OSLO. Szabó Árpád Deigner Ágnes

OSLO

Szabó Árpád – Deigner Ágnes

OSLO BEVEZETŐ - Bevezető - általános adatok, gazdaság OSLO ÉPÍTÉSZETE, VÁROSÉPÍTÉSZETE - Városfejlődés, mai trendek, fenntarthatóság - Sverre Fehn - Fjord City - Akerselva folyó rehabilitációja - Pilestredet Park - Külvárosok- Városi táj - Tourist Routes


Természetes táj

Természetes táj

Norvég Olaj

Geopark – Játszótér, Stavanger; építész: Helen & Hard

Oslo - lakossága: jelenleg ~ 550 000 fő - az ország lakosságának 12 %-a, de Norvégia GDP-jének 17%-át adja - egy főre jutó GDP/év ~ 59 500 dollár, mely Európában a legmagasabb érték - a világ legdrágább városaként van számon tartva, hiszen az utóbbi években „megelőzte” Tokiót is - Human Development Index (HDI) 2010-ben: 0.938 a legmagasabb érték az egész világon (országos adat)


Vikingek: 7-9. századtól kezdődően megtelepszenek a mai Oslo Fjord területén

Első település az Ekeberg lábánál a 10-11. századtól

V. Hakon király a 13. század végén határozza el erőd felépítését a mai Akerhus helyén, mely az első állandó királyi székhely lesz

az 1624-es tűzvész után IV. Christian király költöztette át a várost a mai Akershagen területre

Stortovert (Osloi Katedrális) Oslo központi tere: 1730-as évektől épül ki – egyházi és kereskedelmi központ

Christiania 1814-ben az Ekebergről nézve

A város gazdasági, ipari jelentősége valamint fővárosi szerepe az 1840-es évektől vált jelentősebbé. Ekkor főleg az Akerselva folyó és a rakpartok mentén kezdetek kialakulni az ipari üzemek.

A város gazdasági, ipari jelentősége valamint fővárosi szerepe az 1840-es évektől vált jelentősebbé. Ekkor főleg az Akerselva folyó és a rakpartok mentén kezdetek kialakulni az ipari üzemek. Slottet Királyi Palota 1824-től épül fel

Christiania 1913-ban

VÁROSHÁZA a Piervika öböl végén– 1930-1950 építész: Arnstein Arneberg és Magnus Poulsson

Népesség Oslo lakosságszámot tekintve az egyik leggyorsabban növekvő város a világon. az 1950-es évek óta a lakossága megduplázódott és a nagy ütemű bevándorlásnak köszönhetően ma is kb. évi 2%-kal nő.

Oslo – TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (Municipal master Plan) céljai 1. Oslo egy nemzetközileg is vonzó város legyen, amely az Oslo régió gazdasági motorja 2. Oslo egy biztonságos város legyen, amely a lakosainak jó életminőséget biztosít 3. Oslo magas minőségű szolgáltatószektorral rendelkezzen 4. A lakosok vegyenek részt a város fejlesztésében 5. Oslo-nak fenntartható módon kell fejlődnie

Oslo, mint világméretű metropolis Kiállítás a DogA-ban

Oslo – Fenntarthatóság - Európai Green City index alapján a kontinens 3. legfenntarthatóbb városa - a város energiafogyasztásának 64, 8 %-át megújuló energiaforrásokból biztosítja - a lakosság 57%-a gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel jut el a munkahelyére - egy főre jutó “Metróhálózat” hosszban világelső

OSLO BEVEZETŐ - Bevezető - általános adatok, gazdaság OSLO ÉPÍTÉSZETE, VÁROSÉPÍTÉSZETE - Városfejlődés, mai trendek, fenntarthatóság - Sverre Fehn - Fjord City - Akerselva folyó rehabilitációja - Pilestredet Park - Külvárosok - Városi táj - Tourist Routes


Fjord City – SYDHAVNA (Déli Kikötő) Norvégia egyik legnagyobb és leghatékonyabban működő kikötője lesz, mely minden típusú kikötői feladatot el fog tudni látni. A Fjord City többi részén meglévő kikötő funkciók mind ideköltöznek, kivéve a személyforgalmat bonyolító hajókat (komp és luxushajók). A terület északi része egy védőterületként fog működni, ahol szabadidős tevékenységek is helyet kapnak és egy jachtkikötő is kialakításra kerül.

Fjord City – BJORVIKA A Központi Pályaudvar mellett fekvő terület a Fjord City legnagyobb fejlesztési területe, ahol lakó-, kereskedelmi-, kulturális létesítmények, valamint parkok, terek és egy vízparti sétány is létesül. Az Opera alagút, az új Operaház, az új Oslo-i Közkönyvtár és a Munch Múzeum a terület meghatározó projektjei. A teljes fejlesztési szintterülete kb. 1 millió m2-t tesz ki.

Oslo Operaház (2007-200) Snohetta

Munch Museum: herrerosarquitectos – képek: http://www.herrerosarquitectos.com + archidaily

Új Oslo-i Közkönyvtár: Lund Hagem Arkitekter AS – képek forrása: http://www.lundhagem.no

Bjorvika Alagút

“Vonalkód” fejlesztési terület

Vízparti sétány és 7 köztér a közterületi funkciók sokszínűségéért: 1. Kultúra (szabadtéri kiállítások, kávézó) 2. Turista hajók 3. Városi tér a Vasútállomás előtt 4. Operaház 5. Strand 6. Művészetek 7. Kávézók, éttermek 8. Játszóterek és családi parkok 9. tengerparti promenád 10. Strand és szabadidős sport 11. Marina 12. Sport és szabadidő 13. Lakások és kishajókikötő 14. Kilátópont

Fjord City – FILIPSTAD & TJUVHOLMEN A terület a Fjord City második legnagyobb fejlesztési területe. Az itteni építkezések lakó- és irodafejlesztéseket és kb. 10 hektár park és szabadidős területet foglalnak magukba. A terület keleti részén (Filipstad) a belváros folytatásaként lesz fejlesztve. A terület nyugati részén (Hjortnes) megmaradnak a komp- és luxushajók. A terület déli részén egy nagyméretű park lesz kialakítva.

Aker brygge: 1982-ig hajógyár, majd több ütemben fejlesztve, ma 6000 munkahely, 900 lakás, mozi, üzletek, éttermek, kishajókikötő

Astrup Fearnley Múzeum: Renzo Piano

építész: CIVITAS, LPO and Spacegroup

Új Nemzeti Múzeum: forum artis by Kleihues + Schuwerk Gesellschaft von Architekten mbH.

Fjord City – VIPPETANGEN Kultúrtörténetileg is fontos, gazdag helyszín. Cél az Akershuis erőd jelentőségének megtartása, de ugyanakkor a turizmust kiszolgáló infrastruktúra biztosítása. A vízparti gyalogos sétány ezen a szakaszon is keresztül vezet.

Fjord City – VÍZPARTI SÉTÁNY A Fjord teljes terület6én végigvezető promenád egy fontos közlekedési útvonalat hoz létre a vízpart mentén. A promenád a városszerkezethez illeszkedve köt össze több fontos területet: állandóan és ideiglenesen használt funkciókat, parkokat, közterületeket.

Fjord City – FENNTARTHATÓSÁG A Fjord City koncepciója nulla nettó energiamérleget irányoz elő a teljes területre, melyet az energiafogyasztás kontrollálásával és helyi energiatermeléssel ér el. Az épületek Üvegházhatású gáz kibocsátása nulla lesz, és a tengervíz hőjének felhasználására építenek. A terület a lehető legnagyobb mértékben autómentes lesz, és egy új villamosvonal is épül a fjord mentén, mely nem csak a területek feltárását biztosítja, hanem biztosítja a teljes terület környezetbarát módon való elérését is.

Oslo Harbour Transformation - Culture and Architecture rövidfilm


DogA, Építészeti Központ építész: Jensen & Skodvin ; 2002 -2004 (eredeti épület 1899-ben épült)

Vulkan Központ és városfejlesztési terület

Vulkan Központ és városfejlesztési terület Westerdals School of Communication építész: Kristin Jarmund Architects

AHO, School of Architecture építész: Jarmund/Vigsnæs AS Architects MNAL / Einar Jarmund & Håkon Vigsnæs; 1998-2000 rövidfilm


PILESTREDET, PARK 2000-től 2007, építész: GASA architects, Lund & Slaatto architects az egykori Rikshospitalet Egyetemi Kórház területén létrejött vegyes funkciójú fejlesztés


Oslo – KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET - A város egész alapvetően ritkán lakott – laksűrűsége nem haladja meg a 30-35 lakás/hektárt - A város nagy része nem városias – fontosabb és meghatározóbb a tájhoz, a természethez való viszony

Lakóépület, Bjornveien 119 – építész: Dahle Dahle Breitenstein AS


OSLO. Szabó Árpád Deigner Ágnes

Recommend Documents