Országos Fémipari Ipartestület XX. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20.
Üdvözlettel: Szűcs György Elnök
7 évünkbe telt, de túl vagyunk a válságon 2015. július 15. Szerző: hvg.hu A 2008-as gazdasági válság komoly nyomokat hagyott a magyar gazdaságon, a GDP csak idén éri el a 7 évvel ezelőtti szintet. A magyar kis- és középvállalkozások nagyon megsínylették a visszaesést, náluk is csak most mutatkoznak a konszolidáció jelei. A cégvezetők szerint mostani tevékenységük a 2008-asnak átlagosan 66 százalékát éri el – állapította meg az IBS-Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös kutatása, melyben azt vizsgálták, hogy a cégvezetők hogyan élték át cégükkel a válságot, milyennek látták a mélypontokat, és hét év el-
teltével milyen teljesítményre képesek, hogyan ítélik meg vállalkozásuk helyzetét, kilátásait. A válaszok között nagy a szóródás, a vállalkozók közel egyharmada azt mondta, hogy már ugyanazon a szinten vannak, mint 7 éve, néhányan pedig növelni is tudták a teljesítményüket. Ugyanilyen arányban vallották azt, hogy 50 százaléknál is nagyobb teljesítménycsökkenést kellett a cégüknek elszenvedni. A különböző ágazatokat különböző mértékbe viselte meg a válság. A szállítás, raktározás területén 89 százalékos átlagosos mélypontra, az ipari ágazatok esetében 63 százalékra esett vissza a teljesítmény. Az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek nagy része komolyabb összeomlást jelzett. A jelenlegi teljesítményt a cégvezetők úgy látják, sikerült túljutniuk a gazdasági válság okozta hullámvölgyön, és erősödik a cégük. Ezzel összhangban a vállalkozásuk értékét is nagyobbra taksálják, mint 2008-ban. A magyarországi gazdasági előrejelzések szerint idén a GDP közel 3 százalékot nőhet, jövőre azonban újra csak 2 százalék körül lehet a GDP-emelkedés. Ezzel a magyar gazdaság ismét olyan pályára kerül, ami a környező országoknál lassabb fejlődést jelent, ez érezhető lesz a cégek teljesítménynövekedésükkel kapcsolatos várakozásaiban is. Azt is vizsgálták, hogyan látják a cégvezetők saját cégük pozícióját a versenytársakhoz képest, vagyis a válság ideje alatt hogyan alakultak át az erőviszonyok. A cégük pozíciója – megítélése szerint – hogyan változott a versenytársaihoz képest 2008-2015 között?
2011-es adat 2015-ös adat jelentősen romlott 13%
11%
kissé romlott
21%
13%
nem változott
35%
45%
kissé javult
24%
21%
jelentősen javult
6%
9%
Volt egy ugyanilyen felmérés 2011-ben is, akkor a válaszadók 34 százaléka szerint romlott a pozíciójuk, míg 2015 közepén már csupán 24 százalékuk véli így. Érdekes, hogy a cégvezetők ugyanolyan arányban gondolták azt 2011ben és most is, hogy képesek voltak javulni a saját versenytársaikhoz képest. Érdemes megemlíteni, hogy a céginformációk szerint a vállalati megszűnések oka már csökkenő arányban a felszámolás, vagyis egyre kevesebben hagynak maguk után kifizetetlen adósságokat. Ezt pedig úgy értelmezhetjük, hogy egyre több vállalkozás áll stabil fejlődési pályára.
Az Ipartestületek Országos Szövetségének közleménye Budapest, 2015. július 2., csütörtök (OS) - Iparos párbeszéd a szakmák jövőjéért Az Országos Fémipari Ipartestület (OFI) és a Dorogi Ipartestület Párbeszéd a szakképzésért elnevezéssel tartott fórumot Dorogon. Nyitányként Skribek Pál, az Ipartestületek Pest Megyei Szövetsége Nonprofit Oktatási Kft. ügyvezetője az idei esztendő eddigi tapasztalatai alapján szólt a gyakorlati képzés időszerű kérdéseiről a finanszírozás és a szervezés tükrében.
Többek közt jelezte, a jövő érdekében célszerű lenne ha a Kormány a hazai kézművesség képviselőivel is stratégiai megállapodást kötne. Fenyvesi Ottó, az esztergomi Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskola igazgatóhelyettese az ősszel kezdődő új tanév szakmunkás-képzési rendszerében várható változásokat ismertette. Solti Gábor, az IPOSZ oktatási és nemzetközi igazgatója a Visegrádi Négyek országaiban tapasztalt szakképzési megoldásokról osztotta meg gondolatait a fórum részvevőivel. Vázolta a duális képzés területén várható együttműködést, a szakmunkások európai országokban történő tapasztalatszerzésének lehetőségeit. Szűcs György, az OFI elnöke arról is szólt, hogy az Ipartestületek Országos Szövetségével együtt évtizedek óta fő feladatuknak tekintik a szakemberutánpótlás biztosítását, a felnőttképzésben pedig az ismeretek olyan szintre emelését, amelyek megfelelnek a kor követelményeinek. Kiadó: Ipartestületek Országos Szövetsége
A Szakmai Útlevél nagyon messzire érvényes 2015. július 2. 24 ÓRA –Komárom megye F. K. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) állásfoglalása szerint az iskolarendszerű képzés, a felnőttképzés és a mesterképzés magas színvonalú eredményes művelése az egész ország érdeke. Ebben az oktatási körben kiemelt fontosságúnak ítélte meg az érdekvédelmi szervezet
a
kisipari
üzemek,
a
műhelyek
szerepét.
Ebben a szerepvállalásban izgalmas részterület az úgynevezett Szakmai Útlevél. Az Országos Fémipari Ipartestület és a Dorogi Ipartestület felvállalta az okmány aktív népszerűsítését. Mindkét érdekvédelmi szervezet elnöke, az IPOSZ korábbi vezetője, Szűcs György érdeklődésünkre elmondta, hogy az IPOSZ az elmúlt években sokat tett azért, hogy a szakmunkástanulók képzésének színvonalát emelje. Az elméleti tudás mellett fontos olyan gyakorlati alapot biztosítani, amelynek alapján kiváló szakmunkások, és később kiváló vállalkozók nőhetnek fel. Az ehhez szükséges úton nagyon fontos az iskolákkal való jó szakmai kapcsolat. Legalább ennyire lényeges a szülőkkel való szoros együttműködés, hogy ne csak a szakmai ismeretek oktatása legyen eredményes, hanem jó ember és szakember is váljon a tanulókból. Szűcs György szerint az iskola elvégzése után egy kicsit magukra maradnak a tanulók. Túl vannak a ballagási ünnepségen, az ajándékok átvételén, jobb esetben egy hangulatos banketten is. Az ipartestületi elnök szerint fontos, hogy mi történik ezek után. Az ifjú szakember vagy marad alkalmazottként a képzője üzemében, mesterénél, vagy máshol próbálja szakmai pályáját kiteljesíteni. Utóbbi esetben többnyire gyorsan eltűnik a képzésében részt vevők szeme elől. Mint Szűcs György elmondta, a régi dokumentumok alapján egyértelmű, hogy egykoron a kezdő segédek szakmai életrajzának követhetőségét úgynevezett vándorkönyvek, vándorlevelek kiállításával oldották meg. Az ezekben foglaltak tárgyszerűen nyomon követték az iparos szakmai fejlődésének állomásait. Ezen minta alapján kaphat Szakmai Útlevelet azaz ifjú szakmunkás, aki a gyakorlati oktatást, képzést nem iskolai vagy nagyvállalati tanműhelyben kapta, hanem kisipari, kisvállalati műhelyben. Az mindegy, hogy ezen vál-
lalkozás vezetője ipartestületi tag-e, a lényeg az, hogy vállalkozzon tanulók gyakorlati oktatására.
Jelentősen csökkennek a vállalkozások bürokratikus terhei 2015. július 2. kormany.hu A Vállalkozásfejlesztési Tanács mai ülésén a kis- és középvállalkozók érdekképviseletei, a kamarák, valamint a szakmai szervezetek első kézből értesülhettek a legújabb uniós pályázati kiírásokról. A Nemzetgazdasági Minisztériumban, Varga Mihály tárcavezető elnökletével tartott egyeztetésen a vállalkozói terhek adminisztratív terheinek csökkentése is napirendre került. A hazai kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, mintegy 2 millió embernek biztosítanak munkahelyet, a munkavállalók 73 százalékát foglalkoztatják. A Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén Varga Mihály kiemelte: a kormány kiemelt területként kezeli a szektor megerősödését, hitelprogramokkal, az uniós források gazdaságfejlesztésre koncentrálásával a növekedésüket kívánják elősegíteni. A cégek adminisztratív terheinek csökkentésével pedig működésüket kívánják hatékonyabbá tenni. Az ülésen a legújabb, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében a kis- és középvállalkozások számára kiírt pályázatokról is tájékozódhattak a résztvevők. A termelési kapacitások növelésére 65 milliárd forintos, a piaci megjelenések támogatására ötmilliárd forintos – két éven keresztül nyitva álló – keretre pályázhatnak a vállalkozások.
Az érdekképviseleti fórumon elhangzott, hogy a közigazgatási rezsicsökkentés részletes javaslatcsomagja szeptemberig készül el. A tervezetben – a nemzeti konzultáció javaslatait figyelembe véve – tesznek javaslatot arra, hogy mely hatósági díjakat, illetékeket csökkentsék, illetve szüntessék meg. A közigazgatási rezsicsökkentés célja, hogy a jövő év januárjától már alacsonyabb díjakat kelljen fizetniük a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak. A tanácskozáson elmondták azt is, hogy jelenleg is tart a digitális állam kiépítése és az elektronikus ügyintézés minél több területre történő bevezetése annak érdekében, hogy az állampolgárok és a vállalkozások minél több ügyet intézhessenek otthonról. (Nemzetgazdasági Minisztérium)
