocializációs, feszültségoldó, gazdasági, "politikai". A funkciók súlya történelmi koronként és helyenként változó. A család ún. életciklusai: az újházas családja - a csecsem s család a bölcs dés- óvodáskorú gyermekes család - iskolás korú gyermekes család a felnövekedett gyermekeit kibocsátó család a magukra maradt, de még aktív szül k családja - a már inaktív házaspár családja. Munkakapcsolatok: A polgári utópiában mindenki mesterséget tanul. A munka erkölcsi erénnyé lép el . A vállalati munkakapcsolatok pszichológiája és etikája. Kollegialitás. Alá- és fölérendeltségi viszonyok. A mai munkakultúra. A barátság, mint emberi szükséglet. Funkciói. Játékelméletek. Különböz játékfajták. Az emberi kapcsolatban dönt jelent ség a szerepek betöltése. A környezet ún. "szerepelvárásai". A régi szerepek helyett id r l-id re újakat kell tanulnunk, és a régieket elfelejtenünk. A több szerep együttes betöltéséb l adódó zavarok. Szereptévesztések. Szerep- megfelelési gátoltság. Szerep eltávolítások. Férfi-n i szerepelvárások. Foglalkozási szerepek. Családi szerepek. Szerepzavarok a családban, a társadalomban. A kapcsolatkultúra elemei: alkalmazkodóképesség becsületesség és felel sség h ség és áldozatkészség szeretet figyelmesség, együttérzés, bizalom hála és Hálátlanság. Együttm ködés és verseny. A nyerés- pozitív hatással van önbecsülésünkre. A közös siker a csoportok összekovácsolója. Az állandó vereség negatív hatású. A közös kudarc megutáltatja az embereket egymással. Együttm ködés a bizalom jegyében. Konfliktusok, ha egymást kizáró célok vezetik a feleket. Az álkonfliktusok leleplezése. Érdek- és értékkonfliktusok. A vezet k hatalmi rivalizációja. Stíluskonfliktusok különböz felfogású emberek között. Az önzés. A hiúság. A gy lölet. Hízelgés. Irigység. Féltékenység. A "fúrás". A kapcsolatok hiánya: a magányosság.

15. Közösség és társadalom (E) Cél A tanuló legyen képes meglátni a lehet ségeket és a feladatokat a közjó és az emberi jogok érvényesítésére. Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kit zése és rövid távú célok megvalósítása mellett. Követelmény Lássa a hogyan élünk, és miért élünk különböz ségét és kapcsolatát. Tartalom Módszer: • Beszélgetések arról, hogyan látják a tanulók saját generációjukat, a szül k, a nagyszül k generációját, az általuk közvetített értékek használhatóságát. Milyen értékeket gondolunk állandónak, s melyeket vélnek megváltozni korunkban. Pl. mit jelent számunkra a haza, mint közösség, hogyan látja kritikailag - sz kebb-tágabb környezetét, mint megtartó közeget, mit l barátai a barátai, kiket tekint referencia-személyeknek, kiknek véleményét, tanácsait fogadja el. • Az állati és emberi társadalom különböz sége. A közösség, mint önmagunk megvalósításának terepei: bölcs dei, óvodai csoport, család, iskolai osztály. Kés bb munkahely, sport- kulturális-, vallási szervezetek. 2004.április

- 12 -



• • • • • • •

A közösség fajtái: párkapcsolatok szélesebb közösségek önkéntes társulások tagjai Másfajta csoportosítás is lehetséges. Más felosztások: Az egyén helyzete a közösségekben, a csoporton belül elfoglalt hely A „mi” tudat. A csoport-tagság. Az egyén lehet ségei a közösségben. A konformizmus, nonkonformizmus problémája. Az egyén és a közösség lehetnek-e, lehettek-e ellentétes kategóriák? A nagy egyéniségek szerepe az újfajta közösségek kialakulásában. Csalódás a közösségben. Ragaszkodás a csoporthoz, szakítás a közösséggel. Túlélési stratégiák. A közösségek pusztulása és a nagyvárosi élet. Értelmes élet - értelmes keretek keresése, ami pozitív deviancia válságkorokban. A "Hogyan élünk?" "Miért élünk" kapcsolata. Életszínvonal, életmód, életmin ség összefüggései. A m vészet, az erkölcs, a vallás hagyományainak szerepe a nehéz korszakok túlélésében. A társadalom küzdelme a negatív devianciák ellen. Frusztrációk, reménytelenség, közösségekb l való kiszakadás. Távoli modellek, irányjelz k, receptek a megújuláshoz: a keleti filozófiák, vallások. Az európai értékek: szabadság, egyenl ség, testvériség mai jelentése. A jóléti állam modelljei, szociális gyakorlata és elméletei. Az új társadalmi szerz dés igénye. Az emberi jogok XX. és XXI. századi jelentése. A kormányok kötelessége, feladatai Magyarországon az ifjúság szocializációjával kapcsolatban. A polgárosodási folyamat el nyei és hátrányai koncentráltan jelentkeznek a fiatalok életében. A családok er forrásai, anyagi tartalékai kifulladóban vannak. Sok fiatal kerül a vesztesek oldalára. • A pályakezdési lehet ségek romlása. Az ifjúságpolitika megújításának szükségessége. A jöv kép kimunkálásának elengedhetetlensége. A generációk kapcsolata és a bizalom újrateremtése, mint az együttes jöv közös megteremtésének nélkülözhetetlen garanciái.

16. Bizalom, remény, boldogság, ünnep, szépség (E) Cél Példákkal érzékeltetni és megkülönböztetni a pesszimizmust a cinizmustól, a boldogulást a boldogságtól, az örömet az élvezett l. Különböz vicceket, paródiákat, anekdotákat elemezve meg kell különböztetni egymástól a vidámságot, a játékosságot és a maró gúnyt. Követelmény A tanuló ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét és értékét. A hasznos mellett ismerje fel a szépség és a m vészet szerepét az ember életében. Tartalom Módszerek: • Csoportjátékok, önismereti gyakorlatok Rudas J. könyvéb l Az interaktív gyakorlatok, a csoportkohézió er sítése. Érzések kifejezése egymással szemben, Hatalom és befolyás részekb l. • A konszolidált, "élhet élet" összetev i. A létbiztonság, és ennek összetev i. Az emberi jogok egyik legfontosabbja, a munkához való jog. A közbiztonság - az államnak garantálnia kell! Biztonságérzet az intim szférában: a stabil partnerkapcsolat, rokoni, baráti kapcsolatok stb. jelent sége az ember életében. A hosszú távú kapcsolatok szükségessége. A bizalom. Bizalom a magánéletben. A bizalom szerepe az üzleti életben. Bizalom és politika. Der látás és borúlátás. Az élet szeretete. Önmagunk vállalt szeretete. Az élet örömei. Szellemi és fizikai (érzéki) örömök összhangjának tudatos keresése. A mértékletes élet fontossága, a mértékhatárok egyénenként változnak. Az értelem szerepe a vágyak és kiélésük szabályozásában. A civilizált ember. Tanácsok a boldoguláshoz. Egyik tanács: az ember törekedjék arra, hogy értsen ahhoz, amit csinál. Minél tudatosabb a céljait illet en, minél inkább látja a tevékenysége végét, minél jobban rendelkezik az eléréséhez szükséges eszközökkel, annál biztosabb lehet a pozitív kifejletben. Hozzáértés, tudás, szabadság. A bátorságra, igazságosságra, bizalomra is gyakorlás útján tehetünk szert. A csalódások, mint életünk velejárói. A tevékenység szerepeink gyakorlása, els dlegessége. Minden nehéz élethelyzetb l csak aktív cselekvéssel, döntések sorozatával juthatunk tovább. A cinizmus - meggy z dés, hogy a küls (s meglehet, bels ) feltételek hiánya miatt céljaink elérhetetlenek. • A boldogság nem azonosítható egyetlen múló örömérzettel sem: sok egybeolvadó örömb l áll emberi 2004.április

- 13 -



szerepeink ellátásának folyamatában. Az akadályok, konfliktusok akkor hidalhatók át, ha vannak érzelmi, akarati tartalékaink, szövetségeseink stb. A boldogság csak a célok és eszközök fogalmi rendszerében értelmezhet . Egészség, jó családi élet, szerencsés pályaválasztás: a boldogsághoz együtt nagy esélyt adnak. A szép, a jó, az igaz hármas egysége. Önzetlenség. A boldogtalanság elkerülésének egyik feltétele az erkölcsi elkötelezettség (hogy nem árulunk el senkit, hogy nem élünk szeretteink rovására), hogy nem pazaroljuk jóindulatunkat érdemtelenekre, ellenben hálásak vagyunk azoknak, akik jót tettek velünk. A humor, a játszani tudás fontossága az életben. A humor forrásai, a „belüllét”, a cinkosság, az összenevetni tudás. A humor - az általános humorérzék - az élet nevethet momentumainak megragadni tudása - az élet segít je (lényeges, hogy ne egymás rovására nevessünk!). A vidámság legyen "együttnevetés", együttes öröm, s ne párosuljon csúfolódással, kirekesztéssel, egymás gyengéinek kigúnyolásával. A játék fontossága, célja. Mozgás és játék. Nyelv és játék. A játék és rend. Játékszabályok. Az ünnepi játékok, fesztiválok, évfordulók, világnapok fontossága a közösségek, népek, az emberiség életében. Az ünnepek funkciója. Ünnep és hagyomány. Ünnep és játék. Az ünneplés módjai. A hagyományok id nkénti változtatásának szükségessége. A játék, az ünnepek okozta öröm, kielégülés elemzése. Öröm és szenvedés elválaszthatatlansága. Játék és kockázat (a testi és lelki er , az önbizalom növeli az esélyeket). A m vészet élvezetének kérdései, alkotás és befogadás. A másikkal való azonosulni tudás kérdései. A m vészeti alkotás élvezetéhez sok kell abból, ami a boldogulni tudáshoz is kell: hasonló érzelmek, élmények, célok.

17. Rend és szabadság (E) Cél A tanuló legyen képes megkülönböztetni a „rendet szül szabadságot”, a korlátoktól való szabadságot és a szabadosságot. Követelmény A meghatározottság és a szabadság összefüggése, a küls és a bels szabadság különböz sége. Tartalom Módszerek: • Eszmecserék, irodalmi m vek, versek (Pl. József Attila versei), Semprun: A nagy utazás (megfilmesítve is) vagy Bradbury: Fahrenheit 451 (megfilmesítve is) • „Jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet!” A rendet szül szabadság emberi szükséglete. A „rend” különböz értelmezése. • Rend a diktatúrában, „rendpártok”. • A szabadság és a rend elválaszthatatlansága a demokráciában. Az ember csak konszolidált társadalomban tud nyugodtan tevékenykedni. • A béke, mint a „jó” rend el feltétele. Béke, amely más, mint a „békeharc”. • A rendetlenség, ennek jelentései a magánéletben (rendet kell teremtenem az életemben!). A "rendesség, mint a szocializáció során elsajátítható személyiségvonás (megnyilvánul pl. dolgaink téri elrendezésében, az id beosztásban és még számtalan dologban - az élethelyzetek "rendezésének" mikéntjében). A rend fontossága az egyéni élet és a társadalom életének különleges periódusaiban (betegség, háború stb.). A rend társadalmi jelei: születésszám, halálozási ráta, betegségstatisztikák pozitív vagy negatív alakulása. A rend fontossága az emberek tömeges jelenlétét igényl eseményeken (pl. sportmérk zéseken).

18. Élet és halál (E) Cél A tanulóknak legyenek elemi fogalmaik az élet végességér l és a folytatására vonatkozó legfontosabb elképzelésekr l. Követelmény Legyen képes a megismert válaszkísérletek figyelembevételével valamiféle választ adni az ember (és saját) végességére. Hasonlítson össze különböz "túlélési" elképzeléseket, köztük a különböz vallások válaszait a halál kérdéseire. 2004.április

- 14 -



Tartalom Módszer: A nagyszül k, szül k elbeszélése alapján próbálja rekonstruálni a kort, amelyben k éltek. Magyarázza a következ fogalmakat és szólásokat: "békebeli", "alászolgája", "békében", "békeharc", "elvtársúr", "pajtás", "megtaláltam a számításomat", "Krisztus koporsóját sem rizték ingyen", "kis pénz, kis foci", "nem jutunk egyr l a kett re", "zárjuk rövidre", "nem arról szól", "kitörési pont", "ellehetetlenül". Hogyan képzeli a jöv t, a magáét, a gyermekeiét, az országét, a nagyvilágét. A filozófia az állandóság és a változás problémájáról, a költészet a változásról, az elmúlásról, Augustinus az id r l. A múlthoz való helyes viszonyulás - folyamatosság és megszakítottság, értékek "átmentése". A jelen értékelésének kritériumai. Jöv képek: Optimizmus - pesszimizmus. Elgondolások a világ, a nemzet jöv jér l. - Elképzelések az "életen túli" életr l. Túlvilág-elképzelések, mitikus és vallásos "másvilágok". Bizakodás a túlvilági életben, a görög, a mohamedán, a keresztény túlvilág. - A téri-id i végtelenség problémája. Meddig tudunk visszaemlékezni saját múltunkra? Meddig tudjuk családfánkat visszavezetni? Meddig tervezzük jöv nket? Mit akarunk az élett l? A halál "túlélésének" esélyei. A halál. Az élet utolsó mozzanata: a halál. Epikurosz tanácsa a halál fogadására. - Az egyéni élet elmúlása. A szívhalál és az agyhalál. Mikor kezdünk gondolni a halálra? Az els valószín veszteség-élmény: a nagyszül k elvesztése. - Szeretteink halála - fájdalmas és megoldhatatlan probléma - az el állt helyzet ellentmond minden megszokottságnak. Bizonyos egyéni állapotok (betegségek) és szituációk (fizikai veszélyhelyzetek, rossz közbiztonság, egzisztenciális bizonytalanság, a megélhetés drámai romlása) el revetítik a saját halálunk képzetét. - Foglalkozások, amelyeknél gyakorta kell szembenézni a halállal (orvos, katona). - A természethez közelebb álló emberek "normálisabb" viszonya a halálhoz, az elmúláshoz. A halállal való normális szembenézés az élettel való szembenézést igényli. Középkorúságunk idején elindul egy normális folyamat: szüleink fokozatosan leépülnek, a benyomások nem ragadnak meg többé, vágyaink kezdenek elhamvadni. Lassan eltávoznak az életünkb l azok, akik neveltek, formáltak minket. Mi leszünk a "legöregebbek". Kés bb azok kezdenek "elmenni", akikkel közös élményeink voltak. A kiüresedés folyamata. A halállal való profán szembenézés. Az eutanázia hívei szerint a legnagyobb emberi teljesítmény, hogy magunk döntsük el, mikor, hogyan kívánjuk életünket befejezni. Mások nyilatkozatot írnak, hogy ha baleset következtében meghalnának, szerveiket fel lehet használni. Ezek az emberi szabadság egyféle megnyilvánulásai. - Passzív eutanázia: nem követnek el mindent a szenvedés ill. a puszta vegetálás meghosszabbítására. - A méltó halál problémája. Titkolózás, egymás "kegyes" becsapása - mint fölösleges szokások. Az szinteség megadja a lehet séget a hátramaradt ügyek rendezésére. - A vallások a halálról. A vallások a meghalás magányos élményét a közösségekhez szövik, emberi, társas szituációt idéznek el . Egyes vallások kompenzációt, tragédiák és ellentmondások elt nését, feltámadást, örök életet ígérnek. A haldokló és a hátramaradók. A gyász megfelel módjai korunkban. - Ha szerettünk hosszú, súlyos betegség után távozik t lünk, a halál nem sokat tesz a fájdalomhoz. - A felhalmozott pszichikus feszültségek oldására van szükség a gyászra. Meg kell válaszolnunk az elhunythoz való viszonyunk, a felel sség feltoluló kérdéseit. Jó, ha ezt van kivel megbeszélni. A rokonok, barátok, társak átvehetnek valamit a fájdalomból, segíthetnek a gyászt feldolgozni. Devianciák: a halál, mint csábítás (az zavarossága és a fiatalok egy rétegének kísérletek, öngyilkos szekták. ifjú generációk egy-egy rétege értékrendjének "játéka" a halállal drogfogyasztás, öngyilkosság.)

19. Hit és vallás (E) Cél Tudjon a tanuló érvelni saját meggy z dése mellett. Legyen képes mások meggy z dését tiszteletben tartani. Követelmény Lássa a meggy z dés, a hit, a világnézet és a vallás szerepét életünkben. Tartalom Módszer • Amennyiben kell 2004.április

ismeretet érzünk a birtokunkban err l a témáról - a különböz - 15 -

vallást



meggy z déssel hív tanítványokkal beszélgetés adott valláserkölcsi ... stb. témakörökben, "ökomenikus" viták, dialógusok a minden ember számára fontos kérdésekben (pl. magzatelhajtás, szervátültetés, eutanázia), vagy a munkára, a boldogságra, az erényre az érdemre vonatkozó nézetek, vagy a házassággal, a neveléssel kapcsolatos felfogások. • Hit olyan magasabb hatalmakban, amelyek a világot uralják. Mi válhat ilyen "magasabb" hatalommá? Égitestek: Föld, Nap, Hold, csillagok. Természeti jelenségek: t z, víz (tenger, folyó), utóbbiak istenek eszközeiként is szerepelhetnek. • Mitológiák. Támadás a mitológiák ellen. A vallások: olyan kollektív képzetek, amelyek az ember világmagyarázó szükségletének kielégítésére szolgálnak. Kollektív képzetek, amelyek az embernek a transzcendenciától való függésén alapulnak. Funkció: • A világmagyarázatok szerint a természeti és társadalmi rendet istenek alkották, életünket is k szervezik és a világ feletti hatalmat általunk megismerhet , törvényszer módon gyakorolják. A vallásos közösségek: Integrálják, közösségé kovácsolják a hív k gyülekezetét (a nyáj). A hív k számára el írt rítusok által a hív k nem csak Istennel, de az egyházakkal is "függ ségi" viszonyba kerülnek. A vallások szabadságfelfogása szerint az istenek (Isten) keresztezhetik, ellentétükbe fordíthatják stb. terveinket. (Ember tervez, Isten végez.) A vallások sokfélesége. Az egyházak egymáshoz való viszonya a történelem során. Mai törekvések az ortodox és a katolikus egyház közeledése irányába. A keresztény vallás megújítóinak célja. A vallások a transzcendens hatalmakat befolyásolni is kívánják a saját törvényeik által el írt rítusokkal. Kapni akarnak és adnak egyben: imádságot, áldozatokat stb. • A dogmatikus és nem dogmatikus vallások különböz sége: a keleti vallásoknál az örök korforgás, az örök visszatérés, a metamorfózis-hit. A nyugati vallások a történelem végében: a Megváltó eljövetelében (vagy újra eljövetelében) hisznek.

20. Élet a családban (E) Cél A családi élet értékeinek felismerése • Az emberi életszakaszok, generációk kapcsolatának a megismerése • A családi hagyományok, ünnepek tisztelete. • Felel sségérzet kialakítása a napi feladatok ellátásában. • Tájékozottság a szolgáltatások használatában. • Humánus, udvarias magatartás kialakítása a kortársakkal és a feln tt-gyermek kapcsolatokban. • A családi, iskolai, hivatalos viselkedés szabályainak alkalmazása. Követelmény A tanuló: • Vegyen részt a családi munkamegosztásban. • Ismerje a család értékeit. • Segítse az id sebbeket. • Legyen jártas az ünnepek tervezésében, szervezésében. Tartalom Családi élet értékei. • Konfliktusok elkerülése, feloldása, együttm ködés a családon belül, felel sség, önnevelés, példamutatás, alkalmazkodás, megbecsülése. • A család szerkezete, funkciói, gazdasági, szocializációs-emberi, családi életszakaszok, a többgenerációs család. • Harmonikus együttélés a családban. Családi célkit zések. • Emberi életszakaszok. Generációs kapcsolat, egymás segítése. • Családi hagyományok, ünnepek. • Életcélok megvalósulása, el feltétele. 2004.április

- 16 -



21. Családi szabadid tervezése (E) Cél A szabadid kulturált, igényes, egészséges eltöltésének a megszervezése. • Annak megértése, hogy az okos szeretet, a türelem az alapja a helyes gyermeknevelésnek. • Tájékozottság a nemzeti, állami, vallási és családi ünnepekr l és hagyománytisztel viselkedési formák kialakítása. Követelmény A tanuló: • tudja szabadidejét kulturáltan, egészségesen hasznosítani * ismerje az állami, vallási, családi ünnepeket. • tudjon ezek hagyományaihoz megfelel en viselkedni. * kerülje a káros szabadid tevékenységeket. Tartalom Családi szabadid s tevékenység szervezése, tervezése. • A szabadid értéke, fontossága. • Küls tényez k hatása a szabadid szokásokra és kialakulásukra. • Játék szerepe a szül és gyermek kapcsolatában.

22. Gazdálkodás Cél A háztartás megtakarítás szükségességének belátása. • A családi költségvetés készítése • Háztartási ügyintézéssel kapcsolatos feladatok megismerése. Követelmény • Legyen jártas a bevétel-kiadás tervezésében • Tudja a takarékossági lehet ségeket. • Legyen készsége a vállalkozási tevékenységre. • Tudjon költségvetést készíteni. • Legyen jártas a háztartással kapcsolatos ügyek intézésében. Tartalom A költségvetés készítésének szempontjai. • A piac alakulása, árak összehasonlítása. • Háztartással kapcsolatos ügyintézés.

23. Tájékozódás a munkaer piacon (E) Cél • Megismertetni a tanulókkal jelenlegi társadalmi gazdasági folyamatait, s az ezzel járó szerkezeti átalakulások tendenciáit. • Feltárni a tanulók el tt a piacgazdaság kialakulásának okait és m ködésének jellemz it. • Az emberi munka és a társadalmi viszonyok összefüggéseinek feltárása. • A tanulókat az iskolaválasztás, illetve a munkába állás megkönnyítését szolgáló ismeretek és készségek birtokába juttassuk. Követelmény • Ismerje hazánk foglalkoztatási és az EU viszonyait • Tudja, hogy lakóhelyén milyen foglalkoztatási lehet ségek vannak. • A tanuló ismerje azokat a megjelenési és viselkedési formákat, melyek egy álláskereséskor elvárhatóak (személyes megjelenés, ápoltság, tisztaság, modor, beszéd, viselkedéskultúra) • Tudjon tájékozódni álláskereséskor.

2004.április

- 17 -



Tartalom • Régi és új foglalkozások • Divatos és kényszerpályák Tevékenységek: • gy jtsön adatokat Magyarország és az EU egyes országainak foglalkoztatási helyzetér l - sorolja fel a munkaer piac résztvev it • derítse fel lakóhelye munkaer igényeit • látogasson el a legközelebbi Munkaügyi Központba, illetve kirendeltségbe - ismertesse milyen eljárási szakaszokon esik át a Munkaügyi Központban vagy kirendeltségben egy munkanélküli • milyen jogai és kötelességei vannak a munkanélkülieknek • meddig és milyen járandóságok illetik meg a munkanélkülit, tájékozódjon a település önkormányzatánál a várható munkahely teremtésekr l, a közeljöv ben beinduló vállalkozásokról, a tervezett beruházásokról • rendezzünk vitát arról, hogy milyen el nyei, illetve hátrányai vannak a munkanélküliségnek • Továbbtanulási lehet ségek és irányok • Új foglalkozások kialakulása, kialakítása • Vállalkozások • Munkahely keresési stratégiák • Állásajánlatok értékelése Tevékenységek: • készítsen interjút egy olyan foglalkozást végz emberrel, amelyet maga is szívesen folytatna • gy jtsön információkat saját iskolája szolgáltatásairól, ezeket rendszerezze és használja alapul tapasztalatait jöv ben iskolája kiválasztásakor • tájékozódjon lakóhelye továbbtanulási és képzési lehet ségeir l - feladatok és elvárások tisztázása • önéletrajz írása, bemutatkozó levél készítése • fogalmazza meg, hogy az álláskeresés folyamatában milyen magatartási és viselkedési formák célravezet k, egy pályakezd nek milyen beilleszkedési nehézségei lehetnek egy munkahelyen Fogalmak • munka, mobilitás munkaer piac • Munkajog Tevékenységek: • mondjon szempontokat a munka értékelésére • soroljon fel munkavállalói és munkáltatói érdekeket • tanulmányozza és elemezze a Munka Törvénykönyvének f bb részeit Fogalmak: inaktív, munkaer -gazdálkodás, munkaer -politika, munkaer mozgás, migráció, kontraszelekció.

2004.április

- 18 -



Osztályf nöki órák száma a 2004. szeptembert l érvényes óratervek alapján osztályok tíipusa

10. oszt.

11. oszt

12. oszt.

13. oszt.

1

1

1

1

1

255

HHT-AJTP

1

0,5

1

1

0,5

144

angol

1

0,5

1

1

0,5

144

informatika

1

0,5

1

0,5

0,5

126

matematika

1

0,5

1

0,5

0,5

126

német

1

0,5

1

1

0,5

144

Hatosztályos

ebb l kötött (öt)

7. oszt. 1

19 óra

1

23 óra

25*óra

15 óra

23 óra

18 óra

összes óra

15 óra

13 óra

9,5 óra

angol (négy)

0,5

1

1

0,5

107

info (négy)

0,5

1

1

1

126

1

1

1

1

144

német (négy)

2004.április

- 19 -

6 óra

96/138

10.5 óra

16 óra

9. oszt.

18* óra

kötöttb l E

14 óra

8. oszt.


57/87


Az alábbi táblázatban óraszám-ajánlást fogalmazunk meg a gimnáziumi évfolyamokra a fenti témák beillesztéséhez. Az egyes évfolyamokon különböz számú órát jelöltünk meg, mert a heti óraszám hol 1, hol 0,5. A kevés óra miatt a témakörök feldolgozása nem lehet teljes. A 2* azt jelöli, hogy felez dhet az óraszám, ha a heti óra nem 1. Témakör

7.évf.

8.évf.

9.évf.

1. Pszichikus m ködésünk (E)

2

2

2*

1

2

2. Személyiségünk (E)

2

2

2*

1

1

1

3. Gondolkodás, kommunikáció, tanulás

2

2

2

1

1

1

0.5

1

4. Az emberi szellem

10.évf. 11.évf. 12.évf. 13.évf.

1

5. Az ember, mint értékel lény

1

1

1

0.5

1

1

6. Az ember, mint erkölcsi lény

1

1

2*

0.5

1

1

7. Mozgatóink (E)

1

2

2*

1

1

1

8. Az egyes ember fejl dése(E)

1

1

1

0.5

1

1

9. A család egészsége (E)

2

2

2

1

2

2

1

1

1

10. Munkaszervezés

1

11. Háztartás és pénzgazdálkodás

1

1

1

12. A pályák szubjektív követelményei

1

2

2

13. Pályaismeret

1

1

1 1

14. Kapcsolatok (E)

1

1

2

1

1

1

15. Közösség és társadalom (E)

1

1

2*

1

1

1

16. Bizalom, remény, boldogság, ünnep, szépség (E)

1

2

2*

1

1

1

1*

1

1

17. Rend és szabadság 18. Élet és halál (E)

1 0.5

1

19. Hit és vallás (E)

1

1

1

1

1

1

1

20. Élet a családban (E)

1

1

1

1

1

1

1

21. Családi szabadid tervezése (E)

1

1

1*

1

1

0.5

22. Gazdálkodás

1

1

1*

1

1

2

1

1

23. Tájékozódás a munkaer piacon (E)

összes tematizált óra

2004.április

19 óra

- 20 -

23 óra

25* óra 15 óra 23 óra 18 óra 15 óra


Osztályf nöki program

Recommend Documents